Az Országgyűlés tisztségviselői

Bevezetés

Lezárva: 2011. december

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról az Alaptörvény rendelkezik. E szerint az Országgyűlés titkos szavazással - tagjai sorából - elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. Az alkotmány korábban és most sem határozza meg, hogy az elnök mellett hány alelnök, illetőleg jegyző megválasztására kerüljön sor. Erről az Országgyűlés az alakuló ülésen dönt, a pártok képviselőcsoportjainak politikai megállapodása alapján. 1990-ben és 1994-ben az Országgyűlés 3 alelnököt és 8 jegyzőt, 1998-ban 3 alelnököt és 10 jegyzőt, míg 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben 5 alelnököt és 10 jegyzőt (öt kormánypárti és öt ellenzéki képviselőt) választott.

A parlamenti tisztségek betöltéséről kötött politikai megállapodás során a frakciók az arányosság és az erősorrend elvét tartják szem előtt, amelyek a parlamenten belüli arányokból következnek. Ebben a ciklusban a tisztségviselői helyek elosztása a következőképpen alakult:

1990 és 2002 között, majd 2010-ben e kérdésben a frakciók konszenzussal döntöttek. (2006-ban az MDF nem írta alá a megállapodást, mivel nem jutott alelnöki tisztséghez.)

Az Országgyűlés elnöke

1990 augusztusa óta az Országgyűlés elnökévé mindig a legnagyobb kormánypárt politikusát választotta meg a parlament: 1990-ben Szabad Györgyöt (MDF), 1994-ben dr. Gál Zoltánt (MSZP), 1998-ban dr. Áder Jánost (Fidesz), 2002-ben és 2006-ban újból dr. Szili Katalint (MSZP), majd lemondását követően 2009 szeptemberében dr. Katona Bélát (MSZP), a 2010. május 14-i alakuló ülésen pedig dr. Schmitt Pált (Fidesz), majd
2010. augusztus 6-tól dr. Kövér Lászlót (Fidesz).

Az Országgyűlés tisztségviselői közül - más parlamentekhez hasonlóan - kiemelkedő szerepe az Országgyűlés elnökének van.

Legfontosabb feladatai az Országgyűlés működésével kapcsolatosak:

• gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének, biztonságának fenntartásáról és munkájának megszervezéséről,
• képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban,
• képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel való kapcsolatában,
• összehívja az Országgyűlés ülésszakát és ezen belül az egyes üléseket,
• megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti az üléseket, ügyel a Házszabály betartására és az ülések rendjére,
• összehívja és vezeti a Házbizottság üléseit,
• összehangolja a bizottságok munkáját,
• jóváhagyja az Országgyűlés költségvetésének tervezetét és ellenőrzi a költségvetés végrehajtását,
• irányítja az Országgyűlés Hivatalát, kinevezi vezetőit.

Az Országgyűlés elnöke a Házbizottságon kívül más parlamenti testületeket is vezet. Így ő az elnöke az Európai Tanács napirendjén szereplő kérdésekkel foglalkozó ún. konzultációs testületnek (korábbi ciklusbeli elnevezéssel élve a Nagybizottságnak), a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának, továbbá a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Tanácsának. Az elnöki jogosítványok e testületek üléseinek összehívásával, a napirend előkészítésével és az ülés vezetésével kapcsolatosak.

Az Országgyűlés elnökét az Alaptörvény más jogosultságokkal is felruházza. Így például a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása vagy megbízatásának idő előtti megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig - bizonyos korlátozással - ellátja a köztársasági elnök jogkörét. Ilyenkor képviselői jogait nem gyakorolhatja, és az Országgyűlés elnökének feladatát helyette az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

Az Országgyűlés elnökét fontos jogosítványok illetik meg, ha rendkívüli állapot áll elő. Az Alkotmánybíróság elnökével és a miniszterelnökkel együttesen állapíthatja meg az Országgyűlés akadályoztatásának tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésének indokoltságát (ez feltétele ugyanis a Honvédelmi Tanács létrehozásának). Az Országgyűlés elnöke tagja a rendkívüli állapot idején megalakuló Honvédelmi Tanácsnak, és kezdeményezheti annak döntéseit.

Az elnöknek más - az Országgyűlés Hivatalán kívüli - személyi döntésekben is vannak feladatai. Törvény alapján ő nevezi ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját és helyettesét.

Az Országgyűlés elnöke (más országokhoz hasonlóan) a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt követően a harmadik legmagasabb közméltóság.

Az európai kontinens legtöbb házelnökéhez hasonlóan az Országgyűlés elnöke nem a pártpolitikától független, "semleges" tisztségviselő. Ez igaz az Országgyűlés többi tisztségviselőjére is. Az Országgyűlés elnöke pártjának befolyásos, vezető politikusa, gyakran választott tisztségviselője, alelnöke vagy elnökségének tagja, így részt vesz a pártpolitika formálásában.

Ugyanakkor az Országgyűlés elnöke nem lehet pártpolitikus akkor, amikor ellátja a Házszabályban meghatározott feladatait. Az Országgyűlés (valamennyi képviselő) érdekében jár el, amikor biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik tekintélyének megóvásáról, rendjéről és biztonságáról. Az Országgyűlés nevében tárgyal, amikor képviseli a Parlamentet itthon és külföldön.

Az Országgyűlés alelnökei

Az alelnökök legfontosabb feladata, hogy az Országgyűlés elnökét és egymást váltva vezetik az Országgyűlés üléseit. Az ülés vezetésében az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek azonosak a jogai és kötelességei. Az Országgyűlés elnökének (és alelnökeinek) a Házszabályban megfogalmazott elvárásnak megfelelően, az üléseket részrehajlás nélkül, a Házszabály rendelkezései alapján kell vezetniük.

Az Országgyűlés alelnökeinek egyébként nincs önálló jogkörük, mondta ki az Alkotmány- és igazságügyi bizottság a Házszabályt értelmező állásfoglalásában. Az Országgyűlés elnöke azonban, különböző feladatokkal bízhatja meg az alelnököket, pl. az Országgyűlés külkapcsolatainak körében (delegációkat vezetnek, illetve fogadnak). Az alelnökök az elnök által meghatározott feladatkörben helyettesítik őt, vagy felkérésére különböző feladatokat látnak el. Az elnök tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb létszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök helyettesíti.

Az ülésvezetéssel, az elnök, illetőleg alelnökök közötti munkamegosztással kapcsolatos kérdéseket az Országgyűlés elnöke által összehívott ún. alelnöki értekezleten egyeztetik.

Az Országgyűlés elnökének és alelnökeinek a politikai szerepétől el kell választani azt a Házszabályban megfogalmazott elvárást, hogy részrehajlás nélkül, a Házszabály rendelkezései alapján kell vezetniük az üléseket. Ők is képviselők, így törvényjavaslatokat nyújthatnak be (bár ez igen ritkán fordul elő), és felszólalhatnak vitában (ez sem gyakori). Képviselői tevékenységüknek azonban nem szabad összemosódniuk ülésvezetési szerepükkel. Ha érdemben fel akarnak szólalni a vitában, az ülés vezetését át kell adniuk elnöktársuknak és az adott napirend további tárgyalása, illetve határozathozatala során csak akkor vezethetik az ülést, ha ehhez az Országgyűlés előzetesen hozzájárult.

Az Országgyűlésnek az új ciklusban ismét öt alelnöke van:

Az Országgyűlés jegyzői

A jegyzők teendői alapvetően a plenáris ülésekhez kapcsolódnak. Az ülés vezetésében nyújtanak segítséget, illetőleg a parlamenti események hitelesítőiként járnak el.

A jegyzők figyelemmel kísérik az ülésteremben történteket, szükség esetén felhívják az elnök figyelmét a képviselők felszólalási szándékára, illetőleg az ülés rendjét befolyásoló eseményekre. Az ülés vezetését segítve az elnök megbízásából esetenként egyeztetnek az ülés résztvevőivel.

A jegyzők ismertetik az országgyűlési iratokat, a mentelmi ügyben történő megkereséseket, a tárgysorozatba vételt elutasító bizottsági döntéseket, a napirenden kívüli felszólalók jegyzékét, a tárgyaláshoz kapcsolódó házbizottsági megállapodásokat, a részletes vita szerkezetét és a szavazás során a módosító javaslatok csoportosítását. A jegyzők olvassák fel az Országgyűlés politikai nyilatkozatait, valamint az esküszöveget. Név szerinti szavazás esetén felolvassák a képviselők névsorát és megállapítják az eredményt.

A titkos szavazás esetén a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el. Felügyelik a szavazás menetét, és jegyzőkönyvet készítenek annak eredményéről. A jegyzők hitelesítik az Országgyűlés üléseiről készült szó szerinti jegyzőkönyvet és az Országgyűlés határozatait.

A plenáris üléseken egyidejűleg egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző látja el a feladatokat.

A jegyző feladatokat az alábbi képviselők látják el:

Az Országgyűlés jegyzői közül hárman már az előző ciklusban is betöltötték ezt a tisztséget.

A korelnök és a korjegyzők

Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki, a négy legfiatalabb képviselőt pedig a korjegyzői feladatok ellátására.

Az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig a korelnök vezeti. Az alakuló üléssel összefüggő bejelentéseket, így a frakciók megalakulásáról szóló bejelentést is a korelnökhöz címezve kell megtenni. A korelnök és a korjegyzők további fontos feladata, hogy - mint mandátumvizsgáló bizottság - megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. Erről a korelnök tesz jelentést az Országgyűlésnek. 1990-től hagyomány, hogy a korelnökök beszédet mondanak az alakuló ülésen.

A korelnöki teendőket 1990-ben Kéri Kálmán (MDF), 1994-ben, 1998-ban, majd 2002-ben dr. Varga László (KDNP majd Fidesz), 2006-ban és most, 2010-ben pedig dr. Horváth János (Fidesz) képviselők látták el. Mind Varga László, mind Horváth János az 1945 és 1948 közötti koalíciós időszak országgyűlésének képviselője volt, s mindketten több évtizedes emigráció után, a rendszerváltozást követően tértek haza az Amerikai Egyesült Államokból.