1

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/3302..

Képviselõi önálló indítvány!

Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló

1949. évi XX. törvény módosításáról

...szám

1.§

Az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvény

az Alkotmánybíróságról szóló IV. fejezete helyébe a következõ rendelkezés lép:

"IV. Fejezet

Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés

32./A/aa/§. Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmánya

megalkotásának és módosítására hivatott törvényes szerv. A törvényhozó által

elõrelátott esetekre alkotmányszerûen felállított, a törvényhozástól

elválasztódó, az egész nemzetet érintõ, nagyjelentõségû közügyek, közösségi

gondok eldöntésére.

/2/ bekezdés

/A/ Változat

Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés az Országgyûlés két házából, a képviselõház

és a felsõház tagjainak együttes ülésébõl áll. Határozatait kétharmad

többséggel hozza.

/B/ Változat

Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés az Országgyûlés és a mellé alakítandó

önkormányzati, nemzetiségi és polgári társadalmi szervezetek által választott

tagokból álló testület. Határozatához a tagok kétharmad többsége szükséges.

/3/ bekezdés

Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés Alkotmányt alapító vagy az Alkotmányt

módosító határozat elfogadásáról az országos népszavazás dönt.

/4/ bekezdés

Az Alkotmányozó Nemzetgyûlés részletes szervezetérõl és mûködésérõl szóló

törvény elfogadásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata

szükséges."

/5/

Az Alkotmány következõ fejezetei eggyel magasabb sorszámot kapnak.

2.§

E törvény a kihirdetést követõ 15. nap lép hatályba.

Indokolás

Az állam törvényhozó szerve szuverenitásánál fogva jogilag mindent

megtehet, akarata az adott idõpontban minden körülmények között a legfõbb

állami rendelkezés. Az államot nem lehet korlátozni az Alkotmány módosítása

(megalkotás) tekintetében sem. Az ilyen korlátozás ugyanis a szuverenitás

korlátlanságának elvébe ütköznék, viszont figyelembe kell venni azt is, hogy

az életkörülmények fejlõdése az alkotmányokkal szemben is érvényesülhetnek.

Helyzetének, állapotának önmagától megváltoztathatósága, különbözõ érték és

érdekrendeket kényszerítõ, azaz a törvényhozó hatalomtól eredõ alkotmányozás,

tehát nem tekinthetõ az alkotmány stabilitását kellõ mértékben biztosító

eljárásnak. (A jogi irodalom megállapítása.)

Ezért az alkotmányozó hatalmat - az alkotmány megalkotását és módosítását

- el kell különíteni a törvényhozástól, a bírói hatalomtól, a kormányzattól és

a végrehajtó hatalomtól. Ebbõl következik, hogy a törvényhozói hatalom az

alkotmányozással nem foglalkozhat, az az alkotmányozó hatalom mûködési

területére tartozik.

Az alkotmány tudomány szakirodalmának axiómája értelmében az alkotmányozó

hatalomnak a törvényhozás fölé emelése alapvetõ demokratikus követelmény. A

törvényjavaslat kétféle megoldást kínál; az elsõ megoldás az országgyûlés két

házának, a kétkamarás parlament együttmûködése az alkotmányozó hatalom; a

másik forma - egykamarás országgyûlés esetén - a testületi szervekkel

kibõvített képviselõház valósítja meg az alkotmányozó hatalmat.

Mindkét alakzat az állami szuverenitás megvalósítása.

Az Alkotmány 2.§ /1/ bekezdése szerint a Magyar Köztársaság demokratikus

jogállam, a /2/ bekezdés értelmében a köztársaságban minden hatalom a népé, a

nép a szuverenitás gyakorlója. Ez alkotmányjogi tételbõl okszerûen következik,

hogy az alkotmányozó hatalom által alkotott vagy módosított alkotmány

elfogadásáról népszavazásnak kell dönteni.

Az Alkotmány 32./A/aa.§ beiktatásával értelemszerûen a következõ

fejezetek eggyel magasabb sorszámot kapnak.

Megjegyzés: A törvényjavaslat az Alkotmányozó Nemzetgyûlés megalkotásával

a jogállamiság teljes kibontakozását célozza.

Budapest, 1996. október 17.

Tisztelettel

Dr.K.Csontos Miklós

országgyûlési képviselõ

FKGP

Eleje Honlap