Baja Ferenc

Baja Ferenc

Email: miniszter@ktm.x400gw.itb.hu

A képviselõ által benyújtott irományok

Ülõhely

SzektorSorSzék
004

Választások

Választási körzet-tól-ig
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. vk.1994.06.28.

Képviselõcsoport tagságok

KépviselõcsoportFunkció-tól-ig
MSZPtag1994.06.28.

Bizottsági tagságok

BizottságTisztség-tól-ig

Iskolai végzettség

VégzettségIntézmény
egyetemi diplomaKossuth Lajos Tudományegyetem

Nyelvismeret

NyelvFoka

Életrajz

   Baja Ferenc (MSZP)
      Szabocs-Szatmár-Bereg megye 2. sz., Nyíregyháza
központú választókerület
   
   1955. július 4-én született Kecskeméten (Bács-Kiskun
megye). Apai nagyapja sváb molnárcsaládból származott,
banktisztviselõ volt, fiatalon meghalt; özvegye egyedül
nevelte fel három gyermeküket. Édesapja, Baja Ferenc
(1919-1969) eredeti szakmája cukrász. A második világháború
elõtt a Magyar Nemzeti Bank tisztviselõje,
konzervgyárvezetõ és feltaláló volt. 1945 után egy
koncepciós per kapcsán lehetetlenné tették, apósa révén
kapott állást: Kecskemét környékén lett favágó, késõbb
erdész, majd erdõrendezõségi fõfelügyelõként dolgozott
haláláig. Anyai nagyapja Kecskemét környéki parasztcsalád
sarja, erdész volt, feleségével hat gyermeket neveltek
fel. Édesanyja, Szeverényi Irma (1926-1981) tanítónõ
volt. Testvére, Zsuzsa (1951) tejüzemi laborvezetõ. 1981
óta nõs, felesége Szilágyi Szilvia, népmûvelõ és
történelem-filozófia szakos középiskolai tanár
Nyíregyházán. Gyermekük, Márk (1982) tanuló.
   Gyermekkorát Újfehértón, egy Kecskemét környéki
erdészházban töltötte. Késõbb édesapja betegsége miatt
Kecskemétre költöztek. Általános és középiskolai
tanulmányait több iskolában - Kecskeméten, Szegeden és
Pécsett - végezte, nehezen illeszkedett be környezetébe.
1974-ben a pécsi Zipernowsky Károly Erõsáramú Ipari
Szakközépiskolában érettségizett. A Jánoshalmán letöltött
sorkatonai szolgálat után egy évig a szegedi Juhász Gyula
Tanárképzõ Fõiskola hallgatója, majd Debrecenben, a
Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán
folytatta tanulmányait, ahol 1982-ben népmûvelõi
oklevelet szerzett. Alig tizenöt éves, amikor édesapja
meghalt, ezért a tanulás mellett mindvégig dolgoznia is
kellett, újságkihordó, pincemunkás és tejüzemi
kocsikísérõ volt. Másodéves egyetemista korától egyéni
levelezõként folytatta tanulmányait. 1977 és 1982 között
az egyetem közmûvelõdési titkárságán és a Hajdú-Bihar
Megyei Moziüzemi Vállalatnál dolgozott. Kiállításokat
rendezett, iskolaújságot, iskolarádiót szerkesztett, Bódy
Gáborral együtt vezette az egyetemi filmklubot, Bari
Károllyal színházi elõadásokat szervezett Pilinszky János
darabjaiból. A diploma megszerzése után, a Moziüzemi
Vállalat alkalmazottjaként rövid ideig egy kísérleti
mozit (Delta Filmszínház) vezetett, melyben a szokásos
elõadásokon túl iskolai oktatófilmeket vetítettek és
filmklubokat tartottak. Nyíregyházára költözve fél évig a
Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola népmûvelés tanszékén
tanított, közben - 1982-ben - filmesztétikából,
filmtipológiából egyetemi doktori címet szerzett. 1983-
tól munkahelye Nyíregyháza Város Tanácsa: kezdetben a
mûvelõdési osztály közmûvelõdési munkatársa, majd
osztályvezetõ-helyettese, 1987-tõl a kultúrát felügyelõ,
1988-tól általános tanácselnök-helyettes. Az 1990. évi
önkormányzati választások után a nyíregyházi Városi
Galéria igazgatója lett, képviselõvé választása óta
fizetés nélküli szabadságon van.
   Több filmesztétikai, filmelméleti és általános
esztétikai témájú cikke, tanulmánya jelent meg. A
Népmûvelõk Országos Egyesületének és a Kultúraközvetítõk
Kamarájának tagja. A Sóstói Nemzetközi Éremmûvészeti és
Kisplasztikai Alkotótelep alapítója, és a telep
tanácsának elnöke (1985), megalakulásától miniszteri
kinevezéséig a Magyar Mozgókép Alapítvány kurátora.
Munkáját 1989-ben Szocialista Kultúráért kitüntetéssel
ismerték el.
   Saját megítélése szerint humánerõforrás-szervezõbõl
vált politikussá. A közigazgatásban töltött évek alatt
kezdett politizálni. 1988-ban idõközi választáson
Nyíregyháza Borbány választókerületében tanácstaggá
választották. Bár jó kapcsolatai voltak a helyi
demokratikus ellenzékkel, mégis úgy gondolta, hogy az
MSZMP-n belül elkezdõdött változások, folyamatok
határozzák majd meg az ország jövõjét, ezért 1988-ban
belépett a pártba. Döntésében szerepet játszott, hogy
tanácsi munkája során, a megyei tanácsi apparátussal való
konfliktusaiban a megyei pártvezetés kiállt mellette, és
a helyi közélet kérdéseiben progresszívebb magatartást
tanúsítottak, mint az alternatív szervezetek tagjai. Az
MSZMP-reformkörök munkájában kezdetektõl részt vett,
egyik vezetõje volt az országos reformköri tanácsnak. Az
átalakuló kongresszus elõkészítésének aktív részese, ott
volt a felkészüléshez kapcsolódó reformköri
tanácskozásokon. A kongresszus ügyrendi bizottságának
vezetõje volt. Az MSZP nyíregyházi és Szabolcs-Szatmár
megyei szervezetének alapítója és szervezõje. 1990-tõl az
MSZP Országos Elnökségének tagja, az elnökség
önkormányzati ügyvivõje. Az elnökségen belül a vidéki
szervezetek képviselõje, legfõbb feladata az MSZP
önkormányzati képviselõinek, polgármestereinek
felkészítése, a párt vidékfejlesztési koncepciójának
kidolgozása. Ehhez kapcsolódóan az 1992. április 12-én
alakult Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke. 1992-
ben, a III., szegedi kongresszuson a párt alelnökévé
választották, tisztét 1996. márciusig töltötte be.
   Az 1990. évi országgyûlési választásokon Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye 2. sz., Nyíregyháza központú
választókerületében és a megyei listán (3.) indult, mint
egyéni jelölt a választások második fordulójában a
harmadik helyen végzett, a listáról sem jutott
mandátumhoz. A választókerületében elért eredménye
alapján az MSZP színeiben egyéni jelöltként indulók közül
az elsõ tíz között szerepelt. Az 1990. évi önkormányzati
választásokon az MSZP nyíregyházi listavezetõjeként tagja
lett a képviselõ-testületnek, a szocialista frakció
vezetõje és három évig a humán - oktatással, kultúrával
és sporttal foglalkozó - bizottság tagja. Bizottsági
tagságáról pártalelnökké választása után lemondott. 1993-
ban tagja lett az MSZP Országos Választási Bizottságának,
részt vett a választási kampány elõkészítésében és
lebonyolításában.
   Az 1994. évi országgyûlési választásokon újra
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2. sz., Nyíregyháza központú
választókerületében indult, és szerepelt a megyei (1.) és
az országos (8.) listán is. Mandátumát mint egyéni jelölt
a választások második fordulójában 55,22 százalékkal
szerezte. Mint az MSZP-delegáció tagja részt vett az
SZDSZ-szel folytatott koalíciós tárgyalásokon. A Horn-
kormány megalakulásától környezetvédelmi és
területfejlesztési miniszter. Hivatali ideje alatt a
következõ jelentõsebb jogszabályokat alkotta meg a
törvényhozás: környezetvédelmi törvény (1995),
környezetvédelmi termékdíjtörvény (1995), az EU
regionalitáselvét tükrözõ területfejlesztési és
területrendezési törvény (1996). Elkészült a
természetvédelmi, valamint az épített környezet és a
mûemlékek védelmét szabályozó törvények tervezete is.
1996. március 30-án, az MSZP V. kongresszusán Vitányi
Ivánnal szemben az országos választmány elnökévé
választották.
   Fogadóórája: havonta Nyíregyházán, a helyi sajtóban
elõre meghirdetett idõpontokban.
   Hivatali címe: Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium.
   
   Lezárva: 1996. május 6.


Eleje Honlap