Irományok lekérdezése Irományok lekérdezése

Készült: 2018.10.23.15:00:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2015.03.18.), 2. felszólalás
Felszólaló Dr. Pintér Sándor
Beosztás belügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 14:10


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy társadalom életében az egyik legfontosabb érték a rend. A rend megadja a hétköznapok nyugalmát, a társadalmi békét, biztosítja a társadalmi fejlődés, az egyéni boldogulás feltételrendszerét.

A rend kialakításának elengedhetetlen eleme a célkitűzéseket biztosító rendvédelmi szervezetek kiépítése és működtetése. De a legjobban felépített szervezet sem működhet jól képzett, elkötelezett személyi állomány nélkül. A szervezet csak akkor képes a feladatát hiánytalanul ellátni, ha a személyi állománya meg tud felelni az új kihívásoknak, a folyamatosan növekvő követelményszint teljesítésének, a tudáson és tapasztalaton alapuló eredményes feladatellátásnak, ha vannak jól képzett, évtizedes gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező munkatársai, ha a pálya vonzó a fiataloknak, akik biztosítják a folyamatos utánpótlást, ha munkatársainak és családjuknak megfelelő létbiztonságot nyújt, és biztosítja a mindennapos megélhetés anyagi feltételrendszerét.

A Magyarország Kormánya által benyújtott T/3783. számú, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat ezeknek a feltételrendszereknek a megalkotásáról és törvényben garantált biztosításáról szól.

A törvényjavaslat célul tűzi ki a kiszámítható és motiváló előmeneteli rendszert és az új illetményrendszert, a hivatásos állomány anyagi megbecsülésének növekedését. Egyben elindítja a közigazgatási reform egyik alapgondolatának, a közszolgálati hivatásrendek közötti foglalkoztatási összhangnak és az átjárhatóságnak a megteremtését is. Az elérendő célok között szerepel a közszolgálat vonzerejének növelése, a kiváló képességűek bevonása az ország közigazgatási, rendészeti irányításába.

A javaslat elkészítése több lépcsőben történt. Nagy figyelmet fordítottunk a hivatásos állomány és az érintett szakmai, érdek-képviseleti, érdekvédelmi szervezetek, köztük a Magyar Rendvédelmi Kar igényeire, javaslataira. Az alapok kidolgozásába bevontuk a teljes személyi állományt. Valamennyien kérdőív kitöltésével, illetve saját gondolataik megfogalmazásával járulhattak hozzá a javaslat elkészítéséhez. 16 ezren tettek javaslatot, több mint 16 ezren töltöttek ki kérdőívet és mondtak véleményt a törvénytervezet előkészítéséhez. A javaslat formálódása során 14 érdek-képviseleti szervvel és a Magyar Rendvédelmi Karral többször is egyeztettünk, javaslataikat figyelembe vettük. Tisztelt Országgyűlés! Ezek a javaslatok, ezek a vélemények beépültek valamennyien a törvénytervezetbe.

A törvényjavaslat hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.

Az új előmeneteli rendszer célja, hogy kettős előmeneteli utat biztosítson: tegye lehetővé a parancsnoki, az egyre magasabb beosztáshoz való eljutást, másrészt viszont biztosítson egy adott szakterületen belüli szakmai előrehaladási és elismerési lehetőséget. Az egyik a parancsnoki vezetői képességek kiteljesítéséhez nyújt szabad utat, a másik út a szakterületek kimagasló művelését ösztönzi, elmélyült szakismeret megszerzését inspirálja és egyben honorálja is.

Az előmeneteli rendszer megvalósításával egyidejűleg változik a rendfokozat szerepe is. Az új szabályozás megtartja az egyes rendfokozatok elnevezését és hierarchiáját. A jövőben a rendfokozat kötődik a betöltött szolgálati beosztáshoz. A beosztás elfoglalásával egyidejűleg az adott beosztáshoz kötődő rendfokozat viselésére is jogosult lesz a kinevezett. Ha alacsonyabb beosztásba kerül, akkor a kapcsolódó rendfokozat viselésére nem lesz jogosult. Így egyértelmű lesz a beosztási és a rendfokozati hierarchia, egyértelművé válik az elöljárói, vezetői, parancsnoki viszony.

Ezentúl megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer. Csak az idő előrehaladása miatt sem beosztásban, sem rendfokozatban nem haladhat előre senki. Valamennyi előmeneteli lépés feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött.

A jövőben tiszti kinevezést csak az kaphat, akinek felsőfokú iskolai végzettsége van, és a törvényjavaslatban jelölt nyelvek valamelyikéből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. A magasabb rendfokozat elérésének feltétele is a sikeres rendfokozati vizsga lesz. A vezetői megbízások meghatározott időre fognak szólni. A helyi és a területi vezetők öt évre nevezhetőek ki. A kinevezés azonos szolgálati helyen egyszer öt évvel meghosszabbítható, de csak akkor, ha az irányított terület legalább jó teljesítményt nyújtott és ezt megfelelő módon értékelték.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor az életpályáról szóló törvényjavaslat kidolgozásához kikértük a kollégák véleményét is, szinte mindenki új illetményrendszer kidolgozását kérte vagy javasolta. A kormány ezt a kérést, javaslatot kiemelten vette figyelembe a törvényi koncepció meghatározásánál. Elképzeléseink kialakításánál azonban figyelembe kellett venni az ország gazdasági teherbíró képességét is. E két elvárás figyelembevételével úgy döntöttünk, hogy 50 százalékos mértékű átlagos béremelésre teszünk javaslatot, amelyet évenként eltérő arányban, 2019. január 1-jéig kell megvalósítani.

Ennek az iránymutatásnak eleget téve készült el a törvényjavaslat új illetményrendszere. Célunk az, hogy az illetmény egyidejűleg tükrözze a szolgálati beosztási értéket, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz való tartozás megbecsülését és egy adott időszakban nyújtott teljesítmény elismerését.

(9.10)

Ez a teljesítményelismerés a munka értékelése alapján lesz meghatározva, nem épül be a bérbe, egy évben kétszeri juttatásban valósul meg.

Az új rendszer megszünteti a korábbi pótlékrendszert, így a korábbi harmincféle egyéb pótlékból mindösszesen ötöt tartunk meg. Fontos kiemelni, hogy a korábbi pótlékok jelentős része az adott terület alapilletményébe beépül, nem vész el, azok, akik ebben a pótlékban részesültek, a későbbiekben vagy a beosztási illetményükben, vagy egyéb módon, az illetményükkel a megfelelő anyagi javakat megkapják.

Az új illetményrendszer bevezetése több ütemben történik: 2015. július 1-jével átlagosan 30 szá­zalékos mértékű, ezt követően, 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékben fog emelkedni. Így ‑ mint korábban jeleztem ‑ 2019. január 1-jével teljesül az átlagos 50 százalékos béremelés. Szeretném megjegyezni, hogy ilyen jelentős béremelést utoljára 2000-ben, az első Orbán-kormány idején kapott a hivatásos állomány.

Annak garantálása érdekében, hogy az új illetményrendszer minden hivatásos részére biztosítson jelentős, elfogadható illetményemelést, a javaslat állománycsoportonként meghatározza az illetményemelés mértékét 2015. július 1-jével, így az alapfeladatot ellátó beosztotti állomány esetében a 30 százalékot minden esetben el kell érnie.

A nem alapfeladatot ellátóknál ez 25 százalékos mérték, kötelező lesz, és a vezetői parancsnoki karnál pedig 15 százalékot határoztunk meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez azért történt, mert korábban a parancsnoki vezetői állomány bérénél az adótörvények változása már egy bizonyos reálbér-emelkedés-növekedést jelentett. Tehát itt most a második, harmadik lépcsőben lesznek a parancsnokok abban a helyzetben, hogy jelentősebb béremeléshez jussanak a 15 százalék felett, de a parancsnoki gondoskodás ezt el kell hogy viselje. Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelzett mértékek a garantált mértéket jelentik, tehát ennél július 1-jét követően lehet több egy-egy embernek a bére, de kevesebb emelést senki nem fog kapni.

További változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés. Ezeket a lehetőségeket az új illetményalapnak és a teljesítményértékelésnek kell átvenni. Továbbra is lehetőség lesz viszont a jubileumi jutalom elnyerésére és a jubileumi jutalom kiadására.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban több új jogintézmény is bevezetésre kerül. Létrejön a becsületbíróság. Ez egy új jogorvoslati fórum lesz, amely három esetben alkalmazható, amikor a parancsnoki eljárásban a szolgálati viszony megszüntetéséről döntöttek. Itt fegyelmi fenyítésként, méltatlanság miatt, minősítési alkalmatlanság miatt születhetett ilyen döntés. A becsületbíróság ezt felülvizsgálja. A becsületbíróság döntése a későbbiekben kötelezi a parancsnokokat, a munkaadói jogot gyakorlókat.

Tisztelt Országgyűlés! Létrehozzuk a hivatásos állomány volt tagjaiból a tartalékos állományt. Ezzel az állománnyal biztosítani kívánjuk a határozott időre való visszatérés lehetőségét az időlegesen megüresedő beosztásokra. Sok gondot vesz le ez a parancsnokok válláról, és egyben lehetőséget nyújt azoknak a kollégáknak, akik szeretnének visszatérni időszakosan a rendőri, a hivatásos állomány kötelékébe.

Gondoltunk a fiatalokra is. A megfelelő utánpótlási lehetőséget látjuk bennük, ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszti képzését érintve, ahol korábban nem kaptak megfelelő ösztöndíjat, ösztöndíjemeléssel, ingyenes egyenruha-ellátással és más előnyökkel kívánjuk még vonzóbbá tenni a hivatásos pályát, a tiszti hivatást.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, támogassák javaslataikkal, támogassák szavazataikkal. A törvényjavaslat tárgyalásakor és a szavazáskor jusson eszükbe, hogy a törvény azokról szól, akik életük kockáztatásával is vigyáznak az ország rendjére, lakóira, önökre és az önök családjára is.

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai