K/6342/1.

Dr. Frajna Imre úr

országgyűlési képviselő

Fidesz-MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoportja

Országgyűlés Irodaháza

BUDAPEST

Széchenyi rkp. 19.

1358

Tisztelt Képviselő Úr!

A Házszabály 91. §-a alapján K/6342. számon hozzám benyújtott, "Tudja-e Ön, hogy mi történik az Ön által irányított - földügyi szakigazgatási tevékenységet ellátó - egyes földhivatalokban? Ismeri-e Ön a Köztársasági Elnök 97/2000.(VII.26) KE sz. határozatát? Létezik-e az Ön által irányított szakterületen még olyan államigazgatási eszköz, mellyel hatékonyan tudják akadályozni a hivatkozott határozattal érintett település létrejöttét, működésének megkezdését?" című írásbeli kérdésére a következő választ adom.

Remeteszőlős községgé nyilvánításáról a 97/2000.(VII.26.) KE határozat rendelkezett, mely határozat a kihirdetést követő általános önkormányzati választás napjával, 2002. október 20-án lépett hatályba a 106/2002.(VII.12.) KE határozattal.

Az új település megalakulása esetén az illetékes körzeti földhivatalra háruló kötelezettség a település közigazgatási határvonalának alaptérképen való rögzítése. Az eljárásra "A földmérési és térképészeti tevékenységről" szóló 16/1997.(III.5.) FM rendelet 28. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

Eszerint a település határvonalának megállapítása érdekében bizottsági egyeztetést kell folytatni az érintett települések önkormányzatainak jegyzői között a földhivatal hatékony részvételével. Az új község területét, a közigazgatási határvonalat a településszervezési eljárásokról szóló 1999. évi XLI. törvény 13. §-a alapján a választást követően legkésőbb hat hónapon belül Nagykovácsi Önkormányzata és Remeteszőlős Önkormányzata megállapodása alapján, közigazgatási határozattal kellett volna megállapítani. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt önkormányzat keresete alapján a megyei bíróság dönt.

Remeteszőlős polgármestere 2002. november 21-én kereste meg az illetékes körzeti földhivatalt az elhatárolandó területek térképszelvényeire és tulajdoni lapjaira vonatkozó adatigénylési kérelmével. Kérelmében utalt arra, hogy az igényelt adatok a kötelező közigazgatási feladatok ellátásához, valamint Nagykovácsi Önkormányzatával történő megállapodáshoz szükségesek. A kérelemre a földhivatal még aznap szolgáltatta az ingatlan-nyilvántartási térképek másolati példányát A3-as formátumban. A szelvényméretű kontakt másolatok 2 példányát, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatokat (tulajdoni lap) tartalmazó mágneses adathordozó 2 példányát november 29-én adta át a földhivatal az önkormányzat részére. 2003. januárjában - külön kérésre - a földhivatal a tulajdoni lapok papír alapú másolatait is átadta, valamint 2003. áprilisában további egyeztetésre is sor került a földhivatallal.

Mindezek után a földhivatal a mai napig egyik önkormányzat részéről sem kapott közigazgatási határozatot a település határvonalának megállapításáról. A földhivatalnak bírósági döntésről sincs tudomása, amely alapján az eljárást lefolytathatná a települések ingatlan-nyilvántartási adatainak változása átvezetését illetően.

Mindezek nem támasztják alá azon álláspontot, mely szerint a földhivatal akadályozná az érintett település létrejöttét és működését.

A földhivatal tudomása szerint Remeteszőlős tervezett közigazgatási területe kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban külterületi és volt zártkerti földrészletként feltüntetett ingatlanokat érint. A zártkert fogalmát a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: Tft.) 89. §-a megszüntette azzal a rendelkezéssel, miszerint ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban külterületi termőföldet kell érteni. A zártkerti fekvés megjelölést a tulajdoni lapok azóta is változatlanul tartalmazzák, mely nem mond ellent a fenti jogszabálynak és nem biztosít a külterületi fekvéstől különböző jogállást.

Az érintett területeken 1972-ben zártkert rendezés történt, ami a zártkertek tulajdoni és használati viszonyainak felülvizsgálatát és rendezését jelentette. Ez az eljárás a művelési ágat nem érintette, mivel a hivatalhoz művelési ág megváltoztatására, illetve belterületté nyilvánításra vonatkozó kérelem akkor nem érkezett. Ezért a volt zártkerti földrészletek tényleges művelési águk szerint továbbra is termőföldként (voltak) vannak nyilvántartva.

Az új település területe az ingatlan-nyilvántartás szerint jelenleg még Nagykovácsi külterülete, és mint korábban említettem, teljes egészében termőföld. Így a Tft. rendelkezései vonatkoznak rá. A Tft. földhivatali engedélyhez köti a termőföld más célú felhasználását és belterületbe csatolását, földvédelmi járulék fizetése mellett. A törvény rendelkezik arról, hogy a földvédelmi járulék megfizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési, vagy egyéb kedvezmény sem biztosítható.

Nagykovácsi község Polgármesteri Hivatala kérelmére a földhivatal már 10.170/2001. számú határozatával engedélyezte a "Rácski telep" elnevezésű, összesen 7 ha 3353 m² nagyságú termőföld más célú hasznosítását belterületi lakóterület kialakítása céljából. A termőföld más célú hasznosításáért 3.373.210 Ft földvédelmi járulék került megállapításra. A földvédelmi járulék befizetése még nem történt meg. A Tft. 56. § (5) bekezdése szerint a határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék és földvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

Fentiek alapján erősen túlzó az az állítás, hogy a földhivatal közel 70 millió Ft földvédelmi járulékot kíván behajtani. Azonban a hatályos törvények betartásától és betartatásától jogállamiságunk és az esélyegyenlőség elve alapján nem lehet eltekinteni. A földhivatal eljárása nem akadályozza a település működését és nem tekinthető szankciónak, csupán a törvényben foglalt kötelezettségek teljesítésének.

Amennyiben Remeteszőlős település önkormányzata úgy dönt, hogy a már belterületi lakóterületnek engedélyezett Rácski telep területén túl bővíteni kívánja a település belterületét, azt engedélyeztetnie kell a földhivatallal. A kérelemben meg kell jelölni az érintett termőföld összterületét, mellékelve az ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazó terület-kimutatást és a fekvést ábrázoló földmérési alaptérkép kivonatot, melyen be kell jelölni a kérelmezett terület határvonalát. Erre azonban célszerűen akkor kerülhet sor, ha a települések szétválásáról az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés már megtörtént.

Amennyiben a kérelmezett területen a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 17. § f) pontjának figyelmen kívül hagyásával a földhivatal engedélye nélkül a termőföld más célú hasznosítása megtörtént, a Tft. előírása szerint a földhivatalnak el kell rendelnie ezen területek eredeti állapotának helyreállítását. A helyreállítási kötelezettség alól kérelemre, indokolt esetben a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium felmentést adhat a földvédelmi járulék és bírság egyidejű kiszabása mellett. Az eljárás jogerős lezárásáig a belterületbe csatolásra vonatkozó eljárás nem folytatható le.

A földhivatalban több ízben megjelent települési képviselőknek minden esetben a hivatal közvetlen, kimerítő tájékoztatást nyújtott Remeteszőlős település rendezésével kapcsolatban. A felmerülő további kérdéseket a jövőben is készséggel megválaszolja. Jelenleg azonban a hivatalnál az üggyel kapcsolatos kérelem, beadvány, illetve intézkedésre alkalmas okirat nincs. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas iratok megküldése esetén a földhivatal soron kívül megteszi a szükséges intézkedéseket a település ingatlan-nyilvántartási átvezetésére vonatkozóan.

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

Budapest, 2003. november 21.

Tisztelettel:
Dr. Németh Imre