Állami Számvevőszék

0329

T/4966/1.

Jelentés
a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

2003. augusztus

1. Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság

1.3. Szervezetirányítási és Kapcsolattartási Főcsoport

Vizsgálat-azonosító szám: V0035

Az ellenőrzést felügyelte:

dr. Csapodi Pál

főtitkár

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:

dr. Lévai János

általános főtitkárhelyettes

Az ellenőrzést vezette:

Horváthné Menyhárt Erika

osztályvezető főtanácsos

Az ellenőrzést végezték:

Bojtos Rózsa

tanácsadó

Göller Géza

főtanácsadó

Nagyné Lakhézi Éva

számvevő

dr. Somorjai Zsoltné

számvevő tanácsos

Szabó Balázs

számvevő

Bálint Józsefné

címzetes főmunkatárs

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság

2.2 Pénzügyi Ellenőrzési Főocsoport

Vizsgálat-azonosító szám: V0035

Az ellenőrzést felügyelte:

Bihary Zsigmond

főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:

Simon Ákosné

főcsoportfőnök

Az ellenőrzést vezette:

Dr. Csépán Mária Magdolna

igazgatóhelyettes

Hámoriné Maróti Györgyi

osztályvezető főtanácsos

Horváth Sándor

főcsoportfőnök-helyettes

Norczen Győzőné

osztályvezető főtanácsos

Pongrácz Éva

osztályvezető főtanácsos

Az ellenőrzést végezték:

Dr. Antal Zoltán
külső munkatárs

Balázs Melinda
számvevő

Balla Józsefné
számvevő tanácsos, tanácsadó

Bamberger Mária
számvevő tanácsos, tanácsadó

Barát Stefánia
külső munkatárs

Bartha Gyula
külső munkatárs

Brázai Miklós
külső munkatárs

Berényi Sándorné
külső munkatárs

Dr. Béhm Imre
számvevő tanácsos,
tanácsadó

Boncz Eszter
számvevő gyakornok

Borsos Ferenc
számvevő tanácsos

Burenzsargal Narantuja
számvevő

Csányi Istvánné
külső munkatárs

Dr. Csermák Judit
külső munkatárs

Dombovári Nóra
számvevő

Dr. Domján Eszter
számvevő

Éva Katalin
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Farkas Ildikó
számvevő gyakornok

Farkas László
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Federics Adrienn
számvevő gyakornok

Fehérné Jagasich Mariann
számvevő

Fekete Anikó Gyöngyi
számvevő gyakornok

Fekete Gábor
számvevő tanácsos

Feketéné Hajkó Andrea
számvevő

Ferencz Katalin
számvevő

Fodor Edit
számvevő

Fogarasi Miklós
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Gál Erika
számvevő gyakornok

Gömöri József
számvevő tanácsos

Gyarmati István
számvevő tanácsos

Haáz Andorné
külső munkatárs

Hajdu Károlyné
számvevő

Hajduné Sipos Erika
számvevő

Hegedűs Miklós
külső munkatárs

Hegedűsné Erdélyi Piroska
számvevő tanácsos, tanácsadó

Hites Anita
külső munkatárs

Horváth József
számvevő

Huszár József
számvevő

Dr. Jakab Kornél
számvevő gyakornok

Jáger Lajos
számvevő gyakornok

Jiling Sámuel
számvevő gyakornok

Juhász József Gábor
számvevő

Dr. Juhászné Szima Mária
számvevő tanácsos

Karsai Lászlóné
számvevő tanácsos, tanácsadó

Kecskés József
külső munkatárs

Dr. Kemenczei Rezső
számvevő

Kincses Erzsébet Eszter
számvevő

Kiss Józsefné
külső munkatárs

Dr. Knapp József
külső munkatárs

Knoppné Szabó Ildikó
számvevő

Kovácsné Szepesi Etel
külső munkatárs

Krémó Márkné
számvevő tanácsos

Major Gizella
külső munkatárs

Mátyási József
számvevő

Dr. Mohácsi Istvánné
számvevő tanácsos, tanácsadó

Molnár Bálint
számvevő gyakornok

Molnár Istvánné
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Morvay András
számvevő

Nagy Ákos
számvevő

Nagy József
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Papp Julianna
számvevő tanácsos

Patai Tamás
számvevő tanácsos

Dr. Pataki Magdolna
számvevő tanácsos, tanácsadó

Dr. Pálok László
külső munkatárs

Dr. Pintérné Csermák Jolán
külső munkatárs

Polyák Ferenc
számvevő

Dr. Pósch Gábor
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Dr. Princz János
külső munkatárs

Dr. Remport Katalin
számvevő tanácsos

Dr. Sipos Dóra
számvevő tanácsos

Stadlerné Hantos Beáta
külső munkatárs

Szabó Erzsébet
számvevő tanácsos

Szabó Józsefné
számvevő tanácsos

Dr. Szemerics Györgyi
számvevő tanácsos

Szentesiné Tuka Margit
külső munkatárs

Székely Ibolya
számvevő tanácsos, tanácsadó

Szilágyi Gyöngyi
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Szilágyi Zsuzsanna
számvevő tanácsos, tanácsadó

Szöllősiné Hrabóczki Etelka
számvevő tanácsos főtanácsadó

Tolnai Lászlóné
számvevő

Tompa Miklós
külső munkatárs

Tóthné Kiss Katalin
számvevő tanácsos, tanácsadó

Tukacs Éva
számvevő tanácsos

Vas Lajos
számvevő tanácsos, főtanácsadó

Dr. Vass Gábor
számvevő

Váriné Kádár Margit
külső munkatárs

Winter Zsuzsa
számvevő

Zachár Péterné
számvevő tanácsos

Zakar László
számvevő gyakornok

Zaroba Szilvia
számvevő gyakornok

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság

3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport

Vizsgálat-azonosító szám: V0035

Az ellenőrzést felügyelte:

dr. Lóránt Zoltán

főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:

Németh Péterné

főcsoportfőnök

Az ellenőrzést vezette:

Csecserits Imréné

főcsoportfőnök helyettes

Farkas László

osztályvezető

Németh Gábor

osztályvezető

A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek:

Ambrus Lajos

tanácsadó

Borbély Zsuzsanna

számvevő tanácsos

Cséffai János

számvevő tanácsos

dr. Ernst László

főtanácsadó

Fercsik Gyula

számvevő tanácsos

Kántor Ilona

tanácsadó

Koltayné Szepesi Zsuzsanna

számvevő tanácsos

Kozma Gábor

számvevő

Köcse Istvánné

számvevő tanácsos

dr. Szirota István

számvevő tanácsos

Varga József

számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések

címe

 

A helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzése

0318

A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzése


0319

A kötött felhasználású támogatások 2002. évi felhasználásának ellenőrzése

0331

A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2002. évi címzett- és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése

0332

Tartalomjegyzék

A. A központi költségvetés *

I. ORSZÁGGYŰLÉS *

Közbeszerzések Tanácsa *

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG *

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG *

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA *

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK *

VI. BÍRÓSÁGOK *

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE *

X. MINISZTERELNÖKSÉG *

1. Az In-Forrás Kht. működésének tapasztalatai *

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL *

POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK *

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM *

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM *

NEMZETI FÖLDALAP *

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM *

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM *

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM *

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM *

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM *

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM *

1. Az OM és a Cisco System vállalatcsoport közötti együttműködési megállapodás ellenőrzésének tapasztalatai *

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM *

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM *

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA *

XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM *

1. A SPORTFOLIÓ Kht. működésének tapasztalatai *

XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM *

XXVi. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM *

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL *

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL *

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA *

XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL *

xli. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI *

xliV. A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGának törlesztése ÉS fejlesztési célú hitelfelvételei *

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. központi költségvetési kapcsolatainak 2002. évi teljesítése *

B. Az elkülönített állami pénzalapok *

i. munkaerőpiaci alap *

1. A Munkaerőpiaci Alap (MPA) 2002. évi költségvetési beszámolójának ellenőrzése *

1.1. Az MPA költségvetési beszámoló jelentésének elkészítése *

1.2. A beszámolóhoz kialakított számviteli rend *

1.3. Az Alapkezelő eljárása a beszámoló előkészítésénél. *

1.4. Az Alap költségvetési beszámolójának könyvvizsgálata *

1.5. A bevételek és kiadások előirányzati és teljesítési adatainak ellenőrzése *

2. Az MPA pénzügyi helyzetének vizsgálata *

2.1. Az Alap likviditási helyzete *

2.2. Az MPA bevételi és kiadási előirányzatainak teljesülése *

2.3. Az MPA javára beszedett járulékok szabályszerű átutalása *

3. Az MPA 2002. évi működése *

3.1. Az Flt.-ben meghatározott éves foglalkoztatáspolitikai irányelvek *

3.2. Az MPA alaprészek közötti átcsoportosítás *

3.3. A 2002-ben keletkezett többletbevételek felhasználása *

3.4. Az "aktív" és "passzív" eszközök 2002. évi alkalmazása *

3.5. Az MPA-ból alapkezelésre átadott pénzeszközök *

3.6. A központi költségvetésnek teljesített befizetések *

3.7. Társadalombiztosítási Alapoknak átadott pénzeszközök *

II. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP *

1. A KNPA 2002. évi költségvetésének végrehajtása *

C. A társadalombiztosítás alapjai *

I. Nyugdíjbiztosítási Alap *

1. A Nyugdíjbiztosítási alap és az ONYF költségvetési beszámolójának vizsgálata *

1.1. A beszámoló adatainak egyezősége *

1.2. A beszámoló készítés folyamata *

1.3. A könyvvizsgálat eredménye *

1.4. A bevételek jogcím szerinti megosztása *

2. A Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzete *

2.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

2.2. A likviditási helyzet *

3. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési bevételeinek teljesülése *

3.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

3.1.1. Munkáltatói és egyéni járulékbevételek teljesülése *

3.1.2. Az APEH alapkezelővel szembeni adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségének teljesítése *

3.1.3. A Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni tartozásállomány alakulása *

3.1.4. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyéb bevételeinek teljesülése *

3.1.5. A központi költségvetésből származó hozzájárulások, megtérítések *

3.1.6. Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek *

3.1.7. A vagyongazdálkodás bevételei *

4. A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadási előirányzatának teljesülése *

4.1. A 2002. évi nyugellátási kiadások *

4.1.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

4.1.2. A nyugellátások 2002-ben megvalósított emelése, a végrehajtás módja *

4.1.3. A nyugdíjkiadások alakulására ható egyéb tényezők *

4.2. A méltányossági jogkör gyakorlása 2002-ben *

4.3. A nyugellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások *

4.3.1. Posta és egyéb kiadások *

4.3.2. Az APEH dolgozók jutalmazása *

4.4. A vagyongazdálkodás kiadásai *

5. Az ONYF 2002. évi működési költségvetésének végrehajtása *

5.1. Az ONYF működési költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulása *

5.2. Az ONYF szervezeti, gazdálkodási szabályozottsága *

5.3. Az előirányzatok közötti átcsoportosítások *

5.4. A központi kezelésű előirányzatok felhasználása *

5.4.1. Informatikai fejlesztések *

5.4.2. A nyilvántartás korszerűsítése *

5.4.3. Járulékfizetők tájékoztatása, az ún. kiértesítési projekt *

5.4.4. A Központi Irattár létesítése *

5.5. A 2002-ben keletkezett előirányzat-maradvány *

5.6. Az ONYF személyi jellegű kiadásai *

5.7. A világbanki kölcsön törlesztése *

5.8. Az ONYF dologi és felhalmozási kiadásai *

5.9. A fővárosi igazgatási szervezet elhelyezése *

5.9.1. A Fiumei úti ingatlan rekonstrukciója *

5.9.2. A beruházáshoz kapcsolódó felügyeleti és belső ellenőrzési vizsgálatok *

5.9.3. Az épület-beruházás 2002. évi kiadásai *

5.9.4. A rekonstruált épület funkciójának meghatározása *

5.10. Az ONYF feladatkörében, szervezeti és irányítási rendszerében 2002. évben bekövetkezett változások *

II.Egészségbiztosítási Alap *

1. Az Egészségbiztosítási alap és az alapkezelő 2002. évi költségvetési beszámolója *

1.1. A kincstári beszámoló és az E. Alap költségvetési beszámolóinak előirányzati és teljesítési adatai közötti egyezőség *

1.2. A beszámolók elkészítéséhez kiadott intézkedések *

1.3. A beszámolók kötelező könyvvizsgálata *

1.4. Az APEH alapkezelővel szembeni adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségének teljesítése *

2. Az E. Alap 2002. évi pénzügyi helyzete *

2.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

2.2. Likviditási helyzet *

3. Az E. Alap költségvetési bevételeinek teljesülése *

3.1. Munkáltatói és egyéni járulékbevételek teljesülése *

3.2. Az E. Alap egyéb bevételeinek teljesülése *

3.3. Egészségügyi hozzájárulás bevétel teljesülése *

3.4. A központi költségvetésből származó hozzájárulások, megtérítések jogcímenkénti teljesülése *

3.5. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek *

3.6. A vagyongazdálkodás bevételei *

4. Az ellátási kiadások alakulása *

4.1. A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági és hozzátartozói nyugellátások *

4.2. Az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátásai *

4.2.1. Terhességi gyermekágyi segély (TES) *

4.2.2. Táppénz *

4.2.3. Betegséggel kapcsolatos segélyek *

4.2.4. Kártérítési járadék *

4.2.5. Baleseti járadék *

4.2.6. Gyermekgondozási díj (GYED) *

4.2.7. Méltányossági pénzbeli ellátások *

4.3. Természetbeni ellátások kiadásai *

4.3.1. Gyógyító-megelőző ellátások *

4.3.1.1. Átcsoportosítások a gyógyító-megelőző ellátás jogcímei között *

4.3.1.2. Egyes kasszákra történt kifizetések *

4.3.1.3. A Kvtv. gyógyító-megelőző ellátások egyes előirányzatai felhasználására vonatkozó előírásainak teljesülése *

4.3.2. Gyógyszer-támogatások *

4.3.3. Gyógyászati segédeszköz támogatás *

4.3.4. Gyógyfürdő ellátás *

4.3.5. Anyatejellátás *

4.3.6. Természetbeni ellátások területén végzett ellenőrzések *

4.3.7. Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai *

5. Az E. Alap egyéb kiadásai *

6. Vagyongazdálkodás kiadásai *

7. Az E. Alap 2002. évi működési költségvetésének végrehajtása *

7.1. A szervezet, a gazdálkodás szabályozottsága *

7.2. Működési költségvetési bevételek *

7.3. Működési költségvetési kiadások *

7.3.1. Személyi kiadások *

7.3.2. Dologi kiadások, és a világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások *

7.3.3. Felhalmozási kiadások *

7.3.4. A központi kezelésű előirányzatok *

7.3.5. Informatikai fejlesztési (dologi és beruházási) kiadások *

7.4. Az előirányzat maradvány alakulása, felhasználása *

7.5. Az FPEP elhelyezése *

Függelék

Rövidítések jegyzéke

ÁHH

Államháztartási Hivatal

Áht.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

AIK

Agrárintervenciós Központ

ÁKK Rt.

Államadósság Kezelő Központ Rt.

ALB

Alkotmánybíróság

Ámr.

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

APEH

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

APEH-SZTADI

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adatfeldolgozó Intézet

Art.

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény

ÁSZ

Állami Számvevőszék

ÁSZ tv.

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény

ÁFSz

Állami Foglalkoztatási Szolgálat

BIR

Bíróságok

BM

Belügyminisztérium

Bszi

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény

EBB

Európai Beruházási Bank

EBRD

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

E. Alap

Egészségbiztosítási Alap

ESzCsM

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

EU

Európai Unió

EüM

Egészségügyi Minisztérium

EXIMBANK Rt.

Magyar Export-Import Bank Rt.

FA

Foglalkoztatási Alaprész

FH

Foglalkoztatási Hivatal

FKA

Fejlesztési és Képzési Alaprész

Flt.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

FMM

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

FPEP

Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár

FPMNYI

Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

FVM

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

GFS

Government Financial Statistics

GKM

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

GM

Gazdasági Minisztérium

GV

Gazdasági Versenyhivatal

GYFA

Gyártmányfejlesztési Forgóalap

GyISM

Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium

HM

Honvédelmi Minisztérium

Hszt.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

IBRD

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

IH

Információs Hivatal

IHM

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

IM

Igazságügyi Minisztérium

IM-BV

Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtási Szervezet

ISM

Ifjúsági és Sportminisztérium

Jöt.

A jövedéki adóról szóló 1997. CIII. törvény

KAIG

Kiemelt Adózók Igazgatósága (APEH)

Kbt.

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény

KE

Köztársasági Elnökség

KEHI

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

KESZ

Kincstári Egységes Számla

KfW

Kreditanstalt für Wiederaufbau

(Újjáépítési és Hitelbank)

Kincstár

Magyar Államkincstár

Kjt.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

KNPA

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

KOMT

Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa

KöM

Környezetvédelmi Minisztérium

KöViM

Közlekedési és Vízügyi Minisztérium

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

KT

Közbeszerzések Tanácsa

KTK

Kincstári Tranzakciós Kód

Ktv.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

KüM

Külügyminisztérium

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

KVI

Kincstári Vagyoni Igazgatóság

Kvtv.

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény

MAT

Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete

MBH

Magyar Bányászati Hivatal

ME

Miniszterelnökség

MeH

Miniszterelnöki Hivatal

MEHIB Rt.

Magyar Exporthitel Biztosító Rt.

ME-MKGI

Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága

MEP

Megyei Egészségbiztosítási Pénztár

MH

Magyar Honvédség

MK

Munkaügyi Központ

MKK Rt.

Magyar Követeléskezelő Rt.

MKÜ

Magyar Köztársaság Ügyészsége

MNB

Magyar Nemzeti Bank

MTA

Magyar Tudományos Akadémia

NBH

Nemzetbiztonsági Hivatal

NBSZ

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

NFA

Nemzeti Földalap Program

NKÖM

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Ny. Alap

Nyugdíjbiztosítási Alap

OAH

Országos Atomenergia Hivatal

OBH

Országgyűlési Biztosok Hivatala

OECD

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OFA

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

OGY

Országgyűlés

OGYH

Országgyűlés Hivatala

OK

Országimázs Központ

OKF

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

OM

Oktatási Minisztérium

OMA

Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága

OTIVA

Országos Takarékszövetkezeti Intézmény Védelmi Alap

PM

Pénzügyminisztérium

PNSZ

Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok

RA

Rehabilitációs Alaprész

SZCSM

Szociális és Családügyi Minisztérium

Szt.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

TAKISZ

Területi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálat

TB alapok

Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

TH

Történeti Hivatal

VP

Vám- és Pénzügyőrség

VPOP

Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

VPÜSZK

Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja

A. A központi költségvetés

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Az OGY fejezet 1-4. címeinek részére a Kvtv. 11 404,8 M Ft kiadási, 410,0 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 10 994,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 13 875,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1295,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 12 579,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 12 769,1 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1286,5 M Ft, a támogatásnál 12 579,5 M Ft volt.

A módosítások forrásai a fejezeti kezelésű előirányzat, az előirányzat-maradvány igénybevétele és a kormány központi tartaléka voltak. Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a feladatellátás fedezete folyamatosan rendelkezésre állt, a kedvezőtlen költségvetési feltételek a módosításoknak köszönhetően nem voltak jelentősen érzékelhetőek.

Az Országgyűlés Hivatala az Áht. 88. §-ában, valamint az Ámr. 10. és 11. §-aiban előírt követelményeknek megfelelő Alapító Okirattal rendelkezett. A feladatok végrehajtásával kapcsolatos hatás-, és felelősségi körök szabályozása maradéktalanul megtörtént (SzMSz, Ügyrend, Belső Ellenőrzési Szabályzat).

Az OGY Hivatala a működéséhez és gazdálkodásához szükséges, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő, rendszeresen karbantartott belső szabályzatokkal rendelkezett. A beszámolási időszakban 12, a pénzügyi és számviteli feladatokat szabályozó utasítás módosítása történt meg. Az intézmény belső elszámolási rendjének szabályozottsága, és a szabályok betartásának folyamatos ellenőrzése biztosítja azt, hogy a beszámoló adatai hitelesek legyenek.

A Magyar Államkincstár által megküldött adatok és a Hivatal által készített beszámolójelentés adatainak egyeztetése a jogszabályban előírtaknak megfelelően megtörtént. A floppyn megküldött kincstári költségvetési beszámoló és az elemi beszámoló adatai között eltérés az előirányzatok vonatkozásában nem volt. A teljesítéseknél az eltérés a kiadások között szereplő 1000-1000 Ft kerekítési különbözetből (munkaadókat terhelő járulékok, egyéb működési célú támogatások), illetve az előző évi maradvány igénybevételéből adódott, szöveges indokolását az ÁHH nem kérte.

Az Ámr. 149. § (3)-(4) bekezdései előírják, hogy a fejezetnek az intézményi beszámolót tartalmi és számszaki egyezőségek figyelembevételével kell ellenőriznie. A fejezet eleget tett az előírásnak, sőt a beszámoló valódiságát is ellenőrizte. A beszámolót a K11 programmal is ellenőrizték, amely hibát nem jelzett.

Az Államháztartási Hivatal (ÁHH) által megállapított és a Kincstár által átutalt havi előirányzat-felhasználási keret a fejezet részére gazdálkodási problémát nem jelentett. Előfinanszírozásra egy esetben, a parlamenti ciklusváltással kapcsolatban került sor.

Az előirányzatokról és azok módosításáról vezetett nyilvántartás világos, jól áttekinthető.

A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások átvett pénzeszköz formájában (0,4 M Ft), támogatás formájában (2,7 M Ft) növelték az igazgatás egyéb dologi kiadás előirányzatát. Az átvett pénzeszköz a 2002. évi közigazgatási továbbképzések pénzügyi fedezetét jelentette.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2002. évben 2 esetben részesült.

A központi költségvetés céltartalékából a fejezet 2002. évben 3 alkalommal, összesen 1 416,9 M Ft-ban részesült, a céltartalék terhére történt előirányzat-módosítások a következők voltak:

  • 35.055/2001. sz. PM levél alapján az új közszolgálati illetményrendszer bevezetésének 2002. évre áthúzódó hatására

 

391,7 M Ft

  • 387/2002. sz. PM levél alapján az új közszolgálati illetményrendszer bevezetésének 2002. évre áthúzódó hatására

 

1013,9 M Ft

  • a 11 462 /2002. sz. PM levél az új közszolgálati illetményrendszer 2001. évi bevezetésének 2002. évre áthúzódó többletkiadásainak jubileumi jutalommal kapcsolatos fedezetére előirányzat-növelés történt.

 

 

 

11,3 M Ft

A fejezetnél a beszámolási időszakban előirányzat-zárolás egy esetben történt, a 2363/2002. (XII. 5) Korm. határozat értelmében a kiadási és támogatási előirányzatot 34,9 M Ft-tal csökkentették.

Az intézmény a többletbevételét és az előző évi előirányzat-maradványát az Áht. előírásai szerint, előirányzat-módosítás után használta fel.

Az előirányzat-módosításokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat a Kincstár részére a fejezet felügyeletét ellátó szervteljesítette.

A módosított előirányzatok alapján megállapítható, hogy a fejezet/intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. A kiemelt előirányzatot nem lépték túl. Részelőirányzati szinten előfordultak eltérések.

A kiadási előirányzatok teljesítésének szabályszerűségét és dokumentáltságát tételesen, illetve elemzési módszerrel ellenőriztük. A kiválasztott gazdasági események könyvelésének ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a tételeket a megfelelő főkönyvi számlákra vezették fel, tartalmilag és formailag szabályos bizonylatokkal támasztották alá, a különféle módszerekkel kiválasztott minta elemei létező tételek voltak, ennek alapján a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségére, kiegyensúlyozottságára lehet következtetni. A jól megszervezett ügyvitel alapján a bizonylatok visszakereshetőek voltak.

A Kvtv. az Országgyűlés fejezet 4. cím 6. alcímén 1850 M Ft fejezeti kezelésű előirányzatot hagyott jóvá a 2002. évi kormányzati struktúraváltozás rendkívüli feladatainak végrehajtására.

Az előirányzat terhére kellett kifizetni az újra nem választott képviselők törvény szerinti juttatásait, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően az 1 havi átfedésre járó járandóságokat és azok közterheit. Ugyancsak a fejezeti kezelésű előirányzat nyújtott fedezetet a megszűnő frakciók és a hivatali struktúra változása miatt a volt munkatársak végkielégítésére és egyéb járandóságaira, továbbá azok közterheire.

A fentieken túlmenően az előirányzat a szükséges mértékű - a kormányzati struktúraváltozással összefüggő - felhalmozási jellegű kiadások fedezetét is tartalmazta (iroda felújítások, bútorcserék, informatikai és telekommunikációs felújítások, beruházások, gépjármű beszerzések). Ezen forrásból kellett megoldani az Országgyűlés választott tisztségviselői létszámának emelkedéséből, illetőleg az állandó bizottságok számának növekedéséből fakadó nem tervezett kiadásokat is.

A támogatás kiutalása az előirányzat-módosítások szerinti ütemezésben, a tényleges kifizetések szükségleteinek megfelelően történt (az első támogatást 2002. május 29-én, az utolsót december 17-én írta jóvá a Kincstár az intézmény számláján).

Annak ellenére, hogy áthúzódó fizetési kötelezettségek keletkeztek, a támogatás még 2002. évben teljes egészében kiutalásra került az intézmény számára, aminek megfelelően a maradvány-elszámolás is az intézménynél történt meg.

Az előző évhez képest a vagyon 2435 M Ft-tal nőtt. A vagyonváltozás oka elsődlegesen a tárgyi eszközök 1743 M Ft, valamint az elszámolási számlák
583 M Ft összegű növekedése volt, amelynek forrásoldala kedvezően alakult (a kötelezettségek állománya 24,6 M Ft-ról 22,7 M Ft-ra csökkent, a költségvetési tartalék összege 514,4 M Ft-ról a kétszeresére 1096,9 M Ft-ra változott).

A fejezet felügyeletét ellátó szerv a költségvetési beszámoló szöveges indokolását elkészítette. A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OGY fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

Közbeszerzések Tanácsa

A KT fejezeti jogosítványú költségvetési szerv részére a Kvtv. 394,7 M Ft kiadási, 331,9 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 62,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 904,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 780,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 124,0 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 874,3 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 800,2 M Ft, a támogatásnál 124,0 M Ft volt.

A Közbeszerzések Tanácsának alapító okirata nincs, azonban annak tartalmi követelményét a Kbt. maradéktalanul kielégíti. A szervezet 3 SzMSz-e együttesen sem elégíti ki az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés szerinti összes követelményt.

Nem rögzítették a KT feladatának, tevékenység ellátásának forrásait, a feladatmutatók megnevezését, körét, a költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdéseket, a Közbeszerzési Értesítő kiadásának, mint üzletszerű gazdasági tevékenységnek (Kbt. 17. §) a minősítését, elszámolási formáját.

A KT Ügyrendet nem készített. A hatásköri és felelősségi kérdésekről egyéb, belső szabályzatokban részlegesen, összhanghiánnyal és munkaköri összeférhetetlenséggel rendelkeztek (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdés, 138. § (1) bekezdés). A munkaköri leírások és a gazdasági szabályzatok nincsenek összhangban.

A KT az ellenőrzött időszakban rendelkezett az alapvető gazdálkodási szabályzatokkal, azok többsége azonban nem teljes körűen felelt meg a jogszabályi követelményeknek (számlarend, leltározási, leltárértékelési, pénzgazdálkodási, belső ellenőrzési), míg kiegészítésre szorul a számviteli politika és a bizonylati szabályzat.

A gazdálkodási, elszámolási tevékenységét a szervezet több vonatkozásban nem a hatályos előírások betartásával látta el. A kötelezettségvállalások teljes körénél hiányzott az ellenjegyző aláírása, és számos esetben teljesítésigazolás nélkül érvényesítették és fizették ki a számlákat. A jogszabályi előírásoknak nem felelt meg a 2002. évi leltár lebonyolítása - tartósan adott kölcsönök, adósok, szállítók - és több analitikus nyilvántartás vezetése sem (kötelezettségvállalás, tartós kölcsönök, szállítói tartozások, egyéb jogviszonyban történt foglalkoztatás stb.).

A KT feladatát, szervezetét, előirányzatait a 2002. évi kormányváltás nem érintette, a központosított bérszámfejtésben nem vesz részt.

A KT 2002. évi előirányzatainak módosítása és teljesítése a főösszegek egyezősége mellett, - rendszerbeli okok miatt - eltért az ÁHH adataitól (előző- és tárgyévi függő-, kiegyenlítő- kiadások, bevételek, a 2001. évi előirányzat-maradvány felhasználás). A beszámoló belső egyezőségét a K11 program visszaigazolta.

A KT feladatellátásnak kiadásait időarányos támogatási keretmegnyitással finanszírozták, ami a működési bevételek folyamatossága miatt likviditási többletet eredményezett.

A KT költségvetési törvényben jóváhagyott 394,7 M Ft-os eredeti kiadási előirányzatát, kormánydöntéssel 61,2 M Ft-tal, az előző évi előirányzat maradvány miatt 76,6 M Ft-tal, működési bevételi többlet miatt 371,5 M Ft-tal növelték. Az előirányzat módosítások kezelése (időpont, számismétlődés, folytonossághiány), nyilvántartása nem felelt meg a szabályszerűségi követelményeknek.

A Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árhullám által okozott károk rendezése miatt a Kormány 0,2 M Ft dologi kiadáscsökkentést hajtott végre, aminél nem vette figyelembe a Kbt. 11. § (3) bekezdésének azon előírását, hogy a KT előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül nem hajtható végre átcsoportosítás.

A KT felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosításainak időpontja csak részben volt megállapítható. A 2001. évi előirányzat maradvány intézményi előirányzat-módosítása a jóváhagyást megelőzően történt (Áht. 93. §).

A központi költségvetés általános tartalékából az intézmény 2002-ben nem, a céltartalék terhére a közszolgálati illetményrendszer változása miatt részesült. Indokoltságát részletes számításokkal támasztották alá.

A KT fejezeti kezelésű előirányzattal 2002-ben nem rendelkezett.

A 2001. évi előirányzat-maradványát (76 611,0 E Ft) a PM csak 2002. november 29-én hagyta jóvá. Az intézmény a beszámoló aláírását felügyeleti jogkörű felülvizsgálatnak és a maradvány szempontjából jóváhagyásnak tekintette.

A maradvány 2002. évi felhasználásának tételes ellenőrzése megállapította, hogy a KT beszámolójában jelzett kötelezettségvállalással rögzített összegből (76,3 M Ft) 42,5 M Ft tényleges kifizetési kötelezettsége csak 2002-ben keletkezett. A maradvány elszámolásakor a peresített bírság összegének 50%-át - jogszabályi felhatalmazás nélkül - kötelezettségvállalásként vették figyelembe. További eltérés a közzétételi díjvisszafizetésnél, lapkiadás veszteségrendezésére fordított összegénél, valamint jutalomfizetés miatt állt elő.

A 2000. óta perelt bírságok közül 4 tétel visszafizetéséről (17,5 M Ft) csak 2002. nyarán döntött az illetékes Bíróság. Visszafizetésének jogosultját, összegét, esedékességét a beszámoló összeállításánál nem ismerték és nem rendelkeztek az Ámr. 66. § (11) bekezdésének megfelelő dokumentumokkal sem.

A lapkiadás veszteségére 26,5 M Ft összeget mutattak ki, mint kötelezettséggel terhelt maradványt. Ezzel szemben 2002. októberében történt kifizetés az eredetileg kimutatott összegnél alacsonyabb értékben.

A KT a nemzetközi közbeszerzési konferencia szervezésével kapcsolatos kiemelkedő közreműködés honorálására 2002. február 21-én 2,9 M Ft jutalmat fizetett ki. Ezzel dokumentálta a 2001. évi beszámolóban megjelenített 2,7 M Ft-os személyi juttatások maradványának kötelezettségvállalással való terheltségét, amit a helyszíni ellenőrzés nem fogadott el. A jutalom maradvány terhére történő kifizetésére a Kormány jóváhagyása esetén, és azt időben követően kerülhetett volna sor (Áht. 93. § (5) bekezdés).

Az intézmény 2002. áprilisában részleges bérfejlesztést hajtott végre, melynek dokumentumait - a teljességi nyilatkozat aláírása ellenére - nem adtak át ellenőrzésre. KT a munkavállalói és az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottai részére 17 havi illetményt biztosított, amit a pénzforgalmi jelentésben rendszeres személyi juttatásként szerepeltettek (számfejtése, bérfeladása ettől eltért). A 4 havi többletilletmény évenkénti kifizetését szakmai jogszabály nem garantálja, a jövőbeni megismétlődése a működési bevételek alakulásától és felhasználásától függ. Ez a megoldás nem felel meg az Ámr. 58. § (3) bekezdésében foglaltaknak.

Az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal jellemzően folyamatos, munkaviszony jellegű szerződéseket kötöttek (meghatározott munkaidő, havi illetmény, stb.) és részükre a köztisztviselőket megillető juttatásokat biztosítottak. (munkabér, 13-17. havi illetmény, jutalom, szabadság, üdülési hozzájárulás, ruhapénz, BKV bérlet).

Előfordult - két esetben - hogy olyan megbízási szerződéssel foglalkoztatott részére is történt egyéb juttatás kifizetés (jutalom), akiknek a szerződése nem tartalmazott ilyen jellegű juttatást.

A 2002. évi előirányzat-maradvány (49 833 E Ft) megállapításának számszaki levezetése pontos, de annak kötelezettségvállalással való terheltségét csak részben támasztották alá a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (11) bekezdésében rögzített dokumentummal.

A KT átfogó eszközfejlesztési tervvel nem rendelkezett, a 2002. évben indított beruházások, felújítások döntések dokumentumát - a helyszíni ellenőrzés lezárásáig - nem bocsátották az ellenőrzés rendelkezésére. A KT vagyoni helyzete 2002-ben számottevően nem változott, a mérlegében az eszközök főösszege 10,3 M Ft-tal (2,4%) emelkedett, az előző évhez képest az év végén áthúzódó kötelezettségei csökkentek.

A 2002. évi zárszámadási törvényjavaslat fejezeti indokolásában a tényadatok elemzése mellett szűkszavúan tértek ki az alakulásuk okára. A bevételi előirányzatok 133,9%-os túlteljesítésének indokaként a nettó módon történt tervezést jelölték meg, amit 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslat fejezeti indokolása nem igazolt vissza. A fejezeti indokolásban nem mutatták be a közbeszerzési tevékenységgel kapcsolatosan szerzett szakmai tapasztalatokat, a többletbevételek elérésében szerepet játszó mélyebb okokat, a gazdálkodás és a vagyongazdálkodás összefüggéseit (PM zárszámadási körirat B. I. 1. pont).

Letéti számlával az intézmény nem rendelkezett. Az előző számvevőszéki ellenőrzés ajánlásait a KT részben hasznosította (számviteli politika elkészítés).

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KT 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak - a lényegességre tekintettel - nem felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét nem megbízható módon mutatta, az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözték a következők miatt:

A Mérleg eszközeinek és forrásainak 2002. XII. 31-ei állománya (és főösszege)

Továbbá a mérlegben rossz soron vették számba a tartósan adott kölcsönök következő évben esedékes 4100 E Ft törlesztését, amit az egyéb követelések soron kell figyelembe venni.

A Pénzforgalmi jelentés maradvány felhasználás sorában, 42,5 M Ft értékben olyan kiadások szerepeltek, amelyekre a szervezet nem rendelkezett a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségvállalási dokumentumok egyikével sem, maradványként történő elszámolásuk eltért a jogszabályi előírástól.

A pénzforgalmi jelentés személyi juttatás kiadásai, a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások között mintegy ± 53 M Ft összegben módosítást igényel.

A Közbeszerzések Tanácsa főtitkárának észrevétele szerint:

"A bírság mérlegben való szerepeltetési technikája 1997 óta folytatott gyakorlat; eddig sem az ÁSZ korábbi ellenőrzései, sem a Pénzügyminisztérium, sem pedig a Magyar Államkincstár nem kifogásolta.

A számvevői jelentésnek, a Jelentés-tervezetnek, illetve a Függelékben szereplő összefoglalónak természetesen vannak olyan elemei, észrevételei, amelyeket a gazdasági munka során az elkövetkező években figyelembe kell vennünk, sőt az észrevételek napi gyakorlatba történő átemelése már meg is kezdődött. A megelőző évek ÁSZ jelentéseiben foglaltakat is figyelembe véve azonban az összesítőkben szereplő negatív észrevételekkel nem tudunk egyetérteni."

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

A KE fejezet részére a Kvtv. 490,1 M Ft kiadási előirányzatot és 490,1 M Ft költségvetési támogatási előirányzatot hagyott jóvá, bevételi előirányzata nem volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 637,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 40,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 597,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 578,9 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt)
40,4 M Ft, a támogatásnál 597,2 M Ft volt.

A Köztársasági Elnöki Hivatal 1993. január 1-jén kelt alapító határozata az Áht. 88. § (3) bekezdésének teljes mértékben nem tesz eleget, mivel nem tartalmazta a költségvetési szerv alapítójának a nevét, az intézmény által ellátható vállalkozási tevékenység körét.

A Hivatal önálló költségvetési intézményként már 1990. év óta, az Alkotmány módosítását követően működik. A Hivatal "alapításáról" azonban csak a 2000. évi XXXIX. tv. - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló - 10. § (1) bekezdése rendelkezik, amely szerint " A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal" segíti.

Az alapító határozat aláírása azonban megelőzte a fejezet jogszabály szerinti alapítását, így a kifogásolt hiányosság az időbeli eltérések anomáliájára vezethető vissza.

A 2000. évi XXXIX. tv. 10. §. (2) bekezdése szerint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatal vezetője állapítja meg, és a köztársasági elnök hagyja jóvá. Az SzMSz-t 2000. december 30-án a Magyar Köztársaság Elnöke jóváhagyta.

A fejezet beszámolójának megbízhatóságát befolyásoló belső szabályzatok a számviteli törtvény és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint a jogi szabályozással összhangban voltak, a szabályzatokat a fejezet szakmai feladatai és sajátosságai figyelembe vételével alakították ki.

A Hivatal a költségvetési belső ellenőrzésről szóló szabályzatát a 15/1999. (XII. 30.) Korm. rendeletnek megfelelően csak a 2003. évben aktualizálta.

A Magyar Köztársaság Elnöki Hivatala fejezet zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár által prezentált adatok közötti egyezőség mind az előirányzatok, mind a bevételi és kiadási előirányzatok tekintetében fennállt.

A főkönyvi kivonat belső összefüggései teljesültek. A zárlati rendező tételek könyvelése az előírásoknak megfelelően, hiánytalanul megtörtént. A zárás után a számlákra vonatkozó előírt követelmények és egyezőségek fennálltak.

A módosított előirányzatok és a teljesítési adatok a főkönyvben és a beszámoló jelentés megfelelő soraiban megegyeztek. A beszámolójelentést a K11 program segítségével ellenőrizték, belső hibát a program nem jelzett. A beszámoló adatai összhangban voltak mind a főkönyvi kivonattal, mind a beszámoló jelentés tábláival.

Az ÁHH által megállapított és a Kincstár által átutalt havi előirányzat felhasználási keret a fejezet részére gazdálkodási problémát nem jelentett.

A fejezet költségvetésében tervezett "Állami kitüntetések" 119 M Ft összegű, fejezeti kezelésű előirányzatának megnyitása nem havi bontásban, hanem egy összegben történt, mivel a jóváhagyott összeg túlnyomó részét a Kossuth és Széchenyi díjak odaítélése alkalmával használták fel, ennek időpontja pedig március 15-e.

A fejezeti kezelésű előirányzat év közben az intézményi költségvetés előirányzatát növelte, az előirányzatról és annak felhasználásáról külön nyilvántartást vezettek.

A beszámoló adatai az előirányzat-nyilvántartás, valamint a könyvvitel adataival megegyeztek. Az előirányzat változtatásokat az Áht., valamint a végrehajtására kiadott 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján végezték el. Az előirányzat-módosítások hatásköri bontásban a következők voltak: kormányzati hatáskörben 58 618 E Ft, felügyeleti szervi hatáskörben 198 803 E Ft és intézményi hatáskörben 9090 E Ft.

Az általános tartalékból a fejezet 16 700 E Ft összegben részesült. Az általános tartalékból jóváhagyott előirányzat-többlet fejezeti igénylését alátámasztó számítások rendelkezésre álltak. A pótelőirányzat az állami kitüntetésekkel kapcsolatos dologi kiadások fedezetére szolgált.

A 2000. évi CXXXIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselők új illetményrendszerének bevezetéséből adódó többletkiadások fedezetére, előirányzat-igénylés alapján a fejezet kiadási és támogatási előirányzatát a PM 39 950 E Ft-tal megemelte a céltartalék terhére.

Ugyancsak a céltartalék terhére a jubileumi jutalom előirányzatát a Ktv. módosulásából származó növekménye miatt 3568 E Ft-tal növelhették.

Az előirányzatokról és módosításukról vezetett nyilvántartás világos, jól áttekinthető, adatai a beszámoló és a főkönyvi kivonat adataival megegyeznek.

Az előirányzat-módosítások minden esetben szabályosak, és megfelelően dokumentáltak voltak. A módosítások a főkönyvi könyvelésben hiánytalanul rögzítésre kerültek.

Az évközben végrehajtott előirányzat-módosítások bizonylatai rendelkezésre álltak. Az előirányzatokról vezetett nyilvántartáshoz mind a belső, mind a külső bizonylatokat csatolták. A nyilvántartás áttekinthető és rendszerezett volt.

A tényleges kiadás összege 578,9 M Ft volt, ami az eredeti előirányzathoz képest 149,9% "teljesítést", a módosított előirányzathoz képest viszont megtakarítást jelent.

A módosított előirányzatok és azok teljesítése alapján megállapítható, hogy a fejezet/intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. A kiemelt előirányzatot nem lépték túl, azon belül sem voltak jelentős túllépések. A kiemelt előirányzaton belül az egyes tételeken keletkező megtakarítások fedezték a más rovatokon kimutatott túllépések összegét, amit a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályok is megengednek.

A kiadási előirányzatok teljesítését különféle módszerekkel kiválasztott minta alapján ellenőriztük. A minta elemei létező tételek voltak, ennek alapján a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségére, kiegyensúlyozottságára lehet következtetni. A jól megszervezett ügyvitel alapján a bizonylatok visszakereshetőek voltak, azokat a kötelezettségvállalás rendjének megfelelően kezelték, a számlaérvényesítő bizonylatokat teljes körűen és pontosan kiállították.

A Sándor Palotába való költözés következtében önálló házipénztár működtetése, illetve önálló beszerzések bonyolítása szükséges, amely indokolja ezen területek működésének kialakítását és szabályozását.

A fejezeti kezelésű előirányzat cím a Köztársasági elnökség fejezetnél kizárólag költségvetés tervezési kategória, mivel az ott tervezett előirányzat év közben a Köztársasági Elnöki Hivatal címre kerül átcsoportosításra, és felhasználása is ott történik. A fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott célt szolgál (Állami kitüntetések), amely nem feladatfinanszírozás körébe vont előirányzat.

A fejezeti kezelésű előirányzatok szabályzatát a Hivatal vezetője csak
2002. április 24-én hagyta jóvá, ami nem felel meg az Áht. 49. § o) pontjában foglaltaknak, mivel a törvény előírása szerint a fejezeti kezelésű előirányzatot február 15-ig a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének kell a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályoznia. A beszámolási időszakra vonatkozó szabályozás azonban nem tartalmazta a pénzügyminiszter aláírását, annak ellenére, hogy a Hivatal a PM részére a dokumentumot elküldte.

A fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról az intézmény elkülönített nyilvántartást vezetett. A számítógépes nyilvántartás alkalmas volt arra, hogy az előirányzat terhére történt folyósítások tétel szerinti bontásban bármikor lekérdezhetőek legyenek. Az előirányzatokat és a teljesítéseket a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten kezelik, így ezzel gyakorlatilag az elszámolások dokumentálása is megoldott.

A felhasználás a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege 4323 E Ft.

A 249/2000. (XII. 24) Korm. rendelet 40-44. §-ai szerinti kiegészítő mellékletet az intézmény elkészítette. A szöveges rész a gazdasági év általános értékelését tartalmazta.

A fejezet 2002. évben keletkezett előirányzat-maradványa 58 705 E Ft, amely az alaptevékenység előirányzat-maradványa volt (vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat). Az előirányzat-maradvány megállapítása helyesen történt. A beszámoló 42. űrlapján kimutatott adatok a főkönyvi könyvelés adataival, valamint a beszámoló pénzforgalmi kiadás vonatkozó tételeivel megegyeztek.

A maradvány összegéből 703 E Ft a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiummal kötött megállapodás alapján, a közigazgatási továbbképzési céltartalékból kapott pénztámogatás. A támogatási összegre a megállapodott határidőig nem vállaltak kötelezettséget, ezért a támogatás összege az előirányzat-maradvány jóváhagyása előtt a céltartalékba visszafizetésre került.

Az előirányzat-maradvány összetételéről kimutatás készült, amely részletesen tartalmazta szerződésenkénti, illetve kötelezettségvállalásonkénti bontásban az áthúzódó személyi-, dologi-, felhalmozási maradványokat.

A mérleg szerint a vagyonváltozás összege a mérleg főösszegét 83,6 M Ft-tal növelte, ami az előző évhez képest 260%-os növekedésnek felelt meg. A vagyonváltozás döntő részét a beruházások állományának, illetve a pénzeszközöknek a növekedése indokolta. A mérlegben szereplő értékek valósak, leltárral megfelelően alátámasztottak.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KE fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Az ALB fejezet részére a Kvtv. 948,6 M Ft kiadási előirányzatot, 16,4 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 932,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1320,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 206,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1113,7 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1245,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 198,9 M Ft, a támogatásnál 1113,7 M Ft volt.

A fejezet az Alkotmánybíróság intézményéből áll. Az SzMSz, valamint az aktualizált belső ellenőrzési szabályzat hiányából fakadóan szabályozottsági ellentmondások álltak fenn, aminek következtében a gazdálkodási feladatok végrehajtásával kapcsolatos hatás-, és felelősségi körök szabályozása nem volt megfelelő. A gazdálkodás szabályozottságát biztosító, alapvetően szükséges belső szabályzatokat elkészítették. A könyvvezetés megfelelően szabályozott, a fejezet és a Kincstár együttműködése zavarmentes volt.

A fejezet felügyeleti szervének költségvetési beszámolója az intézményi beszámolóra épült. A fejezet felügyeleti szerve költségvetési beszámolóját határidőre elkészítette és a kincstári beszámoló adataival egyeztette. Az egyeztetés az előirányzatoknál nem tartalmaz eltérést, a teljesítéseknél - rendszerbeli okok miatt - az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, illetve a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások összege miatt van eltérés. A kiadási adatok közötti eltérések a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások év végi egyenlegével azonosak.

A fejezet előirányzat-keret megnyitása 2002. év folyamán a költségvetési törvényben megállapított előirányzat időarányos részének, illetve annak kormányzati hatáskörben, a közszolgálati illetményrendszer hatásai miatt végrehajtott előirányzat módosításai alapján történt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során a vizsgálat szabálytalanságot nem állapított meg. Az ellenőrzés alá vont tételek utalványozása, ellenjegyzése, érvényesítése és könyvelése szabályszerű volt.

Az előirányzatok között a fejezeti kezelésű előirányzatból történt átcsoportosítások miatt jelentős változás volt. A központi felhalmozási kiadások 177,2 M Ft összegű keretéből 11 db gépkocsit szereztek be, valamint ebből finanszírozták az ALB székházépülete számítástechnikai rendszerének, telefonhálózatának cseréjét is. Az átcsoportosítás szabályszerű és teljes körűen dokumentált módon történt.

A beszerzés az előirányzat szerinti értékben megtörtént, a fejezet a beruházás bonyolításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló jogszabályok szerinti intézkedéseket végrehajtotta.

Az előirányzatok növekedését jelentette továbbá az új közszolgálati illetményrendszer hatása is.

A pénzforgalom nélküli bevételek összege az intézmény 2001. évi 43 M Ft előirányzat-maradványának igénybevételéből származott.

A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 54 M Ft, amely a 2002. decemberi személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó szja 2003. évre való áthúzódásából származott. A fejezeti kezelésű előirányzat 2002. évi beszámolója az év végén az elszámolásokkal összhangban 12,7 M Ft előirányzat-maradványt tartalmazott.

Az Alkotmánybíróság mérlegfőösszege 1066 M Ft, 12%-kal volt magasabb, mint 2001. év végén. A vagyoni helyzet változását a központi beruházási előirányzat felhasználása okozta. A tárgyi eszközök 100,4 M Ft-tal növekedtek, a befektetett eszközök állománya 101 M Ft-tal nőtt.

A fejezet 2002. évi mérlege főkönyvi kivonattal és leltárakkal alátámasztott volt, a mérlegvalódiság fennállt.

A fejezet elkészítette a beszámoló szöveges indokolását, amely áttekinthető képet nyújt az ALB fejezet 2002. évi gazdálkodásáról. Az abban foglalt adatok az ALB nyilvántartásaiban megtalálhatók, a mérlegben és a beszámolóban foglaltakkal megegyeznek.

A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

Az előző ÁSZ vizsgálat által feltárt - az ALB szabályozottságában meglévő - hiányosságok (SzMSz, belső ellenőrzési szabályzat) továbbra is fennálltak.

Az ÁSZ évek óta javasolja, hogy a kormányrendeleteknek megfelelően az ALB aktualizálja a belső ellenőrzési szabályzatát. A helyzet a 2002. év végére olyan mértékben rosszabbodott, hogy év végével a korábban szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr jogviszonya is megszűnt. 2003 elejétől az Alkotmánybíróság belső ellenőrzés nélkül működik. Ez az állapot a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétes.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az ALB fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Az OBH fejezet részére a Kvtv. 623,1 M Ft kiadási előirányzatot, bevételi előirányzatot nem, csak 623,1 M Ft költségvetési támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1054,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 309,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 745,6 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 987,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 309,0 M Ft, a támogatásnál 745,6 M Ft volt.

A fejezet egy intézményből áll, amelynek rendeltetése az Országgyűlés által megválasztott általános országgyűlési biztos és helyettese, a kisebbségi országgyűlési biztos és az adatvédelmi biztos munkafeltételeinek megteremtése, a biztosok irodáinak működtetése. A gazdálkodási feladatokat ellátó Hivatal végzi a fejezet könyvvezetéssel, költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatait.

Az OBH a működéséhez és gazdálkodásához szükséges belső szabályzatokkal rendelkezett, s ezek alkalmazása során a jogszabályi változásokat naprakészen alkalmazzák, a szabályzatok módosításának kisebb elhúzódása mellett.

A fejezet költségvetési beszámolója az intézményi beszámolóra épül, a költségvetési beszámoló leltárral alátámasztott, az analitikus nyilvántartásokkal, valamint a főkönyvi kivonattal való számszaki és tartalmi egyezősége fennállt.

A fejezet költségvetési beszámolóját határidőre elkészítette és a kincstári beszámoló adataival egyeztette. Az egyeztetés az előirányzatoknál nem tartalmaz eltérést, a teljesítéseknél - rendszerbeli okok miatt - a kiadásoknál az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, illetve a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások összege miatt van eltérés. A bevételi és kiadási adatok közötti eltérések a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások év végi egyenlegével azonosak.

A fejezet előirányzat-keret finanszírozása 2002. év folyamán a költségvetési törvényben megállapított előirányzat időarányos részének, illetve annak kormányzati hatáskörben, a közszolgálati illetményrendszer hatásai miatt a céltartalék terhére végrehajtott előirányzat módosítás alapján történt.

Az új székházzal kapcsolatos kiadásokra biztosított forrás jelentősen módosította a dologi és felhalmozási kiadási előirányzatokat, az előirányzatok közötti átcsoportosítás kormányhatározat alapján történt. Az átcsoportosítás szabályszerű és teljes körűen dokumentált volt.

Az előzőekből következően az eredeti kiadások előirányzataihoz képest a dologi kiadások előirányzata 63 M Ft-tal, a felhalmozási kiadások 122 M Ft-tal, az államháztartáson belüli pénzeszközátadás 40 M Ft-tal magasabb összegben teljesült. A források felhasználása biztosította az OBH összes számítógépének cseréjét, az új számítógépes hálózat és szerver, valamint új szoftverek beszerzését, amelyek, többek között az intézmény internetes elérésének feltételeit jelentősen javították.

A fejezet bevételi előirányzatát növelte az előző évi 261,2 M Ft összegű előirányzat-maradvány, amelyet a jóváhagyott célra használtak fel. További bevételt jelentett a MeH-től 32 M Ft összegben kapott pályázati forrás, szintén a MeH-től kapott 3,6 M Ft gyakornoki munkabér és járulék összege. Az intézmény saját bevétele 10,2 M Ft volt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során a vizsgálat szabálytalanságot nem állapított meg. Az ellenőrzés alá vont tételek utalványozása, ellenjegyzése, érvényesítése és könyvelése a jogszabályoknak és a belső szabályozásoknak megfelelően valósult meg.

Az OBH-nál fejezeti kezelésű előirányzat nem volt.

A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 82 M Ft volt, amely alapvetően az informatikai fejlesztés 2003. évre való áthúzódásából származott. Ebből a tárgyévi kiadási megtakarítás 66,8 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány összege tartalmazta az előző évről származó 15,3 M Ft, a beszámolási időszakban fel nem használt maradvány összegét is.

Az OBH mérlegfőösszegének értéke 248,6 M Ft-tal (24%-kal) kevesebb, mint 2001. év végén. A vagyoni helyzet változását a befektetett eszközök növekedése jellemezte. A forgóeszközök 193 M Ft-tal csökkentek, ezen belül a pénzeszközök értéke csökkent, amit az előző évi előirányzat-maradvány felhasználása indokolt.

A fejezet felügyeleti szerve elkészítette a beszámoló szöveges indokolását, amely áttekintő képet nyújtott az OBH gazdálkodásáról. Az abban foglalt adatok az OBH nyilvántartásaiban megtalálhatók, a mérlegben és a beszámolóban foglaltakkal megegyeznek.

A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

Az előző ÁSZ vizsgálat által feltárt hiányosságok jelentős részét az OBH az átdolgozott SzMSz kiadásával megszüntette.

Az OBH székházául szolgáló épületből 2003. június folyamán elköltözött az épületrész korábbi bérlője, az OTP Bank Rt., ezáltal lehetőség nyílt a szervezet egy épületben való elhelyezésére, amelynek végleges megoldását célszerűnek tartjuk.

A fejezet 2002. évi mérlege főkönyvi kivonattal és leltárakkal alátámasztott, a mérlegvalódiság fennállt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OBH fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Az Állami Számvevőszék fejezet 2002. évi zárszámadását független könyvvizsgáló ellenőrizte. A felülvizsgálatot követően az auditor az alábbi hitelesítő záradékkal hagyta jóvá a beszámolót:

"Elvégeztük az Állami Számvevőszék 2002. évi decemberi 31-i mérlegének - amelyben az eszközök és források egyező végösszege 1 511 404 E Ft - pénzforgalmi jelentések, valamint előirányzat-maradvány kimutatásának és kiegészítő mellékletének (továbbiakban: a mérleg, a pénzforgalmi jelentés, az előirányzat-maradvány kimutatás) vizsgálatát, amelyeket az Állami Számvevőszék 2002. évi költségvetési beszámolója tartalmaz. Az éves beszámolónak, amely a pénzügyi kimutatásokból és a szöveges beszámolóból áll, az elkészítése az Állami Számvevőszék vezetésének a feladata. A mi feladatunk a pénzügyi kimutatás véleményezése könyvvizsgálatunk alapján, valamint annak megítélése, hogy a szöveges beszámolóban közölt számviteli információk összhangban vannak-e a pénzügyi kimutatásokban foglaltakkal.

Hivatkozva a 2002. április 15-én kiadott jelentésünkre, közöljük, hogy a 2001. évre vonatkozó könyvvizsgálatunk alapján korlátozás nélküli záradékot adtunk ki.

A könyvvizsgálat során az ÁSZ éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló az ÁSZ vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad."

VI. BÍRÓSÁGOK

A BIR fejezet részére a Kvtv. 37 636,5 M Ft kiadási, 4368,8 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 33 267,7 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 44 727,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 9442,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 35 284,9 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 42 085,0 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 8672,9 M Ft, a támogatásnál 35 284,9 M Ft volt.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. (Bsz.) szabályozza az igazgatás rendszerének részletes felépítését.

A Bíróságok fejezethez 22 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény tartozik (Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (Hivatal), Legfelsőbb Bíróság, fővárosi, megyei bíróságok). A megyei bíróságokhoz 111 helyi és 20 munkaügyi bíróság tartozik.

Az intézmények rendelkeznek írásba foglalt, Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által jóváhagyott, aktuális és a hatályos jogszabályoknak megfelelő Szervezeti és Működési Szabályzattal. A szabályzatban egyértelműen meghatározottak az egységek, osztályok feladatai, felelőssége. Valamennyi intézmény rendelkezik Ügyrenddel. A kapcsolódó jogszabályok és az SzMSz változása esetén felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat elvégzik.

A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzési eljárások írásban dokumentáltak (kivétel a Zala Megyei Bíróság). A vezetői ülések rendje szabályozott és döntései dokumentáltak.

Az egyéb szabályzatok saját hatáskörben készültek.

A számviteli politikáját nem dolgozta át a 295/2001. (XII.21.) Korm. rendeletnek megfelelően a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság és a Tolna Megyei Bíróság.

Számlarenddel, számlatükörrel, értékelési szabályzattal, leltározási és leltárkészítési szabályzattal, pénzkezelési szabályzattal minden intézmény rendelkezik.

Nem készített Bizonylati rendet a Tolna Megyei Bíróság, a Vas Megyei Bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Hivatal, valamint önköltség-számítási szabályzatot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság és az OIT Hivatal.

Az OIT, a Hivatal és a bíróságok belső ellenőrzésének közvetlen irányítását a fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését a Hivatal Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Osztályának közreműködésével látja el. A Bsz. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint az OIT elnöke képviseli a tanácsot a belső ellenőrzés irányításában. A Hivatal SzMSz-e és az elnök által jóváhagyott Ügyrend szerint a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Osztály átruházott jogkörben irányítja az intézmények belső ellenőrzését, amely nincs összhangban a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével.

A gyakorlatban az OIT a belső ellenőrök számára a megyei elnökök útján ad feladatot, az osztály pedig módszertani útmutatást nyújt.

A belső ellenőrzés irányítása körében megfelelő hatáskör- és munkamegosztás alakult ki az OIT, illetve a tanács elnöke és az ellenőrző szervezet között.

A Bsz. 39. § g) pontja szerint az OIT közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést, de a törvény szövegéből nem állapítható meg, hogy csak az OIT, illetve a Hivatala, vagy a fejezet egészének belső ellenőrzésére vonatkozik ez a jogkör.

Az OIT 2002. november 6-án megtartott ülésén előírta a Bíróságok fejezet és a fejezethez tartozó intézmények egységes elvek szerinti gazdálkodását rögzítő IM rendeletek, utasítások felülvizsgálatának kezdeményezését, a fejezet Gazdálkodási Szabályzatának elkészítését. A megvalósítás határideje 2003. június 30. Az ülés tárgyalta továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. és a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati felügyeleti, valamint a belső ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben megjelenő normák összhangját biztosító jogszabály-változtatás kezdeményezését. Megvizsgálta a felügyeleti szerv és az intézmények belső ellenőrzésének kapcsolatát, az egységes irányítás módját szabályozó Ellenőrzési Szabályzat kiadását. A megvalósítás határideje 2003. július 31.

A fejezet felügyeleti szerve külön körlevelet adott ki az intézmények részére a PM köriratban előírt feladatok egységes értelmezéséhez.

A fejezeti, illetve intézményi szinteken elkészült az éves költségvetési beszámoló a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján meghatározott határidőre, amelyeket az intézmények vezetői és a gazdasági vezetők írták alá. A beszámolókhoz elkészült a szöveges értékelés is.

A felügyeleti szerv (OIT), eleget tett az intézményi beszámolókra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségének.

Az ellenőrzés során egyeztettük az intézményi beszámolókat a főkönyvi kivonatok vonatkozó adataival, amelyek két megyei bírósági beszámoló esetében mutattak eltérést.

A fejezet felügyeleti szerve ellenőrizte az intézményi beszámolókat, tételesen egyeztette a beszámoló adatait a főkönyvi kivonattal, azonban a jelen ellenőrzés által kifogásolt eltérések nem kerültek feltárásra. A leltározás elvégzéséről a bíróságok írásban nyilatkoztak. Megvizsgálták az alaptevékenységbe tartozó feladatok pénzügyi teljesítését, ezt a költségvetési beszámoló borítóján aláírással igazolták, amelyet az OIT elnöke hagyott jóvá. A feladatok szakmai ellenőrzése az OIT hatáskörébe tartozik.

A fejezet és az intézmények havi előirányzat-felhasználási keretét a 217/1998. Korm. rendelet 109. § (1) bekezdése alapján nyitotta meg a Kincstár a költségvetésben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülése alapján. Az időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret nem volt elegendő - a kiemelt előirányzatok szintjén - a fejezet feladatainak finanszírozására. A finanszírozási hiányból származó likviditási problémát a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással oldották meg. Előfinanszírozásra két esetben volt szükség, a 13. havi illetmény és a szabadságmegváltás kifizetése miatt.

Az előirányzatok közötti átcsoportosítások a fejezeti kezelésű előirányzatoknak az intézményekhez történő átcsoportosításán kívül, elsődlegesen a jelentkező likviditási gondok megszüntetését célozták. A likviditási probléma keletkezésének fő oka, hogy a dologi kiadási előirányzatok csak a bevételi többletek összegével emelkedhettek, amely nem fedezte az ár- és díjemelkedéssel járó többlet-kiadásokat. A 2001. és 2002. évi költségvetésben tervezett évenként 3-3 százalékpontos társadalombiztosítási járulékcsökkenés csak 2-2 százalékpontban realizálódott. A fent említett okok a Legfelsőbb Bíróságnál, a Fővárosi Bíróságnál, a Hivatalnál és 13 megyei bíróságnál okoztak likviditási gondokat.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak. Az átcsoportosítások indokoltak voltak.

A kormányzati struktúraváltozás nem érintette a fejezetet. Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra nem került sor.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet nem részesült.

A céltartalékból a fejezethez átcsoportosított előirányzatok felosztása és felhasználása a felülvizsgált igényekkel és a törvényi előírásokkal összhangban álló feladatokat, kötelezettségeket finanszírozott. A vizsgálat során szabálytalanságot nem tapasztaltunk.

A kiadásokon belül a személyi juttatások eredeti előirányzata 22 202,1 M Ft, módosított előirányzata 23 409,3 M Ft és teljesítése 23 364,6 M Ft volt. A személyi juttatások kifizetésénél nem tárt fel az ellenőrzés szabálytalanságot.

A munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 6952,5 M Ft, módosított előirányzata 7787,1 M Ft, a teljesítése 7760,9 M Ft volt. A személyi juttatások után fizetendő járulékokon túl a bevallás tartalmazta a természetbeni juttatás után fizetendő járulékokat is.

A dologi kiadások és egyéb folyó kiadások eredeti előirányzata 4559,7 M Ft, módosított előirányzata 6306,0 M Ft, teljesítése 5766,1 M Ft volt.

A fejezet dologi kiadásai között jelentős arányt képviseltek a könyv, folyóirat, irodaszer és eszközbeszerzések (17,8%), a távközlési díjak (7,7%), üzemeltetési, fenntartási szolgáltatás kiadásai (56,1%).

A hivatali gépjárművek üzemanyagköltség-elszámolása a fejezetnél számla alapján történt. Az elszámolásnál a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. § alapján meghatározott alapnorma-átalányt helytelenül alkalmazták. Ennek mértékét saját hatáskörben korrekciós tényezőkkel módosították. Az ebből adódó eltérés 4,8 M Ft.

A külföldi kiküldetések elszámolásához a szervezetek szabályzatot készítettek. A külföldi kiküldetésekről terv nem készült, az e célra felhasznált összeg aránya 0,3% volt. Az ellenőrzés során két tétel esetében állapítottunk meg szabálytalanságot.

A külföldi kiküldetések közül a vizsgált tételek dokumentációjából megállapítást nyert, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2002. szeptember 30-án
0,03 M Ft értékben számla nélkül számolt el kiadást.

A Csongrád Megyei Bíróságnál 4 fő bíró kiküldetéséről nem állt rendelkezésre kötelezettségvállalás. A 2002. március 6-án kiegyenlített összeg 0,5 M Ft.

A belföldi kiküldetések kiadásainak aránya 0,06% volt, az elszámolások ellenőrzésénél szabálytalanságot nem tapasztaltunk.

A reprezentáció és a reklám- és propaganda kiadások aránya 1,0%. A bíróságok elnökei a vezetők részére reprezentációs keretet határoznak meg. A keret figyelése éves szinten történik. A ténylegesen felmerült kiadásokat számlákkal igazolják. A belföldi vendéglátás címen elszámolt reprezentációs kiadások dokumentációja nem minden esetben tartalmazta a résztvevők körét. Az ilyen esetekben fennálló szja és eho (1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bekezdése és az 1998. évi LXVL. tv. 2-4. §-ai) fizetési kötelezettségüknek a bíróságok nem teljes körűen tettek eleget.

A Nógrád Megyei Bíróság, a Baranya Megyei Bíróság és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság nem dokumentálta a vendéglátásban részt vevők körét és nem fizette meg a természetbeni juttatások után járó szja és eho fizetési kötelezettséget. A Győr-Sopron Megyei Bíróságnál, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál, a Zala Megyei Bíróságnál, a Veszprém Megyei Bíróságnál, Tolna Megyei Bíróságnál és a Heves Megyei Bíróságnál 1-2 esetben fordult elő a részt vevők körének felsorolása. A Fejér Megyei Bíróság kizárólag az ajándékok után fizeti meg az adókat.

A Bíróságok címnél a felhalmozási kiadások eredeti előirányzata 772,4 M Ft, a módosított előirányzata 3765,4 M Ft és a teljesítése 3345,3 M Ft volt. A beruházás ellenőrzésekor két esetben állapítottunk meg szabálytalanságot.

A Fővárosi Bíróság két beruházása nem felelt meg a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996 (VII. 24.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében előírtaknak. Az egyik a Pesti Központi Kerületi Bíróság parkosítása során a megbízott kivitelező kiválasztásával kapcsolatos 2,4 M Ft értékben, a másik a Budapesti IV-XIII-XV. Kerületi Bíróság átalakításának és bővítésének tervezési munkáira vonatkozik, amely 6,4 M Ft értékről szól.

A bevételek vizsgálatánál a tételek dokumentáltak voltak, eltérést nem tapasztaltunk.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatoknál (informatikai fejlesztés, bírák közösségi jogi felkészítése) meghatározták a feladatot, a kezdeti és a célállapotot, valamint biztosították a folyamatos mérhetőséget és ellenőrizhetőséget a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése szerint.

A fejezeti kezelésű előirányzat 2002. évi beszámolóját a jogszabályokkal összhangban állították össze, a vagyoni és jövedelmi helyzetet a valódiság követelményének megfelelően mutatta be. A központi beruházások előirányzatának felhasználásánál betartották a közbeszerzési szabályokat, a feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása szabályszerűen és a céloknak megfelelően történt.

A PM, a fejezet 2001. évi előirányzat maradványát felülvizsgálta, és azt az Ámr. 66. § (1) bekezdése által előírt határidő (május 15.) után, 2002. november 29-én hagyta jóvá az előterjesztésének megfelelően.

A felügyeleti szerv részéről a 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyása 2002. december 2-án történt, amelynek összege 2903,4 M Ft volt. Ebből 63,6 M Ft-ot kellett befizetni a központi költségvetésbe. A maradvánnyal kapcsolatos könyvviteli tételeket szabályszerűen, pénzforgalom nélküli bevételként vették nyilvántartásba.

A fejezet a 2002. évi előirányzat-maradványát szabályszerűen, az Ámr. 65. §-a alapján, állapította meg és azt megfelelően dokumentálta. A fejezet a bíróságok 2002. évi előirányzat-maradványát felülvizsgálta. A PM részéről a fejezet 2002. évi előirányzat-maradvány jóváhagyására a helyszíni vizsgálat ideje alatt nem került sor.

A Saját tőke az előző évhez viszonyítva 3347 M Ft-tal növekedett.

Az intézményi beszámolók mérlegét leltárral támasztották alá. A leltár összeállítása részben analitikus nyilvántartások egyeztetésével, részben mennyiségi felvétellel történt. Hiányosságot egy megyei bíróság esetében tapasztaltunk.

Nem készült leltár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mérlegében szereplő 6,9 M Ft egyéb aktív pénzügyi elszámolásokból 2,5 M Ft összegről, és a 0,6 M Ft költségvetési passzív átfutó elszámolásokról, amely ellentétes a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésében leírtakkal.

A Szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartási adatainak a főkönyvi egyeztetése megtörtént. Két megyei bíróságnál eltérést állapítottunk meg az analitika és a főkönyv adatai között, egy másik bíróság esetében pedig a szállítói leltár nem felelt meg a tartalmi követelményeknek.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mérlegében szereplő Szállítóállomány 1 M Ft-tal, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mérlegében 1,4 M Ft-tal kevesebb, mint az analitikus nyilvántartásban feltüntetett összeg.

A Zala Megyei Bíróság szállítói leltárából nem állapítható meg a tárgyévi és a tárgyévet követő év szállítói kötelezettsége.

Az Egyéb immateriális javak mérlegsoron 1,5 M Ft értékben tévesen szerepelnek szoftver termékek (Békés Megyei Bíróság).

Az ingatlanok értékét növelte a beruházások és felújítások aktivált értéke, és csökkentette az elszámolt értékcsökkenés. Az ellenőrzés során egy esetben állapítottuk meg, szabálytalan terven felüli értékcsökkenés elszámolását.

Az ellenőrzés során bizonyítást nyert, hogy a Pest Megyei Bíróság épületének bővítésével, felújításával kapcsolatos, a befejezetlen beruházás részét képező, tervezési és a tervezéssel kapcsolatos egyéb költségek valamint a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos költségek után 286,9 M Ft értékben terven felüli értékcsökkenés került elszámolásra. A beruházás nem hiúsult meg, csupán forráshiány miatt kellett a kivitelezést későbbre halasztani.

A 2002/87 (XI. 26.) számú OIT határozat szerint az OIT felkérte a Pest Megyei Bíróság elnökét, hogy a Pest Megyei Bíróság épületének bővítésére és felújítására kiírt tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Kbt. 60.§ (1) bekezdése alapján nyilvánítsa eredménytelennek arra hivatkozással, hogy az ajánlattevők nem tettek az ajánlatkérő részére pénzügyi szempontból megfelelő ajánlatot, mert az ajánlati árak jelentősen meghaladják a beruházás prognosztizált költségét.

A fenti határozat alapján a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lebonyolításának költsége 5,3 M Ft számolható el terven felüli értékcsökkenésként. A 281,6 M Ft különbözet a szabálytalanul kimutatott vagyoncsökkenés eredménye, amely nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 53. § (1) bekezdés b) pontjának.

A gépek, berendezések és felszerelések nettó értéke 1867,7 M Ft, amely megegyezett a főkönyvi kivonatban kimutatott bruttó érték és a halmozottan elszámolt értékcsökkenési leírás összegével. A kiegészítő melléklet adatai megegyeztek a mérleg, valamint a főkönyvi kivonat adataival. Az analitikus nyilvántartás számítógép segítségével készült el, melynek egyeztetése a főkönyvvel a negyedév zárásával rendszeresen megtörténik. Az ellenőrzés egy bíróság esetében tárt fel az aktiválással kapcsolatos hibát, egy másik szervezetnél pedig a képzőművészeti alkotások nyilvántartását kifogásolta.

A Békés Megyei Bíróság által a 2002. évben beszerzett gépek, berendezések és felszerelések 268,5 M Ft értékű aktiválása a számla alapján egy összegben történt. Az eszközök könyvekben való rögzítése nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti egyedi értékelés elvének.

A Vas Megyei Bíróság a képzőművészeti alkotásokat helytelenül a könyvekben a "0"-ás számlaosztályban tartja nyilván. (2000. évi C. törvény 26. § (5) bekezdés)

Egy esetben a befejezetlen beruházások helyett a beruházásra adott előleg soron szerepel tévesen a Veszprém Megyei Bíróság alsóőrsi üdülő rekonstrukciójának tervezése 4 M Ft értékben.

A beszámolóban szereplő immateriális javak és tárgyi eszközök könyvszerinti értékének a piaci értékre való helyesbítését az intézmények közül egyedül a Hivatal végezte el. Az elszámolás a 249/2000. Korm. rendelet 30. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt.

Az Adósok értéke 6959,0 M Ft, amely 910 M Ft növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. Az adósok egyedi értékelése az intézményeknél nem történt meg, amely ellentétes a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. §-ában foglaltakkal.

Az Adósok részét képező bűnügyi költségek egyedi értékelését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság és a Fejér Megyei Bíróság végezte el. A bűnügyi költségek 20%-át, OIT ajánlás alapján, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Nógrád Megyei Bíróság az éven túli bűnügyi költségek 80%-át számolta el értékvesztésként.

Az előzőekben felsorolt eltérések értéke 386,3 M Ft, amely a mérleg főösszeg 1,2%-a. A fejezet mérlege nem tartalmaz lényeges, hibás állításokat.

A tartósan adott kölcsönök állományában 265,1 M Ft értéken a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére nyújtott lakáscélú támogatás szerepelt. Nem került elkülönítésre az egyéb követelések között a 2003. évi törlesztő részlet.

A fejezet a PM köriratnak megfelelően elkészítette a szöveges beszámolóját. A szöveges értékelés összhangban van a beszámolóban közölt adatokkal.

Fejezetnél központi letéti számlát nem alkalmaztak. Az intézmények letéti számláikon kezelték a költségvetésen kívüli pénzeszközeiket, amelyek forgalma bírói letétből, végrehajtói letétből, felszámolói díj letétből, díjfedezeti letétből és értékletétből állt.

Az ÁSZ 2001. évi beszámoló ellenőrzésének tapasztalatai alapján tett javaslatok közül nem történt meg a Békés Megyei Bíróság szoftvertermékeinek átvezetése az egyéb immateriális javak mérlegsorról a szellemi termékek közé.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a BIR fejezetnél 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni a fejezet vezetésének figyelmét az alábbiakra:

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Az MKÜ fejezet részére a Kvtv. 16 053,3 M Ft kiadási előirányzatot, 175,5 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 15 877,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 19 484,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2869,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 16 615,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 17 518,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2662,4 M Ft, a támogatásnál 16 615,5 M Ft volt.

A fejezet gazdálkodását irányító és ellátó Legfőbb Ügyészség Pénzügyi és Műszaki Főosztálya a magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes felügyelete mellett látja el tevékenységét.

A szervezeti, gazdálkodási, könyvvezetési szabályozottság megfelelő, a szabályzatokat a költségvetési szerv feladatai és sajátosságai figyelembevételével alakították ki.

A fejezet az intézményi beszámolókat az előírásoknak megfelelően felülvizsgálta, az ellenőrzések megtörténtét rögzítette.

A költségvetési beszámoló eredeti és módosított előirányzatai megegyeztek, a kincstári adatokhoz képest a kiadási és bevételi pénzforgalmi teljesítési adatoknál minimális, 0,3 M Ft eltérés volt tapasztalható. Az eltérések a két rendszer sajátosságából következtek (előirányzat-maradvány igénybevétele, valamint a függő, átfutó, kiegyenlítő tételeknél).

A fejezet részére a költségvetési támogatás időarányos részét a Kincstár biztosította, a saját bevételek alakulása a finanszírozásban - nagyságrendje miatt - nem játszott szerepet. Az előirányzat-felhasználási keretek elégségesnek bizonyultak a folyamatos kiadások fedezetére, előfinanszírozási igény csupán az első és második hóban merült fel a tizenharmadik havi illetmény kifizetése kapcsán. A fejezet folyamatosan eleget tett a Kincstárral való egyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségének.

A kormány- és fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások dokumentáltsága megfelelő. Az előirányzat-módosítások időpontjai összhangban voltak a kormányhatározatokkal, és megfelelő időpontokban került sor a fejezeti hatáskörben végrehajtott módosításokra.

Az éves költségvetési előirányzat összességében 3431,5 M Ft-tal növekedett. A támogatási előirányzat kormányhatározat alapján négy esetben növekedett (bérpolitikai intézkedések a céltartalék terhére) és egy alkalommal csökkent (árvízkárok miatti elvonás), amelyek együttes mértéke 737,7 M Ft volt.

A fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítások döntően az előző évi jóváhagyott előirányzat-maradvány és a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkoztak.

A fejezet és intézményei az éves költségvetés végrehajtását a módosított 19 484,8 M Ft előirányzathoz viszonyítva 1966,4 M Ft kiadási előirányzat megtakarítással és 207,0 M Ft bevételi lemaradással teljesítették.

A kiadási előirányzatok teljesítésénél a takarékos, kiegyensúlyozott felhasználás volt jellemző. A működési kiadások 95,8%-ra teljesültek.

A fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési törvény szerinti (1967,9 M Ft), illetve módosított összege (1945,9 M Ft) a meghatározott beruházási feladatok fedezetére szolgált. Az előirányzat 22,4%-a felhasználásra került, az előirányzat-maradvány kötelezettséggel lekötött.

Az előirányzat mintegy 80%-át épület felújításokra, rekonstrukciókra, valamint az informatikai hálózat fejlesztésére fordították. Az informatikai fejlesztések megvalósítását PHARE támogatás is segítette.

Az előirányzat-maradvány a módosított előirányzat 10%-a, mely az intézményi és központi beruházások előirányzatainál mutatkozik. A maradvány kimutatás szabályszerű, az előirányzat kötelezettségvállalással terhelt.

Az intézmény mérleg főösszege a korábbi évhez viszonyítva jelentős mértékben, 1687,9 M Ft-tal, 26,7%-kal növekedett. Az eszköz érték változást a tárgyévi megvalósított felújítások és beruházások befolyásolták.

A főkönyvi könyvelés és analitikus könyvelés alapbizonylatai alapvetően eleget tettek a szabályszerűség és bizonylati fegyelem követelményeinek, a valódiság számviteli alapelve érvényesült.

A kiválasztott tételeknél az ellenőrzés vizsgálta a számviteli alapelveknek való megfelelést, a megrendelés, szerződés (kötelezettség vállalás) szabályszerűségét, a számla, egyéb kifizetési alapbizonylat alaki és tartalmi intézmény általi ellenőrzését, a teljesítés igazolását, az érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés meglétét, a kijelölt számlaösszefüggés pontosságát. A kijelölt tranzakciókhoz tartozó valamennyi dokumentum, bizonylat hiánytalanul megtalálható volt.

A személyi juttatások (illetmények) alapbizonylatainál azonban az ellenjegyzési jogkört gyakorló aláírása nem szerepelt. Előfordul olyan számfejtést alátámasztó bizonylat (átsorolási bizonylat) is, amelynél a munkáltatói jogkört gyakorló aláírása helyett csupán "a kiadmány hiteléül" és az előadó aláírása szerepel.

A megbízási szerződésekben a teljesítendő feladatot meghatározták, a számfejtéshez a teljesítés igazolások néhány esetben hiányoztak. További hiányosságként kell megemlíteni, hogy a szerződéseken pénzügyi ellenjegyző aláírása nem szerepelt.

A beruházásoknál és a dologi kiadásoknál a számlákhoz nem minden esetben mellékeltek kötelezettségvállalási bizonylatot. A csatolt bizonylatok szabályosak voltak. Az eltérések, illetve hiányzó bizonylatok jelölése a csatolt dokumentáció adott listáinak mellékletein történt. Az észlelt hibák a beszámoló valódiságát nem befolyásolták. Az előirányzatok felhasználása a költségvetési feladatoknak megfelelően teljesült. A kötelezettségvállalások és kifizetések a vonatkozó szabályzatban rögzítetteknek megfelelőek voltak. A pénzforgalmi nyilvántartások megfelelőek, az elszámolások szabályszerűek voltak.

A beszámoló szöveges indokolása részletesen tartalmazza a fejezet éves szakmai tevékenységének értékelését, a költségvetési gazdálkodás fő elemeit. Bemutatja címek szerint az előirányzatok és teljesítések alakulását, a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását.

Az indokolás a PM körirat szerinti témák értékelését tartalmazza, eleget téve a tartalmi követelményeknek, előírásoknak.

A letéti számla éves forgalma 2309,2 E Ft bevételt és 417,8 E Ft kiadást tartalmazott. A számla vezetése és a kifizetések a megfelelő bizonylatok alapján szabályosak voltak.

A 2001. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszűntetésére tett intézkedések megfelelőek. A hiányzó belső szabályzat elkészült, valamint a belső ellenőri álláshelyet betöltötték.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az MKÜ fejezetnél a 2002. évi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A beszámolók vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet adnak.

X. MINISZTERELNÖKSÉG

Az ME fejezet költségvetési beszámolója szerint a kiadások törvényi módosított előirányzata 113 530,3 M Ft, a 101 704,5 M Ft előirányzat-változásokat követő módosított előirányzata 215 234,8 M Ft, a teljesített költségvetési kiadások összege 120 510,5 M Ft-ra alakult. A saját bevételek 14 292,8 M Ft, a támogatások 99 237,5 M Ft törvényi módosított előirányzata mellett a tényleges bevételek összege 16 116,7 M Ft-ot, a támogatásoké 116 212,2 M Ft-ot tett ki.

A költségvetési kiadásokat módosító függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások
86,7 M Ft-ot, a kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek 322,3 M Ft-ot tettek ki, így az ezekkel korrigált kiadások összege 120 597,3 M Ft-ra, a bevételeké pedig - a 34 411,3 M Ft felhasznált előirányzat-maradvánnyal - 167 062,8 M Ft-ra alakult.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozása 2002. február 15-én lépett hatályba, amelyet a Pénzügyminisztériumba jóváhagyásra március 25-én küldtek meg, a jóváhagyó levél dátuma április 16. volt. A kormányváltást követően nem adtak ki új szabályzatot, az átadás-átvételhez kapcsolódó Megállapodásokban rögzítették a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési adatait, az átadott-átvett feladatok forrásai felhasználása feletti szakmai irányítást, rendelkezési, utalványozási és egyéb jogokat, kötelezettségeket.

A kormányváltást követően a MeH működését a statútumot meghatározó jogszabály határozta meg. Az SzMSz - a statútum alapján - többszöri egyeztetés után december 1-jén lépett hatályba.

A fejezet Irányító Szervezete felülvizsgálta a beküldött intézményi beszámolókat az előírt tartalmi és számszaki egyezőségek figyelembevételével, egyeztette az adatokat a bekért főkönyvi kivonattal és saját nyilvántartásának adataival, eltérés esetén javította a kimutatást, a beszámoló megfelelő űrlapját és ennek tényét a beszámoló borítólapján aláírásával igazolta.

Az eltérésekről készített összesítő szerint alapvetően kerekítés, az ÁHH részére fel nem adott pénzforgalom nélküli tételek, továbbá az előző évi függő, átfutó tételek rendezései voltak az eltérések okai. E megállapításokat támasztották alá a 2002. évi adatokról első ízben kitöltött, a bevételek eltérésének részletezését tartalmazó 83, valamint a kiadások eltérésének részletezését tartalmazó 84 űrlapok adatai.

Az 1051 szektorban a 81 és 82 űrlapok adatai egyaránt eltérést mutattak (MEHIG, HTMH, MKI), az 1091 szektorban a 81 űrlap nem mutatott eltérést, a 82 űrlap eltérései a főkönyvi könyvelésben - a tényleges helyzetnek megfelelően - rögzített helyesbítések miatt keletkeztek. Eltérést okozott az előirányzatok fedezetlensége, a téves kódhasználat, a kerekítés, a kétszer feladott KTK módosítás. Az átvett előirányzatoknál a kincstári adatokat az idő rövidsége miatt már nem lehetett korrigálni, azonban a költségvetési beszámolók már a helyes - korrigált és egyeztetett - adatokat tartalmazták.

A pénzellátás ütemezésénél az ÁHH év közben az intézmények részére a támogatás időarányos részét havonta automatikusan folyósította. A fejezet Irányító Szervezete a fejezeti kezelésű előirányzatoknál tudta szabályozni a keretnyitást, mivel azoknál nem automatikus a támogatási keret megnyitása. Az év első negyedévében a fejezeti kezelésű előirányzatoknál többnyire nem vették igénybe az arányos támogatást, a feladatok finanszírozására az előző évi gazdálkodásból rendelkezésre álló jelentős összegű maradványokat használták fel.

Az intézmények részére több esetben indokoltan került sor a költségvetési előirányzatok előrehozására.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak. Az év végi egyeztetést elvégezték, a fejezeti hatáskörű módosítások adatai egyezőséget mutattak a kincstári adatokkal.

Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással a fejezeti kezelésű előirányzatok közül 4 feladatot (Országkép építés és tájékoztatási feladatok, Kulturális kiadványok, Költségvetési tájékoztató és Gazdaságfejlesztési eszközprogram) úgy töröltek, hogy újabb kötelezettségek vállalására már nem került sor, csak annyi támogatást fordítottak a feladatokra, amennyit a megkötött szerződések szükségessé tettek.

A Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások kormányhatározattal történtek, a fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítások a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásához és maradványaihoz, az intézményi többletbevételekhez, továbbá a fejezeti tartalék felhasználáshoz kapcsolódtak.

Az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítások valamennyi intézménynél az előző évi előirányzat-maradvány felhasználásához kapcsolódtak. Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítások egy kivétellel (MEKÜF) szabályszerűen történtek.

A központilag kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok maradványaiból, intézményi elvonásból, továbbá törvények és kormányhatározatok alapján a központi költségvetés általános és céltartalékából biztosított többletforrásokból képzett fejezeti tartalékból központilag kezelt előirányzatra 151,3 M Ft-ot, intézményhez, más fejezethez 324,3 M Ft-ot csoportosítottak át.

A kormányváltást követően elrendelt átcsoportosításokat a 2002. évi XI. tv. előírásainak megfelelően, szabályszerűen hajtották végre.

Az átcsoportosításokról a költségvetési törvényt módosító 2002. évi XXIII. tv., továbbá az évközi kormányhatározatok (2185/2002. (VI. 14. Korm. határozat, 2191/2002. (VI. 21.) Korm. határozat, 2188/2002. (VI. 21.) Korm. határozat, 2212/2002. (VII. 19.) Korm. határozat) rendelkeztek. A végrehajtás dokumentumait a fejezetekkel kötött, kétoldalú megállapodások képezték. Ezekben az intézményi és a központilag kezelt előirányzatok, létszám, vagyonrészek átadásának-átvételének, továbbá a nyilvántartások - a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelő - rendezésének módjáról döntöttek a fejezetek a felügyeletet ellátó miniszterek - a MeH-nél a MeHVM, vagy a közigazgatási államtitkár - jóváhagyásával.

A központi költségvetés általános tartalékából a kormányzati munka átszervezését követően a MeH megnövekedett feladatainak ellátására a 2243/2002. (VIII. 12.), a 2249/2002. (VIII. 23.) és a 2323/2002. (X. 24.) Korm. határozatok alapján 1 290,1 M Ft előirányzatot csoportosítottak át a MEHIG-hez. Az előirányzatból 706,5 M Ft-ot használtak fel, további 286,0 M Ft kifizetésére vállaltak kötelezettséget. A fel nem használt részt (297,6 M Ft) visszafizetési kötelezettség terheli. Az előirányzat-átcsoportosítás és felhasználás dokumentálása, nyilvántartása, könyvelése szabályszerű volt.

Az MKGI működési költségvetéséhez a 2323/2002. (X. 24.) Korm. határozat alapján 477,4 M Ft-ot, felhalmozási költségvetéséhez 580,6 M Ft-ot csoportosítottak át. A maradvány kötelezettségvállalással nem terhelt részét visszafizetési kötelezettség terheli. A központi költségvetés általános tartalékából a fejezeti kezelésű előirányzatokra - működési költségvetésre 160 M Ft, dologi kiadásokra 280 M Ft - 440 M Ft-ot biztosítottak.

A központi költségvetés céltartalék előirányzatából szabályszerűen biztosítottak forrást a közszolgálati életpálya rendszerének kialakításával és megvalósításával összefüggő döntések 2002. évi költségeinek fedezetére, ami a köztisztviselői törvény 2001. évi módosításából adódó 2002. évi, szintre hozott többletigények forrásául is szolgált. A felhasználás jogcíme megfelelt a költségvetési céltartalék rendeltetésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A többletigények számítással alátámasztottak voltak, azokat a fejezet felülvizsgálta, tételesen ellenőrizte. A MEHIG a Ktv. módosítása miatt a céltartalék előirányzatból 438,1 M Ft többlet-előirányzatban részesült, amelyből 418,7 M Ft az új közszolgálati rendszer bevezetésének áthúzódó hatását, 19,4 M Ft az új illetményrendszer bevezetéséből adódó többletkiadások forrásait biztosította. A többletforrásból személyi juttatásokra 331,9 M Ft-ot használtak fel, a további összeg a járulékok fedezetét biztosította.

A fejezet költségvetési beszámolója az 1051 Igazgatás és 1091 Fejezeti kezelésű előirányzatok szektorhoz tartozó költségvetési feladatok adatait foglalja magába. Az 1051 szektor 6 igazgatási feladatokat végző intézmény gazdálkodásának összevont adatait tartalmazza. A két legnagyobb költségvetéssel rendelkező intézmény (MEHIG és az MKGI) gazdálkodása meghatározó volt az igazgatási feladatoknál.

Az Igazgatási kiadások 9743,5 M Ft eredeti előirányzatát a kormányhatáskörű módosítások 3348,3 M Ft-tal, a felügyeleti szervi módosítások 18 532,2 M Ft-tal, az intézményi hatáskörű módosítások 3473,7 M Ft-tal növelték. A 35 097,8 M Ft módosított előirányzat 30 725,1 M Ft-ra (87,5%) teljesült. A kiadások 50,3%-át a személyi kiadások, 34,6%-át az intézményi beruházási kiadások, 1,8%-át a felújítás, 10,9%-át az egyéb intézményi felhalmozási kiadások, 2,4%-át a központi beruházási kiadások foglalták magukba.

A bevételek 70,8%-a költségvetési támogatás, 10,1%-a működési bevétel, 9,7%-a felhalmozási bevétel volt, az előző évi maradvány 9,4%-ot tett ki. Az előző évi maradvány felhasználása miatti módosítást az intézmények saját hatáskörben hajtották végre, a többletbevételek miatti módosítást az intézmények levele alapján a fejezet engedélyezte. Az intézmények közül jelentős saját bevétellel rendelkezett az MKGI, amely elsősorban a központosított közbeszerzés keretében lebonyolított kormányzati számítástechnikai beszerzésekhez kapcsolódott. A MEKÜF az integrált üdültetési rendszer mellett biztosítja az állami vezetői üdültetést, amelynek operatív feladatait a Humán-Jövő Kht. látja el, oda folyik be a térítési díjbevétel is. Az MKI, a NEKH és a HTMH gazdálkodásában szintén jelentéktelen volt a saját bevételek aránya.

Az intézmények 2 159 M Ft többletbevételt értek el, amiből 1 009 M Ft működési bevételből, 798 M Ft működési célú pénzeszközátvételből, 349 M Ft felhalmozási célú pénzeszközátvételből, 2 M Ft korábban nyújtott kölcsönök visszatérüléséből, 1 M Ft kamatbevételből származott. A többletbevételek felhasználását a fejezet Irányító Szervezete ellenőrizte, és szabályszerűen jóváhagyta.

Kis összegű követelés elengedésére a fejezet irányító szervénél nem került sor, ennek jogszabályi alapját azonban csak 2003. évtől teremtette meg a költségvetési törvény és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. A kincstári vagyon koncesszióba adása nem érintette a fejezetet.

A fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát a PM a kormányzati beruházásokkal együtt vizsgálta felül, s azt - a 2205/2002. (VII. 11.), valamint a 2348/2002. (XI. 28.) kormányhatározatokra való tekintettel - 2002. november 29-én hagyta jóvá. A PM a jóváhagyásnál figyelembe vette az Áht. 24/A. § (1)-(3) bekezdéseinek előírásait, azonban - hasonlóan az előző évekhez - nem tartotta be a határidőt, amiben természetesen szerepe volt a kormányváltást követően megjelent 2002. évi XI. tv.-nek, az abban meghatározott prioritásoknak, s a II. félévben, a nemzetgazdasági fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően hozott kormányhatározatoknak.

A fejezet 2001. évi jóváhagyott előirányzat-maradványa 37 503 M Ft volt, amelyből 3456 M Ft az előző évek felhasználatlan maradványa, 34 047 M Ft pedig a 2001. évben keletkezett maradvány volt. Ebből az önrevízió alapján felajánlott maradvány-elvonás 221 M Ft, a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat szerint más fejezethez történő átcsoportosítás 1121 M Ft, a személyi juttatások maradványának összege 308 M Ft volt. A PM a levelében jóváhagyott maradvány összegével (37 503 M Ft) a fejezet 2002. évi kiadási és bevételi előirányzatát szabályszerűen megemelte.

A fejezet az önrevízióval elvont összeget december 10-éig - előírásszerűen - befizette a Kincstár "Előző évi költségvetési maradványok befizetése" számlájára. A fejezet felügyeleti szerve a PM levél szerinti kormányhatározatnak megfelelően átutalt az MTA részére 1000 M Ft-ot, a KüM fejezet részére pedig 121 M Ft-ot. A fejezet felügyeleti szervének gondoskodnia kellett a 2002. évi XI. tv. előírásaiból adódó feladat- és hatáskörváltozások, továbbá a fejezetek közötti megállapodások alapján a jóváhagyott előirányzat-maradvány megosztásáról, a pénzügyi rendezésről, beleértve a hivatkozott kormányhatározat szerinti átcsoportosítások más fejezethez történő átadását. A fejezet felügyeleti szerve eleget tett a PM levelében foglalt kötelezettségnek, intézményenként és a fejezeti kezelésű előirányzatokra külön-külön megállapította a jóváhagyott előirányzat-maradványt, a befizetési kötelezettséget, valamint a felhasználható előirányzat-maradványt.

A maradványt terhelő befizetési kötelezettséget a Fejezeti maradvány-elszámolási számlára 2002. december 5-éig kellett teljesíteni, amelynek valamennyi intézmény határidőre eleget tett.

A fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyott maradványa 25 808 M Ft, amelyet 1382 M Ft befizetési kötelezettség terhelt, a felhasználható előirányzat-maradvány 24 425 M Ft volt, amelynek 79%-a a Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatokhoz kapcsolódott.

A fejezet felügyeleti szerve az érintett 6 fejezet felügyeleti szervével szabályszerűen megkötött megállapodásokkal gondoskodott az előirányzat-maradványok megosztásáról, amit tételes analitikával támasztottak alá.

A fejezet 2002. évi maradványáról részletes kimutatások készültek, a költségvetési köriratban meghatározott tartalommal. A kimutatásban az 1091 (fejezeti kezelésű előirányzatok) és 1051 (igazgatás) szektorra külön-külön határozták meg a tárgyévi és az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványát. A jóváhagyandó előirányzat-maradvány 66 993 M Ft volt, amelynek 96%-a volt kötelezettségvállalással terhelt, a maradvány 93%-a a fejezeti kezelésű előirányzatok feladat elmaradása miatt keletkezett. A kötelezettség vállalással terhelt maradványból önrevízió alapján elvonásra felajánlott rész 368 M Ft, ami részben fejezeti kezelésű előirányzatokhoz (27 M Ft), részben az igazgatási kiadásokhoz (341 M Ft) kapcsolódik.

A maradvány-elszámoláshoz mellékelték az 1091 és 1051 szektor tételes kimutatását, a 2002-ben és 2002. előtt keletkezett maradvány ütemezését negyedévenként. Az 1051 szektor 4253 M Ft előirányzat-maradványának levezetéséről külön kimutatást készítettek a kiemelt előirányzatokra, a kötelezettségvállalással terhelt részből önrevízió alapján 341 M Ft-ot ajánlottak fel befizetésre. A fejezeti kezelésű maradvány kötelezettséggel nem terhelt részéből 2266 M Ft-ot javasolnak felhasználásra a fejezetnél hagyni, és 1 M Ft-ot elvonni.

Az 1091 fejezeti kezelésű előirányzatok maradvány-elszámolásában feladatonként mutatták ki a kötelezettségvállalás dokumentumát és összegét (pl. közbeszerzési eljárás, pályázati kiírás, szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés, aláírt pályázati döntés, fedezetigazolással lekötött összeg).

A maradvány-elszámolás kimutatásai, dokumentáltsága szabályszerű volt, a több éve kidolgozott táblázatok biztosítják az elszámolás átláthatóságát, a nyilvántartások lehetővé teszik a táblázatok megbízható és ellenőrizhető kitöltését.

Vállalkozási tevékenységet a fejezethez tartozó intézmények 2002-ben nem folytattak. A maradvány-kimutatásban a központi beruházások, a támogatási célelőirányzatok és a további fejezeti kezelésű előirányzatok maradványait külön részletezték.

A fejezet felügyeleti szerve a PM zárszámadási köriratában meghatározott szerkezeti felépítés és követelmények, adatszolgáltatási kötelezettség alapján készítette el a 2002. év értékeléséről a szöveges beszámolót. Az adatszolgáltatás teljesítésére - több éve - olyan táblázatokat dolgoztak ki, és alkalmaznak egységesen, amelyek biztosítják az előírások betartását. Az intézmények és a nem központilag kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok szöveges beszámolóikat a körlevélben foglaltak szerint állították össze, készült egy részletesebb értékelés és egy rövidebb, a fejezeti beszámolóba való beépítésre. A szöveges és számszaki adatok egyeztek a költségvetési beszámolókkal, az indokolások alátámasztották a beszámoló adatait.

A fejezet rendelkezik letéti számlával, azon a 2002. évben nem volt forgalom.

A MEHIG alcím 2002. évi eredeti bevételi előirányzata 3614,6 M Ft volt, amelyből a saját bevétel 2,6 M Ft-ot, a támogatások 3612,0 M Ft-ot tettek ki. A módosított előirányzata 6685,0 M Ft lett, a bevételek - az igénybe vett előző évi maradvánnyal - 603,1 M Ft-ot, a támogatások 6081,9 M Ft-ot foglaltak magukba. A 2002. évi teljesítési adatok szerint a kiadások 5901,9 M Ft-ban, a bevételek 599,7 M Ft-ban, a támogatások 6081,9 M Ft-ban teljesültek.

A Hivatal részletes szervezeti felépítését, belső munkamegosztási és működési rendjét a 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet és egyéb jogszabályok, továbbá a Kormány és a MeHVM határozatainak keretei között a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 17/2002. MeHVM utasításával a 2002. november 29-én kiadott SzMSz 2002. december 1-jén lépett hatályba. Az Igazgatás alcímen belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztály ügyrendje és a munkaköri leírások december 31.-ig elkészültek, az ügyrendet a Hivatal számítógépes hálózatán közzétették.

A 2002. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó számviteli politika, illetve a számlarend használatát a helyettes államtitkár rendelte el. A szabályozás megfelel a számviteli törvény, a 249/2000. (XII. 24.), a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletek, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv., valamint a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM. rendelet előírásainak. A szabályzatokban a jogszabályok követelményei mellett érvényesülnek az intézmény sajátosságai, a gyakorlat szabályszerűen támasztotta alá a belső kontroll mechanizmusok szabályozottságot értékelő munkalapjainak kérdéseire adott válaszokat.

Az intézmény egyeztette a költségvetési beszámolójának előirányzati és teljesítési adatait a Kincstárral, eltérés az előirányzatoknál volt. A 2002. december 30-án befolyt 0,03 M Ft többletbevétel miatti előirányzat-módosítást a Kincstár már nem tudta fogadni, azonban az intézmény a helyesbítést könyveiben végrehajtotta.

Az intézmény a költségvetési beszámolójához mellékelte a Főkönyvi kivonat I. és II. kimutatást, amelyek a költségvetési beszámoló kitöltésének alapját képezik. A forgalmi és állományi adatokat tartalmazó főkönyvi számlák (alszámlák, részletező számlák) adatai szabályszerűen megegyeztek a költségvetési beszámoló megfelelő sorainak összegeivel. Az ellenőrzés során azt is megállapítottuk, hogy a Főkönyvi kivonatban felsorolt előirányzati, forgalmi és állományi számlák megfeleltek a Főkönyvi számlakeretben meghatározott számláknak. A MEHIG-nél a számviteli tevékenység informatikai támogatottsága megoldott, a nyitó, rendező és záró tételek átvezetése nem igényel manuális tevékenységet, és az egyezőséget az informatikai rendszer biztosítja.

A MEHIG alcím eszközeinek és forrásainak 2002. évi leltározását a 2002. november 28-án kiadott "Leltározási utasítás"-ban foglaltak szerint elvégezték. A leltározásról készült dokumentumok és kimutatások alapján a leltárt a felügyelő államtitkár 2003. február 12-én jóváhagyta. Külön mellékletben mutatták ki a leltározásra került eszközök könyvszerinti és leltározott értékét, amely minden esetben egyezőséget mutatott. Az adósokat minősítették, ennek során a mérlegkészítés időpontjáig rendezetlen követelésekből - a szabályszerűen kiállított és mellékelt Jegyzőkönyv alapján - 5,1 E Ft értékvesztést számoltak el.

A mérleg főösszege 269,8 M Ft-ról 796,5 M Ft-ra nőtt, amit elsősorban a 2002. évben elért kiadási megtakarítás 783,2 M Ft összege eredményezett, a többi főkönyvi számla minimális változása mellett. A pénzeszközök 774,8 M Ft záró állománya biztosítja a kiadási megtakarítás forrását. A mérleg megbízhatóan, az előírásoknak megfelelően tartalmazta az eszközök és források - szabályszerű leltárral alátámasztott - értékadatait.

A MEHIG 2002. évi költségvetési kiadása 5901,9 M Ft volt, ami az eredeti költségvetési előirányzatot 63,3%-kal, az előző évi kiadásokat 35,0%-kal haladta meg. A kiadásoknak több mint 80%-át a személyi kiadások és járulékaik tették ki, amely a rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatásokat foglalja magába. A dologi kiadásokra 13%-ot, különféle befizetésekre 2%-ot, egyéb működési célokra 1,4%-ot és kölcsönfolyósításra 0,1%-ot fordítottak.

A személyi juttatások beszámolóban feltüntetett adatai - a kerekítés általános szabályára tekintettel - egyeztek a megfelelő főkönyvi számlák forgalmi adataival, a mintavétellel kiválasztott tranzakcióknál a dokumentációk megfeleltek a számviteli alapelveknek, a számviteli szabályzat és az egyéb belső szabályozás elveinek, a dokumentáltság követelményeinek.

A dologi és folyó kiadások tekintetében a mintavétellel kiválasztott tranzakciók elszámolásai szabályszerűek voltak.

A költségvetési aktív függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások forgalmi számláinak ellenőrzése során szabálytalanságot nem állapítottunk meg, az állományi számlák leltára megbízható, valós módon tükrözte a főkönyvi számlák adatait.

A bevételi előirányzat - a kiadási előirányzat változásokkal összhangban - 6685,1 M Ft-ra módosult. A ténylegesen elszámolt bevételek 3,4 M Ft-tal maradtak el a módosított előirányzattól, mivel az előző évi kötelezettségvállalások közül 8 szerződés (2,7 M Ft értékben) meghiúsult, 0,7 M Ft kifizetésére 2003. évben került sor, emellett az intézményi bevételek 2 E Ft-tal meghaladták az előirányzatot. A bevételeinek 91%-a költségvetési támogatás, 3,8%-a az előző évi maradvány felhasználásához kapcsolódó - pénzforgalom nélküli - bevétel és 5,2%-a működési célú bevétel és pénzeszközátvétel volt. A költségvetési támogatás összege 2469,9 M Ft-tal haladta meg az eredeti előirányzatot. A bevételek könyvelése, a bevételek utáni költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése szabályszerűen, határidőben megtörtént.

A kiadási előirányzatokról és módosításukról készült beszámoló adatai megegyeztek a főkönyvi kivonat kiadási előirányzat, továbbá a változások hatáskörök szerint összesített adataival. A különböző hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások összege megegyezett az analitikus nyilvántartások adataival. A költségvetési kiadások 5901,9 M Ft összegét a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások forgalmi összege (2,9 M Ft) módosította 5904,8 M Ft-ra.

Az intézmény eredeti költségvetése és a pótlólagosan rendelkezésre bocsátott források biztosították a feladatok végrehajtásának pénzügyi forrásait. Finanszírozási gondok nem voltak. Az ÁHH-val való együttműködés zökkenőmentesnek mondható, a végrehajtott havi egyeztetések javították a munka szervezettségét, hatékonyságát, ezek által csökkent az év végi egyeztetések munkaigénye, és elősegítette a folyamatba épített ellenőrzés teljesülését.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a MeH Igazgatási címnél a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) 2002. évi eredeti előirányzata 2793,5 M Ft, módosított kiadási előirányzata 17 127,2 M Ft és a tényleges teljesítés 15 359,7 M Ft volt.

Az Igazgatóság működésének szabályozottsága megfelelő, azonban Számlarendje hatályát vesztett jogszabályon alapul, nem tartalmazza a főkönyvi számlákat érintő gazdasági események bemutatását, valamint a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A Leltározási szabályzat az elavult jogszabályi hivatkozás ellenére alkalmazható. Az Önköltségszámítási szabályzat nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (13) bekezdésében foglaltaknak.

Az MGKI 2002. évi zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár Rt., illetve az ÁHH által összesített adatok közötti eltérés csak a teljesítési adatoknál volt, melyeknek egy részét a KTK kódok közötti átvezetésekkel rendezték. A fennmaradó eltérés a pénztárkészlet nyitó és záró egyenlegének különbözetéből, illetve az előző évi pénzmaradvány igénybevételéből adódott, amelyet a Kincstár nem tud kezelni. Az intézmény az eltérés levezetését és szöveges indokolását a 2002. évi költségvetési beszámolóval egyidejűleg a MeH Költségvetési Főosztályának megküldte.

A fejezet felügyeleti szerve az éves költségvetési beszámolót tételesen ellenőrizte, az elfogadásról az MKGI-t - az aláírt beszámoló visszaküldésével - értesítette.

Az intézmény költségvetési beszámolója főkönyvi kivonattal alátámasztott adatokat tartalmaz.

Az intézmény pénzforgalmi kimutatása nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza a véglegesen átvett pénzeszközöket.

Az immateriális javak vizsgálatánál egy esetben az aktivált szellemi termék üzembe helyezésének dokumentálása nem történt meg, ez nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. §-ában foglaltaknak.

Az MKGI a folyamatban lévő beruházások között mutatja ki a MeH IKB két pályázatához kapcsolódóan beszerzett 804,1 M Ft értékű szoftvert (pedagógusok és bírák, ügyészek), és 808,9 M Ft értékű számítógépet (bírák, ügyészek). Az intézmény 2002. évben nem rendelkezett megfelelő információval ahhoz, hogy az immateriális javak és tárgyi eszközök aktiválását végrehajtsa.

Az MKGI és az In-Forrás Kht. 2002. január 4-én Együttműködési megállapodást kötött, amely szerint a köztisztviselők számítógépeinek és szoftvereinek analitikus nyilvántartását az In-Forrás Kht. vezeti és negyedévenként az értékcsökkenési leírás összegéről feladást ad az MKGI részére. Az Igazgatóság 2002. harmadik negyedévtől kezdve az elszámolás késedelme és pontatlansága miatt saját nyilvántartása és programja alapján számolta el az értékcsökkenést. Az eszközök csoportos nyilvántartása, az egy összegben történő értékcsökkenés feladása alapján az egyedi értékelés, a teljesség, és a valódiság számviteli alapelvek érvényesülését nem lehetett megítélni.

A MeH (az MKGI mint vagyonkezelő) a 2002. évi XI. tv. végrehajtásával kapcsolatban több fejezettel megállapodást kötött térítés nélküli vagyon átadásra-átvételre. A megállapodásokban foglaltak csak részben teljesültek.

A GKM vagyonkezelésében lévő (korábban a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Titkárságai által kezelt) ingatlanok, valamint az áthelyezésre került munkatársak által használt számítástechnikai eszközök és az egyéni nyilvántartólapon lévő munkavégzéshez használt eszközök átadása nem történt meg.

Az FVM, az Országos Területfejlesztési Központ által használt ingatlanok bérleti jogát és a központ használatában lévő, valamint az áthelyezésre került munkatársak által használt eszközöket nem adta át.

Az MKGI nem vette át, továbbá az FVM-től - átadás-átvételi jegyzőkönyv hiánya miatt - a VÁTI Kht. feletti tulajdonosi jogokat, valamint a Tabax Holding Rt. részvényeket, a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. és a MOL-GÁZ Kft. üzletrészeit. Az eredeti megállapodás szerint az üzletrészek átvételét - a VÁTI Kht. kivételével - külön szerződésben kellett volna rendezni. A MeH és az FVM 2002. évben külön szerződést nem kötött, a részvények és az üzletrészek nem kerültek átadásra.

Az MKGI pénzügyi befektetései vizsgálata során megállapítottuk, hogy az Infopark Rt. részesedésértékelése nem felelt meg a számviteli törvényben és az MKGI számviteli politikájában foglalt előírásoknak.

Az intézmény az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolásánál a jogszabálynak megfelelő leírási kulcsokat alkalmazta, és nem élt a tárgyi eszközök piaci értéken történő értékelésének lehetőségével.

Az MKGI a 2002. évben - a Leltározási szabályzatának és a 7/2002. számú főigazgatói utasításának megfelelően - hajtotta végre a készletek és a személyi használatra kiadott eszközök tételes leltározását. A tárgyi eszközök selejtezése, hasznosítása az MKGI szabályzatában foglaltak szerint történt.

Az intézménynél 2002. évben a követelések hitelezési veszteségként nem kerültek leírásra, értékvesztést nem számoltak el. A pénzeszközök, a követelések és a kötelezettségek év végi egyenlege leltárral alátámasztott volt. Az intézmény saját tőkeként az alapításkor rendelkezésre bocsátott tartós forrást mutatja ki. A tőkeváltozások elszámolása, a tőke növekedés és csökkenés jogcímei a jogszabályi előírásoknak megfeleltek. Az aktív és a passzív pénzügyi elszámolások a jogszabályi előírásoknak megfeleltek, év végi egyenlegei leltárral alátámasztottak voltak.

Az Igazgatóság 2002. évi kiadási előirányzata a szabályszerűen végrehajtott előirányzat-módosítások következtében kormányhatáskörben 1114,5 M Ft-tal, fejezeti hatáskörben 12 249,9 M Ft-tal, intézményi hatáskörben 969,3 M Ft-tal, összesen 14 333,7 M Ft-tal növekedett. A bevételi előirányzatok fejezeti hatáskörben 4282,4 M Ft-tal, saját hatáskörben 969,3 M Ft-tal, a támogatások kormány hatáskörben 1114,5 M Ft-tal, fejezeti hatáskörben 7967,5 M Ft-tal, összesen 14 333,7 M Ft-tal nőttek.

Az intézményi beruházások módosított előirányzata 11 628,4 M Ft, a teljesítés 10 302,4 M Ft volt, amelyből 9452,7 M Ft az Informatikai, távközlés-fejlesztés és frekvencia gazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű előirányzat terhére történt.

A mintavétellel kiválasztott tranzakciók döntő többsége a MeH IKB pályázataihoz (köztisztviselők számítógép és szoftver beszerzése, pedagógusok szoftver beszerzése, bírák, ügyészek számítógép és szoftver beszerzése) kapcsolódó szállítói számlák voltak. A számlákhoz csatolt egyes szerződésekben, a mennyiségi átvételt igazoló szállítóleveleken vagy átvételi jegyzőkönyvekben nem az MKGI volt a megrendelő, illetve az átvevő, hanem az In-Forrás Kht.

Az intézmény működési bevételének eredeti előirányzata 508,1 M Ft, a módosított előirányzata 1905,0 M Ft, a teljesítés 1974,7 M Ft volt. Az MKGI 2002. évi működési bevételét alul tervezte, amelyet befolyásolt, hogy 2002. évben az Elektronikus Közbeszerzés nem valósult meg.

A felhalmozási és tőke jellegű bevételek eredeti előirányzata 16,0 M Ft, a módosított előirányzat 60,2 M Ft, a teljesítés 63,3 M Ft volt. Az intézmény tévesen gépek berendezések és felszerelések értékesítéseként számolt el két személygépkocsi eladásából származó bevételt.

Az Igazgatóság a térítésmentesen átadott bérlő kijelölési jogát könyveiből nem tudta kivezetni, mert átvételkor a vagyonértékű jogot nem vette nyilvántartásba.

Az Igazgatóság a 2002. évi gazdálkodásáról a PM Köriratban meghatározott követelményeknek megfelelően készítette el szöveges indokolását.

Az intézmény letéti számlával nem rendelkezett.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az MKGI a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet nyújt, de indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:

Az ME fejezet 2002. évi fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti kiadási előirányzata 108 501,6 M Ft, a módosított kiadási előirányzat 180 137,2 M  Ft, amely 49,9%-ban (89 793,1 M Ft) teljesült. Az eredeti bevételi előirányzata 108 501,6 M Ft, a módosított előirányzata 180 137,2 M Ft, amely 73%-ban (131 770,3 M Ft) realizálódott.

Az ME fejezet 2002. évi fejezeti előirányzatokkal kapcsolatos feladata az előző évhez viszonyítva bővült.

Az ME fejezet a 2002. évi XI. tv. és a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján öt fejezettől (Külügyminisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Igazságügy Minisztérium) vett át, és két fejezet részére (Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Pénzügyminisztérium) adott át fejezeti kezelésű előirányzatokat.

A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetek közötti átadás-átvétele különböző időpontokban, megállapodások alapján történt. A célelőirányzatok fejezetek közötti tényleges átvétele-átadása (kincstári adatállomány) 2002. december
13-án történt.

A Miniszterelnökség feladatköre csökkent a 2142/2002. (V. 6.) Korm. határozat alapján, mivel a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz került, a Szamos és Tisza folyók cianid szennyeződéséből adódó kormányzati feladat.

A Miniszterelnökség fejezet a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozását (3/2002. MeHVM utasítás) az 1992. évi XXXVIII. tv. 24. § (4)-(5) bekezdésében, valamint a 49. § o) pontjában foglaltaknak megfelelően elkészítette.

A kormányváltás után az ME fejezet a 3/2002. MeHVM utasítást nem egészítette ki az átvett fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó eljárási renddel és a hatásköröket sem szabályozta. A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. 
(VII. 1.) Korm. rendelet mellékletében az egyes szervezeti egységekre a feladat-és hatáskörök meghatározásra kerültek. Az ME fejezet a 14/2002.
(XI. 16.) MeHVM rendelettel újra szabályozta a más tárcától átvett Turisztikai célelőirányzat felhasználását és kezelését.

A fejezeti kezelésű előirányzatok átadásával kapcsolatos megállapodások rögzítették, hogy az előirányzatok tényleges átadásáig az átadó fejezetek a feladatellátás zavartalanságát biztosítva ellátják az előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokat.

Az átadó fejezetek a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását és eljárási rendjét szabályozták. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése a szabályzatokban foglaltaknak megfelelt. A kormányváltás után a kötelezettségvállalást, a teljesítések igazolását az új szervezeti struktúra szerinti szakmai szervezeti egységek végezték.

Az ME fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár Rt., illetve az Államháztartási Hivatal (ÁHH) összesített előirányzati és teljesítési adatai között eltérés csak a teljesítési adatoknál fordult elő.

A költségvetési beszámoló teljesítési adata a törvény szerinti kiadásoknál 98,9 M Ft-tal, a bevételeknél 31 510,7 M Ft-tal tért el a kincstári adatoktól.

Az eltérést a pénzforgalom nélküli bevételek (előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, az előző évi függő átfutó bevételek rendezése), a 2002. évi függő kiadások, az átvett előirányzatoknál a rendezésre fel nem adott tételek és a téves KTK kódokra történő könyvelések, valamint a kerekítési eltérések okozták. Eltérést okozott továbbá a feladatfinanszírozás körébe tartozó 2001. évi átadott és átvett előirányzat-maradvány elvonása, illetve átvétele.

A ME fejezeti kezelésű előirányzatokról készült 2002. évi mérlegben az eszközök és a források összege egyezően 64 538,6 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi mérlegében kimutatott eszközök és források leltárral, főkönyvi kivonattal és analitikus nyilvántartással alátámasztottak voltak. Az egyes mérlegsorokon kimutatott eszközök és források értékelése megfelelt a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. előírásainak, valamint az ME fejezet Eszköz és Forrás Értékelési Szabályzatának.

Az ME fejezet a kormányhatározat alapján a 2001. évi zárómérlegének adatát átrendezte, így a 2001. 12. 31-ei záró mérleg főösszege 39 655,2 M Ft a 2002. I. 1-jei nyitó mérleg főösszege 52 547,4 M Ft, amelynek különbsége 12 882,1 M Ft. Az átcsoportosításhoz kapcsolódó nyitó adatok átvezetése a fejezet vagyonát 32,5 %-kal növelte.

Az előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartása bizonylatokkal, engedélyekkel, ügyiratokkal alátámasztott, a főkönyvi könyvelés és kincstári állomány adataival egyező volt. Az előirányzatok felügyeleti szervi hatáskörben történő módosításai indokoltak voltak, az Ámr. rendelkezéseinek megfelelően történtek. Az előirányzatok felhasználási keretének megnyitása és felhasználása, jogszabályi előírásokkal való összhangja és dokumentáltsága biztosított volt.

Az Ámr. rendelkezései (18. § és 138. §) a belső szabályozások és a gyakorlat alapján érvényesültek, de a vizsgálati mintába került tranzakciók ellenőrzésekor több esetben az arra felhatalmazott személy aláírása hiányzott az utalványlapokról.

A feladatfinanszírozás körébe tartozó célelőirányzatok szabályszerűségének ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a felhasználás során az Ámr. 70. § -77. §-ai megfelelően érvényesültek. A finanszírozás alapjául szolgáló Beruházásismertetők és Feladatismertetők, valamint a Beruházás Finanszírozási alapokmányok és Feladatfinanszírozási Engedélyokiratok a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészültek. A dokumentumokat a kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre jogosultak írták alá. A támogatásban részesültek a részprogram teljesítési nyilatkozatokat - többségében határidőre - benyújtották és a támogatással elszámoltak.

A tranzakciók vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a feladatfinanszírozás keretében lebonyolított támogatások cél szerinti felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelő volt. A feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámoló jelentés - figyelemmel a lényegesség elvére - megbízható, valós képet nyújt.

A nem feladatfinanszírozás körébe tartozó célelőirányzatok esetében a teljesítések nem minden esetben voltak szerződéssel alátámasztottak. Az átvett fejezeti kezelésű előirányzatok között voltak olyan kifizetések, amelyek jogszabályon alapultak, és a fejezet erre hivatkozva nem kötött támogatási szerződést. A PHARE programokhoz kapcsolódó szerződések magyar nyelven egy esetben nem álltak rendelkezésre. (Ezek a hibák nem befolyásolták a beszámoló jelentés megbízhatóságát.)

A NKÖM az Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék célelőirányzat felhasználására nem kötött szerződést.

Az IM az Országos Kisebbségi Önkormányzatokkal, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvánnyal nem kötött szerződést, a finanszírozás időarányosan havonta történt.

A nem jogszabályon alapuló kifizetéseknél 2002. évben a Kisebbségi és koordinációs keret célelőirányzatból történt kifizetéseket a NEKH, mint az előirányzat kezelője úgy teljesítette, hogy levélben tájékoztatta a pályázat nyerteseit a támogatás összegéről és a pályázati úton elnyert összeg elszámolási határidejéről, módjáról. A támogatások késedelmes elszámolásának felszámolására és a szankciók alkalmazásának érvényesítésére 2003. évtől a támogatást szerződés alapján folyósítják.

A PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai előirányzatnál társfinanszírozás keretében eszköz (notebook) és program beszerzés történt (1,8 M Ft), amelyhez sem szerződés, sem megrendelés nem kapcsolódott.

A Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása célelőirányzat terhére a MeH 2001. és 2002. évben Együttműködési megállapodás alapján az OM fejezetnek 5-5 M Ft támogatást adott a "Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban" című pályázathoz. A megállapodás az átadott pénzeszköz elszámolásának módját és időpontját nem tartalmazza, így az OM az átadott pénzeszközzel nem számolt el.

A célelőirányzatok jellemzően a célnak megfelelően és a támogatási szerződésben meghatározottak szerint kerültek felhasználásra. Feltártunk azonban céltól eltérő felhasználásokat is.

A Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése és egyéb kapcsolódó feladatok támogatása előirányzat terhére "Személyi hatékonyságfejlesztő tréning a MeH fiatal köztisztviselői számára" című program lebonyolítására kötöttek céltól eltérő szerződést 7,2 M Ft értékben.

A Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása előirányzatnál egy esetben egy szövetség működési kiadásaira (30 M Ft) kapott támogatást, amelynek 37,3 %-át felújításra (9,8 M Ft) és eszközbeszerzésre (1,4 M Ft) fordította.

A Kisebbségi és koordinációs keret célelőirányzat terhére kifizetett működési célú támogatásokból a támogatottak felújítást, beruházást (felhalmozás) valósítottak meg.

A Központilag kezelt feladatok előirányzat terhére (fejezeti tartalék) egy esetben iskola felújítást, egy esetben templom felújítást támogattak.

Több esetben előfordult, hogy a pénzügyi elszámolás a támogatási szerződésben vagy megállapodásokban foglalt határidőn túl történt meg.

Az Ünnepi rendezvények és kommunikációs feladatok előirányzatból több költségvetési szerv (OM, APEH, GKM) különböző jogcímeken kapott támogatást, melyekkel az elszámolás a megállapodások szerint 2003. február-március hónap volt, az elszámolásokat június hónapban fogadta el a szakmai szervezet.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok és az Országimázs Központ által kezelt előirányzat-csoport esetében állapítottunk meg - a lényegességi szintet meghaladó - hibát, ezért a két fejezeti kezelésű előirányzat beszámoló jelentése nem nyújt megbízható, valós képet.

Az Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatokat 2002 júliusa előtt a MeH szervezeti egységeként létrehozott Informatikai Kormánybiztosság látta el. A kormányváltást követően a feladatok a MeH és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium között megosztásra kerültek. A feladatrendszer részletes szabályait 2002. augusztus 7-én a miniszterek megállapodásban rögzítették.

Az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok az IHM hatáskörébe kerültek, kivéve a kormányzati informatikai feladatokat, amelyeket a MeH szervezeti egységeként működő Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala (továbbiakban: MeH-KITKH) lát el.

Az IKB 2002. július 1-jéig egyedül kezelte az előirányzatokat és a célelőirányzatot, majd - a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. rendeletben foglaltak szerint - 2002. december 5-ig a feladatok alapján megosztva kezelte a két minisztérium. Az átmeneti időszakban a MeH mintegy 8 Mrd Ft, az IHM mintegy 38 Mrd Ft felett rendelkezett úgy, hogy az IHM kiadásairól saját szakmai szervezetei igazolták a teljesítést, de a folyósítást a MeH végezte.

A célelőirányzat terhére az Elektronikus Kormányzat (SZT-EK-1) és a Felsőoktatási intézmények Elektronikus Kormányzat témában végzett kutatásainak (SZT-EK-2) támogatására kiírt pályázati eljárás (11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet) szabályainak, továbbá az Áht. 24. §-ának és az Ámr. (87. §, 88. §) előírásának megsértése miatt a lényegességi szintet meghaladó hibát állapítottunk meg, ezért a célelőirányzat beszámoló jelentésében bemutatott helyzet nem nyújt megbízható, valós képet.

Több szervezet a pályázathoz kapcsolódó vissza nem térítendő támogatással, 2162,3 M Ft, amelynek elszámolási és megvalósítási határideje 2002. év volt, nem számolt el. A szerződések módosítása nem történt meg, a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nem lehetett megállapítani, hogy a pályázatban foglaltakat a szervezetek teljesítették.

A Kormányzati informatika támogatás célelőirányzat terhére 2001. évben a MeH-IKB az Elektronikus Kormányzat Programban megfogalmazott célok megvalósítására pályázatot hirdetett. Sérült a pályázati eljárás tisztasága és nem a 11/2001. (IV. 24.) MEHVM rendeletnek megfelelően történt a nyertes pályázatok kiválasztása. A jogszabály rendelkezéseitől eljárásbeli eltérést is megállapítottunk. Nem kérték ki a kiírás előtt a PM véleményét, nem állapítottak meg pályázati vagy regisztrációs díjat, csak egy helyen jelent meg a pályázati felhívás.

Az IKB a pályázat nyerteseivel (68 db) 2001. november hónapban 2162,3 M Ft értékű szerződést kötött. A nyertes pályázókkal kötött "Megállapodás pénzeszköz átadás-átvételről" nem rendelkezik arról, hogy mit tehet az a pályázó, aki a Kormányzati Portálhoz kapcsolódó fejlesztését önhibáján kívül nem tudja befejezni, vagy a kifizetések felfüggesztése miatt nem kaphatja meg elkezdett fejlesztésére a támogatás hátralékát. Ilyen eset pl. a Belügyminisztérium 100 M Ft támogatási összegű SZT-EK1-BM-PKI projektje, ahol a MeH KITKH teljesítettnek tekinti az 1. fázist 30 M Ft értékben és elismeri a jogosultságot a projekt 2. fázisának megvalósításához szükséges 70 M Ft-ra, de az átutalást nem teljesíti. A Megállapodás szankciót sem tartalmaz arra az esetre, ha a pályázó nem teljesít, vagy nem számol el.

A szerződések többségében az elszámolási határidő 2002. évben lejárt. A helyszíni vizsgálat lezárásáig (2003 június vége) a pályázóknak csak kb. egyharmada számolt el és jelentette készre a pályázatában vállalt feladat megvalósulását, melyet a fejezet szakmai szervezete írásban elismert. A támogatottak több esetben írásban jelezték, hogy különböző problémák miatt a szerződésben vállalt feladatot nem tudják határidőre megvalósítani. Egy-egy szerződés esetében, nem a vállalt feladatot valósították meg, illetve a program megvalósítása a vizsgálat idején még el sem kezdődött. A szerződések módosítása nem történt meg. Ez az eljárás ellentétes az Áht. (24. §), és az Ámr. (87. §-88. §) előírásával.

A felsőoktatási intézmények kutatócsoportjai által Elektronikus Kormányzat témában végzett kutatások támogatására 2002. március 11-én írta ki a pályázatot 120 M Ft támogatási összegre a MeH IKB. Egy pályázat által elnyerhető támogatás maximum 6 M Ft. Összesen 62 pályázat érkezett.

A pályázat lebonyolítása során ugyanazok az eljárási szabálytalanságok fordultak elő, mint az SZT-EK-1 pályázatnál: a pályázat nyilvánosságra hozatala nem történt meg országos terjesztésű napilapban, a PM előzetes véleményét nem kérték ki, pályázati díj vagy regisztrációs díj nem került megállapításra.

A pályázati felhívás 7. pontja foglalkozik a döntés előkészítéssel, döntési mechanizmussal. Eszerint az IKB a MeHVM egyetértésével bíráló bizottságot - nincs megadva hány tagút - hoz létre, a bíráló bizottság pontozással rangsorolja a pályázatokat és a kialakult rangsor alapján a Bíráló Bizottság javaslatot készít a MeHVM részére, amely 8 napon belül dönt. A pályázatok kiértékelését a jegyzőkönyv szerint az IKB állományába tartozó 3 fő végezte, mint bíráló bizottság. Nincs dokumentálva, hogy a bíráló bizottság felállt, választott elnököt stb. A pályázatokból 23 nyert el támogatást 135,2 M Ft értékben a 2002. május 22-i jegyzőkönyv szerint.

A MeH KITKH hivatalvezetője 2002. júliusában újra értékeltette a pályázatokat, a MeH KITKH állományában lévő 4 fő végezte a pályázatok bírálatát, nincs dokumentálva bíráló bizottság felállítása. A 2002. július 19-i jegyzőkönyv szerint 19 db nyertes pályázat volt 110,4 M Ft értékben. A hivatalvezető azzal indokolta az újbóli elbírálás elrendelését, hogy a pályázati dossziék nem tartalmazták a pályázók kiértesítését és a jegyzőkönyv nem tartalmazta az elbírálási szempontok súlyozását.

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint 10 pályázat nyertes volt mindkét elbírálásnál. A MeH KITKH által az ellenőrzés részére adott kimutatás szerint 20 nyertes pályázat van 117,1 M Ft értékben.

A 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet előírásaiba ütköző elbírálások miatt a folyamatban lévő KEHI vizsgálat javaslatára még nem kezdték meg a kifizetéseket a MeH KITKH által kitöltött 2003. május 13-i kimutatás szerint. További szabálytalanságra utal, hogy a kedvezően elbírált pályázatok darabszámára vonatkozóan három dokumentum három különböző darabszámot tüntet fel három különböző értékben, ezek a 2002. május 22-i és július 19-i jegyzőkönyvek, valamint az ellenőrzés részére megküldött 2003. május 13-i kimutatás. A célelőirányzatot szabályozó rendelet előírásaiba ütköző bírálati eljárás megakadályozta, hogy a pályázók megkapják az elnyert támogatást, és a célelőirányzat támogatási céljai megvalósuljanak.

A vizsgált időszakban a célelőirányzat terhére összesen 1 101,1 M Ft összegben kötöttek ügyvédekkel és ügyvédi irodákkal eltérő elnevezéssel (megbízási szerződés, megállapodás, felhasználási szerződés) szerződéseket, amelyből összesen 284,6 M Ft összegű kifizetést teljesítettek. A maradvány összeg kifizetésének jogosságát az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálja.

A MeH-Informatikai Kormánybiztosság egyedi ügyekben a hírközlés szabályozása címén iratszerkesztési és tanácsadói feladatokra - annak ellenére, hogy az IKB Szabályozási Főcsoportján belül Jogszabályelőkészítő Főosztály működött -szerződésenként eltérő díjazással 82 505 E Ft-ot fizetett ki 2 ügyvédnek és 6 ügyvédi irodának. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor a nem teljesített kötelezettségvállalás összesen 857 916 E Ft. A témában több büntetőeljárás folyik. A büntetőfeljelentések miatt az ÁSZ vizsgálat ezt a témakört nem érintette.

A MeH által 2001-ben az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzatból teljesített két kiadási tételt, összesen 4850 M Ft-ot a 2001. és a 2002. évi zárszámadási ellenőrzésünk során is vizsgáltunk.

Az egyik tranzakció a Divatcsarnok épületének megvásárlását jelentette, amely épületet a megvásárlásától eltelt közel két év alatt nem hasznosította a MeH és az IHM sem. Az épület átmenetileg és részlegesen az eredeti céltól eltérően funkcionált.

A másik tranzakció az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. és Tőkealap létrehozására teljesített 3,1 Mrd Ft kiadás, ami a tényleges tőkebefektetési lehetőségtől eltelt egy éven belül céljának megfelelően nem hasznosult. A Tőkealap még nem járult hozzá az induló informatikai kis- és középvállalkozások finanszírozásához.

  1. Az In-Forrás Kht. működésének tapasztalatai

Az In-Forrás Kht-t alapító MeH a társaság felállítását, működését és tevékenységét az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű célirányzatból finanszírozta. A célelőirányzat 2001-ben 30 milliárd forint, 2002-ben 46 milliárd forint volt.

Az In-Forrás Kht. fennállása alatti összes bevételének - 1469,2 M Ft - több, mint 98 %-a közvetlenül vagy közvetve a célelőirányzat volt a forrása. A MeH által az In-Forrás Kht. számára kialakított pénzeszköz biztosítási módozatok nem feleltek meg maradéktalanul a jogszabályok (Áht, Kbt, 11/2001. (IV. 24.) MEHVM rendelet ) előírásainak.

A 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet jelölte ki a támogatási célokat és szabályozta a célelőirányzat felhasználását. A MEH Informatikai Kormánybiztossága volt a felelős a célelőirányzat kezeléséért. A célelőirányzat volt a forrása a MeH IKB által kiírt pályázatoknak, melyek révén 12.000 köztisztviselő, 15.000 pedagógus és 2000 ügyész, bíró kapott személyi használatú számítógépet különböző támogatási konstrukcióban. A pályázatok lebonyolítása, kezelése - a számítógépek szétosztása a nyerteseknek, szerződéskötés, nyilvántartás, ellenőrzés, panaszos ügyek intézése, stb. - felkészült adminisztrációs hátteret igényelt.

A MeH egyik célja az In-Forrás Kht. alapításával az volt, hogy a MeH IKB által kiírt pályázatok lebonyolításában a Kht. legyen a közreműködő szervezet.

Az In-Forrás Kht.-t - mint a MeH egyszemélyes tulajdonú társaságát - 2001. szeptember 24-én jegyezte be a cégbíróság 500 M Ft törzstőkével. A Kht. alapítása nem volt körültekintően előkészítve, nem készült üzleti terv, a feltételezett előnyök nem voltak megalapozottak, és nem készült elemzés a felmerülő kockázatokról.

A MeH 2001. november 30-án Közhasznú szerződést kötött a Kht.-val összesen 1320 M Ft támogatási értékben 2002-ben elvégzendő két feladatra, amelyekhez 2002 március 14-én 25 % előleget 330 M Ft-ot utalt át a Kht.-nak.

A szerződés egy-egy mondatban határozza meg a Kht-ra átruházott két feladatot, melynek elvégzéséért a MeH 1320 M Ft-ot biztosít, és nem részletezi, ütemezi a feladatot.

Az egyik feladat, aminek elvégzéséért 880 M Ft támogatást irányzott elő a közhasznú szerződés, a köztisztviselőknek biztosított személyi használatú számítógépek nyilvántartása, leltározása, ellenőrzése volt 2002-ben. A köztisztviselőknek kiosztott gépek csak a 3. év végén kerülnek a köztisztviselők tulajdonába, addig az MKGI vagyonmérlegében szerepelnek.

A közhasznú szerződés 440 M Ft támogatást irányzott elő 2002-ben a "call center" üzemeltetésére, a call center feladata a pályázatokkal, a kormányzati portállal kapcsolatos tájékoztatás volt.

A Kht. a "call center" üzemeltetését kezdettől fogva külső szállítóval végeztette. A köztisztviselők számítógépeinek nyilvántartási, leltározási, ellenőrzési feladatára, amit a Kht. a Közhasznú szerződés aláírása után már folyamatosan végzett, a Kht. 2002. április 24-én nyílt közbeszerzési eljárást írt ki, amit eredménytelennek nyilvánított.

A közhasznú szerződésben kapott két feladat elvégzéséhez a Kht. nem építette ki saját szervezetét, a Kht. beékelődött a feladatokat végrehajtó társaságok és a célelőirányzat kezelője közé. A célelőirányzat gazdaságos felhasználása szempontjából a MeH-nek a közhasznú szerződés aláírása helyett az egyik feladat elvégzésére ("call center") a Kbt. szerint le kellett volna folytatni a közbeszerzési eljárást, illetve a másik feladat elvégzésére (a köztisztviselők számítógépeinek nyilvántartása, leltározása és ellenőrzése) pályázatot kellett volna kiírni a 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet szerint, és a legkedvezőbb ajánlatot tevő céget megbízni a feladatok végrehajtásával.

Az In-Forrás Kht. által felvállalt további 5 tevékenységi főirányban az alapító tulajdonos MeH nem kötött közhasznú szerződést a társasággal, ezeket a tevékenységeket a Kht. az alaptőke terhére végezte. Az In-Forrás Kht. 2002. első félévében 141 M Ft veszteséget halmozott fel a Felügyelő Bizottság jegyzőkönyve szerint.

Az In-Forrás Kht. ügyvezetőjének nem volt a tulajdonostól megbízása, forrása a 2002. IV. negyedévben az új "Nemzeti Adatvagyon Védelem Projekt" indítására, valamint ehhez a számítógép rendszer megrendelésére és a köztisztviselők, pedagógusok, ügyészek, bírák számítógépeihez utólagos softver megrendelésre. Az In-Forrás Kht. szállítói tartozása 2003. július 1-jén 609,5 M Ft volt.

A MeH által az informatikai célelőirányzatból alapított és működtetett In-Forrás Kht. gazdálkodására nem volt jellemző a költségérzékenység. A döntések nem voltak kielégítően dokumentálva, valamint egyes döntésekhez hiányzott az alapító tulajdonos által az ügyvezető pénzügyi kötelezettségvállalási mértékének meghatározása, ennek ellenőrzése. A Kht. egyes döntéseinek célszerűsége is megkérdőjelezhető, például a székház beruházás, az irodabérlet, a Kht. megrendelései.

Az újonnan alapított társaság az irodai elhelyezését a KVI-től 10 évre vagyonkezelői szerződéssel átvett ingatlannal szándékozta hosszabb távon megoldani. Az In-Forrás Kht. nevében az ügyvezető írta alá a vagyonkezelői szerződést 2002. január 15-én, a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi forrás biztosításáról az alapító írásban nem rendelkezett. Az első öt év vagyonkezelési díja 150 M Ft, ami a szerződés szerint megfelel az ingatlanon a vagyonkezelő Kht. által tervezett beruházások és fejlesztések összegének

A székház elkészültéig a Kht. irodát bérelt. Az irodabérleti szerződést bérlőként 2001. október 1-jén az ügyvezető és a tulajdonos írta alá a bérbe adó ingatlan céggel. Az irodabérlet hat hónapos időtartamra, 1081 m2 területre és 10 parkolóhelyre szólt. A Kht. létszáma 2001 év végén 11 fő volt.

Az egy alkalmazottra jutó bérelt irodai terület nagysága 2001. évben közel 100 m2 volt. Az irodabérleti díj indokolatlan nagyságrendben terhelte a társaság forrásait, amit a tulajdonos is felismert. Az irodabérletet 2002. március 14-én új megállapodás alapján - 506,94 m2 és 5 parkolóhely igénybevételére mérsékelték.

Az új szerződés megkötésére a Kht. "hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárásban" lebonyolított közbeszerzése keretében 2002. március 14-én történt eredményhirdetés mellett került sor.

A 2/2002 (III. 22.) alapítói határozat utólag szólítja fel a társaságot az irodabérleti lehetőségek felmérésére és a közbeszerzésre. Ezt követően az irodabérleti szerződés többször módosításra és meghosszabbításra került.

A Kht. a működési költségre kapott 150 M Ft-ból 2001 negyedik negyedévében -11 fő elhelyezése érdekében - irodabérleti díjra 31,7 M Ft-ot, irodabútorok beszerzésére 15 M Ft-ot fordított. A Kht. 2002-ben 52,8 M Ft-ot fizetett ki irodabérletre - ebből 46 M Ft-ot ráterhelt a közhasznú szerződés keretében végzett munkájának elszámolására -, de megjelent a székház felújításának költsége is, 85 M Ft összegben.

Másfél év alatt (az alapítástól 2002. december 31-ig) az informatikai célelőirányzatból a Kht. bekapcsolása révén 184,5 M Ft bérleti díj, ingatlan felújítás címén került felhasználásra. Ehhez még hozzáadódik a bérbeadóval fellépő jogvita lezárása érdekében az ingatlan üzemeltetőjének fizetett 2 M Ft+áfa összeg, amely a csökkentett alapterület miatt feleslegessé vált bútorok tárolásával volt összefüggésben.

A 2001. évi működési költségekre kapott 150 M Ft-ból személyi jellegű kiadásokra 28,9 M Ft-ot fordítottak, ami 11 fő negyedévi alkalmazásának költsége volt. A Kht. a munkaszerződésekben 11 fő alkalmazott közül 8 fő részére biztosított saját használatra személygépkocsit, amelynek költsége 31,2 M Ft volt. Az ügyvezető a saját személygépkocsiját használta, amiért a Kht. havi bérleti díjat fizetett. 2002-ben további 2 személygépkocsit vett a Kht.: az ügyvezető saját gépkocsiját eladta a Kht.-nak és a Kht. újat vett részére, a két tranzakció 16 M Ft kiadást jelentett a Kht.-nak.

A Kht. 2002. évben átlagosan 21 főt alkalmazott, a személyi jellegű kiadások összege 158,5 M Ft volt.

A Kht. vezetőinek a tulajdonos, a közszférában biztosított jövedelmeknél és juttatásoknál magasabb díjazást állapított meg, ugyanakkor a jövedelmeket nem kötötték teljesítéshez, illetve eredmény eléréséhez.

A kabinetfőnök által aláírt "3/2002. (III. 27.) számú alapítói határozat rendelkezik az In-Forrás Kht. törzstőkéjének felemeléséről, 500 M Ft-ról 1100 M Ft-ra. A 600 M Ft-os tőkeemelést úgy határozta el a tulajdonos MEH a célelőirányzat terhére, hogy a Kht.-nak nem voltak egyértelműen meghatározva a feladatai, mint azt az FB is megállapította. A tervezett tőkeemeléssel a társaság jövőbeni székházának építését kívánták finanszírozni, a tervezet szerint a székház felújítási költsége becslés szerint mintegy 400 M Ft volt. A pénzügyminiszter aláírta a megemelt törzstőkéről szóló alapító okiratot. A tőkeemelés nem valósult meg, mert a 13/2002. december 12-i alapítói határozat hatályon kívül helyezte az alaptőke emelést.

Az alapító tulajdonos MeH 2002. december 31-én elrendelte az In-Forrás Kht. végelszámolását és kinevezte a végelszámolót. A végelszámoló által összeállított 2002. évi mérleg főösszege 1635,7 M Ft, a közhasznú eredmény 398,6 M Ft veszteség.

A MeH, az általa alapított egyszemélyes társaságnál, egyedül határozhatta meg a társaság tevékenységét, a MeH biztosította a társaság működésének, tevékenységének pénzügyi forrását a célelőirányzatból, a MEH nevezte ki és mentette fel a Kht. ügyvezetőit, felügyelő bizottságait és mindezek ellenére nem tudta a társaságot eredményesen működtetni.

A Kht. fennállása alatt a társaság ellenőrző szerve (FB), illetve a könyvvizsgáló többször felhívta az alapító tulajdonos MeH figyelmét a Kht. gazdálkodásában meglévő rendezetlenségekre. A MeH felügyeleti ellenőrzése is feltárta a fedezetlen kötelezettség vállalásokat. A jelentés lezárásáig a MeH nem rendelkezett az egyszemélyes tulajdonában lévő In-Forrás Kht. szállítói tartozásainak (609,5 M Ft) és a társaság veszteségének rendezéséről, ennek hiányában a társaság végelszámolását nem lehet végigvinni.

Az Országimázs Központ által kezelt négy célelőirányzat vonatkozásában nem szüntették meg az ÁSZ által 2001. és 2002. évben az 1995. XL. tv. megsértése tárgyában kifogásolt gyakorlatot. A Legfőbb Ügyész Helyettese 2002. február 22-ei levelében két ajánlást fogalmazott meg a MeH Közigazgatási államtitkárának a törvénysértő állapot megszüntetésére. A MeH illetékes államtitkára ennek ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket. A teljesítések megtörténtének igazolását szolgáló bizonylati rend területén az Szt. előírásait a 2002. évben sem tartották be. Az előző két évben a zárszámadás keretében tett ellenőrzési megállapítások felszámolására intézkedést nem tettek. A Költségvetési tájékoztató célelőirányzat 2001. évi előirányzat-maradványának (5 M Ft) felhasználása nem az előirányzat céljának megfelelően történt, ez ellentétes az Áht. 24. §-ában foglaltakkal.

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi eredeti bevételi előirányzata 108 501,6 M Ft, a módosított előirányzata 180 137,2 M Ft, a teljesítés 131 770,3 M Ft volt. A fejezet működési bevételének eredeti előirányzata 12 978 M Ft, a módosított előirányzata 9005,9 M Ft, a teljesítés 4846,1 M Ft volt. Az eredeti előirányzat módosítása felügyeleti szervi hatáskörben történt (3972,1 M Ft). A fejezet felhalmozási bevételt nem tervezett, a módosított előirányzata 29 204,5 M Ft, a teljesítés 4335,7 M Ft volt. A kölcsön visszatérítés 10,7 M Ft módosított előirányzata a teljesítéssel megegyezett.

A költségvetési támogatás eredeti előirányzata 95 523,6 M Ft, a módosított előirányzat 90 148,6 M Ft volt. A 4714,8 M Ft országgyűlési hatáskörben és a 7148,4 M Ft fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás csökkentette, míg a kormányhatáskörben végrehajtott 6488,2 M Ft növelte az eredeti előirányzat összegét. A teljesítés 91 434,8 M Ft volt.

A pénzforgalom nélküli bevételeknek eredeti előirányzata nem volt, a módosítás felügyeleti hatáskörben történt 51 767,4  M Ft összegben, a teljesítés 33 142,9 M Ft volt.

Az ME fejezet a 2002. évi költségvetési beszámolóját a PM Köriratban meghatározott követelményeknek megfelelően készítette el.

Az ME fejezet 2002. évi folyó pénzforgalmának levezetése az előző évi saját pénzkészlet és a fejezetektől átvett és átadott pénzkészletek állományából kiindulva történt. A tárgyidőszak korrigált nyitó és tárgyidőszak záró pénzkészlete megegyezett a főkönyvi kivonat és a mérleg adataival.

Az ME fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

A költségvetési előirányzatok egyeztetése során az eredeti előirányzat és a módosított előirányzatok hatáskörönkénti levezetése megegyezett az előirányzatok analitikus nyilvántartásában és a főkönyvi könyvelésben lévő adatokkal. Az ME fejezet eredeti és módosított előirányzatainak adatai megegyeztek a kincstári beszámoló adataival.

A vizsgált kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok analitikus nyilvántartása és dokumentáltsága megfelelő volt.

Az ME fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 41 977,1 M Ft, az előző évekből származó, tárgyévre jóváhagyott előirányzat-maradvány összege 20 554,9 M Ft, így 2002-ben a fejezet maradványa összesen 62 532,0 M Ft volt.

A beszámolóban kimutatott felhasználható előirányzat-maradvány 62 489,5 M Ft, amelyből a központi költségvetés központosított bevételét 15,5 M Ft képezi, a költségvetési szervet meg nem illető összeg 27,0 M Ft, elvonásra javasolt 400,8 M Ft. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 60 846,2  M Ft, a szabad előirányzat-maradvány 1643,3 M Ft volt. A Pénzügyminisztérium részére az ME fejezet által készített 2002. évi "Előirányzat-maradvány levezetése a 1091 szektorban" kimutatásban a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradvány 2266,2 M Ft volt, az eltérés abból adódott, hogy az ME fejezet a kötelezettségvállalások felülvizsgálatát ismételten elvégezte.

Az ME fejezetnél a fejezeti kezelésű előirányzatok módosított előirányzatának felhasználása összességében 49,8%-ban valósult meg.

Az előirányzat-maradványból 59 838,1 M Ft a kötelezettségvállalással lekötött összeg, amely a teljes maradvány 95,7%-a.

A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból a Turisztikai célelőirányzat 38,8%, a Területfejlesztési célfeladat támogatással fedezett kiadásai célelőirányzat 28,2%, a PHARE programok célelőirányzatai 10,1%-ot képviseltek.

A Turisztikai célelőirányzat magas összegű maradványát az előző évekről áthúzódó felhalmozási jellegű kötelezettségvállalások indokolták. A Területfejlesztési célfeladat támogatással fedezett kiadásai célelőirányzat kötelezettségvállalással terhelt összege a regionális és fejlesztési tanácsok, a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala által meghirdetett pályázatokhoz és a Balaton Fejlesztési Tanács Előzetes Regionális Programokhoz kapcsolódott. A PHARE programok megvalósítási ideje általában a szerződéskötéstől számított három év, ezért a tárgyévi előirányzat-maradványok összege több év előirányzat-maradványát is tartalmazta.

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL

A KEHI fejezeti jogosítványú intézmény részére a Kvtv. 842,3 M Ft kiadási, 13,9 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 828,4 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1261,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 141,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1120,1 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1166,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 130,3 M Ft, a támogatásnál 1120,2 M Ft volt.

A KEHI 2002. évben rendelkezett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(13) és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § értelmében előírt szabályzatokkal. A szabályzatok szerkezete megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (5)-(9) bekezdésben meghatározott előírásoknak, és tartalmában is teljesíti az előírások követelményeit.

A KEHI költségvetési beszámolóját az Ámr-ben meghatározott határidőre megküldte az ÁHH részére. A Kincstár és a költségvetési szerv eredeti és módosított előirányzatánál (81. Űrlap) kerekítésből adódóan 1 E Ft eltérés mutatkozott. A teljesítés adatai (82. Űrlap) között 91,4 M Ft eltérés volt.

Az eltérés az előző évi előirányzat-maradvány (91,3 M Ft) igénybevételéből, kincstári kód téves megadásából az egyéb folyó kiadás és dologi kiadás között (107 E Ft), illetve kerekítésből (1 E Ft) eltérés adódott.

A költségvetési szervnek a Költségvetési törvényben meghatározott bevételek közül csak egyéb bevétele volt, ami után az 5%-os befizetési kötelezettséget szabályosan teljesítette.

A KEHI-t a kormányzati struktúraváltás nem érintette. A szervezet 2002. évben fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezett.

Az új közszolgálati illetményrendszerek bevezetéséből adódó 2002. évi többletkiadásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás megtörtént.

A rendelkezésre álló pénzügyi keretek, az egyes kiemelt előirányzatokat terhelő kiadási teljesítésekhez megfelelő fedezetet biztosítottak. Az előirányzat-felhasználási keret nyitása havi bontásban történt meg. Likviditási probléma nem merült fel. Előirányzat-felhasználási keret előrehozás nem volt.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak. Az előirányzatokat a szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították.

A központi költségvetés általános tartalékából jóváhagyott előirányzat-többletek igénylése megalapozott volt.

Az intézmény részére a Kormány 53 M Ft-ot biztosított az általa elrendelt határidős vizsgálatok jelentős számú speciális szakismeretekkel rendelkező külső szakértők alkalmazásához, illetve intézményi beruházáshoz.

Az intézmény sajátosságából adódóan, felügyeleti szervként ellenőrizte a jóváhagyott előirányzatok felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét.

A központi költségvetés céltartalék előirányzatának felhasználása keretében 232,2 M Ft-ot kapott a 2001. évben bevezetett új köztisztviselői illetményrendszer 2002. évre áthúzódó hatásából adódó többletkiadások fedezetére. A 2107/2002. (IV. 12.) Korm. határozat alapján 4,5 M Ft-ot kaptak a főtisztviselői alapilletmény és azzal kapcsolatos járulékok fedezetére. Az igényelt összeget számításokat tartalmazó dokumentációval támasztották alá.

A kiadások közül a személyi juttatásoknál az eredeti, a módosított előirányzat és a teljesítés közötti eltérés oka az új köztisztviselői illetményrendszer 2002. évre áthúzódó hatásából adódó többletkiadások fedezése, illetve a főtisztviselői illetmény bevezetése volt.

A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatai és a teljesítés közötti eltérés oka a felsorolt feladatokhoz kapcsolódó járulék terhek.

A dologi kiadások előirányzatainak az eltérése a Hivatalnál jelentkező, a Kormány által elrendelt határidős vizsgálatok jelentős számú speciális szakismeretekkel rendelkező külső szakértők alkalmazásához kapcsolódik.

A pénzeszközátadás a speciális ellenőrzési feladatokból adódott, mivel 2002-ben APEH dolgozókat kellett alkalmazni ellenőrzési feladatokhoz, illetve a Miniszterelnöki Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal között 2001. november 26-án létrejött egy megállapodás, amely alapján a (KEHI) 1 fő Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjast (EKKÖ) foglalkoztatott és ennek az elszámolásából eredt.

A felújításnál az eredeti és a módosított előirányzat között eltérés nem volt, de a teljesítésnél elmaradás mutatkozott, mivel csak egy fénymásoló felújítása történt meg, a tervezett 2 M Ft épület felújítás elmaradt, és csak karbantartási munkálatokat hajtottak végre.

A felhalmozási kiadás eltérése az új épület berendezése, a számítógéppark, illetve az új iratkezelési rendszer kiépítéséből adódott.

A kölcsön nyújtása, törlesztése előirányzat soron a dolgozóknak nyújtandó lakásvásárlási kölcsön összege jelent meg, amelyre eredeti előirányzatot nem terveztek.

A költségvetési szervnek 2002. évben többletbevétele nem volt.

Az előirányzat zárolására 2002-ben egy alkalommal került sor. A 2363/2002. (XII. 5.) Korm. határozat értelmében az árvízkárosultak megsegítésére a dologi kiadás jogcímen megtervezett előirányzatból 2,6 M Ft zárolt, majd elvont.

A kiadási előirányzaton túllépés nem volt.

A szervezet egy 28,0 M Ft értékű számítógépes iktatásra, iratkezelésre, levelezésre, archiválásra alkalmas integrált iratkezelő rendszer (szoftver) kiépítésére, illetve használatának betanítására, fejlesztésére írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot. A közbeszerzési eljárásnál a szervezet betartotta a törvényi előírásokat.

A működési költségvetési bevétel az Ellenőrzési Figyelő című negyedévenként megjelenő folyóirat megrendeléseinek befizetéséből adódott, amely minden évben csökkenő tendenciát mutat és bevételkiesést eredményez.

A felhalmozási bevétel az új iratkezelési rendszer kiépítésére kapott összegből, illetve a leselejtezett számítógép eladásából keletkezett.

A pénzeszközátvétel az ösztöndíjas foglalkoztatására kapott összegből, illetve az Ellenőrzési Figyelő újság kiadásának támogatásából állt.

A támogatási kölcsönök igénybevétele 3 M Ft volt - amely a dolgozók által visszafizetett lakáskölcsönök törlesztésének 3 M Ft-os előirányzatosításából - egy munkavállalónak lakásvásárlásra nyújtott kölcsön összege.

A mintavétel során kiválasztott mintában szereplő okmányok kitöltése, illetve könyvelése szabályos volt.

Az EU csatlakozással kapcsolatos fejezeti kezelésű programfinanszírozás körébe vont (ACQUIS) feladatok (PHARE segélyekkel kapcsolatos teendők) 2001. évben befejeződtek. Áthúzódó feladat 2002. évben nem volt.

2002. évben az intézménynél központi beruházás nem volt.

A 2001. évi előirányzat-maradványt a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a 8305/3/2002. sz. levélben hagyta jóvá.

A KEHI-nél a vagyonváltozás keretén belül az intézményi beruházás volt a legjelentősebb tétel. Ezen belül az intézmény járműveket, számítástechnikai eszközöket, klíma berendezéseket, illetve bútorzatot szerzett be.

Az egyes mérlegtételeket leltárral és főkönyvi kivonattal támasztották alá. Eltérés nem volt. A követeléseknél, illetve a szállítói tartozásoknál a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás közötti egyeztetés szabályszerűen, dokumentálva rendelkezésre állt. A házi pénztárt szabályosan napi pénztárjelentéssel zárták le. A pénztár rovancsot végrehajtották. Az elszámolási számla egyenlege megegyezett az utolsó napi banki kivonattal. A saját tőke soron az induló tőke 1993. január 1-jén fennálló értéken szerepelt. A tőkeváltozás címen a saját tőke növekedését, illetve csökkenését dokumentummal alátámasztva átvezették.

A helyszíni ellenőrzés során az immateriális javak ellenőrzésénél a könyvviteli mérlegben szereplő tételek besorolása nem a kormányrendeletnek megfelelően történt. A szellemi termékek között vagyoni értékű jogot mutattak ki. A többi mérlegsoron szereplő érték a kormányrendelet szerint szerepelt.

A KEHI az iktatási rendszer telepítésénél 7,4 M Ft értékű licencet szellemi terméként aktivált, amit az Szt. 25. § (6) bekezdése, illetve a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. § alapján vagyoni értékű jogként kell könyvelni. Ezen kívül a 7,4 M Ft értékű licencnél az értékcsökkenés elszámolását a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése alapján kell elszámolni.

A Hivatal a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján elkészítette a kiegészítő mellékletet. A kiegészítő melléklet keretében a szervezet elkészítette a szöveges beszámolóját. A tartalma kormányrendelet előírásainak megfelelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK

A PNSZ fejezeti jogosítványú költségvetési szerv Kvtv.-ben meghatározottak szerint, valamint a 2002. évi LXII. tv. 44. § (2) bekezdése alapján a Miniszterelnökség fejezet 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím tekintetében a fejezet felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja. A szolgálatok irányítását a MeH szervezeti egységként működő Nemzetbiztonsági Iroda segíti.

A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok (PNSZ) címhez három intézmény (alcím) tartozik, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

Az alfejezet 2002. évi eredeti kiadási előirányzata 24 766,8 M Ft, módosított előirányzata 33 545,4 M Ft, a teljesítés 31 176,5 M Ft. Az alfejezet eredeti bevételi előirányzata 475,0 M Ft, a módosított előirányzata 3209,1 M Ft, a teljesítés 3202,7 M Ft.

A Nemzetbiztonsági Hivatal eredeti kiadási előirányzata 5832,0 M Ft, módosított előirányzata 8798,8 M Ft, a teljesítés 8786,5 M Ft, a maradvány 12,3 M Ft. A Hivatal saját bevétel eredeti előirányzata 87,0 M Ft, módosított előirányzata 594,1 M Ft, a teljesítés 591,9 M Ft.

Az Információs Hivatal eredeti kiadási előirányzata 5655,0 M Ft, módosított előirányzata 7319,2 M Ft, a teljesítés 7314,9 M Ft, az előirányzat maradvány
4,3 M Ft. Az eredeti saját bevételi előirányzat 131,0 M Ft, a módosított előirányzat 66,6M Ft, a teljesítés 62,6 M Ft.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eredeti kiadási előirányzata
1515,8 M Ft, a módosított előirányzata 16107,7 M Ft, a teljesítés 14 485,9 M Ft, az előirányzat-maradvány 1621,8 M Ft. A saját bevételi előirányzat 257,0 M Ft, a módosított előirányzat 1959,2 M Ft, a teljesítés 1959,2 M Ft.

A hivatalok alaptevékenységüket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján végzik. A Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nemzetbiztonsági-, az Információs Hivatal felderítő tevékenységet lát el.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek, amelyeket a Magyar Államkincstár önálló kincstári alanyként kezel. A 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet alapján a szolgálatok a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezéseik során a kincstári tranzakciós kódokat nem használják.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2002. évi költségvetése végrehajtásának indokolása a 19/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben előírtak figyelembevételével készült. Ennek megfelelően a hivatali beszámolókban csak a kiemelt előirányzatok szerepelnek.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése a Nemzetbiztonsági Irodában, valamint a három szolgálatnál az ÁSZ ellenőrzési program alapján történt, azonban a hivatkozott kormányrendeletet figyelembe véve a jelentésben a kiemelt előirányzatok összegei kerültek rögzítésre. A hivatalok minden szabályzata, adata, munkaokmánya "Szigorúan Titkos!" minősítésű.

Az ellenőrzött szervezeteknél a beszámoló és könyvvezetés, valamint a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a vonatkozó kormányrendelet előírásaival. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknál nincs igazgatási cím. A Nemzetbiztonsági Iroda költségvetési előirányzatait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat intézményi előirányzatai tartalmazzák.

A szabályzatokat a szolgálatok szakmai feladatai és sajátosságai figyelembe vételével alakították ki. A szabályzatok és egyéb okmányok "Szigorúan Titkos" minősítésűek.

A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatban jogszabályi felhatalmazás alapján a PNSZ az ÁHH-val külön megállapodást kötött.

A fejezet zárszámadási és a Magyar Államkincstár által prezentált adatok között az egyezőség nem áll fenn. Az eltérések 1 M Ft alattiak. Az eltérések okai között megtalálhatók az előző évi maradvány eltérő kezelése, a devizaszámlán jóváírt kamat miatti eltérés. Egy esetben a eltérést a kincstári zárást követő előirányzat-módosítás okozta. Az eltérésekről az Iroda a szöveges indokolást az ÁHH-nak megküldte.

A pénzellátás ütemezésénél a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételeket nem vették figyelembe. Ennek alapvető oka, hogy a finanszírozásban a saját bevételek mértéke minimális (éves szinten 2-6%). A pénzellátás egyenletes 1/12-ed ütemű finanszírozással valósult meg.

A szolgálatok részére az ÁHH által megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret elegendő volt a feladatok ellátására. Előirányzat-előrehozásra a 13. havi külön juttatás, valamint a ruházati illetmény kifizetése érdekében került sor.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kért és kapott előrehozást a speciális eszközfejlesztés projekttel kapcsolatos kifizetésekhez. Az előrehozások indokoltak voltak.

A fejezeti jogosultságú költségvetési szervezeten belüli átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfeleltek. Átcsoportosításokra az alaptevékenységgel kapcsolatos feladatmódosulások miatt volt szükség.

Az előirányzatokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították. A PNSZ-nél 2002-ben fejezeti tartalék nem volt.

A PNSZ esetében a fejezetek közötti átcsoportosítások csak a bérpolitikai intézkedésekhez, illetve a központi tisztek illetménykülönbözetéhez kapcsolódtak, amit a céltartalék terhére hajtottak végre.

Az eredeti és a módosított előirányzatok közötti jelentős eltéréseket egyrészt a Hszt. szerinti 100%-os bérbeállás 2002-re vonatkozó hatása, másrészt az előző évi előirányzat-maradvány 2002. évi költségvetésbe való beépítése magyarázza.

Előirányzatok zárolására, törlésére a szolgálatoknál nem került sor.

A bevételi előirányzatok alakulása az intézmények szempontjából nem a valós képet mutatják. A bevételi előirányzatok a PM előírásai miatt eleve teljesíthetetlenek voltak. Ezt már a 2001-2002. év költségvetésének véleményezéséről készült számvevői jelentés is tartalmazta. 2002-ben is sor került bevétel-elmaradás miatti kiadási előirányzat-csökkentésre. Előre nem tervezett bevételek is keletkeztek, azok azonban konkrét feladatok végrehajtásához kapcsolódtak, így a finanszírozási helyzeten nem javítottak. A szolgálatoknál kis összegű követelések elengedésére, kincstári vagyon koncesszióba adására nem került sor.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között csak központi beruházások találhatók. Felhasználásuk a törvényben meghatározott, engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg. A szolgálatok központi beruházásaikra az OGY Nemzetbiztonsági Bizottságától megkapták a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítést.

A PNSZ-nél a központi beruházás előirányzaton 730,5 M Ft maradvány keletkezett, ami teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. A maradvány keletkezésének fő oka, hogy a 2001. évi központi beruházási maradványt a PM 2002. IV. negyedévében hagyta jóvá.

A PNSZ-nél a vagyon elsősorban beruházásból és felújításból növekedett, az amortizáció miatt csökkent. Vállalkozás, tulajdoni hányad növelése, ingatlanértékesítés nem fordult elő, az ingó vagyon értékesítés a belső szabályok szerint történt.

A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

A BM fejezet számára a Kvtv.-ben 259 211,9 M Ft kiadási, 37 553,9 M Ft bevételi és 221 658,0 M Ft támogatási előirányzatot hagytak jóvá. A kormányváltással összefüggő feladatátrendezések következtében a fejezet eredeti előirányzata a GM és az FVM fejezetektől átkerült előirányzatokkal együtt 266 713,8 M Ft kiadási, 37 773,9 M Ft bevételi és 228 939,9 M Ft támogatási előirányzat. Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 421 606,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzatok 101 670,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzatok 319 935,9 M Ft-ra nőttek. A kiadási előirányzatok teljesítése 94,5%-os, a bevételi előirányzatoké 70,5%-os, a támogatási előirányzatoké 112,8%-os.

A fejezet és az ÁHH között az Ámr. 146. §-ában előírt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség határidőre teljesült. Az eltérések összességükben kisebbek voltak az előző évinél. A szöveges indokolásokból kiderül, hogy az eltérések túlnyomó hányada nem rendszerbeli okokkal volt összefüggésben (a rendszerbeli eltérések a kiadások teljesítésénél az összes eltérés 31%-át, a bevételek teljesítésénél 23%-át tették ki).

A minisztérium Közgazdasági Főosztálya az Ámr. 149. §-ában előírtaknak megfelelően eleget tett az intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének. Az elemi beszámolók egyeztetésekor talált hibák még véglegesítés előtt javíthatók voltak. A javított főkönyvi kivonatok a mérleget minden intézménynél alátámasztják. A 23/2002. (IX. 9.) BM rendelet az intézményi beszámoló felülvizsgálatával kapcsolatban nem ruház át konkrét feladatokat a középirányító szervekre.

A költségvetésben jóváhagyott, alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésének, valamint a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának értékelése a címek szintjén valósult meg. A fejezet által alapított, illetve támogatott gazdasági társaságok, közalapítványok működésének értékelése helyszíni ellenőrzésünk idején kezdődött el.

A fejezet felügyeleti szerve a Kvtv. 8. §-ában, valamint a 10-13. §-aiban előírt központi befizetési kötelezettségét csak részben teljesítette.

A BM Központi Igazgatás - a felügyeleti szerv egyetértésével - tanúsítványán a 2002. évi beszámoló készítése során nem tüntette fel az ingatlaneladásból származó bevételét, amelyet a Kvtv. 8. §-a értelmében 50%-os befizetési kötelezettség terhel. A PM-nek 2002 májusában már benyújtották a bevétel 100%-ának felhasználására vonatkozó kérelmet, de a jóváhagyás késett (2002 decemberében még nem érkezett meg a jóváhagyó levél, csak 2003 februárjában). Emiatt a fejezet által kimutatott befizetési kötelezettség közel 500 M Ft-tal kevesebb a Kvtv. szerinti befizetési kötelezettségnél.

A kormányváltással összefüggő feladatátrendezések indokolták a Területi Főépítészi Irodák, valamint a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal Alapító Okiratainak módosítását. A BM Központi Igazgatás Alapító Okiratát nem aktualizálták, bár új feladatok kerültek az intézményhez, illetve kerültek el tőle. Az Ámr. 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter 2002. szeptember  15-ei hatállyal középirányítói jogokkal ruházott fel hat intézményt. Az emiatt módosított Alapító Okiratok miniszteri jóváhagyása és PM felé történő felterjesztése megtörtént. Az Ámr. 14. § (4) bekezdésének 2002. évi változása következtében módosították a fejezet alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási jogkör szerinti besorolását ott, ahol az önálló gazdálkodási jogkör gyakorlásához jogszabályban meghatározott feltételek fennálltak.

A fejezetet a kormányváltás és kormányzati struktúraváltozás létszám, intézményműködési és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint vagyon vonatkozásában egyaránt érintette. A GM-től és az FVM-től átvett feladatokat és a hozzájuk tartozó előirányzatokat 2002. július-augusztus hónapokban megállapodásokban rögzítették.

Mindkét megállapodásban rögzítették az átadás-átvételre kerülő kiadási és bevételi előirányzatokat. A vagyontárgyak tekintetében az átadás-átvétel jegyzőkönyvek alapján történt. Az előirányzatok átadás-átvételét nem kötötték részletes végelszámoláshoz. A 2002. év végén függőben maradtak elszámolások az átadó-átvevő fejezetek között, amelyeknek rendezésére a felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésünk lezárását követően kezdeményezéseket tett a Központi Igazgatásnál.

A 2002. évi bérpolitikai intézkedésekhez kapcsolódóan a fejezet intézményei a forrásigényt megfelelő dokumentáltsággal terjesztették fel. A minisztérium Közgazdasági Főosztálya a PM felé az előterjesztéseket elkészítette. A központilag rendelkezésre bocsátott források elegendők voltak a szükséges intézkedésekhez.

A központosított bérszámfejtés általános bevezetésére 2001-ben került sor a fejezetnél, ahol a folyamatos programfejlesztés helyszíni ellenőrzésünk lezárásakor is folyt. A rendszerrel foglalkozó szakmai vezetés véleménye szerint a rendszer biztonságos és megbízható működése az elmúlt években nem alakult ki, ezért a rendszer további fejlesztése szükséges.

Az ÁHH rendelkezése alapján 2002-ben a Magyar Államkincstár Rt. nyitotta meg a havi előirányzat-felhasználási kereteket. A pénzellátás ütemezésénél figyelembe vették a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételeket. Az ÁHH által a költségvetési szervek részére megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret szinte egyetlen hónapban sem volt elegendő az intézményi feladatok ellátásához. Több intézménynek (főleg a Rendőrség, Határőrség, Oktatási Igazgatóság címeknél) adódtak átmeneti likviditási gondjai a bevételek elmaradásából, a többletfeladathoz későn biztosított póttámogatásból. Hosszabb távú likviditási probléma egy intézménynél sem merült fel.

Év közben a különböző hatáskörű módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 58%-kal, a bevételi előirányzatok 169%-kal, a támogatási előirányzatok 40%-kal nőttek. Előirányzat megvonásra 2002-ben csak a dunai árhullám által okozott károk miatt került sor 664 M Ft összegben.

A fejezeten belüli előirányzat-módosítások és átcsoportosítások megfeleltek az Áht. 24. § (2)-(3), (6)-(7) bekezdései és az Ámr. előírásainak.

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra a tárgyévben 11 994,7 M Ft összegben került sor a BM fejezet javára. Az előirányzat-átcsoportosítások - négy eset kivételével - megfeleltek az Áht., a Kvtv. és az Ámr. előírásainak.

A pénzügyminiszter a Kvtv. 49. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazásra hivatkozva 2002. február 25-én, április 26-án, május 9-én és május 23-án összesen 194,5 M Ft központi beruházási előirányzat-átcsoportosításáról rendelkezett a PM-BM között. A belügyminiszternek az átcsoportosított előirányzatokat a pénzügyminiszter leveleiben megnevezett önkormányzatok rendelkezésére kellett bocsátania. A PM-nek az ügylethez kiadott - aláírás és iktatószám nélküli - tájékoztatója szerint: "a szaktárca költségvetési ügyeinek viteléért felelős szervezeti egységének az átcsoportosítást követően az Áht. és Ámr. előírásainak megfelelő okmányokat és engedélyokiratokat ki kell állítania, illetve megkötni a támogatás kedvezményezettjeivel".

Az ÁSZ a 2001. évi zárszámadás ellenőrzésekor jelezte, hogy a pénzügyminiszter olyan feladat végrehajtására adott utasítást a belügyminiszternek, amely nem illeszkedik a miniszter feladat- és hatáskörébe. Az észrevételünk azonban részben már későinek bizonyult, mivel az utalások május végéig megtörténtek, a számvevői jelentés pedig júniusban hívta fel a figyelmet a szabálytalanságokra. Ellenőrzési megállapításaink eredményeként a BM Műszaki Főosztálya az érintett önkormányzatokkal 2002-ben utólagosan megkötötte azokat a megállapodásokat, amelyeket az Ámr. 49. § (4) bekezdése előír.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2002-ben 11 621,5 M Ft pótlólagos támogatást kapott. A BM a pótlólagos forrásokat döntően előre nem tervezhető feladatokhoz igényelte. Az önkormányzati választásokra azért kellett az általános tartalékból támogatást kérni, mert a kormány 2000-ben a 2001. és 2002. évi költségvetési tervezés során a feladat forrásigényét nem vette figyelembe.

A központi költségvetés céltartalék előirányzatából a fejezet 2002-ben 58 135,7 M Ft póttámogatásban részesült. A Kormány a 2094/2002. (III. 29.), és a kétszer módosított 2154/2001. (VI. 20.) Korm. határozat esetében nem vette figyelembe a Kvtv. 5. § (1) bekezdés előírásait, amelynek értelmében a központi céltartalékból csak személyi jellegű kiadások finanszírozhatók. A szabálytalan forráskijelölés 2002-ben összességében 340,2 M Ft-ot érintett.

A fejezetnél az intézményi szektor működésére jóváhagyott 209 385 M Ft eredeti kiadási előirányzat az évközi módosítások eredményeként 49,9%-kal nőtt. A kiadások teljesítése a módosított előirányzat 94%-ának felel meg. A működési kiadások az eredeti előirányzatot 32%-kal haladták meg, ezen belül a személyi juttatások és járulékai 40%-kal, a dologi kiadások viszont mindössze 9%-kal. A felhalmozási és a lakásépítési kiadások az eredeti előirányzathoz képest megduplázódtak. Felhalmozási célú pénzeszközátadást a fejezetnél eredetileg nem terveztek, a felhasználás 4 439 M Ft volt.

Az eredeti előirányzattól való pozitív irányú eltérések okai hasonlók a 2001. évihez: az évközi többletfeladatok, a központi beruházási keret terhére intézményeknél megvalósított beruházások, valamint az intézményi hatáskörbe év közben átadott ágazati célfeladatok, és csak jelentéktelen mértékben a tervezettet meghaladó felhalmozási és tőke jellegű bevételek.

Az intézményi szektor bevételeire 25 571 M Ft-ot hagytak jóvá, amelynek teljesítése 137,9%-os. A működési bevételek teljesülése a tervhez képest mindössze 55,5%-os, míg a felhalmozási és tőkejellegű bevételeké 522,4%-os, a működési célra átvett pénzeszközöké 250,8%-os, a felhalmozási célra átvett pénzeszközöké 40 408%-os. A működési célú bevételek alulteljesítésének fő oka évközi jogszabályváltozás, illetve az alaptevékenységek körében végzett szolgáltatások bevételeinek függősége a szolgáltatást igénybevevőktől. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök alultervezése objektív okokkal magyarázható, realizálása a központi költségvetés tartalékából évközben juttatott források függvénye. Viszonylag jól tervezhető bevételeket (felhalmozási- és tőke jellegű bevételek, kölcsönök nyújtása, törlesztése) viszont alul-, vagy nem terveztek a fejezet intézményei, ami nem magyarázható objektív okokkal. Ezek tervezésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani.

Kisösszegű követelések elengedésére 2002-ben is sor került az intézményeknél, amelynek nagysága fejezeti szinten 62,3 M Ft volt. A követelések elengedése a jogszabályi előírások szerint történt.

A PM a fejezet 2001. évi - kormányzati beruházásokat is tartalmazó - előirányzat-maradványát a BM elszámolása szerint vette tudomásul. A 2002. évi XI. tv.-ből adódó előirányzat-átcsoportosítások 2001. évi - intézményi szektorra vonatkozó - előirányzat-maradványt sem a GM, sem az FVM fejezetek tekintetében nem tartalmaztak, míg a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében átvételre került az előző évek előirányzat-maradványa is.

A jóváhagyott felhasználható előirányzat-maradvány 26 100 M Ft volt. A jóváhagyásra - az előző évekhez hasonlóan - több hónapos késéssel került sor.

A késésnek csak egyik oka, hogy a fejezeteknek 2002. II. félévében felül kellett vizsgálniuk a 2001. és azt megelőző évek előirányzat-maradványait, és javaslatot kellett tenniük azok esetleges más irányú felhasználására.

A kormány döntése alapján a BM fejezetnél hagyták "az állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolítása" ágazati célfeladaton szabad maradványként kimutatott 26,5 M Ft-ot, egy másik célfeladaton kötelezettségvállalással terhelt maradványként kimutatott 15,7 M Ft-ot viszont átcsoportosíthatott a fejezet. A BM közgazdasági helyettes államtitkárának a PM közgazdasági helyettes államtitkárhoz írt (október 18-i keltezésű) levelét figyelembe véve a fejezetnél hagyták azt a 2001. évi 25,1 M Ft-os előirányzat-maradványt is, amelyet a fejezet - önhibáján kívül - szabad maradványként mutatott ki a 2001. évi központi beruházások előirányzatán. A 2376/2002. (XII. 13.) Korm. határozat értelmében 2 433 M Ft-ot az intézmények a működési feltételek javítására, valamint a likviditási gondok enyhítésére használhattak fel utólagos engedély alapján.

A fejezet intézményei a 2002. évi előirányzat-maradványukat az Ámr. 65. §, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 38-39. §-ai figyelembevételével állapították meg. A szektor jóváhagyandó előirányzat-maradványa 8173 M Ft. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány mindössze 7,7 M Ft. A fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyandó maradványa 35 617 M Ft, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 830 M Ft. A maradvány-elszámolás levezetését részletező táblákból egyértelműen megállapítható a központi költségvetést megillető bevétel összege, az elvonási javaslat és a befizetési kötelezettség.

A fejezet 2002. évi eredeti központi beruházási előirányzata 5697,6 M Ft volt, mely 7183,2 M Ft-ra növekedett. A felhasználás 97%-os. A keletkezett 244,1 M Ft-os előirányzat-maradvány teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt.

A fejezet vagyona 2001-hez képest összességében 4,6%-kal nőtt. Az eszközökön belül a befektetett eszközök növekedése 8%-os, a forgóeszközök csökkenése 3%-os. A források összetételében az előző évhez viszonyítva lényeges változás nem következett be.

A mérlegtételek valódiságának a számviteli nyilvántartásokkal való alátámasztottságát a felügyeleti gazdálkodó szerv a 2002. évi intézményi beszámolók felülvizsgálata keretében ellenőrizte. Az egyeztetések során feltárt hibákat a beszámoló véglegesítése előtt kijavították.

A fejezet intézményeinek 2002. december 25-i állapotot tükröző tartozás-állománya 362 M Ft volt, ami az eredeti kiadási előirányzat 2 ezrelékének felel meg. Az összes tartozáson belül a köztartozás-állomány 225 M Ft, ebből az állammal szembeni 100 M Ft, a TB alapokkal szembeni 125 M Ft. Az egyéb tartozásállomány nagysága 137 M Ft volt.

A fejezet felügyeleti szerve elkészítette zárszámadási szöveges indokolását. A dokumentáció tanúsága szerint az indokolás az előző évhez képest jobban igazodik a tartalmi elvárásokhoz, de még mindig nem felel meg minden tekintetben a PM köriratban foglalt szempontrendszernek.

Hiányos és részben csak felsorolásszerű a fejezet szakmai tevékenységének "értékelése". Az ellenőrzés részére adott szóbeli tájékoztatás szerint a hiányokat a véglegesítés előtt pótolják. Az intézmények az előző évhez viszonyítva szintén jobban igazodtak a tartalmi és formai elvárásokhoz, bár az elemzés, értékelés helyett többen még mindig csak a számszaki beszámoló adatait ismételték.

A fejezetnél 2002-ben nem nyitottak új letéti számlát, egy letéti számla megszüntetésére a Határőrségnél került sor. A kormányzati struktúraváltozásból adódóan a GM fejezettől a BM fejezethez átadták az "Állami Támogatású Bérlakás Program" letéti alszámlát, amelynek egyenlege 2002. január 1-jén 15 110 M Ft, december 31-én 5 921 M Ft volt. Letéti számlával 29 intézmény rendelkezett 2002-ben. A 20 rendőrségi letéti számlából 12-nél, a 9 határőrségi letéti számlából 3-nál volt forgalom a tárgyévben. A bankszámlák egyenlege 2002. január 1-jén 57,5 M Ft, december 31-én 63,4 M Ft volt. A letéti forgalom elszámolása és dokumentálása megfelelt a jogszabályok előírásainak.

A Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzése megállapításait az ÁSZ a fejezetek vezetőivel egyeztette. Az ÁSZ jelentés a BM számára is tett javaslatokat, amelyekre az intézkedések megtörténtek. A számvevői jelentések javaslatai a Központi Igazgatás tekintetében csak részben hasznosultak.

A BM Központi Igazgatás alcím 2002. évi eredeti kiadási előirányzata 4269,4 M Ft, bevételi előirányzata 43 M Ft, támogatási előirányzata 4226,4 M Ft volt. A módosított kiadási előirányzata 14 912,1 M Ft, bevételi előirányzata (a pénzforgalmi bevételekkel együtt) 6 163,1 M Ft, támogatási előirányzata 8749 M Ft. A kiadások teljesítése 14 005,7 M Ft, a bevételeké
(a pénzforgalmi bevételekkel együtt) 6096,2 M Ft, a támogatásé 8749 M Ft.

A minisztérium szervezeti és gazdálkodási szabályozottsága 2002-ben nem felelt meg teljes körűen az Áht.-ban, az Ámr.-ben, a számviteli törvényben, a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben, valamint a belügyminiszter utasításaiban előírt követelményeknek.

Alapító Okirata kiegészítésre és módosításra, az SzMSz aktualizálásra szorul. A szervezeti egységekre (így a Költségvetési és Gazdasági Főosztályra) vonatkozó ügyrendek és munkaköri leírások hiányosan álltak rendelkezésre. A minisztérium Gazdálkodási Szabályzatát még 2002. decemberében el kellett volna készíteni, de a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem készült el. A kötelezettségvállalási szabályzat kiegészítést és pontosítást igényel. A 2000. évi C. tv. előírásainak megfelelő Számviteli Politikát, Számlarendet, Pénzkezelési, Értékelési, Leltározási Szabályzatot 2002-ben nem állították össze, számviteli gyakorlatukat a BM Központi Gazdasági Főigazgatóság belső szabályzatai alapján folytatták.

Az intézményi és kincstári beszámoló között az előirányzatoknál 0,9 M Ft, a kiadások teljesítésénél 73 M Ft, a bevételek teljesítésénél 1 M Ft abszolút összegű eltérés volt. Az eltérések egy része rendszerbeli okokkal függött össze (előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele), de döntő mértékben az intézmény hibájából adódott (téves kódhasználat, zárás utáni rendezés, nem rendezett függő, átfutó, kiegyenlítő tételek).

A beszámolót a felügyeleti gazdálkodó szerv az Ámr. előírásainak megfelelően felülvizsgálta. A végleges beszámoló, mérleg- és főkönyvi adatai között eltérés nem volt.

A mérleg sorai leltárral megfelelően alátámasztottak voltak. Mennyiségi leltározásra csak az anyagok és készletek esetében került sor, a tárgyi eszközök mennyiségi számbavétele 2003-ban lesz aktuális. Az előző évi jelentésünkben szerepeltetett- mérleggel kapcsolatos - hibákat a tárgyévben kijavították.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során az előirányzat-módosításoknál az ellenőrzés nem tapasztalt szabálytalan gyakorlatot, a végrehajtott módosítások a hatásköri és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfeleltek.

Év közben, a Kormány hatáskörében a felmerült többletfeladatokra 79,6 M Ft póttámogatást kapott a minisztérium a központi költségvetés általános tartalékából. A fejezetek közötti előirányzat-módosítások összege a minisztériumot érintően 239,6 M Ft, amelyet egyrészt a kormányváltással kapcsolatos feladatátrendezések, másrészt az évközi feladatváltozások indokoltak.

A központi költségvetés céltartalékából 639,7 M Ft póttámogatásban részesült az intézmény az új közszolgálati illetményrendszer áthúzódó hatásának kompenzálására, a hivatásos állomány illetményszorzójának emelésére, a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő többletkiadásokra. Az igényelt többlettámogatás összegét a PM Útmutató előírásainak megfelelően határozták meg.

A személyi juttatások az előző évi teljesítéshez viszonyítva 33,3%-kal nőttek a közszolgálati illetményrendszer jogszabályi változásának eredményeként. Ellenőrzési tapasztalataink szerint a bérgazdálkodás szabályos volt, de a bérfeladás - amely a KIR alapján történik - a program hibás működése miatt többszöri újrakönyvelést igényelt.

A minisztérium Közgazdasági Főosztálya Kontrolling Osztálya vezetőjének 2003. márciusi feljegyzése szerint: "a KIR-ből származó információk és statisztikák hónapokon keresztül nem álltak a gazdálkodók rendelkezésére, ezek visszamenőleges pótlása a helyszíni ellenőrzés lezárásakor folyamatban volt. A BM KGF szervezeti keretei közt működő üzemeltetői részleg számára túlfeszített leterhelést okoz a fejlesztők részéről folyamatosan küldött nagymennyiségű programjavítás kezelése. A programjavítások érvényesítése hátráltatja a számfejtők munkáját is, mivel ilyenkor a központi kiszolgáló programot le kell állítani, így abban nem lehet dolgozni. Rendszerszerűvé vált a hónapzárási feladatok (akár többszöri) megismétlése, mivel a KIR az elmúlt hónapokban a könyvelési listákat nem tudta hibamentesen előállítani."

A jutalom és megbízási díj jogcímek tranzakcióinak vizsgálata során jogszabályokkal ellentétes gyakorlatot tapasztaltunk. A jutalmazásoknál a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésének hiánya (Ámr. 134. §), a megbízási jogviszonynál a Ptk., az Ámr., az adójogszabályok és a gazdálkodási szabályok előírásainak figyelmen kívül hagyása volt jellemző. A feltárt hibák jellegüknél fogva nem számszerűsíthetők, a beszámoló valódiságát nem befolyásolják.

Az eredeti előirányzathoz képest a dologi kiadások növekedése 132%-os volt. A növekedés okai: a leadott PHARE feladatok, valamint az évközi többletfeladatok. A mintavétellel kiválasztott kiadások tranzakcióinak ellenőrzése során a közbeszerzési és a szabadkézi vétel szabályainak mellőzését tapasztaltuk. A szabadkézi vétel szabályaitól való eltérés a szolgáltatások igénybevétele során merült fel, de jellemző hiba volt az is, hogy a megrendelések pénzügyi (és jogi) ellenjegyzés nélkül történtek. A feltárt hibák a beszámoló valódiságát nem befolyásolják.

A felhalmozási kiadásokon belül az intézményi beruházások 308 M Ft-os előirányzata év közben 5316 M Ft-ra módosult, és 95,3%-ban teljesült. A központi beruházási forrásokból év közben 1547 M Ft-ot kapott a minisztérium, melyet teljes egészében felhasznált. A kiválasztott tranzakciók ellenőrzése során szabálytalan gyakorlatot az ellenőrzés nem talált, a feladatfinanszírozásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották. A "személygépjármű vásárlás" tranzakcióinál a megrendelések egy esetben sem voltak pénzügyileg ellenjegyezve.

A bevételek eredeti előirányzata 43 M Ft volt, amely az évközi módosítások eredményeként 6163 M Ft-ra nőtt (az előző évi jóváhagyott előirányzat-maradvánnyal együtt), és 6096 M Ft-ra teljesült. A működési bevételek 49%-ban teljesültek (21 M Ft). Az alulteljesítés várható volt, mivel a bevételi előírás a tervezéskor nem volt reális.

Letéti számlával az intézmény nem rendelkezett.

A 2001. évi előirányzat-maradvány felhasználása, valamint a 2002. évi előirányzat-maradvány megállapítása szabályosan történt. Az előirányzat-maradvány teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a BM Központi Igazgatásnál a 2002. évi költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a vagyoni és pénzügyi helyzetről ugyan valós képet ad, de indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:.

A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak a feladatátvételt követő eredeti előirányzata 57 328,7 M Ft volt, amely a különböző előirányzat-módosítások következtében 107 792,9 M Ft-ra nőtt. Az előirányzatok teljesítése 102 397 M Ft volt, amely tartalmazza az átvett előirányzatok teljesítését is. A keletkezett maradvány összege 35 616,6 M Ft.

A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei bővültek a "Katasztrófa-elhárítási célelőirányzat"-tal, a pénzügyi forrás 1023,6 M Ft-tal emelkedett.

Az előirányzati többlet egyik része a 2002. augusztus 9-én bekövetkezett felhőszakadás okozta károk enyhítési módjáról, a helyreállítás, újjáépítés feladatairól szóló 1155/2002. (IX. 14.) Korm. határozat értelmében 296 M Ft-nak a költségvetés általános tartalékából történő átcsoportosításából keletkezett. A többlet másik részét a központi költségvetés általános tartalékának 2002. évi felhasználására vonatkozó, az egyes fejezetek feladataival összefüggő költségvetési többletkiadások támogatásáról szóló 2323/2002. (X. 24.) Korm. határozat biztosította 727,6 M Ft nagyságrendben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyreállítási és újjáépítési feladatok lezárásához szükséges forrásokra.

A "Katasztrófa-elhárítási célelőirányzat" terhére, az augusztusi felhőszakadással kapcsolatos helyreállítási munkák fedezetére a 1155/2002. (IX. 14.) Korm. határozattal 296 M Ft-ot biztosított. A célelőirányzat forrását tovább növelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyreállítási és újjáépítési feladatok lezárásához biztosított 727,6 M Ft. Az ellenőrzés keretében megvizsgáltuk a beregi árvíz miatt megsérült templomok újjáépítését.

A Kormány a beregi helyreállítási munkák elvégzésének új módját választotta. Hat cég részvételével létrehozta a Beregi Újjáépítési Kkt.-t. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Kormány nevében szerződést kötött a Kkt.-vel. A műemlék templomok esetében a műszaki ellenőr a Tiszántúli Református Kerület építésze volt. A teljesítés igazolás alapján a benyújtott számlákat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kifizette.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ügykezelésének ellenőrzése alapján megállapítható, hogy minden esetben a Tiszántúli Református Kerület építésze által igazolt számlákat fizette ki és a tőle elvárható gondossággal járt el az ügyben.

Az eredeti bevételi előirányzat 12 202,7 M Ft volt, amelyet felügyeleti hatáskörben 29 918,2 M Ft-tal növeltek meg. A tényleges bevételek 22 633,1 M Ft-ot tettek ki, amelyből az előző évi maradvány felhasználás 15 355,8 M Ft, míg a ténylegesen befolyt bevételek értéke 7277,3 M Ft.

A fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegének főösszege 43 584,7 M Ft. A mérleget a számviteli törvénynek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően állítottak össze, a mérlegtételek leltárral alátámasztottak, azok a főkönyvvel egyeznek.

A minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi maradványa 26 756 M Ft, az előző évek maradványa 8860,2 M Ft, így az összes nyilvántartott maradvány 35 616,6 M Ft. Ebből kötelezettségvállalással terheltként tartanak nyilván 34 786,7 M Ft-ot, felhasználásra javasoltak 819,4 M Ft-ot. (Ez két előirányzat maradványából áll, az "Állami Támogatású Bérlakás Program" 505,2 M Ft-os és a "Nem állami humán szolgáltatási intézmények" 311,2 M Ft-os maradványából.) Elvonásra a minisztérium 10,5 M Ft-ot ajánlott fel.

A kötelezettségvállalással lekötött előirányzat-maradványként nyilvántartott maradványból kötelezettségvállalással le nem kötött a "Hivatásos állomány életbiztosítása" előirányzat 3,9 M Ft, a "Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működtetése feladat" előirányzat 362,3 M Ft összegű maradványa. Nem a célnak megfelelő kötelezettségvállalással van lekötve az "Európai integrációs feladatok" 2,5 M Ft maradványa.

A "Nem állami humán szolgáltatások" esetében a kiadások szabályosak, minden esetben a szükséges alaki kellékekkel ellátottak. A minisztérium a tőle elvárható módon ellenőrizte a kiadások szükségességét és szabályosságát, az utólagos beszámolók minden esetben beérkeztek. Céltól eltérő, vagy szabálytalan felhasználást nem találtunk.

A "Beruházások" címcsoport esetében összességében megállapítható, hogy a megvizsgált minta elemei a feladatfinanszírozás előírt szabályai szerinti okmányokkal rendelkeztek, a PHARE beruházások kezelése a rendelkezéseknek megfelelően történt, a szükséges alaki kellékekkel rendelkeztek. Céltól eltérő, vagy szabálytalan felhasználást nem találtunk.

Az "Ágazati és célfeladatok" címcsoportban volt található egy 100 M Ft értékű átutalás, amely október 10-én történt az "Európai integrációs feladatok" előirányzatból az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság likviditási helyzetének javítására. Az átutalás a közgazdasági helyettes államtitkár engedélyével történt, előirányzat-átcsoportosítás nélkül. A felhasználás céltól eltérő.

A "Társadalmi önszerveződések" címcsoportról megállapítható, hogy a kifizetések ellenjegyzése, utalványozása, érvényesítése megtörtént. A társadalmi szervezetekkel a támogatási szerződéseket minden esetben megkötötték, azok minden szükséges elemet tartalmaztak. A társadalmi szervezetek minden esetben beszámoltak a támogatás felhasználásáról.

A minta egyetlen szabálytalan kifizetést tartalmazott, a Szabadságharcosokért alapítványnak, illetve tagszervezeteinek folyósított 27,0 M Ft póttámogatást azok elmaradt helyiségbérleti díjainak kifizetésére. Mivel egy önálló törvényi sor teljesítésének túllépéséről volt szó, mindenképpen szükség lett volna előirányzat-módosításra.

A GM-től átvett fejezeti kezelésű előirányzatok két programja a Széchenyi terv részeként működött. Az "Állami támogatású bérlakás program" finanszírozása kettős. Egyrészt a szokásos állami támogatás alapú, a finanszírozás másik forrása az év végén jelentkező pénzügyi problémák lezárásáról szóló 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozat által létrehozott letéti számláról történik. Ez ellentétes az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108. § (3) bekezdésével.

A GM-től átvett előirányzatok beszámolója nem tartalmazza annak a letéti számlának a forgalmát, amelyről ugyanazokat a feladatokat látják el, mint az állami támogatásból. A pénzforgalmi beszámolóban nem látható a felhasználás mértéke, ami 2002-ben 9182,2 M Ft volt. A hiba ugyan meghaladja az Állami Számvevőszék által meghatározott lényegességi küszöböt, azonban a hibát nem a tárca követte el, a letéti számlát létrehozó - az év végén jelentkező pénzügyi problémák lezárásáról szóló 2333/2000. (XII. 21.) - Korm. határozat volt ellentétes az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108. § (1) és (3) bekezdésével. A letéti számlát kezelő Kht. a jogszabályi környezetnek megfelelően járt el.

A letéti számla kezelése az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a BM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásáról készült 2002. évi pénzügyi kimutatások, és az azokból összeállított költségvetési beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok, szabálytalanságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A költségvetési beszámoló összességében megbízható, valós képet ad, kivéve a következő előirányzatokat:

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Az FVM fejezet 2002. évi költségvetésének Kvtv.-ben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzata 319 257,9 M Ft, amelyet a 2002. évi XI. tv. rendelkezései módosítottak. Az építésügyi és a településrendezési feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok a BM és az ME fejezethez kerültek átcsoportosításra. A törvénnyel módosított eredeti előirányzat főösszege 280 634,3 M Ft.

A kormány-, a fejezeti- és az intézményi hatáskörben módosított előirányzat 365 049,4 M Ft, a teljesítés 331 573,8 M Ft, a keletkezett maradvány 25 438,3 M Ft, az előző évi igénybe vett maradvány 25 130,2 M Ft volt.

Az FVM fejezet 2002. évi eredeti költségvetési támogatása 161 041,3 M Ft, amelyet a 2002. évi XI. tv. változtatott 135 909,3 M Ft-ra. Év közben az előirányzat módosításra került 157 944,5 M Ft-ra, a teljesítése 158 694,5 M Ft.

A támogatás túllépését az Állatkár-térítés 10/5. alcímen a szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladásának megelőzése érdekében történt 764,1 M Ft kifizetés okozta. A 2000. évi CXXXIII. tv. 47. § (1) bekezdés e) pontja szerint az előirányzat módosítási kötelezettség nélkül túlléphető.

Az FVM fejezet 2002. évi költségvetésének eredeti bevételi előirányzata 58 168,4 M Ft, amelyet a 2002. évi XI. tv. 44 377,3 M Ft-ra változtatott. Az évközi előirányzat-módosítások miatt a módosított előirányzat 69 627,0 M Ft, a teljesítés 62 640,6 M Ft volt.

Az FVM Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról a miniszter által többször módosított 4/B/1999. sz. Utasítás rendelkezik. A 2002. évben módosított Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a minisztérium megváltozott feladatait, szervezeti felépítését és működését szabályozó rendelkezéseit.

Az FVM 2002. évi költségvetésének végrehajtását a fejezet 1. Igazgatás címen belül kettő, önálló jogkörrel rendelkező költségvetési szervezet, a Költségvetési Főosztályon belül a Pénzügyi Osztály, mint az FVM Gazdálkodó Szervezete és az FVM Gazdasági Hivatala végzi. Az intézmények 2002. november 30. óta rendelkeznek alapító okirattal.

AZ FVM Irányító Szervezete rendelkezik 2002. évre érvényes Számviteli Politikával, Számlarenddel, Számlatükörrel, Eszközök és források értékelésének Szabályzatával, Eszközök leltározási és leltárkészítési Szabályzatával és Pénzkezelési Szabályzattal.

A 6/B/2002. Miniszteri Utasítás szabályozza az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok eljárási rendjét. A Miniszteri Utasítás nem tartalmazza az előirányzat-maradványok jóváhagyásának, valamint elkülönített nyilvántartásának vezetési rendjét. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdése szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokat illetően a fejezet felügyeletét ellátó szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást köteles előírni a kedvezményezett részére.

A fejezet felügyeletét ellátó szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást vezet a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokról.

Az Ámr. 146. § (3) bekezdése szerint az FVM fejezet felügyeleti szerve elkészítette a 2002. évi kincstári és elemi költségvetési beszámoló közötti eltérések tételes indokolását, és határidőre megküldte az ÁHH részére. A központi költségvetési szervek költségvetési beszámolója és a kincstári beszámoló közötti teljesítések indokolása az eltérésről a (1-8 cím) 83. és 84. űrlapon megtörtént.

Az eltérések indokai - rendszerbeli eltéréseken kívül - túlnyomó többségben a téves kódhasználat, a nem rendezett, valamint az előző évi függő, átfutó és kiegyenlítő tételek és a rendezetlen, nem azonosított bevételek szerepeltek.

Az FVM fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és fejezeti beszámolója közötti eltérések indokolása is megtörtént.

A felügyeleti szerv eleget tett az Ámr. 149. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének, valamint az előírt tartalmi és számszaki egyezőséget ellenőrizte és dokumentálta.

A felügyeleti szerv a 2002. évi költségvetési beszámoló átvételekor ellenőrizte az intézmények a Kvtv. 10-13. §-aiban előírt befizetési kötelezettségeinek teljesítését.

A fejezet 2002. évi gazdálkodását a feladatellátás és a finanszírozás közötti összhang hiánya jellemezte.

A felügyeleti szerv az intézményeinél mutatkozó likviditási gondot a fejezeti kezelésű előirányzatokból, megfelelő időben történő átcsoportosítással oldotta meg. Az előrehozott támogatási keretek visszapótlása minden esetben megtörtént.

A fejezetnél kormányhatáskörben 36 755,4 M Ft, fejezeti hatáskörben 37 553,6 M Ft összegben hajtottak végre előirányzat-átcsoportosításokat. Az átcsoportosításokat a 2001. és 2002. évi minimálbéremelés miatti rendezés, a köztisztviselők és közalkalmazottak illetményrendszerének változásából adódó illetményemelések, valamint a fejezetek közötti átadás-átvételek indokolták. A fejezetnél intézményi hatáskörben 10 106,1 M Ft összegben hajtottak végre előirányzat-módosításokat.

A fejezeten belüli előirányzat-módosítások kellően előkészítettek voltak, indokolt időpontban és mértékben történtek, valamint a vonatkozó előírásoknak megfelelően kerültek végrehajtásra.

A fejezeti tartalék eredeti előirányzata 330,0 M Ft volt, ami az FVM Gazdasági Hivatal részére került átcsoportosításra a Concordia Rt.-től való ingatlan vásárlás céljára (amely az Agrárintervenciós Központ elhelyezésének gondját hivatott megoldani).

A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat az Áht. 39. § és a Kvtv. 49. § (1) bekezdése alapján, kormányhatáskörben hajtották végre. A meghatározott előirányzat-átcsoportosításokról határozatok születtek.

A 2002. évi XI. tv. értelmében a minisztériumok közötti feladatok átcsoportosításából adódó előirányzat-módosítás az FVM, mint átadó, a BM és a MeH, mint átvevő közötti megállapodások szerint történt.

Az FVM fejezetnél a központi költségvetés általános tartalékából megvalósított átcsoportosítások számításokkal alátámasztottak voltak és megfeleltek az Áht. 25. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

A céltartalék igénybevétele felmérés alapján történt, felhasználása összhangban volt a törvényi előírásokkal.

Az FVM fejezet 2002. évi módosított kiadási előirányzatát 331 573,8 M Ft összegben, 90,8%-ra teljesítette.

Az egyes címek, alcímek kiadási teljesítése jelentős különbséget mutat. Például: az FVM Igazgatásánál a teljesítés 88,4%, a Nemzeti Földalap Szervezetnél 3% volt a szervezet felállításának elhúzódása miatt. Az Erdészeti Szakigazgatási Intézményeknél a teljesítés 96,2%, és az "Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja" elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítése 30%-os volt.

A központi beruházások kiadásainak teljesítése 1670,4 M Ft, amely a módosítotthoz képest 75,5% volt. A működési kiadások előirányzatának teljesítése 119 636,9 M Ft, amely a módosítotthoz képest 81,6% volt.

A fenti kiadások esetében keletkező megtakarítások a kötelezettség vállalások teljesítésének elmaradásából, illetve a teljesítések 2003. évre való áthúzódásából adódtak.

Az FVM fejezet előző évi maradvány-felhasználásának teljesítése 25 062,9 M Ft, a módosítotthoz képest 99,7% volt.

A központi bevételi előirányzat teljesítése 10 112,2 M Ft, amely a módosítotthoz képest 120,1% volt.

A bevételek növekedésének hátterében az erdészeti, termőföld minőségvédelmi, állattenyésztési, hal- és vadgazdálkodási tevékenységek járulék és bírság bevételei álltak. Ezek a bevételek a központi költségvetésbe folytak be, és a tényleges térítés mértékéig támogatásként kerültek megnyitásra az egyes célelőirányzatoknál (pl. "Az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás", "A termőföld minőségvédelme, hasznosítása", "Hal-, és vadgazdálkodási tevékenységek" jogcímein stb.).

A működési bevétel előirányzatának teljesítése 51 867,3 M Ft, amely a módosítotthoz képest 86%.

A teljesített bevételeknél a módosított előirányzathoz képest 8420,4 M Ft összegű elmaradás mutatkozott, azonban az eredeti előirányzathoz képest a fejezet bevétele 15 390,0 M Ft összeggel növekedett. Az eredeti előirányzat alultervezett, a fejezeti hatáskörű módosítás (23 395,5 M Ft összegben) viszont megalapozatlan volt. A díjtételeket az Állat Egészségügyi, Növény Egészségügyi és a Mezőgazdasági Minősítési Szakigazgatások 2002. évben átlagosan 5-6%-kal emelték. A Földügyi Szakigazgatás utoljára 2000. évben emelte szolgáltatási díjait.

Az FVM fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát a PM 2002. november 29-én jóváhagyta 41 115,1 M Ft összegben, és egyidejűleg intézkedett (önrevízió alapján) a 208,5 M Ft összegű elvonás befizetéséről. A PM az előző évekhez hasonlóan nem tett eleget a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében foglalt határidős kötelezettségének.

A 2002. évi XI. tv., valamint a MeH és a BM megállapodások alapján végrehajtott feladat-, és hatáskörváltozások miatt a PM és a Kormány által jóváhagyott 2001. évi előirányzat-maradvány 16 030,3 M Ft összeggel csökkent. Az előirányzat-maradvány igénybevétele 25 062,9 M Ft volt.

A 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyása után az FVM, mint felügyeleti szerv jóváhagyta 9982,2 M Ft összegben az intézmények előző évi maradványát és gondoskodott az elvonások befizetéséről. Egyidejűleg jóváhagyásra kerültek a központi beruházások, a támogatási célprogramok maradványai és a fejezeti kezelésű előirányzatok következő évre áthúzódó kötelezettségei is.

Az FVM fejezet felügyeleti szerve az Áht. 24/A. § (1)-(3) bekezdései alapján szabályszerűen hajtotta végre a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradvány módosítását, ide értve a központi beruházások előirányzat-maradványának rendezését is.

Az FVM fejezet 2002. évi jóváhagyásra javasolt előirányzat-maradványa 25 438,3 M Ft, amelyből önrevízió alapján elvonásra felajánlott előirányzat-maradvány összege 603,9 M Ft.

A vállalkozási tartalék felhasználása a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 69. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően történt.

Az FVM fejezet 2002. évi vagyonnövekedése 15 437,5 M Ft, a tárgyévi pénzforgalom nélküli vagyonnövekedés 70 852,3 M Ft volt. A tárgyévi vagyoncsökkenés 4652,5 M Ft-ot tett ki. A bruttó érték az előző évihez képest 142%-kal nőtt.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonnövekedése 65 472,1 M Ft, amely az állami termőföldterületek nyilvántartási értéke. Ezt a tárgyévben a vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezet (Magyar Nemzeti Földalap Kht.) adta át a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részére.

A fejezet tárgyévi eszközállományának nettó értéke 111 632,7 M Ft, amely az előző évihez képest duplájára nőtt a térítésmentes átvételből adódóan. A teljesen 0-ra leírt eszközök bruttó értéke 11 404,6 M Ft, amely a nettó érték 10%-a.

Az FVM Gazdasági Hivatal vagyonkezelésében lévő feleslegessé vált ingó- és ingatlan vagyon bérbeadásának és értékesítésének szabályozása nem megoldott.

Az FVM Költségvetési Főosztálya határidőre összeállította a PM Köriratban leírtaknak megfelelően a zárszámadási törvényjavaslat számszaki és szöveges részét.

A helyszíni ellenőrzés tapasztalatai szerint a zárszámadási dokumentációban, illetve mellékleteiben szereplő adatok a mérlegvalódiság követelményeinek megfeleltek (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet).

Az FVM fejezet 2002. évi költségvetés végrehajtásának szöveges beszámolójában nem tértek ki az alábbiakra:

Az FVM fejezeti szinten két letéti számlával rendelkezik.

A Magyar Államkincstár Rt. Állami Erdészeti Szolgálat letéti számla forgalma az erdőgazdálkodás sajátosságait tükrözi. A 2002. évben a nyitó állomány 6,7 M Ft, a bevételi forgalom 1,9 M Ft, a kiadási forgalom 4,3 M Ft, a záró állomány 4,3 M Ft volt. A Magyar Államkincstár Rt. Agrárintervenciós Központ letéti számla nyitó állománya 992,9 M Ft, bevételi forgalma 4044,2 M Ft, kiadási forgalma 3526,7 M Ft, záró állománya 1510,4 M Ft volt, amely tartalmazza az ARH 2002. évben nem rendezett 387,1 M Ft értékű záró állományát is.

Az FVM igazgatás részére a Kvtv. 6485,7 M Ft kiadási, 770,7 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 5715,0 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 682,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 3200,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8482,1 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 10 326,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2549,5 M Ft, a támogatásnál 8482,1 M Ft volt.

Az igazgatási címhez tartozó mindkét gazdálkodó szervezet (GSZ és GH) Alapító okirata az Áht.-ban előírt tartalommal készült el.

A 2001. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok felszámolására tett intézkedések megvalósításáról utóellenőrzést az Ellenőrzési Főosztály nem folytatott le.

A felügyeleti szerv által a vizsgált időszakban nem került rendezésre az AIK letéti számlán kezelt Agrárrendtartási Hivatal illetékességébe tartozó, 387,1 M Ft összegű, ismeretlen összetételű és tisztázatlan eredetű tétel. Rendezésére 2003. év folyamán kerül sor.

Az FVM Gazdálkodó Szervezete rendelkezik 2002. január 1-jétől hatályos, a szabályszerű gazdálkodást elősegítő szabályzatokkal, amelyek megfelelnek a jogszabályokban előírtaknak.

Az FVM Gazdálkodó Szervezete 2002. évi módosított működési kiadási előirányzatát 90%-ra és módosított bevételi előirányzatát pedig 92%-ra teljesítette úgy, hogy felügyeleti szervi hatáskörben 340,8 M Ft a dologi kiadások eredeti előirányzatából elvonásra került.

A személyi juttatások módosított előirányzatát teljesen felhasználta az intézmény.

A dologi kiadások előirányzaton 322,4 M Ft megtakarítás keletkezett, amelyből kötelezettségvállalással terhelt 96,6 M Ft, lekötetlen 225,8 M Ft.

Az áfa visszatérítésének eredeti előirányzatához képest igen magas lemaradás keletkezett 227,4 M Ft összegben, a PHARE programok folyó évi befejezése miatt. A bevételi lemaradás miatt év közben előirányzat-módosítást nem hajtottak végre az Áht. 12. § (6) bekezdése alapján.

Az állami készletek, céltartalékok felhalmozási kiadásai előirányzatának maradványa 346,4 M Ft, amelyből az előző évi előirányzat-maradvány összege 170,4 M Ft, a Tartalékgazdálkodási Önálló Osztály rendelkezéseinek megfelelően.

Az állami készletek, céltartalékok felhalmozási bevételeknél nem történt teljesítés. Az irányító szakfőosztály tájékoztatása szerint a jogszabály változása folyamatban van.

A támogatások lehívása - 5682,2 M Ft összegben - havonta folyamatosan biztosította a Gazdálkodó Szervezet előirányzat-felhasználási keretszámlájának pénzügyi fedezetét. A vizsgált időszakban felügyeleti szervi hatáskörben költségvetési támogatás előrehozására került sor 7,8 M Ft összegben, amelyet a főtisztviselői kar illetmény különbözetének kifizetése indokolt.

Az FVM Gazdálkodó Szervezet tárgyi eszközei nettó értéken szerepeltek a mérlegben, a Gazdasági Hivatal által megadott analitikus nyilvántartás adataival alátámasztottak és egyezőek voltak.

Az egyéb tartós részesedések állományának értéke a 2002. év folyamán a Vagyongazdálkodási Önálló Osztály nyilvántartása alapján 409,5 M Ft-tal növekedett.

A tartósan adott kölcsönök értéke a Lakásépítési Alap analitikus nyilvántartásának értékével egyezett meg, az előző évihez képest 0,4 M Ft-tal csökkent.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az FVM Gazdálkodó Szervezeténél a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:

Az FVM Gazdasági Hivatala 2002. január 1-jétől aktualizált Számviteli Politikával rendelkezik. Több szabályzat aktualizálása azonban elmaradt.

Az FVM Gazdasági Hivatala 2002. évi módosított működési kiadási előirányzatát 85%-ra, a módosított bevételi előirányzatát 98%-ra teljesítette. A felügyeleti szerv a dologi és felújítási eredeti előirányzatot év elején 248,8 M Ft összegben zárolta, majd év közben több lépésben oldotta fel, emiatt likviditási gond nem volt.

A személyi juttatások esetében 1,4 M Ft maradvány keletkezett, amelyhez munkaadói járulék nem kapcsolódott.

A munkaadókat terhelő járulékok módosított előirányzatát a Hivatal - az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - túllépte 0,4 M Ft összeggel, amelyről a kincstári egyeztetés alkalmával a szöveges indokolás a felügyeleti szerv részére megtörtént. A túllépés oka az volt, hogy az eredeti előirányzat tervezésekor nem számoltak a reprezentációs költségek TB járulék vonzatával.

A dologi kiadások előirányzatán 104,9 M Ft megtakarítás keletkezett, amelyből 28,7 M Ft kötelezettségvállalással lekötött, 76,3 M Ft pedig lekötetlen. A dologi kiadások ellenőrzése során szabályszerűségi hiányosságokat tapasztalt az ellenőrzés, amelyek a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásolták.

A dologi kiadások évközi növekedése - feladatfinanszírozásból - a SAPARD Hivatal működését biztosította. A mintatételek között a SAPARD Hivatal kötelezettség vállalásainál a Gazdasági Hivatal vezetőjének ellenjegyzése tizenegy esetből háromszor hiányzott.

Az FVM tulajdonában lévő szolgálati mobiltelefonok használatára vonatkozóan 2002-ben a Közszolgálati Szabályzatban a közigazgatási államtitkár rendelkezett. A mobiltelefonok használatát beosztás szerint értékhatárhoz kötötték, az értékhatár feletti összeget az érintett köteles a havi illetményéből megtéríteni. Az FVM Gazdasági Hivatal a mobiltelefonok számláinak érvényesítésekor ellenőrzi az érintettek kerettúllépését, és ezt jelzi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A vizsgált időszakban befizetésre nem került sor. Ennek oka, hogy a Szabályzat nem tartalmazza sem az ellenőrzési, sem a végrehajtási feladat- és hatásköröket.

Az intézményi beruházások módosított előirányzatának teljesítésénél 440,0 M Ft megtakarítás jelentkezett, amelyből 430,9 M Ft dokumentáltan kötelezettségvállalással lekötött és 9,1 M Ft kötelezettségvállalással nem terhelt.

A tárgyi eszközök vásárlása a közbeszerzési törvénynek (központosított közbeszerzés) és a belső szabályozásnak megfelelően történt. Gépjárművásárlás esetén az analitikus nyilvántartás állományba vette a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg a gépjárműveket, de a bizonylatot nem csatolták a számlához.

A központi beruházások módosított előirányzata 361,0 M Ft összegben teljesült.

Az intézmény egyéb sajátos bevételeinek módosított előirányzatához képest 104,0 M Ft lemaradás keletkezett.

A módosított előirányzat oka a bérleti szerződések év közbeni felbontása, illetve újrakötése volt, mindez a minisztériumhoz tartozó részlegek áthelyezéséből adódott (Sapard Hivatal került az Agrárintervenciós Központ helyére).

A tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel 5,0 M Ft összegben realizálódott, amelyet a felügyeleti szerv jóváhagyásával munkáltatói lakásépítési kölcsön nyújtására, illetve a lakásépítési alapképzésre csoportosítottak át.

A támogatás módosított előirányzata 2799,9 M Ft összegben teljesült, amely havonta folyamatosan biztosította a Gazdasági Hivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájának pénzügyi fedezetét.

A kölcsönnyújtás felhalmozási célú igénybevételét a kölcsönnyújtás törlesztéséből finanszírozták, amelynek az előirányzat-módosítása 0,9 M Ft összegben, felügyeleti szervi hatáskörben nem történt meg.

Az FVM Gazdasági Hivatal mérlegében szereplő tárgyi eszközök nettó állományi értéke analitikus nyilvántartással alátámasztott és egyező volt.

A 2002. évi XI. tv. végrehajtása során az FVM és a MeH közötti megállapodások alapján a vagyoni átadás-átvétel nem teljes körűen valósult meg. A MeH részére átadott számítástechnikai eszközök és tartozékainak nettó állományi értéke nem került megállapításra, és leltározása sem történt meg.

Az FVM tárgyi eszközök nyilvántartásából csak 11 darab gépjármű került, 1,3 M Ft nettó értéken kivezetésre az MKGI-vel közösen aláírt jegyzőkönyv alapján.

A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződések módosítása az FVM Gazdasági Hivatal, mint vagyonkezelő részéről a 2002. év folyamán nem történt meg.

A behajtásra előírt követelések állománya 33,6 M Ft, amely a mérlegben nem szerepel. Behajthatatlan követelésként - a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján - a 80 E Ft értékhatár alatt nyilvántartott összeg vehető figyelembe, amelyet a mérlegben nem kell kimutatni.

A vevőfolyószámla analitikus nyilvántartása alapján megállapításra került, hogy a követelések állománya 34,5 M Ft, amelyből 33,6 M Ft behajtásra előírt követelésként jogi úton történő rendezése folyamatban van. A vevők által elismert 2002. évi követelés állománya 0,9 M Ft, amely az adósok mérlegsorán szerepel. A behajtásra előírt követelések mind értékhatár felettiek, állományuk 33,6 M Ft, amelyet a mérlegben helytelenül nem szerepeltetnek.

A leltár végrehajtásával és a leltározás ütemtervével kapcsolatban az alábbi megállapításokat tesszük:

A 2002. évi leltározási utasítás nem terjedt ki az ingatlanokra és kapcsolódó vagyon értékű jogokra, az immateriális javakra. Az ingatlanok leltározására utoljára 1997. év folyamán került sor.

Leltárkészítés előtt selejtezést csak eseti jelleggel hajtottak végre, amit a felhasználó szervezeti egység kezdeményezett,

A számítógépek és tartozékai mennyiségi leltárfelvétele részben megtörtént, az Informatikai Főosztály végrehajtásával. A leltározás eredményéről (leltárhiányról, illetve -többletről) a jegyzőkönyv a vizsgálat befejezéséig nem készült el, ezért a MeH-nek átadott eszközök nem mutathatók ki értékben. A BM-nek átadott informatikai eszközök értéke az analitikus nyilvántartás szerint 11,4 M Ft, amelyről átadás-átvételi jegyzőkönyv 2002-ben nem készült.

A leltározás kiértékelésére és az állományban bekövetkezett változások átvezetésére 2002. évben nem került sor.

A leltározásról 2003. első negyedévében elkészült az összefoglaló jelentés, amely a leltárkiértékelések eredményeit tartalmazza.

A 2003. március 31-én készült Ellenőrzési Jelentés a fenti hiányosságokat alátámasztja. A leltározásért felelős és a gazdasági felelős a leltárt, a 2003. május 13-án kelt feljegyzésben értékelték és javasolták 5,1 M Ft értékben a könyvelési helyesbítések elvégzését.

Az FVM Gazdasági Hivatal mérlegében szereplő tárgyi eszközök év végi nettó állományi értékét leltárral nem támasztották alá.

Az Állami Számvevőszék financial Audit módszertanában foglaltak szerint az FVM Gazdasági Hivatal 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja, mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják:

A fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak törvény szerinti 2002. évi eredeti előirányzata 142 482,4 M Ft (ami - az évközi törvényi változások hatásának átvezetése során a beszámolóban 106 365,9 M Ft-ra változott), a módosított előirányzat 127 316,7 M Ft, valamint a pénzügyi teljesítés 108 661,6 M Ft összeggel szerepel a 2002. évi éves költségvetési beszámolóban.

A módosított kiadási előirányzat felhasználása 85,3%-os. A fejezet éves gazdálkodását a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában 18 655,1 M Ft kiadási megtakarítással zárta.

Az előirányzat-maradvány összege 13 747,0 M Ft, a módosított kiadási előirányzat 10,8%-a, amiből következik, hogy a kiadások teljesítésének pénzügyi háttere jelentős mértékben biztosított volt a 2002. évi gazdálkodás során.

A fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának köre 2002. évben a kormányváltáshoz kapcsolódóan módosult.

Az átadás szabályszerűen megtörtént, dokumentálása biztosított volt. A szakmai feladatok átadására, megállapodás alapján, év közben került sor, míg az előirányzat-átcsoportosítást az átcsoportosítások végrehajtásáról szóló kormányhatározat megjelenését követően, a fejezet által benyújtott bizonylatok alapján az év végén végezte el az Államháztartási Hivatal.

Az előirányzatokat kezelő pénzügyi szakmai szervezet szabályozottsága nem tekinthető teljes körűnek. Egyrészt az egyes folyamatokat részben fedi le a szabályozás, míg más esetekben az analitikus nyilvántartási rendszer tartalmi elemeinek meghatározása, egységes rendszerének teljes körű kialakítása hiányzik.

A számviteli politika főosztályvezetői szinten jóváhagyott, ami ütközik a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ában foglaltakkal.

Tartalmának vizsgálatánál példaszerűen az alábbi megállapítások tehetők:

Az egyéb - a számviteli politikával együttesen megjelenített - szabályzatok (leltározási és leltárkészítési, értékelési, pénzkezelési) nem teljes körűen az FVM irányító szervezetére vonatkoztatottak, némely helyen vállalkozási szemléletű számviteli kategóriák is megjelennek.

A vertikális folyamatok szabályozottsága a meglévő szabályzatokon keresztül biztosított, mindamellett, hogy a folyamatos aktualizálás elmaradhatatlan követelménye a változó hatáskörök és jogkörök követésének. Az ellenjegyzés, mint a folyamatok kapcsolódó eleme tartalmának, jelentőségének újragondolása mellett indokolt a gyakorlati érvényesülés biztosítása.

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben foglaltak végrehajtására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Beszerzési Szabályzatát tartalmazó 2/2001. (FVÉ 4.) FVM Utasítás rendelkezik.

Az utasítás hatálya alá tartozó költségvetési szerveknél azok árubeszerzéseket, építési beruházásokat, valamint a szolgáltatások megrendelését az utasítás mellékleteként kiadott Beszerzési Szabályzat előírásainak megfelelően bonyolították.

A minisztérium hivatali szervezeti egységei, valamint az FVM költségvetési szervei a pénzügyi fedezettel való rendelkezés és a beszerzésre vonatkozó engedély birtokában a közbeszerzési eljárás lefolytatását önállóan, saját hatáskörben végezték.

A költségvetési beszámoló, a könyvviteli mérleg adatai, a pénzforgalmi jelentés, az előirányzat-maradvány kimutatás, kiegészítő melléklet adatai főkönyvi kivonattal, az elszámolási számlák év végi záró egyenlegeivel, leltárral alátámasztottak. Az egyéb aktív és egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérleg adatait az ellenőrzött főkönyvi számlák alátámasztják.

A könyvviteli mérlegben rögzített 407,9 M Ft tartósan adott kölcsön a visszatérítendő mezőgazdasági beruházási támogatások összegét tartalmazza. Ez az összeg megegyezik a MÁK Rt. Finanszírozási Igazgatóság Követeléseket Kezelő Főosztály Pályázatos Követeléseket Kezelő Osztálya kimutatásával.

A 13 747,0 M Ft összegű előirányzat-maradványból 13 744,6 M Ft szerződéssel lekötött, de a 2002. évben pénzügyileg nem teljesített előirányzat volt.

A számviteli nyilvántartások rendszere biztosítja, hogy az éves beszámoló valamennyi eleme dokumentálisan alátámasztott legyen, a gazdálkodási folyamatok feljegyzésének eredményeként a kötelező kincstári és fejezeti egyezőségek biztosított legyen. Az előirányzatok megnyitása, azok módosítása, illetve felhasználása követhető, alapdokumentumok alapján egyeztethető.

Az előirányzat-módosítások dokumentáltsága teljes körű, az előirányzatok változásáról jogcímenként analitikus nyilvántartást vezetnek.

A kiadások 108 661,6 M Ft-ra teljesültek. A fejezeti kezelésű előirányzatokat a költségvetési törvényben meghatározott célra használták fel.

A pályázati rendszerben nyújtott támogatások utólagos elszámolása szabályozott, annak kialakított módja biztosítja a támogatási céloknak megfelelő felhasználását.

A feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása szabályszerűen, az Ámr-ben előírtaknak megfelelően történt.

A beszerzések bonyolítása megfelelt a közbeszerzésről szóló törvény előírásainak.

A bevételi lemaradást elsődlegesen a PHARE támogatások bevételkiesése eredményezte, amit a saját rész - társfinanszírozás - hiánya idézett elő.

A kiegészítő mellékletben szereplő információk részben a pénzforgalmi adatok megfeleltetésével, részben az alapbizonylatok adataival alátámasztottak.

Az előirányzat-maradvány 13 747,0 M Ft-os összege 18 655,1 M Ft kiadás megtakarításból és 4908,1 M Ft bevétel elmaradásból keletkezett.

A keletkezés okai között a kiadási megtakarításoknál a pályázati elbírálások esetenként hosszadalmas átfutási időintervalluma, valamint a beruházások megvalósításának elhúzódása a meghatározó. A nagyarányú maradvány kötelezettségvállalással terhelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az FVM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad az alábbi figyelemfelhívással.

NEMZETI FÖLDALAP

Jelentős változás történt az előző évi állapothoz képest abban a tekintetben, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. (NF tv.) 1. § (1) bekezdése alapján egy új kincstári vagyont kezelő, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet jött létre a KVI mellett, a KVI-től függetlenül. Ez a szervezet más minisztériumhoz tartozik mint a KVI.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet időközben átalakult, a korábbi (2002. év elején alakult) Kht. az év közepére megszűnt, és 2002. augusztus 1-jével megalakult az új Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ), amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete alá tartozó önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy alig egy évvel a Kht. megalakítást követően a Nemzeti Földalapot újra kell szervezni.

A Nemzeti Földalapról szóló törvényt - a 2002. évi XXIV. törvénnyel - a kihirdetést követő fél évvel módosították, és a bekezdések több mint felét átírták. Ugyancsak módosították a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendeletet, majd 2002. december 21-ével a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezték.

A 2002. december 31-én hatályos szabályozás néhány kérdésre még mindig nem ad egyértelmű választ, illetve ellentmondás van a Nemzeti Földalappal kapcsolatban az Áht.-n belül az alábbiak szerint:

Az előbbiek alapján szükséges a jogi szabályozás továbbfejlesztése és együttműködési kötelezettség előírása az NFSZ részére.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény "első változata" 2002. január 1-jén lépett hatályba és ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Földalap Kht. (MNFA Kht.). A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint a KVI-nek és az ÁPV Rt.-nek március 31-ig át kellett volna adnia a vagyonnyilvántartás adatait. Ehhez képest - a fogadókészség hiányában - a KVI részéről az első 1943 db ingatlan adatainak átadása csak 2002. április 10-én történt meg, és a többi adat átadására a Kht. működési ideje alatt már nem is került sor. Ez akkor még tételes átadás volt.

A következő átadásra a 2002. szeptember 18-i megbeszélést követően került sor, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) részéről viszont ekkor már nem tartottak igényt a tételes átadás-átvételre. A KVI által kötegelt iratokat egy kísérőlevéllel adták át "egyoldalúan" az NFSZ-nek a következők szerint.

2002. október 8. 530 db ingatlan;

2002. november 11. 741 db ingatlan;

2002. november 19. 34 903 db ingatlan (erdők nagy része);

2002. november 22. 228 db ingatlan.

A 17/2002. (II. 18.) Korm. rendeletben előírt határidő nem teljesült.

Az NFSZ nyilvántartási rendszere még nem készült el, a 17/2002. (II. 18.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezték, az "új" 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendeletben előírt kötelezettségek teljesülése helyszíni ellenőrzésünk lezárásakor még nem volt ellenőrizhető.

A 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet a kihirdetést követő 8. napon lépett hatályba. Előírta, hogy a korábban vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezetek kötelesek az NFSZ részére legkésőbb 2002. december 31-ig átadni az ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó nyilvántartási és hasznosítási adataikat, amely feladat végrehajtásáról az NFSZ-nek megállapodást kell kötnie. A KVI részéről az átadás korábban megtörtént, de figyelembe véve az év végi ünnepeket, a "megállapodás megkötésére" vonatkozó előírást már nem lehetett teljesíteni.

A Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság (MNFA Kht.) 2002. augusztus 15-én az NFA rendelkezésére bocsátotta a Nemzeti Földalap termőföldvagyon nyilvántartási rendszerét (a nyilvántartott adatokkal együtt), az iktató- és iratnyilvántartási rendszert (a Nemzeti Földalappal összefüggésben), a Kht.-hoz beérkezett iratokat, és a földhaszonbérleti szerződéseket (az ÁPV Rt. és a KVI által átadott iratokkal), valamint a földhaszonbérleti díjak számlázó rendszerét. Az NFA által 2002. december 31-én használt nyilvántartási rendszer igénybevétele jogfolytonos az MNFA Kht. által kialakított rendszerrel.

Az NFA megalapítása óta folyamatosan használja az MNFA Kht. informatikai hátterét, de csak 2002. október 21-én kötött háromoldalú megállapodást a jogtiszta használat érdekében.

A MNFA Kht., a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a KRIEG'S KRAKSZ Kft. között létrejött 2002. október 21. keltezésű megállapodás, amely a felek között a végelszámolás befejezéséig a MNFA Kht. szoftvereinek használatát szabályozza, a hatályát vesztett 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet előírásaira felépített szoftver átvételét rögzíti. Jogfolytonosság van az adatok, az eszközök és a felhasználói jogok tekintetében. (Az MNFA Kht. nyilvántartását a 2002. március 31-ei állapotnak megfelelően átvett adatokat illetően NFA teljesnek tekinti.)

Az MNFA Kht.-tól átvett szoftvert az ÁPV Rt.-től és KVI-től 2002. július 31-ig
átadott termőföldvagyon, illetve beérkezett iratok kezelésére nyilvánították üzemképesnek a háromoldalú szerződésben.

Az MNFA Kht. által rendelkezésre bocsátott, az NFA által jelenleg is használt informatikai eszközökön csak a menetközben felmerülő feladatok megoldásához feltétlenül szükséges változtatásokat végezték el, a Nemzeti Földalap jelenleg működő belső nyilvántartási rendszere jelentős mértékben a hatályon kívül helyezett, illetve az időközben módosított jogi szabályozásra épül.

A vagyonnyilvántartás rendszerének továbbfejlesztése és a Nemzeti Földalap célrendszere közötti kapcsolat jelenleg még közvetett. Érvényes ez a tervezési és a belső szakmai/eljárási szabályozásokra egyaránt. Az NFA indokolása elfogadható, hogy mindenek előtt a Szervezet felállítását és működőképességét kellett megteremtenie.

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 2. § (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés 48/2002. (VII. 19.) OGY határozatában megalkotta a földbirtok-politikai irányelveket. A II. fejezet rendelkezik az NFA vagyonkezelési és hasznosítási feladatairól.

Az OGY határozat alapján adták ki a 2/2002. NFA elnöki utasítást, mely a földbirtokpolitikai-irányelvek alapján fogalmazta meg a Szervezet 2002. évre szóló stratégiai céljait (2002. augusztus 30.). A stratégiában megjelölt feladatok közül egyik legfontosabb a 4. pont, amely az EU csatlakozással együtt járó követelményekre történő felkészülést, s az ezekhez szükséges jogszabályok, illetve vagyongazdálkodással, vagyonnyilvántartás rendjével kapcsolatos szabályozások "előkészítését" tűzte ki célul.

A nyilvántartási tárgykört érintő stratégiai feladat aktuális, vagy egy-egy konkrét intézkedési kötelezettséghez kapcsolódik. Ilyen például a szerződések és más kötelezettségvállalások átfogó nyilvántartási rendjének szabályozása. Ez és más, a nyilvántartási rendszer rögzítését szolgáló belső szabályozás azonban nem készült. A 2002-ben kiadott elnöki utasítások - a stratégiában meghatározott feladatokat követve - elsősorban az NFA működtetéséhez alapvetően szükséges szabályzatokat, utasításokat tartalmazták.

Előkészítették a nyilvántartási rendszer megalapozásának egyik fontos előfeltételét szolgáló, az iratkezelés részletes szabályait tartalmazó elnöki utasítás tervezetet, 2002. november 21-ei dátummal. Ezt az NFA SZMSZ 32. §-a alapján a Vagyonnyilvántartási és Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály állította össze és küldte meg az NFA elnökhelyetteseinek egyeztetésre.

A munkakörülményekre is visszavezethetően nem készült sem ügyrend a Vagyon-nyilvántartási és Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály számára, sem vagyonnyilvántartási eljárási rend, illetve ahhoz illeszkedő szabályzat. Ennek megfelelően még tervezeti formában sem kapcsolja össze belső szabályozás, vagy más írásban rögzített intézkedési követelmény a koncepcionális és stratégiai feladatokat a rendkívül szerteágazó és nagy mennyiségű aktuális nyilvántartási teendőkkel. A megtett intézkedések sorából - a teljességre való törekvés nélkül - kiemelhető egy-két eset, amelyek a célirányos szakmai lépések irányába mutatnak.

A Nyilvántartási és Informatikai Osztály 2002. december 13-ai keltezéssel összeállított egy informatikai helyzetismertetőt és jövőképet, ami kiinduló alapja lehet a továbblépésnek. A 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján dekoncentráltan kezelt adatbeszerzési-, illetve egyéb kötelezettségeik összehangolt beszerzésére tett az NFA lépéseket, amikor a földnyilvántartási és a földhasználatra vonatkozó adatok koordinált beszerzését kezdeményezték az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya részére.

Hátrányosan befolyásolták 2002. II. félévében ezen belső szakmai szabályzatok elő-, illetve elkészítését a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet megjelentetésével kapcsolatos Szervezeten belüli munkálatok. A hatálybalépést követően pedig (helyszíni ellenőrzésünk lezárásáig) még nem telt el elegendő idő - a rövid távon látható feladatokon túl - a nyilvántartás rendszerszemléletű áttekintéséhez.

A vagyonnyilvántartás aktuális kérdései rendre szerepelnek az NFA Vezetői Értekezlet emlékeztetőiben is. A vezetőség előtt napirenden vannak a halasztást nem tűrő kérdések, és ezen túlmenően megjelennek olyan feladategyeztetések is, amelyek már a vagyonnyilvántartási rendszer megalapozását szolgálják, bár ezek átfogó rendszere még nem alakult ki. (Elkészült és véleményezés előtt áll az informatikai rendszer tervezete, tájékoztatás volt az iratkezelési szabályozás javításáról, a szerződéstár rendbetételéről stb.).

A közép- és rövid távú feladatok ellátását megalapozó munkaköri leírások elkészültek. Az NFA SzMSz-hez igazított konkrét feladatlebontások között kiemelkedő a Nyilvántartási és Informatikai Osztály vezetőjének részletes feladat-meghatározása.

A Nemzeti Földalaphoz jogszabályok által rendelt kezelt vagyon nyilvántartási adatainak és az azokhoz tartozó okiratok és iratanyagok átadásáért a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet a vagyonkezelési feladatokat eddig ellátó szervezeteket tette felelőssé. Ennek teljesítésére rövid határidőt jelölt meg
a 18. § 3. a) pontjában.

Az összes érintett vagyonkezelő tekintetében megállapítható, hogy voltak késések (KVI és ÁPV Rt. is) a nyilvántartási adatok átadásánál, a központi közigazgatási szervek pedig többségükben nem teljesítették kötelezettségüket. (Kivétel: az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztályhoz tartozó vagyonkezelők és az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság.) Vannak és várhatóak vitatott, vagy tisztázatlan ügyek. Ezek közül például a védett és a védelemre tervezett területek hovatartozása tekintetében az érintett 3 minisztériumnak kormányhatározat alapján kell egyeztetést folytatnia.

A jogelődök átadott nyilvántartásának teljessége bizonyítást igényel, biztosítása belátható időn belül is csak törekvés szinten valószínúsíthető. Ezt a célt szolgálja, hogy a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 18. § (3) c) pontja 2003. január 31-ei határidővel elrendelte a területileg illetékes körzeti földhivatalok adatszolgáltatását az NFA részére.

A 2002. évi XXIV. tv.-nek megfelelően a KVI és az ÁPV Rt. ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó nyilvántartási és hasznosítási adatait és az ezzel kapcsolatos okiratokat az MNFA Kht. és az NFA számára 2002. december 31-ig informatikai adathordozókon, EXCEL fájlban is átadták.

Az ezen adatokra és információkra alapuló jelenlegi földrészlet alapú nyilvántartás kialakítása még nem teljes, mivel

A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának teljessége érdekében különböző szervektől - többnyire saját kezdeményezésre - adatbekérések indultak meg az NFA részéről. Ezen túl a jogi szabályozás által meghatározott hasznosításokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok is nagy mennyiségű irat- és adatforgalmat rónak az újonnan felállított Szervezetre, amelyek az ügyfelek széles köre és az ügyek jellege miatt rendezett lebonyolítást követelnek meg.

Bekérték, rendszerezték és részben feldolgozták a közel 24 000 db földfelajánlást, aminek adatait az MNFA Kht.-tól és a megyei földművelésügyi hivataloktól kaptak meg.

Együttműködési megállapodásokat tervez az NFA az Állami Erdészeti Szolgálattal az Országos Erdőállomány Adattárban fellelhető adatok átvételére és a jelentős földhasználókkal (erdőgazdaságok, MG-k) Az erdészeti részvénytársaságoktól az általuk kezelt - védett és védelemre tervezett területek elkülönítésével - erdőről és termőföldről készülő kimutatásokat kérték be. Helyszíni ellenőrzésünk lezárásának idején tárgyalások folytak a térinformatikai rendszerhez való kapcsolódásról.

A haszonbérleti szerződések alapján kiróható haszonbérleti díjak behajtásáról 2002-ben két alkalommal is gondoskodott az NFA. Ez egyben jó alkalom volt a földhasználati viszonyok áttekintésére, ellenőrzésére. A vagyon- és a földhasználat nyilvántartás kialakítását ugyanis úgy tervezik, hogy a rendszeren belül állandó kapcsolatba hozhatók legyenek. Az ÁPV Rt. szerződéstárának digitalizált állományát is átadta. Ez szerződés-szöveg mélységig megtekinthető, de nem integrált az adatbázissal. Az NFA rendelkezik a haszonbérleti szerződésekhez kapcsolódó számlázási adatokkal is.

További jelentős nyilvántartási feladatot jelent a 2001. ősze óta beérkezett, illetve beérkező földfelajánlások kezelése. Az ügyszám 25 000 felett van. Ezek manuális feldolgozása elkezdődött. Vizsgálatunk nem tért ki arra, hogy az informatikai adatbázison, illetve nyilvántartáson túl - amelyek papír alapú iratháttere is átadásra került a korábbi vagyonkezelőktől -, milyen okiratokhoz csatolt dokumentumok manuális feldolgozása kezdődött el, vagy tolódik szükségszerűen későbbi időpontra, illetve évül el.

A 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 18. § (4) pontja szerint az NFA kötelezettsége, hogy a korábbi vagyonkezelő szervekkel közvetlen megállapodásokat kössön. Ezek hivatottak rögzíteni a vagyonnyilvántartási adatok átadását, módját és tartalmát, azaz azt, hogy a kormányrendelet által előírt kötelezettségek teljesítését végrehajtották. Ez a feladat a Vagyonkezelési Főosztályhoz tartozik. A jogszabályi feltételek, elsősorban az említett kormányrendelet hatálybalépésének időpontja miatt a korábbi vagyonkezelőkkel való megállapodás átcsúszik a földhivataloktól szükséges adatok beszerzéséig, és az azt követő egyeztetések elvégzéséig.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló 1991. évi XIV. tv. 15. § (3) bekezdés a) pontja 1991. június 9-ével hatályon kívül helyezte a Ptk. 121. § (3) bekezdését és ezzel az állami tulajdon elbirtoklása is lehetővé vált, amely akkor még 10 év volt, tehát 2001. június 9-ével következhetett volna be. Az állami tulajdonú földterület-ingatlanok nyilvántartásáról szóló - 2000. szeptemberben elkészült - ÁSZ jelentés egyik célja annak vizsgálata volt, hogy az államnak mint tulajdonosnak van-e az érdekeit kielégítő nyilvántartása az ingatlanairól.

Az állami tulajdonú földterület-ingatlanok nyilvántartásáról szóló ÁSZ jelentés megállapításai szerint az elbirtoklással közvetlenül veszélyeztetett volt 5 864 db a Magyar Állam tulajdonába bejegyzett olyan ingatlan, amely sem vagyonkezelővel, sem használóval nem rendelkezett, továbbá 304 db olyan ingatlan, amelynél vagyonkezelőként is a Magyar Állam volt bejegyezve.

Az Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felkérte a KVI vezérigazgatóját az ÁSZ javaslatok végrehajtására és az állami tulajdonú ingatlanok elbirtoklásának megakadályozása érdekében az intézkedések soron kívüli megtételére, amelyről havi rendszerességgel tájékoztatást is kért. Időközben törvénymódosítással a Ptk.-ban az elbirtoklás idejét 10 évről 15 évre emelték, így az állami tulajdonú ingatlanok elbirtoklásának közvetlen veszélye elmúlt, illetve 2006. június 9-ére tolódott. Az NFSZ megalakulásával 2002. év végére új helyzet állt elő, mert a KVI mellett attól függetlenül egy új kincstári vagyont kezelő szervezet jött létre, amely ingatlan-nyilvántartása még nem épült ki. Ezért a 2002. év végi állapot szerint nem ítélhető meg, hogy az államnak van-e az érdekeit kielégítő teljes körű ingatlan-nyilvántartása. Az NFSZ nyilvántartása a földhivatali ingatlan-nyilvántartásra fog épülni, így valószínűsíthető, hogy egy "összefuttatás" során lényegesen kevesebb hibát találunk majd, mint 2000-ben. Az NFSZ ingatlan-nyilvántartási rendszerének működését, illetve az állami tulajdonú ingatlanok elbirtoklásának veszélyét megítélni nagyobb biztonsággal azonban csak ekkor lehet.

 

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

A HM fejezet 2002. évi költségvetésének eredeti kiadási előirányzata 261 318,4 M Ft volt (a tervezett GDP 1,61%-a, összhangban a Magyar Köztársaság NATO csatlakozáskor vállalt kötelezettségével), amelyhez a Kvtv. 13. § (1) bekezdése alapján bevételi előirányzat nem kapcsolódott. Utóbbi szerint a HM fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele a meghatározott kivételektől eltekintve a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Az eredeti kiadási előirányzat a 2001. évi eredeti kiadási előirányzatot 10,7%-kal, a 2001. évi tényleges teljesítést 7,9%-kal haladta meg.

A módosított kiadási előirányzat 293 611,8 M Ft-volt, ami az eredeti kiadási előirányzathoz képest 12,4%-os növekedést jelent. A kiadási előirányzat növekményből (32 293,4 M Ft) a jóváhagyott 2001. évi előirányzat maradvány 20 607,7 M Ft (63,8%), az engedélyezett OEP támogatás 4790,2 M Ft (14,8%) a költségvetési támogatás emelések (az általános tartalék terhére történt átcsoportosítással együtt) és elvonás egyenlege 3077,7 M Ft (9,5%), a fejezetnél jelentkező egyéb előirányzat-növekedések (pl. pályázatok eredménye, kölcsönök visszatérülése, pénzeszköz átvételek más fejezetektől, nemzetközi feladatok bevételei stb.) több mint 4,5 Mrd Ft (11,9%).

A HM fejezet 2002. évi kiadásai 278 315,8 M Ft-ra teljesültek (a módosított kiadási előirányzathoz viszonyítva 94,8%, a 2001. évi tényleges teljesítéshez viszonyítva 114,9%).

A 2002. év folyamán a központi költségvetést megilletően 1202,8 M Ft bevétel keletkezett a fejezet intézményeinél, ami 80,4 M Ft decemberi bevétel kivételével - ennek átutalása 2003 januárjában történt meg - 2002. év végéig befizetésre került a központi költségvetés részére.

A HM fejezet személyi juttatásai és járulékai - 113 951,3 M Ft - a teljesített kiadások 40,9%-át tették ki (ez 0,9%-kal magasabb, mint a 2322/1999. (XII. 7.) Korm. határozat 5. pontjának hosszú távú követelménye).

A fejezet kiadási előirányzatai közül a személyi juttatások előirányzatát
849,2 M Ft-tal - az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - túllépte (100,9%), mivel a tervezettnél jobban nőtt a szerződéses állomány, bővült a nemzetközi feladatok köre.

A HM fejezet 2002. évi költségvetési létszámát 45 088 fővel tervezte (a 62/2000. (VI. 21.) OGY határozat és a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján). A 2002. évi átlagos statisztikai létszám 41 975 fő (2001. évhez képest 1550 fővel kevesebb) a december 31-ei munkajogi záró létszám a 2001. év végi létszámmal közel azonos, 44 539 fő volt. Az év során az átlagos feltöltöttség 93,1%-os volt. A fejezeti létszám 79,5%-a katona, 20,5%-a polgári személy. Az év során a sorállomány létszáma 2000 fővel csökkent.

A hivatásosok - a fejezet költségvetése az új illetményrendszer forrásait nem tartalmazta - és közalkalmazottak illetményfejlesztéséhez a fejezet a központi céltartalékból kapott előirányzat-emeléseken túl a 2227/2002. (VIII. 2.) Korm. határozattal engedélyt kapott a dologi, felújítási, intézményi beruházási előirányzataiból személyi juttatás és járulékai előirányzatra történő átcsoportosításhoz (14 921 M Ft).

A tárca dologi kiadásainak eredeti előirányzata 84 769,2 M Ft volt, ami a 2001. évi ténylegesen teljesített dologi kiadásokat (79 514,9 M Ft) 6,6%-kal haladta meg. A módosított dologi kiadási előirányzat (98 120,3 M Ft) 91,5%-ra, 89 769,6 M Ft-ra teljesült. A dologi kiadások a fejezet teljesített kiadásai 32,2%-át tették ki (a 2001. évi arány 32,8% volt).

Felhalmozási kiadásokra (intézményi beruházás, felújítás) a fejezet eredeti kiadási előirányzata 54 094,3 M Ft volt, ami az év végére 49 295,2 M Ft-ra módosult. A teljesítés 41 964,1 M Ft (85,1%), ami a fejezet összes teljesített kiadásainak 15,0%-a.

Fejezeti kezelésű előirányzatokra a tárca 2002. évi költségvetése 23 212,0 M Ft-ot tartalmazott, ami az év végére 24 033,4 M Ft-ra módosult. A fejezeti kezelésű előirányzatok tényleges kiadásai 23 550,6 M Ft-ot jelentettek (a teljesülés 98%), ami a tényleges fejezeti kiadásokból 8,5%-os részarányt képviselt.

A 2002. évről készülő számszaki és szöveges beszámolók megfelelő elkészítéséhez a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (HM KPSZH) főigazgatója a 2/2003. számú intézkedésével már 2003. január 31-én meghatározta az intézményi beszámolók elkészítésének és címek/alcímek szerinti összesítésének rendjét.

A fejezet intézményei a számszaki beszámolóikat a HM KPSZH által központilag kiadott rögzítő és ellenőrző program alkalmazásával készítették el.

A HM KPSZH a kincstári és az elemi beszámolók egyeztetését mind fejezeti, mind cím/alcím bontásban elvégezte. Előirányzat-eltérés csak egy alcím esetében fordult elő. Teljesítési eltérés a fejezet minden címénél előfordult, zömmel a személyi juttatások és járulékaik, a dologi kiadások, a pénzeszközátadások, illetve átvételek, a függő átfutó és kiegyenlítő kiadások, és bevételek sorokon, valamint a pénzforgalom nélküli tételeknél.

A HM KPSZH-hoz benyújtott beszámolók az eltéréseket, azok szöveges indokolását tartalmazták. Az eltérések fejezeti indokolását a tárca a PM-nek, az Államháztartási Hivatalnak megküldte.

A Kvtv. 50. § (9) bekezdésében az Országgyűlés felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a haderő átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel, a HM fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

A kormányváltással, kormányzati struktúraváltozással kapcsolatosan a fejezet előirányzatainak felhasználási szabályait nem kellett módosítani, mivel a kormányzati struktúraváltozás a tárcát nem érintette.

Az év során az előirányzat-módosítások általában a szükséges időben és mértékben valósultak meg (néhány nemzetközi gyakorlat és az MH katonai rendfenntartó kontingens, valamint őr és biztosító szakasz esetében nem).

A tárcánál a 2002. évben a finanszírozási rendből következő likviditási probléma nem fordult elő. Az időarányos kincstári folyósítást csak néhány esetben kellett előrehozással módosíttatni (13. havi személyi járandóságok és járulékai, a honvéd egészségügyi intézmények január havi költségvetési támogatása).

A HM fejezet 2001. évi maradvány-elszámolása jóváhagyását a PM a jogszabályban előírt május 15-i határidőhöz képest jelentős késedelemmel, 2002. november 29-ével végezte el. Ezért a fejezet szervezetei 2001. évi jóváhagyott előirányzat-maradványaikat zömmel 2002 decembere utolsó napjaiban kapták meg. Emiatt is magas a 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány.

A 2002. évi fejezeti előirányzat-maradványokról a HM tárca 2003. április 14-én küldött elszámolást a PM-nek. Az összes jóváhagyandó előirányzat-maradvány 15 569 M Ft, amely 2,7 M Ft kivételével kötelezettségvállalással terhelt. Ténylegesen azonban 2002. december 31-én:

a Pécsi Tudományegyetem támogatási előirányzata 211 M Ft volt, ebből csak 2003. január elején került kifizetésre 208,3 M Ft, a maradvány 2,7 M Ft;

a "Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez" előirányzat 22,8 M Ft-os maradványából 12,1 M Ft, valamint a "Hozzájárulás a WEAG működési költségeihez" előirányzat 1,9 M Ft-os maradványa szabad maradvány volt 2002. december 31-én, csak a 2003. évre nem ismert, de várható NATO és WEAG igények teljesítése érdekében került kötelezettségvállalással terheltként kimutatásra;

az MH KHK fejezeti kezelésű beruházási előirányzat 116 M Ft maradványa tulajdonképpen az előirányzat 2001. évi maradványa, amelynek jóváhagyásáról az előirányzat kezelője 2003. február 12-én értesült hivatalosan, így annak felhasználásáról, lekötéséről 2002. december 31-ig intézkedni nem tudott.

A HM közigazgatási államtitkárának véleménye szerint: a HM Kollégiuma 2002. szeptember 30-ai kibővített ülésén döntött a Magyar Honvédség egészségügyi rendszerének átalakításával kapcsolatos koncepcióról, ennek keretében a Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházásának folytatásáról.

A honvéd egészségüggyel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 2016/2003.
(II. 6.) Korm. határozat szerint előterjesztést kell készíteni a Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházás helyzetének rendezéséről. Az előterjesztés a Kormánynak benyújtásra került, ennek megfelelően a Magyar Honvédség Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházás befejezéséről a feladatok és a határidők pontosításáról a 2058/2003. (III. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A kormányhatározat szerint a kórház-rekonstrukciós beruházás befejezésével kapcsolatos költségeket a Honvédelmi Minisztérium a mindenkori GDP arányos költségvetéséből, szigorú költség-hatékony felhasználás mellett kell, hogy biztosítsa. Mindezen előírások szoros összefüggésben vannak a már említett kollégiumi döntéssel.

Az MH KHK fejezeti kezelésű 116 M Ft előirányzat-maradványa tulajdonképpen a 2001. évi maradványt foglalja magában. A Pénzügyminisztérium a tárca előirányzat-maradványát 2002. december 5-én hagyta jóvá, ezért a központi beruházással kapcsolatos beruházási ismertető csak ezután kerülhetett előterjesztésre. A beruházási ismertetőt miniszter úr 2002. december 20-án írta alá. A teljes beruházás közbeszerzési eljárás indításának engedélykérelmét miniszter úr 2002. december 20-án engedélyezte, mely engedélyezés 17 803 M Ft-os költségkihatása magában foglalta a 2002. évi 116 M Ft összegű előirányzat-maradványt is.

A HM tárca eszközei a 2001. december 31-i állapothoz képest 2002. december 31-ére nyilvántartási értéken 2,7%-kal emelkedtek, elérték a 685,7 Mrd Ft értéket. Ezen belül az ingatlanok (103%), az immateriális javak (129,5%), a járművek (151%), a beruházások (179%) nyilvántartási értéke emelkedett. Összességében a tárgyi eszközök állománya 8,7%-kal nőtt. A "0"-ra leírt eszközök állománya a bruttó eszközérték 21%-át teszi ki (ezen belül immateriális javak 32%, gépek berendezések 69%, járművek 58%).

A fejezet felügyeleti szerve 2002. évben új gazdasági társaságot nem alapított. A 2002. év végén a fejezet részvénytársaságokban lévő részesedései
2798,7 M Ft-ot tettek ki.

A fejezet 7 részvénytársasága 2002. évben összesen 273,8 M Ft adózott eredményt ért el (két erdőgazdaság - HM KASZO Rt., HM VERGA Rt. - veszteséges volt). A honvédelmi miniszter jóváhagyásával az adózott eredményből osztalék befizetési kötelezettség - a szükséges fejlesztések saját forrásból történő megvalósítása érdekében - nem írtak elő számukra.

A fejezet közhasznú társaságai (6 Kht. 100%-os tulajdonú, 1 Kht. 17%-os tulajdonú, a részesedés összértéke 1,2 Mrd Ft) 2002. évben 7931,3 M Ft támogatást kaptak működésükhöz és feladataik ellátásához. A Kht.-k összesen 1214,3 M Ft adózott eredményt értek el (a HM Kulturális és Szabadidő Központ Kht. veszteséges volt, a HM Térképészeti Kht. adózott eredménye 1063,4 M Ft lett).

A HM fejezet szervezeteinek lejárt tartozásállománya 2002. év végén minimális volt. Két szervezetnél alakult ki 30 nap alatti lejárt szállítói tartozás (MH KHK 81 M Ft; MH Pécsi Honvédkórház 3 M Ft).

A HM fejezeti letéti számlán a 2002. évben forgalom nem volt, annak nyitó és záró egyenlege "0".

A HM Igazgatás részére a Kvtv. 16 920,9 M Ft kiadási előirányzatot hagyott jóvá, bevételi előirányzatot nem, a költségvetési támogatás előirányzata 16 920,9 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 054,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 780,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 10 274,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 10 366,6 M Ft, a bevételeknél a (pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 771,0 M Ft, a támogatásnál 10 274,2 M Ft volt.

A Honvédelmi Minisztérium a Magyar Köztársaság kettős alaprendeltetést megvalósító központi, kormányzati szerve, amely a honvédelmi ágazat közigazgatási feladatai mellett felsőszintű katonai vezető szervként felelős a Magyar Honvédség (HM) irányításáért és katonai vezetéséért is (2204/2001. (VIII. 8.) Korm. határozat). Irányítja és felügyeli a HM hivatalokat, háttérintézményeket, az MH szervezeteit, a fejezethez tartozó egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeket. Gondoskodik az ország fegyveres védelmével kapcsolatos honvédelmi követelmények érvényesítéséről. A HM egyenlő a HM Igazgatása költségvetési szervvel.

A minisztériumi szervek (46 egység) rendeltetését, feladatait, a végrehajtás rendjét, a vezetők hatáskörét a miniszter által jóváhagyott ideiglenes SzMSz (556/583/2001. augusztus 22.) és módosításai tartalmazzák. A főosztályi, csoportfőnökségi ügyrendeket a területet felügyelő HM felső vezetők hagyják jóvá.

A HM fejezet gazdálkodása - összhangban az Áht. és az Ámr. előírásaival, továbbá figyelemmel a fejezet költségvetési sajátosságainak szabályairól szóló 90/1997. (V. 30.) Korm. rendeletben foglaltakra - központilag szabályozott (9/1998. (HK 4.) HM utasítás).

Központilag előírt a fejezet számviteli politikája és számlarendje (96/24/2002., illetve 95/71/2002. HM KPSZH Nytsz-en), az anyagnem felelős kódok, a címrend kódok. Központilag szabályozott a kötelezettségvállalás (a honvédelmi szerv vezetője), az ellenjegyzés (a központi szervek vezetői, a HM PSZSZ különböző szintjei az értéktől függően), az utalványozás. A szabályozás biztonságos, mert az ellenjegyző függelmileg nem tartozik a kötelezettségvállalóhoz és az utalványozóhoz. A költségvetési előirányzatok intézményi hatáskörbe tartozó módosítását a költségvetéssel rendelkező szervezet vezetője jogosult végrehajtani.

A minisztérium (HM igazgatás) mint intézmény - részjogkörű, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet - gazdálkodásának szabályait a 12/1999. (HK 10.) HM KÁT intézkedés rögzíti.

A HM igazgatás pénzügyi-számviteli feladatait a HM 1. TPSZI állományába tartozó, csak a minisztérium igazgatása részére dolgozó pénzügyi referatúra látja el. Létszáma 12 fő, akik a minisztérium négy objektumban való elhelyezése következtében négy telephelyen dolgoznak, ugyanezért négy bankszámlát alkalmaznak. A minisztériumi részlegek (46 egység - felsővezetők, főosztályok, csoportfőnökségek) a részükre kiadott előirányzati keretekből gazdálkodnak. A könyvelési adatrögzítést a saját jelszavával a rendszerbe belépő pénzügyi referens végzi. A KGIR az áfa-kulcs alapján ellenőrzi az értéket, a főkönyvi számlaszám, az anyagnem kód és a KTK összhangját. A referatúra rögzítette tételek ellenőrzése a HM 1. TPSZI Számviteli Osztályán történik. Az átutalási megbízást a Kincstár részére nem a referatúra, hanem a HM 1. TPSZI központi szervezete készíti el. A személyi juttatások elszámolásához a számítógépes HRMS rendszer közvetlen kapcsolatot teremt a humánpolitikai részleg, a referatúra és bérszámfejtő és kifizető HM PSZNYI között.

A HM igazgatás ingatlan és tárgyi eszköz vagyonnal nem rendelkezik. A fejezeti szabályozás szerint ezek az MH Támogató Ezred vagyonában vannak. Az év során a minisztérium költségvetése terhére beszerzett eszközök térítésmentesen átadásra kerülnek az MH Támogató Ezred részére (a minisztériumi személygépkocsik üzemeltetése, kiadásai elszámolása is az MH Támogató Ezred feladata, a hivatali mobiltelefonok működtetésének kiadásai az MH Híradó Parancsnoksághoz vannak telepítve).

A minisztériumi alapítású gazdasági társaságokban (HM Rt.-k) lévő részesedések a HM KPSZH könyveiben vannak nyilvántartva. Az ingatlanok üzemeltetése a HM Ingatlankezelési Hivatal (HM IKH) feladata.

A HM igazgatás beszámolója és a kincstári adatszolgáltatás között előirányzati eltérés nem volt.

A teljesítési adatok eltérése a központosított bérkifizetésből következett, mivel a személyi juttatások és járulékaik kifizetése és kincstári bejelentése a HM PSZNYI-től történt. Ezen kívül téves KTK alkalmazásból mindössze 118 E Ft eltérés mutatkozott a HM Igazgatás beszámolója és a kincstári adatok között.

A HM igazgatás költségvetési beszámolójának adatai a főkönyvi kivonat adataival egyezőek.

A HM igazgatás mérlege leltárral, főkönyvi kivonattal alátámasztott. A mérlegsorok 2002. évi adatai megegyeztek a főkönyvi kivonat vonatkozó adataival. A zárlati rendező tételek könyvelése az előírásoknak megfelelően történt. A HM Igazgatás mérlegét a HM KMEH ellenőrizte.

A HM igazgatás kiadási és bevételi előirányzatai teljesítése a kincstári adatbázisból történt mintavételezéssel (50 tétel a HM Igazgatás, 65 tétel a HM PSZNYI tranzakcióiból) került ellenőrzésre. A kiválogatott tételeknél hiányosság, szabálytalanság nem volt.

A személyi juttatások eredeti kiadási előirányzata 1553,6 M Ft volt, ami az előirányzat-módosítások után 5835,9 M Ft-ra emelkedett. A teljesítés 5932,5 M Ft (101,65%) lett. Az előirányzat túllépése - az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 96,5 M Ft. A személyi juttatások a HM igazgatás összes kiadásai 56,9%-át jelentették a 2002. évben.

A HM igazgatás engedélyezett létszáma 895 fő volt 2002. évben. A tényleges létszám ennél magasabban alakult (átlagos statisztikai állományi létszám év végén 1093 fő). A munkajogi létszám év végén 1223 fő - ez tartalmazza a fejezet összes rendelkezési állományban lévő (241 fő) munkavállalóját is.

A dologi kiadások eredeti kiadási előirányzata 1244,1 M Ft volt, ami az év során 1649,0 M Ft-ra módosult. A teljesítés 1153,3 M Ft (69,9%). A 2002. évi bérfejlesztések végrehajtása érdekében a dologi és intézményi beruházási kiadásokat a fejezet területén igyekeztek visszafogni. A dologi kiadások a HM Igazgatás összes kiadásai 11,1%-át tették ki. A felújítási, beruházási kiadások a HM Igazgatás összes kiadásai 12,2%-át jelentették.

A HM igazgatás letéti számlával nem rendelkezik.

A HM igazgatás 2002. évi előirányzat-maradványa szabályszerűen állapították meg.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a HM fejezet igazgatás cím a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A HM fejezet 2002. évi költségvetése eredeti kiadási előirányzata - a 2000. évi CXXXIII. tv. szerint - 261 318,4 M Ft volt. Ebből a 8. cím fejezeti kezelésű előirányzatok - 9 kiemelt előirányzaton összesen 23 212,0 M Ft-ot képviseltek, az összes kiadási előirányzat 8,9%-át. 2002. év végén a fejezet módosított kiadási előirányzata 293 611,8 M Ft volt - az eredeti kiadási előirányzathoz viszonyítva 112,4% - amiből a fejezeti kezelésű előirányzatok módosított kiadási előirányzatai összesen 24 033,4 M Ft-ot képviseltek (az eredeti kiadási előirányzathoz viszonyítva 103,5%).

A HM fejezet 2002. évi tényleges kiadásai 278 330,5 M Ft-ot tettek ki, ami a módosított kiadási előirányzat 94,8%-a. Ebből a fejezeti kezelésű előirányzatok tényleges kiadásai 23 550,6 M Ft-ot jelentettek, a tényleges fejezeti kiadások 8,5%-át. A fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási teljesítése 98%, a maradvány 482,8 M Ft.

A HM fejezet szervezetei, intézményei gazdálkodását túlnyomó részt központi rendelkezések, utasítások szabályozzák, amelyek kitérnek a fejezeti sajátosságokra is (központilag kiadott, rendszeresen aktualizált számviteli politika és számlarend, központilag szabályozott a fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendje, a kincstári számlakezelés és a pénzforgalom rendje, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás rendje).

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001-2002. évi tervezése, felhasználása, elszámolása rendjéről az Áht. 49. § ában előírtaknak megfelelően, a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az 5/2001. (III. 13.) HM rendeletben intézkedett. Ebben a fejezet sajátosságait figyelembe véve határozta meg a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási felelőseit, a tervezés, az adatszolgáltatás, az előirányzat-módosítás, a beszámolás, a maradvány-jóváhagyás szabályait. A rendelet 2. § (5) bekezdésének megfelelően a gazdálkodási felelősök a nyilvántartási, adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségük végrehajtási rendjét saját SzMSz-ükben, ügyrendjükben, illetve ezekhez kapcsolódó rendelkezésben írásban szabályozták.

A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetései 2002. évben a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 36. § és 42. §-aiban meghatározottak szerint készültek el. A fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási teljesítéséről a gazdálkodási felelősök adatszolgáltatása alapján a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (HM KPSZH) összevont számszaki beszámolót, illetve szöveges indokolást készített a fejezet 2002. évi költségvetési beszámolójához.

Az MH Központi Honvédkórház, a Lakásépítés és a Katonai védelmi beruházások előirányzatai tekintetében a Beruházás ismertetők, Beruházás Finanszírozási Alapokmányok és módosításaik elkészültek, azokat a Kincstár befogadta.

Az Állami Számvevőszék a financial audit módszertanában foglaltak szerint a HM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Az IM fejezet Kvtv.-ben jóváhagyott eredeti kiadási és bevételi előirányzata, a 2002. évre 32 375,8 M Ft volt (forrását 30 033,1 M Ft költségvetési támogatás és 2342,7 M Ft saját bevétel képezte). Az évközi előirányzat-módosítások hatására a kiadási és bevételi előirányzat 46 871,4 M Ft-ra változott. A kiadások
 45 459,3 M Ft-ban teljesültek. A kiadási megtakarítás 1412,1 M Ft. Az összes bevétel módosított előirányzata 46 522,6 M Ft-ra - 99,3%-ban - teljesült. A bevételi elmaradás 348,8 M Ft.

A Kincstár és a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 146. §-a szerinti tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségeiket teljesítették. Az eltérések levezetését, szöveges indokolását a beszámolóhoz mellékelték, a felügyeleti szerv a fejezeti összesített indokolást időben megküldte a Kincstár részére.

Az Ámr. 149. § (3) bekezdésének megfelelően a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály a beszámolókat tartalmilag és számszakilag felülvizsgálta. Az egyes beszámolók elfogadásáról, a 2002. évi intézményi előirányzat-maradvány jóváhagyásáról az ellenőrzés lezárásáig az intézményeket és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelőjét írásban még nem értesítette, mivel a PM jóváhagyását, amelynek határideje az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglaltak szerint április 30-a volt, nem kapta kézhez. Az Ámr. 149. § (6) bekezdése szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok és a közalapítványok működését értékelte a felügyeleti szerv.

A 2002. évben az IM 6. címen a fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatásának 530,6 M Ft-os és az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 10,0 M Ft-os eredeti támogatási előirányzata indokolta a hivatkozott jogszabály szerinti értékelést.

A fejezet félévente ellenőrizte a Kvtv. 11-12. §-aiban előírt befizetési kötelezettségek keletkezését és teljesítését, a 2002. évi beszámoló mellékleteként címenként megkérte azok főkönyvi dokumentációját. Az intézmények teljesítették a befizetési kötelezettségüket.

A fejezet és az egyes intézmények előirányzat-felhasználási keretének megnyitása, felhasználása szabályosan megtörtént. A finanszírozási rendből adódó likviditási gondokat előfinanszírozással megoldották. A keret előrehozások dokumentáltak voltak, azokat a Kincstár teljesítette.

A fejezetnél 2002. évben 14 495,6 M Ft előirányzat-módosítás történt.

Az előirányzat-módosításokat a szakmailag indokolt időpontban és a szükséges mértékben hajtották végre az Ámr. 55. § (4)-(5) bekezdéseiben meghatározottak figyelembevételével. Az előirányzat-átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak megfeleltek, az Áht. 24. § (2)-(3) bekezdéseinek és az Ámr. (48)-(51) §-ai rendelkezéseit a módosítások során figyelembe vették.

A kormányváltással kapcsolatban a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a fejezetek közötti átcsoportosítás szabályosan megtörtént.

A központi költségvetés általános tartalékából 4 kormányhatározat összesen 587,2 M Ft összegben biztosított többlettámogatást a fejezet részére. A jóváhagyott előirányzat-többletek igénylése megalapozott, számításokkal alátámasztott volt az Ámr. 47. §-a figyelembevételével. A központi költségvetés céltartalékából a 2002. évi bérpolitikai intézkedésekre 9556,0 M Ft, a főtisztviselői kar illetményfinanszírozására 27,1 M Ft került átcsoportosításra. Az átcsoportosítás a Kvtv. 5. §, és az Áht. 38. § (2) bekezdésében foglaltak alapján történt. Előirányzatok zárolására kormányhatáskörben az árvíz miatt 95,1 M Ft összegben került sor, ami az Áht. 12. § (6)-(9) bekezdései szerint a jogszabályi előírásokkal összhangban történt.

A személyi juttatások teljesítése 19 491,6 M Ft, ami az előző évi tényhez képest 52,2%-os növekedést jelent, 11,5%-os létszámnövekedés mellett.

A 2003. január 1-jétől a bérszámfejtést a Területi Államháztartási Hivatal által biztosított programmal végzik.

A bevezetés során felmerülő problémákról, a programhibákról a tárca folyamatosan tájékoztatta a Területi Államháztartási Hivatalt és a Pénzügyminisztériumot. A PM közigazgatási államtitkára az IM közigazgatási államtitkárához írt levelében közölte, hogy a rendszer üzemszerű működésére alapozva az illetményszámfejtés rendszere 2003. január 1-jétől történő bevezetésének feltételei biztosíthatók.

A TÁH képviselőivel történt megbeszélésen, 2003. február 18-án felvett emlékeztetőben és hibajegyzékben leírtak egyértelműen igazolják, hogy a rendelkezésre álló program nem alkalmas arra, hogy azzal a jogszabályi előírásoknak megfelelő, felelősségteljes bérszámfejtési, adó- és társadalombiztosítási bevallási és könyvelési feladatokat az intézmények végrehajtsák az Áht., a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet, és az Ámr.-nek megfelelően.

A dologi és egyéb folyó kiadások 9930,1 M Ft-os eredeti előirányzata
11 502,7 M Ft módosított előirányzat mellett 11 059,5 M Ft-ra teljesült, az előző évi tényhez képest 7,2%-kal, az eredeti előirányzatnál 11,4%-kal magasabban.

A tárgyévi növekmény az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételéből, a többletbevételek előirányzatosításából, fejezeten belüli átcsoportosításból és a fogvatartottak létszámának növekedése miatti többlettámogatásból keletkezett.

A felhalmozási kiadások 3565,9 M Ft eredeti előirányzata 5148,3 M Ft módosított előirányzat mellett 4566,5 M Ft-ra teljesült, az eredeti előirányzatnál 28,1%-kal magasabb összegben. Az intézményi beruházások 514,2 M Ft eredeti előirányzata 967,1 M Ft-ra, a központi beruházások 2971,7 M Ft eredeti előirányzata 3519,4 M Ft-ra, a lakástámogatás 80,0 M Ft eredeti előirányzata azonos összegben teljesült.

A fejezet egészénél 1412,1 M Ft kiadási megtakarítás keletkezett. A megtakarítások létrejöttének egyik oka a bevételi lemaradás, amely 2002-ben 348,9 M Ft volt. A 2002. évben keletkezett előirányzat-maradvány 1063,3 M Ft.

Okként szerepel a kiadási előirányzatok maradványaiban az is, hogy a bevételi többletek döntően a tárgyév második felében folytak be, így az ennek megfelelően módosított kiadási előirányzatok többleteinek jelentős része az év végéhez közeli szerződéskötések miatt csak a 2003. évben realizálódhattak.

A fejezet költségvetési szervei többletbevételeiket és az előző évi előirányzat-maradványaikat az Áht. 93. § (2)-(3) bekezdései szerint használták fel a tárgyévben.

A saját bevétel módosított előirányzata 5339,8 M Ft volt, az eredetinél
2997,1 M Ft-tal - 127,9%-kal - több, amely 4976,8 M Ft-ra - 93,2%-ban - teljesült.

A saját bevételek alakulását az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások, az ingatlan-értékesítés területén a terven felüli többletek, míg a működési bevételek területén a lemaradások jellemezték. Bevételi többletként kapta a BV a Kormány által biztosított 700,0 M Ft-ot.

A költségvetési támogatások módosított előirányzata a juttatott többletek hatására 40 081,5 M Ft lett, az eredetinél 10 048,4 M Ft-tal - 33,5%-kal - több, a teljesítés 40 095,7 M Ft volt.

Támogatási forrásnövekedést jelentett a költségvetés általános tartalékából kapott 587,2 M Ft és a céltartalékából kapott 9583,1 M Ft, de csökkentette a forrásokat az árvíz miatti 95,1 M Ft zárolás.

A PM a 2001. évi előirányzat-maradványt 2562,6 M Ft összegben az Ámr. 66. § (1) bekezdés szerinti tárgyévet követő május 15-ei határidő helyett november 28-án a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozatban hagyta jóvá az Áht. 24./A § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint. Ezt követően a maradványt a fejezet is jóváhagyta intézményei részére. Ugyanez a kormányhatározat 700,0 M Ft többletbevételt biztosított a BV címnek. A fejezet megfelelően gondoskodott - a 2002. évben a fejezetek közötti megállapodások alapján végrehajtott feladatváltozások miatt - a PM és a Kormány által jóváhagyott 2001. évi előirányzat-maradvány megosztásáról (1112,5 M Ft maradványt átadott a MeH-nek), a szükséges megállapodások megkötéséről, illetve a pénzügyi rendezésről a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat alapján.

A 2002. évi előirányzat-maradványt a fejezet címei az Ámr. 65. §-a szerint szabályszerűen állapították meg és dokumentálták. Az IM fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa összesen 1063,3 M Ft, amely kötelezettségvállalással terhelt. Kötelezettségvállalással nem terhelt 53 E Ft, amely a 2001. évi felhasználatlan maradvány. A maradványból önrevízió alapján elvonásra felajánlott 13,7 M Ft, felhasználásra javasolt 1049,6 M Ft volt.

A minisztérium Pénzügyi és Gazdasági Főosztálya az előirányzat-maradványokat felülvizsgálta, a fejezeti maradványok dokumentációját az Ámr. 65. §-a szerint készítette el.

A költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadási törvényjavaslat szöveges indokolását elkészítette a fejezet. A zárszámadási törvényjavaslat IM fejezetre vonatkozó szöveges indokolása szerkezetileg és tartalmilag megfelelt a PM köriratban és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek, számszakilag egyezett a zárszámadási dokumentumokkal.

Letéti számlák a BV intézményeinél voltak. Az IM fejezetnél az Ámr. 108. § (3) bekezdés b) pontja alapján a Büntetés-végrehajtás egyes intézményei, intézetei kezeltek letéti számlákat (összesen 31), amelyek a fogva tartottak tulajdonában lévő pénzeszközöket tartalmazták. A BVOP éves szöveges beszámolója szerint 2002-ben átlagosan mintegy 14 650 fő fogva tartott rendelkezett saját pénzzel. A fejezetnek egyéb letéti számlája nincs. A letéti számlák pénzforgalmának kimutatása megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44. § (4) bekezdésében, illetve az Áht. 12/A. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek.

Az IM Igazgatás részére a Kvtv. 2810,3 M Ft kiadási, 353,5 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 2456,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 4377,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1319,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 3058,4 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 4032,4 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1320,0 M Ft, a támogatásnál 3058,4 M Ft volt.

A költségvetési beszámoló és a kincstári beszámoló egyezőségének vizsgálata, az előirányzatok és a teljesítési adatok egyeztetése megtörtént. Az eltérések levezetését, szöveges indokolását a beszámolóhoz mellékelték. A mérleg adatai a főkönyvi kivonat vonatkozó számláival megegyeztek, a beszámoló összesítésére a K11-es programot lefuttatták. Az intézményi beszámoló és a főkönyvi kivonat egyezősége biztosított volt.

Az IM Igazgatás eszközeinek és forrásainak mérlegfőösszege 2002-ben
1980,6 M Ft, amely 0,9%-kal haladja meg a 2001. évi összeget. Az egyes mérlegtételek leltárral alátámasztottak, a számviteli analitikus nyilvántartásokkal és a főkönyvi adatokkal egyezőek voltak, biztosították a mérleg valódiságát.

A mérleg vizsgálata során az ellenőrzés a következő hiányosságokat tapasztalta, amelyek a mérleg valódiságát nem befolyásolják, de rendezésükről gondoskodni kell:

A hatályos jogszabály értelmében a selejtezett tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értékét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.

Az üzemeltetésre átadott eszközök mérleg szerinti értéke nem a ténylegesen átadott számítástechnikai eszközök értékét mutatja, hanem csak a 16. Számlaosztályban nyilvántartott eszközök értékét. Tekintettel arra, hogy a cégbíróságok 1992 óta működnek, és az átadott eszközök külön kimutatása a 16. Számlaosztályban csak 2000. év óta kötelező, ezért az 1992-1997-ig átadott eszközök 90%-a még az IM eszközei között van nyilvántartva "0" értéken.

A 2002. évben az integrált főkönyvi könyvelésnek feladott analitikus könyvelés az évközi változás (értékesítés, selejtezés, térítés nélküli átadás-átvétel) bruttó érték, illetve értékcsökkenés kivezetését nem minden esetben a számlatükörben meghatározott főkönyvi számon jeleníti meg.

A keretnyitás szabályosan történt az Igazgatás részére. A költségvetési törvényben jóváhagyott keret 1/12-ed részével nyitotta meg az ÁHH az előirányzat-felhasználási keretet. Előrehozatalt az intézmény a 2002. évben nem kért.

A személyi juttatások módosított előirányzata 1453,4 M Ft, az előirányzat-módosítás összege 390,9 M Ft, az éves felhasználás 1447,1 M Ft volt, 99,56%-os teljesítéssel. A növekedés oka a Ktv., az Sztv. változásából eredő korrekció és az igazságügyi alkalmazottak béremelése. A mintavétellel kiválasztott tranzakciók szabályszerűségének vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kifizetések szabályosan történtek.

A dologi és egyéb folyó kiadások 1136,8 M Ft összegű eredeti előirányzata
1809,6 M Ft-ra módosult. A teljesítés 1480,7 M Ft volt. A kiadások elszámolásánál az alábbi hiányosságokat állapítottuk meg:

Egy Kft.-vel megkötött szerződés 2001. szeptember 26-tól 10 hónapig volt hatályos. A Kft. szerződésére, szerződésmódosítás nélkül, 2002. december 19-én is volt kifizetés.

Egy Kft. a szerződésben foglalt magyar nyelvről közösségi nyelvekre fordítás ellenértékeként 4100 Ft-ot határoztak meg oldalanként. A számlázás és annak EU Főosztály általi teljesítésigazolása, valamint az Igazgatás Pénzügyi és Gazdasági Főosztálya általi érvényesítése, utalványozása és ellenjegyzése
4200 Ft/oldal áron került elfogadásra és kiegyenlítésre. A túlfizetés 2002. évben összesen 215 E Ft volt.

A Közbeszerzési Értesítő (2001. V. 16.) 20. számában megjelent Pályázati kiírás nyertes pályázójaként megkötött szerződés 2001. október 5-től 10 hónapig hatályos. A Kft. szerződésére, szerződésmódosítás nélkül, 2002. november 22-én is volt kifizetés.

A külföldi kiküldetéseknél nem tartották be maradéktalanul a bruttó elszámolás elvét.

A függő bevételek és kiadások rendezése szabályosan, folyamatosan megtörtént.

A kiadások ellenőrzött tételeinek az elszámolásánál az ellenőrzés hiányosságot nem állapított meg.

A működési bevételek 353,5 M Ft-os eredeti előirányzata 723,9 M Ft-ra módosult. A teljesítés 724,8 M Ft volt.

A tárgyi eszközök értékesítésének eredeti előirányzata nem volt. A módosított előirányzat 8,9 M Ft, a teljesítés 8,9 M Ft volt. A bevétel jármű, lakásberendezés és fénymásolók értékesítéséből származott.

A felhalmozási célú pénzeszközátvétel a központi beruházás 2001. évi maradványának (25,9 M Ft) bevételként történt elszámolása, amelyet az Igazgatás 2002. évben felhasznált. A felhasználás a célnak megfelelő volt.

A saját bevételi előirányzatok teljesítésénél mutatkozó eltérések nem tervezhető bevételi növekményből származtak. Az ellenőrzött tételeknél elszámolásuk szabályosan megtörtént.

A költségvetési támogatás 2456,8 M Ft-os eredeti előirányzata 3058,4 M Ft-ra módosult, amely összeg felhasználásra került. Bizonylatolása a fejezetnél szabályosan megtörtént.

A 2001. évi 536,0 M Ft előirányzat-maradványt a PM a 8305/3/2002. november 29-én kelt államtitkári levélben jóváhagyta. A fejezet 2002. december 4-i jóváhagyását követőn az Igazgatás az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítást ezen összeggel végrehajtotta. Felhasználása szabályosan megtörtént.

A költségvetési előirányzatok egyeztetése során az eredeti előirányzatok adatai megegyeztek a költségvetésben jóváhagyott tervszámokkal és a pénzforgalmi jelentésben lévő előirányzatokkal. A pénzforgalom egyeztetése során a módosított előirányzat és teljesítés adatai megegyeztek a pénzforgalmi jelentéssel és a főkönyvi kivonattal. A tárgyidőszak végi pénzeszközök, a bankszámlák és pénztárak egyenlege azonos volt a mérlegben szereplő adatok értékével. Az Igazgatás letéti számlával nem rendelkezik.

Az Igazgatás 2002. évi előirányzat-maradványa 339,2 M Ft volt, amelyet szabályszerűen állapítottak meg és megfelelően dokumentáltak. A jóváhagyandó előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az IM fejezet Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

Az IM fejezeti kezelésű előirányzatai (az átadott fejezeti kezelésű előirányzatok nélkül) 2002. évre jóváhagyott eredeti kiadási és bevételi előirányzata 3566,3 M Ft volt. A jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzata az előirányzat módosításaként összesen 1777,2 M Ft-tal csökkent. A 2002. évi módosított kiadási és bevételi előirányzata 1789,1 M Ft. A kiadási teljesítés 1068,2 M Ft, 721,0 M Ft kiadási megtakarítással, a bevételi teljesítés 1496,3 M Ft, 292,9 M Ft bevételi lemaradással. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt maradványa 428,1 M Ft volt.

Az ÁHH részéről a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozatban rögzített, a 2002. évi XI. tv. 5. §-ából eredő szakmai feladatok átadása 2002. július 22-én megtörtént a MeH részére. Az előirányzat-átcsoportosítása, pénzügyi rendezése 2002. XII. 13-án megtörtént. Átvezetésre kerültek a 2002. évi előirányzatok (2112,6 M Ft), az átadás időpontjában érvényes módosított előirányzatok (3848,6 M Ft), és a teljesítési adatok (2771,1 M Ft összegben). 2003. február 3-án a 2002. évi XI. tv.-ben foglaltak szerint az IM és a MeH képviselői által aláírt jegyzőkönyvben rögzítették a két fejezet között a pénzügyi-számviteli feladatátadás menetét és az átadott dokumentációkat.

A "Cigány tanulók ösztöndíj támogatása" feladatnál az ÁHH kincstári kimutatása és az intézmény főkönyvi nyilvántartása között 1 288 000 Ft eltérés mutatkozott a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai jogcím között. Rendezése jogosultság hiányában az átadásig nem történt meg, azt az átvételt követően a MeH rendezte az ÁHH-val.

Az egyéb fejezeti kezelésű feladatok átadott előirányzatai tekintetében a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartás adatai az ÁHH adataival megegyeztek.

Az Áht 49. § o) pontjának végrehajtására 2002. február 12-én a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadásra került a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatok és azok felhasználási rendjéről szóló szabályzat. A számviteli törvény és a kormányrendelet figyelembevételével a gazdálkodási szabályzatokat elkészítették.

A Kincstár és a fejezet tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségeit teljesítette. Az eltérések levezetését, szöveges indokolását a beszámolóhoz mellékelték.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról készült előirányzat-felhasználási terv az Áht. 102. § (1)-(3) bekezdéseinek megfeleltek. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási keretének megnyitása az ÁHH által szabályosan megtörtént.

A 2002. évi fejezeti kezelésű előirányzatok módosításai dokumentáltak voltak, szabályszerűen történtek. Az előirányzatokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították

Az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai kiadási teljesítése 1068,2 M Ft, a kiadási megtakarítás 721,0 M Ft volt.

A kiadási teljesítés a 2001. évi előirányzat-maradvány felhasználását, a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás pótelőirányzattal növelt összegének a felhasználását, az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány havi időarányos támogatásának az utalását, valamint a központi beruházás 2001. évi maradványának a befizetését tartalmazza. A fejezeti tartalék összegét a fejezet felhasználta.

A teljesítések a megvizsgált esetekben szabályosan a történtek, a forrásokat a döntésre jogosult által meghatározott célra használták fel.

Egy esetben a Magyar Államkincstár egy felperes javára a kártalanítás 3 053 127 Ft és az eljárási illeték 27 890 E Ft összegének utalását 2002. október 4-én egy ügyvéd lakcímére postai úton teljesítette, a bírói végzés alapján. A Pénzügyi és Gazdasági Főosztály által kiszámított összeg 3 092 817 Ft volt (+10 E Ft fellebbezési költséget is tartalmaz), ennek utalását kellett volna teljesíteni. A különbözet átutalásáról nem intézkedett a Főosztály. A Magyar Államkincstár helytelenül járt el, mert a számla felett nem rendelkezhet.

Előirányzat-módosítással került átadásra a fogvatartottak részére a költségvetési törvényben biztosított forrás a BV-nek, a főtisztviselői kar, illetve a központi tisztikar illetményemelése forrásának támogatása az intézmények részére, a központi beruházás a megvalósító intézmény számára.

A fejezeti kezelésű előirányzatok számszaki és szakmai ellenőrzése a felügyelet által megtörtént. 2001. január 1-jétől az államháztartás alrendszereiből cél jelleggel támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek esetében jelentősen szigorodott az elszámolási és ellenőrzési követelmény. Az SzMSz a függetlenített belső ellenőr, illetve az Ellenőrzési Főosztály feladataként írja elő a felhasználás ellenőrzését, amely kötelezettségének az Ellenőrzési Főosztály 2002. évben nem tett eleget.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az IM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000.
(XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

A GKM fejezetnek a Kvtv. szerint a 2002. évi 264 403,6 M Ft kiadási, 89 618,8 M Ft bevételi és 174 784,8 M Ft támogatási előirányzata volt. Az év során végrehajtott előirányzat-módosítások után a kiadási előirányzat 360 363,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 194 587,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 183 875,4 M Ft-ra változott.

A fejezet feladatait 253 735,2 M Ft kiadási teljesítés mellett látta el. A bevételi főösszeg 140 788,1 M Ft (ebből 45 054,5 M Ft előző évi maradvány felhasználás), 183 875,4 M Ft támogatást kapott és 53 609,8 M Ft maradványa (pénzforgalmi egyenlege) képződött.

A Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) - a folyamatosan módosuló struktúrának és feladatoknak megfelelően - többször változott. A GKM megalakulását követően a Minisztérium ideiglenes működésének egyes szabályairól szóló 1/2002. (VI. l0.) GKM utasítás figyelembevételével került alkalmazásra - a 2002. év végéig többször módosított és még hatályos - 11/2001. (V. 8.) GM utasítással megállapított SzMSz. Az SzMSz-t a költségvetési gazdálkodás egyes részterületeit meghatározó belső szabályzatok egészítették ki.

Az 1/2002. (VI. 10.) GKM utasításban a gazdasági és közlekedési miniszter kijelölte a főosztályi jogállású minisztériumi egységek feladat- és hatáskörét. Az utasítás rendelkezéseket tartalmaz a volt KöViM főosztályi jogállású szervezeti egységeinek jogutódlásáról.

A fenti utasítás rendelkezései alapján 2002. évben a szakmai feladatok és sajátosságok figyelembevételével a korábban kialakított szabályzatok érvényben maradtak.

A GKM fejezetet, valamint a GKM Igazgatás gazdálkodását érintő, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője hatáskörébe utalt jogkörök módosításáról a miniszter a 4/2002.(VII. 25.) GKM utasításban rendelkezett.

Az ellenőrzött szerveknél a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdései és a 47-49. §-ok előírásaival. A kormányzati struktúra változása miatt szükségessé vált feladatváltozások szabályzatokon történő átvezetése a 2003. évben valósult meg, a fejezetek között elhúzódó pénzügyi átadás-átvétel (2002. december 13-ig történt) elhúzódása miatt.

A fejezet az Áht. 49. §. o) pontja alapján előírt fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás szabályozási feladatait, a két évre készült költségvetési törvény és a kormányváltást követő szerkezet- és feladat-változás miatt, csak részben tudta teljesíteni.

A kormányzati struktúraváltás miatt nem módosult a fejezeti előirányzatokkal való gazdálkodásról szóló szabályzat.

A GKM Költségvetési Főosztálya a fejezethez tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolóit az Államháztartási Hivatal által prezentált adatokkal egyeztette, az eltérések okait feltárta és az érintettekkel megállapodott a szükséges javításokban. Az eltérések levezetését a szöveges beszámolóban rögzítették.

A fejezet zárszámadási adatainál a kincstári adatbázissal történő év végi egyeztetésnél a költségvetési támogatás teljesítési adatainál nem volt eltérés (egy intézmény 15,0 E Ft-os eltérését leszámítva), de az éves módosított előirányzatoknál és a bevételek és kiadások teljesítési adatainál igen. A fejezet intézményeinek (1051 szektor) beszámolója és a kincstári beszámoló teljesítési adatainak eltérése - az előző évhez képest - számban és összegszerűségben jelentősen nőtt. A költségvetési beszámoló törvény szerinti összes kiadási összege
401,0 M Ft-tal kevesebb, az összes bevételeké 240,6 M Ft-tal több a kincstári adatoknál.

A HungaroControl EIB hiteltörlesztése miatti kiadási eltérés 809,9 M Ft volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok körében mind a bevételek, mind a kiadások 3389,3 M Ft-tal haladták meg az ÁHH által nyilvántartott adatokat. A nagy összegű eltérés oka, hogy az ISPA fejezeti kezelésű előirányzatoknál az euróban kifizetett ISPA segély teljesítési adatai forintban, kiadás és bevételként - mint pénzforgalom nélküli tételek - nem kerültek a kincstári nyilvántartásba (3364,2 M Ft).

A fejezet a költségvetési beszámolók számszaki felülvizsgálatát - az Ámr 149. §-ában foglaltakkal összhangban végezte el. A költségvetési intézmények szöveges önértékelése alapján a szervek szakmai feladatainak értékelését a GKM helyettes államtitkárai és főosztályvezetői elvégezték. Az érdemi pénzügy-számviteli ellenőrzés a háromévenkénti felügyeleti ellenőrzés keretében valósul meg. A GKM Ellenőrzési Főosztálya év végére 70 vizsgálatot fejezett be, ebből 17 intézménynél átfogó felügyeleti, költségvetési ellenőrzést végzett.

A fejezeti kezelésű célelőirányzatok felhasználásáról készült költségvetési beszámolók felülvizsgálatát könyvvizsgálók végezték el. Az ellenőrzés részére bemutatott, GKM Gazdaságfejlesztési, a Kis- és középvállalkozói és a Regionális Gazdaságépítési célelőirányzatok, valamint a Lakóépületek energia-megtakarítási programja fejezeti kezelésű előirányzatok könyvvizsgálói hitelesítő záradékkal rendelkeztek.

A GKM fejezet intézményeinek havi előirányzat-felhasználási keretét az ÁHH automatikusan állapította meg és rendelkezésére utalta át a Kincstár a fejezeti elosztási számlán keresztül a költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A fejezet költségvetési szervei részére az ÁHH által megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret elegendő volt a feladatok folyamatos ellátásához. Az időarányostól eltérő, előrehozott keretfelhasználást a volt GM fejezetnél 10 indokolt esetben kezdeményeztek. Az előre-hozott keretek visszapótlása megtörtént. Fejezeti szinten 2002-ben likviditási probléma nem volt.

Az előirányzatok közötti átcsoportosítások nyilvántartása és folyamatos vezetése fejezeti szinten és a helyszínen vizsgált intézményeknél biztosított és nyomon követhető volt.

A fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfeleltek. Az előirányzat-átcsoportosítások többségükben kellően előkészítettek voltak.

A közlekedési ágazatban a kiadási előirányzatok feladatbővülés (közlekedési felügyeletek), többletfeladatok (dunai árvíz, felhőszakadás okozta károk helyreállítása), az orosz államadóság terhére beérkező - a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló - iker-motorkocsik 3387 M Ft-os ellenértékével, és a fejezeti kezelésű feladatok előirányzat-maradványával bővültek.

A költségvetési - támogatás nélküli - bevételi előirányzatok a közlekedési ágazatban a közlekedési felügyeleteknél mutatnak jelentős 4,8 Mrd Ft-os többletet. Oka, hogy a 2000. évben, a 2001-2002. évi tervek készítésénél több olyan tényező nem volt ismeretes, amelyek lényegesen befolyásolták a 2002. évi bevételek alakulását. Ilyenek pl. a vámügyi tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi változások, a díjbevételek jogszabályi módosításával az új díjtételek hatálybalépése, és a szervezeti változások.

A működési bevétel tervezettnél korábbi realizálása a módosított előirányzathoz képest okozott többletet (HungaroControlhoz a 2003. évre tervezett útvonal használat közel 1 Mrd Ft összegű díjbevétele 2002 decemberében teljesült.)

A kormányzati struktúraváltozást figyelembe véve a fejezetek közötti előirányzat-módosítások nagysága - a költségvetés fejezetrendjének módosulása miatt - jelentős volt. A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokra - a 2002. évi XI. tv. alapján - a Kormány intézkedett.

A GKM - a fejezetek közötti feladat- és hatáskör átadás-átvételt megalapozó tárgyalásokat követően - 2002. július 12-én, kétoldalú, miniszteri szintű megállapodásokat írt alá az érintett minisztériumokkal. Megállapodtak a minisztériumok közötti feladat-átcsoportosításhoz szükséges létszám-, előirányzat-, vagyonátadás (és elhelyezés) vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatallal, a Pénzügyminisztériummal, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal. A GKM és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közötti megállapodás rendelkezett a KöViM Igazgatása költségvetésének megosztásáról.

A szakmai munka folyamatos ellátása mellett, a fejezetek közötti megállapodásban foglaltak végrehajtása - 2002. december 13-ig - elhúzódott. A GMK fejezetet is érintő 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat mellékletében szereplő előirányzat-módosítások, a "Lakóépületek energia-megtakarítási programja" előirányzata kivételével megegyeztek a miniszteri megállapodások szerinti adatokkal.

A 2002. évi költségvetés teljesítéséről szóló zárszámadási törvényjavaslat a szerkezeti változásokból adódó kisebb torzításokat tartalmaz. A zárszámadási törvényjavaslat áttekinthetőségét hátrányosan befolyásolja, hogy 2002. december közepéig az évközi előirányzat-módosítások, teljesítési adatok és a kapcsolódó előirányzat-maradványok nyilvántartása, a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok tárolása - a régi fejezeti rend alapján a feladatokat átadó fejezetnél - történt.

A GKM fejezet a 2002. évi általános tartalékból 3 alkalommal részesült. Az év végén kimutatott 3530,9 M Ft kiadási és támogatási előirányzat-módosítás már nem tartalmazta az év közben a GKM fejezetben elszámolt, de a kormányzati struktúra-változás következtében más fejezethez 2002. december 13-án átcsoportosított előirányzatokat.

A 2002. év végén a GKM fejezethez a ME fejezet "céltartalékok" előirányzat terhére átcsoportosított 2380,3 M Ft kiadási és támogatási előirányzat már nem tartalmazta az év közben a GKM fejezetnél elszámolt, de a struktúraváltozás következtében más fejezetekhez 2002. december 13-án átcsoportosított előirányzatokat.

A fejezet 2002-ben működési kiadási előirányzatain belül (60,9%-ra) teljesített, a módosított bevételi előirányzat (27,6%-kal) alulteljesült. Az előirányzatok teljesítésénél mutatkozó eltéréseket az áthúzódó szakmai feladatok miatti előző évi előirányzat-maradványok igénybevételei, az átadott és átvett pénzeszközök, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az év végi jogszabályi módosítások és a következő évre áthúzódó kötelezettségvállalásai, valamint az év közben más fejezethez történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele indokolták.

A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatnál (GFC) a 4200,0 M Ft központosított bevételi előirányzat 468,0 M Ft-tal túlteljesült. A költségvetés központi bevételét képező gépjárműadó és túlsúlydíjból az előirányzottnál (13 900,0 M Ft) kevesebb (12 650,5 M Ft) bevétel folyt be.

A GKM fejezet 2002. év végén 82 kiemelt fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkezett. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi szabályozása és kezelése csak részben felelt meg az Áht. előírásainak. Az Áht. 49. § o) pontjában meghatározott - évente február 15-éig történő - szabályozás teljesítése részben megkésve valósult meg.

A 2002. évben a feladatfinanszírozás körébe vont 13 program kiadási előirányzata 6909,6 M Ft, ezen belül a feladatismertetővel lekötött kiadási előirányzat 5702,1 M Ft, a részfeladatokkal lekötött kiadási előirányzat 5511,9 M Ft volt.
A feladatra történt összes kifizetés értéke 3522,0 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi, 72 666,5 M Ft jóváhagyásra javasolt előirányzat-maradványának 73,4%-a a fejezeti kezelésű előirányzat-maradványok, köztük a támogatási célprogramok (40 251,3 M Ft-os) és a központi beruházások előirányzat maradványai (5873,9 M Ft). A fejezet önrevízió útján 545,9 M Ft-ot ajánlott fel elvonásra.

A GKM fejezet éves vagyon gyarapodása 110 816,1 M Ft volt.

A fejezet 2002. év végén 11 gazdasági társaságban 17 770,6 M Ft értékben rendelkezett tartós állami részesedéssel, 27 saját alapítású gazdasági társaságban 3866,5 M Ft részesedéssel, valamint 31 saját alapítású közhasznú társaságban 14 878,1 M Ft részesedéssel.

A GKM Igazgatása 34 gazdasági társaságban, illetve közhasznú társaságban rendelkezett 24 336,9 M Ft értékű érdekeltséggel. A társaságokban szerzett érdekeltségek részaránya 2002. évben jelentősen (21 társaságban 23 578,9 M Ft-tal) nőtt. A volt KöViM 20 közhasznú társaságnál hajtott végre tőkeemelést
975,6 M Ft értékben. A GKM Igazgatás érdekeltségén belül a volt KöViM az LRI egyik jogutódjaként létrehozta a Budapest Airport Rt.-t 4020 M Ft alaptőkével, majd 2002. december 31-én 4000,0 M Ft-os tőkeemelésre és 239,2 M Ft tőketartalék-képzésre került sor. A könyvelési dokumentumok alapját a GKM közigazgatási államtitkára és a pénzügyminiszter aláírásaival ellátott, 2002. december 31-i keltezésű, iktatószám nélküli levelek képezték. A 2002. december 31-i tőkeemelés döntés előkészítésével és engedélyezésével kapcsolatos dokumentációk, a helyszíni ellenőrzés lezárását követően is, csak részben kerültek bemutatásra, azok teljes körű felülvizsgálatát szükségesnek tartjuk.

A helyszíni ellenőrzés lezárását követő számvevői jelentés szakértői egyeztetése során a fejezet a témával kapcsolatban az alábbi kiegészítő észrevételeket tette:

"A 4239,2 M Ft-os tőkeemelés pénzügyminiszteri engedélyét a GKM 56 774 központi érkeztetői számmal látta el 2002. december 31-én. Az előzmény a 45/2001. (XII. 20.) KöViM rendelet volt, amely 2001. december 31-én a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot megszüntette, ezzel egyidejűleg az LRI jogutódjaként megalapította központi költségvetési szervként a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot, valamint 2002. január 1. napjától az LRI másik jogutódjaként a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Részvénytársaságot. A pénzügyminiszter egyetértésével a KVI elfogadta a Vagyonmegosztási Megállapodást, amelynek 4.5. (Egyéb tételek) pontja tartalmazta az LRI zárómérlege szerinti készpénzállomány megosztását, amelyből 4 239 170 208 Ft az Airpont Rt.-t illeti meg.

A gazdasági és közlekedési miniszter egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Vagyonmegosztási Megállapodás II/1. sz. mellékletét képező Alapítói Határozattal {25/2002. (XII. 31.)} az Airportot megillető részt az Airport tőkeemelésre fordítja. A tőkeemeléshez a pénzügyminiszter 2002. december 31-én egyetértését adta. A tőkeemelés összege a HC számláján - a PM által kötelezettségvállalással terhelt maradványként erre a célra jóváhagyott keretként - rendelkezésre állt. A dokumentumok a GKM Igazgatásnál rendelkezésre állnak, azonban nagy terjedelmük miatt nincsenek a terhelési és jóváírási értesítő mellé csatolva."

A dokumentumok közül az alapvető információkat tartalmazó anyagokat - a helyszíni ellenőrzés lezárását követően - 2002. július 2-án kaptuk kézhez.

A fejezet észrevételeit a csatoltan megküldött dokumentumok nem támasztották alá, mivel a GKM 56 774 központi érkeztető számmal ellátott, a pénzügyminiszter által aláírt, dátum és iktatószám nélküli levél nem tartalmazza az engedélyezett tőkeemelés összegét. A fejezet által hivatkozott Vagyonmegosztási Megállapodás nem hatályos, mivel azon sem a gazdasági és közlekedési miniszter, sem a pénzügyminiszter aláírása nem szerepel, és a pénzügyminiszteri engedély hiányának tényét a megállapodás kiegészítéseként az érdekelt felek 2003. június 20-án írásban is rögzítették.

A költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadási törvényjavaslat szöveges indokolása megfelelt a PM köriratban foglalt követelményeknek.

A 2002. év végén a fejezet két letéti számlával rendelkezett. A GKM fejezeti letéti számlán és a volt KöViM letéti számláján 2002. évben forgalom nem volt.

A Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés a GM fejezet részére javaslatokat fogalmazott meg. A GKM Ellenőrzési Főosztálya intézkedési tervet készített, amelyet a miniszter hagyott jóvá. Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan figyelemmel kísérik, szükség esetén az intézkedéseket megteszik.

A GKM igazgatás részére a 2002. évi XI. tv. 5754,2 M Ft kiadási, 568,4 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 5185,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 16 381,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 8186,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8195,0 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 14 719,7 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 8341,1 M Ft, a támogatásnál 8195,0 M Ft volt.

A 2002. évi XI. tv. szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium került megalapításra. A törvényben meghatározott struktúraváltozást a minisztériumok közötti feladatátcsoportosítások követték, amelyekhez létszám-, előirányzat- és vagyonátadás is kapcsolódott.

A Kormány a 171/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletével állapította meg a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörét.

A kormányzati struktúraváltozásból adódóan a munkaügyi, foglalkoztatáspolitikai, társadalmi kapcsolatok, érdekegyeztetési feladatok a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumba, a lakásgazdálkodást érintő, illetve a lakáspolitikai feladatok a Belügyminisztériumba, a turisztikai és idegenforgalmi feladatok, a nemzeti fejlesztési tervvel, valamint a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokkal együtt a MeH-be, a gazdaságstratégiai feladatok a PM-be kerültek átadásra, ugyanakkor a Magyar Fejlesztési Bank felügyeleti feladata a MeH-től átvételre került.

A 2002. évi XI. tv.-ből eredően módosult a költségvetés fejezetrendje is. Többek között megszűnt a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, amelyből jogutódlás címén a közlekedési ágazat a gazdasági tárcához került, az eredeti, a módosított előirányzat és az átadás időpontjáig felmerült kiadások, bevételek figyelembevételével. Az átadás időpontja 2002. december 13. volt.

A 2002. évi XI. tv.-ből adódóan az érintett fejezetek miniszterei megállapodást kötöttek az előirányzatok, valamint a vagyon megosztásáról. A megszűnő KöViM-nek a záró vagyonmérlegét és a záró beszámolóját a 249/2000. Korm. rendelet 13/A. § (1) bekezdése alapján a megszűnést követő 60. napon belül el kellett volna készítenie.

A 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a KöViM Igazgatás címe 2002. november 29-i fordulónappal költségvetési beszámolót készített, mely alapdokumentuma a GKM Igazgatás alcímhez az Államháztartási Hivatal által 2002. december 13-án átrendezett előirányzati és pénzforgalmi adatoknak. E dokumentum figyelembevételével készült a GKM Igazgatás 2002. évi költségvetési beszámolója.

Az érintett miniszterek közötti megegyezéseket a fejezetek igazgatás címei csak részben hajtották végre.

Nem írták alá 2002-ben a MKGI részére a MeH-be átkerülő dolgozók személyes használatú eszközeinek átadása 2647 E Ft nettó értékben.

Nem írták alá a KvVM részéről a tételes vagyonmegosztáson, illetve a személyes használatú eszközökön felüli 35-65%-os vagyonmegosztási megállapodást, mivel a miniszteri megegyezés során nem rögzítették konkrétan, hogy az aláíró felek mit értenek a megállapodás 5. pontjában a nem kizárólagosan személyhez kötődő eszközök alatt. A KvVM 2002. június 21-ei levelében is még ezt hiányolja. A megosztási tárgyalásokat a fejezetek képviselői végzik. A 2002. december 31-én még át nem adott eszközök a GKM Gazdasági Igazgatóság könyveiben vannak nyilvántartva. A GKM kimutatása szerint a KvVM 35%-nál darabszámban 3 db-bal több, míg nettó értékben számolva 1,18 M Ft összeggel kevesebb értékű gépjárművet vett át. A KvVM a számítástechnikai eszközök és az egyéb berendezések megosztását sem fogadja el.

A két minisztérium 2002. évi költségvetésében engedélyezett létszáma (álláshelye) 909 fő volt. Év közben a Kormány a 2242/2002. (VIII.12) Korm. határozatával a GKM-nél foglalkoztatott köztisztviselői és munkavállalói létszám felső határát 615 főben állapította meg. A ténylegesen foglalkoztatottak záró létszáma 2002. december 31-én 589 fő, az éves átlagos statisztikai létszám 844 fő.

A GKM Igazgatás, a GKM Központi Igazgatása címen belüli alcímként működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. A GKM Igazgatás felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja.

A GKM Igazgatás 2002. évi zárszámadása módosított előirányzatának az adatai 236 M Ft összeggel térnek el a Kincstár által megadott adatoktól. Az eltérést a megszűnt KöViM központi beruházás előirányzatának megosztása okozta.

Az intézmény letéti számlával nem rendelkezik, köztartozásai nincsenek és likviditási gondjai nem voltak.

Feladatait szabályozottan végzi. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A Költségvetési Főosztály gazdálkodási szabályozottsága összhangban van a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdései és a 47-49. §-ok előírásaival.

A Kincstár az Igazgatás részére (1/12-es) előirányzat-felhasználási keretet nyitott meg.

Az előirányzat-módosításokat az indokolt mértékben és időpontban a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották végre és dokumentálták.

A GKM Igazgatás 2002. évi bevételek után keletkezett 282 E Ft befizetési kötelezettségét 2002. december 20-ig 1 teljesítette.

A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják.

A vagyon piaci értéken való értékelésével nem élt az intézmény.

A GKM Igazgatás a 2002. évi mérlegtételeket a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 69. §-ában meghatározott követelménynek megfelelően alátámasztotta leltárral. Leltáreltérés nem volt. A leltárfelvételi bizonylatok és a záró jegyzőkönyv tartalma, kiértékelése szabályos volt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során szabálytalanságot nem tapasztaltunk. A vizsgált tételek utalványozása, érvényesítése, ellenjegyzése és könyvelése megfelelt a gazdálkodási szabályzatokban foglaltaknak.

Az eszközök üzemeltetése, működtetése, felújítása a GKM Gazdasági Igazgatóság feladata. Az ellenőrzés kifogásolja, hogy a vagyonelemek tulajdon-, illetve kezelői joga nem minden esetben a használó beszámolójában jelenik meg.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a GKM Igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:.

A GKM Gazdasági Igazgatósága (GIg) részére a 2002. évi XI. tv. 1453,2 M Ft kiadási, 825,4 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 627,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2738,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1644,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1093,6 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 2417,4 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1650,7 M Ft, a támogatásnál 1093,6 M Ft volt.

Az Intézmény zárszámadási módosított előirányzatának adatai megegyeznek a Kincstár adataival.

A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják. A mérleg főösszege 1 321,2 M Ft (44,6%-kal) haladta meg az előző évi 914 M Ft-ot.

Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a személyes használatú eszközökön túlmenően a leltárfelvételi bizonylatok és a záró jegyzőkönyv tartalma, kiértékelése szabályos volt.

A 2002. évben végrehajtott minisztériumi átszervezések során a létszámmozgásokkal együtt járó személyi használatú eszközök tényleges leltárfelvételét a felügyeleti szerv írásbeli engedélyével, részletező nyilvántartásokból készített összesített jegyzékek alapján végezték. Ezeket csak az analitikákról tudták egyeztetetni, mivel a készletmozgások a személyi nyilvántartó kartonokon nem lettek átvezetve.

Az előirányzat-módosításokat az indokolt mértékben és időpontban a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották végre és dokumentálták.

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra 2002. évben a minisztériumi átszervezések miatt került sor. Az átcsoportosítások a megfelelő dokumentumokkal alátámasztottak voltak.

Az analitikus nyilvántartás alapján nyomon követhető az adott előirányzattal való gazdálkodás (kifizetések) menete. A pénzügyi teljesülést minden esetben megelőzi a teljesítés igazolása, a teljesülést követő könyvelési tételek megfelelnek a 249/2000. Korm. rendeletben előírtaknak.

A személyi juttatások vizsgált kifizetései szabályszerűek voltak, de a külső személyi juttatások főkönyvi elszámolása során a megbízási díjaknak és az egyéb személyi jellegű kifizetéseknek az azonos főkönyvi számlára való könyvelése nehezíti a kiadások ellenőrzését.

A dologi kiadások 2002. évben 1112,8 M Ft-ra (99,7%) teljesültek. A dologi kiadások ellenőrzése során hiányosságot nem állapított meg a vizsgálat.

A felhalmozási kiadások 2002. évben 967,9 M Ft-ra (75,2%) teljesültek. 2001. évhez képest a növekedés 42,6%-os volt, amelynek okai a minisztériumi átszervezések. A felhalmozási kiadások 52,3%-át (506,1 M Ft) intézményi beruházásokra fordították.

A központi beruházásról a Pénzügyi Osztály év végén szöveges értékelést készített és megküldte a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak.

A módosított bevételi előirányzat 2002. évben 1644,9 M Ft volt, amely 100,4%-ra teljesült. A Gazdasági Igazgatóság működési bevételei elsősorban az épületek szabad helyiségkapacitásának külső bérlők részére történő értékesítéséből, valamint egyéb szabad kapacitás (pl. parkolók, nyomdai tevékenység stb.) hasznosításából származtak.

A működési bevételek bizonylatai, elszámolásuk, könyvelésük az érvényben lévő előírásoknak megfelelő.

A GIg kiegészítő mellékletet nem készített, azonban "A 2002. évi költségvetési beszámoló szöveges indokolása" című anyag, valamint a PM részére összeállított szöveges beszámoló együttesen alapvetően kielégíti a kiegészítő melléklet tartalmi követelményeit.

A GIg letéti számlával nem rendelkezik. Ezen tény megemlítése a Kiegészítő mellékletben nem szerepel.

A GIg zárszámadásában szereplő kiadási, bevételi előirányzatok számszakilag megegyeznek a kiegészítő mellékletnek megfelelő szöveges anyagokban szereplő adatokkal.

A GIg 2002. évi előirányzat-maradványa 338,6 M Ft, amely teljes egészében kötelezettséggel terhelt.

A GIg címnél a mérlegtételeket alátámasztó főkönyvi kivonat és analitikus nyilvántartások közötti egyezőség fennáll. A mérleg adatainak leltárral történő alátámasztása, a tárgyi eszközök dokumentáltsága, a kincstári tulajdon védelme biztosított.

A mérlegben kimutatott aktív pénzügyi elszámolások együttes összege 1,1 M Ft, összege a mérleg főösszegéhez viszonyítva (0,08%) jelentéktelen. A passzív bevételek összege 7,9 M Ft, amelyek között 1998. és 1999. évből 2-2, 2000. évből pedig 3 tétel is szerepelt, melyek mielőbbi rendezése szükséges. Az aktív és passzív elszámolások tételei megfelelnek a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. §, és 26. §-aiban rögzítetteknek.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a GKM Gazdasági Igazgatósága a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A KvVM fejezet számára a Kvtv.-ben a 2002. évre az 1-8. címeken 50 517,1 M Ft kiadási, 5626,9 M Ft bevételi és 44 890,2 M Ft támogatási igényt hagytak jóvá. A központosított bevételekkel együttes bevételi előirányzat 27 384,9 M Ft volt.

A 2002. évi XI. tv. szerinti kiadási előirányzat 99 816,1 M Ft, a bevételi előirányzat 20 676,8 M Ft, a támogatási előirányzat 79 139,3 M Ft.

Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a kiadási előirányzat 173 522,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 93 066,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 80 455,9M Ft-ra emelkedett.

A kiadási előirányzatok teljesítése 125 974,2 M Ft, a támogatási előirányzatoké 93 066,2 M Ft, a bevételi előirányzatoké 55 533,5 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi költségvetését érintően az egyik legjelentősebb változás, hogy a kormányzati struktúraváltozás eredményeként a vízügyi feladatok 12 év után visszakerültek a tárcához, amelyek a megszünt KöViM fejezettől 50 Mrd Ft költségvetési előirányzat és 15 intézmény átvételét, valamint 5012 fő áthelyezését jelentették.

A KöViM fejezet 2002. évi költségvetésének GKM, KvVM, valamint az IHM fejezetek közötti megosztása a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján történt.

A kormányhatározat rendelkezett a KöViM Igazgatás cím beszámoló készítésének fordulónapjáról (2002. november 29.), de nem rendelkezett arról, hogy a beszámoló elkészítése melyik érintett fejezet feladata lenne.

A KvVM a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem kapta meg a KöViM Igazgatás vagyonleltárát, azt a GKM nem adta át. A teljes vagyoni megosztásra 2003. évben, a vizsgálat befejezéséig sem került sor.

A KvVM Szervezeti és Működési Szabályzatáról az 1/2001. (K. Ért. 1.) KöM utasítás rendelkezik, amelyet 2002. évben hat alkalommal módosítottak. A KvVM Igazgatás az előírt gazdálkodási szabályzatokkal rendelkezik, a beszámolás és könyvvezetés, valamint a gazdálkodás szabályozottsága összhangban van az előírásokkal.

A kormányváltással és az ahhoz kapcsolódó kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a szabályozottság nem módosult alapvetően. Nem készült a tárcánál belső előírás a felügyeleti rend keretszabályairól, melynek kiadását az ellenőrzés célszerűnek tartaná (a hatályos 17/2001. (K. Ért. 8.) KöM utasítás csak a felügyeleti jogkörök gyakorlásának szabályozását tartalmazza).

A Fejezeti Közgazdasági Főcsoport szervezeti struktúrában elfoglalt jelenlegi helye az ellenőrzés véleménye szerint nem biztosítja a felügyeleti munkavégzéshez szükséges feltételeket.

Nem történt meg a gazdálkodási folyamatok egységesítése, integrációja a minisztérium környezetvédelmi és vízügyi területein a 2002. évben, mivel egyrészt a folyamatok áttekintése, a feladatellátás struktúrája a szervezeti felülvizsgálatot követően csak 2003. évben módosult, másrészt a 2002. évi XI. tv. végrehajtására kiadott 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat késedelmesen jelent meg.

A központosított illetményszámfejtés bevezetésének és szabályszerű működésének feltételeit a fejezet felügyeleti szerve megteremtette. A kormányzati struktúraváltozás következtében a minisztériumban két központosított illetményszámfejtő hely működik.

A Fejezeti Illetményszámfejtő Főosztályon jelenleg párhuzamos futtatás folyik, az illetményszámfejtést továbbra is az intézmények végzik. A Központosított Illetményszámfejtő Rendszert (KIR) a Főosztályra 2002 októberében telepítették. 2003. év folyamán a programjavítások száma több mint 70 volt. A fejezet 2003. május 23-i levelében jelezte a problémákat a Nógrád megyei TÁH felé. Az ellenőrzés részére adott szóbeli tájékoztatása szerint három havi hibátlan párhuzamos futtatás után lehet "éles" számfejtést vállalni.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), mint központi illetményszámfejtő hely a vízügyi intézmények által számfejtett adatokat összesíti és továbbítja.

A fejezet és a Magyar Államkincstár Rt., valamint az Államháztartási Hivatal között az Ámr. 146. §-ában előírt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség teljesült. Az előirányzatok egyeztetésénél eltérés nem volt (1 E Ft kerekítési differencia), a teljesítési adatok egyeztetése során a kiadásoknál 7,0 M Ft, a bevételeknél 126,7 M Ft eltérés mutatkozott.

A rendszerbeli eltéréseket túlnyomó részben a függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek és kiadások okozták. A nem rendszerbeli eltéréseket egyéb fel nem adott pénzforgalmi tételek, téves kódhasználat, nem rendezett függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások okozták (könyvelési programváltás miatti eltérés, devizaárfolyam különbözet, lakásalap).

A felügyeleti szerv az Ámr. 149. §-ában előírtak szerint eleget tett az intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének, amely kiterjedt a szakmai feladatok teljesítésére, a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának értékelésére és azt megfelelően dokumentálta.

A vízügyi szervek beszámolóit az OVF összesítette, elvégezte a felülvizsgálatot és az összesített adatállományt a beszámolókkal együtt adta át a felügyeleti szervnek.

Az Ámr. 149. § (6) bekezdése alapján a volt Környezetvédelmi Minisztérium tulajdonában levő társaságok működésének értékelése megtörtént, a vízügyi gazdasági társaságok értékelése a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjában még folyamatban volt.

Az ÁHH által a fejezet költségvetési intézményeire megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret két kivétellel (Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség: 18,1 M Ft, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: 40 M Ft) elegendő volt a feladatok finanszírozásához.

Év közben a kormányzati, felügyeleti és intézményi hatáskörű módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 73,8%-kal, a támogatási előirányzatok 17,6%-kal nőttek, a bevételi előirányzatok közel négyszeresükre emelkedtek.

A fejezeten belüli előirányzat-módosítások és átcsoportosítások összességükben megfeleltek az előírásoknak. Az előirányzat-módosítások szakmailag indokolt időpontban történtek, és megfeleltek a hatásköri előírásoknak.

A fejezeti tartalék előirányzatból való átcsoportosítás a jogszabályi előírásokkal összhangban állt. A fejezeti tartalékként jóváhagyott összeg 27,9 M Ft, amelyet kiegészített a KöViM fejezettől a kormányzati struktúraváltozással összefüggésben átvett 72,5 M Ft volt.

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra öt esetben, az előírásoknak megfelelően, megállapodások alapján került sor, összesen 261,8 M Ft összegben. Fejezetek közötti átcsoportosításnak minősült továbbá a KöViM Igazgatás részére azoknak a vízügyi fejezeti kezelésű előirányzatoknak az átcsoportosítása (összesen 188 800 E Ft), amelyek még a kormányzati struktúra-változást megelőzően a KöViM fejezeten belül a KöViM Igazgatásba épültek bele, majd a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a GKM előirányzatai közé kerültek.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2002. évben 5060 M Ft pótlólagos támogatást kapott (árvízi helyzet rendezése, visszapótlás a
VICE-Vízügyi alapfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatba).

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatából a fejezet 2002. évben 3613,6 M Ft többlettámogatásban részesült. A céltartalék felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt.

A kiadások teljesítése a 2002. évi XI tv. szerinti előirányzathoz képest 126,2%, míg a módosított előirányzathoz képest a teljesítés 73%, a kiadási megtakarítás mintegy 47 Mrd.

Előirányzatok zárolására, törlésére nem került sor.

Kiemelt kiadási előirányzat túllépés - két eset kivételével, ami nem volt összhangban az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltakkal - nem volt. (Tiszántúli KÖFE Debrecen: az Egyéb működési célú támogatások, kiadások teljesítése 3,2 M Ft-tal, a Duna-Ipoly NPI: Munkaadókat terhelő járulékok teljesítése 221 E Ft-tal magasabb volt a módosított előirányzatnál).

A fejezet intézményeinél a tartós részesedések után 452,0 M Ft összegű, a követelések és adósok állománya után 10,5 M Ft értékvesztést számoltak el.

A fejezet tényleges bevétele az eredeti előirányzathoz képest több mint két és félszeresére nőtt, a módosított előirányzathoz képest a teljesítés 69%. A bevételi lemaradás mintegy 25 Mrd Ft volt.

Kis összegű (80 E Ft-ot el nem érő) követelések elengedésére a fejezethez tartozó 12 intézménynél 243 esetben került sor, az elengedett összeg 2,7 M Ft volt.

A kincstári vagyon koncesszióba adására nem került sor.

A vízügyi igazgatóságok vállalkozási tevékenységből származó bevétele a 2002. évben 1676,6 M Ft volt, amely a működési bevétel 36%-a. A vállalkozási bevételt az alapfeladat finanszírozására fordították.

A PM a fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát 2002. november 29-én, késedelmesen - a kormányzati beruházásokkal együtt a felülvizsgálatot követően, illetve a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozatra való tekintettel - hagyta jóvá.

A fejezet jóváhagyott 2001. évi előirányzat-maradványa 25 720,5 M Ft, amely tartalmaz önrevízió alapján történő előirányzat-maradvány elvonást (5,9 M Ft), valamint a fejezet kötelezettség-vállalással nem terhelt előirányzat maradványából a GV és a KSH részére átcsoportosítást (79,3 M Ft).

A fejezet 2002. évi jóváhagyandó előirányzat-maradványa 27 835,4 M Ft, melyből kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 27 829,2 M Ft. A jóváhagyandó előirányzat-maradvány az intézményi szektorban 5807,5 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében 22 027,9  M Ft. A fejezet a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradványt (6,2 M Ft) nem ajánlotta fel elvonásra, a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból önrevízió alapján 11,3 M Ft-ot ajánlott fel elvonásra.

A PM a fejezet 2002. évi összesített előirányzat-maradványának felülvizsgálatát az előirt határidőig nem végezte el, a maradványok jóváhagyása nem történt-meg.

Az előirányzat-maradvány kimutatásáról a dokumentáció a fejezetnél rendelkezésre áll.

A kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a GKM és a KvVM fejezeti költségvetési gazdálkodással foglalkozó vezetői között, a 2002. december 28-án kelt megállapodásban rendezték a tárcák a 2001. évi maradványokat.

A fejezetnél a mérleg főösszege 207 871 M Ft, az előző évinél 9,6%-kal magasabb. Az immateriális javak értéke 76,4%-kal, a tárgyi eszközöké 11,3%-kal, a befektetett pénzügyi eszközöké 92%-kal emelkedett.

A befektetett pénzügyi eszközök növekedésében szerepet játszott a kormányzati struktúraváltozás. A regionális vízmű rt.-kben való részesedéssel (4171 M Ft) a fejezet részesedésének összértéke megduplázódott az előző évhez képest, meghaladja a 8 Mrd Ft-ot.

A fejezethez tartozó költségvetési intézményeknél köztartozás miatti költségvetési támogatás (zárolás) nem volt.

A fejezet felügyeleti szerve a PM körirat megjelenését megelőzően - a korábbi évek tapasztalatai alapján - összeállította a költségvetési beszámoló szöveges értékelésének szempontrendszerét, és a szöveges beszámolót kiegészítő táblázatrendszert. Ennek alapján az intézmények zárszámadási beszámolóikat megfelelő színvonalon és tartalommal állították össze.

A fejezet elkészítette a 2002. évi költségvetés végrehajtásáról szóló értékelését, a zárszámadási törvény összeállításához normaszöveg javaslata nem volt.

A letéti számlának 2002. évben pénzforgalma nem volt.

A KvVM Igazgatás részére a 2002. évi XI. tv. alapján 3493,6 M Ft bevételi előirányzatot állapítottak meg, a költségvetési támogatás előirányzata 3477,0 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 7184,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2467,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4716,3 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 6090,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2342,7 M Ft, a támogatásnál 4716,3 M Ft volt.

A KvVM felelős a környezetvédelem és a természetvédelem, valamint - a kormányzati struktúraváltozást követően - a vízgazdálkodás központi, miniszteriális feladatainak ellátásáért. A KvVM Igazgatás alaptevékenységét, feladat és hatáskörét a 158/1998. (IX. 30.) és a 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletek határozzák meg. A KvVM Igazgatás önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

A KvVM Igazgatás hozzárendelt, részben önálló költségvetési szerve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, amellyel a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a 2002. január 11-én aláírt Megállapodásban rendezték. Az intézmény a gyakorlatban nem tekinthető részben önálló intézménynek, indokolt az összhang mielőbbi megteremtése a jogszabályi előírás és a gyakorlat között.

A KöViM Igazgatás 2002. évi eredeti előirányzatával a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz került. A II. félévben átvett létszámhoz tartozó előirányzatokat külön elszámolás keretében a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a GKM pénzeszközátadással biztosította a KvVM-nek. A KvVM Igazgatás Alapító okirattal nem rendelkezik.

A Környezetvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, 2001. január 25-étől hatályos 1/2001. (K.Ért.1.) KöM utasítást 2002. évben hat alkalommal módosították. A 2002. május 15-től hatályba léptetett Gazdálkodási Szabályzat részletesen tartalmazza a Pénzügyi Főcsoport és ennek részeként a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladatait, hatáskörét és felelősségét.

A KvVM Igazgatás az Ámr. által előírt egyeztetést a Kincstárral elvégezte, az előirányzatoknál eltérés nem volt. A teljesítési adatok eltérése rendszerbeli okokkal volt összefüggésben.

A mérleg, a főkönyvi kivonat, a leltár és az analitikus nyilvántartások egyezősége biztosított volt.

A KvVM Igazgatás költségvetési beszámolója 2003. március 24-én készült el. Ennek oka a kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a KöViM eszközeinek átvételével kapcsolatos folyamatok lezáratlansága volt.

A mérleg tételeit leltárral támasztotta alá az Igazgatás, amelyet a mennyiségben és értékben vezetett részletező nyilvántartások alapján készítettek el. A pénzeszközök egyezősége biztosított volt a bankkivonatok és a pénztár záró pénzkészlete alapján.

A KvVM Igazgatás a részesedései után két társaságra vonatkozóan összesen
452,0 M Ft értékvesztést számolt és könyvelt el 2002. év végén. Az eljárás dokumentált és a társaságok vagyoni helyzete alapján indokolt volt.

A mérleg 15. Egyéb tartós részesedés soron az adat helytelen, mert 44 000 E Ft-tal kevesebb a valódi értéknél. A KvVM-nek a Duna Menti Regionális Vízmű Rt.-ben való részesedése 444,0 M Ft (a mérlegben 400,0 M Ft szerepel).

Nem történt meg a mérleg 31. sorában levő követelések elismertetése a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint, mert egyenlegközlő leveleket az intézmény nem küldött ki, ezért az egyedi értékelés elve nem érvényesült.

Az intézménynél a folytonosság elve sérült 2002. évben, ugyanis a záró és nyitómérleg adatai eltérnek egymástól. Az eltérés oka az, hogy az előző év végén a teljesen (0-ra) leírt immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékét a nyitó mérleg javításaként vezették át az állományi számláról a teljesen (0-ig) leírt eszközök megfelelő számlájára. Az eljárás nem befolyásolja a beszámoló valódiságát, de nem felel meg a számviteli előírásoknak.

A főkönyvet alátámasztó analitikában nem különülnek el - a személyi használatra kiadott eszközök közül - az otthoni használatra biztosított eszközök, valamint az idegen helyen tárolt eszközök. Ilyen eszközök vannak az ELTE-nél, a Magyar Államkincstárnál, amelyeket kezelésre átadott eszközként kell nyilvántartani a megfelelő főkönyvi számlán (12,6 M Ft).

A KvVM Igazgatás Mérlegének 06. Immateriális és 14. Tárgyi eszközök sorai nem valósak, mert nem tartalmazzák teljes körűen azokat az eszközöket, amelyeket a kormányváltás miatt az érintett miniszterek megállapodása alapján a minisztériumnak a KöViM eszközeiből meg kellett volna kapnia. A mérleg csak a jegyzékkel átvett, személyhez kötődő eszközöket tartalmazza, ezért a valódiság számviteli alapelve sérült.

A módosított kiadási és bevételi előirányzat 7184,2 M Ft, amely több mint kétszerese az eredeti (3493,6 M Ft) előirányzatnak.

A módosítás összege: 3690,6 M Ft, amelynek 16%-a (605,7 M Ft) kormányzati hatáskörben, 66%-a (2419,9 M Ft) felügyeleti hatáskörben, 18%-a (665,0 M Ft) intézményi hatáskörben történt előirányzat-módosítás.

A működési kiadások eredeti (3379,1 M Ft-os) előirányzata 6376,1 M Ft-ra, a felhalmozási kiadások eredeti előirányzata 114,5 M Ft-ról 790,4 M Ft-ra nőtt.

Az előirányzat-módosításokat a hatályos jogszabályok alapján hajtotta végre az intézmény, a dokumentáció megfelelő. Többletbevételét (felügyeleti szintű előirányzat-módosítás után), előző évi maradványát (intézményi szintű előirányzat-módosítás után) az Áht. 93. §-a szerint használta fel.

A kiemelt előirányzatok teljesítése a módosított előirányzatokat nem haladta meg.

A módosított kiadási előirányzat 84,8%-ra teljesült (6090,8 M Ft), a kiadási megtakarítás 1093,4 M Ft volt.

A működési kiadások teljesítése 5341,1 M Ft (84%), a felhalmozási kiadások teljesítése 743,1 M Ft (94%) volt a módosított előirányzathoz képest.

A személyi juttatás kifizetésének dokumentációja - a 630 E Ft értékű étkezési jegyvásárlás kivételével, ami 1999 óta megrendelés alapján, szerződés nélkül történik- megfelelő volt. A kifogásolt tételnél nem volt teljesítésigazolás és közbeszerzési dokumentációt nem mutattak be.

A 2002. december havi általános jutalom kifizetésének forrása a KAC 4. előirányzaton - a Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid szennyezés által okozott környezeti és természeti károk felmérésének vizsgálati és prevenciós programján szereplő felhasználatlan összegből 160 M Ft, amit a KvVM Igazgatáshoz csoportosítottak át. (A keret forrása a KAC könyvelés szerint az 5. célelőirányzat, az Egyéb kárelhárítás.) Az ellenőrzés a KAC rendeltetéstől eltérő felhasználásának ítéli az adott fejezeti kezelésű előirányzat általános jutalomként való kifizetését. A 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet ilyen felhasználási jogcímet nem tartalmaz. Az átcsoportosítás az Igazgatásnál többletfeladatokra történt, a közigazgatási államtitkár engedélyével, felügyeleti hatáskörben. A szabálytalanság a beszámoló megítélését nem befolyásolta.

A jutalomból kiválasztott minta további tételeinek dokumentáltsága megfelelő.

A járulékszámfejtések dokumentumait bemutatták, az eljárás szabályszerű volt.

A fénymásolók, faxok javítását végző Rt.-vel kötött szerződés melléklete elavult árjegyzéket tartalmaz, a számlában feltüntetett árak nem egyeztethetők össze a szerződés áraival (a számla negyedéves teljesítést tartalmazott, értéke
0,79 M Ft volt). Az rt. a központosított közbeszerzésben kijelölt szállító, a vállalkozói árakat a keretszerződés tartalmazza.

A "Biológiai sokféleség Európában" 2. Kormányközi konferencia állófogadását a "Nemzetközi tagdíjak" elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat 2001. évi maradványából bonyolították le a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával, ami a rendeltetéstől eltérő felhasználás, ezért szabálytalan (1601,6 M Ft).

Az intézmény nem tartotta be a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletében foglalt előírást, mert az átvizsgált reprezentációs számlák és két szálloda számla áfa tartalmát nem könyvelte elkülönített számlán (összesen 0,77 M Ft).

A külföldi kiküldetésekhez a repülőjegy-vásárlást bonyolító Kft.-vel kötött szerződés 1997. évi keltezésű, közbeszerzési dokumentumot az intézmény nem mutatott be. Az ellenőrzés a kiadás nagyságrendje alapján indokoltnak tartja a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az intézmény tájékoztatása szerint ez folyamatban van.

A külföldi kiküldetések elszámolása esetenként több hónappal a hazaérkezés után történt meg, s ezzel az intézmény saját belső szabályzatát megsérti. Az intézmény elkészítette a szabályzat szigorításának tervezetét a probléma megoldása érdekében.

A minisztérium határozatlan időre kötött szerződést egyes szakipari munkákra, a szabadkézi vétel szabályai szerint. A faipari munkára kötött szerződés alapján a vállalkozó a minisztérium megrendelésére, profiljába tartozó munkákat végzett, de az általa adott számla nem kellően részletezett, emiatt a megrendelő részéről külön elemző munka szükséges - a kivitelező által adott fajlagos költségek alapján - a számla ellenőrzéséhez.

Az intézményi beruházás keretében megvásárolt számítógép-alkatrészek egy részét átadták a Magyar Államkincstárnak, ezt a tényt a teljesítésigazoláson rögzítették. Az analitikus nyilvántartásban a teljes összeg felvezetésre került, így a nyilvántartás nem a valóságos helyzetet tükrözi. A Magyar Államkincstár Rt. - szerződés alapján - közreműködik a KAC feladatainak lebonyolításában, de a szerződés nem tartalmazza a számítógéppel való ellátás kötelezettségét.

A Költő utcai telephely komplex rekonstrukciójával kapcsolatos eljárást a szabadkézi vétel szabályai szerint bonyolították le. Az eljárást 2001. júniusában szabályosan lefolytatták, de a szerződést nem kötötték meg azonnal a nyertes pályázóval. 2001. novemberében - felkérésre - a téli munkavégzés miatt aktualizálta ajánlatát a nyertes pályázó. 2001. decemberében az eredeti pályázati összeg (31 M Ft) helyett 34 M Ft-ra kötötték meg a szerződést, ami már nem tartalmazott egy olyan munkát, ami az eredeti pályázati kiírásban szerepelt (mintegy 4 M Ft értékben).

Egy Kft.-vel 2002. február 4-én kötött szerződés (amelynek tárgya a KvVM részére nyújtandó Nagyvállalati Szerződés szolgáltatásra) alapján licencek szállítása történt 1200 darab személyi számítógépre. A Megrendelő által fizetendő ár 250 USD /munkaállomás/ év, 2002.-ben 107,1 M Ft került átutalásra. A dologi kiadások között történt elszámolás szabálytalan, a licencdíjat (hozzáférési díj) az immateriális javak között, szellemi termékként kell kimutatni, majd a várható használati idő függvényében meg kell tervezni az értékcsökkenési leírást is.

Az ellenőrzés általános tapasztalata szerint a szerződéskötés alkalmazott nyomtatványainak kitöltése hiányos, a szerződéskötés folyamata nagyon lassú. Az ellenőrzés szükségesnek tartja eljárási rend kidolgozását és betartatását.

A szabályozás szerint a szerződés mellékletei a szerződés szerves részét képezik és minden oldalt alá kell írni (a feladat részletezését és a kifizetés ütemezését általában a melléklet(ek) tartalmazzák). A mellékletek aláírása a mintavétellel kiválasztott tranzakciók közül egy esetben történt meg.

A szabályozás szerint az előirányzat-átadásokat rögzítő megállapodások esetében a feladatok részletesebb meghatározása szükséges akkor is, ha a pénz átadása minta megállapodás alkalmazásával történik. A mintavétellel kiválasztott tranzakcióknál nem történt meg a feladatok részletesebb meghatározása. Szükséges a minta megállapodás módosítása a szabályzatban, mert nem tartalmazza a teljesítésre vonatkozó beszámolási kötelezettséget (Áht. 13/A. § (2) bekezdés).

Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata szabályozza a csoportos eszköznyilvántartás feltételeit. A szabályozástól eltérő gyakorlat volt a 4873. leltári számú számítástechnikai eszköznél (CITRIX), mert a különböző időpontokban beszerzett eszközöket egy kartonon tartották nyilván, és az intézmény nem tartotta be az egyedi értékelés számviteli alapelvét (2000. évi C. tv. 16. §-a).

A módosított bevételi előirányzat 98%-ra teljesült, 7059,0 M Ft, a bevételi elmaradás 125,2 M Ft volt. A működési bevételek teljesítése 1372,0 M Ft (100%) a módosított előirányzathoz képest. A költségvetési támogatás teljesítése 4716,3 M Ft (100%) volt. A bevételek beszedése szabályszerű, a dokumentáció megfelelő volt.

Az intézménynek likviditási problémái nem voltak. Előfinanszírozásra nem került sor.

Az intézmény az előirányzat-módosításokról áttekinthető nyilvántartást vezet. A 2002. évben összesen 118 előirányzat-módosítás volt, az ÁHH-val való egyeztetésre havonta sor került. A kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a felügyeleti szerv engedélyével hajtották végre.

Az intézmény letéti számlával nem rendelkezik.

Az intézmény 2002. évi előirányzat-maradványa 968,2 M Ft, amely 1093,4 M Ft kiadási megtakarításból és 125,2 M Ft bevételi lemaradásból tevődik össze. Az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványa 107,9 M Ft, a jóváhagyandó előirányzat-maradvány 1076,1 M Ft. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány 2,4 M Ft, melyet az intézmény elvonásra ajánlott fel. A kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány 1073,7 M Ft.

Az előirányzat-maradvány megállapítása a megkötött szerződések analitikai nyilvántartásán alapul és szakmai feladatonként (analitikus kódok szerint) ezen belül szerződésenként tartalmazza az előirányzat-maradványt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KvVM Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják:

A KvVM fejezeti kezelésű előirányzatok cím 2002. évi - a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. tv. 32. §-ában, valamint a 2002. évi XI. tv. alapján kialakított kiadási előirányzata 73 939,2 M Ft, módosított előirányzata 95 495,0 M Ft, a teljesítés 55 138,9 M Ft volt. A módosított előirányzathoz viszonyítva a bevételek 75,2%-ra, a kiadások 57,7%-ra teljesültek.

A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatrendszerébe a környezetvédelmi beruházások, ágazati célfeladatok, közcélú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási feladatok tartoznak. A feladatrendszer 2002-ben kibővült a kormányzati szerkezeti változással összefüggő feladatok átvételével. Az átvett feladatok alapvetően megnövelték a fejezeti előirányzatok számát és az eredeti előirányzatok összegét. 39 előirányzaton 36 732,9 M Ft eredeti előirányzat került a KvVM-hez.

A fejezeti kezelésű előirányzatokból finanszírozott szakmai feladatokat a minisztérium főosztályai, a minisztérium intézményei, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a KAC feladatok egy részét a Magyar Államkincstár Rt. látta el.

A Környezetvédelmi Minisztérium és a Magyar Államkincstár Rt. között Megállapodás jött létre, amely szerint 2002-től a pályázati támogatások kezelését (szerződések előkészítése, nyilvántartása, a folyamatban lévő fejlesztések és a megvalósult projektek elszámolásának az ellenőrzése) a Magyar Államkincstár látja el.

A Kincstár kezeli továbbá a kölcsönadott támogatások visszatérítéseit (nyilvántartják a szerződéseket, visszafizetéseket, azok kamatait).

Az előirányzatok felhasználását a szakmai sajátosságokhoz igazodó miniszteri rendeletek, utasítások szabályozták.

A fejezeti kezelésű előirányzat 2002. évi felhasználásának szabályait az 1/2002. (K. Ért. 3.) KöM utasítás tartalmazza. Az utasítás rendelkezik az előirányzat felhasználásáról, a feladat- és beruházásfinanszírozás szabályairól, a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeiről.

A KAC előirányzatainak felhasználását a 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet tartalmazza. A szabályozás kiterjed a KAC forrásaira, a felhasználás jogcímeire, a felhasználás formájára, a jogosultságára, a környezetvédelmi programok támogatására, a pályázati rendszer szabályozására stb.

A VICE célelőirányzat felhasználásának szabályait a 11/1999. (III. 11.) KHVM rendelet tartalmazza. A szabályozás kitér a felhasználás jogcímére, a felhasználható előirányzat belső arányaira, a pályázati támogatás eljárási rendjére.

A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelő szervezetei 2002-ben rendelkeztek számviteli politikával, amely tartalmazta mindazokat az adatokat, szabályokat, amelyek a számviteli rendszer működtetéséhez szükségesek. A fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli feladatait a - KAC - kivételével - "Számadó" programmal végzik.

A KAC számviteli nyilvántartását az Informatikai Program Rendszer (IPR) támogatja. A program a KAC szakmai feladatait teljes körűen ellátja, a projektek útját követi, de a számviteli feladatokat hatékonyan nem segíti.

A rendszer automatikusan nem biztosítja a főkönyvi könyvelés, a könyvviteli mérleg és a beszámoló egyéb részeinek számszaki egyezőségét.

A vizsgált időszakban a rendszer már jól működött, növelte a tevékenység szervezettségét, átláthatóságát. Az IPR-ben összekapcsolódik a Magyar Államkincstár Rt. és a megyei (fővárosi) szervezetei, a KAC Koordinációs Főosztálya, és a KAC számviteli pénzügyi kezelő szervezete.

A fejezeti kezelésű előirányzatok mindhárom kezelőjénél szabályozták a kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés, illetve érvényesítés rendjét.

A követelményeknek megfelelő szabályozás és ehhez igazodó gyakorlat a KAC felhasználásánál valósult meg.

A kincstári beszámoló és a KvVM fejezeti kezelésű előirányzatok elemi beszámoló bevételei között 177,4 M Ft volt az eltérés. A kiadásoknál az eltérés 354,6 M Ft volt, a kincstári beszámoló adata magasabb volt, mint a fejezeti beszámolóé. A 364,1 M Ft-os eltérés a KAC előirányzatát érintette, nem rendszerbeli okok miatt.

A mérleg és a beszámoló belső egyezősége biztosított (pénzforgalom egyeztetés, előirányzatok és maradványok levezetése). A mérlegben szereplő adatok, a 2001. év végi záró állomány megegyezik a 2002. évi nyitó adatokkal. Az elszámolási számlák mérlegben kimutatott év végi záró állományának összege megegyezik a 2002. december 31-i kincstári kivonattal.

A KAC könyvviteli mérlegében a követelésállomány egyedi értékelését nem végezték el, a kimutatott értékek leltárral nincsenek alátámasztva.

Az adósok mérleg soron kimutatott 10,6 M Ft termékdíj-követelés 2002. december 31-i állapotának megfelelő egyenlegközlő leveleket nem küldték ki, így nem állapítható meg, hogy a követelés elismert tételekből áll-e. Az egyedi értékelést nem végezték el, a kimutatott érték leltárral nem alátámasztott.

A KAC egyéb rövid lejáratú mérlegsorán 12,5 M Ft összeg szerepel kárelhárításból származó követelésként, ennek egyedi értékelése, leltározása ugyancsak nem történt meg a december 31-i állapotnak megfelelően.

A KAC mérlegben negatív előjelű 17 759,1 M Ft összegű saját tőke szerepel, amelynek az az oka, hogy a korábban saját bevételt jelentő termékdíj és a kölcsön nyújtott támogatások visszatérüléseit át kellett adniuk az ÁHH-nak, azok a nemzetgazdasági bevételekhez kerültek.

A kötelezettségek év végi egyeztetése megtörtént. A kötelezettségvállalásokat és a több évre vállalt kötelezettségeket is a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői nyilvántartják. Az egyéb passzív átfutó elszámoláson szereplő 388,9 M Ft tételes nyilvántartással alátámasztott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002-ben az előirányzat-módosítások következtében 48 708,6 M Ft-tal növekedtek és 27 152,7 M Ft-tal csökkentek.

A csökkenés oka az előirányzatok átcsoportosítása a feladatokat megvalósító minisztériumi intézményekhez, amelyek az előirányzat-módosításokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek.

Az előirányzat-növekedés forrása legnagyobb mértékben (26 482,4 M Ft) az előző évi előirányzat-maradvány volt, 10 693,2 M Ft bevételi többletből, 11 533,0 M Ft kormányzati átcsoportosításból származott.

A nagyszámú előirányzat-módosításhoz hozzájárult a vízügyi fejezeti kezelésű előirányzatok átvétele, amely megduplázta az előirányzatok számát és összegét. Az előirányzat-módosítások levezetése a beszámolóban foglaltakkal egyező és dokumentált.

A költségvetés általános tartalékából 3200 M Ft-ot csoportosítottak át a dunai rendkívüli árvíz-védelem fedezetére.

A fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítése 55 138,9 M Ft volt, a módosított előirányzat 57,7%-a. A fejezeti kezelésű előirányzatokat a költségvetési törvényben, jogszabályokban, illetve a döntésre jogosultak által meghatározott célra használták fel. Céltól eltérő felhasználást a KAC-nál tapasztaltunk egy esetben.

A Szamos és a Tisza cianid szennyeződésével kapcsolatban kármentesítési feladatokra 450 M Ft-ot különített el a KAC 2002. évi költségvetésében. A kárelhárításra ténylegesen 295,8 M Ft-ot használtak fel. A megmaradt összegből 160 M Ft-ot a minisztérium Igazgatási címéhez csoportosították át és hajtották végre a KAC-cal kapcsolatos többletfeladatok finanszírozására. Az összeg átadását a KAC számvitelében a Kárelhárítás jogcímen számolták el.

A közbeszerzésről szóló törvény előírásait betartották.

A feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásánál az Ámr.-ben előírtaknak megfelelően jártak el.

A VICE fejezeti kezelésű előirányzat terhére 2002-ben teljesített kifizetések jogosultak általi utalványozása, ellenjegyzése nem a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történt.

A kiegészítő melléklet kimutatásában szereplő állományi és forgalmi adatok megegyeznek a mérlegben, illetve a pénzforgalmat részletező kimutatásokban szereplő adatokkal.

Az előirányzat-maradványokat létesítményenként (projektenként) felülvizsgálták, és (feladattal terhelt és nem terhelt megosztásban) felterjesztették a Pénzügyminisztérium részére. A feladattal le nem kötött maradvány 5,4 M Ft, amelyből 2,4 M Ft maradványt felajánlottak elvonásra.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint, a KvVM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásáról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével:

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

A KüM fejezet 2002. évi XL. tv. alapján megállapított kiadási előirányzata 39 206,5 M Ft, bevételi előirányzata 7570,0 M Ft, támogatási előirányzata 31 636,5 M Ft volt. A módosított kiadási előirányzat 56 253,4 M Ft, a bevételi előirányzat 18 848,3 M Ft. A fejezet tényleges kiadása 45 706,7 M Ft, bevétele 16 008,8 M Ft, a költségvetési támogatás 37 395,1 M Ft. (A bevétel módosított előirányzata és teljesítése tartalmazza a pénzforgalom nélküli bevételek összegét is.)

A KüM önálló jogi személy, központi államigazgatási szerv, amelyet eredetileg az 1918. évi V. néptörvény hozott létre. Jelenlegi feladatkörét a Magyar Köztársaság minisztériumairól szóló 1998. évi XXXVI. és 2002. évi XI. tv. határozzák meg.

A szervezet rendelkezik költségvetési alapokmánnyal. Eszerint fő tevékenysége, hogy közreműködik a külpolitika meghatározásában, összehangolja a Magyar Köztársaság külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényesítését.

A fejezet elkészítette a 2002. évi gazdálkodási szabályzatát, amelyben rögzítette a Kvtv.-ben meghatározott célokat, előirányzatokat, azok felhasználásának kezelési szabályait, az előirányzat-maradványok jóváhagyását. A kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési jogköröket külön szabályzatban rögzítették. A szabályzatok külügyminiszteri utasításként jelentek meg.

Elkészítették és folyamatosan karbantartották a számviteli törvény által előírt szabályzatokat is. Egyes részfeladatok egységes kezelésére miniszteri utasításokat, közigazgatási államtitkári utasításokat, valamint gazdálkodási főosztályvezetői útmutatókat, segédleteket adtak ki. A szabályzatok döntő többsége 2001-ben lépett hatályba és azokat folyamatosan aktualizálták.

Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól és az eljárási rendről szóló szabályzat (külügyminiszteri utasítás) rendelkezik az előirányzat-maradványok kezeléséről is. E rendelkezéseket az év során betartották.

A vizsgálat időpontjáig nem sikerült bevezetni a központosított bérszámfejtés rendszerét, az előkészítő munkálatok folyamatban vannak.

A fejezet és az Államháztartási Hivatal által prezentált zárszámadási adatok közötti eltéréseket kimutatták és indokolták. Az eltérések egy része kerekítési különbözetből adódott. Más eltérések az előző évi maradványok felhasználásából adódtak. Az eltérések között voltak olyanok is, amelyek a zárás utáni rendezésből adódnak.

A Külképviseletek címnél az eltérések jó részét az okozta, hogy a kiadások és bevételek egy részét külföldön, valutában, vagy devizában realizálják. Így a rendezéseket határidőn belül nem lehet teljesíteni.

A zárás utáni rendezés kivételével a különbözetek mind rendszerbeli hibára vezethetők vissza.

A fejezeten belül az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásánál és felhasználásánál az érvényes jogszabályok szerint jártak el. Az előrehozásokat minden esetben dokumentálták.

Kormányhatáskörben a központi költségvetés általános, valamint céltartalékából az új illetményrendszer bevezetésének 2002. évi hatásaira, létszámcsökkentésekre, kereset-kiegészítésekre, valamint a főtisztviselői kar kereset-kiegészítésére történt módosítás. A fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás elsősorban a 2001. évi maradvány igénybevételére, a Külképviseletek Igazgatása címről az Igazgatás címre történő átcsoportosításra, Információs Hivataltól központi beruházásra, lakáskölcsönök törlesztésének emelkedésére, fejezeten belüli személyügyi feladatok ellátására, ösztöndíjas hallgatók járandóságaira, védelmi munka elismerésére irányult.

A Külügyminisztérium fejezetnél 2002-ben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások is történtek. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a kormányzati struktúraváltozás miatt a ME állományába került.

A 2002. évi XI. tv. alapján a HTMH részére átadták az év végén a fejezeti kezelésű előirányzatok közül a kisebbségi koordinációs keretet, a kisebbségekért díj előirányzatát, a Magyarság Hírnevéért Díj előirányzatát, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának előkészítését, a szomszédos országokban élő magyarok támogatását, a Református Világszövetség európai nagygyűlésének megrendezéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések támogatását, az alapítványok támogatása alcím egy részét (Új Kézfogás Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány) és a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése előirányzatait.

Az erről szóló átadás-átvételi jegyzőkönyv 2003. február 11-én készült. Az átadás-átvétel szabályos volt.

A központi költségvetés általános tartalékából átcsoportosított összegekből a Külképviseletek cím és egyes fejezeti kezelésű előirányzatok kerültek finanszírozásra.

A külképviseleteknél a finanszírozott feladatok: a szomszédos államok támogatása végrehajtásához szükséges támogatási rendszer kiépítése és működtetése, létszám- és informatikai fejlesztés, a limai, és luxemburgi képviseletek, az EU mellé akkreditált képviselet, valamint a Brüsszelben szolgálatot teljesítő szakdiplomaták státuszának létrehozása voltak, összesen 798,5 M Ft értékben.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a szomszédos országokban élő magyarok támogatása, a kereskedelemfejlesztési célelőirányzat növelése, az állami protokoll kiadásokhoz szükséges többletfinanszírozás, a visegrádi alap, az új NATO székház építési feladatai és a külügyi segélyezés (Afganisztán) kaptak pótelőirányzatot az általános tartalékból, összesen 4669,1 M Ft összegben.

A fejezethez a központi költségvetés céltartalékából - különböző jogcímeken - összesen 2607,1 M Ft összegben történtek átcsoportosítások.

A kiadások módosított előirányzata 56 253,5 M Ft volt. A teljesítés 44 938,7 M Ft volt (a megtakarítás összege 11 314,8 M Ft).

Ezen belül a személyi juttatások megtakarítása 1589,6 M Ft, a járulékoké 344,1 M Ft volt. A megtakarítás abból adódott, hogy nem töltötték be az összes engedélyezett státuszt. A dologi kiadások maradványa 1309,4 M Ft volt, amely elsősorban a nemzetközi tagsági díjak csökkenéséből, a kiküldetések, reklámok kommunikációs díjak és anyagbeszerzési kiadások megtakarításából származott.

Az egyéb működési támogatások, folyó kiadások maradványa 1442,8 M Ft, amelynek fő oka, hogy az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszközátadás a tervezettnél 1309,9 M Ft-tal kevesebb volt.

A felhalmozási kiadások megtakarítása 5842,1 M Ft, amelynek fő okai a felújítások előirányzathoz képest jelentős csökkenése, a gépek, berendezések, felszerelések vásárlásának csökkenése és külképviseleti ingatlan vásárlások 2003-ra történő áthúzódása.

A Magyar Köztársaság Moszkvai Kereskedelmi Képviselete alcím eredeti előirányzat kiadási és bevételi adata 800 M Ft-tal eltér a fejezeti indokolásában lévő összegtől.

Az eltérés oka az, hogy a 2001. és 2002. évi költségvetésben a képviselet még a Gazdasági Minisztériumnál szerepelt, de 2001. január 1-jén átkerült a Külügyminisztériumhoz. A GM átadta a KüM-nek az előirányzatot, de az addigra már módosításra került azzal a 800 M Ft-tal. Így ezzel az összeggel sem a 2001. évi, sem a 2002. évi zárszámadás nem egyezik. Ami a KüM-nél eredeti előirányzatként szerepel, abból 800 M Ft valójában már előirányzat-módosítás.

Az előző évi előirányzat-maradványt teljes összegben 2002. évi előirányzat-növelésként vették figyelembe. A fejezet az érvényes szabályok szerint járt el.

A fejezetnél előirányzat zárolására, törlésére, kiadási előirányzat túllépésre nem került sor.

A módosított bevételi előirányzat 18 858,4 M E Ft-ot tett ki. A teljesítés 16 008,8 M Ft volt. A lemaradás nagyrészt a hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok elmaradásából (847,4 M Ft), és a pénzforgalom nélküli bevételek maradványából (3073,6 M Ft) tevődött össze. Emellett több helyen növekedtek is a bevételek az előirányzathoz képest, így a működési bevételek 321,3 M Ft-tal meghaladták a tervezett összeget.

A kiadási és bevételi előirányzat-változása 10 131,8 M Ft volt, amelyből kormány hatáskörben 2631,8 M Ft emelés történt. A fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 7500,0 M Ft volt. A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei között átcsoportosítás nem fordult elő.

A 2002. évi előirányzat-maradvány összesítését a fejezet elkészítette és az előírt határidőre a Pénzügyminisztériumhoz jóváhagyásra benyújtotta. A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa az alaptevékenysége vonatkozásában 7817,1 M Ft, a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet vállalkozási tevékenységének vesztesége 22,8 M Ft, így az előirányzat-maradvány ténylegesen 7794,3 M Ft volt. Az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványa az alaptevékenységnél 3159,7 M Ft, így az összes alaptevékenységi előirányzat-maradvány 10 796,8 M Ft, az összes tényleges előirányzat-maradvány 10 774,0 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány megállapítása szabályszerű volt.

A KüM fejezet 2002. december 31-i eszközállománya 49 611,1 M Ft volt, az előző évhez képest 9639,6 M Ft-tal (24,1%-kal) növekedett. Ezen belül a befektetett eszközöknél a növekedés 24,6% volt, míg a forgóeszközöknél 22,7% volt. A legnagyobb növekedés az ingatlanoknál és a beruházásoknál következett be. A forgóeszközök között a legnagyobb növekedés a pénzeszközökön belül az elszámolási számlák (2001,8 M Ft) és a költségvetési bankszámlák (1 757,8 M Ft) területén volt, míg a pénztárak készpénzösszege 948,7 M Ft-tal csökkent.

A források közül a tartalékok összege növekedett legnagyobb mértékben 23,96%-kal. A saját tőke az előző évi értéknél 24,0%-kal volt magasabb 2002. december 31-én.

A KüM fejezet 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló szöveges értékelése megfelel a jogszabályoknak és a PM köriratban foglaltaknak. Sem a fejezet, sem a fejezeten belüli címek (intézmények) nem készítettek kiegészítő mellékletet. A szöveges beszámolóban és a táblázatokban benne vannak azok az információk, amelyeket a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell. A szöveges beszámoló a számszaki beszámolóval és a táblázatokkal teljes összhangban van.

A fejezet nem rendelkezett letéti számlával.

A KüM Igazgatás részére a Kvtv. 4598,7 M Ft kiadási, 53,7 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 4545,0 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 9121,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2016,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7104,8 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 7700,0 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1967,2 M Ft, a támogatásnál 7104,8 M Ft volt.

Az intézmény szabályozottsága alapvetően megfelelő, az előző évhez képest javult.

A költségvetési beszámoló Kincstártól való eltérései nagyrészt formai jellegűek voltak. A fejezet felügyeleti szerve a beszámolót nem vizsgálta felül.

Az intézményi beszámoló a főkönyvi kivonattal egyezett.

A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják.

Az ellenőrzés során megállapítható volt, hogy:

A cím éves kiadási és bevételi előirányzat-változása 4522,5 M Ft volt, amelyből (a céltartalék terhére) kormány hatáskörben 1172,1 M Ft emelés történt (új illetményrendszer bevezetésének 2002. évi hatásaira, létszámcsökkentésekre, kereset-kiegészítésekre, valamint a főtisztviselői kar keresetkiegészítésére). A fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 3350,4 M Ft volt.

Az előirányzat-módosítások bizonylatai rendelkezésre álltak.

A kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésénél a minta vizsgálata során a leggyakoribb hiányosság az utalványozás és/vagy az ellenjegyzés hiánya volt. A feltárt hibák a beszámoló valódiságát lényegesen nem befolyásolták.

Az ellenőrzés során az alábbi hiányosságokat tapasztaltuk:

A mobiltelefonok használatáról belső szabályzat rendelkezik. A költségek elszámolása úgy történik, hogy a kvótán felüli hívások költségét a Külügyminisztérium kifizeti, a dolgozó a pénztárba az összeget utólag befizeti. 2002. december 31-én a dolgozók ilyen irányú tartozása 162 636 Ft volt. Ebből a vizsgálat időpontjáig 140 147 Ft-ot kifizettek, 3 főnek volt összesen 22 489 Ft tartozása. Az érintettek már nincsenek a Külügyminisztérium állományában, így kétséges az összeg megtérülése.

A függő kiadásoknál és bevételeknél általános hiba, hogy szinte minden tételnél hiányzik aláírás. A Külügyminisztérium a bérleti díj kiszámlázásánál nem járt el jogszerűen. A szerződésben 20 E Ft bérleti díj szerepelt havonta. A KüM az év első hónapjaiban 20 E Ft + áfa bérleti díjat számlázott, majd az év közepén 20 E Ft-ot számlázott (áfa nélkül). Az év vége felé ismét 20 E Ft + áfa volt a számlákon.

A pénztári pénzkészlet állományát megvizsgálva 2002 májusában az Igazgatásnál 10 M Ft, a külképviseleteknél 5 M Ft körüli összeg volt. A pénzkezelési szabályzatban a maximális készpénzállomány pénztáranként 3 M Ft-ban került meghatározásra.

A KüM Igazgatás kiegészítő mellékletet nem készített, ezzel nem tett eleget az Szt. előírásainak. A címnél a kiegészítő melléklet szöveges része sem készült el. A fejezetnél készült szöveges jelentés az Igazgatás címre vonatkozóan is tartalmazta a szükséges adatokat.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KüM Igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét arra, hogy a cím nem készített kiegészítő mellékletet, hanem az egész fejezet készített egy szöveges beszámolót, amelyben a szükséges adatok benne vannak, ám ez a megoldás nincs összhangban a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) előírásaival.

A KüM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címének 2002. évi - a Magyar Köztársaság 2001. évi és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 32. §-ában foglaltaknak megfelelően kialakított eredeti kiadási előirányzata 27 247,5 M Ft, a bevételi előirányzata
6 51,6 M Ft, a támogatási előirányzata 21 095,9 M Ft volt.

A kiadási előirányzat az évközi módosítások következtében 37 379,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 12 522,8 M Ft-ra változott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok tényleges kiadása 29 628,8 M Ft-ra, a bevételek 10 946,3 M Ft-ra alakultak. Az előirányzott maradvány 7673,3 M Ft-ot tett ki.

A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének feladatait a közigazgatási államtitkár felügyelete és a gazdálkodási és igazgatási helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt a Gazdálkodási Főosztály (GFO) végzi. Tevékenysége az egész Külügyminisztérium fejezet gazdálkodására kiterjed. Ezen belül végzi a Fejezeti kezelésű előirányzatok cím költségvetésének előkészítését, módosítását, végrehajtását, dokumentálását és a beszámolást is.

A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolója számszakilag egyezik az ÁHH által prezentált adatokkal, a Kincstártól való eltérések nagyrészt formai jellegűek voltak, illetve a devizában való felhasználásból adódtak. A fejezet felügyeleti szerve a beszámolót nem vizsgálta felül.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított költségvetési beszámoló a főkönyvi kivonattal egyezett.

A mérleg eszköz és forrás oldala 7071,8 M Ft összegben megegyezett. A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják.

A mérleg előző évi adatai megegyeznek a 2001. évi beszámoló adataival. A mérlegsorok adatai megegyeznek a főkönyvi kivonat vonatkozó adataival. Az egyes mérlegsorok alakulására a beszámoló mellékletei tételes, kimerítő magyarázatot adnak. A pénzkészletek mérlegsorai a bankkivonatokkal egyezőek. A szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartási adatai és a főkönyv egyeztetése megtörtént. Az előirányzat-átcsoportosítások dokumentáltak voltak.

A pénzforgalmi jelentés tartalmazza valamennyi eredeti és módosított előirányzatot. A cím éves kiadási és bevételi előirányzat-változása 10 131,8 M Ft volt, amelyből kormányhatáskörben 2631,8 M Ft emelés történt. A fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 7500,0 M Ft volt. Az előirányzat-módosítások a jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek és kellően dokumentáltak. A központi költségvetés általános tartalékából és céltartalékából nem valósítottak meg ezen a címen átcsoportosítást.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat a költségvetési törvényben, a jogszabályokban meghatározott célra használták fel. A 2002. évi kiadások 29 628,8 M Ft-ra alakultak, a módosított kiadási előirányzat 79,3%-ában teljesültek.

A kiadási előirányzatok teljesítésénél az utalványozás és/vagy az engedélyezés, ellenjegyzés több esetben nem történt meg. A feltárt hibák a beszámoló valódiságát lényegesen nem befolyásolták.

A bevételek 10 946,3 M Ft-ra teljesültek, amely a módosított előirányzat
87,4%-a.

A bevételeknél a kiadásoknál jellemző hibák fordultak elő.

A fejezetnél a zárszámadáshoz készült szöveges jelentés a Fejezeti kezelésű előirányzatok címre vonatkozóan is tartalmazta a szükséges adatokat.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KüM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével:

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Az OM fejezet a 2002. évi XL. tv. alapján kialakított kiadási előirányzata 303 899,2 M Ft, bevételi előirányzata 119 213,8 M Ft, támogatási előirányzata 184 685,4 M Ft volt. A módosított kiadási előirányzat 418 527,0 M Ft, bevételi előirányzata 162 707,4 M Ft, támogatási előirányzata 206 713,1 M Ft volt. A kiadások teljesítése 369 082,0 M Ft, a bevételek teljesítése 161 003,4 M Ft a költségvetési támogatásé 206 713,1 M Ft volt.

A korábbi Művelődési és Közoktatási Minisztériumot a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény alapján 1998. július 8-tól Oktatási Minisztériummá szervezték át.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény létrehozta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot (FMM), és így a felnőttképzés tekintetében, az FMM lett a jogutód szervezet 2002. május
27-étől.

A fejezet felügyeleti szerve az Áht. 49. §-ában előírtak szerint elkészítette a 2002. évi gazdálkodási szabályzatát, amelyben rögzítette a Kvtv.-ben meghatározott célokat, előirányzatokat, azok felhasználásának kezelési szabályait, az előirányzat-maradványok jóváhagyását. A kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési jogköröket e szabályzatban rögzítették. A szabályzatok miniszteri jóváhagyással jelentek meg.

Ezek mellett elkészítették és folyamatosan karbantartották a számviteli törvény által előírt szabályzatokat is. Egyes részfeladatok egységes kezelésére miniszteri utasításokat, közigazgatási államtitkári utasításokat adtak ki. A szabályzatok döntő többsége 2002. január 1-jén lépett hatályba, és azokat folyamatosan aktualizálták.

Az ellenőrzés lezárásának időpontjáig nem sikerült bevezetni a központosított bérszámfejtés rendszerét.

A fejezet és az ÁHH által prezentált zárszámadási adatok közötti eltéréseket kimutatták és indokolták. Az eltérések egy része kerekítési különbözetből adódik. Más eltérések az előző évi maradványok felhasználásából adódnak. Az is eltérést okozott, hogy a fejezet által használt könyvelési program (Számadó program) államháztartáson kívülre átadott pénzeszközök esetén nem tud a dologi kiadások között teljesítést könyvelni. Az eltérések között voltak olyanok is, amelyek a zárás utáni rendezésből adódtak.

A fejezet felügyeleti szerve minden intézményi beszámolót felülvizsgált. Erről nem készítettek külön jegyzőkönyvet, hanem csak akkor kerülhetett az intézményi beszámoló beadásra, ha az abban szereplő adatokat leegyeztették és a táblázatokban szereplő adatok konzisztensek voltak.

A fejezeten belül az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásánál és felhasználásánál az érvényes jogszabályok szerint jártak el. Az előrehozásokat minden esetben dokumentálták.

Fejezeten belül a legfontosabb átcsoportosítások a következők voltak:

Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 2002. évi eredeti előirányzatának - megszűnés miatti - zárolása, majd a fejezeti tartalék közbeiktatásával annak átadása a jogutódok részére.

Az Igazgatásról a Szolgáltató intézményhez átkerült 4 fő státusz személyi juttatásainak és járulékainak átcsoportosítása megtörtént.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola a saját felhalmozási kiadásaiból - szintén a fejezeti tartalék közbeiktatásával 332,9 M Ft-ot adott át a központi beruházás keretére.

A nem állami felsőoktatási intézmények illetménynövelésének többletét (593,9 M Ft) is fejezeten belüli átcsoportosítással biztosították (a fejezeti tartalék igénybevételével).

Biztonságtechnikai eszközök beszerzésére, 11 intézmény részére összesen 10 M Ft-ot adtak át.

Az intézmények egy része időben előre kívánta hozni a költségvetési támogatás összegét - likviditási helyzetük, illetve feladataik nem egyenletes ütemezése miatt - és ezt meg is tette.

A fejezetnél 2002-ben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások is történtek. Egyes fejezeti kezelésű előirányzatot részben átadtak a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnak. Az átadás-átvétel szabályos volt.

A központi költségvetés általános tartalékából a 2243/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat szerint az egyházi iskolákban a többlet hallgatói létszám képzésére kaptak 3 710,5 M Ft-ot és 23 intézmény kapott a Széchenyi ösztöndíjra összesen 125,3 M Ft-ot (2299/2002. (X. 1.) Korm. határozat).

A központi költségvetés céltartalékából az új illetményrendszer bevezetésének többletkiadásaira 28,0 M Ft-ot, a közalkalmazotti illetmények emelésének 2002. évi többletére 11 117,9 M Ft-ot és a közalkalmazotti illetményemelés hatásaira 193,1 M Ft-ot kaptak.

A kiadások módosított előirányzata 418 527,0 M Ft volt. A teljesítés 369 082 M Ft volt (a megtakarítás összege 49 445 M Ft). Ezen belül a személyi juttatások maradványa 8633,6 M Ft, a járulékoké 2809,7 M Ft volt, ami abból adódott, hogy nem töltötték be az összes engedélyezett státuszt. A dologi kiadások megtakarítása 11 021,2 M Ft volt, amely elsősorban a készletbeszerzésből, a kommunikációs szolgáltatásokból, a szolgáltatási kiadásokból és az egyéb dologi kiadásokból adódik.

Az egyéb működési támogatások, folyó kiadások maradványa 8 571,6 M Ft, amelynek fő oka, hogy a pénzeszközátadás és egyéb kiadás a tervezettnél 11 946,4 M Ft-tal kevesebb volt.

A felhalmozási kiadások maradványa 16 831,3 M Ft, amelynek fő okai a felújítások előirányzathoz képest jelentős csökkenése és a gépek, berendezések, felszerelések vásárlásának csökkenése.

A módosított bevételi előirányzat 211 923,6, M Ft-ot tett ki. A teljesítés 205 020,1 M Ft volt. A lemaradás nagyrészt a pénzforgalom nélküli bevételek maradványából (5 056,2 M Ft) képződött. Emellett több helyen növekedtek is a bevételek az előirányzathoz képest, így a felhalmozási és tőke jellegű bevételek 29,4 M Ft-tal meghaladták a tervezett összeget.

A 2002. évi fejezeti előirányzat-maradvány összesítését a fejezet elkészítette és az előírt határidőre a Pénzügyminisztériumhoz jóváhagyásra benyújtotta.

A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 47 104,2 M Ft volt. Ebből az előző évekből származó előirányzat-maradvány 5 016,7 M Ft, és a vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 185,0 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa 46 866,3 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány megállapítása szabályszerű volt.

A OM fejezet 2002. december 31-i eszközállománya 275 395,4 M Ft volt, az előző évhez képest 20,4%-kal növekedett.

Ezen belül a befektetett eszközöknél a növekedés 28,4% volt, míg a forgóeszközöknél 2,2% csökkenés volt. A befektetett eszközök között a legnagyobb növekedés az ingatlanoknál (32 254 192 E Ft) és a beruházásoknál (10 290 432 E Ft) volt. A forgóeszközök között a csökkenés a pénzeszközök (1 758 416 E Ft) területén volt megfigyelhető.

A források közül a kötelezettségek értéke növekedett legnagyobb mértékben 6,32%-kal, míg a tartalékok 2,6%-kal csökkentek. A saját tőke, az előző évi értéknél 28,2%-kal volt magasabb 2002. december 31-én.

A fejezet 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló szöveges értékelés megfelel a jogszabályoknak. Ellentétes viszont a számviteli törvény és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 11. §-ának előírásaival az, hogy sem a fejezet, sem a fejezeten belüli címek (intézmények) nem készítettek kiegészítő mellékletet. A szöveges beszámolóban és a táblázatokban benne vannak azok az információk, amelyeket a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell. A szöveges beszámoló a számszaki beszámolóval, a táblázatokkal teljes összhangban van.

A fejezet egyetlen letéti számlával rendelkezett. Régebben ezen a számlán tartották a Nemzeti Színház céljára történt lakossági befizetéseket (ún. téglajegyek). A számlán év közben nem volt forgalom.

Az OM Gazdálkodási Főosztály részére a Kvtv. 3853,4 M Ft kiadási, 235,2 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 3618,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 9788,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1890,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7897,9 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 9205,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1827,0 M Ft, a támogatásnál 7897,9 M Ft volt.

Az intézmény a gazdálkodást érintő, kötelezően előírt és szükséges szabályzatokkal rendelkezik.

Az OM-ben nem valósultak meg a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztésének koordinálásáról szóló 1039/1993. (V. 21.) Korm. határozat előírásai, nem érvényesültek az Informatikai Tárcaközi Bizottság előírásai. Nem rendelkezik informatikai stratégiával, nem készült Informatikai Biztonsági Szabályzat.

Az ÁHH és az intézmény beszámolója előirányzat oldalon eltérést nem mutatott (81. űrlap). Teljesítés oldalon (82. űrlap) a személyi juttatásoknál (1360 E Ft decemberben utalt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak), a függő átfutó és kiegyenlítő kiadások és bevételek tárgy- és előző évi tételeinél és az előző évi előirányzat-maradvány tételnél mutatkozott eltérés.

A 2002. évi beszámoló mérleg főösszege 3917,9 M Ft. A mérlegben az eszközök és források állománya a főkönyvi kivonat vonatkozó tételeivel megegyezett. A mérleg eszköz-forrás oldal egyezősége biztosított volt.

A mérleg ellenőrzése során feltárt hiányosságok:

Az OM tájékoztatása szerint ezen ingatlanokat az OM nem használja, jogelődeinek kezelői joga nyomán, a Földhivatalokkal 2000-től folytatott egyeztetéseket követően kerültek a vagyonkezelői szerződésbe. Rendezésük érdekében a 2000. augusztus 10-i államtitkári értekezleten intézkedési tervet fogadtak el. 8 db ingatlant 2003. első félévében az 1991. évi XXXIII. tv. alapján az önkormányzatok részére térítésmentesen átadtak, 8 db ingatlant 2001. december 18-án felajánlottak a KVI-nek, amelyet a vizsgálat befejezéséig nem tudtak átadni.

Az intézmény az előirányzatokról nyilvántartást vezetett, amelyből az előirányzat-módosítások és a felhasználások is követhetők. Az előirányzat-módosítások a hatásköröknek megfelelően történtek.

Az intézmény módosított kiadási előirányzatát 93,2%-ra teljesítette.

A működési és a felhalmozási kiadási tételek között is tapasztaltuk, hogy nem teljes körűen érvényesült a kötelezettségvállalás előzetes ellenjegyzése.

A mintavételes ellenőrzés során a személyi juttatások között munkaszerződés jellegű megbízási szerződéses foglalkoztatást találtunk, amely esetben új feladat hozzárendelése nélkül "... többletmunkáját elismerve december havi megbízási díját 130 E Ft-összeggel megemelem" címen kifizetés történt. Ezen "jutalomfizetés" ellentétes a megbízási szerződés Ptk. szerinti fogalmával, így sérül a Sztv. "tartalom elsődlegessége a formával szemben" alapelve.

A szoftver fejlesztői és üzemeltetői feladat vállalkozási szerződés keretében történő ellátása adatbiztonsági oldalról kiszolgáltatott helyzetben tartja a Minisztériumot.

Az informatikai területen a központosított közbeszerzés keretében történt beszerzéseknél az ajánlatkérést és annak visszaigazolását nem követte szerződéskötés, csak megrendelés, a rendelés-visszaigazolás nem volt minden esetben dokumentált.

A mintavétel során egy vállalkozói szerződéskötés előtt a szabadkézi vételi eljárás lebonyolítása (ajánlatkérések) nem volt dokumentált.

A bevételi előirányzat az eredeti előirányzat 2,5-szerese, teljesítése 99,4%-os.

A működési bevételeknél a mintavétel során megállapítottuk, hogy a bérleti szerződések késedelmesen készültek el.

A felhalmozási célra átvett pénzeszköz legjelentősebb tétele volt a MeH-től átvett 122 M Ft (hat informatikai fejlesztési projekt végrehajtásához). A pénzeszköz átvételt megelőzően 2001-ben a MeH és OM közötti szerződésekben vállalt elszámolási határidők, többszöri módosítást követően 2003. évre tolódtak. Az átvett pénzeszközökről a MeH felé a pénzügyi elszámolás határidőben nem történt meg.

2003. június 26-án 64 M Ft-ról az Informatikai Főosztály a MeH Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala részére az elszámolást elkészítette.

A kiegészítő melléklet ellenőrzésének során megállapítható volt, hogy az intézmény eredeti kiadási előirányzatát 84%-kal a fejezeti kezelésű előirányzatokból történt átcsoportosítás emelte meg. A pénzforgalom a mérlegértékkel egyező, letéti számlát nem vezetnek. Az előirányzat-maradvány kimutatása, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány nyilvántartása előírásszerű. Az intézmény befizetési kötelezettségének eleget tett.

Az intézményi beszámoló "Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai" táblázatban a vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámban a 2002-ben megbízási szerződéssel teljes évben foglalkoztatottakat - a KSH adatszolgáltatás előírásainak figyelmen kívül hagyásával - nem vették figyelembe.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OM Gazdálkodási Főosztály a 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja, mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják:

Az OM Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) 2001. május 18-án az oktatási miniszter által újonnan alapított teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A 2001-2002. évi (kétéves) költségvetés keretében az intézmény feladataira a 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján a Műszaki Fejlesztési célelőirányzat és a vonatkozó kormányrendelet szerint a Nemzeti Kutatás Fejlesztési Program és a Fejlesztési és Képzési Alap pénzeszközei biztosítottak fedezetet.

Az OMAl részére jóváhagyott eredeti kiadási, bevételi előirányzat és költségvetési támogatási előirányzat nem volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1417,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 599,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 818,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1300,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 615,6 M Ft, a támogatásnál 818,5 M Ft volt.

Az alapító okirat szerint az OMAI " ... az OM részére pályázati és pénzügyi lebonyolítási, irodai működtetési és gazdasági-ügyviteli szolgáltatásokat nyújtó és ezzel összefüggésben nyilvántartási, adatszolgáltatási, elemzési és ellenőrzési feladatot ellátó költségvetési szerv. Az OMAI tevékenységének és gazdálkodásának irányítását a főigazgató a gazdasági igazgatóval és a pályázati igazgatóval együttműködve látja el."

Az intézmény a gazdálkodást érintő kötelezően előírt szabályzatokkal rendelkezett. A szabályzatok egymásra hivatkozása azonban nem minden esetben pontos (SzMSz Gazdálkodási Szabályzatra hivatkozik, a működés folyamatát ténylegesen az ügyrend és "Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendje" szabályzatok rögzítik). A szabályozás és a gyakorlat esetenként eltért egymástól (pl. 50 E Ft alatti tárgyi eszközök).

Az intézmény év végére a Kincstárral az eltéréseit rendezte. A 81. előirányzatok egyeztetése űrlapon nem volt eltérés, a 82. teljesítés oldalon 1 kerekítési eltérés mellett az előző évi előirányzat-maradvány 266,4 M Ft-os összege szerepelt, amelyet a kincstári rendszer nem tud kezelni.

A 2002. évi beszámoló mérlegfőösszege 282,4 M Ft, amely a főkönyvi kivonat vonatkozó tételeivel és az analitikus nyilvántartásokkal megegyezett. Az ellenőrzés során azonban megállapítottuk, hogy a beszámoló mérlegében kimutatott adatok a teljesség, a valódiság alapelvét nem elégítik ki, mivel a befektetett eszközök állománya 835,8 M Ft-tal több, a saját tőke értéke 27,4 M Ft-tal kevesebb, a kötelezettségek értéke 35,7 M Ft-tal több a mérlegben szereplő értékeknél.

A befektetett eszközöknél a kormányrendeletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazták, de az amortizáció elszámolása a törvényben előírt üzembe helyezési időpont helyett a pénzügyi teljesítés időpontjától történt meg, melynek következtében a mérlegben szereplő nettó eszközérték nem felel meg az összemérés elvének, a mérlegérték 164,2 M Ft-tal magasabb összeget tartalmaz.

Nem szerepel az OMAI mérlegében továbbá a számítógépeken használt operációs rendszerek, licencek értéke sem, mivel ezen eszközök OM általi átadására nem került sor.

A gépek berendezések, felszerelések mérlegsor 97,4 M Ft értéke leltárral alátámasztott, de az eszközök-források értékelési szabályzata II.5. pontjában meghatározott értékelési előírással nincs összhangban, mivel az 50 E Ft egyedi bekerülési érték alatti eszközöket beszerzéskor - a szabályozással ellentétben - egy összegben, költségként számolták el.

A tárgyi eszközök között a mérlegben nem mutatták ki a leltározás során talált és érték nélkül felvett eszközök értékét sem. A 24 db számítástechnikai eszköz a nyilvántartó ismerete szerint idegen (Világbank) tulajdonú eszköz, de ennek dokumentációja hiányzott.

A szoftverek és a tárgyi eszközök állománya - az intézmény alakulásakor nem teljes körűen átadott érték, valamint a helytelen amortizáció elszámolása miatt - nem mutat megbízható, valós képet.

A Forgóeszközök között a pénzeszközök értéke a főkönyvi kivonattal és a Kincstár számlakivonatával megegyezett.

Saját tőkeként csak tőkeváltozást mutattak ki, mivel az intézmény alapításakor alapítói vagyon meghatározásra nem került. Az átvett eszközök értékét - tévesen - a tőkeváltozással szemben könyvelték.

A tőkeváltozás mérlegtétele nem a valóságnak megfelelően tartalmazta a rövid lejáratú kötelezettségek értékét.

A tartalékok mérlegsor (133, M Ft) összege a kiadási megtakarítás és a bevételi túlteljesítés összegével megegyezett.

A kötelezettségek mérlegsor kizárólag a szállítói kötelezettségek összegét tartalmazta. Ezzel szemben a mérlegben kimutatott kötelezettségeken felül a mintavételen alapuló ellenőrzés egyéb, kötelezettségként ki nem mutatott tételeket tárt fel (nem teljes körűen szerepel a mérlegben a fizetendő 44% szja, és járulékteher összege). A rövid lejáratú kötelezettség mérlegsor 35,8 M Ft összegű kötelezettséget nem tartalmaz, amelyet a tőkeváltozással szemben nem könyveltek.

A kötelezettségvállalás és a szállítók analitikus nyilvántartása nem biztosította a teljes körűség követelményét, ezért a mérleg érintett tételei nem feleltek meg a teljesség és a valódiság alapelveinek.

A beszámolási időszakban a megfelelő időben és a szükséges - időarányos - fedezet sosem állt rendelkezésre. Év közben a Kincstár ellenőrző funkciója érvényesülni nem tudott, és előirányzatok hiányában állandó volt a függő tételekről (410 KTK) történő finanszírozás. Az intézmény az előirányzat-módosításokról analitikus nyilvántartást nem vezetett.

Az intézmény működésében 2002. évben likviditási probléma nem mutatkozott, aminek oka a 2001. évről áthozott, és a 2002. évi tényleges kiadások 20,5%-át finanszírozó előirányzat-maradvány volt. Ennek számszaki helyessége - a 2001. évi áthúzódó tételek, és a nyilvántartás hiányosságai miatt - nem volt ellenőrizhető.

Az intézmény a módosított kiadási előirányzatát 91,7%-ra teljesítette. A beszámoló pénzforgalmi kimutatása azonban az adatokat nem a valóságnak megfelelően tartalmazta, mivel a dologi kiadások összege helyes elszámolás esetén 10 M Ft-tal kevesebb, a felhalmozási kiadások összege 10 M Ft-tal több a költségvetési beszámolóban kimutatott értéknél.

Felhalmozási kiadás helyett 2002. június 27-én dologi kiadásként számoltak el 10 M Ft-ot, amelynek következtében egyrészt a pénzforgalmi kimutatás működési és felhalmozási kiadás rovaton kimutatott összegek nem a valós adatokat tartalmazzák, másrészt a mérleg befektetett eszközök és saját tőke sorai is 10 M Ft-tal kevesebb értéket mutatnak.

A vizsgált szerződések 40%-án nem szerepelt a pénzügyi ellenjegyző aláírása. Ez is összefüggésben volt a kötelezettségvállalás nyilvántartásának hiányával. Ez a gyakorlat ellentétes a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírtakkal.

A pénzforgalmi kimutatás ellenőrzése során olyan szabálytalan folyósítással is találkoztunk, amely ellentétes a 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésével (2002. május 28-án 2 990 E Ft összegű, 30% előleget utaltak át).

Az intézmény a jóváhagyott 312,9 M Ft-os működési bevételi előirányzatát 105,2%-ra (329,3 M Ft) teljesítette, amelynek meghatározó része a Munkaerőpiaci Alaptól átvett 312,8 M Ft-os összeg volt.

Az intézmény 2002. évi felhalmozási bevétele a Munkaerőpiaci Alap Fejlesztési és Képzési alaprészéből származott (20 M Ft).

A vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az intézményi beszámoló "Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai" táblázatában az átlagos statisztikai állományi létszámban a 2002-ben megbízási szerződéssel teljes évben foglalkoztatottakat nem vették figyelembe.

Az engedélyezett létszámkereten (64 fő közalkalmazott) felül 42 fő megbízási szerződéses jogviszonyban folyamatosan munkát végzett. A szerződésben szereplő összeget - új feladat hozzárendelése nélkül - a szerződések időtartama alatt két alkalommal megemelték. A teljes évre szóló szerződések - megbízási szerződés elnevezésükkel ellentétben - munkaviszony jellegű munkaszerződések, amely munkavégzési kötelezettséget jelentenek, és ellenérték kifizetéssel járnak (egy megbízási szerződésben 3 hónapos próbaidő kikötése szerepelt).

A költségvetési beszámoló alapjául szolgáló bizonylatok, nyilvántartások, valamint a belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy nem teljes körűen érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. tv., valamint a költségvetési szerveknél a végrehajtásra kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés számviteli alapelvei.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OM Alapkezelő Igazgatósága 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak nem felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét nem megbízható módon mutatja, az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözik.

  1. Az OM és a Cisco System vállalatcsoport közötti együttműködési megállapodás ellenőrzésének tapasz-talatai

Az oktatási miniszter kormányrendeletben meghatározott feladatai között nevesítésre került, hogy elősegítse valamely foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzését, szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását."

Ezen feladatából következően - az információs technológiai (IT) munkaerő és szaktudás hiány enyhítése érdekében - az OM és a Cisco Systems vállalatcsoport között 2001. és 2003. években két együttműködési megállapodás került aláírásra:

A 2003. évi együttműködési megállapodás VI. fejezete szerint a megállapodás I - V. része a felek aláírás kori szándékait tükrözik, a felekre nézve kötelező ereje a munkafelvételi megállapodásnak van.

A Cisco Systems vállalatcsoport 1997-ben indította el szakképzési programját a Cisco Hálózati Akadémia keretében. A Hálózati Akadémia programja számítógépes hálózatok építésére, tervezésére és karbantartására tanítja a diákokat, az internetes oktatás, az e-learning lehetőségeinek felhasználásával.

A Cisco Hálózati Akadémia Program nyolc modulból (szemeszterből) áll, amelynek az első négy modulját elvégezve a hallgatók CCNA (Cisco Certified Networking Associate) diplomát kapnak, a második négy modullal pedig CCNP (Cisco Certified Networking Professional) mérnökszintű képzésben részesülnek.

A CCNA fokozatot elérő diákok olyan szakképzésben részesülnek, amellyel irányítás nélkül, önállóan telepíthetnek, üzemeltethetnek és karbantarthatnak kis- és középméretű (tipikusan 100 végpont alatti), lokális (LAN), nagytávolságú (WAN) és behívásos (dial-up) informatikai hálózatokat a cégek vagy intézmények igényeinek megfelelően. Erre a képzésre előképzettség nélkül, 16 éves kortól bárki jelentkezhet.

Az első négy szemeszter tananyagának megfelelő szakképesítést ismert el az OSZT 2001. február 22-i 12/2001. határozatával az OKJ 31 4641 01. Informatikai hálózati rendszer-telepítő megnevezéssel.

A kimondottan gyakorlatorientált képzés összesen 280 órában, iskolarendszerű képzés esetén négy, egyenként 15 hetes szemeszterre bontva, heti öt órás terjedelemben folyik, de a képzés ütemezésében a csatlakozó iskolák rendelkeznek bizonyos függetlenséggel. A képzési célok megvalósulását minőségbiztosítási rendszer garantálja, mely kiterjed az oktatókra és az intézményekre is.

A képzés gyakorlatorientált jellege igényli olyan laboratórium létrehozását, melyben 5 router-ből, két switch-ből és az ezekhez csatlakozó HUB-ok, tranceiver-ek és egyéb szerelvények együtteséből kialakított, tipikusan két vagy három nyílt rack szekrényben elhelyezett hálózati rendszer, a laborgyakorlatok során konzol funkciókat és hálózati munkaállomás funkciókat ellátó PC gépek, és a számítógépeket a hálózati eszközökkel összekapcsoló kábelezés jelen van.

Az oktatók képzése a Regionális Akadémiákon szemeszterenként történik, összesen 22 munkanapot vesz igénybe. Évenkénti két napos továbbképzésük kötelező.

Az oktatás a Cisco Systems által fejlesztett elektronikus tananyagból történik, amely az első négy szemeszterre vonatkozóan magyar nyelven is rendelkezésre áll. Az informatika fejlődését a tananyagban követik, az aktualizálás költségeit a Cisco finanszírozza.

A Cisco Hálózati Akadémia Program kapcsán a Programban jelenleg 62 Lokális Akadémián folyik az oktatás, melyből 7 egyben Regionális Akadémia is, a diákok létszáma 1700 fő, végzett diákok létszáma 184 fő.

A Minisztérium és a Cisco kétéves együttműködése első szakaszának eredményeire alapozva 2003. január 13-án új bővített programu együttműködési megállapodást kötöttek.

A Cisco ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a Cisco Systems-el szerződéses kapcsolatban álló oktatási intézmények számára a web-alapu tananyagokat, oktatói segédanyagokat és egyéb oktatói illetve tájékoztató anyagokat, ideértve a Cisco Systems által a CNAP céljára kifejlesztett web-támogatást is.

Ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a hálózati laboratóriumi felszereléseket azon oktatási intézmények számára amelyek Regionális Akadémiaként a CNAP oktatók képzését végzik.

A minisztérium pénzügyi támogatást biztosít a CNAP folyamatos működtetéséhez, különösen a tanítási anyagok magyar nyelvre adaptálásának finanszírozása tekintetében évi 100 000 USD értékhatárig.

Mindkét megállapodást a Jogi és Kodifikációs Osztály véleményezte. A 2003. január 13-i megállapodást kötelezettség vállalás oldaláról a gazdálkodást felügyelő helyettes államtitkár szignálta. Kifogásolható, hogy a kötelezettség vállalás ellenjegyzése nem történt meg. Ezzel sérült a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. és az OM Gazdálkodási szabályzatának előírása.

"kötelezettségvállalás/utalványozás előtt írásban kell megtörténnie. A gazdasági-pénzügyi ellenjegyző aláírásának a kötelezettségvállalás dokumentumán - minisztériumnál maradó példányán - minden esetben szerepelni kell."(Gazdálkodási Szabályzat)

A megállapodás előkészítése az OM szervezetén belül az informatikai kormánybiztos által történt, jelenleg a megállapodásnak nincs kinevezett felelőse.

A minisztérium informatikai területén a 2001-2003. években a vezetői munkakörökben (kormánybiztos, miniszteri biztos, főosztályvezető, főosztályvezető helyettes) nagy számú változás történt (7 fő)). A vezetői munkakörátadások nem a Szabályzatoknak megfelelően történtek.

A 2001. évi megállapodás III./A pontja tartalmazza a két fél kötelezettségeit. Ellenőrzésünk során a megállapodásban rögzítettek teljesítését tekintettük át.

Az Oktatási Minisztérium vállalta, hogy:

1. "hivatalosan elismeri, azaz az Országos Képzési Jegyzékbe felveszi a Cisco Systems által kifejlesztett Tananyagot;..."

Ezzel szemben az Országos Szakképzési Tanács (továbbiakban: OSZT) 2001. február 22-i állásfoglalása alapján az OM 31 4641 01. Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ) azonosító számú informatikai hálózatirendszer-telepítő szakképesítéshez a szakmai és vizsga követelményeket fogadta el, és nem a Cisco Systems által fejlesztett tananyagot. Ezért az oktatás csak iskola rendszeren kívüli formában kezdődött el. Az iskolai rendszerű szakképzéshez a központi programot, amely a képzés előfeltétele 2002. július 17-én fogadták el. Ebben a formában a képzés csak a 2002/2003. tanévben indulhatott el.

2. "... pénzügyileg támogatja azon oktatási intézményeket, amelyek Lokális Akadémiaként oktatni kívánják a Tananyagot, különös tekintettel az oktatás gyakorlati részéhez szükséges laboratóriumi felszerelés beszerzésére...."

A III./A. 2. pont szerinti Minisztériumi támogatás (az NSZI 780/2/2001. számú pályázati felhívásában) a szakképző intézmények "... informatikai hálózati oktató berendezésekkel történő felszerelésére" vonatkozik. A berendezések az OKJ-ba 2001-ben bekerült informatikai hálózati rendszer-telepítő megnevezésű szakképesítés oktatásához szükségesek. Az eszköz támogatás a működő Lokális Akadémiákból 16 oktatási intézményben OM-NSZI pályázati forrásból valósult meg.

3. "...a Cisco Systems-el együttműködve megbíz egy közös projektvezetőt, akinek alapvető feladata a Program napi ügyeinek intézése, különös tekintettel a megállapodó felek közötti kommunikációra...."

A megbízott projektvezető személyére, feladatára információt az OM-től nem kaptunk. A Cisco Systems manager & consultant szóbeli tájékoztatása szerint: "a Cisco az elmúlt 3 évben egy főállású munkatársat foglalkoztatott, aki a program koordinátoraként együttműködik valamennyi résztvevő iskolával, a támogató partnerekkel, valamint az Oktatási Minisztériummal".

4. "...megvizsgálja annak lehetőségét, hogy pénzügyileg és/vagy egyéb módon támogassa a már magyarra fordított és szakmailag lokalizált Tananyag karbantartását, azaz a Cisco Systems által folyamatosan frissített Tananyag újabb verzióinak magyarra fordítását és lokalizálását..."

Az OM által a III./A. 4. pontban vállalt kötelezettség teljesítésére 2003. január 13-án aláírásra került a CISCO SYSTEMS INC.-vel az újabb Együttműködési Megállapodás, Kölcsönös Titoktartási Megállapodás, és Munkafelvételi Megállapodás, melynek "C. Fizetés" pontjában szerepel az OM kötelezettségeként évi 100 000 USD.

"A Magyarított Tananyag létrehozásának teljes éves költsége (évi két szemeszterrel számolva) 100 000 USD illetve annak összes alkalmazandó adóval növelt összege amelyet a Minisztérium a költség felmerülésének évének végét követő 30 napon belül fizet meg a CISCO részére."

5."... feltérképezi a Program alkalmazásának további lehetőségeit, nevezetesen a felnőttoktatást, munkaügyi programokat és más, a hagyományos értelemben vett tanulóállományba nem tartozó személyek képzésére irányuló kezdeményezéseket."

Az OM által a III/A. 5. pontban vállalt kötelezettség teljesítésére vonatkozó információt nem kaptunk.

A megállapodás 2. pontjában rögzített támogatás a szakképző intézmények "informatikai hálózati oktató berendezésekkel történő felszerelése" tárgyú, 55 M Ft-os, az Munkaerő-piaci Alap (továbbiakban: MPA) Szakképzési Alaprészéből finanszírozott pályázattal teljesült.

Az ellenőrzés során a pályázattal kapcsolatos részletes megállapításaink:

Az OMAI 2001. május 18-tól az Oktatási Miniszter által alapított "... az OM részére pályázati és pénzügyi lebonyolítási, irodai működtetési és gazdasági-ügyviteli szolgáltatásokat nyújtó és ezzel összefüggésben nyilvántartási, adatszolgáltatási, elemzési és ellenőrzési feladatot ellátó" költségvetési szerv. Az OMAI ennek ellenére - OSZT határozat alapján - alapfeladatát, a pályázat lebonyolítását, az NSZI részére átadta, az OMAI az NSZI-vel támogatási szerződést kötött.

A szerződés 2.1. pontjában "a pályáztatás lebonyolításával, az elszámolások helyszíni ellenőrzési költségeivel összefüggésben" az NSZI 4 M Ft összeget vett át a működés (személyi és dologi) költségeire. Az OMAI 2002. évi költségvetése ugyanakkor a MPA-ból (F13. b 7.) működési költségekre 338 M Ft-ot határozott meg, de a 4 M Ft az MPA Szakképzési Alaprészből került átadásra az NSZI részre.

A támogatási szerződés 4.1.c pontja szerint az NSZI részére előírt ellenőrzési kötelezettség tartalma nem pontosan meghatározott ("Kedvezményezett köteles a nyertes pályázók - szakképző iskolák - 20%-ánál helyszíni ellenőrzést végrehajtani, ..."), a használati futamidő alatti ellenőrzési kötelezettséget nem írja elő.

Az NSZI az OMAI részére a támogatás felhasználásáról a 2002. december 20-i határidőig jelentési kötelezettségének eleget tett (2002. nov. 12-én). Az OMAI az OM Szakoktatási Főosztályára a végelszámolást 2002. november 28-án megküldte véleményezésre és a Fejlesztési és Képzési Tanács felé történő elfogadásra. A helyszíni vizsgálat befejezéséig erre az OMAI az OM-től választ nem kapott.

A 31/2001. OM rendelet alapján a Miniszter által az OMAI részére előírt 2002. és 2003. éves ellenőrzési tervekben az 55 M Ft összegű pályázat ellenőrzése nem szerepelt.

A hálózati eszközhöz jutott 16 intézmény közül helyszíni ellenőrzést végeztünk a Lokális Akadémiaként működő Veszprémi Egyetem Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézetnél (továbbiakban: Egyetem). Az NSZI és az Egyetem 2001. december 18-án támogatási megállapodást kötött, majd 2002. január 8-án az eszközöket szállító Synergon Informatikai Rt.-vel szerződésben rögzítették a szállítási feltételeket.

Az Egyetem 2001. december 14-én angol nyelvű megállapodást kötött a BME Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával (mint a térség Regionális Akadémiájával). Ezen megállapodásnak magyar nyelvű fordítása nincs, annak ellenére, hogy pénzügyi kötelezettségvállalást is tartalmaz, mely így ellentétes a 249/2000. Korm. rendelet 8. § (1), (2) bekezdéseivel.

8. § (1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni.

Az Intézet ügyvezető igazgatójának írásbeli nyilatkozata szerint a megállapodással összefüggésben 2002. évben kifizetés nem történt.

Az eszközöket szállító Synergon Informatika Rt. 2002. január 21-én adta át az Egyetemnek a pályázaton elnyert hálózati eszközöket (routerek, switchek). Az Egyetem 2002. január 31-én 3 144 332,- Ft értéken analitikus nyilvántartásba vette, és főkönyvileg könyvelte a tételt.

2002. március 29-én elkészítették az "üzembe helyezési bizonylatot", melyen az üzembe helyezés dátuma 2002. január 31., de a bizonylaton az üzembe helyezést 2002. július 4-én írták alá, ami a labor tényleges üzembe vételét jelentette.

A képzést az Egyetem 2002. októberében hirdette meg, ahol kb. 50 fő érdeklődött. Veszprémben - a pályázaton nyert, felszerelt laboratóriumban - oktatás még nem folyik. Székesfehérváron kihelyezett képzés keretében 10 főt regisztráltak, akik még az első szemesztert végzik.

Az előírt két oktató képzése is még csak az első szemeszterre vonatkozóan történt meg.

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM

Az ESzCsM fejezet 2002. évi Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 141 632,7 M Ft, a módosított előirányzat 214 708,5 M Ft volt, amely 196 201,2 M Ft-ra (91,4%) teljesült. A Kvtv. szerinti bevételi előirányzat 51 417,7 M Ft, a módosított előirányzat 67 107,0 M Ft volt, amely 61 127,1 M Ft-ra (91,4%) teljesült.

A költségvetési támogatás eredeti előirányzata 90 215,0 M Ft, a módosított támogatási előirányzat 127 135,9 M Ft volt, amely 131 715,2 M Ft-ra (103,6%) teljesült.

Az ESzCsM új Szervezeti és Működési Szabályzatát a miniszter 2002. október
1-jei hatállyal léptette életbe. Az SzMSz szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével kapcsolatos feladatok a Közgazdasági, Tervezési és Vagyongazdálkodási Főosztály, míg a költségvetési előirányzatok kezelésével, nyilvántartásával, a felhasználás ellenőrzésével, valamint a beszámolással kapcsolatos feladatok a Pénzügyi Főosztály hatáskörébe tartoznak.

A fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 14. §-a és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint szabályozott volt, amely aktualizálásra került 2002-re. A számviteli politikáért való felelősség keretében gondoskodtak a szervezeti és jogszabályi változásoknak megfelelő módosításokról. A Pénzügyi Főosztály ügyrendje 2003-ban került jóváhagyásra, azonban a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos tényleges ügymenet már 2002. évben is a jelenleg hatályos szabályzat szerint történt.

A Gazdasági Igazgatóság a vizsgálat időpontjában belső ügyrenddel nem rendelkezett. A Pénzügyi főosztály és a Gazdasági Igazgatóság munkaköri leírásokkal rendelkezett, amelyekben rögzítették, illetve a módosításnak megfelelően kiegészítették az adott munkakör feladatait.

A fejezet a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 14. § (5) bekezdésében előírt szabályzatokat elkészítette, pontosította, azok a számviteli politikát tartalmazó szabályzat mellékleteként kiadásra kerültek.

Az ESzCsM és intézményei a 2002. évi költségvetési beszámolót a központilag előírt (a Tájékoztatóban meghatározott) tartalmú nyomtatványokon határidőre elkészítették. A felügyeleti szerv eleget tett az igazgatósági és intézményi beszámolók az Ámr. 149. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti felülvizsgálati kötelezettségének, amely kiterjedt a 2002. évi alaptevékenységhez tartozó szakmai feladatok megvalósítására, a pénzügyi teljesítés összhangjának és számszaki egyezőségének értékelésére. Az intézményi beszámolók felülvizsgálata és egyeztetése az ÁHH-hoz történt továbbítás előtt megtörtént.

A kormányváltást követően, 2002 májusában, a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium megszűnt, a szociális és családügyi feladatokat a korábbi Egészségügyi Minisztérium, míg a munkaügyi feladatokat az újonnan létrehozott Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vette át. Részben e feladatbővülés eredményezte az eredeti előirányzat 214 708,5 M Ft-ra növekedését.

A minisztériumok összevonásával kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítások végrehajtásáról a 2344/2002. (XI. 13.) Korm. határozat rendelkezett.

A kormányváltással, illetve a minisztériumok átszervezésével kapcsolatos előirányzat-módosítások végrehajtásának időbeli elhúzódása az ESzCsM 2002. évi gazdálkodási feladatainak nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos feladatok folyamatos végrehajtását hátrányosan befolyásolta, azonban ez összességében a fejezetnél és az intézménynél finanszírozási (likviditási) problémákat nem okozott.

Az ESzCsM 2002. évi költségvetésének végrehajtása során országgyűlési hatáskörben összesen 26 120,0 M Ft, kormányhatáskörben (az általános és céltartalék terhére) 12 555,1 M Ft, míg fejezeti hatáskörben összesen 25 380,0 M Ft kiadási előirányzat-módosításra került sor. A saját hatáskörben végrehajtott intézményi kiadási előirányzat-módosítás 9020,7 M Ft értékben történt.

A fejezet felügyelete alá tartozó intézményi körön belül kormányzati hatáskörben jelentősebb előirányzat-módosítások az ÁNTSZ-nél (5096,8 M Ft) és az Országos mentőszolgálatnál (2580,4 M Ft) kerültek végrehajtásra. Fejezeti hatáskörben a gyógyító és megelőző ellátás országos intézeteinél (15 328,5 M Ft) került sor jelentősebb előirányzat-módosításra. Az előirányzat-módosítások nyilvántartása és dokumentáltsága az ESzCsM Pénzügyi Főosztályán és a Gazdasági Igazgatóságnál is megfelelő volt.

Az ESzCsM költségvetésén belül a nagyobb részarányt a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzat képviseli, amelynek a 2002. évi módosított kiadási előirányzatával (73 911,1 M Ft) szemben a teljesítés 69 268,1 M Ft volt. A kötelezettségvállalásokkal terhelt kiadási megtakarítás a módosított előirányzathoz képest 4643,1 M Ft, az elmaradás az előirányzathoz viszonyítva 6,3% volt.

A dologi kiadások és az egyéb folyó kiadások összege 43 534,7 M Ft volt, szemben az 51 528,4 M Ft módosított előirányzattal. A kiadás megtakarítás a dologi kiadásoknál jelentkezik. A működési célú támogatások összege az
50 702,0 M Ft módosított előirányzattal szemben 52 878,7 M Ft volt. A túllépés a Hadigondozottak Közalapítványnál jelentkezik, ahol a 2002. évre előirányzott 4112 M Ft támogatás nem fedezte a törvény szerinti ellátások finanszírozását, ezért a Közalapítvány a költségvetési törvény előírásainak megfelelően, szabályszerűen többlet keret megnyitását kezdeményezte.

A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésében a 2002. évben a központi beruházási kiadások összege - a 2349,9 M Ft módosított előirányzattal szemben - 1874,9 M Ft volt, míg az egyéb felhalmozás jellegű ráfordítások összege a 11 680,1 M Ft előirányzattal szemben 16 677,4 M Ft volt. A kiadási megtakarítás mindkét esetben kötelezettségvállalásokkal terhelt.

A kórházak és szociális intézmények konszolidálására és reorganizációjára nyújtott hosszú lejáratú támogatási kölcsönök összege 2 834,3 M Ft volt, szemben a 2940,3 M Ft módosított előirányzattal.

Az EszCsM Igazgatás cím részére a 2002.évi XI. tv. alapján 3974,7 M Ft kiadási, 146,7 M Ft bevételi előirányzatot állapítottak meg, és a költségvetési támogatás előirányzata 3828,0 M Ft volt. A 2002. évi XI. tv. szerinti kiadási előirányzat 3086,9 M Ft, a bevételi előirányzat 146,7 M Ft, a költségvetési támogatási előirányzat 2940,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 4259,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 664,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 3594,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 3781,3 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 663,2 M Ft, a támogatásnál 3594,2 M Ft volt.

A Kvtv. szerinti előirányzatok változásának oka, hogy 2002 júniusában, a kormányváltás során a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium megszűnt, a szociális és családügyi feladatokat a korábbi Egészségügyi Minisztérium vette át, amely a 2002. évi XI. törvénynek megfelelően 2002. júniusától Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium megnevezéssel és kibővített feladatkörrel működött tovább. Az ESzCsM Igazgatás 2002. évi költségvetési beszámolójában szereplő eredeti költségvetési előirányzat a korábbi Egészségügyi Minisztériumnnak és az átvett feladatoknak megfelelően a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium eredeti költségvetési előirányzatainak az összege.

A minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata 2002. október 1-jén lépett hatályba. Az új SzMSz szerint a minisztérium gazdálkodásának pénzügyi és számviteli feladatait a Gazdasági Igazgatóság útján látja el, amely a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt áll.

A Gazdasági Igazgatóság - gazdálkodási jogkör szempontjából - önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzügyi, számviteli és gazdálkodási feladatait a hatályos törvények és jogszabályok, valamint a minisztérium vezetése által jóváhagyott belső szabályozások által végzi. Általánosságban megállapítható, hogy az ESzCsM Igazgatás pénzügyi, számviteli és gazdálkodási tevékenységének szabályozottsága megfelelő, a számviteli politika, a számlarend és a kapcsolódó számviteli szabályzatok biztosítják, hogy az intézmény pénzügyi és számviteli nyilvántartásai megfeleljenek a törvényi és jogszabályi előírásoknak.

Ugyanakkor hiányolható, hogy a minisztérium 2002. évben nem rendelkezett közbeszerzési szabályzattal és jelenleg sem rendelkezik a minisztérium tulajdonában lévő gépkocsik használatára és üzemeltetésére vonatkozó szabályzattal. Hiányolható továbbá, hogy a Gazdasági Igazgatóság nem rendelkezik belső ügyrenddel, illetve a munkaköri leírások esetenként sablonszerűek, így azokból az egyéni feladatok és az egyéni felelősség nem mindig állapítható meg. Kifogásolható az is, hogy a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó belső ellenőri munkakör nem került betöltésre, így 2002. év során a Gazdasági Igazgatóság pénzügyi és számviteli területén belső ellenőrzési tevékenységet nem végeztek.

A 2002. év során a főkönyvi könyvelés év közbeni megbízhatóságát csökkentette a folyamatos betegség és a betöltetlen munkakör miatti létszámhiány, amelynek eredményeként az intézmény gyakorlatilag fél éven keresztül nem rendelkezett megfelelő szakmai felkészültséggel és gyakorlattal bíró saját főkönyvi könyvelő szakemberrel. Ennek következtében az ESzCsM Igazgatás 2002. évi költségvetési beszámolójának összeállítását, illetve az azt megalapozó könyvelési feladatok elvégzését külső szakértő cég bevonásával végezte.

A minisztériumok összevonásából adódó többletfeladatok mellett a főkönyvi könyvelők hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy az eltérés már a 2002. évi nyitó mérlegben is megjelent. Miután a korábbi évek főkönyvi könyvelését végző munkatársak jelenleg már nincsenek az intézmény állományában ezért az eltérés keletkezésének okát megállapítani nem lehetett.

A Gazdasági Igazgatóság és az ÁHH között a bevételek és kiadások egyeztetése, a nem azonosított bevételek, valamint az adott időszakra vonatkozó függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek és kiadások egyeztetése, illetve rendezése 2002. I. féléve során folyamatosan megtörtént. A második félév elején az egyeztetések a minisztériumok közötti előirányzatok rendezetlensége miatt elmaradtak. A módosított előirányzatok rendezése után, majd az év végi zárások során az egyeztetések és rendezések megtörténtek.

Az intézmény éves költségvetési beszámolójának felügyeleti szervi felülvizsgálata megtörtént, a felügyeleti szerv által tett észrevételek - melyek elsősorban a szöveges beszámoló további kiegészítésére vonatkoztak - alapján a szükséges kiegészítéseket végrehajtották.

A mérlegtételek egyeztetése alapján megállítható hogy az intézmény 2002. december 31-i időpontra összeállított főkönyvi kivonatában a tőkeváltozások összege 551 E Ft-tal eltér az éves beszámolóban szereplő mérleg azonos elnevezésű sorában szereplő értéktől, ettől eltekintve a többi mérlegsor adatai megegyeznek az analitikus nyilvántartásokkal, illetve a mérleg fordulónapra összeállított leltárral.

Észrevételezni szükséges, hogy - a 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet 13/A. §-ában foglalt előírások ellenére - a megszűnt Szociális és Családügy Minisztériumtól az eszközök átvételére nem a tevékenység megszüntetésétől számított 60 napon belül összeállított záróleltár alapján került sor. Bár az átvett eszközök mennyiségileg és értékben megfelelnek a megszűnt Szociális és Családügyi Minisztérium által jegyzőkönyvvel átadott tételeknek, azonban a záró vagyonleltár hiányában nem lehet egyértelműen megállapítani azt, hogy a megszűnéskor az SZCSM tulajdonában lévő valamennyi eszköz hiánytalanul átadásra került-e.

Az ESzCsM-nek, mint a megszűnt SzCsM - bár jogszabállyal nem alátámasztható - jogutódjának kellett volna a hiánytalan vagyonátvételt - a vagyonleltár alapján - dokumentálni. Általánosságban is hiányolható, hogy a jogutód intézménynél a jogelőd intézmény záró beszámolója és záró leltára nem volt megtalálható.

A pénzforgalmi jelentés, illetve az azt alátámasztó nyilvántartások, illetve az egyedileg vizsgált kiadási és bevételi tranzakciók alapján megállapítható, hogy a minisztériumok átszervezésével kapcsolatos előirányzat-átadások kezelése az év során kisebb problémákat eredményezett, azonban ezeket az érdekelt minisztériumok egymás közötti megállapodásokkal átmenetileg rendezték. A 2344/2002 (XI. 13.) Korm. határozat a minisztériumok összevonásával kapcsolatos előirányzat átcsoportosításokat a megállapodásoknak megfelelően rendezte, az egyéb - így a fejezeti és az intézményi hatáskörű - előirányzat-átcsoportosítások a jogszabályi előírásoknak megfeleltek.

A könyvelésre került bizonylatokon túlnyomó többségben megtalálhatók a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírt igazolások. A meghatározott minta tételes felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a kötelezettségvállaló, az ellenjegyző, a teljesítést igazoló, a számfejtő és aláírásaik valamennyi ellenőrzött tétel esetében megtalálhatóak voltak.

A beruházások, a felújítások, illetve az egyéb értékhatárt elérő kifizetések esetében az államháztartási szervekre előírt közbeszerzési eljárás szabályait betartották. A kötelezettségvállalást megelőző, a megrendelés előfeltételét képező ajánlás bekérés, pályáztatás, illetve az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó utalás a vizsgált esetekben megtörtént.

Szabályosak voltak a munkabérekkel, illetve az ahhoz kapcsolódó adókkal és járulékokkal kapcsolatos kifizetések is. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a külföldi kiküldetések esetén az útielőlegek elszámolása több esetben egy-két hónapos késéssel történt meg.

A 2002. június havi pénztárbizonylatok tételes felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy szabályszerű, és a minisztérium pénzkezelési szabályzatának megfelelő volt az előlegek elszámolása, a pénztári be- és kifizetések bizonylatolása.

A kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésének vizsgálata alapján megállapítható, hogy lényeges eltérések nem tapasztalhatók. Az ESzCsM Igazgatás a 2002. évi 4.259,0 M Ft módosított kiadási előirányzatának teljesítése 92,5%-os volt. Az eltérés - amelynek döntő része áthúzódó személyi juttatásokból és áthúzódó felújításokból és beruházásokból adódott - kötelezettségvállalással alátámasztott.

Az intézmény a bevételi előirányzatait 100,6%-ra teljesítette.

Az ESzCsM Igazgatás 2002. évi előirányzat-maradványa 473 727 E Ft, amely - a szöveges beszámolóban közölt adatok szerint - kötelezettségvállalással teljes mértékben terhelt.

Az ESzCsM 2002. évi költségvetési beszámolója - a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 11. §-ában és a 40-44. §-aiban előírt - kiegészítő mellékletet nem tartalmazza, így a beszámoló formailag nem felel meg a jogszabály előírásainak. Ugyanakkor megállapítható, hogy a beszámoló szöveges indokolása, valamint a beszámolóhoz csatolt mellékletek részben tartalmazzák azokat az adatokat és információkat, amelyeket a hivatkozott kormányrendelet a kiegészítő melléklet tartalmi követelményeként meghatároz. Véleményünk szerint a Kormányrendelet alapján a kiegészítő mellékletben a jelenleginél bővebb és részletesebb információkat kellene szolgáltatni a gazdálkodás lényeges elemeiről.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az EszCsM Igazgatás 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja, mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát befolyásolja, hogy:

Az előzőekben ismertetett korlátozó tényezőktől eltekintve, a vizsgálat nem tárt fel olyan lényeges hibát, amely a beszámoló valódiságát érintené.

Az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatainak - a 2002. évi XI. tv. alapján kialakított és a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. számviteli alapelveinek, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint összeállított - költségvetési beszámolójában a kiadási előirányzat összege 38 956,2 M Ft, a módosított költségvetési előirányzat 73 911,2 M Ft, a kiadási előirányzatok teljesítése 69 268,0 M Ft, míg a bevételi előirányzatok teljesítése 1452,7 M Ft volt.

A kormányváltás során, 2002 júniusában, a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium megszűnt, a szociális és családügyi feladatokat a korábbi Egészségügyi Minisztérium vette át, amely a 2002. évi XI. tv.-nek megfelelően 2002 júniusától Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium megnevezéssel és a kibővített feladatkörrel működött tovább.

Az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi költségvetési beszámolójában szereplő eredeti költségvetési előirányzat tehát a korábbi Egészségügyi Minisztérium és az átvett feladatoknak megfelelően a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium eredeti költségvetési előirányzatainak az összege.

A minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata 2002. október 1-jén lépett hatályba. Az ESzCsM 2002. november 19-i hatállyal készítette el az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezeti költségvetése tervezésével, költségvetési beszámolójának összeállításával, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kötelezettségek és jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), amelyet a miniszter jóváhagyott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartásával és felhasználásával kapcsolatos szabályzatok az Egészségügyi Minisztériumban és a Szociális és Családügyi Minisztériumban is megfelelőek voltak. A minisztériumok összevonását követően, a korábbi belső szabályzatok alkalmazásával, a szakterületek szabályozottsága biztosítva volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok főkönyvi könyvelése a 2002. évben két önálló rendszerben történt, így a beszámoló alapját a két főkönyv összesített adatai támasztják alá. Ugyanakkor szükségszerű megjegyezni, hogy a vizsgált tételek esetében a két főkönyv nem jelentett olyan mértékű kockázati tényezőt, amely a beszámoló megbízhatóságát befolyásolná. Ez a helyzet 2003-ban már megszűnt, az év elejétől új számítógépes főkönyvi könyvelési rendszert alkalmaznak.

A pénzforgalmi jelentés, illetve az azt alátámasztó nyilvántartások, illetve egyedileg vizsgált kiadási és bevételi tranzakciók alapján megállapítható, hogy a minisztériumok átszervezésével kapcsolatos előirányzat-átadások kezelése jelentősebb problémákat nem eredményezett, az előirányzatok felhasználása - részben a már korábban megkötött szerződések alapján - tervszerűen, az eredetileg meghatározott szakmai céloknak megfelelően történt.

Az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi költségvetési beszámolója, illetve annak kiegészítő melléklete a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdésében előírt szöveges értékelést nem tartalmazza, különös figyelemmel arra, hogy 2002. év során - részben a kormányváltással is összefüggésben - több olyan esemény történt, amelyek hatásait célszerű lett volna szövegesen is bemutatni.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

A PM fejezet - a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai nélkül - eredeti kiadási előirányzata 136 263,9 M Ft volt, az OGY, kormányzati-, fejezeti- és intézményi hatáskörű módosítások után a módosított előirányzat 202 006,5 M Ft, a teljesítés 191 161,8 M Ft volt, a módosított előirányzat 94,6%-a.

A fejezet eredeti bevételi előirányzata 9974,3 M Ft, módosított előirányzata 21 225,3 M Ft, a teljesítés 21 678,2 M Ft volt. A módosított előirányzat 102,1%-ban teljesült.

A fejezet támogatásának eredeti előirányzata 126 289,6 M Ft, módosított előirányzata 149 271,3 M Ft, a teljesítés 162 498,5 M Ft volt, a módosított előirányzat 108,9%-a. (Az eredeti előirányzat a 2001. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. tv. által megállapított előirányzatot jelenti.) A támogatások módosított előirányzatot meghaladó teljesítését a Kvtv. 47. §-ában meghatározott előirányzat módosítás nélkül teljesíthető tételek okozzák.

A fejezet és egyes intézményei zárszámadási adatai és a kincstári beszámoló adatai között az egyezőség sem az előirányzatoknál, sem a kiadások és a bevételek teljesítésénél nem állt fenn. A költségvetési támogatás előirányzata a két beszámolóban megegyezett. (A 2002. évi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatban a fejezet és az intézmények beszámolóinak adatai jelennek meg.) Az Ámr. 146. §-ának előírásai alapján az intézmények tételesen rögzítették, és szövegesen indokolták az eltéréseket. A felügyeleti szerv a fejezeti szintre történő összesítést elvégezte és megküldte az ÁHH részére.

A fejezet az intézményeknek körleveleket adott ki a beszámoló és a zárszámadás elkészítése és felügyeleti szervi ellenőrzése érdekében, amelyek tartalma összességében megfelelt az Ámr. 149. § (2) bekezdésében és a PM által kiadott zárszámadási köriratban foglaltaknak.

A felügyeleti szerv az intézményi beszámolókat az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglaltak szerint felülvizsgálta, a felülvizsgálatot a beszámolók aláírásával dokumentálta. Az Ámr. 149. § (4) bekezdése alapján a beszámolók felülvizsgálata nem terjedt ki a költségvetési szerv nyilvántartásaiban szereplő adatok valódiságára. A jóváhagyás nem jelentette egyben azok valódiságának az elfogadását is.

A felülvizsgálat kiterjedt az intézmények alaptevékenységébe tartozó szakmai feladatok értékelésére az APEH és a VP esetében, amit a költségvetési szervek szakmai felügyeletét ellátó főosztályok készítettek el. A többi intézmény beszámolójára az érintett szakmai főosztályok észrevételt nem tettek. Továbbra sem határozták meg a szakmai értékelések szempontjait.

Az intézményi beszámolókat a K11-es program alkalmazásával, valamint a főkönyvi kivonatokkal való összevetéssel számszakilag ellenőrizték. Emellett a felügyeleti szerv felülvizsgálta a megállapított előirányzat-maradvány helyességét, egyeztette a szöveges és a számszaki beszámolót, a mérlegben a tárgyi eszköz értékét a 38-as űrlappal, valamint a tartalék egyezőségét az aktív és passzív számlák egyenlegével, egyeztette az aktív és passzív mérlegtételeket a főkönyvi kivonattal és a beszámoló megfelelő sorával.

A Kvtv. 10-12. §-aiban előírt befizetési kötelezettségek teljesítését az intézményi beszámolók, az intézményektől bekért, a befizetéseket részletező tanúsítványok és a fejezeti befizetési számla, valamint a főkönyvi kivonat összevetésével ellenőrizték. A felügyeleti szervi ellenőrzés megállapítása szerint az intézmények a befizetési kötelezettségeiknek eleget tettek.

A fejezet költségvetési intézményeinél a Kincstár által megnyitott előirányzat-felhasználási keret jellemzően elegendő volt a feladatok folyamatos ellátására, esetenként azonban szükség volt az időarányostól eltérő keret-előrehozásra, amelyek visszapótlás mellett történtek.

A VP céljutalom és járulékainak fedezetére 2002. január és február hónapra 300 M Ft, illetve 360 M Ft előirányzat-felhasználási keret előrehozását kérte, amit időarányos havi visszapótlás mellett engedélyeztek. A többi keret-előrehozás pótelőirányzat biztosításával összefüggésben történt jellemzően a PM igazgatása részére.

A PM igazgatása cím esetében a keret-előrehozások előirányzat-módosításokhoz kapcsolódtak (pl. a kormányzati struktúra változása miatti feladatátvételekhez és a minisztérium szervezeti és a feladatváltozásokhoz kapcsolódó, létszámnövelések fedezetére biztosított pótelőirányzatok biztosításával összefüggésben).

Az előfinanszírozási kérelmeket az intézmények írásban indokolták meg. Likviditási probléma miatti keret-előrehozás - a felügyeleti szerv által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint - nem történt.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások vizsgálata alapján az ellenőrzés megállapította, hogy az előirányzat-módosítások, átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak (Áht. 24. § (2)-(3) bekezdés, 24/A. §) megfeleltek. A felügyeleti szerv az intézményi és a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításáról a jogszabályi előírásnak megfelelő analitikus nyilvántartást vezetett.

A kormányváltással összefüggésben a más fejezettől átvett feladatok előirányzat- és létszámszükségletét átcsoportosításokkal biztosították, amelyek a hatásköri előírásoknak megfeleltek és dokumentáltak voltak.

A központi költségvetés általános tartalékának 2002. évi felhasználására vonatkozó, 2243/2002. (VIII. 16.) Korm. határozat az egyes fejezetek feladataival összefüggő költségvetési többletkiadások támogatásáról a PM fejezeten belül a fejezeti kezelésű előirányzatok között jóváhagyott "Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai" előirányzatot 1050 M Ft-tal megemelte.

A pótelőirányzatot a VP igénye alapján Csengersima, Beregsurány, Tiszasziget, Beremend és Rábafüzes határátkelőhelyek beruházási kiadásaira biztosították. Az intézmény igényét az EU-hoz történő csatlakozással összefüggésben az egységes határellenőrzési rendszer megvalósításáról szóló kormányzati koncepciót rögzítő 2013/2001. (I. 17.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásával indokolta, az egyes határátkelőhelyekre igényelt összegeket azonban kérelmében nem indokolta meg. A felhasználásról a felügyeleti szerv elszámoltatta az intézményt.

A fejezet a költségvetés céltartalékából (Kvtv. 5. §) a VP (1072,6 M Ft) és az ágazati célelőirányzaton belül "A főtisztviselői, illetve a központi tiszti kar illetményének finanszírozása" előirányzat a 2107/2002. (IV. 12.) Korm. határozat alapján 41,8 M Ft kiadási és támogatási előirányzat-emelésben részesült.

Előfordult, hogy pótelőirányzatot a teljesítést követően kért az intézmény a felügyeleti szervtől. Továbbá az előirányzatot jelentős összeggel (108,4 M Ft) az év utolsó hónapjában egészítették ki - szintén fejezeti hatáskörben -, aminek következtében az előirányzat-módosításból felhasználás már idő hiányában nem történt, az előirányzat-maradvány ugyanakkor növekedett, növelve a mérleg szerinti költségvetési tartalék záró állományát. Emellett tervezési hiányosság miatt is sor került pótelőirányzat biztosítására.

Az Ámr. 46. § (2) bekezdésével összhangban a fejezeti tartalék terhére történt előirányzat-módosításokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolta, a pótelőirányzatok dokumentáltak voltak. Egy esetben az előirányzat-módosítás dokumentumából nem volt közvetlenül megállapítható, hogy a fejezeti tartalékon belül a fejezeti általános tartalék, vagy a fejezeti céltartalék előirányzatát növelték, majd egyidejűleg csökkentették.

Az általános, illetve céltartalékból engedélyezett pótelőirányzatokról a fejezet felügyeleti szerve elszámoltatta az érintett intézményeket.

Előirányzatot nem töröltek és nem zároltak. A PM igazgatásnál kis összegű követelést nem engedtek el. Kincstári vagyont koncesszióba nem adtak.

Kiemelt előirányzatot a fejezet intézményei közül csak az APEH és a VP lépett túl, ami a Kvtv. 47. § (2) és (3) bekezdései alapján jogszerű volt.

A PM, a fejezet 2001. évi maradványát 2002. novemberében hagyta jóvá, ami nem felelt meg az Ámr. 66. § (1) bekezdésében előírt jóváhagyási határidőnek. A késedelem miatt a felügyeleti szerv sem tudta betartani az Ámr. 66. §. (4) bekezdésében előírt határidőt. Az előirányzat-maradvány késedelmes jóváhagyása évek óta visszatérő probléma, aminek megoldására az ÁSZ évente tett elmarasztaló megállapításai ellenére sem születik intézkedés. A 2001. évi maradvány jóváhagyásáról a szükséges dokumentáció rendelkezésre állt.

A 2002. évi maradványok a kimutatásokban jogcímenként elkülönültek, abból megállapítható volt a központi költségvetést megillető bevétel, az elvonásra felajánlott maradvány, ami megfelelt az Áht. 93. § (1)-(3) bekezdései előírásainak.

A PM, a fejezet 2002. évi előirányzat-maradványát a helyszíni ellenőrzés lezárásáig (2003. június 27.) nem hagyta jóvá, amiből következően 2003-ban is megsértette a hivatkozott jogszabályi előírást.

A fejezet 2002. december 31-ei mérleg szerinti eszköz- és forrásállománya  661 235,8 E Ft volt, ami a 2001. évi záró állományt 23%-kal haladta meg. A befektetett eszközállomány 589,4%-kal nőtt (a részesedések záró értéke az előző évi záró értékhez képest 648,8%-kal emelkedett). A forgóeszközök állománya - az egyéb követelések, ezen belül a különféle egyéb követelések állományának mintegy 93%-os csökkenése miatt - 11,2%-kal alacsonyabb volt.

A források mérleg szerinti záró állományát a 2001. évi záró állományhoz képest elsősorban a tartalékok 22,2%-os csökkenése, a saját tőke 24,9%-os és a kötelezettségek 67,3%-os növekedése befolyásolta. (Az induló tőke záró értéke a nyitó értékhez képest nem változott.)

A tárgyi eszközök nettó értéke mindössze 4,6%-kal emelkedett, ezen belül legjelentősebb mértékben (71%-kal) az ingatlanokon végzett beruházások, felújítások értéke növekedett.

A költségvetési beszámolók indokolása nem minden esetben felelt meg a zárszámadási körirat követelményeinek. A felügyeleti szerv a zárszámadási törvényjavaslat fejezeti szöveges indokolásában a hiányosságokat - saját tapasztalatai alapján - igyekezett pótolni.

A fejezet letéti számláján 2002-ben forgalom nem volt.

A fejezet a 2001. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hibák felszámolásában előre lépett. Intézkedni kell azonban annak érdekében, hogy a minisztérium szakmai főosztályai a beszámolókat értékeljék, az intézmények pótelőirányzati igényeikhez minden esetben költségkalkulációt, részletes számításokat csatoljanak, az előirányzat-maradványokat a jogszabályban előírt határidőre hagyják jóvá.

A PM Igazgatás részére a Kvtv. 3805,8 M Ft kiadási, 356,5 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 3449,3 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 6588,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1266,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 5321,1 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 6057,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1304,2 M Ft, a támogatásnál 5321,1 M Ft volt.

A fejezeten belül az 1. cím a PM igazgatása, ami a központi költségvetési szervként működő, önállóan gazdálkodó Pénzügyminisztérium, a 2002. január elsején alapított és a PM-hez kapcsolt, részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű PM Nemzeti Programengedélyező Iroda (PM NAO Iroda) és a korábbi évekhez hasonlóan szintén a PM-hez kapcsolt, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű PM Üzemeltetési Igazgatósága (PM ÜZIG) előirányzatait és teljesítési adatait tartalmazza. (A PM igazgatása cím helye a fejezeti struktúrában az előző évekhez képest nem változott.)

A minisztérium és a két részben önálló intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat, letéti számlával nem rendelkezik.

A Pénzügyminisztérium feladatait a 2002. év I. félévében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló - többször módosított 50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet, a kormányváltásra visszavezethetően 2002. év II. félévétől a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet, valamint egyéb jogszabályok és a jogi szabályozás egyéb eszközei alapján látta el. A PM ÜZIG feladatai 2002-ben 2001-hez képest nem változtak.

A PM NAO Iroda alaptevékenysége az előcsatlakozási eszközök projekt és pénzügyi lebonyolítási rendszerébe illeszkedve az EU által támasztott követelményeknek megfelelő és a magyar kormány által a PM feladatkörébe rendelt pénzügyi menedzsment feladatok ellátása, a strukturális és kohéziós politikákhoz kapcsolódóan a csatlakozást közvetlenül előkészítő és a csatlakozást követő pénzügyi lebonyolítási feladatok rendszerének megtervezése, és irányításának előkészítése.

A PM alapító okiratát aktualizálni kell a minisztérium feladataiban bekövetkezett változások miatt, továbbá ki kell egészíteni a szerv vezetőjének kinevezési rendjére vonatkozó előírásokkal, ami az Áht. 88. § (3) bekezdése alapján az alapító okirat kötelezően előírt tartalmi kelléke.

A minisztérium hatályos SzMSz-e átfogó, teljes körű korszerűsítést igényel, mivel a szervezet felépítése, főosztályi struktúrája és a szervezeti egységekhez kapcsolódó feladatok több területen átrendeződtek. A szervezeti változások csak a szakmai főosztályokat érintették, a gazdálkodási tevékenységet folytató szervezet, annak a minisztériumon belüli helye, felügyeleti rendje nem módosult.

Az alapító okirat és az SzMSz aktualizálása a helyszíni ellenőrzés ideje alatt folyamatban volt.

A gazdálkodó szervezet dolgozóinak munkaköri leírásai rendelkezésre álltak. Tartalmi hiányosságuk, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget esetenként általánosságban rögzítik.

Az Ámr. 14. §-ában előírt megállapodásokat a részben önálló intézményekkel megkötötték. A PM NAO Irodával kötött megállapodást módosítani kell, mivel a megállapodás szerint az irodának van kincstári és elemi költségvetése. Ténylegesen a szervezet kincstári költségvetéssel nem rendelkezik.

A gazdálkodó szervezet rendelkezik ügyrenddel. A szabályzatok közül a Számviteli politikát, az Értékelési- és a Leltározási szabályzatot kell néhány kérdés szabályozásával kiegészíteni. A gazdálkodáshoz szükséges egyéb belső szabályzatokat aktualizáltan léptették hatályba. A reprezentációs kiadási előirányzat felhasználásáról szóló szabályzatot ki kell egészíteni az állami vezetőkre vonatkozóan az előleggel való elszámolás határidejével.

A pénztáros 2001. május 28-án kelt "Felelősségvállalási nyilatkozatát" meg kell újítani, mivel az nem tér ki a PM NAO Irodának a minisztérium házi pénztárában kezelt pénzeszközére, egyéb értékeire vonatkozó anyagi felelősségvállalásra.

A PM és a PM ÜZIG beszámolójában és az ÁHH nyilvántartásában az előirányzatok megegyeztek, eltérés nem volt. A támogatás mindkét intézmény esetében megegyezett az ÁHH nyilvántartásával.

A PM igazgatása címen belül határidőre elkészült és a szerv vezetője jóváhagyta a 2002. évi PM és PM ÜZIG beszámolókat. A költségvetési beszámolón belüli kötelező egyezőségek fennálltak, a K11 programmal az ellenőrzés megtörtént. A felügyeleti szerv a beszámolót, annak mind számszaki, mind szöveges részét felülvizsgálta, ennek végrehajtásához dokumentumokat, tanúsítványokat kért be. Megvizsgálta továbbá a felügyeleti szervi nyilvántartások és a beszámolók közötti egyezőségeket. Az intézményi beszámolók és a főkönyvi kivonatok között az egyezőség fennállt.

A mérlegeket (PM, PM ÜZIG) leltárral alátámasztották. A leltározás folyamata nem felelt meg teljes körűen az előírásoknak, a leltározási szabályzatban előírt követelményeknek.

Leltározási utasítás nem készült, a leltározási ütemterv tartalmilag hiányos volt.

A leltározás, a lebonyolítás feltárt hiányosságai mellett a mérlegsorok valódiságának alátámasztására alkalmas volt. Az ellenőrzés hiányosságként állapította meg, hogy a tárgyi eszközök (nagyobbrészt hardverek) selejtezését követően a selejtezett eszközök hasznosítása (értékesítése) késedelmesen történt meg, a kiszámlázás a helyszíni ellenőrzés ideje alatt (2003. június) folyamatban volt. A mérleg nem tartalmazott lényeges, hibás állításokat.

A kötelezettségekről - kivéve a megrendeléssel vállalt kötelezettségeket - megbízható analitikus nyilvántartást vezettek.

Az előirányzatok növelésével a PM fejezet 2002. évi feladatainak ellátását összességében sem tartós, sem átmeneti likviditási probléma nem akadályozta. A PM ÜZIG ugyanakkor három alkalommal összesen 12,4 M Ft keret-átadást kért és kapott a PM-től működési célú pénzeszközátvétel címén. A keretátvételből pénzeszközátadás címén mindössze 2798 E Ft-ot utalt vissza a PM-nek, ami nem csak évközi, hanem éves szintű fedezethiányra utal.

Az előirányzat-módosításokról analitikus nyilvántartást vezettek. A módosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és dokumentáltak voltak. A módosításokról a PM igazgatása cím zárszámadásában tételesen beszámolt. Az ellenőrzés két esetben állapította meg, hogy az előirányzat-módosításra és a kapcsolódó keret-előrehozásra a teljesítést követően került sor.

A PM illetményszámfejtői helyi feladatainak ellátására az APEH Bérgazdálkodási Osztályát jelölték ki. A bevezetést követően a rendszer nem szolgáltatta időre az adatokat az adók-, járulékok elszámolásához, bevallásához. Az ellenőrzés megállapítása szerint a PM és a PM ÜZIG szeptembertől az adó és járulékok bevallását és befizetését a helyes összegben csak késedelmesen tudta teljesíteni (mintegy 15 M Ft befizetése önellenőrzéssel történt). A rendszeres személyi juttatások és járulékok vizsgálatakor az ellenőrzés ugyanakkor - a végrehajtott egyeztetéseknek és korrekcióknak köszönhetően - szabálytalanságot nem tapasztalt.

A megbízási szerződéseknél előfordult, hogy a megbízás tárgyát nem kellő konkrétsággal határozták meg, amiből következően ezekben az esetekben az ellenőrzés számára a ténylegesen elvégzendő feladat nem volt nyomon követhető.

A dologi kiadásokon belül a külföldi kiküldetések ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a külföldiek vendéglátását nem reprezentációs kiadásként, hanem a külföldi kiküldetés kiadásai között vették számba. A szabálytalan elszámolás a két pénzforgalmi jogcím valódiságát sérti.

A fejezeti kezelésű kormányzati beruházási előirányzatból a felügyeleti szerv szabályszerűen 282,2 M Ft támogatási előirányzatot csoportosított át a PM igazgatása címre.

A központi beruházások szakmai tartalmát, a megvalósítás módját, pénzügyi finanszírozását előzetesen felmérték és megtervezték, a "Beruházás ismertetőket" a jogszabályi követelményeknek megfelelően elkészítették. A felhasználások a beruházási engedélyekben jóváhagyott jogcímeken valósultak meg.

A szükséges bizonylatok (pl. kötelezettségvállalás dokumentuma, részszámla, számla) rendelkezésre álltak, azok adatai az analitikus nyilvántartásokkal és a főkönyvi elszámolásokkal megegyeztek. A kötelezettségvállalás és a kifizetés során az aláírási jogköröket hiánytalanul gyakorolták. A főkönyvi elszámolás során az üzembe helyezést követően a forgalmi számlákról a tételeket az állományi számlákra átvezették, az értékcsökkenést az előírásoknak megfelelően számolták el. Az előirányzat-módosítások és a felhasználás analitikus nyilvántartását és főkönyvi könyvelését dokumentáltan, ellenőrizhető módon folyamatosan vezették. A felhasználásról beruházási jogcímenként - a számszaki adatok mellett - szöveges beszámolót is készítettek.

A működési bevételek eredeti előirányzata 299,7 M Ft, módosított előirányzata 770,4 M Ft, a teljesítés 829,3 M Ft volt. Az eredeti előirányzat túlteljesítésének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a tervezés időszakában ismert többletbevételi lehetőségeket nem lehetett figyelembe venni a 2002. évre vonatkozó tervezési szabályok alapján. Az ellenőrzés a bevételek elszámolásának vizsgálata során szabálytalanságot nem tapasztalt.

A felhalmozási és tőkejellegű bevételek eredeti és módosított előirányzata 10,8 M Ft , a teljesítés 4,6 M Ft volt. Az előirányzattól elmaradó teljesítés oka a gépjárművek értékesítéséből beszedett alacsonyabb összegű bevétel volt.

A Magyar Államkincstár észrevétele és a törvényjavaslatban foglaltak szerint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek módosított előirányzata 125,6 M Ft, a teljesítése 121,4 M Ft volt.

A feltárt hiányosságok - figyelemmel a lényegességi küszöbre - nem kérdőjelezik meg a beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés megbízhatóságát, de megszüntetésük a minisztérium vezetése részéről intézkedéseket igényel.

A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetésének ellenőrzése során az ellenőrzés a beszámolóban szereplő adatokat hitelesnek találta. A PM és a PM ÜZIG az előirányzat-maradványt szabályszerűen, a PM az intézményi beruházási kiadások kötelezettségvállalással terhelt maradványát a valóságosnál 50 M Ft-tal magasabban mutatta ki.

A maradványt előzetes kötelezettségvállalással (pályázati kiírással) 2003-ban kötötték le, így az az Ámr. 66. § (10)-(11) bekezdései alapján az nem minősíthető kötelezettségvállalással terhelt maradványnak. A hiba a beszámolóban kimutatott 2002. évi előirányzat-maradvány valódiságát nem érinti. Tekintettel arra, hogy az 50 M Ft maradványt a pénzügyminisztérium integrált pénzügyi-számviteli rendszere kialakítására kívánják fordítani, ami a belső kontroll kockázatot csökkentené, az ellenőrzés a teljes összeg visszahagyását tartja indokoltnak.

A PM és a PM ÜZIG 2001. évi előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv - a PM késedelme miatt - 2002. december 4-én hagyta jóvá, ami nem felelt meg az Ámr. 66. § (4) bekezdése előírásának, amely szerint a maradványt a felügyeleti szervnek a tárgyévet követő év május 31-ig jóvá kell hagynia. A felhasználásról részletező nyilvántartás és a vegyes bizonylatok rendelkezésre álltak.

"Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a PM Igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A PM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím - Kvtv. 2001. évi végrehajtásáról szóló - 2002. évi XL. tv. 32. §-ában foglaltaknak megfelelő kiadási előirányzat 15 626,3 M Ft, a módosított kiadási előirányzat 20 277,3 M Ft, az előirányzat teljesülése 14 224,6 M Ft volt. A bevételi előirányzat 359,0 M Ft, a módosított bevételi előirányzat 7765,9 M Ft, az előirányzat teljesülése 5318,5 M Ft volt.

A támogatás előirányzata 15 267,3 M Ft, a módosított előirányzat 12 511,4 M Ft, a teljesülés 12 511,4 M Ft volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok címen beruházások, ágazati célelőirányzatok, ország-mozgósítás, segélyből megvalósuló programok, tartalékok kerültek meg tervezésre és valósultak meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatrendszere az előző évhez képest alapvetően nem változott.

Az előirányzatok köre bővült: a Főtisztviselők illetményének finanszírozása, a Magyar Államkincstár Rt. működésének finanszírozása, az Államadósság Kezelő Központ Rt.-nél képződött osztalék elszámolása, a Diákhitel Központ Rt. működési támogatása, a Pénzügyi információs rendszerek fejlesztése, a Pénzügyi ellenőrzés twinning program, a kincstári vagyonnal összefüggő egyéb ingatlanfejlesztési feladatok, az Állami vagyonkezelési beruházások előirányzatokkal. Az Ország-mozgósítás előirányzat az Ámr. 4. sz. melléklete alapján 2002. évben nem tartozott a feladatfinanszírozású előirányzatok körébe.

A PM hatályos SzMSz-e alapján a fejezeti kezelésű előirányzatokat a Fejezeti Költségvetési Osztály (FKO) kezeli. Az FKO Ügyrendje szerint az FKO feladatkörébe tartozik a PM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése, felhasználása és elszámolása. Az FKO, mint felügyeleti szerv a PM fejezet meghatározott költségvetési előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásról való elszámolásért, a kiadott intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséért, ezek szabályozásáért is felelős. A PM 1999. szeptember 7-ei keltezésű alapító okirattal rendelkezik, amely nem tartalmazza a vezetők kinevezési rendjét.

A PM, a többször módosított, 3/1998. pénzügyminiszteri utasítással kiadott SzMSz-szel rendelkezik, amelyben a bekövetkezett szervezeti, jogszabályi változások, módosítások átvezetése nem történt meg.

Az SzMSz tartalmazza az FKO feladat- és hatáskörét. Az FKO előző évhez képest változatlan szervezeti formában működik, a vezetésben és a munkatársak körében személyi változás nem történt. Az FKO 6996/2001. számú, 2001. március 1-jén hatályba léptetett Ügyrenddel bír. A PGF Ügyrendje nem állt az ellenőrzés rendelkezésére. A FKO Ügyrendjének 2002. január 1-jén hatályba léptetett, 4. számú melléklete módosította az intézményi változást, illetve az FKO irányítása alá tartozó intézmények körét. Az Ügyrend 2. sz. mellékletét képezi a Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje, melyet a közigazgatási államtitkár 2001. évre jóváhagyott, míg 2002. évre vonatkozóan Függelékkel egészített ki. A Függeléket a vizsgált időszak vonatkozásában nem aktualizálták. Az FKO Ügyrend 2. sz. mellékletét képező Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje nem tartalmazza teljes körűen a fejezeti kezelésű előirányzatokat.

Az FKO a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában rendelkezik Számviteli politikával, Számlarenddel és Számlatükörrel, Bizonylati albummal és Bizonylati renddel, nem rendelkezik Leltározási és leltárkészítési szabályzattal és Eszközök és források értékelési szabályzattal. A Leltározási és leltárkészítési szabályzat 2003. évre vonatkozóan (a helyszíni ellenőrzés során) már elkészült. Az FKO a Számviteli politikában rögzített formában, kettős könyvviteli rendszerben vezeti pénzforgalmi nyilvántartásait és készíti el a költségvetési beszámolót. A Számviteli politikában, a 2002. gazdasági év vonatkozásában nem fogalmazták meg, hogy mit tekintenek lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős és nem jelentős összegnek, nem határozták meg a mérlegkészítés időpontját, azonban a kiegészítést a 2003. évre vonatkozóan (a helyszíni vizsgálat során) elkészítették.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje jogcímcsoportonként tartalmazza az előirányzatok célját, a program kezdő és záró időpontját, a pénzügyi elszámolás határidejét, az előirányzat felett rendelkezők és a teljesítés igazolására jogosultak körét. A vizsgált időszakban a teljesítésre jogosultak körének naprakész átdolgozása azonban nem valósult meg teljes körűen. Az FKO munkatársai részletes munkaköri leírással rendelkeznek.

Az FKO Ügyrendjének megfelelően határidőben, szakszerűen elkészíti a szabályozásnak megfelelően feladatonként és részprogramonként külön-külön, a Vótumot, a Belső bizonylatot és a Betétlapot, a Beruházás-ismertetőket, a Beruházási finanszírozási alapokmányokat, a Feladatismertetőket és a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratokat.

A vizsgált tételek alapján megállapítható, hogy a feladatismertetőt és a beruházás-ismertetőt az Ügyrendben meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár hagyta jóvá. A több évet átfogó feladatvállalás esetében a finanszírozási okmányt a szabályozásnak megfelelően, évenként külön-külön elkészítették. Az FKO 2002-től hatályos Bizonylati renddel és Bizonylati albummal rendelkezik, amelyek nem tartalmazzák teljes körűen az alkalmazott bizonylatok körét.

A pénzügyminiszter 2001. december 28-án az Áht. 88. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, 2002. január 1-jei hatállyal megalapította a Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Irodáját (NAO).

Az Alapító okirat alapján a NAO alaptevékenységébe tartoznak többek között az EU csatlakozással kapcsolatos pályázatokkal összefüggő adminisztrációs feladatok. A NAO késve, 2002. május 31-én elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik, amely nem tartalmazza az Ámr. 10. § (4) b) pontja szerint, hogy a NAO kisegítő, kiegészítő tevékenységet nem végez és az e) pontja szerinti feladatmutatók megnevezését, körét, az általános forgalmi adó alanyiság tényét, továbbá a 10. § (5) bekezdés szerinti belső szabályzatok felsorolását. A NAO munkatársai munkaköri leírásokkal rendelkeznek, amelyek azonban nem tartalmazzák, hogy a munkakört ellátó azt megismerte és magára nézve kötelezőnek elismerte.

A NAO 3108/7/2003. szám alatt a HU9905-01 és HU0105-01 Phare programok felhasználásáról számszaki és szöveges beszámolót készített, melyet a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály (PGF) részére megküldött. A NAO-ban a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a szerződések, számlák, dokumentumok angol nyelven álltak rendelkezésre, annak ellenére, hogy egy korábbi ÁSZ ellenőrzés megállapította a magyar nyelvű fordítások hiányát. A hitelt érdemlő fordítás hiányában nem állapítható meg a számla, szállító levél, igazolás adattartalmának azonossága. A beszerzett, befektetett eszközökről állományba vételi bizonylatot a NAO nem állított ki.

A Pénzügyi Ellenőrzések Főosztálya a PM SzMSz-ében nem jelenik meg, míg Ügyrendje jelenleg jóváhagyás alatt áll. A szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egységek Ügyrendje az ellenőrzés részére nem volt biztosítva.

A Kárrendezési célelőirányzatok a Kvtv. 47. § (1) bekezdés 1) pontja alapján a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai körébe tartoznak. A kárrendezési célelőirányzatokat kezelő Támogatásokat és Járulékokat Kezelő Szervezet (TJKSZ) gazdálkodásával kapcsolatos feladatmegosztást a 4755/2000. szám alatt a TJKSZ és a Magyar Államkincstár Rt. 2001. január 1-jével léptette hatályba. A TJKSZ a célelőirányzatok vonatkozásában a nyilvántartást, könyvelést számítógépes támogatottság mellett, a TJKSZ által készített számítógépes programok alkalmazásával látja el.

Egy korábbi ÁSZ ellenőrzés megállapította, hogy a számítógépes programok leírásai nyomtatott formában nem álltak rendelkezésre és azok védettsége nem volt dokumentálva. A számítógépes programok szakértő általi bevizsgálása - a TJKSZ igazgatójának tájékoztatása alapján - a helyszíni vizsgálat során folyamatban volt.

A PM 8719/1999. sz. alatt rendelkezik Szoftver szabályzattal, amelynek hatálya nem terjed ki a PM valamennyi területére, továbbá nem rendelkezik az informatika vonatkozásában Informatikai katasztrófa tervvel, Információ biztonságpolitikai szabályzattal és Információs eszközök használati tervvel.

A VPOP Beruházási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat is kezel. A fejezeti kezelésű előirányzatok szervesen beépülnek a VPOP intézményi beszámolójába. A helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a VPOP rendelkezik hatályos Számviteli politikával, Számlarenddel, Számlatükörrel, Leltározási és leltárkészítési szabályzattal, Pénzkezelési szabályzattal.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról az FKO a jogszabályi előírásoknak megfelelő határidőre eleget tett beszámolási kötelezettségének.

Az FKO a Számlarendben, Számlatükörben előírt állományi számlákat, előirányzat-számlákat, előirányzat-teljesülési számlákat alkalmazta a számlakijelölések során. Az analitikus nyilvántartások nem zárt rendszere az FKO számára többletfeladatot jelentett. Év végén a főkönyvi számlák zárását elvégezték, a forgalmi számlák állományi számlákra való átvezetése megtörtént.

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. december 31-ei záró mérlege - a főkönyvi kivonata és az analitikai adatok a kincstári adatállománnyal egyezően - 12 179,3 M Ft volt. A fejezetek közötti feladatátcsoportosításról kiadott 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a záró állomány növelésére került sor 564,8 M Ft értékben, így a módosított 2002. január 1-jei nyitó állomány 12 744,1 M Ft volt. A 2002. évi mérleg eszközök és források záró egyenlege, a főkönyvi kivonat és az analitikus nyilvántartások egyenlege 7878,8 M Ft értékben megegyezett. Az FKO a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolójának adatait a Kincstárral a Költségvetési beszámolórendszer alkalmazásával egyeztette, eltérést nem állapított meg.

A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése a költségvetési beszámoló készítésére kötelezettek számára előírja a leltározást. Az FKO nyilvántartások alapján, egyeztetési módszerrel elvégezte a leltározást. Az eszközök és források körében leltári hiányt és leltári többletet nem állapított meg. Az FKO 2002. év vonatkozásában nem rendelkezett Leltározási és leltárkészítési szabályzattal, az alkalmazandó bizonylatok körét a Bizonylati album és Bizonylati rend nem tartalmazta.

Az Aktív és passzív pénzügyi elszámolások vonatkozásában a TJKSZ december 31-i fordulónappal leltározást végzett és egyezőséget állapított meg. A TJKSZ a Kárrendezési előirányzatok vonatkozásában Leltározási és leltárkészítési szabályzattal nem rendelkezett.

A Mérleg eszköz és forrás oldala 7878,8 M Ft értékben megegyezett. Az eszközök 26,6%-a befektetett eszköz, 73,4%-a forgóeszköz volt. A források 27,5%-a saját tőkeelem, 70,1%-a tartalék, 2,4%-a kötelezettségek körébe sorolt. A beruházások, felújítások állománya a fejezeti kezelésű előirányzat teljesítéshez szükséges számítástechnikai, irodai másoló, sokszorosító felszereléseket, eszközöket, berendezéseket tartalmazott.

Az Egyéb tartós részesedések állományának növekedését a Kincstár. alaptőkéjének emelése (300,0 M Ft) indokolta. Korábban két ÁSZ jelentés is megállapította, hogy a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap megszűnésekor 815,5 M Ft tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány az 1091. szektor beszámolójában szerepel. Az ÁKK Rt. 781/2003. sz. ügyirata alapján a Kárrendezési Alaptól átvett/átadott államkötvény állomány csökkentette az államadósság állományt, mivel a kötvények a kibocsátó tulajdonába visszakerültek, a törlesztő szelvényeket megsemmisítették, a fennmaradó állomány jóváírásra került az állam KELER-nél vezetett értékpapír-letéti számláján. Az értékpapír állományt az FKO a mérlegből a Tőkeváltozásokkal szemben kivezette.

Az Adósok állományában az Országos Játékalap megszűnésétől, közel egy évtizede szerepel a Mérlegben (261,4 M Ft), amely analitikus kimutatással alátámasztott volt. Az egyéb követelések állománya 2001-ben 3,1 Mrd Ft volt. A V-23/1998. és a V-1-44/2002. számú ÁSZ jelentés a követelés 1091. szektor beszámolójában történő megjelenítését észrevételezte. A követelések állománya a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap megszűnésekor, a központi költségvetéssel szembeni 1,4 Mrd Ft és az ÁPV Rt.-vel szembeni 1,7 Mrd Ft követelést tartalmazta. Az egyéb követelésállomány nyilvántartás szerinti kivezetése az állományból megtörtént. A Kvtv. 2001. évi végrehajtásáról szóló 2001. évi XL. tv. 20. §-ának előírása alapján a központi költségvetésnek a fennálló 1,4 Mrd Ft összegű kötelezettségét nem kell megfizetnie, valamint az ÁPV Rt. Kárrendezési célelőirányzattal szemben 2001. december 31-én fennálló 3,6 Mrd Ft kötelezettségét elengedte.

Az elszámolási számlák egyenlege számlánkénti bontásban tartalmazza valamennyi előirányzatkeret-felhasználási számla 2002. december 31-i állományát (5521,8 M Ft), amelyet az FKO a Kincstárral egyeztetett. Az Aktív pénzügyi elszámolások a Kárrendezési célelőirányzat 2002. december 31-éig nem rendezett, 2002-ben kifizetett postaköltségét tartalmazza.

Az Induló tőkét a tárgyidőszakban az alapító saját hatáskörében nem változtatta, az a szabályozásnak megfelelően megegyezik az előző évi állománnyal. A Tőkeváltozásokat kiemelten eszközök térítésmentes átadása, eszközbeszerzés, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány kivezetése, követelések törlése okozta, záró állománya 227,8 M Ft volt.

A Költségvetési tartalék összege egyeztetéssel és az analitikus nyilvántartások alapján is helyesen került megállapításra. Az előirányzat-maradvány megállapítása a kiadási megtakarítás és a bevételi lemaradás összevonásával történt meg, figyelembe véve az előző évi maradványok tárgyévi felhasználását is. Rendszerbeli hiányosság, hogy a Kincstár az előirányzat-maradványok megjelenítését nem tudja az FKO-val azonos szempont szerint kezelni.

Az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya (189,5 M Ft), a bázisidőszakhoz képest nem változott, amely (több éve) az Országos Játékalap (OJA) és a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap (GFKA) megszűnésekor az FKO beszámolójában megjelenített kötelezettségeket tartalmazza. Az FKO-n analitikus nyilvántartás nem állt rendelkezésre. A kötelezettséget a mérlegsoron több éve rövid lejáratú kötelezettségként jelenítik meg. A követelések több évet érintő, éven túli részét helyesen a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, rövid lejáratú kötelezettségként a tárgyévet követő évet terhelő tartozások, részletek mutathatók be.

A költségvetési passzív átfutó elszámolások a Kárrendezési célelőirányzat megtérülő, ún. regressz bevételeit tartalmazza. Az FKO elvégezte az előirányzat-maradvány levezetését és megállapította annak 2002. december 31-i állományát (5522,6 M Ft), amelyből 2168,4 M Ft kötelezettségvállalással nem terhelt. A tárgyévi előirányzat-maradvány jóváhagyása a helyszíni vizsgálat során még nem történt meg, annak ellenére, hogy a tárgyévet követő május 15-ig a maradvány jóváhagyása a Pénzügyminisztérium feladata (Ámr. 66. § (1) bekezdés alapján).

A Pénzforgalmi jelentés szerkezete, felépítése a költségvetéssel azonos. Az előirányzat és előirányzat-teljesülési adatok a főkönyvi kivonattal azonos szerkezetben, tartalommal, a Számlarend, Számlatükör előírásainak figyelembevételével készültek. A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában jól hasznosuló adattartalommal nem rendelkeztek. Az előirányzat-átcsoportosítások kellően dokumentáltak voltak.

A beszámoló részét képező Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések előirányzata és teljesítése űrlap a módosított előirányzat és az előirányzat-teljesítés Ingatlanok vásárlása, létesítése soron a vásárolt ingatlanok és földterületek értéke helytelenül, együttesen jelent meg. Az együttesen történő megjelenítés nem felel meg a Számviteli politikában, Számlarendben, Számlatükörben foglaltaknak, de ez lényegesen nem befolyásolja a beszámoló hitelességét, megbízhatóságát, mivel az Előirányzat és Előirányzat-teljesítés együttes összegét nem befolyásolja.

A fejezeten belül történő átcsoportosítást a szabályozásnak megfelelően hajtották végre. Az átcsoportosítást a közigazgatási államtitkár engedélyezte, a PGF vezetője valamennyi döntést ellenjegyzett, a szükséges bizonylatokat szakszerűen állították ki. A Céltartalék az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésére szolgáló 3017,0 M Ft eredeti kiadási és támogatási előirányzat tárgyévben teljes mértékben felhasználásra került.

A 2393/2001. (XII. 28.) Korm. határozat megváltoztatta a költségvetési címrendet. E határozat teljesítése során kidolgozott program végrehajtása érdekében az előirányzat 34,6%-át (1044,1 M Ft) a Fővárosi és a TÁH-ok átvétele során a működési költségvetés előirányzat csoportra, míg a 34,7%-át (1045,7 M Ft) az ÁHH megnövekedett alapfeladat-ellátásának lebonyolítására jóváhagyott 100 fős létszámtöbblet személyi juttatásainak és járulékainak fedezetére fordították. A PM NAO működésének támogatására (részletes költségkalkulációt mellékelve) a céltartalék terhére az előirányzat 4,2%-át biztosították (128,5 M Ft).

A Kvtv.-nek a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 101. § (11) bekezdés e) pontja alapján történő módosítása alapján a Diákhitel Központ Rt. működésének finanszírozására 2120,0 M Ft előirányzat átcsoportosításban részesült. A FB által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott, 20448/1/2002. számú Feljegyzés alapján a Diákhitel Központ Rt. 2002. évi és 2003. évi költségtervét 2002. november 5-én elkészítette. Az átadott előirányzat informatikai rendszer vagyonkezelői jogának átvételére, a hitelt felvevő hallgatók felé fel nem számolt kockázati prémium és működési költséget fedező prémium ellentételezésére és további működési költség fedezésére szolgál.

Sajátos helyzettel bír a Pénztárak Garancia Alapja támogatása, működése. A helyszíni ellenőrzés során még nem állt rendelkezésre elfogadott beszámoló. A vizsgálat rendelkezésére bocsátották azonban a 2001. évi éves beszámoló könyvvizsgálói véleményének másolati példányát, amely szerint a 2001. évi beszámoló az Rt. 2001. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adott, az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban volt. Az FKO biztosította a havi ütemezésnek megfelelő támogatás utalását. Az FKO Felhasználási rend 25. pontja szerint a támogatás fokozatosan csökkenő mértékű, ennek ellent mond a Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzat-tendencia, mivel 2001. évet bázisnak tekintve, a 2002. évben a támogatás mértéke növekedett (0,16%-kal). A Pénztárak Garancia Alapjának beszámolója alapján a felhasználás nem volt összhangban Kvtv.-ben jóváhagyott felhasználási renddel.

A központi költségvetés általános tartaléka terhére a 2243/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat alapján a Kincstár finanszírozására 1200,0 M Ft, a Pénzügyi költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásaira 1050,0 M Ft fejezeti kezelésű előirányzatok körébe történő átcsoportosítását rendelték el.

A Kincstár finanszírozására rendelt előirányzatot (1200,0 M Ft) teljes mértékben a Kincstár rendelkezésére bocsátották. A Pénzügyi költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásaira fordítható, módosított előirányzat 2002. évben 1023,4 M Ft volt. Az előirányzat megvalósítója a VPOP és a PM Igazgatás cím volt.

A 2001. évben, a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat a központi költségvetés 2001. évi általános tartaléka terhére 673,0 M Ft átcsoportosítását rendelte el az ÁHH informatikai fejlesztésére, amelyhez beruházás-ismertető, beruházásfinanszírozási alapokmány kiállítására későn, 2002 októberében került sor 353,8 M Ft összegben. A csatolt kalkuláció alapján szervert, memóriát, nyomtatókat, PC-ket kívánnak a jövőben beszerezni. A 319,3 M Ft maradvány kötelezettségvállalással nem terhelt, önrevízió keretében elvonásra ajánlották fel.

Feladatelmaradás fedezetbiztosítás hiánya miatt - a fejezeti kezelésű előirányzatok körében - a tárgyidőszakban nem volt. A módosított kiadási előirányzat 70,15%-ban teljesült. Az előirányzatok teljesülése nagy eltéréseket takar.

Teljes mértékben felhasználásra került pl. a Főtisztviselői és központi tisztikar illetményének finanszírozása fejezeti kezelésű előirányzat. A költségvetési fejezetek év közben felmerülő, rendkívüli beruházási igényeinek kielégítését szolgálja az Állami beruházási intervenció fejezeti kezelésű előirányzat, amely 99%-ban került átcsoportosításra.

Az átlagos felhasználási mértéket nem érte el pl. a VPOP által megvalósításra kerülő Röszke autópálya-határátkelőhely, amelynek létrehozását a Budapestet Belgráddal összekötő ún. Helsinki folyosó megépítése tette szükségessé. A 2002. évi maradvány (213,9 M Ft) 14,9%-a kötelezettségvállalással terhelt volt. Ártánd határátkelőhely rekonstrukcióját a megnövekedett forgalom zavartalan ellátása tette indokolttá (forgalmi sávokat, újabb útlevélkezelő helyeket alakítottak ki stb.). Az előirányzat 19,6%-a került felhasználásra.

A VPOP 2003. március 15-étől, szervezeti egységein belül 23/2002. (III. 15.) sz. VPOP utasítással hozta létre a Közbeszerzési Osztályt. A VPOP beszámolója alapján a Közbeszerzési Osztály összesen 22 db közbeszerzési eljárást folytatott le.

A fejezeti általános tartalék központilag kezelt előirányzat, amely az előre nem tervezhető feladatok finanszírozására szolgál. A vizsgált tételek mindegyikénél a felhasználásra irányuló javaslatot az FKO készítette elő, amelyet a szabályozásnak megfelelően a PGF vezetőjének ellenjegyzése mellett a közigazgatási államtitkár hagyott jóvá. A felhasználásról 11 eseti döntés született.

Az 1206/2003. PGF ügyirat alapján 2003. január 15-én a PGF főosztályvezetője felkérte valamennyi, a 2002. évi tartalékból, illetve céltartalékból előirányzat-módosításban részesült szervezeti egységet, hogy azok felhasználásáról elszámolást készítsenek. A rendelkezésre bocsátott iratanyagok alapján megállapítható, hogy a PM Igazgatás a felhasználásról 2003. február 6-án részletes számszaki beszámolót készített.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat jellemzően a Kvtv.-ben, egyéb jogszabályokban, a döntésre jogosultak által megfogalmazott célra használták fel.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a fejezeti kezelésű előirányzat szakmai céljait valósította meg pl. a Kárrendezési célelőirányzatok köre (2800,0 M Ft eredeti előirányzat), az Ország-mozgósítás (420,0 M Ft eredeti előirányzat), a Főtisztviselői illetmények (6,7 M Ft módosított előirányzat) finanszírozása, a Kiszombor személyforgalmi határátkelőhely (533,7 M Ft módosított előirányzat) jogcímcsoport, fejezeti kezelésű előirányzat.

A Nyugdíjas nyilvántartás informatikai fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat megvalósítására a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat 2001. év végén 500,0 M Ft-ot biztosított, 2001-ben beruházási alapokmány nem készült. Az előirányzat 2002. évben az APEH részére átcsoportosításra került, felhasználásáról az APEH 2002. évi pénzügyi beszámolója nem tartalmaz információt. Az FKO felkérte az APEH-ot a beszámoló kiegészítésére.

Nem valósult meg az eredeti célkitűzés az Egészségügy társfinanszírozási rendszerének fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat esetében. Az Egészségügy társfinanszírozási rendszerének fejlesztésére 2001. évben a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat a központi költségvetés 2001. évi általános tartaléka terhére 100,0 M Ft átcsoportosítását rendelte el.

A PGF 17399/8/2002. számú feljegyzése alapján a program meghiúsulása miatt az előirányzat felhasználására nem került sor, és javasolta annak PM Igazgatás címre történő átcsoportosítását, azonban részletes szakmai feladatokat nem fogalmazott meg, gazdaságossági számítás nem készült. A 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat az előirányzat-maradvány fejezeten belüli átcsoportosítását elrendelte.

Nem teljes mértékben az eredeti célkitűzés szerint történt a Pénzügyi információs rendszer fejlesztési célt kitűző, a Kvtv.-ben biztosított 818,0 M Ft előirányzat felhasználása, mivel a Kormány az 1192/2002. (XI. 7.) Korm. határozatával 257,8 M Ft átcsoportosítását rendelte el a 2002. évi árvíz még nem rendezett kárainak enyhítésére.

A támogatási összegek pénzügyi, számviteli ellenőrzését az FKO által azon fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában végzik, amelyeknek lebonyolítása a fejezeten belül valósul meg, pl. a határátkelőhelyek vonatkozásában a VPOP, a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai esetében a VPOP és a PM Igazgatás, a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatoknál a PSZÁF, az EU fiskális programjában való részvételnél a PM Igazgatás költségvetési beszámolójában jelenik meg az előirányzat felhasználás, így a PM FKO fejezeti hatáskörben ellenőrzi azt.

A támogatási összegek pénzügyi, számviteli ellenőrzése az FKO által nem valósul meg azoknál a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, amelyek az államháztartási körön kívülre kerülnek, illetve más fejezet részére kerülnek átadásra. A támogatásban részesülő intézmények (pl. PM Igazgatás, VPOP, APEH, TJKSZ) 2002. évi költségvetési beszámolójukat megküldték a Pénzügyminisztérium részére, amelyre az érintett, szakmai felügyeletet ellátó főosztályok érdemi észrevételt nem tettek.

A pénzügyminiszter által alapított, a Magyar Köztársaság tulajdonában álló részvénytársaságok esetében eltérő szabályozás hiányában a számvitelről szóló 2000. évi C. tv., az 1997. évi CXLIV. tv. a gazdasági társaságokról határozza meg a beszámoló elkészítésének határidejét, formáját, módját.

A felügyeleti és a függetlenített belső ellenőrzést a PM Ellenőrzési Szabályzata alapján az Ellenőrzési Főosztály két szervezeti egysége, a Felügyeleti Ellenőrzési Osztály és a Belső Ellenőrzési Osztály látja el. A rendelkezésre bocsátott iratanyagok alapján az Ellenőrzési Főosztály 2002. évben ellenőrizte a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai, a 2001. évi fejezeti és céltartalék felhasználását a TÁH-ok és az ÁHH vonatkozásában. Kisebb hiányosságoktól eltekintve szabálytalanságot nem állapított meg.

Az FKO Ügyrend 2. sz. melléklete alapján a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok a központi beruházások és az Ámr. által tételesen bevont előirányzatok köre.

A PGF 2003. évben felkérte a VPOP-t, hogy előre meghatározott szempontok szerint a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz tartozó határátkelőhely-beruházások megvalósításáról értékelést készítsen. A VPOP ezen kötelezettségének 2002. május óta eleget tesz. Az Ámr. 4. sz. melléklete a vizsgált időszakban a feladatfinanszírozású fejezeti kezelésű előirányzatok körébe az EU fiskális programjában való részvétel, az ACQUIS adaptációja és adórendszer harmonizációja előirányzatokat sorolta.

A feladatfinanszírozásba vont előirányzatokat a szabályozásnak megfelelően erre elkülönített számlán tartják nyilván.

A költségvetés jóváhagyását követően az FKO szakszerűen elkészítette a Beruházás-ismertetőt, a Beruházás Finanszírozási Alapokmányt, a Feladatismertetőt és Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot, amelyet az előírt formában a Kincstárhoz benyújtott.

Az Ügyrend 2. pontja alapján az EU-s csatlakozási eszközöket érintő feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok programokmányait a PHARE Titkárság készíti el. E feladatokat a 2001. december 28-án, az Áht. 88. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 2002. január 1-jétől a NAO látja el. Az előirányzat felett rendelkező személyében bekövetkezett változásokat az Ügyrendben nem vezették át.

Az EU fiskális programjában való részvétel előirányzat a tagdíj hazai fedezetének biztosítására szolgál. A Társulási Tanács 2002. szeptemberében hozott határozatot, az előirányzat célnak megfelelő felhasználására nem került sor. A fizetendő tagdíjak fajtájáról, mértékéről, stb. írásos dokumentum nem állt rendelkezésre. A módosított előirányzat 39,6 M Ft-ból 1,9 M Ft külföldi tanulmányút kiadásait fedezte. Az ACQUIS adaptációja és az adórendszer harmonizációja program 2002. évi, Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzatát, 359,0 M Ft-ot 725,3 M Ft-ra módosították, a tárgyévi teljesülés 503,3 M Ft volt.

A Kincstár az Engedélyokiratot, Alapokmányokat befogadta, a Kincstár és az FKO az előírt egyeztetéseket rendszeresen elvégezte.

A fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti bevételi előirányzata 359,0 M Ft, a módosított bevételi előirányzat 7765,9 M Ft, a módosított előirányzat tényleges teljesülése 68,5%-os. A Phare programok megvalósítása során a felhasznált támogatással azonos mértékű, 1274,0 M Ft bevételi előirányzat-növelésre került sor. Az ÁKK Rt.-nél képződött osztalék 91,7 M Ft bevételként történő elszámolására a bevételi előirányzatot növelték.

A Kárrendezési célelőirányzaton a Kvtv. 2002. évben bevételi előirányzatot nem hagyott jóvá annak ellenére, hogy a Kárrendezés megtérülő, ún. regressz bevételei az államháztartás bevételét képezik és jól tervezhetőek. A PGF az Ámr. 109. § 11. bekezdése alapján a központosított bevétel nemzetgazdasági számlára történő utalását rendelte el.

A bevételek a TJKSZ által nem kerültek előírásra. Az elő nem írt bevételek elengedésére sor került: 12 db ún. kisösszegű követelést 0,4 M Ft értékben és 37 db szociális helyzet, elhalálozás, eredménytelen végrehajtás miatt ún. nem kis összegű követelést 8,6 M Ft értékben engedtek el. A követelések és elengedésük nem jelenik meg a főkönyvi könyvelésben. Az elmúlt évi zárszámadás során az ÁSZ ellenőrzés megállapította, hogy a követelések elengedése a TJKSZ-nél nem szabályozott. A TJKSZ igazgatója 2003. évben elrendelte a követelések elengedése belső szabályozásának elkészítését.

Az FKO a fejezeti kezelésű előirányzatokról előirányzatonként analitikus nyilvántartást vezet. A költségvetési előirányzatokat az előirányzatok típusa, a módosító hatásköre szerint is megjelenítette. A költségvetési előirányzatok egyeztetését az FKO elvégezte. A 15 626,3 M Ft eredeti előirányzatot az Országgyűlés hatáskörében 2120,0 M Ft-tal, a kormány hatáskörében 701,2 M Ft-tal növelte, a felügyeleti hatáskörű módosítás 1829,7 M Ft volt. A 4651,0 M Ft előirányzat-növekedéssel a módosított tárgyévi előirányzat (20 277,3 M Ft), amely 70,15%-ra teljesült.

Az előirányzat-átcsoportosítások során figyelembe vették a Kvtv., az Áht. és az Ámr. vonatkozó rendelkezéseit.

Az előirányzat-elszámolási számlák alapján a 2001. évi zárókészlet 5836,1 M Ft, amelyet a MeH-től 2002. decemberében átvett feladat 564,7 M Ft-tal módosított. Az elszámolási számlák 2002. december 31-i zárókészlete 5521,8 M Ft volt, amelyek megegyeznek a banki kivonatok záró egyenlegeivel. A Mérleg 43. sora és a banki kivonatok záró egyenlege megegyezett.

A tárgyi eszközök állománya 2001. évhez képest 66,3%-kal csökkent, amelynek oka az előző időszakok beruházásra adott előlegeinek kivezetése, megvalósulása volt. A bruttó érték növekedése magában foglalja a TÁH-ok részére vásárolt épületeket és telket. Az immateriális javak, tárgyi eszközök térítésmentes átadásra kerültek a fejezeti kezelésű előirányzatot megvalósító szervezetek részére.

A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát 2001. év vonatkozásában késve, 2002. decemberében 8305-4-5/2002. számon, az Ámr. és a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat alapján jóváhagyták.

A 2002. évi előirányzat-maradvány jóváhagyására a helyszíni ellenőrzés befejezéséig még nem került sor.

A kötelezettségek részletezése űrlapon a több éve a Mérleg Rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott 189,5 M Ft rövid lejáratú kötelezettséget nyitó tételként mutatták be. A több éve Rövid lejáratú kötelezettségként kimutatott tétel az OJA és a GFKA, az alapok megszűnésekor az FKO beszámolójában megjelenített kötelezettségeket takarja. A több évet érintő kötelezettségek egy éven túli részét a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Analitikus nyilvántartás nem állt rendelkezésre.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a PM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével:

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

Az NKÖM fejezet a feladatai ellátásához, a központi költségvetés közvetlen kiadását és bevételét jelentő címek adatai nélkül 64 346,1 M Ft eredeti, 92 724,6 M Ft módosított előirányzattal rendelkezett, amelyből 82 729,3 M Ft felhasználására került sor, mintegy fele-fele arányban a fejezethez tartozó 30 intézménynél, illetve az 54 fejezeti kezelésű előirányzatnál. A fejezet saját bevételének eredeti előirányzata 3762,1 M Ft volt, a módosított előirányzat 9104,8 M Ft-ra, a teljesítés 8907,0 M Ft-ra alakult. A teljesítésből a költségvetési támogatás 68 199,4 M Ft-ot tett ki, amelyhez 60 584,0 M Ft eredeti és 68 199,5 M Ft módosított előirányzat tartozott.

A fejezet 2002. évi beszámolójának adatai és az ÁHH által kimutatott adatok egyezősége nem minden tekintetben állt fenn. Az eltéréseket részben a rendszerbeli különbözőségek (az intézményi és a kincstári beszámolók eltérő elkészítési határideje, házipénztári pénzkészlet úton lévő befizetései, kincstári körön kívül vezetett számlák, a pénzforgalom nélküli tételek eltérő kezelése stb.), részben munkahibák (téves kincstári kódok alkalmazása, nem rendezett függő, átfutó, kiegyenlítő tételek stb.) okozták. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az eltérések nem jelentősek. A 30 intézmény közül 6 intézménynél mutatható ki eltérés, amelyek jövőbeli kiküszöbölése érdekében felhívták az intézményeket a kimutatások havonkénti felülvizsgálatára, és a korrekciók év közbeni elvégzésére.

Jelentősebb eltérés két intézménynél volt. A Magyar Állami Operaháznál a bevételeket és kiadásokat érintően 122,0 M Ft az eltérés, amely részben téves KTK kód használata miatt, illetve a kincstári zárást (január 31.) követően a könyvekben még elszámolható tételek (pl. művészek részére kifizetett személyi juttatások) miatt keletkezett. A Kulturális Intézetek Igazgatóságánál a kiadásokat érintően 129,2 M Ft az eltérés, amely az előző évekhez hasonlóan, ebben az évben is abból keletkezett, hogy a 19 külföldön működő magyar kulturális szervezet adatait a kincstári zárást követően tudják feldolgozni. A minisztérium ebben az évben is javaslatot tett a külföldi állományt érintő probléma megoldására.

A Költségvetési Főosztály az intézmények részére, 2003. február 18-i dátummal adta ki a 2002. évi költségvetési beszámoló és a negyedik negyedévi időközi mérlegjelentés elkészítésére vonatkozó körlevelet, amely szinkronban állt a PM zárszámadási köriratával. A felügyeleti szerv az intézményi beszámolók számszaki felülvizsgálati kötelezettségének a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározottak szerint eleget tett.

Az alaptevékenységi körbe tartozó intézményi feladatok szakmai teljesítésének értékelése, a pénzügyi teljesítés és a feladat megvalósítás összhangjára vonatkozó felülvizsgálat a szakmai főosztályok feladataként valósult meg.

A fejezet a könyvviteli mérlegében a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban lévő tulajdoni részesedésként 13 583,4 M Ft mutatott ki, amely az előző évhez viszonyítva egyenlegében 9976,6 M Ft-tal növekedett. Az egyéb tartós részesedések állományának változásából a legjelentősebb növelő tétel a Nemzeti Színház Rt. 10 000,0 M Ft-os részvénytőke-emelése, csökkentő tétel az Eszterházy Kastélymúzeum Kht. megszűnése miatti 9,8 M Ft-os részesedés-kivezetés.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a Nemzeti Színház Rt. tőkeemelésének elszámolása és kimutatása nem helyes. Ténylegesen 10 553,0 M Ft tőkeemelésre került sor, a részesedésként ki nem mutatott 553,0 M Ft-os összeget a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzforgalmi jelentésében, non-profit szervezetek felhalmozási célú kifizetéseként számolták el. A téves elszámolás miatt az Igazgatás cím könyvviteli mérlege, illetve a fejezeti könyvviteli mérleg nem a valós pénzügyi befektetéseket mutatja, illetve a saját tőkeként kimutatott összeg sem felel meg a valódiság követelményének.

A részvénytőke növelésének fedezetét a 10/8 törvényi soron 10 000,0 M Ft összegben a költségvetési törvény, 553,0 M Ft összegben a 2230/2002. (VIII. 2.) Korm. határozat biztosította. A végrehajtott tőkeemelés révén a Magyar Állam tulajdonában, az NKÖM minisztere képviseletében lévő Rt. részvénytőkéje 12 773,0 M Ft-ra emelkedett, amely megegyezik a Cégbíróságon bejegyzett összeggel.

A tőkeemeléssel kapcsolatban részünkre átadott, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat IV. rész 2. pontja szerint, a tőkeemelésre 2001. december 17-én került sor. Ugyanakkor a tőkeemeléshez szükséges az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 94. § (4) bekezdésében előírt pénzügyminiszteri egyetértéssel kiadott engedély csak 2002. január 9-én állt rendelkezésre.

A részesedéseket érintően a belső ellenőri jelentés, illetve egyéb rendelkezésre álló cégjogi dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a további intézmények tulajdonában lévő részesedések leltározása, értékelése, teljes körű felülvizsgálatot és rendezést igényel.

Az Országos Széchenyi Könyvtárnál a telefonkötvényekkel kapcsolatos befektetés elszámolásával és kimutatásával kapcsolatban tárt fel a belső ellenőrzés problémákat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a felszámolás alatt álló két társaságban lévő tőkebefektetéshez kapcsolódó értékvesztés elszámolása válna szükségessé.

A pénzügyi befektetések vizsgálatához kapcsolódva megállapítottuk, hogy a minisztérium több, a Kormány által alapított közalapítvány kezelője. A közalapítványoknak induló tőkeként, illetve tőkeemelésként átadott vagyon, fejlesztési célú pénzeszközátadásként kerül elszámolásra, vagyis ezen összegek a fejezet könyvviteli mérlegében a részesedések között nem kerülnek kimutatásra.

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét előíró 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése nem nevesíti ezen tőkejuttatásokat. Ugyanakkor az Ámr. 149. §-a, amely a költségvetési szervek elemi beszámolójáról rendelkezik, a (6) bekezdésében a közalapítványokban lévő befektetéseket a többi részesedéshez hasonlóan pénzügyi befektetésnek minősíti, és ezen részesedésekre vonatkozóan is a 19. sz. melléklet szerinti beszámolási kötelezettséget írja elő. Egységes és egyértelmű szabályozás hiányában ez utóbbi kormányrendelet előírása nem teljesülhet maradéktalanul, illetve a kötelező adatszolgáltatás, amely az elemi beszámoló szöveges indokolásának része, nem alapozható az elemi költségvetési beszámoló számszaki részét képező könyvviteli mérlegre.

A hivatkozott melléklet és értékelés elkészítése a vizsgálatunk ideje alatt folyamatban volt, mert az elkészítési határidő június 30.

A 2000. évi CXXXIII. tv. 10-13. §-a szerint az intézmények 21,6 M Ft befizetési kötelezettséget teljesítettek, amelyet a felügyeleti szerv az intézmények rendszeres adatszolgáltatása és a befizetéseket tartalmazó kincstári bizonylatok alapján ellenőrzött.

A vizsgálat alá vont időszakban hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatot a miniszter 2/2002. utasítása 2002. május 9-én léptette hatályba egyidejűleg a 3/1999. sz. miniszteri utasítás hatályát vesztette, tehát a jogfolytonosság érvényesült. A szabályzat megfelel a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltaknak.

A gazdálkodás szabályozottságát a pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzéssel érintett címeknél megvizsgált szabályzatok alapján megfelelőnek értékeljük. Az NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata, valamint az egyéb előírások címen kiadott, a nemzeti kulturális örökség minisztere 4/2002. sz. utasítása az 1992. évi XXXVIII. tv. 49. § o) pontjának tartalmi előírásai szerint készült. A szabályzat a teljes folyamatot a gyakorlati végrehajtás szintjén átfogja.

Egyetlen hiányosság, hogy a szabályzat nem rögzíti a behajthatatlan követelésekről való lemondás rendjét. Ezt azonban a 2003. évre hatályos, vizsgálatunk alatt pénzügyminiszteri egyetértésre váró szabályzatban már részben pótolták azzal, hogy rögzítésre kerültek a behajthatatlan követelések minősítésének szempontjai. Itt jegyezzük meg, hogy a behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatos eljárási rend kidolgozását továbbra is feladatnak tartjuk.

A számviteli szabályzatok (számviteli politika, eszközök és források leltározási és értékelési szabályzata, pénzkezelési szabályzat, számlarend) jogszabályi megfelelését a pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzéssel érintett címeknél eltérőnek értékeljük. Az Igazgatás és a Gazdasági Főigazgatóság számviteli szabályzatai aktualizáltak és megfelelnek az intézmények sajátosságainak, feladatainak. Ugyanakkor az NKÖM fejezet számviteli politika címen kiadott 2002. január 1-jétől hatályos szabályzata - amely hivatott lenne a fejezet előirányzatának több mint felét képviselő - fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli elszámolási, nyilvántartási stb. kérdéseit is szabályozni, nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ában, illetve. 49. §-ában foglalt előírásoknak.

A számviteli politika jelentős részben a Gazdálkodási Szabályzat előírásait emeli át, illetve a jogszabályok szövegét tartalmazza. A szabályzat nem alkalmas arra, hogy a jogszabályok előírásai keretében a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli elszámolásánál a sajátosságok a gyakorlati alkalmazás szintjén érvényesüljenek.

A fejezet támogatási előirányzata 2002. évben a bérpolitikai intézkedések fedezetére a központi költségvetés céltartalék-előirányzatának terhére 1818,7 M Ft-tal nőtt. Ebből az intézmények új közszolgálati illetményrendszere 2001. évi bevezetésének 2002. évre áthúzódó hatása, a minimálbér felemelése miatti többletkiadások, a közalkalmazottak illetmény helyzetének javításával összefüggő többletkiadás összesen 1589,7 M Ft-ot, a főtisztviselői kar illetményének finanszírozása 13,8 M Ft-ot, az alapítványok, kht.-k, közalkalmazotti illetményének emelése 215,2 M Ft-ot tett ki. A vizsgált intézményeknél az igényfelmérés megtörtént, az előterjesztések megfelelően dokumentáltak. A források az intézkedések fedezetét biztosították.

A 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet, a 37/2001. (X. 25.) PM rendelet és a 2391/2001. (XII. 27.) Korm. határozat szerinti központosított illetmény-számfejtés a 30 intézménynél gyakorlatilag bevezetésre került. A minisztérium információi szerint a rendszer bevezetése, alkalmazása nagy megterhelést jelent az intézmények számára, mert a biztonságos működtetés csak a végrehajtás folyamatos ellenőrzésével valósítható meg, a nagyszámú hiba jelentős többletmunkát igényel és többletköltséggel jár.

A számos általános jellegű gyakorlati problémát, a számfejtő rendszer (KIR) hibáit és hiányosságait, az IMI rendszer problémáit több ízben jelezték, a hibák kijavítására azonban nem került sor. Utoljára miniszteri levél készült 2003. áprilisában a pénzügyminiszter részére, amely megállapítja, hogy "A központosított illetményszámfejtő rendszer nem fedi le az eddig végzett számfejtési tevékenységet, valamint a számfejtéshez szorosan kapcsolódó humánerőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenységhez szükséges információs igényeket, és ezzel az egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeink sem végezhetők el a program segítségével."

A 2002. évi előirányzat-felhasználási terv az időarányos finanszírozási igények figyelembevételével készült el. A Költségvetési Főosztály a szakmai főosztályoktól és intézményektől a finanszírozási terv elkészítéséhez rendre bekéri az előirányzat-felhasználási terveket, pénzellátási igényeket.

A rendelkezésre álló előirányzatok jellemzően biztosították a gazdálkodás zavartalanságát, ugyanakkor egyes intézményeknél átmeneti feszültségek keletkeztek, amelynek alapvető oka, hogy a tervezett intézményi bevételek teljesülése több esetben csak a második negyedév után kezdődött meg. Az intézményi körben előfordult átmeneti nehézségek feloldására előirányzat-átcsoportosítások végrehajtására került sor, illetve néhány esetben többlettámogatást biztosítottak a fejezeti tartalék terhére. Az ütemezésnél a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételeket figyelembe vették.

A vizsgált évben előrehozás engedélyezésére több ízben sor került, amelynek megalapozottságát az intézmények előterjesztései, illetve a gazdasági esemény önmagában alátámasztja.

A legnagyobb előrehozás tételek közül kiemelendő a 10-8 címnél a Nemzeti Színház Rt. 10 000,0 M Ft tőkeemelésének az alapítói határozatnak megfelelő, 2002. januári előrehozása, az intézmények körében a Magyar Állami Operaház 150,0 M Ft támogatásának előrehozása, amely a kormányhatározatot megelőzően felmerülő kiadások fedezetét (új vezetők bérezése, Operastúdió működtetése, vendégművészek szerződései) teremtette meg. Az előrehozásokat és visszapótlásokat a szabályszerű dokumentumok alátámasztják.

A fejezet feladatait és ezen belül az Igazgatás alcímet és a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő, a 2002. évi XI. tv. végrehajtásaként bekövetkező változás volt, hogy az egyházakkal kapcsolatos feladatok, az Egyházi Kulturális Alap, valamint az egyházi ingatlanok átadásával kapcsolatos központi kiadás átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalhoz.

A törvény alapján az NKÖM és a Miniszterelnöki Hivatal között létrejött 2002. október 31-ei megállapodás szerint az Igazgatás címet érintően 25 fő létszám került áthelyezésre a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A 2002. évi előirányzat átcsoportosítás a működési költségvetést érintően 57,0 M Ft, a felhalmozási költségvetést érintően 3,5 M Ft, összesen 60,5 M Ft volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a 10 cím 2 alcím 28 jogcímcsoport és 3. alcím 1-6 és 8 jogcímcsoport eredeti előirányzataként összesen 17 018,8 M Ft került átadásra. A kormányzati rendkívüli kiadások, volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 6270,0 M Ft-ot jelentett (vonal alatti tétel).

Az átadásról készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint a dokumentumok átadása rendben megtörtént. Az átadás elszámolására a Pénzügyminisztérium 2002. július 12-i "A 2002. évi XI. tv. végrehajtása" tárgyú körlevelének megfelelően került sor.

Az Igazgatásnál az eredeti, a módosított előirányzat és az átadás időpontjáig felmerült kiadás, bevétel, átcsoportosítására, illetve a még rendelkezésre álló fel nem használt aktuális előirányzat megosztására került sor. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál, tekintettel arra, hogy az adott törvényi sorhoz kapcsolódó feladat teljes egészében átkerült egy másik tárcához, az átcsoportosítás az eredeti, az aktuális előirányzattal, valamint annak teljesítésével történt.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően az előző évi előirányzat-maradvány rendezés nem a helyes összegben történt. Az ÁHH a 2002. december 13-i előirányzat rendezésnél nem 1894,1 M Ft-tal, hanem 1939,7 M Ft átadott előirányzattal végezte el a korrekciót, és nyitó egyenleg átvezetés jogcímen 45,6 M Ft-tal magasabb összegben került megterhelésre a fejezeti kezelésű előirányzatok számlája, illetve ugyanezen összeggel több jóváírás történt a Miniszterelnöki Hivatal számláján.

A Minisztérium a hibát feltárta és az elszámolási számláról a fordulónapon hiányzó 45,6 M Ft-ot a fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegébe, a követelései közé beállította. A Miniszterelnöki Hivatal a tartozását 2003. június 18-án pénzügyileg rendezte.

A kormányváltás miatt korrigált 64 346,1 M Ft-os kiadási és bevételi eredeti előirányzat a beszámolási év során 28 378,5 M Ft-tal (44,1%-kal) növekedett, és 92 724,6 M Ft-ra alakult.

Az előirányzat-módosításból egyenlegében 7833,5 M Ft-ot képviselt a kormány hatáskörében végrehajtott előirányzat-emelés, 15 420,3 M Ft volt az előző évi maradvány igénybevétele, a további összeg a tervezettet meghaladó saját bevétel.

A kormány hatáskörben végrehajtott módosítások hatására a fejezet előirányzatai 9 596,3 M Ft-tal növekedtek a központi költségvetés általános és céltartalék előirányzatai terhére. A növekedésből 435,1 M Ft beruházási rekonstrukciós feladatok támogatását, a további összeg döntő részben kulturális célfeladatok megvalósítását, művészeti intézmények támogatását szolgálta. A csökkenés 1762,8 M Ft-ot tett ki. A Belügyminisztériumhoz átcsoportosításra került 1487,4 M Ft, az önkormányzati közgyűjtemények és közművelődési intézmények bérpolitikai kereteként a szakmai szorzó 2001. évi emelésének fedezetére, az árvíz miatti elvonás 246,2 M Ft-tal érintette a fejezetet, az egyéb csökkenés 29,2 M Ft volt, amely a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának kulturális járulékbevételhez való igazítása.

Az eredeti előirányzatból az intézmények előirányzata 36,4%-ot, a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzata 63,6%-ot képviselt. Az előirányzat-módosítások következtében ez az arány jelentősen megváltozott, és a megoszlási arány 45,8-54,2%-ra alakult. Az előirányzat módosítás több mint háromnegyed része az intézmények előirányzatát növelte.

A vizsgált intézményeknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az előirányzat-átcsoportosítások kellő dokumentációs alátámasztottságát és a hatásköri szabályok betartását állapítottuk meg.

Az NKÖM az előre nem tervezhető kiadások, valamint a fejezet gazdálkodásában előre nem látható feladatok fedezetére (pl. az újonnan belépő létesítmények működése, rendkívüli felújítási igények, a két éves költségvetés miatt az előző évi tartós változások 2002. évi kiadásai finanszírozására) 2112,0 M Ft fejezeti tartalék-előirányzattal rendelkezett. A két év alatt bekövetkezett feladatváltozások és átszervezések miatt 1743,0 M Ft tartalék bevonására került sor, amelyből a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása 2656,7 M Ft-tal növekedett, az intézményi feladatok támogatása 544,7 M Ft-tal csökkent.

A fejezeti tartalék rendeltetését, felhasználásának módját, a felhasználásra javaslatot tevő szakmai szervezetet, a támogató és kötelezettségvállaló, ellenjegyző és utalványozó munkakört ellátó megnevezését a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó Gazdálkodási Szabályzat rögzíti. A támogatási megállapodásokban a maradvánnyal való elszámolás kötelezettségét rögzítették. A felhasználás során a Gazdálkodási Szabályzat szerint jártak el.

A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások egyenlegében 214,0 M Ft-tal csökkentették a fejezet támogatási előirányzatát. A megvalósításnál a vonatkozó jogszabályok szerint jártak el. Az átadott előirányzatok felhasználásának feltételeit és az elszámolási kötelezettséget az érintett fejezetekkel kötött megállapodásokban rögzítették.

A helyi és központi közgyűjteményi, közművelődési és művészeti tevékenység bérpolitikai kerete terhére 285,2 M Ft került átcsoportosításra más fejezethez. Emellett a különböző rendezvények lebonyolításához átvett összegek 71,2 M Ft-ot képviseltek.

A fejezet a költségvetés általános tartaléka terhére összesen 7399,0 M Ft kiadási és támogatási előirányzat-emelésben részesült, amelyhez az előterjesztéseket a szakmai főosztályok készítették elő és a felhasználás ellenőrzésére intézkedtek.

Jelentősebb tételek: 3500,0 M Ft-ot tett ki a Magyar Állami Operaház szervezeti átalakításával kapcsolatos támogatás; a Nemzeti Színház Rt. részvénytőkéjének emelése 553,0 M Ft-ot, a működési támogatása 1725,0 M Ft-ot képviselt; a színház megnyitására előirányzott támogatás 120,0 M Ft-volt; 800,0 M Ft az új nemzeti filmek előkészítésével és gyártásával kapcsolatos támogatásnövelés; a Terror háza Múzeum befejező munkálataira 200,0 M Ft; Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója megünneplésére 200,0 M Ft előirányzat-növelés állt rendelkezésre.

A fejezetnél, a módosított előirányzathoz (92 724,6 M Ft) viszonyított teljesítés 82 729,3 M Ft-ot képviselt és 89,2%-ra alakult. Az intézmények teljesítési elmaradása 5,6%-os, míg a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az elmaradás 15,2%. A kiadási megtakarítások elsősorban a beruházások és pályázati feladatokhoz kapcsolódó támogatások területén mutathatók ki.

A beruházások megkezdése előtt igen hosszú időt vesz igénybe a pályáztatási és közbeszerzési eljárás lebonyolítása, ezért a beruházások megkezdése elhúzódik, a finanszírozás pedig áttevődik a tárgyévet követő évre. Ezt a helyzetet mutatja a fejezeti kezelésű előirányzatok központi beruházásai (10-1 cím) kiadási megtakarítása, ahol a módosított előirányzat 12 831,9 M Ft-os összegéből a felhasználás 8033,1 M Ft-ot tett ki és a megtakarítás (4798, 8 M Ft) megközelíti a 40 %-ot. Hasonló a helyzet a pályázatokra történő támogatásoknál, a pályáztatás lebonyolításának, elbírálásának időigényessége, a szerződéskötés elhúzódása (gyakrabban a pályázók hibájából) hátráltatja a feladatok megkezdését.

A fejezet 2002. évi kiadásainak 22,1 %-át (18 270,9 M Ft) a személyi juttatások és járulékai, 12,3%-át a dologi kiadások (10 142,9 M Ft) 26,5 %-át a működési célú támogatások (21 913,8 M Ft) tették ki. A felhalmozási kiadások (31 912,1 M Ft) összes kiadáson belüli aránya 38,6%. Ebből a központi beruházási kiadások 12 730,4 M Ft-ot tettek ki, a vállalkozásoknak átadott fejlesztési célú támogatások 11 600,9 M Ft-ot képviseltek, amelyből a legnagyobb tétel a Nemzeti Színház Rt. 2002. évben megvalósított részvénytőke-emelése.

A működési támogatások több mint háromnegyed részét az államháztartáson kívüli támogatások (18 199,4 M Ft) tették ki. Ezen belül a fejezet érdekeltségi körébe tartozó, vagy befektetésében lévő közhasznú társaságok, közalapítványok, illetve nem minisztériumi érdekeltségű non-profit szervezetek feladatainak megvalósulását 12 261,8 M Ft-tal támogatták, a vállalkozásoknak 5176,9 M Ft működési célú pénzeszközátadást teljesítettek.

A fejezet a többletbevételét és az előző évi előirányzat-maradványát a tárgyévben az Áht. 93. § (2)-(3) bekezdéseinek megfelelően, de nem teljes összegben használta fel. Az előző évi maradvány továbbvitelében, a beruházásoknak és a pályázatos rendszerű felhasználásoknak meghatározó szerepe van.

Az automatikusan túlteljesíthető előirányzatokon kívül, egyes intézményeknél (Magyar Nemzeti Filmarchívum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Magyar Állami Operaház, Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, Kulturális Intézetek Igazgatósága) előfordult a módosított előirányzatot nem jelentős összeggel meghaladó teljesítés.

A jóváhagyott előirányzatot túllépő gazdálkodás, más-más okok következménye. Jellemző ok, hogy a kiemelt előirányzatot érintő túllépés, másik kiemelt előirányzaton meglévő megtakarítás mellett következett be, vagy a túllépés mellett elmaradt a többletbevétel előirányzatosítása. Ez alól kivétel a Magyar Nemzeti Filmarchívum, ahol az előirányzaton felüli kifizetést a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások között mutatták ki, és nem kezdeményezték a felügyeletnél a kiemelt előirányzatok rendezését.

A fejezet - támogatás nélküli - eredeti bevételi előirányzata 3762,1 M Ft-ot, a módosított előirányzat 24 525,1 M Ft-ot, a teljesítés 21 635,7 M Ft-ot képviselt. A módosított előirányzat 15 420,3 M Ft-os összegben tartalmazza a 2001. évi előirányzat-maradvány tervbevételét, tehát a törvény szerinti bevétel módosított előirányzata 9104,8 M Ft volt. A teljesítés a módosított előirányzathoz viszonyítva 88,2%, amelyből az előző évi maradvány-felhasználás (12 728,7 M Ft) teljesítése 82,5%, a törvény szerinti bevétel (8907,0 M Ft) teljesítése 97,8%.

Az intézmények módosított bevételi előirányzatukat 97,8%-ra teljesítették, az előző évi előirányzat felhasználása közel teljes, a saját bevétel felhasználása 97,6%-os. A fejezeti kezelésű előirányzatok törvény szerinti bevétele nem jelentős, a meghatározó az előző évi maradvány. Ebben a szektorban a módosított előirányzathoz viszonyított teljesítés 79,5%-os volt, vagyis az előző évi előirányzat-maradvány több mint 20%-a nem került felhasználásra, a kiadásoknál részletezett okok miatt.

A fejezet gazdálkodásában a forrásokat érintően a támogatásoknak van meghatározott jelentősége. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a feladatmegvalósítás szinte kizárólag a támogatások függvénye. Intézményi körben a saját bevételek a működést, illetve a feladatok megvalósítását mintegy negyedrészben finanszírozták, a források meghatározó része költségvetési támogatás.

A kisösszegű követelések elengedéséből származó bevételkiesés összege intézményi szinten nem áll rendelkezésre. A pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés alá vont intézményeknél nem került sor 80 E Ft-ot el nem érő követelés leírására.

A fejezet központosított bevétele a kulturális járulék, amely a Nemzeti Kulturális Alapprogram, mint támogatási célprogram kiadásait fedezi. A 2001. évtől központosításra került járulék bevételeként 6000,0 M Ft-ot terveztek, amely 5970,8 M Ft-ra teljesült. A 29,2 M Ft-os lemaradás az Alapprogram támogatását csökkentette.

A kulturális járulék-fizetés alapját, mértékét, megállapításának és pénzügyi rendezésének módját a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. tv. szabályozza. A törvény rendelkezése szerint a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatásával kapcsolatos feladatokat - a Nemzeti Kulturális Alap jogutódjaként - a nemzeti kulturális örökség minisztere a Nemzeti Kulturális Alapprogram keretei között látja el.

Az Alapprogram megvalósítását a központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a miniszter a törvény előírásai szerint rendelkezik. Az Alapprogram forrása döntő részben a pályázati rendszerben került felhasználásra. A vizsgált évben beérkezett pályázatok mintegy 60%-át támogatták a szakmai kollégiumok. A beszámolási évben az előző évről áthúzódó és a tárgyévben esedékes pályázati kifizetések összege 5192,3 M Ft volt. A törvény szerint az Alapprogram kezelését végző NKA Igazgatóság működési kiadásait (438,6 M Ft) az Alapprogram bevétele finanszírozta.

A fejezet 2001. és 2002. évi előirányzat-maradványának PM jóváhagyásra történő beterjesztésére a tárgy évet követő év április 15-éig sor került. A 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyásáról a Pénzügyminisztérium 2002. november 29-i dátumú levelében értesítette a fejezetet. A 2002. évi előirányzat-maradvány PM jóváhagyása - vizsgálatunk lezárásáig - nem történt meg. A 2001. évi előirányzat-maradványt a PM a minisztérium által beterjesztett összegek alapulvételével, illetve a 2001. évi előirányzat-maradványokról szóló 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozattal összhangban hagyta jóvá.

Az NKÖM minisztere a PM jóváhagyás alapján, az Áht. 49. § g) pontjában rögzített hatáskörében eljárva az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok, kormányzati beruházások, 2001. évi előirányzat-maradványát megállapította, és erről az intézményeket 2002. december hónap elején kiértesítették.

A felügyeleti szerv az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványait rendre ellenőrzi, a dokumentációik rendelkezésre álltak. A PM részére jóváhagyásra beterjesztett adatok rendezett és ellenőrzött nyilvántartásokon alapultak, az ellenőrzött költségvetési szerveket és fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően a tárgyévi előirányzat-maradványok szabályszerűen kerültek megállapításra.

A fejezet intézményei vállalkozási tevékenységet általában nem folytatnak.

Egyes intézmények pl. az Országos Széchenyi Könyvtár szabad nyomdai kapacitásait kvázi vállalkozási tevékenységként hasznosítja, ebből azonban számottevő, a bevétel után befizetési kötelezettséget okozó árbevétel nem származott. A felügyeleti szerv a beszámolók felülvizsgálata keretében ezt a területet is ellenőrzés alá vonta.

A központi beruházások előirányzatai és teljesítési adatai (beleértve az előirányzat-maradványokat) az ÁHH adatszolgáltatásával egyezően kerültek elszámolásra a vizsgált intézményeknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál. Az egyezőség mind a beruházásonként vezetett analitikus kimutatással, mind a főkönyvi elszámolással fennállt.

A fejezet összesített könyvviteli mérlege szerint a december 31-i fordulónapra kimutatott tárgyiasult vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök) és vagyonelemként számításba vehető tartós pénzügyi befektetés (részesedések, tartósan adott kölcsönök) 85 058,5 M Ft volt, amely az előző évhez viszonyítva 37,7%-kal növekedett. Ebből az intézmények mérlegében 63 680,5 M Ft szerepel, amely az összes vagyon közel 75 %-a. A fennmaradó rész a fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegében lévő 21 378,0 M Ft értékű tárgyi eszköz állomány.

Az ellenőrzött intézmények befektetett eszközeinek állománya (19 898,2 M Ft) az összes intézményi állomány mintegy harmadát teszi ki, amelyből a vizsgálati jelentésünkben külön részletezett részesedések értéke 13 516,4 M Ft, (67,9%).

A vizsgált intézményeknél a részesedések állományának kimutatása nem pontos, ugyanakkor a tárgyi eszközök és egyéb pénzügyi befektetések elszámolása és mérlegben lévő kimutatása lényeges hibát nem tartalmaz. Biztosított a mérleg leltárral való alátámasztottsága, a leltárak és a főkönyvi elszámolás egyezősége. Az intézmények az értékcsökkenési leírást szabályszerűen számolták el, a befektetett eszközöket érintő értékvesztés elszámolására nem került sor.

A fejezeti vagyon valódiságát is jelentősen érintő problémát a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi (szabályszerűség) vizsgálata során tártunk fel.

A fejezeti mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek állománya 2056,5 M Ft, amelyből az intézmények által kimutatott állomány 776,3 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegében lévő kötelezettségvállalás 1280,2 M Ft. A vizsgált intézmények fordulónapi rövid lejáratú kötelezettsége 82,2 M Ft, amely termék- és szolgáltatásvásárláshoz, valamint beruházáshoz kapcsolódott. A vizsgált intézmények a kötelezettségek teljesítéséhez a forrással rendelkeztek.

A zárszámadás összeállításához kiadott PM köriratban megfogalmazott követelményeknek az NKÖM fejezeti indokolása megfelelt. A beszámoló kitért a tárcát érintő lényeges változásokra, tartalmazza a legfontosabb szervezeti változásokat, a gazdálkodás jellemzőit, törvénysoronként tartalmazza az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzati és teljesítési adatait, illetve ezek alakulásának indokolását.

A fejezetnél a vizsgált évben nem volt letéti számla, mert a Nemzeti Színház építéséhez közadakozásból befolyt összegek kezelése megszűnt.

A NKÖM Igazgatás részére a Kvtv. 2914,4 M Ft kiadási, 138,2 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 2776,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 5228,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1058,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4170,3 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 4761,7 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 974,3 M Ft, a támogatásnál 4170,3 M Ft volt.

Az Igazgatás a módosított előirányzatokat sehol nem lépte túl, kiadásait 91,1%-ban, bevételeit 98,4%-ban teljesítette.

Az Intézmény Alapító Okirattal rendelkezik, amelyet saját hatáskörben készített 1998. szeptember 14-én, az Alapító Okirat megfelel az Áht. 88. § (3) bekezdésében előírtaknak. Alapítói vagyont nem bocsátott az alapító az Intézmény rendelkezésére.

Az Igazgatás (Hivatal) pénzügyi, számviteli, gazdálkodási feladatait a Gazdasági helyettes államtitkár irányításával a Gazdálkodási és Biztonságszervezési Főosztály látja el. A Minisztérium munkaügyi tevékenységét a Humán-közszolgálati Főosztály végzi.

A korábbi ÁSZ vizsgálatokat megerősítve, az Intézmény szabályozottságát tekintve jelen vizsgálat is gyenge pontnak minősíti a belső ellenőrzés tevékenységét.

A jóváhagyott ütemtervben rögzített ellenőrzési feladatokat 2002-ben az Ellenőrzési Főosztály - elsősorban a belső ellenőrzést illetően - csak részben teljesítette és nem végezte el a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben előírt ellenőrzési feladatokat sem.

Az Intézmény költségvetési beszámolóját a Közigazgatási Államtitkár az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. tv. 124. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglaltak szerint hagyta jóvá.

Az intézmény könyvviteli mérlegében az eszközök és források egyező főösszege
20 293,5 M Ft, az előző évinél 9457,8 M Ft-tal (87,3%) magasabb. Az eszközökön belül a befektetett eszközök aránya 97,8%, a forgóeszközök aránya 7,1%. A forrásokon belül a saját tőke 97,7%-os, a költségvetési tartalékok 1,9%-os, a rövid lejáratú kötelezettségek 0,4%-os részarányt képviselnek.

A mérleget leltár támasztja alá. A tárgyi eszközöket és készleteket, továbbá az egyéb eszközöket és forrásokat a Leltározási Szabályzatban előírtak szerint leltározták.

A mérleg pénzügyi (szabályszerűségi) vizsgálata során - a pénzügyi befektetéseket érintő előzőekben részletezett 553,0 M Ft szabálytalan elszámolása mellett - megállapítottuk, hogy az immateriális javak (szoftverek) értéke 31,7 M Ft-tal magasabban került kimutatásra, mivel a PIR rendszer központi beruházással kapcsolatban már használatba vett szoftverek 2002. évi karbantartási költségét - dologi kiadás helyett - felhalmozási kiadásként számolták el. A két gazdasági esemény együttes hatásaként a mérlegben az eszközállomány a valóságosnál 521,3 M Ft-tal alacsonyabb értéken szerepel, és ugyanezen összeggel magasabb lenne a saját tőke értéke.

A pénzforgalmi kiadások 4761,7 M Ft-os összegéből a működési kiadások 3713,4 M Ft-ot, a felhalmozási kiadások 1030,0 M Ft-ot, a kölcsönök 18,3 M Ft-ot tettek ki.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során a karbantartási költségek fent említett téves elszámolásán túl kifogásoltuk, hogy a 2001. évet terhelő 4,5 M Ft kiküldetési költséget 2002. évben számolták el. Megállapítottuk továbbá, hogy a MÁV Rt. által a Nemzeti Múzeum kiállításaira látogató vidéki utasok számára biztosított 50%-os menettérti kedvezmény 8,3 M Ft-os összegét dologi kiadásként számolták el, pénzeszközátadás helyett.

Az áfa törvény értelmében ugyanis a szolgáltatást a MÁV Rt. nem a minisztériumnak, hanem harmadik személyeknek nyújtotta és a tárca a pénzeszköz átadással a MÁV Rt.-nek a díjkiesés miatti "veszteségét" ellentételezte. A pénzeszköz átadással történő elszámolás esetén a számlában felszámított 12%-os áfa megtakarítható lett volna, mivel valójában áfa körön kívüli ügyletről volt szó.

A bevételek 5144,6 M Ft-os összegéből a támogatás 4170,3 M Ft-ot, a pénzmaradvány igénybevétele 728,3 M Ft-ot, az egyéb bevételek összege 246,0 M Ft-ot képviselt. A bevételek elszámolása megfelelt a jogszabályok előírásainak.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az NKÖM Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét arra, hogy:

Az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság részére a Kvtv. 420,3 M Ft kiadási előirányzatot hagyott jóvá, bevételi előirányzat nem, a költségvetési támogatás előirányzata 420,3 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 550,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 30,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 519,7 M Ft-ra módosult. A teljesítés a kiadásoknál 543,0 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 30,1 M Ft, a támogatásnál 519,7 M Ft volt.

A Gazdasági Főigazgatóság a módosított előirányzatokat sehol nem lépte túl, kiadásait 98,7%-ban, bevételeit 99,9%-ban teljesítette.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium a Gazdasági Főigazgatóságot 1998. december 15-ével alapította. A feladatkört 1999. december 14-én bővítették, és az Alapító Okiratot ennek megfelelően módosították. Az Alapító Okirat megfelel az Áht. 88. § (3) bekezdésében előírtaknak.

A vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzést a főigazgató közvetlen felügyeletéhez tartozó, részmunkaidőben foglalkoztatott belső ellenőr tevékenysége egészíti ki. Kifogásolható, hogy a belső ellenőr munkatervében nem szerepelnek a 15/1999 (II. 5.) Korm. rendeletben előírt, az éves költségvetési beszámoló dokumentációs felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok.

Az intézményi költségvetési beszámoló a főkönyvi kivonattal és az analitikus nyilvántartások adataival megegyezik.

A mérleg eszköz-forrás főösszege 67,1 M Ft, az előző évinél 1,1 M Ft-tal alacsonyabb. A mérleget leltár támasztja alá. A mérlegtételek vizsgálata során megállapítást nem tettünk.

A kiadások 542,9 M Ft-os összegéből a működési kiadások 520,1 M Ft-ot, a felhalmozási kiadások 22,8 M Ft-ot tettek ki.

A bevételek 549,8 M Ft-os összegéből a támogatás 519,7 M Ft volt, amelyből a működési költségvetési támogatás 496,1 M Ft-ot, az intézményi felhalmozási kiadás támogatása 23,6 M Ft-ot képviselt. A működési bevételek az előirányzat szintjén 2,4 M Ft-ban teljesültek. Működési célú pénzeszközátvétel az évközi feladatnövekedéssel összefüggésben a felügyeleti szervtől kapott támogatás, ami az előirányzattal (12,2 M Ft) szemben 11,7 M Ft volt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során szabálytalanságot nem tapasztaltunk. A vizsgálat alá vont tételek utalványozása, érvényesítése, ellenjegyzése és könyvelése a gazdálkodási szabályzatban előírtak szerint hiánytalanul megvalósult.

Az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság alcím 2002. december 31-i zárszámadásának - amelyben az eszközök és források egyező végösszege 67,1 M Ft - a 2002. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásoknak (pénzforgalmi jelentés: bevételek 549,8 M Ft, kiadások 542,9 M Ft, előirányzat-maradvány 6,8 M Ft, valamint a 2002. évre vonatkozó kiegészítő melléklet) adatait az intézmény a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletekben foglaltak szerint állította össze.

Az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság költségvetési beszámoló alapjául szolgáló bizonylatok, nyilvántartások, valamint a belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. tv., valamint a költségvetési szerveknél a végrehajtásra kiadott többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés számviteli alapelvei.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A fejezeti kezelésű előirányzatok cím a 2002. évi - a 2002. évi XI. tv. alapján kialakított - eredeti előirányzata 40 912,3 M Ft, a módosított előirányzat 50 244,5 M Ft, a teljesítés 42 616,0 M Ft volt.

A 2002. évi költségvetési beszámoló pénzügyi (szabályszerűségi) vizsgálata alapján a beszámoló valódiságát érintő átfogó megállapításként rögzítjük, hogy a beszámoló, a fejezet hatáskörén kívül álló okok miatt, nem minden tekintetben felel meg a számviteli alapelveknek.

A könyvviteli mérleg 2002. évi nyitó adatai az eszközök között az elszámolási számlák egyenlegét, a források között a költségvetési tartalék egyenlegét érintően nem egyezik meg a 2001. évi könyvviteli mérleg záró adataival. A könyvviteli mérleg tehát nem felel meg a 2000. évi C. tv. 15. § (6) bekezdése előírásainak, mert nem érvényesül a folytonosság számviteli alapelv.

A pénzforgalmi kimutatásokat érintően nem érvényesül a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében meghatározott teljesség számviteli alapelv. A pénzforgalmi előirányzat és teljesítési adatok egyáltalán nem tartalmazzák a kormányváltáshoz kapcsolódóan átadott törvényi sorok adatait, annak ellenére, hogy a 2002. XI. tv. kihirdetésére és hatályba lépésére 2002. május 22-én került sor. A tárgyévi beszámoló részét képező előirányzat-maradvány kimutatás nem az előző év(ek)ből származó, tárgyévre jóváhagyott előirányzat-maradványt tartalmazza. A pénzforgalom egyeztetése kimutatás nem a 2002. január 1-jei pénzkészletet tartalmazza, hanem az utólagosan számított összeget. Ezek a kimutatások tehát nem a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. és 5. sz. mellékletének megfelelő tartalommal készültek, illetve nem felelnek meg a 2000. évi C. tv. 15. § (6) bekezdése előírásainak, mert nem érvényesül a folytonosság számviteli alapelve.

A számviteli alapelveknek nem minden tekintetben megfelelő beszámoló kizárólag a kormányváltáshoz kapcsolódó feladatátadás számvitel-technikai kezelésének következménye. Az NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatai ugyanis - az előzőekben jelzett körben - teljes egészében az eredeti és az aktuális előirányzattal, valamint teljesítési forgalommal átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A számviteli elszámolást érintően ez azt jelentette, hogy az átkerült törvénysorok előző évi előirányzat-maradványai, előirányzatai és a teljesítések az átadáskor sztornírozásra kerültek a fejezet könyveiből.

A beszámolót az állományi és forgalmi számlák főkönyvi kivonata alátámasztja. Ez alól kivételt képez a nyitó mérleg jelzett két adata, amelyek - az előzőben vázolt elszámolási módszer miatt - nem egyeznek meg a nyitó főkönyvi kivonat adataival. A záró adatok egyeznek az állományi számlák főkönyvi kivonatával.

Az általunk megvizsgált könyvviteli mérleg eszköz- és forrásállományának egyező végösszege 29 427,8 M Ft. Az előző évi egyező állomány 27 338,0 M Ft, amely a 2001. évi könyvviteli mérleg eszköz-forrás állományánál (29 277,7 M Ft) az átadott előirányzatok elszámolása miatt 1939,7 M Ft-tal kevesebb.

A befektetett eszközök mérleg szerinti 21 378,0 M Ft-os állományából a gépek, berendezések, felszerelések soron az előző évi adattal megegyezően 8,7 M Ft került kimutatásra. Az eszközök tárgyi eszközként történő aktiválása nem volt jogszerű, mert a fejezeti kezelésű előirányzatoknál rendeltetésszerű használatba vétel nem történt, emellett az eszközöket szabályos mennyiségi felvétellel nem leltározták, ugyanis az eszközök a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőinél a valóságban nem találhatók meg, azok más intézmények illetve egyéb szervezetek állományában szerepelnek. Az eszközállomány kimutatása nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés és 18. § (1) bekezdés előírásainak.

A mérleg a beruházások, felújítások soron 21 369,3 M Ft állományt tartalmaz, amely a központi beruházásokra 1999-2002. években fordított azon kiadások összege, melyek finanszírozása nem előirányzat átadással történt. Az eszközállományt a beruházási analitikából készített leltár alátámasztja.

Az 1999. évi 5 419 590 E Ft-os, a vizsgált év december 31-ére négyszeresére halmozódó több mint 300 tételt tartalmazó leltár, törvényi soronként és évenként tartalmazza a központi beruházásokra történt kifizetéseket. A saját intézmény részére történt kifizetéseket az 1999-2000. évben hatályos finanszírozási rendnek megfelelően, az államháztartáson belüli más alrendszer (helyi önkormányzatok), államháztartáson kívüli szervezetek (pl. kht.-k, egyházak) által megvalósított központi beruházások kiadásait, függetlenül attól, hogy a beruházások rendeltetésszerű használatbavétele és/vagy aktiválása megtörtént-e a beruházóknál.

A központi beruházásokra történt kifizetéseket a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint az egyes számlaosztályok tartalmára vonatkozó részben meghatározott előírásoknak megfelelően az ÁHH értesítője alapján, azzal megegyezően, a megfelelő főkönyvi állományi és a tőkeváltozás számlákra könyvelik, és ennek megfelelően mutatják ki a mérlegben.

A kormányrendeletnek megfelelő számviteli elszámolással a könyvviteli mérlegben a befektetett eszközök között, a kormányrendelet 15. §-ában előírtakkal ellentétben, olyan beruházási állomány került kimutatásra, amely nem az államháztartás szervezetének működését szolgáló tartós befektetés, hanem más, államháztartáson belüli, vagy kívüli szervezet céljait szolgáló eszköz, amely azoknál minősül befejezetlen beruházásnak vagy a tárgyi eszköz állományba tartozó vagyontárgynak. A központi beruházásokra vonatkozó elszámolási szabály betartása mellett és ellenére, meg kell állapítani, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat mérlege, éppen az elszámolási rend miatt, nem a valós vagyoni helyzetet mutatja. A vázolt helyzet kialakulása, a központi beruházások számviteli elszámolásának szabályozási problémáira vezethető vissza.

Az Ámr. 70-77. §-ai szerinti feladatfinanszírozási szabályokat a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai nem követik. Emellett nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a finanszírozó fejezetek és a beruházást ténylegesen megvalósító szervezetek milyen elszámolási rendet kötelesek követni, mikor és mely szervezetnek a feladata a beruházási ráfordítások könyvelése, milyen módon számolhatók el a beruházás-átadások a tulajdonosok és/vagy kezelők részére stb.

Konkrét jogszabályi előírás hiányában a kérdés rendezése érdekében a minisztérium a 2003. évre hatályos - jelenleg pénzügyminiszteri egyetértésre váró - NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatainak Gazdálkodási Szabályzatában kidolgozta a befejezett központi beruházások saját intézménynek, illetve a tényleges beruházónak történő átadási rendjét. Ennek pozitív értékelése mellett, a probléma megoldásához jogszabályi rendezés szükséges, mivel államháztartási szintű kérdésről van szó.

A mérleg a különféle egyéb követelések soron 450,9 M Ft állományt tartalmaz. Ebből a Nemzeti Kulturális Alapprogram követelése 45,0 M Ft, a Miniszterelnöki Hivatallal szembeni követelés 45,6 M Ft, az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatoknál a támogatottakkal szembeni követelés 360,3 M Ft. A mérlegben kimutatott összeg megegyezik a rendelkezésünkre bocsátott leltárral. A Nemzeti Kulturális Alapprogram leltára szabályszerű, az analitikus nyilvántartásból egyeztetéssel készült, a követelés a valós állományt mutatja.

Az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok követelés leltára csak azokat az összegeket tartalmazza, amelyeknél a szakmai főosztályok a szerződésben vállalt inkasszó-garancia érvényesítését kezdeményezték. A követelés könyvviteli mérlegben kimutatott állományának meghatározásánál tehát, nem a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint jártak el, mert a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások szerinti analitikus nyilvántartást nem vezetik, ezért a teljesség nem biztosított, a követeléseket az adósokkal nem egyeztették, ezért az állomány nem az elismert követeléseket tartalmazza, a 37. § (3) bekezdése szerinti leltározást nem végezték el, a 31. § szerinti értékvesztést nem számolták el.

Az NKÖM Igazgatás cím vizsgálata kapcsán megállapításra került, hogy a szóban forgó célra 2001. évben az Igazgatás és a Kft. közötti megállapodás alapján, további 50 M Ft támogatás folyósítására került sor, amelyhez az Igazgatás részére a Miniszterelnöki Hivatal biztosította a fedezetet. Összesen tehát a filmprodukciót a minisztérium 100 M Ft-tal támogatta.

Az NKÖM a 2002. október 4-i szakértői véleményre alapozva, mivel a támogatott a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, a támogatás visszavonásáról döntött. Az inkasszót 2002. október 9-én nyújtották be, amelyre vizsgálatunk végéig 66 920 Ft folyt be.

A két forrást terhelő kifizetés alapján a követelésállományt is ennek megfelelően, részben a fejezeti kezelésű előirányzatok, részben az Igazgatás cím mérlegében kellett volna kimutatni. Tekintettel arra, hogy az inkasszált összeg a fejezeti kezelésű előirányzatok bankszámlájára folyt be, a követelés helyes összege a jelen mérlegben 49 933 E Ft, az Igazgatás mérlegében 50 000 E Ft lenne.

A Minisztérium a követelés behajtása érdekében 2002. december 16-án a Fővárosi Bíróságnál keresetet terjesztett elő a 100 M Ft és késedelmi kamatai megtérítésére. Az ellenőrzés birtokába jutott információk szerint a tárgyalást 2003. június hóra tűzte ki a bíróság.

A követelés behajtása érdekében 2002. október 24-én azonnali beszedési megbízás benyújtására került sor. Ezt azonban a Kft. számlavezető bankja nem teljesítette, mert az adós ugyanezen napon, az inkasszóra felhatalmazó levelet visszavonta. A követelésre vizsgálatunk végéig törlesztés nem történt.

A Jogi Főosztály szakmailag felülvizsgálta egy esetleges pernyerés esélyét, a per indítására azonban még nem született döntés.

A támogatott a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget, ezért 2002. december 5-én a követelésre az inkasszó a járulékokkal növelten benyújtásra került. A fordulónapig mindössze 102 E Ft törlesztésére került sor. Az információk szerint a behajtás érdekében további intézkedés nem történt.

Az egyéb előirányzatoknál a követelések behajtása csekély eredménnyel járt, április végéig a követeléseknek csupán 4 %-a térült meg.

A követelésállomány jövőbeni szabályszerű kimutatása és elszámolása érdekében a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően a Költségvetési Főosztály már vizsgálatunk idején intézkedéseket tett. Ennek keretében feltérképezték és szakmailag megfogalmazták a követelések lehetséges jogcímeit, intézkedtek az analitikus nyilvántartás kialakítására.

Az elszámolási számlák könyvviteli mérlegben kimutatott 7597,5 M Ft-os összege a 2002. december 31-i kincstári kivonatokkal egyező. Az elszámolási számlák nyitó egyenlege - az előzőekben jelzett okok miatt - 1939,7 M Ft-tal nem egyezik meg az előző évi könyvviteli mérleg záró egyenlegével és a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla nyitó egyenlegével.

A könyvviteli mérlegben a költségvetési aktív függő elszámolások egyenlege
1,4 M Ft, a passzív függő elszámolások egyenlege 10,9 M Ft. Az állományokat szabályszerű leltárak támasztják alá. A függő tételek elszámolása nem minden tekintetben felel meg a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet a számlaosztály tartalmára vonatkozó előírásainak, mert a függő tételek rendezése több esetben késedelmesen történt, illetve passzív pénzügyi elszámolásként olyan tételeket mutattak ki, amelyek következménye a tartalékok valóságnak nem megfelelő bemutatása.

A tárgyévet terhelő rövid lejáratú kötelezettség mérlegben kimutatott állománya 1280,2 M Ft. Az összeg a Nemzeti Kulturális Alapprogram fordulónapon ismert teljes kötelezettségvállalását tartalmazza, amelyet leltár és analitikus kimutatás alátámaszt. A leltár szerinti állomány a pályázatos támogatások szerződései alapján esedékes, még ki nem fizetett támogatásokon túlmenően tartalmazza a szakmai kollégiumok által megítélt (döntött), de szerződéssel még nem megerősített állományának 1277,2 M Ft-os összegét. Ezen utóbbi összeg kimutatása nem felel meg a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 26. §-a előírásainak.

Az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő kötelezettségekről a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásai 4. d. pontja szerinti analitikus nyilvántartást nem vezettek és nem került sor a leltározásra sem. A szabályszerű kötelezettségvállalás nyilvántartás adatállománya ugyanakkor csak további feldolgozással lett volna alkalmas a mérleg szerinti kötelezettségek megállapítására.

A kötelezettség állomány jövőbeni szabályszerű kimutatása és elszámolása érdekében a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően a Költségvetési Főosztály vizsgálatunk feltárását követően már intézkedéseket tett. Ennek keretében feltérképezték és szakmailag megfogalmazták a kötelezettségek lehetséges jogcímeit, intézkedtek az analitikus nyilvántartás kialakítására.

A költségvetési tartalék mérlegben kimutatott 7587,9 M Ft-os összege, illetve összetevői az előirányzat-maradvány kimutatással megegyeznek. A tartalék nyitó egyenlege 1939,7 M Ft-tal - a nyitó korrekció miatt - nem egyezik meg az előző évi könyvviteli mérleg záró egyenlegével.

A Saját tőke, a Tőkeváltozások könyvviteli mérlegben kimutatott 20 548,7 M Ft-os összege számszakilag helyesen tartalmazza az eszköz- és forrásváltozásokat. Az egyes mérlegsoroknál részletezett problémák miatt azonban a saját tőke nem felelt meg a 2000. évi C. tv. 15. § (3) bekezdése valódiság számviteli elv követelményének.

A Pénzforgalmi jelentés szerinti kiadási eredeti előirányzat 9332,2 M Ft-tal növekedett. Ebből az előző évi előirányzat-maradvány 12 242,5 M Ft-ot képviselt; a kormányhatározatok alapján végrehajtott módosítások egyenlegében 2800,3 M Ft-tal növelték, a felügyeleti hatáskörben végrehajtott módosítások 5710,6 M Ft-tal csökkentették az előirányzatot.

Az előirányzat-módosításoknál a Gazdálkodási Szabályzat szerint jártak el. Az előirányzatokról és módosításokról szabályos és egyező analitikus nyilvántartást vezetnek.

A törvénysoronkénti teljesítési adatokból a mintavétel alapján kiválasztott, mintegy 250 tétel alapján megállapítható, hogy a kötelezettségek vállalása, ellenjegyzése, dokumentálása és nyilvántartása, a teljesítések utalványozása, érvényesítése, a főkönyvi elszámolása és bizonylati alátámasztása, a teljesítések pénzforgalmi jelentésben való szerepeltetése, összességében szabályszerű. Előirányzattal nem fedezett kötelezettségvállalásra nem került sor, a megfelelő források mind összegszerűen, mind jogcímben rendelkezésre álltak, az okmányok és bizonylatok a jogszabályoknak és a szabályzatoknak megfelelnek.

A 42 616,0 M Ft összes kiadáson belül az államháztartáson belüli felhasználás 13,9%-ot, az azon kívüli kiadások 71,3%-ot, míg a saját hatáskörben finanszírozott központi beruházás kiadása 14,8%-ot tett ki. A minták ellenőrzése során néhány esetben téves főkönyvi számlára történt könyvelést állapítottunk meg, amely azonban a kiadási főösszeget nem befolyásolta. Az államháztartáson belüli összes felhasználás mintegy felét a központi költségvetési szerveknek felhalmozási célra átadott pénzeszközök képezik. Az államháztartáson kívüli összes felhasználásból a vállalkozások és a non-profit szervezetek mintegy fele-fele arányban részesedtek.

A beszámoló szerint a vállalkozásoknak történt kifizetésekből a legjelentősebb összeget a Nemzeti Színház Rt. támogatására folyósított összeg képezte, összesen 12 278,0 M Ft-tal, amelyből a felhalmozási célú támogatás 10 553,0 M Ft-ot, a működési célú támogatás 1725,0 M Ft-ot tett ki. A Magyar Rádió Közalapítványnak fejlesztési célú támogatásként a beszámolási évben kifizetett összeg 1500,0 M Ft volt. A non-profit szervezeteknek működési célú támogatásként 12 071,1 M Ft kifizetés történt, amely a közhasznú társaságok közhasznú feladatai végrehajtását, illetve kht.-k működését szolgálta.

A fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatásokat jellemzően a támogatás céljának, illetve a támogatási szerződésekben meghatározottaknak megfelelően használták fel, és az előfinanszírozott összegekkel elszámoltak. Azokban az esetekben, amikor a támogatás részleges, vagy teljes visszavonására ill. a visszafizetési kötelezettség előírására került sor, szintén nem a céltól eltérő felhasználás volt az ok, hanem az elszámolások tartalmi hibái, a hiánypótlások elmulasztása miatt alkalmazták a szerződésben meghatározott szankciókat.

A fejezeti kezelésű előirányzat bevétele 10 230,7 M Ft volt, amelyből az előző évi maradvány pénzforgalom nélküli tételként elszámolt összege 9598,7 M Ft. A támogatás 37 375,0 M Ft.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram a kiadásai fedezetére a központosított bevétellel azonos összegű 5970,8 M Ft-os támogatásban részesült. A bevételeket a jogszabályoknak megfelelően számolták el és mutatták ki a pénzforgalmi jelentésben.

A beszámoló részét képező előirányzat-maradvány kimutatás szerint a maradvány 7 587 918 E Ft, amely kötelezettségvállalással közel teljes összegben lekötött. A levezetés számszakilag helyes, a záró adatok megegyeznek a mérlegben kimutatott, illetve a pénzforgalmi kimutatásban lévő adatokkal.

A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásaiban szereplő záró állományi és forgalmi adatok megegyeznek a mérlegben, illetve a pénzforgalmat részletező kimutatásokban szereplő adatokkal.

A szöveges értékelés törvényi soronként tartalmazza az egyes előirányzatok alakulásának jellemzőit mind a szakfeladati, mind pénzforgalmi vetületben.

A pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzés alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi beszámolóját a következő minősítéssel láttuk el:

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2002. évi költségvetési beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak, - a Nemzeti Kulturális Alapprogram kivételével - nem felel meg. A tapasztalt, a lényegességi határértéket meghaladó mértékű, a beszámoló megbízhatóságát befolyásoló jelentős hibák, szabálytalanságok kihatásai miatt a beszámoló nem ad a valóságnak megfelelő megbízható és valós képet a fejezeti előirányzatokkal való gazdálkodásról. A megbízhatóságot, a valós kép kialakítását a következők befolyásolják:

A Nemzeti Kulturális Alapprogram 2002. évi költségvetési beszámolója a számviteli törvényben foglaltaknak és a végrehajtására kiadott 249/2000.
(XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, a vagyoni és pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 26. §-a előírásainak betartására.

XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

A GyISM fejezet 2002. évi kiadási előirányzata 18 218,6 M Ft módosított előirányzata (támogatással együtt) 36 412,6 M Ft volt, ami 33 076,3 M Ft-ra teljesült, az eredeti bevételi előirányzat 18 218,6 M Ft a módosított előirányzat 36 412,6 M Ft, a teljesítés 36 478,7 M Ft volt.

A beszámolás és a könyvvezetés, valamint a gazdálkodás szabályozottsága nem felel meg teljes körűen a 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltaknak, valamint a 249/2000. Korm. rendelet 8. § (3)-(13) bekezdései és a 47-49. §-ai előírásainak.

Az GyISM Igazgatás önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Létrehozásáról alapító okirat nem készült. A gazdálkodást végző szervezeti egységek ügyrenddel nem rendelkeznek.

Az Igazgatás részére a Számviteli Politika és a hozzá kapcsolódó Számlarend, Számlatükör nem a minisztérium szokásos eljárásrendjében került kiadásra, hanem a Közgazdasági Főosztályvezető írta alá, dátum megjelölés nélkül.

Nincs teljes összhang a különböző szabályzatok között, nem határozták meg az analitikus nyilvántartások tartalmi és formai követelményeit, kapcsolódásuk módját a főkönyvi könyveléshez. Több terület szabályozása elmaradt, illetve nem érvényesülnek a szakmai sajátosságok, a jogszabályi módosításokat nem követték, a szabályzatokat nem aktualizálták.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felett a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok rendelkeznek, a miniszter által kiadott utasításban foglaltak szerint.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályzatok 2000. évben léptek hatályba, azokat a 2001. és 2002. évi változásokkal aktualizálták.

A kormányváltással és az ahhoz kapcsolódó kormányzati struktúraváltozással kapcsolatos feladatváltozások az intézményt nem érintették.

A központosított bérszámfejtés bevezetésének és szabályszerű működésének nincs meg a feltétele, így még 2003. január 1-től sem került bevezetésre.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet határidőre eleget tett a jogszabályban rögzített kincstári tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségének. Az eltérések levezetését megfelelően dokumentálták. A PM köriratban előírt feladatok egységes értelmezése és a fejezeti összesítés megkönnyítése érdekében a felügyeleti szerv - a beszámolók összeállításához és azok szöveges indokolásához kapcsolódóan - körleveleket és segédleteket adott ki.

A felügyeleti szerv a jogszabályi határidő betartásával teljesítette az intézményi beszámolókra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségét. Az intézmények a tapasztalatok összegzéséről írásbeli értesítést nem kaptak.

A felügyeleti szerv ellenőrizte az intézmények költségvetési törvényben foglalt befizetési kötelezettségének teljesítését, azokat rendben találta.

Az Államháztartási Hivatal által megállapított időarányos költségvetési előirányzat felhasználási keret és a saját bevételek általában fedezték a havi feladatok ellátását. Az év folyamán előfordult az Igazgatásnál likviditási probléma, a fedezet nélküli jutalom kötelezettségvállalása miatt.

A kormányváltás előtt jelentős összegű jutalom kifizetéséről döntött a minisztérium vezetése, melynek nem volt meg a pénzügyi fedezete. A 2002. június havi adó- és járulékfizetési kötelezettségét az Intézmény nem teljesítette, így 98,9 M Ft köztartozása keletkezett. A jutalom és járulékai, valamint a köztartozás összege a Kormány által biztosított általános tartalék terhére került elszámolásra.

Több esetben nyújtottak be előfinanszírozási kérelmet, de az engedélyt nem kapták meg, mivel a PM a visszapótlást csak pótelőirányzat biztosítása mellett tartotta lehetségesnek.

A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata szerint kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokat a kötelezettségvállalási jogkörrel felruházott személy, illetve a szakmai szervezeti egység vezetője, fejezeti tartalékkal kapcsolatos átcsoportosítást a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

A vizsgált módosítások, átcsoportosítások megfeleltek a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak, azok előkészítettek voltak. Az eredeti előirányzatoknál tapasztalt feszültségek oldásában jelentős szerepük volt.

A fejezeten belüli előirányzat-változások nem teljes mértékben feleltek meg a fejezet belső szabályzataiban meghatározott hatásköri előírásoknak.

Az eredeti kiadási előirányzatok az évközi módosítások eredményeképpen közel duplájára nőttek.

Fejezetek közötti előirányzat-módosításra összesen 1305,6 M Ft-ban került sor a GyISM fejezet javára. A vizsgált átcsoportosításokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották végre.

A központi költségvetés általános tartalékából megvalósított átcsoportosítások éves összege 6508,3 M Ft volt. Az ellenőrzött dokumentumok szerint az előirányzat-többletek igénylése számításokkal alátámasztott volt. A pótlólagos forrásszükségletre vonatkozó előterjesztések és az ezek alapján hozott kormányhatározatok nem minden esetben feleltek meg az Áht. 25. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

A kormányhatározatok többek között a Forma-1 Magyar Nagydíj támogatására 2520 M Ft-ot, az Igazgatás költségvetési hiányára 80 M Ft-ot, a MOB Olimpiai feladatainak támogatására 200 M Ft-ot, a Hazai rendezésű sportesemények támogatására 320 M Ft-ot biztosítottak.

Az előirányzatok megemelése többségében az év utolsó hónapjában realizálódott, amikor is a költségvetési évben felhasználásra már kevés lehetőség volt, ezért a pótelőirányzat egy része kötelezettségvállalással lekötött maradványként jelenik meg.

A központi költségvetés céltartalékából a fejezet 187,9 M Ft póttámogatásban részesült. Az ellenőrzött dokumentumok szerint az átcsoportosított előirányzatok felhasználása a törvényi előírásokkal összhangban álló kötelezettségeket finanszírozott. A fejezet az igényelt többletforrásokat a PM Útmutatók figyelembevételével részletes számításokkal támasztotta alá.

A 2002. évi költségvetési előirányzatok a feladatokra és a kötelezettségekre a szükséges és elegendő pénzügyi fedezetet nem biztosították. A kétéves költségvetést 2000. évben tervezték meg, mely már a tervezés időszakában ismert, illetve több, időközben felmerült feladatra (olimpia és labdarúgó EB pályázat, Forma 1 Nagydíj rendezési díja, a minisztérium létszám bővülésével járó helyigény biztosítására bérleti szerződés kötése stb.) nem tartalmazott előirányzatot. Ugyanakkor a rendelkezésre álló előirányzatokat lényegesen meghaladó kötelezettségvállalások történtek (fedezet nélküli jutalom kifizetés, olimpia előkészítéséhez tanulmány megrendelése, NUPI létrehozása előirányzat nélkül, MOB és a Nemzeti Sportszövetség részére a támogatások jelentős emelése stb.).

A hivatali, pénzügyi ügyviteli integrált informatikai rendszer bevezetése tárgyú közbeszerzési eljárás jogsértő lebonyolítása miatt a 2002. évben a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság határozatban 2 M Ft bírság megfizetésére kötelezte az Ifjúsági és Sportminisztériumot.

A költségvetési - támogatás nélküli - eredeti bevételi előirányzat 168,7 M Ft volt, mely felügyeleti hatáskörben 2 391,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés 1 803,3 M Ft-ra alakult.

A Pénzügyminisztérium a fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát felülvizsgálta, és azt az Ámr. által előírt május 15-i határidővel szemben 2002. november 29-én kelt levelével hagyta jóvá. A jóváhagyott előirányzat-maradvány összege 3749,0 M Ft, amelyből 547,8 M Ft-ot be kellett fizetni a központi költségvetésbe. A 2002. évi előirányzat-maradványt a PM a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem hagyta jóvá.

A felügyeleti szerv az intézmények 2001. évi maradványának alakulását az intézményi költségvetési beszámolók felülvizsgálata során ellenőrizte, azokat az Ámr. előírásaival ellentétesen 2002. december 18-án hagyta jóvá, mivel meg kellett várnia a PM jóváhagyását.

A fejezeti kezelésű előirányzatoknál mind a 2001. évben, mind 2002. évben jelentős volt az előző évek felhasználatlan előirányzat maradványa (2001-ben 1 106 352 E Ft, 2002-ben 900 828 E Ft). A magas felhasználatlan előirányzat maradvány véleményünk szerint a költségvetési pénzeszközök indokolatlan lekötésével jár.

Az Igazgatásnál a Saját tőke változása 871 803 E Ft volt, melyből a tárgyi eszközök és immateriális javak változása 630 096 E Ft-ot tett ki, a részesedések 224 240 E Ft-tal, az egyéb eszközök és források 17 467 E Ft-tal nőttek.

A fejezet költségvetési beszámolójához a költségvetési törvényben meghatározott struktúrában készítette el a szöveges értékelését, amely megfelelően alátámasztja a beszámoló számszaki adatait.

A fejezet 2002-ben letéti számlával nem rendelkezett.

A GyISM Igazgatás részére a Kvtv. 1227,4 M Ft kiadási, 17,2 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 1210,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 3014,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 467,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 2546,9 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 2860,6 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 449,3 M Ft, a támogatásnál 2546,9 M Ft volt.

Az Igazgatás önállóan gazdálkodó, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (miniszter) által alapított költségvetési intézmény. Létrehozásáról alapító okirat nem készült. A gazdálkodást végző szervezeti egységek ügyrenddel nem rendelkeztek.

Az Igazgatásnál vállalkozási tevékenységet nem végeznek, szakfeladatként államigazgatási tevékenységet látnak el.

Az intézmény gazdálkodásának szabályozottságáról megállapítható, hogy nincs teljes összhang az egyes szabályzatok között. Nem határozták meg az analitikus nyilvántartások tartalmi és formai követelményeit és kapcsolódásuk módját a főkönyvi könyveléshez. Több terület szabályozása elmaradt, illetve a jogszabályi módosításokat nem követték.

A Számviteli Politika és a hozzá kapcsolódó Számlarend, Számlatükör nem a jogszabály által előírt eljárásrendben került kiadásra, hanem a Közgazdasági Főosztályvezető írta alá, dátum megjelölés nélkül.

Az eszközök és források értékelésének, a leltározásnak és a leltárkészítésnek, valamint a pénzkezelésnek a szabályzatait nem dolgozták ki a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint.

A minisztérium fejezeti és belső ellenőrzési szabályzata a minisztériumi sajátosságokat nem teljes mértékben tükrözi. Az Igazgatás intézménynél a függetlenített belső ellenőrzés feladatát ellátó szervezeti egység, vagy személy jogállása nincs meghatározva.

A közbeszerzések szabályzata nem tartalmazza a minisztériumra vonatkozó speciális eljárásrendet, például azt, hogy melyik szervezeti egység, milyen dokumentumok alapján figyeli az értékhatárok betartását.

A költségvetési beszámoló és a kincstári beszámoló egyezőségének felülvizsgálata megtörtént, az eltérések levezetését megfelelően dokumentálták, a szöveges indokolást elkészítették.

Az intézményi beszámoló és a főkönyvi kivonat adatai egyezőek.

A mérleg nyitó adatai megegyeznek a bázis időszak tény adataival. A befektetett eszközöknél 2002. évben tényleges leltárfelvétel nem volt, részletes analitikus nyilvántartások támasztják alá az egyes mérlegsorokban szereplő adatokat.

Az értékcsökkenés elszámolásánál helytelen paraméterezésből adódóan kevesebb leírás került elszámolásra, melynek következtében a mérlegben kimutatott ingatlanok nettó értéke 3160 E Ft-tal magasabb összegben szerepel.

A pénzkészletek mérlegsorai bankkivonatokkal igazoltak, a vevőkövetelések és szállítói tartozások analitikus nyilvántartással alátámasztottak voltak.

A saját tőke és a költségvetési tartalék kimutatása szabályosan történt.

A függő, átfutó és kiegyenlítő tételek jogcímenként leltárral alátámasztottak és a vizsgálat időpontjáig rendezést nyertek.

A pénzforgalmi jelentés helyesen tartalmazza az eredeti kiadási és bevételi előirányzatokat, a módosításokat és a tényleges teljesítéseket.

A módosított előirányzatokat sehol nem lépték túl. Az Igazgatás módosított kiadási előirányzatai 94,9%-ban teljesültek. A kiadási megtakarítás 153.569 E Ft, mely az év végi áthúzódó kötelezettségekből adódik.

Az előirányzat módosításokra egyrészt az intézmény megnövekedett feladatainak ellátása (pl. a 2012. évi olimpiai pályázat előkészítésével kapcsolatos feladatok), másrészt a kétéves költségvetésben nem tervezett kiadások fedezése, (kormányváltással összefüggő felmentési díjak, végkielégítések, a Bajcsy Zsilinszky úti iroda bérleti díja stb.), valamint fedezet nélküli kötelezettségvállalások (rendkívüli jutalom) teljesítése miatt volt szükség.

Az év folyamán előfordult likviditási zavar a fedezet nélküli jutalom kötelezettségvállalás miatt.

A felügyeleti hatáskörben végrehajtott átcsoportosítások biztosították a kommunikációs kiadásokat, a sajtófigyelés, informatikai szolgáltatások, a hirdetések, a dopping és drogellenes költségek fedezetét.

Intézményi hatáskörben az előző évi előirányzat maradványt felhasználták, elszámolásánál szabályszerűen jártak el.

A mintavétel alapján vizsgált tételeknél nem tapasztaltunk a számviteli előírásokkal ellentétes elszámolásokat. Az Igazgatás beszámolójának ellenőrzésénél azonban hiányosságként állapítottuk meg, hogy egyrészt nem vezetnek a kötelezettségvállalásokról nyilvántartást, másrészt a banki kifizetések mellé csatolt dokumentációból az esetek többségében nem állapítható meg, hogy a számlán, vagy külön -"levelezési lapokon" - található szignók milyen minőségben kerültek a bizonylatra, vagyis ki volt az ellenjegyző, az érvényesítő és az utalványozó.

A bevételi előirányzatok elsősorban az előző évi pénzmaradvány miatti pénzforgalom nélküli bevételek összegével módosultak. A felügyeleti szervi átcsoportosítás 217,7 M Ft volt.

A bevételeknél 18 081 E Ft lemaradás mutatkozott, melyből 5 684 E Ft-ot a kifizetetlen számlák, 12 217 E Ft-ot pedig az GyISM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye előirányzat átvezetése indokolt.

Az Igazgatás intézményi költségvetési beszámolójához készített kiegészítő melléklet számszaki adatai egyeztek a főkönyvi könyvelés és a beszámoló egyéb űrlapjain szereplő adatokkal.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint megállapítható, hogy a GyISM Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A fejezet 2002. évi eredeti fejezeti kezelésű kiadási előirányzata 16 268,8 M Ft, a módosított előirányzat 30 918,6 M Ft, ami az eredeti előirányzat 190,0%-a. Az eredeti bevételi előirányzat 92,5 M Ft, a fejezeti hatáskörű módosítások (4510,5 M Ft) következtében a módosított bevételi előirányzat 4603,0 M Ft. A pénzforgalom nélküli bevétel (2001. évi maradvány) 3262,3 M Ft. A módosított támogatási előirányzat 26 315,0 M Ft, az eredeti előirányzat 162,7%-a volt.

Állami kezességvállalással további forrásokkal egészítették ki a sport-beruházások finanszírozására rendelkezésre álló előirányzatokat. A kezességvállalások fedezetét a kormányhatározatok szerint az GyISM következő évekre vonatkozó költségvetésében kellett volna megtervezni. A 2002. évi LXII. törvény szerint az adósság átvállalása átkerült a Pénzügyminisztérium fejezethez.

A Budapest Sportcsarnok újjáépítésének finanszírozásához 2001. évben vállalt kezesség összege 34 854,7 M Ft volt;

A Sportfólio Kht. beruházásainak hitelfelvételéhez 5360,0 M Ft és a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. Hitelfelvételéhez 4100,0 M Ft kezességvállalás történt;

Az önkormányzati beruházások hitelfelvételéhez 2604,0 M Ft hitelre és a járulékos költségekre nyújtott hitelekre szintén kezességet vállaltak (2002. május 15-i kormány döntés alapján).

A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatrendszere az előző évhez képest nem változott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási rendje szabályozott, de az ellenőrzött utalványoknál az érvényesítés nem történt meg. Egyes esetekben a kötelezettség vállalás nem a belső szabályzatban foglaltak szerint történt.

A minisztérium szervezeti rendszerében az előirányzat módosítások dokumentumait a Költségvetési Osztály kezeli és tartja a kapcsolatot az Államháztartási Hivatallal. Az előirányzat-módosítások - a Költségvetési Osztályon kialakított - bizonylat-kezelési rendszere jól áttekinthető. Az előirányzat módosításoknál a Gazdálkodási Szabályzat szerint jártak el. Az előirányzatokról és a módosításokról szabályos nyilvántartást vezetnek.

A kincstári beszámoló és a költségvetési beszámoló adatai között mind az előirányzatoknál, mind a teljesítésnél mutatkozó jelentős eltérés, a hibás KTK kódhasználatból adódott, valamint rendszeresen visszatérő eltérést okozott a függő kiadás megtérülése, a rendszerbeli különbségből adódó technikai hiba miatt.

A GyISM 2002. évi költségvetési beszámolóját az állományi és a forgalmi számlák főkönyvi kivonata alátámasztja. A fejezet mérlegében és pénzforgalmi kimutatásában szereplő adatok megegyeztek.

A mérlegben kimutatott befejezetlen beruházásról nem készült leltár. A
2623,1 M Ft befejezetlen beruházás állományból 2001. december hónapban 26 M Ft, 2002. januárban pedig 39 M Ft összegű beruházást aktiváltak és üzembe helyeztek. Az aktivált és üzembe helyezett, a létesítménykezelőnek átadott beruházás hibásan a befejezetlen beruházás állományában szerepel.

A GyISM 2002. december 31-i mérlegében kimutatott befejezetlen beruházás összegéből 2590,0 M Ft a Sportfólio Kht. 2002. évi beszámolójában is szerepel. Így a GyISM fejezet mérlegében a befejezetlen beruházás és a tőkeváltozás mérleg sorokon a 2590,0 M Ft indokolatlanul szerepel, ezért a 2002. december 31-i mérleg a vagyoni helyzetről nem mutat valós képet.

A 2590,0 M Ft befejezetlen beruházás és az azzal megegyező saját tőke úgy szerepel a GYISM fejezet költségvetési beszámolójában, hogy ugyanezt az értéket a nevére kiállított számlák alapján a Sportfólio Kht. is szabályszerűen felvette könyveibe és mérlegébe. A kétszeres számbavétel a mérlegvalódiság elvének ellentmond.

A fejezet 2002. évi mérlege eszköz-, és forrás állományának egyező összege 6671,9 M Ft volt.

A kiadási előirányzat teljesülése 27 985,6 M Ft, ami a módosított előirányzat 90,5%-a.

A GyISM fejezet előirányzat felhasználásáról összefoglalóan megállapítottuk, hogy 2002. évben a különböző programok, feladatok indításakor többnyire csak az I. féléves pénzügyi fedezet volt biztosított azzal a feltétellel, hogy a hiányzó fedezetet, forrást a második félévben biztosítják. A kormányváltás idejére a fejezeti kezelésű előirányzatok 94%-át elköltötték, illetve kötelezettségvállalással terhelték.

A 2002. I. félévben szerződéskötés mellett többször úgy vállaltak kötelezettséget, hogy annak a pénzügyi fedezetét nem biztosították. A 2012. évi olimpia megvalósíthatósági tanulmányára aláírt, valamint a Magyar Atlétikai Szövetséggel és a Magyar Kosárlabda Szövetséggel aláírt szerződéseknél összesen 399,0 M Ft volt a hiányzó fedezet összege.

A 2002. II. félévi, és főleg az év végi kormányhatározatok alapján a költségvetés általános tartalékából biztosított pótelőirányzatok az eredeti előirányzatok alultervezéséből származó feszültségek (forráshiány) megoldását segítették elő.

A pénzforgalmi jelentés kiadás eredeti (16 268,8 M Ft) előirányzata 14 649,8 M Ft-tal növekedett, melyből az országgyűlési hatáskörben 4200,0 M Ft, a kormányhatáskörben 6419,2 M Ft, a fejezeti hatáskörben 4030,6 M Ft volt az eredeti előirányzat módosítás.

A GyISM fejezet 2002. évben a költségvetés általános tartalékából 5852,3 M Ft-ban, és a céltartalékból 23,1 M Ft-ban részesült.

Az előirányzatok növelése szakmailag túl későn - többségében a költségvetési év utolsó hónapjában realizálódott -, ezért a költségvetési évben felhasználására korlátozottan volt lehetőség. A pótelőirányzat egy része kötelezettségvállalással lekötött 2002. évi maradványként jelenik meg a beszámolóban.

A fejezeti tartalék előirányzatból történő átcsoportosítás a jogszabályi előírásokkal összhangban volt.

A GyISM által előkészített szerződések és támogatási megállapodások a támogatási célhoz kapcsolódó konkrét előírásokat nem tartalmaznak, és az azokban foglaltak számonkérése - változatlan tartalom esetén - nem lehetséges.

A GyISM több esetben nem tartotta be a Kbt.-ben foglaltakat.

Közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek megbízási szerződést egy Kft.-vel az UTE stadion megnyitójának megrendezésére 61,0 M Ft összegben, támogatási szerződést a Bozsik és a Herakles program kommunikációjára 108,0 M Ft összegben. A 2001. február 14-i reklámügynökségi keretszerződés tárgya médiavásárlás és egyéb szolgáltatás. Az ügynökségi jutalék mértéke 4%. A megbízási díj átutalása a benyújtott és teljesítettnek igazolt számlák alapján négy célelőirányzat terhére történt. A Kft. 2001. évi számláit - többnyire teljesítésigazolás nélkül - 2002. február hónapban egyenlítették ki. A számlák késedelmes kiegyenlítését a fejezet nem tudta indokolni.

A kommunikációs tevékenység 2002. évben a minisztériumban nem volt összehangolva, a helyettes államtitkárok által irányított területek önállóan szervezték, átfedések, párhuzamosságok is előfordultak.

A Szabadidősport programok támogatása feladat terhére 18,2 M Ft összegben kötelezettség vállalás történt. (megrendelést adtak a TÁRKI-nak a szabadidős sportolási szokások felmérésére) A fejezet 2002. július 25-én a kötelezettségvállalást törölte, a TÁRKI-val a szerződést egyoldalúan felbontotta. A szerződés felbontása miatt elmaradt haszon címén kiállított előbb 4,8 M Ft-os, később 3,6 M Ft-ra kicserélt TÁRKI számláját kifizették. Mivel szolgáltatás, teljesítés nem történt, így ellenérték sem számolható fel. Szerződés felbontása miatt kötbér, kártérítés követelhető.

A GyISM fejezet több esetben olyan kötelezettséget vállalt, melynek fedezete nem volt biztosított. Az egyes kötelezettség vállalások teljesítése így előirányzatok közötti átcsoportosítással a többletbevétel terhére, illetve hitelfelvétellel volt biztosítható.

A sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatása előirányzat terhére 2002. évben olyan kötelezettségvállalások történtek, amelyek pótlólagos finanszírozási források bevonását tették szükségessé. A II. félévben a Kormány az általános tartalék terhére a 700,0 M Ft összegű eredeti előirányzaton felül 524,0 M Ft pótelőirányzatot biztosított, míg a Sportfólio Kht. az ingatlanértékesítés bevételéből a jogcímre 461,5 M Ft-ot fizetett be. Az összes 2002. évi kiadás így a 236,3 M Ft összegű 2001. évi felhasznált maradvánnyal együtt 1921,8 M Ft, ami az eredeti előirányzatnak közel háromszorosa. A 2001. évben meghirdetett SPO-SL-01/A,B pályázatra a kifizetés 510,1 M Ft, ezen kívül önkormányzati sportlétesítmények fejlesztésére egyedi (miniszteri) döntés alapján jelentős támogatásokat folyósítottak. A jogcím terhére a Sportfólio Kht. javára a Gyakorló Jégcsarnok építéséhez 200,0 M Ft-ot adtak át.

A labdarúgó stadionok és létesítmények fejlesztése előirányzatra folyósított 2002. évi támogatás - a 2001. évben indított stadion rekonstrukciós program II. ütemének megfelelően - 4000,0 M Ft volt. A fejlesztési költségeket alátervezték, az ún. beléptető rendszerekre és a video-mátrix táblákra a tulajdonosi bizottságok beleegyezése nélkül indokolatlanul nagy összegeket költöttek, vállalkozói tőkét a programba nem sikerült bevonni, és a Stadion Invest Rt. működési költségeit (200,0 M Ft) is a program terhére biztosították.

A kialakult pénzügyi helyzet kezelése érdekében a Kormány a II. félévben garanciát nyújtott a Sportfólio Kht.-nek 4000 M Ft hitel felvételéhez, ami lehetővé tette a program folytatását. A 2002. évben 17 stadion felújítására 4030 M Ft-ot használtak fel.

A GyISM fejezet 2002. évben tőkeemelés formában biztosított pénzeszközt működési célra. A Sportfólio Kht.-nek 150 M Ft-ot a 2008. évi Labdarúgó EB előkészítésére, 50 M Ft-ot a HM ingatlanok működési költségeire a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére. Az EB 2008 Kft. tőkeemelése céljára az MLSZ-nek 150 M Ft-ot, a Hungaroring Rt.-nek pedig a licencdíj kifizetésére 2520 M Ft-ot tőketartalékként adtak át.

A 2002. évi költségvetési előirányzatok a feladatokra, az elkötelezettségekre a szükséges és elegendő pénzügyi fedezetet nem minden esetben biztosították.

A KSI jogutódjaként 2002. január 1-vel létrehozott Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) részére a működéshez szükséges pénzforrásokat fejezeten belüli átcsoportosítással, többek között a Sportágfejlesztés jogcím terhére biztosították. A Pénzügyminisztérium a személyi juttatások előirányzatának megteremtéséhez csak 2002. július 11-i levelében, az alapítást követő fél év múlva járult hozzá. A NUPI részére működési és felhalmozási célra a Mobilitás és a Nemzeti Labdarúgó Kht. feladattal együtt adott át pénzeszközt. A Csanády Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartása átkerült a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Központ Kht.-hoz, a feladathoz szükséges forrást a tárca biztosította a fejezeti kezelésű előirányzatból.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az "1100 év Európa közepén" produkcióra átvett 50 M Ft-os egyéb működési támogatás felhasználásáról az ellenőrzés befejezéséig nem számolt el.

A fejezeten belüli átcsoportosítások és kifizetések elsősorban a szabad pénzforrások felhasználását és a játékadó bevételek többletéből a forráshiányok kezelését segítették.

A 2002. évi bevétel eredeti előirányzata 92 M Ft, a módosított előirányzata 4603,0 M Ft, a pénzforgalom nélküli bevétel 3262,3 M Ft, a bevétel teljesítés 889,3 M Ft. Lemaradás a módosított előirányzathoz képest 451,4 M Ft volt. A sportvállalkozásoknak adott támogatásokból 2002. évben nem volt megtérülő bevétel. A sportvállalkozások támogatásának elvei nincsenek világosan és egyértelműen megfogalmazva. A finanszírozandó vállalkozások kiválasztása egyedi döntéssel, pályázat kiírása nélkül történik.

A játékadóból származó bevételek jelentős túlteljesítése előirányzat és szerződés módosítás nélkül a sporttörvény előírásaival összhangban van.

A sporttörvényre hivatkozva az 1010,4 M Ft eredeti előirányzaton felül befolyt többlet adóbevétel a Wesselényi Miklós Sport Közalapítványnak került átutalásra. A Közalapítvány a felhasználásról - ideértve az 1000,0 M Ft feletti bevétel többlet felhasználását is - május 31-i határidővel készít beszámolót.

A 293,6 M Ft bevétel elmaradás magyarázata a Sportlétesítmény kezelés intézményi rendszere jogcímen az, hogy a minisztérium döntése alapján a Sportfólio Kht. a sportlétesítmény eladás bevételeit a fedezethiányos Sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatása feladatra utalta át. A hiányzó pénzügyi fedezetet a szabad előirányzat felügyeleti hatáskörű átcsoportosításával, más jogcímről történő kifizetéssel vagy a túlteljesített játékadó (totó és bukméker fogadás) bevételekből pótolták és egészítették ki.

A GyISM 2002. évi előirányzat maradványa 4048,8 M Ft, amiből kötelezettségvállalással terhelt maradvány 3205,8 M Ft, szabad maradvány 843,0 M Ft. A felhasználásra javasolt maradvány 842,8 M Ft, amiből 750,0 M Ft a sportszervezetek köztartozásának elengedése következtében felszabadult forrás és 92,5 M Ft az eredeti bevételi előirányzat kiesése miatti pénzösszeg. Az elvonásra javasolt előirányzat maradvány 0,2 M Ft.

A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásában szereplő záró állományi és forgalmi adatok megegyeznek a mérlegben és a pénzforgalmi jelentésben kimutatott adatokkal.

A szöveges értékelés a GyISM 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról összeállított beszámoló részeként törvényi soronként tartalmazza az előirányzatok alakulásának jellemzőit mind szakfeladati, mind pénzforgalmi területen.

Az Állami Számvevőszék a financial audit módszertanában foglaltak szerint a GYISM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2002. évi költségvetési beszámoló a számviteli