Bogárdi Zoltán
Email: nincsA képviselõ által benyújtott irományok
 |
|
Életrajz
Bogárdi Zoltán (MDF) - Országos lista 1947. augusztus 30-án született Kispécen (Gyõr-Moson vármegye). A családi hagyomány szerint felmenõi valamennyien parasztok voltak. Édesapja Bogárdi Károly (1914) nyugdíjas. Édesanyja, Gerencsér Karolina (1912- 1994) háztartásbeli volt. Bátyja, Károly (1942) autószerelõ. Elvált, Sára leánya 1979-ben született. A kispéci általános iskola után a csornai Csukás Zoltán Mezõgazdasági Technikumban tanult, 1965-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányai elõtt egy év sorkatonai szolgálat következett; 1971-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet a Kertészeti Egyetemen. Friss diplomájával elõször szülõfaluja téeszében helyezkedett el, egy évig gyakornok, majd telepvezetõ volt. 1973-ban visszatért Budapestre, 1979-ig az Országos Vetõmag és Szaporítóanyag Felügyelõség fõelõadója. 1974-1975-ben fél évet töltött a vietnami háborúban katonai tolmácsként. 1979-ben Bernecebarátiba hívták, öt évig dolgozott a helyi téeszben különbözõ mérnöki beosztásokban. Megszervezte a szakcsoporti gyümölcstermelést, a szervezett magángazdálkodás elkötelezettjeként ismerték. Konfliktusba került a szövetkezet vezetésével, ezért elveszítette állását, szolgálati lakását, bérelt földjét és szövetkezeti tagságát. 1984-ben magángazdálkodásba kezdett, kisebb megszakításokkal azóta is mezõgazdasági termelõ. Munkája során új esõztetõ berendezést kísérletezett ki, eljárását 1987-ben szabadalmaztatta. Az 1980-as évek elejétõl számos szakmai cikke jelent meg, saját gazdaságában szakmai bemutatókat szervezett. A közéleti tevékenységet környezetvédelmi akcióval kezdte: 1981-ben õ kezdeményezte a védett barnavarangyok megmentését Parassapuszta térségében, ahol a 2-es autóút átszeli vonulási útjukat. Békamentõ táborai azóta is mûködnek. 1982 óta foglalkozik aktívan politikával: Budapest legismertebb értelmiségi klubjának, a Rakpart Klubnak volt a szervezõje, majd vezetõje. 1985-tõl aktív szervezõje, 1988-1989-ben elnöke az elsõ országos hálózattal rendelkezõ ellenzéki csoportosulásnak, az Országos Klubtanácsnak. A Magyar Demokrata Fórum lakiteleki alapítója, az elsõ országos elnökség tagja. Mint az MDF mezõgazdasági munkacsoportjának irányítója, egyik szervezõje az 1988. évi kiskunmajsai mezõgazdasági fórumnak, és 1992-ben a Gazdakörök országos tanácskozásainak. 1989-ben részt vett a párt mezõgazdasági programjának kidolgozásában. Az 1990. évi országgyûlési választásokon Pest megye 1. sz., Szob központú választókerületébõl, harmincegy falu képviseletében került a parlamentbe. 1990. május 3-tól 1992. március 24-ig az Országgyûlés gazdasági állandó bizottságának tagja, azon belül a mezõgazdasági albizottság elnöke. Bizottsági tagságáról azért mondott le, mert 1992. februárban a Bábolna Rt. igazgatóságának elnökévé választották; e tisztérõl az 1994-es választásokat követõen mondott le. 1992. június 23-tól tagja volt az európai közösségi ügyek különbizottságának. 1990 és 1994 között az MDF frakcióelnökségének tagja. MDF-elnökségi tisztében 1994-ig többször újraválasztották. Az 1994. évi országgyûlési választásokon ismét Pest megye 1. sz. választókerületében indult, az elsõ fordulóban - mindössze 317 szavazattal lemaradva az elsõ helyezett Leitner Gábor (KDNP) mögött - a negyedik helyen végzett. A Pest megyei területi listán (3.) sem szerzett mandátumot, a parlamentbe az MDF országos listájának huszonegyedik helyérõl került be. A mezõgazdasági állandó bizottságban, azon belül az ellenõrzési, az agrárpiaci és szabályozási, valamint az új szövetkezeti törvény megalkotásának elõkészítésére alakult albizottságokban dolgozik. 1995. június 26-tól 1996. június 11-ig tagja a környezetvédelmi állandó bizottságnak is. Az IPU magyar csoportja magyar-japán és magyar-új-zélandi baráti tagozatának a tagja. Az MDF parlamenti csoportján belül a gazdasági kabinethez csatlakozott. Fogadóórája: a választókerület községeiben, a helyi sajtóban elõre meghirdetett idõpontokban. Hivatali címe: Képviselõi Irodaház, 431. szoba. Lezárva: 1996. június 11.