Czerván György úr

országgyűlési képviselő

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja

Országgyűlés Irodaháza

BUDAPEST

Széchenyi rkp. 19.

1358

Tisztelt Képviselő Úr!

A Házszabály 91. §-a alapján K/5079. számon hozzám benyújtott, "Mekkora támogatásban részesülnek a méztermeléssel foglalkozó mezőgazdasági termelők?" című írásbeli kérdésére a következő választ adom.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az egyszerűsített terület alapú támogatási rendszer (SAPS) bevezetéséről készített Előterjesztését - amelyet a Tárca előzőleg a négy parlamenti párt képviselőivel is egyeztetett -a Kormány elfogadta. A Fidesz-MPSZ részéről az egyeztetésen dr. Glattfelder Béla képviselő úr vett részt.

Ennek értelmében a rendelkezésünkre álló információk alapján egyértelmű tájékoztatást tudunk adni a gazdáknak az őszi munkák feltételeiről. Ugyanakkor szeretném jelezni Képviselő Úrnak, hogy az EU Bizottság a rendelet véglegesített változatát októberben ígérte megküldeni.

Az Uniós rendszerben érdekérvényesítő képességünk behatárolt. A jelenlegi tagok döntenek majd az átmenet szabályairól. A 10 tagjelölt közül 7 az egyszerűsített rendszer bevezetése mellett döntött. Ha más utat követünk, támogatók nélkül érdekeinket még kevésbé tudjuk elfogadtatni. Az egyszerűsített támogatási rendszer hazai bevezetéséről olyan formában kívánunk a Bizottsággal egyezségre jutni, hogy olyan ágazatok 55 %-os támogatására is megkapjuk a lehetőséget, melyek egyébként a Bizottság eredeti javaslata alapján hátrányos pozícióba kerülnének (dohány, szarvasmarha, juh, kecske).

Az EU-ban a méztermelést alapvetően az EU Tanács 1221/97 rendelete szabályozza.

Az EU Bizottsága és a Tanácsa megállapította, hogy a méhészet rendkívül változatos termelési szerkezettel rendelkező ágazat, a fogyasztás és termelés egyensúlyának hiánya (50 % körüli önellátottság) tapasztalható, a varroa atka terjedése és a kezelésekből adódó méz minőség problémákat okoz. A méhészet mezőgazdasági ágazat, amelynek fő feladata a gazdasági tevékenység, vidékfejlesztés, a méz és más méhészeti termékek termelése, valamint az ökológiai egyensúly fenntartása.

A fentiek ismeretében a Tanács az ágazat fejlesztése érdekében intézkedést rendelt el.

A hivatkozott rendelet szabályozza a méz termelés és kereskedelem fejlesztésére fordítható támogatást.

Támogatott célok:

A támogatás feltételei:

Éves nemzeti programnak tartalmaznia kell:

Az igénybe vehető támogatás a közösségi szinten meghatározott összes méhcsalád számból való részesedés arányában oszlik meg.

A Bizottság minden egyes nemzeti támogatási konstrukció esetében, egyenkénti engedélyezésével biztosítja, hogy a versenyszabályok, és a KAP szabályozási elvek ne sérüljenek. Ennek megfelelően a források rendelkezésre állása esetén megfelelő koncepcióval alátámasztva a méhészeti támogatásokat a notifikációs eljárásra be kell jelenteni. A méztermelés esetén speciális notikációs eljárást alkalmaz az EU, mely szerint korlátozott a Bizottság hatásköre és csak tudomásul vételi joga van, nem kifogásolhatja a méhészetben alkalmazott nemzeti támogatást.

Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) - szem előtt tartva az Európai Unió támogatási alapelveit és gyakorlatát - a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) megfogalmazott stratégia nemzeti céljaihoz kapcsolódik, az agrár- és vidékfejlesztés céljainak megvalósítását szolgálja, tekintettel a hosszú távú vidékfejlesztési célok mezőgazdasághoz kötődő feladataira. A program továbbviszi és beépíti a hazai agrártámogatási rendszer előremutató, a fentiekkel konzisztens elemeit, számol az előcsatlakozási programok (Phare, SAPARD) adta lehetőségekkel, az e programok keretében megvalósuló fejlesztésekkel. A nemzeti érdekek talaján messzemenően igazodik a közösségi agrárpolitika (KAP) céljaihoz, és tekintettel van a Közösség nemzetközi kötelezettségeire, így a mezőgazdaságot érintő WTO megállapodásokra is.

Az AVOP céljai, egymást erősítő összhangban a versenyképesebb gazdaság, jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés nemzeti célokhoz és a termelő szektor versenyképességének javítása prioritáshoz kapcsolódnak.

A jelenlegi AVOP a 2004-2006. közötti időszakra vonatkozik, de célkitűzéseiben ennél hosszabb (a 2006. utáni) időszak fejlődési lehetőségeit is körvonalazza.

A méhészet támogatása a beruházások keretében a prioritást élvező - állategészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi előírások teljesítése érdekében kiemelt - ágazatok között értelemszerűen nem szerepel, ott a sertés, baromfi és a szarvasmarha ágazat kapott előnyt.

Az ágazatokat nem nevesítő célok esetében így például kiemelendő a termelő csoportok létrehozása és működtetése támogatási cél esetében a méhészet azonos módon pályázhat, mint bármely más ágazat.

A méhészet kiemelten a következő területeken jelenik meg az NFT prioritásai között:

Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram

Alternatív földhasznosítás

Méhlegelő növények termesztése

Az ökológiai állattartás és állatbeállítás szabályai

Méhészet

Mezőgazdasági területek erdősítése

Támogatásra jogosult kiegészítő intézkedések

Másodlagosan méhészeti hasznosítású erdők létesítése

A fentiek alapján látható, hogy az agrárium fejlesztési céljai között megjelenik a méhészet és azonos eséllyel részesedhet a támogatásokból, mint a mezőgazdaság más ágazatai. A most is folyó tárgyalásokon jeleztük az Európai Uniónak, hogy a jelenlegi nemzeti támogatásokat a csatlakozás után is fenn kívánjuk tartani.

Budapest, 2003. szeptember " "

Tisztelettel:
Dr. Németh Imre