Az Országgyűlés tisztségviselőinek feladatai

Lezárva: 2011. szeptember 27.

Az Országgyűlés elnökének feladatai

Általános feladatok

Biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását. (HSZ 19. § (1) bek.)

Gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről. (HSZ 19. § (1) bek.)

Megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. (HSZ 19. § (2) bek. l) pont)

Képviseli az Országgyűlést más állami szervekkel, illetve társadalmi és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban. (HSZ 19. § (2) bek. a) pont)

Képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban. (HSZ 19. § (2) bek. b) pont)

Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára a Házszabály, illetve a törvények meghatároznak. (HSZ 19. § (2) bek. o) pont)

Részletes feladatok

A köztársaságielnök-választással, illetve a köztársasági elnök helyettesítésével kapcsolatos feladatai

Kitűzi a köztársasági elnök választásának időpontját. (Alk. 29/C. § (2) bek.)

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig gyakorolja a köztársasági elnöki jogkört, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. (Alk. 29/E. § (1) bek.)

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos jogai

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén - a zárt ülés elrendeléséig - jelen lehet és felszólalhat. (AB tv. 30. § (4) bek.)

Az országgyűlési biztosokkal kapcsolatos feladatai

Megállapítja és kihirdeti az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megbízatásának megszűntét (ha a megbízatási idő leteltével, halállal vagy lemondással szűnt meg). (OGY-i biztos tv. 15. § (2) bek.)

Köteles elfogadni az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (írásban közölt) lemondását. (OGY-i biztos tv. 15. § (3) bek.)

Megteszi a szükséges intézkedést az országgyűlési biztos mentelmi jogának megsértése esetén. (OGY-i biztos tv. 11. § (3) bek.)

Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos feladatai

Pályázat útján megbízza azt a független könyvvizsgálót, aki ellenőrzi az Állami Számvevőszék gazdálkodását. (ÁSZ tv. 1. § (5) bek.)

Az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökének lemondásáról írásbeli közlést kap. (ÁSZ tv. 12. § (2) bek.)

Megteszi a szükséges intézkedést az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei mentelmi jogának megsértése esetén. (ÁSZ tv. 9. § (2) bek.)

A Magyar Nemzeti Bank tisztségviselőivel kapcsolatos feladata

Az Országgyűlés honlapján közzéteszi az MNB elnöke, alelnökei, a monetáris tanács egyes tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai esetében az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság által nyilvántartott vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél. (MNB tv. 58/A. § (1) és (3) bek.)

A hadi-, a rendkívüli és a szükségállapottal összefüggő feladatai

Az Alkotmánybíróság elnökével és a miniszterelnökkel együttesen megállapítja az Országgyűlés akadályoztatásának tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésének indokoltságát. (Alk. 19/A. § (3) bek.)

A bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalan tájékoztatást kap a köztársasági elnöktől. (Alk. 19/C. § (3) bek.)

Tagja a Honvédelmi Tanácsnak, részt vesz annak tevékenységében. (Alk. 19/B. § (2)-(5) bek.)

A Honvédelmi Tanácsban - akadályoztatása esetén - a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök helyettesíti. (Hvt. 63. § (1) bek. a) és b) pont)

A Honvédelmi Tanács létrehozása előtt, az Országgyűlés akadályoztatása esetén (a köztársasági elnökkel, az Alkotmánybíróság elnökével és a miniszterelnökkel együtt) megállapítja a Honvédelmi Tanácsban való részvétel akadályoztatásának tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát. (Hvt. 63. § (3) bek.)

Kezdeményezheti a Honvédelmi Tanács döntését. (Hvt. 67. § (1) bek.)

Bejelentést kap a Honvédelmi Tanácsban a képviselőcsoport vezetőjét - akadályoztatása esetén - helyettesítő képviselő személyéről. (Hvt. 63. § (1) bek. c) pont)

A hadiállapot kinyilvánításával, a rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihírdetésével kapcsolatban, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazására vonatkozó országgyűlési döntés meghozatala során az Országgyűlés zárt ülésén keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok szerint államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén. (HSZ 66/A. § (3) bek.)

A nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatai

Kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzést

• a képviselőcsoportok vezetői által a nemzetbiztonsággal, a honvédelemmel foglalkozó, illetve - ha a feladata ellátásához "Bizalmas" vagy ennél magasabb szintű minősített adatot szükséges felhasználnia - az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba jelölt képviselők tekintetében (Nb. tv. 19. § (2) bek. és 69. § (2) bek. a) pont),
• az Országgyűlés Hivatala vezető beosztású munkatársai tekintetében (Nb. tv. 69. § (2) bek. b) pont),
• a Független Rendészeti Panasztestület tagjai tekintetében (Nb. tv. 69. § (2) bek. c) pont),
• országgyűlési vizsgálóbizottság tagjának jelölt képviselő, valamint szakértő tekintetében (Nb. tv. 68. § (4) bek. d) pont).

Tájékoztatást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztertől, ha a képviselőcsoportok ajánlásában felsorolt jelölt tekintetében kockázati tényező áll fenn és a bizottság megalakítására még nem került sor. Ha az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az Országgyűlés elnöke dönt. (Nb. tv. 19. § (5) és (7) bek.)

Meghatározza az Országgyűlés Hivatalán belül azokat a vezető állású munkaköröket, amelyek esetében biztonsági kérdőívet kell kitölteni.¹ (Nb. tv. 69. § (2) bek. b) pont és 2. sz. melléklet 6. pont)

Meghatározza - mint titokbirtokos szerv vezetője - azokat a munkaköröket, akiknek feladataik ellátásához "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk. (Nb. tv. 71. § (3) bek. és 2. sz. melléklet 19. pont)

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával kapcsolatos feladatai

Felügyeli a Levéltár működését. (2003. évi III. törvény 8. § (4) bek.)

Pályázatot ír ki és gondoskodik a pályázat elbírálásáról a főigazgatói, illetve a főigazgató-helyettesi tisztség betöltésére. (2003. évi III. törvény 11. § (3)-(4) bek.)

Hét évre kinevezi a Levéltár főigazgatóját és helyettesét. (2003. évi III. törvény 8. § (5) bek.)

Megállapítja a Levéltár főigazgatójának és helyettesének egyéb juttatásait (Ktv. 45. § (12) bek.)²

Haladéktalanul bejelentést kap az összeférhetetlenségi ok keletkezéséről. (2003. évi III. törvény 9. § (3) bek.)

Felmenti, illetve megállapítja az összeférhetetlenséget a Levéltár főigazgatója és helyettese tekintetében. (2003. évi III. törvény 8. § (6) bek. d) és e) pont)

Kezdeményezi a Levéltár főigazgatója és főigazgató-helyettese tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést. (Nb. tv. 68. § (4) bek.)

Kinevezi az iratátadást felügyelő bizottság tagjait, akik az iratok átadásáról jelentést készítenek számára.³ (2003. évi III. törvény 12. § (1) bek.)

A Független Rendészeti Panasztestülettel kapcsolatos feladatai

Megállapítja és kihirdeti a testület tagja megbízatásának megszűnését (lemondás, illetve a tag halála esetén). (Rend. tv. 6/B. § (2) bek.)

A testület tagjának lemondásáról írásbeli közlést kap, köteles azt elfogadni. (Rend. tv. 6/B. § (3) bek.)

Az európai uniós ügyekkel kapcsolatos feladatai

Az Európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatára, határidő megjelölésével felkéri a tárgykör szerint illetékes állandó bizottságot az uniós tervezetekre vonatkozó vélemény kidolgozására. Az állandó bizottság kijelöléséről tájékoztatja a Bizottsági elnöki értekezletet. (HSZ 134/B. § (4) bek.)

Kezdeményezésére a miniszterelnök az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően együttesen tájékoztatja az érvényre juttatni kívánt álláspontról az Országgyűlés elnökét, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnökét és alelnökeit, az alkotmányossággal foglalkozó bizottság elnökét, a külügyekkel foglalkozó bizottság elnökét, valamint az Országgyűlés elnöke által meghívott országgyűlési tisztségviselőket, állandó bizottsági elnököket, állandó bizottságok integrációs albizottságainak elnökeit. (EU tv. 7. § (1) bek.)

Javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására. (HSZ 19. § (2) bek. b) pont)

Írásbeli nyilatkozatot kap a 2009-től kezdődő ciklusban megválasztott Európai Parlamenti képviselőtől a tiszteletdíj, az átmeneti ellátás és a nyugdíjak tekintetében, hogy melyik ország jogszabálya szerinti megállapítását kéri. (Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 6. § (6) bek.)

A külügyekkel, nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatai

Képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban. (HSZ 19. § (2) bek. b) pont)

Érvényes diplomata-útlevelet javasolhat annak a személynek (kizárólag utazásának időtartamára), aki megbízásából diplomáciai küldetéssel utazik külföldre. (A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. tv. 12. § (2) bek.)

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával kapcsolatos feladata

Elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának. (17/2008. (III. 5.) OGY határozat 2. §)

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumával kapcsolatos feladata

Elnöke a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumának. (A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló 19/2010. (II. 26.) OGY határozat 5/A.)

Titkársága koordinálja a Fórum munkáját. (19/2010. (II. 26.) OGY határozat 5/C.)

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal kapcsolatos feladatai

Elnöke a Tanácsnak. (57/2008. (V. 22.) OGY határozat 3.1. pont)

Szükség szerint egyeztet a delegálásra jogosult szervezetekkel a delegálásról. (3.3. pont)

A társelnökökkel együttműködve kezdeményezi a tanács ülésének összehívását és napirendjét. (5.1. pont)

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal kapcsolatos jogai

Állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérheti fel a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot. (a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. tv. 3. § (2) bek.)

Az országos népszavazással, népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladatai

Tájékoztatást kap az Országos Választási Bizottság elnökétől haladéktalanul a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári, népi kezdeményezés aláírásainak ellenőrzéséről, továbbá az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésének eredményéről. (Népsz. tv. 4. § (3) bek., 9. § (2) bek.)

A tájékoztatás kézhezvételét követő ülésnapon bejelenti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényben foglalt feltételeknek megfelelő kezdeményezést. (Népsz. tv. 6. §)

Bejelenti, hogy a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, illetve népi kezdeményezés nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. (Népsz. tv. 5. §, 9. § (3) bek.)

Tájékoztatja a köztársasági elnököt a népszavazás elrendeléséről három napon belül. (Népsz. tv. 14. § (3) bek.)

Írásbeli tájékoztatót kap a népszavazás eredményéről az Országos Választási Bizottságtól. (Ve. tv. 129. §)

Tájékoztatást kap az Országos Választási Bizottságtól az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogás benyújtásáról. (Ve. tv. 130. § (2) bek.)

A választásokkal összefüggő feladatai

Az Országos Választási Bizottság tagjai az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek. (Ve. tv. 28. § (1) bek.)

A mandátumigazolással összefüggő feladatai

Átveszi az időközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét. (HSZ 2. § (2) bek.)

A mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos feladatai

Dönt arról, hogy mentelmi vagy összeférhetetlenségi ügy elbírálása céljából szükség van-e rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívására, ha az Országgyűlés nem ülésezik. (HSZ 130. § (2) bek., 131/A. § (2) bek. a) pont)

Haladéktalanul átadja megvizsgálásra a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottságnak a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt (Já. tv. 5. § (4) bek.), a mentelmi jog megsértését kifogásoló bejelentést (Já. tv. 6. § (2) bek.), összeférhetetlenség kimondására irányuló indítványt, bejelentést (Já. tv. 20. § (2) bek.), az összeférhetetlenségről hozott jogerős ítéletről vagy jogerős határozatról szóló tájékoztatást; a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentésről csak akkor tájékoztatja az Országgyűlést, ha az megfelel a Já. tv. 20. § (5) bekezdésében foglaltaknak. (HSZ 130. § (2) bek., 131/A. § (2) bek. a)-b) pont)

Haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha a képviselő bejelentette mentelmi jogának megsértését. (Já. tv. 6. § (2) bek.)

A mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság az ügy kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének. (HSZ 130. § (5) bek. a) pont)

A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést. (Bír. tv. 5. § (2) bek.)

Az országgyűlési biztos mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést. (OGY-i biztos tv. 11. § (3) bek.)

Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést. (ÁSZ tv. 9. § (2) bek.)

A legfőbb ügyész mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést. (Ütv. 23. § (2) bek.)

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatai

Zárt borítékban átveszi, majd a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottsághoz továbbítja:

• a köztársasági elnök (2000. évi XXXIX. törvény 9/A. §),
• az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei (ÁSZ tv. 10. § (5) bek.),
• az országgyűlési biztosok (OGY-i biztos tv. 5/A. §),
• a Legfelsőbb Bíróság elnöke (Bj. tv. 10/E. (2) bek.),
• a legfőbb ügyész és helyettesei (Üsz. tv. 15. § (5) bek.),
• a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke és tagjai (Média tv. 128. § (3) bek.),
• a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagjai (2007. évi CLII. tv. 3. § (3) bek. d) )
• a Közszolgálati Testület tagjai (2007. évi CLII. tv. 3. § (3) bek. e) pont)
• MNB elnöke, alelnöke, monetáris tanács tagja, felügyelő bizottság tagjai (2001. évi LVIII. tv. 58/A. §)
• a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettesei, a Versenytanács tagjai (1996. évi LVII. tv. 40. § (4)-(5) bek.)
• a Közbeszerzési tanács elnöke, alelnöke és tagjai (2003. évi CXXIX. tv. 375. § (7) bek.)

A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül, továbbá megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni. (Já. tv. 19. § (1) bek.)

Az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza a törvény mellékletében meghatározott képviselői vagyonnyilatkozatot. (Já. tv. 22. § (2) bek.)

Nyilvánosságra hozza az újonnan megválasztott a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság által összeállított listát azokról a képviselőkről, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek. (HSZ 131/G. § (1)-(2) bek.)

Megvizsgálásra haladéktalanul átadja a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó bizottságnak a nála kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. (Já. tv. 22. § (4) bek., illetőleg HSZ 131/F. § (1) bek.)

Az Országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökének köteles bejelenteni minden - összeférhetetlenség alá sem eső - tevékenységét, munkaviszonyát, vállalkozását, alapítványát, jövedelmét. (Já. tv. 18. §)

A képviselőkkel kapcsolatos más feladatai

Elbírálja a hozzá benyújtott igazolási kérelmet.⁴ (HSZ 138. § (1) bek., illetve (3) bek.)

Az Országgyűlés működésével (az ülésszakokkal és az ülésekkel) kapcsolatos feladatai

Összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket. (HSZ 19. § (2) bek. c) pont)

Összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát vagy rendkívüli ülését a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére, to-vábbá az Alkotmányban, illetve a Házszabályban meghatározott esetekben. (HSZ 39. § (1)-(2) bek.)

A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy alkalommal egy ülésszak alatt - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja, amelyet az Országgyűlés elnökénél írásban kell bejelenteni. Az elnapolás tartama alatt a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlés elnöke az Országgyűlést köteles összehívni. (HSZ 57. §)

Összehívja félbeszakadás esetén az Országgyűlés ülését. (HSZ 55. § (2) bek.)

Meghatározza - az alelnökök véleményének meghallgatása után -, hogy az alelnökök mikor és milyen sorrendben vezetik az Országgyűlés ülését. (HSZ 48. § (2) bek.)

Javasolja - amennyiben a Házbizottságban nem alakul ki egyetértés - a vezérszónoki rendben történő felszólalás képviselőcsoport általi kezdeményezéséhez kapcsolódó döntési javaslat napirendre tűzését. (HSZ 50. § (4) bek.)

Haladéktalanul megküldi a képviselők számára a hozzá benyújtott indítványok napi jegyzékét. (HSZ 19. § (4) bek.)

Hozzáférhetővé teszi a képviselők számára az Országgyűléshez címzett, valamint az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratokat. (HSZ 19. § (5) bek.)

Elrendelheti a hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok (kötelező) alkalmazását. (HSZ 97. § (3) bek.)

Visszautasíthatja a nem szabályszerű formában benyújtott indítványt. (HSZ 97. § (4) bek.)

Irányítja az Országgyűlés költségvetési tervének elkészítését (gazdasági főigazgató által) és azt a kormány rendelkezésére bocsátja a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez. (HSZ 135. § (2) bek.)

Az önálló indítványok (törvényjavaslatok) tárgyalásának előkészítésével kapcsolatos feladatok

A hozzá benyújtandó iratokra nézve nyomtatványok alkalmazását rendelheti el.⁵ (HSZ 97. § (3) bek.)

Visszautasíthatja a nem szabályszerű formában benyújtott indítványt. (HSZ 97. § (4) bek.)

Átveszi a hozzá benyújtott törvényjavaslatot. (HSZ 98. § (1) bek.)

Bejelenti az Országgyűlés következő ülésén a törvényjavaslat benyújtását, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot. (HSZ 98. § (2) bek.)

Kiadja az általa kijelölt bizottságnak a képviselő által benyújtott törvényjavaslatot. (HSZ 98. § (4) bek.)

Kiadja a módosító javaslatot állásfoglalás céljából a kijelölt bizottságnak. (HSZ 102. § (2) bek.)

Döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére:

• egy bizottságot jelöl ki, amely más bizottságokat véleményadásra kérhet fel, vagy
• az első helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg
• javaslatot tesz az Országgyűlésnek eseti bizottság alakítására. (HSZ 79. § (1) bek.)

Határidő kiszabására tesz javaslatot a bizottsági ajánlás elkészítésére (saját elhatározásából, vagy legalább tíz képviselő írásbeli indítványára). (HSZ 95. § (4) bek.)

Felkéri a költségvetési kérdésekkel foglalkozó bizottságot a központi költségvetésre jelentős kihatással bíró módosító javaslathoz bizottsági ajánlás benyújtására. (HSZ 96. § (1) bek.)

Felkéri az alkotmányossági kérdésekkel foglalkozó bizottságot törvényjavaslathoz, országgyűlési határozati javaslathoz bizottsági ajánlás benyújtására. (HSZ 96. § (3) bek.)

Kijelöli a bizottságot kivételes eljárás elrendelése után nyomban a törvényjavaslat vitájának lefolytatására. (HSZ 125. § (3) bek.)

Kiadja a köztársasági elnök átiratát (a megfontolásra visszaküldött törvényhez fűzött észrevételeket) az Alkotmányügyi, valamint a kijelölt bizottságnak. (HSZ 110. § (2) bek.)

Felhívja az alkotmányossági kérdésekkel foglalkozó bizottságot és a kijelölt bizottságot a köztársasági elnök által visszaküldött és az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezés helyett az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. (HSZ 111. §)

A törvények kihirdetésével, illetve az országgyűlési határozatok közzétételével kapcsolatos feladatai

Aláírja (15 napon belül), majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott törvényt. (Alk. 25. § (3) bek., HSZ 108. § (1) bek.)

A köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kéri, az Országgyűlés felkérésére. (Alk. 26. § (1) bek., HSZ 108. § (2) bek.)

Aláírja az országgyűlési határozatot és gondoskodik a közzétételéről. (HSZ 112. § (2) bek.)

A szerkesztőtől megkapja a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron. (Az elektronikus információszabadságról szóló 2008. évi XXV. tv. 12. § (5) bek.)

Amennyiben a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója - törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés elnöke - a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezi az eltérés helyesbítését. (JA. tv. 28. § (1) bek.)

Az interpellációkkal, kérdésekkel és az azonnali kérdésekkel kapcsolatos feladatai

Átveszi a hozzá benyújtott interpellációt, illetve kérdést. (HSZ 115. § (2) bek., illetve 118. § (1) bek.)

Visszautasítja azt az interpellációt, illetve a kérdést, amelyet nem a Házszabály 90. § (1)-(3) bekezdése szerint nyújtottak be, erről a soron következő ülésnapon tájékoztatja az Országgyűlést. (HSZ 90. § (4) bek., illetve 91. § (2) bek.)

Átveszi az interpellációra írásban megadott választ, és gondoskodik a képviselőkhöz való eljuttatásáról. (HSZ 117. § (2) bek.)

Az azonnali kérdések órájában a válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, és megjelöli a helyette válaszadásra jogosított személyt. Az Országgyűlés elnöke erről tájékoztatja az érintett képviselőt, és egyúttal megkérdezi, hogy ennek ismeretében elő kívánja-e terjeszteni kérdését, avagy személyes válaszadást kér.⁶ (HSZ 119. § (4)-(5) bek.)

Az Országgyűlés tanácskozásairól készült jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatai

Gondoskodik az Országgyűlés üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről. (HSZ 66. § (1) bek.)

Gondoskodik a - tárgy- és névmutatót is tartalmazó - Országgyűlési Napló kiadásáról és elektronikus adathordozón történő hozzáférhetőségéről. (HSZ 66. § (5) bek.)

A Házbizottsággal kapcsolatos feladatai

Az Országgyűlés elnöke egyben a Házbizottság elnöke is. Összehívja és vezeti a Házbizottság ülését. (HSZ 24. § (1) bek., 26. § (1) bek.)

A Házbizottság az Országgyűlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyűléshez (annak tisztségviselőihez) érkezett jelentősebb beadványokat, és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket. (HSZ 23. § l) pont)

Egyhangú házbizottsági döntés hiányában - a HSZ 23. § a), f), g), m) pontja kivételével⁷ - az Országgyűlés elnöke dönt. (HSZ 26. § (3) bek.)

Iránymutatást ad az Országgyűlés Hivatalának a Házbizottság üléseinek előkészítéséhez. (HSZ 145. § (1) bek. h) pont)

A képviselőcsoportokkal kapcsolatos feladatai

Átveszi - írásban - a képviselőcsoport megalakulását, illetve a változásokat érintő bejelentést. (HSZ 9. § (3) bek.)

Átveszi a képviselőcsoport megszűnéséről szóló bejelentést, illetve hivatalból megállapítja a megszűnést (határidő elmulasztása esetén). (HSZ 17. § (4) bek.)

A bizottságok megalakításával, tevékenységével, illetve a bizottsági tisztségviselők és tagok választásával kapcsolatos feladatai

A Bizottsági elnöki értekezlet elnöke az Országgyűlés elnöke. Összehívja és vezeti a bizottsági elnökök értekezletének ülését. Iránymutatást ad az Országgyűlés Hivatalának a bizottsági elnökök ülésének előkészítéséhez. (HSZ 27. § (1) és (3) bek., 145. § (1) bek. h) pont)⁸

A képviselőcsoport-vezetők megállapodásának hiányában javaslatot tesz az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára (HSZ 19. § (2) bek. g) pont, illetve 31. § (1) bek.)

A képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint javaslatot tesz az állandó és ideiglenes bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra (HSZ 19. § (2) bek. g) pont illetve 31. (2) bek.)

Összehangolja a bizottságok működését (HSZ 19. § (2) bek. g) pont)

A Házbizottság véleményének kikérését követően kijelöli a közvetítésre kerülő bizottsági üléseket. (HSZ 19. § (2) bek. n) pont)

Előkészítés, illetőleg intézkedés céljából kiadja a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat. (HSZ 19. § (2) bek. h) pont)

Kiadja a módosító javaslatot állásfoglalás céljából a kijelölt bizottságnak. (HSZ 102. § (2) bek.)

Tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén. (HSZ 19. § (2) bek. f) pont)

Részt vehet a bizottsági zárt ülésen. (HSZ 69. § (3) bek.)

Kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzést a képviselőcsoportok vezetői által a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságba jelölt képviselők esetében. (Nb. tv. 19. § (2) bekezdés és 69. § (2) bek.)

A kormánnyal kapcsolatos (tájékoztatási) feladatai

Tájékoztatja a kormányt a napirenden kívüli felszólalási szándékról. (HSZ 51. § (1) bek.)

Bejelenti a miniszterelnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány kezdeményezését. (2010. évi XLIII. törvény 25. § (1) bek.)

Ha a miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök megbízatásának megszűnésére az Alkotmány 33/A. §-ának c)-d) pontja, illetve e törvény 26. § (1) bekezdése alapján került sor, ennek tényét bejelenti az Országgyűlésnek. (2010. évi XLIII. törvény 27. §)

Titokvédelemmel kapcsolatos feladatai

Megállapítja az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat.⁹ (HSZ 139. § (3) bek.)

Gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait. (HSZ 19. § (2) bek. m) pont)

Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult. (A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. tv. 4. § (1) bek. b) pont)

Az eredeti minősítés feltüntetését rendeli el az Országgyűlés zárt ülésének vagy az ülés zárt részének jegyzőkönyvén, ha a zárt ülésen tárgyalt önálló indítvány vagy annak indokolása államtitkot, szolgálati titkot tartalmaz, illetve az írásbeli indítvány előterjesztése során az előterjesztő vagy a napirend előtt felszólaló államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatot közöl, s egyúttal nyilatkozik az adat eredeti minősítéséről. Több eltérő minősítés esetén a jegyzőkönyvön a leghosszabb érvényességi idejű eredeti minősítés feltüntetését rendeli el. (HSZ 66/A. § (1)-(2) bek.)

Az Országgyűlés zárt ülésén keletkezett adatot a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok szerint államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősíti, s elrendeli a minősítés feltüntetését a zárt ülés jegyzőkönyvén. (HSZ 66/A. § (3) bek.)

Őrzi a zárt ülésről készült szó szerinti jegyzőkönyv hitelesített első példányát. (HSZ 66/B. § (3) bek.)

Írásban engedélyezi a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyv megtekintését. (HSZ 66/C. §)

Engedélyezi az Országgyűlés zárt üléséről készült minősített jegyzőkönyvről másolat vagy abból kivonat készítését. (HSZ 66/D. §)

Rendelkezési jog illeti meg a jogutód nélkül megszűnt bizottság zárt üléseinek irataival kapcsolatban. (HSZ 78/H. §)

Az Országgyűlés Hivatalával kapcsolatos feladatai

Kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóját, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit, az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol. (HSZ 19. § (2) bek. i) pont)

Jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát, kiadja az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket. (HSZ 19. § (2) bek. j) pont)

Jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala költségvetésének tervezetét, ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását. (HSZ 19. § (2) bek. k) pont)

Az Országgyűlés Hivatala végrehajtja az Országgyűlés elnökének az Országgyűlés biztonságának megóvására vonatkozó utasításait. (HSZ 145. § (2) bek.
f) pont)

Az Országgyűlés Hivatala ellátja az Országgyűlés elnöke és alelnökei titkársági feladatait. (HSZ 145. § (3) bek.)

Átadja az ügyben hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy hivatali szervnek az Országgyűléshez érkezett beadványokat. (HSZ 136. § (1) bek.)

Kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Országgyűlés Hivatalának vezető munkatársai esetében.¹⁰ (Nb. tv. 69. § (2) bek. b) pont)

Meghatározza az Országgyűlés Hivatalában azokat a vezető állású munkaköröket, amelyek esetében biztonsági kérdőívet kell kitölteni. (Nb. tv. 2. számú melléklet 6. pont)

Meghatározza (a titokbirtokos szerv vezetőjeként) az Országgyűlés Hivatalában azokat munkaköröket, akiknek feladataik ellátásához "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználniuk, és amelyek esetében biztonsági kérdőívet kell kitölteni. (Nb. tv. 71. § (3) bek. és a 2. sz. melléklet 19. pont, végrehajtására lásd az OGY elnöke 3/1996. sz. rendelkezését)

A nemzetbiztonsági szolgálatok kikérése esetén, meghatározza a részükre történő, az Országgyűlés Hivatala által kezelt nyilvántartásokba levő adatok átadásának és betekintésének rendjét. (Nb. tv. 29. § (2) bekezdés és a 40. § (1)-(2) bek.)

Névre szóló emléktárgyat adományozhat, kitüntető címet alapíthat, díjat, plakettet, oklevelet, emléklapot adományozhat az Országgyűlés Hivatalában dolgozó köztisztviselőknek.¹¹ (Ktv. 49/N. § (1) bekezdés c) és d) pont, (2) bek.)

Eskütétellel kapcsolatos feladatai

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjai hivatalba lépésük alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek. (Média tv. 86. § (7) bek.)

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagjai megválasztásukat követően az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek . (Média tv. 128. § (2) bek.)

Az Országos Választási Bizottság tagjai az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek. (Ve. tv. 28. § (1) bek.)

Az Országgyűlés Hivatalának általa kinevezett vezetői az Országgyűlés elnöke előtt esküt tesznek. (Ktv. 12. §)

Egyéb feladatai

Tagja a Szent Korona Testületnek (2000. évi I. törvény 5. § (1) bek.)

Kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet alapíthat és adományozhat. (1991. évi XXXI. törvény 7. § (1) bek. a) pont)

Megküldi a megválasztandó jelöltről az érintett bizottság véleményét - a meghallgatást követően - a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójának. (HSZ 132. § (4) bek.)

Felkéri és felmenti a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület tagjait. (A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (4) bek.)

Igazolványt állít ki a legfőbb ügyész részére. (Üsz. tv. 94/A. § (1) bek.)

Elbírálja a hozzá benyújtott mulasztás igazolására vonatkozó kérelmet. (HSZ 138. § (3) bek.)

Évente közzéteszi a hivatalos lapban a jegyzékbe vett érdek-képviseleti és társadalmi szervezetek listáját. (HSZ 141. § (3) bek.)

Összeférhetetlenségi szabályok

Más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (Já. tv. 12. § (1) bek.)

Nem lehet a választási szervnek tagja. (Ve. tv. 22. § (2 bek.)

Nem lehet miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár. (Já. tv. 12. § (2) bek.)

Megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. (Já. tv. 20. § (1) bek.)

Az Országgyűlés elnökének rendelkezései

(Az elnöki rendelkezések szövege - egységes szerkezetben - a parlament információs hálózatán érhető el.)

Az Országgyűlés ülésvezető elnökeinek feladatai ¹²

Az ülésvezetési feladatok általánosan

Megnyitja, vezeti és berekeszti az ülést. (HSZ 48. § (1) bek.)

Ismerteti az ülés kezdetén a benyújtott törvényjavaslatokat, a határozati javaslatokat, a politikainyilatkozat-tervezeteket, a jelentéseket és a sürgősségi javaslatokat. (HSZ 46. § (1) bek.)

Ismerteti az ülésen a Házbizottság napirendi javaslatát, a napirendre tett eltérő javaslatokat, a Házbizottságnak a tanácskozás időtartamára és a felszólalási időkeretekre vonatkozó javaslatát. (HSZ 47. § (4) bek.)

Javaslatot tesz a Házbizottság ajánlása alapján az ülés napirendjére.(HSZ 47. § (1) bek.)

Bejelenti a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén, megnevezve egyúttal a kijelölt bizottságot. (HSZ 98. § (2) bek.)

Ha a választott jegyzők nem állnak kellő számban rendelkezésre, más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására. (HSZ 48. § (3) bek.)

Megkísérli az Országgyűlés határozatképességének helyreállítását. Ha ez nem lehetséges, megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, elhalasztja a határozathozatalt a napirendi pont tárgyában, és közzéteszi az Országgyűlés legközelebbi ülésén a bejelentés nélkül távollevők jegyzékét. Ha az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, dönt a határozathozatalra való visszatérésről. (HSZ 43. § (2) bek.)

Szünetet rendel el (megítélése szerint) a kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére a napirendi pont tárgyalása közben vagy határozathozatal során. (HSZ 56. §)

Tárgyalási szünetet rendel el, ha bármely képviselőcsoport vezetőjének kérésére a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) történő szavazás esetén, ha a zárószavazásra a módosító javaslatokról történő szavazást követő öt napon belül kerül sor. (HSZ 106. § (5) bek.)

Új időpontot tűz ki, kimentés esetén az interpelláció elmondására. (HSZ 116. § (2) bek.)

Vitavezetési feladatok

Meghatározza a vitában hozzászólók sorrendjét. (HSZ 50. § (3) bek.)

Engedélyt ad vita közben a további vagy ismételt felszólalásra. (HSZ 50. § (2) bek.)

Engedélyezi vita közben észrevétel megtétele céljából a képviselői kétperces hozzászólást. (HSZ 50. § (7) bek.)

A felszólaló kérésére az időkeretet egy perccel meghosszabbíthatja az általános vitában, a részletes vitában és a kivételes eljárásban. (HSZ 50. § (6) bek.)

Megadja a szót elsőbbséggel az ügyrendi javaslat előterjesztőjének. (HSZ 52. § (2) bek.)

Lezárja a vitát, ha az indítványhoz - a részletes vitában a tárgyalás alatt álló részhez - több felszólaló nincs, és a vita várható lezárását a napirend tartalmazza. (HSZ 59. § (1) bek.)

A szavazással kapcsolatos feladatok és hatáskörök

Nyílt szavazásnál megállapítja a szavazás eredményét. (HSZ 60. § (3) bek.)

Kihirdeti a szavazás eredményét. (HSZ 62. § (2) bek. és 64. § (6) bek.)

Nyílt szavazás esetében szavazategyenlőség esetén utólag szavaz. (HSZ 64. § (3) bek.)

Az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatos feladatok

Kiutasítja (megítélése szerint) a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülés rendjének megzavarása esetén. (HSZ 41. § (3) bek.)

Felszólítja azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. (HSZ 54. § (1) bek.)

Rendre utasítja azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetve ha egyébként a Házszabálynak a tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire. (HSZ 54. § (2) bek.)

Megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. (HSZ 54. § (3) bek.)

Megvonja a szót - a szómegvonás okának közlésével -, ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét. (HSZ 54. § (4) bek.)

Felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. (HSZ 54. § (5) bek.)

Félbeszakítja (megítélése szerint) az ülést határozott időre, ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. (HSZ 55. § (1) bek.)

Elhagyja az elnöki széket, ha nem talál meghallgatásra, az ülés ezzel félbeszakad. (HSZ 55. § (2) bek.)

Megvonja a szót - a szómegvonás okának közlésével -, ha az interpelláció, a válasz vagy a válasz elfogadása során a határidőket túllépték. (HSZ 116. § (3) bek.)

Megvonja a szót, ha a kérdés vagy a válasz elmondása során a rendelkezésre álló időt túllépték. (HSZ 118. § (2) bek.)

Megvonja a szót, ha az azonnali kérdés vagy a válasz elmondása során a rendelkezésre álló időt túllépték. (HSZ 119. § (6) bek.)

Az Országgyűlés korelnökének feladatai

Vezeti az alakuló ülést az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáig. (HSZ 4. § (1) bek.)

Irányítja az Országgyűlés főtitkárának az Országgyűlés (alakuló) ülésével kapcsolatos tevékenységét. (HSZ 4. § (2) bek.)

A korjegyzőkkel együtt - mint mandátumvizsgáló bizottság - megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. (HSZ 6. § (1) bek.)

Az Országgyűlés alelnökeinek feladatai

Helyettesítik az Országgyűlés elnökét a Házszabályban meghatározott feladatok végrehajtásában, az Országgyűlés elnöke által meghatározott rendben. (HSZ 20.  § (1) bek.)

A legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök helyettesíti az Országgyűlés elnökét tartós akadályoztatása esetén. (Az ő akadályoztatása esetén pedig a következő legnagyobb taglétszámú képviselőcsoporthoz tartozó alelnök helyettesíti.) (HSZ 20. § (2) bek.)

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása idején az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés határoz. (HSZ 133. § (4) bek.)

Az Országgyűlés elnökét helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei - a kinevezési és felmentési jog kivételével - az Országgyűlés elnökével azonosak. (HSZ 20. § (3) bek.)

A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnökét - az Országgyűlés által kijelölt - alelnök helyettesíti. (Hvt. 63. § (1) bek. b) pont)

Összeférhetetlenségi szabályok

Más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (Já. tv. 12. § (1) bek.)

Nem lehet miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár. (Já. tv. 12. § (2) bek.)

E tisztségbe való megválasztásától számított 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. (Já. tv. 20. § (1) bek.)

Az Országgyűlés jegyzőinek feladatai

Az ülésvezetéssel kapcsolatos feladatok

Felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét. (HSZ 21. § (1) bek. d) pont)

Közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében. (HSZ 21. § (1) bek. a) pont)

Vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát. (HSZ 21. § (1) bek. e) pont és 50. § (1) bek.)

Jelzik a beszédidő lejártát. A soros jegyző méri és képviselőcsoportonként összesíti a képviselők által igénybe vett beszédidőt. Jelzi az elnöknek, ha a képviselőcsoport vagy a képviselő beszédidejét kitöltötte. (HSZ 21. § (1) f) pont és 53. § (5) bek.)

Felolvassák a képviselők névsorát név szerinti szavazás esetén, összeszámlálják a szavazatokat, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadják az elnöknek. (HSZ 62. § (1)-(2) bek.)

Országgyűlési határozatok kihirdetésével kapcsolatos feladatok

Aláírják az Országgyűlés határozatát a hivatalos lapban történő közzététel előtt. (HSZ 112. § (2) bek.)

Jegyzőkönyvek és szavazási eredmények hitelesítésével kapcsolatos feladatok

Hitelesítik az Országgyűlés ülésén elhangzottakról készült szó szerinti jegyzőkönyvet. (HSZ 21. § (1) bek. g) pont és 65. § (1) bek.)

Hitelesítik a gépi szavazási összesítőkön ülésnaponként a szavazási eredményeket. (HSZ 60. § (6) bek.)

Hitelesítik a név szerinti szavazás névsorát. (HSZ 62. § (3) bek.)

Közreműködnek a szó szerinti jegyzőkönyv kiigazítási eljárásában. (HSZ 66. § (3) bek.)

A titkos szavazásnál a jegyzők szavazatszámláló bizottságként járnak el. (HSZ 21. § (1) bek. c) pont és 63. § (2) és (4) bek.)

A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a jegyzők aláírják. (HSZ 63. § (4) bek.)

Az Országgyűlés korjegyzőinek feladatai

Az Országgyűlés alakuló ülésén - a tisztségviselők megválasztásáig - a négy legfiatalabb képviselő ellátja a korjegyzői feladatokat. (HSZ 3. § (1) bek.)

A korelnökkel együtt - mint mandátumvizsgáló bizottság - megvizsgálják a képviselők megbízólevelének szabályszerűségét. (HSZ 6. § (1) bek.)

Összeférhetetlenségi szabályok

Nem lehet miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár. (Já. tv. 12. § (2) bek.)

Lábjegyzetek:

1 Az Országgyűlés Hivatalában a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendjét, az Országgyűlés elnöke a 3/2008. számú rendelkezésében határozta meg.

2 Illetményüket a Ktv. határozza meg.

3 A bizottság a törvényi határidőre befejezte munkáját és arról jelentésben számolt be az Országgyűlés elnökének.

4 A képviselők szavazásról való távollétével összefüggő kérdéseket és az ezzel kapcsolatos elnöki feladatokat részletesebben a Házbizottság 1995. március 30-ai rendelkezése szabályozza.

5 Így például minden évben kiadja azt a formanyomtatványt, amelyet a költségvetési törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító javaslatok megszerkesztésénél kell alkalmazni.

6 Értelemszerűen a második fordulat az Országgyűlés ülésvezető elnökének feladata (is).

7 Az e pontokban felsorolt ügyekben az Országgyűlés dönt, a javaslattétel joga azonban - értelemszerűen - az Országgyűlés elnökét illeti meg.

8 Az Országgyűlés elnöke e feladattal az Országgyűlés alelnökeit bízta meg. A Bizottsági elnöki értekezlet ügyrendje szerint az üléseket az Országgyűlés elnöke vagy az általa felkért alelnök vezeti.

9 Az Országgyűlés elnökének többször módosított 3/1996. sz. rendelkezése a Magyar Országgyűlés Hivatalának titokvédelmi szabályzatáról

10 Az Országgyűlés Hivatalában a nemzetbiztonsági ellenőrzés rendjét, az Országgyűlés elnöke a 3/2008. számú rendelkezésében határozta meg.

11 Az Országgyűlés elnöke 2002 júniusában alapította meg "A közszolgálatért az Országgyűlésért" díjat.

12 Az Országgyűlés elnöke és alelnökei egymást váltva vezetik az Országgyűlés üléseit. Jogaik és kötelességeik