Állami Számvevőszék

0329

T/4966/1.

Jelentés
a Magyar Köztársaság 2002. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

2003. augusztus

1. Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság

1.3. Szervezetirányítási és Kapcsolattartási Főcsoport

Vizsgálat-azonosító szám: V0035

Az ellenőrzést felügyelte:

dr. Csapodi Pál

főtitkár

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:

dr. Lévai János

általános főtitkárhelyettes

Az ellenőrzést vezette:

Horváthné Menyhárt Erika

osztályvezető főtanácsos

Az ellenőrzést végezték:

Bojtos Rózsa

tanácsadó

Göller Géza

főtanácsadó

Nagyné Lakhézi Éva

számvevő

dr. Somorjai Zsoltné

számvevő tanácsos

Szabó Balázs

számvevő

Bálint Józsefné

címzetes főmunkatárs

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság

2.2 Pénzügyi Ellenőrzési Főocsoport

Vizsgálat-azonosító szám: V0035

Az ellenőrzést felügyelte:

Bihary Zsigmond

főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:

Simon Ákosné

főcsoportfőnök

Az ellenőrzést vezette:

Dr. Csépán Mária Magdolna

igazgatóhelyettes

Hámoriné Maróti Györgyi

osztályvezető főtanácsos

Horváth Sándor

főcsoportfőnök-helyettes

Norczen Győzőné

osztályvezető főtanácsos

Pongrácz Éva

osztályvezető főtanácsos

Az ellenőrzést végezték:

Dr. Antal Zoltán külső munkatárs	Balázs Melinda számvevő	Balla Józsefné számvevő tanácsos, tanácsadó
Bamberger Mária számvevő tanácsos, tanácsadó	Barát Stefánia külső munkatárs	Bartha Gyula külső munkatárs
Brázai Miklós külső munkatárs	Berényi Sándorné külső munkatárs	Dr. Béhm Imre számvevő tanácsos, tanácsadó
Boncz Eszter számvevő gyakornok	Borsos Ferenc számvevő tanácsos	Burenzsargal Narantuja számvevő
Csányi Istvánné külső munkatárs	Dr. Csermák Judit külső munkatárs	Dombovári Nóra számvevő
Dr. Domján Eszter számvevő	Éva Katalin számvevő tanácsos, főtanácsadó	Farkas Ildikó számvevő gyakornok
Farkas László számvevő tanácsos, főtanácsadó	Federics Adrienn számvevő gyakornok	Fehérné Jagasich Mariann számvevő
Fekete Anikó Gyöngyi számvevő gyakornok	Fekete Gábor számvevő tanácsos	Feketéné Hajkó Andrea számvevő
Ferencz Katalin számvevő	Fodor Edit számvevő	Fogarasi Miklós számvevő tanácsos, főtanácsadó
Gál Erika számvevő gyakornok	Gömöri József számvevő tanácsos	Gyarmati István számvevő tanácsos
Haáz Andorné külső munkatárs	Hajdu Károlyné számvevő	Hajduné Sipos Erika számvevő
Hegedűs Miklós külső munkatárs	Hegedűsné Erdélyi Piroska számvevő tanácsos, tanácsadó	Hites Anita külső munkatárs
Horváth József számvevő	Huszár József számvevő	Dr. Jakab Kornél számvevő gyakornok
Jáger Lajos számvevő gyakornok	Jiling Sámuel számvevő gyakornok	Juhász József Gábor számvevő
Dr. Juhászné Szima Mária számvevő tanácsos	Karsai Lászlóné számvevő tanácsos, tanácsadó	Kecskés József külső munkatárs
Dr. Kemenczei Rezső számvevő	Kincses Erzsébet Eszter számvevő	Kiss Józsefné külső munkatárs
Dr. Knapp József külső munkatárs	Knoppné Szabó Ildikó számvevő	Kovácsné Szepesi Etel külső munkatárs
Krémó Márkné számvevő tanácsos	Major Gizella külső munkatárs	Mátyási József számvevő
Dr. Mohácsi Istvánné számvevő tanácsos, tanácsadó	Molnár Bálint számvevő gyakornok	Molnár Istvánné számvevő tanácsos, főtanácsadó
Morvay András számvevő	Nagy Ákos számvevő	Nagy József számvevő tanácsos, főtanácsadó
Papp Julianna számvevő tanácsos	Patai Tamás számvevő tanácsos	Dr. Pataki Magdolna számvevő tanácsos, tanácsadó
Dr. Pálok László külső munkatárs	Dr. Pintérné Csermák Jolán külső munkatárs	Polyák Ferenc számvevő
Dr. Pósch Gábor számvevő tanácsos, főtanácsadó	Dr. Princz János külső munkatárs	Dr. Remport Katalin számvevő tanácsos
Dr. Sipos Dóra számvevő tanácsos	Stadlerné Hantos Beáta külső munkatárs	Szabó Erzsébet számvevő tanácsos
Szabó Józsefné számvevő tanácsos	Dr. Szemerics Györgyi számvevő tanácsos	Szentesiné Tuka Margit külső munkatárs
Székely Ibolya számvevő tanácsos, tanácsadó	Szilágyi Gyöngyi számvevő tanácsos, főtanácsadó	Szilágyi Zsuzsanna számvevő tanácsos, tanácsadó
Szöllősiné Hrabóczki Etelka számvevő tanácsos főtanácsadó	Tolnai Lászlóné számvevő	Tompa Miklós külső munkatárs
Tóthné Kiss Katalin számvevő tanácsos, tanácsadó	Tukacs Éva számvevő tanácsos	Vas Lajos számvevő tanácsos, főtanácsadó
Dr. Vass Gábor számvevő	Váriné Kádár Margit külső munkatárs	Winter Zsuzsa számvevő
Zachár Péterné számvevő tanácsos	Zakar László számvevő gyakornok	Zaroba Szilvia számvevő gyakornok

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság

3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport

Vizsgálat-azonosító szám: V0035

Az ellenőrzést felügyelte:

dr. Lóránt Zoltán

főigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:

Németh Péterné

főcsoportfőnök

Az ellenőrzést vezette:

Csecserits Imréné

főcsoportfőnök helyettes

Farkas László

osztályvezető

Németh Gábor

osztályvezető

A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködtek:

Ambrus Lajos

tanácsadó

Borbély Zsuzsanna

számvevő tanácsos

Cséffai János

számvevő tanácsos

dr. Ernst László

főtanácsadó

Fercsik Gyula

számvevő tanácsos

Kántor Ilona

tanácsadó

Koltayné Szepesi Zsuzsanna

számvevő tanácsos

Kozma Gábor

számvevő

Köcse Istvánné

számvevő tanácsos

dr. Szirota István

számvevő tanácsos

Varga József

számvevő tanácsos

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések

címe
A helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzése	0318
A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzése	0319
A kötött felhasználású támogatások 2002. évi felhasználásának ellenőrzése	0331
A helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2002. évi címzett- és céltámogatások igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése	0332

Tartalomjegyzék

A. A központi költségvetés *

I. ORSZÁGGYŰLÉS *

Közbeszerzések Tanácsa *

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG *

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG *

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA *

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK *

VI. BÍRÓSÁGOK *

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE *

X. MINISZTERELNÖKSÉG *

1. Az In-Forrás Kht. működésének tapasztalatai *

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL *

POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK *

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM *

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM *

NEMZETI FÖLDALAP *

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM *

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM *

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM *

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM *

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM *

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM *

1. Az OM és a Cisco System vállalatcsoport közötti együttműködési megállapodás ellenőrzésének tapasztalatai *

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM *

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM *

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA *

XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM *

1. A SPORTFOLIÓ Kht. működésének tapasztalatai *

XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM *

XXVi. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM *

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL *

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL *

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA *

XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL *

xli. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI *

xliV. A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGának törlesztése ÉS fejlesztési célú hitelfelvételei *

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. központi költségvetési kapcsolatainak 2002. évi teljesítése *

B. Az elkülönített állami pénzalapok *

i. munkaerőpiaci alap *

1. A Munkaerőpiaci Alap (MPA) 2002. évi költségvetési beszámolójának ellenőrzése *

1.1. Az MPA költségvetési beszámoló jelentésének elkészítése *

1.2. A beszámolóhoz kialakított számviteli rend *

1.3. Az Alapkezelő eljárása a beszámoló előkészítésénél. *

1.4. Az Alap költségvetési beszámolójának könyvvizsgálata *

1.5. A bevételek és kiadások előirányzati és teljesítési adatainak ellenőrzése *

2. Az MPA pénzügyi helyzetének vizsgálata *

2.1. Az Alap likviditási helyzete *

2.2. Az MPA bevételi és kiadási előirányzatainak teljesülése *

2.3. Az MPA javára beszedett járulékok szabályszerű átutalása *

3. Az MPA 2002. évi működése *

3.1. Az Flt.-ben meghatározott éves foglalkoztatáspolitikai irányelvek *

3.2. Az MPA alaprészek közötti átcsoportosítás *

3.3. A 2002-ben keletkezett többletbevételek felhasználása *

3.4. Az "aktív" és "passzív" eszközök 2002. évi alkalmazása *

3.5. Az MPA-ból alapkezelésre átadott pénzeszközök *

3.6. A központi költségvetésnek teljesített befizetések *

3.7. Társadalombiztosítási Alapoknak átadott pénzeszközök *

II. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP *

1. A KNPA 2002. évi költségvetésének végrehajtása *

C. A társadalombiztosítás alapjai *

I. Nyugdíjbiztosítási Alap *

1. A Nyugdíjbiztosítási alap és az ONYF költségvetési beszámolójának vizsgálata *

1.1. A beszámoló adatainak egyezősége *

1.2. A beszámoló készítés folyamata *

1.3. A könyvvizsgálat eredménye *

1.4. A bevételek jogcím szerinti megosztása *

2. A Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzete *

2.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

2.2. A likviditási helyzet *

3. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési bevételeinek teljesülése *

3.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

3.1.1. Munkáltatói és egyéni járulékbevételek teljesülése *

3.1.2. Az APEH alapkezelővel szembeni adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségének teljesítése *

3.1.3. A Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni tartozásállomány alakulása *

3.1.4. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyéb bevételeinek teljesülése *

3.1.5. A központi költségvetésből származó hozzájárulások, megtérítések *

3.1.6. Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek *

3.1.7. A vagyongazdálkodás bevételei *

4. A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadási előirányzatának teljesülése *

4.1. A 2002. évi nyugellátási kiadások *

4.1.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

4.1.2. A nyugellátások 2002-ben megvalósított emelése, a végrehajtás módja *

4.1.3. A nyugdíjkiadások alakulására ható egyéb tényezők *

4.2. A méltányossági jogkör gyakorlása 2002-ben *

4.3. A nyugellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások *

4.3.1. Posta és egyéb kiadások *

4.3.2. Az APEH dolgozók jutalmazása *

4.4. A vagyongazdálkodás kiadásai *

5. Az ONYF 2002. évi működési költségvetésének végrehajtása *

5.1. Az ONYF működési költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulása *

5.2. Az ONYF szervezeti, gazdálkodási szabályozottsága *

5.3. Az előirányzatok közötti átcsoportosítások *

5.4. A központi kezelésű előirányzatok felhasználása *

5.4.1. Informatikai fejlesztések *

5.4.2. A nyilvántartás korszerűsítése *

5.4.3. Járulékfizetők tájékoztatása, az ún. kiértesítési projekt *

5.4.4. A Központi Irattár létesítése *

5.5. A 2002-ben keletkezett előirányzat-maradvány *

5.6. Az ONYF személyi jellegű kiadásai *

5.7. A világbanki kölcsön törlesztése *

5.8. Az ONYF dologi és felhalmozási kiadásai *

5.9. A fővárosi igazgatási szervezet elhelyezése *

5.9.1. A Fiumei úti ingatlan rekonstrukciója *

5.9.2. A beruházáshoz kapcsolódó felügyeleti és belső ellenőrzési vizsgálatok *

5.9.3. Az épület-beruházás 2002. évi kiadásai *

5.9.4. A rekonstruált épület funkciójának meghatározása *

5.10. Az ONYF feladatkörében, szervezeti és irányítási rendszerében 2002. évben bekövetkezett változások *

II.Egészségbiztosítási Alap *

1. Az Egészségbiztosítási alap és az alapkezelő 2002. évi költségvetési beszámolója *

1.1. A kincstári beszámoló és az E. Alap költségvetési beszámolóinak előirányzati és teljesítési adatai közötti egyezőség *

1.2. A beszámolók elkészítéséhez kiadott intézkedések *

1.3. A beszámolók kötelező könyvvizsgálata *

1.4. Az APEH alapkezelővel szembeni adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségének teljesítése *

2. Az E. Alap 2002. évi pénzügyi helyzete *

2.1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai *

2.2. Likviditási helyzet *

3. Az E. Alap költségvetési bevételeinek teljesülése *

3.1. Munkáltatói és egyéni járulékbevételek teljesülése *

3.2. Az E. Alap egyéb bevételeinek teljesülése *

3.3. Egészségügyi hozzájárulás bevétel teljesülése *

3.4. A központi költségvetésből származó hozzájárulások, megtérítések jogcímenkénti teljesülése *

3.5. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek *

3.6. A vagyongazdálkodás bevételei *

4. Az ellátási kiadások alakulása *

4.1. A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági és hozzátartozói nyugellátások *

4.2. Az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátásai *

4.2.1. Terhességi gyermekágyi segély (TES) *

4.2.2. Táppénz *

4.2.3. Betegséggel kapcsolatos segélyek *

4.2.4. Kártérítési járadék *

4.2.5. Baleseti járadék *

4.2.6. Gyermekgondozási díj (GYED) *

4.2.7. Méltányossági pénzbeli ellátások *

4.3. Természetbeni ellátások kiadásai *

4.3.1. Gyógyító-megelőző ellátások *

4.3.1.1. Átcsoportosítások a gyógyító-megelőző ellátás jogcímei között *

4.3.1.2. Egyes kasszákra történt kifizetések *

4.3.1.3. A Kvtv. gyógyító-megelőző ellátások egyes előirányzatai felhasználására vonatkozó előírásainak teljesülése *

4.3.2. Gyógyszer-támogatások *

4.3.3. Gyógyászati segédeszköz támogatás *

4.3.4. Gyógyfürdő ellátás *

4.3.5. Anyatejellátás *

4.3.6. Természetbeni ellátások területén végzett ellenőrzések *

4.3.7. Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai *

5. Az E. Alap egyéb kiadásai *

6. Vagyongazdálkodás kiadásai *

7. Az E. Alap 2002. évi működési költségvetésének végrehajtása *

7.1. A szervezet, a gazdálkodás szabályozottsága *

7.2. Működési költségvetési bevételek *

7.3. Működési költségvetési kiadások *

7.3.1. Személyi kiadások *

7.3.2. Dologi kiadások, és a világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások *

7.3.3. Felhalmozási kiadások *

7.3.4. A központi kezelésű előirányzatok *

7.3.5. Informatikai fejlesztési (dologi és beruházási) kiadások *

7.4. Az előirányzat maradvány alakulása, felhasználása *

7.5. Az FPEP elhelyezése *

Függelék

Rövidítések jegyzéke

ÁHH	Államháztartási Hivatal
Áht.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
AIK	Agrárintervenciós Központ
ÁKK Rt.	Államadósság Kezelő Központ Rt.
ALB	Alkotmánybíróság
Ámr.	Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
APEH	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
APEH-SZTADI	Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adatfeldolgozó Intézet
Art.	Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény
ÁSZ	Állami Számvevőszék
ÁSZ tv.	Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény
ÁFSz	Állami Foglalkoztatási Szolgálat
BIR	Bíróságok
BM	Belügyminisztérium
Bszi	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény
EBB	Európai Beruházási Bank
EBRD	Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
E. Alap	Egészségbiztosítási Alap
ESzCsM	Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium
EU	Európai Unió
EüM	Egészségügyi Minisztérium
EXIMBANK Rt.	Magyar Export-Import Bank Rt.
FA	Foglalkoztatási Alaprész
FH	Foglalkoztatási Hivatal
FKA	Fejlesztési és Képzési Alaprész
Flt.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
FMM	Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
FPEP	Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
FPMNYI	Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
FVM	Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
GFS	Government Financial Statistics
GKM	Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
GM	Gazdasági Minisztérium
GV	Gazdasági Versenyhivatal
GYFA	Gyártmányfejlesztési Forgóalap
GyISM	Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
HM	Honvédelmi Minisztérium
Hszt.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
IBRD	Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
IH	Információs Hivatal
IHM	Informatikai és Hírközlési Minisztérium
IM	Igazságügyi Minisztérium
IM-BV	Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtási Szervezet
ISM	Ifjúsági és Sportminisztérium
Jöt.	A jövedéki adóról szóló 1997. CIII. törvény
KAIG	Kiemelt Adózók Igazgatósága (APEH)
Kbt.	A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény
KE	Köztársasági Elnökség
KEHI	Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
KESZ	Kincstári Egységes Számla
KfW	Kreditanstalt für Wiederaufbau (Újjáépítési és Hitelbank)
Kincstár	Magyar Államkincstár
Kjt.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
KNPA	Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
KOMT	Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa
KöM	Környezetvédelmi Minisztérium
KöViM	Közlekedési és Vízügyi Minisztérium
KSH	Központi Statisztikai Hivatal
KT	Közbeszerzések Tanácsa
KTK	Kincstári Tranzakciós Kód
Ktv.	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
KüM	Külügyminisztérium
KvVM	Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
KVI	Kincstári Vagyoni Igazgatóság
Kvtv.	A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény
MAT	Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete
MBH	Magyar Bányászati Hivatal
ME	Miniszterelnökség
MeH	Miniszterelnöki Hivatal
MEHIB Rt.	Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
ME-MKGI	Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága
MEP	Megyei Egészségbiztosítási Pénztár
MH	Magyar Honvédség
MK	Munkaügyi Központ
MKK Rt.	Magyar Követeléskezelő Rt.
MKÜ	Magyar Köztársaság Ügyészsége
MNB	Magyar Nemzeti Bank
MTA	Magyar Tudományos Akadémia
NBH	Nemzetbiztonsági Hivatal
NBSZ	Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
NFA	Nemzeti Földalap Program
NKÖM	Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Ny. Alap	Nyugdíjbiztosítási Alap
OAH	Országos Atomenergia Hivatal
OBH	Országgyűlési Biztosok Hivatala
OECD	Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
OFA	Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
OGY	Országgyűlés
OGYH	Országgyűlés Hivatala
OK	Országimázs Központ
OKF	Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
OM	Oktatási Minisztérium
OMA	Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága
OTIVA	Országos Takarékszövetkezeti Intézmény Védelmi Alap
PM	Pénzügyminisztérium
PNSZ	Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
RA	Rehabilitációs Alaprész
SZCSM	Szociális és Családügyi Minisztérium
Szt.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
TAKISZ	Területi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálat
TB alapok	Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
TH	Történeti Hivatal
VP	Vám- és Pénzügyőrség
VPOP	Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
VPÜSZK	Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja

A. A központi költségvetés

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Az OGY fejezet 1-4. címeinek részére a Kvtv. 11 404,8 M Ft kiadási, 410,0 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 10 994,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 13 875,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1295,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 12 579,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 12 769,1 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1286,5 M Ft, a támogatásnál 12 579,5 M Ft volt.

A módosítások forrásai a fejezeti kezelésű előirányzat, az előirányzat-maradvány igénybevétele és a kormány központi tartaléka voltak. Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a feladatellátás fedezete folyamatosan rendelkezésre állt, a kedvezőtlen költségvetési feltételek a módosításoknak köszönhetően nem voltak jelentősen érzékelhetőek.

Az Országgyűlés Hivatala az Áht. 88. §-ában, valamint az Ámr. 10. és 11. §-aiban előírt követelményeknek megfelelő Alapító Okirattal rendelkezett. A feladatok végrehajtásával kapcsolatos hatás-, és felelősségi körök szabályozása maradéktalanul megtörtént (SzMSz, Ügyrend, Belső Ellenőrzési Szabályzat).

Az OGY Hivatala a működéséhez és gazdálkodásához szükséges, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő, rendszeresen karbantartott belső szabályzatokkal rendelkezett. A beszámolási időszakban 12, a pénzügyi és számviteli feladatokat szabályozó utasítás módosítása történt meg. Az intézmény belső elszámolási rendjének szabályozottsága, és a szabályok betartásának folyamatos ellenőrzése biztosítja azt, hogy a beszámoló adatai hitelesek legyenek.

A Magyar Államkincstár által megküldött adatok és a Hivatal által készített beszámolójelentés adatainak egyeztetése a jogszabályban előírtaknak megfelelően megtörtént. A floppyn megküldött kincstári költségvetési beszámoló és az elemi beszámoló adatai között eltérés az előirányzatok vonatkozásában nem volt. A teljesítéseknél az eltérés a kiadások között szereplő 1000-1000 Ft kerekítési különbözetből (munkaadókat terhelő járulékok, egyéb működési célú támogatások), illetve az előző évi maradvány igénybevételéből adódott, szöveges indokolását az ÁHH nem kérte.

Az Ámr. 149. § (3)-(4) bekezdései előírják, hogy a fejezetnek az intézményi beszámolót tartalmi és számszaki egyezőségek figyelembevételével kell ellenőriznie. A fejezet eleget tett az előírásnak, sőt a beszámoló valódiságát is ellenőrizte. A beszámolót a K11 programmal is ellenőrizték, amely hibát nem jelzett.

Az Államháztartási Hivatal (ÁHH) által megállapított és a Kincstár által átutalt havi előirányzat-felhasználási keret a fejezet részére gazdálkodási problémát nem jelentett. Előfinanszírozásra egy esetben, a parlamenti ciklusváltással kapcsolatban került sor.

Az előirányzatokról és azok módosításáról vezetett nyilvántartás világos, jól áttekinthető.

A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások átvett pénzeszköz formájában (0,4 M Ft), támogatás formájában (2,7 M Ft) növelték az igazgatás egyéb dologi kiadás előirányzatát. Az átvett pénzeszköz a 2002. évi közigazgatási továbbképzések pénzügyi fedezetét jelentette.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2002. évben 2 esetben részesült.

• A 2243/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat értelmében az OGY Könyvtára külső raktár felújításra 50 M Ft többlettámogatásban részesült (a kiadások az intézményi beruházási kiadások és felújítások előirányzatait növelték).
• A 2399/2002. (XII. 5.) Korm. határozat értelmében a fejezet támogatási előirányzata 150 M Ft-tal növekedett (a támogatás a Köztársaság Elnöki Hivatal költözésével kapcsolatos felújítási kiadások finanszírozását szolgálta).

A központi költségvetés céltartalékából a fejezet 2002. évben 3 alkalommal, összesen 1 416,9 M Ft-ban részesült, a céltartalék terhére történt előirányzat-módosítások a következők voltak:

35.055/2001. sz. PM levél alapján az új közszolgálati illetményrendszer bevezetésének 2002. évre áthúzódó hatására	391,7 M Ft
387/2002. sz. PM levél alapján az új közszolgálati illetményrendszer bevezetésének 2002. évre áthúzódó hatására	1013,9 M Ft
a 11 462 /2002. sz. PM levél az új közszolgálati illetményrendszer 2001. évi bevezetésének 2002. évre áthúzódó többletkiadásainak jubileumi jutalommal kapcsolatos fedezetére előirányzat-növelés történt.	11,3 M Ft

A fejezetnél a beszámolási időszakban előirányzat-zárolás egy esetben történt, a 2363/2002. (XII. 5) Korm. határozat értelmében a kiadási és támogatási előirányzatot 34,9 M Ft-tal csökkentették.

Az intézmény a többletbevételét és az előző évi előirányzat-maradványát az Áht. előírásai szerint, előirányzat-módosítás után használta fel.

Az előirányzat-módosításokkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat a Kincstár részére a fejezet felügyeletét ellátó szervteljesítette.

A módosított előirányzatok alapján megállapítható, hogy a fejezet/intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. A kiemelt előirányzatot nem lépték túl. Részelőirányzati szinten előfordultak eltérések.

A kiadási előirányzatok teljesítésének szabályszerűségét és dokumentáltságát tételesen, illetve elemzési módszerrel ellenőriztük. A kiválasztott gazdasági események könyvelésének ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a tételeket a megfelelő főkönyvi számlákra vezették fel, tartalmilag és formailag szabályos bizonylatokkal támasztották alá, a különféle módszerekkel kiválasztott minta elemei létező tételek voltak, ennek alapján a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségére, kiegyensúlyozottságára lehet következtetni. A jól megszervezett ügyvitel alapján a bizonylatok visszakereshetőek voltak.

A Kvtv. az Országgyűlés fejezet 4. cím 6. alcímén 1850 M Ft fejezeti kezelésű előirányzatot hagyott jóvá a 2002. évi kormányzati struktúraváltozás rendkívüli feladatainak végrehajtására.

Az előirányzat terhére kellett kifizetni az újra nem választott képviselők törvény szerinti juttatásait, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően az 1 havi átfedésre járó járandóságokat és azok közterheit. Ugyancsak a fejezeti kezelésű előirányzat nyújtott fedezetet a megszűnő frakciók és a hivatali struktúra változása miatt a volt munkatársak végkielégítésére és egyéb járandóságaira, továbbá azok közterheire.

A fentieken túlmenően az előirányzat a szükséges mértékű - a kormányzati struktúraváltozással összefüggő - felhalmozási jellegű kiadások fedezetét is tartalmazta (iroda felújítások, bútorcserék, informatikai és telekommunikációs felújítások, beruházások, gépjármű beszerzések). Ezen forrásból kellett megoldani az Országgyűlés választott tisztségviselői létszámának emelkedéséből, illetőleg az állandó bizottságok számának növekedéséből fakadó nem tervezett kiadásokat is.

A támogatás kiutalása az előirányzat-módosítások szerinti ütemezésben, a tényleges kifizetések szükségleteinek megfelelően történt (az első támogatást 2002. május 29-én, az utolsót december 17-én írta jóvá a Kincstár az intézmény számláján).

Annak ellenére, hogy áthúzódó fizetési kötelezettségek keletkeztek, a támogatás még 2002. évben teljes egészében kiutalásra került az intézmény számára, aminek megfelelően a maradvány-elszámolás is az intézménynél történt meg.

Az előző évhez képest a vagyon 2435 M Ft-tal nőtt. A vagyonváltozás oka elsődlegesen a tárgyi eszközök 1743 M Ft, valamint az elszámolási számlák
583 M Ft összegű növekedése volt, amelynek forrásoldala kedvezően alakult (a kötelezettségek állománya 24,6 M Ft-ról 22,7 M Ft-ra csökkent, a költségvetési tartalék összege 514,4 M Ft-ról a kétszeresére 1096,9 M Ft-ra változott).

A fejezet felügyeletét ellátó szerv a költségvetési beszámoló szöveges indokolását elkészítette. A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OGY fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

Közbeszerzések Tanácsa

A KT fejezeti jogosítványú költségvetési szerv részére a Kvtv. 394,7 M Ft kiadási, 331,9 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 62,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 904,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 780,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 124,0 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 874,3 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 800,2 M Ft, a támogatásnál 124,0 M Ft volt.

A Közbeszerzések Tanácsának alapító okirata nincs, azonban annak tartalmi követelményét a Kbt. maradéktalanul kielégíti. A szervezet 3 SzMSz-e együttesen sem elégíti ki az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés szerinti összes követelményt.

Nem rögzítették a KT feladatának, tevékenység ellátásának forrásait, a feladatmutatók megnevezését, körét, a költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdéseket, a Közbeszerzési Értesítő kiadásának, mint üzletszerű gazdasági tevékenységnek (Kbt. 17. §) a minősítését, elszámolási formáját.

A KT Ügyrendet nem készített. A hatásköri és felelősségi kérdésekről egyéb, belső szabályzatokban részlegesen, összhanghiánnyal és munkaköri összeférhetetlenséggel rendelkeztek (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdés, 138. § (1) bekezdés). A munkaköri leírások és a gazdasági szabályzatok nincsenek összhangban.

A KT az ellenőrzött időszakban rendelkezett az alapvető gazdálkodási szabályzatokkal, azok többsége azonban nem teljes körűen felelt meg a jogszabályi követelményeknek (számlarend, leltározási, leltárértékelési, pénzgazdálkodási, belső ellenőrzési), míg kiegészítésre szorul a számviteli politika és a bizonylati szabályzat.

A gazdálkodási, elszámolási tevékenységét a szervezet több vonatkozásban nem a hatályos előírások betartásával látta el. A kötelezettségvállalások teljes körénél hiányzott az ellenjegyző aláírása, és számos esetben teljesítésigazolás nélkül érvényesítették és fizették ki a számlákat. A jogszabályi előírásoknak nem felelt meg a 2002. évi leltár lebonyolítása - tartósan adott kölcsönök, adósok, szállítók - és több analitikus nyilvántartás vezetése sem (kötelezettségvállalás, tartós kölcsönök, szállítói tartozások, egyéb jogviszonyban történt foglalkoztatás stb.).

A KT feladatát, szervezetét, előirányzatait a 2002. évi kormányváltás nem érintette, a központosított bérszámfejtésben nem vesz részt.

A KT 2002. évi előirányzatainak módosítása és teljesítése a főösszegek egyezősége mellett, - rendszerbeli okok miatt - eltért az ÁHH adataitól (előző- és tárgyévi függő-, kiegyenlítő- kiadások, bevételek, a 2001. évi előirányzat-maradvány felhasználás). A beszámoló belső egyezőségét a K11 program visszaigazolta.

A KT feladatellátásnak kiadásait időarányos támogatási keretmegnyitással finanszírozták, ami a működési bevételek folyamatossága miatt likviditási többletet eredményezett.

A KT költségvetési törvényben jóváhagyott 394,7 M Ft-os eredeti kiadási előirányzatát, kormánydöntéssel 61,2 M Ft-tal, az előző évi előirányzat maradvány miatt 76,6 M Ft-tal, működési bevételi többlet miatt 371,5 M Ft-tal növelték. Az előirányzat módosítások kezelése (időpont, számismétlődés, folytonossághiány), nyilvántartása nem felelt meg a szabályszerűségi követelményeknek.

A Dunán és mellékfolyóin 2002. augusztusban kialakult árhullám által okozott károk rendezése miatt a Kormány 0,2 M Ft dologi kiadáscsökkentést hajtott végre, aminél nem vette figyelembe a Kbt. 11. § (3) bekezdésének azon előírását, hogy a KT előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül nem hajtható végre átcsoportosítás.

A KT felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosításainak időpontja csak részben volt megállapítható. A 2001. évi előirányzat maradvány intézményi előirányzat-módosítása a jóváhagyást megelőzően történt (Áht. 93. §).

A központi költségvetés általános tartalékából az intézmény 2002-ben nem, a céltartalék terhére a közszolgálati illetményrendszer változása miatt részesült. Indokoltságát részletes számításokkal támasztották alá.

A KT fejezeti kezelésű előirányzattal 2002-ben nem rendelkezett.

A 2001. évi előirányzat-maradványát (76 611,0 E Ft) a PM csak 2002. november 29-én hagyta jóvá. Az intézmény a beszámoló aláírását felügyeleti jogkörű felülvizsgálatnak és a maradvány szempontjából jóváhagyásnak tekintette.

A maradvány 2002. évi felhasználásának tételes ellenőrzése megállapította, hogy a KT beszámolójában jelzett kötelezettségvállalással rögzített összegből (76,3 M Ft) 42,5 M Ft tényleges kifizetési kötelezettsége csak 2002-ben keletkezett. A maradvány elszámolásakor a peresített bírság összegének 50%-át - jogszabályi felhatalmazás nélkül - kötelezettségvállalásként vették figyelembe. További eltérés a közzétételi díjvisszafizetésnél, lapkiadás veszteségrendezésére fordított összegénél, valamint jutalomfizetés miatt állt elő.

A 2000. óta perelt bírságok közül 4 tétel visszafizetéséről (17,5 M Ft) csak 2002. nyarán döntött az illetékes Bíróság. Visszafizetésének jogosultját, összegét, esedékességét a beszámoló összeállításánál nem ismerték és nem rendelkeztek az Ámr. 66. § (11) bekezdésének megfelelő dokumentumokkal sem.

A lapkiadás veszteségére 26,5 M Ft összeget mutattak ki, mint kötelezettséggel terhelt maradványt. Ezzel szemben 2002. októberében történt kifizetés az eredetileg kimutatott összegnél alacsonyabb értékben.

A KT a nemzetközi közbeszerzési konferencia szervezésével kapcsolatos kiemelkedő közreműködés honorálására 2002. február 21-én 2,9 M Ft jutalmat fizetett ki. Ezzel dokumentálta a 2001. évi beszámolóban megjelenített 2,7 M Ft-os személyi juttatások maradványának kötelezettségvállalással való terheltségét, amit a helyszíni ellenőrzés nem fogadott el. A jutalom maradvány terhére történő kifizetésére a Kormány jóváhagyása esetén, és azt időben követően kerülhetett volna sor (Áht. 93. § (5) bekezdés).

Az intézmény 2002. áprilisában részleges bérfejlesztést hajtott végre, melynek dokumentumait - a teljességi nyilatkozat aláírása ellenére - nem adtak át ellenőrzésre. KT a munkavállalói és az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottai részére 17 havi illetményt biztosított, amit a pénzforgalmi jelentésben rendszeres személyi juttatásként szerepeltettek (számfejtése, bérfeladása ettől eltért). A 4 havi többletilletmény évenkénti kifizetését szakmai jogszabály nem garantálja, a jövőbeni megismétlődése a működési bevételek alakulásától és felhasználásától függ. Ez a megoldás nem felel meg az Ámr. 58. § (3) bekezdésében foglaltaknak.

Az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal jellemzően folyamatos, munkaviszony jellegű szerződéseket kötöttek (meghatározott munkaidő, havi illetmény, stb.) és részükre a köztisztviselőket megillető juttatásokat biztosítottak. (munkabér, 13-17. havi illetmény, jutalom, szabadság, üdülési hozzájárulás, ruhapénz, BKV bérlet).

Előfordult - két esetben - hogy olyan megbízási szerződéssel foglalkoztatott részére is történt egyéb juttatás kifizetés (jutalom), akiknek a szerződése nem tartalmazott ilyen jellegű juttatást.

A 2002. évi előirányzat-maradvány (49 833 E Ft) megállapításának számszaki levezetése pontos, de annak kötelezettségvállalással való terheltségét csak részben támasztották alá a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (11) bekezdésében rögzített dokumentummal.

A KT átfogó eszközfejlesztési tervvel nem rendelkezett, a 2002. évben indított beruházások, felújítások döntések dokumentumát - a helyszíni ellenőrzés lezárásáig - nem bocsátották az ellenőrzés rendelkezésére. A KT vagyoni helyzete 2002-ben számottevően nem változott, a mérlegében az eszközök főösszege 10,3 M Ft-tal (2,4%) emelkedett, az előző évhez képest az év végén áthúzódó kötelezettségei csökkentek.

A 2002. évi zárszámadási törvényjavaslat fejezeti indokolásában a tényadatok elemzése mellett szűkszavúan tértek ki az alakulásuk okára. A bevételi előirányzatok 133,9%-os túlteljesítésének indokaként a nettó módon történt tervezést jelölték meg, amit 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslat fejezeti indokolása nem igazolt vissza. A fejezeti indokolásban nem mutatták be a közbeszerzési tevékenységgel kapcsolatosan szerzett szakmai tapasztalatokat, a többletbevételek elérésében szerepet játszó mélyebb okokat, a gazdálkodás és a vagyongazdálkodás összefüggéseit (PM zárszámadási körirat B. I. 1. pont).

Letéti számlával az intézmény nem rendelkezett. Az előző számvevőszéki ellenőrzés ajánlásait a KT részben hasznosította (számviteli politika elkészítés).

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KT 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak - a lényegességre tekintettel - nem felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét nem megbízható módon mutatta, az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözték a következők miatt:

A Mérleg eszközeinek és forrásainak 2002. XII. 31-ei állománya (és főösszege)

• az adósok soron - a peresített bírság figyelembe vétele miatt - 231 520 E Ft-tal magasabb,
• a saját tőke (tőkeváltozások) állományának egyenlege 227 466 E Ft-tal magasabb,
• a szállítói kötelezettségek állománya 4054 E Ft-tal magasabb a valós értéknél.

Továbbá a mérlegben rossz soron vették számba a tartósan adott kölcsönök következő évben esedékes 4100 E Ft törlesztését, amit az egyéb követelések soron kell figyelembe venni.

A Pénzforgalmi jelentés maradvány felhasználás sorában, 42,5 M Ft értékben olyan kiadások szerepeltek, amelyekre a szervezet nem rendelkezett a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségvállalási dokumentumok egyikével sem, maradványként történő elszámolásuk eltért a jogszabályi előírástól.

A pénzforgalmi jelentés személyi juttatás kiadásai, a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások között mintegy ± 53 M Ft összegben módosítást igényel.

A Közbeszerzések Tanácsa főtitkárának észrevétele szerint:

"A bírság mérlegben való szerepeltetési technikája 1997 óta folytatott gyakorlat; eddig sem az ÁSZ korábbi ellenőrzései, sem a Pénzügyminisztérium, sem pedig a Magyar Államkincstár nem kifogásolta.

A számvevői jelentésnek, a Jelentés-tervezetnek, illetve a Függelékben szereplő összefoglalónak természetesen vannak olyan elemei, észrevételei, amelyeket a gazdasági munka során az elkövetkező években figyelembe kell vennünk, sőt az észrevételek napi gyakorlatba történő átemelése már meg is kezdődött. A megelőző évek ÁSZ jelentéseiben foglaltakat is figyelembe véve azonban az összesítőkben szereplő negatív észrevételekkel nem tudunk egyetérteni."

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

A KE fejezet részére a Kvtv. 490,1 M Ft kiadási előirányzatot és 490,1 M Ft költségvetési támogatási előirányzatot hagyott jóvá, bevételi előirányzata nem volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 637,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 40,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 597,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 578,9 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt)
40,4 M Ft, a támogatásnál 597,2 M Ft volt.

A Köztársasági Elnöki Hivatal 1993. január 1-jén kelt alapító határozata az Áht. 88. § (3) bekezdésének teljes mértékben nem tesz eleget, mivel nem tartalmazta a költségvetési szerv alapítójának a nevét, az intézmény által ellátható vállalkozási tevékenység körét.

A Hivatal önálló költségvetési intézményként már 1990. év óta, az Alkotmány módosítását követően működik. A Hivatal "alapításáról" azonban csak a 2000. évi XXXIX. tv. - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló - 10. § (1) bekezdése rendelkezik, amely szerint " A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal" segíti.

Az alapító határozat aláírása azonban megelőzte a fejezet jogszabály szerinti alapítását, így a kifogásolt hiányosság az időbeli eltérések anomáliájára vezethető vissza.

A 2000. évi XXXIX. tv. 10. §. (2) bekezdése szerint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatal vezetője állapítja meg, és a köztársasági elnök hagyja jóvá. Az SzMSz-t 2000. december 30-án a Magyar Köztársaság Elnöke jóváhagyta.

A fejezet beszámolójának megbízhatóságát befolyásoló belső szabályzatok a számviteli törtvény és annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint a jogi szabályozással összhangban voltak, a szabályzatokat a fejezet szakmai feladatai és sajátosságai figyelembe vételével alakították ki.

A Hivatal a költségvetési belső ellenőrzésről szóló szabályzatát a 15/1999. (XII. 30.) Korm. rendeletnek megfelelően csak a 2003. évben aktualizálta.

A Magyar Köztársaság Elnöki Hivatala fejezet zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár által prezentált adatok közötti egyezőség mind az előirányzatok, mind a bevételi és kiadási előirányzatok tekintetében fennállt.

A főkönyvi kivonat belső összefüggései teljesültek. A zárlati rendező tételek könyvelése az előírásoknak megfelelően, hiánytalanul megtörtént. A zárás után a számlákra vonatkozó előírt követelmények és egyezőségek fennálltak.

A módosított előirányzatok és a teljesítési adatok a főkönyvben és a beszámoló jelentés megfelelő soraiban megegyeztek. A beszámolójelentést a K11 program segítségével ellenőrizték, belső hibát a program nem jelzett. A beszámoló adatai összhangban voltak mind a főkönyvi kivonattal, mind a beszámoló jelentés tábláival.

Az ÁHH által megállapított és a Kincstár által átutalt havi előirányzat felhasználási keret a fejezet részére gazdálkodási problémát nem jelentett.

A fejezet költségvetésében tervezett "Állami kitüntetések" 119 M Ft összegű, fejezeti kezelésű előirányzatának megnyitása nem havi bontásban, hanem egy összegben történt, mivel a jóváhagyott összeg túlnyomó részét a Kossuth és Széchenyi díjak odaítélése alkalmával használták fel, ennek időpontja pedig március 15-e.

A fejezeti kezelésű előirányzat év közben az intézményi költségvetés előirányzatát növelte, az előirányzatról és annak felhasználásáról külön nyilvántartást vezettek.

A beszámoló adatai az előirányzat-nyilvántartás, valamint a könyvvitel adataival megegyeztek. Az előirányzat változtatásokat az Áht., valamint a végrehajtására kiadott 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján végezték el. Az előirányzat-módosítások hatásköri bontásban a következők voltak: kormányzati hatáskörben 58 618 E Ft, felügyeleti szervi hatáskörben 198 803 E Ft és intézményi hatáskörben 9090 E Ft.

Az általános tartalékból a fejezet 16 700 E Ft összegben részesült. Az általános tartalékból jóváhagyott előirányzat-többlet fejezeti igénylését alátámasztó számítások rendelkezésre álltak. A pótelőirányzat az állami kitüntetésekkel kapcsolatos dologi kiadások fedezetére szolgált.

A 2000. évi CXXXIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselők új illetményrendszerének bevezetéséből adódó többletkiadások fedezetére, előirányzat-igénylés alapján a fejezet kiadási és támogatási előirányzatát a PM 39 950 E Ft-tal megemelte a céltartalék terhére.

Ugyancsak a céltartalék terhére a jubileumi jutalom előirányzatát a Ktv. módosulásából származó növekménye miatt 3568 E Ft-tal növelhették.

Az előirányzatokról és módosításukról vezetett nyilvántartás világos, jól áttekinthető, adatai a beszámoló és a főkönyvi kivonat adataival megegyeznek.

Az előirányzat-módosítások minden esetben szabályosak, és megfelelően dokumentáltak voltak. A módosítások a főkönyvi könyvelésben hiánytalanul rögzítésre kerültek.

Az évközben végrehajtott előirányzat-módosítások bizonylatai rendelkezésre álltak. Az előirányzatokról vezetett nyilvántartáshoz mind a belső, mind a külső bizonylatokat csatolták. A nyilvántartás áttekinthető és rendszerezett volt.

A tényleges kiadás összege 578,9 M Ft volt, ami az eredeti előirányzathoz képest 149,9% "teljesítést", a módosított előirányzathoz képest viszont megtakarítást jelent.

A módosított előirányzatok és azok teljesítése alapján megállapítható, hogy a fejezet/intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott volt. A kiemelt előirányzatot nem lépték túl, azon belül sem voltak jelentős túllépések. A kiemelt előirányzaton belül az egyes tételeken keletkező megtakarítások fedezték a más rovatokon kimutatott túllépések összegét, amit a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályok is megengednek.

A kiadási előirányzatok teljesítését különféle módszerekkel kiválasztott minta alapján ellenőriztük. A minta elemei létező tételek voltak, ennek alapján a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségére, kiegyensúlyozottságára lehet következtetni. A jól megszervezett ügyvitel alapján a bizonylatok visszakereshetőek voltak, azokat a kötelezettségvállalás rendjének megfelelően kezelték, a számlaérvényesítő bizonylatokat teljes körűen és pontosan kiállították.

A Sándor Palotába való költözés következtében önálló házipénztár működtetése, illetve önálló beszerzések bonyolítása szükséges, amely indokolja ezen területek működésének kialakítását és szabályozását.

A fejezeti kezelésű előirányzat cím a Köztársasági elnökség fejezetnél kizárólag költségvetés tervezési kategória, mivel az ott tervezett előirányzat év közben a Köztársasági Elnöki Hivatal címre kerül átcsoportosításra, és felhasználása is ott történik. A fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott célt szolgál (Állami kitüntetések), amely nem feladatfinanszírozás körébe vont előirányzat.

A fejezeti kezelésű előirányzatok szabályzatát a Hivatal vezetője csak
2002. április 24-én hagyta jóvá, ami nem felel meg az Áht. 49. § o) pontjában foglaltaknak, mivel a törvény előírása szerint a fejezeti kezelésű előirányzatot február 15-ig a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének kell a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályoznia. A beszámolási időszakra vonatkozó szabályozás azonban nem tartalmazta a pénzügyminiszter aláírását, annak ellenére, hogy a Hivatal a PM részére a dokumentumot elküldte.

A fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról az intézmény elkülönített nyilvántartást vezetett. A számítógépes nyilvántartás alkalmas volt arra, hogy az előirányzat terhére történt folyósítások tétel szerinti bontásban bármikor lekérdezhetőek legyenek. Az előirányzatokat és a teljesítéseket a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten kezelik, így ezzel gyakorlatilag az elszámolások dokumentálása is megoldott.

A felhasználás a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összege 4323 E Ft.

A 249/2000. (XII. 24) Korm. rendelet 40-44. §-ai szerinti kiegészítő mellékletet az intézmény elkészítette. A szöveges rész a gazdasági év általános értékelését tartalmazta.

A fejezet 2002. évben keletkezett előirányzat-maradványa 58 705 E Ft, amely az alaptevékenység előirányzat-maradványa volt (vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat). Az előirányzat-maradvány megállapítása helyesen történt. A beszámoló 42. űrlapján kimutatott adatok a főkönyvi könyvelés adataival, valamint a beszámoló pénzforgalmi kiadás vonatkozó tételeivel megegyeztek.

A maradvány összegéből 703 E Ft a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiummal kötött megállapodás alapján, a közigazgatási továbbképzési céltartalékból kapott pénztámogatás. A támogatási összegre a megállapodott határidőig nem vállaltak kötelezettséget, ezért a támogatás összege az előirányzat-maradvány jóváhagyása előtt a céltartalékba visszafizetésre került.

Az előirányzat-maradvány összetételéről kimutatás készült, amely részletesen tartalmazta szerződésenkénti, illetve kötelezettségvállalásonkénti bontásban az áthúzódó személyi-, dologi-, felhalmozási maradványokat.

A mérleg szerint a vagyonváltozás összege a mérleg főösszegét 83,6 M Ft-tal növelte, ami az előző évhez képest 260%-os növekedésnek felelt meg. A vagyonváltozás döntő részét a beruházások állományának, illetve a pénzeszközöknek a növekedése indokolta. A mérlegben szereplő értékek valósak, leltárral megfelelően alátámasztottak.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KE fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Az ALB fejezet részére a Kvtv. 948,6 M Ft kiadási előirányzatot, 16,4 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 932,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1320,3 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 206,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1113,7 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1245,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 198,9 M Ft, a támogatásnál 1113,7 M Ft volt.

A fejezet az Alkotmánybíróság intézményéből áll. Az SzMSz, valamint az aktualizált belső ellenőrzési szabályzat hiányából fakadóan szabályozottsági ellentmondások álltak fenn, aminek következtében a gazdálkodási feladatok végrehajtásával kapcsolatos hatás-, és felelősségi körök szabályozása nem volt megfelelő. A gazdálkodás szabályozottságát biztosító, alapvetően szükséges belső szabályzatokat elkészítették. A könyvvezetés megfelelően szabályozott, a fejezet és a Kincstár együttműködése zavarmentes volt.

A fejezet felügyeleti szervének költségvetési beszámolója az intézményi beszámolóra épült. A fejezet felügyeleti szerve költségvetési beszámolóját határidőre elkészítette és a kincstári beszámoló adataival egyeztette. Az egyeztetés az előirányzatoknál nem tartalmaz eltérést, a teljesítéseknél - rendszerbeli okok miatt - az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, illetve a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások összege miatt van eltérés. A kiadási adatok közötti eltérések a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások év végi egyenlegével azonosak.

A fejezet előirányzat-keret megnyitása 2002. év folyamán a költségvetési törvényben megállapított előirányzat időarányos részének, illetve annak kormányzati hatáskörben, a közszolgálati illetményrendszer hatásai miatt végrehajtott előirányzat módosításai alapján történt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során a vizsgálat szabálytalanságot nem állapított meg. Az ellenőrzés alá vont tételek utalványozása, ellenjegyzése, érvényesítése és könyvelése szabályszerű volt.

Az előirányzatok között a fejezeti kezelésű előirányzatból történt átcsoportosítások miatt jelentős változás volt. A központi felhalmozási kiadások 177,2 M Ft összegű keretéből 11 db gépkocsit szereztek be, valamint ebből finanszírozták az ALB székházépülete számítástechnikai rendszerének, telefonhálózatának cseréjét is. Az átcsoportosítás szabályszerű és teljes körűen dokumentált módon történt.

A beszerzés az előirányzat szerinti értékben megtörtént, a fejezet a beruházás bonyolításával kapcsolatos, az államháztartásról szóló jogszabályok szerinti intézkedéseket végrehajtotta.

Az előirányzatok növekedését jelentette továbbá az új közszolgálati illetményrendszer hatása is.

A pénzforgalom nélküli bevételek összege az intézmény 2001. évi 43 M Ft előirányzat-maradványának igénybevételéből származott.

A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 54 M Ft, amely a 2002. decemberi személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó szja 2003. évre való áthúzódásából származott. A fejezeti kezelésű előirányzat 2002. évi beszámolója az év végén az elszámolásokkal összhangban 12,7 M Ft előirányzat-maradványt tartalmazott.

Az Alkotmánybíróság mérlegfőösszege 1066 M Ft, 12%-kal volt magasabb, mint 2001. év végén. A vagyoni helyzet változását a központi beruházási előirányzat felhasználása okozta. A tárgyi eszközök 100,4 M Ft-tal növekedtek, a befektetett eszközök állománya 101 M Ft-tal nőtt.

A fejezet 2002. évi mérlege főkönyvi kivonattal és leltárakkal alátámasztott volt, a mérlegvalódiság fennállt.

A fejezet elkészítette a beszámoló szöveges indokolását, amely áttekinthető képet nyújt az ALB fejezet 2002. évi gazdálkodásáról. Az abban foglalt adatok az ALB nyilvántartásaiban megtalálhatók, a mérlegben és a beszámolóban foglaltakkal megegyeznek.

A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

Az előző ÁSZ vizsgálat által feltárt - az ALB szabályozottságában meglévő - hiányosságok (SzMSz, belső ellenőrzési szabályzat) továbbra is fennálltak.

Az ÁSZ évek óta javasolja, hogy a kormányrendeleteknek megfelelően az ALB aktualizálja a belső ellenőrzési szabályzatát. A helyzet a 2002. év végére olyan mértékben rosszabbodott, hogy év végével a korábban szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr jogviszonya is megszűnt. 2003 elejétől az Alkotmánybíróság belső ellenőrzés nélkül működik. Ez az állapot a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétes.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az ALB fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA

Az OBH fejezet részére a Kvtv. 623,1 M Ft kiadási előirányzatot, bevételi előirányzatot nem, csak 623,1 M Ft költségvetési támogatási előirányzatot hagyott jóvá. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1054,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 309,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 745,6 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 987,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 309,0 M Ft, a támogatásnál 745,6 M Ft volt.

A fejezet egy intézményből áll, amelynek rendeltetése az Országgyűlés által megválasztott általános országgyűlési biztos és helyettese, a kisebbségi országgyűlési biztos és az adatvédelmi biztos munkafeltételeinek megteremtése, a biztosok irodáinak működtetése. A gazdálkodási feladatokat ellátó Hivatal végzi a fejezet könyvvezetéssel, költségvetési beszámolással kapcsolatos feladatait.

Az OBH a működéséhez és gazdálkodásához szükséges belső szabályzatokkal rendelkezett, s ezek alkalmazása során a jogszabályi változásokat naprakészen alkalmazzák, a szabályzatok módosításának kisebb elhúzódása mellett.

A fejezet költségvetési beszámolója az intézményi beszámolóra épül, a költségvetési beszámoló leltárral alátámasztott, az analitikus nyilvántartásokkal, valamint a főkönyvi kivonattal való számszaki és tartalmi egyezősége fennállt.

A fejezet költségvetési beszámolóját határidőre elkészítette és a kincstári beszámoló adataival egyeztette. Az egyeztetés az előirányzatoknál nem tartalmaz eltérést, a teljesítéseknél - rendszerbeli okok miatt - a kiadásoknál az előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, illetve a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások összege miatt van eltérés. A bevételi és kiadási adatok közötti eltérések a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások év végi egyenlegével azonosak.

A fejezet előirányzat-keret finanszírozása 2002. év folyamán a költségvetési törvényben megállapított előirányzat időarányos részének, illetve annak kormányzati hatáskörben, a közszolgálati illetményrendszer hatásai miatt a céltartalék terhére végrehajtott előirányzat módosítás alapján történt.

Az új székházzal kapcsolatos kiadásokra biztosított forrás jelentősen módosította a dologi és felhalmozási kiadási előirányzatokat, az előirányzatok közötti átcsoportosítás kormányhatározat alapján történt. Az átcsoportosítás szabályszerű és teljes körűen dokumentált volt.

Az előzőekből következően az eredeti kiadások előirányzataihoz képest a dologi kiadások előirányzata 63 M Ft-tal, a felhalmozási kiadások 122 M Ft-tal, az államháztartáson belüli pénzeszközátadás 40 M Ft-tal magasabb összegben teljesült. A források felhasználása biztosította az OBH összes számítógépének cseréjét, az új számítógépes hálózat és szerver, valamint új szoftverek beszerzését, amelyek, többek között az intézmény internetes elérésének feltételeit jelentősen javították.

A fejezet bevételi előirányzatát növelte az előző évi 261,2 M Ft összegű előirányzat-maradvány, amelyet a jóváhagyott célra használtak fel. További bevételt jelentett a MeH-től 32 M Ft összegben kapott pályázati forrás, szintén a MeH-től kapott 3,6 M Ft gyakornoki munkabér és járulék összege. Az intézmény saját bevétele 10,2 M Ft volt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során a vizsgálat szabálytalanságot nem állapított meg. Az ellenőrzés alá vont tételek utalványozása, ellenjegyzése, érvényesítése és könyvelése a jogszabályoknak és a belső szabályozásoknak megfelelően valósult meg.

Az OBH-nál fejezeti kezelésű előirányzat nem volt.

A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 82 M Ft volt, amely alapvetően az informatikai fejlesztés 2003. évre való áthúzódásából származott. Ebből a tárgyévi kiadási megtakarítás 66,8 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány összege tartalmazta az előző évről származó 15,3 M Ft, a beszámolási időszakban fel nem használt maradvány összegét is.

Az OBH mérlegfőösszegének értéke 248,6 M Ft-tal (24%-kal) kevesebb, mint 2001. év végén. A vagyoni helyzet változását a befektetett eszközök növekedése jellemezte. A forgóeszközök 193 M Ft-tal csökkentek, ezen belül a pénzeszközök értéke csökkent, amit az előző évi előirányzat-maradvány felhasználása indokolt.

A fejezet felügyeleti szerve elkészítette a beszámoló szöveges indokolását, amely áttekintő képet nyújtott az OBH gazdálkodásáról. Az abban foglalt adatok az OBH nyilvántartásaiban megtalálhatók, a mérlegben és a beszámolóban foglaltakkal megegyeznek.

A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

Az előző ÁSZ vizsgálat által feltárt hiányosságok jelentős részét az OBH az átdolgozott SzMSz kiadásával megszüntette.

Az OBH székházául szolgáló épületből 2003. június folyamán elköltözött az épületrész korábbi bérlője, az OTP Bank Rt., ezáltal lehetőség nyílt a szervezet egy épületben való elhelyezésére, amelynek végleges megoldását célszerűnek tartjuk.

A fejezet 2002. évi mérlege főkönyvi kivonattal és leltárakkal alátámasztott, a mérlegvalódiság fennállt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OBH fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Az Állami Számvevőszék fejezet 2002. évi zárszámadását független könyvvizsgáló ellenőrizte. A felülvizsgálatot követően az auditor az alábbi hitelesítő záradékkal hagyta jóvá a beszámolót:

"Elvégeztük az Állami Számvevőszék 2002. évi decemberi 31-i mérlegének - amelyben az eszközök és források egyező végösszege 1 511 404 E Ft - pénzforgalmi jelentések, valamint előirányzat-maradvány kimutatásának és kiegészítő mellékletének (továbbiakban: a mérleg, a pénzforgalmi jelentés, az előirányzat-maradvány kimutatás) vizsgálatát, amelyeket az Állami Számvevőszék 2002. évi költségvetési beszámolója tartalmaz. Az éves beszámolónak, amely a pénzügyi kimutatásokból és a szöveges beszámolóból áll, az elkészítése az Állami Számvevőszék vezetésének a feladata. A mi feladatunk a pénzügyi kimutatás véleményezése könyvvizsgálatunk alapján, valamint annak megítélése, hogy a szöveges beszámolóban közölt számviteli információk összhangban vannak-e a pénzügyi kimutatásokban foglaltakkal.

Hivatkozva a 2002. április 15-én kiadott jelentésünkre, közöljük, hogy a 2001. évre vonatkozó könyvvizsgálatunk alapján korlátozás nélküli záradékot adtunk ki.

A könyvvizsgálat során az ÁSZ éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló az ÁSZ vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad."

VI. BÍRÓSÁGOK

A BIR fejezet részére a Kvtv. 37 636,5 M Ft kiadási, 4368,8 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 33 267,7 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 44 727,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 9442,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 35 284,9 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 42 085,0 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 8672,9 M Ft, a támogatásnál 35 284,9 M Ft volt.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. (Bsz.) szabályozza az igazgatás rendszerének részletes felépítését.

A Bíróságok fejezethez 22 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény tartozik (Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (Hivatal), Legfelsőbb Bíróság, fővárosi, megyei bíróságok). A megyei bíróságokhoz 111 helyi és 20 munkaügyi bíróság tartozik.

Az intézmények rendelkeznek írásba foglalt, Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által jóváhagyott, aktuális és a hatályos jogszabályoknak megfelelő Szervezeti és Működési Szabályzattal. A szabályzatban egyértelműen meghatározottak az egységek, osztályok feladatai, felelőssége. Valamennyi intézmény rendelkezik Ügyrenddel. A kapcsolódó jogszabályok és az SzMSz változása esetén felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat elvégzik.

A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzési eljárások írásban dokumentáltak (kivétel a Zala Megyei Bíróság). A vezetői ülések rendje szabályozott és döntései dokumentáltak.

Az egyéb szabályzatok saját hatáskörben készültek.

A számviteli politikáját nem dolgozta át a 295/2001. (XII.21.) Korm. rendeletnek megfelelően a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság és a Tolna Megyei Bíróság.

Számlarenddel, számlatükörrel, értékelési szabályzattal, leltározási és leltárkészítési szabályzattal, pénzkezelési szabályzattal minden intézmény rendelkezik.

Nem készített Bizonylati rendet a Tolna Megyei Bíróság, a Vas Megyei Bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Hivatal, valamint önköltség-számítási szabályzatot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság és az OIT Hivatal.

Az OIT, a Hivatal és a bíróságok belső ellenőrzésének közvetlen irányítását a fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését a Hivatal Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Osztályának közreműködésével látja el. A Bsz. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint az OIT elnöke képviseli a tanácsot a belső ellenőrzés irányításában. A Hivatal SzMSz-e és az elnök által jóváhagyott Ügyrend szerint a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Osztály átruházott jogkörben irányítja az intézmények belső ellenőrzését, amely nincs összhangban a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével.

A gyakorlatban az OIT a belső ellenőrök számára a megyei elnökök útján ad feladatot, az osztály pedig módszertani útmutatást nyújt.

A belső ellenőrzés irányítása körében megfelelő hatáskör- és munkamegosztás alakult ki az OIT, illetve a tanács elnöke és az ellenőrző szervezet között.

A Bsz. 39. § g) pontja szerint az OIT közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést, de a törvény szövegéből nem állapítható meg, hogy csak az OIT, illetve a Hivatala, vagy a fejezet egészének belső ellenőrzésére vonatkozik ez a jogkör.

Az OIT 2002. november 6-án megtartott ülésén előírta a Bíróságok fejezet és a fejezethez tartozó intézmények egységes elvek szerinti gazdálkodását rögzítő IM rendeletek, utasítások felülvizsgálatának kezdeményezését, a fejezet Gazdálkodási Szabályzatának elkészítését. A megvalósítás határideje 2003. június 30. Az ülés tárgyalta továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. és a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati felügyeleti, valamint a belső ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben megjelenő normák összhangját biztosító jogszabály-változtatás kezdeményezését. Megvizsgálta a felügyeleti szerv és az intézmények belső ellenőrzésének kapcsolatát, az egységes irányítás módját szabályozó Ellenőrzési Szabályzat kiadását. A megvalósítás határideje 2003. július 31.

A fejezet felügyeleti szerve külön körlevelet adott ki az intézmények részére a PM köriratban előírt feladatok egységes értelmezéséhez.

A fejezeti, illetve intézményi szinteken elkészült az éves költségvetési beszámoló a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján meghatározott határidőre, amelyeket az intézmények vezetői és a gazdasági vezetők írták alá. A beszámolókhoz elkészült a szöveges értékelés is.

A felügyeleti szerv (OIT), eleget tett az intézményi beszámolókra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségének.

Az ellenőrzés során egyeztettük az intézményi beszámolókat a főkönyvi kivonatok vonatkozó adataival, amelyek két megyei bírósági beszámoló esetében mutattak eltérést.

A fejezet felügyeleti szerve ellenőrizte az intézményi beszámolókat, tételesen egyeztette a beszámoló adatait a főkönyvi kivonattal, azonban a jelen ellenőrzés által kifogásolt eltérések nem kerültek feltárásra. A leltározás elvégzéséről a bíróságok írásban nyilatkoztak. Megvizsgálták az alaptevékenységbe tartozó feladatok pénzügyi teljesítését, ezt a költségvetési beszámoló borítóján aláírással igazolták, amelyet az OIT elnöke hagyott jóvá. A feladatok szakmai ellenőrzése az OIT hatáskörébe tartozik.

A fejezet és az intézmények havi előirányzat-felhasználási keretét a 217/1998. Korm. rendelet 109. § (1) bekezdése alapján nyitotta meg a Kincstár a költségvetésben jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülése alapján. Az időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret nem volt elegendő - a kiemelt előirányzatok szintjén - a fejezet feladatainak finanszírozására. A finanszírozási hiányból származó likviditási problémát a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással oldották meg. Előfinanszírozásra két esetben volt szükség, a 13. havi illetmény és a szabadságmegváltás kifizetése miatt.

Az előirányzatok közötti átcsoportosítások a fejezeti kezelésű előirányzatoknak az intézményekhez történő átcsoportosításán kívül, elsődlegesen a jelentkező likviditási gondok megszüntetését célozták. A likviditási probléma keletkezésének fő oka, hogy a dologi kiadási előirányzatok csak a bevételi többletek összegével emelkedhettek, amely nem fedezte az ár- és díjemelkedéssel járó többlet-kiadásokat. A 2001. és 2002. évi költségvetésben tervezett évenként 3-3 százalékpontos társadalombiztosítási járulékcsökkenés csak 2-2 százalékpontban realizálódott. A fent említett okok a Legfelsőbb Bíróságnál, a Fővárosi Bíróságnál, a Hivatalnál és 13 megyei bíróságnál okoztak likviditási gondokat.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak. Az átcsoportosítások indokoltak voltak.

A kormányzati struktúraváltozás nem érintette a fejezetet. Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra nem került sor.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet nem részesült.

A céltartalékból a fejezethez átcsoportosított előirányzatok felosztása és felhasználása a felülvizsgált igényekkel és a törvényi előírásokkal összhangban álló feladatokat, kötelezettségeket finanszírozott. A vizsgálat során szabálytalanságot nem tapasztaltunk.

A kiadásokon belül a személyi juttatások eredeti előirányzata 22 202,1 M Ft, módosított előirányzata 23 409,3 M Ft és teljesítése 23 364,6 M Ft volt. A személyi juttatások kifizetésénél nem tárt fel az ellenőrzés szabálytalanságot.

A munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 6952,5 M Ft, módosított előirányzata 7787,1 M Ft, a teljesítése 7760,9 M Ft volt. A személyi juttatások után fizetendő járulékokon túl a bevallás tartalmazta a természetbeni juttatás után fizetendő járulékokat is.

A dologi kiadások és egyéb folyó kiadások eredeti előirányzata 4559,7 M Ft, módosított előirányzata 6306,0 M Ft, teljesítése 5766,1 M Ft volt.

A fejezet dologi kiadásai között jelentős arányt képviseltek a könyv, folyóirat, irodaszer és eszközbeszerzések (17,8%), a távközlési díjak (7,7%), üzemeltetési, fenntartási szolgáltatás kiadásai (56,1%).

A hivatali gépjárművek üzemanyagköltség-elszámolása a fejezetnél számla alapján történt. Az elszámolásnál a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. § alapján meghatározott alapnorma-átalányt helytelenül alkalmazták. Ennek mértékét saját hatáskörben korrekciós tényezőkkel módosították. Az ebből adódó eltérés 4,8 M Ft.

A külföldi kiküldetések elszámolásához a szervezetek szabályzatot készítettek. A külföldi kiküldetésekről terv nem készült, az e célra felhasznált összeg aránya 0,3% volt. Az ellenőrzés során két tétel esetében állapítottunk meg szabálytalanságot.

A külföldi kiküldetések közül a vizsgált tételek dokumentációjából megállapítást nyert, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2002. szeptember 30-án
0,03 M Ft értékben számla nélkül számolt el kiadást.

A Csongrád Megyei Bíróságnál 4 fő bíró kiküldetéséről nem állt rendelkezésre kötelezettségvállalás. A 2002. március 6-án kiegyenlített összeg 0,5 M Ft.

A belföldi kiküldetések kiadásainak aránya 0,06% volt, az elszámolások ellenőrzésénél szabálytalanságot nem tapasztaltunk.

A reprezentáció és a reklám- és propaganda kiadások aránya 1,0%. A bíróságok elnökei a vezetők részére reprezentációs keretet határoznak meg. A keret figyelése éves szinten történik. A ténylegesen felmerült kiadásokat számlákkal igazolják. A belföldi vendéglátás címen elszámolt reprezentációs kiadások dokumentációja nem minden esetben tartalmazta a résztvevők körét. Az ilyen esetekben fennálló szja és eho (1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bekezdése és az 1998. évi LXVL. tv. 2-4. §-ai) fizetési kötelezettségüknek a bíróságok nem teljes körűen tettek eleget.

A Nógrád Megyei Bíróság, a Baranya Megyei Bíróság és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság nem dokumentálta a vendéglátásban részt vevők körét és nem fizette meg a természetbeni juttatások után járó szja és eho fizetési kötelezettséget. A Győr-Sopron Megyei Bíróságnál, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál, a Zala Megyei Bíróságnál, a Veszprém Megyei Bíróságnál, Tolna Megyei Bíróságnál és a Heves Megyei Bíróságnál 1-2 esetben fordult elő a részt vevők körének felsorolása. A Fejér Megyei Bíróság kizárólag az ajándékok után fizeti meg az adókat.

A Bíróságok címnél a felhalmozási kiadások eredeti előirányzata 772,4 M Ft, a módosított előirányzata 3765,4 M Ft és a teljesítése 3345,3 M Ft volt. A beruházás ellenőrzésekor két esetben állapítottunk meg szabálytalanságot.

A Fővárosi Bíróság két beruházása nem felelt meg a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996 (VII. 24.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében előírtaknak. Az egyik a Pesti Központi Kerületi Bíróság parkosítása során a megbízott kivitelező kiválasztásával kapcsolatos 2,4 M Ft értékben, a másik a Budapesti IV-XIII-XV. Kerületi Bíróság átalakításának és bővítésének tervezési munkáira vonatkozik, amely 6,4 M Ft értékről szól.

A bevételek vizsgálatánál a tételek dokumentáltak voltak, eltérést nem tapasztaltunk.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatoknál (informatikai fejlesztés, bírák közösségi jogi felkészítése) meghatározták a feladatot, a kezdeti és a célállapotot, valamint biztosították a folyamatos mérhetőséget és ellenőrizhetőséget a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése szerint.

A fejezeti kezelésű előirányzat 2002. évi beszámolóját a jogszabályokkal összhangban állították össze, a vagyoni és jövedelmi helyzetet a valódiság követelményének megfelelően mutatta be. A központi beruházások előirányzatának felhasználásánál betartották a közbeszerzési szabályokat, a feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása szabályszerűen és a céloknak megfelelően történt.

A PM, a fejezet 2001. évi előirányzat maradványát felülvizsgálta, és azt az Ámr. 66. § (1) bekezdése által előírt határidő (május 15.) után, 2002. november 29-én hagyta jóvá az előterjesztésének megfelelően.

A felügyeleti szerv részéről a 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyása 2002. december 2-án történt, amelynek összege 2903,4 M Ft volt. Ebből 63,6 M Ft-ot kellett befizetni a központi költségvetésbe. A maradvánnyal kapcsolatos könyvviteli tételeket szabályszerűen, pénzforgalom nélküli bevételként vették nyilvántartásba.

A fejezet a 2002. évi előirányzat-maradványát szabályszerűen, az Ámr. 65. §-a alapján, állapította meg és azt megfelelően dokumentálta. A fejezet a bíróságok 2002. évi előirányzat-maradványát felülvizsgálta. A PM részéről a fejezet 2002. évi előirányzat-maradvány jóváhagyására a helyszíni vizsgálat ideje alatt nem került sor.

A Saját tőke az előző évhez viszonyítva 3347 M Ft-tal növekedett.

Az intézményi beszámolók mérlegét leltárral támasztották alá. A leltár összeállítása részben analitikus nyilvántartások egyeztetésével, részben mennyiségi felvétellel történt. Hiányosságot egy megyei bíróság esetében tapasztaltunk.

Nem készült leltár a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mérlegében szereplő 6,9 M Ft egyéb aktív pénzügyi elszámolásokból 2,5 M Ft összegről, és a 0,6 M Ft költségvetési passzív átfutó elszámolásokról, amely ellentétes a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésében leírtakkal.

A Szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartási adatainak a főkönyvi egyeztetése megtörtént. Két megyei bíróságnál eltérést állapítottunk meg az analitika és a főkönyv adatai között, egy másik bíróság esetében pedig a szállítói leltár nem felelt meg a tartalmi követelményeknek.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mérlegében szereplő Szállítóállomány 1 M Ft-tal, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mérlegében 1,4 M Ft-tal kevesebb, mint az analitikus nyilvántartásban feltüntetett összeg.

A Zala Megyei Bíróság szállítói leltárából nem állapítható meg a tárgyévi és a tárgyévet követő év szállítói kötelezettsége.

Az Egyéb immateriális javak mérlegsoron 1,5 M Ft értékben tévesen szerepelnek szoftver termékek (Békés Megyei Bíróság).

Az ingatlanok értékét növelte a beruházások és felújítások aktivált értéke, és csökkentette az elszámolt értékcsökkenés. Az ellenőrzés során egy esetben állapítottuk meg, szabálytalan terven felüli értékcsökkenés elszámolását.

Az ellenőrzés során bizonyítást nyert, hogy a Pest Megyei Bíróság épületének bővítésével, felújításával kapcsolatos, a befejezetlen beruházás részét képező, tervezési és a tervezéssel kapcsolatos egyéb költségek valamint a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos költségek után 286,9 M Ft értékben terven felüli értékcsökkenés került elszámolásra. A beruházás nem hiúsult meg, csupán forráshiány miatt kellett a kivitelezést későbbre halasztani.

A 2002/87 (XI. 26.) számú OIT határozat szerint az OIT felkérte a Pest Megyei Bíróság elnökét, hogy a Pest Megyei Bíróság épületének bővítésére és felújítására kiírt tárgyalásos közbeszerzési eljárást a Kbt. 60.§ (1) bekezdése alapján nyilvánítsa eredménytelennek arra hivatkozással, hogy az ajánlattevők nem tettek az ajánlatkérő részére pénzügyi szempontból megfelelő ajánlatot, mert az ajánlati árak jelentősen meghaladják a beruházás prognosztizált költségét.

A fenti határozat alapján a tárgyalásos közbeszerzési eljárás lebonyolításának költsége 5,3 M Ft számolható el terven felüli értékcsökkenésként. A 281,6 M Ft különbözet a szabálytalanul kimutatott vagyoncsökkenés eredménye, amely nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 53. § (1) bekezdés b) pontjának.

A gépek, berendezések és felszerelések nettó értéke 1867,7 M Ft, amely megegyezett a főkönyvi kivonatban kimutatott bruttó érték és a halmozottan elszámolt értékcsökkenési leírás összegével. A kiegészítő melléklet adatai megegyeztek a mérleg, valamint a főkönyvi kivonat adataival. Az analitikus nyilvántartás számítógép segítségével készült el, melynek egyeztetése a főkönyvvel a negyedév zárásával rendszeresen megtörténik. Az ellenőrzés egy bíróság esetében tárt fel az aktiválással kapcsolatos hibát, egy másik szervezetnél pedig a képzőművészeti alkotások nyilvántartását kifogásolta.

A Békés Megyei Bíróság által a 2002. évben beszerzett gépek, berendezések és felszerelések 268,5 M Ft értékű aktiválása a számla alapján egy összegben történt. Az eszközök könyvekben való rögzítése nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti egyedi értékelés elvének.

A Vas Megyei Bíróság a képzőművészeti alkotásokat helytelenül a könyvekben a "0"-ás számlaosztályban tartja nyilván. (2000. évi C. törvény 26. § (5) bekezdés)

Egy esetben a befejezetlen beruházások helyett a beruházásra adott előleg soron szerepel tévesen a Veszprém Megyei Bíróság alsóőrsi üdülő rekonstrukciójának tervezése 4 M Ft értékben.

A beszámolóban szereplő immateriális javak és tárgyi eszközök könyvszerinti értékének a piaci értékre való helyesbítését az intézmények közül egyedül a Hivatal végezte el. Az elszámolás a 249/2000. Korm. rendelet 30. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történt.

Az Adósok értéke 6959,0 M Ft, amely 910 M Ft növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva. Az adósok egyedi értékelése az intézményeknél nem történt meg, amely ellentétes a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. §-ában foglaltakkal.

Az Adósok részét képező bűnügyi költségek egyedi értékelését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság és a Fejér Megyei Bíróság végezte el. A bűnügyi költségek 20%-át, OIT ajánlás alapján, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Nógrád Megyei Bíróság az éven túli bűnügyi költségek 80%-át számolta el értékvesztésként.

Az előzőekben felsorolt eltérések értéke 386,3 M Ft, amely a mérleg főösszeg 1,2%-a. A fejezet mérlege nem tartalmaz lényeges, hibás állításokat.

A tartósan adott kölcsönök állományában 265,1 M Ft értéken a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére nyújtott lakáscélú támogatás szerepelt. Nem került elkülönítésre az egyéb követelések között a 2003. évi törlesztő részlet.

A fejezet a PM köriratnak megfelelően elkészítette a szöveges beszámolóját. A szöveges értékelés összhangban van a beszámolóban közölt adatokkal.

Fejezetnél központi letéti számlát nem alkalmaztak. Az intézmények letéti számláikon kezelték a költségvetésen kívüli pénzeszközeiket, amelyek forgalma bírói letétből, végrehajtói letétből, felszámolói díj letétből, díjfedezeti letétből és értékletétből állt.

Az ÁSZ 2001. évi beszámoló ellenőrzésének tapasztalatai alapján tett javaslatok közül nem történt meg a Békés Megyei Bíróság szoftvertermékeinek átvezetése az egyéb immateriális javak mérlegsorról a szellemi termékek közé.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a BIR fejezetnél 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni a fejezet vezetésének figyelmét az alábbiakra:

• az intézményi mérlegek és a főkönyvi kivonatok néhány esetben eltérnek egymástól,
• nincs minden mérlegtétel leltárral alátámasztva,
• a mérleg és az analitikus nyilvántartás nem minden esetben egyezik (szállító),
• a tőkeváltozást érintő terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolása nem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 53. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 31. § előírásai szerint történt,
• a dologi kiadások között elszámolt reprezentáció utáni befizetési kötelezettségek nem kerültek elszámolásra.

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

Az MKÜ fejezet részére a Kvtv. 16 053,3 M Ft kiadási előirányzatot, 175,5 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 15 877,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 19 484,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2869,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 16 615,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 17 518,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2662,4 M Ft, a támogatásnál 16 615,5 M Ft volt.

A fejezet gazdálkodását irányító és ellátó Legfőbb Ügyészség Pénzügyi és Műszaki Főosztálya a magánjogi és közigazgatási jogi legfőbb ügyész helyettes felügyelete mellett látja el tevékenységét.

A szervezeti, gazdálkodási, könyvvezetési szabályozottság megfelelő, a szabályzatokat a költségvetési szerv feladatai és sajátosságai figyelembevételével alakították ki.

A fejezet az intézményi beszámolókat az előírásoknak megfelelően felülvizsgálta, az ellenőrzések megtörténtét rögzítette.

A költségvetési beszámoló eredeti és módosított előirányzatai megegyeztek, a kincstári adatokhoz képest a kiadási és bevételi pénzforgalmi teljesítési adatoknál minimális, 0,3 M Ft eltérés volt tapasztalható. Az eltérések a két rendszer sajátosságából következtek (előirányzat-maradvány igénybevétele, valamint a függő, átfutó, kiegyenlítő tételeknél).

A fejezet részére a költségvetési támogatás időarányos részét a Kincstár biztosította, a saját bevételek alakulása a finanszírozásban - nagyságrendje miatt - nem játszott szerepet. Az előirányzat-felhasználási keretek elégségesnek bizonyultak a folyamatos kiadások fedezetére, előfinanszírozási igény csupán az első és második hóban merült fel a tizenharmadik havi illetmény kifizetése kapcsán. A fejezet folyamatosan eleget tett a Kincstárral való egyeztetési és adatszolgáltatási kötelezettségének.

A kormány- és fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások dokumentáltsága megfelelő. Az előirányzat-módosítások időpontjai összhangban voltak a kormányhatározatokkal, és megfelelő időpontokban került sor a fejezeti hatáskörben végrehajtott módosításokra.

Az éves költségvetési előirányzat összességében 3431,5 M Ft-tal növekedett. A támogatási előirányzat kormányhatározat alapján négy esetben növekedett (bérpolitikai intézkedések a céltartalék terhére) és egy alkalommal csökkent (árvízkárok miatti elvonás), amelyek együttes mértéke 737,7 M Ft volt.

A fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítások döntően az előző évi jóváhagyott előirányzat-maradvány és a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására vonatkoztak.

A fejezet és intézményei az éves költségvetés végrehajtását a módosított 19 484,8 M Ft előirányzathoz viszonyítva 1966,4 M Ft kiadási előirányzat megtakarítással és 207,0 M Ft bevételi lemaradással teljesítették.

A kiadási előirányzatok teljesítésénél a takarékos, kiegyensúlyozott felhasználás volt jellemző. A működési kiadások 95,8%-ra teljesültek.

A fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési törvény szerinti (1967,9 M Ft), illetve módosított összege (1945,9 M Ft) a meghatározott beruházási feladatok fedezetére szolgált. Az előirányzat 22,4%-a felhasználásra került, az előirányzat-maradvány kötelezettséggel lekötött.

Az előirányzat mintegy 80%-át épület felújításokra, rekonstrukciókra, valamint az informatikai hálózat fejlesztésére fordították. Az informatikai fejlesztések megvalósítását PHARE támogatás is segítette.

Az előirányzat-maradvány a módosított előirányzat 10%-a, mely az intézményi és központi beruházások előirányzatainál mutatkozik. A maradvány kimutatás szabályszerű, az előirányzat kötelezettségvállalással terhelt.

Az intézmény mérleg főösszege a korábbi évhez viszonyítva jelentős mértékben, 1687,9 M Ft-tal, 26,7%-kal növekedett. Az eszköz érték változást a tárgyévi megvalósított felújítások és beruházások befolyásolták.

A főkönyvi könyvelés és analitikus könyvelés alapbizonylatai alapvetően eleget tettek a szabályszerűség és bizonylati fegyelem követelményeinek, a valódiság számviteli alapelve érvényesült.

A kiválasztott tételeknél az ellenőrzés vizsgálta a számviteli alapelveknek való megfelelést, a megrendelés, szerződés (kötelezettség vállalás) szabályszerűségét, a számla, egyéb kifizetési alapbizonylat alaki és tartalmi intézmény általi ellenőrzését, a teljesítés igazolását, az érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés meglétét, a kijelölt számlaösszefüggés pontosságát. A kijelölt tranzakciókhoz tartozó valamennyi dokumentum, bizonylat hiánytalanul megtalálható volt.

A személyi juttatások (illetmények) alapbizonylatainál azonban az ellenjegyzési jogkört gyakorló aláírása nem szerepelt. Előfordul olyan számfejtést alátámasztó bizonylat (átsorolási bizonylat) is, amelynél a munkáltatói jogkört gyakorló aláírása helyett csupán "a kiadmány hiteléül" és az előadó aláírása szerepel.

A megbízási szerződésekben a teljesítendő feladatot meghatározták, a számfejtéshez a teljesítés igazolások néhány esetben hiányoztak. További hiányosságként kell megemlíteni, hogy a szerződéseken pénzügyi ellenjegyző aláírása nem szerepelt.

A beruházásoknál és a dologi kiadásoknál a számlákhoz nem minden esetben mellékeltek kötelezettségvállalási bizonylatot. A csatolt bizonylatok szabályosak voltak. Az eltérések, illetve hiányzó bizonylatok jelölése a csatolt dokumentáció adott listáinak mellékletein történt. Az észlelt hibák a beszámoló valódiságát nem befolyásolták. Az előirányzatok felhasználása a költségvetési feladatoknak megfelelően teljesült. A kötelezettségvállalások és kifizetések a vonatkozó szabályzatban rögzítetteknek megfelelőek voltak. A pénzforgalmi nyilvántartások megfelelőek, az elszámolások szabályszerűek voltak.

A beszámoló szöveges indokolása részletesen tartalmazza a fejezet éves szakmai tevékenységének értékelését, a költségvetési gazdálkodás fő elemeit. Bemutatja címek szerint az előirányzatok és teljesítések alakulását, a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását.

Az indokolás a PM körirat szerinti témák értékelését tartalmazza, eleget téve a tartalmi követelményeknek, előírásoknak.

A letéti számla éves forgalma 2309,2 E Ft bevételt és 417,8 E Ft kiadást tartalmazott. A számla vezetése és a kifizetések a megfelelő bizonylatok alapján szabályosak voltak.

A 2001. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszűntetésére tett intézkedések megfelelőek. A hiányzó belső szabályzat elkészült, valamint a belső ellenőri álláshelyet betöltötték.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az MKÜ fejezetnél a 2002. évi beszámolókat a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A beszámolók vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet adnak.

X. MINISZTERELNÖKSÉG

Az ME fejezet költségvetési beszámolója szerint a kiadások törvényi módosított előirányzata 113 530,3 M Ft, a 101 704,5 M Ft előirányzat-változásokat követő módosított előirányzata 215 234,8 M Ft, a teljesített költségvetési kiadások összege 120 510,5 M Ft-ra alakult. A saját bevételek 14 292,8 M Ft, a támogatások 99 237,5 M Ft törvényi módosított előirányzata mellett a tényleges bevételek összege 16 116,7 M Ft-ot, a támogatásoké 116 212,2 M Ft-ot tett ki.

A költségvetési kiadásokat módosító függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások
86,7 M Ft-ot, a kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek 322,3 M Ft-ot tettek ki, így az ezekkel korrigált kiadások összege 120 597,3 M Ft-ra, a bevételeké pedig - a 34 411,3 M Ft felhasznált előirányzat-maradvánnyal - 167 062,8 M Ft-ra alakult.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozása 2002. február 15-én lépett hatályba, amelyet a Pénzügyminisztériumba jóváhagyásra március 25-én küldtek meg, a jóváhagyó levél dátuma április 16. volt. A kormányváltást követően nem adtak ki új szabályzatot, az átadás-átvételhez kapcsolódó Megállapodásokban rögzítették a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési adatait, az átadott-átvett feladatok forrásai felhasználása feletti szakmai irányítást, rendelkezési, utalványozási és egyéb jogokat, kötelezettségeket.

A kormányváltást követően a MeH működését a statútumot meghatározó jogszabály határozta meg. Az SzMSz - a statútum alapján - többszöri egyeztetés után december 1-jén lépett hatályba.

A fejezet Irányító Szervezete felülvizsgálta a beküldött intézményi beszámolókat az előírt tartalmi és számszaki egyezőségek figyelembevételével, egyeztette az adatokat a bekért főkönyvi kivonattal és saját nyilvántartásának adataival, eltérés esetén javította a kimutatást, a beszámoló megfelelő űrlapját és ennek tényét a beszámoló borítólapján aláírásával igazolta.

Az eltérésekről készített összesítő szerint alapvetően kerekítés, az ÁHH részére fel nem adott pénzforgalom nélküli tételek, továbbá az előző évi függő, átfutó tételek rendezései voltak az eltérések okai. E megállapításokat támasztották alá a 2002. évi adatokról első ízben kitöltött, a bevételek eltérésének részletezését tartalmazó 83, valamint a kiadások eltérésének részletezését tartalmazó 84 űrlapok adatai.

Az 1051 szektorban a 81 és 82 űrlapok adatai egyaránt eltérést mutattak (MEHIG, HTMH, MKI), az 1091 szektorban a 81 űrlap nem mutatott eltérést, a 82 űrlap eltérései a főkönyvi könyvelésben - a tényleges helyzetnek megfelelően - rögzített helyesbítések miatt keletkeztek. Eltérést okozott az előirányzatok fedezetlensége, a téves kódhasználat, a kerekítés, a kétszer feladott KTK módosítás. Az átvett előirányzatoknál a kincstári adatokat az idő rövidsége miatt már nem lehetett korrigálni, azonban a költségvetési beszámolók már a helyes - korrigált és egyeztetett - adatokat tartalmazták.

A pénzellátás ütemezésénél az ÁHH év közben az intézmények részére a támogatás időarányos részét havonta automatikusan folyósította. A fejezet Irányító Szervezete a fejezeti kezelésű előirányzatoknál tudta szabályozni a keretnyitást, mivel azoknál nem automatikus a támogatási keret megnyitása. Az év első negyedévében a fejezeti kezelésű előirányzatoknál többnyire nem vették igénybe az arányos támogatást, a feladatok finanszírozására az előző évi gazdálkodásból rendelkezésre álló jelentős összegű maradványokat használták fel.

Az intézmények részére több esetben indokoltan került sor a költségvetési előirányzatok előrehozására.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak. Az év végi egyeztetést elvégezték, a fejezeti hatáskörű módosítások adatai egyezőséget mutattak a kincstári adatokkal.

Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással a fejezeti kezelésű előirányzatok közül 4 feladatot (Országkép építés és tájékoztatási feladatok, Kulturális kiadványok, Költségvetési tájékoztató és Gazdaságfejlesztési eszközprogram) úgy töröltek, hogy újabb kötelezettségek vállalására már nem került sor, csak annyi támogatást fordítottak a feladatokra, amennyit a megkötött szerződések szükségessé tettek.

A Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások kormányhatározattal történtek, a fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítások a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásához és maradványaihoz, az intézményi többletbevételekhez, továbbá a fejezeti tartalék felhasználáshoz kapcsolódtak.

Az intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítások valamennyi intézménynél az előző évi előirányzat-maradvány felhasználásához kapcsolódtak. Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítások egy kivétellel (MEKÜF) szabályszerűen történtek.

A központilag kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok maradványaiból, intézményi elvonásból, továbbá törvények és kormányhatározatok alapján a központi költségvetés általános és céltartalékából biztosított többletforrásokból képzett fejezeti tartalékból központilag kezelt előirányzatra 151,3 M Ft-ot, intézményhez, más fejezethez 324,3 M Ft-ot csoportosítottak át.

A kormányváltást követően elrendelt átcsoportosításokat a 2002. évi XI. tv. előírásainak megfelelően, szabályszerűen hajtották végre.

Az átcsoportosításokról a költségvetési törvényt módosító 2002. évi XXIII. tv., továbbá az évközi kormányhatározatok (2185/2002. (VI. 14. Korm. határozat, 2191/2002. (VI. 21.) Korm. határozat, 2188/2002. (VI. 21.) Korm. határozat, 2212/2002. (VII. 19.) Korm. határozat) rendelkeztek. A végrehajtás dokumentumait a fejezetekkel kötött, kétoldalú megállapodások képezték. Ezekben az intézményi és a központilag kezelt előirányzatok, létszám, vagyonrészek átadásának-átvételének, továbbá a nyilvántartások - a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelő - rendezésének módjáról döntöttek a fejezetek a felügyeletet ellátó miniszterek - a MeH-nél a MeHVM, vagy a közigazgatási államtitkár - jóváhagyásával.

A központi költségvetés általános tartalékából a kormányzati munka átszervezését követően a MeH megnövekedett feladatainak ellátására a 2243/2002. (VIII. 12.), a 2249/2002. (VIII. 23.) és a 2323/2002. (X. 24.) Korm. határozatok alapján 1 290,1 M Ft előirányzatot csoportosítottak át a MEHIG-hez. Az előirányzatból 706,5 M Ft-ot használtak fel, további 286,0 M Ft kifizetésére vállaltak kötelezettséget. A fel nem használt részt (297,6 M Ft) visszafizetési kötelezettség terheli. Az előirányzat-átcsoportosítás és felhasználás dokumentálása, nyilvántartása, könyvelése szabályszerű volt.

Az MKGI működési költségvetéséhez a 2323/2002. (X. 24.) Korm. határozat alapján 477,4 M Ft-ot, felhalmozási költségvetéséhez 580,6 M Ft-ot csoportosítottak át. A maradvány kötelezettségvállalással nem terhelt részét visszafizetési kötelezettség terheli. A központi költségvetés általános tartalékából a fejezeti kezelésű előirányzatokra - működési költségvetésre 160 M Ft, dologi kiadásokra 280 M Ft - 440 M Ft-ot biztosítottak.

A központi költségvetés céltartalék előirányzatából szabályszerűen biztosítottak forrást a közszolgálati életpálya rendszerének kialakításával és megvalósításával összefüggő döntések 2002. évi költségeinek fedezetére, ami a köztisztviselői törvény 2001. évi módosításából adódó 2002. évi, szintre hozott többletigények forrásául is szolgált. A felhasználás jogcíme megfelelt a költségvetési céltartalék rendeltetésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A többletigények számítással alátámasztottak voltak, azokat a fejezet felülvizsgálta, tételesen ellenőrizte. A MEHIG a Ktv. módosítása miatt a céltartalék előirányzatból 438,1 M Ft többlet-előirányzatban részesült, amelyből 418,7 M Ft az új közszolgálati rendszer bevezetésének áthúzódó hatását, 19,4 M Ft az új illetményrendszer bevezetéséből adódó többletkiadások forrásait biztosította. A többletforrásból személyi juttatásokra 331,9 M Ft-ot használtak fel, a további összeg a járulékok fedezetét biztosította.

A fejezet költségvetési beszámolója az 1051 Igazgatás és 1091 Fejezeti kezelésű előirányzatok szektorhoz tartozó költségvetési feladatok adatait foglalja magába. Az 1051 szektor 6 igazgatási feladatokat végző intézmény gazdálkodásának összevont adatait tartalmazza. A két legnagyobb költségvetéssel rendelkező intézmény (MEHIG és az MKGI) gazdálkodása meghatározó volt az igazgatási feladatoknál.

Az Igazgatási kiadások 9743,5 M Ft eredeti előirányzatát a kormányhatáskörű módosítások 3348,3 M Ft-tal, a felügyeleti szervi módosítások 18 532,2 M Ft-tal, az intézményi hatáskörű módosítások 3473,7 M Ft-tal növelték. A 35 097,8 M Ft módosított előirányzat 30 725,1 M Ft-ra (87,5%) teljesült. A kiadások 50,3%-át a személyi kiadások, 34,6%-át az intézményi beruházási kiadások, 1,8%-át a felújítás, 10,9%-át az egyéb intézményi felhalmozási kiadások, 2,4%-át a központi beruházási kiadások foglalták magukba.

A bevételek 70,8%-a költségvetési támogatás, 10,1%-a működési bevétel, 9,7%-a felhalmozási bevétel volt, az előző évi maradvány 9,4%-ot tett ki. Az előző évi maradvány felhasználása miatti módosítást az intézmények saját hatáskörben hajtották végre, a többletbevételek miatti módosítást az intézmények levele alapján a fejezet engedélyezte. Az intézmények közül jelentős saját bevétellel rendelkezett az MKGI, amely elsősorban a központosított közbeszerzés keretében lebonyolított kormányzati számítástechnikai beszerzésekhez kapcsolódott. A MEKÜF az integrált üdültetési rendszer mellett biztosítja az állami vezetői üdültetést, amelynek operatív feladatait a Humán-Jövő Kht. látja el, oda folyik be a térítési díjbevétel is. Az MKI, a NEKH és a HTMH gazdálkodásában szintén jelentéktelen volt a saját bevételek aránya.

Az intézmények 2 159 M Ft többletbevételt értek el, amiből 1 009 M Ft működési bevételből, 798 M Ft működési célú pénzeszközátvételből, 349 M Ft felhalmozási célú pénzeszközátvételből, 2 M Ft korábban nyújtott kölcsönök visszatérüléséből, 1 M Ft kamatbevételből származott. A többletbevételek felhasználását a fejezet Irányító Szervezete ellenőrizte, és szabályszerűen jóváhagyta.

Kis összegű követelés elengedésére a fejezet irányító szervénél nem került sor, ennek jogszabályi alapját azonban csak 2003. évtől teremtette meg a költségvetési törvény és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. A kincstári vagyon koncesszióba adása nem érintette a fejezetet.

A fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát a PM a kormányzati beruházásokkal együtt vizsgálta felül, s azt - a 2205/2002. (VII. 11.), valamint a 2348/2002. (XI. 28.) kormányhatározatokra való tekintettel - 2002. november 29-én hagyta jóvá. A PM a jóváhagyásnál figyelembe vette az Áht. 24/A. § (1)-(3) bekezdéseinek előírásait, azonban - hasonlóan az előző évekhez - nem tartotta be a határidőt, amiben természetesen szerepe volt a kormányváltást követően megjelent 2002. évi XI. tv.-nek, az abban meghatározott prioritásoknak, s a II. félévben, a nemzetgazdasági fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően hozott kormányhatározatoknak.

A fejezet 2001. évi jóváhagyott előirányzat-maradványa 37 503 M Ft volt, amelyből 3456 M Ft az előző évek felhasználatlan maradványa, 34 047 M Ft pedig a 2001. évben keletkezett maradvány volt. Ebből az önrevízió alapján felajánlott maradvány-elvonás 221 M Ft, a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat szerint más fejezethez történő átcsoportosítás 1121 M Ft, a személyi juttatások maradványának összege 308 M Ft volt. A PM a levelében jóváhagyott maradvány összegével (37 503 M Ft) a fejezet 2002. évi kiadási és bevételi előirányzatát szabályszerűen megemelte.

A fejezet az önrevízióval elvont összeget december 10-éig - előírásszerűen - befizette a Kincstár "Előző évi költségvetési maradványok befizetése" számlájára. A fejezet felügyeleti szerve a PM levél szerinti kormányhatározatnak megfelelően átutalt az MTA részére 1000 M Ft-ot, a KüM fejezet részére pedig 121 M Ft-ot. A fejezet felügyeleti szervének gondoskodnia kellett a 2002. évi XI. tv. előírásaiból adódó feladat- és hatáskörváltozások, továbbá a fejezetek közötti megállapodások alapján a jóváhagyott előirányzat-maradvány megosztásáról, a pénzügyi rendezésről, beleértve a hivatkozott kormányhatározat szerinti átcsoportosítások más fejezethez történő átadását. A fejezet felügyeleti szerve eleget tett a PM levelében foglalt kötelezettségnek, intézményenként és a fejezeti kezelésű előirányzatokra külön-külön megállapította a jóváhagyott előirányzat-maradványt, a befizetési kötelezettséget, valamint a felhasználható előirányzat-maradványt.

A maradványt terhelő befizetési kötelezettséget a Fejezeti maradvány-elszámolási számlára 2002. december 5-éig kellett teljesíteni, amelynek valamennyi intézmény határidőre eleget tett.

A fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyott maradványa 25 808 M Ft, amelyet 1382 M Ft befizetési kötelezettség terhelt, a felhasználható előirányzat-maradvány 24 425 M Ft volt, amelynek 79%-a a Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatokhoz kapcsolódott.

A fejezet felügyeleti szerve az érintett 6 fejezet felügyeleti szervével szabályszerűen megkötött megállapodásokkal gondoskodott az előirányzat-maradványok megosztásáról, amit tételes analitikával támasztottak alá.

A fejezet 2002. évi maradványáról részletes kimutatások készültek, a költségvetési köriratban meghatározott tartalommal. A kimutatásban az 1091 (fejezeti kezelésű előirányzatok) és 1051 (igazgatás) szektorra külön-külön határozták meg a tárgyévi és az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványát. A jóváhagyandó előirányzat-maradvány 66 993 M Ft volt, amelynek 96%-a volt kötelezettségvállalással terhelt, a maradvány 93%-a a fejezeti kezelésű előirányzatok feladat elmaradása miatt keletkezett. A kötelezettség vállalással terhelt maradványból önrevízió alapján elvonásra felajánlott rész 368 M Ft, ami részben fejezeti kezelésű előirányzatokhoz (27 M Ft), részben az igazgatási kiadásokhoz (341 M Ft) kapcsolódik.

A maradvány-elszámoláshoz mellékelték az 1091 és 1051 szektor tételes kimutatását, a 2002-ben és 2002. előtt keletkezett maradvány ütemezését negyedévenként. Az 1051 szektor 4253 M Ft előirányzat-maradványának levezetéséről külön kimutatást készítettek a kiemelt előirányzatokra, a kötelezettségvállalással terhelt részből önrevízió alapján 341 M Ft-ot ajánlottak fel befizetésre. A fejezeti kezelésű maradvány kötelezettséggel nem terhelt részéből 2266 M Ft-ot javasolnak felhasználásra a fejezetnél hagyni, és 1 M Ft-ot elvonni.

Az 1091 fejezeti kezelésű előirányzatok maradvány-elszámolásában feladatonként mutatták ki a kötelezettségvállalás dokumentumát és összegét (pl. közbeszerzési eljárás, pályázati kiírás, szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés, aláírt pályázati döntés, fedezetigazolással lekötött összeg).

A maradvány-elszámolás kimutatásai, dokumentáltsága szabályszerű volt, a több éve kidolgozott táblázatok biztosítják az elszámolás átláthatóságát, a nyilvántartások lehetővé teszik a táblázatok megbízható és ellenőrizhető kitöltését.

Vállalkozási tevékenységet a fejezethez tartozó intézmények 2002-ben nem folytattak. A maradvány-kimutatásban a központi beruházások, a támogatási célelőirányzatok és a további fejezeti kezelésű előirányzatok maradványait külön részletezték.

A fejezet felügyeleti szerve a PM zárszámadási köriratában meghatározott szerkezeti felépítés és követelmények, adatszolgáltatási kötelezettség alapján készítette el a 2002. év értékeléséről a szöveges beszámolót. Az adatszolgáltatás teljesítésére - több éve - olyan táblázatokat dolgoztak ki, és alkalmaznak egységesen, amelyek biztosítják az előírások betartását. Az intézmények és a nem központilag kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok szöveges beszámolóikat a körlevélben foglaltak szerint állították össze, készült egy részletesebb értékelés és egy rövidebb, a fejezeti beszámolóba való beépítésre. A szöveges és számszaki adatok egyeztek a költségvetési beszámolókkal, az indokolások alátámasztották a beszámoló adatait.

A fejezet rendelkezik letéti számlával, azon a 2002. évben nem volt forgalom.

A MEHIG alcím 2002. évi eredeti bevételi előirányzata 3614,6 M Ft volt, amelyből a saját bevétel 2,6 M Ft-ot, a támogatások 3612,0 M Ft-ot tettek ki. A módosított előirányzata 6685,0 M Ft lett, a bevételek - az igénybe vett előző évi maradvánnyal - 603,1 M Ft-ot, a támogatások 6081,9 M Ft-ot foglaltak magukba. A 2002. évi teljesítési adatok szerint a kiadások 5901,9 M Ft-ban, a bevételek 599,7 M Ft-ban, a támogatások 6081,9 M Ft-ban teljesültek.

A Hivatal részletes szervezeti felépítését, belső munkamegosztási és működési rendjét a 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet és egyéb jogszabályok, továbbá a Kormány és a MeHVM határozatainak keretei között a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 17/2002. MeHVM utasításával a 2002. november 29-én kiadott SzMSz 2002. december 1-jén lépett hatályba. Az Igazgatás alcímen belül a Pénzügyi és Számviteli Főosztály ügyrendje és a munkaköri leírások december 31.-ig elkészültek, az ügyrendet a Hivatal számítógépes hálózatán közzétették.

A 2002. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó számviteli politika, illetve a számlarend használatát a helyettes államtitkár rendelte el. A szabályozás megfelel a számviteli törvény, a 249/2000. (XII. 24.), a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletek, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv., valamint a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM. rendelet előírásainak. A szabályzatokban a jogszabályok követelményei mellett érvényesülnek az intézmény sajátosságai, a gyakorlat szabályszerűen támasztotta alá a belső kontroll mechanizmusok szabályozottságot értékelő munkalapjainak kérdéseire adott válaszokat.

Az intézmény egyeztette a költségvetési beszámolójának előirányzati és teljesítési adatait a Kincstárral, eltérés az előirányzatoknál volt. A 2002. december 30-án befolyt 0,03 M Ft többletbevétel miatti előirányzat-módosítást a Kincstár már nem tudta fogadni, azonban az intézmény a helyesbítést könyveiben végrehajtotta.

Az intézmény a költségvetési beszámolójához mellékelte a Főkönyvi kivonat I. és II. kimutatást, amelyek a költségvetési beszámoló kitöltésének alapját képezik. A forgalmi és állományi adatokat tartalmazó főkönyvi számlák (alszámlák, részletező számlák) adatai szabályszerűen megegyeztek a költségvetési beszámoló megfelelő sorainak összegeivel. Az ellenőrzés során azt is megállapítottuk, hogy a Főkönyvi kivonatban felsorolt előirányzati, forgalmi és állományi számlák megfeleltek a Főkönyvi számlakeretben meghatározott számláknak. A MEHIG-nél a számviteli tevékenység informatikai támogatottsága megoldott, a nyitó, rendező és záró tételek átvezetése nem igényel manuális tevékenységet, és az egyezőséget az informatikai rendszer biztosítja.

A MEHIG alcím eszközeinek és forrásainak 2002. évi leltározását a 2002. november 28-án kiadott "Leltározási utasítás"-ban foglaltak szerint elvégezték. A leltározásról készült dokumentumok és kimutatások alapján a leltárt a felügyelő államtitkár 2003. február 12-én jóváhagyta. Külön mellékletben mutatták ki a leltározásra került eszközök könyvszerinti és leltározott értékét, amely minden esetben egyezőséget mutatott. Az adósokat minősítették, ennek során a mérlegkészítés időpontjáig rendezetlen követelésekből - a szabályszerűen kiállított és mellékelt Jegyzőkönyv alapján - 5,1 E Ft értékvesztést számoltak el.

A mérleg főösszege 269,8 M Ft-ról 796,5 M Ft-ra nőtt, amit elsősorban a 2002. évben elért kiadási megtakarítás 783,2 M Ft összege eredményezett, a többi főkönyvi számla minimális változása mellett. A pénzeszközök 774,8 M Ft záró állománya biztosítja a kiadási megtakarítás forrását. A mérleg megbízhatóan, az előírásoknak megfelelően tartalmazta az eszközök és források - szabályszerű leltárral alátámasztott - értékadatait.

A MEHIG 2002. évi költségvetési kiadása 5901,9 M Ft volt, ami az eredeti költségvetési előirányzatot 63,3%-kal, az előző évi kiadásokat 35,0%-kal haladta meg. A kiadásoknak több mint 80%-át a személyi kiadások és járulékaik tették ki, amely a rendszeres, nem rendszeres és külső személyi juttatásokat foglalja magába. A dologi kiadásokra 13%-ot, különféle befizetésekre 2%-ot, egyéb működési célokra 1,4%-ot és kölcsönfolyósításra 0,1%-ot fordítottak.

A személyi juttatások beszámolóban feltüntetett adatai - a kerekítés általános szabályára tekintettel - egyeztek a megfelelő főkönyvi számlák forgalmi adataival, a mintavétellel kiválasztott tranzakcióknál a dokumentációk megfeleltek a számviteli alapelveknek, a számviteli szabályzat és az egyéb belső szabályozás elveinek, a dokumentáltság követelményeinek.

A dologi és folyó kiadások tekintetében a mintavétellel kiválasztott tranzakciók elszámolásai szabályszerűek voltak.

A költségvetési aktív függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások forgalmi számláinak ellenőrzése során szabálytalanságot nem állapítottunk meg, az állományi számlák leltára megbízható, valós módon tükrözte a főkönyvi számlák adatait.

A bevételi előirányzat - a kiadási előirányzat változásokkal összhangban - 6685,1 M Ft-ra módosult. A ténylegesen elszámolt bevételek 3,4 M Ft-tal maradtak el a módosított előirányzattól, mivel az előző évi kötelezettségvállalások közül 8 szerződés (2,7 M Ft értékben) meghiúsult, 0,7 M Ft kifizetésére 2003. évben került sor, emellett az intézményi bevételek 2 E Ft-tal meghaladták az előirányzatot. A bevételeinek 91%-a költségvetési támogatás, 3,8%-a az előző évi maradvány felhasználásához kapcsolódó - pénzforgalom nélküli - bevétel és 5,2%-a működési célú bevétel és pénzeszközátvétel volt. A költségvetési támogatás összege 2469,9 M Ft-tal haladta meg az eredeti előirányzatot. A bevételek könyvelése, a bevételek utáni költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése szabályszerűen, határidőben megtörtént.

A kiadási előirányzatokról és módosításukról készült beszámoló adatai megegyeztek a főkönyvi kivonat kiadási előirányzat, továbbá a változások hatáskörök szerint összesített adataival. A különböző hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások összege megegyezett az analitikus nyilvántartások adataival. A költségvetési kiadások 5901,9 M Ft összegét a függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások forgalmi összege (2,9 M Ft) módosította 5904,8 M Ft-ra.

Az intézmény eredeti költségvetése és a pótlólagosan rendelkezésre bocsátott források biztosították a feladatok végrehajtásának pénzügyi forrásait. Finanszírozási gondok nem voltak. Az ÁHH-val való együttműködés zökkenőmentesnek mondható, a végrehajtott havi egyeztetések javították a munka szervezettségét, hatékonyságát, ezek által csökkent az év végi egyeztetések munkaigénye, és elősegítette a folyamatba épített ellenőrzés teljesülését.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a MeH Igazgatási címnél a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) 2002. évi eredeti előirányzata 2793,5 M Ft, módosított kiadási előirányzata 17 127,2 M Ft és a tényleges teljesítés 15 359,7 M Ft volt.

Az Igazgatóság működésének szabályozottsága megfelelő, azonban Számlarendje hatályát vesztett jogszabályon alapul, nem tartalmazza a főkönyvi számlákat érintő gazdasági események bemutatását, valamint a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A Leltározási szabályzat az elavult jogszabályi hivatkozás ellenére alkalmazható. Az Önköltségszámítási szabályzat nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (13) bekezdésében foglaltaknak.

Az MGKI 2002. évi zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár Rt., illetve az ÁHH által összesített adatok közötti eltérés csak a teljesítési adatoknál volt, melyeknek egy részét a KTK kódok közötti átvezetésekkel rendezték. A fennmaradó eltérés a pénztárkészlet nyitó és záró egyenlegének különbözetéből, illetve az előző évi pénzmaradvány igénybevételéből adódott, amelyet a Kincstár nem tud kezelni. Az intézmény az eltérés levezetését és szöveges indokolását a 2002. évi költségvetési beszámolóval egyidejűleg a MeH Költségvetési Főosztályának megküldte.

A fejezet felügyeleti szerve az éves költségvetési beszámolót tételesen ellenőrizte, az elfogadásról az MKGI-t - az aláírt beszámoló visszaküldésével - értesítette.

Az intézmény költségvetési beszámolója főkönyvi kivonattal alátámasztott adatokat tartalmaz.

Az intézmény pénzforgalmi kimutatása nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza a véglegesen átvett pénzeszközöket.

Az immateriális javak vizsgálatánál egy esetben az aktivált szellemi termék üzembe helyezésének dokumentálása nem történt meg, ez nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. §-ában foglaltaknak.

Az MKGI a folyamatban lévő beruházások között mutatja ki a MeH IKB két pályázatához kapcsolódóan beszerzett 804,1 M Ft értékű szoftvert (pedagógusok és bírák, ügyészek), és 808,9 M Ft értékű számítógépet (bírák, ügyészek). Az intézmény 2002. évben nem rendelkezett megfelelő információval ahhoz, hogy az immateriális javak és tárgyi eszközök aktiválását végrehajtsa.

Az MKGI és az In-Forrás Kht. 2002. január 4-én Együttműködési megállapodást kötött, amely szerint a köztisztviselők számítógépeinek és szoftvereinek analitikus nyilvántartását az In-Forrás Kht. vezeti és negyedévenként az értékcsökkenési leírás összegéről feladást ad az MKGI részére. Az Igazgatóság 2002. harmadik negyedévtől kezdve az elszámolás késedelme és pontatlansága miatt saját nyilvántartása és programja alapján számolta el az értékcsökkenést. Az eszközök csoportos nyilvántartása, az egy összegben történő értékcsökkenés feladása alapján az egyedi értékelés, a teljesség, és a valódiság számviteli alapelvek érvényesülését nem lehetett megítélni.

A MeH (az MKGI mint vagyonkezelő) a 2002. évi XI. tv. végrehajtásával kapcsolatban több fejezettel megállapodást kötött térítés nélküli vagyon átadásra-átvételre. A megállapodásokban foglaltak csak részben teljesültek.

A GKM vagyonkezelésében lévő (korábban a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Titkárságai által kezelt) ingatlanok, valamint az áthelyezésre került munkatársak által használt számítástechnikai eszközök és az egyéni nyilvántartólapon lévő munkavégzéshez használt eszközök átadása nem történt meg.

Az FVM, az Országos Területfejlesztési Központ által használt ingatlanok bérleti jogát és a központ használatában lévő, valamint az áthelyezésre került munkatársak által használt eszközöket nem adta át.

Az MKGI nem vette át, továbbá az FVM-től - átadás-átvételi jegyzőkönyv hiánya miatt - a VÁTI Kht. feletti tulajdonosi jogokat, valamint a Tabax Holding Rt. részvényeket, a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. és a MOL-GÁZ Kft. üzletrészeit. Az eredeti megállapodás szerint az üzletrészek átvételét - a VÁTI Kht. kivételével - külön szerződésben kellett volna rendezni. A MeH és az FVM 2002. évben külön szerződést nem kötött, a részvények és az üzletrészek nem kerültek átadásra.

Az MKGI pénzügyi befektetései vizsgálata során megállapítottuk, hogy az Infopark Rt. részesedésértékelése nem felelt meg a számviteli törvényben és az MKGI számviteli politikájában foglalt előírásoknak.

Az intézmény az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolásánál a jogszabálynak megfelelő leírási kulcsokat alkalmazta, és nem élt a tárgyi eszközök piaci értéken történő értékelésének lehetőségével.

Az MKGI a 2002. évben - a Leltározási szabályzatának és a 7/2002. számú főigazgatói utasításának megfelelően - hajtotta végre a készletek és a személyi használatra kiadott eszközök tételes leltározását. A tárgyi eszközök selejtezése, hasznosítása az MKGI szabályzatában foglaltak szerint történt.

Az intézménynél 2002. évben a követelések hitelezési veszteségként nem kerültek leírásra, értékvesztést nem számoltak el. A pénzeszközök, a követelések és a kötelezettségek év végi egyenlege leltárral alátámasztott volt. Az intézmény saját tőkeként az alapításkor rendelkezésre bocsátott tartós forrást mutatja ki. A tőkeváltozások elszámolása, a tőke növekedés és csökkenés jogcímei a jogszabályi előírásoknak megfeleltek. Az aktív és a passzív pénzügyi elszámolások a jogszabályi előírásoknak megfeleltek, év végi egyenlegei leltárral alátámasztottak voltak.

Az Igazgatóság 2002. évi kiadási előirányzata a szabályszerűen végrehajtott előirányzat-módosítások következtében kormányhatáskörben 1114,5 M Ft-tal, fejezeti hatáskörben 12 249,9 M Ft-tal, intézményi hatáskörben 969,3 M Ft-tal, összesen 14 333,7 M Ft-tal növekedett. A bevételi előirányzatok fejezeti hatáskörben 4282,4 M Ft-tal, saját hatáskörben 969,3 M Ft-tal, a támogatások kormány hatáskörben 1114,5 M Ft-tal, fejezeti hatáskörben 7967,5 M Ft-tal, összesen 14 333,7 M Ft-tal nőttek.

Az intézményi beruházások módosított előirányzata 11 628,4 M Ft, a teljesítés 10 302,4 M Ft volt, amelyből 9452,7 M Ft az Informatikai, távközlés-fejlesztés és frekvencia gazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű előirányzat terhére történt.

A mintavétellel kiválasztott tranzakciók döntő többsége a MeH IKB pályázataihoz (köztisztviselők számítógép és szoftver beszerzése, pedagógusok szoftver beszerzése, bírák, ügyészek számítógép és szoftver beszerzése) kapcsolódó szállítói számlák voltak. A számlákhoz csatolt egyes szerződésekben, a mennyiségi átvételt igazoló szállítóleveleken vagy átvételi jegyzőkönyvekben nem az MKGI volt a megrendelő, illetve az átvevő, hanem az In-Forrás Kht.

Az intézmény működési bevételének eredeti előirányzata 508,1 M Ft, a módosított előirányzata 1905,0 M Ft, a teljesítés 1974,7 M Ft volt. Az MKGI 2002. évi működési bevételét alul tervezte, amelyet befolyásolt, hogy 2002. évben az Elektronikus Közbeszerzés nem valósult meg.

A felhalmozási és tőke jellegű bevételek eredeti előirányzata 16,0 M Ft, a módosított előirányzat 60,2 M Ft, a teljesítés 63,3 M Ft volt. Az intézmény tévesen gépek berendezések és felszerelések értékesítéseként számolt el két személygépkocsi eladásából származó bevételt.

Az Igazgatóság a térítésmentesen átadott bérlő kijelölési jogát könyveiből nem tudta kivezetni, mert átvételkor a vagyonértékű jogot nem vette nyilvántartásba.

Az Igazgatóság a 2002. évi gazdálkodásáról a PM Köriratban meghatározott követelményeknek megfelelően készítette el szöveges indokolását.

Az intézmény letéti számlával nem rendelkezett.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az MKGI a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet nyújt, de indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:

• Nem történt meg szabályzatainak (Számlarend, Önköltségszámítási szabályzat) a jogszabályi előírásoknak megfelelően átdolgozása;
• Elmaradt a pénzügyi befektetések számviteli rendezése;
• A befektetett eszközök üzembe helyezésénél nem a hatályos jogszabályok előírásai szerint jártak el;
• A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő teljesítés nem a fejezeti és belső szabályozásnak megfelelően történt.

Az ME fejezet 2002. évi fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti kiadási előirányzata 108 501,6 M Ft, a módosított kiadási előirányzat 180 137,2 M  Ft, amely 49,9%-ban (89 793,1 M Ft) teljesült. Az eredeti bevételi előirányzata 108 501,6 M Ft, a módosított előirányzata 180 137,2 M Ft, amely 73%-ban (131 770,3 M Ft) realizálódott.

Az ME fejezet 2002. évi fejezeti előirányzatokkal kapcsolatos feladata az előző évhez viszonyítva bővült.

Az ME fejezet a 2002. évi XI. tv. és a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján öt fejezettől (Külügyminisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Igazságügy Minisztérium) vett át, és két fejezet részére (Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Pénzügyminisztérium) adott át fejezeti kezelésű előirányzatokat.

A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetek közötti átadás-átvétele különböző időpontokban, megállapodások alapján történt. A célelőirányzatok fejezetek közötti tényleges átvétele-átadása (kincstári adatállomány) 2002. december
13-án történt.

A Miniszterelnökség feladatköre csökkent a 2142/2002. (V. 6.) Korm. határozat alapján, mivel a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz került, a Szamos és Tisza folyók cianid szennyeződéséből adódó kormányzati feladat.

A Miniszterelnökség fejezet a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozását (3/2002. MeHVM utasítás) az 1992. évi XXXVIII. tv. 24. § (4)-(5) bekezdésében, valamint a 49. § o) pontjában foglaltaknak megfelelően elkészítette.

A kormányváltás után az ME fejezet a 3/2002. MeHVM utasítást nem egészítette ki az átvett fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó eljárási renddel és a hatásköröket sem szabályozta. A Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. 
(VII. 1.) Korm. rendelet mellékletében az egyes szervezeti egységekre a feladat-és hatáskörök meghatározásra kerültek. Az ME fejezet a 14/2002.
(XI. 16.) MeHVM rendelettel újra szabályozta a más tárcától átvett Turisztikai célelőirányzat felhasználását és kezelését.

A fejezeti kezelésű előirányzatok átadásával kapcsolatos megállapodások rögzítették, hogy az előirányzatok tényleges átadásáig az átadó fejezetek a feladatellátás zavartalanságát biztosítva ellátják az előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokat.

Az átadó fejezetek a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását és eljárási rendjét szabályozták. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése a szabályzatokban foglaltaknak megfelelt. A kormányváltás után a kötelezettségvállalást, a teljesítések igazolását az új szervezeti struktúra szerinti szakmai szervezeti egységek végezték.

Az ME fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár Rt., illetve az Államháztartási Hivatal (ÁHH) összesített előirányzati és teljesítési adatai között eltérés csak a teljesítési adatoknál fordult elő.

A költségvetési beszámoló teljesítési adata a törvény szerinti kiadásoknál 98,9 M Ft-tal, a bevételeknél 31 510,7 M Ft-tal tért el a kincstári adatoktól.

Az eltérést a pénzforgalom nélküli bevételek (előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele, az előző évi függő átfutó bevételek rendezése), a 2002. évi függő kiadások, az átvett előirányzatoknál a rendezésre fel nem adott tételek és a téves KTK kódokra történő könyvelések, valamint a kerekítési eltérések okozták. Eltérést okozott továbbá a feladatfinanszírozás körébe tartozó 2001. évi átadott és átvett előirányzat-maradvány elvonása, illetve átvétele.

A ME fejezeti kezelésű előirányzatokról készült 2002. évi mérlegben az eszközök és a források összege egyezően 64 538,6 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi mérlegében kimutatott eszközök és források leltárral, főkönyvi kivonattal és analitikus nyilvántartással alátámasztottak voltak. Az egyes mérlegsorokon kimutatott eszközök és források értékelése megfelelt a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. előírásainak, valamint az ME fejezet Eszköz és Forrás Értékelési Szabályzatának.

Az ME fejezet a kormányhatározat alapján a 2001. évi zárómérlegének adatát átrendezte, így a 2001. 12. 31-ei záró mérleg főösszege 39 655,2 M Ft a 2002. I. 1-jei nyitó mérleg főösszege 52 547,4 M Ft, amelynek különbsége 12 882,1 M Ft. Az átcsoportosításhoz kapcsolódó nyitó adatok átvezetése a fejezet vagyonát 32,5 %-kal növelte.

Az előirányzat-módosítások analitikus nyilvántartása bizonylatokkal, engedélyekkel, ügyiratokkal alátámasztott, a főkönyvi könyvelés és kincstári állomány adataival egyező volt. Az előirányzatok felügyeleti szervi hatáskörben történő módosításai indokoltak voltak, az Ámr. rendelkezéseinek megfelelően történtek. Az előirányzatok felhasználási keretének megnyitása és felhasználása, jogszabályi előírásokkal való összhangja és dokumentáltsága biztosított volt.

Az Ámr. rendelkezései (18. § és 138. §) a belső szabályozások és a gyakorlat alapján érvényesültek, de a vizsgálati mintába került tranzakciók ellenőrzésekor több esetben az arra felhatalmazott személy aláírása hiányzott az utalványlapokról.

A feladatfinanszírozás körébe tartozó célelőirányzatok szabályszerűségének ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a felhasználás során az Ámr. 70. § -77. §-ai megfelelően érvényesültek. A finanszírozás alapjául szolgáló Beruházásismertetők és Feladatismertetők, valamint a Beruházás Finanszírozási alapokmányok és Feladatfinanszírozási Engedélyokiratok a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészültek. A dokumentumokat a kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre jogosultak írták alá. A támogatásban részesültek a részprogram teljesítési nyilatkozatokat - többségében határidőre - benyújtották és a támogatással elszámoltak.

A tranzakciók vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a feladatfinanszírozás keretében lebonyolított támogatások cél szerinti felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelő volt. A feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámoló jelentés - figyelemmel a lényegesség elvére - megbízható, valós képet nyújt.

A nem feladatfinanszírozás körébe tartozó célelőirányzatok esetében a teljesítések nem minden esetben voltak szerződéssel alátámasztottak. Az átvett fejezeti kezelésű előirányzatok között voltak olyan kifizetések, amelyek jogszabályon alapultak, és a fejezet erre hivatkozva nem kötött támogatási szerződést. A PHARE programokhoz kapcsolódó szerződések magyar nyelven egy esetben nem álltak rendelkezésre. (Ezek a hibák nem befolyásolták a beszámoló jelentés megbízhatóságát.)

A NKÖM az Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék célelőirányzat felhasználására nem kötött szerződést.

Az IM az Országos Kisebbségi Önkormányzatokkal, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvánnyal nem kötött szerződést, a finanszírozás időarányosan havonta történt.

A nem jogszabályon alapuló kifizetéseknél 2002. évben a Kisebbségi és koordinációs keret célelőirányzatból történt kifizetéseket a NEKH, mint az előirányzat kezelője úgy teljesítette, hogy levélben tájékoztatta a pályázat nyerteseit a támogatás összegéről és a pályázati úton elnyert összeg elszámolási határidejéről, módjáról. A támogatások késedelmes elszámolásának felszámolására és a szankciók alkalmazásának érvényesítésére 2003. évtől a támogatást szerződés alapján folyósítják.

A PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai előirányzatnál társfinanszírozás keretében eszköz (notebook) és program beszerzés történt (1,8 M Ft), amelyhez sem szerződés, sem megrendelés nem kapcsolódott.

A Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása célelőirányzat terhére a MeH 2001. és 2002. évben Együttműködési megállapodás alapján az OM fejezetnek 5-5 M Ft támogatást adott a "Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban" című pályázathoz. A megállapodás az átadott pénzeszköz elszámolásának módját és időpontját nem tartalmazza, így az OM az átadott pénzeszközzel nem számolt el.

A célelőirányzatok jellemzően a célnak megfelelően és a támogatási szerződésben meghatározottak szerint kerültek felhasználásra. Feltártunk azonban céltól eltérő felhasználásokat is.

A Központi kormányzati informatikai rendszerek üzemeltetése és egyéb kapcsolódó feladatok támogatása előirányzat terhére "Személyi hatékonyságfejlesztő tréning a MeH fiatal köztisztviselői számára" című program lebonyolítására kötöttek céltól eltérő szerződést 7,2 M Ft értékben.

A Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása előirányzatnál egy esetben egy szövetség működési kiadásaira (30 M Ft) kapott támogatást, amelynek 37,3 %-át felújításra (9,8 M Ft) és eszközbeszerzésre (1,4 M Ft) fordította.

A Kisebbségi és koordinációs keret célelőirányzat terhére kifizetett működési célú támogatásokból a támogatottak felújítást, beruházást (felhalmozás) valósítottak meg.

A Központilag kezelt feladatok előirányzat terhére (fejezeti tartalék) egy esetben iskola felújítást, egy esetben templom felújítást támogattak.

Több esetben előfordult, hogy a pénzügyi elszámolás a támogatási szerződésben vagy megállapodásokban foglalt határidőn túl történt meg.

Az Ünnepi rendezvények és kommunikációs feladatok előirányzatból több költségvetési szerv (OM, APEH, GKM) különböző jogcímeken kapott támogatást, melyekkel az elszámolás a megállapodások szerint 2003. február-március hónap volt, az elszámolásokat június hónapban fogadta el a szakmai szervezet.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok és az Országimázs Központ által kezelt előirányzat-csoport esetében állapítottunk meg - a lényegességi szintet meghaladó - hibát, ezért a két fejezeti kezelésű előirányzat beszámoló jelentése nem nyújt megbízható, valós képet.

Az Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatokat 2002 júliusa előtt a MeH szervezeti egységeként létrehozott Informatikai Kormánybiztosság látta el. A kormányváltást követően a feladatok a MeH és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium között megosztásra kerültek. A feladatrendszer részletes szabályait 2002. augusztus 7-én a miniszterek megállapodásban rögzítették.

Az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok az IHM hatáskörébe kerültek, kivéve a kormányzati informatikai feladatokat, amelyeket a MeH szervezeti egységeként működő Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala (továbbiakban: MeH-KITKH) lát el.

Az IKB 2002. július 1-jéig egyedül kezelte az előirányzatokat és a célelőirányzatot, majd - a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. rendeletben foglaltak szerint - 2002. december 5-ig a feladatok alapján megosztva kezelte a két minisztérium. Az átmeneti időszakban a MeH mintegy 8 Mrd Ft, az IHM mintegy 38 Mrd Ft felett rendelkezett úgy, hogy az IHM kiadásairól saját szakmai szervezetei igazolták a teljesítést, de a folyósítást a MeH végezte.

A célelőirányzat terhére az Elektronikus Kormányzat (SZT-EK-1) és a Felsőoktatási intézmények Elektronikus Kormányzat témában végzett kutatásainak (SZT-EK-2) támogatására kiírt pályázati eljárás (11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet) szabályainak, továbbá az Áht. 24. §-ának és az Ámr. (87. §, 88. §) előírásának megsértése miatt a lényegességi szintet meghaladó hibát állapítottunk meg, ezért a célelőirányzat beszámoló jelentésében bemutatott helyzet nem nyújt megbízható, valós képet.

Több szervezet a pályázathoz kapcsolódó vissza nem térítendő támogatással, 2162,3 M Ft, amelynek elszámolási és megvalósítási határideje 2002. év volt, nem számolt el. A szerződések módosítása nem történt meg, a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nem lehetett megállapítani, hogy a pályázatban foglaltakat a szervezetek teljesítették.

A Kormányzati informatika támogatás célelőirányzat terhére 2001. évben a MeH-IKB az Elektronikus Kormányzat Programban megfogalmazott célok megvalósítására pályázatot hirdetett. Sérült a pályázati eljárás tisztasága és nem a 11/2001. (IV. 24.) MEHVM rendeletnek megfelelően történt a nyertes pályázatok kiválasztása. A jogszabály rendelkezéseitől eljárásbeli eltérést is megállapítottunk. Nem kérték ki a kiírás előtt a PM véleményét, nem állapítottak meg pályázati vagy regisztrációs díjat, csak egy helyen jelent meg a pályázati felhívás.

Az IKB a pályázat nyerteseivel (68 db) 2001. november hónapban 2162,3 M Ft értékű szerződést kötött. A nyertes pályázókkal kötött "Megállapodás pénzeszköz átadás-átvételről" nem rendelkezik arról, hogy mit tehet az a pályázó, aki a Kormányzati Portálhoz kapcsolódó fejlesztését önhibáján kívül nem tudja befejezni, vagy a kifizetések felfüggesztése miatt nem kaphatja meg elkezdett fejlesztésére a támogatás hátralékát. Ilyen eset pl. a Belügyminisztérium 100 M Ft támogatási összegű SZT-EK1-BM-PKI projektje, ahol a MeH KITKH teljesítettnek tekinti az 1. fázist 30 M Ft értékben és elismeri a jogosultságot a projekt 2. fázisának megvalósításához szükséges 70 M Ft-ra, de az átutalást nem teljesíti. A Megállapodás szankciót sem tartalmaz arra az esetre, ha a pályázó nem teljesít, vagy nem számol el.

A szerződések többségében az elszámolási határidő 2002. évben lejárt. A helyszíni vizsgálat lezárásáig (2003 június vége) a pályázóknak csak kb. egyharmada számolt el és jelentette készre a pályázatában vállalt feladat megvalósulását, melyet a fejezet szakmai szervezete írásban elismert. A támogatottak több esetben írásban jelezték, hogy különböző problémák miatt a szerződésben vállalt feladatot nem tudják határidőre megvalósítani. Egy-egy szerződés esetében, nem a vállalt feladatot valósították meg, illetve a program megvalósítása a vizsgálat idején még el sem kezdődött. A szerződések módosítása nem történt meg. Ez az eljárás ellentétes az Áht. (24. §), és az Ámr. (87. §-88. §) előírásával.

A felsőoktatási intézmények kutatócsoportjai által Elektronikus Kormányzat témában végzett kutatások támogatására 2002. március 11-én írta ki a pályázatot 120 M Ft támogatási összegre a MeH IKB. Egy pályázat által elnyerhető támogatás maximum 6 M Ft. Összesen 62 pályázat érkezett.

A pályázat lebonyolítása során ugyanazok az eljárási szabálytalanságok fordultak elő, mint az SZT-EK-1 pályázatnál: a pályázat nyilvánosságra hozatala nem történt meg országos terjesztésű napilapban, a PM előzetes véleményét nem kérték ki, pályázati díj vagy regisztrációs díj nem került megállapításra.

A pályázati felhívás 7. pontja foglalkozik a döntés előkészítéssel, döntési mechanizmussal. Eszerint az IKB a MeHVM egyetértésével bíráló bizottságot - nincs megadva hány tagút - hoz létre, a bíráló bizottság pontozással rangsorolja a pályázatokat és a kialakult rangsor alapján a Bíráló Bizottság javaslatot készít a MeHVM részére, amely 8 napon belül dönt. A pályázatok kiértékelését a jegyzőkönyv szerint az IKB állományába tartozó 3 fő végezte, mint bíráló bizottság. Nincs dokumentálva, hogy a bíráló bizottság felállt, választott elnököt stb. A pályázatokból 23 nyert el támogatást 135,2 M Ft értékben a 2002. május 22-i jegyzőkönyv szerint.

A MeH KITKH hivatalvezetője 2002. júliusában újra értékeltette a pályázatokat, a MeH KITKH állományában lévő 4 fő végezte a pályázatok bírálatát, nincs dokumentálva bíráló bizottság felállítása. A 2002. július 19-i jegyzőkönyv szerint 19 db nyertes pályázat volt 110,4 M Ft értékben. A hivatalvezető azzal indokolta az újbóli elbírálás elrendelését, hogy a pályázati dossziék nem tartalmazták a pályázók kiértesítését és a jegyzőkönyv nem tartalmazta az elbírálási szempontok súlyozását.

A jegyzőkönyvek tanúsága szerint 10 pályázat nyertes volt mindkét elbírálásnál. A MeH KITKH által az ellenőrzés részére adott kimutatás szerint 20 nyertes pályázat van 117,1 M Ft értékben.

A 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet előírásaiba ütköző elbírálások miatt a folyamatban lévő KEHI vizsgálat javaslatára még nem kezdték meg a kifizetéseket a MeH KITKH által kitöltött 2003. május 13-i kimutatás szerint. További szabálytalanságra utal, hogy a kedvezően elbírált pályázatok darabszámára vonatkozóan három dokumentum három különböző darabszámot tüntet fel három különböző értékben, ezek a 2002. május 22-i és július 19-i jegyzőkönyvek, valamint az ellenőrzés részére megküldött 2003. május 13-i kimutatás. A célelőirányzatot szabályozó rendelet előírásaiba ütköző bírálati eljárás megakadályozta, hogy a pályázók megkapják az elnyert támogatást, és a célelőirányzat támogatási céljai megvalósuljanak.

A vizsgált időszakban a célelőirányzat terhére összesen 1 101,1 M Ft összegben kötöttek ügyvédekkel és ügyvédi irodákkal eltérő elnevezéssel (megbízási szerződés, megállapodás, felhasználási szerződés) szerződéseket, amelyből összesen 284,6 M Ft összegű kifizetést teljesítettek. A maradvány összeg kifizetésének jogosságát az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálja.

A MeH-Informatikai Kormánybiztosság egyedi ügyekben a hírközlés szabályozása címén iratszerkesztési és tanácsadói feladatokra - annak ellenére, hogy az IKB Szabályozási Főcsoportján belül Jogszabályelőkészítő Főosztály működött -szerződésenként eltérő díjazással 82 505 E Ft-ot fizetett ki 2 ügyvédnek és 6 ügyvédi irodának. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor a nem teljesített kötelezettségvállalás összesen 857 916 E Ft. A témában több büntetőeljárás folyik. A büntetőfeljelentések miatt az ÁSZ vizsgálat ezt a témakört nem érintette.

A MeH által 2001-ben az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzatból teljesített két kiadási tételt, összesen 4850 M Ft-ot a 2001. és a 2002. évi zárszámadási ellenőrzésünk során is vizsgáltunk.

Az egyik tranzakció a Divatcsarnok épületének megvásárlását jelentette, amely épületet a megvásárlásától eltelt közel két év alatt nem hasznosította a MeH és az IHM sem. Az épület átmenetileg és részlegesen az eredeti céltól eltérően funkcionált.

A másik tranzakció az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. és Tőkealap létrehozására teljesített 3,1 Mrd Ft kiadás, ami a tényleges tőkebefektetési lehetőségtől eltelt egy éven belül céljának megfelelően nem hasznosult. A Tőkealap még nem járult hozzá az induló informatikai kis- és középvállalkozások finanszírozásához.

1. Az In-Forrás Kht. működésének tapasztalatai

Az In-Forrás Kht-t alapító MeH a társaság felállítását, működését és tevékenységét az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű célirányzatból finanszírozta. A célelőirányzat 2001-ben 30 milliárd forint, 2002-ben 46 milliárd forint volt.

Az In-Forrás Kht. fennállása alatti összes bevételének - 1469,2 M Ft - több, mint 98 %-a közvetlenül vagy közvetve a célelőirányzat volt a forrása. A MeH által az In-Forrás Kht. számára kialakított pénzeszköz biztosítási módozatok nem feleltek meg maradéktalanul a jogszabályok (Áht, Kbt, 11/2001. (IV. 24.) MEHVM rendelet ) előírásainak.

A 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet jelölte ki a támogatási célokat és szabályozta a célelőirányzat felhasználását. A MEH Informatikai Kormánybiztossága volt a felelős a célelőirányzat kezeléséért. A célelőirányzat volt a forrása a MeH IKB által kiírt pályázatoknak, melyek révén 12.000 köztisztviselő, 15.000 pedagógus és 2000 ügyész, bíró kapott személyi használatú számítógépet különböző támogatási konstrukcióban. A pályázatok lebonyolítása, kezelése - a számítógépek szétosztása a nyerteseknek, szerződéskötés, nyilvántartás, ellenőrzés, panaszos ügyek intézése, stb. - felkészült adminisztrációs hátteret igényelt.

A MeH egyik célja az In-Forrás Kht. alapításával az volt, hogy a MeH IKB által kiírt pályázatok lebonyolításában a Kht. legyen a közreműködő szervezet.

Az In-Forrás Kht.-t - mint a MeH egyszemélyes tulajdonú társaságát - 2001. szeptember 24-én jegyezte be a cégbíróság 500 M Ft törzstőkével. A Kht. alapítása nem volt körültekintően előkészítve, nem készült üzleti terv, a feltételezett előnyök nem voltak megalapozottak, és nem készült elemzés a felmerülő kockázatokról.

A MeH 2001. november 30-án Közhasznú szerződést kötött a Kht.-val összesen 1320 M Ft támogatási értékben 2002-ben elvégzendő két feladatra, amelyekhez 2002 március 14-én 25 % előleget 330 M Ft-ot utalt át a Kht.-nak.

A szerződés egy-egy mondatban határozza meg a Kht-ra átruházott két feladatot, melynek elvégzéséért a MeH 1320 M Ft-ot biztosít, és nem részletezi, ütemezi a feladatot.

Az egyik feladat, aminek elvégzéséért 880 M Ft támogatást irányzott elő a közhasznú szerződés, a köztisztviselőknek biztosított személyi használatú számítógépek nyilvántartása, leltározása, ellenőrzése volt 2002-ben. A köztisztviselőknek kiosztott gépek csak a 3. év végén kerülnek a köztisztviselők tulajdonába, addig az MKGI vagyonmérlegében szerepelnek.

A közhasznú szerződés 440 M Ft támogatást irányzott elő 2002-ben a "call center" üzemeltetésére, a call center feladata a pályázatokkal, a kormányzati portállal kapcsolatos tájékoztatás volt.

A Kht. a "call center" üzemeltetését kezdettől fogva külső szállítóval végeztette. A köztisztviselők számítógépeinek nyilvántartási, leltározási, ellenőrzési feladatára, amit a Kht. a Közhasznú szerződés aláírása után már folyamatosan végzett, a Kht. 2002. április 24-én nyílt közbeszerzési eljárást írt ki, amit eredménytelennek nyilvánított.

A közhasznú szerződésben kapott két feladat elvégzéséhez a Kht. nem építette ki saját szervezetét, a Kht. beékelődött a feladatokat végrehajtó társaságok és a célelőirányzat kezelője közé. A célelőirányzat gazdaságos felhasználása szempontjából a MeH-nek a közhasznú szerződés aláírása helyett az egyik feladat elvégzésére ("call center") a Kbt. szerint le kellett volna folytatni a közbeszerzési eljárást, illetve a másik feladat elvégzésére (a köztisztviselők számítógépeinek nyilvántartása, leltározása és ellenőrzése) pályázatot kellett volna kiírni a 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet szerint, és a legkedvezőbb ajánlatot tevő céget megbízni a feladatok végrehajtásával.

Az In-Forrás Kht. által felvállalt további 5 tevékenységi főirányban az alapító tulajdonos MeH nem kötött közhasznú szerződést a társasággal, ezeket a tevékenységeket a Kht. az alaptőke terhére végezte. Az In-Forrás Kht. 2002. első félévében 141 M Ft veszteséget halmozott fel a Felügyelő Bizottság jegyzőkönyve szerint.

Az In-Forrás Kht. ügyvezetőjének nem volt a tulajdonostól megbízása, forrása a 2002. IV. negyedévben az új "Nemzeti Adatvagyon Védelem Projekt" indítására, valamint ehhez a számítógép rendszer megrendelésére és a köztisztviselők, pedagógusok, ügyészek, bírák számítógépeihez utólagos softver megrendelésre. Az In-Forrás Kht. szállítói tartozása 2003. július 1-jén 609,5 M Ft volt.

A MeH által az informatikai célelőirányzatból alapított és működtetett In-Forrás Kht. gazdálkodására nem volt jellemző a költségérzékenység. A döntések nem voltak kielégítően dokumentálva, valamint egyes döntésekhez hiányzott az alapító tulajdonos által az ügyvezető pénzügyi kötelezettségvállalási mértékének meghatározása, ennek ellenőrzése. A Kht. egyes döntéseinek célszerűsége is megkérdőjelezhető, például a székház beruházás, az irodabérlet, a Kht. megrendelései.

Az újonnan alapított társaság az irodai elhelyezését a KVI-től 10 évre vagyonkezelői szerződéssel átvett ingatlannal szándékozta hosszabb távon megoldani. Az In-Forrás Kht. nevében az ügyvezető írta alá a vagyonkezelői szerződést 2002. január 15-én, a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi forrás biztosításáról az alapító írásban nem rendelkezett. Az első öt év vagyonkezelési díja 150 M Ft, ami a szerződés szerint megfelel az ingatlanon a vagyonkezelő Kht. által tervezett beruházások és fejlesztések összegének

A székház elkészültéig a Kht. irodát bérelt. Az irodabérleti szerződést bérlőként 2001. október 1-jén az ügyvezető és a tulajdonos írta alá a bérbe adó ingatlan céggel. Az irodabérlet hat hónapos időtartamra, 1081 m² területre és 10 parkolóhelyre szólt. A Kht. létszáma 2001 év végén 11 fő volt.

Az egy alkalmazottra jutó bérelt irodai terület nagysága 2001. évben közel 100 m² volt. Az irodabérleti díj indokolatlan nagyságrendben terhelte a társaság forrásait, amit a tulajdonos is felismert. Az irodabérletet 2002. március 14-én új megállapodás alapján - 506,94 m² és 5 parkolóhely igénybevételére mérsékelték.

Az új szerződés megkötésére a Kht. "hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárásban" lebonyolított közbeszerzése keretében 2002. március 14-én történt eredményhirdetés mellett került sor.

A 2/2002 (III. 22.) alapítói határozat utólag szólítja fel a társaságot az irodabérleti lehetőségek felmérésére és a közbeszerzésre. Ezt követően az irodabérleti szerződés többször módosításra és meghosszabbításra került.

A Kht. a működési költségre kapott 150 M Ft-ból 2001 negyedik negyedévében -11 fő elhelyezése érdekében - irodabérleti díjra 31,7 M Ft-ot, irodabútorok beszerzésére 15 M Ft-ot fordított. A Kht. 2002-ben 52,8 M Ft-ot fizetett ki irodabérletre - ebből 46 M Ft-ot ráterhelt a közhasznú szerződés keretében végzett munkájának elszámolására -, de megjelent a székház felújításának költsége is, 85 M Ft összegben.

Másfél év alatt (az alapítástól 2002. december 31-ig) az informatikai célelőirányzatból a Kht. bekapcsolása révén 184,5 M Ft bérleti díj, ingatlan felújítás címén került felhasználásra. Ehhez még hozzáadódik a bérbeadóval fellépő jogvita lezárása érdekében az ingatlan üzemeltetőjének fizetett 2 M Ft+áfa összeg, amely a csökkentett alapterület miatt feleslegessé vált bútorok tárolásával volt összefüggésben.

A 2001. évi működési költségekre kapott 150 M Ft-ból személyi jellegű kiadásokra 28,9 M Ft-ot fordítottak, ami 11 fő negyedévi alkalmazásának költsége volt. A Kht. a munkaszerződésekben 11 fő alkalmazott közül 8 fő részére biztosított saját használatra személygépkocsit, amelynek költsége 31,2 M Ft volt. Az ügyvezető a saját személygépkocsiját használta, amiért a Kht. havi bérleti díjat fizetett. 2002-ben további 2 személygépkocsit vett a Kht.: az ügyvezető saját gépkocsiját eladta a Kht.-nak és a Kht. újat vett részére, a két tranzakció 16 M Ft kiadást jelentett a Kht.-nak.

A Kht. 2002. évben átlagosan 21 főt alkalmazott, a személyi jellegű kiadások összege 158,5 M Ft volt.

A Kht. vezetőinek a tulajdonos, a közszférában biztosított jövedelmeknél és juttatásoknál magasabb díjazást állapított meg, ugyanakkor a jövedelmeket nem kötötték teljesítéshez, illetve eredmény eléréséhez.

A kabinetfőnök által aláírt "3/2002. (III. 27.) számú alapítói határozat rendelkezik az In-Forrás Kht. törzstőkéjének felemeléséről, 500 M Ft-ról 1100 M Ft-ra. A 600 M Ft-os tőkeemelést úgy határozta el a tulajdonos MEH a célelőirányzat terhére, hogy a Kht.-nak nem voltak egyértelműen meghatározva a feladatai, mint azt az FB is megállapította. A tervezett tőkeemeléssel a társaság jövőbeni székházának építését kívánták finanszírozni, a tervezet szerint a székház felújítási költsége becslés szerint mintegy 400 M Ft volt. A pénzügyminiszter aláírta a megemelt törzstőkéről szóló alapító okiratot. A tőkeemelés nem valósult meg, mert a 13/2002. december 12-i alapítói határozat hatályon kívül helyezte az alaptőke emelést.

Az alapító tulajdonos MeH 2002. december 31-én elrendelte az In-Forrás Kht. végelszámolását és kinevezte a végelszámolót. A végelszámoló által összeállított 2002. évi mérleg főösszege 1635,7 M Ft, a közhasznú eredmény 398,6 M Ft veszteség.

A MeH, az általa alapított egyszemélyes társaságnál, egyedül határozhatta meg a társaság tevékenységét, a MeH biztosította a társaság működésének, tevékenységének pénzügyi forrását a célelőirányzatból, a MEH nevezte ki és mentette fel a Kht. ügyvezetőit, felügyelő bizottságait és mindezek ellenére nem tudta a társaságot eredményesen működtetni.

A Kht. fennállása alatt a társaság ellenőrző szerve (FB), illetve a könyvvizsgáló többször felhívta az alapító tulajdonos MeH figyelmét a Kht. gazdálkodásában meglévő rendezetlenségekre. A MeH felügyeleti ellenőrzése is feltárta a fedezetlen kötelezettség vállalásokat. A jelentés lezárásáig a MeH nem rendelkezett az egyszemélyes tulajdonában lévő In-Forrás Kht. szállítói tartozásainak (609,5 M Ft) és a társaság veszteségének rendezéséről, ennek hiányában a társaság végelszámolását nem lehet végigvinni.

Az Országimázs Központ által kezelt négy célelőirányzat vonatkozásában nem szüntették meg az ÁSZ által 2001. és 2002. évben az 1995. XL. tv. megsértése tárgyában kifogásolt gyakorlatot. A Legfőbb Ügyész Helyettese 2002. február 22-ei levelében két ajánlást fogalmazott meg a MeH Közigazgatási államtitkárának a törvénysértő állapot megszüntetésére. A MeH illetékes államtitkára ennek ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket. A teljesítések megtörténtének igazolását szolgáló bizonylati rend területén az Szt. előírásait a 2002. évben sem tartották be. Az előző két évben a zárszámadás keretében tett ellenőrzési megállapítások felszámolására intézkedést nem tettek. A Költségvetési tájékoztató célelőirányzat 2001. évi előirányzat-maradványának (5 M Ft) felhasználása nem az előirányzat céljának megfelelően történt, ez ellentétes az Áht. 24. §-ában foglaltakkal.

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi eredeti bevételi előirányzata 108 501,6 M Ft, a módosított előirányzata 180 137,2 M Ft, a teljesítés 131 770,3 M Ft volt. A fejezet működési bevételének eredeti előirányzata 12 978 M Ft, a módosított előirányzata 9005,9 M Ft, a teljesítés 4846,1 M Ft volt. Az eredeti előirányzat módosítása felügyeleti szervi hatáskörben történt (3972,1 M Ft). A fejezet felhalmozási bevételt nem tervezett, a módosított előirányzata 29 204,5 M Ft, a teljesítés 4335,7 M Ft volt. A kölcsön visszatérítés 10,7 M Ft módosított előirányzata a teljesítéssel megegyezett.

A költségvetési támogatás eredeti előirányzata 95 523,6 M Ft, a módosított előirányzat 90 148,6 M Ft volt. A 4714,8 M Ft országgyűlési hatáskörben és a 7148,4 M Ft fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás csökkentette, míg a kormányhatáskörben végrehajtott 6488,2 M Ft növelte az eredeti előirányzat összegét. A teljesítés 91 434,8 M Ft volt.

A pénzforgalom nélküli bevételeknek eredeti előirányzata nem volt, a módosítás felügyeleti hatáskörben történt 51 767,4  M Ft összegben, a teljesítés 33 142,9 M Ft volt.

Az ME fejezet a 2002. évi költségvetési beszámolóját a PM Köriratban meghatározott követelményeknek megfelelően készítette el.

Az ME fejezet 2002. évi folyó pénzforgalmának levezetése az előző évi saját pénzkészlet és a fejezetektől átvett és átadott pénzkészletek állományából kiindulva történt. A tárgyidőszak korrigált nyitó és tárgyidőszak záró pénzkészlete megegyezett a főkönyvi kivonat és a mérleg adataival.

Az ME fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

A költségvetési előirányzatok egyeztetése során az eredeti előirányzat és a módosított előirányzatok hatáskörönkénti levezetése megegyezett az előirányzatok analitikus nyilvántartásában és a főkönyvi könyvelésben lévő adatokkal. Az ME fejezet eredeti és módosított előirányzatainak adatai megegyeztek a kincstári beszámoló adataival.

A vizsgált kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványok analitikus nyilvántartása és dokumentáltsága megfelelő volt.

Az ME fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 41 977,1 M Ft, az előző évekből származó, tárgyévre jóváhagyott előirányzat-maradvány összege 20 554,9 M Ft, így 2002-ben a fejezet maradványa összesen 62 532,0 M Ft volt.

A beszámolóban kimutatott felhasználható előirányzat-maradvány 62 489,5 M Ft, amelyből a központi költségvetés központosított bevételét 15,5 M Ft képezi, a költségvetési szervet meg nem illető összeg 27,0 M Ft, elvonásra javasolt 400,8 M Ft. A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 60 846,2  M Ft, a szabad előirányzat-maradvány 1643,3 M Ft volt. A Pénzügyminisztérium részére az ME fejezet által készített 2002. évi "Előirányzat-maradvány levezetése a 1091 szektorban" kimutatásban a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradvány 2266,2 M Ft volt, az eltérés abból adódott, hogy az ME fejezet a kötelezettségvállalások felülvizsgálatát ismételten elvégezte.

Az ME fejezetnél a fejezeti kezelésű előirányzatok módosított előirányzatának felhasználása összességében 49,8%-ban valósult meg.

Az előirányzat-maradványból 59 838,1 M Ft a kötelezettségvállalással lekötött összeg, amely a teljes maradvány 95,7%-a.

A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból a Turisztikai célelőirányzat 38,8%, a Területfejlesztési célfeladat támogatással fedezett kiadásai célelőirányzat 28,2%, a PHARE programok célelőirányzatai 10,1%-ot képviseltek.

A Turisztikai célelőirányzat magas összegű maradványát az előző évekről áthúzódó felhalmozási jellegű kötelezettségvállalások indokolták. A Területfejlesztési célfeladat támogatással fedezett kiadásai célelőirányzat kötelezettségvállalással terhelt összege a regionális és fejlesztési tanácsok, a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala által meghirdetett pályázatokhoz és a Balaton Fejlesztési Tanács Előzetes Regionális Programokhoz kapcsolódott. A PHARE programok megvalósítási ideje általában a szerződéskötéstől számított három év, ezért a tárgyévi előirányzat-maradványok összege több év előirányzat-maradványát is tartalmazta.

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL

A KEHI fejezeti jogosítványú intézmény részére a Kvtv. 842,3 M Ft kiadási, 13,9 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 828,4 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1261,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 141,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1120,1 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1166,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 130,3 M Ft, a támogatásnál 1120,2 M Ft volt.

A KEHI 2002. évben rendelkezett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(13) és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § értelmében előírt szabályzatokkal. A szabályzatok szerkezete megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (5)-(9) bekezdésben meghatározott előírásoknak, és tartalmában is teljesíti az előírások követelményeit.

A KEHI költségvetési beszámolóját az Ámr-ben meghatározott határidőre megküldte az ÁHH részére. A Kincstár és a költségvetési szerv eredeti és módosított előirányzatánál (81. Űrlap) kerekítésből adódóan 1 E Ft eltérés mutatkozott. A teljesítés adatai (82. Űrlap) között 91,4 M Ft eltérés volt.

Az eltérés az előző évi előirányzat-maradvány (91,3 M Ft) igénybevételéből, kincstári kód téves megadásából az egyéb folyó kiadás és dologi kiadás között (107 E Ft), illetve kerekítésből (1 E Ft) eltérés adódott.

A költségvetési szervnek a Költségvetési törvényben meghatározott bevételek közül csak egyéb bevétele volt, ami után az 5%-os befizetési kötelezettséget szabályosan teljesítette.

A KEHI-t a kormányzati struktúraváltás nem érintette. A szervezet 2002. évben fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezett.

Az új közszolgálati illetményrendszerek bevezetéséből adódó 2002. évi többletkiadásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás megtörtént.

A rendelkezésre álló pénzügyi keretek, az egyes kiemelt előirányzatokat terhelő kiadási teljesítésekhez megfelelő fedezetet biztosítottak. Az előirányzat-felhasználási keret nyitása havi bontásban történt meg. Likviditási probléma nem merült fel. Előirányzat-felhasználási keret előrehozás nem volt.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak. Az előirányzatokat a szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították.

A központi költségvetés általános tartalékából jóváhagyott előirányzat-többletek igénylése megalapozott volt.

Az intézmény részére a Kormány 53 M Ft-ot biztosított az általa elrendelt határidős vizsgálatok jelentős számú speciális szakismeretekkel rendelkező külső szakértők alkalmazásához, illetve intézményi beruházáshoz.

Az intézmény sajátosságából adódóan, felügyeleti szervként ellenőrizte a jóváhagyott előirányzatok felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét.

A központi költségvetés céltartalék előirányzatának felhasználása keretében 232,2 M Ft-ot kapott a 2001. évben bevezetett új köztisztviselői illetményrendszer 2002. évre áthúzódó hatásából adódó többletkiadások fedezetére. A 2107/2002. (IV. 12.) Korm. határozat alapján 4,5 M Ft-ot kaptak a főtisztviselői alapilletmény és azzal kapcsolatos járulékok fedezetére. Az igényelt összeget számításokat tartalmazó dokumentációval támasztották alá.

A kiadások közül a személyi juttatásoknál az eredeti, a módosított előirányzat és a teljesítés közötti eltérés oka az új köztisztviselői illetményrendszer 2002. évre áthúzódó hatásából adódó többletkiadások fedezése, illetve a főtisztviselői illetmény bevezetése volt.

A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatai és a teljesítés közötti eltérés oka a felsorolt feladatokhoz kapcsolódó járulék terhek.

A dologi kiadások előirányzatainak az eltérése a Hivatalnál jelentkező, a Kormány által elrendelt határidős vizsgálatok jelentős számú speciális szakismeretekkel rendelkező külső szakértők alkalmazásához kapcsolódik.

A pénzeszközátadás a speciális ellenőrzési feladatokból adódott, mivel 2002-ben APEH dolgozókat kellett alkalmazni ellenőrzési feladatokhoz, illetve a Miniszterelnöki Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal között 2001. november 26-án létrejött egy megállapodás, amely alapján a (KEHI) 1 fő Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjast (EKKÖ) foglalkoztatott és ennek az elszámolásából eredt.

A felújításnál az eredeti és a módosított előirányzat között eltérés nem volt, de a teljesítésnél elmaradás mutatkozott, mivel csak egy fénymásoló felújítása történt meg, a tervezett 2 M Ft épület felújítás elmaradt, és csak karbantartási munkálatokat hajtottak végre.

A felhalmozási kiadás eltérése az új épület berendezése, a számítógéppark, illetve az új iratkezelési rendszer kiépítéséből adódott.

A kölcsön nyújtása, törlesztése előirányzat soron a dolgozóknak nyújtandó lakásvásárlási kölcsön összege jelent meg, amelyre eredeti előirányzatot nem terveztek.

A költségvetési szervnek 2002. évben többletbevétele nem volt.

Az előirányzat zárolására 2002-ben egy alkalommal került sor. A 2363/2002. (XII. 5.) Korm. határozat értelmében az árvízkárosultak megsegítésére a dologi kiadás jogcímen megtervezett előirányzatból 2,6 M Ft zárolt, majd elvont.

A kiadási előirányzaton túllépés nem volt.

A szervezet egy 28,0 M Ft értékű számítógépes iktatásra, iratkezelésre, levelezésre, archiválásra alkalmas integrált iratkezelő rendszer (szoftver) kiépítésére, illetve használatának betanítására, fejlesztésére írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot. A közbeszerzési eljárásnál a szervezet betartotta a törvényi előírásokat.

A működési költségvetési bevétel az Ellenőrzési Figyelő című negyedévenként megjelenő folyóirat megrendeléseinek befizetéséből adódott, amely minden évben csökkenő tendenciát mutat és bevételkiesést eredményez.

A felhalmozási bevétel az új iratkezelési rendszer kiépítésére kapott összegből, illetve a leselejtezett számítógép eladásából keletkezett.

A pénzeszközátvétel az ösztöndíjas foglalkoztatására kapott összegből, illetve az Ellenőrzési Figyelő újság kiadásának támogatásából állt.

A támogatási kölcsönök igénybevétele 3 M Ft volt - amely a dolgozók által visszafizetett lakáskölcsönök törlesztésének 3 M Ft-os előirányzatosításából - egy munkavállalónak lakásvásárlásra nyújtott kölcsön összege.

A mintavétel során kiválasztott mintában szereplő okmányok kitöltése, illetve könyvelése szabályos volt.

Az EU csatlakozással kapcsolatos fejezeti kezelésű programfinanszírozás körébe vont (ACQUIS) feladatok (PHARE segélyekkel kapcsolatos teendők) 2001. évben befejeződtek. Áthúzódó feladat 2002. évben nem volt.

2002. évben az intézménynél központi beruházás nem volt.

A 2001. évi előirányzat-maradványt a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára a 8305/3/2002. sz. levélben hagyta jóvá.

A KEHI-nél a vagyonváltozás keretén belül az intézményi beruházás volt a legjelentősebb tétel. Ezen belül az intézmény járműveket, számítástechnikai eszközöket, klíma berendezéseket, illetve bútorzatot szerzett be.

Az egyes mérlegtételeket leltárral és főkönyvi kivonattal támasztották alá. Eltérés nem volt. A követeléseknél, illetve a szállítói tartozásoknál a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás közötti egyeztetés szabályszerűen, dokumentálva rendelkezésre állt. A házi pénztárt szabályosan napi pénztárjelentéssel zárták le. A pénztár rovancsot végrehajtották. Az elszámolási számla egyenlege megegyezett az utolsó napi banki kivonattal. A saját tőke soron az induló tőke 1993. január 1-jén fennálló értéken szerepelt. A tőkeváltozás címen a saját tőke növekedését, illetve csökkenését dokumentummal alátámasztva átvezették.

A helyszíni ellenőrzés során az immateriális javak ellenőrzésénél a könyvviteli mérlegben szereplő tételek besorolása nem a kormányrendeletnek megfelelően történt. A szellemi termékek között vagyoni értékű jogot mutattak ki. A többi mérlegsoron szereplő érték a kormányrendelet szerint szerepelt.

A KEHI az iktatási rendszer telepítésénél 7,4 M Ft értékű licencet szellemi terméként aktivált, amit az Szt. 25. § (6) bekezdése, illetve a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. § alapján vagyoni értékű jogként kell könyvelni. Ezen kívül a 7,4 M Ft értékű licencnél az értékcsökkenés elszámolását a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése alapján kell elszámolni.

A Hivatal a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján elkészítette a kiegészítő mellékletet. A kiegészítő melléklet keretében a szervezet elkészítette a szöveges beszámolóját. A tartalma kormányrendelet előírásainak megfelelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK

A PNSZ fejezeti jogosítványú költségvetési szerv Kvtv.-ben meghatározottak szerint, valamint a 2002. évi LXII. tv. 44. § (2) bekezdése alapján a Miniszterelnökség fejezet 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím tekintetében a fejezet felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja. A szolgálatok irányítását a MeH szervezeti egységként működő Nemzetbiztonsági Iroda segíti.

A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok (PNSZ) címhez három intézmény (alcím) tartozik, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

Az alfejezet 2002. évi eredeti kiadási előirányzata 24 766,8 M Ft, módosított előirányzata 33 545,4 M Ft, a teljesítés 31 176,5 M Ft. Az alfejezet eredeti bevételi előirányzata 475,0 M Ft, a módosított előirányzata 3209,1 M Ft, a teljesítés 3202,7 M Ft.

A Nemzetbiztonsági Hivatal eredeti kiadási előirányzata 5832,0 M Ft, módosított előirányzata 8798,8 M Ft, a teljesítés 8786,5 M Ft, a maradvány 12,3 M Ft. A Hivatal saját bevétel eredeti előirányzata 87,0 M Ft, módosított előirányzata 594,1 M Ft, a teljesítés 591,9 M Ft.

Az Információs Hivatal eredeti kiadási előirányzata 5655,0 M Ft, módosított előirányzata 7319,2 M Ft, a teljesítés 7314,9 M Ft, az előirányzat maradvány
4,3 M Ft. Az eredeti saját bevételi előirányzat 131,0 M Ft, a módosított előirányzat 66,6M Ft, a teljesítés 62,6 M Ft.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eredeti kiadási előirányzata
1515,8 M Ft, a módosított előirányzata 16107,7 M Ft, a teljesítés 14 485,9 M Ft, az előirányzat-maradvány 1621,8 M Ft. A saját bevételi előirányzat 257,0 M Ft, a módosított előirányzat 1959,2 M Ft, a teljesítés 1959,2 M Ft.

A hivatalok alaptevékenységüket a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján végzik. A Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nemzetbiztonsági-, az Információs Hivatal felderítő tevékenységet lát el.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek, amelyeket a Magyar Államkincstár önálló kincstári alanyként kezel. A 19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet alapján a szolgálatok a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezéseik során a kincstári tranzakciós kódokat nem használják.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2002. évi költségvetése végrehajtásának indokolása a 19/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben előírtak figyelembevételével készült. Ennek megfelelően a hivatali beszámolókban csak a kiemelt előirányzatok szerepelnek.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése a Nemzetbiztonsági Irodában, valamint a három szolgálatnál az ÁSZ ellenőrzési program alapján történt, azonban a hivatkozott kormányrendeletet figyelembe véve a jelentésben a kiemelt előirányzatok összegei kerültek rögzítésre. A hivatalok minden szabályzata, adata, munkaokmánya "Szigorúan Titkos!" minősítésű.

Az ellenőrzött szervezeteknél a beszámoló és könyvvezetés, valamint a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a vonatkozó kormányrendelet előírásaival. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatoknál nincs igazgatási cím. A Nemzetbiztonsági Iroda költségvetési előirányzatait a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat intézményi előirányzatai tartalmazzák.

A szabályzatokat a szolgálatok szakmai feladatai és sajátosságai figyelembe vételével alakították ki. A szabályzatok és egyéb okmányok "Szigorúan Titkos" minősítésűek.

A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatban jogszabályi felhatalmazás alapján a PNSZ az ÁHH-val külön megállapodást kötött.

A fejezet zárszámadási és a Magyar Államkincstár által prezentált adatok között az egyezőség nem áll fenn. Az eltérések 1 M Ft alattiak. Az eltérések okai között megtalálhatók az előző évi maradvány eltérő kezelése, a devizaszámlán jóváírt kamat miatti eltérés. Egy esetben a eltérést a kincstári zárást követő előirányzat-módosítás okozta. Az eltérésekről az Iroda a szöveges indokolást az ÁHH-nak megküldte.

A pénzellátás ütemezésénél a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételeket nem vették figyelembe. Ennek alapvető oka, hogy a finanszírozásban a saját bevételek mértéke minimális (éves szinten 2-6%). A pénzellátás egyenletes 1/12-ed ütemű finanszírozással valósult meg.

A szolgálatok részére az ÁHH által megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret elegendő volt a feladatok ellátására. Előirányzat-előrehozásra a 13. havi külön juttatás, valamint a ruházati illetmény kifizetése érdekében került sor.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kért és kapott előrehozást a speciális eszközfejlesztés projekttel kapcsolatos kifizetésekhez. Az előrehozások indokoltak voltak.

A fejezeti jogosultságú költségvetési szervezeten belüli átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfeleltek. Átcsoportosításokra az alaptevékenységgel kapcsolatos feladatmódosulások miatt volt szükség.

Az előirányzatokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították. A PNSZ-nél 2002-ben fejezeti tartalék nem volt.

A PNSZ esetében a fejezetek közötti átcsoportosítások csak a bérpolitikai intézkedésekhez, illetve a központi tisztek illetménykülönbözetéhez kapcsolódtak, amit a céltartalék terhére hajtottak végre.

Az eredeti és a módosított előirányzatok közötti jelentős eltéréseket egyrészt a Hszt. szerinti 100%-os bérbeállás 2002-re vonatkozó hatása, másrészt az előző évi előirányzat-maradvány 2002. évi költségvetésbe való beépítése magyarázza.

Előirányzatok zárolására, törlésére a szolgálatoknál nem került sor.

A bevételi előirányzatok alakulása az intézmények szempontjából nem a valós képet mutatják. A bevételi előirányzatok a PM előírásai miatt eleve teljesíthetetlenek voltak. Ezt már a 2001-2002. év költségvetésének véleményezéséről készült számvevői jelentés is tartalmazta. 2002-ben is sor került bevétel-elmaradás miatti kiadási előirányzat-csökkentésre. Előre nem tervezett bevételek is keletkeztek, azok azonban konkrét feladatok végrehajtásához kapcsolódtak, így a finanszírozási helyzeten nem javítottak. A szolgálatoknál kis összegű követelések elengedésére, kincstári vagyon koncesszióba adására nem került sor.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között csak központi beruházások találhatók. Felhasználásuk a törvényben meghatározott, engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg. A szolgálatok központi beruházásaikra az OGY Nemzetbiztonsági Bizottságától megkapták a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítést.

A PNSZ-nél a központi beruházás előirányzaton 730,5 M Ft maradvány keletkezett, ami teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. A maradvány keletkezésének fő oka, hogy a 2001. évi központi beruházási maradványt a PM 2002. IV. negyedévében hagyta jóvá.

A PNSZ-nél a vagyon elsősorban beruházásból és felújításból növekedett, az amortizáció miatt csökkent. Vállalkozás, tulajdoni hányad növelése, ingatlanértékesítés nem fordult elő, az ingó vagyon értékesítés a belső szabályok szerint történt.

A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM

A BM fejezet számára a Kvtv.-ben 259 211,9 M Ft kiadási, 37 553,9 M Ft bevételi és 221 658,0 M Ft támogatási előirányzatot hagytak jóvá. A kormányváltással összefüggő feladatátrendezések következtében a fejezet eredeti előirányzata a GM és az FVM fejezetektől átkerült előirányzatokkal együtt 266 713,8 M Ft kiadási, 37 773,9 M Ft bevételi és 228 939,9 M Ft támogatási előirányzat. Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 421 606,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzatok 101 670,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzatok 319 935,9 M Ft-ra nőttek. A kiadási előirányzatok teljesítése 94,5%-os, a bevételi előirányzatoké 70,5%-os, a támogatási előirányzatoké 112,8%-os.

A fejezet és az ÁHH között az Ámr. 146. §-ában előírt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség határidőre teljesült. Az eltérések összességükben kisebbek voltak az előző évinél. A szöveges indokolásokból kiderül, hogy az eltérések túlnyomó hányada nem rendszerbeli okokkal volt összefüggésben (a rendszerbeli eltérések a kiadások teljesítésénél az összes eltérés 31%-át, a bevételek teljesítésénél 23%-át tették ki).

A minisztérium Közgazdasági Főosztálya az Ámr. 149. §-ában előírtaknak megfelelően eleget tett az intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének. Az elemi beszámolók egyeztetésekor talált hibák még véglegesítés előtt javíthatók voltak. A javított főkönyvi kivonatok a mérleget minden intézménynél alátámasztják. A 23/2002. (IX. 9.) BM rendelet az intézményi beszámoló felülvizsgálatával kapcsolatban nem ruház át konkrét feladatokat a középirányító szervekre.

A költségvetésben jóváhagyott, alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésének, valamint a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának értékelése a címek szintjén valósult meg. A fejezet által alapított, illetve támogatott gazdasági társaságok, közalapítványok működésének értékelése helyszíni ellenőrzésünk idején kezdődött el.

A fejezet felügyeleti szerve a Kvtv. 8. §-ában, valamint a 10-13. §-aiban előírt központi befizetési kötelezettségét csak részben teljesítette.

A BM Központi Igazgatás - a felügyeleti szerv egyetértésével - tanúsítványán a 2002. évi beszámoló készítése során nem tüntette fel az ingatlaneladásból származó bevételét, amelyet a Kvtv. 8. §-a értelmében 50%-os befizetési kötelezettség terhel. A PM-nek 2002 májusában már benyújtották a bevétel 100%-ának felhasználására vonatkozó kérelmet, de a jóváhagyás késett (2002 decemberében még nem érkezett meg a jóváhagyó levél, csak 2003 februárjában). Emiatt a fejezet által kimutatott befizetési kötelezettség közel 500 M Ft-tal kevesebb a Kvtv. szerinti befizetési kötelezettségnél.

A kormányváltással összefüggő feladatátrendezések indokolták a Területi Főépítészi Irodák, valamint a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal Alapító Okiratainak módosítását. A BM Központi Igazgatás Alapító Okiratát nem aktualizálták, bár új feladatok kerültek az intézményhez, illetve kerültek el tőle. Az Ámr. 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter 2002. szeptember  15-ei hatállyal középirányítói jogokkal ruházott fel hat intézményt. Az emiatt módosított Alapító Okiratok miniszteri jóváhagyása és PM felé történő felterjesztése megtörtént. Az Ámr. 14. § (4) bekezdésének 2002. évi változása következtében módosították a fejezet alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási jogkör szerinti besorolását ott, ahol az önálló gazdálkodási jogkör gyakorlásához jogszabályban meghatározott feltételek fennálltak.

A fejezetet a kormányváltás és kormányzati struktúraváltozás létszám, intézményműködési és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint vagyon vonatkozásában egyaránt érintette. A GM-től és az FVM-től átvett feladatokat és a hozzájuk tartozó előirányzatokat 2002. július-augusztus hónapokban megállapodásokban rögzítették.

Mindkét megállapodásban rögzítették az átadás-átvételre kerülő kiadási és bevételi előirányzatokat. A vagyontárgyak tekintetében az átadás-átvétel jegyzőkönyvek alapján történt. Az előirányzatok átadás-átvételét nem kötötték részletes végelszámoláshoz. A 2002. év végén függőben maradtak elszámolások az átadó-átvevő fejezetek között, amelyeknek rendezésére a felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésünk lezárását követően kezdeményezéseket tett a Központi Igazgatásnál.

A 2002. évi bérpolitikai intézkedésekhez kapcsolódóan a fejezet intézményei a forrásigényt megfelelő dokumentáltsággal terjesztették fel. A minisztérium Közgazdasági Főosztálya a PM felé az előterjesztéseket elkészítette. A központilag rendelkezésre bocsátott források elegendők voltak a szükséges intézkedésekhez.

A központosított bérszámfejtés általános bevezetésére 2001-ben került sor a fejezetnél, ahol a folyamatos programfejlesztés helyszíni ellenőrzésünk lezárásakor is folyt. A rendszerrel foglalkozó szakmai vezetés véleménye szerint a rendszer biztonságos és megbízható működése az elmúlt években nem alakult ki, ezért a rendszer további fejlesztése szükséges.

Az ÁHH rendelkezése alapján 2002-ben a Magyar Államkincstár Rt. nyitotta meg a havi előirányzat-felhasználási kereteket. A pénzellátás ütemezésénél figyelembe vették a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételeket. Az ÁHH által a költségvetési szervek részére megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret szinte egyetlen hónapban sem volt elegendő az intézményi feladatok ellátásához. Több intézménynek (főleg a Rendőrség, Határőrség, Oktatási Igazgatóság címeknél) adódtak átmeneti likviditási gondjai a bevételek elmaradásából, a többletfeladathoz későn biztosított póttámogatásból. Hosszabb távú likviditási probléma egy intézménynél sem merült fel.

Év közben a különböző hatáskörű módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 58%-kal, a bevételi előirányzatok 169%-kal, a támogatási előirányzatok 40%-kal nőttek. Előirányzat megvonásra 2002-ben csak a dunai árhullám által okozott károk miatt került sor 664 M Ft összegben.

A fejezeten belüli előirányzat-módosítások és átcsoportosítások megfeleltek az Áht. 24. § (2)-(3), (6)-(7) bekezdései és az Ámr. előírásainak.

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra a tárgyévben 11 994,7 M Ft összegben került sor a BM fejezet javára. Az előirányzat-átcsoportosítások - négy eset kivételével - megfeleltek az Áht., a Kvtv. és az Ámr. előírásainak.

A pénzügyminiszter a Kvtv. 49. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazásra hivatkozva 2002. február 25-én, április 26-án, május 9-én és május 23-án összesen 194,5 M Ft központi beruházási előirányzat-átcsoportosításáról rendelkezett a PM-BM között. A belügyminiszternek az átcsoportosított előirányzatokat a pénzügyminiszter leveleiben megnevezett önkormányzatok rendelkezésére kellett bocsátania. A PM-nek az ügylethez kiadott - aláírás és iktatószám nélküli - tájékoztatója szerint: "a szaktárca költségvetési ügyeinek viteléért felelős szervezeti egységének az átcsoportosítást követően az Áht. és Ámr. előírásainak megfelelő okmányokat és engedélyokiratokat ki kell állítania, illetve megkötni a támogatás kedvezményezettjeivel".

Az ÁSZ a 2001. évi zárszámadás ellenőrzésekor jelezte, hogy a pénzügyminiszter olyan feladat végrehajtására adott utasítást a belügyminiszternek, amely nem illeszkedik a miniszter feladat- és hatáskörébe. Az észrevételünk azonban részben már későinek bizonyult, mivel az utalások május végéig megtörténtek, a számvevői jelentés pedig júniusban hívta fel a figyelmet a szabálytalanságokra. Ellenőrzési megállapításaink eredményeként a BM Műszaki Főosztálya az érintett önkormányzatokkal 2002-ben utólagosan megkötötte azokat a megállapodásokat, amelyeket az Ámr. 49. § (4) bekezdése előír.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2002-ben 11 621,5 M Ft pótlólagos támogatást kapott. A BM a pótlólagos forrásokat döntően előre nem tervezhető feladatokhoz igényelte. Az önkormányzati választásokra azért kellett az általános tartalékból támogatást kérni, mert a kormány 2000-ben a 2001. és 2002. évi költségvetési tervezés során a feladat forrásigényét nem vette figyelembe.

A központi költségvetés céltartalék előirányzatából a fejezet 2002-ben 58 135,7 M Ft póttámogatásban részesült. A Kormány a 2094/2002. (III. 29.), és a kétszer módosított 2154/2001. (VI. 20.) Korm. határozat esetében nem vette figyelembe a Kvtv. 5. § (1) bekezdés előírásait, amelynek értelmében a központi céltartalékból csak személyi jellegű kiadások finanszírozhatók. A szabálytalan forráskijelölés 2002-ben összességében 340,2 M Ft-ot érintett.

A fejezetnél az intézményi szektor működésére jóváhagyott 209 385 M Ft eredeti kiadási előirányzat az évközi módosítások eredményeként 49,9%-kal nőtt. A kiadások teljesítése a módosított előirányzat 94%-ának felel meg. A működési kiadások az eredeti előirányzatot 32%-kal haladták meg, ezen belül a személyi juttatások és járulékai 40%-kal, a dologi kiadások viszont mindössze 9%-kal. A felhalmozási és a lakásépítési kiadások az eredeti előirányzathoz képest megduplázódtak. Felhalmozási célú pénzeszközátadást a fejezetnél eredetileg nem terveztek, a felhasználás 4 439 M Ft volt.

Az eredeti előirányzattól való pozitív irányú eltérések okai hasonlók a 2001. évihez: az évközi többletfeladatok, a központi beruházási keret terhére intézményeknél megvalósított beruházások, valamint az intézményi hatáskörbe év közben átadott ágazati célfeladatok, és csak jelentéktelen mértékben a tervezettet meghaladó felhalmozási és tőke jellegű bevételek.

Az intézményi szektor bevételeire 25 571 M Ft-ot hagytak jóvá, amelynek teljesítése 137,9%-os. A működési bevételek teljesülése a tervhez képest mindössze 55,5%-os, míg a felhalmozási és tőkejellegű bevételeké 522,4%-os, a működési célra átvett pénzeszközöké 250,8%-os, a felhalmozási célra átvett pénzeszközöké 40 408%-os. A működési célú bevételek alulteljesítésének fő oka évközi jogszabályváltozás, illetve az alaptevékenységek körében végzett szolgáltatások bevételeinek függősége a szolgáltatást igénybevevőktől. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök alultervezése objektív okokkal magyarázható, realizálása a központi költségvetés tartalékából évközben juttatott források függvénye. Viszonylag jól tervezhető bevételeket (felhalmozási- és tőke jellegű bevételek, kölcsönök nyújtása, törlesztése) viszont alul-, vagy nem terveztek a fejezet intézményei, ami nem magyarázható objektív okokkal. Ezek tervezésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani.

Kisösszegű követelések elengedésére 2002-ben is sor került az intézményeknél, amelynek nagysága fejezeti szinten 62,3 M Ft volt. A követelések elengedése a jogszabályi előírások szerint történt.

A PM a fejezet 2001. évi - kormányzati beruházásokat is tartalmazó - előirányzat-maradványát a BM elszámolása szerint vette tudomásul. A 2002. évi XI. tv.-ből adódó előirányzat-átcsoportosítások 2001. évi - intézményi szektorra vonatkozó - előirányzat-maradványt sem a GM, sem az FVM fejezetek tekintetében nem tartalmaztak, míg a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében átvételre került az előző évek előirányzat-maradványa is.

A jóváhagyott felhasználható előirányzat-maradvány 26 100 M Ft volt. A jóváhagyásra - az előző évekhez hasonlóan - több hónapos késéssel került sor.

A késésnek csak egyik oka, hogy a fejezeteknek 2002. II. félévében felül kellett vizsgálniuk a 2001. és azt megelőző évek előirányzat-maradványait, és javaslatot kellett tenniük azok esetleges más irányú felhasználására.

A kormány döntése alapján a BM fejezetnél hagyták "az állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolítása" ágazati célfeladaton szabad maradványként kimutatott 26,5 M Ft-ot, egy másik célfeladaton kötelezettségvállalással terhelt maradványként kimutatott 15,7 M Ft-ot viszont átcsoportosíthatott a fejezet. A BM közgazdasági helyettes államtitkárának a PM közgazdasági helyettes államtitkárhoz írt (október 18-i keltezésű) levelét figyelembe véve a fejezetnél hagyták azt a 2001. évi 25,1 M Ft-os előirányzat-maradványt is, amelyet a fejezet - önhibáján kívül - szabad maradványként mutatott ki a 2001. évi központi beruházások előirányzatán. A 2376/2002. (XII. 13.) Korm. határozat értelmében 2 433 M Ft-ot az intézmények a működési feltételek javítására, valamint a likviditási gondok enyhítésére használhattak fel utólagos engedély alapján.

A fejezet intézményei a 2002. évi előirányzat-maradványukat az Ámr. 65. §, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 38-39. §-ai figyelembevételével állapították meg. A szektor jóváhagyandó előirányzat-maradványa 8173 M Ft. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány mindössze 7,7 M Ft. A fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyandó maradványa 35 617 M Ft, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány 830 M Ft. A maradvány-elszámolás levezetését részletező táblákból egyértelműen megállapítható a központi költségvetést megillető bevétel összege, az elvonási javaslat és a befizetési kötelezettség.

A fejezet 2002. évi eredeti központi beruházási előirányzata 5697,6 M Ft volt, mely 7183,2 M Ft-ra növekedett. A felhasználás 97%-os. A keletkezett 244,1 M Ft-os előirányzat-maradvány teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt.

A fejezet vagyona 2001-hez képest összességében 4,6%-kal nőtt. Az eszközökön belül a befektetett eszközök növekedése 8%-os, a forgóeszközök csökkenése 3%-os. A források összetételében az előző évhez viszonyítva lényeges változás nem következett be.

A mérlegtételek valódiságának a számviteli nyilvántartásokkal való alátámasztottságát a felügyeleti gazdálkodó szerv a 2002. évi intézményi beszámolók felülvizsgálata keretében ellenőrizte. Az egyeztetések során feltárt hibákat a beszámoló véglegesítése előtt kijavították.

A fejezet intézményeinek 2002. december 25-i állapotot tükröző tartozás-állománya 362 M Ft volt, ami az eredeti kiadási előirányzat 2 ezrelékének felel meg. Az összes tartozáson belül a köztartozás-állomány 225 M Ft, ebből az állammal szembeni 100 M Ft, a TB alapokkal szembeni 125 M Ft. Az egyéb tartozásállomány nagysága 137 M Ft volt.

A fejezet felügyeleti szerve elkészítette zárszámadási szöveges indokolását. A dokumentáció tanúsága szerint az indokolás az előző évhez képest jobban igazodik a tartalmi elvárásokhoz, de még mindig nem felel meg minden tekintetben a PM köriratban foglalt szempontrendszernek.

Hiányos és részben csak felsorolásszerű a fejezet szakmai tevékenységének "értékelése". Az ellenőrzés részére adott szóbeli tájékoztatás szerint a hiányokat a véglegesítés előtt pótolják. Az intézmények az előző évhez viszonyítva szintén jobban igazodtak a tartalmi és formai elvárásokhoz, bár az elemzés, értékelés helyett többen még mindig csak a számszaki beszámoló adatait ismételték.

A fejezetnél 2002-ben nem nyitottak új letéti számlát, egy letéti számla megszüntetésére a Határőrségnél került sor. A kormányzati struktúraváltozásból adódóan a GM fejezettől a BM fejezethez átadták az "Állami Támogatású Bérlakás Program" letéti alszámlát, amelynek egyenlege 2002. január 1-jén 15 110 M Ft, december 31-én 5 921 M Ft volt. Letéti számlával 29 intézmény rendelkezett 2002-ben. A 20 rendőrségi letéti számlából 12-nél, a 9 határőrségi letéti számlából 3-nál volt forgalom a tárgyévben. A bankszámlák egyenlege 2002. január 1-jén 57,5 M Ft, december 31-én 63,4 M Ft volt. A letéti forgalom elszámolása és dokumentálása megfelelt a jogszabályok előírásainak.

A Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzése megállapításait az ÁSZ a fejezetek vezetőivel egyeztette. Az ÁSZ jelentés a BM számára is tett javaslatokat, amelyekre az intézkedések megtörténtek. A számvevői jelentések javaslatai a Központi Igazgatás tekintetében csak részben hasznosultak.

A BM Központi Igazgatás alcím 2002. évi eredeti kiadási előirányzata 4269,4 M Ft, bevételi előirányzata 43 M Ft, támogatási előirányzata 4226,4 M Ft volt. A módosított kiadási előirányzata 14 912,1 M Ft, bevételi előirányzata (a pénzforgalmi bevételekkel együtt) 6 163,1 M Ft, támogatási előirányzata 8749 M Ft. A kiadások teljesítése 14 005,7 M Ft, a bevételeké
(a pénzforgalmi bevételekkel együtt) 6096,2 M Ft, a támogatásé 8749 M Ft.

A minisztérium szervezeti és gazdálkodási szabályozottsága 2002-ben nem felelt meg teljes körűen az Áht.-ban, az Ámr.-ben, a számviteli törvényben, a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben, valamint a belügyminiszter utasításaiban előírt követelményeknek.

Alapító Okirata kiegészítésre és módosításra, az SzMSz aktualizálásra szorul. A szervezeti egységekre (így a Költségvetési és Gazdasági Főosztályra) vonatkozó ügyrendek és munkaköri leírások hiányosan álltak rendelkezésre. A minisztérium Gazdálkodási Szabályzatát még 2002. decemberében el kellett volna készíteni, de a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem készült el. A kötelezettségvállalási szabályzat kiegészítést és pontosítást igényel. A 2000. évi C. tv. előírásainak megfelelő Számviteli Politikát, Számlarendet, Pénzkezelési, Értékelési, Leltározási Szabályzatot 2002-ben nem állították össze, számviteli gyakorlatukat a BM Központi Gazdasági Főigazgatóság belső szabályzatai alapján folytatták.

Az intézményi és kincstári beszámoló között az előirányzatoknál 0,9 M Ft, a kiadások teljesítésénél 73 M Ft, a bevételek teljesítésénél 1 M Ft abszolút összegű eltérés volt. Az eltérések egy része rendszerbeli okokkal függött össze (előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele), de döntő mértékben az intézmény hibájából adódott (téves kódhasználat, zárás utáni rendezés, nem rendezett függő, átfutó, kiegyenlítő tételek).

A beszámolót a felügyeleti gazdálkodó szerv az Ámr. előírásainak megfelelően felülvizsgálta. A végleges beszámoló, mérleg- és főkönyvi adatai között eltérés nem volt.

A mérleg sorai leltárral megfelelően alátámasztottak voltak. Mennyiségi leltározásra csak az anyagok és készletek esetében került sor, a tárgyi eszközök mennyiségi számbavétele 2003-ban lesz aktuális. Az előző évi jelentésünkben szerepeltetett- mérleggel kapcsolatos - hibákat a tárgyévben kijavították.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során az előirányzat-módosításoknál az ellenőrzés nem tapasztalt szabálytalan gyakorlatot, a végrehajtott módosítások a hatásköri és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfeleltek.

Év közben, a Kormány hatáskörében a felmerült többletfeladatokra 79,6 M Ft póttámogatást kapott a minisztérium a központi költségvetés általános tartalékából. A fejezetek közötti előirányzat-módosítások összege a minisztériumot érintően 239,6 M Ft, amelyet egyrészt a kormányváltással kapcsolatos feladatátrendezések, másrészt az évközi feladatváltozások indokoltak.

A központi költségvetés céltartalékából 639,7 M Ft póttámogatásban részesült az intézmény az új közszolgálati illetményrendszer áthúzódó hatásának kompenzálására, a hivatásos állomány illetményszorzójának emelésére, a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő többletkiadásokra. Az igényelt többlettámogatás összegét a PM Útmutató előírásainak megfelelően határozták meg.

A személyi juttatások az előző évi teljesítéshez viszonyítva 33,3%-kal nőttek a közszolgálati illetményrendszer jogszabályi változásának eredményeként. Ellenőrzési tapasztalataink szerint a bérgazdálkodás szabályos volt, de a bérfeladás - amely a KIR alapján történik - a program hibás működése miatt többszöri újrakönyvelést igényelt.

A minisztérium Közgazdasági Főosztálya Kontrolling Osztálya vezetőjének 2003. márciusi feljegyzése szerint: "a KIR-ből származó információk és statisztikák hónapokon keresztül nem álltak a gazdálkodók rendelkezésére, ezek visszamenőleges pótlása a helyszíni ellenőrzés lezárásakor folyamatban volt. A BM KGF szervezeti keretei közt működő üzemeltetői részleg számára túlfeszített leterhelést okoz a fejlesztők részéről folyamatosan küldött nagymennyiségű programjavítás kezelése. A programjavítások érvényesítése hátráltatja a számfejtők munkáját is, mivel ilyenkor a központi kiszolgáló programot le kell állítani, így abban nem lehet dolgozni. Rendszerszerűvé vált a hónapzárási feladatok (akár többszöri) megismétlése, mivel a KIR az elmúlt hónapokban a könyvelési listákat nem tudta hibamentesen előállítani."

A jutalom és megbízási díj jogcímek tranzakcióinak vizsgálata során jogszabályokkal ellentétes gyakorlatot tapasztaltunk. A jutalmazásoknál a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésének hiánya (Ámr. 134. §), a megbízási jogviszonynál a Ptk., az Ámr., az adójogszabályok és a gazdálkodási szabályok előírásainak figyelmen kívül hagyása volt jellemző. A feltárt hibák jellegüknél fogva nem számszerűsíthetők, a beszámoló valódiságát nem befolyásolják.

Az eredeti előirányzathoz képest a dologi kiadások növekedése 132%-os volt. A növekedés okai: a leadott PHARE feladatok, valamint az évközi többletfeladatok. A mintavétellel kiválasztott kiadások tranzakcióinak ellenőrzése során a közbeszerzési és a szabadkézi vétel szabályainak mellőzését tapasztaltuk. A szabadkézi vétel szabályaitól való eltérés a szolgáltatások igénybevétele során merült fel, de jellemző hiba volt az is, hogy a megrendelések pénzügyi (és jogi) ellenjegyzés nélkül történtek. A feltárt hibák a beszámoló valódiságát nem befolyásolják.

A felhalmozási kiadásokon belül az intézményi beruházások 308 M Ft-os előirányzata év közben 5316 M Ft-ra módosult, és 95,3%-ban teljesült. A központi beruházási forrásokból év közben 1547 M Ft-ot kapott a minisztérium, melyet teljes egészében felhasznált. A kiválasztott tranzakciók ellenőrzése során szabálytalan gyakorlatot az ellenőrzés nem talált, a feladatfinanszírozásra vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották. A "személygépjármű vásárlás" tranzakcióinál a megrendelések egy esetben sem voltak pénzügyileg ellenjegyezve.

A bevételek eredeti előirányzata 43 M Ft volt, amely az évközi módosítások eredményeként 6163 M Ft-ra nőtt (az előző évi jóváhagyott előirányzat-maradvánnyal együtt), és 6096 M Ft-ra teljesült. A működési bevételek 49%-ban teljesültek (21 M Ft). Az alulteljesítés várható volt, mivel a bevételi előírás a tervezéskor nem volt reális.

Letéti számlával az intézmény nem rendelkezett.

A 2001. évi előirányzat-maradvány felhasználása, valamint a 2002. évi előirányzat-maradvány megállapítása szabályosan történt. Az előirányzat-maradvány teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a BM Központi Igazgatásnál a 2002. évi költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a vagyoni és pénzügyi helyzetről ugyan valós képet ad, de indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:.

• Felül kell vizsgálni és aktualizálni kell a minisztérium Alapító Okiratát, a hatályos SzMSz-t, el kell készíteni a hiányzó-, illetve felül kell vizsgálni a meglévő gazdálkodással kapcsolatos szabályozásokat, ügyrendeket és munkaköri leírásokat.
• Meg kell szüntetni a megbízási jogviszonyra vonatkozó megállapításaink figyelembevételével a jogszabályoknak nem megfelelő gyakorlatot.
• Meg kell követelni a közbeszerzésre és a szabadkézi vételre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását mind az áruvásárlások, mind a szolgáltatások igénybevétele során.
• Javítani szükséges a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés gyakorlatát,.
• Rögzíteni kell a számviteli rendben a főkönyv és az analitika közötti folyamatos egyeztetés rendjét, és a gyakorlatban az egyeztetéseket a szabályozásnak megfelelően kell elvégezni.

A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak a feladatátvételt követő eredeti előirányzata 57 328,7 M Ft volt, amely a különböző előirányzat-módosítások következtében 107 792,9 M Ft-ra nőtt. Az előirányzatok teljesítése 102 397 M Ft volt, amely tartalmazza az átvett előirányzatok teljesítését is. A keletkezett maradvány összege 35 616,6 M Ft.

A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei bővültek a "Katasztrófa-elhárítási célelőirányzat"-tal, a pénzügyi forrás 1023,6 M Ft-tal emelkedett.

Az előirányzati többlet egyik része a 2002. augusztus 9-én bekövetkezett felhőszakadás okozta károk enyhítési módjáról, a helyreállítás, újjáépítés feladatairól szóló 1155/2002. (IX. 14.) Korm. határozat értelmében 296 M Ft-nak a költségvetés általános tartalékából történő átcsoportosításából keletkezett. A többlet másik részét a központi költségvetés általános tartalékának 2002. évi felhasználására vonatkozó, az egyes fejezetek feladataival összefüggő költségvetési többletkiadások támogatásáról szóló 2323/2002. (X. 24.) Korm. határozat biztosította 727,6 M Ft nagyságrendben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyreállítási és újjáépítési feladatok lezárásához szükséges forrásokra.

A "Katasztrófa-elhárítási célelőirányzat" terhére, az augusztusi felhőszakadással kapcsolatos helyreállítási munkák fedezetére a 1155/2002. (IX. 14.) Korm. határozattal 296 M Ft-ot biztosított. A célelőirányzat forrását tovább növelte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyreállítási és újjáépítési feladatok lezárásához biztosított 727,6 M Ft. Az ellenőrzés keretében megvizsgáltuk a beregi árvíz miatt megsérült templomok újjáépítését.

A Kormány a beregi helyreállítási munkák elvégzésének új módját választotta. Hat cég részvételével létrehozta a Beregi Újjáépítési Kkt.-t. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Kormány nevében szerződést kötött a Kkt.-vel. A műemlék templomok esetében a műszaki ellenőr a Tiszántúli Református Kerület építésze volt. A teljesítés igazolás alapján a benyújtott számlákat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kifizette.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ügykezelésének ellenőrzése alapján megállapítható, hogy minden esetben a Tiszántúli Református Kerület építésze által igazolt számlákat fizette ki és a tőle elvárható gondossággal járt el az ügyben.

Az eredeti bevételi előirányzat 12 202,7 M Ft volt, amelyet felügyeleti hatáskörben 29 918,2 M Ft-tal növeltek meg. A tényleges bevételek 22 633,1 M Ft-ot tettek ki, amelyből az előző évi maradvány felhasználás 15 355,8 M Ft, míg a ténylegesen befolyt bevételek értéke 7277,3 M Ft.

A fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegének főösszege 43 584,7 M Ft. A mérleget a számviteli törvénynek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően állítottak össze, a mérlegtételek leltárral alátámasztottak, azok a főkönyvvel egyeznek.

A minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi maradványa 26 756 M Ft, az előző évek maradványa 8860,2 M Ft, így az összes nyilvántartott maradvány 35 616,6 M Ft. Ebből kötelezettségvállalással terheltként tartanak nyilván 34 786,7 M Ft-ot, felhasználásra javasoltak 819,4 M Ft-ot. (Ez két előirányzat maradványából áll, az "Állami Támogatású Bérlakás Program" 505,2 M Ft-os és a "Nem állami humán szolgáltatási intézmények" 311,2 M Ft-os maradványából.) Elvonásra a minisztérium 10,5 M Ft-ot ajánlott fel.

A kötelezettségvállalással lekötött előirányzat-maradványként nyilvántartott maradványból kötelezettségvállalással le nem kötött a "Hivatásos állomány életbiztosítása" előirányzat 3,9 M Ft, a "Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működtetése feladat" előirányzat 362,3 M Ft összegű maradványa. Nem a célnak megfelelő kötelezettségvállalással van lekötve az "Európai integrációs feladatok" 2,5 M Ft maradványa.

A "Nem állami humán szolgáltatások" esetében a kiadások szabályosak, minden esetben a szükséges alaki kellékekkel ellátottak. A minisztérium a tőle elvárható módon ellenőrizte a kiadások szükségességét és szabályosságát, az utólagos beszámolók minden esetben beérkeztek. Céltól eltérő, vagy szabálytalan felhasználást nem találtunk.

A "Beruházások" címcsoport esetében összességében megállapítható, hogy a megvizsgált minta elemei a feladatfinanszírozás előírt szabályai szerinti okmányokkal rendelkeztek, a PHARE beruházások kezelése a rendelkezéseknek megfelelően történt, a szükséges alaki kellékekkel rendelkeztek. Céltól eltérő, vagy szabálytalan felhasználást nem találtunk.

Az "Ágazati és célfeladatok" címcsoportban volt található egy 100 M Ft értékű átutalás, amely október 10-én történt az "Európai integrációs feladatok" előirányzatból az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság likviditási helyzetének javítására. Az átutalás a közgazdasági helyettes államtitkár engedélyével történt, előirányzat-átcsoportosítás nélkül. A felhasználás céltól eltérő.

A "Társadalmi önszerveződések" címcsoportról megállapítható, hogy a kifizetések ellenjegyzése, utalványozása, érvényesítése megtörtént. A társadalmi szervezetekkel a támogatási szerződéseket minden esetben megkötötték, azok minden szükséges elemet tartalmaztak. A társadalmi szervezetek minden esetben beszámoltak a támogatás felhasználásáról.

A minta egyetlen szabálytalan kifizetést tartalmazott, a Szabadságharcosokért alapítványnak, illetve tagszervezeteinek folyósított 27,0 M Ft póttámogatást azok elmaradt helyiségbérleti díjainak kifizetésére. Mivel egy önálló törvényi sor teljesítésének túllépéséről volt szó, mindenképpen szükség lett volna előirányzat-módosításra.

A GM-től átvett fejezeti kezelésű előirányzatok két programja a Széchenyi terv részeként működött. Az "Állami támogatású bérlakás program" finanszírozása kettős. Egyrészt a szokásos állami támogatás alapú, a finanszírozás másik forrása az év végén jelentkező pénzügyi problémák lezárásáról szóló 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozat által létrehozott letéti számláról történik. Ez ellentétes az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108. § (3) bekezdésével.

A GM-től átvett előirányzatok beszámolója nem tartalmazza annak a letéti számlának a forgalmát, amelyről ugyanazokat a feladatokat látják el, mint az állami támogatásból. A pénzforgalmi beszámolóban nem látható a felhasználás mértéke, ami 2002-ben 9182,2 M Ft volt. A hiba ugyan meghaladja az Állami Számvevőszék által meghatározott lényegességi küszöböt, azonban a hibát nem a tárca követte el, a letéti számlát létrehozó - az év végén jelentkező pénzügyi problémák lezárásáról szóló 2333/2000. (XII. 21.) - Korm. határozat volt ellentétes az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 108. § (1) és (3) bekezdésével. A letéti számlát kezelő Kht. a jogszabályi környezetnek megfelelően járt el.

A letéti számla kezelése az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően történik.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a BM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásáról készült 2002. évi pénzügyi kimutatások, és az azokból összeállított költségvetési beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak ugyan eleget tesz, de a feltárt hibák, hiányosságok, szabálytalanságok befolyásolják a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról kialakított képet. A költségvetési beszámoló összességében megbízható, valós képet ad, kivéve a következő előirányzatokat:

• 232940 "Állami támogatású bérlakás program" a letéti számla problémái miatt;
• 229935 "Európai integrációs feladatok" a tapasztalt céltól eltérő felhasználás miatt;
• 208635 "A köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működtetési feladatai" a maradvány helytelen minősítése miatt.

XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Az FVM fejezet 2002. évi költségvetésének Kvtv.-ben jóváhagyott eredeti kiadási előirányzata 319 257,9 M Ft, amelyet a 2002. évi XI. tv. rendelkezései módosítottak. Az építésügyi és a településrendezési feladatokhoz kapcsolódó előirányzatok a BM és az ME fejezethez kerültek átcsoportosításra. A törvénnyel módosított eredeti előirányzat főösszege 280 634,3 M Ft.

A kormány-, a fejezeti- és az intézményi hatáskörben módosított előirányzat 365 049,4 M Ft, a teljesítés 331 573,8 M Ft, a keletkezett maradvány 25 438,3 M Ft, az előző évi igénybe vett maradvány 25 130,2 M Ft volt.

Az FVM fejezet 2002. évi eredeti költségvetési támogatása 161 041,3 M Ft, amelyet a 2002. évi XI. tv. változtatott 135 909,3 M Ft-ra. Év közben az előirányzat módosításra került 157 944,5 M Ft-ra, a teljesítése 158 694,5 M Ft.

A támogatás túllépését az Állatkár-térítés 10/5. alcímen a szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladásának megelőzése érdekében történt 764,1 M Ft kifizetés okozta. A 2000. évi CXXXIII. tv. 47. § (1) bekezdés e) pontja szerint az előirányzat módosítási kötelezettség nélkül túlléphető.

Az FVM fejezet 2002. évi költségvetésének eredeti bevételi előirányzata 58 168,4 M Ft, amelyet a 2002. évi XI. tv. 44 377,3 M Ft-ra változtatott. Az évközi előirányzat-módosítások miatt a módosított előirányzat 69 627,0 M Ft, a teljesítés 62 640,6 M Ft volt.

Az FVM Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról a miniszter által többször módosított 4/B/1999. sz. Utasítás rendelkezik. A 2002. évben módosított Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a minisztérium megváltozott feladatait, szervezeti felépítését és működését szabályozó rendelkezéseit.

Az FVM 2002. évi költségvetésének végrehajtását a fejezet 1. Igazgatás címen belül kettő, önálló jogkörrel rendelkező költségvetési szervezet, a Költségvetési Főosztályon belül a Pénzügyi Osztály, mint az FVM Gazdálkodó Szervezete és az FVM Gazdasági Hivatala végzi. Az intézmények 2002. november 30. óta rendelkeznek alapító okirattal.

AZ FVM Irányító Szervezete rendelkezik 2002. évre érvényes Számviteli Politikával, Számlarenddel, Számlatükörrel, Eszközök és források értékelésének Szabályzatával, Eszközök leltározási és leltárkészítési Szabályzatával és Pénzkezelési Szabályzattal.

A 6/B/2002. Miniszteri Utasítás szabályozza az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok eljárási rendjét. A Miniszteri Utasítás nem tartalmazza az előirányzat-maradványok jóváhagyásának, valamint elkülönített nyilvántartásának vezetési rendjét. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 49. § (4) bekezdése szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokat illetően a fejezet felügyeletét ellátó szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást köteles előírni a kedvezményezett részére.

A fejezet felügyeletét ellátó szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást vezet a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokról.

Az Ámr. 146. § (3) bekezdése szerint az FVM fejezet felügyeleti szerve elkészítette a 2002. évi kincstári és elemi költségvetési beszámoló közötti eltérések tételes indokolását, és határidőre megküldte az ÁHH részére. A központi költségvetési szervek költségvetési beszámolója és a kincstári beszámoló közötti teljesítések indokolása az eltérésről a (1-8 cím) 83. és 84. űrlapon megtörtént.

Az eltérések indokai - rendszerbeli eltéréseken kívül - túlnyomó többségben a téves kódhasználat, a nem rendezett, valamint az előző évi függő, átfutó és kiegyenlítő tételek és a rendezetlen, nem azonosított bevételek szerepeltek.

Az FVM fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és fejezeti beszámolója közötti eltérések indokolása is megtörtént.

A felügyeleti szerv eleget tett az Ámr. 149. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének, valamint az előírt tartalmi és számszaki egyezőséget ellenőrizte és dokumentálta.

A felügyeleti szerv a 2002. évi költségvetési beszámoló átvételekor ellenőrizte az intézmények a Kvtv. 10-13. §-aiban előírt befizetési kötelezettségeinek teljesítését.

A fejezet 2002. évi gazdálkodását a feladatellátás és a finanszírozás közötti összhang hiánya jellemezte.

A felügyeleti szerv az intézményeinél mutatkozó likviditási gondot a fejezeti kezelésű előirányzatokból, megfelelő időben történő átcsoportosítással oldotta meg. Az előrehozott támogatási keretek visszapótlása minden esetben megtörtént.

A fejezetnél kormányhatáskörben 36 755,4 M Ft, fejezeti hatáskörben 37 553,6 M Ft összegben hajtottak végre előirányzat-átcsoportosításokat. Az átcsoportosításokat a 2001. és 2002. évi minimálbéremelés miatti rendezés, a köztisztviselők és közalkalmazottak illetményrendszerének változásából adódó illetményemelések, valamint a fejezetek közötti átadás-átvételek indokolták. A fejezetnél intézményi hatáskörben 10 106,1 M Ft összegben hajtottak végre előirányzat-módosításokat.

A fejezeten belüli előirányzat-módosítások kellően előkészítettek voltak, indokolt időpontban és mértékben történtek, valamint a vonatkozó előírásoknak megfelelően kerültek végrehajtásra.

A fejezeti tartalék eredeti előirányzata 330,0 M Ft volt, ami az FVM Gazdasági Hivatal részére került átcsoportosításra a Concordia Rt.-től való ingatlan vásárlás céljára (amely az Agrárintervenciós Központ elhelyezésének gondját hivatott megoldani).

A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokat az Áht. 39. § és a Kvtv. 49. § (1) bekezdése alapján, kormányhatáskörben hajtották végre. A meghatározott előirányzat-átcsoportosításokról határozatok születtek.

A 2002. évi XI. tv. értelmében a minisztériumok közötti feladatok átcsoportosításából adódó előirányzat-módosítás az FVM, mint átadó, a BM és a MeH, mint átvevő közötti megállapodások szerint történt.

Az FVM fejezetnél a központi költségvetés általános tartalékából megvalósított átcsoportosítások számításokkal alátámasztottak voltak és megfeleltek az Áht. 25. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

A céltartalék igénybevétele felmérés alapján történt, felhasználása összhangban volt a törvényi előírásokkal.

Az FVM fejezet 2002. évi módosított kiadási előirányzatát 331 573,8 M Ft összegben, 90,8%-ra teljesítette.

Az egyes címek, alcímek kiadási teljesítése jelentős különbséget mutat. Például: az FVM Igazgatásánál a teljesítés 88,4%, a Nemzeti Földalap Szervezetnél 3% volt a szervezet felállításának elhúzódása miatt. Az Erdészeti Szakigazgatási Intézményeknél a teljesítés 96,2%, és az "Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Programja" elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítése 30%-os volt.

A központi beruházások kiadásainak teljesítése 1670,4 M Ft, amely a módosítotthoz képest 75,5% volt. A működési kiadások előirányzatának teljesítése 119 636,9 M Ft, amely a módosítotthoz képest 81,6% volt.

A fenti kiadások esetében keletkező megtakarítások a kötelezettség vállalások teljesítésének elmaradásából, illetve a teljesítések 2003. évre való áthúzódásából adódtak.

Az FVM fejezet előző évi maradvány-felhasználásának teljesítése 25 062,9 M Ft, a módosítotthoz képest 99,7% volt.

A központi bevételi előirányzat teljesítése 10 112,2 M Ft, amely a módosítotthoz képest 120,1% volt.

A bevételek növekedésének hátterében az erdészeti, termőföld minőségvédelmi, állattenyésztési, hal- és vadgazdálkodási tevékenységek járulék és bírság bevételei álltak. Ezek a bevételek a központi költségvetésbe folytak be, és a tényleges térítés mértékéig támogatásként kerültek megnyitásra az egyes célelőirányzatoknál (pl. "Az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás", "A termőföld minőségvédelme, hasznosítása", "Hal-, és vadgazdálkodási tevékenységek" jogcímein stb.).

A működési bevétel előirányzatának teljesítése 51 867,3 M Ft, amely a módosítotthoz képest 86%.

A teljesített bevételeknél a módosított előirányzathoz képest 8420,4 M Ft összegű elmaradás mutatkozott, azonban az eredeti előirányzathoz képest a fejezet bevétele 15 390,0 M Ft összeggel növekedett. Az eredeti előirányzat alultervezett, a fejezeti hatáskörű módosítás (23 395,5 M Ft összegben) viszont megalapozatlan volt. A díjtételeket az Állat Egészségügyi, Növény Egészségügyi és a Mezőgazdasági Minősítési Szakigazgatások 2002. évben átlagosan 5-6%-kal emelték. A Földügyi Szakigazgatás utoljára 2000. évben emelte szolgáltatási díjait.

Az FVM fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát a PM 2002. november 29-én jóváhagyta 41 115,1 M Ft összegben, és egyidejűleg intézkedett (önrevízió alapján) a 208,5 M Ft összegű elvonás befizetéséről. A PM az előző évekhez hasonlóan nem tett eleget a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében foglalt határidős kötelezettségének.

A 2002. évi XI. tv., valamint a MeH és a BM megállapodások alapján végrehajtott feladat-, és hatáskörváltozások miatt a PM és a Kormány által jóváhagyott 2001. évi előirányzat-maradvány 16 030,3 M Ft összeggel csökkent. Az előirányzat-maradvány igénybevétele 25 062,9 M Ft volt.

A 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyása után az FVM, mint felügyeleti szerv jóváhagyta 9982,2 M Ft összegben az intézmények előző évi maradványát és gondoskodott az elvonások befizetéséről. Egyidejűleg jóváhagyásra kerültek a központi beruházások, a támogatási célprogramok maradványai és a fejezeti kezelésű előirányzatok következő évre áthúzódó kötelezettségei is.

Az FVM fejezet felügyeleti szerve az Áht. 24/A. § (1)-(3) bekezdései alapján szabályszerűen hajtotta végre a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradvány módosítását, ide értve a központi beruházások előirányzat-maradványának rendezését is.

Az FVM fejezet 2002. évi jóváhagyásra javasolt előirányzat-maradványa 25 438,3 M Ft, amelyből önrevízió alapján elvonásra felajánlott előirányzat-maradvány összege 603,9 M Ft.

A vállalkozási tartalék felhasználása a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 69. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően történt.

Az FVM fejezet 2002. évi vagyonnövekedése 15 437,5 M Ft, a tárgyévi pénzforgalom nélküli vagyonnövekedés 70 852,3 M Ft volt. A tárgyévi vagyoncsökkenés 4652,5 M Ft-ot tett ki. A bruttó érték az előző évihez képest 142%-kal nőtt.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vagyonnövekedése 65 472,1 M Ft, amely az állami termőföldterületek nyilvántartási értéke. Ezt a tárgyévben a vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezet (Magyar Nemzeti Földalap Kht.) adta át a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részére.

A fejezet tárgyévi eszközállományának nettó értéke 111 632,7 M Ft, amely az előző évihez képest duplájára nőtt a térítésmentes átvételből adódóan. A teljesen 0-ra leírt eszközök bruttó értéke 11 404,6 M Ft, amely a nettó érték 10%-a.

Az FVM Gazdasági Hivatal vagyonkezelésében lévő feleslegessé vált ingó- és ingatlan vagyon bérbeadásának és értékesítésének szabályozása nem megoldott.

Az FVM Költségvetési Főosztálya határidőre összeállította a PM Köriratban leírtaknak megfelelően a zárszámadási törvényjavaslat számszaki és szöveges részét.

A helyszíni ellenőrzés tapasztalatai szerint a zárszámadási dokumentációban, illetve mellékleteiben szereplő adatok a mérlegvalódiság követelményeinek megfeleltek (249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet).

Az FVM fejezet 2002. évi költségvetés végrehajtásának szöveges beszámolójában nem tértek ki az alábbiakra:

• a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységeinek típusaira, volumenére, eredményességére, költségvetési befizetési kötelezettségére;
• a gazdasági társaságokban való részvétel indokaira, az ezekből származó előnyök és problémák indokaira;
• a gazdálkodás és vagyongazdálkodás összefüggésére;
• a vagyonállomány változásának mérleg alapján történő értékelésére;
• a kincstári vagyon hasznosítására, elidegenítésére.

Az FVM fejezeti szinten két letéti számlával rendelkezik.

A Magyar Államkincstár Rt. Állami Erdészeti Szolgálat letéti számla forgalma az erdőgazdálkodás sajátosságait tükrözi. A 2002. évben a nyitó állomány 6,7 M Ft, a bevételi forgalom 1,9 M Ft, a kiadási forgalom 4,3 M Ft, a záró állomány 4,3 M Ft volt. A Magyar Államkincstár Rt. Agrárintervenciós Központ letéti számla nyitó állománya 992,9 M Ft, bevételi forgalma 4044,2 M Ft, kiadási forgalma 3526,7 M Ft, záró állománya 1510,4 M Ft volt, amely tartalmazza az ARH 2002. évben nem rendezett 387,1 M Ft értékű záró állományát is.

Az FVM igazgatás részére a Kvtv. 6485,7 M Ft kiadási, 770,7 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 5715,0 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 682,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 3200,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8482,1 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 10 326,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2549,5 M Ft, a támogatásnál 8482,1 M Ft volt.

Az igazgatási címhez tartozó mindkét gazdálkodó szervezet (GSZ és GH) Alapító okirata az Áht.-ban előírt tartalommal készült el.

A 2001. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hiányosságok felszámolására tett intézkedések megvalósításáról utóellenőrzést az Ellenőrzési Főosztály nem folytatott le.

A felügyeleti szerv által a vizsgált időszakban nem került rendezésre az AIK letéti számlán kezelt Agrárrendtartási Hivatal illetékességébe tartozó, 387,1 M Ft összegű, ismeretlen összetételű és tisztázatlan eredetű tétel. Rendezésére 2003. év folyamán kerül sor.

Az FVM Gazdálkodó Szervezete rendelkezik 2002. január 1-jétől hatályos, a szabályszerű gazdálkodást elősegítő szabályzatokkal, amelyek megfelelnek a jogszabályokban előírtaknak.

Az FVM Gazdálkodó Szervezete 2002. évi módosított működési kiadási előirányzatát 90%-ra és módosított bevételi előirányzatát pedig 92%-ra teljesítette úgy, hogy felügyeleti szervi hatáskörben 340,8 M Ft a dologi kiadások eredeti előirányzatából elvonásra került.

A személyi juttatások módosított előirányzatát teljesen felhasználta az intézmény.

A dologi kiadások előirányzaton 322,4 M Ft megtakarítás keletkezett, amelyből kötelezettségvállalással terhelt 96,6 M Ft, lekötetlen 225,8 M Ft.

Az áfa visszatérítésének eredeti előirányzatához képest igen magas lemaradás keletkezett 227,4 M Ft összegben, a PHARE programok folyó évi befejezése miatt. A bevételi lemaradás miatt év közben előirányzat-módosítást nem hajtottak végre az Áht. 12. § (6) bekezdése alapján.

Az állami készletek, céltartalékok felhalmozási kiadásai előirányzatának maradványa 346,4 M Ft, amelyből az előző évi előirányzat-maradvány összege 170,4 M Ft, a Tartalékgazdálkodási Önálló Osztály rendelkezéseinek megfelelően.

Az állami készletek, céltartalékok felhalmozási bevételeknél nem történt teljesítés. Az irányító szakfőosztály tájékoztatása szerint a jogszabály változása folyamatban van.

A támogatások lehívása - 5682,2 M Ft összegben - havonta folyamatosan biztosította a Gazdálkodó Szervezet előirányzat-felhasználási keretszámlájának pénzügyi fedezetét. A vizsgált időszakban felügyeleti szervi hatáskörben költségvetési támogatás előrehozására került sor 7,8 M Ft összegben, amelyet a főtisztviselői kar illetmény különbözetének kifizetése indokolt.

Az FVM Gazdálkodó Szervezet tárgyi eszközei nettó értéken szerepeltek a mérlegben, a Gazdasági Hivatal által megadott analitikus nyilvántartás adataival alátámasztottak és egyezőek voltak.

Az egyéb tartós részesedések állományának értéke a 2002. év folyamán a Vagyongazdálkodási Önálló Osztály nyilvántartása alapján 409,5 M Ft-tal növekedett.

A tartósan adott kölcsönök értéke a Lakásépítési Alap analitikus nyilvántartásának értékével egyezett meg, az előző évihez képest 0,4 M Ft-tal csökkent.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az FVM Gazdálkodó Szervezeténél a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:

• a gazdálkodó szervezet nem kezdeményezett év közben előirányzat-módosítást a felügyeleti szervnél - a saját bevételi lemaradás miatt - a lekötetlen dologi kiadások megtakarítása terhére;
• nem szabályozták a jutalom kifizetés differenciálási szempontjait
• pontosításra szorul a hosszú lejáratú, valamint a rövid lejáratú (egy éven belüli) kölcsönök nyújtásának szabályozása;
• nem oldották meg a GSZ és a GH tevékenységi körének átfedéseiből adódó problémákat;
• nem vizsgálták felül az állami készletek és céltartalékok felhalmozási kiadásainak és bevételeinek megalapozottságát.

Az FVM Gazdasági Hivatala 2002. január 1-jétől aktualizált Számviteli Politikával rendelkezik. Több szabályzat aktualizálása azonban elmaradt.

Az FVM Gazdasági Hivatala 2002. évi módosított működési kiadási előirányzatát 85%-ra, a módosított bevételi előirányzatát 98%-ra teljesítette. A felügyeleti szerv a dologi és felújítási eredeti előirányzatot év elején 248,8 M Ft összegben zárolta, majd év közben több lépésben oldotta fel, emiatt likviditási gond nem volt.

A személyi juttatások esetében 1,4 M Ft maradvány keletkezett, amelyhez munkaadói járulék nem kapcsolódott.

A munkaadókat terhelő járulékok módosított előirányzatát a Hivatal - az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - túllépte 0,4 M Ft összeggel, amelyről a kincstári egyeztetés alkalmával a szöveges indokolás a felügyeleti szerv részére megtörtént. A túllépés oka az volt, hogy az eredeti előirányzat tervezésekor nem számoltak a reprezentációs költségek TB járulék vonzatával.

A dologi kiadások előirányzatán 104,9 M Ft megtakarítás keletkezett, amelyből 28,7 M Ft kötelezettségvállalással lekötött, 76,3 M Ft pedig lekötetlen. A dologi kiadások ellenőrzése során szabályszerűségi hiányosságokat tapasztalt az ellenőrzés, amelyek a beszámoló megbízhatóságát nem befolyásolták.

A dologi kiadások évközi növekedése - feladatfinanszírozásból - a SAPARD Hivatal működését biztosította. A mintatételek között a SAPARD Hivatal kötelezettség vállalásainál a Gazdasági Hivatal vezetőjének ellenjegyzése tizenegy esetből háromszor hiányzott.

Az FVM tulajdonában lévő szolgálati mobiltelefonok használatára vonatkozóan 2002-ben a Közszolgálati Szabályzatban a közigazgatási államtitkár rendelkezett. A mobiltelefonok használatát beosztás szerint értékhatárhoz kötötték, az értékhatár feletti összeget az érintett köteles a havi illetményéből megtéríteni. Az FVM Gazdasági Hivatal a mobiltelefonok számláinak érvényesítésekor ellenőrzi az érintettek kerettúllépését, és ezt jelzi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A vizsgált időszakban befizetésre nem került sor. Ennek oka, hogy a Szabályzat nem tartalmazza sem az ellenőrzési, sem a végrehajtási feladat- és hatásköröket.

Az intézményi beruházások módosított előirányzatának teljesítésénél 440,0 M Ft megtakarítás jelentkezett, amelyből 430,9 M Ft dokumentáltan kötelezettségvállalással lekötött és 9,1 M Ft kötelezettségvállalással nem terhelt.

A tárgyi eszközök vásárlása a közbeszerzési törvénynek (központosított közbeszerzés) és a belső szabályozásnak megfelelően történt. Gépjárművásárlás esetén az analitikus nyilvántartás állományba vette a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg a gépjárműveket, de a bizonylatot nem csatolták a számlához.

A központi beruházások módosított előirányzata 361,0 M Ft összegben teljesült.

Az intézmény egyéb sajátos bevételeinek módosított előirányzatához képest 104,0 M Ft lemaradás keletkezett.

A módosított előirányzat oka a bérleti szerződések év közbeni felbontása, illetve újrakötése volt, mindez a minisztériumhoz tartozó részlegek áthelyezéséből adódott (Sapard Hivatal került az Agrárintervenciós Központ helyére).

A tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel 5,0 M Ft összegben realizálódott, amelyet a felügyeleti szerv jóváhagyásával munkáltatói lakásépítési kölcsön nyújtására, illetve a lakásépítési alapképzésre csoportosítottak át.

A támogatás módosított előirányzata 2799,9 M Ft összegben teljesült, amely havonta folyamatosan biztosította a Gazdasági Hivatal előirányzat-felhasználási keretszámlájának pénzügyi fedezetét.

A kölcsönnyújtás felhalmozási célú igénybevételét a kölcsönnyújtás törlesztéséből finanszírozták, amelynek az előirányzat-módosítása 0,9 M Ft összegben, felügyeleti szervi hatáskörben nem történt meg.

Az FVM Gazdasági Hivatal mérlegében szereplő tárgyi eszközök nettó állományi értéke analitikus nyilvántartással alátámasztott és egyező volt.

A 2002. évi XI. tv. végrehajtása során az FVM és a MeH közötti megállapodások alapján a vagyoni átadás-átvétel nem teljes körűen valósult meg. A MeH részére átadott számítástechnikai eszközök és tartozékainak nettó állományi értéke nem került megállapításra, és leltározása sem történt meg.

Az FVM tárgyi eszközök nyilvántartásából csak 11 darab gépjármű került, 1,3 M Ft nettó értéken kivezetésre az MKGI-vel közösen aláírt jegyzőkönyv alapján.

A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződések módosítása az FVM Gazdasági Hivatal, mint vagyonkezelő részéről a 2002. év folyamán nem történt meg.

A behajtásra előírt követelések állománya 33,6 M Ft, amely a mérlegben nem szerepel. Behajthatatlan követelésként - a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján - a 80 E Ft értékhatár alatt nyilvántartott összeg vehető figyelembe, amelyet a mérlegben nem kell kimutatni.

A vevőfolyószámla analitikus nyilvántartása alapján megállapításra került, hogy a követelések állománya 34,5 M Ft, amelyből 33,6 M Ft behajtásra előírt követelésként jogi úton történő rendezése folyamatban van. A vevők által elismert 2002. évi követelés állománya 0,9 M Ft, amely az adósok mérlegsorán szerepel. A behajtásra előírt követelések mind értékhatár felettiek, állományuk 33,6 M Ft, amelyet a mérlegben helytelenül nem szerepeltetnek.

A leltár végrehajtásával és a leltározás ütemtervével kapcsolatban az alábbi megállapításokat tesszük:

A 2002. évi leltározási utasítás nem terjedt ki az ingatlanokra és kapcsolódó vagyon értékű jogokra, az immateriális javakra. Az ingatlanok leltározására utoljára 1997. év folyamán került sor.

Leltárkészítés előtt selejtezést csak eseti jelleggel hajtottak végre, amit a felhasználó szervezeti egység kezdeményezett,

A számítógépek és tartozékai mennyiségi leltárfelvétele részben megtörtént, az Informatikai Főosztály végrehajtásával. A leltározás eredményéről (leltárhiányról, illetve -többletről) a jegyzőkönyv a vizsgálat befejezéséig nem készült el, ezért a MeH-nek átadott eszközök nem mutathatók ki értékben. A BM-nek átadott informatikai eszközök értéke az analitikus nyilvántartás szerint 11,4 M Ft, amelyről átadás-átvételi jegyzőkönyv 2002-ben nem készült.

A leltározás kiértékelésére és az állományban bekövetkezett változások átvezetésére 2002. évben nem került sor.

A leltározásról 2003. első negyedévében elkészült az összefoglaló jelentés, amely a leltárkiértékelések eredményeit tartalmazza.

A 2003. március 31-én készült Ellenőrzési Jelentés a fenti hiányosságokat alátámasztja. A leltározásért felelős és a gazdasági felelős a leltárt, a 2003. május 13-án kelt feljegyzésben értékelték és javasolták 5,1 M Ft értékben a könyvelési helyesbítések elvégzését.

Az FVM Gazdasági Hivatal mérlegében szereplő tárgyi eszközök év végi nettó állományi értékét leltárral nem támasztották alá.

Az Állami Számvevőszék financial Audit módszertanában foglaltak szerint az FVM Gazdasági Hivatal 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja, mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják:

• a munkaadókat terhelő járulékok módosított előirányzatának túllépését a személyi juttatások kiadásainál keletkezett megtakarítás fedezte, amely a Kincstári egyeztetésnél is eltérésként jelentkezett 0,4 M Ft összegben;
• a kölcsönnyújtás igénybevételénél 0,9 M Ft összegű előirányzat-módosítás elmaradt;
• a nagy összegű, behajtásra előírt, követelések állománya
  33,6 M Ft összegben jogilag rendezetlen, behajthatatlanságának megállapítására bírósági végzés nem született, ezért a mérlegben szerepeltetni kell;
• a mérlegben a rövid lejáratú kölcsönök értéke a hosszú lejáratú kölcsönök állománya között szerepel (2,3 M Ft folyósított összeg törlesztési része);
• az FVM és a BM között a vagyon átadás-átvétele (számítástechnikai eszközök és tartozékai) 11,4 M Ft értékben az analitikus nyilvántartásból nem került kivezetésre;
• az FVM és a MeH között a vagyon átadás-átvétele (számítástechnikai eszközök és tartozékai) sem értékben sem leltárral alátámasztottan nem történt meg;
• a leltározási jegyzőkönyvek alapján megállapított hiány és többlet miatt a 2003. évi mérleget 5,1 M Ft értékben módosítani szükséges;
• a kötelezettségvállalások ellenjegyzése a gazdasági vezető részéről több esetben hiányzott.

A fejezet fejezeti kezelésű előirányzatainak törvény szerinti 2002. évi eredeti előirányzata 142 482,4 M Ft (ami - az évközi törvényi változások hatásának átvezetése során a beszámolóban 106 365,9 M Ft-ra változott), a módosított előirányzat 127 316,7 M Ft, valamint a pénzügyi teljesítés 108 661,6 M Ft összeggel szerepel a 2002. évi éves költségvetési beszámolóban.

A módosított kiadási előirányzat felhasználása 85,3%-os. A fejezet éves gazdálkodását a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában 18 655,1 M Ft kiadási megtakarítással zárta.

Az előirányzat-maradvány összege 13 747,0 M Ft, a módosított kiadási előirányzat 10,8%-a, amiből következik, hogy a kiadások teljesítésének pénzügyi háttere jelentős mértékben biztosított volt a 2002. évi gazdálkodás során.

A fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának köre 2002. évben a kormányváltáshoz kapcsolódóan módosult.

Az átadás szabályszerűen megtörtént, dokumentálása biztosított volt. A szakmai feladatok átadására, megállapodás alapján, év közben került sor, míg az előirányzat-átcsoportosítást az átcsoportosítások végrehajtásáról szóló kormányhatározat megjelenését követően, a fejezet által benyújtott bizonylatok alapján az év végén végezte el az Államháztartási Hivatal.

Az előirányzatokat kezelő pénzügyi szakmai szervezet szabályozottsága nem tekinthető teljes körűnek. Egyrészt az egyes folyamatokat részben fedi le a szabályozás, míg más esetekben az analitikus nyilvántartási rendszer tartalmi elemeinek meghatározása, egységes rendszerének teljes körű kialakítása hiányzik.

A számviteli politika főosztályvezetői szinten jóváhagyott, ami ütközik a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ában foglaltakkal.

Tartalmának vizsgálatánál példaszerűen az alábbi megállapítások tehetők:

• az egyéb aktív és egyéb passzív pénzügyi elszámolások tekintetében nincsen fajtánkénti meghatározás;
• hiányoznak jogszabályban előírt tartalmi részek, a helyesbítés lehetőségének időpontja;
• nem kifejezetten államháztartási szakmai kategóriákat is tartalmaz ("Általános költségek megosztása");
• nem teljes körű felsorolás is tapasztalható: "a kapcsolódó analitikus nyilvántartások"-ból hiányoznak az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások analitikái.

Az egyéb - a számviteli politikával együttesen megjelenített - szabályzatok (leltározási és leltárkészítési, értékelési, pénzkezelési) nem teljes körűen az FVM irányító szervezetére vonatkoztatottak, némely helyen vállalkozási szemléletű számviteli kategóriák is megjelennek.

A vertikális folyamatok szabályozottsága a meglévő szabályzatokon keresztül biztosított, mindamellett, hogy a folyamatos aktualizálás elmaradhatatlan követelménye a változó hatáskörök és jogkörök követésének. Az ellenjegyzés, mint a folyamatok kapcsolódó eleme tartalmának, jelentőségének újragondolása mellett indokolt a gyakorlati érvényesülés biztosítása.

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben foglaltak végrehajtására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Beszerzési Szabályzatát tartalmazó 2/2001. (FVÉ 4.) FVM Utasítás rendelkezik.

Az utasítás hatálya alá tartozó költségvetési szerveknél azok árubeszerzéseket, építési beruházásokat, valamint a szolgáltatások megrendelését az utasítás mellékleteként kiadott Beszerzési Szabályzat előírásainak megfelelően bonyolították.

A minisztérium hivatali szervezeti egységei, valamint az FVM költségvetési szervei a pénzügyi fedezettel való rendelkezés és a beszerzésre vonatkozó engedély birtokában a közbeszerzési eljárás lefolytatását önállóan, saját hatáskörben végezték.

A költségvetési beszámoló, a könyvviteli mérleg adatai, a pénzforgalmi jelentés, az előirányzat-maradvány kimutatás, kiegészítő melléklet adatai főkönyvi kivonattal, az elszámolási számlák év végi záró egyenlegeivel, leltárral alátámasztottak. Az egyéb aktív és egyéb passzív pénzügyi elszámolások mérleg adatait az ellenőrzött főkönyvi számlák alátámasztják.

A könyvviteli mérlegben rögzített 407,9 M Ft tartósan adott kölcsön a visszatérítendő mezőgazdasági beruházási támogatások összegét tartalmazza. Ez az összeg megegyezik a MÁK Rt. Finanszírozási Igazgatóság Követeléseket Kezelő Főosztály Pályázatos Követeléseket Kezelő Osztálya kimutatásával.

A 13 747,0 M Ft összegű előirányzat-maradványból 13 744,6 M Ft szerződéssel lekötött, de a 2002. évben pénzügyileg nem teljesített előirányzat volt.

A számviteli nyilvántartások rendszere biztosítja, hogy az éves beszámoló valamennyi eleme dokumentálisan alátámasztott legyen, a gazdálkodási folyamatok feljegyzésének eredményeként a kötelező kincstári és fejezeti egyezőségek biztosított legyen. Az előirányzatok megnyitása, azok módosítása, illetve felhasználása követhető, alapdokumentumok alapján egyeztethető.

Az előirányzat-módosítások dokumentáltsága teljes körű, az előirányzatok változásáról jogcímenként analitikus nyilvántartást vezetnek.

A kiadások 108 661,6 M Ft-ra teljesültek. A fejezeti kezelésű előirányzatokat a költségvetési törvényben meghatározott célra használták fel.

A pályázati rendszerben nyújtott támogatások utólagos elszámolása szabályozott, annak kialakított módja biztosítja a támogatási céloknak megfelelő felhasználását.

A feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása szabályszerűen, az Ámr-ben előírtaknak megfelelően történt.

A beszerzések bonyolítása megfelelt a közbeszerzésről szóló törvény előírásainak.

A bevételi lemaradást elsődlegesen a PHARE támogatások bevételkiesése eredményezte, amit a saját rész - társfinanszírozás - hiánya idézett elő.

A kiegészítő mellékletben szereplő információk részben a pénzforgalmi adatok megfeleltetésével, részben az alapbizonylatok adataival alátámasztottak.

Az előirányzat-maradvány 13 747,0 M Ft-os összege 18 655,1 M Ft kiadás megtakarításból és 4908,1 M Ft bevétel elmaradásból keletkezett.

A keletkezés okai között a kiadási megtakarításoknál a pályázati elbírálások esetenként hosszadalmas átfutási időintervalluma, valamint a beruházások megvalósításának elhúzódása a meghatározó. A nagyarányú maradvány kötelezettségvállalással terhelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az FVM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad az alábbi figyelemfelhívással.

• Intézkedni kell a számviteli politika kormányrendeletben előírt megfelelő szintű jóváhagyásáról.
• A számviteli szabályozás egységes tartalmú elemeket megjelölő rendszerét ki kell alakítani a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának teljes körére vonatkozóan.

NEMZETI FÖLDALAP

Jelentős változás történt az előző évi állapothoz képest abban a tekintetben, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. (NF tv.) 1. § (1) bekezdése alapján egy új kincstári vagyont kezelő, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet jött létre a KVI mellett, a KVI-től függetlenül. Ez a szervezet más minisztériumhoz tartozik mint a KVI.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet időközben átalakult, a korábbi (2002. év elején alakult) Kht. az év közepére megszűnt, és 2002. augusztus 1-jével megalakult az új Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ), amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete alá tartozó önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy alig egy évvel a Kht. megalakítást követően a Nemzeti Földalapot újra kell szervezni.

A Nemzeti Földalapról szóló törvényt - a 2002. évi XXIV. törvénnyel - a kihirdetést követő fél évvel módosították, és a bekezdések több mint felét átírták. Ugyancsak módosították a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendeletet, majd 2002. december 21-ével a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezték.

A 2002. december 31-én hatályos szabályozás néhány kérdésre még mindig nem ad egyértelmű választ, illetve ellentmondás van a Nemzeti Földalappal kapcsolatban az Áht.-n belül az alábbiak szerint:

• Az NF tv. 7. §. (1) bekezdése szerint a Nemzeti Földalaphoz kerül az állam által örökölt termőföld. Ezek alapján ha az örökhagyónak termőföldje és más egyéb vagyontárgya is (pl. épület) van, akkor a Magyar Állam ugyan az örökös, de az államot két szervezet a KVI és az NFSZ képviseli. Az Áht. és a NF tv. nem rendelkezik arról, hogy a két szervezet között hogyan osztják meg az eljárás költségeit, és hogyan kezeljék "közösen" az örökül kapott javakat.
• Az Áht.-t a Nemzeti Földalapról szóló törvény kapcsán módosították. Ellentmondás keletkezett azonban az Áht.-n belül a 106. § és a 109/C. § (1) bekezdés között, mivel az egyik helyen két különböző minisztert nevez meg a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, míg a másik helyen csak a "kincstári vagyonért felelős minisztert" (a pénzügyminisztert), illetve a KVI-t teszi felelőssé az állam kincstári vagyonával történő gazdálkodásért.
• Hiba, hogy az NF tv. nem ír elő a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek semmilyen egyeztetési kötelezettséget más vagyonkezelő szervezetekkel (KVI, ÁPV Rt.), pedig vannak "határterületek", amelyről rendszeresen minden érdekelt félnek egyeztetni kellene. Ilyen "határterület" az NF tv. 6. §. (1) bekezdésében említett védett és védelemre tervezett természeti területek kérdése, amely a jelenlegi szabályozás szerint a KVI-nél maradt. Így nem tud továbbá érvényesülni a KVI-nek az Áht. 109/C. § (3) bekezdésében előírt azon kötelezettsége sem, hogy a kincstári vagyonról nyilvántartást kell vezetnie, ehhez ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek rendszeresen adatot kellene szolgáltatnia.

Az előbbiek alapján szükséges a jogi szabályozás továbbfejlesztése és együttműködési kötelezettség előírása az NFSZ részére.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény "első változata" 2002. január 1-jén lépett hatályba és ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Földalap Kht. (MNFA Kht.). A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint a KVI-nek és az ÁPV Rt.-nek március 31-ig át kellett volna adnia a vagyonnyilvántartás adatait. Ehhez képest - a fogadókészség hiányában - a KVI részéről az első 1943 db ingatlan adatainak átadása csak 2002. április 10-én történt meg, és a többi adat átadására a Kht. működési ideje alatt már nem is került sor. Ez akkor még tételes átadás volt.

A következő átadásra a 2002. szeptember 18-i megbeszélést követően került sor, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFSZ) részéről viszont ekkor már nem tartottak igényt a tételes átadás-átvételre. A KVI által kötegelt iratokat egy kísérőlevéllel adták át "egyoldalúan" az NFSZ-nek a következők szerint.

2002. október 8. 530 db ingatlan;

2002. november 11. 741 db ingatlan;

2002. november 19. 34 903 db ingatlan (erdők nagy része);

2002. november 22. 228 db ingatlan.

A 17/2002. (II. 18.) Korm. rendeletben előírt határidő nem teljesült.

Az NFSZ nyilvántartási rendszere még nem készült el, a 17/2002. (II. 18.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezték, az "új" 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendeletben előírt kötelezettségek teljesülése helyszíni ellenőrzésünk lezárásakor még nem volt ellenőrizhető.

A 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet a kihirdetést követő 8. napon lépett hatályba. Előírta, hogy a korábban vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezetek kötelesek az NFSZ részére legkésőbb 2002. december 31-ig átadni az ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó nyilvántartási és hasznosítási adataikat, amely feladat végrehajtásáról az NFSZ-nek megállapodást kell kötnie. A KVI részéről az átadás korábban megtörtént, de figyelembe véve az év végi ünnepeket, a "megállapodás megkötésére" vonatkozó előírást már nem lehetett teljesíteni.

A Magyar Nemzeti Földalap Közhasznú Társaság (MNFA Kht.) 2002. augusztus 15-én az NFA rendelkezésére bocsátotta a Nemzeti Földalap termőföldvagyon nyilvántartási rendszerét (a nyilvántartott adatokkal együtt), az iktató- és iratnyilvántartási rendszert (a Nemzeti Földalappal összefüggésben), a Kht.-hoz beérkezett iratokat, és a földhaszonbérleti szerződéseket (az ÁPV Rt. és a KVI által átadott iratokkal), valamint a földhaszonbérleti díjak számlázó rendszerét. Az NFA által 2002. december 31-én használt nyilvántartási rendszer igénybevétele jogfolytonos az MNFA Kht. által kialakított rendszerrel.

Az NFA megalapítása óta folyamatosan használja az MNFA Kht. informatikai hátterét, de csak 2002. október 21-én kötött háromoldalú megállapodást a jogtiszta használat érdekében.

A MNFA Kht., a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a KRIEG'S KRAKSZ Kft. között létrejött 2002. október 21. keltezésű megállapodás, amely a felek között a végelszámolás befejezéséig a MNFA Kht. szoftvereinek használatát szabályozza, a hatályát vesztett 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet előírásaira felépített szoftver átvételét rögzíti. Jogfolytonosság van az adatok, az eszközök és a felhasználói jogok tekintetében. (Az MNFA Kht. nyilvántartását a 2002. március 31-ei állapotnak megfelelően átvett adatokat illetően NFA teljesnek tekinti.)

Az MNFA Kht.-tól átvett szoftvert az ÁPV Rt.-től és KVI-től 2002. július 31-ig
átadott termőföldvagyon, illetve beérkezett iratok kezelésére nyilvánították üzemképesnek a háromoldalú szerződésben.

Az MNFA Kht. által rendelkezésre bocsátott, az NFA által jelenleg is használt informatikai eszközökön csak a menetközben felmerülő feladatok megoldásához feltétlenül szükséges változtatásokat végezték el, a Nemzeti Földalap jelenleg működő belső nyilvántartási rendszere jelentős mértékben a hatályon kívül helyezett, illetve az időközben módosított jogi szabályozásra épül.

A vagyonnyilvántartás rendszerének továbbfejlesztése és a Nemzeti Földalap célrendszere közötti kapcsolat jelenleg még közvetett. Érvényes ez a tervezési és a belső szakmai/eljárási szabályozásokra egyaránt. Az NFA indokolása elfogadható, hogy mindenek előtt a Szervezet felállítását és működőképességét kellett megteremtenie.

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 2. § (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés 48/2002. (VII. 19.) OGY határozatában megalkotta a földbirtok-politikai irányelveket. A II. fejezet rendelkezik az NFA vagyonkezelési és hasznosítási feladatairól.

Az OGY határozat alapján adták ki a 2/2002. NFA elnöki utasítást, mely a földbirtokpolitikai-irányelvek alapján fogalmazta meg a Szervezet 2002. évre szóló stratégiai céljait (2002. augusztus 30.). A stratégiában megjelölt feladatok közül egyik legfontosabb a 4. pont, amely az EU csatlakozással együtt járó követelményekre történő felkészülést, s az ezekhez szükséges jogszabályok, illetve vagyongazdálkodással, vagyonnyilvántartás rendjével kapcsolatos szabályozások "előkészítését" tűzte ki célul.

A nyilvántartási tárgykört érintő stratégiai feladat aktuális, vagy egy-egy konkrét intézkedési kötelezettséghez kapcsolódik. Ilyen például a szerződések és más kötelezettségvállalások átfogó nyilvántartási rendjének szabályozása. Ez és más, a nyilvántartási rendszer rögzítését szolgáló belső szabályozás azonban nem készült. A 2002-ben kiadott elnöki utasítások - a stratégiában meghatározott feladatokat követve - elsősorban az NFA működtetéséhez alapvetően szükséges szabályzatokat, utasításokat tartalmazták.

Előkészítették a nyilvántartási rendszer megalapozásának egyik fontos előfeltételét szolgáló, az iratkezelés részletes szabályait tartalmazó elnöki utasítás tervezetet, 2002. november 21-ei dátummal. Ezt az NFA SZMSZ 32. §-a alapján a Vagyonnyilvántartási és Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály állította össze és küldte meg az NFA elnökhelyetteseinek egyeztetésre.

A munkakörülményekre is visszavezethetően nem készült sem ügyrend a Vagyon-nyilvántartási és Gazdálkodásfelügyeleti Főosztály számára, sem vagyonnyilvántartási eljárási rend, illetve ahhoz illeszkedő szabályzat. Ennek megfelelően még tervezeti formában sem kapcsolja össze belső szabályozás, vagy más írásban rögzített intézkedési követelmény a koncepcionális és stratégiai feladatokat a rendkívül szerteágazó és nagy mennyiségű aktuális nyilvántartási teendőkkel. A megtett intézkedések sorából - a teljességre való törekvés nélkül - kiemelhető egy-két eset, amelyek a célirányos szakmai lépések irányába mutatnak.

A Nyilvántartási és Informatikai Osztály 2002. december 13-ai keltezéssel összeállított egy informatikai helyzetismertetőt és jövőképet, ami kiinduló alapja lehet a továbblépésnek. A 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján dekoncentráltan kezelt adatbeszerzési-, illetve egyéb kötelezettségeik összehangolt beszerzésére tett az NFA lépéseket, amikor a földnyilvántartási és a földhasználatra vonatkozó adatok koordinált beszerzését kezdeményezték az FVM Földügyi és Térképészeti Főosztálya részére.

Hátrányosan befolyásolták 2002. II. félévében ezen belső szakmai szabályzatok elő-, illetve elkészítését a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet megjelentetésével kapcsolatos Szervezeten belüli munkálatok. A hatálybalépést követően pedig (helyszíni ellenőrzésünk lezárásáig) még nem telt el elegendő idő - a rövid távon látható feladatokon túl - a nyilvántartás rendszerszemléletű áttekintéséhez.

A vagyonnyilvántartás aktuális kérdései rendre szerepelnek az NFA Vezetői Értekezlet emlékeztetőiben is. A vezetőség előtt napirenden vannak a halasztást nem tűrő kérdések, és ezen túlmenően megjelennek olyan feladategyeztetések is, amelyek már a vagyonnyilvántartási rendszer megalapozását szolgálják, bár ezek átfogó rendszere még nem alakult ki. (Elkészült és véleményezés előtt áll az informatikai rendszer tervezete, tájékoztatás volt az iratkezelési szabályozás javításáról, a szerződéstár rendbetételéről stb.).

A közép- és rövid távú feladatok ellátását megalapozó munkaköri leírások elkészültek. Az NFA SzMSz-hez igazított konkrét feladatlebontások között kiemelkedő a Nyilvántartási és Informatikai Osztály vezetőjének részletes feladat-meghatározása.

A Nemzeti Földalaphoz jogszabályok által rendelt kezelt vagyon nyilvántartási adatainak és az azokhoz tartozó okiratok és iratanyagok átadásáért a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet a vagyonkezelési feladatokat eddig ellátó szervezeteket tette felelőssé. Ennek teljesítésére rövid határidőt jelölt meg
a 18. § 3. a) pontjában.

Az összes érintett vagyonkezelő tekintetében megállapítható, hogy voltak késések (KVI és ÁPV Rt. is) a nyilvántartási adatok átadásánál, a központi közigazgatási szervek pedig többségükben nem teljesítették kötelezettségüket. (Kivétel: az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtási Felügyeleti Főosztályhoz tartozó vagyonkezelők és az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság.) Vannak és várhatóak vitatott, vagy tisztázatlan ügyek. Ezek közül például a védett és a védelemre tervezett területek hovatartozása tekintetében az érintett 3 minisztériumnak kormányhatározat alapján kell egyeztetést folytatnia.

A jogelődök átadott nyilvántartásának teljessége bizonyítást igényel, biztosítása belátható időn belül is csak törekvés szinten valószínúsíthető. Ezt a célt szolgálja, hogy a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 18. § (3) c) pontja 2003. január 31-ei határidővel elrendelte a területileg illetékes körzeti földhivatalok adatszolgáltatását az NFA részére.

A 2002. évi XXIV. tv.-nek megfelelően a KVI és az ÁPV Rt. ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó nyilvántartási és hasznosítási adatait és az ezzel kapcsolatos okiratokat az MNFA Kht. és az NFA számára 2002. december 31-ig informatikai adathordozókon, EXCEL fájlban is átadták.

Az ezen adatokra és információkra alapuló jelenlegi földrészlet alapú nyilvántartás kialakítása még nem teljes, mivel

• a KVI által átadott erdők nyilvántartása még nem része az informatikai alapú adatbázisnak;
• az átadott földrészletek tekintetében az értékmeghatározás nem teljes körű.

A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának teljessége érdekében különböző szervektől - többnyire saját kezdeményezésre - adatbekérések indultak meg az NFA részéről. Ezen túl a jogi szabályozás által meghatározott hasznosításokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok is nagy mennyiségű irat- és adatforgalmat rónak az újonnan felállított Szervezetre, amelyek az ügyfelek széles köre és az ügyek jellege miatt rendezett lebonyolítást követelnek meg.

Bekérték, rendszerezték és részben feldolgozták a közel 24 000 db földfelajánlást, aminek adatait az MNFA Kht.-tól és a megyei földművelésügyi hivataloktól kaptak meg.

Együttműködési megállapodásokat tervez az NFA az Állami Erdészeti Szolgálattal az Országos Erdőállomány Adattárban fellelhető adatok átvételére és a jelentős földhasználókkal (erdőgazdaságok, MG-k) Az erdészeti részvénytársaságoktól az általuk kezelt - védett és védelemre tervezett területek elkülönítésével - erdőről és termőföldről készülő kimutatásokat kérték be. Helyszíni ellenőrzésünk lezárásának idején tárgyalások folytak a térinformatikai rendszerhez való kapcsolódásról.

A haszonbérleti szerződések alapján kiróható haszonbérleti díjak behajtásáról 2002-ben két alkalommal is gondoskodott az NFA. Ez egyben jó alkalom volt a földhasználati viszonyok áttekintésére, ellenőrzésére. A vagyon- és a földhasználat nyilvántartás kialakítását ugyanis úgy tervezik, hogy a rendszeren belül állandó kapcsolatba hozhatók legyenek. Az ÁPV Rt. szerződéstárának digitalizált állományát is átadta. Ez szerződés-szöveg mélységig megtekinthető, de nem integrált az adatbázissal. Az NFA rendelkezik a haszonbérleti szerződésekhez kapcsolódó számlázási adatokkal is.

További jelentős nyilvántartási feladatot jelent a 2001. ősze óta beérkezett, illetve beérkező földfelajánlások kezelése. Az ügyszám 25 000 felett van. Ezek manuális feldolgozása elkezdődött. Vizsgálatunk nem tért ki arra, hogy az informatikai adatbázison, illetve nyilvántartáson túl - amelyek papír alapú iratháttere is átadásra került a korábbi vagyonkezelőktől -, milyen okiratokhoz csatolt dokumentumok manuális feldolgozása kezdődött el, vagy tolódik szükségszerűen későbbi időpontra, illetve évül el.

A 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 18. § (4) pontja szerint az NFA kötelezettsége, hogy a korábbi vagyonkezelő szervekkel közvetlen megállapodásokat kössön. Ezek hivatottak rögzíteni a vagyonnyilvántartási adatok átadását, módját és tartalmát, azaz azt, hogy a kormányrendelet által előírt kötelezettségek teljesítését végrehajtották. Ez a feladat a Vagyonkezelési Főosztályhoz tartozik. A jogszabályi feltételek, elsősorban az említett kormányrendelet hatálybalépésének időpontja miatt a korábbi vagyonkezelőkkel való megállapodás átcsúszik a földhivataloktól szükséges adatok beszerzéséig, és az azt követő egyeztetések elvégzéséig.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló 1991. évi XIV. tv. 15. § (3) bekezdés a) pontja 1991. június 9-ével hatályon kívül helyezte a Ptk. 121. § (3) bekezdését és ezzel az állami tulajdon elbirtoklása is lehetővé vált, amely akkor még 10 év volt, tehát 2001. június 9-ével következhetett volna be. Az állami tulajdonú földterület-ingatlanok nyilvántartásáról szóló - 2000. szeptemberben elkészült - ÁSZ jelentés egyik célja annak vizsgálata volt, hogy az államnak mint tulajdonosnak van-e az érdekeit kielégítő nyilvántartása az ingatlanairól.

Az állami tulajdonú földterület-ingatlanok nyilvántartásáról szóló ÁSZ jelentés megállapításai szerint az elbirtoklással közvetlenül veszélyeztetett volt 5 864 db a Magyar Állam tulajdonába bejegyzett olyan ingatlan, amely sem vagyonkezelővel, sem használóval nem rendelkezett, továbbá 304 db olyan ingatlan, amelynél vagyonkezelőként is a Magyar Állam volt bejegyezve.

Az Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felkérte a KVI vezérigazgatóját az ÁSZ javaslatok végrehajtására és az állami tulajdonú ingatlanok elbirtoklásának megakadályozása érdekében az intézkedések soron kívüli megtételére, amelyről havi rendszerességgel tájékoztatást is kért. Időközben törvénymódosítással a Ptk.-ban az elbirtoklás idejét 10 évről 15 évre emelték, így az állami tulajdonú ingatlanok elbirtoklásának közvetlen veszélye elmúlt, illetve 2006. június 9-ére tolódott. Az NFSZ megalakulásával 2002. év végére új helyzet állt elő, mert a KVI mellett attól függetlenül egy új kincstári vagyont kezelő szervezet jött létre, amely ingatlan-nyilvántartása még nem épült ki. Ezért a 2002. év végi állapot szerint nem ítélhető meg, hogy az államnak van-e az érdekeit kielégítő teljes körű ingatlan-nyilvántartása. Az NFSZ nyilvántartása a földhivatali ingatlan-nyilvántartásra fog épülni, így valószínűsíthető, hogy egy "összefuttatás" során lényegesen kevesebb hibát találunk majd, mint 2000-ben. Az NFSZ ingatlan-nyilvántartási rendszerének működését, illetve az állami tulajdonú ingatlanok elbirtoklásának veszélyét megítélni nagyobb biztonsággal azonban csak ekkor lehet.

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

A HM fejezet 2002. évi költségvetésének eredeti kiadási előirányzata 261 318,4 M Ft volt (a tervezett GDP 1,61%-a, összhangban a Magyar Köztársaság NATO csatlakozáskor vállalt kötelezettségével), amelyhez a Kvtv. 13. § (1) bekezdése alapján bevételi előirányzat nem kapcsolódott. Utóbbi szerint a HM fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele a meghatározott kivételektől eltekintve a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Az eredeti kiadási előirányzat a 2001. évi eredeti kiadási előirányzatot 10,7%-kal, a 2001. évi tényleges teljesítést 7,9%-kal haladta meg.

A módosított kiadási előirányzat 293 611,8 M Ft-volt, ami az eredeti kiadási előirányzathoz képest 12,4%-os növekedést jelent. A kiadási előirányzat növekményből (32 293,4 M Ft) a jóváhagyott 2001. évi előirányzat maradvány 20 607,7 M Ft (63,8%), az engedélyezett OEP támogatás 4790,2 M Ft (14,8%) a költségvetési támogatás emelések (az általános tartalék terhére történt átcsoportosítással együtt) és elvonás egyenlege 3077,7 M Ft (9,5%), a fejezetnél jelentkező egyéb előirányzat-növekedések (pl. pályázatok eredménye, kölcsönök visszatérülése, pénzeszköz átvételek más fejezetektől, nemzetközi feladatok bevételei stb.) több mint 4,5 Mrd Ft (11,9%).

A HM fejezet 2002. évi kiadásai 278 315,8 M Ft-ra teljesültek (a módosított kiadási előirányzathoz viszonyítva 94,8%, a 2001. évi tényleges teljesítéshez viszonyítva 114,9%).

A 2002. év folyamán a központi költségvetést megilletően 1202,8 M Ft bevétel keletkezett a fejezet intézményeinél, ami 80,4 M Ft decemberi bevétel kivételével - ennek átutalása 2003 januárjában történt meg - 2002. év végéig befizetésre került a központi költségvetés részére.

A HM fejezet személyi juttatásai és járulékai - 113 951,3 M Ft - a teljesített kiadások 40,9%-át tették ki (ez 0,9%-kal magasabb, mint a 2322/1999. (XII. 7.) Korm. határozat 5. pontjának hosszú távú követelménye).

A fejezet kiadási előirányzatai közül a személyi juttatások előirányzatát
849,2 M Ft-tal - az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - túllépte (100,9%), mivel a tervezettnél jobban nőtt a szerződéses állomány, bővült a nemzetközi feladatok köre.

A HM fejezet 2002. évi költségvetési létszámát 45 088 fővel tervezte (a 62/2000. (VI. 21.) OGY határozat és a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat alapján). A 2002. évi átlagos statisztikai létszám 41 975 fő (2001. évhez képest 1550 fővel kevesebb) a december 31-ei munkajogi záró létszám a 2001. év végi létszámmal közel azonos, 44 539 fő volt. Az év során az átlagos feltöltöttség 93,1%-os volt. A fejezeti létszám 79,5%-a katona, 20,5%-a polgári személy. Az év során a sorállomány létszáma 2000 fővel csökkent.

A hivatásosok - a fejezet költségvetése az új illetményrendszer forrásait nem tartalmazta - és közalkalmazottak illetményfejlesztéséhez a fejezet a központi céltartalékból kapott előirányzat-emeléseken túl a 2227/2002. (VIII. 2.) Korm. határozattal engedélyt kapott a dologi, felújítási, intézményi beruházási előirányzataiból személyi juttatás és járulékai előirányzatra történő átcsoportosításhoz (14 921 M Ft).

A tárca dologi kiadásainak eredeti előirányzata 84 769,2 M Ft volt, ami a 2001. évi ténylegesen teljesített dologi kiadásokat (79 514,9 M Ft) 6,6%-kal haladta meg. A módosított dologi kiadási előirányzat (98 120,3 M Ft) 91,5%-ra, 89 769,6 M Ft-ra teljesült. A dologi kiadások a fejezet teljesített kiadásai 32,2%-át tették ki (a 2001. évi arány 32,8% volt).

Felhalmozási kiadásokra (intézményi beruházás, felújítás) a fejezet eredeti kiadási előirányzata 54 094,3 M Ft volt, ami az év végére 49 295,2 M Ft-ra módosult. A teljesítés 41 964,1 M Ft (85,1%), ami a fejezet összes teljesített kiadásainak 15,0%-a.

Fejezeti kezelésű előirányzatokra a tárca 2002. évi költségvetése 23 212,0 M Ft-ot tartalmazott, ami az év végére 24 033,4 M Ft-ra módosult. A fejezeti kezelésű előirányzatok tényleges kiadásai 23 550,6 M Ft-ot jelentettek (a teljesülés 98%), ami a tényleges fejezeti kiadásokból 8,5%-os részarányt képviselt.

A 2002. évről készülő számszaki és szöveges beszámolók megfelelő elkészítéséhez a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (HM KPSZH) főigazgatója a 2/2003. számú intézkedésével már 2003. január 31-én meghatározta az intézményi beszámolók elkészítésének és címek/alcímek szerinti összesítésének rendjét.

A fejezet intézményei a számszaki beszámolóikat a HM KPSZH által központilag kiadott rögzítő és ellenőrző program alkalmazásával készítették el.

A HM KPSZH a kincstári és az elemi beszámolók egyeztetését mind fejezeti, mind cím/alcím bontásban elvégezte. Előirányzat-eltérés csak egy alcím esetében fordult elő. Teljesítési eltérés a fejezet minden címénél előfordult, zömmel a személyi juttatások és járulékaik, a dologi kiadások, a pénzeszközátadások, illetve átvételek, a függő átfutó és kiegyenlítő kiadások, és bevételek sorokon, valamint a pénzforgalom nélküli tételeknél.

A HM KPSZH-hoz benyújtott beszámolók az eltéréseket, azok szöveges indokolását tartalmazták. Az eltérések fejezeti indokolását a tárca a PM-nek, az Államháztartási Hivatalnak megküldte.

A Kvtv. 50. § (9) bekezdésében az Országgyűlés felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a haderő átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel, a HM fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

A kormányváltással, kormányzati struktúraváltozással kapcsolatosan a fejezet előirányzatainak felhasználási szabályait nem kellett módosítani, mivel a kormányzati struktúraváltozás a tárcát nem érintette.

Az év során az előirányzat-módosítások általában a szükséges időben és mértékben valósultak meg (néhány nemzetközi gyakorlat és az MH katonai rendfenntartó kontingens, valamint őr és biztosító szakasz esetében nem).

A tárcánál a 2002. évben a finanszírozási rendből következő likviditási probléma nem fordult elő. Az időarányos kincstári folyósítást csak néhány esetben kellett előrehozással módosíttatni (13. havi személyi járandóságok és járulékai, a honvéd egészségügyi intézmények január havi költségvetési támogatása).

A HM fejezet 2001. évi maradvány-elszámolása jóváhagyását a PM a jogszabályban előírt május 15-i határidőhöz képest jelentős késedelemmel, 2002. november 29-ével végezte el. Ezért a fejezet szervezetei 2001. évi jóváhagyott előirányzat-maradványaikat zömmel 2002 decembere utolsó napjaiban kapták meg. Emiatt is magas a 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány.

A 2002. évi fejezeti előirányzat-maradványokról a HM tárca 2003. április 14-én küldött elszámolást a PM-nek. Az összes jóváhagyandó előirányzat-maradvány 15 569 M Ft, amely 2,7 M Ft kivételével kötelezettségvállalással terhelt. Ténylegesen azonban 2002. december 31-én:

a Pécsi Tudományegyetem támogatási előirányzata 211 M Ft volt, ebből csak 2003. január elején került kifizetésre 208,3 M Ft, a maradvány 2,7 M Ft;

a "Hozzájárulás a NATO katonai költségvetéséhez" előirányzat 22,8 M Ft-os maradványából 12,1 M Ft, valamint a "Hozzájárulás a WEAG működési költségeihez" előirányzat 1,9 M Ft-os maradványa szabad maradvány volt 2002. december 31-én, csak a 2003. évre nem ismert, de várható NATO és WEAG igények teljesítése érdekében került kötelezettségvállalással terheltként kimutatásra;

az MH KHK fejezeti kezelésű beruházási előirányzat 116 M Ft maradványa tulajdonképpen az előirányzat 2001. évi maradványa, amelynek jóváhagyásáról az előirányzat kezelője 2003. február 12-én értesült hivatalosan, így annak felhasználásáról, lekötéséről 2002. december 31-ig intézkedni nem tudott.

A HM közigazgatási államtitkárának véleménye szerint: a HM Kollégiuma 2002. szeptember 30-ai kibővített ülésén döntött a Magyar Honvédség egészségügyi rendszerének átalakításával kapcsolatos koncepcióról, ennek keretében a Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházásának folytatásáról.

A honvéd egészségüggyel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 2016/2003.
(II. 6.) Korm. határozat szerint előterjesztést kell készíteni a Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházás helyzetének rendezéséről. Az előterjesztés a Kormánynak benyújtásra került, ennek megfelelően a Magyar Honvédség Központi Honvédkórház rekonstrukciós beruházás befejezéséről a feladatok és a határidők pontosításáról a 2058/2003. (III. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A kormányhatározat szerint a kórház-rekonstrukciós beruházás befejezésével kapcsolatos költségeket a Honvédelmi Minisztérium a mindenkori GDP arányos költségvetéséből, szigorú költség-hatékony felhasználás mellett kell, hogy biztosítsa. Mindezen előírások szoros összefüggésben vannak a már említett kollégiumi döntéssel.

Az MH KHK fejezeti kezelésű 116 M Ft előirányzat-maradványa tulajdonképpen a 2001. évi maradványt foglalja magában. A Pénzügyminisztérium a tárca előirányzat-maradványát 2002. december 5-én hagyta jóvá, ezért a központi beruházással kapcsolatos beruházási ismertető csak ezután kerülhetett előterjesztésre. A beruházási ismertetőt miniszter úr 2002. december 20-án írta alá. A teljes beruházás közbeszerzési eljárás indításának engedélykérelmét miniszter úr 2002. december 20-án engedélyezte, mely engedélyezés 17 803 M Ft-os költségkihatása magában foglalta a 2002. évi 116 M Ft összegű előirányzat-maradványt is.

A HM tárca eszközei a 2001. december 31-i állapothoz képest 2002. december 31-ére nyilvántartási értéken 2,7%-kal emelkedtek, elérték a 685,7 Mrd Ft értéket. Ezen belül az ingatlanok (103%), az immateriális javak (129,5%), a járművek (151%), a beruházások (179%) nyilvántartási értéke emelkedett. Összességében a tárgyi eszközök állománya 8,7%-kal nőtt. A "0"-ra leírt eszközök állománya a bruttó eszközérték 21%-át teszi ki (ezen belül immateriális javak 32%, gépek berendezések 69%, járművek 58%).

A fejezet felügyeleti szerve 2002. évben új gazdasági társaságot nem alapított. A 2002. év végén a fejezet részvénytársaságokban lévő részesedései
2798,7 M Ft-ot tettek ki.

A fejezet 7 részvénytársasága 2002. évben összesen 273,8 M Ft adózott eredményt ért el (két erdőgazdaság - HM KASZO Rt., HM VERGA Rt. - veszteséges volt). A honvédelmi miniszter jóváhagyásával az adózott eredményből osztalék befizetési kötelezettség - a szükséges fejlesztések saját forrásból történő megvalósítása érdekében - nem írtak elő számukra.

A fejezet közhasznú társaságai (6 Kht. 100%-os tulajdonú, 1 Kht. 17%-os tulajdonú, a részesedés összértéke 1,2 Mrd Ft) 2002. évben 7931,3 M Ft támogatást kaptak működésükhöz és feladataik ellátásához. A Kht.-k összesen 1214,3 M Ft adózott eredményt értek el (a HM Kulturális és Szabadidő Központ Kht. veszteséges volt, a HM Térképészeti Kht. adózott eredménye 1063,4 M Ft lett).

A HM fejezet szervezeteinek lejárt tartozásállománya 2002. év végén minimális volt. Két szervezetnél alakult ki 30 nap alatti lejárt szállítói tartozás (MH KHK 81 M Ft; MH Pécsi Honvédkórház 3 M Ft).

A HM fejezeti letéti számlán a 2002. évben forgalom nem volt, annak nyitó és záró egyenlege "0".

A HM Igazgatás részére a Kvtv. 16 920,9 M Ft kiadási előirányzatot hagyott jóvá, bevételi előirányzatot nem, a költségvetési támogatás előirányzata 16 920,9 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 11 054,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 780,7 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 10 274,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 10 366,6 M Ft, a bevételeknél a (pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 771,0 M Ft, a támogatásnál 10 274,2 M Ft volt.

A Honvédelmi Minisztérium a Magyar Köztársaság kettős alaprendeltetést megvalósító központi, kormányzati szerve, amely a honvédelmi ágazat közigazgatási feladatai mellett felsőszintű katonai vezető szervként felelős a Magyar Honvédség (HM) irányításáért és katonai vezetéséért is (2204/2001. (VIII. 8.) Korm. határozat). Irányítja és felügyeli a HM hivatalokat, háttérintézményeket, az MH szervezeteit, a fejezethez tartozó egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeket. Gondoskodik az ország fegyveres védelmével kapcsolatos honvédelmi követelmények érvényesítéséről. A HM egyenlő a HM Igazgatása költségvetési szervvel.

A minisztériumi szervek (46 egység) rendeltetését, feladatait, a végrehajtás rendjét, a vezetők hatáskörét a miniszter által jóváhagyott ideiglenes SzMSz (556/583/2001. augusztus 22.) és módosításai tartalmazzák. A főosztályi, csoportfőnökségi ügyrendeket a területet felügyelő HM felső vezetők hagyják jóvá.

A HM fejezet gazdálkodása - összhangban az Áht. és az Ámr. előírásaival, továbbá figyelemmel a fejezet költségvetési sajátosságainak szabályairól szóló 90/1997. (V. 30.) Korm. rendeletben foglaltakra - központilag szabályozott (9/1998. (HK 4.) HM utasítás).

Központilag előírt a fejezet számviteli politikája és számlarendje (96/24/2002., illetve 95/71/2002. HM KPSZH Nytsz-en), az anyagnem felelős kódok, a címrend kódok. Központilag szabályozott a kötelezettségvállalás (a honvédelmi szerv vezetője), az ellenjegyzés (a központi szervek vezetői, a HM PSZSZ különböző szintjei az értéktől függően), az utalványozás. A szabályozás biztonságos, mert az ellenjegyző függelmileg nem tartozik a kötelezettségvállalóhoz és az utalványozóhoz. A költségvetési előirányzatok intézményi hatáskörbe tartozó módosítását a költségvetéssel rendelkező szervezet vezetője jogosult végrehajtani.

A minisztérium (HM igazgatás) mint intézmény - részjogkörű, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet - gazdálkodásának szabályait a 12/1999. (HK 10.) HM KÁT intézkedés rögzíti.

A HM igazgatás pénzügyi-számviteli feladatait a HM 1. TPSZI állományába tartozó, csak a minisztérium igazgatása részére dolgozó pénzügyi referatúra látja el. Létszáma 12 fő, akik a minisztérium négy objektumban való elhelyezése következtében négy telephelyen dolgoznak, ugyanezért négy bankszámlát alkalmaznak. A minisztériumi részlegek (46 egység - felsővezetők, főosztályok, csoportfőnökségek) a részükre kiadott előirányzati keretekből gazdálkodnak. A könyvelési adatrögzítést a saját jelszavával a rendszerbe belépő pénzügyi referens végzi. A KGIR az áfa-kulcs alapján ellenőrzi az értéket, a főkönyvi számlaszám, az anyagnem kód és a KTK összhangját. A referatúra rögzítette tételek ellenőrzése a HM 1. TPSZI Számviteli Osztályán történik. Az átutalási megbízást a Kincstár részére nem a referatúra, hanem a HM 1. TPSZI központi szervezete készíti el. A személyi juttatások elszámolásához a számítógépes HRMS rendszer közvetlen kapcsolatot teremt a humánpolitikai részleg, a referatúra és bérszámfejtő és kifizető HM PSZNYI között.

A HM igazgatás ingatlan és tárgyi eszköz vagyonnal nem rendelkezik. A fejezeti szabályozás szerint ezek az MH Támogató Ezred vagyonában vannak. Az év során a minisztérium költségvetése terhére beszerzett eszközök térítésmentesen átadásra kerülnek az MH Támogató Ezred részére (a minisztériumi személygépkocsik üzemeltetése, kiadásai elszámolása is az MH Támogató Ezred feladata, a hivatali mobiltelefonok működtetésének kiadásai az MH Híradó Parancsnoksághoz vannak telepítve).

A minisztériumi alapítású gazdasági társaságokban (HM Rt.-k) lévő részesedések a HM KPSZH könyveiben vannak nyilvántartva. Az ingatlanok üzemeltetése a HM Ingatlankezelési Hivatal (HM IKH) feladata.

A HM igazgatás beszámolója és a kincstári adatszolgáltatás között előirányzati eltérés nem volt.

A teljesítési adatok eltérése a központosított bérkifizetésből következett, mivel a személyi juttatások és járulékaik kifizetése és kincstári bejelentése a HM PSZNYI-től történt. Ezen kívül téves KTK alkalmazásból mindössze 118 E Ft eltérés mutatkozott a HM Igazgatás beszámolója és a kincstári adatok között.

A HM igazgatás költségvetési beszámolójának adatai a főkönyvi kivonat adataival egyezőek.

A HM igazgatás mérlege leltárral, főkönyvi kivonattal alátámasztott. A mérlegsorok 2002. évi adatai megegyeztek a főkönyvi kivonat vonatkozó adataival. A zárlati rendező tételek könyvelése az előírásoknak megfelelően történt. A HM Igazgatás mérlegét a HM KMEH ellenőrizte.

A HM igazgatás kiadási és bevételi előirányzatai teljesítése a kincstári adatbázisból történt mintavételezéssel (50 tétel a HM Igazgatás, 65 tétel a HM PSZNYI tranzakcióiból) került ellenőrzésre. A kiválogatott tételeknél hiányosság, szabálytalanság nem volt.

A személyi juttatások eredeti kiadási előirányzata 1553,6 M Ft volt, ami az előirányzat-módosítások után 5835,9 M Ft-ra emelkedett. A teljesítés 5932,5 M Ft (101,65%) lett. Az előirányzat túllépése - az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 96,5 M Ft. A személyi juttatások a HM igazgatás összes kiadásai 56,9%-át jelentették a 2002. évben.

A HM igazgatás engedélyezett létszáma 895 fő volt 2002. évben. A tényleges létszám ennél magasabban alakult (átlagos statisztikai állományi létszám év végén 1093 fő). A munkajogi létszám év végén 1223 fő - ez tartalmazza a fejezet összes rendelkezési állományban lévő (241 fő) munkavállalóját is.

A dologi kiadások eredeti kiadási előirányzata 1244,1 M Ft volt, ami az év során 1649,0 M Ft-ra módosult. A teljesítés 1153,3 M Ft (69,9%). A 2002. évi bérfejlesztések végrehajtása érdekében a dologi és intézményi beruházási kiadásokat a fejezet területén igyekeztek visszafogni. A dologi kiadások a HM Igazgatás összes kiadásai 11,1%-át tették ki. A felújítási, beruházási kiadások a HM Igazgatás összes kiadásai 12,2%-át jelentették.

A HM igazgatás letéti számlával nem rendelkezik.

A HM igazgatás 2002. évi előirányzat-maradványa szabályszerűen állapították meg.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a HM fejezet igazgatás cím a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A HM fejezet 2002. évi költségvetése eredeti kiadási előirányzata - a 2000. évi CXXXIII. tv. szerint - 261 318,4 M Ft volt. Ebből a 8. cím fejezeti kezelésű előirányzatok - 9 kiemelt előirányzaton összesen 23 212,0 M Ft-ot képviseltek, az összes kiadási előirányzat 8,9%-át. 2002. év végén a fejezet módosított kiadási előirányzata 293 611,8 M Ft volt - az eredeti kiadási előirányzathoz viszonyítva 112,4% - amiből a fejezeti kezelésű előirányzatok módosított kiadási előirányzatai összesen 24 033,4 M Ft-ot képviseltek (az eredeti kiadási előirányzathoz viszonyítva 103,5%).

A HM fejezet 2002. évi tényleges kiadásai 278 330,5 M Ft-ot tettek ki, ami a módosított kiadási előirányzat 94,8%-a. Ebből a fejezeti kezelésű előirányzatok tényleges kiadásai 23 550,6 M Ft-ot jelentettek, a tényleges fejezeti kiadások 8,5%-át. A fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási teljesítése 98%, a maradvány 482,8 M Ft.

A HM fejezet szervezetei, intézményei gazdálkodását túlnyomó részt központi rendelkezések, utasítások szabályozzák, amelyek kitérnek a fejezeti sajátosságokra is (központilag kiadott, rendszeresen aktualizált számviteli politika és számlarend, központilag szabályozott a fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendje, a kincstári számlakezelés és a pénzforgalom rendje, a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás rendje).

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001-2002. évi tervezése, felhasználása, elszámolása rendjéről az Áht. 49. § ában előírtaknak megfelelően, a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az 5/2001. (III. 13.) HM rendeletben intézkedett. Ebben a fejezet sajátosságait figyelembe véve határozta meg a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási felelőseit, a tervezés, az adatszolgáltatás, az előirányzat-módosítás, a beszámolás, a maradvány-jóváhagyás szabályait. A rendelet 2. § (5) bekezdésének megfelelően a gazdálkodási felelősök a nyilvántartási, adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségük végrehajtási rendjét saját SzMSz-ükben, ügyrendjükben, illetve ezekhez kapcsolódó rendelkezésben írásban szabályozták.

A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetései 2002. évben a többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 36. § és 42. §-aiban meghatározottak szerint készültek el. A fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási teljesítéséről a gazdálkodási felelősök adatszolgáltatása alapján a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (HM KPSZH) összevont számszaki beszámolót, illetve szöveges indokolást készített a fejezet 2002. évi költségvetési beszámolójához.

Az MH Központi Honvédkórház, a Lakásépítés és a Katonai védelmi beruházások előirányzatai tekintetében a Beruházás ismertetők, Beruházás Finanszírozási Alapokmányok és módosításaik elkészültek, azokat a Kincstár befogadta.

Az Állami Számvevőszék a financial audit módszertanában foglaltak szerint a HM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Az IM fejezet Kvtv.-ben jóváhagyott eredeti kiadási és bevételi előirányzata, a 2002. évre 32 375,8 M Ft volt (forrását 30 033,1 M Ft költségvetési támogatás és 2342,7 M Ft saját bevétel képezte). Az évközi előirányzat-módosítások hatására a kiadási és bevételi előirányzat 46 871,4 M Ft-ra változott. A kiadások
 45 459,3 M Ft-ban teljesültek. A kiadási megtakarítás 1412,1 M Ft. Az összes bevétel módosított előirányzata 46 522,6 M Ft-ra - 99,3%-ban - teljesült. A bevételi elmaradás 348,8 M Ft.

A Kincstár és a fejezet felügyelete alá tartozó intézmények, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 146. §-a szerinti tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségeiket teljesítették. Az eltérések levezetését, szöveges indokolását a beszámolóhoz mellékelték, a felügyeleti szerv a fejezeti összesített indokolást időben megküldte a Kincstár részére.

Az Ámr. 149. § (3) bekezdésének megfelelően a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály a beszámolókat tartalmilag és számszakilag felülvizsgálta. Az egyes beszámolók elfogadásáról, a 2002. évi intézményi előirányzat-maradvány jóváhagyásáról az ellenőrzés lezárásáig az intézményeket és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelőjét írásban még nem értesítette, mivel a PM jóváhagyását, amelynek határideje az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglaltak szerint április 30-a volt, nem kapta kézhez. Az Ámr. 149. § (6) bekezdése szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok és a közalapítványok működését értékelte a felügyeleti szerv.

A 2002. évben az IM 6. címen a fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatásának 530,6 M Ft-os és az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 10,0 M Ft-os eredeti támogatási előirányzata indokolta a hivatkozott jogszabály szerinti értékelést.

A fejezet félévente ellenőrizte a Kvtv. 11-12. §-aiban előírt befizetési kötelezettségek keletkezését és teljesítését, a 2002. évi beszámoló mellékleteként címenként megkérte azok főkönyvi dokumentációját. Az intézmények teljesítették a befizetési kötelezettségüket.

A fejezet és az egyes intézmények előirányzat-felhasználási keretének megnyitása, felhasználása szabályosan megtörtént. A finanszírozási rendből adódó likviditási gondokat előfinanszírozással megoldották. A keret előrehozások dokumentáltak voltak, azokat a Kincstár teljesítette.

A fejezetnél 2002. évben 14 495,6 M Ft előirányzat-módosítás történt.

Az előirányzat-módosításokat a szakmailag indokolt időpontban és a szükséges mértékben hajtották végre az Ámr. 55. § (4)-(5) bekezdéseiben meghatározottak figyelembevételével. Az előirányzat-átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak megfeleltek, az Áht. 24. § (2)-(3) bekezdéseinek és az Ámr. (48)-(51) §-ai rendelkezéseit a módosítások során figyelembe vették.

A kormányváltással kapcsolatban a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a fejezetek közötti átcsoportosítás szabályosan megtörtént.

A központi költségvetés általános tartalékából 4 kormányhatározat összesen 587,2 M Ft összegben biztosított többlettámogatást a fejezet részére. A jóváhagyott előirányzat-többletek igénylése megalapozott, számításokkal alátámasztott volt az Ámr. 47. §-a figyelembevételével. A központi költségvetés céltartalékából a 2002. évi bérpolitikai intézkedésekre 9556,0 M Ft, a főtisztviselői kar illetményfinanszírozására 27,1 M Ft került átcsoportosításra. Az átcsoportosítás a Kvtv. 5. §, és az Áht. 38. § (2) bekezdésében foglaltak alapján történt. Előirányzatok zárolására kormányhatáskörben az árvíz miatt 95,1 M Ft összegben került sor, ami az Áht. 12. § (6)-(9) bekezdései szerint a jogszabályi előírásokkal összhangban történt.

A személyi juttatások teljesítése 19 491,6 M Ft, ami az előző évi tényhez képest 52,2%-os növekedést jelent, 11,5%-os létszámnövekedés mellett.

A 2003. január 1-jétől a bérszámfejtést a Területi Államháztartási Hivatal által biztosított programmal végzik.

A bevezetés során felmerülő problémákról, a programhibákról a tárca folyamatosan tájékoztatta a Területi Államháztartási Hivatalt és a Pénzügyminisztériumot. A PM közigazgatási államtitkára az IM közigazgatási államtitkárához írt levelében közölte, hogy a rendszer üzemszerű működésére alapozva az illetményszámfejtés rendszere 2003. január 1-jétől történő bevezetésének feltételei biztosíthatók.

A TÁH képviselőivel történt megbeszélésen, 2003. február 18-án felvett emlékeztetőben és hibajegyzékben leírtak egyértelműen igazolják, hogy a rendelkezésre álló program nem alkalmas arra, hogy azzal a jogszabályi előírásoknak megfelelő, felelősségteljes bérszámfejtési, adó- és társadalombiztosítási bevallási és könyvelési feladatokat az intézmények végrehajtsák az Áht., a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet, és az Ámr.-nek megfelelően.

A dologi és egyéb folyó kiadások 9930,1 M Ft-os eredeti előirányzata
11 502,7 M Ft módosított előirányzat mellett 11 059,5 M Ft-ra teljesült, az előző évi tényhez képest 7,2%-kal, az eredeti előirányzatnál 11,4%-kal magasabban.

A tárgyévi növekmény az előző évi előirányzat-maradvány igénybevételéből, a többletbevételek előirányzatosításából, fejezeten belüli átcsoportosításból és a fogvatartottak létszámának növekedése miatti többlettámogatásból keletkezett.

A felhalmozási kiadások 3565,9 M Ft eredeti előirányzata 5148,3 M Ft módosított előirányzat mellett 4566,5 M Ft-ra teljesült, az eredeti előirányzatnál 28,1%-kal magasabb összegben. Az intézményi beruházások 514,2 M Ft eredeti előirányzata 967,1 M Ft-ra, a központi beruházások 2971,7 M Ft eredeti előirányzata 3519,4 M Ft-ra, a lakástámogatás 80,0 M Ft eredeti előirányzata azonos összegben teljesült.

A fejezet egészénél 1412,1 M Ft kiadási megtakarítás keletkezett. A megtakarítások létrejöttének egyik oka a bevételi lemaradás, amely 2002-ben 348,9 M Ft volt. A 2002. évben keletkezett előirányzat-maradvány 1063,3 M Ft.

Okként szerepel a kiadási előirányzatok maradványaiban az is, hogy a bevételi többletek döntően a tárgyév második felében folytak be, így az ennek megfelelően módosított kiadási előirányzatok többleteinek jelentős része az év végéhez közeli szerződéskötések miatt csak a 2003. évben realizálódhattak.

A fejezet költségvetési szervei többletbevételeiket és az előző évi előirányzat-maradványaikat az Áht. 93. § (2)-(3) bekezdései szerint használták fel a tárgyévben.

A saját bevétel módosított előirányzata 5339,8 M Ft volt, az eredetinél
2997,1 M Ft-tal - 127,9%-kal - több, amely 4976,8 M Ft-ra - 93,2%-ban - teljesült.

A saját bevételek alakulását az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások, az ingatlan-értékesítés területén a terven felüli többletek, míg a működési bevételek területén a lemaradások jellemezték. Bevételi többletként kapta a BV a Kormány által biztosított 700,0 M Ft-ot.

A költségvetési támogatások módosított előirányzata a juttatott többletek hatására 40 081,5 M Ft lett, az eredetinél 10 048,4 M Ft-tal - 33,5%-kal - több, a teljesítés 40 095,7 M Ft volt.

Támogatási forrásnövekedést jelentett a költségvetés általános tartalékából kapott 587,2 M Ft és a céltartalékából kapott 9583,1 M Ft, de csökkentette a forrásokat az árvíz miatti 95,1 M Ft zárolás.

A PM a 2001. évi előirányzat-maradványt 2562,6 M Ft összegben az Ámr. 66. § (1) bekezdés szerinti tárgyévet követő május 15-ei határidő helyett november 28-án a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozatban hagyta jóvá az Áht. 24./A § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint. Ezt követően a maradványt a fejezet is jóváhagyta intézményei részére. Ugyanez a kormányhatározat 700,0 M Ft többletbevételt biztosított a BV címnek. A fejezet megfelelően gondoskodott - a 2002. évben a fejezetek közötti megállapodások alapján végrehajtott feladatváltozások miatt - a PM és a Kormány által jóváhagyott 2001. évi előirányzat-maradvány megosztásáról (1112,5 M Ft maradványt átadott a MeH-nek), a szükséges megállapodások megkötéséről, illetve a pénzügyi rendezésről a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat alapján.

A 2002. évi előirányzat-maradványt a fejezet címei az Ámr. 65. §-a szerint szabályszerűen állapították meg és dokumentálták. Az IM fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa összesen 1063,3 M Ft, amely kötelezettségvállalással terhelt. Kötelezettségvállalással nem terhelt 53 E Ft, amely a 2001. évi felhasználatlan maradvány. A maradványból önrevízió alapján elvonásra felajánlott 13,7 M Ft, felhasználásra javasolt 1049,6 M Ft volt.

A minisztérium Pénzügyi és Gazdasági Főosztálya az előirányzat-maradványokat felülvizsgálta, a fejezeti maradványok dokumentációját az Ámr. 65. §-a szerint készítette el.

A költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadási törvényjavaslat szöveges indokolását elkészítette a fejezet. A zárszámadási törvényjavaslat IM fejezetre vonatkozó szöveges indokolása szerkezetileg és tartalmilag megfelelt a PM köriratban és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek, számszakilag egyezett a zárszámadási dokumentumokkal.

Letéti számlák a BV intézményeinél voltak. Az IM fejezetnél az Ámr. 108. § (3) bekezdés b) pontja alapján a Büntetés-végrehajtás egyes intézményei, intézetei kezeltek letéti számlákat (összesen 31), amelyek a fogva tartottak tulajdonában lévő pénzeszközöket tartalmazták. A BVOP éves szöveges beszámolója szerint 2002-ben átlagosan mintegy 14 650 fő fogva tartott rendelkezett saját pénzzel. A fejezetnek egyéb letéti számlája nincs. A letéti számlák pénzforgalmának kimutatása megfelelt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44. § (4) bekezdésében, illetve az Áht. 12/A. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek.

Az IM Igazgatás részére a Kvtv. 2810,3 M Ft kiadási, 353,5 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 2456,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 4377,6 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1319,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 3058,4 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 4032,4 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1320,0 M Ft, a támogatásnál 3058,4 M Ft volt.

A költségvetési beszámoló és a kincstári beszámoló egyezőségének vizsgálata, az előirányzatok és a teljesítési adatok egyeztetése megtörtént. Az eltérések levezetését, szöveges indokolását a beszámolóhoz mellékelték. A mérleg adatai a főkönyvi kivonat vonatkozó számláival megegyeztek, a beszámoló összesítésére a K11-es programot lefuttatták. Az intézményi beszámoló és a főkönyvi kivonat egyezősége biztosított volt.

Az IM Igazgatás eszközeinek és forrásainak mérlegfőösszege 2002-ben
1980,6 M Ft, amely 0,9%-kal haladja meg a 2001. évi összeget. Az egyes mérlegtételek leltárral alátámasztottak, a számviteli analitikus nyilvántartásokkal és a főkönyvi adatokkal egyezőek voltak, biztosították a mérleg valódiságát.

A mérleg vizsgálata során az ellenőrzés a következő hiányosságokat tapasztalta, amelyek a mérleg valódiságát nem befolyásolják, de rendezésükről gondoskodni kell:

A hatályos jogszabály értelmében a selejtezett tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értékét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.

Az üzemeltetésre átadott eszközök mérleg szerinti értéke nem a ténylegesen átadott számítástechnikai eszközök értékét mutatja, hanem csak a 16. Számlaosztályban nyilvántartott eszközök értékét. Tekintettel arra, hogy a cégbíróságok 1992 óta működnek, és az átadott eszközök külön kimutatása a 16. Számlaosztályban csak 2000. év óta kötelező, ezért az 1992-1997-ig átadott eszközök 90%-a még az IM eszközei között van nyilvántartva "0" értéken.

A 2002. évben az integrált főkönyvi könyvelésnek feladott analitikus könyvelés az évközi változás (értékesítés, selejtezés, térítés nélküli átadás-átvétel) bruttó érték, illetve értékcsökkenés kivezetését nem minden esetben a számlatükörben meghatározott főkönyvi számon jeleníti meg.

A keretnyitás szabályosan történt az Igazgatás részére. A költségvetési törvényben jóváhagyott keret 1/12-ed részével nyitotta meg az ÁHH az előirányzat-felhasználási keretet. Előrehozatalt az intézmény a 2002. évben nem kért.

A személyi juttatások módosított előirányzata 1453,4 M Ft, az előirányzat-módosítás összege 390,9 M Ft, az éves felhasználás 1447,1 M Ft volt, 99,56%-os teljesítéssel. A növekedés oka a Ktv., az Sztv. változásából eredő korrekció és az igazságügyi alkalmazottak béremelése. A mintavétellel kiválasztott tranzakciók szabályszerűségének vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kifizetések szabályosan történtek.

A dologi és egyéb folyó kiadások 1136,8 M Ft összegű eredeti előirányzata
1809,6 M Ft-ra módosult. A teljesítés 1480,7 M Ft volt. A kiadások elszámolásánál az alábbi hiányosságokat állapítottuk meg:

Egy Kft.-vel megkötött szerződés 2001. szeptember 26-tól 10 hónapig volt hatályos. A Kft. szerződésére, szerződésmódosítás nélkül, 2002. december 19-én is volt kifizetés.

Egy Kft. a szerződésben foglalt magyar nyelvről közösségi nyelvekre fordítás ellenértékeként 4100 Ft-ot határoztak meg oldalanként. A számlázás és annak EU Főosztály általi teljesítésigazolása, valamint az Igazgatás Pénzügyi és Gazdasági Főosztálya általi érvényesítése, utalványozása és ellenjegyzése
4200 Ft/oldal áron került elfogadásra és kiegyenlítésre. A túlfizetés 2002. évben összesen 215 E Ft volt.

A Közbeszerzési Értesítő (2001. V. 16.) 20. számában megjelent Pályázati kiírás nyertes pályázójaként megkötött szerződés 2001. október 5-től 10 hónapig hatályos. A Kft. szerződésére, szerződésmódosítás nélkül, 2002. november 22-én is volt kifizetés.

A külföldi kiküldetéseknél nem tartották be maradéktalanul a bruttó elszámolás elvét.

A függő bevételek és kiadások rendezése szabályosan, folyamatosan megtörtént.

A kiadások ellenőrzött tételeinek az elszámolásánál az ellenőrzés hiányosságot nem állapított meg.

A működési bevételek 353,5 M Ft-os eredeti előirányzata 723,9 M Ft-ra módosult. A teljesítés 724,8 M Ft volt.

A tárgyi eszközök értékesítésének eredeti előirányzata nem volt. A módosított előirányzat 8,9 M Ft, a teljesítés 8,9 M Ft volt. A bevétel jármű, lakásberendezés és fénymásolók értékesítéséből származott.

A felhalmozási célú pénzeszközátvétel a központi beruházás 2001. évi maradványának (25,9 M Ft) bevételként történt elszámolása, amelyet az Igazgatás 2002. évben felhasznált. A felhasználás a célnak megfelelő volt.

A saját bevételi előirányzatok teljesítésénél mutatkozó eltérések nem tervezhető bevételi növekményből származtak. Az ellenőrzött tételeknél elszámolásuk szabályosan megtörtént.

A költségvetési támogatás 2456,8 M Ft-os eredeti előirányzata 3058,4 M Ft-ra módosult, amely összeg felhasználásra került. Bizonylatolása a fejezetnél szabályosan megtörtént.

A 2001. évi 536,0 M Ft előirányzat-maradványt a PM a 8305/3/2002. november 29-én kelt államtitkári levélben jóváhagyta. A fejezet 2002. december 4-i jóváhagyását követőn az Igazgatás az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítást ezen összeggel végrehajtotta. Felhasználása szabályosan megtörtént.

A költségvetési előirányzatok egyeztetése során az eredeti előirányzatok adatai megegyeztek a költségvetésben jóváhagyott tervszámokkal és a pénzforgalmi jelentésben lévő előirányzatokkal. A pénzforgalom egyeztetése során a módosított előirányzat és teljesítés adatai megegyeztek a pénzforgalmi jelentéssel és a főkönyvi kivonattal. A tárgyidőszak végi pénzeszközök, a bankszámlák és pénztárak egyenlege azonos volt a mérlegben szereplő adatok értékével. Az Igazgatás letéti számlával nem rendelkezik.

Az Igazgatás 2002. évi előirányzat-maradványa 339,2 M Ft volt, amelyet szabályszerűen állapítottak meg és megfelelően dokumentáltak. A jóváhagyandó előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az IM fejezet Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

Az IM fejezeti kezelésű előirányzatai (az átadott fejezeti kezelésű előirányzatok nélkül) 2002. évre jóváhagyott eredeti kiadási és bevételi előirányzata 3566,3 M Ft volt. A jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzata az előirányzat módosításaként összesen 1777,2 M Ft-tal csökkent. A 2002. évi módosított kiadási és bevételi előirányzata 1789,1 M Ft. A kiadási teljesítés 1068,2 M Ft, 721,0 M Ft kiadási megtakarítással, a bevételi teljesítés 1496,3 M Ft, 292,9 M Ft bevételi lemaradással. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt maradványa 428,1 M Ft volt.

Az ÁHH részéről a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozatban rögzített, a 2002. évi XI. tv. 5. §-ából eredő szakmai feladatok átadása 2002. július 22-én megtörtént a MeH részére. Az előirányzat-átcsoportosítása, pénzügyi rendezése 2002. XII. 13-án megtörtént. Átvezetésre kerültek a 2002. évi előirányzatok (2112,6 M Ft), az átadás időpontjában érvényes módosított előirányzatok (3848,6 M Ft), és a teljesítési adatok (2771,1 M Ft összegben). 2003. február 3-án a 2002. évi XI. tv.-ben foglaltak szerint az IM és a MeH képviselői által aláírt jegyzőkönyvben rögzítették a két fejezet között a pénzügyi-számviteli feladatátadás menetét és az átadott dokumentációkat.

A "Cigány tanulók ösztöndíj támogatása" feladatnál az ÁHH kincstári kimutatása és az intézmény főkönyvi nyilvántartása között 1 288 000 Ft eltérés mutatkozott a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai jogcím között. Rendezése jogosultság hiányában az átadásig nem történt meg, azt az átvételt követően a MeH rendezte az ÁHH-val.

Az egyéb fejezeti kezelésű feladatok átadott előirányzatai tekintetében a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartás adatai az ÁHH adataival megegyeztek.

Az Áht 49. § o) pontjának végrehajtására 2002. február 12-én a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadásra került a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatok és azok felhasználási rendjéről szóló szabályzat. A számviteli törvény és a kormányrendelet figyelembevételével a gazdálkodási szabályzatokat elkészítették.

A Kincstár és a fejezet tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségeit teljesítette. Az eltérések levezetését, szöveges indokolását a beszámolóhoz mellékelték.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról készült előirányzat-felhasználási terv az Áht. 102. § (1)-(3) bekezdéseinek megfeleltek. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási keretének megnyitása az ÁHH által szabályosan megtörtént.

A 2002. évi fejezeti kezelésű előirányzatok módosításai dokumentáltak voltak, szabályszerűen történtek. Az előirányzatokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították

Az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai kiadási teljesítése 1068,2 M Ft, a kiadási megtakarítás 721,0 M Ft volt.

A kiadási teljesítés a 2001. évi előirányzat-maradvány felhasználását, a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás pótelőirányzattal növelt összegének a felhasználását, az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány havi időarányos támogatásának az utalását, valamint a központi beruházás 2001. évi maradványának a befizetését tartalmazza. A fejezeti tartalék összegét a fejezet felhasználta.

A teljesítések a megvizsgált esetekben szabályosan a történtek, a forrásokat a döntésre jogosult által meghatározott célra használták fel.

Egy esetben a Magyar Államkincstár egy felperes javára a kártalanítás 3 053 127 Ft és az eljárási illeték 27 890 E Ft összegének utalását 2002. október 4-én egy ügyvéd lakcímére postai úton teljesítette, a bírói végzés alapján. A Pénzügyi és Gazdasági Főosztály által kiszámított összeg 3 092 817 Ft volt (+10 E Ft fellebbezési költséget is tartalmaz), ennek utalását kellett volna teljesíteni. A különbözet átutalásáról nem intézkedett a Főosztály. A Magyar Államkincstár helytelenül járt el, mert a számla felett nem rendelkezhet.

Előirányzat-módosítással került átadásra a fogvatartottak részére a költségvetési törvényben biztosított forrás a BV-nek, a főtisztviselői kar, illetve a központi tisztikar illetményemelése forrásának támogatása az intézmények részére, a központi beruházás a megvalósító intézmény számára.

A fejezeti kezelésű előirányzatok számszaki és szakmai ellenőrzése a felügyelet által megtörtént. 2001. január 1-jétől az államháztartás alrendszereiből cél jelleggel támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek esetében jelentősen szigorodott az elszámolási és ellenőrzési követelmény. Az SzMSz a függetlenített belső ellenőr, illetve az Ellenőrzési Főosztály feladataként írja elő a felhasználás ellenőrzését, amely kötelezettségének az Ellenőrzési Főosztály 2002. évben nem tett eleget.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az IM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000.
(XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

A GKM fejezetnek a Kvtv. szerint a 2002. évi 264 403,6 M Ft kiadási, 89 618,8 M Ft bevételi és 174 784,8 M Ft támogatási előirányzata volt. Az év során végrehajtott előirányzat-módosítások után a kiadási előirányzat 360 363,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 194 587,6 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 183 875,4 M Ft-ra változott.

A fejezet feladatait 253 735,2 M Ft kiadási teljesítés mellett látta el. A bevételi főösszeg 140 788,1 M Ft (ebből 45 054,5 M Ft előző évi maradvány felhasználás), 183 875,4 M Ft támogatást kapott és 53 609,8 M Ft maradványa (pénzforgalmi egyenlege) képződött.

A Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) - a folyamatosan módosuló struktúrának és feladatoknak megfelelően - többször változott. A GKM megalakulását követően a Minisztérium ideiglenes működésének egyes szabályairól szóló 1/2002. (VI. l0.) GKM utasítás figyelembevételével került alkalmazásra - a 2002. év végéig többször módosított és még hatályos - 11/2001. (V. 8.) GM utasítással megállapított SzMSz. Az SzMSz-t a költségvetési gazdálkodás egyes részterületeit meghatározó belső szabályzatok egészítették ki.

Az 1/2002. (VI. 10.) GKM utasításban a gazdasági és közlekedési miniszter kijelölte a főosztályi jogállású minisztériumi egységek feladat- és hatáskörét. Az utasítás rendelkezéseket tartalmaz a volt KöViM főosztályi jogállású szervezeti egységeinek jogutódlásáról.

A fenti utasítás rendelkezései alapján 2002. évben a szakmai feladatok és sajátosságok figyelembevételével a korábban kialakított szabályzatok érvényben maradtak.

A GKM fejezetet, valamint a GKM Igazgatás gazdálkodását érintő, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője hatáskörébe utalt jogkörök módosításáról a miniszter a 4/2002.(VII. 25.) GKM utasításban rendelkezett.

Az ellenőrzött szerveknél a gazdálkodás szabályozottsága összhangban volt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdései és a 47-49. §-ok előírásaival. A kormányzati struktúra változása miatt szükségessé vált feladatváltozások szabályzatokon történő átvezetése a 2003. évben valósult meg, a fejezetek között elhúzódó pénzügyi átadás-átvétel (2002. december 13-ig történt) elhúzódása miatt.

A fejezet az Áht. 49. §. o) pontja alapján előírt fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás szabályozási feladatait, a két évre készült költségvetési törvény és a kormányváltást követő szerkezet- és feladat-változás miatt, csak részben tudta teljesíteni.

A kormányzati struktúraváltás miatt nem módosult a fejezeti előirányzatokkal való gazdálkodásról szóló szabályzat.

A GKM Költségvetési Főosztálya a fejezethez tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolóit az Államháztartási Hivatal által prezentált adatokkal egyeztette, az eltérések okait feltárta és az érintettekkel megállapodott a szükséges javításokban. Az eltérések levezetését a szöveges beszámolóban rögzítették.

A fejezet zárszámadási adatainál a kincstári adatbázissal történő év végi egyeztetésnél a költségvetési támogatás teljesítési adatainál nem volt eltérés (egy intézmény 15,0 E Ft-os eltérését leszámítva), de az éves módosított előirányzatoknál és a bevételek és kiadások teljesítési adatainál igen. A fejezet intézményeinek (1051 szektor) beszámolója és a kincstári beszámoló teljesítési adatainak eltérése - az előző évhez képest - számban és összegszerűségben jelentősen nőtt. A költségvetési beszámoló törvény szerinti összes kiadási összege
401,0 M Ft-tal kevesebb, az összes bevételeké 240,6 M Ft-tal több a kincstári adatoknál.

A HungaroControl EIB hiteltörlesztése miatti kiadási eltérés 809,9 M Ft volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok körében mind a bevételek, mind a kiadások 3389,3 M Ft-tal haladták meg az ÁHH által nyilvántartott adatokat. A nagy összegű eltérés oka, hogy az ISPA fejezeti kezelésű előirányzatoknál az euróban kifizetett ISPA segély teljesítési adatai forintban, kiadás és bevételként - mint pénzforgalom nélküli tételek - nem kerültek a kincstári nyilvántartásba (3364,2 M Ft).

A fejezet a költségvetési beszámolók számszaki felülvizsgálatát - az Ámr 149. §-ában foglaltakkal összhangban végezte el. A költségvetési intézmények szöveges önértékelése alapján a szervek szakmai feladatainak értékelését a GKM helyettes államtitkárai és főosztályvezetői elvégezték. Az érdemi pénzügy-számviteli ellenőrzés a háromévenkénti felügyeleti ellenőrzés keretében valósul meg. A GKM Ellenőrzési Főosztálya év végére 70 vizsgálatot fejezett be, ebből 17 intézménynél átfogó felügyeleti, költségvetési ellenőrzést végzett.

A fejezeti kezelésű célelőirányzatok felhasználásáról készült költségvetési beszámolók felülvizsgálatát könyvvizsgálók végezték el. Az ellenőrzés részére bemutatott, GKM Gazdaságfejlesztési, a Kis- és középvállalkozói és a Regionális Gazdaságépítési célelőirányzatok, valamint a Lakóépületek energia-megtakarítási programja fejezeti kezelésű előirányzatok könyvvizsgálói hitelesítő záradékkal rendelkeztek.

A GKM fejezet intézményeinek havi előirányzat-felhasználási keretét az ÁHH automatikusan állapította meg és rendelkezésére utalta át a Kincstár a fejezeti elosztási számlán keresztül a költségvetési szervek előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A fejezet költségvetési szervei részére az ÁHH által megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret elegendő volt a feladatok folyamatos ellátásához. Az időarányostól eltérő, előrehozott keretfelhasználást a volt GM fejezetnél 10 indokolt esetben kezdeményeztek. Az előre-hozott keretek visszapótlása megtörtént. Fejezeti szinten 2002-ben likviditási probléma nem volt.

Az előirányzatok közötti átcsoportosítások nyilvántartása és folyamatos vezetése fejezeti szinten és a helyszínen vizsgált intézményeknél biztosított és nyomon követhető volt.

A fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfeleltek. Az előirányzat-átcsoportosítások többségükben kellően előkészítettek voltak.

A közlekedési ágazatban a kiadási előirányzatok feladatbővülés (közlekedési felügyeletek), többletfeladatok (dunai árvíz, felhőszakadás okozta károk helyreállítása), az orosz államadóság terhére beérkező - a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló - iker-motorkocsik 3387 M Ft-os ellenértékével, és a fejezeti kezelésű feladatok előirányzat-maradványával bővültek.

A költségvetési - támogatás nélküli - bevételi előirányzatok a közlekedési ágazatban a közlekedési felügyeleteknél mutatnak jelentős 4,8 Mrd Ft-os többletet. Oka, hogy a 2000. évben, a 2001-2002. évi tervek készítésénél több olyan tényező nem volt ismeretes, amelyek lényegesen befolyásolták a 2002. évi bevételek alakulását. Ilyenek pl. a vámügyi tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi változások, a díjbevételek jogszabályi módosításával az új díjtételek hatálybalépése, és a szervezeti változások.

A működési bevétel tervezettnél korábbi realizálása a módosított előirányzathoz képest okozott többletet (HungaroControlhoz a 2003. évre tervezett útvonal használat közel 1 Mrd Ft összegű díjbevétele 2002 decemberében teljesült.)

A kormányzati struktúraváltozást figyelembe véve a fejezetek közötti előirányzat-módosítások nagysága - a költségvetés fejezetrendjének módosulása miatt - jelentős volt. A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításokra - a 2002. évi XI. tv. alapján - a Kormány intézkedett.

A GKM - a fejezetek közötti feladat- és hatáskör átadás-átvételt megalapozó tárgyalásokat követően - 2002. július 12-én, kétoldalú, miniszteri szintű megállapodásokat írt alá az érintett minisztériumokkal. Megállapodtak a minisztériumok közötti feladat-átcsoportosításhoz szükséges létszám-, előirányzat-, vagyonátadás (és elhelyezés) vonatkozásában a Miniszterelnöki Hivatallal, a Pénzügyminisztériummal, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal és a Belügyminisztériummal. A GKM és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közötti megállapodás rendelkezett a KöViM Igazgatása költségvetésének megosztásáról.

A szakmai munka folyamatos ellátása mellett, a fejezetek közötti megállapodásban foglaltak végrehajtása - 2002. december 13-ig - elhúzódott. A GMK fejezetet is érintő 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat mellékletében szereplő előirányzat-módosítások, a "Lakóépületek energia-megtakarítási programja" előirányzata kivételével megegyeztek a miniszteri megállapodások szerinti adatokkal.

A 2002. évi költségvetés teljesítéséről szóló zárszámadási törvényjavaslat a szerkezeti változásokból adódó kisebb torzításokat tartalmaz. A zárszámadási törvényjavaslat áttekinthetőségét hátrányosan befolyásolja, hogy 2002. december közepéig az évközi előirányzat-módosítások, teljesítési adatok és a kapcsolódó előirányzat-maradványok nyilvántartása, a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok tárolása - a régi fejezeti rend alapján a feladatokat átadó fejezetnél - történt.

A GKM fejezet a 2002. évi általános tartalékból 3 alkalommal részesült. Az év végén kimutatott 3530,9 M Ft kiadási és támogatási előirányzat-módosítás már nem tartalmazta az év közben a GKM fejezetben elszámolt, de a kormányzati struktúra-változás következtében más fejezethez 2002. december 13-án átcsoportosított előirányzatokat.

A 2002. év végén a GKM fejezethez a ME fejezet "céltartalékok" előirányzat terhére átcsoportosított 2380,3 M Ft kiadási és támogatási előirányzat már nem tartalmazta az év közben a GKM fejezetnél elszámolt, de a struktúraváltozás következtében más fejezetekhez 2002. december 13-án átcsoportosított előirányzatokat.

A fejezet 2002-ben működési kiadási előirányzatain belül (60,9%-ra) teljesített, a módosított bevételi előirányzat (27,6%-kal) alulteljesült. Az előirányzatok teljesítésénél mutatkozó eltéréseket az áthúzódó szakmai feladatok miatti előző évi előirányzat-maradványok igénybevételei, az átadott és átvett pénzeszközök, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az év végi jogszabályi módosítások és a következő évre áthúzódó kötelezettségvállalásai, valamint az év közben más fejezethez történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele indokolták.

A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatnál (GFC) a 4200,0 M Ft központosított bevételi előirányzat 468,0 M Ft-tal túlteljesült. A költségvetés központi bevételét képező gépjárműadó és túlsúlydíjból az előirányzottnál (13 900,0 M Ft) kevesebb (12 650,5 M Ft) bevétel folyt be.

A GKM fejezet 2002. év végén 82 kiemelt fejezeti kezelésű előirányzattal rendelkezett. A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi szabályozása és kezelése csak részben felelt meg az Áht. előírásainak. Az Áht. 49. § o) pontjában meghatározott - évente február 15-éig történő - szabályozás teljesítése részben megkésve valósult meg.

A 2002. évben a feladatfinanszírozás körébe vont 13 program kiadási előirányzata 6909,6 M Ft, ezen belül a feladatismertetővel lekötött kiadási előirányzat 5702,1 M Ft, a részfeladatokkal lekötött kiadási előirányzat 5511,9 M Ft volt.
A feladatra történt összes kifizetés értéke 3522,0 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi, 72 666,5 M Ft jóváhagyásra javasolt előirányzat-maradványának 73,4%-a a fejezeti kezelésű előirányzat-maradványok, köztük a támogatási célprogramok (40 251,3 M Ft-os) és a központi beruházások előirányzat maradványai (5873,9 M Ft). A fejezet önrevízió útján 545,9 M Ft-ot ajánlott fel elvonásra.

A GKM fejezet éves vagyon gyarapodása 110 816,1 M Ft volt.

A fejezet 2002. év végén 11 gazdasági társaságban 17 770,6 M Ft értékben rendelkezett tartós állami részesedéssel, 27 saját alapítású gazdasági társaságban 3866,5 M Ft részesedéssel, valamint 31 saját alapítású közhasznú társaságban 14 878,1 M Ft részesedéssel.

A GKM Igazgatása 34 gazdasági társaságban, illetve közhasznú társaságban rendelkezett 24 336,9 M Ft értékű érdekeltséggel. A társaságokban szerzett érdekeltségek részaránya 2002. évben jelentősen (21 társaságban 23 578,9 M Ft-tal) nőtt. A volt KöViM 20 közhasznú társaságnál hajtott végre tőkeemelést
975,6 M Ft értékben. A GKM Igazgatás érdekeltségén belül a volt KöViM az LRI egyik jogutódjaként létrehozta a Budapest Airport Rt.-t 4020 M Ft alaptőkével, majd 2002. december 31-én 4000,0 M Ft-os tőkeemelésre és 239,2 M Ft tőketartalék-képzésre került sor. A könyvelési dokumentumok alapját a GKM közigazgatási államtitkára és a pénzügyminiszter aláírásaival ellátott, 2002. december 31-i keltezésű, iktatószám nélküli levelek képezték. A 2002. december 31-i tőkeemelés döntés előkészítésével és engedélyezésével kapcsolatos dokumentációk, a helyszíni ellenőrzés lezárását követően is, csak részben kerültek bemutatásra, azok teljes körű felülvizsgálatát szükségesnek tartjuk.

A helyszíni ellenőrzés lezárását követő számvevői jelentés szakértői egyeztetése során a fejezet a témával kapcsolatban az alábbi kiegészítő észrevételeket tette:

"A 4239,2 M Ft-os tőkeemelés pénzügyminiszteri engedélyét a GKM 56 774 központi érkeztetői számmal látta el 2002. december 31-én. Az előzmény a 45/2001. (XII. 20.) KöViM rendelet volt, amely 2001. december 31-én a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot megszüntette, ezzel egyidejűleg az LRI jogutódjaként megalapította központi költségvetési szervként a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot, valamint 2002. január 1. napjától az LRI másik jogutódjaként a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Részvénytársaságot. A pénzügyminiszter egyetértésével a KVI elfogadta a Vagyonmegosztási Megállapodást, amelynek 4.5. (Egyéb tételek) pontja tartalmazta az LRI zárómérlege szerinti készpénzállomány megosztását, amelyből 4 239 170 208 Ft az Airpont Rt.-t illeti meg.

A gazdasági és közlekedési miniszter egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Vagyonmegosztási Megállapodás II/1. sz. mellékletét képező Alapítói Határozattal {25/2002. (XII. 31.)} az Airportot megillető részt az Airport tőkeemelésre fordítja. A tőkeemeléshez a pénzügyminiszter 2002. december 31-én egyetértését adta. A tőkeemelés összege a HC számláján - a PM által kötelezettségvállalással terhelt maradványként erre a célra jóváhagyott keretként - rendelkezésre állt. A dokumentumok a GKM Igazgatásnál rendelkezésre állnak, azonban nagy terjedelmük miatt nincsenek a terhelési és jóváírási értesítő mellé csatolva."

A dokumentumok közül az alapvető információkat tartalmazó anyagokat - a helyszíni ellenőrzés lezárását követően - 2002. július 2-án kaptuk kézhez.

A fejezet észrevételeit a csatoltan megküldött dokumentumok nem támasztották alá, mivel a GKM 56 774 központi érkeztető számmal ellátott, a pénzügyminiszter által aláírt, dátum és iktatószám nélküli levél nem tartalmazza az engedélyezett tőkeemelés összegét. A fejezet által hivatkozott Vagyonmegosztási Megállapodás nem hatályos, mivel azon sem a gazdasági és közlekedési miniszter, sem a pénzügyminiszter aláírása nem szerepel, és a pénzügyminiszteri engedély hiányának tényét a megállapodás kiegészítéseként az érdekelt felek 2003. június 20-án írásban is rögzítették.

A költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadási törvényjavaslat szöveges indokolása megfelelt a PM köriratban foglalt követelményeknek.

A 2002. év végén a fejezet két letéti számlával rendelkezett. A GKM fejezeti letéti számlán és a volt KöViM letéti számláján 2002. évben forgalom nem volt.

A Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés a GM fejezet részére javaslatokat fogalmazott meg. A GKM Ellenőrzési Főosztálya intézkedési tervet készített, amelyet a miniszter hagyott jóvá. Az intézkedési terv végrehajtását folyamatosan figyelemmel kísérik, szükség esetén az intézkedéseket megteszik.

A GKM igazgatás részére a 2002. évi XI. tv. 5754,2 M Ft kiadási, 568,4 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 5185,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 16 381,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 8186,0 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 8195,0 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 14 719,7 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 8341,1 M Ft, a támogatásnál 8195,0 M Ft volt.

A 2002. évi XI. tv. szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium került megalapításra. A törvényben meghatározott struktúraváltozást a minisztériumok közötti feladatátcsoportosítások követték, amelyekhez létszám-, előirányzat- és vagyonátadás is kapcsolódott.

A Kormány a 171/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletével állapította meg a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörét.

A kormányzati struktúraváltozásból adódóan a munkaügyi, foglalkoztatáspolitikai, társadalmi kapcsolatok, érdekegyeztetési feladatok a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumba, a lakásgazdálkodást érintő, illetve a lakáspolitikai feladatok a Belügyminisztériumba, a turisztikai és idegenforgalmi feladatok, a nemzeti fejlesztési tervvel, valamint a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokkal együtt a MeH-be, a gazdaságstratégiai feladatok a PM-be kerültek átadásra, ugyanakkor a Magyar Fejlesztési Bank felügyeleti feladata a MeH-től átvételre került.

A 2002. évi XI. tv.-ből eredően módosult a költségvetés fejezetrendje is. Többek között megszűnt a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, amelyből jogutódlás címén a közlekedési ágazat a gazdasági tárcához került, az eredeti, a módosított előirányzat és az átadás időpontjáig felmerült kiadások, bevételek figyelembevételével. Az átadás időpontja 2002. december 13. volt.

A 2002. évi XI. tv.-ből adódóan az érintett fejezetek miniszterei megállapodást kötöttek az előirányzatok, valamint a vagyon megosztásáról. A megszűnő KöViM-nek a záró vagyonmérlegét és a záró beszámolóját a 249/2000. Korm. rendelet 13/A. § (1) bekezdése alapján a megszűnést követő 60. napon belül el kellett volna készítenie.

A 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a KöViM Igazgatás címe 2002. november 29-i fordulónappal költségvetési beszámolót készített, mely alapdokumentuma a GKM Igazgatás alcímhez az Államháztartási Hivatal által 2002. december 13-án átrendezett előirányzati és pénzforgalmi adatoknak. E dokumentum figyelembevételével készült a GKM Igazgatás 2002. évi költségvetési beszámolója.

Az érintett miniszterek közötti megegyezéseket a fejezetek igazgatás címei csak részben hajtották végre.

Nem írták alá 2002-ben a MKGI részére a MeH-be átkerülő dolgozók személyes használatú eszközeinek átadása 2647 E Ft nettó értékben.

Nem írták alá a KvVM részéről a tételes vagyonmegosztáson, illetve a személyes használatú eszközökön felüli 35-65%-os vagyonmegosztási megállapodást, mivel a miniszteri megegyezés során nem rögzítették konkrétan, hogy az aláíró felek mit értenek a megállapodás 5. pontjában a nem kizárólagosan személyhez kötődő eszközök alatt. A KvVM 2002. június 21-ei levelében is még ezt hiányolja. A megosztási tárgyalásokat a fejezetek képviselői végzik. A 2002. december 31-én még át nem adott eszközök a GKM Gazdasági Igazgatóság könyveiben vannak nyilvántartva. A GKM kimutatása szerint a KvVM 35%-nál darabszámban 3 db-bal több, míg nettó értékben számolva 1,18 M Ft összeggel kevesebb értékű gépjárművet vett át. A KvVM a számítástechnikai eszközök és az egyéb berendezések megosztását sem fogadja el.

A két minisztérium 2002. évi költségvetésében engedélyezett létszáma (álláshelye) 909 fő volt. Év közben a Kormány a 2242/2002. (VIII.12) Korm. határozatával a GKM-nél foglalkoztatott köztisztviselői és munkavállalói létszám felső határát 615 főben állapította meg. A ténylegesen foglalkoztatottak záró létszáma 2002. december 31-én 589 fő, az éves átlagos statisztikai létszám 844 fő.

A GKM Igazgatás, a GKM Központi Igazgatása címen belüli alcímként működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. A GKM Igazgatás felügyeletét a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja.

A GKM Igazgatás 2002. évi zárszámadása módosított előirányzatának az adatai 236 M Ft összeggel térnek el a Kincstár által megadott adatoktól. Az eltérést a megszűnt KöViM központi beruházás előirányzatának megosztása okozta.

Az intézmény letéti számlával nem rendelkezik, köztartozásai nincsenek és likviditási gondjai nem voltak.

Feladatait szabályozottan végzi. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A Költségvetési Főosztály gazdálkodási szabályozottsága összhangban van a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(11) bekezdései és a 47-49. §-ok előírásaival.

A Kincstár az Igazgatás részére (1/12-es) előirányzat-felhasználási keretet nyitott meg.

Az előirányzat-módosításokat az indokolt mértékben és időpontban a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották végre és dokumentálták.

A GKM Igazgatás 2002. évi bevételek után keletkezett 282 E Ft befizetési kötelezettségét 2002. december 20-ig 1 teljesítette.

A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják.

A vagyon piaci értéken való értékelésével nem élt az intézmény.

A GKM Igazgatás a 2002. évi mérlegtételeket a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 69. §-ában meghatározott követelménynek megfelelően alátámasztotta leltárral. Leltáreltérés nem volt. A leltárfelvételi bizonylatok és a záró jegyzőkönyv tartalma, kiértékelése szabályos volt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során szabálytalanságot nem tapasztaltunk. A vizsgált tételek utalványozása, érvényesítése, ellenjegyzése és könyvelése megfelelt a gazdálkodási szabályzatokban foglaltaknak.

Az eszközök üzemeltetése, működtetése, felújítása a GKM Gazdasági Igazgatóság feladata. Az ellenőrzés kifogásolja, hogy a vagyonelemek tulajdon-, illetve kezelői joga nem minden esetben a használó beszámolójában jelenik meg.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a GKM Igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:.

• Az értékhelyesbítés összegét a GKM Igazgatás nem a "129. Ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok értékhelyesbítése" főkönyvi számlán és ezzel szemben a "417. Értékelési tartalék" főkönyvi számlán számolta el, hanem az adott ingatlan értékét növelte. Ez ellentétes a 249/2000. Korm. rend. 32/A. § (5) bekezdésében leírtakkal.
• A GKM Igazgatás nem vizsgálta meg a részesedések piaci értékét, ezáltal nem élt a 249/2000. Korm. rendelet 31. §-ában leírt értékvesztés elszámolásának lehetőségével. A MAVIR Rt., valamint a Budapest Airport Rt., mint vállalkozási körben működő gazdasági társaságok 2002. évben kerültek megvételre, ezért ezeknél a társaságoknál a 100%-on való értékelés elfogadható. Ugyancsak elfogadható a közhasznú társaságokra a 100%-os értékelés, mivel ezek nem eredménytermelési célú társaságok. A befektetések a mérlegfőösszeg 83,1%-át képviselik, ezért az ellenőrzés javasolja, hogy az eredménytermelő társaságok vonatkozásában 2003. évtől kezdődően a GKM Igazgatás vizsgálja meg a befektetések piaci értékét, és ha szükséges éljen az értékvesztés elszámolásával.

A GKM Gazdasági Igazgatósága (GIg) részére a 2002. évi XI. tv. 1453,2 M Ft kiadási, 825,4 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 627,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2738,5 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1644,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1093,6 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 2417,4 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1650,7 M Ft, a támogatásnál 1093,6 M Ft volt.

Az Intézmény zárszámadási módosított előirányzatának adatai megegyeznek a Kincstár adataival.

A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják. A mérleg főösszege 1 321,2 M Ft (44,6%-kal) haladta meg az előző évi 914 M Ft-ot.

Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a személyes használatú eszközökön túlmenően a leltárfelvételi bizonylatok és a záró jegyzőkönyv tartalma, kiértékelése szabályos volt.

A 2002. évben végrehajtott minisztériumi átszervezések során a létszámmozgásokkal együtt járó személyi használatú eszközök tényleges leltárfelvételét a felügyeleti szerv írásbeli engedélyével, részletező nyilvántartásokból készített összesített jegyzékek alapján végezték. Ezeket csak az analitikákról tudták egyeztetetni, mivel a készletmozgások a személyi nyilvántartó kartonokon nem lettek átvezetve.

Az előirányzat-módosításokat az indokolt mértékben és időpontban a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották végre és dokumentálták.

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra 2002. évben a minisztériumi átszervezések miatt került sor. Az átcsoportosítások a megfelelő dokumentumokkal alátámasztottak voltak.

Az analitikus nyilvántartás alapján nyomon követhető az adott előirányzattal való gazdálkodás (kifizetések) menete. A pénzügyi teljesülést minden esetben megelőzi a teljesítés igazolása, a teljesülést követő könyvelési tételek megfelelnek a 249/2000. Korm. rendeletben előírtaknak.

A személyi juttatások vizsgált kifizetései szabályszerűek voltak, de a külső személyi juttatások főkönyvi elszámolása során a megbízási díjaknak és az egyéb személyi jellegű kifizetéseknek az azonos főkönyvi számlára való könyvelése nehezíti a kiadások ellenőrzését.

A dologi kiadások 2002. évben 1112,8 M Ft-ra (99,7%) teljesültek. A dologi kiadások ellenőrzése során hiányosságot nem állapított meg a vizsgálat.

A felhalmozási kiadások 2002. évben 967,9 M Ft-ra (75,2%) teljesültek. 2001. évhez képest a növekedés 42,6%-os volt, amelynek okai a minisztériumi átszervezések. A felhalmozási kiadások 52,3%-át (506,1 M Ft) intézményi beruházásokra fordították.

A központi beruházásról a Pénzügyi Osztály év végén szöveges értékelést készített és megküldte a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak.

A módosított bevételi előirányzat 2002. évben 1644,9 M Ft volt, amely 100,4%-ra teljesült. A Gazdasági Igazgatóság működési bevételei elsősorban az épületek szabad helyiségkapacitásának külső bérlők részére történő értékesítéséből, valamint egyéb szabad kapacitás (pl. parkolók, nyomdai tevékenység stb.) hasznosításából származtak.

A működési bevételek bizonylatai, elszámolásuk, könyvelésük az érvényben lévő előírásoknak megfelelő.

A GIg kiegészítő mellékletet nem készített, azonban "A 2002. évi költségvetési beszámoló szöveges indokolása" című anyag, valamint a PM részére összeállított szöveges beszámoló együttesen alapvetően kielégíti a kiegészítő melléklet tartalmi követelményeit.

A GIg letéti számlával nem rendelkezik. Ezen tény megemlítése a Kiegészítő mellékletben nem szerepel.

A GIg zárszámadásában szereplő kiadási, bevételi előirányzatok számszakilag megegyeznek a kiegészítő mellékletnek megfelelő szöveges anyagokban szereplő adatokkal.

A GIg 2002. évi előirányzat-maradványa 338,6 M Ft, amely teljes egészében kötelezettséggel terhelt.

A GIg címnél a mérlegtételeket alátámasztó főkönyvi kivonat és analitikus nyilvántartások közötti egyezőség fennáll. A mérleg adatainak leltárral történő alátámasztása, a tárgyi eszközök dokumentáltsága, a kincstári tulajdon védelme biztosított.

A mérlegben kimutatott aktív pénzügyi elszámolások együttes összege 1,1 M Ft, összege a mérleg főösszegéhez viszonyítva (0,08%) jelentéktelen. A passzív bevételek összege 7,9 M Ft, amelyek között 1998. és 1999. évből 2-2, 2000. évből pedig 3 tétel is szerepelt, melyek mielőbbi rendezése szükséges. Az aktív és passzív elszámolások tételei megfelelnek a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. §, és 26. §-aiban rögzítetteknek.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a GKM Gazdasági Igazgatósága a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A KvVM fejezet számára a Kvtv.-ben a 2002. évre az 1-8. címeken 50 517,1 M Ft kiadási, 5626,9 M Ft bevételi és 44 890,2 M Ft támogatási igényt hagytak jóvá. A központosított bevételekkel együttes bevételi előirányzat 27 384,9 M Ft volt.

A 2002. évi XI. tv. szerinti kiadási előirányzat 99 816,1 M Ft, a bevételi előirányzat 20 676,8 M Ft, a támogatási előirányzat 79 139,3 M Ft.

Az évközi előirányzat-módosítások eredményeként a kiadási előirányzat 173 522,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 93 066,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 80 455,9M Ft-ra emelkedett.

A kiadási előirányzatok teljesítése 125 974,2 M Ft, a támogatási előirányzatoké 93 066,2 M Ft, a bevételi előirányzatoké 55 533,5 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi költségvetését érintően az egyik legjelentősebb változás, hogy a kormányzati struktúraváltozás eredményeként a vízügyi feladatok 12 év után visszakerültek a tárcához, amelyek a megszünt KöViM fejezettől 50 Mrd Ft költségvetési előirányzat és 15 intézmény átvételét, valamint 5012 fő áthelyezését jelentették.

A KöViM fejezet 2002. évi költségvetésének GKM, KvVM, valamint az IHM fejezetek közötti megosztása a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján történt.

A kormányhatározat rendelkezett a KöViM Igazgatás cím beszámoló készítésének fordulónapjáról (2002. november 29.), de nem rendelkezett arról, hogy a beszámoló elkészítése melyik érintett fejezet feladata lenne.

A KvVM a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem kapta meg a KöViM Igazgatás vagyonleltárát, azt a GKM nem adta át. A teljes vagyoni megosztásra 2003. évben, a vizsgálat befejezéséig sem került sor.

A KvVM Szervezeti és Működési Szabályzatáról az 1/2001. (K. Ért. 1.) KöM utasítás rendelkezik, amelyet 2002. évben hat alkalommal módosítottak. A KvVM Igazgatás az előírt gazdálkodási szabályzatokkal rendelkezik, a beszámolás és könyvvezetés, valamint a gazdálkodás szabályozottsága összhangban van az előírásokkal.

A kormányváltással és az ahhoz kapcsolódó kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a szabályozottság nem módosult alapvetően. Nem készült a tárcánál belső előírás a felügyeleti rend keretszabályairól, melynek kiadását az ellenőrzés célszerűnek tartaná (a hatályos 17/2001. (K. Ért. 8.) KöM utasítás csak a felügyeleti jogkörök gyakorlásának szabályozását tartalmazza).

A Fejezeti Közgazdasági Főcsoport szervezeti struktúrában elfoglalt jelenlegi helye az ellenőrzés véleménye szerint nem biztosítja a felügyeleti munkavégzéshez szükséges feltételeket.

Nem történt meg a gazdálkodási folyamatok egységesítése, integrációja a minisztérium környezetvédelmi és vízügyi területein a 2002. évben, mivel egyrészt a folyamatok áttekintése, a feladatellátás struktúrája a szervezeti felülvizsgálatot követően csak 2003. évben módosult, másrészt a 2002. évi XI. tv. végrehajtására kiadott 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat késedelmesen jelent meg.

A központosított illetményszámfejtés bevezetésének és szabályszerű működésének feltételeit a fejezet felügyeleti szerve megteremtette. A kormányzati struktúraváltozás következtében a minisztériumban két központosított illetményszámfejtő hely működik.

A Fejezeti Illetményszámfejtő Főosztályon jelenleg párhuzamos futtatás folyik, az illetményszámfejtést továbbra is az intézmények végzik. A Központosított Illetményszámfejtő Rendszert (KIR) a Főosztályra 2002 októberében telepítették. 2003. év folyamán a programjavítások száma több mint 70 volt. A fejezet 2003. május 23-i levelében jelezte a problémákat a Nógrád megyei TÁH felé. Az ellenőrzés részére adott szóbeli tájékoztatása szerint három havi hibátlan párhuzamos futtatás után lehet "éles" számfejtést vállalni.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), mint központi illetményszámfejtő hely a vízügyi intézmények által számfejtett adatokat összesíti és továbbítja.

A fejezet és a Magyar Államkincstár Rt., valamint az Államháztartási Hivatal között az Ámr. 146. §-ában előírt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség teljesült. Az előirányzatok egyeztetésénél eltérés nem volt (1 E Ft kerekítési differencia), a teljesítési adatok egyeztetése során a kiadásoknál 7,0 M Ft, a bevételeknél 126,7 M Ft eltérés mutatkozott.

A rendszerbeli eltéréseket túlnyomó részben a függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek és kiadások okozták. A nem rendszerbeli eltéréseket egyéb fel nem adott pénzforgalmi tételek, téves kódhasználat, nem rendezett függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások okozták (könyvelési programváltás miatti eltérés, devizaárfolyam különbözet, lakásalap).

A felügyeleti szerv az Ámr. 149. §-ában előírtak szerint eleget tett az intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének, amely kiterjedt a szakmai feladatok teljesítésére, a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának értékelésére és azt megfelelően dokumentálta.

A vízügyi szervek beszámolóit az OVF összesítette, elvégezte a felülvizsgálatot és az összesített adatállományt a beszámolókkal együtt adta át a felügyeleti szervnek.

Az Ámr. 149. § (6) bekezdése alapján a volt Környezetvédelmi Minisztérium tulajdonában levő társaságok működésének értékelése megtörtént, a vízügyi gazdasági társaságok értékelése a helyszíni ellenőrzés befejezésének időpontjában még folyamatban volt.

Az ÁHH által a fejezet költségvetési intézményeire megállapított időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási keret két kivétellel (Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség: 18,1 M Ft, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: 40 M Ft) elegendő volt a feladatok finanszírozásához.

Év közben a kormányzati, felügyeleti és intézményi hatáskörű módosítások eredményeként a kiadási előirányzatok 73,8%-kal, a támogatási előirányzatok 17,6%-kal nőttek, a bevételi előirányzatok közel négyszeresükre emelkedtek.

A fejezeten belüli előirányzat-módosítások és átcsoportosítások összességükben megfeleltek az előírásoknak. Az előirányzat-módosítások szakmailag indokolt időpontban történtek, és megfeleltek a hatásköri előírásoknak.

A fejezeti tartalék előirányzatból való átcsoportosítás a jogszabályi előírásokkal összhangban állt. A fejezeti tartalékként jóváhagyott összeg 27,9 M Ft, amelyet kiegészített a KöViM fejezettől a kormányzati struktúraváltozással összefüggésben átvett 72,5 M Ft volt.

Fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra öt esetben, az előírásoknak megfelelően, megállapodások alapján került sor, összesen 261,8 M Ft összegben. Fejezetek közötti átcsoportosításnak minősült továbbá a KöViM Igazgatás részére azoknak a vízügyi fejezeti kezelésű előirányzatoknak az átcsoportosítása (összesen 188 800 E Ft), amelyek még a kormányzati struktúra-változást megelőzően a KöViM fejezeten belül a KöViM Igazgatásba épültek bele, majd a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a GKM előirányzatai közé kerültek.

A központi költségvetés általános tartalékából a fejezet 2002. évben 5060 M Ft pótlólagos támogatást kapott (árvízi helyzet rendezése, visszapótlás a
VICE-Vízügyi alapfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatba).

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatából a fejezet 2002. évben 3613,6 M Ft többlettámogatásban részesült. A céltartalék felhasználása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt.

A kiadások teljesítése a 2002. évi XI tv. szerinti előirányzathoz képest 126,2%, míg a módosított előirányzathoz képest a teljesítés 73%, a kiadási megtakarítás mintegy 47 Mrd.

Előirányzatok zárolására, törlésére nem került sor.

Kiemelt kiadási előirányzat túllépés - két eset kivételével, ami nem volt összhangban az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglaltakkal - nem volt. (Tiszántúli KÖFE Debrecen: az Egyéb működési célú támogatások, kiadások teljesítése 3,2 M Ft-tal, a Duna-Ipoly NPI: Munkaadókat terhelő járulékok teljesítése 221 E Ft-tal magasabb volt a módosított előirányzatnál).

A fejezet intézményeinél a tartós részesedések után 452,0 M Ft összegű, a követelések és adósok állománya után 10,5 M Ft értékvesztést számoltak el.

A fejezet tényleges bevétele az eredeti előirányzathoz képest több mint két és félszeresére nőtt, a módosított előirányzathoz képest a teljesítés 69%. A bevételi lemaradás mintegy 25 Mrd Ft volt.

Kis összegű (80 E Ft-ot el nem érő) követelések elengedésére a fejezethez tartozó 12 intézménynél 243 esetben került sor, az elengedett összeg 2,7 M Ft volt.

A kincstári vagyon koncesszióba adására nem került sor.

A vízügyi igazgatóságok vállalkozási tevékenységből származó bevétele a 2002. évben 1676,6 M Ft volt, amely a működési bevétel 36%-a. A vállalkozási bevételt az alapfeladat finanszírozására fordították.

A PM a fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát 2002. november 29-én, késedelmesen - a kormányzati beruházásokkal együtt a felülvizsgálatot követően, illetve a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozatra való tekintettel - hagyta jóvá.

A fejezet jóváhagyott 2001. évi előirányzat-maradványa 25 720,5 M Ft, amely tartalmaz önrevízió alapján történő előirányzat-maradvány elvonást (5,9 M Ft), valamint a fejezet kötelezettség-vállalással nem terhelt előirányzat maradványából a GV és a KSH részére átcsoportosítást (79,3 M Ft).

A fejezet 2002. évi jóváhagyandó előirányzat-maradványa 27 835,4 M Ft, melyből kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 27 829,2 M Ft. A jóváhagyandó előirányzat-maradvány az intézményi szektorban 5807,5 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében 22 027,9  M Ft. A fejezet a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradványt (6,2 M Ft) nem ajánlotta fel elvonásra, a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból önrevízió alapján 11,3 M Ft-ot ajánlott fel elvonásra.

A PM a fejezet 2002. évi összesített előirányzat-maradványának felülvizsgálatát az előirt határidőig nem végezte el, a maradványok jóváhagyása nem történt-meg.

Az előirányzat-maradvány kimutatásáról a dokumentáció a fejezetnél rendelkezésre áll.

A kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a GKM és a KvVM fejezeti költségvetési gazdálkodással foglalkozó vezetői között, a 2002. december 28-án kelt megállapodásban rendezték a tárcák a 2001. évi maradványokat.

A fejezetnél a mérleg főösszege 207 871 M Ft, az előző évinél 9,6%-kal magasabb. Az immateriális javak értéke 76,4%-kal, a tárgyi eszközöké 11,3%-kal, a befektetett pénzügyi eszközöké 92%-kal emelkedett.

A befektetett pénzügyi eszközök növekedésében szerepet játszott a kormányzati struktúraváltozás. A regionális vízmű rt.-kben való részesedéssel (4171 M Ft) a fejezet részesedésének összértéke megduplázódott az előző évhez képest, meghaladja a 8 Mrd Ft-ot.

A fejezethez tartozó költségvetési intézményeknél köztartozás miatti költségvetési támogatás (zárolás) nem volt.

A fejezet felügyeleti szerve a PM körirat megjelenését megelőzően - a korábbi évek tapasztalatai alapján - összeállította a költségvetési beszámoló szöveges értékelésének szempontrendszerét, és a szöveges beszámolót kiegészítő táblázatrendszert. Ennek alapján az intézmények zárszámadási beszámolóikat megfelelő színvonalon és tartalommal állították össze.

A fejezet elkészítette a 2002. évi költségvetés végrehajtásáról szóló értékelését, a zárszámadási törvény összeállításához normaszöveg javaslata nem volt.

A letéti számlának 2002. évben pénzforgalma nem volt.

A KvVM Igazgatás részére a 2002. évi XI. tv. alapján 3493,6 M Ft bevételi előirányzatot állapítottak meg, a költségvetési támogatás előirányzata 3477,0 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 7184,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2467,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4716,3 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 6090,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2342,7 M Ft, a támogatásnál 4716,3 M Ft volt.

A KvVM felelős a környezetvédelem és a természetvédelem, valamint - a kormányzati struktúraváltozást követően - a vízgazdálkodás központi, miniszteriális feladatainak ellátásáért. A KvVM Igazgatás alaptevékenységét, feladat és hatáskörét a 158/1998. (IX. 30.) és a 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendeletek határozzák meg. A KvVM Igazgatás önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

A KvVM Igazgatás hozzárendelt, részben önálló költségvetési szerve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, amellyel a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a 2002. január 11-én aláírt Megállapodásban rendezték. Az intézmény a gyakorlatban nem tekinthető részben önálló intézménynek, indokolt az összhang mielőbbi megteremtése a jogszabályi előírás és a gyakorlat között.

A KöViM Igazgatás 2002. évi eredeti előirányzatával a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz került. A II. félévben átvett létszámhoz tartozó előirányzatokat külön elszámolás keretében a 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a GKM pénzeszközátadással biztosította a KvVM-nek. A KvVM Igazgatás Alapító okirattal nem rendelkezik.

A Környezetvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, 2001. január 25-étől hatályos 1/2001. (K.Ért.1.) KöM utasítást 2002. évben hat alkalommal módosították. A 2002. május 15-től hatályba léptetett Gazdálkodási Szabályzat részletesen tartalmazza a Pénzügyi Főcsoport és ennek részeként a Pénzügyi és Számviteli Főosztály feladatait, hatáskörét és felelősségét.

A KvVM Igazgatás az Ámr. által előírt egyeztetést a Kincstárral elvégezte, az előirányzatoknál eltérés nem volt. A teljesítési adatok eltérése rendszerbeli okokkal volt összefüggésben.

A mérleg, a főkönyvi kivonat, a leltár és az analitikus nyilvántartások egyezősége biztosított volt.

A KvVM Igazgatás költségvetési beszámolója 2003. március 24-én készült el. Ennek oka a kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a KöViM eszközeinek átvételével kapcsolatos folyamatok lezáratlansága volt.

A mérleg tételeit leltárral támasztotta alá az Igazgatás, amelyet a mennyiségben és értékben vezetett részletező nyilvántartások alapján készítettek el. A pénzeszközök egyezősége biztosított volt a bankkivonatok és a pénztár záró pénzkészlete alapján.

A KvVM Igazgatás a részesedései után két társaságra vonatkozóan összesen
452,0 M Ft értékvesztést számolt és könyvelt el 2002. év végén. Az eljárás dokumentált és a társaságok vagyoni helyzete alapján indokolt volt.

A mérleg 15. Egyéb tartós részesedés soron az adat helytelen, mert 44 000 E Ft-tal kevesebb a valódi értéknél. A KvVM-nek a Duna Menti Regionális Vízmű Rt.-ben való részesedése 444,0 M Ft (a mérlegben 400,0 M Ft szerepel).

Nem történt meg a mérleg 31. sorában levő követelések elismertetése a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint, mert egyenlegközlő leveleket az intézmény nem küldött ki, ezért az egyedi értékelés elve nem érvényesült.

Az intézménynél a folytonosság elve sérült 2002. évben, ugyanis a záró és nyitómérleg adatai eltérnek egymástól. Az eltérés oka az, hogy az előző év végén a teljesen (0-ra) leírt immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékét a nyitó mérleg javításaként vezették át az állományi számláról a teljesen (0-ig) leírt eszközök megfelelő számlájára. Az eljárás nem befolyásolja a beszámoló valódiságát, de nem felel meg a számviteli előírásoknak.

A főkönyvet alátámasztó analitikában nem különülnek el - a személyi használatra kiadott eszközök közül - az otthoni használatra biztosított eszközök, valamint az idegen helyen tárolt eszközök. Ilyen eszközök vannak az ELTE-nél, a Magyar Államkincstárnál, amelyeket kezelésre átadott eszközként kell nyilvántartani a megfelelő főkönyvi számlán (12,6 M Ft).

A KvVM Igazgatás Mérlegének 06. Immateriális és 14. Tárgyi eszközök sorai nem valósak, mert nem tartalmazzák teljes körűen azokat az eszközöket, amelyeket a kormányváltás miatt az érintett miniszterek megállapodása alapján a minisztériumnak a KöViM eszközeiből meg kellett volna kapnia. A mérleg csak a jegyzékkel átvett, személyhez kötődő eszközöket tartalmazza, ezért a valódiság számviteli alapelve sérült.

A módosított kiadási és bevételi előirányzat 7184,2 M Ft, amely több mint kétszerese az eredeti (3493,6 M Ft) előirányzatnak.

A módosítás összege: 3690,6 M Ft, amelynek 16%-a (605,7 M Ft) kormányzati hatáskörben, 66%-a (2419,9 M Ft) felügyeleti hatáskörben, 18%-a (665,0 M Ft) intézményi hatáskörben történt előirányzat-módosítás.

A működési kiadások eredeti (3379,1 M Ft-os) előirányzata 6376,1 M Ft-ra, a felhalmozási kiadások eredeti előirányzata 114,5 M Ft-ról 790,4 M Ft-ra nőtt.

Az előirányzat-módosításokat a hatályos jogszabályok alapján hajtotta végre az intézmény, a dokumentáció megfelelő. Többletbevételét (felügyeleti szintű előirányzat-módosítás után), előző évi maradványát (intézményi szintű előirányzat-módosítás után) az Áht. 93. §-a szerint használta fel.

A kiemelt előirányzatok teljesítése a módosított előirányzatokat nem haladta meg.

A módosított kiadási előirányzat 84,8%-ra teljesült (6090,8 M Ft), a kiadási megtakarítás 1093,4 M Ft volt.

A működési kiadások teljesítése 5341,1 M Ft (84%), a felhalmozási kiadások teljesítése 743,1 M Ft (94%) volt a módosított előirányzathoz képest.

A személyi juttatás kifizetésének dokumentációja - a 630 E Ft értékű étkezési jegyvásárlás kivételével, ami 1999 óta megrendelés alapján, szerződés nélkül történik- megfelelő volt. A kifogásolt tételnél nem volt teljesítésigazolás és közbeszerzési dokumentációt nem mutattak be.

A 2002. december havi általános jutalom kifizetésének forrása a KAC 4. előirányzaton - a Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid szennyezés által okozott környezeti és természeti károk felmérésének vizsgálati és prevenciós programján szereplő felhasználatlan összegből 160 M Ft, amit a KvVM Igazgatáshoz csoportosítottak át. (A keret forrása a KAC könyvelés szerint az 5. célelőirányzat, az Egyéb kárelhárítás.) Az ellenőrzés a KAC rendeltetéstől eltérő felhasználásának ítéli az adott fejezeti kezelésű előirányzat általános jutalomként való kifizetését. A 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet ilyen felhasználási jogcímet nem tartalmaz. Az átcsoportosítás az Igazgatásnál többletfeladatokra történt, a közigazgatási államtitkár engedélyével, felügyeleti hatáskörben. A szabálytalanság a beszámoló megítélését nem befolyásolta.

A jutalomból kiválasztott minta további tételeinek dokumentáltsága megfelelő.

A járulékszámfejtések dokumentumait bemutatták, az eljárás szabályszerű volt.

A fénymásolók, faxok javítását végző Rt.-vel kötött szerződés melléklete elavult árjegyzéket tartalmaz, a számlában feltüntetett árak nem egyeztethetők össze a szerződés áraival (a számla negyedéves teljesítést tartalmazott, értéke
0,79 M Ft volt). Az rt. a központosított közbeszerzésben kijelölt szállító, a vállalkozói árakat a keretszerződés tartalmazza.

A "Biológiai sokféleség Európában" 2. Kormányközi konferencia állófogadását a "Nemzetközi tagdíjak" elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat 2001. évi maradványából bonyolították le a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával, ami a rendeltetéstől eltérő felhasználás, ezért szabálytalan (1601,6 M Ft).

Az intézmény nem tartotta be a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletében foglalt előírást, mert az átvizsgált reprezentációs számlák és két szálloda számla áfa tartalmát nem könyvelte elkülönített számlán (összesen 0,77 M Ft).

A külföldi kiküldetésekhez a repülőjegy-vásárlást bonyolító Kft.-vel kötött szerződés 1997. évi keltezésű, közbeszerzési dokumentumot az intézmény nem mutatott be. Az ellenőrzés a kiadás nagyságrendje alapján indokoltnak tartja a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az intézmény tájékoztatása szerint ez folyamatban van.

A külföldi kiküldetések elszámolása esetenként több hónappal a hazaérkezés után történt meg, s ezzel az intézmény saját belső szabályzatát megsérti. Az intézmény elkészítette a szabályzat szigorításának tervezetét a probléma megoldása érdekében.

A minisztérium határozatlan időre kötött szerződést egyes szakipari munkákra, a szabadkézi vétel szabályai szerint. A faipari munkára kötött szerződés alapján a vállalkozó a minisztérium megrendelésére, profiljába tartozó munkákat végzett, de az általa adott számla nem kellően részletezett, emiatt a megrendelő részéről külön elemző munka szükséges - a kivitelező által adott fajlagos költségek alapján - a számla ellenőrzéséhez.

Az intézményi beruházás keretében megvásárolt számítógép-alkatrészek egy részét átadták a Magyar Államkincstárnak, ezt a tényt a teljesítésigazoláson rögzítették. Az analitikus nyilvántartásban a teljes összeg felvezetésre került, így a nyilvántartás nem a valóságos helyzetet tükrözi. A Magyar Államkincstár Rt. - szerződés alapján - közreműködik a KAC feladatainak lebonyolításában, de a szerződés nem tartalmazza a számítógéppel való ellátás kötelezettségét.

A Költő utcai telephely komplex rekonstrukciójával kapcsolatos eljárást a szabadkézi vétel szabályai szerint bonyolították le. Az eljárást 2001. júniusában szabályosan lefolytatták, de a szerződést nem kötötték meg azonnal a nyertes pályázóval. 2001. novemberében - felkérésre - a téli munkavégzés miatt aktualizálta ajánlatát a nyertes pályázó. 2001. decemberében az eredeti pályázati összeg (31 M Ft) helyett 34 M Ft-ra kötötték meg a szerződést, ami már nem tartalmazott egy olyan munkát, ami az eredeti pályázati kiírásban szerepelt (mintegy 4 M Ft értékben).

Egy Kft.-vel 2002. február 4-én kötött szerződés (amelynek tárgya a KvVM részére nyújtandó Nagyvállalati Szerződés szolgáltatásra) alapján licencek szállítása történt 1200 darab személyi számítógépre. A Megrendelő által fizetendő ár 250 USD /munkaállomás/ év, 2002.-ben 107,1 M Ft került átutalásra. A dologi kiadások között történt elszámolás szabálytalan, a licencdíjat (hozzáférési díj) az immateriális javak között, szellemi termékként kell kimutatni, majd a várható használati idő függvényében meg kell tervezni az értékcsökkenési leírást is.

Az ellenőrzés általános tapasztalata szerint a szerződéskötés alkalmazott nyomtatványainak kitöltése hiányos, a szerződéskötés folyamata nagyon lassú. Az ellenőrzés szükségesnek tartja eljárási rend kidolgozását és betartatását.

A szabályozás szerint a szerződés mellékletei a szerződés szerves részét képezik és minden oldalt alá kell írni (a feladat részletezését és a kifizetés ütemezését általában a melléklet(ek) tartalmazzák). A mellékletek aláírása a mintavétellel kiválasztott tranzakciók közül egy esetben történt meg.

A szabályozás szerint az előirányzat-átadásokat rögzítő megállapodások esetében a feladatok részletesebb meghatározása szükséges akkor is, ha a pénz átadása minta megállapodás alkalmazásával történik. A mintavétellel kiválasztott tranzakcióknál nem történt meg a feladatok részletesebb meghatározása. Szükséges a minta megállapodás módosítása a szabályzatban, mert nem tartalmazza a teljesítésre vonatkozó beszámolási kötelezettséget (Áht. 13/A. § (2) bekezdés).

Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata szabályozza a csoportos eszköznyilvántartás feltételeit. A szabályozástól eltérő gyakorlat volt a 4873. leltári számú számítástechnikai eszköznél (CITRIX), mert a különböző időpontokban beszerzett eszközöket egy kartonon tartották nyilván, és az intézmény nem tartotta be az egyedi értékelés számviteli alapelvét (2000. évi C. tv. 16. §-a).

A módosított bevételi előirányzat 98%-ra teljesült, 7059,0 M Ft, a bevételi elmaradás 125,2 M Ft volt. A működési bevételek teljesítése 1372,0 M Ft (100%) a módosított előirányzathoz képest. A költségvetési támogatás teljesítése 4716,3 M Ft (100%) volt. A bevételek beszedése szabályszerű, a dokumentáció megfelelő volt.

Az intézménynek likviditási problémái nem voltak. Előfinanszírozásra nem került sor.

Az intézmény az előirányzat-módosításokról áttekinthető nyilvántartást vezet. A 2002. évben összesen 118 előirányzat-módosítás volt, az ÁHH-val való egyeztetésre havonta sor került. A kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást a felügyeleti szerv engedélyével hajtották végre.

Az intézmény letéti számlával nem rendelkezik.

Az intézmény 2002. évi előirányzat-maradványa 968,2 M Ft, amely 1093,4 M Ft kiadási megtakarításból és 125,2 M Ft bevételi lemaradásból tevődik össze. Az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványa 107,9 M Ft, a jóváhagyandó előirányzat-maradvány 1076,1 M Ft. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány 2,4 M Ft, melyet az intézmény elvonásra ajánlott fel. A kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány 1073,7 M Ft.

Az előirányzat-maradvány megállapítása a megkötött szerződések analitikai nyilvántartásán alapul és szakmai feladatonként (analitikus kódok szerint) ezen belül szerződésenként tartalmazza az előirányzat-maradványt.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KvVM Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják:

• A kormányzati struktúraváltozással összefüggésben a KöViM eszközeinek átvételével kapcsolatos folyamatok nem záródtak le a helyszíni ellenőrzés befejezéséig, amelynek következtében a KvVM Igazgatás beszámolója csak azokat a vagyoni elemeket (személyi használatra kiadott eszközök, ingatlanok, járművek, részesedések) tartalmazza, amelyek átvétele a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A nem kizárólag személyhez kötődő eszközök 65-35%-os megosztását a KöViM zárómérlege (átadó) és az azt alátámasztó dokumentumok, továbbá a vagyonátadási jelentés alapján lehet számszerűsíteni és a beszámolóba beépíteni, de a dokumentumokkal a KvVM Igazgatás nem rendelkezik, ezért a korlátozás a 01. Mérleg 6. Immateriális javak, 14. Tárgyi eszközök és 54. Tőkeváltozások sorára vonatkozik.
• Egy Kft.-nek a nagyvállalati szerződés szolgáltatásra kifizetett 107,1 M Ft licencdíjat az intézmény a dologi kiadások között számolta el, ezért a korlátozás a Pénzforgalmi jelentés 03. Dologi kiadások 13. Egyéb kommunikációs szolgáltatások sorára (85,7 M Ft), 03. Dologi kiadások 26. Vásárolt termékek és szolgáltatások áfaja sorára (21,4 M Ft), 05. Felhalmozási kiadások 06. Immateriális javak vásárlása (85,7 M Ft), 26. Intézményi beruházások áfaja (21,4 M Ft), a 01. Mérleg 02. sorára (Nettó érték), 54. Tőkeváltozások sorára (Nettó érték) vonatkozik.

A KvVM fejezeti kezelésű előirányzatok cím 2002. évi - a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. tv. 32. §-ában, valamint a 2002. évi XI. tv. alapján kialakított kiadási előirányzata 73 939,2 M Ft, módosított előirányzata 95 495,0 M Ft, a teljesítés 55 138,9 M Ft volt. A módosított előirányzathoz viszonyítva a bevételek 75,2%-ra, a kiadások 57,7%-ra teljesültek.

A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatrendszerébe a környezetvédelmi beruházások, ágazati célfeladatok, közcélú környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási feladatok tartoznak. A feladatrendszer 2002-ben kibővült a kormányzati szerkezeti változással összefüggő feladatok átvételével. Az átvett feladatok alapvetően megnövelték a fejezeti előirányzatok számát és az eredeti előirányzatok összegét. 39 előirányzaton 36 732,9 M Ft eredeti előirányzat került a KvVM-hez.

A fejezeti kezelésű előirányzatokból finanszírozott szakmai feladatokat a minisztérium főosztályai, a minisztérium intézményei, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a KAC feladatok egy részét a Magyar Államkincstár Rt. látta el.

A Környezetvédelmi Minisztérium és a Magyar Államkincstár Rt. között Megállapodás jött létre, amely szerint 2002-től a pályázati támogatások kezelését (szerződések előkészítése, nyilvántartása, a folyamatban lévő fejlesztések és a megvalósult projektek elszámolásának az ellenőrzése) a Magyar Államkincstár látja el.

A Kincstár kezeli továbbá a kölcsönadott támogatások visszatérítéseit (nyilvántartják a szerződéseket, visszafizetéseket, azok kamatait).

Az előirányzatok felhasználását a szakmai sajátosságokhoz igazodó miniszteri rendeletek, utasítások szabályozták.

A fejezeti kezelésű előirányzat 2002. évi felhasználásának szabályait az 1/2002. (K. Ért. 3.) KöM utasítás tartalmazza. Az utasítás rendelkezik az előirányzat felhasználásáról, a feladat- és beruházásfinanszírozás szabályairól, a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeiről.

A KAC előirányzatainak felhasználását a 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet tartalmazza. A szabályozás kiterjed a KAC forrásaira, a felhasználás jogcímeire, a felhasználás formájára, a jogosultságára, a környezetvédelmi programok támogatására, a pályázati rendszer szabályozására stb.

A VICE célelőirányzat felhasználásának szabályait a 11/1999. (III. 11.) KHVM rendelet tartalmazza. A szabályozás kitér a felhasználás jogcímére, a felhasználható előirányzat belső arányaira, a pályázati támogatás eljárási rendjére.

A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelő szervezetei 2002-ben rendelkeztek számviteli politikával, amely tartalmazta mindazokat az adatokat, szabályokat, amelyek a számviteli rendszer működtetéséhez szükségesek. A fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli feladatait a - KAC - kivételével - "Számadó" programmal végzik.

A KAC számviteli nyilvántartását az Informatikai Program Rendszer (IPR) támogatja. A program a KAC szakmai feladatait teljes körűen ellátja, a projektek útját követi, de a számviteli feladatokat hatékonyan nem segíti.

A rendszer automatikusan nem biztosítja a főkönyvi könyvelés, a könyvviteli mérleg és a beszámoló egyéb részeinek számszaki egyezőségét.

A vizsgált időszakban a rendszer már jól működött, növelte a tevékenység szervezettségét, átláthatóságát. Az IPR-ben összekapcsolódik a Magyar Államkincstár Rt. és a megyei (fővárosi) szervezetei, a KAC Koordinációs Főosztálya, és a KAC számviteli pénzügyi kezelő szervezete.

A fejezeti kezelésű előirányzatok mindhárom kezelőjénél szabályozták a kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés, illetve érvényesítés rendjét.

A követelményeknek megfelelő szabályozás és ehhez igazodó gyakorlat a KAC felhasználásánál valósult meg.

A kincstári beszámoló és a KvVM fejezeti kezelésű előirányzatok elemi beszámoló bevételei között 177,4 M Ft volt az eltérés. A kiadásoknál az eltérés 354,6 M Ft volt, a kincstári beszámoló adata magasabb volt, mint a fejezeti beszámolóé. A 364,1 M Ft-os eltérés a KAC előirányzatát érintette, nem rendszerbeli okok miatt.

A mérleg és a beszámoló belső egyezősége biztosított (pénzforgalom egyeztetés, előirányzatok és maradványok levezetése). A mérlegben szereplő adatok, a 2001. év végi záró állomány megegyezik a 2002. évi nyitó adatokkal. Az elszámolási számlák mérlegben kimutatott év végi záró állományának összege megegyezik a 2002. december 31-i kincstári kivonattal.

A KAC könyvviteli mérlegében a követelésállomány egyedi értékelését nem végezték el, a kimutatott értékek leltárral nincsenek alátámasztva.

Az adósok mérleg soron kimutatott 10,6 M Ft termékdíj-követelés 2002. december 31-i állapotának megfelelő egyenlegközlő leveleket nem küldték ki, így nem állapítható meg, hogy a követelés elismert tételekből áll-e. Az egyedi értékelést nem végezték el, a kimutatott érték leltárral nem alátámasztott.

A KAC egyéb rövid lejáratú mérlegsorán 12,5 M Ft összeg szerepel kárelhárításból származó követelésként, ennek egyedi értékelése, leltározása ugyancsak nem történt meg a december 31-i állapotnak megfelelően.

A KAC mérlegben negatív előjelű 17 759,1 M Ft összegű saját tőke szerepel, amelynek az az oka, hogy a korábban saját bevételt jelentő termékdíj és a kölcsön nyújtott támogatások visszatérüléseit át kellett adniuk az ÁHH-nak, azok a nemzetgazdasági bevételekhez kerültek.

A kötelezettségek év végi egyeztetése megtörtént. A kötelezettségvállalásokat és a több évre vállalt kötelezettségeket is a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői nyilvántartják. Az egyéb passzív átfutó elszámoláson szereplő 388,9 M Ft tételes nyilvántartással alátámasztott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2002-ben az előirányzat-módosítások következtében 48 708,6 M Ft-tal növekedtek és 27 152,7 M Ft-tal csökkentek.

A csökkenés oka az előirányzatok átcsoportosítása a feladatokat megvalósító minisztériumi intézményekhez, amelyek az előirányzat-módosításokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek.

Az előirányzat-növekedés forrása legnagyobb mértékben (26 482,4 M Ft) az előző évi előirányzat-maradvány volt, 10 693,2 M Ft bevételi többletből, 11 533,0 M Ft kormányzati átcsoportosításból származott.

A nagyszámú előirányzat-módosításhoz hozzájárult a vízügyi fejezeti kezelésű előirányzatok átvétele, amely megduplázta az előirányzatok számát és összegét. Az előirányzat-módosítások levezetése a beszámolóban foglaltakkal egyező és dokumentált.

A költségvetés általános tartalékából 3200 M Ft-ot csoportosítottak át a dunai rendkívüli árvíz-védelem fedezetére.

A fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítése 55 138,9 M Ft volt, a módosított előirányzat 57,7%-a. A fejezeti kezelésű előirányzatokat a költségvetési törvényben, jogszabályokban, illetve a döntésre jogosultak által meghatározott célra használták fel. Céltól eltérő felhasználást a KAC-nál tapasztaltunk egy esetben.

A Szamos és a Tisza cianid szennyeződésével kapcsolatban kármentesítési feladatokra 450 M Ft-ot különített el a KAC 2002. évi költségvetésében. A kárelhárításra ténylegesen 295,8 M Ft-ot használtak fel. A megmaradt összegből 160 M Ft-ot a minisztérium Igazgatási címéhez csoportosították át és hajtották végre a KAC-cal kapcsolatos többletfeladatok finanszírozására. Az összeg átadását a KAC számvitelében a Kárelhárítás jogcímen számolták el.

A közbeszerzésről szóló törvény előírásait betartották.

A feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásánál az Ámr.-ben előírtaknak megfelelően jártak el.

A VICE fejezeti kezelésű előirányzat terhére 2002-ben teljesített kifizetések jogosultak általi utalványozása, ellenjegyzése nem a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történt.

A kiegészítő melléklet kimutatásában szereplő állományi és forgalmi adatok megegyeznek a mérlegben, illetve a pénzforgalmat részletező kimutatásokban szereplő adatokkal.

Az előirányzat-maradványokat létesítményenként (projektenként) felülvizsgálták, és (feladattal terhelt és nem terhelt megosztásban) felterjesztették a Pénzügyminisztérium részére. A feladattal le nem kötött maradvány 5,4 M Ft, amelyből 2,4 M Ft maradványt felajánlottak elvonásra.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint, a KvVM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásáról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével:

• A VICE fejezeti kezelésű előirányzatoknál gondoskodjanak arról, hogy a kiadások érvényesítése, utalványozása és ellenjegyzése a szabályozásnak megfelelően történjen.
• A KAC fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában végezzék el a követelések év végi egyedi értékelését, leltározását.

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

A KüM fejezet 2002. évi XL. tv. alapján megállapított kiadási előirányzata 39 206,5 M Ft, bevételi előirányzata 7570,0 M Ft, támogatási előirányzata 31 636,5 M Ft volt. A módosított kiadási előirányzat 56 253,4 M Ft, a bevételi előirányzat 18 848,3 M Ft. A fejezet tényleges kiadása 45 706,7 M Ft, bevétele 16 008,8 M Ft, a költségvetési támogatás 37 395,1 M Ft. (A bevétel módosított előirányzata és teljesítése tartalmazza a pénzforgalom nélküli bevételek összegét is.)

A KüM önálló jogi személy, központi államigazgatási szerv, amelyet eredetileg az 1918. évi V. néptörvény hozott létre. Jelenlegi feladatkörét a Magyar Köztársaság minisztériumairól szóló 1998. évi XXXVI. és 2002. évi XI. tv. határozzák meg.

A szervezet rendelkezik költségvetési alapokmánnyal. Eszerint fő tevékenysége, hogy közreműködik a külpolitika meghatározásában, összehangolja a Magyar Köztársaság külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényesítését.

A fejezet elkészítette a 2002. évi gazdálkodási szabályzatát, amelyben rögzítette a Kvtv.-ben meghatározott célokat, előirányzatokat, azok felhasználásának kezelési szabályait, az előirányzat-maradványok jóváhagyását. A kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési jogköröket külön szabályzatban rögzítették. A szabályzatok külügyminiszteri utasításként jelentek meg.

Elkészítették és folyamatosan karbantartották a számviteli törvény által előírt szabályzatokat is. Egyes részfeladatok egységes kezelésére miniszteri utasításokat, közigazgatási államtitkári utasításokat, valamint gazdálkodási főosztályvezetői útmutatókat, segédleteket adtak ki. A szabályzatok döntő többsége 2001-ben lépett hatályba és azokat folyamatosan aktualizálták.

Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól és az eljárási rendről szóló szabályzat (külügyminiszteri utasítás) rendelkezik az előirányzat-maradványok kezeléséről is. E rendelkezéseket az év során betartották.

A vizsgálat időpontjáig nem sikerült bevezetni a központosított bérszámfejtés rendszerét, az előkészítő munkálatok folyamatban vannak.

A fejezet és az Államháztartási Hivatal által prezentált zárszámadási adatok közötti eltéréseket kimutatták és indokolták. Az eltérések egy része kerekítési különbözetből adódott. Más eltérések az előző évi maradványok felhasználásából adódtak. Az eltérések között voltak olyanok is, amelyek a zárás utáni rendezésből adódnak.

A Külképviseletek címnél az eltérések jó részét az okozta, hogy a kiadások és bevételek egy részét külföldön, valutában, vagy devizában realizálják. Így a rendezéseket határidőn belül nem lehet teljesíteni.

A zárás utáni rendezés kivételével a különbözetek mind rendszerbeli hibára vezethetők vissza.

A fejezeten belül az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásánál és felhasználásánál az érvényes jogszabályok szerint jártak el. Az előrehozásokat minden esetben dokumentálták.

Kormányhatáskörben a központi költségvetés általános, valamint céltartalékából az új illetményrendszer bevezetésének 2002. évi hatásaira, létszámcsökkentésekre, kereset-kiegészítésekre, valamint a főtisztviselői kar kereset-kiegészítésére történt módosítás. A fejezeti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás elsősorban a 2001. évi maradvány igénybevételére, a Külképviseletek Igazgatása címről az Igazgatás címre történő átcsoportosításra, Információs Hivataltól központi beruházásra, lakáskölcsönök törlesztésének emelkedésére, fejezeten belüli személyügyi feladatok ellátására, ösztöndíjas hallgatók járandóságaira, védelmi munka elismerésére irányult.

A Külügyminisztérium fejezetnél 2002-ben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások is történtek. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a kormányzati struktúraváltozás miatt a ME állományába került.

A 2002. évi XI. tv. alapján a HTMH részére átadták az év végén a fejezeti kezelésű előirányzatok közül a kisebbségi koordinációs keretet, a kisebbségekért díj előirányzatát, a Magyarság Hírnevéért Díj előirányzatát, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának előkészítését, a szomszédos országokban élő magyarok támogatását, a Református Világszövetség európai nagygyűlésének megrendezéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések támogatását, az alapítványok támogatása alcím egy részét (Új Kézfogás Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány) és a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztése előirányzatait.

Az erről szóló átadás-átvételi jegyzőkönyv 2003. február 11-én készült. Az átadás-átvétel szabályos volt.

A központi költségvetés általános tartalékából átcsoportosított összegekből a Külképviseletek cím és egyes fejezeti kezelésű előirányzatok kerültek finanszírozásra.

A külképviseleteknél a finanszírozott feladatok: a szomszédos államok támogatása végrehajtásához szükséges támogatási rendszer kiépítése és működtetése, létszám- és informatikai fejlesztés, a limai, és luxemburgi képviseletek, az EU mellé akkreditált képviselet, valamint a Brüsszelben szolgálatot teljesítő szakdiplomaták státuszának létrehozása voltak, összesen 798,5 M Ft értékben.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a szomszédos országokban élő magyarok támogatása, a kereskedelemfejlesztési célelőirányzat növelése, az állami protokoll kiadásokhoz szükséges többletfinanszírozás, a visegrádi alap, az új NATO székház építési feladatai és a külügyi segélyezés (Afganisztán) kaptak pótelőirányzatot az általános tartalékból, összesen 4669,1 M Ft összegben.

A fejezethez a központi költségvetés céltartalékából - különböző jogcímeken - összesen 2607,1 M Ft összegben történtek átcsoportosítások.

A kiadások módosított előirányzata 56 253,5 M Ft volt. A teljesítés 44 938,7 M Ft volt (a megtakarítás összege 11 314,8 M Ft).

Ezen belül a személyi juttatások megtakarítása 1589,6 M Ft, a járulékoké 344,1 M Ft volt. A megtakarítás abból adódott, hogy nem töltötték be az összes engedélyezett státuszt. A dologi kiadások maradványa 1309,4 M Ft volt, amely elsősorban a nemzetközi tagsági díjak csökkenéséből, a kiküldetések, reklámok kommunikációs díjak és anyagbeszerzési kiadások megtakarításából származott.

Az egyéb működési támogatások, folyó kiadások maradványa 1442,8 M Ft, amelynek fő oka, hogy az államháztartáson kívülre történő működési célú pénzeszközátadás a tervezettnél 1309,9 M Ft-tal kevesebb volt.

A felhalmozási kiadások megtakarítása 5842,1 M Ft, amelynek fő okai a felújítások előirányzathoz képest jelentős csökkenése, a gépek, berendezések, felszerelések vásárlásának csökkenése és külképviseleti ingatlan vásárlások 2003-ra történő áthúzódása.

A Magyar Köztársaság Moszkvai Kereskedelmi Képviselete alcím eredeti előirányzat kiadási és bevételi adata 800 M Ft-tal eltér a fejezeti indokolásában lévő összegtől.

Az eltérés oka az, hogy a 2001. és 2002. évi költségvetésben a képviselet még a Gazdasági Minisztériumnál szerepelt, de 2001. január 1-jén átkerült a Külügyminisztériumhoz. A GM átadta a KüM-nek az előirányzatot, de az addigra már módosításra került azzal a 800 M Ft-tal. Így ezzel az összeggel sem a 2001. évi, sem a 2002. évi zárszámadás nem egyezik. Ami a KüM-nél eredeti előirányzatként szerepel, abból 800 M Ft valójában már előirányzat-módosítás.

Az előző évi előirányzat-maradványt teljes összegben 2002. évi előirányzat-növelésként vették figyelembe. A fejezet az érvényes szabályok szerint járt el.

A fejezetnél előirányzat zárolására, törlésére, kiadási előirányzat túllépésre nem került sor.

A módosított bevételi előirányzat 18 858,4 M E Ft-ot tett ki. A teljesítés 16 008,8 M Ft volt. A lemaradás nagyrészt a hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok elmaradásából (847,4 M Ft), és a pénzforgalom nélküli bevételek maradványából (3073,6 M Ft) tevődött össze. Emellett több helyen növekedtek is a bevételek az előirányzathoz képest, így a működési bevételek 321,3 M Ft-tal meghaladták a tervezett összeget.

A kiadási és bevételi előirányzat-változása 10 131,8 M Ft volt, amelyből kormány hatáskörben 2631,8 M Ft emelés történt. A fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 7500,0 M Ft volt. A fejezeti kezelésű előirányzatok alcímei között átcsoportosítás nem fordult elő.

A 2002. évi előirányzat-maradvány összesítését a fejezet elkészítette és az előírt határidőre a Pénzügyminisztériumhoz jóváhagyásra benyújtotta. A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa az alaptevékenysége vonatkozásában 7817,1 M Ft, a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet vállalkozási tevékenységének vesztesége 22,8 M Ft, így az előirányzat-maradvány ténylegesen 7794,3 M Ft volt. Az előző évek felhasználatlan előirányzat-maradványa az alaptevékenységnél 3159,7 M Ft, így az összes alaptevékenységi előirányzat-maradvány 10 796,8 M Ft, az összes tényleges előirányzat-maradvány 10 774,0 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány megállapítása szabályszerű volt.

A KüM fejezet 2002. december 31-i eszközállománya 49 611,1 M Ft volt, az előző évhez képest 9639,6 M Ft-tal (24,1%-kal) növekedett. Ezen belül a befektetett eszközöknél a növekedés 24,6% volt, míg a forgóeszközöknél 22,7% volt. A legnagyobb növekedés az ingatlanoknál és a beruházásoknál következett be. A forgóeszközök között a legnagyobb növekedés a pénzeszközökön belül az elszámolási számlák (2001,8 M Ft) és a költségvetési bankszámlák (1 757,8 M Ft) területén volt, míg a pénztárak készpénzösszege 948,7 M Ft-tal csökkent.

A források közül a tartalékok összege növekedett legnagyobb mértékben 23,96%-kal. A saját tőke az előző évi értéknél 24,0%-kal volt magasabb 2002. december 31-én.

A KüM fejezet 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló szöveges értékelése megfelel a jogszabályoknak és a PM köriratban foglaltaknak. Sem a fejezet, sem a fejezeten belüli címek (intézmények) nem készítettek kiegészítő mellékletet. A szöveges beszámolóban és a táblázatokban benne vannak azok az információk, amelyeket a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell. A szöveges beszámoló a számszaki beszámolóval és a táblázatokkal teljes összhangban van.

A fejezet nem rendelkezett letéti számlával.

A KüM Igazgatás részére a Kvtv. 4598,7 M Ft kiadási, 53,7 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, a költségvetési támogatás előirányzata 4545,0 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 9121,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 2016,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7104,8 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 7700,0 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1967,2 M Ft, a támogatásnál 7104,8 M Ft volt.

Az intézmény szabályozottsága alapvetően megfelelő, az előző évhez képest javult.

A költségvetési beszámoló Kincstártól való eltérései nagyrészt formai jellegűek voltak. A fejezet felügyeleti szerve a beszámolót nem vizsgálta felül.

Az intézményi beszámoló a főkönyvi kivonattal egyezett.

A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják.

Az ellenőrzés során megállapítható volt, hogy:

• a mérleg előző évi adatai megegyeznek a 2001. évi beszámoló adataival;
• a mérlegsorok adatai megegyeznek a főkönyvi kivonat vonatkozó adataival;
• az egyes mérlegsorok alakulására az intézményi beszámoló mellékletei magyarázatot adnak;
• a befektetett eszközök mérlegtételeinek főkönyvi adatai megegyeznek az analitikus nyilvántartásokkal,
• az immateriális javak és tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának helyességét alátámasztják a felvett mennyiségi leltárak, amelyek folyamatos leltározás alapján kerültek felvételre;
• az éves értékcsökkenés elszámolása megfelel a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben előírtaknak;
• a pénzkészletek mérlegsorai a bankkivonatokkal egyezőek;
• a szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartási adatai és a főkönyv egyeztetése megtörtént.

A cím éves kiadási és bevételi előirányzat-változása 4522,5 M Ft volt, amelyből (a céltartalék terhére) kormány hatáskörben 1172,1 M Ft emelés történt (új illetményrendszer bevezetésének 2002. évi hatásaira, létszámcsökkentésekre, kereset-kiegészítésekre, valamint a főtisztviselői kar keresetkiegészítésére). A fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 3350,4 M Ft volt.

Az előirányzat-módosítások bizonylatai rendelkezésre álltak.

A kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésénél a minta vizsgálata során a leggyakoribb hiányosság az utalványozás és/vagy az ellenjegyzés hiánya volt. A feltárt hibák a beszámoló valódiságát lényegesen nem befolyásolták.

Az ellenőrzés során az alábbi hiányosságokat tapasztaltuk:

A mobiltelefonok használatáról belső szabályzat rendelkezik. A költségek elszámolása úgy történik, hogy a kvótán felüli hívások költségét a Külügyminisztérium kifizeti, a dolgozó a pénztárba az összeget utólag befizeti. 2002. december 31-én a dolgozók ilyen irányú tartozása 162 636 Ft volt. Ebből a vizsgálat időpontjáig 140 147 Ft-ot kifizettek, 3 főnek volt összesen 22 489 Ft tartozása. Az érintettek már nincsenek a Külügyminisztérium állományában, így kétséges az összeg megtérülése.

A függő kiadásoknál és bevételeknél általános hiba, hogy szinte minden tételnél hiányzik aláírás. A Külügyminisztérium a bérleti díj kiszámlázásánál nem járt el jogszerűen. A szerződésben 20 E Ft bérleti díj szerepelt havonta. A KüM az év első hónapjaiban 20 E Ft + áfa bérleti díjat számlázott, majd az év közepén 20 E Ft-ot számlázott (áfa nélkül). Az év vége felé ismét 20 E Ft + áfa volt a számlákon.

A pénztári pénzkészlet állományát megvizsgálva 2002 májusában az Igazgatásnál 10 M Ft, a külképviseleteknél 5 M Ft körüli összeg volt. A pénzkezelési szabályzatban a maximális készpénzállomány pénztáranként 3 M Ft-ban került meghatározásra.

A KüM Igazgatás kiegészítő mellékletet nem készített, ezzel nem tett eleget az Szt. előírásainak. A címnél a kiegészítő melléklet szöveges része sem készült el. A fejezetnél készült szöveges jelentés az Igazgatás címre vonatkozóan is tartalmazta a szükséges adatokat.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KüM Igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét arra, hogy a cím nem készített kiegészítő mellékletet, hanem az egész fejezet készített egy szöveges beszámolót, amelyben a szükséges adatok benne vannak, ám ez a megoldás nincs összhangban a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) előírásaival.

A KüM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok címének 2002. évi - a Magyar Köztársaság 2001. évi és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 32. §-ában foglaltaknak megfelelően kialakított eredeti kiadási előirányzata 27 247,5 M Ft, a bevételi előirányzata
6 51,6 M Ft, a támogatási előirányzata 21 095,9 M Ft volt.

A kiadási előirányzat az évközi módosítások következtében 37 379,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 12 522,8 M Ft-ra változott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok tényleges kiadása 29 628,8 M Ft-ra, a bevételek 10 946,3 M Ft-ra alakultak. Az előirányzott maradvány 7673,3 M Ft-ot tett ki.

A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének feladatait a közigazgatási államtitkár felügyelete és a gazdálkodási és igazgatási helyettes államtitkár közvetlen irányítása alatt a Gazdálkodási Főosztály (GFO) végzi. Tevékenysége az egész Külügyminisztérium fejezet gazdálkodására kiterjed. Ezen belül végzi a Fejezeti kezelésű előirányzatok cím költségvetésének előkészítését, módosítását, végrehajtását, dokumentálását és a beszámolást is.

A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési beszámolója számszakilag egyezik az ÁHH által prezentált adatokkal, a Kincstártól való eltérések nagyrészt formai jellegűek voltak, illetve a devizában való felhasználásból adódtak. A fejezet felügyeleti szerve a beszámolót nem vizsgálta felül.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított költségvetési beszámoló a főkönyvi kivonattal egyezett.

A mérleg eszköz és forrás oldala 7071,8 M Ft összegben megegyezett. A mérleg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, a leltárak, valamint a teljesítések alapbizonylatai biztosítják.

A mérleg előző évi adatai megegyeznek a 2001. évi beszámoló adataival. A mérlegsorok adatai megegyeznek a főkönyvi kivonat vonatkozó adataival. Az egyes mérlegsorok alakulására a beszámoló mellékletei tételes, kimerítő magyarázatot adnak. A pénzkészletek mérlegsorai a bankkivonatokkal egyezőek. A szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartási adatai és a főkönyv egyeztetése megtörtént. Az előirányzat-átcsoportosítások dokumentáltak voltak.

A pénzforgalmi jelentés tartalmazza valamennyi eredeti és módosított előirányzatot. A cím éves kiadási és bevételi előirányzat-változása 10 131,8 M Ft volt, amelyből kormányhatáskörben 2631,8 M Ft emelés történt. A fejezeti és intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás 7500,0 M Ft volt. Az előirányzat-módosítások a jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek és kellően dokumentáltak. A központi költségvetés általános tartalékából és céltartalékából nem valósítottak meg ezen a címen átcsoportosítást.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat a költségvetési törvényben, a jogszabályokban meghatározott célra használták fel. A 2002. évi kiadások 29 628,8 M Ft-ra alakultak, a módosított kiadási előirányzat 79,3%-ában teljesültek.

A kiadási előirányzatok teljesítésénél az utalványozás és/vagy az engedélyezés, ellenjegyzés több esetben nem történt meg. A feltárt hibák a beszámoló valódiságát lényegesen nem befolyásolták.

A bevételek 10 946,3 M Ft-ra teljesültek, amely a módosított előirányzat
87,4%-a.

A bevételeknél a kiadásoknál jellemző hibák fordultak elő.

A fejezetnél a zárszámadáshoz készült szöveges jelentés a Fejezeti kezelésű előirányzatok címre vonatkozóan is tartalmazta a szükséges adatokat.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KüM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével:

• A fejezet 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról készített szöveges beszámolója tartalmában ugyan megfelel a kiegészítő-mellékletre vonatkozó követelményeknek, azonban a számviteli törvény előírásainak megfelelően el kell készíteni a kiegészítő mellékletet.

XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Az OM fejezet a 2002. évi XL. tv. alapján kialakított kiadási előirányzata 303 899,2 M Ft, bevételi előirányzata 119 213,8 M Ft, támogatási előirányzata 184 685,4 M Ft volt. A módosított kiadási előirányzat 418 527,0 M Ft, bevételi előirányzata 162 707,4 M Ft, támogatási előirányzata 206 713,1 M Ft volt. A kiadások teljesítése 369 082,0 M Ft, a bevételek teljesítése 161 003,4 M Ft a költségvetési támogatásé 206 713,1 M Ft volt.

A korábbi Művelődési és Közoktatási Minisztériumot a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény alapján 1998. július 8-tól Oktatási Minisztériummá szervezték át.

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény létrehozta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot (FMM), és így a felnőttképzés tekintetében, az FMM lett a jogutód szervezet 2002. május
27-étől.

A fejezet felügyeleti szerve az Áht. 49. §-ában előírtak szerint elkészítette a 2002. évi gazdálkodási szabályzatát, amelyben rögzítette a Kvtv.-ben meghatározott célokat, előirányzatokat, azok felhasználásának kezelési szabályait, az előirányzat-maradványok jóváhagyását. A kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, utalványozási és érvényesítési jogköröket e szabályzatban rögzítették. A szabályzatok miniszteri jóváhagyással jelentek meg.

Ezek mellett elkészítették és folyamatosan karbantartották a számviteli törvény által előírt szabályzatokat is. Egyes részfeladatok egységes kezelésére miniszteri utasításokat, közigazgatási államtitkári utasításokat adtak ki. A szabályzatok döntő többsége 2002. január 1-jén lépett hatályba, és azokat folyamatosan aktualizálták.

Az ellenőrzés lezárásának időpontjáig nem sikerült bevezetni a központosított bérszámfejtés rendszerét.

A fejezet és az ÁHH által prezentált zárszámadási adatok közötti eltéréseket kimutatták és indokolták. Az eltérések egy része kerekítési különbözetből adódik. Más eltérések az előző évi maradványok felhasználásából adódnak. Az is eltérést okozott, hogy a fejezet által használt könyvelési program (Számadó program) államháztartáson kívülre átadott pénzeszközök esetén nem tud a dologi kiadások között teljesítést könyvelni. Az eltérések között voltak olyanok is, amelyek a zárás utáni rendezésből adódtak.

A fejezet felügyeleti szerve minden intézményi beszámolót felülvizsgált. Erről nem készítettek külön jegyzőkönyvet, hanem csak akkor kerülhetett az intézményi beszámoló beadásra, ha az abban szereplő adatokat leegyeztették és a táblázatokban szereplő adatok konzisztensek voltak.

A fejezeten belül az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásánál és felhasználásánál az érvényes jogszabályok szerint jártak el. Az előrehozásokat minden esetben dokumentálták.

Fejezeten belül a legfontosabb átcsoportosítások a következők voltak:

Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 2002. évi eredeti előirányzatának - megszűnés miatti - zárolása, majd a fejezeti tartalék közbeiktatásával annak átadása a jogutódok részére.

Az Igazgatásról a Szolgáltató intézményhez átkerült 4 fő státusz személyi juttatásainak és járulékainak átcsoportosítása megtörtént.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola a saját felhalmozási kiadásaiból - szintén a fejezeti tartalék közbeiktatásával 332,9 M Ft-ot adott át a központi beruházás keretére.

A nem állami felsőoktatási intézmények illetménynövelésének többletét (593,9 M Ft) is fejezeten belüli átcsoportosítással biztosították (a fejezeti tartalék igénybevételével).

Biztonságtechnikai eszközök beszerzésére, 11 intézmény részére összesen 10 M Ft-ot adtak át.

Az intézmények egy része időben előre kívánta hozni a költségvetési támogatás összegét - likviditási helyzetük, illetve feladataik nem egyenletes ütemezése miatt - és ezt meg is tette.

A fejezetnél 2002-ben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások is történtek. Egyes fejezeti kezelésű előirányzatot részben átadtak a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnak. Az átadás-átvétel szabályos volt.

A központi költségvetés általános tartalékából a 2243/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat szerint az egyházi iskolákban a többlet hallgatói létszám képzésére kaptak 3 710,5 M Ft-ot és 23 intézmény kapott a Széchenyi ösztöndíjra összesen 125,3 M Ft-ot (2299/2002. (X. 1.) Korm. határozat).

A központi költségvetés céltartalékából az új illetményrendszer bevezetésének többletkiadásaira 28,0 M Ft-ot, a közalkalmazotti illetmények emelésének 2002. évi többletére 11 117,9 M Ft-ot és a közalkalmazotti illetményemelés hatásaira 193,1 M Ft-ot kaptak.

A kiadások módosított előirányzata 418 527,0 M Ft volt. A teljesítés 369 082 M Ft volt (a megtakarítás összege 49 445 M Ft). Ezen belül a személyi juttatások maradványa 8633,6 M Ft, a járulékoké 2809,7 M Ft volt, ami abból adódott, hogy nem töltötték be az összes engedélyezett státuszt. A dologi kiadások megtakarítása 11 021,2 M Ft volt, amely elsősorban a készletbeszerzésből, a kommunikációs szolgáltatásokból, a szolgáltatási kiadásokból és az egyéb dologi kiadásokból adódik.

Az egyéb működési támogatások, folyó kiadások maradványa 8 571,6 M Ft, amelynek fő oka, hogy a pénzeszközátadás és egyéb kiadás a tervezettnél 11 946,4 M Ft-tal kevesebb volt.

A felhalmozási kiadások maradványa 16 831,3 M Ft, amelynek fő okai a felújítások előirányzathoz képest jelentős csökkenése és a gépek, berendezések, felszerelések vásárlásának csökkenése.

A módosított bevételi előirányzat 211 923,6, M Ft-ot tett ki. A teljesítés 205 020,1 M Ft volt. A lemaradás nagyrészt a pénzforgalom nélküli bevételek maradványából (5 056,2 M Ft) képződött. Emellett több helyen növekedtek is a bevételek az előirányzathoz képest, így a felhalmozási és tőke jellegű bevételek 29,4 M Ft-tal meghaladták a tervezett összeget.

A 2002. évi fejezeti előirányzat-maradvány összesítését a fejezet elkészítette és az előírt határidőre a Pénzügyminisztériumhoz jóváhagyásra benyújtotta.

A fejezet 2002. évi előirányzat-maradványa 47 104,2 M Ft volt. Ebből az előző évekből származó előirányzat-maradvány 5 016,7 M Ft, és a vállalkozási tevékenység eredményéből alaptevékenység ellátására felhasznált összeg 185,0 M Ft volt.

A fejezet 2002. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa 46 866,3 M Ft volt. Az előirányzat-maradvány megállapítása szabályszerű volt.

A OM fejezet 2002. december 31-i eszközállománya 275 395,4 M Ft volt, az előző évhez képest 20,4%-kal növekedett.

Ezen belül a befektetett eszközöknél a növekedés 28,4% volt, míg a forgóeszközöknél 2,2% csökkenés volt. A befektetett eszközök között a legnagyobb növekedés az ingatlanoknál (32 254 192 E Ft) és a beruházásoknál (10 290 432 E Ft) volt. A forgóeszközök között a csökkenés a pénzeszközök (1 758 416 E Ft) területén volt megfigyelhető.

A források közül a kötelezettségek értéke növekedett legnagyobb mértékben 6,32%-kal, míg a tartalékok 2,6%-kal csökkentek. A saját tőke, az előző évi értéknél 28,2%-kal volt magasabb 2002. december 31-én.

A fejezet 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló szöveges értékelés megfelel a jogszabályoknak. Ellentétes viszont a számviteli törvény és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 11. §-ának előírásaival az, hogy sem a fejezet, sem a fejezeten belüli címek (intézmények) nem készítettek kiegészítő mellékletet. A szöveges beszámolóban és a táblázatokban benne vannak azok az információk, amelyeket a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell. A szöveges beszámoló a számszaki beszámolóval, a táblázatokkal teljes összhangban van.

A fejezet egyetlen letéti számlával rendelkezett. Régebben ezen a számlán tartották a Nemzeti Színház céljára történt lakossági befizetéseket (ún. téglajegyek). A számlán év közben nem volt forgalom.

Az OM Gazdálkodási Főosztály részére a Kvtv. 3853,4 M Ft kiadási, 235,2 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 3618,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 9788,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1890,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7897,9 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 9205,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1827,0 M Ft, a támogatásnál 7897,9 M Ft volt.

Az intézmény a gazdálkodást érintő, kötelezően előírt és szükséges szabályzatokkal rendelkezik.

Az OM-ben nem valósultak meg a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztésének koordinálásáról szóló 1039/1993. (V. 21.) Korm. határozat előírásai, nem érvényesültek az Informatikai Tárcaközi Bizottság előírásai. Nem rendelkezik informatikai stratégiával, nem készült Informatikai Biztonsági Szabályzat.

Az ÁHH és az intézmény beszámolója előirányzat oldalon eltérést nem mutatott (81. űrlap). Teljesítés oldalon (82. űrlap) a személyi juttatásoknál (1360 E Ft decemberben utalt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak), a függő átfutó és kiegyenlítő kiadások és bevételek tárgy- és előző évi tételeinél és az előző évi előirányzat-maradvány tételnél mutatkozott eltérés.

A 2002. évi beszámoló mérleg főösszege 3917,9 M Ft. A mérlegben az eszközök és források állománya a főkönyvi kivonat vonatkozó tételeivel megegyezett. A mérleg eszköz-forrás oldal egyezősége biztosított volt.

A mérleg ellenőrzése során feltárt hiányosságok:

• Az immateriális javaknál a szoftverek mennyiségi felvétellel történő leltározása nem történt meg.
• A tárgyi eszközök között nem szerepeltek a leltározás során talált és érték nélkül felvett eszközök (42 db számítástechnikai eszköz). Ezek a nyilvántartó ismerete szerint idegen (Világbank) tulajdonú eszközök, de ennek írásos bizonyítéka nem állt rendelkezésre.
• A befektetett pénzügyi eszközök közül az adott kölcsönöknél az OTP-nél vezetett munkáltatói kölcsön 2003-ban esedékes törlesztő részlete nem megfelelő összegben került átvezetésre az Egyéb követelések mérlegtételre (a különbözet 6,2 M Ft-tal csökkenti a Befektetett eszközök mérlegértékét).
• A KVI-vel kötött vagyonkezelési szerződés, a beszámoló részesedések névértéke, és az OM ingatlanok nyilvántartása nem volt összhangban. Ennek következtében 200 M Ft-tal és 40 db ingatlannal kevesebb szerepelt az OM beszámolójában.

Az OM tájékoztatása szerint ezen ingatlanokat az OM nem használja, jogelődeinek kezelői joga nyomán, a Földhivatalokkal 2000-től folytatott egyeztetéseket követően kerültek a vagyonkezelői szerződésbe. Rendezésük érdekében a 2000. augusztus 10-i államtitkári értekezleten intézkedési tervet fogadtak el. 8 db ingatlant 2003. első félévében az 1991. évi XXXIII. tv. alapján az önkormányzatok részére térítésmentesen átadtak, 8 db ingatlant 2001. december 18-án felajánlottak a KVI-nek, amelyet a vizsgálat befejezéséig nem tudtak átadni.

• A felújítások értékcsökkenését nem a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített üzembe helyezési időponttól számolták. Ez 913 E Ft nettó értékcsökkenést jelent a tárgyi eszközöknél a saját tőke változással szemben.
• A követelések mérlegértéke az adott kölcsönök mérlegsornál jelzett
  6,2 M Ft eltéréssel egyező. Az egyéb aktív elszámolások mérlegsoron több olyan függő tétel szerepelt, amely az OM szabályzatok vonatkozó előírásainak be nem tartásából adódik (pl. előlegek).
• A saját tőke mérlegsoron az OM az átszervezések hatását induló tőke helyett tőkeváltozásként könyvelte.
• Kötelezettségként nem került kimutatásra az MKB Rt. devizafedezeti HUF számláján év végén fedezethiány miatt sorban álló tartozás 5 E Ft-os összege.
• A fel nem vett munkabérként kezelt 4,5 M Ft valójában idegen pénzeszköz, kötelezettség.

Az intézmény az előirányzatokról nyilvántartást vezetett, amelyből az előirányzat-módosítások és a felhasználások is követhetők. Az előirányzat-módosítások a hatásköröknek megfelelően történtek.

Az intézmény módosított kiadási előirányzatát 93,2%-ra teljesítette.

A működési és a felhalmozási kiadási tételek között is tapasztaltuk, hogy nem teljes körűen érvényesült a kötelezettségvállalás előzetes ellenjegyzése.

A mintavételes ellenőrzés során a személyi juttatások között munkaszerződés jellegű megbízási szerződéses foglalkoztatást találtunk, amely esetben új feladat hozzárendelése nélkül "... többletmunkáját elismerve december havi megbízási díját 130 E Ft-összeggel megemelem" címen kifizetés történt. Ezen "jutalomfizetés" ellentétes a megbízási szerződés Ptk. szerinti fogalmával, így sérül a Sztv. "tartalom elsődlegessége a formával szemben" alapelve.

A szoftver fejlesztői és üzemeltetői feladat vállalkozási szerződés keretében történő ellátása adatbiztonsági oldalról kiszolgáltatott helyzetben tartja a Minisztériumot.

Az informatikai területen a központosított közbeszerzés keretében történt beszerzéseknél az ajánlatkérést és annak visszaigazolását nem követte szerződéskötés, csak megrendelés, a rendelés-visszaigazolás nem volt minden esetben dokumentált.

A mintavétel során egy vállalkozói szerződéskötés előtt a szabadkézi vételi eljárás lebonyolítása (ajánlatkérések) nem volt dokumentált.

A bevételi előirányzat az eredeti előirányzat 2,5-szerese, teljesítése 99,4%-os.

A működési bevételeknél a mintavétel során megállapítottuk, hogy a bérleti szerződések késedelmesen készültek el.

A felhalmozási célra átvett pénzeszköz legjelentősebb tétele volt a MeH-től átvett 122 M Ft (hat informatikai fejlesztési projekt végrehajtásához). A pénzeszköz átvételt megelőzően 2001-ben a MeH és OM közötti szerződésekben vállalt elszámolási határidők, többszöri módosítást követően 2003. évre tolódtak. Az átvett pénzeszközökről a MeH felé a pénzügyi elszámolás határidőben nem történt meg.

2003. június 26-án 64 M Ft-ról az Informatikai Főosztály a MeH Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala részére az elszámolást elkészítette.

A kiegészítő melléklet ellenőrzésének során megállapítható volt, hogy az intézmény eredeti kiadási előirányzatát 84%-kal a fejezeti kezelésű előirányzatokból történt átcsoportosítás emelte meg. A pénzforgalom a mérlegértékkel egyező, letéti számlát nem vezetnek. Az előirányzat-maradvány kimutatása, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány nyilvántartása előírásszerű. Az intézmény befizetési kötelezettségének eleget tett.

Az intézményi beszámoló "Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai" táblázatban a vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámban a 2002-ben megbízási szerződéssel teljes évben foglalkoztatottakat - a KSH adatszolgáltatás előírásainak figyelmen kívül hagyásával - nem vették figyelembe.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OM Gazdálkodási Főosztály a 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja, mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát a következők befolyásolják:

• A befektetett eszközök mérlegértéke nem ad megbízható valós képet a vagyoni helyzetről. A mérlegsor a szoftverek mennyiségi felvétellel történő leltározásának hiánya miatt nem ad megbízható képet. A tárgyi eszközök között a nem bizonyítottan idegen tulajdonú eszközök hiánya, és a felújítások utáni értékcsökkenés elszámolásának közel 1 M Ft-os különbözete okoz eltérést.
• A befektetett pénzügyi eszközöknél 200 M Ft az eltérés a KVI szerződésben rögzítetthez képest.
• A KVI vagyonkezelői szerződés és az OM ingatlan nyilvántartása között 40 db ingatlan különbözet mutatható ki.

Az OM Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) 2001. május 18-án az oktatási miniszter által újonnan alapított teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A 2001-2002. évi (kétéves) költségvetés keretében az intézmény feladataira a 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján a Műszaki Fejlesztési célelőirányzat és a vonatkozó kormányrendelet szerint a Nemzeti Kutatás Fejlesztési Program és a Fejlesztési és Képzési Alap pénzeszközei biztosítottak fedezetet.

Az OMAl részére jóváhagyott eredeti kiadási, bevételi előirányzat és költségvetési támogatási előirányzat nem volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1417,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 599,2 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 818,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1300,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 615,6 M Ft, a támogatásnál 818,5 M Ft volt.

Az alapító okirat szerint az OMAI " ... az OM részére pályázati és pénzügyi lebonyolítási, irodai működtetési és gazdasági-ügyviteli szolgáltatásokat nyújtó és ezzel összefüggésben nyilvántartási, adatszolgáltatási, elemzési és ellenőrzési feladatot ellátó költségvetési szerv. Az OMAI tevékenységének és gazdálkodásának irányítását a főigazgató a gazdasági igazgatóval és a pályázati igazgatóval együttműködve látja el."

Az intézmény a gazdálkodást érintő kötelezően előírt szabályzatokkal rendelkezett. A szabályzatok egymásra hivatkozása azonban nem minden esetben pontos (SzMSz Gazdálkodási Szabályzatra hivatkozik, a működés folyamatát ténylegesen az ügyrend és "Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendje" szabályzatok rögzítik). A szabályozás és a gyakorlat esetenként eltért egymástól (pl. 50 E Ft alatti tárgyi eszközök).

Az intézmény év végére a Kincstárral az eltéréseit rendezte. A 81. előirányzatok egyeztetése űrlapon nem volt eltérés, a 82. teljesítés oldalon 1 kerekítési eltérés mellett az előző évi előirányzat-maradvány 266,4 M Ft-os összege szerepelt, amelyet a kincstári rendszer nem tud kezelni.

A 2002. évi beszámoló mérlegfőösszege 282,4 M Ft, amely a főkönyvi kivonat vonatkozó tételeivel és az analitikus nyilvántartásokkal megegyezett. Az ellenőrzés során azonban megállapítottuk, hogy a beszámoló mérlegében kimutatott adatok a teljesség, a valódiság alapelvét nem elégítik ki, mivel a befektetett eszközök állománya 835,8 M Ft-tal több, a saját tőke értéke 27,4 M Ft-tal kevesebb, a kötelezettségek értéke 35,7 M Ft-tal több a mérlegben szereplő értékeknél.

A befektetett eszközöknél a kormányrendeletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazták, de az amortizáció elszámolása a törvényben előírt üzembe helyezési időpont helyett a pénzügyi teljesítés időpontjától történt meg, melynek következtében a mérlegben szereplő nettó eszközérték nem felel meg az összemérés elvének, a mérlegérték 164,2 M Ft-tal magasabb összeget tartalmaz.

Nem szerepel az OMAI mérlegében továbbá a számítógépeken használt operációs rendszerek, licencek értéke sem, mivel ezen eszközök OM általi átadására nem került sor.

A gépek berendezések, felszerelések mérlegsor 97,4 M Ft értéke leltárral alátámasztott, de az eszközök-források értékelési szabályzata II.5. pontjában meghatározott értékelési előírással nincs összhangban, mivel az 50 E Ft egyedi bekerülési érték alatti eszközöket beszerzéskor - a szabályozással ellentétben - egy összegben, költségként számolták el.

A tárgyi eszközök között a mérlegben nem mutatták ki a leltározás során talált és érték nélkül felvett eszközök értékét sem. A 24 db számítástechnikai eszköz a nyilvántartó ismerete szerint idegen (Világbank) tulajdonú eszköz, de ennek dokumentációja hiányzott.

A szoftverek és a tárgyi eszközök állománya - az intézmény alakulásakor nem teljes körűen átadott érték, valamint a helytelen amortizáció elszámolása miatt - nem mutat megbízható, valós képet.

A Forgóeszközök között a pénzeszközök értéke a főkönyvi kivonattal és a Kincstár számlakivonatával megegyezett.

Saját tőkeként csak tőkeváltozást mutattak ki, mivel az intézmény alapításakor alapítói vagyon meghatározásra nem került. Az átvett eszközök értékét - tévesen - a tőkeváltozással szemben könyvelték.

A tőkeváltozás mérlegtétele nem a valóságnak megfelelően tartalmazta a rövid lejáratú kötelezettségek értékét.

A tartalékok mérlegsor (133, M Ft) összege a kiadási megtakarítás és a bevételi túlteljesítés összegével megegyezett.

A kötelezettségek mérlegsor kizárólag a szállítói kötelezettségek összegét tartalmazta. Ezzel szemben a mérlegben kimutatott kötelezettségeken felül a mintavételen alapuló ellenőrzés egyéb, kötelezettségként ki nem mutatott tételeket tárt fel (nem teljes körűen szerepel a mérlegben a fizetendő 44% szja, és járulékteher összege). A rövid lejáratú kötelezettség mérlegsor 35,8 M Ft összegű kötelezettséget nem tartalmaz, amelyet a tőkeváltozással szemben nem könyveltek.

A kötelezettségvállalás és a szállítók analitikus nyilvántartása nem biztosította a teljes körűség követelményét, ezért a mérleg érintett tételei nem feleltek meg a teljesség és a valódiság alapelveinek.

A beszámolási időszakban a megfelelő időben és a szükséges - időarányos - fedezet sosem állt rendelkezésre. Év közben a Kincstár ellenőrző funkciója érvényesülni nem tudott, és előirányzatok hiányában állandó volt a függő tételekről (410 KTK) történő finanszírozás. Az intézmény az előirányzat-módosításokról analitikus nyilvántartást nem vezetett.

Az intézmény működésében 2002. évben likviditási probléma nem mutatkozott, aminek oka a 2001. évről áthozott, és a 2002. évi tényleges kiadások 20,5%-át finanszírozó előirányzat-maradvány volt. Ennek számszaki helyessége - a 2001. évi áthúzódó tételek, és a nyilvántartás hiányosságai miatt - nem volt ellenőrizhető.

Az intézmény a módosított kiadási előirányzatát 91,7%-ra teljesítette. A beszámoló pénzforgalmi kimutatása azonban az adatokat nem a valóságnak megfelelően tartalmazta, mivel a dologi kiadások összege helyes elszámolás esetén 10 M Ft-tal kevesebb, a felhalmozási kiadások összege 10 M Ft-tal több a költségvetési beszámolóban kimutatott értéknél.

Felhalmozási kiadás helyett 2002. június 27-én dologi kiadásként számoltak el 10 M Ft-ot, amelynek következtében egyrészt a pénzforgalmi kimutatás működési és felhalmozási kiadás rovaton kimutatott összegek nem a valós adatokat tartalmazzák, másrészt a mérleg befektetett eszközök és saját tőke sorai is 10 M Ft-tal kevesebb értéket mutatnak.

A vizsgált szerződések 40%-án nem szerepelt a pénzügyi ellenjegyző aláírása. Ez is összefüggésben volt a kötelezettségvállalás nyilvántartásának hiányával. Ez a gyakorlat ellentétes a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírtakkal.

A pénzforgalmi kimutatás ellenőrzése során olyan szabálytalan folyósítással is találkoztunk, amely ellentétes a 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésével (2002. május 28-án 2 990 E Ft összegű, 30% előleget utaltak át).

Az intézmény a jóváhagyott 312,9 M Ft-os működési bevételi előirányzatát 105,2%-ra (329,3 M Ft) teljesítette, amelynek meghatározó része a Munkaerőpiaci Alaptól átvett 312,8 M Ft-os összeg volt.

Az intézmény 2002. évi felhalmozási bevétele a Munkaerőpiaci Alap Fejlesztési és Képzési alaprészéből származott (20 M Ft).

A vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az intézményi beszámoló "Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai" táblázatában az átlagos statisztikai állományi létszámban a 2002-ben megbízási szerződéssel teljes évben foglalkoztatottakat nem vették figyelembe.

Az engedélyezett létszámkereten (64 fő közalkalmazott) felül 42 fő megbízási szerződéses jogviszonyban folyamatosan munkát végzett. A szerződésben szereplő összeget - új feladat hozzárendelése nélkül - a szerződések időtartama alatt két alkalommal megemelték. A teljes évre szóló szerződések - megbízási szerződés elnevezésükkel ellentétben - munkaviszony jellegű munkaszerződések, amely munkavégzési kötelezettséget jelentenek, és ellenérték kifizetéssel járnak (egy megbízási szerződésben 3 hónapos próbaidő kikötése szerepelt).

A költségvetési beszámoló alapjául szolgáló bizonylatok, nyilvántartások, valamint a belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy nem teljes körűen érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. tv., valamint a költségvetési szerveknél a végrehajtásra kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés számviteli alapelvei.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az OM Alapkezelő Igazgatósága 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak nem felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét nem megbízható módon mutatja, az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözik.

1. Az OM és a Cisco System vállalatcsoport közötti együttműködési megállapodás ellenőrzésének tapasz-talatai

Az oktatási miniszter kormányrendeletben meghatározott feladatai között nevesítésre került, hogy elősegítse valamely foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítés megszerzését, szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását."

Ezen feladatából következően - az információs technológiai (IT) munkaerő és szaktudás hiány enyhítése érdekében - az OM és a Cisco Systems vállalatcsoport között 2001. és 2003. években két együttműködési megállapodás került aláírásra:

• Az oktatási miniszter 2001. május 8-án együttműködési megállapodást írt alá a CISCO SYSTEMS Magyarország Kft-vel
• Az oktatási miniszter 2003. január 13-án írta alá a CISCO SYSTEMS INC-val a második együttműködési megállapodást, mellyel egy időben Kölcsönös titoktartási megállapodást és Munkafelvételi megállapodást is kötöttek.

A 2003. évi együttműködési megállapodás VI. fejezete szerint a megállapodás I - V. része a felek aláírás kori szándékait tükrözik, a felekre nézve kötelező ereje a munkafelvételi megállapodásnak van.

A Cisco Systems vállalatcsoport 1997-ben indította el szakképzési programját a Cisco Hálózati Akadémia keretében. A Hálózati Akadémia programja számítógépes hálózatok építésére, tervezésére és karbantartására tanítja a diákokat, az internetes oktatás, az e-learning lehetőségeinek felhasználásával.

A Cisco Hálózati Akadémia Program nyolc modulból (szemeszterből) áll, amelynek az első négy modulját elvégezve a hallgatók CCNA (Cisco Certified Networking Associate) diplomát kapnak, a második négy modullal pedig CCNP (Cisco Certified Networking Professional) mérnökszintű képzésben részesülnek.

A CCNA fokozatot elérő diákok olyan szakképzésben részesülnek, amellyel irányítás nélkül, önállóan telepíthetnek, üzemeltethetnek és karbantarthatnak kis- és középméretű (tipikusan 100 végpont alatti), lokális (LAN), nagytávolságú (WAN) és behívásos (dial-up) informatikai hálózatokat a cégek vagy intézmények igényeinek megfelelően. Erre a képzésre előképzettség nélkül, 16 éves kortól bárki jelentkezhet.

Az első négy szemeszter tananyagának megfelelő szakképesítést ismert el az OSZT 2001. február 22-i 12/2001. határozatával az OKJ 31 4641 01. Informatikai hálózati rendszer-telepítő megnevezéssel.

A kimondottan gyakorlatorientált képzés összesen 280 órában, iskolarendszerű képzés esetén négy, egyenként 15 hetes szemeszterre bontva, heti öt órás terjedelemben folyik, de a képzés ütemezésében a csatlakozó iskolák rendelkeznek bizonyos függetlenséggel. A képzési célok megvalósulását minőségbiztosítási rendszer garantálja, mely kiterjed az oktatókra és az intézményekre is.

A képzés gyakorlatorientált jellege igényli olyan laboratórium létrehozását, melyben 5 router-ből, két switch-ből és az ezekhez csatlakozó HUB-ok, tranceiver-ek és egyéb szerelvények együtteséből kialakított, tipikusan két vagy három nyílt rack szekrényben elhelyezett hálózati rendszer, a laborgyakorlatok során konzol funkciókat és hálózati munkaállomás funkciókat ellátó PC gépek, és a számítógépeket a hálózati eszközökkel összekapcsoló kábelezés jelen van.

Az oktatók képzése a Regionális Akadémiákon szemeszterenként történik, összesen 22 munkanapot vesz igénybe. Évenkénti két napos továbbképzésük kötelező.

Az oktatás a Cisco Systems által fejlesztett elektronikus tananyagból történik, amely az első négy szemeszterre vonatkozóan magyar nyelven is rendelkezésre áll. Az informatika fejlődését a tananyagban követik, az aktualizálás költségeit a Cisco finanszírozza.

A Cisco Hálózati Akadémia Program kapcsán a Programban jelenleg 62 Lokális Akadémián folyik az oktatás, melyből 7 egyben Regionális Akadémia is, a diákok létszáma 1700 fő, végzett diákok létszáma 184 fő.

A Minisztérium és a Cisco kétéves együttműködése első szakaszának eredményeire alapozva 2003. január 13-án új bővített programu együttműködési megállapodást kötöttek.

A Cisco ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a Cisco Systems-el szerződéses kapcsolatban álló oktatási intézmények számára a web-alapu tananyagokat, oktatói segédanyagokat és egyéb oktatói illetve tájékoztató anyagokat, ideértve a Cisco Systems által a CNAP céljára kifejlesztett web-támogatást is.

Ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a hálózati laboratóriumi felszereléseket azon oktatási intézmények számára amelyek Regionális Akadémiaként a CNAP oktatók képzését végzik.

A minisztérium pénzügyi támogatást biztosít a CNAP folyamatos működtetéséhez, különösen a tanítási anyagok magyar nyelvre adaptálásának finanszírozása tekintetében évi 100 000 USD értékhatárig.

Mindkét megállapodást a Jogi és Kodifikációs Osztály véleményezte. A 2003. január 13-i megállapodást kötelezettség vállalás oldaláról a gazdálkodást felügyelő helyettes államtitkár szignálta. Kifogásolható, hogy a kötelezettség vállalás ellenjegyzése nem történt meg. Ezzel sérült a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. és az OM Gazdálkodási szabályzatának előírása.

"kötelezettségvállalás/utalványozás előtt írásban kell megtörténnie. A gazdasági-pénzügyi ellenjegyző aláírásának a kötelezettségvállalás dokumentumán - minisztériumnál maradó példányán - minden esetben szerepelni kell."(Gazdálkodási Szabályzat)

A megállapodás előkészítése az OM szervezetén belül az informatikai kormánybiztos által történt, jelenleg a megállapodásnak nincs kinevezett felelőse.

A minisztérium informatikai területén a 2001-2003. években a vezetői munkakörökben (kormánybiztos, miniszteri biztos, főosztályvezető, főosztályvezető helyettes) nagy számú változás történt (7 fő)). A vezetői munkakörátadások nem a Szabályzatoknak megfelelően történtek.

A 2001. évi megállapodás III./A pontja tartalmazza a két fél kötelezettségeit. Ellenőrzésünk során a megállapodásban rögzítettek teljesítését tekintettük át.

Az Oktatási Minisztérium vállalta, hogy:

1. "hivatalosan elismeri, azaz az Országos Képzési Jegyzékbe felveszi a Cisco Systems által kifejlesztett Tananyagot;..."

Ezzel szemben az Országos Szakképzési Tanács (továbbiakban: OSZT) 2001. február 22-i állásfoglalása alapján az OM 31 4641 01. Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ) azonosító számú informatikai hálózatirendszer-telepítő szakképesítéshez a szakmai és vizsga követelményeket fogadta el, és nem a Cisco Systems által fejlesztett tananyagot. Ezért az oktatás csak iskola rendszeren kívüli formában kezdődött el. Az iskolai rendszerű szakképzéshez a központi programot, amely a képzés előfeltétele 2002. július 17-én fogadták el. Ebben a formában a képzés csak a 2002/2003. tanévben indulhatott el.

2. "... pénzügyileg támogatja azon oktatási intézményeket, amelyek Lokális Akadémiaként oktatni kívánják a Tananyagot, különös tekintettel az oktatás gyakorlati részéhez szükséges laboratóriumi felszerelés beszerzésére...."

A III./A. 2. pont szerinti Minisztériumi támogatás (az NSZI 780/2/2001. számú pályázati felhívásában) a szakképző intézmények "... informatikai hálózati oktató berendezésekkel történő felszerelésére" vonatkozik. A berendezések az OKJ-ba 2001-ben bekerült informatikai hálózati rendszer-telepítő megnevezésű szakképesítés oktatásához szükségesek. Az eszköz támogatás a működő Lokális Akadémiákból 16 oktatási intézményben OM-NSZI pályázati forrásból valósult meg.

3. "...a Cisco Systems-el együttműködve megbíz egy közös projektvezetőt, akinek alapvető feladata a Program napi ügyeinek intézése, különös tekintettel a megállapodó felek közötti kommunikációra...."

A megbízott projektvezető személyére, feladatára információt az OM-től nem kaptunk. A Cisco Systems manager & consultant szóbeli tájékoztatása szerint: "a Cisco az elmúlt 3 évben egy főállású munkatársat foglalkoztatott, aki a program koordinátoraként együttműködik valamennyi résztvevő iskolával, a támogató partnerekkel, valamint az Oktatási Minisztériummal".

4. "...megvizsgálja annak lehetőségét, hogy pénzügyileg és/vagy egyéb módon támogassa a már magyarra fordított és szakmailag lokalizált Tananyag karbantartását, azaz a Cisco Systems által folyamatosan frissített Tananyag újabb verzióinak magyarra fordítását és lokalizálását..."

Az OM által a III./A. 4. pontban vállalt kötelezettség teljesítésére 2003. január 13-án aláírásra került a CISCO SYSTEMS INC.-vel az újabb Együttműködési Megállapodás, Kölcsönös Titoktartási Megállapodás, és Munkafelvételi Megállapodás, melynek "C. Fizetés" pontjában szerepel az OM kötelezettségeként évi 100 000 USD.

"A Magyarított Tananyag létrehozásának teljes éves költsége (évi két szemeszterrel számolva) 100 000 USD illetve annak összes alkalmazandó adóval növelt összege amelyet a Minisztérium a költség felmerülésének évének végét követő 30 napon belül fizet meg a CISCO részére."

5."... feltérképezi a Program alkalmazásának további lehetőségeit, nevezetesen a felnőttoktatást, munkaügyi programokat és más, a hagyományos értelemben vett tanulóállományba nem tartozó személyek képzésére irányuló kezdeményezéseket."

Az OM által a III/A. 5. pontban vállalt kötelezettség teljesítésére vonatkozó információt nem kaptunk.

A megállapodás 2. pontjában rögzített támogatás a szakképző intézmények "informatikai hálózati oktató berendezésekkel történő felszerelése" tárgyú, 55 M Ft-os, az Munkaerő-piaci Alap (továbbiakban: MPA) Szakképzési Alaprészéből finanszírozott pályázattal teljesült.

Az ellenőrzés során a pályázattal kapcsolatos részletes megállapításaink:

• A Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) - mint OM háttérintézmény - 2001-ben az MPA Szakképzési Alaprészéből az OSZT 17/2001 (04. 17.) állásfoglalása, valamint az Oktatási Miniszter 2001. április 24-i jóváhagyása alapján központi pályázat megvalósítását nyerte el 55 M Ft (51 M Ft + 4 M Ft) összegben. Ezen összeget a MPA-ból az NSZI - OMAI megállapodás alapján az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (OMAI) 2001. szeptember 11-én az NSZI részére átutalta. A ténylegesen felhasználásra került 54 755 515,- Ft feletti szabad pénzmaradvány (244 485,- Ft) az MPA Fejlesztési és Képzési alaprész (korábbi Szakképzési Alaprész) részére visszautalásra került 2002. november 12-én (241 635,- Ft) és november 15-én (2850,- Ft).

Az OMAI 2001. május 18-tól az Oktatási Miniszter által alapított "... az OM részére pályázati és pénzügyi lebonyolítási, irodai működtetési és gazdasági-ügyviteli szolgáltatásokat nyújtó és ezzel összefüggésben nyilvántartási, adatszolgáltatási, elemzési és ellenőrzési feladatot ellátó" költségvetési szerv. Az OMAI ennek ellenére - OSZT határozat alapján - alapfeladatát, a pályázat lebonyolítását, az NSZI részére átadta, az OMAI az NSZI-vel támogatási szerződést kötött.

A szerződés 2.1. pontjában "a pályáztatás lebonyolításával, az elszámolások helyszíni ellenőrzési költségeivel összefüggésben" az NSZI 4 M Ft összeget vett át a működés (személyi és dologi) költségeire. Az OMAI 2002. évi költségvetése ugyanakkor a MPA-ból (F13. b 7.) működési költségekre 338 M Ft-ot határozott meg, de a 4 M Ft az MPA Szakképzési Alaprészből került átadásra az NSZI részre.

• Az NSZI a fenti megállapodás alapján a szakképző intézmények részére kiírta a pályázati felhívást, amelynek eredményeként 16 intézmény jutott hálózati eszközhöz. A pályázat lebonyolítója a C C Consultatio Kft volt. A feladat ellátásáért 2001. dec. 17-én 2050 E Ft-ot utalt át az NSZI.
• Az NSZI a benyújtott 42 pályázat elbírálására bizottságot hozott létre, melynek elnöke, mint Oktatási Minisztérium képviselője került megnevezésre, aki a 2001. szeptember 27-i jelenléti ív tanúsága szerint "CNA program manager", a Cisco Systems Hungary részéről. Ez ellentétes a Támogatási szerződés 4.1.b pontjában leírtakkal, mely szerint a pályázatok elbírálásában az NSZI-nek többek között be kellett volna vonni az OM Szakoktatási Főosztály, és a Támogató (OMAI) képviselőjét. A bíráló bizottság elnökének az OM képviseletére írásos meghatalmazása nem volt fellelhető.
• A pályázat elbírálási feltételei utólagosan, a 2001. szeptember 27-i bizottsági ülésen kerültek meghatározásra, miután 2001. szeptember 14-én a pályázati anyagok bontása megtörtént.
• A pályázati dokumentáció 3.6. pontjának aláírásával "a pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatásból kapott eszközöket legalább 5 éven keresztül a pályázatban leírtaknak megfelelően hasznosítja, és gondoskodik a tárgyi eszközök szakszerű kezeléséről és karbantartásáról." Ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzése a pályázatot kiíró NSZI-nél nem jelenik meg.

A támogatási szerződés 4.1.c pontja szerint az NSZI részére előírt ellenőrzési kötelezettség tartalma nem pontosan meghatározott ("Kedvezményezett köteles a nyertes pályázók - szakképző iskolák - 20%-ánál helyszíni ellenőrzést végrehajtani, ..."), a használati futamidő alatti ellenőrzési kötelezettséget nem írja elő.

Az NSZI az OMAI részére a támogatás felhasználásáról a 2002. december 20-i határidőig jelentési kötelezettségének eleget tett (2002. nov. 12-én). Az OMAI az OM Szakoktatási Főosztályára a végelszámolást 2002. november 28-án megküldte véleményezésre és a Fejlesztési és Képzési Tanács felé történő elfogadásra. A helyszíni vizsgálat befejezéséig erre az OMAI az OM-től választ nem kapott.

A 31/2001. OM rendelet alapján a Miniszter által az OMAI részére előírt 2002. és 2003. éves ellenőrzési tervekben az 55 M Ft összegű pályázat ellenőrzése nem szerepelt.

A hálózati eszközhöz jutott 16 intézmény közül helyszíni ellenőrzést végeztünk a Lokális Akadémiaként működő Veszprémi Egyetem Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézetnél (továbbiakban: Egyetem). Az NSZI és az Egyetem 2001. december 18-án támogatási megállapodást kötött, majd 2002. január 8-án az eszközöket szállító Synergon Informatikai Rt.-vel szerződésben rögzítették a szállítási feltételeket.

Az Egyetem 2001. december 14-én angol nyelvű megállapodást kötött a BME Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával (mint a térség Regionális Akadémiájával). Ezen megállapodásnak magyar nyelvű fordítása nincs, annak ellenére, hogy pénzügyi kötelezettségvállalást is tartalmaz, mely így ellentétes a 249/2000. Korm. rendelet 8. § (1), (2) bekezdéseivel.

8. § (1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében kell vezetni.

Az Intézet ügyvezető igazgatójának írásbeli nyilatkozata szerint a megállapodással összefüggésben 2002. évben kifizetés nem történt.

Az eszközöket szállító Synergon Informatika Rt. 2002. január 21-én adta át az Egyetemnek a pályázaton elnyert hálózati eszközöket (routerek, switchek). Az Egyetem 2002. január 31-én 3 144 332,- Ft értéken analitikus nyilvántartásba vette, és főkönyvileg könyvelte a tételt.

2002. március 29-én elkészítették az "üzembe helyezési bizonylatot", melyen az üzembe helyezés dátuma 2002. január 31., de a bizonylaton az üzembe helyezést 2002. július 4-én írták alá, ami a labor tényleges üzembe vételét jelentette.

A képzést az Egyetem 2002. októberében hirdette meg, ahol kb. 50 fő érdeklődött. Veszprémben - a pályázaton nyert, felszerelt laboratóriumban - oktatás még nem folyik. Székesfehérváron kihelyezett képzés keretében 10 főt regisztráltak, akik még az első szemesztert végzik.

Az előírt két oktató képzése is még csak az első szemeszterre vonatkozóan történt meg.

XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM

Az ESzCsM fejezet 2002. évi Kvtv. szerinti kiadási előirányzata 141 632,7 M Ft, a módosított előirányzat 214 708,5 M Ft volt, amely 196 201,2 M Ft-ra (91,4%) teljesült. A Kvtv. szerinti bevételi előirányzat 51 417,7 M Ft, a módosított előirányzat 67 107,0 M Ft volt, amely 61 127,1 M Ft-ra (91,4%) teljesült.

A költségvetési támogatás eredeti előirányzata 90 215,0 M Ft, a módosított támogatási előirányzat 127 135,9 M Ft volt, amely 131 715,2 M Ft-ra (103,6%) teljesült.

Az ESzCsM új Szervezeti és Működési Szabályzatát a miniszter 2002. október
1-jei hatállyal léptette életbe. Az SzMSz szerint a fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével kapcsolatos feladatok a Közgazdasági, Tervezési és Vagyongazdálkodási Főosztály, míg a költségvetési előirányzatok kezelésével, nyilvántartásával, a felhasználás ellenőrzésével, valamint a beszámolással kapcsolatos feladatok a Pénzügyi Főosztály hatáskörébe tartoznak.

A fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 14. §-a és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint szabályozott volt, amely aktualizálásra került 2002-re. A számviteli politikáért való felelősség keretében gondoskodtak a szervezeti és jogszabályi változásoknak megfelelő módosításokról. A Pénzügyi Főosztály ügyrendje 2003-ban került jóváhagyásra, azonban a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos tényleges ügymenet már 2002. évben is a jelenleg hatályos szabályzat szerint történt.

A Gazdasági Igazgatóság a vizsgálat időpontjában belső ügyrenddel nem rendelkezett. A Pénzügyi főosztály és a Gazdasági Igazgatóság munkaköri leírásokkal rendelkezett, amelyekben rögzítették, illetve a módosításnak megfelelően kiegészítették az adott munkakör feladatait.

A fejezet a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 14. § (5) bekezdésében előírt szabályzatokat elkészítette, pontosította, azok a számviteli politikát tartalmazó szabályzat mellékleteként kiadásra kerültek.

Az ESzCsM és intézményei a 2002. évi költségvetési beszámolót a központilag előírt (a Tájékoztatóban meghatározott) tartalmú nyomtatványokon határidőre elkészítették. A felügyeleti szerv eleget tett az igazgatósági és intézményi beszámolók az Ámr. 149. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti felülvizsgálati kötelezettségének, amely kiterjedt a 2002. évi alaptevékenységhez tartozó szakmai feladatok megvalósítására, a pénzügyi teljesítés összhangjának és számszaki egyezőségének értékelésére. Az intézményi beszámolók felülvizsgálata és egyeztetése az ÁHH-hoz történt továbbítás előtt megtörtént.

A kormányváltást követően, 2002 májusában, a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium megszűnt, a szociális és családügyi feladatokat a korábbi Egészségügyi Minisztérium, míg a munkaügyi feladatokat az újonnan létrehozott Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vette át. Részben e feladatbővülés eredményezte az eredeti előirányzat 214 708,5 M Ft-ra növekedését.

A minisztériumok összevonásával kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítások végrehajtásáról a 2344/2002. (XI. 13.) Korm. határozat rendelkezett.

A kormányváltással, illetve a minisztériumok átszervezésével kapcsolatos előirányzat-módosítások végrehajtásának időbeli elhúzódása az ESzCsM 2002. évi gazdálkodási feladatainak nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos feladatok folyamatos végrehajtását hátrányosan befolyásolta, azonban ez összességében a fejezetnél és az intézménynél finanszírozási (likviditási) problémákat nem okozott.

Az ESzCsM 2002. évi költségvetésének végrehajtása során országgyűlési hatáskörben összesen 26 120,0 M Ft, kormányhatáskörben (az általános és céltartalék terhére) 12 555,1 M Ft, míg fejezeti hatáskörben összesen 25 380,0 M Ft kiadási előirányzat-módosításra került sor. A saját hatáskörben végrehajtott intézményi kiadási előirányzat-módosítás 9020,7 M Ft értékben történt.

A fejezet felügyelete alá tartozó intézményi körön belül kormányzati hatáskörben jelentősebb előirányzat-módosítások az ÁNTSZ-nél (5096,8 M Ft) és az Országos mentőszolgálatnál (2580,4 M Ft) kerültek végrehajtásra. Fejezeti hatáskörben a gyógyító és megelőző ellátás országos intézeteinél (15 328,5 M Ft) került sor jelentősebb előirányzat-módosításra. Az előirányzat-módosítások nyilvántartása és dokumentáltsága az ESzCsM Pénzügyi Főosztályán és a Gazdasági Igazgatóságnál is megfelelő volt.

Az ESzCsM költségvetésén belül a nagyobb részarányt a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzat képviseli, amelynek a 2002. évi módosított kiadási előirányzatával (73 911,1 M Ft) szemben a teljesítés 69 268,1 M Ft volt. A kötelezettségvállalásokkal terhelt kiadási megtakarítás a módosított előirányzathoz képest 4643,1 M Ft, az elmaradás az előirányzathoz viszonyítva 6,3% volt.

A dologi kiadások és az egyéb folyó kiadások összege 43 534,7 M Ft volt, szemben az 51 528,4 M Ft módosított előirányzattal. A kiadás megtakarítás a dologi kiadásoknál jelentkezik. A működési célú támogatások összege az
50 702,0 M Ft módosított előirányzattal szemben 52 878,7 M Ft volt. A túllépés a Hadigondozottak Közalapítványnál jelentkezik, ahol a 2002. évre előirányzott 4112 M Ft támogatás nem fedezte a törvény szerinti ellátások finanszírozását, ezért a Közalapítvány a költségvetési törvény előírásainak megfelelően, szabályszerűen többlet keret megnyitását kezdeményezte.

A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésében a 2002. évben a központi beruházási kiadások összege - a 2349,9 M Ft módosított előirányzattal szemben - 1874,9 M Ft volt, míg az egyéb felhalmozás jellegű ráfordítások összege a 11 680,1 M Ft előirányzattal szemben 16 677,4 M Ft volt. A kiadási megtakarítás mindkét esetben kötelezettségvállalásokkal terhelt.

A kórházak és szociális intézmények konszolidálására és reorganizációjára nyújtott hosszú lejáratú támogatási kölcsönök összege 2 834,3 M Ft volt, szemben a 2940,3 M Ft módosított előirányzattal.

Az EszCsM Igazgatás cím részére a 2002.évi XI. tv. alapján 3974,7 M Ft kiadási, 146,7 M Ft bevételi előirányzatot állapítottak meg, és a költségvetési támogatás előirányzata 3828,0 M Ft volt. A 2002. évi XI. tv. szerinti kiadási előirányzat 3086,9 M Ft, a bevételi előirányzat 146,7 M Ft, a költségvetési támogatási előirányzat 2940,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 4259,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 664,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 3594,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 3781,3 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 663,2 M Ft, a támogatásnál 3594,2 M Ft volt.

A Kvtv. szerinti előirányzatok változásának oka, hogy 2002 júniusában, a kormányváltás során a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium megszűnt, a szociális és családügyi feladatokat a korábbi Egészségügyi Minisztérium vette át, amely a 2002. évi XI. törvénynek megfelelően 2002. júniusától Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium megnevezéssel és kibővített feladatkörrel működött tovább. Az ESzCsM Igazgatás 2002. évi költségvetési beszámolójában szereplő eredeti költségvetési előirányzat a korábbi Egészségügyi Minisztériumnnak és az átvett feladatoknak megfelelően a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium eredeti költségvetési előirányzatainak az összege.

A minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata 2002. október 1-jén lépett hatályba. Az új SzMSz szerint a minisztérium gazdálkodásának pénzügyi és számviteli feladatait a Gazdasági Igazgatóság útján látja el, amely a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alatt áll.

A Gazdasági Igazgatóság - gazdálkodási jogkör szempontjából - önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzügyi, számviteli és gazdálkodási feladatait a hatályos törvények és jogszabályok, valamint a minisztérium vezetése által jóváhagyott belső szabályozások által végzi. Általánosságban megállapítható, hogy az ESzCsM Igazgatás pénzügyi, számviteli és gazdálkodási tevékenységének szabályozottsága megfelelő, a számviteli politika, a számlarend és a kapcsolódó számviteli szabályzatok biztosítják, hogy az intézmény pénzügyi és számviteli nyilvántartásai megfeleljenek a törvényi és jogszabályi előírásoknak.

Ugyanakkor hiányolható, hogy a minisztérium 2002. évben nem rendelkezett közbeszerzési szabályzattal és jelenleg sem rendelkezik a minisztérium tulajdonában lévő gépkocsik használatára és üzemeltetésére vonatkozó szabályzattal. Hiányolható továbbá, hogy a Gazdasági Igazgatóság nem rendelkezik belső ügyrenddel, illetve a munkaköri leírások esetenként sablonszerűek, így azokból az egyéni feladatok és az egyéni felelősség nem mindig állapítható meg. Kifogásolható az is, hogy a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó belső ellenőri munkakör nem került betöltésre, így 2002. év során a Gazdasági Igazgatóság pénzügyi és számviteli területén belső ellenőrzési tevékenységet nem végeztek.

A 2002. év során a főkönyvi könyvelés év közbeni megbízhatóságát csökkentette a folyamatos betegség és a betöltetlen munkakör miatti létszámhiány, amelynek eredményeként az intézmény gyakorlatilag fél éven keresztül nem rendelkezett megfelelő szakmai felkészültséggel és gyakorlattal bíró saját főkönyvi könyvelő szakemberrel. Ennek következtében az ESzCsM Igazgatás 2002. évi költségvetési beszámolójának összeállítását, illetve az azt megalapozó könyvelési feladatok elvégzését külső szakértő cég bevonásával végezte.

A minisztériumok összevonásából adódó többletfeladatok mellett a főkönyvi könyvelők hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy az eltérés már a 2002. évi nyitó mérlegben is megjelent. Miután a korábbi évek főkönyvi könyvelését végző munkatársak jelenleg már nincsenek az intézmény állományában ezért az eltérés keletkezésének okát megállapítani nem lehetett.

A Gazdasági Igazgatóság és az ÁHH között a bevételek és kiadások egyeztetése, a nem azonosított bevételek, valamint az adott időszakra vonatkozó függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek és kiadások egyeztetése, illetve rendezése 2002. I. féléve során folyamatosan megtörtént. A második félév elején az egyeztetések a minisztériumok közötti előirányzatok rendezetlensége miatt elmaradtak. A módosított előirányzatok rendezése után, majd az év végi zárások során az egyeztetések és rendezések megtörténtek.

Az intézmény éves költségvetési beszámolójának felügyeleti szervi felülvizsgálata megtörtént, a felügyeleti szerv által tett észrevételek - melyek elsősorban a szöveges beszámoló további kiegészítésére vonatkoztak - alapján a szükséges kiegészítéseket végrehajtották.

A mérlegtételek egyeztetése alapján megállítható hogy az intézmény 2002. december 31-i időpontra összeállított főkönyvi kivonatában a tőkeváltozások összege 551 E Ft-tal eltér az éves beszámolóban szereplő mérleg azonos elnevezésű sorában szereplő értéktől, ettől eltekintve a többi mérlegsor adatai megegyeznek az analitikus nyilvántartásokkal, illetve a mérleg fordulónapra összeállított leltárral.

Észrevételezni szükséges, hogy - a 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet 13/A. §-ában foglalt előírások ellenére - a megszűnt Szociális és Családügy Minisztériumtól az eszközök átvételére nem a tevékenység megszüntetésétől számított 60 napon belül összeállított záróleltár alapján került sor. Bár az átvett eszközök mennyiségileg és értékben megfelelnek a megszűnt Szociális és Családügyi Minisztérium által jegyzőkönyvvel átadott tételeknek, azonban a záró vagyonleltár hiányában nem lehet egyértelműen megállapítani azt, hogy a megszűnéskor az SZCSM tulajdonában lévő valamennyi eszköz hiánytalanul átadásra került-e.

Az ESzCsM-nek, mint a megszűnt SzCsM - bár jogszabállyal nem alátámasztható - jogutódjának kellett volna a hiánytalan vagyonátvételt - a vagyonleltár alapján - dokumentálni. Általánosságban is hiányolható, hogy a jogutód intézménynél a jogelőd intézmény záró beszámolója és záró leltára nem volt megtalálható.

A pénzforgalmi jelentés, illetve az azt alátámasztó nyilvántartások, illetve az egyedileg vizsgált kiadási és bevételi tranzakciók alapján megállapítható, hogy a minisztériumok átszervezésével kapcsolatos előirányzat-átadások kezelése az év során kisebb problémákat eredményezett, azonban ezeket az érdekelt minisztériumok egymás közötti megállapodásokkal átmenetileg rendezték. A 2344/2002 (XI. 13.) Korm. határozat a minisztériumok összevonásával kapcsolatos előirányzat átcsoportosításokat a megállapodásoknak megfelelően rendezte, az egyéb - így a fejezeti és az intézményi hatáskörű - előirányzat-átcsoportosítások a jogszabályi előírásoknak megfeleltek.

A könyvelésre került bizonylatokon túlnyomó többségben megtalálhatók a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben előírt igazolások. A meghatározott minta tételes felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a kötelezettségvállaló, az ellenjegyző, a teljesítést igazoló, a számfejtő és aláírásaik valamennyi ellenőrzött tétel esetében megtalálhatóak voltak.

A beruházások, a felújítások, illetve az egyéb értékhatárt elérő kifizetések esetében az államháztartási szervekre előírt közbeszerzési eljárás szabályait betartották. A kötelezettségvállalást megelőző, a megrendelés előfeltételét képező ajánlás bekérés, pályáztatás, illetve az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó utalás a vizsgált esetekben megtörtént.

Szabályosak voltak a munkabérekkel, illetve az ahhoz kapcsolódó adókkal és járulékokkal kapcsolatos kifizetések is. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a külföldi kiküldetések esetén az útielőlegek elszámolása több esetben egy-két hónapos késéssel történt meg.

A 2002. június havi pénztárbizonylatok tételes felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy szabályszerű, és a minisztérium pénzkezelési szabályzatának megfelelő volt az előlegek elszámolása, a pénztári be- és kifizetések bizonylatolása.

A kiadási és bevételi előirányzatok teljesítésének vizsgálata alapján megállapítható, hogy lényeges eltérések nem tapasztalhatók. Az ESzCsM Igazgatás a 2002. évi 4.259,0 M Ft módosított kiadási előirányzatának teljesítése 92,5%-os volt. Az eltérés - amelynek döntő része áthúzódó személyi juttatásokból és áthúzódó felújításokból és beruházásokból adódott - kötelezettségvállalással alátámasztott.

Az intézmény a bevételi előirányzatait 100,6%-ra teljesítette.

Az ESzCsM Igazgatás 2002. évi előirányzat-maradványa 473 727 E Ft, amely - a szöveges beszámolóban közölt adatok szerint - kötelezettségvállalással teljes mértékben terhelt.

Az ESzCsM 2002. évi költségvetési beszámolója - a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 11. §-ában és a 40-44. §-aiban előírt - kiegészítő mellékletet nem tartalmazza, így a beszámoló formailag nem felel meg a jogszabály előírásainak. Ugyanakkor megállapítható, hogy a beszámoló szöveges indokolása, valamint a beszámolóhoz csatolt mellékletek részben tartalmazzák azokat az adatokat és információkat, amelyeket a hivatkozott kormányrendelet a kiegészítő melléklet tartalmi követelményeként meghatároz. Véleményünk szerint a Kormányrendelet alapján a kiegészítő mellékletben a jelenleginél bővebb és részletesebb információkat kellene szolgáltatni a gazdálkodás lényeges elemeiről.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az EszCsM Igazgatás 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak csak részben felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét csak korlátozott módon mutatja, mivel a mérlegben/pénzforgalmi jelentésben/kiegészítő mellékletben feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a tapasztalt szabálytalanságok az intézményi beszámoló elutasítását nem indokolják. Az intézményi beszámoló megbízhatóságát befolyásolja, hogy:

• a mérlegben Tőkeváltozások mérlegsoron kimutatott - 67 191 E Ft megfelelt a valóságnak, hiszen a 2002. december 31-i időpontra összeállított főkönyvben a Tőkeváltozások főkönyvi számla értéke - 66 640 E Ft. Az eltérés 551 E Ft, amelynek oka nem volt dokumentált;
• nem állt módunkban meggyőződni arról, hogy az ESzCsM 2002. évi beszámolója teljes körűen (hiánytalanul) tartalmazta az év közben megszűnt SzCsM-től átvett eszközöket, mivel a vizsgálathoz szükséges záróleltár nem állt rendelkezésre.

Az előzőekben ismertetett korlátozó tényezőktől eltekintve, a vizsgálat nem tárt fel olyan lényeges hibát, amely a beszámoló valódiságát érintené.

Az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatainak - a 2002. évi XI. tv. alapján kialakított és a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. számviteli alapelveinek, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint összeállított - költségvetési beszámolójában a kiadási előirányzat összege 38 956,2 M Ft, a módosított költségvetési előirányzat 73 911,2 M Ft, a kiadási előirányzatok teljesítése 69 268,0 M Ft, míg a bevételi előirányzatok teljesítése 1452,7 M Ft volt.

A kormányváltás során, 2002 júniusában, a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium megszűnt, a szociális és családügyi feladatokat a korábbi Egészségügyi Minisztérium vette át, amely a 2002. évi XI. tv.-nek megfelelően 2002 júniusától Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium megnevezéssel és a kibővített feladatkörrel működött tovább.

Az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi költségvetési beszámolójában szereplő eredeti költségvetési előirányzat tehát a korábbi Egészségügyi Minisztérium és az átvett feladatoknak megfelelően a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium eredeti költségvetési előirányzatainak az összege.

A minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzata 2002. október 1-jén lépett hatályba. Az ESzCsM 2002. november 19-i hatállyal készítette el az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezeti költségvetése tervezésével, költségvetési beszámolójának összeállításával, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kötelezettségek és jogok gyakorlásának rendjéről szóló szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), amelyet a miniszter jóváhagyott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartásával és felhasználásával kapcsolatos szabályzatok az Egészségügyi Minisztériumban és a Szociális és Családügyi Minisztériumban is megfelelőek voltak. A minisztériumok összevonását követően, a korábbi belső szabályzatok alkalmazásával, a szakterületek szabályozottsága biztosítva volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok főkönyvi könyvelése a 2002. évben két önálló rendszerben történt, így a beszámoló alapját a két főkönyv összesített adatai támasztják alá. Ugyanakkor szükségszerű megjegyezni, hogy a vizsgált tételek esetében a két főkönyv nem jelentett olyan mértékű kockázati tényezőt, amely a beszámoló megbízhatóságát befolyásolná. Ez a helyzet 2003-ban már megszűnt, az év elejétől új számítógépes főkönyvi könyvelési rendszert alkalmaznak.

A pénzforgalmi jelentés, illetve az azt alátámasztó nyilvántartások, illetve egyedileg vizsgált kiadási és bevételi tranzakciók alapján megállapítható, hogy a minisztériumok átszervezésével kapcsolatos előirányzat-átadások kezelése jelentősebb problémákat nem eredményezett, az előirányzatok felhasználása - részben a már korábban megkötött szerződések alapján - tervszerűen, az eredetileg meghatározott szakmai céloknak megfelelően történt.

Az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi költségvetési beszámolója, illetve annak kiegészítő melléklete a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdésében előírt szöveges értékelést nem tartalmazza, különös figyelemmel arra, hogy 2002. év során - részben a kormányváltással is összefüggésben - több olyan esemény történt, amelyek hatásait célszerű lett volna szövegesen is bemutatni.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az ESzCsM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

A PM fejezet - a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai nélkül - eredeti kiadási előirányzata 136 263,9 M Ft volt, az OGY, kormányzati-, fejezeti- és intézményi hatáskörű módosítások után a módosított előirányzat 202 006,5 M Ft, a teljesítés 191 161,8 M Ft volt, a módosított előirányzat 94,6%-a.

A fejezet eredeti bevételi előirányzata 9974,3 M Ft, módosított előirányzata 21 225,3 M Ft, a teljesítés 21 678,2 M Ft volt. A módosított előirányzat 102,1%-ban teljesült.

A fejezet támogatásának eredeti előirányzata 126 289,6 M Ft, módosított előirányzata 149 271,3 M Ft, a teljesítés 162 498,5 M Ft volt, a módosított előirányzat 108,9%-a. (Az eredeti előirányzat a 2001. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. tv. által megállapított előirányzatot jelenti.) A támogatások módosított előirányzatot meghaladó teljesítését a Kvtv. 47. §-ában meghatározott előirányzat módosítás nélkül teljesíthető tételek okozzák.

A fejezet és egyes intézményei zárszámadási adatai és a kincstári beszámoló adatai között az egyezőség sem az előirányzatoknál, sem a kiadások és a bevételek teljesítésénél nem állt fenn. A költségvetési támogatás előirányzata a két beszámolóban megegyezett. (A 2002. évi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatban a fejezet és az intézmények beszámolóinak adatai jelennek meg.) Az Ámr. 146. §-ának előírásai alapján az intézmények tételesen rögzítették, és szövegesen indokolták az eltéréseket. A felügyeleti szerv a fejezeti szintre történő összesítést elvégezte és megküldte az ÁHH részére.

A fejezet az intézményeknek körleveleket adott ki a beszámoló és a zárszámadás elkészítése és felügyeleti szervi ellenőrzése érdekében, amelyek tartalma összességében megfelelt az Ámr. 149. § (2) bekezdésében és a PM által kiadott zárszámadási köriratban foglaltaknak.

A felügyeleti szerv az intézményi beszámolókat az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglaltak szerint felülvizsgálta, a felülvizsgálatot a beszámolók aláírásával dokumentálta. Az Ámr. 149. § (4) bekezdése alapján a beszámolók felülvizsgálata nem terjedt ki a költségvetési szerv nyilvántartásaiban szereplő adatok valódiságára. A jóváhagyás nem jelentette egyben azok valódiságának az elfogadását is.

A felülvizsgálat kiterjedt az intézmények alaptevékenységébe tartozó szakmai feladatok értékelésére az APEH és a VP esetében, amit a költségvetési szervek szakmai felügyeletét ellátó főosztályok készítettek el. A többi intézmény beszámolójára az érintett szakmai főosztályok észrevételt nem tettek. Továbbra sem határozták meg a szakmai értékelések szempontjait.

Az intézményi beszámolókat a K11-es program alkalmazásával, valamint a főkönyvi kivonatokkal való összevetéssel számszakilag ellenőrizték. Emellett a felügyeleti szerv felülvizsgálta a megállapított előirányzat-maradvány helyességét, egyeztette a szöveges és a számszaki beszámolót, a mérlegben a tárgyi eszköz értékét a 38-as űrlappal, valamint a tartalék egyezőségét az aktív és passzív számlák egyenlegével, egyeztette az aktív és passzív mérlegtételeket a főkönyvi kivonattal és a beszámoló megfelelő sorával.

A Kvtv. 10-12. §-aiban előírt befizetési kötelezettségek teljesítését az intézményi beszámolók, az intézményektől bekért, a befizetéseket részletező tanúsítványok és a fejezeti befizetési számla, valamint a főkönyvi kivonat összevetésével ellenőrizték. A felügyeleti szervi ellenőrzés megállapítása szerint az intézmények a befizetési kötelezettségeiknek eleget tettek.

A fejezet költségvetési intézményeinél a Kincstár által megnyitott előirányzat-felhasználási keret jellemzően elegendő volt a feladatok folyamatos ellátására, esetenként azonban szükség volt az időarányostól eltérő keret-előrehozásra, amelyek visszapótlás mellett történtek.

A VP céljutalom és járulékainak fedezetére 2002. január és február hónapra 300 M Ft, illetve 360 M Ft előirányzat-felhasználási keret előrehozását kérte, amit időarányos havi visszapótlás mellett engedélyeztek. A többi keret-előrehozás pótelőirányzat biztosításával összefüggésben történt jellemzően a PM igazgatása részére.

A PM igazgatása cím esetében a keret-előrehozások előirányzat-módosításokhoz kapcsolódtak (pl. a kormányzati struktúra változása miatti feladatátvételekhez és a minisztérium szervezeti és a feladatváltozásokhoz kapcsolódó, létszámnövelések fedezetére biztosított pótelőirányzatok biztosításával összefüggésben).

Az előfinanszírozási kérelmeket az intézmények írásban indokolták meg. Likviditási probléma miatti keret-előrehozás - a felügyeleti szerv által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott dokumentumok szerint - nem történt.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások vizsgálata alapján az ellenőrzés megállapította, hogy az előirányzat-módosítások, átcsoportosítások a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak (Áht. 24. § (2)-(3) bekezdés, 24/A. §) megfeleltek. A felügyeleti szerv az intézményi és a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításáról a jogszabályi előírásnak megfelelő analitikus nyilvántartást vezetett.

A kormányváltással összefüggésben a más fejezettől átvett feladatok előirányzat- és létszámszükségletét átcsoportosításokkal biztosították, amelyek a hatásköri előírásoknak megfeleltek és dokumentáltak voltak.

A központi költségvetés általános tartalékának 2002. évi felhasználására vonatkozó, 2243/2002. (VIII. 16.) Korm. határozat az egyes fejezetek feladataival összefüggő költségvetési többletkiadások támogatásáról a PM fejezeten belül a fejezeti kezelésű előirányzatok között jóváhagyott "Pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai" előirányzatot 1050 M Ft-tal megemelte.

A pótelőirányzatot a VP igénye alapján Csengersima, Beregsurány, Tiszasziget, Beremend és Rábafüzes határátkelőhelyek beruházási kiadásaira biztosították. Az intézmény igényét az EU-hoz történő csatlakozással összefüggésben az egységes határellenőrzési rendszer megvalósításáról szóló kormányzati koncepciót rögzítő 2013/2001. (I. 17.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásával indokolta, az egyes határátkelőhelyekre igényelt összegeket azonban kérelmében nem indokolta meg. A felhasználásról a felügyeleti szerv elszámoltatta az intézményt.

A fejezet a költségvetés céltartalékából (Kvtv. 5. §) a VP (1072,6 M Ft) és az ágazati célelőirányzaton belül "A főtisztviselői, illetve a központi tiszti kar illetményének finanszírozása" előirányzat a 2107/2002. (IV. 12.) Korm. határozat alapján 41,8 M Ft kiadási és támogatási előirányzat-emelésben részesült.

Előfordult, hogy pótelőirányzatot a teljesítést követően kért az intézmény a felügyeleti szervtől. Továbbá az előirányzatot jelentős összeggel (108,4 M Ft) az év utolsó hónapjában egészítették ki - szintén fejezeti hatáskörben -, aminek következtében az előirányzat-módosításból felhasználás már idő hiányában nem történt, az előirányzat-maradvány ugyanakkor növekedett, növelve a mérleg szerinti költségvetési tartalék záró állományát. Emellett tervezési hiányosság miatt is sor került pótelőirányzat biztosítására.

Az Ámr. 46. § (2) bekezdésével összhangban a fejezeti tartalék terhére történt előirányzat-módosításokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolta, a pótelőirányzatok dokumentáltak voltak. Egy esetben az előirányzat-módosítás dokumentumából nem volt közvetlenül megállapítható, hogy a fejezeti tartalékon belül a fejezeti általános tartalék, vagy a fejezeti céltartalék előirányzatát növelték, majd egyidejűleg csökkentették.

Az általános, illetve céltartalékból engedélyezett pótelőirányzatokról a fejezet felügyeleti szerve elszámoltatta az érintett intézményeket.

Előirányzatot nem töröltek és nem zároltak. A PM igazgatásnál kis összegű követelést nem engedtek el. Kincstári vagyont koncesszióba nem adtak.

Kiemelt előirányzatot a fejezet intézményei közül csak az APEH és a VP lépett túl, ami a Kvtv. 47. § (2) és (3) bekezdései alapján jogszerű volt.

A PM, a fejezet 2001. évi maradványát 2002. novemberében hagyta jóvá, ami nem felelt meg az Ámr. 66. § (1) bekezdésében előírt jóváhagyási határidőnek. A késedelem miatt a felügyeleti szerv sem tudta betartani az Ámr. 66. §. (4) bekezdésében előírt határidőt. Az előirányzat-maradvány késedelmes jóváhagyása évek óta visszatérő probléma, aminek megoldására az ÁSZ évente tett elmarasztaló megállapításai ellenére sem születik intézkedés. A 2001. évi maradvány jóváhagyásáról a szükséges dokumentáció rendelkezésre állt.

A 2002. évi maradványok a kimutatásokban jogcímenként elkülönültek, abból megállapítható volt a központi költségvetést megillető bevétel, az elvonásra felajánlott maradvány, ami megfelelt az Áht. 93. § (1)-(3) bekezdései előírásainak.

A PM, a fejezet 2002. évi előirányzat-maradványát a helyszíni ellenőrzés lezárásáig (2003. június 27.) nem hagyta jóvá, amiből következően 2003-ban is megsértette a hivatkozott jogszabályi előírást.

A fejezet 2002. december 31-ei mérleg szerinti eszköz- és forrásállománya  661 235,8 E Ft volt, ami a 2001. évi záró állományt 23%-kal haladta meg. A befektetett eszközállomány 589,4%-kal nőtt (a részesedések záró értéke az előző évi záró értékhez képest 648,8%-kal emelkedett). A forgóeszközök állománya - az egyéb követelések, ezen belül a különféle egyéb követelések állományának mintegy 93%-os csökkenése miatt - 11,2%-kal alacsonyabb volt.

A források mérleg szerinti záró állományát a 2001. évi záró állományhoz képest elsősorban a tartalékok 22,2%-os csökkenése, a saját tőke 24,9%-os és a kötelezettségek 67,3%-os növekedése befolyásolta. (Az induló tőke záró értéke a nyitó értékhez képest nem változott.)

A tárgyi eszközök nettó értéke mindössze 4,6%-kal emelkedett, ezen belül legjelentősebb mértékben (71%-kal) az ingatlanokon végzett beruházások, felújítások értéke növekedett.

A költségvetési beszámolók indokolása nem minden esetben felelt meg a zárszámadási körirat követelményeinek. A felügyeleti szerv a zárszámadási törvényjavaslat fejezeti szöveges indokolásában a hiányosságokat - saját tapasztalatai alapján - igyekezett pótolni.

A fejezet letéti számláján 2002-ben forgalom nem volt.

A fejezet a 2001. évi zárszámadás ellenőrzése során feltárt hibák felszámolásában előre lépett. Intézkedni kell azonban annak érdekében, hogy a minisztérium szakmai főosztályai a beszámolókat értékeljék, az intézmények pótelőirányzati igényeikhez minden esetben költségkalkulációt, részletes számításokat csatoljanak, az előirányzat-maradványokat a jogszabályban előírt határidőre hagyják jóvá.

A PM Igazgatás részére a Kvtv. 3805,8 M Ft kiadási, 356,5 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 3449,3 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 6588,0 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1266,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 5321,1 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 6057,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1304,2 M Ft, a támogatásnál 5321,1 M Ft volt.

A fejezeten belül az 1. cím a PM igazgatása, ami a központi költségvetési szervként működő, önállóan gazdálkodó Pénzügyminisztérium, a 2002. január elsején alapított és a PM-hez kapcsolt, részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű PM Nemzeti Programengedélyező Iroda (PM NAO Iroda) és a korábbi évekhez hasonlóan szintén a PM-hez kapcsolt, részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű PM Üzemeltetési Igazgatósága (PM ÜZIG) előirányzatait és teljesítési adatait tartalmazza. (A PM igazgatása cím helye a fejezeti struktúrában az előző évekhez képest nem változott.)

A minisztérium és a két részben önálló intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat, letéti számlával nem rendelkezik.

A Pénzügyminisztérium feladatait a 2002. év I. félévében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló - többször módosított 50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet, a kormányváltásra visszavezethetően 2002. év II. félévétől a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 140/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet, valamint egyéb jogszabályok és a jogi szabályozás egyéb eszközei alapján látta el. A PM ÜZIG feladatai 2002-ben 2001-hez képest nem változtak.

A PM NAO Iroda alaptevékenysége az előcsatlakozási eszközök projekt és pénzügyi lebonyolítási rendszerébe illeszkedve az EU által támasztott követelményeknek megfelelő és a magyar kormány által a PM feladatkörébe rendelt pénzügyi menedzsment feladatok ellátása, a strukturális és kohéziós politikákhoz kapcsolódóan a csatlakozást közvetlenül előkészítő és a csatlakozást követő pénzügyi lebonyolítási feladatok rendszerének megtervezése, és irányításának előkészítése.

A PM alapító okiratát aktualizálni kell a minisztérium feladataiban bekövetkezett változások miatt, továbbá ki kell egészíteni a szerv vezetőjének kinevezési rendjére vonatkozó előírásokkal, ami az Áht. 88. § (3) bekezdése alapján az alapító okirat kötelezően előírt tartalmi kelléke.

A minisztérium hatályos SzMSz-e átfogó, teljes körű korszerűsítést igényel, mivel a szervezet felépítése, főosztályi struktúrája és a szervezeti egységekhez kapcsolódó feladatok több területen átrendeződtek. A szervezeti változások csak a szakmai főosztályokat érintették, a gazdálkodási tevékenységet folytató szervezet, annak a minisztériumon belüli helye, felügyeleti rendje nem módosult.

Az alapító okirat és az SzMSz aktualizálása a helyszíni ellenőrzés ideje alatt folyamatban volt.

A gazdálkodó szervezet dolgozóinak munkaköri leírásai rendelkezésre álltak. Tartalmi hiányosságuk, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget esetenként általánosságban rögzítik.

Az Ámr. 14. §-ában előírt megállapodásokat a részben önálló intézményekkel megkötötték. A PM NAO Irodával kötött megállapodást módosítani kell, mivel a megállapodás szerint az irodának van kincstári és elemi költségvetése. Ténylegesen a szervezet kincstári költségvetéssel nem rendelkezik.

A gazdálkodó szervezet rendelkezik ügyrenddel. A szabályzatok közül a Számviteli politikát, az Értékelési- és a Leltározási szabályzatot kell néhány kérdés szabályozásával kiegészíteni. A gazdálkodáshoz szükséges egyéb belső szabályzatokat aktualizáltan léptették hatályba. A reprezentációs kiadási előirányzat felhasználásáról szóló szabályzatot ki kell egészíteni az állami vezetőkre vonatkozóan az előleggel való elszámolás határidejével.

A pénztáros 2001. május 28-án kelt "Felelősségvállalási nyilatkozatát" meg kell újítani, mivel az nem tér ki a PM NAO Irodának a minisztérium házi pénztárában kezelt pénzeszközére, egyéb értékeire vonatkozó anyagi felelősségvállalásra.

A PM és a PM ÜZIG beszámolójában és az ÁHH nyilvántartásában az előirányzatok megegyeztek, eltérés nem volt. A támogatás mindkét intézmény esetében megegyezett az ÁHH nyilvántartásával.

A PM igazgatása címen belül határidőre elkészült és a szerv vezetője jóváhagyta a 2002. évi PM és PM ÜZIG beszámolókat. A költségvetési beszámolón belüli kötelező egyezőségek fennálltak, a K11 programmal az ellenőrzés megtörtént. A felügyeleti szerv a beszámolót, annak mind számszaki, mind szöveges részét felülvizsgálta, ennek végrehajtásához dokumentumokat, tanúsítványokat kért be. Megvizsgálta továbbá a felügyeleti szervi nyilvántartások és a beszámolók közötti egyezőségeket. Az intézményi beszámolók és a főkönyvi kivonatok között az egyezőség fennállt.

A mérlegeket (PM, PM ÜZIG) leltárral alátámasztották. A leltározás folyamata nem felelt meg teljes körűen az előírásoknak, a leltározási szabályzatban előírt követelményeknek.

Leltározási utasítás nem készült, a leltározási ütemterv tartalmilag hiányos volt.

A leltározás, a lebonyolítás feltárt hiányosságai mellett a mérlegsorok valódiságának alátámasztására alkalmas volt. Az ellenőrzés hiányosságként állapította meg, hogy a tárgyi eszközök (nagyobbrészt hardverek) selejtezését követően a selejtezett eszközök hasznosítása (értékesítése) késedelmesen történt meg, a kiszámlázás a helyszíni ellenőrzés ideje alatt (2003. június) folyamatban volt. A mérleg nem tartalmazott lényeges, hibás állításokat.

A kötelezettségekről - kivéve a megrendeléssel vállalt kötelezettségeket - megbízható analitikus nyilvántartást vezettek.

Az előirányzatok növelésével a PM fejezet 2002. évi feladatainak ellátását összességében sem tartós, sem átmeneti likviditási probléma nem akadályozta. A PM ÜZIG ugyanakkor három alkalommal összesen 12,4 M Ft keret-átadást kért és kapott a PM-től működési célú pénzeszközátvétel címén. A keretátvételből pénzeszközátadás címén mindössze 2798 E Ft-ot utalt vissza a PM-nek, ami nem csak évközi, hanem éves szintű fedezethiányra utal.

Az előirányzat-módosításokról analitikus nyilvántartást vezettek. A módosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és dokumentáltak voltak. A módosításokról a PM igazgatása cím zárszámadásában tételesen beszámolt. Az ellenőrzés két esetben állapította meg, hogy az előirányzat-módosításra és a kapcsolódó keret-előrehozásra a teljesítést követően került sor.

A PM illetményszámfejtői helyi feladatainak ellátására az APEH Bérgazdálkodási Osztályát jelölték ki. A bevezetést követően a rendszer nem szolgáltatta időre az adatokat az adók-, járulékok elszámolásához, bevallásához. Az ellenőrzés megállapítása szerint a PM és a PM ÜZIG szeptembertől az adó és járulékok bevallását és befizetését a helyes összegben csak késedelmesen tudta teljesíteni (mintegy 15 M Ft befizetése önellenőrzéssel történt). A rendszeres személyi juttatások és járulékok vizsgálatakor az ellenőrzés ugyanakkor - a végrehajtott egyeztetéseknek és korrekcióknak köszönhetően - szabálytalanságot nem tapasztalt.

A megbízási szerződéseknél előfordult, hogy a megbízás tárgyát nem kellő konkrétsággal határozták meg, amiből következően ezekben az esetekben az ellenőrzés számára a ténylegesen elvégzendő feladat nem volt nyomon követhető.

A dologi kiadásokon belül a külföldi kiküldetések ellenőrzésekor megállapítottuk, hogy a külföldiek vendéglátását nem reprezentációs kiadásként, hanem a külföldi kiküldetés kiadásai között vették számba. A szabálytalan elszámolás a két pénzforgalmi jogcím valódiságát sérti.

A fejezeti kezelésű kormányzati beruházási előirányzatból a felügyeleti szerv szabályszerűen 282,2 M Ft támogatási előirányzatot csoportosított át a PM igazgatása címre.

A központi beruházások szakmai tartalmát, a megvalósítás módját, pénzügyi finanszírozását előzetesen felmérték és megtervezték, a "Beruházás ismertetőket" a jogszabályi követelményeknek megfelelően elkészítették. A felhasználások a beruházási engedélyekben jóváhagyott jogcímeken valósultak meg.

A szükséges bizonylatok (pl. kötelezettségvállalás dokumentuma, részszámla, számla) rendelkezésre álltak, azok adatai az analitikus nyilvántartásokkal és a főkönyvi elszámolásokkal megegyeztek. A kötelezettségvállalás és a kifizetés során az aláírási jogköröket hiánytalanul gyakorolták. A főkönyvi elszámolás során az üzembe helyezést követően a forgalmi számlákról a tételeket az állományi számlákra átvezették, az értékcsökkenést az előírásoknak megfelelően számolták el. Az előirányzat-módosítások és a felhasználás analitikus nyilvántartását és főkönyvi könyvelését dokumentáltan, ellenőrizhető módon folyamatosan vezették. A felhasználásról beruházási jogcímenként - a számszaki adatok mellett - szöveges beszámolót is készítettek.

A működési bevételek eredeti előirányzata 299,7 M Ft, módosított előirányzata 770,4 M Ft, a teljesítés 829,3 M Ft volt. Az eredeti előirányzat túlteljesítésének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a tervezés időszakában ismert többletbevételi lehetőségeket nem lehetett figyelembe venni a 2002. évre vonatkozó tervezési szabályok alapján. Az ellenőrzés a bevételek elszámolásának vizsgálata során szabálytalanságot nem tapasztalt.

A felhalmozási és tőkejellegű bevételek eredeti és módosított előirányzata 10,8 M Ft , a teljesítés 4,6 M Ft volt. Az előirányzattól elmaradó teljesítés oka a gépjárművek értékesítéséből beszedett alacsonyabb összegű bevétel volt.

A Magyar Államkincstár észrevétele és a törvényjavaslatban foglaltak szerint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek módosított előirányzata 125,6 M Ft, a teljesítése 121,4 M Ft volt.

A feltárt hiányosságok - figyelemmel a lényegességi küszöbre - nem kérdőjelezik meg a beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés megbízhatóságát, de megszüntetésük a minisztérium vezetése részéről intézkedéseket igényel.

A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetésének ellenőrzése során az ellenőrzés a beszámolóban szereplő adatokat hitelesnek találta. A PM és a PM ÜZIG az előirányzat-maradványt szabályszerűen, a PM az intézményi beruházási kiadások kötelezettségvállalással terhelt maradványát a valóságosnál 50 M Ft-tal magasabban mutatta ki.

A maradványt előzetes kötelezettségvállalással (pályázati kiírással) 2003-ban kötötték le, így az az Ámr. 66. § (10)-(11) bekezdései alapján az nem minősíthető kötelezettségvállalással terhelt maradványnak. A hiba a beszámolóban kimutatott 2002. évi előirányzat-maradvány valódiságát nem érinti. Tekintettel arra, hogy az 50 M Ft maradványt a pénzügyminisztérium integrált pénzügyi-számviteli rendszere kialakítására kívánják fordítani, ami a belső kontroll kockázatot csökkentené, az ellenőrzés a teljes összeg visszahagyását tartja indokoltnak.

A PM és a PM ÜZIG 2001. évi előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv - a PM késedelme miatt - 2002. december 4-én hagyta jóvá, ami nem felelt meg az Ámr. 66. § (4) bekezdése előírásának, amely szerint a maradványt a felügyeleti szervnek a tárgyévet követő év május 31-ig jóvá kell hagynia. A felhasználásról részletező nyilvántartás és a vegyes bizonylatok rendelkezésre álltak.

"Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a PM Igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A PM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok cím - Kvtv. 2001. évi végrehajtásáról szóló - 2002. évi XL. tv. 32. §-ában foglaltaknak megfelelő kiadási előirányzat 15 626,3 M Ft, a módosított kiadási előirányzat 20 277,3 M Ft, az előirányzat teljesülése 14 224,6 M Ft volt. A bevételi előirányzat 359,0 M Ft, a módosított bevételi előirányzat 7765,9 M Ft, az előirányzat teljesülése 5318,5 M Ft volt.

A támogatás előirányzata 15 267,3 M Ft, a módosított előirányzat 12 511,4 M Ft, a teljesülés 12 511,4 M Ft volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok címen beruházások, ágazati célelőirányzatok, ország-mozgósítás, segélyből megvalósuló programok, tartalékok kerültek meg tervezésre és valósultak meg. A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatrendszere az előző évhez képest alapvetően nem változott.

Az előirányzatok köre bővült: a Főtisztviselők illetményének finanszírozása, a Magyar Államkincstár Rt. működésének finanszírozása, az Államadósság Kezelő Központ Rt.-nél képződött osztalék elszámolása, a Diákhitel Központ Rt. működési támogatása, a Pénzügyi információs rendszerek fejlesztése, a Pénzügyi ellenőrzés twinning program, a kincstári vagyonnal összefüggő egyéb ingatlanfejlesztési feladatok, az Állami vagyonkezelési beruházások előirányzatokkal. Az Ország-mozgósítás előirányzat az Ámr. 4. sz. melléklete alapján 2002. évben nem tartozott a feladatfinanszírozású előirányzatok körébe.

A PM hatályos SzMSz-e alapján a fejezeti kezelésű előirányzatokat a Fejezeti Költségvetési Osztály (FKO) kezeli. Az FKO Ügyrendje szerint az FKO feladatkörébe tartozik a PM fejezet fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése, felhasználása és elszámolása. Az FKO, mint felügyeleti szerv a PM fejezet meghatározott költségvetési előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásról való elszámolásért, a kiadott intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséért, ezek szabályozásáért is felelős. A PM 1999. szeptember 7-ei keltezésű alapító okirattal rendelkezik, amely nem tartalmazza a vezetők kinevezési rendjét.

A PM, a többször módosított, 3/1998. pénzügyminiszteri utasítással kiadott SzMSz-szel rendelkezik, amelyben a bekövetkezett szervezeti, jogszabályi változások, módosítások átvezetése nem történt meg.

Az SzMSz tartalmazza az FKO feladat- és hatáskörét. Az FKO előző évhez képest változatlan szervezeti formában működik, a vezetésben és a munkatársak körében személyi változás nem történt. Az FKO 6996/2001. számú, 2001. március 1-jén hatályba léptetett Ügyrenddel bír. A PGF Ügyrendje nem állt az ellenőrzés rendelkezésére. A FKO Ügyrendjének 2002. január 1-jén hatályba léptetett, 4. számú melléklete módosította az intézményi változást, illetve az FKO irányítása alá tartozó intézmények körét. Az Ügyrend 2. sz. mellékletét képezi a Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje, melyet a közigazgatási államtitkár 2001. évre jóváhagyott, míg 2002. évre vonatkozóan Függelékkel egészített ki. A Függeléket a vizsgált időszak vonatkozásában nem aktualizálták. Az FKO Ügyrend 2. sz. mellékletét képező Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje nem tartalmazza teljes körűen a fejezeti kezelésű előirányzatokat.

Az FKO a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában rendelkezik Számviteli politikával, Számlarenddel és Számlatükörrel, Bizonylati albummal és Bizonylati renddel, nem rendelkezik Leltározási és leltárkészítési szabályzattal és Eszközök és források értékelési szabályzattal. A Leltározási és leltárkészítési szabályzat 2003. évre vonatkozóan (a helyszíni ellenőrzés során) már elkészült. Az FKO a Számviteli politikában rögzített formában, kettős könyvviteli rendszerben vezeti pénzforgalmi nyilvántartásait és készíti el a költségvetési beszámolót. A Számviteli politikában, a 2002. gazdasági év vonatkozásában nem fogalmazták meg, hogy mit tekintenek lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős és nem jelentős összegnek, nem határozták meg a mérlegkészítés időpontját, azonban a kiegészítést a 2003. évre vonatkozóan (a helyszíni vizsgálat során) elkészítették.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendje jogcímcsoportonként tartalmazza az előirányzatok célját, a program kezdő és záró időpontját, a pénzügyi elszámolás határidejét, az előirányzat felett rendelkezők és a teljesítés igazolására jogosultak körét. A vizsgált időszakban a teljesítésre jogosultak körének naprakész átdolgozása azonban nem valósult meg teljes körűen. Az FKO munkatársai részletes munkaköri leírással rendelkeznek.

Az FKO Ügyrendjének megfelelően határidőben, szakszerűen elkészíti a szabályozásnak megfelelően feladatonként és részprogramonként külön-külön, a Vótumot, a Belső bizonylatot és a Betétlapot, a Beruházás-ismertetőket, a Beruházási finanszírozási alapokmányokat, a Feladatismertetőket és a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratokat.

A vizsgált tételek alapján megállapítható, hogy a feladatismertetőt és a beruházás-ismertetőt az Ügyrendben meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár hagyta jóvá. A több évet átfogó feladatvállalás esetében a finanszírozási okmányt a szabályozásnak megfelelően, évenként külön-külön elkészítették. Az FKO 2002-től hatályos Bizonylati renddel és Bizonylati albummal rendelkezik, amelyek nem tartalmazzák teljes körűen az alkalmazott bizonylatok körét.

A pénzügyminiszter 2001. december 28-án az Áht. 88. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, 2002. január 1-jei hatállyal megalapította a Pénzügyminisztérium Nemzeti Programengedélyező Irodáját (NAO).

Az Alapító okirat alapján a NAO alaptevékenységébe tartoznak többek között az EU csatlakozással kapcsolatos pályázatokkal összefüggő adminisztrációs feladatok. A NAO késve, 2002. május 31-én elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzattal rendelkezik, amely nem tartalmazza az Ámr. 10. § (4) b) pontja szerint, hogy a NAO kisegítő, kiegészítő tevékenységet nem végez és az e) pontja szerinti feladatmutatók megnevezését, körét, az általános forgalmi adó alanyiság tényét, továbbá a 10. § (5) bekezdés szerinti belső szabályzatok felsorolását. A NAO munkatársai munkaköri leírásokkal rendelkeznek, amelyek azonban nem tartalmazzák, hogy a munkakört ellátó azt megismerte és magára nézve kötelezőnek elismerte.

A NAO 3108/7/2003. szám alatt a HU9905-01 és HU0105-01 Phare programok felhasználásáról számszaki és szöveges beszámolót készített, melyet a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály (PGF) részére megküldött. A NAO-ban a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a szerződések, számlák, dokumentumok angol nyelven álltak rendelkezésre, annak ellenére, hogy egy korábbi ÁSZ ellenőrzés megállapította a magyar nyelvű fordítások hiányát. A hitelt érdemlő fordítás hiányában nem állapítható meg a számla, szállító levél, igazolás adattartalmának azonossága. A beszerzett, befektetett eszközökről állományba vételi bizonylatot a NAO nem állított ki.

A Pénzügyi Ellenőrzések Főosztálya a PM SzMSz-ében nem jelenik meg, míg Ügyrendje jelenleg jóváhagyás alatt áll. A szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egységek Ügyrendje az ellenőrzés részére nem volt biztosítva.

A Kárrendezési célelőirányzatok a Kvtv. 47. § (1) bekezdés 1) pontja alapján a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai körébe tartoznak. A kárrendezési célelőirányzatokat kezelő Támogatásokat és Járulékokat Kezelő Szervezet (TJKSZ) gazdálkodásával kapcsolatos feladatmegosztást a 4755/2000. szám alatt a TJKSZ és a Magyar Államkincstár Rt. 2001. január 1-jével léptette hatályba. A TJKSZ a célelőirányzatok vonatkozásában a nyilvántartást, könyvelést számítógépes támogatottság mellett, a TJKSZ által készített számítógépes programok alkalmazásával látja el.

Egy korábbi ÁSZ ellenőrzés megállapította, hogy a számítógépes programok leírásai nyomtatott formában nem álltak rendelkezésre és azok védettsége nem volt dokumentálva. A számítógépes programok szakértő általi bevizsgálása - a TJKSZ igazgatójának tájékoztatása alapján - a helyszíni vizsgálat során folyamatban volt.

A PM 8719/1999. sz. alatt rendelkezik Szoftver szabályzattal, amelynek hatálya nem terjed ki a PM valamennyi területére, továbbá nem rendelkezik az informatika vonatkozásában Informatikai katasztrófa tervvel, Információ biztonságpolitikai szabályzattal és Információs eszközök használati tervvel.

A VPOP Beruházási körbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat is kezel. A fejezeti kezelésű előirányzatok szervesen beépülnek a VPOP intézményi beszámolójába. A helyszíni vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a VPOP rendelkezik hatályos Számviteli politikával, Számlarenddel, Számlatükörrel, Leltározási és leltárkészítési szabályzattal, Pénzkezelési szabályzattal.

A fejezeti kezelésű előirányzatokról az FKO a jogszabályi előírásoknak megfelelő határidőre eleget tett beszámolási kötelezettségének.

Az FKO a Számlarendben, Számlatükörben előírt állományi számlákat, előirányzat-számlákat, előirányzat-teljesülési számlákat alkalmazta a számlakijelölések során. Az analitikus nyilvántartások nem zárt rendszere az FKO számára többletfeladatot jelentett. Év végén a főkönyvi számlák zárását elvégezték, a forgalmi számlák állományi számlákra való átvezetése megtörtént.

A fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. december 31-ei záró mérlege - a főkönyvi kivonata és az analitikai adatok a kincstári adatállománnyal egyezően - 12 179,3 M Ft volt. A fejezetek közötti feladatátcsoportosításról kiadott 2362/2002. (XII. 5.) Korm. határozat alapján a záró állomány növelésére került sor 564,8 M Ft értékben, így a módosított 2002. január 1-jei nyitó állomány 12 744,1 M Ft volt. A 2002. évi mérleg eszközök és források záró egyenlege, a főkönyvi kivonat és az analitikus nyilvántartások egyenlege 7878,8 M Ft értékben megegyezett. Az FKO a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolójának adatait a Kincstárral a Költségvetési beszámolórendszer alkalmazásával egyeztette, eltérést nem állapított meg.

A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése a költségvetési beszámoló készítésére kötelezettek számára előírja a leltározást. Az FKO nyilvántartások alapján, egyeztetési módszerrel elvégezte a leltározást. Az eszközök és források körében leltári hiányt és leltári többletet nem állapított meg. Az FKO 2002. év vonatkozásában nem rendelkezett Leltározási és leltárkészítési szabályzattal, az alkalmazandó bizonylatok körét a Bizonylati album és Bizonylati rend nem tartalmazta.

Az Aktív és passzív pénzügyi elszámolások vonatkozásában a TJKSZ december 31-i fordulónappal leltározást végzett és egyezőséget állapított meg. A TJKSZ a Kárrendezési előirányzatok vonatkozásában Leltározási és leltárkészítési szabályzattal nem rendelkezett.

A Mérleg eszköz és forrás oldala 7878,8 M Ft értékben megegyezett. Az eszközök 26,6%-a befektetett eszköz, 73,4%-a forgóeszköz volt. A források 27,5%-a saját tőkeelem, 70,1%-a tartalék, 2,4%-a kötelezettségek körébe sorolt. A beruházások, felújítások állománya a fejezeti kezelésű előirányzat teljesítéshez szükséges számítástechnikai, irodai másoló, sokszorosító felszereléseket, eszközöket, berendezéseket tartalmazott.

Az Egyéb tartós részesedések állományának növekedését a Kincstár. alaptőkéjének emelése (300,0 M Ft) indokolta. Korábban két ÁSZ jelentés is megállapította, hogy a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap megszűnésekor 815,5 M Ft tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány az 1091. szektor beszámolójában szerepel. Az ÁKK Rt. 781/2003. sz. ügyirata alapján a Kárrendezési Alaptól átvett/átadott államkötvény állomány csökkentette az államadósság állományt, mivel a kötvények a kibocsátó tulajdonába visszakerültek, a törlesztő szelvényeket megsemmisítették, a fennmaradó állomány jóváírásra került az állam KELER-nél vezetett értékpapír-letéti számláján. Az értékpapír állományt az FKO a mérlegből a Tőkeváltozásokkal szemben kivezette.

Az Adósok állományában az Országos Játékalap megszűnésétől, közel egy évtizede szerepel a Mérlegben (261,4 M Ft), amely analitikus kimutatással alátámasztott volt. Az egyéb követelések állománya 2001-ben 3,1 Mrd Ft volt. A V-23/1998. és a V-1-44/2002. számú ÁSZ jelentés a követelés 1091. szektor beszámolójában történő megjelenítését észrevételezte. A követelések állománya a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap megszűnésekor, a központi költségvetéssel szembeni 1,4 Mrd Ft és az ÁPV Rt.-vel szembeni 1,7 Mrd Ft követelést tartalmazta. Az egyéb követelésállomány nyilvántartás szerinti kivezetése az állományból megtörtént. A Kvtv. 2001. évi végrehajtásáról szóló 2001. évi XL. tv. 20. §-ának előírása alapján a központi költségvetésnek a fennálló 1,4 Mrd Ft összegű kötelezettségét nem kell megfizetnie, valamint az ÁPV Rt. Kárrendezési célelőirányzattal szemben 2001. december 31-én fennálló 3,6 Mrd Ft kötelezettségét elengedte.

Az elszámolási számlák egyenlege számlánkénti bontásban tartalmazza valamennyi előirányzatkeret-felhasználási számla 2002. december 31-i állományát (5521,8 M Ft), amelyet az FKO a Kincstárral egyeztetett. Az Aktív pénzügyi elszámolások a Kárrendezési célelőirányzat 2002. december 31-éig nem rendezett, 2002-ben kifizetett postaköltségét tartalmazza.

Az Induló tőkét a tárgyidőszakban az alapító saját hatáskörében nem változtatta, az a szabályozásnak megfelelően megegyezik az előző évi állománnyal. A Tőkeváltozásokat kiemelten eszközök térítésmentes átadása, eszközbeszerzés, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány kivezetése, követelések törlése okozta, záró állománya 227,8 M Ft volt.

A Költségvetési tartalék összege egyeztetéssel és az analitikus nyilvántartások alapján is helyesen került megállapításra. Az előirányzat-maradvány megállapítása a kiadási megtakarítás és a bevételi lemaradás összevonásával történt meg, figyelembe véve az előző évi maradványok tárgyévi felhasználását is. Rendszerbeli hiányosság, hogy a Kincstár az előirányzat-maradványok megjelenítését nem tudja az FKO-val azonos szempont szerint kezelni.

Az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománya (189,5 M Ft), a bázisidőszakhoz képest nem változott, amely (több éve) az Országos Játékalap (OJA) és a Gépjármű Felelősségbiztosítási Kárrendezési Alap (GFKA) megszűnésekor az FKO beszámolójában megjelenített kötelezettségeket tartalmazza. Az FKO-n analitikus nyilvántartás nem állt rendelkezésre. A kötelezettséget a mérlegsoron több éve rövid lejáratú kötelezettségként jelenítik meg. A követelések több évet érintő, éven túli részét helyesen a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, rövid lejáratú kötelezettségként a tárgyévet követő évet terhelő tartozások, részletek mutathatók be.

A költségvetési passzív átfutó elszámolások a Kárrendezési célelőirányzat megtérülő, ún. regressz bevételeit tartalmazza. Az FKO elvégezte az előirányzat-maradvány levezetését és megállapította annak 2002. december 31-i állományát (5522,6 M Ft), amelyből 2168,4 M Ft kötelezettségvállalással nem terhelt. A tárgyévi előirányzat-maradvány jóváhagyása a helyszíni vizsgálat során még nem történt meg, annak ellenére, hogy a tárgyévet követő május 15-ig a maradvány jóváhagyása a Pénzügyminisztérium feladata (Ámr. 66. § (1) bekezdés alapján).

A Pénzforgalmi jelentés szerkezete, felépítése a költségvetéssel azonos. Az előirányzat és előirányzat-teljesülési adatok a főkönyvi kivonattal azonos szerkezetben, tartalommal, a Számlarend, Számlatükör előírásainak figyelembevételével készültek. A pénzforgalmi jelentés tájékoztató adatai a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában jól hasznosuló adattartalommal nem rendelkeztek. Az előirányzat-átcsoportosítások kellően dokumentáltak voltak.

A beszámoló részét képező Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések előirányzata és teljesítése űrlap a módosított előirányzat és az előirányzat-teljesítés Ingatlanok vásárlása, létesítése soron a vásárolt ingatlanok és földterületek értéke helytelenül, együttesen jelent meg. Az együttesen történő megjelenítés nem felel meg a Számviteli politikában, Számlarendben, Számlatükörben foglaltaknak, de ez lényegesen nem befolyásolja a beszámoló hitelességét, megbízhatóságát, mivel az Előirányzat és Előirányzat-teljesítés együttes összegét nem befolyásolja.

A fejezeten belül történő átcsoportosítást a szabályozásnak megfelelően hajtották végre. Az átcsoportosítást a közigazgatási államtitkár engedélyezte, a PGF vezetője valamennyi döntést ellenjegyzett, a szükséges bizonylatokat szakszerűen állították ki. A Céltartalék az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésére szolgáló 3017,0 M Ft eredeti kiadási és támogatási előirányzat tárgyévben teljes mértékben felhasználásra került.

A 2393/2001. (XII. 28.) Korm. határozat megváltoztatta a költségvetési címrendet. E határozat teljesítése során kidolgozott program végrehajtása érdekében az előirányzat 34,6%-át (1044,1 M Ft) a Fővárosi és a TÁH-ok átvétele során a működési költségvetés előirányzat csoportra, míg a 34,7%-át (1045,7 M Ft) az ÁHH megnövekedett alapfeladat-ellátásának lebonyolítására jóváhagyott 100 fős létszámtöbblet személyi juttatásainak és járulékainak fedezetére fordították. A PM NAO működésének támogatására (részletes költségkalkulációt mellékelve) a céltartalék terhére az előirányzat 4,2%-át biztosították (128,5 M Ft).

A Kvtv.-nek a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 101. § (11) bekezdés e) pontja alapján történő módosítása alapján a Diákhitel Központ Rt. működésének finanszírozására 2120,0 M Ft előirányzat átcsoportosításban részesült. A FB által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott, 20448/1/2002. számú Feljegyzés alapján a Diákhitel Központ Rt. 2002. évi és 2003. évi költségtervét 2002. november 5-én elkészítette. Az átadott előirányzat informatikai rendszer vagyonkezelői jogának átvételére, a hitelt felvevő hallgatók felé fel nem számolt kockázati prémium és működési költséget fedező prémium ellentételezésére és további működési költség fedezésére szolgál.

Sajátos helyzettel bír a Pénztárak Garancia Alapja támogatása, működése. A helyszíni ellenőrzés során még nem állt rendelkezésre elfogadott beszámoló. A vizsgálat rendelkezésére bocsátották azonban a 2001. évi éves beszámoló könyvvizsgálói véleményének másolati példányát, amely szerint a 2001. évi beszámoló az Rt. 2001. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adott, az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban volt. Az FKO biztosította a havi ütemezésnek megfelelő támogatás utalását. Az FKO Felhasználási rend 25. pontja szerint a támogatás fokozatosan csökkenő mértékű, ennek ellent mond a Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzat-tendencia, mivel 2001. évet bázisnak tekintve, a 2002. évben a támogatás mértéke növekedett (0,16%-kal). A Pénztárak Garancia Alapjának beszámolója alapján a felhasználás nem volt összhangban Kvtv.-ben jóváhagyott felhasználási renddel.

A központi költségvetés általános tartaléka terhére a 2243/2002. (VIII. 12.) Korm. határozat alapján a Kincstár finanszírozására 1200,0 M Ft, a Pénzügyi költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásaira 1050,0 M Ft fejezeti kezelésű előirányzatok körébe történő átcsoportosítását rendelték el.

A Kincstár finanszírozására rendelt előirányzatot (1200,0 M Ft) teljes mértékben a Kincstár rendelkezésére bocsátották. A Pénzügyi költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásaira fordítható, módosított előirányzat 2002. évben 1023,4 M Ft volt. Az előirányzat megvalósítója a VPOP és a PM Igazgatás cím volt.

A 2001. évben, a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat a központi költségvetés 2001. évi általános tartaléka terhére 673,0 M Ft átcsoportosítását rendelte el az ÁHH informatikai fejlesztésére, amelyhez beruházás-ismertető, beruházásfinanszírozási alapokmány kiállítására későn, 2002 októberében került sor 353,8 M Ft összegben. A csatolt kalkuláció alapján szervert, memóriát, nyomtatókat, PC-ket kívánnak a jövőben beszerezni. A 319,3 M Ft maradvány kötelezettségvállalással nem terhelt, önrevízió keretében elvonásra ajánlották fel.

Feladatelmaradás fedezetbiztosítás hiánya miatt - a fejezeti kezelésű előirányzatok körében - a tárgyidőszakban nem volt. A módosított kiadási előirányzat 70,15%-ban teljesült. Az előirányzatok teljesülése nagy eltéréseket takar.

Teljes mértékben felhasználásra került pl. a Főtisztviselői és központi tisztikar illetményének finanszírozása fejezeti kezelésű előirányzat. A költségvetési fejezetek év közben felmerülő, rendkívüli beruházási igényeinek kielégítését szolgálja az Állami beruházási intervenció fejezeti kezelésű előirányzat, amely 99%-ban került átcsoportosításra.

Az átlagos felhasználási mértéket nem érte el pl. a VPOP által megvalósításra kerülő Röszke autópálya-határátkelőhely, amelynek létrehozását a Budapestet Belgráddal összekötő ún. Helsinki folyosó megépítése tette szükségessé. A 2002. évi maradvány (213,9 M Ft) 14,9%-a kötelezettségvállalással terhelt volt. Ártánd határátkelőhely rekonstrukcióját a megnövekedett forgalom zavartalan ellátása tette indokolttá (forgalmi sávokat, újabb útlevélkezelő helyeket alakítottak ki stb.). Az előirányzat 19,6%-a került felhasználásra.

A VPOP 2003. március 15-étől, szervezeti egységein belül 23/2002. (III. 15.) sz. VPOP utasítással hozta létre a Közbeszerzési Osztályt. A VPOP beszámolója alapján a Közbeszerzési Osztály összesen 22 db közbeszerzési eljárást folytatott le.

A fejezeti általános tartalék központilag kezelt előirányzat, amely az előre nem tervezhető feladatok finanszírozására szolgál. A vizsgált tételek mindegyikénél a felhasználásra irányuló javaslatot az FKO készítette elő, amelyet a szabályozásnak megfelelően a PGF vezetőjének ellenjegyzése mellett a közigazgatási államtitkár hagyott jóvá. A felhasználásról 11 eseti döntés született.

Az 1206/2003. PGF ügyirat alapján 2003. január 15-én a PGF főosztályvezetője felkérte valamennyi, a 2002. évi tartalékból, illetve céltartalékból előirányzat-módosításban részesült szervezeti egységet, hogy azok felhasználásáról elszámolást készítsenek. A rendelkezésre bocsátott iratanyagok alapján megállapítható, hogy a PM Igazgatás a felhasználásról 2003. február 6-án részletes számszaki beszámolót készített.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat jellemzően a Kvtv.-ben, egyéb jogszabályokban, a döntésre jogosultak által megfogalmazott célra használták fel.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a fejezeti kezelésű előirányzat szakmai céljait valósította meg pl. a Kárrendezési célelőirányzatok köre (2800,0 M Ft eredeti előirányzat), az Ország-mozgósítás (420,0 M Ft eredeti előirányzat), a Főtisztviselői illetmények (6,7 M Ft módosított előirányzat) finanszírozása, a Kiszombor személyforgalmi határátkelőhely (533,7 M Ft módosított előirányzat) jogcímcsoport, fejezeti kezelésű előirányzat.

A Nyugdíjas nyilvántartás informatikai fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat megvalósítására a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat 2001. év végén 500,0 M Ft-ot biztosított, 2001-ben beruházási alapokmány nem készült. Az előirányzat 2002. évben az APEH részére átcsoportosításra került, felhasználásáról az APEH 2002. évi pénzügyi beszámolója nem tartalmaz információt. Az FKO felkérte az APEH-ot a beszámoló kiegészítésére.

Nem valósult meg az eredeti célkitűzés az Egészségügy társfinanszírozási rendszerének fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat esetében. Az Egészségügy társfinanszírozási rendszerének fejlesztésére 2001. évben a 2378/2001. (XII. 18.) Korm. határozat a központi költségvetés 2001. évi általános tartaléka terhére 100,0 M Ft átcsoportosítását rendelte el.

A PGF 17399/8/2002. számú feljegyzése alapján a program meghiúsulása miatt az előirányzat felhasználására nem került sor, és javasolta annak PM Igazgatás címre történő átcsoportosítását, azonban részletes szakmai feladatokat nem fogalmazott meg, gazdaságossági számítás nem készült. A 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat az előirányzat-maradvány fejezeten belüli átcsoportosítását elrendelte.

Nem teljes mértékben az eredeti célkitűzés szerint történt a Pénzügyi információs rendszer fejlesztési célt kitűző, a Kvtv.-ben biztosított 818,0 M Ft előirányzat felhasználása, mivel a Kormány az 1192/2002. (XI. 7.) Korm. határozatával 257,8 M Ft átcsoportosítását rendelte el a 2002. évi árvíz még nem rendezett kárainak enyhítésére.

A támogatási összegek pénzügyi, számviteli ellenőrzését az FKO által azon fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában végzik, amelyeknek lebonyolítása a fejezeten belül valósul meg, pl. a határátkelőhelyek vonatkozásában a VPOP, a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai esetében a VPOP és a PM Igazgatás, a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatoknál a PSZÁF, az EU fiskális programjában való részvételnél a PM Igazgatás költségvetési beszámolójában jelenik meg az előirányzat felhasználás, így a PM FKO fejezeti hatáskörben ellenőrzi azt.

A támogatási összegek pénzügyi, számviteli ellenőrzése az FKO által nem valósul meg azoknál a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, amelyek az államháztartási körön kívülre kerülnek, illetve más fejezet részére kerülnek átadásra. A támogatásban részesülő intézmények (pl. PM Igazgatás, VPOP, APEH, TJKSZ) 2002. évi költségvetési beszámolójukat megküldték a Pénzügyminisztérium részére, amelyre az érintett, szakmai felügyeletet ellátó főosztályok érdemi észrevételt nem tettek.

A pénzügyminiszter által alapított, a Magyar Köztársaság tulajdonában álló részvénytársaságok esetében eltérő szabályozás hiányában a számvitelről szóló 2000. évi C. tv., az 1997. évi CXLIV. tv. a gazdasági társaságokról határozza meg a beszámoló elkészítésének határidejét, formáját, módját.

A felügyeleti és a függetlenített belső ellenőrzést a PM Ellenőrzési Szabályzata alapján az Ellenőrzési Főosztály két szervezeti egysége, a Felügyeleti Ellenőrzési Osztály és a Belső Ellenőrzési Osztály látja el. A rendelkezésre bocsátott iratanyagok alapján az Ellenőrzési Főosztály 2002. évben ellenőrizte a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások beruházásai, a 2001. évi fejezeti és céltartalék felhasználását a TÁH-ok és az ÁHH vonatkozásában. Kisebb hiányosságoktól eltekintve szabálytalanságot nem állapított meg.

Az FKO Ügyrend 2. sz. melléklete alapján a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok a központi beruházások és az Ámr. által tételesen bevont előirányzatok köre.

A PGF 2003. évben felkérte a VPOP-t, hogy előre meghatározott szempontok szerint a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz tartozó határátkelőhely-beruházások megvalósításáról értékelést készítsen. A VPOP ezen kötelezettségének 2002. május óta eleget tesz. Az Ámr. 4. sz. melléklete a vizsgált időszakban a feladatfinanszírozású fejezeti kezelésű előirányzatok körébe az EU fiskális programjában való részvétel, az ACQUIS adaptációja és adórendszer harmonizációja előirányzatokat sorolta.

A feladatfinanszírozásba vont előirányzatokat a szabályozásnak megfelelően erre elkülönített számlán tartják nyilván.

A költségvetés jóváhagyását követően az FKO szakszerűen elkészítette a Beruházás-ismertetőt, a Beruházás Finanszírozási Alapokmányt, a Feladatismertetőt és Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot, amelyet az előírt formában a Kincstárhoz benyújtott.

Az Ügyrend 2. pontja alapján az EU-s csatlakozási eszközöket érintő feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok programokmányait a PHARE Titkárság készíti el. E feladatokat a 2001. december 28-án, az Áht. 88. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 2002. január 1-jétől a NAO látja el. Az előirányzat felett rendelkező személyében bekövetkezett változásokat az Ügyrendben nem vezették át.

Az EU fiskális programjában való részvétel előirányzat a tagdíj hazai fedezetének biztosítására szolgál. A Társulási Tanács 2002. szeptemberében hozott határozatot, az előirányzat célnak megfelelő felhasználására nem került sor. A fizetendő tagdíjak fajtájáról, mértékéről, stb. írásos dokumentum nem állt rendelkezésre. A módosított előirányzat 39,6 M Ft-ból 1,9 M Ft külföldi tanulmányút kiadásait fedezte. Az ACQUIS adaptációja és az adórendszer harmonizációja program 2002. évi, Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzatát, 359,0 M Ft-ot 725,3 M Ft-ra módosították, a tárgyévi teljesülés 503,3 M Ft volt.

A Kincstár az Engedélyokiratot, Alapokmányokat befogadta, a Kincstár és az FKO az előírt egyeztetéseket rendszeresen elvégezte.

A fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti bevételi előirányzata 359,0 M Ft, a módosított bevételi előirányzat 7765,9 M Ft, a módosított előirányzat tényleges teljesülése 68,5%-os. A Phare programok megvalósítása során a felhasznált támogatással azonos mértékű, 1274,0 M Ft bevételi előirányzat-növelésre került sor. Az ÁKK Rt.-nél képződött osztalék 91,7 M Ft bevételként történő elszámolására a bevételi előirányzatot növelték.

A Kárrendezési célelőirányzaton a Kvtv. 2002. évben bevételi előirányzatot nem hagyott jóvá annak ellenére, hogy a Kárrendezés megtérülő, ún. regressz bevételei az államháztartás bevételét képezik és jól tervezhetőek. A PGF az Ámr. 109. § 11. bekezdése alapján a központosított bevétel nemzetgazdasági számlára történő utalását rendelte el.

A bevételek a TJKSZ által nem kerültek előírásra. Az elő nem írt bevételek elengedésére sor került: 12 db ún. kisösszegű követelést 0,4 M Ft értékben és 37 db szociális helyzet, elhalálozás, eredménytelen végrehajtás miatt ún. nem kis összegű követelést 8,6 M Ft értékben engedtek el. A követelések és elengedésük nem jelenik meg a főkönyvi könyvelésben. Az elmúlt évi zárszámadás során az ÁSZ ellenőrzés megállapította, hogy a követelések elengedése a TJKSZ-nél nem szabályozott. A TJKSZ igazgatója 2003. évben elrendelte a követelések elengedése belső szabályozásának elkészítését.

Az FKO a fejezeti kezelésű előirányzatokról előirányzatonként analitikus nyilvántartást vezet. A költségvetési előirányzatokat az előirányzatok típusa, a módosító hatásköre szerint is megjelenítette. A költségvetési előirányzatok egyeztetését az FKO elvégezte. A 15 626,3 M Ft eredeti előirányzatot az Országgyűlés hatáskörében 2120,0 M Ft-tal, a kormány hatáskörében 701,2 M Ft-tal növelte, a felügyeleti hatáskörű módosítás 1829,7 M Ft volt. A 4651,0 M Ft előirányzat-növekedéssel a módosított tárgyévi előirányzat (20 277,3 M Ft), amely 70,15%-ra teljesült.

Az előirányzat-átcsoportosítások során figyelembe vették a Kvtv., az Áht. és az Ámr. vonatkozó rendelkezéseit.

Az előirányzat-elszámolási számlák alapján a 2001. évi zárókészlet 5836,1 M Ft, amelyet a MeH-től 2002. decemberében átvett feladat 564,7 M Ft-tal módosított. Az elszámolási számlák 2002. december 31-i zárókészlete 5521,8 M Ft volt, amelyek megegyeznek a banki kivonatok záró egyenlegeivel. A Mérleg 43. sora és a banki kivonatok záró egyenlege megegyezett.

A tárgyi eszközök állománya 2001. évhez képest 66,3%-kal csökkent, amelynek oka az előző időszakok beruházásra adott előlegeinek kivezetése, megvalósulása volt. A bruttó érték növekedése magában foglalja a TÁH-ok részére vásárolt épületeket és telket. Az immateriális javak, tárgyi eszközök térítésmentes átadásra kerültek a fejezeti kezelésű előirányzatot megvalósító szervezetek részére.

A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát 2001. év vonatkozásában késve, 2002. decemberében 8305-4-5/2002. számon, az Ámr. és a 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozat alapján jóváhagyták.

A 2002. évi előirányzat-maradvány jóváhagyására a helyszíni ellenőrzés befejezéséig még nem került sor.

A kötelezettségek részletezése űrlapon a több éve a Mérleg Rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott 189,5 M Ft rövid lejáratú kötelezettséget nyitó tételként mutatták be. A több éve Rövid lejáratú kötelezettségként kimutatott tétel az OJA és a GFKA, az alapok megszűnésekor az FKO beszámolójában megjelenített kötelezettségeket takarja. A több évet érintő kötelezettségek egy éven túli részét a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Analitikus nyilvántartás nem állt rendelkezésre.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a PM fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad, a következők figyelembevételével:

• A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Számviteli politika, a Bizonylati Album és Bizonylati rend kiegészítését, aktualizálását el kell végezni, az Ügyrendben a feladatokat és a személyi változást módosítani kell, a Leltározási és Leltárkészítési szabályzatot hatályba kell léptetni. A NAO Szervezeti és Működési Szabályzatát ki kell egészíteni, a munkaköri leírásokat a dolgozóknak ki kell adni. Az állományba vételt szakszerűen el kell végezni a befektetett eszközök vonatkozásában, a számlák, szerződések magyar nyelvű fordítását el kell készíteni.
• A Kárrendezési célelőirányzatok vonatkozásában a bevételeket elő kell írni, a bevételek elengedését szabályozni kell, a számítógépes programot be kell vizsgáltatni, a Szoftverszabályzat hatályát ki kell terjeszteni és az Informatikai katasztrófaterv, Információ biztonságpolitikai szabályzat és Információs eszközök használati tervet hatályba kell léptetni.
• A Mérleg Adósok, Rövid lejáratú kötelezettségek tételeit analitikusan alá kell támasztani.

XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

Az NKÖM fejezet a feladatai ellátásához, a központi költségvetés közvetlen kiadását és bevételét jelentő címek adatai nélkül 64 346,1 M Ft eredeti, 92 724,6 M Ft módosított előirányzattal rendelkezett, amelyből 82 729,3 M Ft felhasználására került sor, mintegy fele-fele arányban a fejezethez tartozó 30 intézménynél, illetve az 54 fejezeti kezelésű előirányzatnál. A fejezet saját bevételének eredeti előirányzata 3762,1 M Ft volt, a módosított előirányzat 9104,8 M Ft-ra, a teljesítés 8907,0 M Ft-ra alakult. A teljesítésből a költségvetési támogatás 68 199,4 M Ft-ot tett ki, amelyhez 60 584,0 M Ft eredeti és 68 199,5 M Ft módosított előirányzat tartozott.

A fejezet 2002. évi beszámolójának adatai és az ÁHH által kimutatott adatok egyezősége nem minden tekintetben állt fenn. Az eltéréseket részben a rendszerbeli különbözőségek (az intézményi és a kincstári beszámolók eltérő elkészítési határideje, házipénztári pénzkészlet úton lévő befizetései, kincstári körön kívül vezetett számlák, a pénzforgalom nélküli tételek eltérő kezelése stb.), részben munkahibák (téves kincstári kódok alkalmazása, nem rendezett függő, átfutó, kiegyenlítő tételek stb.) okozták. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál az eltérések nem jelentősek. A 30 intézmény közül 6 intézménynél mutatható ki eltérés, amelyek jövőbeli kiküszöbölése érdekében felhívták az intézményeket a kimutatások havonkénti felülvizsgálatára, és a korrekciók év közbeni elvégzésére.

Jelentősebb eltérés két intézménynél volt. A Magyar Állami Operaháznál a bevételeket és kiadásokat érintően 122,0 M Ft az eltérés, amely részben téves KTK kód használata miatt, illetve a kincstári zárást (január 31.) követően a könyvekben még elszámolható tételek (pl. művészek részére kifizetett személyi juttatások) miatt keletkezett. A Kulturális Intézetek Igazgatóságánál a kiadásokat érintően 129,2 M Ft az eltérés, amely az előző évekhez hasonlóan, ebben az évben is abból keletkezett, hogy a 19 külföldön működő magyar kulturális szervezet adatait a kincstári zárást követően tudják feldolgozni. A minisztérium ebben az évben is javaslatot tett a külföldi állományt érintő probléma megoldására.

A Költségvetési Főosztály az intézmények részére, 2003. február 18-i dátummal adta ki a 2002. évi költségvetési beszámoló és a negyedik negyedévi időközi mérlegjelentés elkészítésére vonatkozó körlevelet, amely szinkronban állt a PM zárszámadási köriratával. A felügyeleti szerv az intézményi beszámolók számszaki felülvizsgálati kötelezettségének a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározottak szerint eleget tett.

Az alaptevékenységi körbe tartozó intézményi feladatok szakmai teljesítésének értékelése, a pénzügyi teljesítés és a feladat megvalósítás összhangjára vonatkozó felülvizsgálat a szakmai főosztályok feladataként valósult meg.

A fejezet a könyvviteli mérlegében a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban lévő tulajdoni részesedésként 13 583,4 M Ft mutatott ki, amely az előző évhez viszonyítva egyenlegében 9976,6 M Ft-tal növekedett. Az egyéb tartós részesedések állományának változásából a legjelentősebb növelő tétel a Nemzeti Színház Rt. 10 000,0 M Ft-os részvénytőke-emelése, csökkentő tétel az Eszterházy Kastélymúzeum Kht. megszűnése miatti 9,8 M Ft-os részesedés-kivezetés.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a Nemzeti Színház Rt. tőkeemelésének elszámolása és kimutatása nem helyes. Ténylegesen 10 553,0 M Ft tőkeemelésre került sor, a részesedésként ki nem mutatott 553,0 M Ft-os összeget a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzforgalmi jelentésében, non-profit szervezetek felhalmozási célú kifizetéseként számolták el. A téves elszámolás miatt az Igazgatás cím könyvviteli mérlege, illetve a fejezeti könyvviteli mérleg nem a valós pénzügyi befektetéseket mutatja, illetve a saját tőkeként kimutatott összeg sem felel meg a valódiság követelményének.

A részvénytőke növelésének fedezetét a 10/8 törvényi soron 10 000,0 M Ft összegben a költségvetési törvény, 553,0 M Ft összegben a 2230/2002. (VIII. 2.) Korm. határozat biztosította. A végrehajtott tőkeemelés révén a Magyar Állam tulajdonában, az NKÖM minisztere képviseletében lévő Rt. részvénytőkéje 12 773,0 M Ft-ra emelkedett, amely megegyezik a Cégbíróságon bejegyzett összeggel.

A tőkeemeléssel kapcsolatban részünkre átadott, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat IV. rész 2. pontja szerint, a tőkeemelésre 2001. december 17-én került sor. Ugyanakkor a tőkeemeléshez szükséges az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 94. § (4) bekezdésében előírt pénzügyminiszteri egyetértéssel kiadott engedély csak 2002. január 9-én állt rendelkezésre.

A részesedéseket érintően a belső ellenőri jelentés, illetve egyéb rendelkezésre álló cégjogi dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a további intézmények tulajdonában lévő részesedések leltározása, értékelése, teljes körű felülvizsgálatot és rendezést igényel.

Az Országos Széchenyi Könyvtárnál a telefonkötvényekkel kapcsolatos befektetés elszámolásával és kimutatásával kapcsolatban tárt fel a belső ellenőrzés problémákat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a felszámolás alatt álló két társaságban lévő tőkebefektetéshez kapcsolódó értékvesztés elszámolása válna szükségessé.

A pénzügyi befektetések vizsgálatához kapcsolódva megállapítottuk, hogy a minisztérium több, a Kormány által alapított közalapítvány kezelője. A közalapítványoknak induló tőkeként, illetve tőkeemelésként átadott vagyon, fejlesztési célú pénzeszközátadásként kerül elszámolásra, vagyis ezen összegek a fejezet könyvviteli mérlegében a részesedések között nem kerülnek kimutatásra.

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét előíró 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése nem nevesíti ezen tőkejuttatásokat. Ugyanakkor az Ámr. 149. §-a, amely a költségvetési szervek elemi beszámolójáról rendelkezik, a (6) bekezdésében a közalapítványokban lévő befektetéseket a többi részesedéshez hasonlóan pénzügyi befektetésnek minősíti, és ezen részesedésekre vonatkozóan is a 19. sz. melléklet szerinti beszámolási kötelezettséget írja elő. Egységes és egyértelmű szabályozás hiányában ez utóbbi kormányrendelet előírása nem teljesülhet maradéktalanul, illetve a kötelező adatszolgáltatás, amely az elemi beszámoló szöveges indokolásának része, nem alapozható az elemi költségvetési beszámoló számszaki részét képező könyvviteli mérlegre.

A hivatkozott melléklet és értékelés elkészítése a vizsgálatunk ideje alatt folyamatban volt, mert az elkészítési határidő június 30.

A 2000. évi CXXXIII. tv. 10-13. §-a szerint az intézmények 21,6 M Ft befizetési kötelezettséget teljesítettek, amelyet a felügyeleti szerv az intézmények rendszeres adatszolgáltatása és a befizetéseket tartalmazó kincstári bizonylatok alapján ellenőrzött.

A vizsgálat alá vont időszakban hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatot a miniszter 2/2002. utasítása 2002. május 9-én léptette hatályba egyidejűleg a 3/1999. sz. miniszteri utasítás hatályát vesztette, tehát a jogfolytonosság érvényesült. A szabályzat megfelel a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltaknak.

A gazdálkodás szabályozottságát a pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzéssel érintett címeknél megvizsgált szabályzatok alapján megfelelőnek értékeljük. Az NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata, valamint az egyéb előírások címen kiadott, a nemzeti kulturális örökség minisztere 4/2002. sz. utasítása az 1992. évi XXXVIII. tv. 49. § o) pontjának tartalmi előírásai szerint készült. A szabályzat a teljes folyamatot a gyakorlati végrehajtás szintjén átfogja.

Egyetlen hiányosság, hogy a szabályzat nem rögzíti a behajthatatlan követelésekről való lemondás rendjét. Ezt azonban a 2003. évre hatályos, vizsgálatunk alatt pénzügyminiszteri egyetértésre váró szabályzatban már részben pótolták azzal, hogy rögzítésre kerültek a behajthatatlan követelések minősítésének szempontjai. Itt jegyezzük meg, hogy a behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatos eljárási rend kidolgozását továbbra is feladatnak tartjuk.

A számviteli szabályzatok (számviteli politika, eszközök és források leltározási és értékelési szabályzata, pénzkezelési szabályzat, számlarend) jogszabályi megfelelését a pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzéssel érintett címeknél eltérőnek értékeljük. Az Igazgatás és a Gazdasági Főigazgatóság számviteli szabályzatai aktualizáltak és megfelelnek az intézmények sajátosságainak, feladatainak. Ugyanakkor az NKÖM fejezet számviteli politika címen kiadott 2002. január 1-jétől hatályos szabályzata - amely hivatott lenne a fejezet előirányzatának több mint felét képviselő - fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli elszámolási, nyilvántartási stb. kérdéseit is szabályozni, nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ában, illetve. 49. §-ában foglalt előírásoknak.

A számviteli politika jelentős részben a Gazdálkodási Szabályzat előírásait emeli át, illetve a jogszabályok szövegét tartalmazza. A szabályzat nem alkalmas arra, hogy a jogszabályok előírásai keretében a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli elszámolásánál a sajátosságok a gyakorlati alkalmazás szintjén érvényesüljenek.

A fejezet támogatási előirányzata 2002. évben a bérpolitikai intézkedések fedezetére a központi költségvetés céltartalék-előirányzatának terhére 1818,7 M Ft-tal nőtt. Ebből az intézmények új közszolgálati illetményrendszere 2001. évi bevezetésének 2002. évre áthúzódó hatása, a minimálbér felemelése miatti többletkiadások, a közalkalmazottak illetmény helyzetének javításával összefüggő többletkiadás összesen 1589,7 M Ft-ot, a főtisztviselői kar illetményének finanszírozása 13,8 M Ft-ot, az alapítványok, kht.-k, közalkalmazotti illetményének emelése 215,2 M Ft-ot tett ki. A vizsgált intézményeknél az igényfelmérés megtörtént, az előterjesztések megfelelően dokumentáltak. A források az intézkedések fedezetét biztosították.

A 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet, a 37/2001. (X. 25.) PM rendelet és a 2391/2001. (XII. 27.) Korm. határozat szerinti központosított illetmény-számfejtés a 30 intézménynél gyakorlatilag bevezetésre került. A minisztérium információi szerint a rendszer bevezetése, alkalmazása nagy megterhelést jelent az intézmények számára, mert a biztonságos működtetés csak a végrehajtás folyamatos ellenőrzésével valósítható meg, a nagyszámú hiba jelentős többletmunkát igényel és többletköltséggel jár.

A számos általános jellegű gyakorlati problémát, a számfejtő rendszer (KIR) hibáit és hiányosságait, az IMI rendszer problémáit több ízben jelezték, a hibák kijavítására azonban nem került sor. Utoljára miniszteri levél készült 2003. áprilisában a pénzügyminiszter részére, amely megállapítja, hogy "A központosított illetményszámfejtő rendszer nem fedi le az eddig végzett számfejtési tevékenységet, valamint a számfejtéshez szorosan kapcsolódó humánerőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenységhez szükséges információs igényeket, és ezzel az egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeink sem végezhetők el a program segítségével."

A 2002. évi előirányzat-felhasználási terv az időarányos finanszírozási igények figyelembevételével készült el. A Költségvetési Főosztály a szakmai főosztályoktól és intézményektől a finanszírozási terv elkészítéséhez rendre bekéri az előirányzat-felhasználási terveket, pénzellátási igényeket.

A rendelkezésre álló előirányzatok jellemzően biztosították a gazdálkodás zavartalanságát, ugyanakkor egyes intézményeknél átmeneti feszültségek keletkeztek, amelynek alapvető oka, hogy a tervezett intézményi bevételek teljesülése több esetben csak a második negyedév után kezdődött meg. Az intézményi körben előfordult átmeneti nehézségek feloldására előirányzat-átcsoportosítások végrehajtására került sor, illetve néhány esetben többlettámogatást biztosítottak a fejezeti tartalék terhére. Az ütemezésnél a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételeket figyelembe vették.

A vizsgált évben előrehozás engedélyezésére több ízben sor került, amelynek megalapozottságát az intézmények előterjesztései, illetve a gazdasági esemény önmagában alátámasztja.

A legnagyobb előrehozás tételek közül kiemelendő a 10-8 címnél a Nemzeti Színház Rt. 10 000,0 M Ft tőkeemelésének az alapítói határozatnak megfelelő, 2002. januári előrehozása, az intézmények körében a Magyar Állami Operaház 150,0 M Ft támogatásának előrehozása, amely a kormányhatározatot megelőzően felmerülő kiadások fedezetét (új vezetők bérezése, Operastúdió működtetése, vendégművészek szerződései) teremtette meg. Az előrehozásokat és visszapótlásokat a szabályszerű dokumentumok alátámasztják.

A fejezet feladatait és ezen belül az Igazgatás alcímet és a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő, a 2002. évi XI. tv. végrehajtásaként bekövetkező változás volt, hogy az egyházakkal kapcsolatos feladatok, az Egyházi Kulturális Alap, valamint az egyházi ingatlanok átadásával kapcsolatos központi kiadás átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalhoz.

A törvény alapján az NKÖM és a Miniszterelnöki Hivatal között létrejött 2002. október 31-ei megállapodás szerint az Igazgatás címet érintően 25 fő létszám került áthelyezésre a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A 2002. évi előirányzat átcsoportosítás a működési költségvetést érintően 57,0 M Ft, a felhalmozási költségvetést érintően 3,5 M Ft, összesen 60,5 M Ft volt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a 10 cím 2 alcím 28 jogcímcsoport és 3. alcím 1-6 és 8 jogcímcsoport eredeti előirányzataként összesen 17 018,8 M Ft került átadásra. A kormányzati rendkívüli kiadások, volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése 6270,0 M Ft-ot jelentett (vonal alatti tétel).

Az átadásról készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint a dokumentumok átadása rendben megtörtént. Az átadás elszámolására a Pénzügyminisztérium 2002. július 12-i "A 2002. évi XI. tv. végrehajtása" tárgyú körlevelének megfelelően került sor.

Az Igazgatásnál az eredeti, a módosított előirányzat és az átadás időpontjáig felmerült kiadás, bevétel, átcsoportosítására, illetve a még rendelkezésre álló fel nem használt aktuális előirányzat megosztására került sor. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál, tekintettel arra, hogy az adott törvényi sorhoz kapcsolódó feladat teljes egészében átkerült egy másik tárcához, az átcsoportosítás az eredeti, az aktuális előirányzattal, valamint annak teljesítésével történt.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően az előző évi előirányzat-maradvány rendezés nem a helyes összegben történt. Az ÁHH a 2002. december 13-i előirányzat rendezésnél nem 1894,1 M Ft-tal, hanem 1939,7 M Ft átadott előirányzattal végezte el a korrekciót, és nyitó egyenleg átvezetés jogcímen 45,6 M Ft-tal magasabb összegben került megterhelésre a fejezeti kezelésű előirányzatok számlája, illetve ugyanezen összeggel több jóváírás történt a Miniszterelnöki Hivatal számláján.

A Minisztérium a hibát feltárta és az elszámolási számláról a fordulónapon hiányzó 45,6 M Ft-ot a fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegébe, a követelései közé beállította. A Miniszterelnöki Hivatal a tartozását 2003. június 18-án pénzügyileg rendezte.

A kormányváltás miatt korrigált 64 346,1 M Ft-os kiadási és bevételi eredeti előirányzat a beszámolási év során 28 378,5 M Ft-tal (44,1%-kal) növekedett, és 92 724,6 M Ft-ra alakult.

Az előirányzat-módosításból egyenlegében 7833,5 M Ft-ot képviselt a kormány hatáskörében végrehajtott előirányzat-emelés, 15 420,3 M Ft volt az előző évi maradvány igénybevétele, a további összeg a tervezettet meghaladó saját bevétel.

A kormány hatáskörben végrehajtott módosítások hatására a fejezet előirányzatai 9 596,3 M Ft-tal növekedtek a központi költségvetés általános és céltartalék előirányzatai terhére. A növekedésből 435,1 M Ft beruházási rekonstrukciós feladatok támogatását, a további összeg döntő részben kulturális célfeladatok megvalósítását, művészeti intézmények támogatását szolgálta. A csökkenés 1762,8 M Ft-ot tett ki. A Belügyminisztériumhoz átcsoportosításra került 1487,4 M Ft, az önkormányzati közgyűjtemények és közművelődési intézmények bérpolitikai kereteként a szakmai szorzó 2001. évi emelésének fedezetére, az árvíz miatti elvonás 246,2 M Ft-tal érintette a fejezetet, az egyéb csökkenés 29,2 M Ft volt, amely a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának kulturális járulékbevételhez való igazítása.

Az eredeti előirányzatból az intézmények előirányzata 36,4%-ot, a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzata 63,6%-ot képviselt. Az előirányzat-módosítások következtében ez az arány jelentősen megváltozott, és a megoszlási arány 45,8-54,2%-ra alakult. Az előirányzat módosítás több mint háromnegyed része az intézmények előirányzatát növelte.

A vizsgált intézményeknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az előirányzat-átcsoportosítások kellő dokumentációs alátámasztottságát és a hatásköri szabályok betartását állapítottuk meg.

Az NKÖM az előre nem tervezhető kiadások, valamint a fejezet gazdálkodásában előre nem látható feladatok fedezetére (pl. az újonnan belépő létesítmények működése, rendkívüli felújítási igények, a két éves költségvetés miatt az előző évi tartós változások 2002. évi kiadásai finanszírozására) 2112,0 M Ft fejezeti tartalék-előirányzattal rendelkezett. A két év alatt bekövetkezett feladatváltozások és átszervezések miatt 1743,0 M Ft tartalék bevonására került sor, amelyből a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása 2656,7 M Ft-tal növekedett, az intézményi feladatok támogatása 544,7 M Ft-tal csökkent.

A fejezeti tartalék rendeltetését, felhasználásának módját, a felhasználásra javaslatot tevő szakmai szervezetet, a támogató és kötelezettségvállaló, ellenjegyző és utalványozó munkakört ellátó megnevezését a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó Gazdálkodási Szabályzat rögzíti. A támogatási megállapodásokban a maradvánnyal való elszámolás kötelezettségét rögzítették. A felhasználás során a Gazdálkodási Szabályzat szerint jártak el.

A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítások egyenlegében 214,0 M Ft-tal csökkentették a fejezet támogatási előirányzatát. A megvalósításnál a vonatkozó jogszabályok szerint jártak el. Az átadott előirányzatok felhasználásának feltételeit és az elszámolási kötelezettséget az érintett fejezetekkel kötött megállapodásokban rögzítették.

A helyi és központi közgyűjteményi, közművelődési és művészeti tevékenység bérpolitikai kerete terhére 285,2 M Ft került átcsoportosításra más fejezethez. Emellett a különböző rendezvények lebonyolításához átvett összegek 71,2 M Ft-ot képviseltek.

A fejezet a költségvetés általános tartaléka terhére összesen 7399,0 M Ft kiadási és támogatási előirányzat-emelésben részesült, amelyhez az előterjesztéseket a szakmai főosztályok készítették elő és a felhasználás ellenőrzésére intézkedtek.

Jelentősebb tételek: 3500,0 M Ft-ot tett ki a Magyar Állami Operaház szervezeti átalakításával kapcsolatos támogatás; a Nemzeti Színház Rt. részvénytőkéjének emelése 553,0 M Ft-ot, a működési támogatása 1725,0 M Ft-ot képviselt; a színház megnyitására előirányzott támogatás 120,0 M Ft-volt; 800,0 M Ft az új nemzeti filmek előkészítésével és gyártásával kapcsolatos támogatásnövelés; a Terror háza Múzeum befejező munkálataira 200,0 M Ft; Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója megünneplésére 200,0 M Ft előirányzat-növelés állt rendelkezésre.

A fejezetnél, a módosított előirányzathoz (92 724,6 M Ft) viszonyított teljesítés 82 729,3 M Ft-ot képviselt és 89,2%-ra alakult. Az intézmények teljesítési elmaradása 5,6%-os, míg a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az elmaradás 15,2%. A kiadási megtakarítások elsősorban a beruházások és pályázati feladatokhoz kapcsolódó támogatások területén mutathatók ki.

A beruházások megkezdése előtt igen hosszú időt vesz igénybe a pályáztatási és közbeszerzési eljárás lebonyolítása, ezért a beruházások megkezdése elhúzódik, a finanszírozás pedig áttevődik a tárgyévet követő évre. Ezt a helyzetet mutatja a fejezeti kezelésű előirányzatok központi beruházásai (10-1 cím) kiadási megtakarítása, ahol a módosított előirányzat 12 831,9 M Ft-os összegéből a felhasználás 8033,1 M Ft-ot tett ki és a megtakarítás (4798, 8 M Ft) megközelíti a 40 %-ot. Hasonló a helyzet a pályázatokra történő támogatásoknál, a pályáztatás lebonyolításának, elbírálásának időigényessége, a szerződéskötés elhúzódása (gyakrabban a pályázók hibájából) hátráltatja a feladatok megkezdését.

A fejezet 2002. évi kiadásainak 22,1 %-át (18 270,9 M Ft) a személyi juttatások és járulékai, 12,3%-át a dologi kiadások (10 142,9 M Ft) 26,5 %-át a működési célú támogatások (21 913,8 M Ft) tették ki. A felhalmozási kiadások (31 912,1 M Ft) összes kiadáson belüli aránya 38,6%. Ebből a központi beruházási kiadások 12 730,4 M Ft-ot tettek ki, a vállalkozásoknak átadott fejlesztési célú támogatások 11 600,9 M Ft-ot képviseltek, amelyből a legnagyobb tétel a Nemzeti Színház Rt. 2002. évben megvalósított részvénytőke-emelése.

A működési támogatások több mint háromnegyed részét az államháztartáson kívüli támogatások (18 199,4 M Ft) tették ki. Ezen belül a fejezet érdekeltségi körébe tartozó, vagy befektetésében lévő közhasznú társaságok, közalapítványok, illetve nem minisztériumi érdekeltségű non-profit szervezetek feladatainak megvalósulását 12 261,8 M Ft-tal támogatták, a vállalkozásoknak 5176,9 M Ft működési célú pénzeszközátadást teljesítettek.

A fejezet a többletbevételét és az előző évi előirányzat-maradványát a tárgyévben az Áht. 93. § (2)-(3) bekezdéseinek megfelelően, de nem teljes összegben használta fel. Az előző évi maradvány továbbvitelében, a beruházásoknak és a pályázatos rendszerű felhasználásoknak meghatározó szerepe van.

Az automatikusan túlteljesíthető előirányzatokon kívül, egyes intézményeknél (Magyar Nemzeti Filmarchívum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Magyar Állami Operaház, Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, Kulturális Intézetek Igazgatósága) előfordult a módosított előirányzatot nem jelentős összeggel meghaladó teljesítés.

A jóváhagyott előirányzatot túllépő gazdálkodás, más-más okok következménye. Jellemző ok, hogy a kiemelt előirányzatot érintő túllépés, másik kiemelt előirányzaton meglévő megtakarítás mellett következett be, vagy a túllépés mellett elmaradt a többletbevétel előirányzatosítása. Ez alól kivétel a Magyar Nemzeti Filmarchívum, ahol az előirányzaton felüli kifizetést a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások között mutatták ki, és nem kezdeményezték a felügyeletnél a kiemelt előirányzatok rendezését.

A fejezet - támogatás nélküli - eredeti bevételi előirányzata 3762,1 M Ft-ot, a módosított előirányzat 24 525,1 M Ft-ot, a teljesítés 21 635,7 M Ft-ot képviselt. A módosított előirányzat 15 420,3 M Ft-os összegben tartalmazza a 2001. évi előirányzat-maradvány tervbevételét, tehát a törvény szerinti bevétel módosított előirányzata 9104,8 M Ft volt. A teljesítés a módosított előirányzathoz viszonyítva 88,2%, amelyből az előző évi maradvány-felhasználás (12 728,7 M Ft) teljesítése 82,5%, a törvény szerinti bevétel (8907,0 M Ft) teljesítése 97,8%.

Az intézmények módosított bevételi előirányzatukat 97,8%-ra teljesítették, az előző évi előirányzat felhasználása közel teljes, a saját bevétel felhasználása 97,6%-os. A fejezeti kezelésű előirányzatok törvény szerinti bevétele nem jelentős, a meghatározó az előző évi maradvány. Ebben a szektorban a módosított előirányzathoz viszonyított teljesítés 79,5%-os volt, vagyis az előző évi előirányzat-maradvány több mint 20%-a nem került felhasználásra, a kiadásoknál részletezett okok miatt.

A fejezet gazdálkodásában a forrásokat érintően a támogatásoknak van meghatározott jelentősége. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a feladatmegvalósítás szinte kizárólag a támogatások függvénye. Intézményi körben a saját bevételek a működést, illetve a feladatok megvalósítását mintegy negyedrészben finanszírozták, a források meghatározó része költségvetési támogatás.

A kisösszegű követelések elengedéséből származó bevételkiesés összege intézményi szinten nem áll rendelkezésre. A pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzés alá vont intézményeknél nem került sor 80 E Ft-ot el nem érő követelés leírására.

A fejezet központosított bevétele a kulturális járulék, amely a Nemzeti Kulturális Alapprogram, mint támogatási célprogram kiadásait fedezi. A 2001. évtől központosításra került járulék bevételeként 6000,0 M Ft-ot terveztek, amely 5970,8 M Ft-ra teljesült. A 29,2 M Ft-os lemaradás az Alapprogram támogatását csökkentette.

A kulturális járulék-fizetés alapját, mértékét, megállapításának és pénzügyi rendezésének módját a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. tv. szabályozza. A törvény rendelkezése szerint a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatásával kapcsolatos feladatokat - a Nemzeti Kulturális Alap jogutódjaként - a nemzeti kulturális örökség minisztere a Nemzeti Kulturális Alapprogram keretei között látja el.

Az Alapprogram megvalósítását a központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a miniszter a törvény előírásai szerint rendelkezik. Az Alapprogram forrása döntő részben a pályázati rendszerben került felhasználásra. A vizsgált évben beérkezett pályázatok mintegy 60%-át támogatták a szakmai kollégiumok. A beszámolási évben az előző évről áthúzódó és a tárgyévben esedékes pályázati kifizetések összege 5192,3 M Ft volt. A törvény szerint az Alapprogram kezelését végző NKA Igazgatóság működési kiadásait (438,6 M Ft) az Alapprogram bevétele finanszírozta.

A fejezet 2001. és 2002. évi előirányzat-maradványának PM jóváhagyásra történő beterjesztésére a tárgy évet követő év április 15-éig sor került. A 2001. évi előirányzat-maradvány jóváhagyásáról a Pénzügyminisztérium 2002. november 29-i dátumú levelében értesítette a fejezetet. A 2002. évi előirányzat-maradvány PM jóváhagyása - vizsgálatunk lezárásáig - nem történt meg. A 2001. évi előirányzat-maradványt a PM a minisztérium által beterjesztett összegek alapulvételével, illetve a 2001. évi előirányzat-maradványokról szóló 2348/2002. (XI. 28.) Korm. határozattal összhangban hagyta jóvá.

Az NKÖM minisztere a PM jóváhagyás alapján, az Áht. 49. § g) pontjában rögzített hatáskörében eljárva az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok, kormányzati beruházások, 2001. évi előirányzat-maradványát megállapította, és erről az intézményeket 2002. december hónap elején kiértesítették.

A felügyeleti szerv az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványait rendre ellenőrzi, a dokumentációik rendelkezésre álltak. A PM részére jóváhagyásra beterjesztett adatok rendezett és ellenőrzött nyilvántartásokon alapultak, az ellenőrzött költségvetési szerveket és fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően a tárgyévi előirányzat-maradványok szabályszerűen kerültek megállapításra.

A fejezet intézményei vállalkozási tevékenységet általában nem folytatnak.

Egyes intézmények pl. az Országos Széchenyi Könyvtár szabad nyomdai kapacitásait kvázi vállalkozási tevékenységként hasznosítja, ebből azonban számottevő, a bevétel után befizetési kötelezettséget okozó árbevétel nem származott. A felügyeleti szerv a beszámolók felülvizsgálata keretében ezt a területet is ellenőrzés alá vonta.

A központi beruházások előirányzatai és teljesítési adatai (beleértve az előirányzat-maradványokat) az ÁHH adatszolgáltatásával egyezően kerültek elszámolásra a vizsgált intézményeknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál. Az egyezőség mind a beruházásonként vezetett analitikus kimutatással, mind a főkönyvi elszámolással fennállt.

A fejezet összesített könyvviteli mérlege szerint a december 31-i fordulónapra kimutatott tárgyiasult vagyon (immateriális javak, tárgyi eszközök) és vagyonelemként számításba vehető tartós pénzügyi befektetés (részesedések, tartósan adott kölcsönök) 85 058,5 M Ft volt, amely az előző évhez viszonyítva 37,7%-kal növekedett. Ebből az intézmények mérlegében 63 680,5 M Ft szerepel, amely az összes vagyon közel 75 %-a. A fennmaradó rész a fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegében lévő 21 378,0 M Ft értékű tárgyi eszköz állomány.

Az ellenőrzött intézmények befektetett eszközeinek állománya (19 898,2 M Ft) az összes intézményi állomány mintegy harmadát teszi ki, amelyből a vizsgálati jelentésünkben külön részletezett részesedések értéke 13 516,4 M Ft, (67,9%).

A vizsgált intézményeknél a részesedések állományának kimutatása nem pontos, ugyanakkor a tárgyi eszközök és egyéb pénzügyi befektetések elszámolása és mérlegben lévő kimutatása lényeges hibát nem tartalmaz. Biztosított a mérleg leltárral való alátámasztottsága, a leltárak és a főkönyvi elszámolás egyezősége. Az intézmények az értékcsökkenési leírást szabályszerűen számolták el, a befektetett eszközöket érintő értékvesztés elszámolására nem került sor.

A fejezeti vagyon valódiságát is jelentősen érintő problémát a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi (szabályszerűség) vizsgálata során tártunk fel.

A fejezeti mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek állománya 2056,5 M Ft, amelyből az intézmények által kimutatott állomány 776,3 M Ft, a fejezeti kezelésű előirányzatok mérlegében lévő kötelezettségvállalás 1280,2 M Ft. A vizsgált intézmények fordulónapi rövid lejáratú kötelezettsége 82,2 M Ft, amely termék- és szolgáltatásvásárláshoz, valamint beruházáshoz kapcsolódott. A vizsgált intézmények a kötelezettségek teljesítéséhez a forrással rendelkeztek.

A zárszámadás összeállításához kiadott PM köriratban megfogalmazott követelményeknek az NKÖM fejezeti indokolása megfelelt. A beszámoló kitért a tárcát érintő lényeges változásokra, tartalmazza a legfontosabb szervezeti változásokat, a gazdálkodás jellemzőit, törvénysoronként tartalmazza az intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzati és teljesítési adatait, illetve ezek alakulásának indokolását.

A fejezetnél a vizsgált évben nem volt letéti számla, mert a Nemzeti Színház építéséhez közadakozásból befolyt összegek kezelése megszűnt.

A NKÖM Igazgatás részére a Kvtv. 2914,4 M Ft kiadási, 138,2 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 2776,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 5228,4 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1058,1 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 4170,3 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 4761,7 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 974,3 M Ft, a támogatásnál 4170,3 M Ft volt.

Az Igazgatás a módosított előirányzatokat sehol nem lépte túl, kiadásait 91,1%-ban, bevételeit 98,4%-ban teljesítette.

Az Intézmény Alapító Okirattal rendelkezik, amelyet saját hatáskörben készített 1998. szeptember 14-én, az Alapító Okirat megfelel az Áht. 88. § (3) bekezdésében előírtaknak. Alapítói vagyont nem bocsátott az alapító az Intézmény rendelkezésére.

Az Igazgatás (Hivatal) pénzügyi, számviteli, gazdálkodási feladatait a Gazdasági helyettes államtitkár irányításával a Gazdálkodási és Biztonságszervezési Főosztály látja el. A Minisztérium munkaügyi tevékenységét a Humán-közszolgálati Főosztály végzi.

A korábbi ÁSZ vizsgálatokat megerősítve, az Intézmény szabályozottságát tekintve jelen vizsgálat is gyenge pontnak minősíti a belső ellenőrzés tevékenységét.

A jóváhagyott ütemtervben rögzített ellenőrzési feladatokat 2002-ben az Ellenőrzési Főosztály - elsősorban a belső ellenőrzést illetően - csak részben teljesítette és nem végezte el a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben előírt ellenőrzési feladatokat sem.

Az Intézmény költségvetési beszámolóját a Közigazgatási Államtitkár az államháztartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. tv. 124. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint az Ámr. 149. § (3) bekezdésében foglaltak szerint hagyta jóvá.

Az intézmény könyvviteli mérlegében az eszközök és források egyező főösszege
20 293,5 M Ft, az előző évinél 9457,8 M Ft-tal (87,3%) magasabb. Az eszközökön belül a befektetett eszközök aránya 97,8%, a forgóeszközök aránya 7,1%. A forrásokon belül a saját tőke 97,7%-os, a költségvetési tartalékok 1,9%-os, a rövid lejáratú kötelezettségek 0,4%-os részarányt képviselnek.

A mérleget leltár támasztja alá. A tárgyi eszközöket és készleteket, továbbá az egyéb eszközöket és forrásokat a Leltározási Szabályzatban előírtak szerint leltározták.

A mérleg pénzügyi (szabályszerűségi) vizsgálata során - a pénzügyi befektetéseket érintő előzőekben részletezett 553,0 M Ft szabálytalan elszámolása mellett - megállapítottuk, hogy az immateriális javak (szoftverek) értéke 31,7 M Ft-tal magasabban került kimutatásra, mivel a PIR rendszer központi beruházással kapcsolatban már használatba vett szoftverek 2002. évi karbantartási költségét - dologi kiadás helyett - felhalmozási kiadásként számolták el. A két gazdasági esemény együttes hatásaként a mérlegben az eszközállomány a valóságosnál 521,3 M Ft-tal alacsonyabb értéken szerepel, és ugyanezen összeggel magasabb lenne a saját tőke értéke.

A pénzforgalmi kiadások 4761,7 M Ft-os összegéből a működési kiadások 3713,4 M Ft-ot, a felhalmozási kiadások 1030,0 M Ft-ot, a kölcsönök 18,3 M Ft-ot tettek ki.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során a karbantartási költségek fent említett téves elszámolásán túl kifogásoltuk, hogy a 2001. évet terhelő 4,5 M Ft kiküldetési költséget 2002. évben számolták el. Megállapítottuk továbbá, hogy a MÁV Rt. által a Nemzeti Múzeum kiállításaira látogató vidéki utasok számára biztosított 50%-os menettérti kedvezmény 8,3 M Ft-os összegét dologi kiadásként számolták el, pénzeszközátadás helyett.

Az áfa törvény értelmében ugyanis a szolgáltatást a MÁV Rt. nem a minisztériumnak, hanem harmadik személyeknek nyújtotta és a tárca a pénzeszköz átadással a MÁV Rt.-nek a díjkiesés miatti "veszteségét" ellentételezte. A pénzeszköz átadással történő elszámolás esetén a számlában felszámított 12%-os áfa megtakarítható lett volna, mivel valójában áfa körön kívüli ügyletről volt szó.

A bevételek 5144,6 M Ft-os összegéből a támogatás 4170,3 M Ft-ot, a pénzmaradvány igénybevétele 728,3 M Ft-ot, az egyéb bevételek összege 246,0 M Ft-ot képviselt. A bevételek elszámolása megfelelt a jogszabályok előírásainak.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az NKÖM Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét arra, hogy:

• a gazdasági társaságokban lévő befektetések és a tárgyi eszközök helytelen számbavétele miatt a saját tőke értéke 521,3 M Ft-tal alacsonyabb értéken került megállapításra, amit 2003-ban a folyamatos könyvelés keretében módosítani kell.

Az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság részére a Kvtv. 420,3 M Ft kiadási előirányzatot hagyott jóvá, bevételi előirányzat nem, a költségvetési támogatás előirányzata 420,3 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 550,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 30,5 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 519,7 M Ft-ra módosult. A teljesítés a kiadásoknál 543,0 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 30,1 M Ft, a támogatásnál 519,7 M Ft volt.

A Gazdasági Főigazgatóság a módosított előirányzatokat sehol nem lépte túl, kiadásait 98,7%-ban, bevételeit 99,9%-ban teljesítette.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium a Gazdasági Főigazgatóságot 1998. december 15-ével alapította. A feladatkört 1999. december 14-én bővítették, és az Alapító Okiratot ennek megfelelően módosították. Az Alapító Okirat megfelel az Áht. 88. § (3) bekezdésében előírtaknak.

A vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzést a főigazgató közvetlen felügyeletéhez tartozó, részmunkaidőben foglalkoztatott belső ellenőr tevékenysége egészíti ki. Kifogásolható, hogy a belső ellenőr munkatervében nem szerepelnek a 15/1999 (II. 5.) Korm. rendeletben előírt, az éves költségvetési beszámoló dokumentációs felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok.

Az intézményi költségvetési beszámoló a főkönyvi kivonattal és az analitikus nyilvántartások adataival megegyezik.

A mérleg eszköz-forrás főösszege 67,1 M Ft, az előző évinél 1,1 M Ft-tal alacsonyabb. A mérleget leltár támasztja alá. A mérlegtételek vizsgálata során megállapítást nem tettünk.

A kiadások 542,9 M Ft-os összegéből a működési kiadások 520,1 M Ft-ot, a felhalmozási kiadások 22,8 M Ft-ot tettek ki.

A bevételek 549,8 M Ft-os összegéből a támogatás 519,7 M Ft volt, amelyből a működési költségvetési támogatás 496,1 M Ft-ot, az intézményi felhalmozási kiadás támogatása 23,6 M Ft-ot képviselt. A működési bevételek az előirányzat szintjén 2,4 M Ft-ban teljesültek. Működési célú pénzeszközátvétel az évközi feladatnövekedéssel összefüggésben a felügyeleti szervtől kapott támogatás, ami az előirányzattal (12,2 M Ft) szemben 11,7 M Ft volt.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során szabálytalanságot nem tapasztaltunk. A vizsgálat alá vont tételek utalványozása, érvényesítése, ellenjegyzése és könyvelése a gazdálkodási szabályzatban előírtak szerint hiánytalanul megvalósult.

Az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság alcím 2002. december 31-i zárszámadásának - amelyben az eszközök és források egyező végösszege 67,1 M Ft - a 2002. évre vonatkozó pénzügyi kimutatásoknak (pénzforgalmi jelentés: bevételek 549,8 M Ft, kiadások 542,9 M Ft, előirányzat-maradvány 6,8 M Ft, valamint a 2002. évre vonatkozó kiegészítő melléklet) adatait az intézmény a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletekben foglaltak szerint állította össze.

Az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság költségvetési beszámoló alapjául szolgáló bizonylatok, nyilvántartások, valamint a belső szabályzatok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy érvényesültek a számvitelről szóló 2000. évi C. tv., valamint a költségvetési szerveknél a végrehajtásra kiadott többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség, az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés számviteli alapelvei.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az NKÖM Gazdasági Főigazgatóság a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A fejezeti kezelésű előirányzatok cím a 2002. évi - a 2002. évi XI. tv. alapján kialakított - eredeti előirányzata 40 912,3 M Ft, a módosított előirányzat 50 244,5 M Ft, a teljesítés 42 616,0 M Ft volt.

A 2002. évi költségvetési beszámoló pénzügyi (szabályszerűségi) vizsgálata alapján a beszámoló valódiságát érintő átfogó megállapításként rögzítjük, hogy a beszámoló, a fejezet hatáskörén kívül álló okok miatt, nem minden tekintetben felel meg a számviteli alapelveknek.

A könyvviteli mérleg 2002. évi nyitó adatai az eszközök között az elszámolási számlák egyenlegét, a források között a költségvetési tartalék egyenlegét érintően nem egyezik meg a 2001. évi könyvviteli mérleg záró adataival. A könyvviteli mérleg tehát nem felel meg a 2000. évi C. tv. 15. § (6) bekezdése előírásainak, mert nem érvényesül a folytonosság számviteli alapelv.

A pénzforgalmi kimutatásokat érintően nem érvényesül a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésében meghatározott teljesség számviteli alapelv. A pénzforgalmi előirányzat és teljesítési adatok egyáltalán nem tartalmazzák a kormányváltáshoz kapcsolódóan átadott törvényi sorok adatait, annak ellenére, hogy a 2002. XI. tv. kihirdetésére és hatályba lépésére 2002. május 22-én került sor. A tárgyévi beszámoló részét képező előirányzat-maradvány kimutatás nem az előző év(ek)ből származó, tárgyévre jóváhagyott előirányzat-maradványt tartalmazza. A pénzforgalom egyeztetése kimutatás nem a 2002. január 1-jei pénzkészletet tartalmazza, hanem az utólagosan számított összeget. Ezek a kimutatások tehát nem a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 3. és 5. sz. mellékletének megfelelő tartalommal készültek, illetve nem felelnek meg a 2000. évi C. tv. 15. § (6) bekezdése előírásainak, mert nem érvényesül a folytonosság számviteli alapelve.

A számviteli alapelveknek nem minden tekintetben megfelelő beszámoló kizárólag a kormányváltáshoz kapcsolódó feladatátadás számvitel-technikai kezelésének következménye. Az NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatai ugyanis - az előzőekben jelzett körben - teljes egészében az eredeti és az aktuális előirányzattal, valamint teljesítési forgalommal átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A számviteli elszámolást érintően ez azt jelentette, hogy az átkerült törvénysorok előző évi előirányzat-maradványai, előirányzatai és a teljesítések az átadáskor sztornírozásra kerültek a fejezet könyveiből.

A beszámolót az állományi és forgalmi számlák főkönyvi kivonata alátámasztja. Ez alól kivételt képez a nyitó mérleg jelzett két adata, amelyek - az előzőben vázolt elszámolási módszer miatt - nem egyeznek meg a nyitó főkönyvi kivonat adataival. A záró adatok egyeznek az állományi számlák főkönyvi kivonatával.

Az általunk megvizsgált könyvviteli mérleg eszköz- és forrásállományának egyező végösszege 29 427,8 M Ft. Az előző évi egyező állomány 27 338,0 M Ft, amely a 2001. évi könyvviteli mérleg eszköz-forrás állományánál (29 277,7 M Ft) az átadott előirányzatok elszámolása miatt 1939,7 M Ft-tal kevesebb.

A befektetett eszközök mérleg szerinti 21 378,0 M Ft-os állományából a gépek, berendezések, felszerelések soron az előző évi adattal megegyezően 8,7 M Ft került kimutatásra. Az eszközök tárgyi eszközként történő aktiválása nem volt jogszerű, mert a fejezeti kezelésű előirányzatoknál rendeltetésszerű használatba vétel nem történt, emellett az eszközöket szabályos mennyiségi felvétellel nem leltározták, ugyanis az eszközök a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelőinél a valóságban nem találhatók meg, azok más intézmények illetve egyéb szervezetek állományában szerepelnek. Az eszközállomány kimutatása nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés és 18. § (1) bekezdés előírásainak.

A mérleg a beruházások, felújítások soron 21 369,3 M Ft állományt tartalmaz, amely a központi beruházásokra 1999-2002. években fordított azon kiadások összege, melyek finanszírozása nem előirányzat átadással történt. Az eszközállományt a beruházási analitikából készített leltár alátámasztja.

Az 1999. évi 5 419 590 E Ft-os, a vizsgált év december 31-ére négyszeresére halmozódó több mint 300 tételt tartalmazó leltár, törvényi soronként és évenként tartalmazza a központi beruházásokra történt kifizetéseket. A saját intézmény részére történt kifizetéseket az 1999-2000. évben hatályos finanszírozási rendnek megfelelően, az államháztartáson belüli más alrendszer (helyi önkormányzatok), államháztartáson kívüli szervezetek (pl. kht.-k, egyházak) által megvalósított központi beruházások kiadásait, függetlenül attól, hogy a beruházások rendeltetésszerű használatbavétele és/vagy aktiválása megtörtént-e a beruházóknál.

A központi beruházásokra történt kifizetéseket a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint az egyes számlaosztályok tartalmára vonatkozó részben meghatározott előírásoknak megfelelően az ÁHH értesítője alapján, azzal megegyezően, a megfelelő főkönyvi állományi és a tőkeváltozás számlákra könyvelik, és ennek megfelelően mutatják ki a mérlegben.

A kormányrendeletnek megfelelő számviteli elszámolással a könyvviteli mérlegben a befektetett eszközök között, a kormányrendelet 15. §-ában előírtakkal ellentétben, olyan beruházási állomány került kimutatásra, amely nem az államháztartás szervezetének működését szolgáló tartós befektetés, hanem más, államháztartáson belüli, vagy kívüli szervezet céljait szolgáló eszköz, amely azoknál minősül befejezetlen beruházásnak vagy a tárgyi eszköz állományba tartozó vagyontárgynak. A központi beruházásokra vonatkozó elszámolási szabály betartása mellett és ellenére, meg kell állapítani, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat mérlege, éppen az elszámolási rend miatt, nem a valós vagyoni helyzetet mutatja. A vázolt helyzet kialakulása, a központi beruházások számviteli elszámolásának szabályozási problémáira vezethető vissza.

Az Ámr. 70-77. §-ai szerinti feladatfinanszírozási szabályokat a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai nem követik. Emellett nincs előírás arra vonatkozóan, hogy a finanszírozó fejezetek és a beruházást ténylegesen megvalósító szervezetek milyen elszámolási rendet kötelesek követni, mikor és mely szervezetnek a feladata a beruházási ráfordítások könyvelése, milyen módon számolhatók el a beruházás-átadások a tulajdonosok és/vagy kezelők részére stb.

Konkrét jogszabályi előírás hiányában a kérdés rendezése érdekében a minisztérium a 2003. évre hatályos - jelenleg pénzügyminiszteri egyetértésre váró - NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatainak Gazdálkodási Szabályzatában kidolgozta a befejezett központi beruházások saját intézménynek, illetve a tényleges beruházónak történő átadási rendjét. Ennek pozitív értékelése mellett, a probléma megoldásához jogszabályi rendezés szükséges, mivel államháztartási szintű kérdésről van szó.

A mérleg a különféle egyéb követelések soron 450,9 M Ft állományt tartalmaz. Ebből a Nemzeti Kulturális Alapprogram követelése 45,0 M Ft, a Miniszterelnöki Hivatallal szembeni követelés 45,6 M Ft, az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatoknál a támogatottakkal szembeni követelés 360,3 M Ft. A mérlegben kimutatott összeg megegyezik a rendelkezésünkre bocsátott leltárral. A Nemzeti Kulturális Alapprogram leltára szabályszerű, az analitikus nyilvántartásból egyeztetéssel készült, a követelés a valós állományt mutatja.

Az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok követelés leltára csak azokat az összegeket tartalmazza, amelyeknél a szakmai főosztályok a szerződésben vállalt inkasszó-garancia érvényesítését kezdeményezték. A követelés könyvviteli mérlegben kimutatott állományának meghatározásánál tehát, nem a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint jártak el, mert a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások szerinti analitikus nyilvántartást nem vezetik, ezért a teljesség nem biztosított, a követeléseket az adósokkal nem egyeztették, ezért az állomány nem az elismert követeléseket tartalmazza, a 37. § (3) bekezdése szerinti leltározást nem végezték el, a 31. § szerinti értékvesztést nem számolták el.

• Egy Kft.-vel szembeni követelés 99 933 E Ft. A Kft.-vel 2002. március 20-án kötöttek megállapodást, az "1100 év Európa közepén" 69 részes, egyenként 25 perces filmsorozat VHS kazettán, CD és DVD, valamint könyvformában történő megjelentetésére. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás összege 50 M Ft volt, amelynek folyósítására sor került. A szerződés megkötésének alapját az NKÖM és az Ifjúsági és Sportminisztérium között 2002. február 15-én megkötött megállapodás képezte, amelyben az ISM a Produkció támogatására 50 M Ft pénzeszköz-átadást hajtott végre.

Az NKÖM Igazgatás cím vizsgálata kapcsán megállapításra került, hogy a szóban forgó célra 2001. évben az Igazgatás és a Kft. közötti megállapodás alapján, további 50 M Ft támogatás folyósítására került sor, amelyhez az Igazgatás részére a Miniszterelnöki Hivatal biztosította a fedezetet. Összesen tehát a filmprodukciót a minisztérium 100 M Ft-tal támogatta.

Az NKÖM a 2002. október 4-i szakértői véleményre alapozva, mivel a támogatott a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, a támogatás visszavonásáról döntött. Az inkasszót 2002. október 9-én nyújtották be, amelyre vizsgálatunk végéig 66 920 Ft folyt be.

A két forrást terhelő kifizetés alapján a követelésállományt is ennek megfelelően, részben a fejezeti kezelésű előirányzatok, részben az Igazgatás cím mérlegében kellett volna kimutatni. Tekintettel arra, hogy az inkasszált összeg a fejezeti kezelésű előirányzatok bankszámlájára folyt be, a követelés helyes összege a jelen mérlegben 49 933 E Ft, az Igazgatás mérlegében 50 000 E Ft lenne.

A Minisztérium a követelés behajtása érdekében 2002. december 16-án a Fővárosi Bíróságnál keresetet terjesztett elő a 100 M Ft és késedelmi kamatai megtérítésére. Az ellenőrzés birtokába jutott információk szerint a tárgyalást 2003. június hóra tűzte ki a bíróság.

• Egy másik Kft.-vel szembeni követelés 142 958 E Ft. Az NKÖM és a Kft. között 2001. április 27-én létrejött és többször módosított megállapodása szerint a Bánk bán című filmprodukciót a minisztérium az előzetesen elfogadott költségvetésnek megfelelően 767 000 E Ft-tal kívánta támogatni. Az időközbeni elszámolási hiányosságokra tekintettel a ténylegesen folyósított összeg 647 000 E Ft volt. A Kft. az ellenőrzési jegyzőkönyv-összesítő tanúsága szerint 717 258 E Ft-tal kívánt elszámolni. Az elszámolásból a minisztérium által megbízott supervisor és független szakértők 213 217 E Ft-ot nem fogadtak el. Tehát az elfogadott összeg 504 042 E Ft és a tényleges támogatás 647 000 E Ft különbözete a követelésként kimutatott 142 958 E Ft.

A követelés behajtása érdekében 2002. október 24-én azonnali beszedési megbízás benyújtására került sor. Ezt azonban a Kft. számlavezető bankja nem teljesítette, mert az adós ugyanezen napon, az inkasszóra felhatalmazó levelet visszavonta. A követelésre vizsgálatunk végéig törlesztés nem történt.

A Jogi Főosztály szakmailag felülvizsgálta egy esetleges pernyerés esélyét, a per indítására azonban még nem született döntés.

• A harmadik Kft.-vel szembeni követelés 88 301 E Ft. Az NKÖM és a Kft. 2001. május 2-án megállapodást kötöttek a "Bolondok éneke" c. 90' hosszúságú film elkészítésére. A vissza nem térítendő támogatás összege 120 000 E Ft volt, amelyből 118 800 E Ft a Kft. költségei, 1200 E Ft supervisori díj. A támogatás átutalására 2002. évben került sor, 80 000 E Ft-os összegben.

A támogatott a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget, ezért 2002. december 5-én a követelésre az inkasszó a járulékokkal növelten benyújtásra került. A fordulónapig mindössze 102 E Ft törlesztésére került sor. Az információk szerint a behajtás érdekében további intézkedés nem történt.

Az egyéb előirányzatoknál a követelések behajtása csekély eredménnyel járt, április végéig a követeléseknek csupán 4 %-a térült meg.

A követelésállomány jövőbeni szabályszerű kimutatása és elszámolása érdekében a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően a Költségvetési Főosztály már vizsgálatunk idején intézkedéseket tett. Ennek keretében feltérképezték és szakmailag megfogalmazták a követelések lehetséges jogcímeit, intézkedtek az analitikus nyilvántartás kialakítására.

Az elszámolási számlák könyvviteli mérlegben kimutatott 7597,5 M Ft-os összege a 2002. december 31-i kincstári kivonatokkal egyező. Az elszámolási számlák nyitó egyenlege - az előzőekben jelzett okok miatt - 1939,7 M Ft-tal nem egyezik meg az előző évi könyvviteli mérleg záró egyenlegével és a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla nyitó egyenlegével.

A könyvviteli mérlegben a költségvetési aktív függő elszámolások egyenlege
1,4 M Ft, a passzív függő elszámolások egyenlege 10,9 M Ft. Az állományokat szabályszerű leltárak támasztják alá. A függő tételek elszámolása nem minden tekintetben felel meg a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet a számlaosztály tartalmára vonatkozó előírásainak, mert a függő tételek rendezése több esetben késedelmesen történt, illetve passzív pénzügyi elszámolásként olyan tételeket mutattak ki, amelyek következménye a tartalékok valóságnak nem megfelelő bemutatása.

A tárgyévet terhelő rövid lejáratú kötelezettség mérlegben kimutatott állománya 1280,2 M Ft. Az összeg a Nemzeti Kulturális Alapprogram fordulónapon ismert teljes kötelezettségvállalását tartalmazza, amelyet leltár és analitikus kimutatás alátámaszt. A leltár szerinti állomány a pályázatos támogatások szerződései alapján esedékes, még ki nem fizetett támogatásokon túlmenően tartalmazza a szakmai kollégiumok által megítélt (döntött), de szerződéssel még nem megerősített állományának 1277,2 M Ft-os összegét. Ezen utóbbi összeg kimutatása nem felel meg a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 26. §-a előírásainak.

Az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő kötelezettségekről a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásai 4. d. pontja szerinti analitikus nyilvántartást nem vezettek és nem került sor a leltározásra sem. A szabályszerű kötelezettségvállalás nyilvántartás adatállománya ugyanakkor csak további feldolgozással lett volna alkalmas a mérleg szerinti kötelezettségek megállapítására.

A kötelezettség állomány jövőbeni szabályszerű kimutatása és elszámolása érdekében a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően a Költségvetési Főosztály vizsgálatunk feltárását követően már intézkedéseket tett. Ennek keretében feltérképezték és szakmailag megfogalmazták a kötelezettségek lehetséges jogcímeit, intézkedtek az analitikus nyilvántartás kialakítására.

A költségvetési tartalék mérlegben kimutatott 7587,9 M Ft-os összege, illetve összetevői az előirányzat-maradvány kimutatással megegyeznek. A tartalék nyitó egyenlege 1939,7 M Ft-tal - a nyitó korrekció miatt - nem egyezik meg az előző évi könyvviteli mérleg záró egyenlegével.

A Saját tőke, a Tőkeváltozások könyvviteli mérlegben kimutatott 20 548,7 M Ft-os összege számszakilag helyesen tartalmazza az eszköz- és forrásváltozásokat. Az egyes mérlegsoroknál részletezett problémák miatt azonban a saját tőke nem felelt meg a 2000. évi C. tv. 15. § (3) bekezdése valódiság számviteli elv követelményének.

A Pénzforgalmi jelentés szerinti kiadási eredeti előirányzat 9332,2 M Ft-tal növekedett. Ebből az előző évi előirányzat-maradvány 12 242,5 M Ft-ot képviselt; a kormányhatározatok alapján végrehajtott módosítások egyenlegében 2800,3 M Ft-tal növelték, a felügyeleti hatáskörben végrehajtott módosítások 5710,6 M Ft-tal csökkentették az előirányzatot.

Az előirányzat-módosításoknál a Gazdálkodási Szabályzat szerint jártak el. Az előirányzatokról és módosításokról szabályos és egyező analitikus nyilvántartást vezetnek.

A törvénysoronkénti teljesítési adatokból a mintavétel alapján kiválasztott, mintegy 250 tétel alapján megállapítható, hogy a kötelezettségek vállalása, ellenjegyzése, dokumentálása és nyilvántartása, a teljesítések utalványozása, érvényesítése, a főkönyvi elszámolása és bizonylati alátámasztása, a teljesítések pénzforgalmi jelentésben való szerepeltetése, összességében szabályszerű. Előirányzattal nem fedezett kötelezettségvállalásra nem került sor, a megfelelő források mind összegszerűen, mind jogcímben rendelkezésre álltak, az okmányok és bizonylatok a jogszabályoknak és a szabályzatoknak megfelelnek.

A 42 616,0 M Ft összes kiadáson belül az államháztartáson belüli felhasználás 13,9%-ot, az azon kívüli kiadások 71,3%-ot, míg a saját hatáskörben finanszírozott központi beruházás kiadása 14,8%-ot tett ki. A minták ellenőrzése során néhány esetben téves főkönyvi számlára történt könyvelést állapítottunk meg, amely azonban a kiadási főösszeget nem befolyásolta. Az államháztartáson belüli összes felhasználás mintegy felét a központi költségvetési szerveknek felhalmozási célra átadott pénzeszközök képezik. Az államháztartáson kívüli összes felhasználásból a vállalkozások és a non-profit szervezetek mintegy fele-fele arányban részesedtek.

A beszámoló szerint a vállalkozásoknak történt kifizetésekből a legjelentősebb összeget a Nemzeti Színház Rt. támogatására folyósított összeg képezte, összesen 12 278,0 M Ft-tal, amelyből a felhalmozási célú támogatás 10 553,0 M Ft-ot, a működési célú támogatás 1725,0 M Ft-ot tett ki. A Magyar Rádió Közalapítványnak fejlesztési célú támogatásként a beszámolási évben kifizetett összeg 1500,0 M Ft volt. A non-profit szervezeteknek működési célú támogatásként 12 071,1 M Ft kifizetés történt, amely a közhasznú társaságok közhasznú feladatai végrehajtását, illetve kht.-k működését szolgálta.

A fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatásokat jellemzően a támogatás céljának, illetve a támogatási szerződésekben meghatározottaknak megfelelően használták fel, és az előfinanszírozott összegekkel elszámoltak. Azokban az esetekben, amikor a támogatás részleges, vagy teljes visszavonására ill. a visszafizetési kötelezettség előírására került sor, szintén nem a céltól eltérő felhasználás volt az ok, hanem az elszámolások tartalmi hibái, a hiánypótlások elmulasztása miatt alkalmazták a szerződésben meghatározott szankciókat.

A fejezeti kezelésű előirányzat bevétele 10 230,7 M Ft volt, amelyből az előző évi maradvány pénzforgalom nélküli tételként elszámolt összege 9598,7 M Ft. A támogatás 37 375,0 M Ft.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram a kiadásai fedezetére a központosított bevétellel azonos összegű 5970,8 M Ft-os támogatásban részesült. A bevételeket a jogszabályoknak megfelelően számolták el és mutatták ki a pénzforgalmi jelentésben.

A beszámoló részét képező előirányzat-maradvány kimutatás szerint a maradvány 7 587 918 E Ft, amely kötelezettségvállalással közel teljes összegben lekötött. A levezetés számszakilag helyes, a záró adatok megegyeznek a mérlegben kimutatott, illetve a pénzforgalmi kimutatásban lévő adatokkal.

A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásaiban szereplő záró állományi és forgalmi adatok megegyeznek a mérlegben, illetve a pénzforgalmat részletező kimutatásokban szereplő adatokkal.

A szöveges értékelés törvényi soronként tartalmazza az egyes előirányzatok alakulásának jellemzőit mind a szakfeladati, mind pénzforgalmi vetületben.

A pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzés alapján a fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi beszámolóját a következő minősítéssel láttuk el:

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2002. évi költségvetési beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak, - a Nemzeti Kulturális Alapprogram kivételével - nem felel meg. A tapasztalt, a lényegességi határértéket meghaladó mértékű, a beszámoló megbízhatóságát befolyásoló jelentős hibák, szabálytalanságok kihatásai miatt a beszámoló nem ad a valóságnak megfelelő megbízható és valós képet a fejezeti előirányzatokkal való gazdálkodásról. A megbízhatóságot, a valós kép kialakítását a következők befolyásolják:

• A könyvviteli mérleg befektetett eszközök állománya nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak, mert az eszközök nem a fejezeti kezelésű előirányzatok működését szolgáló éven túli befektetések.
• A Nemzeti Kulturális Alapprogramon kívüli követelések állománya nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak, mert a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások szerinti analitikus nyilvántartást nem vezették, ezért a teljesség nem biztosított, a követeléseket az adósokkal nem egyeztették, ezért az állomány nem az elismert követeléseket tartalmazza, a 37. § (3) bekezdése szerinti leltározást nem végezték el, a 31. § szerinti értékvesztést nem számolták el.
• Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások nem minden tekintetben felelnek meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 3. g) és a 4. g) pontjainak, mert a függő tételek rendezése több esetben késedelmesen történt, illetve passzív pénzügyi elszámolásként olyan tételeket mutattak ki, amelyek következménye az előirányzat-maradvány valóságnak nem megfelelő megállapítása.
• A Nemzeti Kulturális Alapprogram kivételével a könyvviteli mérleg rövid lejáratú kötelezettséget nem tartalmaz, mert a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásai 4. d) pont szerinti analitikus nyilvántartást nem vezették és nem került sor a leltározásra sem.
• Az eszközöket és forrásokat érintő szabálytalanságok miatt a saját tőke nem felel meg a 2000. évi C. tv. 15. § (3) bekezdése szerinti valódiság számviteli alapelv követelményének.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram 2002. évi költségvetési beszámolója a számviteli törvényben foglaltaknak és a végrehajtására kiadott 249/2000.
(XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, a vagyoni és pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad. Véleményünk korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 26. §-a előírásainak betartására.

XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

A GyISM fejezet 2002. évi kiadási előirányzata 18 218,6 M Ft módosított előirányzata (támogatással együtt) 36 412,6 M Ft volt, ami 33 076,3 M Ft-ra teljesült, az eredeti bevételi előirányzat 18 218,6 M Ft a módosított előirányzat 36 412,6 M Ft, a teljesítés 36 478,7 M Ft volt.

A beszámolás és a könyvvezetés, valamint a gazdálkodás szabályozottsága nem felel meg teljes körűen a 217/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltaknak, valamint a 249/2000. Korm. rendelet 8. § (3)-(13) bekezdései és a 47-49. §-ai előírásainak.

Az GyISM Igazgatás önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény. Létrehozásáról alapító okirat nem készült. A gazdálkodást végző szervezeti egységek ügyrenddel nem rendelkeznek.

Az Igazgatás részére a Számviteli Politika és a hozzá kapcsolódó Számlarend, Számlatükör nem a minisztérium szokásos eljárásrendjében került kiadásra, hanem a Közgazdasági Főosztályvezető írta alá, dátum megjelölés nélkül.

Nincs teljes összhang a különböző szabályzatok között, nem határozták meg az analitikus nyilvántartások tartalmi és formai követelményeit, kapcsolódásuk módját a főkönyvi könyveléshez. Több terület szabályozása elmaradt, illetve nem érvényesülnek a szakmai sajátosságok, a jogszabályi módosításokat nem követték, a szabályzatokat nem aktualizálták.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felett a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok rendelkeznek, a miniszter által kiadott utasításban foglaltak szerint.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó előírásokat tartalmazó szabályzatok 2000. évben léptek hatályba, azokat a 2001. és 2002. évi változásokkal aktualizálták.

A kormányváltással és az ahhoz kapcsolódó kormányzati struktúraváltozással kapcsolatos feladatváltozások az intézményt nem érintették.

A központosított bérszámfejtés bevezetésének és szabályszerű működésének nincs meg a feltétele, így még 2003. január 1-től sem került bevezetésre.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet határidőre eleget tett a jogszabályban rögzített kincstári tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségének. Az eltérések levezetését megfelelően dokumentálták. A PM köriratban előírt feladatok egységes értelmezése és a fejezeti összesítés megkönnyítése érdekében a felügyeleti szerv - a beszámolók összeállításához és azok szöveges indokolásához kapcsolódóan - körleveleket és segédleteket adott ki.

A felügyeleti szerv a jogszabályi határidő betartásával teljesítette az intézményi beszámolókra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségét. Az intézmények a tapasztalatok összegzéséről írásbeli értesítést nem kaptak.

A felügyeleti szerv ellenőrizte az intézmények költségvetési törvényben foglalt befizetési kötelezettségének teljesítését, azokat rendben találta.

Az Államháztartási Hivatal által megállapított időarányos költségvetési előirányzat felhasználási keret és a saját bevételek általában fedezték a havi feladatok ellátását. Az év folyamán előfordult az Igazgatásnál likviditási probléma, a fedezet nélküli jutalom kötelezettségvállalása miatt.

A kormányváltás előtt jelentős összegű jutalom kifizetéséről döntött a minisztérium vezetése, melynek nem volt meg a pénzügyi fedezete. A 2002. június havi adó- és járulékfizetési kötelezettségét az Intézmény nem teljesítette, így 98,9 M Ft köztartozása keletkezett. A jutalom és járulékai, valamint a köztartozás összege a Kormány által biztosított általános tartalék terhére került elszámolásra.

Több esetben nyújtottak be előfinanszírozási kérelmet, de az engedélyt nem kapták meg, mivel a PM a visszapótlást csak pótelőirányzat biztosítása mellett tartotta lehetségesnek.

A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata szerint kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításokat a kötelezettségvállalási jogkörrel felruházott személy, illetve a szakmai szervezeti egység vezetője, fejezeti tartalékkal kapcsolatos átcsoportosítást a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

A vizsgált módosítások, átcsoportosítások megfeleltek a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak, azok előkészítettek voltak. Az eredeti előirányzatoknál tapasztalt feszültségek oldásában jelentős szerepük volt.

A fejezeten belüli előirányzat-változások nem teljes mértékben feleltek meg a fejezet belső szabályzataiban meghatározott hatásköri előírásoknak.

Az eredeti kiadási előirányzatok az évközi módosítások eredményeképpen közel duplájára nőttek.

Fejezetek közötti előirányzat-módosításra összesen 1305,6 M Ft-ban került sor a GyISM fejezet javára. A vizsgált átcsoportosításokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtották végre.

A központi költségvetés általános tartalékából megvalósított átcsoportosítások éves összege 6508,3 M Ft volt. Az ellenőrzött dokumentumok szerint az előirányzat-többletek igénylése számításokkal alátámasztott volt. A pótlólagos forrásszükségletre vonatkozó előterjesztések és az ezek alapján hozott kormányhatározatok nem minden esetben feleltek meg az Áht. 25. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

A kormányhatározatok többek között a Forma-1 Magyar Nagydíj támogatására 2520 M Ft-ot, az Igazgatás költségvetési hiányára 80 M Ft-ot, a MOB Olimpiai feladatainak támogatására 200 M Ft-ot, a Hazai rendezésű sportesemények támogatására 320 M Ft-ot biztosítottak.

Az előirányzatok megemelése többségében az év utolsó hónapjában realizálódott, amikor is a költségvetési évben felhasználásra már kevés lehetőség volt, ezért a pótelőirányzat egy része kötelezettségvállalással lekötött maradványként jelenik meg.

A központi költségvetés céltartalékából a fejezet 187,9 M Ft póttámogatásban részesült. Az ellenőrzött dokumentumok szerint az átcsoportosított előirányzatok felhasználása a törvényi előírásokkal összhangban álló kötelezettségeket finanszírozott. A fejezet az igényelt többletforrásokat a PM Útmutatók figyelembevételével részletes számításokkal támasztotta alá.

A 2002. évi költségvetési előirányzatok a feladatokra és a kötelezettségekre a szükséges és elegendő pénzügyi fedezetet nem biztosították. A kétéves költségvetést 2000. évben tervezték meg, mely már a tervezés időszakában ismert, illetve több, időközben felmerült feladatra (olimpia és labdarúgó EB pályázat, Forma 1 Nagydíj rendezési díja, a minisztérium létszám bővülésével járó helyigény biztosítására bérleti szerződés kötése stb.) nem tartalmazott előirányzatot. Ugyanakkor a rendelkezésre álló előirányzatokat lényegesen meghaladó kötelezettségvállalások történtek (fedezet nélküli jutalom kifizetés, olimpia előkészítéséhez tanulmány megrendelése, NUPI létrehozása előirányzat nélkül, MOB és a Nemzeti Sportszövetség részére a támogatások jelentős emelése stb.).

A hivatali, pénzügyi ügyviteli integrált informatikai rendszer bevezetése tárgyú közbeszerzési eljárás jogsértő lebonyolítása miatt a 2002. évben a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság határozatban 2 M Ft bírság megfizetésére kötelezte az Ifjúsági és Sportminisztériumot.

A költségvetési - támogatás nélküli - eredeti bevételi előirányzat 168,7 M Ft volt, mely felügyeleti hatáskörben 2 391,2 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés 1 803,3 M Ft-ra alakult.

A Pénzügyminisztérium a fejezet 2001. évi előirányzat-maradványát felülvizsgálta, és azt az Ámr. által előírt május 15-i határidővel szemben 2002. november 29-én kelt levelével hagyta jóvá. A jóváhagyott előirányzat-maradvány összege 3749,0 M Ft, amelyből 547,8 M Ft-ot be kellett fizetni a központi költségvetésbe. A 2002. évi előirányzat-maradványt a PM a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem hagyta jóvá.

A felügyeleti szerv az intézmények 2001. évi maradványának alakulását az intézményi költségvetési beszámolók felülvizsgálata során ellenőrizte, azokat az Ámr. előírásaival ellentétesen 2002. december 18-án hagyta jóvá, mivel meg kellett várnia a PM jóváhagyását.

A fejezeti kezelésű előirányzatoknál mind a 2001. évben, mind 2002. évben jelentős volt az előző évek felhasználatlan előirányzat maradványa (2001-ben 1 106 352 E Ft, 2002-ben 900 828 E Ft). A magas felhasználatlan előirányzat maradvány véleményünk szerint a költségvetési pénzeszközök indokolatlan lekötésével jár.

Az Igazgatásnál a Saját tőke változása 871 803 E Ft volt, melyből a tárgyi eszközök és immateriális javak változása 630 096 E Ft-ot tett ki, a részesedések 224 240 E Ft-tal, az egyéb eszközök és források 17 467 E Ft-tal nőttek.

A fejezet költségvetési beszámolójához a költségvetési törvényben meghatározott struktúrában készítette el a szöveges értékelését, amely megfelelően alátámasztja a beszámoló számszaki adatait.

A fejezet 2002-ben letéti számlával nem rendelkezett.

A GyISM Igazgatás részére a Kvtv. 1227,4 M Ft kiadási, 17,2 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 1210,2 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 3014,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 467,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 2546,9 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 2860,6 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 449,3 M Ft, a támogatásnál 2546,9 M Ft volt.

Az Igazgatás önállóan gazdálkodó, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (miniszter) által alapított költségvetési intézmény. Létrehozásáról alapító okirat nem készült. A gazdálkodást végző szervezeti egységek ügyrenddel nem rendelkeztek.

Az Igazgatásnál vállalkozási tevékenységet nem végeznek, szakfeladatként államigazgatási tevékenységet látnak el.

Az intézmény gazdálkodásának szabályozottságáról megállapítható, hogy nincs teljes összhang az egyes szabályzatok között. Nem határozták meg az analitikus nyilvántartások tartalmi és formai követelményeit és kapcsolódásuk módját a főkönyvi könyveléshez. Több terület szabályozása elmaradt, illetve a jogszabályi módosításokat nem követték.

A Számviteli Politika és a hozzá kapcsolódó Számlarend, Számlatükör nem a jogszabály által előírt eljárásrendben került kiadásra, hanem a Közgazdasági Főosztályvezető írta alá, dátum megjelölés nélkül.

Az eszközök és források értékelésének, a leltározásnak és a leltárkészítésnek, valamint a pénzkezelésnek a szabályzatait nem dolgozták ki a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint.

A minisztérium fejezeti és belső ellenőrzési szabályzata a minisztériumi sajátosságokat nem teljes mértékben tükrözi. Az Igazgatás intézménynél a függetlenített belső ellenőrzés feladatát ellátó szervezeti egység, vagy személy jogállása nincs meghatározva.

A közbeszerzések szabályzata nem tartalmazza a minisztériumra vonatkozó speciális eljárásrendet, például azt, hogy melyik szervezeti egység, milyen dokumentumok alapján figyeli az értékhatárok betartását.

A költségvetési beszámoló és a kincstári beszámoló egyezőségének felülvizsgálata megtörtént, az eltérések levezetését megfelelően dokumentálták, a szöveges indokolást elkészítették.

Az intézményi beszámoló és a főkönyvi kivonat adatai egyezőek.

A mérleg nyitó adatai megegyeznek a bázis időszak tény adataival. A befektetett eszközöknél 2002. évben tényleges leltárfelvétel nem volt, részletes analitikus nyilvántartások támasztják alá az egyes mérlegsorokban szereplő adatokat.

Az értékcsökkenés elszámolásánál helytelen paraméterezésből adódóan kevesebb leírás került elszámolásra, melynek következtében a mérlegben kimutatott ingatlanok nettó értéke 3160 E Ft-tal magasabb összegben szerepel.

A pénzkészletek mérlegsorai bankkivonatokkal igazoltak, a vevőkövetelések és szállítói tartozások analitikus nyilvántartással alátámasztottak voltak.

A saját tőke és a költségvetési tartalék kimutatása szabályosan történt.

A függő, átfutó és kiegyenlítő tételek jogcímenként leltárral alátámasztottak és a vizsgálat időpontjáig rendezést nyertek.

A pénzforgalmi jelentés helyesen tartalmazza az eredeti kiadási és bevételi előirányzatokat, a módosításokat és a tényleges teljesítéseket.

A módosított előirányzatokat sehol nem lépték túl. Az Igazgatás módosított kiadási előirányzatai 94,9%-ban teljesültek. A kiadási megtakarítás 153.569 E Ft, mely az év végi áthúzódó kötelezettségekből adódik.

Az előirányzat módosításokra egyrészt az intézmény megnövekedett feladatainak ellátása (pl. a 2012. évi olimpiai pályázat előkészítésével kapcsolatos feladatok), másrészt a kétéves költségvetésben nem tervezett kiadások fedezése, (kormányváltással összefüggő felmentési díjak, végkielégítések, a Bajcsy Zsilinszky úti iroda bérleti díja stb.), valamint fedezet nélküli kötelezettségvállalások (rendkívüli jutalom) teljesítése miatt volt szükség.

Az év folyamán előfordult likviditási zavar a fedezet nélküli jutalom kötelezettségvállalás miatt.

A felügyeleti hatáskörben végrehajtott átcsoportosítások biztosították a kommunikációs kiadásokat, a sajtófigyelés, informatikai szolgáltatások, a hirdetések, a dopping és drogellenes költségek fedezetét.

Intézményi hatáskörben az előző évi előirányzat maradványt felhasználták, elszámolásánál szabályszerűen jártak el.

A mintavétel alapján vizsgált tételeknél nem tapasztaltunk a számviteli előírásokkal ellentétes elszámolásokat. Az Igazgatás beszámolójának ellenőrzésénél azonban hiányosságként állapítottuk meg, hogy egyrészt nem vezetnek a kötelezettségvállalásokról nyilvántartást, másrészt a banki kifizetések mellé csatolt dokumentációból az esetek többségében nem állapítható meg, hogy a számlán, vagy külön -"levelezési lapokon" - található szignók milyen minőségben kerültek a bizonylatra, vagyis ki volt az ellenjegyző, az érvényesítő és az utalványozó.

A bevételi előirányzatok elsősorban az előző évi pénzmaradvány miatti pénzforgalom nélküli bevételek összegével módosultak. A felügyeleti szervi átcsoportosítás 217,7 M Ft volt.

A bevételeknél 18 081 E Ft lemaradás mutatkozott, melyből 5 684 E Ft-ot a kifizetetlen számlák, 12 217 E Ft-ot pedig az GyISM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye előirányzat átvezetése indokolt.

Az Igazgatás intézményi költségvetési beszámolójához készített kiegészítő melléklet számszaki adatai egyeztek a főkönyvi könyvelés és a beszámoló egyéb űrlapjain szereplő adatokkal.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint megállapítható, hogy a GyISM Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A fejezet 2002. évi eredeti fejezeti kezelésű kiadási előirányzata 16 268,8 M Ft, a módosított előirányzat 30 918,6 M Ft, ami az eredeti előirányzat 190,0%-a. Az eredeti bevételi előirányzat 92,5 M Ft, a fejezeti hatáskörű módosítások (4510,5 M Ft) következtében a módosított bevételi előirányzat 4603,0 M Ft. A pénzforgalom nélküli bevétel (2001. évi maradvány) 3262,3 M Ft. A módosított támogatási előirányzat 26 315,0 M Ft, az eredeti előirányzat 162,7%-a volt.

Állami kezességvállalással további forrásokkal egészítették ki a sport-beruházások finanszírozására rendelkezésre álló előirányzatokat. A kezességvállalások fedezetét a kormányhatározatok szerint az GyISM következő évekre vonatkozó költségvetésében kellett volna megtervezni. A 2002. évi LXII. törvény szerint az adósság átvállalása átkerült a Pénzügyminisztérium fejezethez.

A Budapest Sportcsarnok újjáépítésének finanszírozásához 2001. évben vállalt kezesség összege 34 854,7 M Ft volt;

A Sportfólio Kht. beruházásainak hitelfelvételéhez 5360,0 M Ft és a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft. Hitelfelvételéhez 4100,0 M Ft kezességvállalás történt;

Az önkormányzati beruházások hitelfelvételéhez 2604,0 M Ft hitelre és a járulékos költségekre nyújtott hitelekre szintén kezességet vállaltak (2002. május 15-i kormány döntés alapján).

A fejezeti kezelésű előirányzatok feladatrendszere az előző évhez képest nem változott.

A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási rendje szabályozott, de az ellenőrzött utalványoknál az érvényesítés nem történt meg. Egyes esetekben a kötelezettség vállalás nem a belső szabályzatban foglaltak szerint történt.

A minisztérium szervezeti rendszerében az előirányzat módosítások dokumentumait a Költségvetési Osztály kezeli és tartja a kapcsolatot az Államháztartási Hivatallal. Az előirányzat-módosítások - a Költségvetési Osztályon kialakított - bizonylat-kezelési rendszere jól áttekinthető. Az előirányzat módosításoknál a Gazdálkodási Szabályzat szerint jártak el. Az előirányzatokról és a módosításokról szabályos nyilvántartást vezetnek.

A kincstári beszámoló és a költségvetési beszámoló adatai között mind az előirányzatoknál, mind a teljesítésnél mutatkozó jelentős eltérés, a hibás KTK kódhasználatból adódott, valamint rendszeresen visszatérő eltérést okozott a függő kiadás megtérülése, a rendszerbeli különbségből adódó technikai hiba miatt.

A GyISM 2002. évi költségvetési beszámolóját az állományi és a forgalmi számlák főkönyvi kivonata alátámasztja. A fejezet mérlegében és pénzforgalmi kimutatásában szereplő adatok megegyeztek.

A mérlegben kimutatott befejezetlen beruházásról nem készült leltár. A
2623,1 M Ft befejezetlen beruházás állományból 2001. december hónapban 26 M Ft, 2002. januárban pedig 39 M Ft összegű beruházást aktiváltak és üzembe helyeztek. Az aktivált és üzembe helyezett, a létesítménykezelőnek átadott beruházás hibásan a befejezetlen beruházás állományában szerepel.

A GyISM 2002. december 31-i mérlegében kimutatott befejezetlen beruházás összegéből 2590,0 M Ft a Sportfólio Kht. 2002. évi beszámolójában is szerepel. Így a GyISM fejezet mérlegében a befejezetlen beruházás és a tőkeváltozás mérleg sorokon a 2590,0 M Ft indokolatlanul szerepel, ezért a 2002. december 31-i mérleg a vagyoni helyzetről nem mutat valós képet.

A 2590,0 M Ft befejezetlen beruházás és az azzal megegyező saját tőke úgy szerepel a GYISM fejezet költségvetési beszámolójában, hogy ugyanezt az értéket a nevére kiállított számlák alapján a Sportfólio Kht. is szabályszerűen felvette könyveibe és mérlegébe. A kétszeres számbavétel a mérlegvalódiság elvének ellentmond.

A fejezet 2002. évi mérlege eszköz-, és forrás állományának egyező összege 6671,9 M Ft volt.

A kiadási előirányzat teljesülése 27 985,6 M Ft, ami a módosított előirányzat 90,5%-a.

A GyISM fejezet előirányzat felhasználásáról összefoglalóan megállapítottuk, hogy 2002. évben a különböző programok, feladatok indításakor többnyire csak az I. féléves pénzügyi fedezet volt biztosított azzal a feltétellel, hogy a hiányzó fedezetet, forrást a második félévben biztosítják. A kormányváltás idejére a fejezeti kezelésű előirányzatok 94%-át elköltötték, illetve kötelezettségvállalással terhelték.

A 2002. I. félévben szerződéskötés mellett többször úgy vállaltak kötelezettséget, hogy annak a pénzügyi fedezetét nem biztosították. A 2012. évi olimpia megvalósíthatósági tanulmányára aláírt, valamint a Magyar Atlétikai Szövetséggel és a Magyar Kosárlabda Szövetséggel aláírt szerződéseknél összesen 399,0 M Ft volt a hiányzó fedezet összege.

A 2002. II. félévi, és főleg az év végi kormányhatározatok alapján a költségvetés általános tartalékából biztosított pótelőirányzatok az eredeti előirányzatok alultervezéséből származó feszültségek (forráshiány) megoldását segítették elő.

A pénzforgalmi jelentés kiadás eredeti (16 268,8 M Ft) előirányzata 14 649,8 M Ft-tal növekedett, melyből az országgyűlési hatáskörben 4200,0 M Ft, a kormányhatáskörben 6419,2 M Ft, a fejezeti hatáskörben 4030,6 M Ft volt az eredeti előirányzat módosítás.

A GyISM fejezet 2002. évben a költségvetés általános tartalékából 5852,3 M Ft-ban, és a céltartalékból 23,1 M Ft-ban részesült.

Az előirányzatok növelése szakmailag túl későn - többségében a költségvetési év utolsó hónapjában realizálódott -, ezért a költségvetési évben felhasználására korlátozottan volt lehetőség. A pótelőirányzat egy része kötelezettségvállalással lekötött 2002. évi maradványként jelenik meg a beszámolóban.

A fejezeti tartalék előirányzatból történő átcsoportosítás a jogszabályi előírásokkal összhangban volt.

A GyISM által előkészített szerződések és támogatási megállapodások a támogatási célhoz kapcsolódó konkrét előírásokat nem tartalmaznak, és az azokban foglaltak számonkérése - változatlan tartalom esetén - nem lehetséges.

A GyISM több esetben nem tartotta be a Kbt.-ben foglaltakat.

Közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek megbízási szerződést egy Kft.-vel az UTE stadion megnyitójának megrendezésére 61,0 M Ft összegben, támogatási szerződést a Bozsik és a Herakles program kommunikációjára 108,0 M Ft összegben. A 2001. február 14-i reklámügynökségi keretszerződés tárgya médiavásárlás és egyéb szolgáltatás. Az ügynökségi jutalék mértéke 4%. A megbízási díj átutalása a benyújtott és teljesítettnek igazolt számlák alapján négy célelőirányzat terhére történt. A Kft. 2001. évi számláit - többnyire teljesítésigazolás nélkül - 2002. február hónapban egyenlítették ki. A számlák késedelmes kiegyenlítését a fejezet nem tudta indokolni.

A kommunikációs tevékenység 2002. évben a minisztériumban nem volt összehangolva, a helyettes államtitkárok által irányított területek önállóan szervezték, átfedések, párhuzamosságok is előfordultak.

A Szabadidősport programok támogatása feladat terhére 18,2 M Ft összegben kötelezettség vállalás történt. (megrendelést adtak a TÁRKI-nak a szabadidős sportolási szokások felmérésére) A fejezet 2002. július 25-én a kötelezettségvállalást törölte, a TÁRKI-val a szerződést egyoldalúan felbontotta. A szerződés felbontása miatt elmaradt haszon címén kiállított előbb 4,8 M Ft-os, később 3,6 M Ft-ra kicserélt TÁRKI számláját kifizették. Mivel szolgáltatás, teljesítés nem történt, így ellenérték sem számolható fel. Szerződés felbontása miatt kötbér, kártérítés követelhető.

A GyISM fejezet több esetben olyan kötelezettséget vállalt, melynek fedezete nem volt biztosított. Az egyes kötelezettség vállalások teljesítése így előirányzatok közötti átcsoportosítással a többletbevétel terhére, illetve hitelfelvétellel volt biztosítható.

A sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatása előirányzat terhére 2002. évben olyan kötelezettségvállalások történtek, amelyek pótlólagos finanszírozási források bevonását tették szükségessé. A II. félévben a Kormány az általános tartalék terhére a 700,0 M Ft összegű eredeti előirányzaton felül 524,0 M Ft pótelőirányzatot biztosított, míg a Sportfólio Kht. az ingatlanértékesítés bevételéből a jogcímre 461,5 M Ft-ot fizetett be. Az összes 2002. évi kiadás így a 236,3 M Ft összegű 2001. évi felhasznált maradvánnyal együtt 1921,8 M Ft, ami az eredeti előirányzatnak közel háromszorosa. A 2001. évben meghirdetett SPO-SL-01/A,B pályázatra a kifizetés 510,1 M Ft, ezen kívül önkormányzati sportlétesítmények fejlesztésére egyedi (miniszteri) döntés alapján jelentős támogatásokat folyósítottak. A jogcím terhére a Sportfólio Kht. javára a Gyakorló Jégcsarnok építéséhez 200,0 M Ft-ot adtak át.

A labdarúgó stadionok és létesítmények fejlesztése előirányzatra folyósított 2002. évi támogatás - a 2001. évben indított stadion rekonstrukciós program II. ütemének megfelelően - 4000,0 M Ft volt. A fejlesztési költségeket alátervezték, az ún. beléptető rendszerekre és a video-mátrix táblákra a tulajdonosi bizottságok beleegyezése nélkül indokolatlanul nagy összegeket költöttek, vállalkozói tőkét a programba nem sikerült bevonni, és a Stadion Invest Rt. működési költségeit (200,0 M Ft) is a program terhére biztosították.

A kialakult pénzügyi helyzet kezelése érdekében a Kormány a II. félévben garanciát nyújtott a Sportfólio Kht.-nek 4000 M Ft hitel felvételéhez, ami lehetővé tette a program folytatását. A 2002. évben 17 stadion felújítására 4030 M Ft-ot használtak fel.

A GyISM fejezet 2002. évben tőkeemelés formában biztosított pénzeszközt működési célra. A Sportfólio Kht.-nek 150 M Ft-ot a 2008. évi Labdarúgó EB előkészítésére, 50 M Ft-ot a HM ingatlanok működési költségeire a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére. Az EB 2008 Kft. tőkeemelése céljára az MLSZ-nek 150 M Ft-ot, a Hungaroring Rt.-nek pedig a licencdíj kifizetésére 2520 M Ft-ot tőketartalékként adtak át.

A 2002. évi költségvetési előirányzatok a feladatokra, az elkötelezettségekre a szükséges és elegendő pénzügyi fedezetet nem minden esetben biztosították.

A KSI jogutódjaként 2002. január 1-vel létrehozott Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) részére a működéshez szükséges pénzforrásokat fejezeten belüli átcsoportosítással, többek között a Sportágfejlesztés jogcím terhére biztosították. A Pénzügyminisztérium a személyi juttatások előirányzatának megteremtéséhez csak 2002. július 11-i levelében, az alapítást követő fél év múlva járult hozzá. A NUPI részére működési és felhalmozási célra a Mobilitás és a Nemzeti Labdarúgó Kht. feladattal együtt adott át pénzeszközt. A Csanády Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartása átkerült a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Központ Kht.-hoz, a feladathoz szükséges forrást a tárca biztosította a fejezeti kezelésű előirányzatból.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az "1100 év Európa közepén" produkcióra átvett 50 M Ft-os egyéb működési támogatás felhasználásáról az ellenőrzés befejezéséig nem számolt el.

A fejezeten belüli átcsoportosítások és kifizetések elsősorban a szabad pénzforrások felhasználását és a játékadó bevételek többletéből a forráshiányok kezelését segítették.

A 2002. évi bevétel eredeti előirányzata 92 M Ft, a módosított előirányzata 4603,0 M Ft, a pénzforgalom nélküli bevétel 3262,3 M Ft, a bevétel teljesítés 889,3 M Ft. Lemaradás a módosított előirányzathoz képest 451,4 M Ft volt. A sportvállalkozásoknak adott támogatásokból 2002. évben nem volt megtérülő bevétel. A sportvállalkozások támogatásának elvei nincsenek világosan és egyértelműen megfogalmazva. A finanszírozandó vállalkozások kiválasztása egyedi döntéssel, pályázat kiírása nélkül történik.

A játékadóból származó bevételek jelentős túlteljesítése előirányzat és szerződés módosítás nélkül a sporttörvény előírásaival összhangban van.

A sporttörvényre hivatkozva az 1010,4 M Ft eredeti előirányzaton felül befolyt többlet adóbevétel a Wesselényi Miklós Sport Közalapítványnak került átutalásra. A Közalapítvány a felhasználásról - ideértve az 1000,0 M Ft feletti bevétel többlet felhasználását is - május 31-i határidővel készít beszámolót.

A 293,6 M Ft bevétel elmaradás magyarázata a Sportlétesítmény kezelés intézményi rendszere jogcímen az, hogy a minisztérium döntése alapján a Sportfólio Kht. a sportlétesítmény eladás bevételeit a fedezethiányos Sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatása feladatra utalta át. A hiányzó pénzügyi fedezetet a szabad előirányzat felügyeleti hatáskörű átcsoportosításával, más jogcímről történő kifizetéssel vagy a túlteljesített játékadó (totó és bukméker fogadás) bevételekből pótolták és egészítették ki.

A GyISM 2002. évi előirányzat maradványa 4048,8 M Ft, amiből kötelezettségvállalással terhelt maradvány 3205,8 M Ft, szabad maradvány 843,0 M Ft. A felhasználásra javasolt maradvány 842,8 M Ft, amiből 750,0 M Ft a sportszervezetek köztartozásának elengedése következtében felszabadult forrás és 92,5 M Ft az eredeti bevételi előirányzat kiesése miatti pénzösszeg. Az elvonásra javasolt előirányzat maradvány 0,2 M Ft.

A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásában szereplő záró állományi és forgalmi adatok megegyeznek a mérlegben és a pénzforgalmi jelentésben kimutatott adatokkal.

A szöveges értékelés a GyISM 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról összeállított beszámoló részeként törvényi soronként tartalmazza az előirányzatok alakulásának jellemzőit mind szakfeladati, mind pénzforgalmi területen.

Az Állami Számvevőszék a financial audit módszertanában foglaltak szerint a GYISM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított 2002. évi költségvetési beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak nem felel meg. A tapasztalt, a lényegességi határértéket meghaladó mértékű, a beszámoló megbízhatóságát befolyásoló jelentős hibák, szabálytalanságok kihatásai miatt a beszámoló nem ad a valóságnak megfelelő megbízható és valós képet a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásról. A megbízhatóságot, a valós kép kialakítását a következők befolyásolják:

• A fejezet mérlegében 2 590,0 M Ft összegben olyan befejezetlen beruházás állomány szerepel, amelyet a Sportfólio Kht. a kivitelezők számlái alapján könyveibe és mérlegébe jogosan felvett.
• A kormányváltás idejére az előirányzat 94%-át a szöveges beszámoló szerint a Minisztérium elköltötte vagy kötelezettségvállalással terhelte. Emiatt a magyar Atlétikai Szövetséggel (150,0 M Ft), a Magyar Kosárlabda Szövetséggel (53,0 M Ft) a támogatási szerződésben, a Price Waterhouse Kft.-vel (196 M Ft) a 2012. évi olimpia megvalósíthatósági tanulmányára kötött szerződésben összesen 399,0 M Ft kifizetésére fedezetbiztosítás nélkül vállaltak kötelezettséget.
• Pénzügyi feszültség és likviditási probléma már az I. félévben a Sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatása és a Labdarúgó stadionok és létesítmények fejlesztése jogcímeken következett be, amire átmeneti és lényegében hosszú távú kötelezettségvállalásként a Kormány a 2002. május 15-i döntése alapján a Sportfólio Kht. beruházási hitel felvételéhez 5360 M Ft összegben, míg az önkormányzati sportlétesítmény beruházások hitelfelvételéhez 6704,0 M Ft összegben (a hitelre és járulékos költségeire) az állam kezességet vállalt, amit a következő évekre vonatkozó GyISM költségvetésben kellett volna betervezni.
• A 2002. évi költségvetési előirányzatok a feladatokra, az elkötelezettségekre a szükséges és elegendő pénzügyi fedezetet nem minden esetben biztosították. A KSI jogutódjaként 2002. január 1-vel létrehozott NUPI részére a működéshez szükséges pénzforrásokat fejezeten belüli átcsoportosítással, többek között a Sportágfejlesztés jogcím terhére biztosították. A Pénzügyminisztérium a személyi juttatások előirányzat megteremtéséhez csak 2002. július 11-i levelében, az alapítást követő fél év múlva járult hozzá. A NUPI részére működési és felhalmozási célra a Mobilitás és a Nemzeti Labdarúgó Kht feladattal együtt adott át pénzeszközt. A Csanády Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartása átkerült a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Központ Kht keretébe, a feladathoz szükséges forrást a tárca biztosította a fejezeti kezelésű előirányzatból.
• A Sportlétesítmények építési és korszerűsítése támogatási előirányzatból az önkormányzatok támogatást 30,0 M Ft értékhatár alatt pályázati úton, a 30 M Ft értékhatár felett pedig egyedi (miniszteri) döntés alapján vehettek igénybe.
• Közbeszerzési eljárás nélkül írtak alá megbízási szerződést egy Kft.-vel az UTE stadion megnyitójának megrendezésére 61,0 M Ft összegben, támogatási szerződést a Bozsik és a Herakles program kommunikációjára 108,0 M Ft összegben.
• A stadion rekonstrukciós programra biztosított 4 Mrd Ft előirányzatból 200 M Ft-ot a Stadion Invest Rt. egyéb működési célú támogatására fordították és így a rekonstrukciós programból elvonták.
• A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az "1100 év Európa közepén" produkcióra átvett 50,0 M Ft-os egyéb működési támogatás felhasználásáról az ellenőrzés befejezéséig nem számolt el.
• A Sportlétesítmény kezelés intézményi rendszere jogcímen a 293,6 M Ft bevétel elmaradás magyarázata az, hogy a Minisztérium döntése alapján a Sportfólio Kht. a sportlétesítmények eladásának bevételeit a fedezethiányos Sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatása feladatra utalta át. A hiányzó pénzügyi fedezetet a szabad előirányzat felügyeleti hatáskörű átcsoportosításával, más jogcímről kifizetéssel vagy a túlteljesített játékadó (totó és bukméker fogadás) bevételekből pótolták és egészítették ki.
• Az ellenőrzött utalványoknál az érvényesítés rendszeresen nem történt meg, egyes esetekben a kötelezettségvállalás nem a belső szabályzatban foglaltak szerint történt.

1. A SPORTFOLIÓ Kht. működésének tapasztalatai

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (továbbiakban: GYISM) fejezet 2002. évi fejezeti szintű feladatai ellátásában a minisztérium tulajdonában lévő SPORTFOLIÓ Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaságnak (továbbiakban: SPORTFOLIÓ Kht.) meghatározó szerepe volt. A Kht. feladata az állami tulajdonú sportlétesítmények vagyonkezelése, a beruházások finanszírozása, sportlétesítmények üzemeltetése és fejlesztése, melyek végrehajtása döntő részben a minisztérium által biztosított költségvetési forrásokból történik. A SPORTFOLIÓ Kht. 2001-2002. években részben többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokat alapított, részben az intézmények kezelésbe vételével társaságokban tőkerészesedéshez jutott, illetve kisebbségi tulajdonosként részvénytőke birtokosa.

A Kht.-t, mint kiemelten közhasznú szervezetet a GYISM 2000. március 1-jén alapította. A közhasznú tevékenység mellett számos kiegészítő tevékenység (pl. üzletviteli tanácsadás, raktározás, szállítás, hirdetés) végzésére jogosult.

A társaság mérleg szerinti jegyzett tőkéje 610,5 M Ft, amely az alapításkori 40,0 M Ft-tal szemben a 2002. évben végrehajtott tőkeemelések révén 570,5 M Ft-tal növekedett. 2002. december hóban, az alapító további 200,0 M Ft tőkeemelést hajtott végre, amelyet a Cégbíróság 2003. január 23-án jegyzett be. Ily módon a társaság jegyzett tőkéje 810,5 M Ft-ra alakult. A mérleg szerinti saját tőke 5680,7 M Ft.

A társaság a működése közel három éve alatt 988,2 M Ft veszteséget halmozott fel, és a veszteség rendre, évenként mintegy 300,0 M Ft-tal növekedett. A veszteséges gazdálkodás révén a tulajdonos által rendelkezésére bocsátott, ténylegesen 810,5 M Ft-ot kitevő jegyzett tőkét, nem csak teljes összegében "felélte", hanem a gazdálkodása révén valójában 177,7 M Ft tőkehiány keletkezett.

A mindenkori tőkehiány a saját tőke kimutatásban részben az eredménytartalék (-7,8 M Ft) miatt, részben az értékelési tartalék (5.514,6 M Ft) kimutatása következtében nem jelenik meg, ily módon a saját tőke/jegyzett tőke arány nem mutat a tulajdonos számára - a jogszabály által előírt, - kötelező beavatkozást igénylő helyzetet. Mindemellett a tulajdonos a valós tőkehiány pótlására rendre tőkeemelést hajtott végre, ez azonban a felhalmozott, évenként növekvő veszteséget nem fedezte.

A Kht. eredménytartaléka évenként, a megszűnt és átvett intézmények elszámolásaiból keletkezett eredménytartalékba helyezett összegeket, mint növelő tételeket és az előző évi veszteség összegét, mint csökkentő tételeket tartalmazza.

Az értékelési tartalék bár a mérleg szerint tőkeelem, valójában a működéshez pénzforrásul nem szolgál. A Kht. 2001. évben a megszűnt és átvett sport intézmények (Népstadion és Intézményei és Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény) telek ingatlanait piaci értékre felértékeltette és az átvett ingatlanok könyv szerinti és piaci értéke szerinti különbözetet, a jogszabályok előírásának megfelelően mutatja ki a saját tőke részeként.

A tőkehelyzet értékeléséhez azt is fontos látni, hogy a 2002. évben végrehajtott 770,5 M Ft-os jegyzett tőke emeléséből a társaság 552,4 M Ft-os összegben hajtott végre tőkeemelést a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál, emellett 185,7 M Ft-os összegű kölcsönt nyújtott a kapcsolt vállalatainak. Összesen tehát 738,1 M Ft-ot vont ki a saját közhasznú tevékenysége finanszírozásából, holott a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére folyósított tőkeemelés a közhasznú feladatok ellátását célozta. A költségvetési forrásból folyósított támogatás csaknem teljes összege a társaságok tőkehiányát pótolta, és jelentős részben nem közhasznú tevékenységet finanszírozott.

A SPORTFOLIÓ Kht. 2002. december 31-én, két részvénytársaságban, (Stadion Invest Rt., Magyar Sport Háza Rt.), illetve öt kft-ben (Sportinvest Kft., Magyar Sportmarketing Kft., Üllői úti Sportcentrum Kft., Medaillon Kft., Balaton Uszoda Kft.) rendelkezett jellemzően többségi tulajdonosi részesedéssel.

Kivétel ez alól a Magyar Sport Háza Rt., ahol a részesedés 1 %. A további társaságokban a részesedési arány 96,67-99,98%-os, a kisebbségi tulajdonos döntő részben a GYISM Igazgatás tulajdonában lévő Hazai Sportlapok Kft. A vegyes tulajdonú társaságok létrehozására azért került sor, mert a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 4. § (4) bekezdése szerint egyszemélyes társaság nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja.

A befektetések vásárlási értéke a fordulónapon 602,9 M Ft volt, a piaci értéket 236,9 M Ft-ban állapították meg. A befektetések értékének tárgy évi 560,4 M Ft-os növekedéséből a tényleges tőkeemelés 552,4 M Ft-ot képviselt, melyből a Magyar Sportmarketing Kft 451,5 M Ft-tal, a Balaton Uszoda Kft 31,9 M Ft-tal, a Stadion Invest Rt 68,0 M Ft-tal, a Magyar Sport Háza Rt 1,0 M Ft-tal részesedett.

A térítés nélküli átvétel 8,0 M Ft-ot (Üllői úti Sportcentrum 3,0 M Ft, Medaillon Kft 5,0 M Ft) tett ki. A csökkenésből a két kft részesedéseinek értékesítése 0,2 M Ft volt. (0,1-0,1 M Ft). Emellett a befektetések piaci értékre történő leértékeléseként 346,1 M Ft-ot számoltak el a pénzügyi műveletek veszteségeként. Ennek legjelentősebb tétele 341,7 M Ft-os összegben a Magyar Sportmarketing Kft.-t érintette. A Kht. tulajdonában lévő társaságok veszteséges gazdálkodása miatt végrehajtott befektetés leértékelések a Kht. mérlegében kimutatott veszteségnek (636,6 M Ft-nak) 54,4%-át tették ki.

A társaságok tevékenysége alapján megállapítható, hogy a közfeladatok ellátásához közvetlenül a Sportinvest Kft., a Stadion Invest Rt. és a Balaton Uszoda Kft. tevékenysége kapcsolható. A további befektetések a közfeladat ellátásához közvetetten kapcsolódnak.

Az első két társaság hasonló feladatként a beruházások műszaki szakmai bonyolítását látja el, míg a harmadik a Nitrokémia Vegyipari Rt.-től megvásárolt Balaton Uszoda üzemeltetését végzi. A Magyar Sportmarketing Kft. tevékenysége reklám és marketing tanácsadás, gyakorlatilag a GYISM kommunikációs tevékenységét végzi. Az Üllői úti Sportcentrum Kft. az FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézmény átvételével került a Kht. többségi tulajdonába, amelyet a Fradi pálya melletti terület hasznosítására hoztak létre. Az információk szerint a terület hasznosítására még nem született döntés. A Medaillon Kft. szintén az FVM tulajdona volt, és a Fradi 100 éves centenáriumára kibocsátott érmék forgalmazására alapították. Az érmék értékesítése mellett jelenleg részt vesz a sportlétesítmény üzemeltetésében. A Magyar Sport Háza Rt. a Népstadion területén felépítendő irodaház létesítését fogja bonyolítani. A 100,0 M Ft-os részvénytőkéből a Kht. részesedése 1,0 M Ft. Jelenleg a beruházás-engedélyezési eljárás van folyamatban.

A Kht. befektetései közül a 2001. 04. 25-én a SPORTFOLIÓ Kht. és a Hazai Sportlapok Kft által alapított Magyar Sportmarketing Kft-be történt a legnagyobb tőkebefektetés. A társaság 2001. évben 165,0 M Ft, 2002. évben 193,2 M Ft veszteséget realizált. A tartósan veszteséges gazdálkodás miatt 2001. évben 19,9 M Ft-tal, a tőkeemelés évében 2002-ben 341,7 M Ft-tal a részesedés értékét leértékelték és a társaság piaci értékét a jegyzett tőke mintegy negyedére 109,8 M Ft-ra becsülték.

A gazdálkodás egyensúlyának helyreállítása érdekében a többségi tulajdonos 2003. május 14-én a törzstőke 318,7 M Ft-tal történő felemelésére hozott döntést, így a jegyzett tőke 790,2 M Ft-ra növekedett. A tőkeemelésből 200,0 M Ft átutalása megtörtént. A tőkeemelés forrását a különböző fejezeti kezelésű előirányzatokból kommunikációs feladatok ellátására előirányzott támogatások biztosítják, melyet az előirányzatok cél szerinti felhasználásáról rendelkező taggyűlési határozat tartalmaz, vagyis ez a tőkeemelés költségvetési támogatásból származik. Ugyanakkor a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § 22.pont k.) alpont szerint a közhasznú szervezet gazdasági társaságban tagsági jogviszonyból eredő, vagyoni értékű jogot csak saját eszközeiből szerezhet.

A 2002. évben a Kft. üzleti tevékenységének vesztesége 451,5 M Ft ráfordítás és 258,6 M Ft bevétel egyenlegeként 192,9 M Ft-ra alakult. A ráfordítások jelentős tétele, a személyi jellegű költség 46,3 M Ft-os és az igénybe vett szolgáltatások 393,5 M Ft-os összege, amelyből a szakértői szolgáltatásként kimutatott ráfordítás 40,8 M Ft, a hirdetés, reklám, propaganda költség 340,7 M Ft.

A kimutatások és szerződések alapján megállapítható, hogy a két költség-nemen részben a társaság működésével kapcsolatos ráfordítások, részben a társaság tevékenységével a végrehajtott projektekkel kapcsolatos ráfordítások jelennek meg.

A kiemelt jelentőségű projektek: olimpia, BS Sportaréna, Labdarugó EB 2008 pályázat, Tornász VB, Magyar Csapat program, Drog-prevenció, Szteroid használat elleni kampány tevékenységekkel kapcsolatos kommunikáció, reklám, marketing munka.

A szakértői szolgáltatások költségéből 4,6 M Ft-os összegben, a szakértőkkel kötött megbízási szerződések alapján, döntő részben kommunikációs feladatokat (részvétel projektek kidolgozásában, végrehajtásában, közreműködés piackutatásban, tervezésben stb.) hajtottak végre A szerződések jellemzően további konkrét feladat-meghatározást nem tartalmaznak. A havi átalánydíjak 40-500 E Ft között szóródnak, és leggyakrabban 100-200 E Ft-ot érnek el.

További szolgáltatások körében a számviteli, pénzügyi, adózási, számviteli tanácsadási feladatokra, jogi és könyvvizsgálói szolgáltatásra 5,6 M Ft ráfordítás történt. Saját, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal kötött megbízásukhoz igénybe vett alvállalkozói teljesítményre 6,0 M Ft ráfordítást számoltak el. A szerződések szerint a jelzett projektekhez 24,6 M Ft ráfordítás kapcsolódik, döntően, de nem kizárólag, konkrét feladat meghatározással.

Az utóbbi összegből az Euro Sports Marketing Kft. 6,5 M Ft-os ügynökségi díj és a McCANN- ERICKSON Budapest Kft. 10,1 M Ft-os ráfordítást tartalmazó számlái összefüggnek a másik vizsgált költség-nemmel.

A hirdetési, reklám, propaganda költségek elszámolásához több mint 40 szerződés kapcsolódik.

A sport szövetségekkel (Magyar Torna, Magyar Kézilabda stb.) kötött szerződések alapján 87,6 M Ft reklámköltséget számoltak el, a Magyar Csapat szimbólumának és fő támogatói körének a szövetségek csapatainak versenyein és rendezvényein történő megjelenítéséért.

A Kft. Együttműködési Megállapodást kötött nyolc gazdasági társasággal, (pl.: Mahir Press Média Kft., Reader's Digest Kiadó Kft., SOM-MÉDIA Lap-és Könyvkiadó Rt., Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. stb.) kölcsönös szolgáltatások igénybevételére.

A szolgáltatások nyújtása a Kft. részéről jellemzően: hozzájárulás ahhoz, hogy a partner a Magyar Csapat médiatámogatója címet és a hivatalos logot használja; közterületi hirdetéseken a partnert megjeleníti; internetes weboldalán megjelenési lehetőséget biztosít a partner részére; a Magyar Csapat PR tevékenységében és rendezvényein (hajókirándulás, családi golfnap, szponzori vacsora, fitness bérlet átadás, egészségügyi felülvizsgálat biztosítása, stb.), részvételt biztosít; illetve további együttműködési lehetőséget ajánl.

A szerződő partner a profilja függvényében, jellemzően hirdetési és reklám tevékenységet végez a Magyar Csapat programhoz kapcsolódóan, illetve lehetővé teszi saját internetes oldaláról a közvetlen hozzáférést a Kft. honlapja számára.

Fenti kölcsönös szolgáltatások a szerződések szerint többségében egyezően, ugyanannyi árbevételt, és költséget jelentenek a Kft-nek, melyet a bruttó elszámolási elv szerint számolnak el, a követelések és kötelezettségek összevezetésével, pénzügyi rendezés nélkül.

Ez alól három szerződés kivétel. A SOM-MÉDIA Rt., amelynél a Kft. által kapott, 20,0 M Ft-os, szolgáltatással szemben 5,0 M Ft-os Kft. teljesítmény áll; az MTM-SBS Televízió Rt., amelynek a 2,4 M Ft-os egyező adott-kapott szolgáltatáson felül havi 1,5 M Ft (legalább 7 hónapig fenntartandó) reklámköltség kiszámlázási joga állt fenn; az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., melynek részére a kölcsönös szolgáltatás 1,0 M Ft-os értékén felül a vidéki lapokban történő megjelenések költsége (0,3 M Ft megjelenésenként, + 2,5 M Ft´) megtérítésre kerül.

A szerződésekben foglaltak, illetve a társaság által részünkre elkészített költségkimutatás alapján megállapítottuk, hogy a költségelszámolás nem minden esetben fedi le a szerződésben foglaltakat, mert a kölcsönös teljesítmények nem a szerződés szerinti meghatározott módon és összegben kerültek kiszámlázásra. Ez nem csak a szerződéses fegyelem lazaságára utal, hanem részben a költségek, részben az árbevétel elszámolását is bizonytalanná teszi. A fennálló problémát csak tételes, alapbizonylat mélységű vizsgálat alapján lehet rendezni, beleértve a költségek és árbevételek évek között pontos elhatárolásának tételes ellenőrzését, különösen azokban az esetekben, amelyeknél december hónapban már nem került több számla benyújtásra.

A JMG Magazin Kiadó Kft. a szerződésben meghatározott 16,4 M Ft azonos összegű teljesítményre, 10,4 M Ft-os összegben nyújtott be hirdetési költségszámlát, utolsóként 2002. december 12. teljesítési dátummal. A SOM-MÉDIA Rt.-vel kötött 20,0 M Ft-os szerződésben "előleg számlázásban", majd év végén teljesítmény számlázásban állapodtak meg. Ezzel szemben a költségek között havonkénti számla-összegek jelennek meg. A Mahir Press Média Kft. a szerződés szerinti 30,8 M Ft-ból, 29,2 M Ft-ot számlázott hirdetési költségként, utolsóként 2002.12.10 teljesítési dátummal. A Sláger Rádió Rt. a 60,0 M Ft-os szerződésre, utolsóként, november 30-i dátummal, 17,4 M Ft-os összegben számlázott költségeket.

Az MTM-SBS Televízió Rt.-nek a jelzett 7 hónapig fizetendő havi 1,5 M Ft-os, 10,5 M Ft értékű számla helyett a költségek között csak 3 havi számla jelenik meg, Axel Springer-Budapest Kiadói Kft.-vel csak az 1,0 M Ft elszámolására került sor, további költségszámlák nem szerepelnek a kimutatásokban.

A társaság 2001. október 1-jén szerződést kötött a McCAN-ERIKSON Budapest Kft.-vel a kommunikációs tevékenységben való közreműködésre. A szerződés 1. sz. melléklete szerint az Rt gyakorlatilag minden jelentős projekt megvalósításában végez kommunikációs feladatot, emellett részt vesz az ISM fejlesztési programjaival, az Ifjúsági törvénnyel, az ISM pályázatokkal kapcsolatos kommunikációs feladatok lebonyolításában. Az ügynökség javadalmazására óradíj alapú elszámolást határoz meg a szerződés. Az óradíjak 32 000 Ft (ügyvezető) és 8000 Ft (rendezvény asszisztens) szóródnak. Emellett havi 3,0 M Ft rendelkezésre állási díj számlázását biztosítja a szerződés a vállalkozó részére.

A rendelkezésünkre bocsátott kimutatás szerint az ügynökség 76,4 M Ft összegben nyújtott be számlát a Kft. részére, melyből 10,1 M Ft-ot szakértői költségként a fennmaradó összeget a hirdetés, reklám költségek között számoltak el. Az összes költségből a projektek megvalósításához 46,1 M Ft kapcsolódott (hirdetés, műsoridő, óriásplakát, aláírásgyűjtés stb. jogcímen a Magyar Csapat, az olimpia, és a Megyeri Stadion-avatóval kapcsolatban) és 30,3 M Ft-ot tettek ki az óraelszámolás alapján benyújtott díjszámlák. A díjszámlák 2002. 01. 31-ei teljesítéssel kerültek benyújtásra, míg a projekt számlák 07. 26-ig folyamatosan jelentkeztek. A havonkénti 3,0 M Ft rendelkezésre állási díj elszámolását a kimutatások nem tartalmazzák. A 2002. július 26-a után számlázás nem történt, annak ellenére, hogy a szerződés 2002. 12. 31-ig szólt és a projektek csak részben zárultak le.

Amennyiben a megállapodó felek a szerződés szerint jártak el a benyújtott
30,3 M Ft-os díjszámlának január hónapra kellene vonatkoznia, a további hónapokban pedig ingyenes munkavégzést kellene feltételezni. Mindez a számlázás és számlaigazolás, teljesítmény elismerés problémáit jelzi.

Az óradíjakról megállapítható, hogy azok rendkívül túlzottak voltak. A szerződésben szereplő átlagos 20 000 Ft/óra díjjal számolva ez a szerződés egy főre legalább 3,0-3,2 M Ft havi ráfordítást feltételez, akkor amikor az egyéni vállalkozókkal, hasonló munkavégzésre kötött szerződésekben a legmagasabb díjtétel 400-500 000 Ft/hó volt.

A társaság jelenlegi ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a szerződés meghosszabbítására nem került sor.

A társaság 2002. február 15-én az Euro Sports Marketing Kft.-vel szerződést kötött a Magyar Csapat programban való közreműködésre. A szerződéshez csatolták a projekt 2002. évi költségvetését, amely 30,1 M Ft-ot képviselt. Benne: hajóút 5,0 M Ft, CD és kiadványok 3,7 M Ft, programokra ingyenes belépő + mikulás rendezvény 2,0 M Ft, nemzetközi tanulmányút 3,2 M Ft, Golf nap 2,5 M Ft, óriásplakát 4,5 M Ft stb.)

Ezen költségvetésben foglalt feladatok megvalósításában való részvételért a szerződő felet 13,0 M Ft átalánydíj illette meg, emellett a szponzori bevételek arányában megbízási díjra tarthatott igényt.

Ténylegesen 17,6 M Ft értékű számla benyújtására került sor, melyből a díj 6,5 M Ft-ot, míg a projektekhez kapcsolódó munka 13,1 M Ft-ot tett ki.

A társaság jelenlegi ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a szerződés 2002. október 30-án felmondásra került, mert az akkori ügyvezető előnytelennek ítélte a díjazás mértékét, illetve a feladatok teljesítése sem volt megfelelő. A szerződésből jelenleg peres ügy lett.

A társaság további nagyobb összegű költségszámlái közül kiemeljük az EB 2008-as pályázatával kapcsolatos 32,2 M Ft-os ráfordítást, (mint ismeretes az EB rendezésének jogát nem országunk nyerte el), a Gyermekek Karácsonya rendezvény 15,0 M Ft-os költségét, különböző rendezvényeken a Magyar Csapat hirdetések 7,0 M Ft-os ráfordítását. Az ISM számlái alapján 2,9 M Ft nemzetközi tanulmányút és repülőjegyek, valamint téli olimpia költség, Forma-1 Super-Gold bérlet 0,7 M Ft, fitnessbérlet-vásárlás 1,3 M Ft.

Áttekintve a társaság fontosabb projektjeinek bonyolítására kötött szerződéseket az is látható, hogy az egyes megbízások között a feladatokat érintően átfedések voltak, a McCAN-ERIKSON Budapest Kft. gyakorlatilag minden projektben részt vett. Emellett az is jellemző volt, hogy a feladatok meghatározására általánosan, és több esetben teljesítési határidők meghatározása nélkül került sor. Emellett a projekt költségvetéshez viszonyítva, aránytalanul magas díjazásokra került sor a McCAN-ERIKSON Budapest Kft és a Euro Sports Marketing Kft esetében.

A társaság tevékenysége alapján azt is látni kell, hogy azzal, hogy a Kft a minisztérium kommunikációs tevékenységét látja el, valójában nem a nyílt piaci viszonyok alapján dolgozik, hisz tevékenysége nem saját maga, hanem a minisztérium által meghatározott. A SPORTFOLIÓ Kht.-n, mint többségi tulajdonoson keresztül, a tőkeemelések révén jelentős részben költségvetési forrásból gazdálkodik, amelyet rendre biztosítanak részére, ezért igazi gazdasági kényszer a jövedelemtermelésre nem érvényesül. Véleményünk szerint a minisztérium által a Kft.-re bízott feladatok jellege, illetve a pénzügyi források rendelkezésre bocsátása miatt, nyereséges gazdálkodásra, és a tőkebefektetés valamikori megtérülésére reálisan nem lehet számítani. Arra viszont szükséges felhívni a figyelmet, hogy a társaságnál a felelős gazdálkodás számonkérését, még a jelzett körülmények között is érvényesítenie kellett volna a tulajdonosoknak.

Mindezekre tekintettel és arra, hogy tevékenysége a többségi tulajdonos SPORTFOLIÓ Kht. közhasznú tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik, célszerűnek tartanánk a befektetés átadását a GYISM Igazgatás részére.

A SPORTFOLIÓ Kht. gazdasági társaságokban lévő 2002. évben 602,9 M Ft vételi értékű befektetései a beszámolási évben nem termeltek jövedelmet, sőt a társaságok összesen egyenlegében 260,2 M Ft veszteséget realizáltak.

Az egyenleg 267,7 M Ft veszteség és egy társaság a Sportinvest Kft 7,5 M Ft nyeresége révén alakult ki. A veszteség 0,7 M Ft és 193,2 M Ft között szóródik. Az összes veszteségből 72,2% a Magyar Sportmarketing Kft-nél keletkezett.

A társaságoknak, mint a piacgazdaság szereplőinek tartós veszteségessége miatt, a befektetések piaci értékét maga a többségi tulajdonos is csak a befektetett érték 39,3 %-ára becsülte. A kialakult helyzetben a társaságok működőképessége - úgy mint 2002. évben - csak további tulajdonosi tőkeinvesztíciókkal lesz fenntartható, mint ahogy ez a Magyar Sportmarketing Kft.-nél már meg is történt. Tekintettel arra, hogy a SPORTFOLIÓ Kht. a befektetései tőkeemeléséhez saját eszközökkel nem, illetve igen korlátozottan rendelkezik, a gazdasági társaságok tőkéjének pótlásához továbbra is a részére juttatott jegyzett tőke emelése, vagy/és a költségvetési támogatás szolgálhat forrásul.

Azt sem figyelmen kívül hagyva, hogy a gazdasági társaságokban történő befektetés célja a jövedelemszerzés kellene, hogy legyen, közhasznú szervezetnél különösen indokolatlannak látjuk a tartósan veszteséget termelő gazdasági társaságok működtetését, figyelemmel arra, ha az nem is a közhasznú tevékenység végzését segíti, mint ahogy az a Magyar Sportmarketing Kft.-nél kimutatható. Fentiek alapján fontosnak tartanánk, hogy a SPORTFOLIÓ Kht. befektetési politikája ismételten átgondolásra kerüljön mind a vezetés, mind a Kht. tulajdonosa részéről.

A társaság mérleg szerinti 636,6 M Ft-os veszteségéből a vállalkozási tevékenység vesztesége 34,3 M Ft, amely 5,4 %, elhanyagolható nagyságrend. Az üzleti tevékenység vesztesége 2919,4 M Ft, amely nem a valós helyzetet mutatja, mivel a működési támogatás 1.640,5 M Ft-os összegét az egyéb bevétel helyett a rendkívüli bevételek között számolták el. A korrekció figyelembe vételével a 2002. évi üzleti tevékenység vesztesége 1278,9 M Ft-ra alakulna, vagyis az üzemeltetési és működési költségek ezen összeggel haladják meg a működés bevételeit. A beszámolási évben az igénybe vett szolgáltatások értéke az előző évhez viszonyítva 1138,7 M Ft-tal, az értékcsökkenési leírás 360,9 M Ft-tal növekedett.

Az igénybe vett szolgáltatások értékének növekedése döntő részben azért következett be, mert 2002. április 1-től - közbeszerzési eljárást követően - a sportlétesítmények üzemeltetésével a Future Clean Rt.-t bízták meg. A szerződés szerinti havi átalánydíj 119,0 M Ft + Áfa összeget képviselt. Ezt a költségnövekedést nem kompenzálta a létszámcsökkenéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások 288,8 M Ft-os csökkenése, mert a tárgy időszakban új sportlétesítmények átvételére került sor, amely feladatbővüléssel járt.

A mérleg szerinti veszteség kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a pénzügyi műveletek között kimutatott, a részesedésekre elszámolt értékvesztés 346,1 M Ft-os összege. A rendkívüli eredmény a működési támogatás átcsoportosítását követően 930,7 M Ft-tal javította az eredményt, amelynek legjelentősebb tétele 810,3 M Ft-os összegben a Magyar Állam által átvállalt, stadion rekonstrukcióhoz kapcsolódó, eszköz beszerzésre fel nem használt hitel könyvekből kivezetett, és rendkívüli bevételként elszámolt tétele. Itt jegyezzük meg, hogy a szóban forgó összeg szabad pénzeszközként a társaság bankszámláján rendelkezésre állt, és kamatbevételt is eredményezett.

Az elengedett hitel bevételként történő elszámolása nélkül a társaság vesztesége 1446,9 M Ft-ra alakult volna.

Az immateriális javak állománya a tárgy időszakban 719,2 M Ft-tal növekedett, részben az új aktiválások (767,6 M Ft) részben az értékcsökkenés (48,4 M Ft) növekedése miatt. Az aktiválásból a stadion beléptető rendszer miatti növekedés 765,5 M Ft-ot képviselt.

A 2001. évben 3052,0 M Ft-ot és 2002. évben 1454,5 M Ft-ot, összértéken 4.506,5 M Ft-ot kitevő, áfa nélküli beszerzési értékű beléptető és térfigyelő rendszerből összesen 1.506,9 M Ft aktiválására került sor. A tárgy év végén a még üzembe nem helyezett, a beruházások állományában lévő beléptető rendszer értéke 2579,9 M Ft, a nyilvántartásba vett, de be nem épített szoftverek értéke 419,7 M Ft. Megállapítható, hogy a beszerzés 66,6 %-át kitevő eszközállomány napjainkig hasznosításra vár. A Kht. vezetésének tájékoztatása szerint jelenleg többirányú tárgyalást folytatnak a hasznosítás érdekében (pl. önkormányzatok, Magyar Labdarugó Liga), érdemi megoldás azonban a mai napig nem született.

A tárgyi eszközök állományának nettó értéke 4956,9 M Ft-tal növekedett, melyből a bruttó értéket érintő növekedés 5702,1 M Ft, a csökkenés 268,8 M Ft. Az értékcsökkenés növekedés és csökkenés egyenlege 476,4 M Ft. A beléptető és térfigyelő rendszeren kívüli beruházások állománya a forduló napon 2318,4 M Ft-ot képviselt.

A jelentősebb aktiválások: NSU Hajós Alfréd 1131,4 M Ft, Kiemelt Sportlétesítmények Intézmény átvett eszközei 1.694,1 M Ft, UTE I. ütemének aktiválása 901,6 M Ft.

A társaság a fordulónapon 8790,6 M Ft, többségében bankszámlán lévő pénzeszközzel rendelkezett. Ennek legfőbb oka, hogy GYISM 2002. december végén 4200,0 M Ft-ot átutalt a Bozsik program finanszírozására, annak ellenére, hogy a felhasználásra a következő 3 évben kerül sor. A további jelentősebb tétel a Stadionrekonstrukcióval kapcsolatos 4000,0 M Ft-os hitel december hónapban igénybe vett utolsó 2700,0 M Ft-os részlete. Tekintettel arra, hogy ezen összegek elköltésére nem került sor, a társaság bankszámlája 2003. évben minden hónapban 7000,0 M Ft fölötti összeget mutat, május végén is jelentős 7300,0 M Ft-os összeggel zár.

A bankszámlán lévő pénzösszegek után járó 2003. I-V. hónapokban, havonta 8-40 M Ft-ot kitevő kamatjövedelem a társaság pénzügyi bevételeit növeli, egyben a finanszírozási helyzetet javítja. Véleményünk szerint ezek az összegek valójában a költségvetési támogatás, külön nem nevesített részét képezik, utólagos elszámolás nélkül.

A közhasznú társaság a beruházások finanszírozására a 2002. május 15-i kormányhatározatok alapján, állami kezességvállalás mellett több jelentős, 5360,0 M Ft összértékű hitelt vett fel a Magyar Állam, a KONZUMBANK Rt. és a társaság között létrejött szerződés alapján. Ebből a legjelentősebb tétel a stadion információs (beléptető és térfigyelő) rendszer 4000,0 M Ft-os összege volt. A hitel-, és kamattartozások 5469,5 M Ft-os összegét a Magyar Állam, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. Törvény 122. § (12) bekezdés alapján 2002. december 31. napján átvállalta.

A társaság hitelállománya 2002. december 31-én 978,0 M Ft volt, amelyből a Lombard hitel a KONZUMBANK Rt.-től 740,0 M Ft-ot, a Sportlétesítmények Rt.-től felvett kölcsön a Gyakorló Jégcsarnokhoz 158,0 M Ft-ot képviselt. A társaság fordulónapon fennálló hiteltartozásának teljes összegét 2003. évben visszafizette.

A Közhasznú szerződés szerint működési támogatásként 1669,6 M Ft-ban részesült, melyből 30,0 M Ft az Egri uszoda működési támogatásaként elvonásra került. További támogatást kapott 0,9 M Ft-os összegben tornaszer vásárlására, így a közhasznú feladatok támogatása 1.640,5 M Ft-ra alakult. A közhasznú szerződés 8. pontja szerint a támogatás felhasználásával köteles lett volna elszámolni, amelyet azonban nem teljesített.

Fejlesztési támogatásként 2002. évben 16 085,1 M Ft elszámolására került sor. Melyből a GYISM támogatás összesen 10 520,0 M Ft-ot, (központi beruházások támogatása 1000,0 M Ft, közvetlen állami támogatás 9520,0 M Ft) tett ki. A külső támogatás összesen 95,6 M Ft-ot, (megszűnt intézményektől átvett pénzmaradvány 80,6 M Ft, sportszövetségtől kapott támogatás 15,0 M Ft); az Állam által átvállalt hitel 5469,5 M Ft-ot képviselt.

A társaság kimutatásai szerint a központi beruházásokra nyújtott támogatásokból a Hajós Alfréd Sportuszoda beruházás és a Császár Uszoda műemlék épületének rekonstrukciója 400,0 M Ft-ot; a Gyakorló Jégcsarnok beruházás 340,0 M Ft-ot, a Szeged Maty-ér evezős és kajak-kenu pálya 200,0 M Ft-ot képviselt, ez utóbbihoz további 100,0 M Ft forrás állt rendelkezésre a közvetlen állami támogatásból. A Tatai Edzőtábor rekonstrukciós munkáira 60,0 M Ft támogatás történt. A társaság üzleti jelentése szerint a központi beruházásokhoz nyújtott támogatásokat felhasználták.

A közvetlen állami támogatások összegéből a Bozsik program finanszírozására rendelkezésre álló 4200,0 M Ft felhasználására nem került sor. A Nemzeti dopping labor beruházáshoz 800,0 M Ft-ot, a Csepeli kajak-kenu vízi telephez beruházáshoz 100,0 M Ft-ot folyósított a minisztérium. A labdarugó stadionok beruházásaihoz (UTE stadionnal együtt) a tárgy évben rendelkezésre bocsátott támogatás 2580,0 M Ft-ot tett ki. A Stadion információs rendszer (beléptető és térfigyelő) beruházáshoz 1750,0 M Ft forrás biztosítására került sor, ez az állam által átvállalt hitellel (4.040,1 M Ft) elvileg együtt képezte az áfával növelt tényleges beszerzési ár, 5535,8 M Ft fedezetét. Tekintettel arra, hogy az információs rendszert a hitel, rendelkezésre állását megelőzően szerezték be átmeneti forrásként a stadionrekonstrukcióra folyósított állami támogatásból történt a beszerzés finanszírozása.

A további állam által átvállalt hitelekből, a jelentésünkben részletezett jogcímek beruházásainak finanszírozása történt. A pénzeszközöket felhasználták, a Balaton Uszodát megvásárolták, az UTE Stadiont 2003. február 14-én átadták, a Népstadion tudósító terasz megvalósult és aktiválásra került.

A társaság 2002. évben a vállalkozási tevékenység révén 41,0 M Ft bevételt realizált, melyhez 75,3 M Ft elszámolt költség tartozik, vagyis a tevékenység vesztesége 34,3 M Ft.

A vállalkozási tevékenység a létesítmények nem sportcélú bérbeadásából, szállodai szolgáltatásból, illetve a társaságok részére végzett ügyviteli szolgáltatásból tevődik össze. A vállalkozási tevékenység nem jelentős.

XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM

Az IHM fejezet 2002. évi kiadási előirányzata 50 870,2 M Ft, a módosított előirányzat 60 351,8 M Ft, a teljesítés 32 698,6 M Ft, ami a módosított előirányzat 54,3%-a. Ezen belül a központi beruházásra teljesítés 711,9 M Ft, ami a módosított 855,0 M Ft összegű előirányzat 83,3%-a.

A bevételi előirányzat 11 891,3 M Ft, a módosított bevételi előirányzat 14 338,2 M Ft a teljesítés 13 714,8 M Ft, ami a módosított előirányzat 95,7%-a. A fejezet 2002. évi támogatási előirányzata 39 178,9 M Ft, a módosított támogatási előirányzat 33 182,0 M Ft, amivel megegyezik a tényleges teljesítés összege.

Az IHM a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2002. évi XI. törvénye alapján jött létre 2002. május 27-i hatállyal. A Kormány az új minisztérium létszámát 200 főben határozta meg. Az induló IHM-nek nem volt költségvetése, azt már a minisztérium működésének megkezdése után alakították ki, 2002. november 30-án a 2362/2202. (XII. 5.) Korm. határozat alapján.

A számviteli rendszer szabályozottsága (számviteli politika, értékelési szabályzat, számlarend, bizonylati szabályzat, leltározási és selejtezési szabályzat, pénzkezelési szabályzat) megfelel a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és az azt módosító 295/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásainak.

Az Igazgatás gyakorlata nem minden esetben felel meg a szabályzatban előírtaknak. Az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél térítés mentes átvétel ellenére nem volt leltár. A készletek év végi értékelése az árkülönbözeti számla hiányában nem valós.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felett a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok rendelkeznek. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésére gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzat nem készült. A célelőirányzat vonatkozásában a MeH vonatkozó szabályzata alapján történtek a kifizetések 2002. december 13-ig, 2002. december 19-től pedig az IHM fejezet általános szabályzatának rendelkezéseit alkalmazták.

Kötelezettségvállalási betétív sem a jogelőd MeH IKB-nál, sem az IHM-nél nem készül.

A célelőirányzat tekintetében a pénzügyi fedezet meglétéről az ME fejezet költségvetésében való rendelkezésre állásáról 2002. november 11-ig a MeH Költségvetési Főosztály vezetője adott külön nyilatkozatot, illetve esetenként a nyilatkozatot az aláírt megállapodásra, szerződésre vezették fel. A MeH-nél pénzügyi ellenjegyzés nem volt. Az IHM a MeH gyakorlatát átvéve nyilatkozatot állít ki a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról. A nyilatkozatot a gazdasági helyettes-államtitkár írja alá és a közgazdasági főosztályvezető ellenjegyzi.

Az IHM fejezet három önálló költségvetési intézménye a jogszabályban előírt kincstári tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségének eleget tett. A kimutatott eltérések okait megvizsgálták, az eltérésekhez a szükséges indokolásokat csatolták. A költségvetési beszámolókhoz szöveges értékelés készült.

A felügyeleti szerv az intézményi beszámolókra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségének eleget tett, érdemi megállapítást nem tettek, hiányosságot nem állapítottak meg.

A PM köriratban előírt feladatok egységes értelmezése és a fejezeti összesítés megkönnyítése érdekében a felügyeleti szerv - a beszámolók összeállításához és azok szöveges indokolásához kapcsolódóan - körleveleket és segédleteket adott ki, ezekben fejezeti sajátosságokat nem határozott meg.

A felülvizsgálat során a számszaki beszámolók belső összhangját, egyezőségét ellenőrizték. Az alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítésének értékelését a szöveges beszámoló tartalmazza.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002. május 27-i megalapítása előtt, az előirányzat felett a MeH IKB rendelkezett. Az előirányzatok megnyitása, módosítása, a pályázatok kiírása, elbírálása, elfogadása, a szerződések megkötése az IKB-nál kialakított működési rendnek megfelelően történt.

A kötelezettségvállalásokat az Informatikai Kormánybiztosság vezetője, illetve helyettese írta alá. A jelentősebb kötelezettségvállalásokat - esetenként egyedi megbízásokat is - előzetesen a miniszter engedélyezte.

A Széchenyi tervhez kapcsolódó programok, projektek túlnyomó többsége több évre áthúzódó forrás-lekötést jelentett. Ebből következően nehezen prognosztizálható az egyes években keletkező maradvány felhasználásának üteme és összege.

Az IHM és a MeH IKB között az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia gazdálkodási feladatok célelőirányzat kialakítása, megosztása és jóváhagyása rendkívül elhúzódott. Ezen túlmenően az IHM kincstári számlájának megnyitására és az előirányzatok jóváírására csak 2002. december 13-án került sor. Így a célelőirányzat feletti rendelkezés a több mint fél év alatt sajátosan működött.

A 2002. május 27-e és december 13-a közötti átmeneti MeH-IHM együttműködés időszakában az előirányzattal és a bankszámla feletti rendelkezési joggal a MeH és a feladat végrehajtására rendelkezési joggal felruházott IHM külön-külön nyilatkozatot írt alá arról, hogy az adott kötelezettségvállaláshoz a ME fejezet 9. cím célelőirányzatának költségvetésében a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

Az utalványt az utalványozó, az ellenjegyző és az érvényesítő írta alá. A teljesítésről rendszerint külön igazolás készült. A pénzügyi teljesítés szabályszerű volt, az előírásoknak megfelelt.

A minisztérium alapításával együtt járó dokumentumok átvétele a MeH IKB-től és egyéb jogelődöktől nem volt áttekinthető. A helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem történt meg az átvett dokumentumok teljes körű feldolgozása.

A pénzmozgások dokumentálásának kettőségét mutatja, hogy a MeH - mivel a pénzügyi teljesítés a jelzett 2002. évi időszakban a MeH kincstári számlájáról történt - az eredeti okmányokat visszatartotta. Az IHM 2002. évi fejezeti kezelésű előirányzatáról készült éves beszámoló ennek következtében másolat, amely az IKB éves adatainak - könyvviteli számlákkal, előirányzat maradványok megosztásával, különböző, a MeH által adott kimutatásokkal - a rendeleteken nyugvó megosztáson, a bontott számviteli számlákon, illetve főkönyvi kivonaton alapult.

A fejezet adatai a tényleges vagyoni helyzetet nem mutatja.

A 450 688 E Ft befejezetlen beruházás mögött olyan postai rekonstrukciókra elköltött állami támogatás van, amelyet a beruházás üzembe helyezése és aktiválása következtében a Magyar Posta Rt. könyveibe és mérlegébe felvett.

Az IT Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht. alapítására fordított
150 M Ft sem a részesedések, sem a tőkeváltozás soron nem jelenik meg.

A 63 619 E Ft értékű szellemi termék a fejezeti kezelésű előirányzat és az Igazgatás mérlegében egyaránt szerepel.

A jogelőd MeH IKB-nál megvalósult kiadási és bevételi előirányzatok teljesítéséről, az előirányzatok módosításáról és átadásáról, a MeH IKB által indított pályázatok állásáról, a pályázatra átadott előirányzatok felhasználásáról, elszámolásáról a 2001. évi felhasználatlan maradvány okairól és a 2002. évben keletkezett maradvány indokolásáról érdemi dokumentációt az ellenőrzés nem kapott. Az átvett dokumentációt a jogutód IHM nem dolgozta fel maradéktalanul és nem értékelte. A jogelőd MeH IKB döntéseiről, kötelezettségvállalásairól, utalványozásáról és kifizetéseiről az alacsony felhasználási szint és a magas maradvány okairól érdemi véleményt és minősítést adni nem lehetséges.

A költségvetési beszámolóhoz a szöveges értékelés elkészült, amely a számszaki beszámoló értékelését és elemzését csak részben segíti elő.

Az IHM igazgatás részére a Kvtv.-ben jóváhagyott kiadási, bevételi, és költségvetési támogatás előirányzat nem volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2699,8 M Ft-ra, a bevételi előirányzat 1618,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1081,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1688,3 M Ft, a bevételeknél (pénzforgalom nélküli bevétele nem volt) 1775,2 M Ft, a támogatásnál 1081,5 M Ft volt.

Az IHM Igazgatás-Ellátási Igazgatóság 2002. évre vonatkozó költségvetési alapokmánya, valamint a működését és feladatait tartalmazó szabályzatai elkészültek.

A kincstári beszámoló és az intézményi beszámoló között jelentős eltérések mutatkoztak.

Az eltérések nagy részét az okozta, hogy a Kincstárral történő egyeztetés időpontjában a 2002. év tranzakcióit még teljeskörűen nem regisztrálták. A módosításokat becsült adatok alapján adták meg. A tényleges teljesítés eltért a módosított értékektől, és további korrekciók végrehajtásaira - időhiány miatt - már nem volt lehetőség. A Kincstár által kimutatott nem azonosított tételeket úgy rendezték, hogy ahol nem volt pénzügyi keret, ott a pénzforgalmi adatokat más keretek terhére számolták el a Kincstár felé.

Az eltérések indokolására készített kimutatás az eltérés valós okait nem mutatja be, az egyösszegű eltéréseket nem részletezi. Az adatok részletezése és indokolása hiányában nem tudtuk minősíteni az eltéréseket.

Az analitikus nyilvántartások adatai a főkönyvi számlák záró egyenlegeivel megegyeztek, a főkönyvi kivonat számláinak egyenlege a mérlegben kimutatott adatokkal egyezett, a pénzforgalmi jelentés és az űrlapok adatai a kivonattal egyezőek voltak, eltérés nem volt tapasztalható. A kiegészítő melléklet téma és adattartalma is egyező volt a költségvetési beszámoló adataival.

A mérleg leltárral való alátámasztása nem történt meg.

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök döntő hányadát térítésmentesen vették át a minisztérium épületével együtt, amit leltáregyeztetés keretében a könyv szerinti mennyiségen és értéken vettek át. A Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint viszont, az ellenérték nélküli átvétel esetében tételes fizikai leltárt kellett volna készíteni.

A cím egyes eszközökhöz térítés ellenében jutott. Ezekről az eszközökről nyilvántartást nem készítettek annak ellenére, hogy azokat a bekerülési értéken kellett volna a könyvekbe felvenni. A bevételek vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatalból áthelyezett dolgozó magával hozta a személyes tárgyi eszközét, amit később a dolgozó megvásárolt, de ezek az eszközök az értékesítést megelőzően IHM nyilvántartásában nem szerepeltek.

Az anyagokat is a könyv szerinti értéken vették figyelembe, tényleges fizikai leltár sem az átvételkor, sem az évzáráskor nem készült. A nyilvántartási árak nem minden esetben mutatták az eszközök valós értékét, ami ellentétes az Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltakkal. Az eltérést - a nagy számú eszközmozgás miatt - a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem számszerűsítették.

A Mérleg tételeinek vizsgálata során megállapítottuk, hogy

• A 150,0 M Ft tőkeemelésre adott összeg nem a pénzügyi befektetések között szerepel, hanem dologi kiadásként került elszámolásra. A tételt 2003. évben javították.
• A követelések valós értéke 254 E Ft-tal volt több a mérlegben szerepeltetett összegnél. A vizsgálat megállapította, hogy a Staatsministern Württenberg felé kibocsátott számlát csak részben rendeztek pénzügyileg, ezért a ki nem fizetett összeg (253 840 Ft) növeli a vevők állományát.
• Az elszámoló ár helytelen alkalmazása és ennek következtében az év végi értékelés realizálhatatlansága miatt, a készlet értéke nem valós. A saját tőkére gyakorolt hatása nem számszerűsíthető.
• A szállítók leltára összeadási hiba és egy számla hibás összegben való figyelembe vétele miatt 3964 E Ft-tal volt kevesebb a mérlegben kimutatott értéknél.

Az előirányzat módosítások, mind kormányzati, mind felügyeleti hatáskörben szabályszerűek és dokumentáltak voltak. A felügyeleti hatáskörben történt módosításokról a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 55. § (4) bekezdése alapján megfelelően tájékoztatták az ÁHH-t.

Intézményi hatáskörben a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítás nem volt. Elmaradt a módosítás, többek között a fejezettől kapott (150 M Ft) Kht. tőkeemelése esetében. Sem a bevételi előirányzatot, sem a kiadásnál a tőke juttatás előirányzatát nem módosították, a tőkeemelést dologi kiadásként számolták el.

A központi költségvetés általános tartalékából működési célra a 2243/2002. (VIII. 12.) és a 2290/2002. (IX. 26.) Korm. határozat alapján 75,0 M Ft, illetve 200,5 M Ft átcsoportosítás történt.

A központi költségvetés céltartalékának terhére az intézménynél átcsoportosítás nem volt.

A módosított kiadási előirányzatok és teljesítésük közötti eltérések indokoltak voltak.

A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok maradványát az elhúzódó létszám feltöltések okozták. A felújítások (100 M Ft) elmaradásának oka, hogy a székház felújítási munkálatokra egyrészt 2003. márciusában kötöttek szerződést, másrészt egyes munkákra csak 2002. decemberében indult a közbeszerzési eljárás. Az intézményi beruházás keretében az új munkahelyek, az informatikai rendszer kialakításának elindítására csak a költözködés után kerülhetett sor. A központi beruházás beszerzései is elhúzódtak, mert az IHM-nek november végéig nem volt kerete.

A személyi juttatások ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a 13. havi illetmény jutalomként, téves főkönyvi számlára került könyvelésre.

Az igazgatás személyi és munkaügyi nyilvántartása teljes körű, a nyilvántartás folyamatosan vezetett, tartalmazza az egyéb pótlékokat igazoló adatokat is. A nem rendszeres személyi juttatásokon belül fizetett megbízási díjak, szerződésekkel és teljesítésigazolásokkal fedezettek voltak.

A járulék ellenőrzése során megállapítottuk, hogy 1150 E Ft, a 11. havi
egészségügyi járulék befizetése nem történt meg. Ezen túlmenően a megszűnt Közlekedési és Hírközlési Minisztérium számlájáról kifizetett munkaadói járulékot (7 084 E Ft) nem terhelték át az IHM-re.

A dologi kiadások esetében a teljesítések a vizsgált tételeknél szabályszerűen dokumentáltak voltak. Az ajándékhoz kapcsolódó adót, járulékot 148 E Ft összegben megfizették.

A szabályszerűen módosított vonatkozó előirányzatokat a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem tudták felhasználni. A szabályszerű felhasználás előírásainak (közbeszerzési eljárás) eleget tettek, a fel nem használt előirányzatokat szerződéssel lekötötték.

Az egyéb működési kiadásokra rendelkezésre álló előirányzatot a tervezett összegben felhasználták. A kötelezettségvállalás és a pénzügyi teljesítés szabályszerű volt, az utólagos elszámoltatás még nem időszerű.

Egyéb felhalmozási kiadást a beszámoló nem tartalmazott, de a Kht. alapítására fordított 150 M Ft jogszerűen, felhalmozási kiadásnak minősíthető.

A működési, a felhalmozási és a tőke jellegű bevételeknek előirányzata nem volt. A teljesítés értéke nem jelentős, szolgáltatásokból, bérleti díjból és tárgyi eszköz eladásból adódott.

A működési bevételi előirányzat pénzügyi teljesítésének legnagyobb tétele egy Kht.-tól 2002. szeptember 23-án utalt 1 Mrd Ft volt. Ez az összeg nem az igazgatást illette, hanem a fejezetet.

Az igazgatás a 2002. évben a fejezet helyett fizetett ki több számlát ennek az összegnek a terhére. (8,0 M Ft ügyvédi költséget, 83,3 M Ft-ot űrkutatás címén, 255,3 M Ft-ot és 625 E Ft-ot egy-egy cégnek visszatérítésként.) Ezeket az összegeket a fejezet a 2003. év folyamán utalta vissza az igazgatás részére. A fejezetet illető 1 Mrd Ft-ot 2003. május hónapban az IHM Informatikai távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok számlára visszautalták.

Az igazgatás letéti számlával nem rendelkezik.

Az IHM sajátos 2002. évi működés feltételeinek alakulása miatt igen jelentős összegű volt az előirányzat maradvány. A kiadási előirányzat megtakarítás 1011,4 M Ft, a bevételi túlteljesítés 157,0 M Ft, együttesen a tényleges maradvány 1168,4 M Ft volt, amelyet döntő mértékben kötelezettségvállalással terheltnek minősítettek.

A fejezeti ellenőrzés keretein belül a maradvány mértékét, lekötöttségét illetően nem volt megállapítás.

A személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulék maradványát a decemberi illetmény kifizetések fedezeteként döntően lekötöttnek minősítették, azonban a 2003. évben fizetendő jutalom, és annak járulékai nem tekinthetők lekötött maradványnak. A dologi kiadás maradványát a célelőirányzat visszapótlása miatt, a fennmaradó részt pedig más szerződésekkel fedezettnek tekintettek.

Az Igazgatás vagyonában az induló tőke 835 869 E Ft összege az átvett minisztériumi épület értékét tartalmazza.

A tőkeváltozások 439 215 E Ft értéke a tárgyi eszközbeszerzésből, a pénzforgalom nélkül, könyv szerinti értéken átvett tárgyi eszköz növekményből adódó és a szállítók-vevők változásaiból adódó hatást tartalmazzák.

A szállítók és vevők értékében feltárt eltérés 4 217 E Ft saját tőkenövekedést jelentett, továbbá az alapításra átadott 150 000 E Ft jogszerű könyvelése esetén ez az összeg szintén a vagyon összegét növelné.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint megállapítható, hogy megállapítható, hogy az IHM Igazgatás 2002. évi intézményi beszámolója a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak nem felel meg. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetét nem megbízható módon mutatja, az abban feltüntetett adatok nem a valós képet tükrözik.

A fejezeti kezelésű előirányzatok cím 2002. évi eredeti kiadási előirányzata 40 156,3 M Ft, a módosított előirányzat 43 803,9 M Ft, a tényleges teljesítés 20 182,8 M Ft volt.

Az Informatikai és a Hírközlési Minisztérium költségvetési fejezet 2002. május 27-én alakult meg a X. Miniszterelnökség fejezetből az Informatikai Kormánybiztossággal összefüggő feladatok átvételével. Jogi alapját a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény biztosította, az informatikai és hírközlési miniszter feladat-, és hatásköréről szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet szerint a tudásalapú információs társadalom fejlődése érdekében fejti ki tevékenységét.

A KöViM fejezettől a 2002. XI. törvény és a 2290/2002. (IX. 26.) Korm. határozat alapján összesen 1043,6 M Ft költségvetési támogatást vett át az IHM.

A 40 156,3 M Ft eredeti előirányzat 415,4 M Ft-tal csökkent Kormány hatáskörű előirányzat-módosítás miatt és 4063,0 M Ft-tal növekedett a fejezeti hatáskörben végrehajtott módosítással.

Az IHM, az előirányzatokról és a módosításokról analitikus nyilvántartást vezetett. Előirányzattal nem fedezett kötelezettségvállalásra 2002. évben nem került sor.

A minisztérium feladatkörét a hírközlés, az információs társadalom stratégia és az információs társadalmi programok feladatcsoportok alkotják.

A szervezeti egységek tevékenységét ügyrendek szabályozták, az ügyintézők rendelkeztek munkaköri leírással. Az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok célelőirányzat tényleges átadásáig - 2002. december 13. - az átadó fejezet X. ME Költségvetési Főosztálya igazolta a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását, az IHM szakmai igazolása után a pénzügyi teljesítést a ME fejezet végezte.

A költségvetési és a kincstári beszámoló egyeztetéséről az ellenőrzés két - 2003. május 7. és május 15. - dátummal kapott kimutatást.

A tárgyévi függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek összege a kincstári beszámolóban 88,3 M Ft, a költségvetési beszámolóban 76,6 M Ft, az eltérés 11,7 M Ft volt. A 11,7 M Ft az előző évi függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek rendezése volt, mely a 2001. évben befolyt, de a nyitás után elszámolt és 2002. évben továbbutalt koncessziós díj, ami 2001. évben a MeH mérlegében szerepelt.

A 2003. május 15-i kimutatás az Előző évi maradvány igénybevétele sornál tért el a május 7-én kinyomtatott űrlaptól és a költségvetési beszámoló adatától. A május 15-i űrlapon az előző évi maradvány igénybevétele 10 185,6 M Ft, ami 236,0 M Ft-tal volt kevesebb a május 7-i űrlapon kimutatott és a költségvetési beszámolóban szereplő adatnál. Ez az eltérés a törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai jogcímen biztosított módosított előirányzat és teljesítés összege. A 2003. április 14-én a GKM Igazgatásnál felvett jegyzőkönyv szerint a 236,0 M Ft központi beruházás helyesen GKM Igazgatás módosított előirányzat és a 2002. évi teljesítés sorában szerepel.

Az egyeztetések során a határidőre elkészült és átadott költségvetési beszámoló előirányzat maradvány adatait az IHM többször javította és módosította. A véglegesnek tekintett és 2003. június 3-án az ellenőrzésnek átadott költségvetési beszámoló adatai a bevételi lemaradás és az előirányzat maradvány soroknál változott, amely szerint a 2001. évi felhasználatlan maradvány 5 218,6 M Ft.

A költségvetési beszámolót az állományi és a forgalmi számlák főkönyvi kivonata alátámasztotta.

Az előző évi állományérték magában foglalta eszköz oldalon az elszámolási bankszámlák 15 756,8 M Ft összegű egyenlegét, amit forrás oldalon a 15 745,2 M Ft a 2001. évi előirányzat maradvány és a 11,6 M Ft passzív átfutó elszámolás finanszírozott.

A mérleg záró állományában 145,3 M Ft az immateriális javak (szoftvertermékek) aktivált értéke és 450,7 M Ft a befejezetlen beruházások értéke. Az aktivált szoftverterméket az Igazgatás működteti, s így azt az Igazgatás könyveibe kell felvenni, és mérlegében szerepeltetni.

A szellemi termékeket és a szoftvertermékeket a fejezet 2003. I. negyedévében az Igazgatóságnak átadja. Egy Rt. 18,8 M Ft és egy Kft. 44,9 M Ft értékű szellemi termékét az Igazgatás könyveibe felvették anélkül, hogy a fejezet a szellemi termékeket a könyveiből kivezette volna.

Az IHM mérlegében kimutatott tárgyi eszköz a beszámoló mellékletét képező befektetési tükör szerint - a beszerzett, létesített ingatlan - térítésmentesen átadásra került, és ezért a 450,7 M Ft befejezetlen beruházás mérlegbe való felvétele mindenképpen indokolatlan volt.

A 450,7 M Ft a postai épületrekonstrukcióra elköltött költségvetési pénzeszköz. A PM hozzájárulásával a jogelőd KöViM az utalványozási és ellenőrzési jogot leadta a beruházást megvalósító szervezetnek, így a postai épületrekonstrukcióhoz az ellenőrzéskor a pénzügyi utaláson kívül az IHM más dokumentumot (beruházási alapokmányt, szerződést, szállító számlát) nem tudott bemutatni.

Az ellenőrzés kérésére a hiányzó dokumentumokat a KöViM jogutódjától az IHM utólag beszerezte. Az ellenőrzés tudomása szerint a posta az épület beruházásokat aktiválta és könyveibe felvette. Az aktivált postai beruházásokat, dokumentumok hiányában az IHM könyvéből viszont nem tudta kivezetni. A beruházásra fordított költségvetési támogatás összege így - információink szerint - egyidejűleg a posta és a fejezeti előirányzat mérlegében is szerepel.

Az IHM 2002. évi mérlegében az eszközök és a források egyező összege 28 308,9 M Ft, a saját tőke 388,5 M Ft volt. A 2002. január 1-jei nyitó adat mérleg főösszege 15 756,8 M Ft volt.

Az IHM fejezeti kezelésű előirányzatainak 2002. évi előirányzat maradványa 22 406,0 M Ft, az előző évek maradványa 5218,6 M Ft, így a 2002. évi előirányzat maradvány 27 624,6 M Ft.

A postai épületrekonstrukció eredeti előirányzata 350,0 M Ft, módosított előirányzata - a 2001. évi maradvány felhasználása miatt - 454,9 M Ft. A 2002. évi teljesítés 450,7 M Ft, a kiadási megtakarítás 4,3 M Ft, melyből 3,9 M Ft a kötelezettségvállalással terhelt maradvány és 0,4 M Ft a felhasználásra javasolt maradvány. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium beruházás eredeti előirányzata 400,0 M Ft, a teljesítés az Igazgatóságnál, az előirányzat átadás következtében 261,2 M Ft, a 2002. évi maradvány 138,8 M Ft. A KöViM központi épület felújítás jogcímen teljesítés 2002. évben nem volt.

Az informatikai távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok módosított kiadási előirányzata 42 958,4 M Ft, a 2002. évi tényleges teljesítés 19 496,2 M Ft, ami a módosított előirányzatnak csupán 45,4%-a. A 2002. évben keletkezett előirányzat maradvány 22 247,3 M Ft, míg a 2001. évi előirányzat maradvány felhasználatlan összege 5218,6 M Ft.

Az ellenőrzés a 2002. december 13-a utáni utalásokat csaknem teljes körűen, megvizsgálta és azokat szabályszerűnek találta.

A 2002. május 27. és december 13. közötti a MeH-IHM együttműködési időszakban a kötelezettségvállalások és kifizetések többsége pályázattal és hosszabb távú megállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalások voltak.

Az Informatikai Kormánybiztosság által vállalt 2002. évi kötelezettségvállalás 38 050,0 M Ft, amiből az IHM által átvállalt, felülvizsgált és elfogadott kötelezettségvállalás 23 765,8 M Ft volt. A 2002. évben a kifizetés 7270,6 M Ft volt, a 2002. évi - 2003. évre áthúzódó - maradvány 10 248,2 M Ft, a pályázatokat bonyolító Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának (MKGI) 6246,2 M Ft előirányzatot adtak át.

Az IHM-nél több kifizetés dokumentációja nem állt rendelkezésre.

Az MKGI részére történő előirányzat átadásokról értékelhető információt és dokumentumokat (pl. 4203,6 M Ft gépekre, 663,0 M Ft a Rufusz Kft. részére előirányzat átadás) nem kapott az ellenőrzés.

A 2000/A., 2000/B. és főleg a 2000/C. pályázatok 2003. évre áthúzódó felhasználatlan maradványáról érdemi tájékoztatást az IHM nem adott.

A 2000/C. pályázat alapjának megemeléséről, az 1059,1 M Ft kötelezettségvállalásról dokumentum nem állt rendelkezésre.

A Minisztérium a jogelőd MeH IKB döntéseiről, kötelezettségvállalásairól, a meghirdetett és folyamatban lévő pályázatok állásáról, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának átadott előirányzatok elszámolásáról, a 2001. évi 5,2 Mrd Ft összegű felhasználatlan maradványról, a MeH IKB kifizetésekről eredeti dokumentációt és érdemi információt adni nem tudott.

Egy esetben az előirányzat felhasználása nem a feladat céljának megfelelően történt.

A MeH-IKB a Magyar Építőipari Kht.-nak a 2002. március 29-én aláírt közhasznú megállapodás alapján a klaszter rendszer létrehozására 1000 M Ft-ot átutalt. Az IHM és a Magyar Építőipari Kht. 2002. szeptember 19-én a közhasznú megállapodást kölcsönös egyetértéssel megszüntette. A megállapodás alapján a Kht. az indokolatlanul helyezett 1000 M Ft-ot az IHM Igazgatás számlájára visszafizette. A visszafizetett összeget az IHM Igazgatás részben a 2002. évi kiadások átmeneti fedezésére használta fel, majd a kiadási előirányzat biztosítását követően, 2003. május hónapban a fejezeti kezelésű előirányzat számlájára utalta át.

A célelőirányzat felhasználására a 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet tág lehetőségeket ad. Szinte minden olyan célt támogatni lehet, aminek valami köze van az informatika alkalmazásához az állami, az önkormányzati és a civil szférában egyaránt. A Rendelet nem korlátozza a közreműködő szervezeteknek juttatott források és a ténylegesen támogatást élvező feladatok költségeinek arányát.

Az ellenőrzött pályázatok lebonyolításának szabályszerűségét nem minden esetben lehetett megállapítani az egyes iratok hiánya miatt. A meghirdetett pályázatok alapján több tízezer pályázó jutott a Célelőirányzatból forráshoz, amelyet esetenként saját forrásokkal is ki kellett egészítenie. A Nemzeti Információs Stratégia kifejezett célja volt a kormányzati informatikai támogatásokhoz kapcsolódóan vállalkozói, valamint egyéb forrásokat bevonni. Több pályázat is ilyen értelemben került kiírásra. (pl. SZT-IS-3, SZT-IS-10, SZT-IS-14). A működő tőke bevonásának mértékét a nyilvántartások hiányosságai miatt nem lehetett a helyszíni vizsgálat idején ellenőrizni.

Az IKB által indított, megvizsgált közbeszerzések dokumentumai nagymértékben hiányosak voltak, az IHM nem rendelkezett nyilvántartással ezekről a közbeszerzésekről, ezért a helyszíni ellenőrzés során mintavételre sem volt lehetőség, csak az esetlegesen fellelt dokumentumok áttekintésére.

Olyan közbeszerzés lefolytatására is volt példa, amely feleslegesnek bizonyult azért, mert az ellátandó feladatra csak az egyedül meghívott szervezetnek volt jogszabályi felhatalmazása (postai levélküldemények kézbesítése).

Az IHM a 2002. évben két közbeszerzést indított, mindkettő célja keretszerződés megkötése volt, amelyet később kívántak tartalommal, konkrét szerződésbe foglaltan megtölteni. A megvizsgált 9728/2002 jelű közbeszerzés lefolytatása szabályos volt, de a nyertessel megkötött közel 51 M Ft-os vállalkozási szerződés a Kbt. előírásaival ellentétes, hiszen új, a közbeszerzés kiírásában nem szereplő feladatok is szerepelnek benne.

Az IHM pályázaton kívüli egyedi ügyekben összesen 9 ügyvédi irodával és 4 ügyvéddel mindösszesen 57 973 E Ft összegben kötött megbízási szerződéseket, amelyből 40 593 E Ft kifizetést teljesítettek.

Az egyedi ügyvédi szerződések megkötését ajánlati felhívás előzte meg, amelyet az IHM bíráló bizottsága a helyettes államtitkár jóváhagyásával állapított meg.

A teljesítések rendelkezésre állnak, a kifizetés a teljesítésigazolás és a fedezet rendelkezésre állása után került átutalásra. A szerződések tárgya jogi szakvélemény, valamint tanulmány elkészítését nevesítette.

Az IHM fejezet 2002. évi összes költségvetési bevétele 42 589,0 M Ft, amiből 2002. évben átutalt költségvetési támogatás 31 731,1 M Ft, pénzforgalom nélküli bevétel 10 526,6 M Ft, míg a működési és a felhalmozási bevétel 331,3 M Ft. Bevétel elmaradás a működési bevételeknél 741,1 M Ft, a pénzforgalom nélküli bevételeknél 473,8 M Ft, az összes bevétel elmaradás 1214,9 M Ft.

A felügyeleti szervtől kapott összes támogatás 31 731,0 M Ft, amiből működési célú támogatás 20 577,4 M Ft, felhalmozási célú támogatás 11 153,7 M Ft volt. A kiegészítés, pénzeszköz átvétel 9,4  M Ft, így az összes támogatás, kiegészítés, pénzeszköz átvétel 31 740,4 M Ft.

A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásában a záró állomány és a forgalmi adatok - a tárgyi eszköz tükör kivételével - megegyeztek a mérlegben és a pénzforgalmi jelentésben kimutatott adatokkal.

A költségvetési beszámoló részét képező előirányzat maradvány kimutatás összege - a mérlegben és a pénzforgalmi kimutatásban szereplő összeggel megegyezően - 27 624,7 M Ft, amiből kötelezettségvállalással terhelt maradvány 27 624,3 M Ft, elvonásra javasolt maradvány 0,4 M Ft.

A költségvetési beszámoló szöveges mellékletében csupán egy bekezdés foglalkozik az SZT-IS-3 pályázat összefoglaló bemutatásával, részletes értékelésével és elemzésével, holott 2002. évben ez volt az egyik legmagasabb összegű támogatás.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az IHM fejezeti kezelésű előirányzatokról összeállított a 2002. évi költségvetési beszámoló a számviteli törvényben foglaltak és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak nem felel meg. A tapasztalt, a lényegességi határértéket meghaladó mértékű, a beszámoló megbízhatóságát befolyásoló jelentős hibák, szabálytalanságok kihatásai miatt a beszámoló nem ad a valóságnak megfelelő megbízható és valós képet a fejezeti előirányzatokkal való gazdálkodásról. A megbízhatóságot, a valós kép kialakítását a következők befolyásolják:

• A postai rekonstrukciókra kifizetett költségvetési támogatások 450,1 M Ft összegben befejezetlen beruházásként szerepelnek a fejezet mérlegében, bár a posta a beruházásokat még 2002. évben aktiválta, könyveibe, mérlegébe felvette.
• A 63,6 M Ft szellemi termék egyidejűleg a fejezeti kezelésű előirányzat és az Igazgatás mérlegében is szerepel.
• A 2003. április 14-én a GKM Igazgatás felvett jegyzőkönyv szerint
  236,0 M Ft központi beruházás helyesen csak a GKM Igazgatás módosított előirányzatában és teljesítésében szerepelhet. A 2002. május 7-i kincstári egyeztetés szerint az előirányzat és a teljesítés a GKM és az IHM beszámolójában egyaránt szerepel.

XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

Az FMM fejezet 2002. évi - a 2002. évi XI. tv. alapján kialakított -előirányzata 28 199,3 M Ft, módosított előirányzata 55 164,6 M Ft és a tényleges teljesítése 43 661,9 M Ft.

A fejezet támogatás nélküli bevételi előirányzata 20 484,9 M Ft, ami az évközi módosítások hatásaként 71,4%-os növekedéssel 35 112,1 M Ft-ra emelkedett. A teljesítés 34 420,2 M Ft, ami a módosított előirányzathoz viszonyítva 98,0%-os teljesítést jelent. Az eredeti előirányzathoz viszonyítva ez a teljesítés 68,0%-os túlteljesítésnek felel meg.

A támogatási előirányzat 7717,4 M Ft-ról 11 862,3 M Ft-ra módosult, ami 15 200,2 M Ft-ra teljesült.

A fejezet engedélyezett létszáma 5620 fő, záró létszáma 5507 fő, átlagos állományi létszáma 5468 fő. Ebből a minisztérium létszáma 251 fő.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot a 2002. évi XI. tv. hozta létre az SzCsM, a GM, az EüM és az OM egyes feladatainak átadásával. Így valamennyi intézményét érintette a szabályzatok kisebb-nagyobb mérvű módosítási kötelezettsége.

Az FMM felügyeleti hatáskörébe tartozó intézmények szabályozottsága, a módosítások végrehajtása az intézmény felügyeleti szervénél nem volt megállapítható.

A minisztérium álláspontja szerint a kötelező érvényű szabályzatok elkészítéséért a felelősség az intézmények vezetőit terheli. A Költségvetési Felügyeleti Főosztály a megalakulástól eltelt rövid idő, a létszámproblémák, valamint a megalakulással, a fejezeti kezelésű előirányzatok átvételével, a saját gazdálkodási rendszerének kialakításával kapcsolatosan jelentkező feladatai mellett nem tudta a többi minisztérium felügyelete alól hozzá rendelt intézmények szabályozottságát felmérni, s a hiányosságok pótlására az intézkedéseket megtenni.

Az intézmények szabályozottsági vizsgálatait, a felügyeleti ellenőrzést végző Ellenőrzési Főosztály a Foglalkoztatási Hivatallal "Együttműködési megállapodás" alapján, munkaterv szerint végzi.

A minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények saját Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzik tevékenységüket. Számviteli politikával és annak mellékleteként értékelési, pénzkezelési, leltározási stb. szabályzattal, Számlarenddel, Számlatükörrel rendelkeznek. A szükséges módosításokat azonban nem minden intézménynél végezték el.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) pénzügyi és gazdálkodási szabályzatait felül kell vizsgálni, a közbeszerzési szabályzatot el kell készíteni.

A Székesfehérvári Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ Szervezeti Működési Szabályzata, valamint belső szabályzatai módosításra szorulnak.

Az Igazgatás a gazdálkodást biztosító, FMM-re vonatkozó szabályzatok kiadását elmulasztotta.

A minisztérium alapító okirattal rendelkezik. Azonban a felügyelete alá tartozó intézmények alapító okiratai nem minden esetben kerültek módosításra.

Az OMMF-et a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv., hozta létre, alapító okirata nincs.

A Székesfehérvári Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, a Foglalkoztatási Hivatal alapító okirata módosításra szorul.

A fejezet elkészítette, és a pénzügyminiszterrel történt jóváhagyást követően kiadta a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó szabályzatát, amibe a fejezeti kezelésű előirányzatok ügyrendjét is beépítette.

A fejezet és az ÁHH között az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30) Korm. rendelet 146. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt - beszámolóhoz kapcsolódó - egyeztetési kötelezettség határidőre teljesült. A tájékoztatási kötelezettségét a PM által visszaigazolt maradvány jóváhagyásával egyszerre teljesíti.

Az FMM fejezet zárszámadási adatai és az ÁHH által prezentált adatok között az egyezőség fennállt. A kiemelt előirányzatok adatai összehasonlításra kerültek az ÁHH által elkészített 81-84. adatlapok adataival.

Az intézmények soronként, tételesen indokolták a táblákban kimutatott eltérések okait. A fejezeti kezelésű előirányzatok tételes eltéréseit a felügyeleti szerv indokolta.

Az FMM fejezetre vonatkozó 81. és 82. űrlapokon feltárt eltérések tételes szöveges indokolását az Áht. 103. §-a, a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 146. §-a értelmében a beszámolóhoz mellékelték.

Az eltérések okainak túlnyomó hányada a fejezeti kezelésű előirányzatok és azok teljesítési adatainak eltérésén kívül, főként a Kincstár által alkalmazott rendszerhibákra vezethetőek vissza.

A fejezet, a PM köriratban előírt feladatok egységes értelmezéséhez és a fejezeti sajátosságok érvényesítéséhez a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (1)-(2) bekezdéseinek értelmében körlevelet adott ki intézményei részére, amelyben a költségvetési beszámoló kötelező érvényű előírásain túlmenően az intézmény szakmai sajátosságaihoz kapcsolódó irányelveket is rögzítették.

A felügyeleti szerv eleget tett az Ámr. 149. § (3)-(5) bekezdéseiben rögzített intézményi beszámolók felülvizsgálati kötelezettségének. Az előírt számszaki és tartalmi egyezőségek figyelembevételével ellenőrizte azt és az ellenőrzés tényét megfelelően dokumentálta.

Az intézményi beszámolók felülvizsgálata kiterjedt az Ámr. 149. § (3) bekezdés a) és b) pontjai szerint a 2002. évi szakmai feladatok megvalósítására és pénzügyi teljesítése közötti összhang, illetve eltérés értékelésére. Az értékeléshez a minisztérium hivatali szervei és a címek elkészítették éves beszámolójukat.

A fejezet által alapított közalapítványok működésének az Ámr 149. § (6) bekezdésében előírt értékelését nem készítették el, hanem az éves tevékenységükről készített beszámolót küldték el a PM-nek.

A kormányváltást követő előirányzat-átcsoportosítások az FMM felügyelete alá rendelt intézmények esetében a Kvtv.-ben jóváhagyott előirányzatokkal, a tulajdonukban és kezelésükben lévő eszközökkel, vagyonnal, az Igazgatásnál pedig a megállapodásoknak megfelelően történtek.

A költségvetési előirányzatok éven belüli ütemezésénél, illetve a felhasználásnál az FMM figyelembe vette az erre vonatkozó 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 139. § (1)-(2) bekezdéseit.

A Kincstár által megnyitott havi előirányzat-felhasználási keret általában elegendő volt a feladatok folyamatos ellátásához. Annak első féléves alakulását azonban a rendelkezésekre álló információk alapján nem lehetett megállapítani, mivel a minisztérium tényleges tevékenységét csak szeptemberben kezdte meg. A különböző felügyeletekhez tartozó intézmények első három-negyedéves pénzügyi-, likviditási helyzetéről a fejezet felügyelete nem rendelkezik adatokkal. A likviditási helyzet vizsgálatánál csak a második félév adatai voltak vizsgálhatóak.

Likviditási gondjai az Igazgatásnak voltak. A kormányváltást követően a minisztérium megalakulásának nem voltak meg az anyagi feltételei. A megállapított előirányzat keretei a megszűnt SzCsM számláján voltak, és csak 2002. november 29-én kerültek átvezetésre.

A minisztérium újonnan történő megalakulása, valamint új feladatai jelentős előirányzat-módosításokat igényeltek.

Elvonásra a 1192/2002. (XI. 7.) Korm. határozat alapján árvízkárok enyhítésére 20,3 M Ft került.

A fejezetnél nem volt megállapítható az év első 11 hónapjában lebonyolított előirányzat-módosítások szabályszerűsége, a rendelkezések betartása, valamint annak vizsgálata sem, hogy az előirányzatokat a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 55. § (4)-(5) bekezdései szerint szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították-e.

Az ellenőrzött, az FMM megalakulását követően megvalósított költségvetési előirányzat-átcsoportosítások, amelyek főként a Központi Igazgatáshoz történt átcsoportosításokra vonatkoztak, megfeleltek a hatásköri előírásoknak, a kiemelt előirányzatok szabályainak.

A kormányváltásból adódó előirányzat-átcsoportosítások késedelme nem biztosította az előirányzatoknak a szakmailag indokolt időpontban és mértékben való meglétét, a fedezet és a szükséglet összhangját.

A fejezeten belüli előirányzat-módosítások és átcsoportosítások megfeleltek az Áht. 24. § (2)-(3), (6)-(7) bekezdései és az Ámr. előírásainak.

Az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítások szabályszerűségét a felügyeleti szerv az éves beszámoltatás során ellenőrizte.

Az FMM fejezeti tartalékkal nem rendelkezett. A 206,0 M Ft "AFSZ működési tartaléka" fejezeti kezelésű előirányzat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeinek év közben felmerülő rendkívüli, többletfeladataik és központilag finanszírozott kötelezettségeik végrehajtását szolgálta.

A fejezetek közötti átcsoportosítások a fejezetek közötti megállapodások alapján történtek. Megfeleltek az Áht., a Kvtv. és az Ámr. előírásainak.

A fejezet 2002-ben 2718,7 M Ft támogatást kapott a központi költségvetés általános tartalékából. Az átcsoportosítás a jogszabályi előírásokkal összhangban történt.

A fejezet a pótlólagos forrásokat előre nem tervezhető feladatokhoz igényelte, számításokkal alátámasztotta. Az Áht. 25. § (1), 38. § (1) bekezdés, valamint a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 47. §-ának előírásait betartotta.

Fejezeti szinten a működési kiadások az eredeti előirányzatot 81,6%-kal haladták meg. Ezen belül a személyi juttatások és a járulékai 76,6%-kal, a dologi kiadások pedig 79,4%-kal, közel azonos mértékben növekedtek, ami szintén alátámasztja, hogy a módosítási igény a feladatok ellátásához kapcsolódóan került kialakításra.

A felújítás előirányzata az eredeti 91,2 M Ft-ról 241,7 M Ft-ra, az intézményi beruházás 585,3 M Ft eredeti előirányzata 3458,3 M Ft-ra, a központi beruházás 76,0 M Ft-ról 96,3 M Ft-ra módosult. A teljesítések felújítás esetén
(180,1 M Ft) 74,5%, intézményi beruházásnál (2310,8 M Ft) 66,8%, központi beruházásnál (65,9 M Ft) 68,4%-ra teljesült. A teljesítés ilyen alacsony %-át a keretek késői megnyitása okozta.

Az intézmények teljesítési adatai eltérőek.

Az FMM Igazgatás alcímnél 212,0% volt a teljesítés, 273,4% a Foglalkoztatási Hivatalnál, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet az évközi módosítás 1207,6 M Ft előirányzatát mindössze 1,2%-ban teljesítette. Az FMM Oktatási és Pihenő Központ az eredeti előirányzatot sem teljesítette.

Az eredeti előirányzattól való pozitív irányú eltérések, az évközi többletfeladatok, a központi beruházási keret terhére intézménynél megvalósított beruházások, a működési tartalék, valamint az év közben az intézményi hatáskörbe átadott célfeladatok, más fejezetektől megállapodás alapján átcsoportosított előirányzatok, előző évi felhasználható maradványok indokolták, és csak jelentéktelen mértékben befolyásolták a tervezettet meghaladó felhalmozási és tőke jellegű bevételek.

A fejezetnél 2002. évben intézményi kiadási előirányzat zárolására nem került sor.

A PM, a fejezet 2001. évi előirányzat-maradványának jóváhagyását az Ámr. 66. § (1) bekezdésétől eltérően, több hónapos késedelemmel igazolta vissza.

A fejezet vagyoni helyzete a nyitó értékekhez viszonyítva 33,6%-kal növekedett.

A fejezet vagyona a társminisztériumoktól a 2002. évi XI. tv. végrehajtásaként átvett befektetett eszközökhöz mérten 611,0 M Ft-tal növekedett, amelyből 3,1 M Ft közhasznú társaságban szerzett részesedés.

A készletek értéke 1,3 M Ft-tal, a követelések 92,2 M Ft-tal, míg a pénzeszközök összesen 5951,2 M Ft-tal növekedtek, ami a fejezet tartalékainak növekedésével összefüggésben változott.

A fejezet rövid lejáratú (szállítói) kötelezettségállománya 413,7 M Ft.

A zárszámadási törvényjavaslat szöveges indokolásában a fejezet egészére vonatkozóan áttekintést adott a 2002. évi fő feladatainak teljesítéséről, a bekövetkezett szervezeti módosulásokról, a tényleges teljesítést befolyásoló tényezőkről, de többnyire csak felsorolásszerű a fejezet szakmai tevékenységének "értékelése". Az intézmények az elemzés, értékelés helyett főként csak a számszaki beszámoló adatait ismertették.

A fejezet letéti számlával nem rendelkezett.

Az FMM Igazgatás részére a 2002. évi XI. törvény alapján 887,8 M Ft kiadási előirányzatot hagytak jóvá, bevételi előirányzatot nem. A költségvetési támogatás előirányzata 887,8 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 2733,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1216,9 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 1517,0 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1881,8 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 629,9 M Ft, a támogatásnál 1517,0 M Ft volt.

A bevételi előirányzat zárolására, kiemelt előirányzat túllépésére a minisztériumnál nem került sor.

Az Igazgatás beszámolójának felülvizsgálata, egyeztetése a főkönyvi kivonattal az ÁHH-hoz történő továbbítás előtt megtörtént. A 81. és 82. űrlapokon feltárt eltéréseket, mivel azok a pénzforgalom nélküli tételek rendszerhibájából jelentkeztek, szövegesen nem indokolták.

A felügyeleti szerv megvizsgálta a Kvtv. 8. §-ában és 10-13. §-aiban előírt, központi költségvetést illető befizetési kötelezettségének teljesítését, az előirányzat-maradvány alakulás űrlappal való egyezőségét.

Az FMM Igazgatás, mint gazdálkodó szervezet, szabályozott formában végezte tevékenységét. Hiányossága viszont az, hogy a 2002. május 27-ei megalakulást követően elmulasztották a jogelőd SzCsM által kiadott szabályzatait az FMM-nél is miniszteri utasítással érvényesíttetni.

A minisztérium megalakulását követően az SzMSz elkészült és 2002 szeptemberében kiadásra került. Az eredetileg kidolgozott és elfogadott szervezet működése nem biztosítja a racionális gazdálkodás lehetőségét.

A kialakított számviteli politika és számlarend egyes esetekben módosításra, illetve kiegészítésre szorul. Lényegét tekintve azonban megfelel a számviteli törvény, valamint a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak.

A leltározási szabályzatát ki kell egészíteni a tényleges leltárt helyettesítő összesítő kimutatás formai és tartalmi követelményeivel, valamint a reprezentációs szabályzatot a rendezvények bonyolításának, előírásainak általános szabályaival. Egyébként szabályzatai megfelelnek a törvényi előírásoknak.

A kötelezettségvállalás és az utalványozás jogosultjairól nincs olyan áttekinthető nyilvántartása, amely biztosítja egy adott időpontra a jogosultság meglétének, vagy visszavonásának megállapíthatóságát.

A mérleg, a pénzforgalmi jelentés, az előirányzat-maradvány alakulása űrlapok adatai megegyeznek a főkönyvi kivonat adataival.

Az intézmény annak ellenére, hogy 2002. május 27-én jött létre új intézményként, mérlegében az SzCsM jogutódjaként jelenik meg. Így az új minisztérium rendelkezett az SzCsM mérleg adataival és induló tőkéjével. A mérlegben nyitó adatokként az SzCsM 2001. évi záró adatai szerepelnek. Az év folyamán bekövetkezett változásokat a tőkeváltozással szemben könyvelték. A mérleg előző évi adatai nem minden esetben egyeztek meg a 2001. évi mérleg és beszámoló adataival, mivel az SzCsM 2001. évi elszámolási számláinak egyenlege, a költségvetés aktív függő elszámolásai, az egyéb pénzügyi elszámolás sor összegei, valamint forrás oldalon az előirányzat-maradvány és a költségvetési tartalék összesen sorok mérlegadatainak nyitó értéke megosztásra került az FMM és az ESzCsM között.

A mérlegsorok és a mérlegfőösszeg valódiságát a főkönyvi könyvelés és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartások, valamint a teljesítések alapbizonylatai alátámasztották.

A mérleg leltárral történő alátámasztása megtörtént.

A szállítói kötelezettségvállalás nyilvántartás adatai a főkönyv adataival megegyeztek, azonban nem a valóságnak megfelelő adattal kerültek a mérlegbe beállításra.

A mérlegsoron olyan tételek is szerepeltek, amelyeknek nem a minisztérium Igazgatásánál, illetve nem a minisztérium adatai között kellene szerepelniük. A 1 152 965 Ft eltérésből az 1091-es fejezeti mérlegben 417 510 Ft értéknek, míg a fennmaradó 735 455 Ft értéknek a GM mérlegében kellene szerepelnie.

A követelésállományt a vevőkkel nem egyeztették.

A mérlegsoron beállított 4,1 M Ft befejezetlen beruházás alapbizonylatai nem álltak rendelkezésre, ugyanakkor a decemberben átvételi igazolással beérkezett, de csak 2003-ban kifizetett eszközök 46,4 M Ft értéke nem került bevételezésre, megsértve ezzel a valódiság és teljesség elvét.

A mérlegben szereplő 26 335 E Ft induló tőke a megszűnt SZCSM minisztérium induló tőkéjével egyezik meg. Annak alátámasztására semmiféle bizonylatot nem tudtak az ellenőrzés részére bemutatni. A mérleg valódisága így nem megállapítható meg. Az Alapító Okiratban induló tőke nem került meghatározásra.

A minisztérium 2002. május 27-én történő alapításakor nem került meghatározásra forrás.

A függő bevételek 18,0 M Ft értéke, az aktív, kiegyenlítő számlán szereplő 85,4 E Ft külföldi kiküldetési előleg, a passzív költségvetési függő számlán nyilvántartott 433 E Ft fel nem vett illetmények, költségtérítések stb. a bizonylatok eredeti dátuma szerint rendezhetőek lettek volna.

A mérlegtételeknél 2 esetben jelentkezett kerekítési hiba.

Idegen pénzeszközök Mérleg szerinti értéke: 5712,0 E Ft, leltár szerinti értéke: 5713,4 E Ft, Külföldi kiküldetési előleg 85,4 E Ft, ami 86,0 E Ft-ként került függő tételként a mérlegbe.

Az intézmény eredeti előirányzathoz viszonyított 1846,0 M Ft előirányzat-emelése 307,9%-os növekedést jelent, amely a jogszabályok előírásainak megfelelően szabályosan történt.

Összetételét tekintve: kormányhatáskörben 630,7 M Ft, felügyeleti hatáskörben 949,3 M Ft és saját hatáskörben 266,1 M Ft.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az FMM Igazgatás a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről ugyan megbízható és valós képet ad, azonban indokolt felhívni az intézmény vezetésének figyelmét az alábbiakra:

• Az induló tőke értékének alapbizonylata nem volt fellelhető.
• Nem kerültek olyan tárgyi eszközök bevételezésre, amelyeknek átvétele a vizsgált időszakban szabályosan megtörtént.
• A szállítóállományban olyan számlák is szerepeltek, amelyek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kötelezettségvállalásait jelentették.

A fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti előirányzata 10 174,2 M Ft, ami az év folyamán megvalósuló 3117,6 M Ft kormányzati és 6549,0 M Ft felügyeleti hatáskörű módosítással 19 840,8 M Ft-ra emelkedett. Teljesítése 12 526,5 M Ft. Az előirányzat 95%-os növekedése ellenére a teljesítés mindössze 63,1%. Az eredeti előirányzathoz viszonyítva ez a felhasználás 123,1%.

A tárgyévi együttes módosított (bevétel, támogatás, maradvány) bevételi előirányzat (19 840,8 M Ft) 19 214,2 M Ft-ra, 96,8%-ra teljesült. A bevételek 7156,4 M Ft módosított előirányzata 5952,7 M Ft-ra, 83,2%-ra, a támogatás 6809,4 M Ft módosított előirányzata a Polgári szolgálatok automatikusan túlteljesíthető előirányzatai miatt (Áht. 12. § (4) bekezdés, valamint a Kvtv. 47. § g) pontja alapján) 10 147,3 M Ft-ra, 149,0%-ra teljesült.

Az ellenőrzött dokumentumok, nyilvántartások adatai, és egyéb információk szerint a felhasználás a költségvetésben engedélyezett jogcímeken és rendeltetéssel valósultak meg.

A fejezeti kezelésű előirányzatok között előirányzat-átcsoportosításra nem került sor. A közmunkaprogram előző évi 89,0 M Ft maradványát -kormányhatározat alapján - más célra használták fel.

A magas fejezeti kezelésű maradványok keletkezésének elsődleges oka a kormányváltást követő előirányzat-átcsoportosítások elhúzódása. Az előirányzatok decemberi rendelkezésre bocsátása már nem biztosította azok teljes körű felhasználását.

A feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatoknál, az Ámr. 70. §-a alapján a programfinanszírozásra vonatkozó szabályokat alkalmazták.

A központi beruházások esetében a Beruházás ismertetőt, Beruházási Finanszírozási Alapokmányt, a fejezeti kezelésű előirányzatokra jellegüknek megfelelően a Feladat ismertetőt, a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot kiállították és az ÁHH-hoz továbbították. A részfeladatokra az Alapokmányt, illetve az Engedélyokiratot minden egyes esetben elkészítették.

A több évet átfogó feladatvállalások esetén a finanszírozás okmányait évente megnyitották.

A decemberi beszerzések esetében jelentkezett probléma, amikor a beruházott eszközök átvétele az Igazgatásnál már megtörtént, de a számla pénzforgalmi rendezése a következő évre tolódott. Az Igazgatás 1051-es mérlegébe beállított szállítói kötelezettségállomány tartalmazta a 30,4 M Ft beruházási szállítói kötelezettséget, ugyanakkor a fedezete a fejezet 1091-es mérlegében, kötelezettségvállalással terhelt központi beruházási maradványaként jelent meg. A kötelezettségvállalást és a fedezet összhangját az Ámr. előírásainak betartásával év végén is meg kell oldani.

A finanszírozási szerződés és a pénzügyi bonyolítás rendje a fenti problémától eltekintve megfelelt az Ámr. 71. §-a (2)-(4) és a 72. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak.

A fejezeti kezelésű előirányzatok közül ellenőrzött közmunka támogatása program 2002. november 30-ig a feladatfinanszírozás körébe tartozott.

A költségvetési törvényben meghatározott, közmunkaprogramokra biztosított éves költségvetési előirányzat felhasználása a 249/2002. (XII. 18.) Korm. rendelettel módosított közmunkaprogramok támogatási rendjéről szóló 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet betartása mellett történt.

A programot a Kormány a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradt térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának ösztönzésére, valamint az e célra a költségvetésben biztosított keret elosztása céljából hozta létre.

A program 2002. évi eredeti előirányzata 3250,0 M Ft, ami az évközi módosítások eredményeként 7614,0 M Ft-ra módosult. A 2002. évi teljesítése 5622,4 M Ft. Ez a 2001. évi 2345,4 M Ft felhasználáshoz viszonyítva 239,7%-os növekedést és a módosított előirányzathoz viszonyítva 73,8%-os teljesítést jelent.

A program 4364 M Ft növekményéből 1359,2 M Ft az előző évi pénzmaradvány igénybevétele, 504,8 M Ft az MPA támogatása, valamint 2500 M Ft költségvetési támogatás, melyet a Kormány az általános tartalék terhére biztosított.

A felhasznált keretből 152,5 M Ft dologi költség, 75,7 M Ft pénzeszközátadás központi költségvetési szervnek, 2736,8 M Ft pénzeszközátadás önkormányzatnak, 2568,4 M Ft pénzeszközátadás non-profit szervezetnek és 89,0 M Ft felhalmozási célú pénzeszközátadás költségvetési szerv részére. A 2002. évi felhasznált dologi költségei a közmunkaprogramok működési költségeiként elszámolható, kormányhatározatban rögzített 5%-os előirányzatot nem lépték túl.

A felhasználás a 2002. évben 8 pályázati rendszeren keresztül került megvalósításra, 9763 fő részvételével.

Ezek között volt rendkívüli közmunkaprogram, meghívásos pályázat, gazdaságilag elmaradott megyék közmunkaprogramja, a tartós munkanélküliek és szociális kirekesztődésnek kitett, rendszeres segélyben részesülők életkörülményeinek javítása, a hátrányos helyzetben lévők rétegek foglalkoztatását szolgáló közmunkaprogramok, Élhetőbb Faluért közmunkaprogram stb.

A programnál jelentkező kiadási megtakarítás elsősorban az előirányzat-átcsoportosítás elhúzódása, a pályáztatás lebonyolítása miatt keletkezett. A megtakarítás értéke 1991,6 M Ft. A bevételi lemaradás 16,1 M Ft. A 2002. évi maradvány 1934,2 M Ft.

Az előző évi maradványából 41,3 M Ft nem került felhasználásra. A maradványból 1894,0 M Ft kötelezettségvállalással terhelt. Ebből 33,5 M Ft szerződéses megállapodás és 1860,5 M Ft aláírt pályázati dokumentum.

A közmunkaprogramok meghatározott eljárási rend szerint kerültek kiválasztásra, megpályáztatásra, szerződéskötésre, bonyolításra, ellenőrzésre, kifizetésre, majd a költségek elszámolásra.

Felhasználása a gazdaságilag elmaradott megyékben történt, az érintett megyei területfejlesztési tanácsokkal megkötött megállapodások szerint. A közmunkaprogramok minimum 100 fő foglalkoztatását biztosítják programonként, s a közfeladatok elősegítésére irányulnak. A szervezett programok közösségi célokat szolgáltak.

A fejezetnél csak a Kvtv. által engedélyezett esetben, a Polgári Szolgálat fejezeti kezelésű előirányzat esetében történt előirányzat-módosítás nélküli felhasználás.

A fejezet bevételi összegéből 25 734,3 M Ft-ot a Munkaerőpiaci Alap adott át az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeinek működtetésére és fejlesztésére, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz.

Az intézmények egyéb bevételei között az intézményi ellátási díjaknak, az OMMF hatósági, engedélyezési és ellenőrzési tevékenységek bevételeinek és az egyéb saját bevételeknek volt meghatározó szerepe.

Kis összegű - 80 000 Ft-ot el nem érő - behajthatatlannak minősített követelés elengedésére a fejezetnél nem került sor.

A fejezet vonatkozásában nem lehetett megállapítani, hogy teljes körűen betartották-e a közbeszerzésre vonatkozó előírásokat, mivel a fejezetnél a Közbeszerzési szabályzat még nem készült el. A 2002. évi közbeszerzésekről készített beszámolót a vizsgálat ideje alatt nem tudták az ellenőrzés részére átadni. A vizsgált tranzakciók esetében a szakterületek a közbeszerzési lehetőségeket veszik igénybe, azonban annak teljessége - mivel nincs egy meghatározott felelős kijelölve - nem biztosított.

A fejezetnél jelentkező nagy összegű maradványok keletkezésének elsődleges oka a kormányváltást követő előirányzat-átcsoportosítások elhúzódása. Az előirányzatok decemberi rendelkezésre bocsátása már nem biztosította azoknak teljes körű felhasználását.

Az ellenőrzött dokumentumok, nyilvántartások adatai és egyéb információk alapján megállapítható volt, hogy a felhasználás a költségvetésben engedélyezett jogcímeken és rendeltetéssel valósultak meg. Fejezeti kezelésű előirányzatok között előirányzat-átcsoportosításra nem került sor. A közmunkaprogram előző évi 89,0 M Ft maradványa került kormányhatározattal más célra felhasználásra. Az Áht. 24. § (4) bekezdésében foglaltak érvényesültek.

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

A GV fejezet részére a Kvtv. 761,0 M Ft kiadási és 761,0 M Ft költségvetési támogatási előirányzatot hagyott jóvá bevételi előirányzat nélkül. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 1179,7 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 179,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 999,9 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 1136,5 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 179,8 M Ft, a támogatásnál 999,9 M Ft volt.

A GV feladataiban, személyi állományában a gazdálkodási területet érintő változások a 2002. évben nem történtek.

A GV-t a kormányzati struktúraváltás nem érintette, abból adódóan fejezetek közötti előirányzat-módosításra sem került sor.

Az előirányzatok adatait tartalmazó 81-es űrlap és a kincstári nyilvántartás között az egyezőség fennállt. A 82-es űrlap 47. sorában a függő, átfutó kiegyenlítő kiadásnál kimutatott eltérés a házipénztár állományi változásából adódott.

Az előző évi előirányzat-maradványt (122,5 M Ft) az ÁHH nem kezeli bevételként, így nem tekinthető hibának.

A mérleg és a beszámoló számszaki egyezősége a K11-es számítógépes programmal ellenőrzésre került, eltérés nem volt.

Az GV szabályozottsága, az informatikai környezet támogatottsága a követelményeknek megfelelt. A külső környezeti változásra tekintettel az informatikai biztonsági, védelmi szabályzat átdolgozása folyamatban volt.

Az előirányzat-átcsoportosításoknál betartották a hatáskörökre vonatkozó szabályokat, továbbá az Áht.-nak a kiemelt előirányzatok módosítására vonatkozó előírásait. A GV működési kiadások előirányzatát a központi költségvetés általános- és céltartaléka terhére is megemelte 2002-ben a Kormány.

A 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 5. § (1) bekezdése értelmében - a céltartalék terhére - az új közszolgálati illetményrendszerből adódó többletkiadásokra a fejezet kiadási és támogatási előirányzatát a PM 199,9 M Ft-tal (különféle személyi kifizetések 192,6 M Ft és 7,3 M Ft) megemelte.

A GV kiemelt előirányzatainak teljesítése a módosított előirányzatokat nem haladta meg.

A személyi juttatások módosított előirányzata 613,5 M Ft, amely a kiadási főösszeg 52%-át tette ki. A nagymértékű növekedés oka a köztisztviselői törvény változásából adódó bérkorrekció volt. A teljesítés 608,4 M Ft volt, 5,1 M Ft kiadási megtakarítás mellett. A mintában kiválasztásra került tételek ellenőrzése során a vizsgálat szabálytalanságot nem állapított meg.

Központilag elrendelt létszámcsökkentés nem volt, az átlagos létszám 118 fő.

A munkaadót terhelő járulék eredeti előirányzata 125,4 M Ft-ról 219,9 M Ft-ra módosult, a teljesítése 208,8 M Ft (94,9%). Az előző évi maradvány összege
29,5 M Ft volt, amely kötelezettségvállalással terhelt. A mintavétellel kiválasztott tételek egy-egy havi bérfeladáshoz kapcsolódtak. A járulékköteles elszámolások pénzügyi teljesítése előírt határidőre történt, hibás tétel nem volt.

A dologi kiadások eredeti előirányzata 83,6 M Ft volt, ami a módosítások után 163,9 M Ft-ra változott. A módosított előirányzat teljesítése 153,5 M Ft volt. A dologi kiadások között a legnagyobb részarányt (45,9 M Ft) képvisel a szolgáltatás kiadásai (30%). A dologi kiadások mintavételezése alapján kiválasztásra került tételeinek ellenőrzése során szabálytalanság nem került feltárásra.

A függő tételekből kiválogatott közül tételek közül 5 db a Fővárosi és Pest megyei Egészségügyi Pénztár rendezésére vonatkozott, amelyek jóváírásra kerültek. Tíz függő tétel az MKB Rt. által kiadott számlákra vonatkozott a megelőlegezés időpontjáig (külföldi kiküldetés, napi díj), amelyek év végéig rendezésre kerültek.

A fejezet 2002-ben a központi költségvetésbe teljesítendő befizetési kötelezettségének eleget tett.

A fejezet tervezett saját bevétellel nem rendelkezett, a versenyfelügyeleti eljárások kiszabott díjai a központi költségvetésbe folytak be. A teljesítés 57,2 M Ft. A saját bevétel TB költségtérítésből, dolgozói üdülési befizetésből, számítógép értékesítéséből, valamint 1 db elhasználódott gépkocsi eladásából adódott. A bevétel nem rendszeres jellegére való tekintettel tervezésére nem került sor. Egyéb bevételből 1,7 M Ft származott, amely után a központi költségvetésbe befizetendő kötelezettségének (87,0 E Ft) a fejezet eleget tett. A befolyt bevételek elszámolása megfelelt a jogszabályi követelményeknek. A működési bevételek mintának ellenőrzése során hiányosság nem került feltárásra.

A felhalmozási bevételek tételeiből kiválasztott minta ellenőrzése során hiányosság nem került feltárásra.

A GV 2002. évi mérlegében szereplő eszközök és források állományi értéke 194,5 M Ft, amely az előző évi 287,8 M Ft-hoz viszonyítva 32,4%-os csökkenést jelentett. A mérlegtételeket alátámasztó főkönyvi kivonat adatai az analitikus nyilvántartással egyeztek.

Az eszközök bekerülési értékét a számviteli politikában foglaltak határozták meg, az elszámolt értékcsökkenési leírás kulcsait a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően alkalmazták.

A befektetett eszközállomány értéke 146,3 M Ft, az előző év 159,4 M Ft-hoz viszonyítva 8,2%-kal csökkent.

A tárgyi eszközök mérleg szerinti értéke 130,4 M Ft, amely az előző évi
147,2 M Ft állományhoz képest 11%-kal alacsonyabb.

Az immateriális javakról és tárgyi eszközökről és az azokban történt változásokról az analitikus nyilvántartás vezetése a jogszabályi követelményeknek megfelelt.

A helyszíni ellenőrzés során a mérleg és leltár adatok tételes vizsgálata megtörtént, eltérés nem került feltárásra. Az előző évi záró adat megegyezett a nyitó tétellel.

A pénztári pénzkészlet értéke 125,0 E Ft, amely a 2002. december 30-i forduló nappal készült pénztár-ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapított összeggel megegyezett.

Az elszámolási számlák mérleg szerinti értéke 42,2 M Ft-ot mutat, amely megegyezett a kincstári előirányzat-felhasználási keret számla 2002. decemberi havi záró értékével.

A saját tőke az előző évihez viszonyítva 10,1%-os csökkenést mutatott, amelynek oka a tőkeváltozások állományának változása volt. A saját tőkét csökkentő tényezőként jelentkező állományváltozásokat helyesen állapították meg. Az induló tőke értéke az előző évek összegétől nem tért el (46,2 M Ft). A tőkeváltozások értéke 101,2 M Ft, az előző évhez képest 14,1%-kal csökkent.

A fejezetnek az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szemben tartozása nem volt.

Az Áht. § (4) bekezdésében előírtak szerint a kis összegű - 80 E Ft-ot el nem érő - követelések elengedésére nem került sor.

A GV fejezetnek a 2002. évben fejezeti kezelésű előirányzata nem volt.

A 2001. évi jóváhagyott előirányzat-maradvány 122,5 M Ft, amely a 2002. évben teljes egészében felhasználásra került. A 2002. évi előirányzat-maradvány 43,1 M Ft, amelynek jóváhagyásáról a PM-től az ellenőrzés befejezéséig nem érkezett értesítés. A kötelezettséggel terhelt előirányzat-maradvány nagysága 40,9 M Ft.

A GV letéti számlával nem rendelkezett.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a GV fejezet a 2002. évi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítette el. A beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A KSH fejezet Kvtv. szerinti eredeti kiadási előirányzata 12 026 M Ft-ról a módosítások következtében 15 800,1 M Ft-ra növekedett, a teljesítés 15 294,2 M Ft (96,8%) volt. A KSH zárszámadási módosított előirányzatának adatai megegyeztek a Kincstár adataival.

A fejezet eredeti bevételi előirányzata 1496,0 M Ft, módosított bevételi előirányzata 3262,5 M Ft, teljesítése 2824,9 M Ft (86,6%), a bevételi előirányzat zárolására, kiemelt kiadási előirányzat túllépésére nem került sor.

A fejezet - kormány hatáskörben - a központi költségvetés céltartalékából részesült.

A fejezeten belül az előirányzat-módosításokat szakmailag indokolt időpontban és mértékben, a hatásköri előírásoknak megfelelően hajtották végre és dokumentálták.

A fejezet összevont előirányzat-felhasználási tervvel nem rendelkezett. A megyei igazgatóságok és az intézmények részére időarányos (1/12) támogatási keretet nyitott meg a Kincstár/ÁHH, melytől csak indokolt esetben tértek el.

A KSH gazdálkodását a kiegyensúlyozottság jellemezte, nem történt olyan feladatváltozás, ami indokolta volna a központi költségvetés általános tartalékából pótelőirányzat igénylését.

A gazdálkodással összefüggő tevékenységek előírásai a sajátosságok figyelembevételével szabályozottak voltak. A KSH elnöke a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodást az Áht. előírásai szerint a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozta.

A KSH fejezet a költségvetési szervei beszámolóját 2003. április 30-ig felülvizsgálta. A beszámolók felülvizsgálata, egyeztetése a bekért főkönyvi kivonatokkal az ÁHH-hoz történő továbbítás előtt megtörtént. Az ellenőrzés során feltárt hibák kijavításra kerültek. Az intézményi beszámolók felülvizsgálata kiterjedt - a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (3) a) és b) pontja szerint - a 2002. évi szakmai feladatok megvalósítása és pénzügyi teljesítése közötti összhang értékelésére is.

A zárszámadási törvényjavaslat a KSH fejezet szöveges indokolása, szerkezeti felépítése és tartalma megfelelt a PM zárszámadási köriratban meghatározott követelményeknek. A fejezet 2002. évi zárszámadási szöveges beszámolóját a részletező és kiegészítő táblázatokkal együtt kitöltve, az előírt határidőre a kormányzati levelezőrendszeren megküldte a PM-nek.

A fejezeti szöveges beszámoló a programonkénti pénzügyi teljesítésen túl értékelte a szakmai célok és a nevesített feladatok megvalósulását.

A 2003. január 1-jétől bevezetett központosított bérszámfejtési rendszer - a bérszámfejtési rendszer kiforratlansága következtében - a fejezet részére jelentős többletmunkát jelentett, ami többlet dologi kiadásokkal párosult.

A Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIR) bevezetésével kapcsolatos teendőket a KSH vezetésének döntése alapján fejezeti szinten - szervezetileg a Költségvetési főosztály feladatkörében - látja el.

A KSH a program tesztelését 2002. július 1-jével megkezdte - vállalva azzal járó többletmunkákat - abból a célból, hogy a jelentkező hibákat, problémákat jelzi a programgazda felé, hogy a 2003. január 1-jei éles indítás megkezdéséig azok javítására kerüljenek.

Mivel a jelzett hibák kijavítása nem történt meg, 2003. januárjától a KIR alkalmazását a KSH továbbra is csak párhuzamos (a régi BERENC program alkalmazásával) számfejtés mellett tudta felvállalni.

A KIR program problémáit, hibáit, a jelentős mértékű - pazarlás miatti - többletkiadásait a KSH folyamatosan, több ízben jelezte a programgazdák, valamint az Államháztartási Hivatal felé, de ez idáig számottevő változás, javulás nem következett be.

A KSH Központi Igazgatás KIR-rel kapcsolatos alapvető problémái az alábbiak:

A program nem felel meg annak a követelménynek, hogy felhasználó-barát, könnyen kezelhető legyen. Emiatt 3 fő számítástechnikust kell alkalmazni (erre eddig nem volt szükség).

Nem kezeli az illetményszámfejtést a munkaügyi- és személyzeti feladatokkal integrálva, a rendszer nem biztosítja a közszolgálati nyilvántartás elkészítését, ezért nagyobb a hibalehetőség.

A vezetői információs igények kielégítésére nem alkalmas.

A jelenlegi körülmények között a fejezet minden intézménye továbbra is a korábban alkalmazott számfejtő programot alkalmazva állapítja meg az illetményeket, és azt követően a KIR-rel is elvégzi a számfejtést, majd az adatokat összehasonlítja, így ugyanazt a munkát kétszer végzi el, az összehasonlítás sok időt igényel.

2002. évben kb. 250 alkalommal történt programmódosítás.

Nagyon nagy a nyomtatási igény, megsokszorozódott a papírfelhasználás.

A mérleg adatainak leltárral való alátámasztása teljesült, a mérlegtételek értékelésére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartották, a kincstári tulajdon védelme alapvetően biztosított volt. Az év végén leltározás alapján megállapított és értékelt követelések összege 41,7 M Ft-ról 36,5 M Ft-ra, 5,2 M Ft-tal (12,5%-kal) csökkent a nyitó értékhez viszonyítva. Fejezeti szinten az immateriális javak és tárgyi eszközök 2002. évi nyitó állománya 8 150,4 M Ft, a 2002. évi záró állománya 9 897,8 M Ft, a növekedés 21,4% volt.

Kis összegű - 80 000 Ft-ot el nem érő - behajthatatlannak minősített követelést 183,8 E Ft összegben engedtek el. A fejezetnél 2002. évben kincstári vagyont koncesszióba nem adtak.

A KSH 2002. évi zárszámadási beszámolója szerkezetileg és tartalmilag megfelelt a PM köriratban foglalt követelményeknek.

Az ÁSZ a KSH 2001. évi zárszámadására tett javaslatai hasznosultak, megvalósításuk megfelelt a jogszabályi követelményeknek.

A KSH Központi Igazgatás részére a Kvtv. 4499,4 M Ft kiadási, 637,9 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 3861,5 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 8887,9 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1138,4 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 7749,5 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 8722,7 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 1001,3 M Ft, a támogatásnál 7749,5 M Ft volt.

A KSH fejezet Központi Igazgatás cím gazdálkodással kapcsolatos feladatait a gazdasági és informatikai elnökhelyettes közvetlen irányításával a Pénzügyi főosztály látja el.

A Pénzügyi főosztály feladatait az Áht., a 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, valamint a KSH Szervezeti Működési Szabályzata - 6/2001. KSH elnökének utasításával módosított 1/1999. KSH elnöki utasítás - és annak figyelembe vételével készült ügyrend szabályozza.

A főosztály a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben előírt szabályokat figyelembe véve kialakította a számviteli politikáját, amely tartalmazza a Számlarendet, a Számlakeretet, az eszközök és források értékelési szabályzatát, az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, a Selejtezési és hasznosítási szabályzatot, a Pénzkezelési szabályzatot, valamint a kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörök eljárási szabályait, az önköltség számítási szabályzatot.

A KSH Ellenőrzési Szabályzata a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban készült. A KSH ellenőrzési rendszere felügyeleti jellegű, mely a költségvetési ellenőrzésből, és a belső ellenőrzésből tevődik össze. Az Ellenőrzési Önálló osztályt közvetlenül az elnök irányítja.

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény hatálya alá tartozó beszerzések rendjét a KSH SZMSZ III/3. pontja, tevékenységét pedig a IX. fejezet 7. pontja szabályozta.

A Főosztály a reprezentációs és rendezvényekkel kapcsolatos kiadások felhasználási rendjét az ÁSZ 2001. évi financial audit megállapításait követően sem rögzítette szabályzatban.

A főkönyvi adatok és analitikák egyezőségét havi egyeztetésekkel biztosították.

A mérleg adatainak leltárral való alátámasztása megtörtént. A kincstári tulajdon védelme alapvetően biztosított.

Az intézményt növekedés jellemezte. A Központi Igazgatás eszközeinek és forrásainak mérleg főösszege 3857,9 M Ft. 2001-hez viszonyítva (3468,4 M Ft)
11%-os növekedést ért el. A tőkeváltozás (2001. évi 2940,2 M Ft, 2002. évi értéke 3272,2MFt) növekedése 2002. évben 332 M Ft.

A befektetett eszközök állományán belül az immateriális javak a 2002. évi nyitó állományhoz viszonyítva 32%-kal növekedtek. Az ingatlanoknál kisebb mértékű volt 6%-os volt a növekedés. A gépek, berendezések nyitó állományánál a záró állomány csak 4%-kal volt magasabb. A járművek állományánál mintegy 4%-os csökkenés következett be. A beruházások 108,2 M Ft összegű nyitó állományával szemben záró állomány nem volt.

A Központi Igazgatás 2003. április 14-i keltezéssel készítette el a Szöveges indokolás a KSH Központi Igazgatás 2002. évi beszámolójához című anyagot, mely tartalmilag megfelel a 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet 40-44. §-aiban meghatározott előírásoknak, azonban elkészítési határideje nem felel meg a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében előírt február 28-ai határidőnek. A kiegészítő melléklet nem tartalmazza a 6 db elkülönített elszámolási számla, valamint az idegen pénzeszközök számláiból a Phare számla egyenlegét, amelyeket a mellékletben fel kell tüntetni.

A KSH Központi Igazgatás 2002. évben keletkezett bevételei után, a Kvtv. 12. §-ában előírt, a központi költségvetés központosított bevételét képező 5%-os befizetési kötelezettségének 9994 E Ft összegben eleget tett.

A beszámolóban kimutatott előirányzat maradvány 28,9 M Ft, teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt volt. A hivatal szabályszerűen állapította meg az előirányzat maradvány összegét.

A beszámoló pénzforgalmi adatai megegyeztek a vonatkozó főkönyvi számlák egyenlegeivel.

A feladatmódosításként végzett, fejezetnél megtervezett, de év közben felügyeleti hatáskörben átadott 896 M Ft fedezetű központi beruházást az államháztartás működéséről szóló 254/2000. (XII. 25.) Korm. rendelettel módosított 217/1998. (XII. 25.) Korm. rendelet 70-77. §-aiban foglaltaknak megfelelően, valamint - a pénzügyminiszter egyetértése alapján elkészített - a KSH fejezet 2002. évi fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási szabályairól szóló elnöki utasítás szerint végezte. A nyilvántartást elkülönítetten kezelték.

A pénzügyi lebonyolítás megfelelt a finanszírozási szerződésben rögzített eljárási szabályoknak. A megnevezett rendelkezési, utalványozási joggal megbízott fizetési megbízások alapján a Kincstár biztosította a pénzügyi teljesítést.

A program határidőre megvalósult, az előirányzat teljes körűen felhasználásra került.

A minta alapján végzett tételes ellenőrzés során számszaki eltérést nem volt. A teljesítésigazolások szabályosan megtörténtek.

A 2002. évi zárszámadási beszámoló szerkezetileg és tartalmilag megfelelt a PM köriratban foglalt követelményeknek. A gazdálkodás szabályozottsága összhangban állt a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet, valamint a 217/ 1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásaival.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KSH Központi Igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

A KSH fejezeti kezelésű előirányzatának 2002. évi kiadási előirányzatát a Kvtv. 3832,2 M Ft-ban, saját bevételi előirányzatát 404,0 M Ft-ban, támogatási előirányzatát 3428,2 M Ft-ban hagyta jóvá.

Az évközi módosítások következtében a kiadási és bevételi előirányzatok 1472,3 M Ft-ra változtak. A fejezeti kezelésű előirányzatok tényleges kiadása 1181,4 M Ft-ra, a bevételek 1188,2 M Ft-ra teljesültek. Az előirányzat maradvány 6,8 M Ft-ot tett ki.

A fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartása, felhasználásuk folyamatos ellenőrzése a Költségvetési főosztály feladatkörébe tartozott.

A főosztály feladatait a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján előírt SZMSZ tartalmazza, rendelkezik költségvetési alapokmánnyal, ügyrenddel, a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatait a pénzügyminiszter által jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozása szerint végzi.

A Költségvetési főosztály - a PHARE kivételével - gazdálkodási tevékenységet nem folytat, ezért Leltározási-, Pénz- és értékkezelési szabályzattal, Kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési szabályzattal nem rendelkezik, ez azonban a gazdálkodási kockázatot nem növeli, mivel a PHARE elszámolás eljárási rendje teljes körűen szabályozott. Ebben rögzítésre kerültek a felelősségi körök, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az érvényesítés és az ellenjegyzés.

A cím számviteli politikával rendelkezik. Számlarendje a sajátosságainak megfelelően elkészült. Az eszközök bevételezésére, aktiválásra, illetve a beruházási előlegek elszámolására - miután gazdálkodási tevékenységet nem folytat - szabályozásuk nem tér ki. A Költségvetési főosztály tevékenységére vonatkozó szabályzatok aktualizálása megtörtént.

A költségvetési beszámoló a vonatkozó rendeletek előírásainak megfelelően határidőre elkészült, adatai megegyeztek a főkönyvi kivonattal.

Az előirányzatok és felhasználásuk a KSH Fejezeti kezelésű előirányzatai költségvetési beszámolójának részét képezik.

A fejezeten belül az előirányzat módosításokat a szakmailag indokolt időpontban és mértékben, a hatásköri előírásoknak megfelelően hajtották végre és dokumentálták.

A vizsgált fejezeti kezelésű előirányzatok közül a támogatásként biztosított 600,0 M Ft beruházási összeg a Költségvetési főosztály felügyeleti hatáskörű előirányzat-módosításaként - a fejezeti kezelésű előirányzat csökkenésével párhuzamosan - beépült a Csongrád megyei Igazgatóság és a Központi Igazgatás alapköltségvetésébe. A PHARE segély kezelése, felhasználása, könyvelése teljes körűen a főosztály feladata volt.

Az előirányzatokról Áht. azonosítónként naprakész nyilvántartást vezetnek, amely biztosítja a naprakész információkat, az ellenőrzési lehetőségeket, a szabályos feladatellátás megállapíthatóságát.

Statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás beruházásai 6.1.2. jogcímcsoport számra a költségvetés 2002. évre 600,0 M Ft támogatási és kiadási előirányzatot határozott meg, mely összeget felügyeleti szervi hatáskörű előirányzat-módosításként felhasználásra a Központi Igazgatás (555,8 M Ft) és a Csongrád megyei Igazgatóság (44,2 M Ft) kapott meg. A KSH fejezet indokolt beruházásainak fedezetére a 2348/2002. (Xi. 28.) Korm. határozat értelmében további 400,0 M Ft-ot kapott, mely összeg a beszámolóban bevételi oldalon felhalmozási célú pénzeszköz-átvételként, kiadási oldalon felhalmozási célú pénzeszköz-átadásként jelent meg. Ezen összegből felügyeleti szervi hatáskörű előirányzat-módosításként a Központi Igazgatás 340,0 M Ft összegben - melyet teljes mértékben fel is használt - részesült, a Csongrád megyei Igazgatóság 60,0 M Ft összegben - melynek maradványa 6,8 M Ft - részesült.

A kormányhatározatban biztosított 400,0 M Ft bevételi és kiadási előirányzat felhasználása, könyvviteli elszámolása, nyilvántartása a Költségvetési főosztályon történik a Magyar Államkincstárnál vezetett KSH Fejezeti beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla forgalma alapján.

A tevékenység 2002. évi beszámolóját a fejezet zárszámadási szöveges értékelése tartalmazza.

Nyilvántartásai megfelelőek, követhetőek. Az ellenőrzés, az adatszolgáltatás biztosításához az adatok naprakészen rendelkezésre állnak.

A pénzügyi teljesítés könyvelése a bankbizonylatok alapján történt. A könyvelt érték egyezett a Kincstári adategyeztető nyilvántartással.

Az Agrárstatisztikai Program, a PHARE HU 9909-03 segélyből fedezett kiadások eredeti előirányzata 1034,4 M Ft előirányzatra módosult, a tényleges felhasználás 788,2 M Ft volt. Maradvány a beruházás fedezetére kapott 400,0 M Ft-ból 6,8 M Ft összegben keletkezett.

A PHARE segély számlái az árfolyamváltozások következtében csak EUR-ban egyeztek a kifizetésekkel. Az elszámolási gyakorlat, hogy a számlakifizetéssel párhuzamosan kerültek az eszközök bevételezésre, majd térítésmentes átadással a Központi Igazgatáshoz. A Központi Igazgatás végezte el az aktiválást.

A PHARE szerződések alapján kifizetett előlegek nem kerülnek beruházási előleg címen könyvelésre. (A PM KNYAF program a fejezet részére a beruházási előleg számlát nem engedi megnyitni.)

A PHARE segély felhasználását 2001. évben EU delegáció ellenőrizte. A szerződéskötések, a pénzfelhasználás, a beépített ellenőrzési nyomvonal megvalósítását, a bizonylati rendszer fegyelmét megfelelőnek találták. A KSH Fejezeti Monitoring Bizottság tevékenységét pozitívan értékelték. 2002-ben a KSH Fejezeti Monitoring Bizottságnak a MeH DK-395/XII/2002. sz. levele alapján nem kellett a tevékenységéről beszámolót küldenie a MeH-nek.

A KSH fejezet 2002. évben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatait a költségvetési törvényben és a hatályos jogszabályi rendelkezésekben előírtaknak megfelelően használta fel. A felhasználás a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg.

A központi beruházásokkal, a PHARE ügyekkel kapcsolatosan a fejezet az előírásoknak megfelelően nyújtotta be a Kincstárnak a programismertetőt. A részprogramok megvalósítása során betartották az Áht., a Kvtv., illetve a Kbt. előírásait.

A KSH fejezeti kezelésű saját bevételi előirányzata az Agrárstatisztikai program PHARE segélyből fedezett kiadásain, valamint a 2348/2002. Korm. határozat szerinti 400 M Ft (6.1.2. jogcímcsoport részére) pénzeszköz átadáson kívül nem volt. A többi célfeladat esetében a fedezet 100%-ban költségvetési támogatás.

A fejezet szöveges beszámolója megfelel a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak, továbbá a pénzügyi teljesítésen túlmenően tartalmazta célfeladatonként a szakmai megvalósítást is.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a KSH fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Az MTA fejezet 2002. évi 45 355,5 M Ft összegű kiadásának forrását 29 981,7 M Ft költségvetési támogatás és 16 457,9 M Ft saját bevétel fedezte. A 2002. évi gazdálkodás során 3381,9 M Ft maradvány felhasználásra került sor. A kiadások és a maradvány felhasználás nem tartalmazza az alap és a vállalkozási tevékenység közötti 4,2 M Ft-os fejezeti elszámolásokat, mivel azok nem képezik a részét a pénzforgalmi kiadásoknak és bevételeknek.

A Magyar Tudományos Akadémia 2002-ben több mint 10 Mrd Ft-tal nagyobb bevétellel, 6 Mrd Ft-tal magasabb költségvetési támogatással gazdálkodhatott az egy évvel korábbinál, miközben az intézményi saját bevételei is 22%-kal nőttek.

A 2002. évi kiadások az Akadémia fejezet eredeti tervezett kiadási előirányzatát (38 466,9 M Ft) 17,9%-kal meghaladták, a módosított előirányzat (50 681,2 M Ft) 89,5%-án teljesültek.

Az Akadémia 2002. évre 28 339,4 M Ft eredeti költségvetési támogatással számolt, amely közel 20%-kal volt magasabb az előző évinél. A 2001. évinél 4709,5 M Ft-tal nagyobb 2002. évi eredeti támogatás lehetővé tette, hogy az előző évihez mérten jelentősen, 1700 M Ft-tal megemelkedhetett az OTKA programok fejlesztésére szánt összeg, a kutatói és nem kutatói bérrendezésre fordítandó keret összesen 1178 M Ft-tal nőtt, beruházásra, felújításra 700 M Ft-tal többet lehetett tervezni. A beszámolási időszakban a jóváhagyott költségvetési támogatás a Kormány által elrendelt intézkedések következtében 29 981,7 M Ft-ra módosult, az eredeti támogatáshoz mérten 5,8%-kal megemelkedett.

Az Akadémia tárgyi feltételeinek javítását szolgálta, hogy 2002. év végén a Kormány a 2003. évről előrehozott infrastrukturális feladatokra 1 Mrd Ft-ot biztosított az akadémiai intézmények számára.

A Magyar Tudományos Akadémia jogállását meghatározó Akadémiai törvény értelmében az Akadémia sajátos helyet foglal el a nemzetgazdaságban és a testületi szervek körében: önkormányzati elven alapuló jogi személyként működő köztestület, amely az akadémikusok, valamint a tudomány - tudományos fokozattal rendelkezők - hazai képviselői testülete, ugyanakkor az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot. Az MTA tevékenysége a tudományos testületekben valósul meg. Irányítása - a legfelsőbb testületi szerv, a közgyűlés határozatainak megfelelően - az elnök feladata.

Az MTA fejezet 12 címre és ezen belül a 12. cím 17 fejezeti kezelésű előirányzatra tagolódik, 61 önálló vagy részben önálló intézmény tartozik a felügyelete alá.

A 2002. évben az Akadémia fejezetnél szervezeti változás nem történt. A tevékenységet az év folyamán 5358 fő végezte.

A fejezet a gazdálkodáshoz szükséges belső szabályzatait elkészítette, szabályozottsága megfelelő.

A fejezet intézményeinek zárszámadási adatai és a Magyar Államkincstár Rt. adatai között az egyezőség nem állt fent, az adatok a fejezet és a Kincstár között egyeztetésre kerültek. Az eltéréseket elsősorban a kincstári körön kívül elszámolt intézményi devizabevételek okozták.

A fejezetnél az előirányzat átcsoportosítások megfelelően dokumentáltak voltak, szabályszerűen valósultak meg.

Az MTA Pénzügyi Főosztálya 2003. január 6-án körlevélben tájékoztatta az intézményeit a 2002. évi költségvetési elemi beszámoló összeállításakor követendő eljárásról. A körlevél részletes útmutatást adott a beszámoló egyes űrlapjainak helyes kitöltéséhez.

A 2002. évi fejezeti beszámoló és a főkönyvi kivonat egyezősége az induló tőke és tőkeváltozások soron nem állt fenn. Az eltéréseket a fejezeti kezelésű előirányzatok főkönyvi adatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolója között a 2002. év vonatkozásában mutatkozó eltérés okozta. Az eltérés a mérleg főösszeget nem érinti, a források összetételében jelent változást. Az adatok korrekcióját a fejezet a 2003. évi folyó könyvelés alkalmával elvégzi. Az eltérés (induló tőke esetében 84 M Ft, tőkeváltozások esetében 38,3 M Ft) feltehetően az OTKA átvételekor keletkezett, amelyet rendezni szükséges.

Az előirányzatokat a fejezetnél szakmailag indokolt időpontban és mértékben módosították. Az előirányzat-módosítások legnagyobb részét a fejezeti kezelésben megtervezett bevételek intézmények részére történő leosztása tette ki.

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének az Akadémia fejezetnél történt 2002. évi végrehajtása során - hasonlóan az előző évihez - 1991. óta először év közben nem került sor rendkívüli feladatok miatt kormányszintű támogatás visszavonására.

Az Akadémia felügyelete alá tartozó intézmények 2002. évi alaptevékenységével kapcsolatban 3623,8 M Ft összegű előirányzat maradvány keletkezett, amely 28,5%-kal több az előző évinél. A teljes maradvány 75,4%-a a kutatóintézetekben keletkezett, ami döntően az év utolsó hónapjában kiadott kutatási megbízásokkal hozható összefüggésbe. Az elszámolás szabályszerűen történt. A fejezetnél és intézményeinél keletkezett előirányzat-maradvány kötelezettségvállalással terhelt.

Az Akadémia törzsvagyona 2002. év végén 6,6 Mrd Ft értékű volt, 11,9%-kal magasabb az előző évinél. A növekedés az év folyamán megvalósított felújításokkal és beruházásokkal hozható összefüggésbe.

Az akadémiai intézmények által kezelt rábízott eszközökből álló vagyon 2002. év végére bruttó értékben 25,7 Mrd Ft volt, amely az előző évhez viszonyítva 17,4%-kal növekedett.

A nullára leírt állomány 327,7 M Ft volt, az előző évihez mérten 33,3%-os növekedést mutat, az átlagos használhatósági fok 72,2%, gyakorlatilag az előző évi szinten maradt, ezen belül azonban a gépek-berendezések használhatósági foka 38,6%.

A kormányváltással kapcsolatban nem történt a fejezetnél szervezeti változás.

A fejezet likviditási helyzete megfelelő volt, fizetési nehézségei nem merültek fel 2002-ben.

A fejezet és intézményei nem rendelkeznek letéti számlával.

A 2001. évi zárszámadási vizsgálat megállapításai többnyire realizálásra kerültek a szabadkézi vételre vonatkozó eljárás kivételével.

Az MTA közgyűléssel kapcsolatos nyomdaipari tevékenységet 2002. évben az Akaprint Nyomdaipari Kft. végezte 700 E Ft-ot meghaladó értékben, más ajánlat bekérésére nem került sor. A szabad kézi vételre vonatkozó 46/2001. (III. 27.) Korm. rendelet betartása érdekében a 700 Ft-ot meghaladó értékű szolgáltatások igénybevétele esetében 3 árajánlat bekérése szükséges.

A 2001. évi zárszámadási számvevőszéki jelentés megállapította, hogy az MTA Nemzetközi Együttműködési Iroda (NEI) nem szabályozta a VISA-kártya használatát és a szabályozatlanságot a gyakorlatban rendszerbeli hiányosságok követték. Az Akadémia főtitkára a számvevőszéki megállapítást követően célvizsgálat lefolytatását rendelte el.

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy a NEI kezelésében lévő VISA kártyával két jogcímen történtek kifizetések: a NEI által az Akadémia Titkársága részére átszámlázott kifizetések olyan reprezentációs kiadásokat jelentettek, amik az MTA Titkárságának költségvetési előirányzatát terhelték, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggően elszámolt kiadások a Nemzetközi Együttműködési Irodáét. A 2001. évi zárszámadási vizsgálatkor összességében 1 621 621 Ft-ról nem állt rendelkezésre számla.

A VISA-kártya kifizetésekhez kapcsolódó hiányzó számlák összege időközben - a 2002. évi zárszámadási vizsgálat lefolytatásának idejéig - összességében 552 939 Ft-ra csökkent. (Ebből az MTA Titkárság kerete 356 466 Ft, a NEI kerete 196 473 Ft.)

Az alapbizonylatokkal nem igazolható, a 2001. évi kereteket terhelő számlák értékére vonatkozóan a NEI a kártya használóját 2002. szeptember 23-án nyilatkoztatta, hogy a számlákkal alá nem támasztott felhasználások akadémiai kötelezettségvállalással összefüggő, máshol el nem számolt kiadások voltak. Az Akadémia Főtitkára a célvizsgálati jelentésben foglaltakat elfogadta.

A NEI 2002. május 31-én, az MTA Titkársága 2003. február 14-én kártyahasználati szabályzatot adott ki, amelyben kitértek arra, hogy az elszámolás során az alapbizonylatokat is mellékelni kell, illetve nyilatkozni kell arról, hogy a felhasználás milyen célból és milyen keret terhére történt.

A reprezentációs kiadások vizsgálatánál a 2002. évi zárszámadási ellenőrzés nem tárt fel hiányosságot. Az elszámolások szabályszerűen történtek, minden kiadási tétel számlákkal alátámasztott és engedélyezett volt.

A 2001. évi zárszámadási vizsgálat a szabályozottság keretében megállapította, hogy az MTA Titkárság SzMSz-e aktualizálásra szorul. A 2002. évi zárszámadási vizsgálat végzésének idején még ugyanez az SzMSz volt érvényben, de a fejezet 2003. március 1-jei hatállyal új SzMSz-t adott ki 13 melléklettel, amely a kifogásolt hiányosságokat rendezi.

A mobiltelefonok használatával kapcsolatos 2001. évre vonatkozó megállapítás szerint a Titkárság erre vonatkozó szabályzattal nem rendelkezett. A 2002. év folyamán a szabályozás megtörtént.

A 2001. évi zárszámadási vizsgálat megállapította, hogy az MTA Titkárság alapítványt, egyesületet támogatott köztestületi engedély nélkül és ezzel nem tartotta be maradéktalanul az Áht. vonatkozó előírásait. Az MTA 2002. november 4-i közgyűlése elfogadta az Akadémia Főtitkárának beszámolójában előterjesztett, az akadémiai intézmények és az Akadémia által alapítványi és társadalmi szervezetek részére nyújtott 26,5 M Ft támogatást.

A MTA igazgatás részére a Kvtv. 4379,4 M Ft kiadási, 110,0 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatási előirányzat 4269,4 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 5892,1 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 481,3 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 5410,8 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál 5541,4 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 406,7 M Ft, a támogatásnál 5410,8 M Ft volt.

Az MTA fejezet igazgatását a Kvtv. szerint három alcím alkotja: az MTA Titkárság Igazgatása, az MTA Doktori Tanács Titkársága és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak.

Az MTA Titkárság Igazgatása látja el létszámával a három alcím feladatait, az MTA Titkárság másik két alcíme nem foglalkoztat alkalmazottakat.

Az MTA Titkárság önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló jogi személy, melyet az Akadémia Főtitkára vezet. Az MTA Doktori Tanács Titkársága részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az MTA Doktori Tanács Titkársága az MTA Titkárságának főosztálya, az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak alcím csak pénzügyi elkülönítést jelent az MTA Titkárság Igazgatása alcímtől.

Az MTA igazgatása a fejezeti összes kiadás 12,2%-ával gazdálkodott 2002-ben és a fejezeti összes támogatás 18,0%-ával rendelkezett. Az Igazgatás kiadásai az előző évhez mérten 20,6%-kal emelkedtek, a támogatások mértéke 13,4%-kal volt magasabb, mint a 2001. évben.

Az MTA igazgatásán belül az MTA Doktori Tanács Titkárságának a szerepe meghatározó: az Igazgatás kiadásainak 56,2%-át, összes támogatásának 55,8%-át képviseli.

Az MTA igazgatásának 2002. évi eredeti kiadási előirányzata 4379,4 M Ft volt, amely év közben a különböző előirányzat-módosítások hatására 34,5%-kal megemelkedett. Az MTA Igazgatásának 2002. évi eredeti támogatási előirányzata 4269,4 M Ft volt, amely összeg a módosítások során 26,7%-kal, 5410,8 M Ft-ra emelkedett és ezen a szinten teljesült.

Az MTA igazgatásának kiadásaira 97,6%-ban költségvetési támogatás nyújt fedezetet, a saját bevételek szerepe nem számottevő. Az Igazgatás kiadásai az előirányzott szint 94,0%-án teljesültek, a bevételeknek mindössze 42,2%-át realizálták.

Az MTA Titkárság bevételeinek a tervezettől való eltérése a bázisszemléletű előirányzat tervezésből adódik, amely a 2000. évi bázisadatokból kiindulva állapított meg kötelező fejlődési irányt, amely sem 2001-ben, sem 2002-ben nem bizonyult reálisnak, mivel a 2000. évben a vagyonkezelőtől átvett pénzeszközök a további években már nem álltak rendelkezésre.

Az MTA igazgatásának kiadásait - mindhárom alcím vonatkozásában - 90% feletti részben a személyi juttatások és azok járulékai teszik ki.

Az MTA igazgatás rendelkezik a gazdálkodásához szükséges megfelelő szabályzatokkal, szabályozottsága 2002. év folyamán tett intézkedések hatására teljesebb körűvé vált, a korábban nem szabályozott területekre is utasítások kerültek kiadásra.

A Kincstári adatszolgáltatással az egyezőség fennállt, intézkedési kötelezettségre nem volt szükség.

Az MTA igazgatás mindhárom alcímének a költségvetési beszámolója rendelkezésre állt, azt a felügyeleti szerv jóváhagyta. A beszámoló és a főkönyvi kivonat egyezősége fennállt.

Az MTA Titkárság befektetett eszközállományát - a befektetett pénzügyi eszközökön kívül - 1998. január 1-jétől az MTA ALFA-nak (az MTA egyik intézményének) könyvjóváírással átadta. Az eszközökkel való operatív gazdálkodási feladatok ellátása (nyilvántartás, értékcsökkenés elszámolás stb.) ettől az időponttól az MTA ALFA-nál történik. Az MTA igazgatás készletekkel nem rendelkezik, a beruházással, felújítással, üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat az MTA ALFA végzi. Az MTA Igazgatás alcímeinek mérlegében immateriális javak és tárgyi eszközök nem szerepelnek, rövid lejáratú értékpapírjai nincsenek, a forgóeszközök között csak a pénzeszközöket és az aktív pénzügyi elszámolásokat mutatják ki.

A beszámolók adatai mindhárom alcím esetében tételes analitikus nyilvántartással alátámasztottak voltak.

Az előirányzat felhasználási keret megnyitása és felhasználása szabályszerűen történt, az előirányzat-módosítások szabályszerűen kerültek végrehajtásra.

Az MTA igazgatás az előző évben keletkezett és jóváhagyott 352,3 M Ft előirányzat maradványát teljes mértékben felhasználta, a 2002. évben kötelezettségvállalással lekötött 276,1 M Ft előirányzat maradványa keletkezett. Az előirányzat maradvány szabályosan került megállapításra.

A 2002. év folyamán készpénzkifizetéssel valósult meg az Akadémia Titkársági dolgozóinak 6,7 M Ft-os ruházati költségtérítés fizetése. A pénztáron keresztül történő készpénz kifizetés ellentétes a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 49/A. § (1) bekezdésének előírásaival. A vizsgálat javaslatot tett a pénztáron keresztül történő készpénzkifizetések minimalizálására.

Az MTA Doktori Tanácsának Titkársága és az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak kifizetései szabályszerűen történtek, a kialakított rendszer megbízhatóan működik, azt több ponton folyamatba épített ellenőrzési mechanizmusok segítik.

A tárgyév folyamán a Titkárság munkatársai két alkalommal, 2002. június és november hónapokban részesültek jutalomban, amelynek forrása bérmegtakarítás és főtitkári keret volt. Ennek együttes összege 52 981 E Ft volt, ami bruttó havi bérük 180%-át tette ki.

Az MTA igazgatásának kiadásai szabályszerűen kerültek elszámolásra, a szabályzatokban foglaltak szerint jártak el. A benyújtott számlákhoz minden esetben kapcsolódott teljesítésigazolás az adott keret felett rendelkező részéről.

Az MTA Igazgatása 2002-ben 22 mobiltelefon készüléket üzemeltett és egy saját készülékkel kapcsolatos költségeket térített. A mobiltelefonok költségeit a benyújtott számlák alapján 2002-ben korlátozás nélkül fizették ki.

Az MTA Titkárság Lakásépítési Alapja csak a befolyt kölcsöntörlesztések és az előző évi maradvány összeg erejéig folyósított kölcsönöket. 2002-ben 23 fő részesült kölcsönben, amelynek egy főre jutó összege 367,3 E Ft volt.

Az MTA fejezet igazgatásánál 2002. évben szervezeti változás nem történt, a tevékenységet változatlan gazdálkodási környezetben végezte az engedélyezett létszámkerettel azonos 152 fő.

Az MTA Titkársága alapfeladatán kívül 2002-ben minimális kiegészítő tevékenységet folytatott megbízási díj ellenében, amelyet év közben elszámoltak.

Az MTA Igazgatása vállalkozási tevékenységet nem folytatott, gazdasági társaságokban nem részesedett.

Belső ellenőrt 2000. második félévétől foglalkoztatnak megbízással. A felügyeleti ellenőrzés két évenként vizsgálja az intézményt. A belső és felügyeleti ellenőrzési vizsgálatok alapvető hiányosságot, problémát nem állapítottak meg.

Az MTA Titkárság pénztárában történnek a NEI (az Akadémia önálló költségvetési szerve) intézmény kifizetései, amelyről külön belső szabályzat rendelkezik. A készpénz elkülönítés nem teljes körű, mindhárom intézmény NEI, MTA Titkárság Igazgatása, MTA Doktori Tanács Titkársága) pénzét egy kazettában, bár fizikailag borítékban elkülönítve tárolták. A vizsgálat javaslatot tett a teljes fizikai elkülönítésére.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az MTA igazgatásnál a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

Az MTA fejezeti kezelésű előirányzatai esetében 2002-ben az eredeti kiadási előirányzat 57,7%-os, a módosított előirányzat összességében 91%-os szinten teljesült. Az Akadémia fejezeti kezelésű előirányzatainál a 14 601,1 M Ft eredeti kiadási előirányzat nagyrészt a felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások következtében 9253,2 M Ft-ra csökkent. A fejezeti összes kiadásból 18,6%-os rész volt a fejezeti kezelésű előirányzatoké.

A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a költségvetési támogatások szerepe számottevő, tekintettel arra, hogy a bevételük 80,9%-a támogatás. Az MTA fejezet 2002. évi összes támogatási előirányzatából a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása 28,1%-ot tett ki.

A fejezeti kezelésű előirányzatok összes bevétele 2002-ben 9079,5 M Ft volt, amelyből 7341,6 M Ft volt a támogatás, 503,4 M Ft volt az előző évi maradvány igénybevétel. A működési és felhalmozási saját bevételek együttesen mindössze 1227,6 M Ft-ot jelentettek.

Az MTA köztestületi költségvetési szerveinek 2002-ben is jelentős volumenű intézményi saját bevétellel kellett hozzájárulniuk szakmai feladataik teljesítéséhez. A saját bevételek döntő része ezen a területen realizálódott.

A fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás az MTA-nál 2002-ben változatlan szervezeti felépítés mellett történt, sem a feladatok körében, sem az irányítást végző szervezeti egységben nem volt változás.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása a törvényben engedélyezett jogcímen és rendeltetéssel valósult meg.

Közbeszerzési eljárás lefolytatására a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében nem került sor.

Az MTA fejezetnél a fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás irányítója a fejezet Pénzügyi Főosztálya, amely a vizsgálat idejére vonatkozóan érvényes ügyrenddel rendelkezett, feladatait ennek megfelelően hajtotta végre. A fejezet rendelkezik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó megfelelő számviteli politikával, melyet 2002. január 1-jén léptettek hatályba.

A fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodást az MTA az Áht. 49. §-ának o) pontjában előírtaknak megfelelően szabályozta, elkészítette a fejezeti kezelésű előirányzatai 2002. évi gazdálkodásának szabályzatát. A szabályzatot az Akadémia Főtitkára és a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára hagyta jóvá.

Az MTA feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai 2002-ben a Központi beruházások és a 2001-ben a Miniszterelnöki Hivataltól átvett Balaton Kutatás voltak, ahol a gazdálkodás szabályszerűen történt.

A fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzését az Akadémián belül megbízási jogviszonyban alkalmazott belső ellenőr látja el, aki az Akadémia Főtitkára által jóváhagyott program alapján dolgozik. Az ellenőrzés alkalmával az akadémiai támogatások szabályszerű felhasználásának ellenőrzését végezte.

Az MTA fejezeti kezelésű előirányzatai esetében a felhasználás a döntésre jogosult fórumok (Kuratóriumok, Bizottságok, elnök stb.) jóváhagyása alapján történik, a fejezetnek minimális a lehetősége a felhasználás irányítására.

Az elszámolás bizonylatokkal alátámasztott, a könyvelési feladások, belső bizonylatok áttekinthetőek. Az ellenőrzés szabálytalanságot, hiányosságot nem tapasztalt, a bizonylati rend és fegyelem betartása biztosított. Az elszámolásokat az arra jogosult hatás- és jogkörök gyakorlói engedélyezték és igazolták, a támogatásban részesült társaságokat beszámoltatták a felhasználásról.

Az MTA fejezeti kezelésű előirányzatain belül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok meghatározó szerepet töltenek be mind a tranzakciók számát, mind azoknak az összegét tekintve. Az OTKA Kutatási- és Műszerpályázatok ellenőrzése során hiányosság nem volt tapasztalható. A Pályázatok elbírálása, a kutatóhellyel megkötött szerződések megvalósítása, a költségek jóváhagyása és a pályázati pénzek kiutalásának megtörténte közötti eljárások során számos folyamatba épített ellenőrzési pont biztosítja a támogatások rendeltetési célnak megfelelő felhasználását.

Az OTKA támogatások az MTA fejezet költségvetésében 2002-ben fejezeti kezelésű előirányzatként kerültek megtervezésre és támogatásként átutalásra az előirányzat kezelőjéhez. Az átadott pénzeszköz az OTKA-nál, az átvett pénzeszköz az intézményeknél egyaránt megjelent a beszámolóban. A bevételi halmozódások fejezeti szintű kiszűrése 2003-tól megvalósul.

A fejezeti kezelésű előirányzatok követelései 14,8 M Ft-ot tettek ki, amely az előző évhez mérten 8,8 M Ft-tal csökkent. Kötelezettségek nem kerültek kimutatásra. Befektetések nincsenek, üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba, vagyonkezelésbe nem kerültek átadásra eszközök.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint az MTA fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodásról készült 2002. évi pénzügyi kimutatásokat, és az azokból összeállított költségvetési beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A költségvetési beszámoló megfelel a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezéseknek, a vagyoni, pénzügyi helyzetről megbízható és valós képet ad.

XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL

A TH fejezet részére a Kvtv. 435,5 M Ft kiadási, 2,2 M Ft bevételi előirányzatot hagyott jóvá, és a költségvetési támogatás előirányzata 433,3 M Ft volt. A beszámolási időszakban a kiadási előirányzat 551,2 M Ft-ra, a bevételi előirányzat (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt) 29,8 M Ft-ra, a támogatási előirányzat 521,4 M Ft-ra módosult. A tényleges teljesítés a kiadásoknál
546,7 M Ft, a bevételeknél (a pénzforgalom nélküli bevételekkel együtt)
30,0 M Ft, a támogatásnál 521,4 M Ft volt.

A TH 2002. évi gazdálkodásának tervezését, végrehajtását a kiegyensúlyozottság jellemezte.

A TH rendelkezik aktualizált, jóváhagyott SzMSz-szel, amely tartalmazza a szervezet felépítését, feladatait, a felelősségi köröket. A TH fejezet központi gazdálkodási feladata, munkamegosztása szabályozott. A TH munkatársai beosztásuknak megfelelő tartalmú és hatályos munkaköri leírással rendelkeznek.

A könyvvezetés, a gazdálkodás szabályozottsága az Ámr. 10. §-ában foglaltakkal, a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (3)-(13) bekezdéseiben és az 47.-49. §-ok, valamint a 295/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásaival összhangban volt.

A TH a szabályzatokat a szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével a változásoknak megfelelően pontosította. A bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelően további pontosítás, kiegészítés szükséges.

A TH intézményi beszámolójára vonatkozó felülvizsgálati kötelezettségét a BM Központi Gazdasági Főigazgatósága a szerződésben rögzítettek alapján elvégezte, az Ámr. 149. § (3)-(5) bekezdései alapján. Az intézményi beszámolóra vonatkozó tartalmi és számszaki egyezőségek fennálltak. A BM KGF felülvizsgálata a költségvetésben jóváhagyott pénzügyi teljesítésre terjedt ki.

A Kincstár 2002. évi adatai és a Történeti Hivatal fejezet beszámoló adatai az előirányzatok és bevételek esetében megegyeztek, a kiadások eltérése rendszerbeli okokra vezethető vissza (előirányzat-maradvány, átfutó és kiegyenlítő kiadások, kerekítés).

A mérleg adatainak leltárral történő alátámasztása, a tárgyi eszközök dokumentáltsága, a kincstári tulajdon védelme biztosított volt.

A költségvetési beszámoló mérlegadatai alapján az eszközök és források értéke 703,9 M Ft-ról 763,7 M Ft-ra növekedett, ez 59,8 M Ft növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva, amely a tárgyi eszközök állományának növekedéséből adódott. A vagyonváltozások az Áht. 104-108 §-ai előírásainak megfelelően dokumentáltak, analitikával alátámasztottak, a főkönyvvel egyezőek voltak.

A TH belső ellenőre a 2002 évi. ellenőrzési programja keretén belül évközben - visszacsatoló kontrollal - ellenőrizte a vagyoni eszközök nyilvántartásának rendjét. Az ellenőrzés hiányosságokat tapasztalt a bevételezés, a nyilvántartásba vétel pontos megnevezése területén, amelyek egy része a leltározás előtt pontosításra, kijavításra került. A másik része a leltározást követően, a leltározási - kompenzálási jegyzőkönyvek alapján került kijavításra, módosításra, átvezetésre.

A korábbi évek kevésbé sikeres és eredményes leltározásainak tapasztalatait figyelembe véve, a TH elnöke a leltározás végrehajtására kijelölt állomány részére személyre szóló megbízólevelet készített és adott át. A 2002. évi leltározás végrehajtására az ÁSZ 2001. évi leltározásra vonatkozó javaslatainak figyelembevételével került sor. Ezzel összhangban a jövőre vonatkozóan az ÁSZ javasolja a Leltározási Szabályzatban, valamint a leltári ütemtervben a fordulónapi (XII. 31.) leltározás időpontját úgy meghatározni, hogy a leltár, annak analitikus és főkönyvi egyeztetése, kiértékelése, eredménye a főkönyvi könyvelésben rögzítésre kerüljön a Szt. mérlegvalódisága követelményeinek érvényesülése érdekében, a mérlegkészítés időpontja előtt.

A fejezeten belüli költségvetési előirányzat - átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak, azok kellően előkészítettek és indokoltak voltak. Az előirányzat átcsoportosítások, a dologi kiadások eredeti előirányzatánál tapasztalt forráshiányból adódó feszültségek oldásában játszottak jelentős szerepet.

A Kincstár által megállapított időarányos költségvetési felhasználási keret biztosította a fejezet havi feladatainak ellátását.

A fejezet felügyeleti szerve az előirányzatokat a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 55. § (4)-(5) bekezdései figyelembevételével szakmailag indokolt mértékben és időpontban módosította.

A TH 2001. évi 20,4 M Ft, kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradványát a PM, a jogszabályokban előírt 2002. április 30. helyett, 2002. november 28-án hagyta jóvá.

Fejezetek közötti és a központi költségvetés általános tartalékából nem, a céltartalékból - különböző jogcímeken - összesen 89,5 M Ft átcsoportosítás volt.

A fejezet kiadási előirányzatai a módosított előirányzatok szintjén alakultak. Az előirányzat-módosítások az előre nem várható események miatt következtek be. Az előirányzatok felhasználása az előírásoknak megfelelt. A fejezet 2002. évi többlet bevételét és a 2002. évi előirányzat maradványát az Áht. 92. §
(2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint használta fel.

A bevételi előirányzatok teljesítésénél mutatkozó, mintegy 7,3 M Ft pótlólagos forrást a fejezet a 2002. évi feladatainak teljesítésére használta fel. A költségvetést megillető befizetés 3,4 M Ft, bevételek után meghatározott 5%-át, 0,2 M Ft-ot határidőre befizettek az Szt. 12. §-a alapján.

A fejezet az Áht. 13/B. § (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény alól az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az 1998. március 11-i ülésén hozott határozatával a TH épületének beruházási, felújítási, részleges átalakítási munkálatainak kivitelezésére mentesítést adott. A mentesítés 2002. december 31-ig volt hatályos, amelyet a TH 2002. évi felújítási, beruházási munkálatoknál érvényesített.

A fejezetnél előirányzatok zárolására nem került sor.

Az Áht. 108. § (4) bekezdése alapján kis összegű (80 E Ft-ot el nem érő) követelések elengedésére nem került sor.

A pénzforgalmi jelentés ellenőrzése során a vizsgálat szabálytalanságot nem tapasztalt. Az ellenőrzött tételek utalványozása, érvényesítése, ellenjegyzése és könyvelése a jogszabályoknak és a belső gazdálkodási szabályzatoknak megfelelően megvalósult.

Az Áht. 109/E. § (1)-(3) bekezdései szerinti, kincstári vagyon koncesszióba adására nem került sor.

A fejezet az Áht. 93. § (1)-(3) bekezdései, valamint az Ámr. 66. §-ában előírtaknak megfelelően elvégezte a 4,9 M Ft összegű kötelezettségvállalással terhelt maradványok 2002. évi jóváhagyását.

A TH 2002. évre fejezeti kezelésű előirányzattal nem rendelkezett.

A fejezetnél vállalkozási tevékenységet nem folytattak.

A fejezetnél 2002. évben a kincstári vagyon elidegenítésére nem került sor.

A zárszámadási törvényjavaslat TH fejezetre vonatkozó szöveges indokolása szerkezetileg és tartalmilag megfelelt a PM köriratban foglalt követelményeknek, számszakilag egyezett a zárszámadási dokumentumokkal. A fejezet pénzügyi osztálya az egyeztetéseket elvégezte, a fejezeti indokolásban követte a PM által megadott szempontokat, a szükséges táblázatokat elkészítette és határidőre, az előírt módon továbbította.

A fejezet 2002. évben letéti számlával nem rendelkezett.

A 2001. évi zárszámadásáról készített ÁSZ jelentés javaslataira a fejezet felügyeleti szerve intézkedési tervet nem készített, leltározási szabályzatát nem módosította, de azokat a munkavégzése során figyelembe vette és alkalmazta.

Az Állami Számvevőszék financial audit módszertanában foglaltak szerint a TH fejezetnél a 2002. évi intézményi beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. A beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.

xli. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI,
AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI

A fejezettel kapcsolatos kamatkiadások 729 903 M Ft-os előirányzata 101,1%-ra teljesült, ami a tervhez képest 8055,5 M Ft-os növekedést jelent. Az adósságszolgálati kiadások növekedése a kamatkiadások 15 312,2 M Ft-tal magasabb és az egyéb költségek 7256,6 M Ft-tal alacsonyabb kiadásaiból származott. A kiadásokat döntően (98,8%-ban) a kamatteher (728 753,9 M Ft) határozta meg. Az előirányzottnál magasabb kamatkiadás a forintban fennálló adósság kamatának 41 223 M Ft-os többletkiadásából és a devizában fennálló adósság után fizetett összeg 25 910,8 M Ft-os megtakarításából származott. A tervezettnél alacsonyabb devizaárfolyamok (az átlagos Ft/EUR árfolyam a tervezett 275,5 Ft helyett 243,0 Ft lett) csökkentették a kamatkiadásokat. Ezzel szemben a nagyobb összegű adósságállomány és hiány, a nem tervezett hitel-átvállalások, a kizárólagos forintfinanszírozás és az év második felétől a 10 év alatti futamidejű kötvényeknél jelentkező, tervet meghaladó állampapír-piaci forinthozamok növelték a kamatkiadásokat.

A devizában fennálló adósság kamatkiadásainak 161 000,5 M Ft-os előirányzata 135 089,7 M Ft-ra teljesült (83,9%). A devizaadósság után fizetett kamat a fejezet összes kiadásának 18,3%-a volt. A kamatteher összegének csökkenését befolyásolta az előtörlesztések miatti állománycsökkenés, 2001-ben a tervezettnél kisebb devizahitel-felvételek és a forint 2002-ben bekövetkezett felértékelődése. A devizahitel-átvállalások viszont növelték a deviza kamatkiadásokat.

A devizahitelek kamatkiadásainak 108 355,3 M Ft-os előirányzata 85,2%-ra teljesült. A tervezettnél alacsonyabb kamatkiadást (16 073 M Ft) döntően a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek után fizetett kamat 9281,1 M Ft-os megtakarítása és az 1997-ben átvállalt devizaadósság kamatelszámolásának 6842,8 M Ft-os elmaradása okozta. 2002-ben a devizahitelek után fizetett kamatok összege 14,8%-kal kedvezőbben alakult a tervezettnél, melynek egyik oka a bős-nagymarosi hitel elengedése, a másik oka a forint árfolyamának vártnál kedvezőbb alakulása volt.

A nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől (Világbank, EBB, EBRD, KfW, ET Fejlesztési Bank) felvett devizahitelek, valamint az átvállalt (MÁV Rt.-től, GySEV Rt.-től) hitelek és a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel utáni kamatkiadás 23 599,2 M Ft-os előirányzata 60,7%-ra
14 318,1 M Ft) teljesült.

A Világbanktól ténylegesen felvett hitelek összege elmaradt a tervezettől és a világbanki programok 2002 elején lezárultak. Ennek következménye az előirányzottnál (5091,8 M Ft) 51,4%-kal alacsonyabb kamatkiadás (2565,5 M Ft).

Az EBB hitelek esetében a kamatelszámolás csökkenése annak köszönhető, hogy 2001-ben az előirányzott hitelfelvételeknek kevesebb, mint 5%-a, 2002-ben a 71%-a valósult meg. A 8665 M Ft tervezett előirányzat 26,2%-ra teljesült (2267,4 M Ft).

Az EBRD-től felvett hitel a rendkívüli előtörlesztés (2001-ben a tervezési időszakot követően) miatt megszűnt, így a tervezett kamatkiadást (295,9 M Ft) nem kellett teljesíteni.

A KfW hitelek kamatterhének előirányzata (2063,2 M Ft) 84,3%-ra teljesült. A 323 M Ft-os megtakarítás a kedvező deviza árfolyamváltozások eredménye.

2002-ben a bős-nagymarosi osztrák hitel után - pénzforgalmi áthúzódás eredményeként - 129,3 M Ft kamatfizetést teljesítettek, szemben az előirányzott 1232,1 M Ft-tal.

A költségvetési devizabetét célú hitelek kamatelszámolás előirányzatai 90,2%-ban (3446,2 M Ft) teljesültek.

A MÁV Rt.-től átvállalt hitelek tervezett kamatkiadása (1223,6 M Ft) 2116 M Ft-tal haladta meg az előirányzott összeget, ami 272,9%-os teljesülést jelent. Ez a sor tartalmazza a GySEV Rt.-től átvállalt hitelek után fizetett kamatot is. Az év eleji (MÁV Rt.-től és a GySEV Rt.-től) átvállalás a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. tv. 22. és 23. §-ai alapján történt.

Az 1999-től felvett devizahitelek 3851,7 M Ft-os tervezett kamatkiadása 101,3%-ban valósult meg.

A 2001. évi előtörlesztések és az alacsonyabb devizaárfolyam-alakulás következtében az 1997-ben átváltott devizaadósság kamatkiadásainak 80 899 M Ft-os előirányzata 91,5%-ra teljesült, ami a tervhez képest 6842,8 M  Ft-os megtakarítást jelent.

Az 1999-től kibocsátott devizakötvények után fizetendő kamat előirányzata 52 637 M Ft 81,3%-ban teljesült. Az előirányzattól való eltérést a devizaárfolyamok kedvező alakulásának, valamint a tervezettnél alacsonyabb rövid euró kamatoknak az eredménye. (A devizakötvények 20-25%-a fedezeti műveletek következtében változó kamatozású.)

2002-ben az angol és amerikai kötvények után kifizetett kamat összege
10,2 M Ft volt, amely 2 M Ft-tal 24,4 %-kal haladta meg az előirányzott összeget. Ennek oka, hogy míg az előirányzat a kamatkiadást, addig a megvalósulás a kamatkiadás mellett a tőketörlesztésen keletkező árfolyamveszteséget (10%) is tartalmazza.

A forintadóssággal kapcsolatos kamatkiadások 552 441,2 M Ft-os előirányzata 107,5%-ban teljesült, amely 41 223 M Ft-tal haladta meg a tervezett összeget. A fejezet összes kiadásának 80,5%-át a forintban fennálló adósság után fizetett kamat képezte.

A forinthitelek kamatkiadásainak előirányzata (14 350,4 M Ft) amelynél a teljesítés 5,3%-kal 755,3 M Ft-tal volt magasabb. Az eltérést elsősorban az átvállalt forinthitelek kamatkiadásai okozták (MÁV Rt.-től és a Sportfolió Kht-től). Az államadósság terhére történő átvállalások a tervezési időszakot követően valósultak meg, ezért ezekre a kamatterhekre nem képeztek előirányzatot.

Az MNB-hitelek 13 474,3 M Ft-os kamatfizetése 100,5%-ra teljesült, ami
69,7 M Ft-os többlet kiadást jelent. 2001-ben az utolsó munkanap december 29-re esett (a két napos eltérésből akkor megtakarítás keletkezett), ezért 2002-ben két nappal hosszabb időszakra kellett kamatot fizetni. 2000-ben a tervezési időszakot követően, előtörlesztésre kerültek a világbanki hitelek és ezért kamatfizetés nem történt.

Az egyéb hitelek kamatkiadásainak 1561,7,1 M Ft-os összege 685,6 M Ft-tal (78,3%-kal) volt több a jóváhagyottnál. Ez annak a következménye, hogy az átvállalt forinthitelek után kamatkifizetés történt. (A MÁV Rt.-től a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. tv. alapján, Sportfolió Kht-től 2003. évi költségvetésről szóló 2002. évi LXII. tv. keretében átvállalt forinthitelek esetében). Az Útalaptól átvállalt hitelek kamata a rövid futamidejű állampapírok hozamához van kötve. Ezért a kedvezően alakuló diszkont kincstárjegy hozamok 175,9 M Ft-os megtakarítást eredményeztek.

Az államkötvények kamatterhe 34 800,8 M Ft-tal haladta meg az előirányzott 377 524,4 M Ft-os összeget, ami 109,2%-os teljesülést jelent. A kamatkiadás nagyságát befolyásolta a tervezettnél magasabb hiány, az előirányzattól eltérő hozamszint és a 2002-ben megvalósult kizárólagos forintfinanszírozás.

A piaci értékesítésű, hiányt finanszírozó államkötvények kamatkiadása 322 772,8 M Ft volt, amely az előirányzathoz képest 31 747,1 M Ft-os növekedést jelent.

A magasabb teljesüléshez hozzájárult a tervezettnél 507 Mrd Ft-tal nagyobb mennyiségű piaci értékesítésű, hiányt finanszírozó államkötvények értékesítése és azok hozamának alakulása, ami szintén - az egész évet tekintve - a kamatkiadás növekedésének irányába hatott. A piaci értékesítésű, hiányt finanszírozó kötvények kamatterhét viszont 16 379,5 M Ft-tal csökkentette a féléves kamatfizetésről az évesre történő áttérés.

A társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó államkötvények kamatelszámolásának 2738,3 M Ft-os előirányzata 101,1%-ban teljesült. A 28,9 M Ft-os többletet a változó kamatozású állományok tervezettől eltérő hozamalakulása okozta.

A kincstári takarékkötvények kamatterhe (7298,6 M Ft) 696,9 M Ft-tal maradt el az előirányzattól. A takarékkötvények értékesítése 2001-ben megszűnt, így a tervezés során kamatkiadásként előirányzott árfolyamveszteség 2002-ben nem keletkezett. A lejárat előtti - nem tervezett - visszaváltások csökkentették a hitelek állományát, így a kamatkiadás is kevesebb lett.

A nem piaci értékesítésű államkötvények előirányzata (75 764,9 M Ft)
104,9%-on teljesült.

A kamatkiadást növelte a változó kamatozású (lakással, konszolidációval, kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos) kötvények évközi hozamingadozása. A rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények kamatterhe 4,7%-kal (123,8 M Ft-tal) elmaradt a tervtől, mivel a rendkívüli előtörlesztés miatt csökkent a kötvény állománya. Az előtörlesztés 2001. évben történt és az MNB pénzbevonási nyereségéből származott.

Az ÁPV Rt. gázközművek miatti tartalékfeltöltést fedező kötvények utáni kamatkiadás 4715 M Ft-os előirányzata 57,6%-ra (2716,2 M Ft) teljesült a kötvények állományának csökkenése miatt.

Az állománycsökkenést a 2001-ben és 2002-ben - a gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről szóló 2001. évi LVI. törvény alapján - történt kötvény visszavásárlások okozták.

A kincstárjegyek 160 566,4 M Ft-os előirányzata 103,5%-on teljesült
(166 233,3 M Ft) és ez 5666,9 M Ft-os többletet jelentett az előirányzathoz képest. A kamat 70,3%-át a diszkont kincstárjegyek kamatkiadása képviselte.

A diszkont kincstárjegyek kamatterhe 38,3%-kal (32 355,9 M Ft-tal) volt magasabb a tervezettnél. A diszkont kincstárjegyek volumenének növekedését a magasabb finanszírozási igény és a lakossági értékesítés csökkenése befolyásolta.

2002-ben az előirányzatot megalapozó - 2000 év végén készült - értékesítési tervhez képest 1185 Mrd Ft-tal lett magasabb az aukciós bruttó diszkont kincstárjegy értékesítése. A kamatkiadás növekedése 28 566,4 M Ft-tal, a tervezettnél magasabb hozamok pedig 3789,5 M Ft-tal járultak hozzá a kamatteher növekedéséhez.

A lakossági kincstárjegyek kamatkiadása 64,9%-on teljesült. Az értékesítési tervektől való elmaradás (2001-ben sem teljesült az előirányzott értékesítés) és a tervezettnél hamarabb történő visszaváltások 26 689 M Ft-tal mérsékelték a kamatfizetési kötelezettségeket.

Az adósság- és követelés-kezelés egyéb kiadása a tervezett (16 461,3 M Ft) költségekhez viszonyítva 44,1%-kal (7256,6 M Ft-tal) elmaradt.

A deviza jutalékok 2880,9 M Ft-os előirányzata 16,5%-on teljesült, ami 2406,1 M Ft-tal kevesebb kiadást jelent. A rendelkezésre tartási díjak megszűnése, a devizaárfolyamok kedvező alakulása, a 2001. évi előtörlesztések az MNB felé fennálló hitel esetében, valamint a ki nem bocsátott devizakötvény nem jelentkező, de előirányzott költségei csökkentették a deviza kiadások tényleges összegét.

A forint jutalékok 11 317,2 M Ft-os előirányzata 6966,5 M Ft-on (61,6%-on) teljesült. A Kincstári Takarékkötvény megszűnése, a Kamatozó Kincstárjegy értékesítésének elmaradása a tervezettől és a Kincstári Takarékjegy összforgalmának csökkenése (a tervezettnél magasabb jutalékkulcsok viszont növekedés irányába hatottak) eredményezte a megtakarítást.

Az állampapírok lakossági értékesítését támogató kiadásokra előirányzott 1281,5 M Ft 64,7%-on teljesült. Az ÁKK Rt. a tervezettnél 453 M Ft-tal kevesebbet használt fel a lakossági értékesítéssel kapcsolatos nyomda- és reklámköltségekre.

Az Áht. előírása szerint az ÁKK Rt. működésére átutalt adósságkezelési költség 878,7 M Ft-os előirányzata 867,1 M Ft-on (98,7%-on) teljesült.

A követeléskezelés költségeire előirányzott 103 M Ft 65,8%-ban (67,8 M Ft) valósult meg. A külföldi követelések esetében 67,5 M Ft bánatpénz visszafizetésére került sor.

A belföldi követelések kezelésére tervezett 3,0 M Ft-os költségből 0,3 M Ft-ot használtak fel egy felszámolás regisztrációs díjának kiegyenlítésére, valamint a végrehajtásokhoz kapcsolódó költségekre.

A központi költségvetés követeléseivel kapcsolatos tőke- és kamatbevételek 70 767,7 M Ft-os módosított előirányzata 111,5%-on teljesült. A fejezet bevételei 8143,6 M Ft-tal magasabbak voltak a módosított előirányzatnál, egyrészt a kamat nélküli bevételek 15 494,7 M Ft-os elmaradása, másrészt a kamatbevételek 23 638,3 M Ft-os többlete miatt.

A devizában fennálló követelések bevételeire előirányzott 4536,9 M Ft
116,7%-ra (5294,5 M Ft) teljesült. A költségvetési devizabetét célú hitelek 806,7 M Ft-tal magasabb kamatbevétele növelte, a másik két jogcím alacsonyabb bevétele (49,1 M Ft-tal) viszont csökkentette a terven felüli eltérést.

2002. december 31-én a devizabetét forintosításra került, így a központi költségvetés betétje után kamatbevételt realizálhatott. A Kincstár devizaszámlája után kapott kamatbevételek is ezen a jogcímen teljesültek.

A Világbanki hitelek kamatbevétele 471,1 M Ft volt, ami 3,2%-os elmaradást jelent az előirányzathoz képest. Az eltérést a tartozás elengedése (MÁV Rt.) és a kamatszámítási feltételekben (3596-HU "Nyugdíjigazgatási és egészségbiztosítási" program) bekövetkezett változás határozta meg.

Az EBB hitelek tervezett kamatbevétele a 229,1 M Ft-tal szemben 195,7 M Ft volt (85,4%). A 33,4 M Ft-tal alacsonyabb kamatbevételt a forint erősödésének köszönhető árfolyamváltozás okozta.

A forintban fennálló követelések kamatbevételeinek 39 769,4 M Ft-os előirányzata 62 650,1 M Ft-on (157,5%-on) teljesült. A tervezett bevételek túllépését elsősorban az államkötvények felhalmozott kamatbevételének 14 726,5 M Ft-os, a KESZ forintbetét kamatbevételének 7816,5 M Ft-os és az alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamatbevételének 344,6 M Ft-os többlete okozta.

A piaci értékesítésű államkötvények 18 936,1 M Ft-os tervezett bevétele
177,8%-ra teljesült. Az előirányzottnál 14 726,5 M Ft-tal magasabb összegű felhalmozott kamatbevétel a tervezettnél 50%-kal nagyobb mennyiségű éves államkötvény-kibocsátásnak köszönhető. A felhalmozott kamat azonban a tárgyévben vagy a későbbi években jelentkező kamatfizetési kötelezettség teljesítése során kifizetésre kerül.

A KESZ állománya 2002. év során (két hónap kivételével) magasabb volt a tervezettnél, míg a KESZ után fizetendő kamatmérték napi átlaga a tervezett alatt alakult. Ennek eredményeként a KESZ egyenlege után a központi költségvetésbe befolyt kamatbevétel 7816,5 M Ft-tal (40,4%-kal) magasabb volt az előirányzottnál (19 362,7 M Ft-nál).

Az állam által egyes pénzintézeteknek nyújtott alárendelt-kölcsöntőke kötvények kamatbevétele 344,6 M Ft-tal (23,7%-kal) magasabb volt a tervezettnél (1455,6 M Ft-nál). A többletbevétel 76,2%-át a korábbi évről áthúzódó befizetés, 23,8%-át a tervezettnél magasabb kamatbevételek jelentették.

A tőke követelések visszatérülésével kapcsolatos bevételek 26 461,4 M Ft-os módosított előirányzata 41,4%-on teljesült. A bevételek 15 494,7 M Ft-tal alacsonyabbak voltak a módosított előirányzatnál. A tervezettől való eltérést a kormányhitelek lebontásából származó bevételek 14 946,4 M Ft-os, a korábban felvett devizahitelek törlesztésének 636,6 M Ft-os elmaradása és az állami alapjuttatásban részesült társaságok 96,8 M Ft-tal nagyobb befizetései okozták.

A külföld felé fennálló devizakövetelések visszatérüléséből származó bevételek 20 358,9 M Ft-os módosított előirányzata 26,6%-ban valósult meg.

A bevételek - a módosított előirányzat szerint - 76,9%-át (20 358,9 M Ft) a volt kormányhitelek megtérüléséből tervezték.

A volt rubel elszámolású országoknak korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülése csak 20,8%-ban (4019,3 M Ft) valósult meg. A bevételek az Oroszországgal (3983,7 M Ft), illetve Laosszal (35,6 M Ft) szemben fennálló követelések visszatérüléséből származtak. Az adósságlebontás üteme 2002-ben lelassult és a bevételek összege visszaesett. A követelések leépítéséből származó bevételek nagyságát meghatározó orosz adósság kapcsán - a tervezéskor - olyan törlesztési formákat is figyelembe vettek, amelyek nem valósultak meg.

2002 januárjában az orosz pénzügyminisztérium és az ÁPV Rt. tárgyalásokat folytatott az orosz államadósság lebontásáról. A tárgyaláson nem született kölcsönösen elfogadott és aláírt dokumentum. Ennek következtében a Kincstár csak a MÁV Rt.-vel írt alá 2002-ben (az ÁPV Rt. ellenjegyzésével) pénzügyi elszámolási szerződést. A szerződés időarányosan teljesült. A 2394/2002. (XII. 27.) Korm. határozatban rögzített felhatalmazás alapján 2003. január 20-án aláírásra került az orosz államadósság rendezéséről szóló kormányközi Jegyzőkönyv. A Jegyzőkönyv rögzíti a 2002. január 1-jei adósság összegét, ami 467 061 754,54 USD. Az orosz fél a 2003-2006 közötti időszakban folytatja és teljesíti az áruszállításokat és szolgáltatások nyújtását összesen 177,76 M USD összegben (beleértve a 2002. évben teljesített szállításokat). A teljes adósság 245 M USD összegű részét a Kincstár a Magyar Köztársaság Kormánya nevében a Vnyesekonombankra fogja engedményezni a követelés névértékéhez viszonyított 33,5%-os áron (legkésőbb 2003. március 31-ig). Az orosz államadósság összegéből csökkenti (legkésőbb 2003. március 1-ig) az 1995-98. években keletkezett elszámolatlan inkasszók összesen 61,9 M USD tőkeösszege. A fenti kormányhatározat felhívja a KEHI elnökét és Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyek ellenőrzéséért felelős politikai államtitkárát, hogy az eddig elszámolatlan inkasszók keletkezésének és fennmaradásának körülményeit, illetve a tisztázásuk érdekében tett hazai és nemzetközi intézkedéseket vizsgálja ki (határidő 2003. május 31.).

A volt dollár elszámolású országok részére korábban nyújtott kormányhitelek visszatérülésére előirányzott 1000 M Ft 139,3%-ra (1393,2 M Ft) teljesült. A befizetések az algériai és a török követelések törlesztéseiből származtak.

Az Áht. 108/A. § szerint a külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban a külföldi követelésállományról készült kimutatásból hiányzik a lejárat szerinti és a kétessé vált állományok felosztása, és nem tartalmazza a garanciabeváltással keletkezett (MeHIB Rt.) - a központi költségvetés külföldi követelésévé vált - állományt.

A belföld felé fennálló deviza- és forintkövetelések visszatérüléseire előirányzott 6102,5 M Ft 91%-ban (5554,2 M Ft) térült meg.

A világbanki hitelek esetében a tervezett 1603,5 M Ft-tal szemben 1219,0 M Ft folyt be, ami 76,0%-os teljesítést jelent.

Az elmaradást az okozta, hogy a 2001. évi LXXV. tv. 22. §-ának (2) bekezdése mentesítette a MÁV Rt.-t kötelezettségének teljesítése alól.

Az EBB hitelnél a 949,4 M Ft-ra tervezett törlesztés 808,9 M Ft-ban (85,2%) teljesült. A bevétel elmaradását a forint árfolyamváltozása okozta.

Az OECF hitel tőketörlesztése az előirányzott 339,6 M Ft-tal szemben 217,5 M Ft-on (64,0 %) teljesült.

A tervezést követően az érintett önkormányzatok kezdeményezték a törlesztési ütemek módosítását. A módosított szerződések szerint a kezdő időszakban - így 2002-ben is 127,1 M Ft-tal - csökkent a befizetési kötelezettség.

Az állami kölcsön visszatérülésének 10 M Ft-os előirányzata 15%-on teljesült. A bevétel 8,5 M Ft-os elmaradásának oka az, hogy a hátralékból, illetve a felszámolásokból nem folyt be törlesztés. Az állami alapjuttatás járadéka 3200,0 M Ft-os előirányzata a kedvezőbb befizetés miatt 103%-on teljesült.

xliV. A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGának törlesztése ÉS fejlesztési célú hitelfelvételei

A fejezettel kapcsolatos kiadások - az állam devizában és forintban fennálló adósságának törlesztései - 1 011 653,6 M Ft-os előirányzata 1 005 562,0 M Ft-ra teljesült (99,4%). A törlesztés nem a tervezett szerkezetben valósult meg. A devizában fennálló adósság törlesztése 76 506,7 M Ft-tal elmaradt az előirányzattól. A forintban fennálló adósság törlesztése pedig
70 415 M Ft-os többletet eredményezett. A két hatás eredője 6091,6 M Ft-os alulteljesítést okozott az előirányzathoz képest.

A devizában fennálló adósság törlesztésének 229 822,1 M Ft-os összege 76 506,7 M Ft-tal (25%-kal) volt kevesebb az előirányzottnál. Ez elsősorban a forint devizaárfolyam kedvezőbb alakulásának, a 2001. évi rendkívüli előtörlesztéseknek és a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer hitele - 2001. év végi az osztrák fél értesítése szerinti - visszafizetésének és a 2002-ben megvalósult rendkívüli törlesztéseknek köszönhető.

A korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett, valamint a MÁV Rt.-től átvállalt devizahitelekből összesen
27 638,7 M Ft-ot törlesztett a központi költségvetés 2002-ben. A MÁV Rt.-től átvállalt hitelek törlesztése 9745,9 M Ft-tal csökkentette a hitelek állományát. A szerződés szerinti kifizetés címén további 17 892,8 M Ft került visszafizetésre a különböző jogcímeken.

Törlesztésre került 5565 M Ft (különböző programokkal kapcsolatban) és 6622,6 M Ft EFSAL hitel a Világbank felé, a hitellel megegyező feltételű devizabetét felhasználásával. A világbanki hitelek törlesztésének megvalósulása az előirányzat 39,6%-át tette ki. A Világbank felé fennálló EFSAL hitel törlesztése is a világbanki hitelek soron került megtervezésre, azonban azt külön soron a költségvetési devizabetét célú hitel felhasználása jogcímen számolták el. A költségvetés törlesztett az EBB-nek 3005 M Ft-ot az Utak I., az Utak II., valamint a LRI hitelek után, a KfW-nek 2198,7 M Ft-ot a hegyeshalmi vasútfejlesztéssel kapcsolatos hiteleiből és a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó hitel esetében 501,5 M Ft-ot a pénzforgalmi áthúzódás miatt. A hitel az osztrák hitelnyújtó fél értesítése szerint 2001. december 18-án - a vártnál előbb - törlesztésre került, ám a még 2001. decemberében teljesített áramszállítás ellenértékének egy részét a Magyar Állam 2002-ben térítette meg az MVM Rt.-nek.

Az MNB-vel szemben fennálló, 1997-ben az adósságcsere keretében keletkezett devizahitelből a tervezettnél 69 732 M Ft-tal (25,6%-kal) kevesebb törlesztés valósult meg 2002-ben. (Az előirányzott 271 875,8 M Ft helyett a törlesztés 202 143,8 M Ft volt). Ennek oka az, hogy a 2001-ben megvalósult rendkívüli előtörlesztések révén csökkent a 2002. év elején lejáró devizahitelek összege, illetve a tervezetthez képest kedvezőbben alakult a forint árfolyama.

Az angol és amerikai kötvények törlesztése alcímén 39,6 M Ft került elszámolásra, szemben a 62,4 M Ft-os előirányzattal. A tervben meghatározott összeg 63,5%-on teljesült. Ennek okai:

• 2002-ben kevesebb törlesztés valósult meg, mert a sorsolási terv a tervezési időszak után megváltozott és a tervezettnél alacsonyabb törlesztési összeg került meghatározásra.
• Kis mértékben tovább csökkentette a törlesztés összegét a kedvező árfolyam-alakulás.

A forintadósság törlesztése a 705 324,8 M Ft-os előirányzattal szemben 775 739,9 M Ft-on (110,0%) teljesült. Az előirányzathoz viszonyított növekedést, a hiányt finanszírozó államkötvények terven felüli törlesztése, a nem piaci értékesítésű gázközmű államkötvények rendkívüli visszavásárlása és a 2002. év elején átvállalt MÁV Rt. hitel rendkívüli előtörlesztése eredményezte. A forintban fennálló adósság visszafizetését döntően (88,8%-ban) az államkötvény- adósság törlesztése határozta meg.

A forinthitelek törlesztései 9829,4 M Ft-tal (12,8%-kal) túllépték az előirányzott 76 908,3 M Ft-os összeget. A törlesztések - a központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek és az egyéb hitelek kivételével - az előirányzatnak megfelelően alakultak. A továbbkölcsönzött világbanki hitelek előirányzata nem teljesült, mivel a tervezési időszak lezárása után már 2000-ben rendkívüli tételként előtörlesztésre kerültek. Az egyéb hiteltörlesztések soron került kimutatásra - előirányzat nélkül - a MÁV Rt.-től átvállalt hitel törlesztése. A 2002. elején átvállalt MÁV Rt. belföldi hiteléből a 2002. év folyamán 10 000 M Ft rendkívüli előtörlesztésre került sor.

Az átvállalás a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. tv. felhatalmazása alapján történt. A törvény keretében átvállalt további 10 000 M Ft hitelt devizahitellé alakították, ez azonban törlesztésként nem került elszámolásra, mivel az államadósságot összességében nem csökkentette. Ezzel párhuzamosan megnőtt a devizahitelek állománya.

Az egyéb hiteltörlesztések között 3412,1 M Ft-ot tett ki az állam által 1999. január 1-jei hatállyal átvállalt Útalap-hitelek törlesztése, amely a szerződések szerint alakult.

Az államkötvény-adósság törlesztésére előirányzott 628 416,5 M Ft-tal szemben összesen 689 002,2 M Ft-ot (109,6%) fordítottak erre a célra. A piaci értékesítésű államkötvényeknél 50 123,1 M Ft, a nem piaci értékesítésű államkötvények esetében pedig mintegy 10 462,6 M Ft túlteljesülés történt.

A piaci értékesítésű, hiányt finanszírozó kötvények törlesztése 653 059,3 M Ft-ot ért el, amely a tervezettnél (602 482,2 M Ft) 8,4%-kal több. A nagymértékű eltérést elsősorban a 2003. évről előrehozott, nagy lejárati csúcsokat kisimító államkötvény visszavásárlások okozták, így összesen 50 577,1 M Ft-tal növekedtek a 2002. évi törlesztések.

A kincstári takarékkötvények törlesztésének 16 443,9 M Ft-os előirányzata 97,2%-ra teljesült. A 454 M Ft-os elmaradás oka az, hogy 2001-ben a futamidő alatt, a lejáratot megelőzően, a hálózati visszaváltások révén csökkent a 2002. évben lejáró állomány.

A nem piaci értékesítésű kötvények 9490,4 M Ft-os előirányzata 210,2%-ra teljesült, amit az eredeti előirányzattal nem rendelkező gázközmű kötvények, visszavásárlása és a hiányt finanszírozó kötvények (a Postabank részére) törlesztése okozott. A gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről szóló 2001. évi LVI. tv. értelmében az állam összesen 9636,2 M Ft értékben vásárolt vissza államkötvényeket a visszavásárlási aukciók során.

A rubelkövetelések megvásárlását fedező államkötvények törlesztésére
2526,4 M Ft-ot fordítottak, így a teljesítés az előirányzattól (4000 M Ft) 36,8%-kal elmaradt. Ennek oka az, hogy 2001-ben előtörlesztették a rubelkövetelések megvásárlását fedező kötvényeket az MNB pénzbevonási nyereségéből.

A fejezet bevételei az állam közvetlen külföldi hitelfelvételeiből történt éves lehívásokat tartalmazzák.

A fejezetben előirányzott 96 758,4 M Ft fejlesztési célú hitelfelvétel 64 971,3 M Ft-ban (67,1%) realizálódott. Ennek fő oka, hogy a programok beindulása lassan haladt és így a tényleges hitelfelvételek a következő évekre húzódnak át.

A világbanki programok 2002-ben lezárultak, mindössze egy program keretében teljesült kis összegű (mintegy 38,6 M Ft-os) lehívás, míg a tervben
4068,4 M Ft összegű hitel szerepelt.

Az EBB-től felvett hitelek 85 312,4 M Ft előirányzata 71%-ra (60 590 M Ft)
teljesült. E hitelek szerződései egy 2001-ben megkötött hitelegyezmény alapján hitelcélonként kerülnek megkötésre. Ezek a hitelek a MÁV Rt. modernizációs program, az árvízvédelmi kiadások és a környezetvédelmi célok finanszírozását szolgálják.

Az Európa Tanács Fejlesztési Banktól a tervezettnél (7377,6 M Ft) alacsonyabb összegű, 4342,8 M Ft összegű hitel került lehívásra, a tiszai árvizekkel kapcsolatosan.

Az EBRD által a BILK logisztikai központ finanszírozására tervezett hitelszerződés 2002-ben sem lépett hatályba, így a hitelkeret lehívására sem került sor.

A 2002. év során a költségvetés 424 570 M Ft hitelt vállalt át, valamint az MFB Rt. részére 138 537,7 M Ft és az ÁPV Rt.-nek (az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti tartalékfeltöltés címen) 10 148,6 M Ft összegben forint államkötvényeket adott át. Az átvállalt hitelekből 203 033,9 M Ft devizahitel és 221 536,1 M Ft forinthitel. A hitelátvállalások és a kötvények átadása a jogszabályi előírásokkal és a hatályos szerződésekkel összhangban történtek.

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. tv. 22. és 23. §-ai alapján a MÁV Rt. és a GySEV Rt. EUROFIRMA finanszírozási társaságtól származó 61 320 M Ft hiteleit a központi költségvetés átvállalta. A MÁV Rt.-től átvállalt 20 000 M Ft hitelből az adósságkezelő 10 000 M Ft-ot devizahitellé alakított át és 10 000 M Ft-ot előtörlesztett.

A 2003. évi költségvetésről szóló 2002. évi LXII. tv. 101. §-a alapján a központi költségvetés 363 359,5 M Ft összegben forint-, illetve devizahiteleket vállalt át. A MÁV Rt.-től 57 248,9 M Ft, az NA Rt.-től 190 953,6 M Ft, az ÁAK Rt.-től 63 716,7 M Ft, a BKV Rt.-től 36 741,4 M Ft, a vidéki városok közlekedési társaságaitól 2625,4 M FT, a Debrecen Rendezvénycsarnok Beruházó Kft.-től 4100 M Ft, a Sportfolió Kht.-tól 5360 M Ft, és az önkormányzati sportlétesítményektől 2504 M Ft értékben történt hitelátvállalás.

A 2003. évi költségvetésről szóló 2002. évi LXII. tv. 101. §-a alapján a központi költségvetés az MFB Rt. részére 138 537,7 M Ft és az ÁPV Rt.-nek (az önkormányzati gázközmű-igények rendezése miatti tartalékfeltöltés címen) 10 148,6 M Ft összegben forint államkötvényeket adott át.

A 2003. évi költségvetésről szóló 2002. évi LXII. tv. 101. § (10) bekezdése a hitelátvállalások vonatkozásában felfüggeszti az Áht. 41. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést.

Az Áht. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 százalékával tér el.

A rendkívüli hitelátvállalások és kötvényátadások növelték az államadósságot. Az elkövetkezendő években az átvállalt hitelek tőke- és kamattörlesztése terhet jelent a központi költségvetésnek.

Az előző évekkel ellentétben az ÁKK Rt. rendelkezett a pénzügyminiszter által jóváhagyott államadósság-kezelési stratégiával.

Az ÁKK Rt. alapítójaként eljáró pénzügyminiszter, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. 270. § (1) bekezdése alapján és a Társaság Alapító Okiratának 6.4. m) alpontja szerint eljárva, a Társaság Igazgatóságának 13/2002. 03. 28. számú határozatával elfogadott Államadósság-kezelési stratégiát jóváhagyta (7/2002.05.06. számú Alapító Határozat).

A központi költségvetés 2001. évi zárszámadásának ellenőrzése során az államadósság-állományról készített leltárral kapcsolatban tett megállapítások az alábbiak szerint hasznosultak.

A 2002. év folyamán az ÁKK Rt. ellenőrzést végzett a Magyar Posta Rt. Elszámoló Központjánál annak érdekében, hogy áttekintsék és minősítsék az értékpapír-feldolgozó rendszer, illetve azok kontroljainak kiépítettségét és működését. A helyszíni vizsgálat megállapításai szerint az állampapírok biztonságos feldolgozását szolgáló kontrollok megfelelően tervezettek, és a szúrópróbaszerű ellenőrzések során eredményesen működtek.

Az értékpapírok feldolgozott adatait adatbázisokban tárolják, amelyek lehetőséget nyújtanak az adósságállomány azonnali, tételes lekérdezésére. Az ÁKK Rt. és a Magyar Posta Rt. között létrejött megbízási szerződés - a rendszeres egyeztetések előírása mellett - lehetőséget nyújt az ÁKK Rt. számára a nyilvántartásokba való betekintésre és ellenőrzésre, az értékpapírok KELER Rt. általi megsemmisítése során pedig további lehetőség nyílik a Magyar Posta Rt. tételes elszámoltatására.

Az Állami Számvevőszék véleménye szerint - figyelembe véve, hogy a tételes kimutatás érdekében szükséges fejlesztések megkövetelése indokolatlan többletköltséget jelentene - az összesítő (sorozatszám szerinti) kimutatás elkészítése alkalmas a Kincstári Takarékjegyekben megtestesült adósság ellenőrizhető számbavételére. Az ÁKK Rt. vállalta, hogy a Kincstári Takarékjegyek leltárával kapcsolatban a Magyar Posta Rt.-től kapott adatok hitelességének független szakértő által történő megállapítása érdekében az értékpapír-feldolgozó rendszer teljes körű auditáltatását fogja megkövetelni az adatszolgáltatótól.

A nyomdai úton előállított és az ügyfelek által kikért, az ÁKK Rt. nyilvántartása szerint a tőkerészt tekintve összesen 373 M Ft értékű állampapír tételes elszámolása - a forgalmazókkal megkötött, illetve megkötésre váró szerződések alapján - a helyszíni ellenőrzés lezárásakor még folyamatban volt.

Az ÁKK Rt. és a KELER Rt. nyilvántartása között a 2002. évben 9,7 Mrd Ft eltérés jelentkezett. A különbözet a két szervezet egymástól eltérő nyilvántartási rendszeréből adódott. A leltár összeállítása során az eltérés tételesen kimutatásra került.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. központi költségvetési kapcsolatainak
2002. évi teljesítése

Az ÁPV Rt.-nek 2002. évben nem volt a részvényesi jogok gyakorlója (RJGY) által jóváhagyott üzleti terve. Az üzleti terv több változatban készült el. Az eredetit az Igazgatóság 71/2002. (III. 14.) IG. határozattal fogadta el, amely a Felügyelő Bizottság (FB) véleményével ellátva az RJGY részére felterjesztésre került.

A Magyar Köztársaság 2001. év 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (Kvtv.) az ÁPV Rt. tevékenységéből a költségvetés javára 32 000 M Ft osztalék befizetési kötelezettséget írt elő.

Az Üzleti Terv eredeti változata a privatizációs tartalék és a többletfeladatok ellátásának fedezetére 134 000 M Ft külső forrással számolt. A változások ismeretében egyértelművé vált, hogy a társaság nem számolhat pótlólagos forrásjuttatással, valamint a kárpótlási jegy bevonásáról és annak a tervezett értékesítési elképzelésekkel történő összekapcsolásáról is döntés született. Mindezek hatására az Igazgatóság a 71/2002. (III. 14.) IG. határozat által biztosított felhatalmazás alapján az elnök vezérigazgatót felkérte, hogy az RJGY-nél kezdeményezze a 2002. évi előírt 32 000 M Ft osztalék-befizetési kötelezettség elengedését.

Az üzleti tervben a likviditás fenntartása érdekében a működési költségek fedezetére 5000 M Ft-ot terveztek.

Az eredeti terv felülvizsgálata eredményeként 2002. október 17-én fogadta el az Igazgatóság a módosított üzleti tervet, amelyet az FB véleményével terjesztettek a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter elé, azonban erre nem jött válasz.

A módosított Üzleti Terv ráfordítási, illetve felhasználási jogcímei a hatályos költségvetési törvényben meghatározott ráfordítási és felhasználási jogcímeket követi.

A hozzárendelt vagyon és a tartalék vagyon kiadásai tervezéséhez az éves Kvtv. vonatkozó részei adtak eligazítást. Az eredeti üzleti terv 31 500 M Ft, a módosított terv pedig 26 600 M Ft bevételi előirányzatot tartalmazott, melyből a privatizációs bevétel 15 568 M Ft volt.

Az üzleti terv a korábbi évek ráfordításainak megtérülést jelentő egyes tételeit egyrészt nettó módon a bevételek és kiadások egyenlegeként, másrészt nem bevételként, hanem ráfordítás csökkentő tételként tartalmazott. A tartalék számlára érkező jóváírásokat és a folyósított kiadásokat nettó módon mutatják be, ami nem felel meg a számviteli szabályoknak, mivel a számviteli törvény bruttó elszámolási elvét sérti.

A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos 2002. évi bevételek privatizációs, vagyonkezelési, osztalék és egyéb, valamint privatizációs tartalék címeken, és befektetési célú bevételek szerint kerültek csoportosításra.

A pénzforgalmi szemléletű eredmény kimutatásban a privatizációs bevétel 10 018 M Ft volt. A bevételek csökkenését mutatja, hogy az összeg a módosított tervhez viszonyítva mindössze 64%, az előző évi ténylegeshez 28% volt.

A 2002. évi privatizációs bevételek között mutatták ki a ráfordítások megtérülése helyett 126 M Ft továbbszámlázott ráfordításnak a Pénzügyminisztérium (PM) által kiegyenlített összegét. Egy ügyvédi Iroda, valamint egy Rt. az ÁPV Rt. felé számlázta le a Postabank Rt. privatizációjával összefüggő ügyvédi és tanácsadói díj címén felszámított munkadíjuk 100%-os összegét. Az ÁPV Rt. a felszámított ügyvédi és tanácsadói díj teljes összegét a felek felé rendezte, majd azt követően a PM felé a 86,85%-os tulajdoni hányadnak megfelelő összeget tovább számlázta. A PM felé továbbszámlázott ráfordítások PM által kiegyenlített összegét pedig privatizációs bevételként számolták el.

Az elszámolt privatizációs bevételek közel 39%-a - 3886 M Ft - a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) részvételével lebonyolított portfólió cseréből származott. Ez a tranzakció államháztartási szempontból nem minősül privatizációnak.

A bevételek 3,5%-a származott vagyonhasznosításból. Az elért bevétel 741 M Ft volt, amely az előző évi bevétel 32%-a.

A kapott osztalék az előző években a társaság jelentős nagyságrendű bevételi forrását jelentette. A 2001. évi 8500 M Ft osztalék bevétellel szemben 10 530 M Ft-ot terveztek a módosított tervben. A kettős könyvelés alapján készült bevételek és kiadások kimutatásában és a 2002. december 31-i kimutatásban ugyanakkor 2002. évre csak 2 M Ft osztalék bevételt mutattak ki. Az eltérés oka az, hogy a rendelt vagyon körébe tartozó társaságok mérlegbeszámolóját elfogadó és az osztalék megállapításáról is döntő közgyűlések a december 31.-i fordulónapot követően, 2003. I.-II. negyedévben voltak. Ezért a 2002. évi osztalék bevételt a végleges beszámolóban mutatták ki.

Az egyéb bevételek között az eredmény kimutatásban 15 898 M Ft privatizációs tartalék bevételt közöl a Társaság. Az összeg a rendelt vagyon egyéb bevételeként elszámolt céltartalék felszabadítás és értékvesztés visszaírás, valamint az egyéb ráfordításként elszámolt céltartalék és értékvesztés képzés egyenlegének felel meg.

Az egyéb bevételek (nem privatizációs és nem vagyonkezelési bevételek) a módosított üzleti tervben foglaltakhoz képest változtak. A kettős könyvvezetés eredmény levezetésében szereplő 519 M Ft a felszámolásból és végelszámolásból származó tételeket tartalmazza.

A kettős könyvvitel alapján készült bevételek és kiadások kimutatatásában a privatizációs tartalék bevételek között számoltak el 24 349 M Ft-ot, melyből 14 200 M Ft készpénzben, 10 149 M Ft pedig államkötvényben állt rendelkezésre tartalék feltöltésére. A több alkalommal végrehajtott tartalék feltöltésből 9200 M Ft a likviditási egyensúly 10,9%-os arányának biztosítását szolgálta. Forrását az ÁPV Rt. bevételei jelentették, míg a további 5000 M Ft költségvetési juttatásból származott. A Magyar Államkincstár által a tartalék feltöltésre átutalt 5000 M Ft a Dunaferr Rt. üzletrészének és ingatlanai részbeni megvásárlásának fedezetét biztosította. A Magyar Államkincstár ezen túlmenően 2002. 12. 31-i értéknappal 10 149 M Ft névértékben államkötvényt bocsátott az ÁPV Rt. rendelkezésére.

A pénzforgalmi szemléletű eredmény kimutatásban a hozzárendelt vagyon bevételei között nem mutatták ki a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal által bírósági határozat alapján megtérített kártérítés összegét és annak kamatát, 5200 M Ft értékben. A Fővárosi Bíróság által megítélt követelés megtérülését a privatizációs tartalék bevételeként kellett volna elszámolni.

Privatizációs bevételként mutatták ki az ÁPV Rt. és az MFB Rt. között lebonyolított azon csereügyletből származó bevételt is, amelynek keretében az ÁPV Rt. 3886 M Ft értékben DÉLGABONA Rt. és HUNGEXPO Rt. részvényeket adott át a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek . Az átadott részvénycsomagokért cserében BORSODCHEM Rt., MOL Rt. és FHB Rt. részvényeket kapott, ugyancsak 3886 M Ft értékben.

A végelszámolásokból az előző évi 179 M Ft-tal szemben 35,5 M Ft, a felszámolásokból pedig az előző évi 41 M Ft-tal szemben 5,6 M Ft bevételt realizáltak.

A vagyonelvonás miatti kötelezettség 48 573 M Ft lehet (10 030 M Ft tőke és 38 543 M Ft kamat). Erre a tételre 3228 M Ft kifizetés történt 5 per esetében 2002-ben. A konszern felelősség miatti kötelezettséget 72 céggel összefüggésben 46 189 M Ft-ra becsülik (2002-ben 9 per kezdődött ezekkel kapcsolatban).

A Kvtv. 11. számú mellékletének I/1. a pontja) 5000 M Ft ráfordítást irányzott elő a hozzárendelt vagyon értékesítése előkészítésének költségeire, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadásokra, díjakra.

Az eredeti üzleti tervben ilyen címen 582 M Ft, majd a módosított üzleti tervben 1156 M Ft szerepel. A tényleges ráfordítás 612 M Ft volt, így ezzel a teljesítéssel az üzleti terv tervezett előirányzat közel 53%-át érte el. E ráfordítások közül 259 M Ft-ot az ügyvédi költségek képviselnek.

A Kvtv. 11. sz. mellékletének I./1. b.) pontja a hozzárendelt vagyon kezelésével összefüggő ráfordításokra 3000 M Ft-ot irányzott elő. Ezzel szemben a Társaság módosított üzleti tervében 1862 M Ft szerepel, a tényleges ráfordítás pedig 1354 M Ft volt, mintegy 73%-a a tervnek.

A Társaság ezen a címen 179,4 M Ft ügyvédi díjat számolt el, amely az összes vagyonkezelési ráfordításnak több mint 13%-át teszi ki.

A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatására a Kvtv. 11. sz. mellékletének I./1.c. sora 3000 M Ft-ot jelölt meg, az ÁPV Rt. a módosított üzleti tervében 2106 M Ft-ot tervezett, ezzel szemben 1689 M Ft-ot valósított meg, amelyből a Volán társaságok busz-rekonstrukciós támogatásra 1500 M Ft-ot használt fel.

A Költségvetési törvény 6. § (9) bekezdése értelmében az ÁPV Rt.-nek figyelembe kell vennie a 11. számú melléklet I./1.c) és a II./1. előirányzataiban meghatározott célú döntéseinél a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 41. §-ban, valamint a 48-54. §-ában meghatározottakat. Eszerint minden új, illetve létező támogatás módosításainak tervezetét be kell jelenteni a pénzügyminiszternek, aki azt véleményezi. Az Európai Megállapodás 62. cikkének 4. b) pontjában vállalt éves tájékoztatási kötelezettség teljesítéséhez minden év július 1-ig beszámolót kell készíteni a pénzügyminiszter számára az előző évben nyújtott támogatásokról. A vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően az ÁPV Rt. a támogatások tervezetét véleményezés céljából nem küldte meg, az előző évben nyújtott támogatásokról szóló jelentést pedig a Társaság éves Beszámolójának elfogadása után fogja megküldeni a pénzügyminiszter részére. A 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 2002. január 1-jén lépett hatályba, és e jogszabály érvényre juttatását szabályozó belső utasítással az ÁPV Rt. a vizsgált évben még nem rendelkezett.

A Kvtv. az állam vagyonával és felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezései között a 6. § (10) bekezdés o) pontjában a privatizációs tartalék felhasználásával kapcsolatosan új tartalék kiadás jogcímet vezetett be az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kiadások címen.

A Kvtv. 11. sz. mellékletének I/1/c. során kívül a hozzárendelt vagyon változását nem eredményező kiadásként a II/1 soron a privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetésekre (Priv. tv. 23. § (1) bekezdés g) pont alapján) 10 000 M Ft-ot, a II/4. soron pedig üzleti célú befektetésekre 5000 M Ft-ot irányoz elő.

A Társaság eredeti üzleti terve az előbbi célon 2800 M Ft korábbi évek költségeinek megtérülést, a módosított éves üzleti tervben pedig 2827 M Ft költségmegtérülést tervezett. A II/4. soron az eredeti tervben 1926 M Ft-ot, a módosított tervben pedig 4857 M Ft-ot állított be.

A 2002. év során a társaság a privatizációs tartalék terhére nyújtott összes felhasználási jogcím megtérüléseinek nettó módon való elszámolását alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a számviteli törvénnyel ellentétesen a korábbi évek ilyen címen történt költségfelhasználásának megtérülését a tárgyévi kiadások csökkentéseként számolta el.

A Priv. tv. alapján a hozzárendelt vagyont csökkentő kiadások között a Kvtv. 11. számú mellékletének I/1/e során 2000 M Ft előirányzat szerepel az E-hitelből történő alacsony kamatozású államadósság törlesztésére.

Az ÁPV Rt. eredeti éves üzleti tervében ezen a soron E-hitelből származó államadósság törlesztést már nem terveztek. Itt kell kimutatni a főbb tételek közül kárpótlási jegyek bevonásával kapcsolatos ráfordítást is, amelyre 942 M Ft-ot irányoztak elő, majd a módosított éves üzleti tervben a Hungaropharma Rt. privatizáció kapcsán befogadott 1065 M Ft értékű kárpótlási jegyet, valamint a TVM 15% részvénycsomag privatizációja során befogadott 182 M Ft kárpótlási jegyet tervezték, összesen 1290 M Ft összkiadás szerepelt.

Ezen a címen a 2002. évi költségfelhasználás végül 255 M Ft-ot mutat.

A környezetvédelmi feladatokra a Kvtv. számú mellékletének I./2. b. során 4000 M Ft előirányzat szerepel.

A Társaság eredeti üzleti tervében viszont csak 3238 M Ft-ot, a módosított tervében pedig 1367 M Ft-ot tervezett ezen feladatok végrehajtására.

A tervvel szemben 872 M Ft-ra teljesítették ezt a feladatot. Legjelentősebb kiadás a Volán gazdasági társaságoknak juttatott 700 M Ft támogatás.

A volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárainak elhárítására fordított kiadásokra a Kvtv 11. számú melléklete erre a feladatra 2000 M Ft-ot irányzott elő. A Társaság eredeti üzleti terve csak 1200 M Ft, a módosított terve viszont 533 M Ft várható kiadásról szól.

A tényleges teljesítés 319 M Ft volt. Legjelentősebb kiadások a kunmadarasi volt szovjet ingatlan, valamint a tököli repülőtér mentesítési munkálatai voltak.

A Kvtv. 2002. évre a Honvédelmi Minisztériumtól átvett vagyonelemekkel kapcsolatos feladatra 3000 M Ft-ot irányzott elő. A Társaság eredeti éves üzlet tervében ugyanezt az összeget állítja be felhasználásként, azzal a kiegészítéssel, hogy az éves költségvetési törvény módosítása szükséges az előirányzat emelése érdekében. A módosított üzleti tervben a felülvizsgálat után 2758 M Ft felhasználása mellett döntöttek.

A terv végrehajtása során végül ezen a költséghelyen 1400 M Ft-ot mutattak ki ami 50,8%-os teljesítést jelent.

Az egyéb kötelezettségek alapján a Regionális Fejlesztési Holdingnak, valamint az Áht. tv. 109/G. § (6) bekezdése alapján kifizetett összegekre az éves költségvetési törvény 2002. évben 500 M Ft-ot biztosít.

A Társaság eredeti üzleti tervében 540 M Ft-ot, a módosítottban pedig a hozzárendelt vagyonban lévő, kincstári vagyonnak minősülő erdő használatba, haszonbérbe adásából származó bevétel Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak megfizetendő 272 M Ft-ot állított be. Az éves teljesítés valójában ezen a módosított tervszinten valósult meg.

A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs kifizetésekre a Kvtv. 11. sz. mellékletének II. 1. pontja szerinti ráfordítási előirányzat 10 000 M Ft, melyet a módosított üzleti terv a nettó elszámolási elv következtében mínusz 1349 M Ft-ra csökkentett, a tényleges teljesítés pedig a megtérülések következtében mínusz 1818 M Ft volt.

A fenti összegek negatív előjelét az ÁPV Rt. a korábban folyósított tulajdonosi kölcsönök megtérülésével magyarázza, mivel e kölcsönök megtérülési összege meghaladta a 2002-ben folyósított kölcsönök összegét.

A Kvtv. 11. sz. mellékletének II/2. pontjában vagyontárgyak vásárlása címen 5000 M Ft-ot irányzott elő. Az ÁPV Rt. módosított üzleti tervében 404 M Ft-ot rögzít, és a beszámoló szerint ugyanennyi valósult meg.

A vagyontárgyak vásárlása jogcímű kifizetésekhez a Kvtv. 6. § (7) bekezdése a kormánydöntést előírja. Az ÁPV Rt. sem a 2001-es, sem a tavalyi tranzakcióhoz - a 2001. évi ÁSZ jelentés javaslata ellenére - a Kormány jóváhagyását nem szerezte be.

A Költségvetési törvény 11. sz. mellékletének II/4. pontja a hozzárendelt vagyon változását nem eredményező "Üzleti célú befektetések"-re 5000 M Ft előirányzatot határozott meg, a módosított üzleti terv szerint ez az összeg 4857 M Ft-ra módosult. A tényleges ráfordítás 4932 M Ft volt, ebből az összegből a legmagasabb értéket a 3/2002. (I. 17.) IG. sz. határozat alapján az ÁPV Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 3886 M Ft értékű portfolió cseréje képvisel.

A versenyeztetés mellőzésével történt tranzakcióhoz a szükséges kormányhatározatot nem szerezték be, ezáltal megsértették az éves Kvtv. 6.§.(7) bekezdését..

A privatizációs tartalék nyitó és záró egyenlege a következőképpen alakult:

M Ft

Megnevezés	2002.
	január 1.	december 31.
Bankszámla egyenleg	7 059	5 071
Gázközmű államkötvény	-	10 148
Privatizációs tartalékban lévő részvények	44 835	44 835
Összesen:	51 894	60 055

A Kvtv. 6. § (10) bekezdés o) pontjához kapcsolódó kiadások fedezetére az ÁPV Rt. 2002. december 30-án 5000 M Ft központi forrást kapott. A Kvtv. tv. módosításakor - a 2003. évre vonatkozó költségvetési törvényben - a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli cím kiegészült egy új (9) alcímmel, amelyben ingatlanvásárlás miatti ÁPV Rt. tartalékfeltöltéshez 5000 M Ft kiadási előirányzatot hagytak jóvá. A tényleges kiadások összege ennél 2943 M Ft-tal magasabb volt. Így ez a kiadás az ÁPV Rt. privatizációs tartalékát terhelte (a kormányzati szinten meghatározott feladatok és a rendelkezésre bocsátott források - az o) pont esetében - közötti feszültség 2001-ben is fennállt. Akkor a hiányzó és saját forrásból fedezett kiadások összege 3700 M Ft-ot tett ki.)

A tartalékállomány nagyságára a Kvtv. 6. § (12) bekezdése tartalmaz előírást. A privatizációs tartalék állománya nem lehet alacsonyabb 30 000 M Ft-nál. A törvény e cikkelye azonban nem utal a készpénzre, így az ÁPV Rt. a tartalékba helyezett részvények (44 835 M Ft) révén az előírásnak folyamatosan megfelel. A pénzügyileg is mobilizálható összeg nagysága nincs egzakt módon meghatározva.

A 2002. évi 14 200 M Ft-os tartalékfeltöltésből a saját bevételeiből származó rész 9200 M Ft, a költségvetési juttatás 5000 M Ft volt. A 2000. évi CXXIII. tv. 11. sz. melléklete a II./5. sorában az ÁPV Rt. bevételeiből felhasználható ráfordítások között 10 000 M Ft előirányzatot hagyott jóvá ezen a címen. A saját erőből történő tartalékfeltöltés a bevétel alakuláshoz képest jóval nagyobb arányú volt, hiszen a 10 000 M Ft törvény szerinti előirányzathoz képest 92%-os a feltöltés. Az előirányzat szabályszerű betartása pozitív, figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy a jövőbeni kötelezettségek várható fizetési terhei a jelenleginél jóval nagyobb privatizációs tartalékot indokolnak. Így például a normatív kötelezettségek 25 000 M Ft összegű 2002. december 31-i záró-állományára. A költségvetési törvény előirányzata felső korlátot jelent, és így nem csak az alacsonyabb bevételek, hanem a törvényi előírás is behatárolja a tartalékképzés nagyságát.

Az ÁPV Rt. 2003. február 4-i levelében állásfoglalást kért a Pénzügyminisztériumtól két témában, melyek lényegüket tekintve a privatizációs tartalékot növelő, korábbi években kapott költségvetési források (25 000 M Ft Reorg-Apport kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségeinek támogatása, 2001. évi 44 100 M Ft egyéb felhasználási célú központi forrás) fel nem használt, illetve visszatérült részének további sorsát illető elszámolást célozta. A PM válaszlevelének (2003. április 29.) 1. pontjában szerepel: "A 2003. évi költségvetési törvény indirekt módon szabályozza a megtérülő összegek rendeltetését, amikor kimondja, hogy a tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a tartalék feltöltésére lehet fordítani.

A privatizációs tartalék felhasználását 2002-ben 9679 M Ft-ban tervezte a Társaság. A tényleges felhasználás 15 065 M Ft-volt, amely 155,6%-os teljesítést jelent.

Az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggő kifizetésekre a tervezett 3898 M Ft helyett 7943 M Ft-ot költöttek.

B. Az elkülönített állami pénzalapok

i. munkaerőpiaci alap

1. A Munkaerőpiaci Alap (MPA) 2002. évi költségvetési beszámolójának ellenőrzése
2. Az MPA költségvetési beszámoló jelentésének elkészítése

A Kincstár adatszolgáltatása alapján az ÁHH a kincstári költségvetési beszámolót határidőre az MPA részére megküldte. Az alapkezelő a kincstári beszámolóval való egyeztetést elvégezte, a beszámolók között eltérés nincs. Az alapkezelő megkapta az államháztartás szervezetei 2002. évi költségvetési beszámolójának összeállítását szolgáló tájékoztatót, melynek alapján az elkülönített állami pénzalap az E) jelű nyomtatványgarnitúrát tölt ki a Kvtv. 10. sz. melléklete szerint. A tájékoztatót kiegészíti a PM által kiadott körirat a Kvtv. 2002. évi végrehajtásával kapcsolatos tv. javaslat előkészítéséhez. A körirat kiemeli, hogy az elkülönített állami pénzalapok esetében a beszámoló elkészítésekor és könyvvezetés során a Sztv. 15-16. §-aiban és a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. §-ában meghatározott alapelveket kell érvényesíteni. A 42. Űrlap kitöltésére vonatkozó útmutatáson kívüli, egyéb sajátosságok kezelésére kitételt a körirat nem tartalmaz.

1. A beszámolóhoz kialakított számviteli rend

Az alapkezelő által meghatározott szabályozási koncepció és irányelv alapján biztosított az MPA egységes számviteli szabályozása.

Az FMM alapkezeléssel felhatalmazott szervezeti egységének vezetője jóváhagyta az alapkezelő által készített számviteli politikát. A munkaügyi központokat felügyelő miniszter 1999-ben írta elő az az MPA kezelésének, működtetésének sajátosságait, s ennek alapján megteremtette az MPA szabályozási, pénzügyi, számviteli, beszámolási rendszerének kereteit. Részletesen megfogalmazta az Alapkezelő kiemelt feladatait, a munkaügyi központok sajátos jogosultságait s a teljesítendő adatszolgáltatást. Rögzítette: a munkaügyi központok a számviteli politikát, a szabályzatokat saját hatáskörben készítik el, ezek aktualizálásáról maguk gondoskodnak, és hogy e szabályzatok módosítására vonatkozó, Alapkezelő által kiadott irányelvek és körlevelek kötelezően beépítendők.

Fentiek alapján az MPA számviteli rendszere a következőket jelenti: egyrészt az országos MPA számviteli rendszere: az országos számviteli politikát és számlarendet jelenti, ezt egészítik ki az Alapkezelő által kiadott, munkaügyi központok által kötelezően alkalmazandó számviteli előírások, másrészt a központi MPA számviteli rendje.

A munkaügyi központok egységek rendelkeznek számviteli politikával, számlarenddel, leltározási és leltárkészítési szabályzattal, pénzkezelési szabályzattal. A munkaügyi központok egységek sajátos jogosultsággal rendelkeznek, melynek lényege, hogy az MPA-val kapcsolatos, hatáskörükbe utalt, hatósági, szakmai feladataikat önálló költségvetési szervként látják el, de nem rendelkeznek az Az MPA előirányzatai felett, csupán átengedett keretekkel gazdálkodnak. Emiatt nem kötelezettek a jogszabályi előírások szerinti előirányzat-nyilvántartás vezetésére, ugyanakkor kötelesek a rendelkezésükre bocsátott keretek alakulásáról analitikus nyilvántartást vezetni. A munkaügyi központok-k analitikus nyilvántartási rendszere széttagolt, a számviteli rend egységes szabályozásán kívül a nyilvántartási rendszerek tekintetében nincs egységes gyakorlat. Ennek egységesítésén fáradozik a FH. Nincs elektronikus, vagy adathordozói átvitel, a különböző nyilvántartási rendszerek között. Az Az MPA beszámolási rendszere egyrészt a munkaügyi központok adatszolgáltatásain, másrészt az Az MPA számviteli politikában kiemelt "sajátos" főkönyvi könyvelésének adatain alapul. Valamennyi munkaügyi központok állományi, kiadási és bevételi főkönyvi számlájának éves forgalma főkönyvi számlánként összesítésre kerül. A főkönyvi számlák egyenlegei (a vonatkozó főkönyvi számlák mögött meghúzódó gazdasági eseményeket egyként szimulálva) lekönyvelésre kerülnek az Az MPA számlarendjében rögzített módon. A bruttó elszámolás elve ily módon sajátosan, az az MPA-nál nem, csak a munkaügyi központoknál értelmezhető.

A területi szinten összeállított számviteli politikák ellenőrzésére bekértük három véletlenszerűen kiválasztott megye (Főváros, Veszprém és Somogy) MK-jának számviteli politikáját, pénzkezelési szabályzatát. Ezek az irányelveknek megfelelnek, helyszíni sajátosságait könyvvizsgálók vizsgálták. (A leltározás az Alapkezelő által kifejlesztett programmal és útmutatással, egységesen bonyolódott.)

A 249/2000. (XII. 24 ) Korm.r 49. § (1) bekezdésnek való megfelelés vizsgálatához az Alapkezelőtől bekértük a 481-484 számlák költségvetési elszámolásokat érintő függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek analitikáját. A rendeletnek megfelelő teljes körű analitikus nyilvántartás nem áll az Alapkezelőnél rendelkezésre. A számviteli politikában megfogalmazottak szerint, a főkönyvi számlák egyenlegei a vonatkozó főkönyvi számlák mögött meghúzódó gazdasági eseményeket egyként szimulálják. A megtett intézkedést és gazdasági eseményt is tartalmazó analitika csak a központi MPA-ra vonatkozóan került átadásra, tételes, minden gazdasági eseményt tartalmazó analitika a munkaügyi központoknál áll rendelkezésre.

A vezetői információs rendszert szolgáló pénzforgalmi jelentéshez havonta, minden hó 20-ig az Alapkezelő bekéri a munkaügyi központok-któl adathordozón a főkönyvi állományt, és a hó végi időpontra vonatkozó papíros alapú főkönyvi kivonatot. Ennek összevetése egy saját fejlesztésű, kiegészítő programmal készített "Ellenőrző és összesítő kimutatás a főkönyvi adat feldolgozott adatairól" elnevezésű főkönyvi számlaszámonként összesítő egyenlegeket tartalmazó lista alapján történik. A saját fejlesztésű program ún. kontroll listát is készít, amely a pénzforgalmi adatokat egyezteti. A programhoz készített felhasználói útmutó szerint: "előfordulhat az az eset, hogy számlaosztályon belül az egyes főkönyvi számokon eltérés mutatkozik a két rendszer között. Ilyenkor teljes körű ellenőrzést a lista és a főkönyvi kivonat teljes egyeztetésével kell elvégezni." A tételes egyeztetést az Alapkezelő bemutatott nyilvántartásai alapján elvégezte. A havi egyeztetések nem tudják kiszűrni a visszamenőleges időszakra történő könyvelést (a program nem naplózza a beavatkozásokat), így a havi ellenőrzéseken kívül a féléves/éves beszámolóhoz a főkönyvi egyenlegeket külön ellenőrzi, az összesítő adatokat az Alapkezelő könyvelőrendszerében manuálisan rögzíti.

Az egységes integrált, számítógépes nyilvántartási rendszer hiánya a területi és központi MPA adminisztrációs leterheltségét okozza, bizonyos adatok a rendszerből csak számítástechnikai beavatkozással nyerhetők ki, emiatt bizonyos számviteli elvek csak sajátosan érvényesülnek.

1. Az Alapkezelő eljárása a beszámoló előkészítésénél.

Az Alapkezelő részletesen meghatározta az MPA területi egységek zárlati teendőit, illetve az Alapkezelő részére teljesítendő adatszolgáltatás ütemezését. Az I. szakaszban az Alapkezelő előírta valamennyi pénzforgalom lekönyvelését, a KTK-t érintő helyesbítések, átvezetések elvégzését, valamint a maradvány alakulásával kapcsolatos adatszolgáltatást. A II. szakaszra vonatkozóan meghatározta a leltározási, minősítési munkákat. A III. szakaszban a munkaügyi központok adatszolgáltatását írta elő, meghatározta a zárlat előtti feladatokat, a kötelezettségvállalások nyilvántartását, az űrlapok kitöltését. A IV. szakaszban március végéig megtörtént a munkaügyi központok könyvvizsgálatának lezárása.

A fenti munka alapján kincstári eltérés nem volt, a munkaügyi központok határidőre végrehajtották a nyilvántartások helyesbítését és a leltározást. A dokumentumok alapján az Alapkezelő elvégezte a munkaügyi központok adatainak összesítését, összeállította az Alapra vonatkozó beszámolót. Az MPA beszámolója a jogszabályban meghatározott időpontra, április 30-ára elkészült.

1. Az Alap költségvetési beszámolójának könyvvizsgálata

Az Alap beszámolója "hitelesítő könyvvizsgálati záradék"-ot kapott. A zárszámadás szempontjából figyelemre méltó megállapítások:

1. Intézkedésként a követelés fejében átvett készletek rendezésének érdekében KVI felé való sürgetése. A mérlegben kimutatott 1.800 E Ft követelés fejében átvett készlet analitikus nyilvántartással, leltárral és főkönyvi kivonattal alátámasztott. A KVI-val való rendezés, az ingatlanok átvétele és esetleges eladása, a levelezés állapotában van.
2. A követelésállomány rendezése további egyeztetést és jogszabály módosítást igényel. Az APEH-nek a munkaadói járulék bevallásáról és befizetésének teljesítéséről negyedévenként kell tájékoztatnia az FMM-et. A 249/2000.(XII. 24) Korm. rendelet 9. számú melléklete szerint az APEH-nek a feladatkörébe tartozó adó-és adójellegű követelésekről elkülönített nyilvántartást kell vezetnie és adatot kell szolgáltatnia. Az adót és az MPA-t érintő tartozást a központi költségvetés beszámolójában, míg a TB alapokkal szembeni tartozást az alapkezelők beszámolójában mutatják ki.

A Kvtv. 2001. évi végrehajtásával kapcsolatos ÁSz jelentés megállapította, hogy az APEH kimutatása szerint az Alapot érintő tartozások állománya számszerűsíthető, a valódiság számviteli alapelve megkívánná, hogy az, az Alap mérlegében szerepeljen. A hátralék mértéke az APEH nyilvántartása szerint 2002. december 31-én 13,3 Mrd Ft. A PM 2002. év végén a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításával kívánta az Alap eljárásrendjét szabályozni. Az FMM tiltakozása miatt ezt később kívánja megtenni.

Az ÁSZ megállapítását továbbra is fenntartja.

A munkaügyi központok figyelmét a szabályszerűségi ellenőrzések elvégzésének és a követelések minősítésének időbeli elvégzésére fel kell hívni. Az idei értékelési eljárások nagyobb erőfeszítést kívántak a zárlati munkák idején mind az Alapkezelő, mind pedig a területi egységek részéről, amelyet a követelésállomány nagy tételszáma okozott.

1. A bevételek és kiadások előirányzati és teljesítési adatainak ellenőrzése

Az Alapkezelő 23 munkaügyi központok pénzeszközei felhasználásának folyamatos ellenőrzését látja el a jogszabályok, illetve az Alapkezelő által előírt beszámolási rendszer segítségével.

A munkaügyi központok önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek, sajátos jogosultsággal, mely alapján az MPA-val kapcsolatos hatósági és szakmai feladatokat önálló költségvetési szervként látják el. Nem rendelkeznek az MPA előirányzatai felett, csupán a rendelkezésükre bocsátott keret analitikus nyilvántartását végzik. Az előirányzatok vezetését az Alapkezelő végzi. A területi egységek év közben mérlegjelentést, féléves/éves beszámolót készítenek a jogszabálynak megfelelően, az Alapkezelő által előírt tartalommal és formában, melyeket az Alapkezelő felülvizsgál, javíttat, ellenőriz, összesít. Megállapítható, hogy a 249/2000. (XII. 24) Korm. rendelet 47. § (1) bekezdésében foglaltak is sajátosan érvényesülnek. A rendelet értelmében a könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket, ezek eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően kell, hogy bemutassa. A fenti elv szerint a munkaügyi központoknál vezetett nyilvántartásokból kinyert összesítő, a főkönyvi számlák egyenlegei a vonatkozó főkönyvi számlák mögött meghúzódó gazdasági eseményeket egyként szimulálva, nem teljes tranzakció mélységéig kimutathatóan kerülnek az MPA rendszerébe. Az MPA az éves beszámolóhoz a munkaügyi központok főkönyvi egyenlegeit ellenőrzi, az összesítő adatokat az Alapkezelő könyvelőrendszerében manuálisan rögzíti s ebből készít beszámolót. A beszámolóhoz szükséges adatok megbízhatóságát, egyezőségét az MPA kezelőjének rendkívül élőmunka igényes, alaposnak minősíthető ellenőrzése és a könyvvizsgálatok biztosítják.

A MAT döntése értelmében áthúzódó kötelezettségvállalásra a tárgyévi decentralizált keret 40%-áig van lehetősége a munkaügyi központok. 2002. végén 155 M Ft a rövid lejáratú kötelezettségként részben teljesített, elfogadott, de 2002. végéig nem folyósított támogatások miatti kötelezettség. Ezen felül a "0"-ás számlaosztályban kimutatott áthúzódó kötelezettségvállalás 15,3 Mrd Ft. Ennek jogosságát az MPA-nál a feladat folyamatos teljesítésének elve követeli meg.

Az MPA éven túli kötelezettségvállalásainak rendjét az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24) Korm. rendelet, illetve az Ámr. külön nem szabályozza.
A jövőre nézve az EU-s pénzeszközök felhasználásának feltétele lehet a több évre áthúzódó kötelezettségvállalások lekezelésének lehetősége.

1. Az MPA pénzügyi helyzetének vizsgálata
2. Az Alap likviditási helyzete

Az MPA év végi egyenlegét a Kvtv. 63. § (2) bekezdése határozza meg, ezt azonban szükségszerűen felpuhítják a törvényben megfogalmazott kivételek (a túlléphető előirányzatok), melyek teljesítését az Alap részére tv. írja elő. Az Áht. 40. § szerint, ha ezen előirányzatok a tervezett egyenleg megvalósulását veszélyeztetik, a Kormány köteles a tervezett költségvetési egyenleg biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Fentiek mellett, az MPA folyamatos finanszírozásával kapcsolatos törvényi előírás, hogy az Alap a bevételek és kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén igénybe veheti az előző évi maradványt, illetve szükség szerint a KESZ-t is (Kvtv. 32. §).

A 2002. évi költségvetés az MPA egyenlegét -8 Mrd Ft-ban határozta meg, ami egyben az év elején az Alap rendelkezésére álló előirányzat-maradvány (15,2 Mrd Ft) felhasználását jelenti. A 2002. évi tényleges hiány (-4,5 Mrd Ft) alapján év végére az előirányzat-maradvány a vártnál kisebb mértékben, 10,7 Mrd Ft-ra mérséklődött. Az egyenleg év végi szintjét befolyásolta az év végén beáramló többletbevétel közalapítványokba, fejlesztési intézetbe történt átutalása.

A hó végi kumulált GFS egyenlegek alapján állíthatjuk, hogy az Alap 2002-ben, globálisan, likviditási gondokkal nem küzdött. A 2002. évi költségvetésben meghatározott (-8 Mrd Ft) hiányt is figyelembe véve, az Alap egyre közelebb került az előirányzat-maradvány teljes összegének felhasználásához, ezért a likviditásmenedzselés kiemelt feladattá vált. Likviditási probléma az éves költségvetés elfogadását követően merült fel: a MAT 79/2001. (XII. 5.) és 4/2002. (I. 9.) sz. határozatában döntött a minimálbér-emelés miatti többletköltség ellentételezésére az alacsony átlagkeresetű, magas élőmunka igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatásáról (15 Mrd Ft). Ennek kifizetése az FA központi keretébe átcsoportosított pénzeszközök terhére történt , pályázati rendszerben. Ilyen összegű, egyszerre teljesítendő kifizetési kötelezettség a likviditás felborulását jelezte. Az MPA bevételei meghatározó elemeinek beszedésében, utalásában, felhasználásában részt vevő szervezetek (APEH-MÁK-ÁHH-GM) között létrejött megállapodás értelmében 2002. VI. 1-jétől az APEH bevezette a napi utalást. Emellett, ettől kezdve az APEH-hez befizetett szakképzési hozzájárulás is az MPA Kincstárnál vezetett számlájára került, ehhez az OM jóváhagyását nem sikerült megszerezni. Ezen kívül, az Alap likviditásának biztosítása érdekében folyamatossá vált a munkaügyi központoknál lévő maradványok figyelemmel kísérése, minimális szinten tartása, megtörtént a kifizetések heti igénylésen alapuló ütemezésének bevezetése. A maradványok figyelemmel kísérése az ÁHH rendkívüli adatszolgáltatásán alapult.

1. Az MPA bevételi és kiadási előirányzatainak teljesülése

A költségvetési törvény az MPA 2002. évi bevételi előirányzatát 193,3 Mrd Ft-ban, kiadási előirányzatát 185,3Mrd Ft-ban határozta meg, 8 Mrd Ft-os GFS hiány mellett. Az év folyamán elért többletbevétel alapján az Alap bevételi és kiadási előirányzatát 15,871 M Ft-tal emelték, változatlan GFS hiány mellett.

Millió Ft-ban

	Megnevezés	Módosítás
Bevételek:	Munkaadói járulék	+5803
	Munkavállalói járulék	+2580
	Szakképzési hozzájárulás	+6113
	Egyéb bevételek	+1375
Kiadások:	Foglalkoztatási és képzési kiadások	+5350
	Szakképzési célú kifizetések	+6510
	Munkaerőpiaci szervezetnek átadott pe	+3861
	Munkaerőpiaci szerv fejl.pr	+ 150

Az előirányzatok módosításával év végén az MPA bevételi előirányzata
201,2 Mrd Ft-ra, kiadási előirányzata 209,2 Mrd Ft-ra emelkedett. A 2002. évi tényleges teljesítés a vártnál kedvezőbb. A bevétel 216,6 Mrd Ft-os, a kiadás 221,1 Mrd Ft-os szinten teljesült, ami az eredeti előirányzathoz képest bevételi oldalon 15,45 Mrd, kiadási oldalon 11,95 Mrd Ft-tal magasabb. A bevételeknek a kiadásoknál nagyobb mértékű túlteljesülése miatt, az év végi GFS hiány 4,5 Mrd Ft, az MPA költségvetési maradványa 10,6 Mrd Ft-ra mérséklődött.

1. Az MPA javára beszedett járulékok szabályszerű átutalása

Az 1991. évi IV. törvény (Flt) 42. § (5) bekezdése előírja, hogy az állami adóhatóság a munkaadók által befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot, a rehabilitációs hozzájárulást az MPA javára folyamatosan utalja. Az APEH a járulékok bevallásáról és befizetésének teljesítéséről negyedévenként, az ellenőrzések tapasztalatairól félévenként tájékoztatja a FMM-et. A szakképzési hozzájárulást az APEH megállapodás alapján utalja az MPA központi számlájára.

Jogszabály nem szabályozza, hogy az APEH által vezetett számlákra befolyt bevételeket az APEH-nek pontosan milyen időpontban kell átutalnia az MPA részére. Az APEH-GM-MÁK-ÁHH által (2002. V. 27.) kötött megállapodást. Június 1-től az utalás naponta történik és az APEH a számlák napi egyenlegét utalja. Az APEH továbbra sem tudja kimutatni, hogy a Magyar Követelés Kezelő Rt-nek engedményezett felszámolás alatti tartozásokból befolyt bevételből az MPA-nak mekkora összeget utalt. A felszámolás során a hitelezők kielégítése alig 1% körüli, az APEH szerint a rendkívül csekély bevételek kimutatása nem áll arányban az informatikai rendszeren végrehajtandó módosítással.

A törvényi előírások szerint a késedelmi pótlék és mulasztási bírság összegéből az MPA nem részesül.

1. Az MPA 2002. évi működése
2. Az Flt.-ben meghatározott éves foglalkoztatáspolitikai irányelvek

A foglalkoztatási törvény alapján (Flt. 8.§ (2) bekezdése) a Kormány naptári évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről. A jogszabálynak megfelelő foglalkoztatáspolitikai irányelv utoljára 2000-ben született, a 1040/2000. (V. 31.) Korm. határozat formájában.

2001. és 2002-re vonatkozó foglalkoztatáspolitikai irányelv nem készült. Ennek következtében a MAT sem láthatta el törvényben meghatározott, a három éves stratégiai program elfogadására vonatkozó feladatát (Flt 39/A. §).

2002-ben kormányzati szinten két foglalkoztatáspolitikával is foglalkozó dokumentum készült: a Kormány programja "Magyarország 2002-2006" címmel, valamint "Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja".

A Kormány programjának foglalkoztatáspolitikai fejezete olyan konkrét teendőket tartalmaz, mint: a munkaadókkal és munkavállalókkal való megállapodás a törvényes munkaidő csökkentéséről, az atipikus munkavégzési formák erősítése, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportokat célzó programok elősegítése, a közszolgálati törvények felülvizsgálata.

A Középtávú gazdaságpolitikai program foglalkoztatáspolitikai fejezete - az Európai Unió 2010-re kitűzött céljával, a 70%-os foglalkoztatási szint elérésével összhangban - a foglalkoztatási ráta általános emelését jelölte meg fő célként. Ennek megvalósítását szolgálja: az inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, béroldalról érdekeltség kialakítása a munkavállalásban, a foglalkoztatási szint további emelése (beruházási támogatás és adókedvezmény, a bérekre rakódó adó és járulékterhek csökkentése), a regionális munkaerőpiaci egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása, a hátrányos helyzetű munkanélküliek számára új programok bevezetése, az atipikus foglalkoztatási formák előtérbe helyezése, élethosszig tanulás támogatása.

2003-tól változott a Kormány foglalkoztatáspolitikai irányelvekkel kapcsolatos feladata. Az Uniós csatlakozásra készülve a foglalkoztatáspolitika kialakításánál figyelembe kell venni az EU foglalkoztatási stratégiáját, ahhoz igazodó Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervet kell készíteni. A végrehajtás előkészítéseként a kormány elkészítette "A magyar foglalkoztatáspolitika középtávú prioritásainak közös értékelése" című dokumentumot.

1. Az MPA alaprészek közötti átcsoportosítás

Az Flt. alapján a Munkaerőpiaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik. E jogát - az egyes alaprészek közötti átcsoportosítás tekintetében -, a MAT-tal megosztva gyakorolja (Flt. 39/A).2002. év során hat alkalommal történt előirányzatok közötti átcsoportosítás miniszteri, illetve MAT hatáskörben (egy esetben, az FA-nál előirányzaton belül). Az Alapkezelő az átcsoportosításokról jogcímenkénti nyilvántartást vezet. Az év során végrehajtott, 9157,6 M Ft-ot kitevő átcsoportosítások négy jogcímet érintettek: "Munkanélküli ellátások", "Alapkezelőnek átadott pénzeszközök", FA, valamint "Munkaerőpiaci szervezet működése, fejlesztése". Az átcsoportosítások célja e két utóbbi előirányzat részére a Kvtv.-ben meghatározotton felüli többletforrás biztosítása volt (5310 M Ft, illetve 3847,6 M Ft), ezt az FA-nál az előző évitől elmaradó decentralizált forrás kiegészítésére, utóbbinál az FH és a MK-k dolgozók illetményének rendezésére használták fel.

Az Alapkezelő a szükséges forrást a "Munkanélküli ellátások" Kvtv. alapján előirányzat módosítás nélkül túlléphető előirányzatáról, átcsoportosítással biztosította (9069 M Ft összegben), melyet az év során keletkezett többletbevételekből visszapótolt. Az előirányzat módosítást az Alapkezelő "technikai" jellegűnek minősítette.

Az Alapkezelő által végrehajtott átcsoportosítást jogszabály kifejezetten nem tiltja, de szellemében nem felel meg az Áht. és az Flt. előírásainak. Az Áht (40. §) egyértelműen kimondja, hogy a Kvtv.-ben meghatározott jogcímeknél az előirányzat teljesülése jogszabályon alapul. Ilyen a munkanélküli ellátások előirányzata is, melynek kiadásait az Flt (25. §) határozza meg. Az Áht. (55. §) alapján az OGY által meghatározott kiadási előirányzatok akkor módosíthatóak, ha a bevételi előirányzatok túlteljesülése erre fedezetet biztosít. Az I. félévben végrehajtott átcsoportosítás e követelménynek nem felel meg, forrása nem a bevételi előirányzatok túlteljesülése.

1. A 2002-ben keletkezett többletbevételek felhasználása

A Munkaerőpiaci Alap 2002. évi összkiadása 221 151 M Ft, ami 27 821 M Ft-tal haladja meg az eredeti előirányzatot. Ez a többletbevételen alapuló kiadási előirányzat emeléssel (15 870,8 M Ft), illetve a szolidaritási alaprész előirányzat módosítás nélkül túlléphető jogcímeinek túlteljesülésével magyarázható.

A 2002. év során négy alkalommal történt - az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel alapján - kiadási előirányzat emelés. A szakképzési célú kifizetéseknél miniszteri hatáskörben végrehajtott módosítás alapján az FKA 6510 M Ft többletforráshoz jutott, melynek alapja a szakképzési hozzájárulás (6113 M Ft) és az egyéb bevételi jogcím (397 M Ft) többlete. Az egyéb bevételi többlet terhére, MAT döntés alapján, 292 M Ft-tal növekedett az OMSz-nek átadott pénzeszköz. Miniszteri döntés alapján, a többlet-bevételek terhére, év végén történt meg a "Munkanélküli ellátások" jogcímről átcsoportosított pénzeszközök visszapótlása (9069 M Ft).

A többletbevételen alapuló előirányzat módosítások rendben dokumentáltak, az átcsoportosítások jogszabálynak megfelelően (Flt. 39/B. §), MAT, illetve miniszteri döntés alapján) történtek.

1. Az "aktív" és "passzív" eszközök 2002. évi alkalmazása

2002-ben, a munkanélküliség terén, a megelőző években tapasztalt tendencia folytatódott. Mérséklődött a regisztrált munkanélküli nyilvántartásban szereplők száma, havi átlagban 344 700 fő. Folytatódott a munkanélküli állomány ellátási formák szerinti átrendeződése Az Szt. tv. módosítása következtében a jövedelempótló támogatásban részesülők 2000. évi 122,4 ezer fős átlag létszáma 2002-re 9,1 ezer főre csökkent. Ennek ellenpontjaként a 2000-ben még 37,75 ezer fős aktív korú rendszeres szociális segélyezetti létszám két év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Fenti folyamatokkal egy időben, a szigorítások hatására, tovább mérséklődött a munkanélküli járadékban részesülők száma (2001-hez képest 3,6%-kal, átlagos számuk 115 ezer fő).

A foglalkoztatottak száma az előző évhez képest stagnált, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó valamennyi mutató változatlan. 2002-ben a 4089 ezer fős gazdaságilag aktív népességgel szemben 2761 ezer fős gazdaságilag inaktív népesség állt. Nemzetközi összehasonlításban, az EU tagállamokhoz, illetve a csatlakozó országokhoz viszonyítva, a népesség gazdasági aktivitását tekintve hazánk az utolsók között áll.

A munkanélküliek munkába helyezését hivatott elősegíteni az Flt. (8. § (5) bekezdés b) pont), amely előírja a munkaadók számára az ÁFSz munkájának támogatását, hogy munkaerőigényükről és annak megszűnéséről a munkaügyi kirendeltségéket folyamatosan tájékoztassák. Az érdekeltség hiánya miatt a munkaadók ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

A Kormány által megfogalmazott "Segély helyett munkát" elv érvényesülése az Munkaerőpiaci Alap költségvetésén keresztül, az aktív és passzív eszközök arányának változása alapján mutatható be.

Az OECD módszertant alapul véve, az összes aktív és passzív eszközt figyelembe vettük. Az FA és az RA kiadásain felül az aktív eszközök közé soroltuk a közcélú munkavégzésre átadott pénzeszközöket és igazgatási költségeket, s a munkaerőpiaci szervezet működésével összefüggő kiadásokat. Passzív eszköznek a járadékkal és előnyugdíjjal összefüggő kiadásokat, és az aktív korúak szociális segélyezésére átadott eszközöket tekintettük. Ennek alapján, az MPA-t terhelő összes aktív, passzív és szociális jellegű kiadáshoz mérve, az aktív eszközökre fordított kifizetések aránya 2002-ben elérte az 50%-ot. Az emelkedés elsősorban a különböző támogatott foglalkoztatási formák kifizetéseinek növekedésére vezethető vissza. A passzív ellátások feltételrendszerének szigorítása jelentős hatással volt a passzív eszközök kiadásaira (mérsékelten növekedtek a járadékkal kapcsolatos kifizetések). Másik oldalról, az aktív korúak szociális ellátásával összefüggésben, folyamatosan emelkedtek a kiadások. Összességében a kifizetések a megelőző esztendőhöz hasonló mértékben (15-16%-kal) növekedtek. Végeredményben, abszolút értékben az aktív eszközökre fordított kiadások nagyobb mértékben emelkedtek, mint a passzív eszközöké.

Az aktív és passzív eszközök aránya - 2000-2002. év -

Megnevezés	2000.	2001.	2002.
Foglalkoztatást elősegítő alaprészek együtt	36 988	53 676	67 064
Szervezet működése együtt	14 036	16 732	19 585
Aktív eszközök együtt	51 024	70 408	86 649
Járadék és előnyugdíj	61 727	56 571	63 222
OECD aktív eszközök aránya	45,25%	55,45%	57,82%
OECD passzív eszközök aránya	54,75%	44,55%	42,18%
Alapot terhelő jövedelempótló támogatás	18 909	8 526	1 390
BM-nek szociális segélyre átadott	1 827	17 279	21 546
Együtt	20 736	25 805	22 936
MPA-t terhelő összes aktív, passzív és szociális jellegű kiadás	133 487	152 784	172 807
Aktív eszközök aránya	38,22%	46,08%	50,14%
Passzív eszközök aránya	61,78%	53,92%	49,86%

Fentiek mellett is, 2002-ben az aktív eszközök nem nyújtottak megfelelő alapot a foglalkoztatási helyzet jelentős befolyásolására. Ez az FA keretből aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben részesülők létszámának mérséklődésében is megmutatkozott (276 ezer fő, 2001-ben 279 ezer fő).

2002-ben a passzív eszközökre fordított kiadás 86 158 M Ft-ot tett ki, ennek közel ľ-e a Szolidaritási Alaprész kiadása. Az SZA kifizetései a tervezetthez képest közel Ľ-del túlteljesültek, ami három okra vezethető vissza. A munkanélküli járadék átlagos havi összege közel 19%-kal meghaladta a tervezettet (tény: 33,3 E Ft/hó), ami a minimálbér emelésével hozható összefüggésbe. A járadékosok átlagos havi létszáma a tervezett mértéknél 7,7%-kal magasabb. A tervezés időszakában megadott makro-mutatók alapján az Alapkezelő a TB kiadásoknál alacsonyabb járulékkulccsal számolt.

A Kvtv. (61. §) alapján, a kiemelten elmaradott kistérségek felzárkóztatására, az MPA FA pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból támogatási keretet kell elkülöníteni. Ennek összegét a tv. a 2000. évi támogatási keret alapján állapítja meg, évi 10%-kal megemelt mértékben. 2002-ben a jogszabályban meghatározott keret elkülönítése megtörtént (355 982 M Ft). A MAT 86/2001. (XII. 5.) sz. határozatában rendelkezett a Kvtv.-nek megfelelő, megyék közötti felosztásról. Az érintett öt megye a felhasználásról az éves beszámolóban tett jelentést, a támogatást közhasznú foglalkoztatásra fordították.

1. Az MPA-ból alapkezelésre átadott pénzeszközök

A Kvtv.-ben a Munkaerőpiaci szervezet működése és fejlesztése jogcímen 13 325,6 M Ft előirányzat szerepel. Az évközi előirányzat módosítás (3847,6 M Ft) teremtett forrást a FH-nál és a MK-knál szükségessé vált illetmény-rendezésre. A fejlesztési előirányzat 150 M Ft-tal emelkedett. Az Alapkezelő a pénzeszközátadás jogcímeit és összegét a FMM-mel egyeztette.

E jogcímeken felül, az FA és az RA terhére további működési célú kifizetések történtek, melyek az egyes alaprészek konkrét programjaihoz kapcsolódva merültek fel (FA-nál 473,3 M, RA-nál 95,3 M Ft). Az MPA működési célú kiadása tartalmazza még az Alapkezelő működését és fejlesztését szolgáló pénzeszközöket (együtt 249,5 M Ft), melynek eredeti előirányzatát a munkaerőpiaci intézményrendszer változásával összefüggésben csökkentették (88,5 M Ft-tal). A felügyeleti változást követve, az Alapkezelő a pénzátadást az első kilenc hónapban a GM felé, októbertől a FMM felé teljesítette.

Az Alapkezelő az éves költségvetésben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet működésére előirányzott összeget (372,5 M Ft) átutalta.

1. A központi költségvetésnek teljesített befizetések

A Munkaerőpiaci Alap által teljesítendő központi költségvetési befizetési kötelezettség összegét a mindenkori költségvetési törvények határozzák meg (a 2002. évi kötelezettséget a 2000. évi CXXIII. tv. 63. § (4)). A kötelezettség összege az elmúlt két év alatt kiugró módon megemelkedett: míg az Alap összes költségvetési kiadása 20%-kal, a pénzeszközátadás 184%-kal növekedett. Ez azt jelzi, hogy jelentősen beszűkült az Alap mozgástere. Az MPA a befizetési kötelezettségnek a jogszabálynak megfelelő módon és határidőben tett eleget (havi 1/12 részletekben).

A MPA költségvetési befizetései a megváltozott munkaképességűek támogatásával és a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő kiadás finanszírozását szolgálják.

* A tényadatok az előirányzatokkal megegyeznek. (A Kvtv. módosítására az MPA-t érintően nem került sor)

Az Flt. 39. § (2) bekezdés e) pontja szerint a Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével ((c) pont) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése. A c) pont az 1995. évi módosítással került az Flt.-be. A valóságban az Alap a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítését szolgáló forrásait - a költségvetési törvénynek megfelelően, 1997 óta - a központi költségvetés részére átutalja. Addig ennek a célnak az eszközeit és kiadásait a rehabilitációs hozzájárulás alárendelték. Az Flt. 39. § (2) e) és a Kvtv. közötti összhang az Flt. 2001. évi módosításával jött létre (az Flt. 39. § (6) bek. kiegészíti a tv.39. § (2) e) pontját s előírja az MPA központi költségvetési befizetési kötelezettségét).

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítését szolgáló támogatási rendszer működését a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet szabályozza. Az MPA által a központi költségvetésbe befizetett összeg nemzetgazdasági számlára kerül, és a Kvtv. PM, 14 cím, 1 alcím, Normatív támogatások "Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása" előirányzat terhére igényelhető támogatás forrását képezi. Az előirányzat forrása alapvetően az MPA befizetése (2000-2001-ben a dotáció ľ-e, 2002-ben ˝-e), a szükséges többlet-forrást a központi költségvetés biztosítja.

A 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet normatív módon, az adóhatóságon keresztül költségvetési támogatás igénylésére biztosít lehetőséget a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató gazdálkodók számára.

A dotáció kiáramlása dinamikus, a potenciális munkavállaló réteget figyelembe véve, ennek további növekedése várható.

Megváltozott munkaképességű dolgozók támogatása

Év	Támogatásban részesülők		Támogatás összege (Mrd Ft)			Célszervez. tám./össz.tám.
	össz.szerv.	Célszervez	MPA kiad. előir.	Felhasználás	Célszervezet	%
2000	n.a.	61	13 000	16 908	14 878	88
2001	470*	71	18 000	24 727	21 142	86
2002	470*	82	19 000	37 839	34 057	90
2003			16 900

*nagyságrendileg számított adat

Az MPA a részét képező Rehabilitációs Alaprészt az Flt. szabályozása szerint a foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok, foglalkozási rehabilitációt elősegítő közalapítványok támogatására, valamint az alaprész kezelésével, működtetésével kapcsolatos limitált mértékű kiadásokra használhatja fel. 2002-ben az alaprész bevételei 2,8 Mrd Ft-ot tettek ki. A Munkaerőpiaci Alap foglalkozási rehabilitációt célzó, az MK-on keresztül történő kifizetései, a rehabilitációs hozzájárulásból valósulnak meg. A központi költségvetési befizetések fedezetét a munkaadói és munkavállalói járulékok jelentik.

Nincs egyértelmű szabályozás a foglalkoztatási rehabilitáció fogalmának, eszközrendszerének és határvonalainak átfogó meghatározására. A központi költségvetés szintjén sincs logikai kapcsolat a rehabilitációs célú befizetések és kiadások között. Tény, hogy az MPA ilyen célú bevételei csak 2,8 Mrd Ft-ot, miközben kiadásai ennek több mint hatszorosát teszik ki. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására az MPA által befizetett összeg a tényleges kiadásoknak 2001-ben 73%-a, 2002-ben 50%-a volt.

A 2002. évi költségvetés alapján, az előző évhez képest tovább növekedett a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő MPA pénzeszköz átadás összege (37 426 M Ft). Egyre kevésbé valósul meg az MPA foglalkoztatási törvényben (Flt. 39. §) megfogalmazott célja, a foglalkoztatáshoz, munkanélküliséghez, képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök egységes kezelése. Az MPA részéről a pénzeszközátadás a költségvetési törvénynek megfelelően, havi 1/12-es részletekben történik.

Az átadott források tényleges felhasználása a Kvtv.-nek megfelelően a BM fejezetnél történik. A munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési pénzeszközök előirányzata az éves költségvetési törvény 8. sz. mellékletében felsorolt normatív, kötött felhasználású támogatások között, a II./1 Egyes jövedelempótló ellátások kiegészítése, a II./2 Az önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint a 3. sz. melléklet 9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások között található (utóbbinál a rendszeres szociális segély nevesítve, de a forrás elkülönítése nélkül).

A 2000-ben bevezetett foglalkoztatási forma célja többek között a munkanélküli ellátórendszer passzív eszközeinek szigorításával előállt helyzet kezelése, a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése, visszailleszkedésének, szociális támogatásra való jogosultságának elősegítése.

A szociális törvény egy passzív eszközt (aktív korúak rendszeres szociális segélyezése) egy aktív foglalkoztatási eszköz (közcélú foglalkoztatás) alkalmazásához köti. A munkanélküli járadékot kimerítő, illetve a jövedelempótló rendszerből kikerülő munkanélküliek (a legrászorultabbak) közül azok részesülhetnek rendszeres szociális segélyben, akik elfogadják az önkormányzat által felajánlott foglalkoztatási lehetőséget, illetve eleget tesznek az önkormányzattal, illetve a MK-kal való együttműködés követelményének.

A közcélú foglalkoztatás támogatása kötött felhasználású normatív állami támogatás formájában történik, összege a település lakosságszáma alapján differenciált, éves szinten 2002-ben min. 550 E Ft. A támogatás Kvtv.-ben meghatározott összege 2002-ben 3490 Ft/nap, minden kifizetéssel terhelt napra járó fix összeg. Folyósítási és elszámolási rendjét a 30/1993. (II. 17.) Korm rendelet tartalmazza.

A bevezetés évében rendelkezésre álló 3773 M Ft-os keret 2002-ig dinamikusan emelkedett (10 488 M Ft, majd 14 566 M Ft). A forrásbővüléssel a felhasználás üteme nem tartott lépést (31%, 56%, 64%), annak ellenére, hogy e támogatási forma a közcélú foglalkoztatáshoz kötődő összes költséget fedezi.

2000-2002 között a közcélú foglalkoztatással érintett létszám megsokszorozódott, a havi átlagos létszám 456 főről 12 573 főre nőtt. Az összlétszám 1/3-a részmunkaidős foglalkoztatott. A közcélú támogatás lehetőségével 2002-ben 2465 önkormányzat élt. A megyék felhasználási mutatói a gazdasági fejlettséget, illetve a foglalkoztatási helyzetet tükrözik.

A közcélú foglalkoztatásra felhasznált források, és a létszám dinamikusan nőtt, valójában a közhasznú és a közmunkához hasonlóan ez a forma is csak rövidtávú megoldást ad a helyi szociális és foglalkoztatási problémákra, nem alkalmas a munkanélküliek munka világába való visszavezetésére. Ugyanakkor, a közcélú foglalkoztatás, bevezetésekor segítette, hogy a passzív ellátások köréből tömegesen kikerülők egy része segély helyett munkát vállaljon. A passzív ellátásokkal szemben jól érzékelhető a munkajövedelem vonzereje.

Az MPA által az aktív korúak rendszeres szociális segélyezésére a központi költségvetésnek átadott források felhasználása a helyi önkormányzatoknál történik.

Az éves Kvtv.-ben, az MPA által aktív korúak rendszeres szociális segélyezésére átadott forrás a 8. sz. mellékletben, a normatív, kötött felhasználású támogatások között, a II./1 Egyes jövedelempótló ellátások kiegészítése és a 3. sz. melléklet 9. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások között jelenik meg (53 636,7 M Ft-ból MPA forrás 21 546 M Ft). Az aktív korúak rendszeres szociális segélyezésére fordított kiadás ezen belül nem különül el.

Forrás: BM (végleges adat, december végi, visszafizetésekkel korrigált)

Az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyezésének feladata az önkormányzatoknál a munkanélküli ellátórendszer 2000. évi átalakításával, a passzív ellátások szűkítésével jelent meg.

A passzív ellátások körében végrehajtott szigorítás eredményeképpen az önkormányzatoknál tömeges támogatás igény jelentkezett, a 2000. évi 37,7 ezer főről két év alatt 123,3 ezer főre emelkedett az aktív korú segélyezettek száma. A Kvtv. alapján e célra 2000-ben 1827 M Ft, az ezt követő években 17 279 M, majd 21 546 M Ft MPA forrás átadására került sor. A tényleges felhasználás ettől jelentős mértékben eltért, ennek eredményeképpen az MPA részéről átadott pénzeszközöknél három év alatt 10 983 M Ft maradvány keletkezett.

A Kvtv.-ben az "Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése" címen nem különíthető el az aktív korúak szociális segélyezésére betervezett összeg. A kiadások beszámoláskor sem válaszhatók szét, közvetlenül nem mutatható ki az MPA forrás és a tényleges felhasználás eltéréséből adódó évenkénti jelentős összegű maradvány. A maradvány a központi költségvetés tartalékába kerül, az Alap a központi költségvetés hiányának finanszírozójává válik.

Az MPA részére sem tájékoztatás, sem beszámolás nem történik.

A Kvtv.-nek megfelelően az MPA átutalta a központi költségvetés részére a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatainak támogatására szolgáló összeget, ami a 2000. évi CXXXIII. tv. alapján 2002-ben 1314,5 M Ft.

Az MPA által igazgatási feladatokra átadott pénzeszközök felhasználásáról a BM külön nyilvántartást nem vezet. A felhasználásról tájékoztatás, beszámolás az MPA részére nem történik.

1. Társadalombiztosítási Alapoknak átadott pénzeszközök

Az MPA-ból ilyen címen történő elvonásról a 2000. évi Kvtv. végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. tv. 18. §-a rendelkezik. Ennek megfelelően az Alapot terheli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által folyósított korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a tényleges kiadások különbözete. Az MPA ebből eredő 2002. évi pénzeszköz átadási kötelezettsége a TB felé közel 2 Mrd Ft. Ugyanezen paragrafus előírja az MPA 7,9 M Ft átutalási kötelezettségét "régi" korengedményes nyugdíj 2001. évi kiadásai jogcímen a NYUFIG javára, továbbá 308,1 M Ft megtérítését az Ózdi Kohászati Üzemektől átvállalt korengedményes nyugdíjak folyósítása kapcsán, a központi költségvetésnek.

Az Alap befizetési kötelezettségét teljesítette.

II. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

1. A KNPA 2002. évi költségvetésének végrehajtása

Az Országos Atomenergia Hivatal (továbbiakban: OAH) által alapított - 100%-os állami tulajdonú - Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (továbbiakban: Kht.) végzi a radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, valamint az atomreaktorok kiégett üzemanyagának átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését, üzemeltetését, illetve a nukleáris létesítmények leszerelését. Ezen tevékenységek pénzügyi forrása a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (továbbiakban: Alap).

Az Alappal a Kormánynak az OAH feletti felügyeletet ellátó tagja (2002-ben a gazdasági miniszter) rendelkezik. A miniszter az alap kezelője az OAH útján gondoskodik az Alap működtetésével kapcsolatos irányítási feladatok ellátásáról.

A költségvetési törvény az Alap 2002. évi teljesítendő bevételeinek módosított előirányzatát 17 218,3 M Ft-ban, a módosított kiadásainak előirányzatát 11 381,3 M Ft-ban és a GFS egyenlegét 5837 M Ft-ban határozta meg. A bevételek 17 205,8 M Ft-ra (99,9%-ra) a kiadások 11 239,4 M Ft-ra (98,8%-ra) teljesültek így a GFS egyenleg 5966,4 M Ft (102,2%).

Az Alap 2002. évi "E" jelű költségvetési beszámolója és a kincstári költségvetési beszámoló előirányzatai és teljesítés adatai között az egyezőség fennáll. A könyvvizsgáló az Alap 2002. évi költségvetési beszámolóját elfogadta, hitelesnek minősítette.

A Paksi Atomerőmű Rt. (továbbiakban: atomerőmű) a költségvetéséről szóló törvény által előírt 17 199,3 M Ft befizetést teljesítette. A radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezéséből tervezett 2002. évi bevétel 6,5 M Ft, ami 100%-ra teljesült. A 2001. évi előirányzat maradvány terhére 2002-ben bevételi előirányzat módosítás történt. A Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése 2001. évi előirányzatból áthúzódott 12,5 M Ft-os fizetési kötelezettség miatt. A 2001.-2002. év költségvetésének a tervezésekor az értékállóság biztosítása érdekében 2001-ben 1957,6 M Ft, 2002-ben 2549,5 M Ft központi költségvetési támogatást tervezett az alapkezelő. A 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdése p) pontja az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben (továbbiakban: Atv.) biztosított értékállóságot hatályon kívül helyezte. Az Alap emiatti 4,5 Mrd Ft-os bevételkiesését az Atomerőmű fizeti meg 2003-2017 között, úgy, hogy az eredetileg tervezett befizetési kötelezettségét évekre elosztva ezzel a 4,5 Mrd Ft-tal meg kell emelnie. Ezt az összeget a költségei között elszámolja és a fogyasztókra terheli a villamos energia árán keresztül (Atv. 63. § (4) alapján).

Az Alapból finanszírozandó tevékenységek szakmai hátterét a Kht. átal készített tervek és ezeknek az Országos Atomenergia Bizottság e célra létrehozott szakbizottságának értékelése, valamint az Alappal rendelkező miniszter jóváhagyása biztosítja.

A Kht. a 2002. évi feladatait a közép és hosszú távú tervben, a 2001-2002. évi munkaprogramban, az Üveghutai kutatásokat esetében a módosított kutatási programban, az RHFT esetében a 2002-2005 évekre szóló biztonságnövelő programban foglaltak alapján végezte.

A Kvtv. az Alap 2002. évi kiadásainak a módosított előirányzatát 11 381,3 M Ft-ban határozta meg. A 11 239,4 M Ft-os teljesítés a módosított előirányzat 98,8%-a.

Az Alap éves jóváhagyott kiadásain belül a Kht.-nak működési célra átadott támogatás 1337 M Ft, a fejlesztési célú támogatás 9164,7 M Ft. Az önkormányzatok támogatására 689,1 M Ft-ot, az alapkezelőnek az általa ellátott feladatokra 48,6 M Ft-ot fizettek ki.

A fejlesztési célú támogatásból a Kht. 4293,7 M Ft-ot a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítésére, 4858,5 M Ft-ot a KKÁT bővítésére és 12,5 M Ft-ot az atomerőmű leszerelési tervének felülvizsgálatára fordított.

A kis és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítésére fordított kiadásból (4293,7 M Ft) az Üveghutai kutatásokra 3598,5 M Ft-ot, az RHFT kutatási és beruházási feladatokra 695,2 M Ft-ot használtak fel.

Az üveghutai tároló megvalósításához szükséges az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása, amihez az OAH elkészítette (2002. szeptember 27.) az előterjesztést. A kutatási program alapján 2002. évtől kezdve a kutatásokra jelentős összegeket fordítanak -2003-2006 között mintegy 21,6 Mrd Ft-ot-, ezért a pénzügyi kockázat csökkentése érdekében indokolt lenne meghatározni, hogy az országgyűlés hozzájárulása nélkül meddig lehet folytatni a kutatást.

A DECOM céggel a leszerelési tanulmány felülvizsgálatára és a paksi atomerőmű leszerelési koncepciótervének elkészítésére kötött 2001. évi szerződéséből 2002-re áthúzódott egy 12,5 M Ft-os tétel. Ennek kifizetése a 2001. évi maradvány terhére megtörtént.

2002 évi működési kiadások 2074,7 M Ft volt, ami a módosított előirányzat 94,5%-a. Ez a 2001. évi működési kiadásoknál 351,4 M Ft-tal (20,4%) több. Az államháztartáson kívülre - Kht.-nek - 1337 M Ft került, ez az összes működési költség 64,4%-a.

A Kht. a féléves és az éves beszámolójával számol el a működésre kapott támogatással. A független könyvvizsgáló elfogadta a Kht. éves beszámolóját. A Kht. felügyelő bizottsága javasolta a tulajdonosnak az éves beszámoló elfogadását, az OAH főigazgatója ezt alapítói határozatban jóváhagyta. Ugyancsak alapítói határozatban hagyta jóvá a Kht. 2002. évi közhasznúsági jelentését.

A Kht. a működésre kapott támogatásból 47,8 M Ft-ot nem használtak fel (passzív időbeli elhatárolásként számolták el). Ezt sz összeget 2003-ban vissza kell fizetnie az Alapnak. 2002-ben 3669,8 M Ft beruházást aktiváltak és adtak át térítésmentesen Kincstári Vagyon Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződés alapján.

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 2002. évi nyitó egyenlege 26 758,6 M Ft volt. Az Alap 2002. évi GFS egyenlege +5966,4 M Ft (bevétel 17 205,8 M Ft, kiadás 11 239,4 M Ft), amivel az Alap záró egyenlege 32 725 M Ft-ra nőtt. Az egyenlegek megegyeznek a Kincstár vonatkozó számlakivonatával. Az Alap pénzeszközei a kincstári egységes számlán elkülönítetten tartják nyilván.

Az Áht. 8/A. § (1) bekezdése értelmében a zárszámadáskor rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról. Az Alap sajátossága az éves többletek felhalmozása, amit a zárszámadás nevesítetten nem tartalmaz.

C. A társadalombiztosítás alapjai

I. Nyugdíjbiztosítási Alap

A Nyugdíjbiztosítási alap és az ONYF költségvetési beszámolójának vizsgálata

A könyvvizsgáló jelentésével összhangban megállapítottuk, hogy alap zárszámadása összességében megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben foglalt számviteli alapelveknek, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásainak.

1. A beszámoló adatainak egyezősége

A kincstári beszámolók és az ONYF beszámolói közötti teljesítés adatok egyeztetése folyamatosan, év végén a 81. és 82. űrlapok kitöltésével megtörtént.

Az ONYF ellátási szektor intézményi költségvetési beszámolója és a kincstári beszámoló közötti eltérés 20 soron 3 404 517 E Ft összegű. A legnagyobb eltérés 1 467 850 E Ft volt, mely a posta költség és egyéb kiadás soron található. Az eltérés meghatározó oka az, hogy a 2001. évi többlet visszautalását (1 467 850 E Ft) a kincstár itt tartotta nyilván. További eltérést okoztak a nem KTK körbe tartozó elszámolások (pl. vagyongazdálkodás). A nyugellátási kiadások esetén az eltérést az okozta, hogy a NYUFIG a nyugdíjakat elsődlegesen a nyugellátási számláról utalja, és a számlák közötti rendezést későbbi időpontban végzi el. Év végén a kincstári zárásnál már nincs lehetőség a számlák közötti forgalom rendezésére.

Az ONYF működési szektor intézményi költségvetési beszámolója és a kincstári beszámoló között tizenegy soron (191 481 E Ft) értékben volt eltérés. Az eltérések egyrészt a kincstári zárás után elvégzett korrekciókból, másrészt a kincstári téves kód megadásából, harmadrészt a könyvelési helyesbítésekből adódtak. A téves kód megadásából és a könyvelési helyesbítő tételekből eredő eltéréseket rendezték. Az eltérések indokolása megtörtént.

1. A beszámoló készítés folyamata

Az ONYF a PM által kiadott "Tájékoztató az államháztartás szervezetei 2002. évi költségvetési beszámolójának összeállításához" című kiadványban és a köriratban meghatározott feladatait teljesítette, egy esetben késett.

Az ONYF Gazdasági Főigazgató helyettese valamennyi Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnak a Fővárosi és Pest megyei Igazgatóságnak és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak 2002. december 18-án kiadta az előzetes zárlati intézkedéseket tartalmazó körlevelet. Ebben iránymutatást adtak a leltározás és a zárlati munkák végre hajtásához.

Az ONYF hivatali szervére vonatkozóan 2002. december 16-án adták ki a leltározási ütemtervet. Az ütemtervben rögzítették a leltár előkészítési feladatokat, annak határidejét és felelősét, valamint a leltározás módját. Létrehozták a leltár bizottságot. A leltározás befejező időpontja 2003. január 31. volt. A leltározást a 17/2002. (Ny. b. 6) ONYF utasítás szerint hajtották végre. A selejtezéseket egész évben folyamatosan végezték.

Az ellátási szektor esetében 2002. december 11-én adtak ki körlevelet a zárásra vonatkozóan. Ezt követte a 2002. december 20-i körlevél, amely a zárlat előtti egyeztetésekről rendelkezett. Majd a NYUFIG-nak küldött 2003. január 24-i levélben meghatározták a 2002. évi költségvetési beszámoló elkészítéséhez szükséges iránymutatást, illetve a zárlati munkák menetét.

Az ONYF konszolidált beszámolóját a 7/1998. (Tb.K.5.) ONYF főigazgatójának utasítása alapján állították össze. A konszolidálás során kiszűrték a szektorok közötti halmozódásokat.

Az auditált beszámolókat 2003. május 30-ig eljuttatták az illetékes szervekhez.

1. A könyvvizsgálat eredménye

A beszámolók kötelező könyvvizsgálatát a KPMG Hungária Kft végezte. A könyvvizsgálói jelentés szerint a beszámolók a Ny. Alap Működési szektorának, a Ny. Alap Ellátási szektorának 2002. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható valós képet adnak. Hasonlóképpen nyilatkozott Ny. Alap éves összevont (konszolidált) beszámolójáról is.

A mérlegeket a számviteli törvényben előírtak szerint leltárral támasztották alá.

A működési mérleg főösszege előző évi 17 494 M Ft-ról 16 818 M Ft-ra változott, azaz 676 M Ft-tal csökkent. A tárgyi eszközök nettó értéke 875 M Ft-tal nőtt. A növekedést a Fiumei úti ingatlanon végzett rekonstrukció, a központi irattár elhelyezését biztosító ingatlan vásárlása, két szolgálati lakás vásárlása valamint a Nagykanizsai Kirendeltség elhelyezését biztosító ingatlan vásárlás jelentette. Az év folyamán a felhalmozási kiadás 2725 M Ft, a tárgyi eszközök után az éves elszámolt értékcsökkenés 10 627 M Ft. Jól látható, hogy a tárgyi eszközök éves értékcsökkenésének csak egy részét pótolták, ami az eszközök elöregedését jelenti.

Az ONYF beszámolási rendszere, főkönyvi és analitikus nyilvántartásai alátámasztják a beszámoló adatait. A működési beszámoló elkészítéséhez szükséges analitikát és a szintetikát az SAP Integrált rendszer biztosította, az ellátási beszámolót a korábbi éveknek megfelelően a MEGASTAR rendszer.

1. A bevételek jogcím szerinti megosztása

Az APEH által a lebonyolítási számlára átutalt, járulék címén befolyt bevételeket az Ámr. 114. § (7) pontjának megfelelően havonta járulékelemek között az APEH által készített bevallásokban szereplő kötelezettségek arányában osztották meg. A havi megosztásokat az éves járulék elszámolás keretében a halmozott éves bevallás arányára módosították. 2002. évben az APEH által átutalt járulékösszeg 1 055 385 M Ft volt.

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzete

Az Ny. Alap pénzügyi helyzetének kiegyensúlyozottsága - a központi költségvetés szerepvállalása mellett (az Áht. 86. § (10) bek. alapján) - biztosított. A 2002. évi 14 200,8 M Ft hiány oka, hogy a központi költségvetés 2002. évi pénzeszköz átadása nem fedezte teljes egészében az ellátások teljesítéséhez hiányzó összeget. A hiányt - a törvényi rendelkezések szerint - a központi költségvetés terhére kell elszámolni a zárszámadás keretében.

1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai

Az Ny. Alap bevételei és kiadásai egyaránt számottevően meghaladták a törvény szerinti módosított előirányzat összegét. A bevételeknél ez az eltérés 112 602,8 M Ft, a kiadásoknál pedig 126 803,6 M Ft, így 14 200,8 M Ft hiány keletkezett. A bevételi többlet döntő része (107,5 Mrd Ft) a járulék és hozzájárulás bevételek többletéből adódik, a kiadásoknál viszont a nyugdíjkiadások 122,2 Mrd Ft többlete dominál, ami mögött - a számítottnál magasabb ár- és bérnövekedéssel összefüggő - 2002. évi pótlólagos nyugdíjemelések, valamint a 2001. évi tényleges kiadásnak az előirányzattól való jelentős eltérése jelenik meg.

Az Ny. Alap finanszírozásában 2002. évben tovább nőtt a központi költségvetés szerepe (aránya az összes bevételek 20,9%-a, míg 2001. évben 12,7%-a). Ennek oka alapvetően a 2002. évi 2% pontos munkáltatói járulékcsökkentés miatti forrás kiesés, ami miatt az egyensúly megteremtéséhez szükségessé vált a központi költségvetés fokozottabb szerepvállalása.

Az Ny. Alapnál a munkáltatói járulék 1999-2000. évek között - gazdaságpolitikai indokból végrehajtott 6% pontos csökkentése (1999. évben 2% pont, 2001. évben 2% pont, 2002. évben 2% pont), az egyéni járulék 1999. évi 1%-os növekedése összességében 2002. évi szinten kb. 250 Mrd Ft bevétel kiesést jelentett, ugyanis ha nem csökkent volna a járulék mértéke, ennyivel több járulék bevétel realizálódott volna. Vagyis a Ny. Alap lényegében központi költségvetési hozzájárulás nélkül is egyensúlyban lett volna.

1. A likviditási helyzet

A Ny. Alapnak nincs forgó alapja, bevételeik és kiadásaik időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés - a Kvtv. 30. §-ában foglalt előírások szerint - a Kincstár útján kamatmentes hitelt biztosít. Az alap a Kvtv. 30. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően havonta - gördülő tervezéssel - finanszírozási tervet készít, amely - költségvetésük éves várható teljesítését figyelembe véve - tartalmazza a bevételeket, a kiadásokat és a hitelállomány összegét. A tényleges likviditási helyzet több esetben nem volt összhangban a finanszírozási tervben foglaltakkal.

Az Ny. Alap pénzügyi helyzete az év egészében alapvetően kiegyensúlyozott, éven belül azonban igen változatos képet mutat a bevételek és a kiadások egyenlege. Ennek alapvető oka rendszerbeli, a Ny. Alap egyensúlyát biztosító központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadás összegéhez nem folyamatosan jut hozzá az alap, hanem - a törvényi rendelkezéseknek megfelelően - az év végén, miközben az ellátások kifizetése folyamatos.

A Kvtv. 31. § (2) bekezdése szerint a központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadás átutalása az Ny. Alap számlájára a tárgyév december havi utolsó ellátás kifizetése után történik meg. Vagyis a szóban forgó összeg csak az év utolsó napjaiban érkezik meg, miközben a kiadások folyamatosan jelentkeznek, így a teljesítésükhöz hiányzó összeget hitelből kell fedezni, amelynek összege az év során folyamatosan növekszik. 2002. évben a költségvetési pénzeszköz átadás (185,2 Mrd Ft) teljes egészében december 30-án került átutalásra.

A magán nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék bevétel kiesés pótlására támogatás átutalása az Ny. Alap részére a Kvtv. 31. § (2) bekezdése szerint az első három negyedévben a tényleges kötelező magán nyugdíjpénztári tagdíjbefizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az időarányos mértékig, a IV. negyedévben pedig a várható negyedik negyedévi befizetések alapján, legfeljebb az előirányzat mértékéig kerül átutalásra. Így a negyedévenkénti bevétel kiesés megtérítése a negyedév utolsó napján történik meg. A különbözetet negyedéven belül hitelből kell fedezni. E címen a tényleges bevétel kiesés évek óta nagyobb, mint a megtérítés költségvetésben előirányzott összege, az eltérést szintén hitel fedezi. A Ny. Alap likviditási helyzetének javítása érdekében indokoltnak tartanánk, hogy a bevétel-kiesés havonta kerüljön átutalásra, és a tényleges bevétel kiesés összegének megfelelő legyen az éves átutalás összege.

Az Ny. Alap 2002 évi hitelállományának éven belüli alakulását a folyamatos növekedés és az igen magas hitelösszeg igénybe vétele jellemzi. Az év első napjaiban az Ny. Alapnak nem volt hitelállománya. Januárban a legmagasabb hitelösszeg néhány napig 26 Mrd Ft körüli volt, de a felvett hitelt az adott hónapban törleszteni tudta az alap. Így január végén sem volt hitelállomány, de februárban már 14 282 M Ft-tal több hitelt vett fel az alap, mint amennyit vissza tudott fizetni. Az év további részében ez az eltérés (a hitelfelvételi többlet) fokozatosan növekedett. Márciustól az év végéig már nem volt hitelmentes nap. A több napon keresztül jellemző legmagasabb összegű hitelállomány az I. negyedévben 50 Mrd Ft-ot, a II. negyedévben 120 Mrd Ft-ot, a III. negyedévben 200 Mrd Ft-ot, a IV. negyedévben pedig 300 Mrd Ft-ot meghaladó összegű volt. A legmagasabb hitelösszeg - 327 389 M Ft - december 10-én volt, amikor is a nyugdíj kiadás teljesítése megelőzte a járulék bevételek beérkezését.

A hitelállomány negyedévenkénti záró állományának összege lényegében a központi költségvetési hozzájárulás átutalásának időarányostól való eltérését jelzi, ami közelítően az Ny. Alap éven belüli költségvetési hiányaként is megjelenik (az I. félév végén 85 Mrd Ft, az I-III. negyedév végén pedig 168,l Mrd Ft volt az alap költségvetési hiánya). A központi költségvetési pénzeszköz átadás év végi átutalását követően nagyrészt rendeződött az Ny. Alap hitelállománya és a költségvetési hiánya is (a hitelállomány 7,6 Mrd Ft, a költségvetési hiány pedig 14,2 Mrd Ft lett az év végén).

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési bevételeinek teljesülése

A Ny. Alap 2002. évi bevételi főösszege 1391,6 Mrd Ft, amely a törvény szerinti módosított előirányzat 1279,0 Mrd Ft összegét 112,6 Mrd Ft-tal, 8,8%-kal, a 2001. évi 1176,6 Mrd Ft tényleges összeget pedig 215,0 Mrd Ft-tal, 18,3%-kal haladja meg.

A Ny. Alap 2002. évi bevételeinek alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az összes bevételen belül a járulék bevételek és hozzájárulások 78,4%-os aránya 7,2% ponttal csökkent a 2001. évihez viszonyítva.

1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai

A kétéves költségvetésen belüli eredeti 1232,5 Mrd Ft 2002. évi előirányzatnál a tényleges bevételi főösszeg 159,1 Mrd Ft-tal, 12,9%-kal magasabb. A módosított és az eredeti előirányzat közötti 46,5 Mrd Ft eltérés a 100 napos program keretében végrehajtott 19 E Ft-os egyszeri nyugdíj juttatás összegének a központi költségvetésből biztosított fedezete, amellyel a bevételi előirányzat év közben módosításra (megemelésre) került. A módosított bevételi előirányzathoz viszonyított 112,6 Mrd Ft többlet döntő részben a járulék bevételek többletéből adódik.

1. Munkáltatói és egyéni járulékbevételek teljesülése

A járulék bevételek (munkáltatói és egyéni együtt) 2002. évi 1060,9 Mrd Ft összege (ez a bevételi főösszeg 76,2%-a) 105,1 Mrd Ft-tal, 11%-kal haladják meg az előirányzat összegét (a módosítás a járulékbevételeknél nem történt). A 2001. évi tényleges 978,6 Mrd Ft járulék bevételhez mérten a növekedés 82,3 Mrd Ft, 8,4%, ami a munkáltatói járulék 2002. évi 2% pontos csökkenésével korrigálva kb. 17,7%-os növekedésnek felel meg.

A járulék bevételek alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy a 2002. évi előirányzat összege 22,7 Mrd Ft-tal kevesebb a 2001. évi tényleges járulék bevétel összegénél és ebből adódóan a 2002. évi járulék bevételek 2001. évihez viszonyított növekedésének összege (82,3 Mrd Ft) is kevesebb a 2002. évi előirányzathoz viszonyított növekedés (105,1 Mrd Ft) összegénél. Ez annak következménye, hogy a kétéves költségvetésen belül a 2001. évi folyamatok tervezettől eltérő alakulásának hatása 2001. évben csak a 2001. évi előirányzaton vezették át és nem kerültek módosításra e hatásokkal a 2002. évi előirányzatok. A 2001. évi tényleges járulék bevétel - a tervezettnél magasabb ár és bérnövekedés következtében - a 2001. évi módosított előirányzat összegét is meghaladta (sőt a 2002. évre tervezettnél is magasabb lett!). Így az év indulásakor már eleve irreális volt a 2002. évi előirányzat, amelyet év közben sem módosítottak az Ny. Alapnál, holott a makrogazdasági paraméterek 2002. évben is lényegesen eltértek a tervezettől. Ez bonyolulttá teszi a 2002. évi folyamatok alakulásának megítélését, a tervezettől eltérő növekedés okainak számszerűsítését.

A folyamatok áttekinthetőségét nehezíti, hogy amíg az Ny. Alapnál változatlan maradt a járulék bevételek 2002. évi eredeti előirányzata, az E. Alapnál év közben 69,4 Mrd Ft-tal módosításra került. Vagyis ugyanaz a bevételi jogcím a két alapnál igen eltérő alakulást mutat az előirányzathoz viszonyítva, holott ezt a gazdasági folyamatok alakulása nem indokolja (a járulék alapja közel azonos a két alapnál, így a terven felüli növekedésnek is hasonló tendenciát kellene mutatnia reális tervezés esetén).

Az előzőek miatt a járulék bevételek 2002. évi alakulását, annak okait reálisabban lehet a 2001. évi tényleges bevételhez viszonyítva megítélni. 2002-ben az előző évihez viszonyítva 82,3 Mrd Ft-tal, 8,4%-kal nőttek a járulék bevételek. Ez a növekedés a 2% pontos munkáltatói járulék csökkentés hatásával korrigálva kb. 17,7%-os növekedésnek felel meg, amely számottevően magasabb a keresettömegnek a kétéves költségvetés készítésekor 2002. évre számításba vett 10,8%-os növekedésénél. A tervezettnél nagyobb 2002. évi bérnövekedés eredményeként kb. 63 Mrd Ft járulék bevételi többlet realizálódott.

Az összes járulékbevételen belül a munkáltatói és az egyéni járulék 2002. évi alakulása eltérő tendenciát mutat, amely nem indokolható a szabályozó rendszer és a makrogazdasági folyamatok változásával.

Az összesen 1060,9 Mrd Ft 2002. évi járulék bevételen belül a munkáltatói járulék összege 859,6 Mrd Ft, az egyéni járuléké pedig 201,3 Mrd Ft (magán nyugdíjpénztári átutalás nélkül 195,7 Mrd Ft). A munkáltatói járulék bevétel 99,3 Mrd Ft-tal, 13,1%-kal haladja meg a 2002. évi előirányzat (760,3 Mrd Ft) összegét, az egyéni járulék pedig csak 5,8 Mrd Ft-tal, 3,0%-kal magasabb a 195,5 Mrd Ft előirányzatnál (a magán nyugdíjpénztári átutalás nélkül az egyéni járuléknál a tervezetthez viszonyított növekedés csak 1,1 Mrd Ft, 0,6%).

A munkáltatói és az egyéni járulék növekedési mértékének eltérésében szerepet játszik a tervezési hiányosság (a kétéves költségvetésen belül az egyéni járulék előirányzata magasabb, a munkáltatói járuléké pedig alacsonyabb az indokoltnál), ami önmagában nem indokolja az eltérést, miután az a 2001. évi tényleges járulék bevételhez viszonyítva is elétérő növekedési mértéket mutat.

A munkáltatói járulék 53,2 Mrd Ft-tal, 6,6%-kal haladja meg a 806,4 Mrd Ft előző évi összeget (ami a járulék mérték 2% pontos csökkenésével korrigálva kb. 18,3%-os növekedésnek felel meg, az egyéni járulék pedig 29,1 Mrd Ft-tal - a járulék fizetés felső határának 7,8%-os növekedése mellett - csak 16,9%-kal haladja meg a 172,2 Mrd Ft 2001. évi összeget (magán nyugdíjpénztári átutalás nélkül a növekedés összege 26,0 Mrd Ft, 15,3%). Az eltérésben szerepet játszik az elszámolás gyakorlata is.

A 2002. évi egyéni járulék bevétel 201,3 Mrd Ft összegén belül: 159,5 Mrd Ft a biztosítottak által (magán nyugdíjpénztári tagok nélkül) fizetett 8% járulék, 36,2 Mrd Ft a magán nyugdíjpénztári tagok által az Ny. Alapba fizetett 2% járulék és 5,5 Mrd Ft a magánpénztárak Ny. Alapba történő átutalásainak összege.

1. Az APEH alapkezelővel szembeni adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségének teljesítése

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. tv. (At.) 11/A. §-a szerint az APEH vezeti az Ny. Alap azon számláját, amelyre a munkáltatók a járulék bevételeket havonta egy összegben befizetik. Az Ámr. 114. §-a szerint az APEH által vezetett számlákra befolyt járulék bevételeket a kincstár naponta átutalja a Társadalombiztosítási Alapok lebonyolítási számláira. Az APEH havonta adatot szolgáltat a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól: alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig. A szolgáltatott adatok valódiságáért az APEH tartozik felelősséggel.

A Társadalombiztosítási Alapok kezelői a járulék címén átutalt bevételeket havonta a járulék elemek (bevallási jogcímek) között a mindenkori bevallott kötelezettség arányában osztják meg. Az APEH adatszolgáltatását alapul véve számítják ki az alapkezelők azokat az arányokat, amelyek alapján havonta megosztják a havonta egy összegben befizetett járulékot a járulék elemek között. Az így elszámolt összegeket az éves járulék elszámolás keretében a halmozott éves bevallás alapján korrigálni kell. Ehhez az APEH a tárgyévet követő év május 5-éig szolgáltat adatot (az alapoknak április 30-ig kell leadniuk az auditálás előtti költségvetési beszámolójukat).

A 2002. évi munkáltatói és egyéni járulék tényszámainak alakulásai arra utalnak, hogy munkáltatói járulékként többet, egyéni járulékként pedig kevesebbet számoltak el az indokoltnál az összes járulék bevételen belül (az eltérés kb. 4 Mrd Ft). Ez az elszámolási rendszer - az egy összegben befizetett nyugdíjbiztosítási járulék munkáltatói és egyéni járulékokra történő megosztásának - hibájára enged következtetni.

Az előzőekben jelzett eltérés nagyságrendje lényegesen nagyobb volt az Ny. Alap április 30-ára elkészített, auditálás előtti költségvetési beszámolójának adatai alapján. A végleges, (auditált) költségvetési beszámoló szerint az összes járulék bevétel változatlan összege mellett 15,4 Mrd Ft-tal csökkent a munkáltatói járulékként és ugyanennyivel növekedett az egyéni járulékként elszámolt összeg.

A korrekciót az APEH május elején átadott éves járulék elszámolása alapján végezték el. A korrekció okaként azt jelölték meg, hogy az APEH halmozott éves bevallás járulék jogcímenkénti adatai eltérnek a havonként közölt járulék jogcímenkénti adatok összegétől. Az eltérés magyarázata, hogy meghatározott járulék fizetői kör évente csak egyszer ad bevallást, viszont folyamatosan (havonta) fizeti a járulékot.

Nem bocsátottak ugyanakkor az ellenőrzés rendelkezésére olyan szakmailag elfogadható indokot, amely megmagyarázná, hogy az APEH éves elszámolása alapján az E. Alapnál miért nem volt szükség a munkáltatói és az egyéni járulékként elszámolt összeg korrigálására (lényegében azonosak az összegek az auditálás előtti és utáni költségvetési beszámolóban), holott az E. Alapnál is ugyanúgy megjelenik az éves bevallást teljesítők köre (ugyanannak a bevételi jogcímnek a másik részéről van szó).

1. A Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni tartozásállomány alakulása

Az Ny. Alap 2002. évi járulék kintlévősége - késedelmi pótlék és bírság nélkül - 86 912,9 M Ft, amely 11 772,9 M Ft-tal, 15,7%-kal haladja meg a 2001. évi állomány összegét. E kintlévőségből 49 997,8 M Ft 2002. évben keletkezett (amely 13 782,8 M Ft, 38,1% növekedést mutat a 2001. évben keletkezett kintlévőség összegéhez viszonyítva), 36 915 M Ft pedig az előző időszakban (ez utóbbi 2 010 M Ft-tal, 5,2%-kal kevesebb a 2001. évi előző időszakban keletkezett tartozás összegénél).

A kintlévőségből 63 866,2 M Ft (73,5%) a működő munkáltatók tartozása, 19 575,5 M Ft (22,5%) pedig a felszámolás és a "felszámolási kezdemény" alatt lévő munkáltatóké.

Az Ny. Alapnál a járulék túlfizetés összege 27 609,9 M Ft, amely 22 876,6 M Ft-tal, 45,3%-kal kevesebb a 2001. évi összegnél. Ezen belül 24 308,8 M Ft a 2002. évben keletkezett (amely 23 051,1 M Ft-tal, 48,7%-kal kevesebb a 2001. évben keletkezett összegnél), 3301,1 M Ft pedig az előző időszakban (ez utóbbi 171,5 M Ft-tal, 5,5%-kal magasabb a 2001. évi előző időszakban keletkezett túlfizetés összegénél.

A 2002. évi túlfizetés (az összes túlfizetés 97,9%-a, 27 028,7 M Ft) döntően a működő munkáltatóknál jelentkezett.

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyéb bevételeinek teljesülése

Az egyéb járulékok és hozzájárulások 25,2 Mrd Ft összege (az összes bevétel 18,1%-a) az előirányzottat 2 Mrd Ft-tal, 8,4%-kal haladja meg, a 2001. évi 22,1 Mrd Ft-hoz viszonyítva pedig 3,1 Mrd Ft-tal, 14,2%-kal növekedett.

E bevételek között jelenik meg a megállapodás alapján fizetők 1,3 Mrd Ft járuléka, a közteherjegy után befolyt 0,1 Mrd Ft járulék, a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett 3,2 Mrd Ft nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék és a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátási kiadásaihoz való hozzájárulás 20,7 Mrd Ft összege.

A késedelmi pótlék és a bírság címén realizálódott 5119,8 M Ft (ez az összes bevétel 0,4%-a) 459,8 M Ft-tal, 9,9%-kal magasabb a tervezettnél, a 2001. évi 5045,3 M Ft-ot viszont csak 75 M Ft-tal 1,5%-kal haladja meg.

Az APEH nem tartja külön nyilván a társadalombiztosítás részére beszedett járulékok és hozzájárulások után felszámított, illetve beszedett késedelmi pótlékot és bírságot, hanem az ilyen címen az APEH-hoz befolyt bevétel összegének az At. 13. sz mellékletében meghatározott képlet szerinti arányát utalja át havonta a Társadalombiztosítási Alapoknak, a tárgyhónapot követő hó 15-éig (a december havit december végéig). A melléklet szerint az arány megállapításának alapja a tárgyévi adó, valamint a Társadalombiztosítási Alapok bevételét képező járulék és hozzájárulás összegének eredeti előirányzata. Ezen belül kell meghatározni az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető bevételek előirányzatainak arányát. A képlet alkalmazásával összefüggő kérdéseinket a helyszíni ellenőrzés idején nem sikerült tisztázni.

1. A központi költségvetésből származó hozzájárulások, megtérítések

Központi költségvetési hozzájárulások címen 2002-ben a módosított előirányzattal egyezően 290,9 Mrd Ft bevétele realizálódott az Ny. Alapnak, amely a bevételi főösszeg 20,9% és 141,1 Mrd Ft-tal, 94,1%-kal magasabb a 2001. évi 149,9 Mrd Ft-nál.

E számottevő növekedés döntő része (133,3 Mrd Ft) a központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadásnál jelentkezik, amelynek 185,2 Mrd Ft összege 3,57-szerese a 2001. évi 51,8 Mrd Ft összegnek. Ennek oka a munkáltatói járulék 2% pontos csökkentése miatt kieső járulék bevétel pótlása mellett az egyszeri (19 E Ft) nyugdíj juttatás fedezetének (46,5 Mrd Ft) biztosítása. A központi költségvetésben tervezett pénzeszköz átadás 185,2 Mrd Ft összege - az Áht. 86. § (10) bekezdésének megfelelően - előirányzati szinten teljesült. Ez az összeg azonban nem fedezte teljes egészében a kiadások teljesítéséhez az Ny. Alapból hiányzó összeget, így 14 200,8 M Ft hiány keletkezett az alapban.

A gyes-, gyed-, gyet-ben részesülők utáni központi költségvetési térítés az előirányzattal egyezően 17,1 Mrd Ft összegben került átutalásra, amely 0,3 Mrd Ft-tal, 1,9%-kal haladja meg a 2001. évit.

A magán nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására 2002-re 88,7 Mrd Ft-ot irányzott elő a költségvetés (ez a 2001. évinél 7,4 Mrd Ft-tal, 9%-kal több) és a teljesítés is - a törvényi előírásokkal összhangban - az előirányzatnak megfelelően történt. Az átutalt összeg azonban durva közelítéssel számolva sem éri el a ténylegesen kiesett járulék összegét.

A magán nyugdíjpénztári tagok 8% egyéni járulékából 6% a pénztári tagdíj befizetés és 2% az Ny. Alapba fizetett járulék. Így az Ny. Alapban elszámolt 2% egyéni járuléknak kb. a háromszorosa a pénztártagok kieső járulékának összege. 2002-ben - a pénztártagok után elszámolt 36,2 Mrd Ft egyéni járulék bevételt alapul véve - legalább 108,6 Mrd Ft a magán nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés. Ezt figyelembe véve az eltérés (a tényleges és az átutalt 88,7 Mrd Ft között) 19,9 Mrd Ft.

A PSZAF előzetes adatszolgáltatása szerint a 2002. évi tagdíjbefizetés közelítően 113,8 Mrd Ft. Ezt figyelembe véve a különbözet 25,1 Mrd Ft (2001-ben 100,1 Mrd Ft volt a tagdíj befizetés a magán nyugdíjpénztárakhoz.)

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény 18. §-a 2002. december 31-ig több megtérítést írt elő az Ny. Alap javára. Ezek az összegek a Ny. Alap költségvetésének bevételeit nem érintették (mivel a költségvetésen kívüli tételekkel kapcsolatosak), viszont az alap pénzforgalmi helyzetére hatást gyakoroltak (e bevételek a hiteligényt csökkentették). A törvényben előírt bevételek közül:

• 2002. decemberben átutaltak a Munkaerőpiaci Alaptól 7,9 M Ft-ot a régi korengedményes nyugdíj 2001. évi kiadási jogcímén és 1978,4 M Ft az új korengedményes nyugdíj 2001. évi kiadása megtérítéseként;
• nem teljesítette ugyanakkor a központi költségvetés a tv. 18. §. c) pontjában előírt 2 324,7 M Ft befizetést. Az összeg rendezésére várhatóan a 2002. évi zárszámadási törvény keretében kerül sor. A törvényi rendelkezés be nem tartása miatt ezt az összeget is hitelből kell finanszíroznia az alapnak, ez okból a napi hitelállomány összege ennyivel magasabb.

A zárszámadási törvény 19. §-ában előírt kötelezettségét az ONYF - a 2003. március 31-i jegyzőkönyv tanúsága szerint - teljesítette (a régi korengedményes nyugdíj behajtható adósállományának analitikáját átadták az APEH részére).

1. Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

E címen 2002. évben 8,2 Mrd Ft bevételt (a bevételi főösszeg 0,6%-a) realizált a Ny. Alap, amely 5 Mrd Ft-tal, 57,1%-kal haladja meg az előirányzat 3,2 Mrd Ft összegét, a 2001. évi 18,5 Mrd Ft-nak viszont -technikai okok miatt - csak 44,2%-át teszi ki. A technikai ok az volt, hogy az elmúlt évben itt számolták el 11,8 Mrd Ft értékben egy évközi nyugdíjemelés fedezetére a központi költségvetésből átutalt összeget. Az összeggel korrigálva a teljesítés az előző évi bázist 22,3%-kal haladja meg. Ez évben e bevételek között - helyesen - a kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek kerültek elszámolásra. Így pl. a korábban kifizetett, de elhalálozás, valamint jogalap nélküli felvétel miatt az Ny. Alapnak visszatérítendő ellátások.

1. A vagyongazdálkodás bevételei

A költségvetés előirányzatot ilyen címen 2002. évre nem tartalmazott. A ténylegesen realizált bevétel mindössze 18,6 M Ft, melyből 3,8 M Ft a még megmaradt Postabank részvények eladásából (erről kormány határozat született), 14,8 M Ft pedig a járulék tartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből származott.

1. A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási kiadási előirányzatának teljesülése

2002. évben a Ny. Alap ellátási kiadása 1383,2 Mrd Ft volt. A kiadás 171,8 Mrd Ft-tal, 14,2%-kal tért el az 1211,4 Mrd Ft-os eredeti előirányzattól. Az 1257,9 Mrd Ft-os módosított előirányzathoz viszonyítva 125,3 Mrd Ft-os, 10%-os volt az eltérés. A 2002. évi ellátási kiadások 227,9 Mrd Ft-tal, 19,7%-kal haladták meg a bázisév 1155,3 Mrd Ft-os kiadását.

1. A 2002. évi nyugellátási kiadások

A 2002. évre az Ny. Alapot terhelő nyugellátások kiadásának Kvtv. szerinti eredeti előirányzata 1207,8 Mrd Ft volt, amit a 2002. évi XXIII. törvény, év közben 1254,3 Mrd Ft-ra emelt. A nyugellátások tényleges kiadási összege 2002-ben 1376,5 Mrd Ft volt, 168,7 Mrd Ft-tal (14%-kal) haladta meg az eredeti költségvetési előirányzatot, a 2001. évi tényleges kifizetést pedig 19,7%-kal.

1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai

Az előirányzathoz viszonyított eltérés oka, hogy a reálfolyamatok nem a makrogazdasági előrejelzések szerint alakultak, az infláció és a keresetek növekedése eltért az előre jelzettektől, aminek hatásait a Ny. Alap költségvetésén nem vezették át. A 2002. év eredeti előirányzat - a kétéves költségvetés készítés miatt - a nem tartalmazta, nem tartalmazhatta - a 2001-ben végrehajtott pótlólagos nyugdíjemelések kiadást növelő hatását. Az előirányzatnak a reálfolyamatokhoz történő igazítását egyik kormány sem kezdeményezte. A Kvtv.-t módosító 2002. évi XXIII. törvény - az ún. 100 napos törvénycsomag - a nyugdíjkiadások előirányzatát is csak a nyugellátások egyösszegű - 19 E Ft-os - kiegészítése, és a méltányossági szabályok változása miatt emelte meg 46,5 Mrd Ft-tal. A nyugdíjkiadási előirányzatot nem módosították a törvény elfogadásakor már ismert - 2001. júliusi, decemberi és 2002. júniustól végre is hajtott - nyugdíjemelésekkel összefüggésben sem. A nyugdíjkiadási előirányzat túlléphető, ezért az előirányzat-módosítás elmaradása nem sért szabályokat.

1. A nyugellátások 2002-ben megvalósított emelése, a végrehajtás módja

A nyugdíjkiadások 2002. évi 1376,5 Mrd Ft-os összege 225,4 Mrd Ft-tal volt több a 2001. évi bázisnál (1151,3 Mrd Ft). Ebből a tárgyévben végrehajtott nyugdíjemelések hatása 177,4 Mrd Ft-ot jelentett.

A nyugdíjemelés, a tervezett egy helyett, három lépcsőben valósult meg, visszaállították a méltányossági nyugdíjemelés "intézményét", valamint egyszeri 19 E Ft-os egyösszegű juttatást biztosítottak.

Az ellátásokat a Kvtv. 51. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak alapján 2002. január 1-jétől (a tervezett 8,4%-os nettó átlagkereset növekedés, 5%-os fogyasztói áremelkedés alapul vételével, az ebből számított 6,7%-os nyugdíjemelési mértéket további 3%-kal megnövelve) 9,7%-kal emelték fel. A 2002. évi makrogazdasági folyamatokból már az év első felében látható volt, hogy a nyugdíjemelést meghatározó nettó keresetek növekedése 8,4%-nál magasabb lesz. A 87/2002. (IV. 19.) Korm. rendelet ezért - júliustól, visszamenőleges hatállyal - további, 4,5%-os kiegészítő nyugdíjemelésre intézkedett. Az emeléssel a május havi (tehát a 9,7%-kal már megemelt) ellátások összege növekedett.

A 2002. évi XXIII. törvény - a kormányprogram végrehajtásaként - a nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesülők egyszeri 19 ezer Ft-os juttatására és a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségének megteremtését biztosító forrásról intézkedett.

Az egyszeri kifizetésre 46,1 Mrd Ft keretösszeget határoztak meg. A ténylegesen felhasznált 45,4 Mrd Ft - rendeltetésénél fogva - csak a tárgyévben merült fel, nem vált a 2003. év bázisává). A juttatást június hónapban folyósították, a 162/2002. (VII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint.

A bérnövekedés mértékének várható alakulása miatt a 223/2002. (X. 31.) Korm. rendelet december 1-jétől további 1%-os nyugdíjemelésre, az előző két nyugdíjemelést is magában foglaló összeg alapul vételével, januári visszamenőleges hatállyal intézkedett.

Az éves nyugdíjemelések 2002-ben összességében 15,4%-os kiadásnövekedést eredményeztek, az egyéni szinten mért átlagos nyugdíjemelési index 15,6% volt. Az emelés a 19,6%-os nettó keresetnövekedés és az 5,3%-os infláció alapján a törvényi előírásoknak megfelelő mértékűnek minősül.

A nyugdíjak és a keresetek "viszonya" ugyanakkor sajátosan változott. A bérek emelkedése a tervezettet több mint 2,3-szeresen haladta meg. A nyugdíjak emelése is nagyobb volt az előirányzottnál, annak csaknem az 1,6-szeresét érte el. Így, miközben a keresetek és az ellátások reálértéke egyaránt javult, a nyugdíjak emelésének vegyes indexálási szabályaiból adódóan, a nyugdíjak keresetekhez mért reálpozíciója 2002-ben romlott.

Egy ellátott átlagosan 46 800 Ft-ot kapott havonta (a 19 E Ft-os egyszeri juttatás beszámítása nélkül).

Az öregségi nyugdíj havi átlagos összege 47 E Ft volt. Ezen belül meghatározóak a korhatárt betöltöttek öregségi nyugdíjának nagysága 45 600 Ft. A korhatárt még be nem töltött előrehozott öregségi nyugdíjak, illetőleg a korkedvezményes és szolgálati nyugdíjak lényegesen magasabbak az átlagnál (havi 58 200, illetve 69 900 Ft). A rokkantsági ellátások átlaga 2002-ben 43 500 Ft, a hozzátartozói ellátások átlagos összege, önálló ellátásként 29 200, kiegészítő ellátásként havi 11 E Ft volt.

1. A nyugdíjkiadások alakulására ható egyéb tényezők

A nyugdíjkiadások alakulását kisebb mértékben befolyásolják az automatizmusok (létszámváltozás, kiegészítő ellátások számának változása, az összetétel-változás, cserélődés), ezek együttes hatására a kiadások 3,4 Mrd Ft-tal emelkedtek.

A nyugdíjbiztosítási ágazatban 2002-ben 2 M 369 ezer fő részesült ellátásban, 12 ezer fővel kevesebb, mint a megelőző esztendőben. A kiegészítő ellátások száma 574 ezer darab. A létszámalakulás relatív megtakarítást hozott. A 60 éven felüliek számának kismértékű növekedése a nyugdíjas állományban még nem éreztette a hatását, ami alapvetően az 1997-től érvényes (1996. évben törvénybe iktatott) új korhatár rendszer (főként a korhatár-emelkedés fokozatosságának) következménye.

Az adott év folyamán a nyugdíjas állományba újként bekerülő nyugdíjasok és az állományt aktuálisan elhagyók arányváltozásának kiadásokra gyakorolt hatása a cserélődési-, összetétel-változási mutatóban fejeződik ki.

2002-ben az 1997-ben bevezetett nyugdíjskála volt érvényben, ami a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők körében magasabb induló nyugdíjakat eredményezett. A nyugdíj megállapításába beszámító keresetek valorizációja, a biztosítási plafon fokozatos megemelése, a degressziós szabályok enyhítése is hasonló hatásokkal járt együtt.

1. A méltányossági jogkör gyakorlása 2002-ben

A méltányosságot 2000. évig az ONYF főigazgatója a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek bevonásával, 2000 májusától az ONYF főigazgatója kizárólagosan, majd 2001. január 1-től a szociális és családügyi miniszter gyakorolták. 2002 közepén a törvényhozás a hatáskört ismételten decentralizálta, és azt az ONYF főigazgatójára bízta. A nyugdíjbiztosítás dolgozóinak megfeszített munkája a rendelkezésre álló források felhasználását lehetővé tette, de így is csak a beérkezett kérelmek 50%-át tudták feldolgozni.

A méltányossági nyugdíj-megállapítást lehetővé tevő jogszabályok 2002. évben ismételten megváltoztak. Először 2002. január 1-jén a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §-a módosult új (5) bekezdéssel, ami lehetővé tette a méltányosság gyakorlását olyan rokkantsági nyugdíj megállapítás esetében is.

Az országgyűlési választásokat követően, 2002. június 18-án változott a törvényi szabályozás (Tny. 66. §). Az intézkedéssel 2002. június 29-vel visszaállították a korábbi kormány által megszüntetett méltányossági nyugdíjemelés intézményét, a méltányosság gyakorlója ismételten az ONYF főigazgatója lett. Ezt követően jelent meg a 145/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet, ami meghatározta a kivételes nyugdíjemelés részletes szabályait.

E jogszabályok megalkotását egy hónapos késéssel követte a Kvtv. módosítása, amiben 400 M Ft-tal emelték meg a vonatkozó előirányzatot. Az ügyviteli eljárási szabályok megalkotására, a keretek felosztására a kormányrendelet az ONYF főigazgatóját hatalmazta fel, aki e kötelezettségének a 16/2002. (Nyb.K.5.) ONYF utasítás kiadásával (2002. július 8-i hatálybaléptetéssel) eleget tett. A biztosított előirányzat meghatározott (312, 4 M Ft-tal) összeggel történő túlteljesítését engedélyezte 2002. novemberében a Kvtv. ismételt módosítása. A törvény szövege a Ny. Alap tartalékára hivatkozik. Ilyen tartalék azonban korábban nem volt. Az összeg megegyezik ugyanakkor a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradvány összegével, amit a Kvtv. visszautaltatott az Alapba. (Ezzel az intézkedéssel a 2001. évi PM által engedélyezett, az ÁSZ véleménye szerint szabálytalan előirányzatosítás következtében létrejött maradvány felhasználását immár az országgyűlés engedélyezte. lásd Garancia előirányzat) Így éves szinten 812,4 M Ft-ot használhatott fel a Ny. Alap méltányossági nyugdíj megállapításra és nyugdíjemelésre.

A 2002. évi szabályozás a lehetséges kérelmezők körét - a rendelkezésre álló forrásokhoz képest - tágan állapította meg. Az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegnek kétszerese 2002. évben 40 200 Ft volt, addig a 40 000 Ft alatti ellátást kapók létszáma meghaladta az 1250 ezer főt. Egyedi mérlegelési lehetőséget a szabályok csak korlátozottan biztosítanak.

Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásnak, nyugdíjemelésnek a Ny. Alap zárszámadásában csak előirányzata van. Az előirányzat felhasználását a nyugellátási kiadásnak megfelelő Alapnál könyvelik a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. Így az előirányzat betartása, vagy túllépése, csak a keretnyilvántartásból ellenőrizhető. 2002. évben a rendelkezésre álló teljes, 812,4 M Ft-os előirányzatot felhasználták.

Az engedélyezéshez a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a havi keretfelosztást alkalmazták. A keretek júliusi, illetve decemberi törvényi megállapítása miatt a keretfelhasználás éves kihatásának összege az engedélyezett előirányzat többszöröse, meghaladta a 4 Mrd Ft-ot. A kérelmek közel felét mennyiségük és keret hiány miatt így sem bírálták el, azokat 2003. évre átvitték.

A 2002. év eredeti előirányzataként rendelkezésre álló 100 M Ft-os keret felhasználásának ellenőrzését nehezítette, hogy a feladat két hivatal közötti átadás-átvételéről dokumentum nem készült. Egy, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek írott, 2002. július 7-i belső feljegyzés tanúsága szerint a minisztérium 95,7 M Ft-os keretösszeget használt fel.

A feladat átadásáig engedélyezett, elutasított és egyéb okból megszűnt kérelmek statisztikájáról sem tudtak az ellenőrzött szervezetek kimutatást bemutatni. Az ONYF témával összefüggő éves tájékoztató jelentésében az szerepel, hogy 10 db elintézetlen kérelmet adtak át. Ugyanezen tájékoztató tartalmazza azt, hogy 2002. június 17-ig 1639 db beérkezett, 652 db engedélyezett és 677 db elutasított kérelem volt. Az átadásig történt további engedélyezések adatai a tájékoztatóban nem szerepelnek. Egyéb belső feljegyzések szerint legalább két alkalommal történt még engedélyezés.

Az ONYF főigazgatója a kivételes ellátásokra önálló keretet nem állapított meg. Ilyen kötelezettsége nem is volt, és de nem is lett volna célszerű önálló keretet létrehozni. A minisztériumi keretmaradvány emelte a NYUFIG rendelkezésére bocsátott méltányossági emelésekre és megállapításokra vonatkozó második féléves keretet.

A Nyugdíjigazgatási szervekhez 5674 db méltányosságból történő megállapításra vonatkozó kérelem érkezett a második félévben. Ebből 662 db kérelmet teljesítettek - az egy főre jutó, megállapított összeg 22 446 Ft volt -, 4678 db kérelmet elutasítottak, 334 db kérelem egyéb okból szűnt meg. Az elutasítások oka az volt, hogy a kérelmek nem feleltek meg a kormányrendelet előírásainak, a kérelmező már rendelkezett a jogszabályban meghatározott ellátással, vagy nem rendelkezett elegendő szolgálati idővel, illetve nem volt korbetöltött illetve rokkant. Összességében méltányossági nyugdíj megállapításra a Nyugdíjigazgatási szervek 53 410 488 Ft-ot költöttek a méltányossági keretből, így kivételes nyugdíj megállapításra 2002. évben 149 074 270 Ft-ot fordítottak, ami az eredeti előirányzat 150%-a.

A méltányossági nyugdíjemelés intézményének visszaállítása választási, politikai kérdés volt. A nyugdíjasok rossz szociális helyzetén kívül ez is közrejátszott abban, hogy 2002. július végéig mintegy 500 000 db, 2002. december 31-ig összesen 801 213 db nyugdíjemelési kérelem érkezett a nyugdíjbiztosítás szervezeteihez. A méltányossági kérelmek száma jelentősen meghaladta az ONYF-hez és igazgatási szerveihez érkezett alapigények (335 867 db) számát.

A Kvtv. módosításakor biztosított 400 M Ft előirányzatot a beérkezett kérelmek nagy száma miatt szeptember és november hónap között felosztották (60 E kérelmet teljesítettek és közel ugyanennyit utasítottak el), majd a kormány által biztosított 312,4 M Ft-ról december hónapban döntöttek. Így vált lehetővé 2002. évben 197 423 db kérvény teljesítése. 202 209 db elutasítás mellett (egyéb okból 334 kérelmet zártak le) 384 667 db kérelem elbírálása húzódott át ez évre, amiről a kérelmezőket 2003. év januárban értesítették. Az engedélyezett nyugdíjemelések átlaga 2260 Ft volt, mivel az elbírálásnál az az elv érvényesült, hogy minél több igénylő kérelmét teljesítsék. Az elutasítottak között csak olyanok szerepeltek, akik a kormányrendeleti feltételeknek nem feleltek meg, keret hiánya miatt elutasítás nem történt. Méltányossági nyugdíjemelésre 663 326 270 Ft előirányzatot használtak fel, miközben ennek következő évi éves kihatása meghaladja az 5 Mrd Ft-ot. (Becslés szerint: 200 000 kérelmező száma - a méltányosságban részesültek 2002. évi tényleges létszáma - szorozva - a 2002. évi legalacsonyabb szintű emelés havi összegével - 2100 Ft-tal, majd 12-vel - az éves kihatás miatt - 5 040 M Ft-os eredményt kapunk.)

1. A nyugellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások

A kifizetéseknek három jelentős összetevője van, a postaköltségek, az APEH dolgozóinak jutalmazására szolgáló átadott pénzeszköz, valamint a Ny. Alap előző évi többletének (1468,3 M Ft) visszafizetése. Ez utóbbi két feladatra előirányzat nem volt. Az APEH dolgozóinak jutalmazására szolgáló összeget a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben - azért nem terveztek és hagytak jóvá, mert az csak a járulék-bevételi előirányzat 101%-os teljesülése felett jár. Az előirányzat amúgy is "túlléphető", így szabálytalanság nem történt.

1. Posta és egyéb kiadások

Ezen az előirányzaton a 3591 M Ft-os tervszám 3997,1 M Ft-ban teljesült. A kiadások meghatározó eleme (a teljesítéskori érték 97-98%-a) a postaköltség.

A túllépés két összetevő együttes hatásának eredője. A kiadásokat növelte, a 2002. évi három rendkívüli nyugdíjintézkedés folyósítási költsége (12 alkalom helyett 15 alkalom), ugyanakkor csökkentette az, hogy (az időközben megjelent kormányrendelet módosítása következtében) a biztosítottakat nem tértivényes levélben értesítették a 2001. évi biztosítási adataikról.

A NYUFIG-nál merült fel a postaköltségekből 3615 M Ft a belföldi ellátások folyósításának költségeként és 35,7 M Ft bankköltség, amelynek jelentős része (88%-a) a külföldre utalt ellátások után fizetett összeg. A postaköltségekből a három rendkívüli emelés 655 M Ft-tal terhelte a Ny. Alapot. Itt számolták el a késedelmes folyósítás kamatának 72,6 E Ft-os összegét, amely alacsonyabb ugyan az előző évinél, de több mint kétszerese a azt megelőző év adatának. Ez az ellátások megállapításának nagymértékben romló, majd kismértékben javuló színvonalára enged következtetni. Megítélésünk szerint a nyugellátási kiadások postaköltségét az Alap a nyugdíjak egyéni számlára történő utalásának kezdeményezésével tovább csökkenthetné. További vizsgálatot igényel, hogy az intézkedésnek milyen lenne a társadalmi fogadtatása, valamint hogy a teljes költségvetési körön belül felmerülő összköltség így minimalizálható-e.

Az ONYF biztosította a Tbj. 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok (biztosítottak kiértesítése) postaköltségét. Ez az összeg 2002. évben 147,8 M Ft-ot tett ki, ami csak egyötöde a korábbi évben kifizetetteknek, annak ellenére, hogy feldolgozási hiba miatt 9 275 fő két értesítést is kapott. Az elmúlt évi zárszámadási jelentésben kifogásolt gyakorlat megszüntetését lehetővé tette egyrészt az At. 4. § (2) bekezdésének megváltoztatása, másrészt hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalásával összefüggésben a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdését törölték, ezzel lehetővé vált normál postai küldeményként a kézbesítés.

1. Az APEH dolgozók jutalmazása

A Kvtv. 77. § (1)-(2) bekezdését a törvényhozás 2002. november 13-án pontosította. Az elmúlt évi ÁSZ vizsgálat kifogásolta, hogy a törvényszöveg alapján nem egyértelmű, hogy évente jár-e a nevesített összeg, valamint azt, hogy a feltételek teljesítése esetén részösszeg megállapítására a "teljesíteni kell" törvényszöveg nem adnak lehetőséget. A pontosítás rögzíti, hogy a kifizetési összeg évente jár, valamint törölte a teljesítési kötelezettséget, azt csak lehetőségként fogalmazza meg. Sajnálatos, hogy a törvény pontosítása során a tényleges tartalmi kérdésekkel nem foglalkoztak. Sem a járulék bevételi előirányzatokat, sem a teljesítési % mértékét nem változtatták, így állt elő a Ny. Alap vonatkozásában az a helyzet, hogy a 2002. évi nevesített bevételi előirányzatok összege 2,2%-kal alacsonyabb volt, mint a 2001. évi tényleges bevétel. A 101%-os teljesítési előirányzat is így alacsonyabb értéket eredményez, ami miatt ezt ösztönzési mértékként nem lett volna szabad alkalmazni. A szabályozás egyéb tartalmi elemei sem változtak, a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesítése esetén a Ny. Alap az APEH rendelkezésére bocsáthat az APEH személyi állomány 2002. évi személyi juttatásainak fedezetére 1297,2 M Ft-ot pénzeszközátadással akkor, ha a bevételi teljesítés tárgyév november 25-éig eléri a 89%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni lehet.

A pénzügyminiszter 2002. december 5-én tájékoztatta az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert arról, hogy az APEH dolgozói részére adható jutalom és járulékai Ny. Alapot terhelő része 1287,4 M Ft, amelynek azonnali átadását kérték. Az ONYF az átutalást teljesítette.

Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálati megállapításaiban is már célszerűtlennek tartotta, hogy a bevételek 101%-os teljesüléséhez kötötték az érdekeltségi jutalom kifizetését. A 2001. évi bevételi tényszámok ismeretében a 2002. évi tervszámok irrealitása egyértelmű volt, ezért a törvénymódosításra is javaslatot lehetett volna tenni, vagy olyan további feltételeket kellett volna előírni, ami a bevételek növekedésének mércéjét a bruttó keresettömeg növekedésnél magasabbra helyezi. Jutalom véleményünk szerint csak többlet-teljesítés után jár. A jelenlegi szabályozás az alapfeladat teljesítését is többletjuttatással ismeri el.

1. A vagyongazdálkodás kiadásai

A vagyongazdálkodás kiadásait a Kvtv. 1350 M Ft-ban határozta meg, ami teljes egészében a postabanki viszont-garancia kifizetésére szólt. A teljesítés 1275,3 M Ft, amit alapvetően meghatároz a Postabank részvény után fizetett garancia 1250,8 M Ft-os összege. További 5 M Ft ügyvédi költség is terheli e részvények kezelésének megbízási díjával összefüggésben az Alapot. Miután 2002. év áprilisában a részvényeket a 2187/2001 (VII.20.) számú kormányhatározatában foglaltak alapján - 180%-on, 3 700 710 Ft-ért - értékesítették a kiadások fedezete többségében a járulékbevétel volt, miután a vagyongazdálkodás egyéb bevételei azt nem fedezhették. A postabanki részvényeken az Alap vesztesége tovább nőtt, összességében meghaladta a 9 Mrd Ft-ot. A társadalombiztosítási alapok vagyonának állami tulajdonba kerülése óta az ÁSZ vizsgálatai (az alapok 1999-2000. évi zárszámadásának ellenőrzése, a 2000. évi költségvetés véleményezése, továbbá a belföldi államadósság ellenőrzése) a garanciális kötelezettséggel összefüggő kiadások elszámolásának indokoltságát, illetőleg jogalapját eredménytelenül vitatták.

A vagyongazdálkodással összefüggő egyéb kiadásokra a Kvtv.-ben nem szerepelt előirányzat. A járuléktartozás fejében kapott vagyonnal összefüggő kiadások 10 M Ft-ban, az ingyenes vagyonjuttatással kapcsolatos kiadások 14,5 M Ft-ban teljesültek, amelyek egy részére biztosítottak csak a bevételek fedezetet.

Az ingyenes vagyonjuttatás fejében kapott vagyonelemekkel összefüggésben 2002. évben sem jött létre szerződés az ÁPV Rt.-vel. Az egyeztetéseket követően felügyeleti miniszteri engedéllyel az ONYF-nél maradt az érintett vagyonelem (Szegedi Ruhagyár Rt. Fa.), amelynek várható értékesítési eljárási költsége meghaladná a vagyonelem értékét.

1. Az ONYF 2002. évi működési költségvetésének végre-hajtása
2. Az ONYF működési költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulása

A tényleges bevételek a módosított előirányzathoz képest 106%-ra teljesültek, azaz 24 669 M Ft-ra. A működési költségvetés meghatározó bevétele (81%) a Ny. Alaptól átvett 20 110 M Ft támogatás. A működési bevétel az összes bevétel 5%-a, azaz 1232 M Ft,

A tényleges kiadások a módosított előirányzat 92%-ában teljesültek, ami 21 334 M Ft volt. A folyó kiadások az összkiadásoknak 87%-a, azaz 18 604 M Ft, a felhalmozási kiadás 12%,-a, azaz 2725 M Ft, a kölcsönök 1%-a, azaz 318 M Ft.

A folyó kiadások 70,1%-át a személyi juttatásokra és járulékaikra, 28,4%-át a dologi kiadásokra, 0,7%-át az egyéb működési célú támogatásokra, 0,8%-át kamatfizetésre fordították.

1. Az ONYF szervezeti, gazdálkodási szabályozottsága

Az ONYF-et az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény hozta létre. Az ONYF főigazgatója az 1/2002. (Nyb. K. 1.) utasításban a 2002. évre vonatkozóan 2002. január 30-án kiadta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet a pénzügyminiszter hagyott jóvá. Ez az utasítás 2002. 02. 11- én lépett hatályba, amit 2002. 02. 07-én 2002. 02. 25-re módosított a főigazgató a 3/2002. (Ny.b. K. 1.) utasításával. További módosítást a 2002. május 27-ei hatállyal kiadott 9/2002. (Nyb. K. 4.) ONYF utasítás tartalmaz.

A szabályzat tartalmazza az ONYF jogállását, feladatát, igazgatási szerveit, azonosító adatát, a feladatát meghatározó törvények és rendeletek felsorolását, vezetési rendszerét. A szervezetet a főigazgató és három helyettese vezeti. A főigazgatóhoz kilenc a közgazdasági főigazgató helyetteshez három, a pénzügyi és gazdasági főigazgató helyetteshez hat, az informatikai főigazgató helyetteshez három szervezeti egység tartozik.

A Ny. Alap felügyeletét és az ONYF irányítását 2002 első felében a pénzügyminiszter látta el, 2002.06. 18-tól az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter látja el. A Szervezeti és Működési Szabályzatot 2002. november 1-i hatállyal ennek megfelelően módosították. Az ONYF igazgatási szervei - a kirendeltségeket kivéve - jogi személyek, a gazdálkodásuk megszervezésének módját tekintve részben önálló, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságuk szerint részjogkörrel rendelkező költségvetési szerek.

A 2001 évben kiadott és 2002. március 20-án kiegészített számviteli politikában rögzítették a Ny. Alap ellátási szektorának sajátosságaiból eredő elszámolási módokat. Ugyanakkor a számviteli politikában továbbra sem jelölték ki a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve a költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.

Az ONYF a számviteli politikáját és annak rendelkezéseit, valamint a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti a megyei igazgatóságokra is. A számviteli politika szerint negyed éves értékcsökkenés elszámolásra tértek át, és az értékcsökkenést a negyedév utolsó napján állományban lévő immateriális javak és tárgyi eszközök után, az éves leírási kulcs alapján negyedévre számított összegben állapították meg.

A leltározási szabályzat 2002. augusztus 1-jével lépett életbe. Az ONYF önköltség számítási és pénzkezelési szabályzattal is rendelkezik. A szakmai feladatokat és sajátosságokat is figyelembe vevő szabályzatokat főigazgatói utasítások léptették életbe.

A 2249/2000. (X. 18.) Korm. határozatban döntöttek a központosított illetményszámfejtés megvalósításáról. A 2391/2001. (X.27.) Korm. határozat a bevezetés határidejét 2002. július 1-ben határozta meg. Az ONYF a kormányhatározatban foglaltak szerint feladat-tervet készített és felkészült a KIR rendszer bevezetésére. Ezzel párhuzamosan meg kellett teremteni az adatátvitelt a 2002. január 1-től élesben működő SAP HR moduljából. Ez utóbbi végzi a nyugdíjágazatban dolgozók bérszámfejtését 2001. január 1. óta. Az SAP és a KIR rendszer közötti INTERFACE kifejlesztésre került. A 2156/2002. (V. 15.) Korm. határozat a bevezetés időpontját 2003. január 1-re csúsztatta, illetve kötelező havi adatszolgáltatást írt elő. A két rendszer közötti adatáramlást a helyszíni vizsgálat időpontjáig sem sikerült megteremteni, ezért engedélyt kaptak a határidő további csúsztatására. A központosított bérszámfejtés bevezetésének és szabályszerű működésének feltételeit időben és kellő mélységben a közreműködő felek nem tudták megteremteni annak ellenére, hogy az elmúlt két évben az ONYF jelentős (50 M Ft feletti) ráfordítást eszközölt. A két rendszer közötti adatáramlást nagyrészt a TÁH-KIR rendszer hiányosságai miatt nem sikerült kezelni. Az SAP rendszer biztosítja a jelentési kötelezettségek (adó, járulék, statisztika stb.) teljesítését. A KIR nem tudja olyan összetételben és mélységben az adatokat visszaszolgáltatni, amilyent az SAP rendszer integrált működése igényelne.

1. Az előirányzatok közötti átcsoportosítások

A 2002. évben 17 esetben történt előirányzat módosítás, ebből 9 esetben a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében, 5 esetben saját hatáskörben és 3 esetben előirányzat-módosítás nélküli keretnövekedést engedélyeztek.

A fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében módosították az alábbiakat: a MEH Informatikai Kormánybiztosságától, illetve továbbképzési programokra pályázaton elnyert pénzeszközök, a nyugdíjasok egyszeri szociális segélyezésével és a méltányossági nyugdíjügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása miatti átcsoportosítás, a FPMNYI bérleménybe történő elhelyezéséhez szükséges kiadások biztosítása, az Informatikai Főosztály az ez évre tervezett fejlesztések helyett szolgáltatásokat vesz igénybe és ehhez kell az előirányzat átcsoportosítás, a többletbevételeket dologi kiadások és a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önsegélyező Pénztárának működéséhez támogatására használták fel, a Világbanki Kölcsön kamat és törlesztő rész közötti arány módosulás. A 2002. évben a nyugdíjágazathoz visszakerült méltányossági nyugdíjügyekkel kapcsolatos feladatokkal nem párosult előirányzat átadás.

A saját hatáskörben előírt előirányzat módosítások az előző évben keletkezett pénzmaradvány felhasználásához kötődnek. Az előirányzat-módosítás nélküli keretnövekedést törvényi felhatalmazás alapján az illetékes miniszterek engedélyezték.

A költségvetési előirányzat-átcsoportosítások megfeleltek a hatásköri előírásoknak és a kiemelt előirányzatokra vonatkozó szabályoknak, ebből a szempontból eleget tettek az Ámr. 55. § (4)-(5). bekezdésében foglaltaknak. Egyes előirányzat módosítások indokoltsága kellőképpen nem volt megalapozva (Fiumei út, Központi Irattár, informatika), illetve nem kellő időpontban történtek (méltányosság).

1. A központi kezelésű előirányzatok felhasználása

A Ny. Alap központi kezelésű előirányzatként két tételt nevesít. Az egyik az
EU-hoz való csatlakozás társadalombiztosítási nemzeti programjai és kormányzati feladatai támogatása 50 M Ft értékben, a másik az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata 367,9 M Ft értékben. Az előirányzatokat a korábbi évek gyakorlatának megfelelően átcsoportosították, és a folyó működési kiadások között számolták el teljesítésüket.

A Kvtv. 76. § (1) bekezdése szerint a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és igazgatási szervei alcím előirányzat informatikai fejlesztésekre 2002-ben 1150,7 M Ft-ot (ezen belül személyi juttatásokra 269,2 M Ft-ot, munkaadókat terhelő járulékokra 80,8 M Ft-ot, dologi kiadásokra 375,0 M Ft-ot, felhalmozási kiadásokra 425,7 M Ft-ot), a Tbj. 47. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására 2002-ben 270,0 M Ft-ot tartalmaz.

1. Informatikai fejlesztések

E Ft

Jogcím, feladat megnevezése	Törvényi előirányzat	Eredeti előirányzat	Módosított előirányzat	Teljesítés	Képződő előirányzat-maradvány
Informatikai fejlesztés ONYF tábla B/2 D	1 150 700	1 150 700	2 286 008	2 286 008	0
SAP	0	0	261 435	197 277**	64 158
Nyilvántartás	730 700	1 194 700	1 244 481	999 372**	245 109
"Bankgarancia"	0	0	121 062*	121 913	- 851*
Informatika	420 000	1 307 700	1 690 218	1 371 748	318 470
Informatikai keretek összesen	1 150 700	2 502 400	3 317 196	2 690 310	626 886

*az ellenőrzés megállapítása szerinti javított szám

**az ellenőrzés több olyan számlát talált, 29 183 E Ft összegben, amelyet a nyilvántartási sor helyett az SAP soron kellene szerepeltetni

A törvény által nevesített előirányzatoknak megfelelő informatikai fejlesztési keretet a felhasználások elkülönített megfigyelésére az ONYF 2002. évben sem alkalmazott. Az előirányzat teljesítésének elkülönített megfigyelésére a lehetőséget 2003. évtől már biztosítják. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az informatikai, a nyilvántartási főosztályi, a garancia és a PIR kereteken (azon belül személyi juttatás, dologi, felhalmozási kiadás) figyelte a felhasználást. A dologi és felhalmozási keretek a fejlesztésen túl a napi működtetés feladatait is tartalmazzák. Ezért az előirányzatokat nem csak az előző évek előirányzat maradványai, valamint néhány esetben egyéb átcsoportosítások növelték, hanem ezek az előirányzatok korábbi évi bázis előirányzatokat is tartalmazták. Így összességében a törvényben meghatározott személyi előirányzatok mellett, 1 961 765 E Ft dologi, és 1 006 283 E Ft felhalmozási előirányzat állt az ágazati szakmapolitikai célok megvalósulását szolgáló informatikai feladatokra rendelkezésre. A keretek és teljesítésük alakulását az alábbi táblázat szemlélteti:

Az előirányzatokból a korábban világbanki hitelforrásból elkezdett nyilvántartási rendszer korszerűsítésére, az SAP rendszer éles üzembeállításának költségeire és egyéb fejlesztésekre (pl. méltányossági emelések) és a rendszerek működtetésére biztosítottak forrást. A 4 Mrd Ft nettó értékű számítástechnikai eszközpark (hardver és szoftver) amortizációjának pótlására csak korlátozottan kerülhetett sor. Az előirányzatok felhasználásáról, a célok megvalósításának eredményéről néhány kiemelt feladat ellenőrzése kapcsán a következő tapasztalatokat szereztük.

Az Állami Számvevőszék korábbi ellenőrzési jelentései megállapították, hogy az ONYF pénzügyi-számviteli rendszerének változtatását kellő szakmai megalapozottságú előkészületek nem előzték meg, költségbecslést, költség-haszon analízist nem végeztek. A rendszer kifejlesztőjével és bevezetőjével kötött szerződésben foglaltaknak a rendszer csak jelen helyszíni vizsgálat idejére, - az eredeti határidőt közel másfél évvel meghaladva - tesz eleget. A korábbi évek felhasználásait is beleértve az új rendszerrel összefüggésben kifizetett kiadások meghaladják az 1400 M Ft-ot, úgy hogy a rendszer működtetéséhez szükséges hardver nagy része rendelkezésre állt, illetve más fejlesztések eredménye volt.

A nyugdíjágazat működési-gazdálkodási ügyvitelére 2002-ben alapvetően már az új integrált pénzügyi információs rendszert használták, miután a párhuzamos feldolgozást 2002. január 1-én megszüntették. Az ÁSZ 2001. évi zárszámadási ellenőrzése a rendszer működésének megbízhatatlanságát rögzítette. Javaslatot tett az ONYF főigazgatójának arra, hogy az SAP működtetésére, karbantartására vonatkozó költség-haszon elemzést végezze el és mérje fel, hogy a jelenleg költségvetési területen használatos rendszerekhez képest milyen új információkat, milyen áron szolgáltat az SAP rendszer, valamint hogy tegye meg a szükséges lépéseket a bevezetett pénzügyi információs rendszer hibáinak lehető leggyorsabb kijavítása érdekében, hogy az a beszámolási kötelezettségek végrehajtására alkalmas legyen.

Az ONYF javaslatunkkal is összefüggésben szerződést kötött a rendszer auditjára. Az audit célja a bevezetett SAP R/3 rendszer működésének teljes körű átvilágítása még a projekt lezárása, az átvétel-átadási eljárás előtt. Feladata volt a megbízottnak , hogy a megbízható, hatékony működés érdekében szükséges intézkedéseket, javaslatokat dolgozza ki; értékelje, hogy a bevezetett és fejlesztett modulok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, a bevezetésre került funkciók és a rendszerbeállítások összhangban vannak-e, a rendszer kellően dokumentált-e; és vizsgálja meg, hogy a megfelelő informatikai háttér rendelkezésre áll-e a programfuttatások időigényének figyelembe vételével.

A rendszer-auditot a vállalkozó határidőre és kiemelkedő szakmai színvonalon teljesítette. Javaslatai alapján szükséges intézkedések végrehajtása folyamatosan történt, annak lezárása áthúzódott 2003. évre. Eredményként könyvelhető el, hogy a vizsgálat tapasztalatai szerint a felhasználók ismereteik növekedésével egyidejűleg mindjobban elfogadják és használják a rendszer szolgáltatásait.

Külön kell szólni az ún. SAP-KIR projekt eredményeiről. A korábbi ÁSZ jelentések felvetették már, hogy az SAP rendszer HR modulja és a központi illetmény-számfejtési rendszer tervezett bevezetése párhuzamos költségeket fog eredményezni. Sajnálatosan feltételezésünk igazolódni látszik. Az SAP-KIR projekt eddigi eredménye csak a kapcsolat megteremtése volt. A KIR rendszer még a helyszíni vizsgálat lezárásakor sem működött.

A 2002. évben tervezett fejlesztések forrását a szakmai informatikai programok között tervezték. Ugyanakkor az SAP keretre eredeti előirányzatot nem határoztak meg. Az SAP kereten lévő 2001. évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány 157 628 E Ft összegét megnövelték és 229 763 E Ft-ban mutatták be. A felhasználás 226 460 E Ft volt.

Az SAP bevezetésének tapasztalataival a felügyeleti vizsgálat nem foglalkozott.

Az SAP működtetésére, karbantartására vonatkozóan költség-haszon elemzést 2002. évben sem végeztek. A megelőző - igaz nem integrált és nem bérszámfejtő - rendszer programbérletének évi költsége (a működésre vetítve) nem érte el a 10 M Ft-ot, miközben az új rendszer licence-díjának beszerzési költsége meghaladta a 170 M Ft-ot, éves karbantartási díja pedig 2002. évben 31 857 930 Ft volt. Kétségtelen, hogy a rendszer egyes funkciói a korábbi rendszernél jobb, gyorsabb és hatékonyabb információszolgáltatásra képesek, amelyek eredményei csak a későbbiekben jelentkeznek. Az pedig, hogy az információk előállításának költségei megtérülnek-e további vizsgálatot igényelnek mind a nyugdíjágazat, mind egyéb költségvetési területek vonatkozásában.

1. A nyilvántartás korszerűsítése

Az elmúlt években a nyugdíjágazat informatikai fejlesztésének legfontosabbika a nyugdíj-megállapítás folyamatának informatikai támogatása, a korábban világbanki forrásból elkezdett országosan egységes, elektronikus úton hozzáférhető és lekérdezhető nyilvántartási rendszer megteremtése volt. A feladat teljesítésére 2001. évben 1 210 000 E Ft előirányzat állt rendelkezésre annak érdekében, hogy a világbanki fejlesztés befejezésének biztosított legyen a forrása. Az előirányzatnál mégis jelentős átcsoportosítások történtek és 974 711 E Ft maradvány képződött, miután a felhasználható 2001. évi forrásokat 883 638 E Ft-tal növelte az, hogy - az elmúlt évi ÁSZ zárszámadási jelentése szerint az érvényes jogszabályokkal ellentétesen - a pénzügyminiszter helyettes államtitkára a lehívott garancia felhasználását engedélyezte és a jelzett "nyilvántartási megtakarítást" Központi Irattár létrehozására és egyéb adatfeldolgozási feladat elvégzésére engedte átcsoportosítani.

A 2001. évi nyilvántartási előirányzat maradvány döntő része abból keletkezett, hogy az ONYF 2000. decemberében lehívta azt a visszafizetési és a teljesítési biztosítékot az Idom Rt.-ből valamint a Deloitte & Touche Central Europe-ból és a Deloitte & Touche Tohmatsu International-ból álló konzorcium bankszámlájáról, ami az 1998-ban kötött szerződésükben vállalt teljes körű alkalmazásfejlesztési és okmány feldolgozási feladatainak vállalkozó hibájából történő nem teljesítés esetére vonatkozott. Az Idom Rt. 2001. május 28-án választott bírósághoz fordult a garanciaösszegek lehívása jogalap nélküliségének megállapítására. Az eljárás még folyamatban van, jogerős döntés nincs. Továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az ONYF számára kedvezőtlen döntés esetén a garancia teljes összegét vissza kell fizetni, ami - a 2002. évi 121 914 E Ft-os felhasználást is figyelembe véve - meghaladhatja az 1 Mrd Ft-ot. (A mindenkori valutaárfolyamtól függő 3 421 905 USD, esetleg kamatai.) Tekintettel arra, hogy a Ny. Alapnak tartaléka nincs, ennek fedezete csak a járulékbevétel, végső soron a költségvetés lehet.

A 2002. évben nyilvántartási kereten rendelkezésen álló 1 244 481 E Ft mellett 121 061 675 Ft a garanciából lekötött, devizaszámláról lehívott forintosított összeg is a nyilvántartási feladatok megvalósítását célozta. Az előző előirányzat 999 372 E Ft-ban teljesült. E keretet terhelik a korábbi pontban említettek szerinti SAP bevezetésével kapcsolatos kiadások (29 183 E Ft) is. A devizaszámlának teljes összegét 2002. évben felhasználták.

A 2002. évben a deviza számlán 72 872 Ft kamatbevétel keletkezett, miközben a jutalék, illetve számla vezetési díj összege 212 006 Ft volt. Ez utóbbiból hiányzik 9,94 USD-nak megfelelő Ft összeg, miután az MNB által átutalt forint összeget tévesen, nettó módon könyvelték. A hibát javítani szükséges.

A devizaszámláról - annak megszűnéséig -121 061 675 Ft-ot hívtak le. A lehívott összeget teljes egészében nyilvántartási célokkal összefüggésben használták fel.

A Központi Elektronikus Nyugdíjnyilvántartási (KELEN) rendszer országos éles alkalmazása 2001 szeptemberében kezdődött el. Ez azt jelentette, hogy a megyei szervezetek munkatársai részére megteremtődött a feltétele annak, hogy a nyugdíj-megállapítás alapadatait képező, munkaviszonnyal összefüggő adatok a számítógép képernyőjén személyhez rendelten megjelenjenek és azokat a nyugdíj-megállapítás folyamatában felhasználják. Ezzel összefüggésben 41 672 E Ft-ot fizettek annak a szállítónak, aki folyamatos rendszerkövetés során helyszíni és telefonos támogatást nyújtott, a felmerült hibák után új verziókat adott ki, illetve a rendszer használata közben felmerült változáskérelmeket teljesítette.

A 2002. év végén két helyszínen próbaüzemet tartottak, a KELEN V2 fázis megvalósítását tesztelték. Ez az adat befogadás-modul, amely az elektronikus adathordozón leadott adatszolgáltatásokat közvetlenül a KELEN adatbázisába személyhez rendeléssel érkezteti. A feladat végrehajtásához a szállító az ONYF követelményspecifikációja alapján elkészítette a Logikai rendszertervet, a Fizikai rendszertervet, és az Alkalmazói rendszert. A dokumentumokra és a forráskódra 112 301 E Ft-ot fizettek ki. További 21 536 E Ft kifizetés történt változáskérelmek teljesítésével összefüggésben. A KELEN-NYUGDMEG interface fejlesztéssel összefüggésben, amely a nyilvántartás és az igényelbírálás közötti adatátvitelt és adatkapcsolatot biztosítja 32 800 E Ft ráfordítás történt 2002. évben. Elkészült a minimál verzióra vonatkozó Logikai és Fizikai Rendszerterv, az Interface KELEN oldali alkalmazása, megkezdődött a NYUGDMEG oldali alkalmazás fejlesztése, a fizikai rendszerterv kidolgozása.

A NYUFIG Szünetelő Irattári Rendszer kiegészítésére és módosítására december elején készült el az Alkalmazói Rendszer. A feladatot 3 M Ft-ért végezték el.

Annak érdekében, hogy az ONYF kellő felkészültségű szakemberrel tudja informatikai fejlesztési feladatait ellátni a korábbi évek gyakorlatának megfelelően jelentős számú (átlagosan 30 fő) állandó szakértőt foglalkoztatott 2002. évben, amelynek költségei 280 492 503 Ft, a Nyilvántartási keret dologi kiadásainak 70%-a.

1. Járulékfizetők tájékoztatása, az ún. kiértesítési projekt

Az ÁSZ elmúlt évi zárszámadási ellenőrzése nem találta eredményesnek és hatásosnak a kiértékesítési projekt 2001. évi tapasztalatait, miután az ONYF nem rendelkezett a kiértesítési projekt érdemi reklamációiból kiinduló ügyek hatásáról megbízható elemzéssel, és az érdemi reklamációk aránya az összes kiértesítetthez viszonyítva csak 2,9 ezrelék volt. Kifogásolta továbbá, hogy a Kvtv.-ben foglalt előirányzatnál lényegesen magasabb összeget, közel 1 Mrd Ft-ot fordítottak a feladatra, amelynek nevesített előirányzaton túli fedezete az Alap túlléphető előirányzata, illetve az ONYF működési kiadása (postaköltségek) volt. Az ONYF intézkedéseket tett az érdemi információk megfigyelését és elemzését biztosító program kidolgozására, az Országgyűlés megváltoztatta az Alap postaköltségei között elszámolható kiadások körének meghatározását.

2001. január 1-től hatályos Tbj. 47. § (4) bekezdésének előírása szerint az ONYF-nek október 31-ig kell értesíteni a biztosítottat -foglalkoztatójuk adatközlésére támaszkodva - arról, hogy a megelőző évben hány napot töltöttek el nyugellátást szerző munkával, illetve azt, hogy mekkora az a jövedelem, amely a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe beszámít. Az állampolgári tájékoztatás feladataira vonatkozó 2002. évi eredeti előirányzata megegyezett az előző évivel, 270 000 E Ft, annak belső megosztása változott csak, felhalmozási kiadást 2002. évre nem terveztek. Az előirányzat kiegészült 99 263 E Ft előirányzat maradvánnyal. A keretből 70 M Ft-ot a NYUFIG használt fel, 2002. évben a kiértesítő leveleket a NYUFIG nyomtatta és borítékolta. A dologi kiadásokból 24 104 E Ft-ot átcsoportosítottak a fejlesztési kiadásokra, és azt az adatkezelő szoftver fejlesztésére használták. Az ONYF e célra rendelt módosított előirányzata összesen 369 263 E Ft volt. A postaköltségekre 600 M Ft-ot tervezett az ONYF. A kiértesítés céljai megegyeztek az előző évi célokkal:

A célok egy részének eredményét és hatásosságát a 2002. évi tapasztalatok sem támasztották alá annak ellenére, hogy a végrehajtásban költségkímélőbb megoldásokat alkalmaztak.

2002. évben az ONYF 3 888 639 fő biztosított részére küldött kiértesítő levelet.

A biztosítotti reklamációk kezelésére kialakított telefonos ügyfél-tájékoztató rendszeren 2003. február 28-ig 24 022 telefonhívást fogadtak. Postai úton 2272 fő, illetve e-mailben 199 fő, személyesen 568 fő tett észrevételt. A területi igazgatóságokhoz további 4021 telefonhívás érkezett. Az elmúlt évi gyakorlattal ellentétben a telefoni bejelentések alapján érdemi ügyintézés nem kezdődött. A kiértesítés egyik fő céljaként megfogalmazott, nyugdíj megállapításra érdemi hatással lévő adatok (foglalkoztatási idő, jövedelem, adatszolgáltatási hiány) tárgyában így összesen 2500-3000 reklamáció érkezett. A projekt összes költsége 2002-ben 482,6 M Ft volt, amelyből a központi előirányzat terhére 335,2 M Ft teljesült, a postai költség 147,5 M Ft volt. Átlagosan így 1 db érdemi adatot (vagy annak hiányát) érintő reklamáció költsége az elmúlt évi költségeknek csak 20-22%-a (ez évben sem tartalmazza a számítás az ügyintézési költségeket!), de így is 10 000 Ft feletti összeg volt.

A 2001. évi értesítőlevelekre érkezett észrevételek alapján 2002. évben változott az értesítések adattartalma, a biztosító tájékoztatást adott a foglalkoztató, vagy az OEP által közölt rá vonatkozó gyereknevelési támogatásról, az ápolási díjról, a biztosítás megszűnését követő pénzbeni ellátásról, az áthúzódó végkielégítés 2001. évre vonatkozó részéről stb.

Az automatikus ügyintézés miatt igen fontos az okmányok adatainak személyhez rendelése, ami a korábbi évi 94%-os-hoz képest 2002. évben egy fejlesztés eredményeképp 98,7%-os lett.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a kiértesítési projekt feladatain kívül is kötöttek szerződést és számoltak el kiadásokat e keret terhére.

A 2001. évi vizsgálati tapasztalatok (a projekt drága és alacsony hatásfokú) után kérdéses volt, hogy a kormányzat nem kezdeményezi-e a törvényhozóknál a kiértesítés feladatának törlését. Végül törvénymódosítási javaslat nem készült, de az adatvédelmi biztos állásfoglalásával összefüggésben a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdését október 1-i hatállyal léptették életbe, ami lehetővé tette, hogy normál postai küldeményként történjen a kézbesítés. E miatt a kiértesítések törvényben foglalt határidejét (október 1.) nem tudták betartani. A levelek többségét október végén postázták. Az utolsó 27 000 db levelet november 22-én juttatták el a biztosítottaknak.

A 2002. évi tapasztalatok figyelembevételével 2003. évben a Tbj. 47. § (4) bekezdésének előírását a törvényhozók törölték. Várhatóan így a költségvetési előirányzat nagy része is feleslegessé válik. Az évente elvégzendő feladatok költségigényét a nyilvántartási feladatok kiadásai között kell megtervezni.

1. A Központi Irattár létesítése

Az ÁSZ elmúlt évi vizsgálata megállapította, hogy a bankgarancia lehívása miatt rendelkezésre álló forrás felhasználását nem lett volna szabad engedélyezni. Az egyik engedélyezett cél a Központi Irattár létesítése volt, ami határidőre és költségkereten belül megvalósult. Ugyanakkor kétséges, hogy az képes lesz-e gazdaságosan működni, miután az jelenleg csak irat raktározásra alkalmas.

A központi irattár megvalósítása érdekében 2002. évben közbeszerzési eljárást folytattak le. A nyertessel 2002. április 26-án dátummal, május 7-én ügyvéd által ellenjegyzetten - 90 napos határidővel - kötöttek szerződést épületvásárlásra, annak igény szerinti felújítására, irattári berendezésére, és a működtetéshez szükséges szoftverek vásárlására, összesen 499,4 M Ft értékben. Ebből a telekérték 100 M Ft, az építményé 268,8 M Ft, az épületben található különböző gépek és berendezések 118,3 M Ft, a bútorok 10 M Ft és a kommunikációs berendezések 1,8 M Ft értékűek. A beruházást 2002. év decemberében aktiválták. A felszerelési tárgyak azonban még csak "gyűjtő"-n szerepelnek, a rendezés áthúzódik a 2003-as évre. A Központi Irattár beruházással kapcsolatos gyors döntéseket akkor a Fiumei úti épület rekonstrukciójával kapcsolatban felmerülő irat-tárolási igénnyel hozták összefüggésbe is. Nem vált ismertté (dokumentumok nem utaltak arra) az az indokolás, hogy a teljes kapacitásnak több mint a fele (4200 m³-ből a nyugdíjágazat igénye 1900 m³) az Államháztartási Hivatal iratanyagának elhelyezését fogja szolgálni. Mindenesetre ez idáig az ÁHH tárolási igény szükséglettel nem jelentkezett, így a Központi Irattár kapacitásának és gazdaságos működtetésének kihasználása kétséges.

Az irat raktározási kapacitás többlete a központi irattárnál, illetve az irattári kapacitás hiánya az ONYF területi szerveinél együttesen állapítható meg. Első sorban Budapesten, de a vidéki igazgatóságok esetében is több ezer folyóméter irat hagyományos tárolása és kezelése kapacitás hiány következtében nem megoldott, jelentős a bérelt helyen tárolt, vagy a társszervek által biztosított kapacitás igénybe vétele. Az APEH elnöke és az ONYF főigazgatója között 2000. évben kelt megállapodás tovább növelte az ágazat iratkezelés kapacitás gondjait. Ennek értelmében az igazgatóságokhoz több ezer folyóméter (Budapest esetében több mint nyolcezer) járulék folyószámla irat került előzetes jogszabályi felhatalmazás nélkül, úgy hogy a nyugdíjágazat az APEH által biztosított irattárakat 2004-ig használhatja csak. Ugyanakkor a nyugdíj megállapításhoz szükséges dokumentumok digitalizálásának üteme lassú (a rendelkezésre álló pénzügyi források szűkössége és a nyugdíjelbíráló humánkapacitás hiánya miatt), jelenleg nem lehet kihasználni a fentiekben bemutatott iratraktár (napi iratkezelésre alkalmatlan) kapacitást.

1. A 2002-ben keletkezett előirányzat-maradvány

A tárgyévben és a bázis évben is jelentős mértékű volt az előirányzat maradvány. (2001-ben 3376 M Ft, 2002-ben 3119 M Ft). A 2002. évi kötelezettségvállalással lekötött előirányzat maradvány jelentősebb tételei a Fiumei úti rekonstrukcióval és az informatikai keretekkel kapcsolatosak.

Az előző évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradványt (3152 E Ft) saját hatáskörű előirányzat módosítással 52,2 M Ft kivételével felhasználtak.

A 2002. évben keletkezett kötelezettség vállalással nem terhelt összeg 36,7 M Ft, ami munkaadói járulékok (19,5 M Ft), Világbanki Hitel kamat (9,0 M Ft) és kölcsön (8,2 M Ft) törlesztő részéből áll.

A 2002-ben keletkezett előirányzat maradványból 126,3 M Ft a személyi juttatás és annak járulékai, 1066,5 M Ft dologi kiadás, 1877,6 M Ft felhalmozási kiadások. A kötelezettség vállalással terhelt előirányzat maradványt szúrópróbaszerűen ellenőriztük. Tapasztalatunk szerint a NYUFIG dologi kiadásoknál a NYUFIG analitikában a 12%-os áfát tartalmazó tételekre is 25%-os áfát számoltak fel tévesen, ami 872 E Ft -os többlet lekötést jelent. Előfordult a Főváros és Pest megyei Igazgatóságnál, hogy a 2002. év keretet 2003 év első negyedévre vonatkozó teljesítéssel kötötték le, ami az Áht. 12/A. § (1) bekezdésében és az Ámr. 66. § (6) f) pontjában foglaltak alapján vitatható, ugyanakkor az Ámr. 66. § (10) b) pontja elfogadható alapján.

A 2002. évi előirányzat maradványból 3119 M Ft-ból 2003. június 11-ig 2047 M Ft-ot felhasználtak.

1. Az ONYF személyi jellegű kiadásai

Az eredeti személyi jellegű előirányzat 8323,1 M Ft, a tény 9653,2 M Ft volt. Az eredeti előirányzatot módosította az EU-hoz csatlakozás 28,8 M Ft-ja és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása miatti 1350,1 M Ft. Az ágazat engedélyezett létszámkerete 2002. évben 4272 fő, az éves statisztikai létszám 4088 fő volt.

Az 1 főre jutó átlagos éves rendszeres személyi juttatás 2001. évben 1 291 319 Ft, 2002. évben 1 619 312 Ft, a növekedés 327 993 Ft.

Az ONYF-nél 2002. évben 113 db megbízási szerződést tartottak nyilván. A megbízásokat gondnoki, orvosi, méltányossági informatikai, adatrögzítési, nyilvántartási, szakértői, tanácsadói, ügykezelési, feladatok szolgáltatására kötötték. A megbízások ágazati szintet 7668 E Ft kiadást jelentenek havonta. A megyei igazgatóságokon a tartósan távollévők helyét határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókkal töltötték be. A megyék a megbízási szerződések alapján havonta 4679 E Ft-ot fizetnek ki.

A 2002. év folyamán többlet feladatok keletkeztek, amelyhez többletlétszámot és béralapot sem biztosítottak. Így például

• a méltányossági nyugdíjemelés visszaállítása;
• a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a fegyveres erők, rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és tartalékos állományú tagjaik nyugállományba helyezésével összefüggésben;
• a magánnyugdíj-pénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel kapcsolatos teendők.

Az "illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata" terhére elszámolt tényleges összeget, az ONYF szabályszerűen használta fel.

A munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 2901,9 M Ft, a tényleges 3163,3 M Ft. Az év folyamán a társadalombiztosítási járulék és a munkaadói járulék az illetménnyel együtt növekedett, a táppénz hozzájárulás 8498 E Ft-tal a tényleges kevesebb volt az eredeti előirányzatnál.

1. A világbanki kölcsön törlesztése

A világbanktól felvett hitel két részből áll, az egyik részét márkában tartották nyilván, amit az év folyamán átkonvertáltak euro-ra, így a 15 153 474,44 DEM-ből 7 747 848,45 euro lett. Az Államkincstár utólagos egyeztetés során megállapította, hogy a 2001. december havi befizetés a programrészek között nem a megfelelő összegben került bontásra, ezért az ONYF-nek még 933 754 Ft-ot kellett fizetnie az év folyamán. A 2002. évre 259, 8 M Ft hitelt, illetve 125,97 M Ft kamatot fizettek vissza, melyet a Magyar Államkincstár Rt Követeléseket Kezelő Főosztálya írt elő. A visszafizetés két részletben történt. Az Euró hitelt és a kamat árfolyamát a visszafizetés előtti napi árfolyamon számolta ki a Kincstár. A Magyar Államkincstár Rt. Követeléseket Kezelő Főosztálya nem közölte azt, hogy milyen mértékű kamatot számított fel, csak a kamatok összegét adta meg. Így nem állapítható meg, hogy a kamat meghatározásakor figyelembe vették-e a hathónapos diszkont- kincstárjegy mindenkori érvényes kamatlábat.

1. Az ONYF dologi és felhalmozási kiadásai

A dologi kiadások eredeti előirányzata 4995,2 M Ft, a teljesítése 5506,2 M Ft. A dologi kiadások közül készletbeszerzésre 997,8 M Ft-ot költöttek, amelynek két jelentős tétele van az irodaszerek és a kisértékű tárgyi eszközök beszerzése. Kommunikációs szolgáltatást 1113,3 M Ft összegben vettek igénybe az év folyamán. A bérleti díjak, gáz- víz- távhő- és egyéb szolgáltatásért 1754,6 M Ft-ot fizettek ki. Kiküldetésre, reprezentációra 108,4 M Ft került kifizetésre, amely a módosított előirányzaton belül maradt.

A felhalmozási kiadások eredeti előirányzata 2795,3 M Ft, a módosított előirányzat 4624,3 M Ft, a teljesítés 2724,9 M Ft. A felhalmozási kiadások meghatározó tételei az ingatlan vásárlása, létesítése (a két szolgálati lakás, a Tomori úti irattár, a nagykanizsai irodaház vásárlása, a Fimei úti beruházás) és a gépek, berendezések és felszerelések soron jelentkezik.

1. A fővárosi igazgatási szervezet elhelyezése

Az ÁSZ 2001. évi zárszámadási jelentésében megállapította, hogy a Fiumei úti székház teljes rekonstrukciójával összefüggő beruházás és a hozzá kapcsolódó feladatok végrehajtásának előkészítése összességében tervszerűtlen, szervezetlen, sok esetben szabálytalan volt. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évben a kivitelezési munka megkezdődött az ÁSZ felügyeleti ellenőrzés lefolytatását kezdeményezte esetleges felelősség megállapítására és a rekonstrukcióhoz szükséges további évekre vonatkozó források feltárására. Az ONYF főigazgatójának pedig javasolta, hogy határozza meg a Fiumei úti épületbe a rekonstrukciót követően beköltöző szervezeti egységeket úgy, hogy az épület teljes kihasználtságával, annak gazdaságos üzemeltetése biztosítható legyen.

1. A Fiumei úti ingatlan rekonstrukciója

A rekonstrukcióval összefüggő feladatok figyelésére 2002. évtől önálló keretet hoztak létre. Itt tartják nyilván az épület beruházásra fordított kiadásokon kívül a FPMNYI működtetésével kapcsolatos kiadásokat (bérelt irodahelységek költségei, valamint azon számítástechnikai és informatikai kiadások, amelyek a FPMNYI zavartalan munkavégzésével, az átköltözéssel kapcsolatban jelentkeztek), miután az ONYF korábbi főigazgatója a az FPMNYI működtetésével összefüggő kiadásokról lemondott, és azt az előző Kormány jóváhagyta. A Kvtv.-ben 2002. évre meghatározott 1500 M Ft forrást növelte a 2001. évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány 1217,0 M Ft-ja, továbbá belső előirányzat átcsoportosítás a nyilvántartásra és egyéb épületvásárlásra tervezett felhalmozási felújítási és dologi keretekből. Így összességében 3020,7 M Ft módosított előirányzat állt rendelkezésre. A 2002. évi felhasználás 1505,1 M Ft volt, amelyből az épület beruházással összefüggő kiadás 881,8 M Ft, a fennmaradó 623,3 M Ft pedig az FPMNYI dolgozóinak ideiglenes elhelyezésével összefüggő bérleti és egyéb üzemeltetési kiadások fedezete volt. Ezen az előirányzaton a 2002. évi maradvány összege 1515,6 M Ft

1. A beruházáshoz kapcsolódó felügyeleti és belső ellenőrzési vizsgálatok

Az ÁSZ elmúlt évi vizsgálati jelzése alapján 2002. október 10. és december 31. között lefolytatott felügyeleti, majd ezt követő belső ellenőrzési jelentések megerősítették az elmúlt évi zárszámadási jelentésben leírt 2001. évi szabálytalanságokat és igazolták a 2002. évben a helyszíni vizsgálat idején, a beruházás folyamatában érzékelt kifogásainkat. A felügyeleti ellenőrzés által kért és az ONYF által elkészített belső ellenőri jelentések lezárásakor az ONYF főigazgatójának az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez írt 2003. március 14-i keltezésű levele rögzíti, hogy a vizsgálat által feltárt szabálytalanságok a fegyelmi felelősség -elvi - megállapíthatóságán túlmenően vétkes anyagi felelősségre a jelenlegi helyzetben nem szolgáltatnak jogilag kikezdhetetlen alapot. A bérleti szerződésekkel kapcsolatban a levél jelzi, hogy még felvetődhetnek vétkes anyagi felelősség körébe tartozó kérdések, amit a szerződések újratárgyalásának eredményétől függően minősíteni.

A rekonstrukcióhoz szükséges további források meghatározására a 2004. évi költségvetés készítésével összefüggésben kerül sor. A részletszámításokkal kapcsolatos munkák 2003. évben megkezdődtek. Igazolódni látszik az elmúlt évi felvetésünk, miszerint az irodaház használatba vételéhez a 6 Mrd Ft-os beruházási kereten felül a jelenlegi számítások szerint további (1 Mrd Ft feletti) összeg szükséges.

1. Az épület-beruházás 2002. évi kiadásai

Az épület beruházással összefüggő kiadások összege 2002. évben 881,8 M Ft, amelyből meghatározó a kivitelezőnek kifizetett 819,9 M Ft volt. Az építési munkák az eredeti kivitelezési ütemnek megfelelően haladtak annak ellenére, hogy annak tartalmában változások következtek be.

2002. év végéig elkészült a szerkezetépítés, a mélygarázs, a válaszfalazás, az elektromos hálózat védőcsövezése, a gépészeti vezetékek jelentős része. Megtörtént az épület téliesítése és elkezdődött a homlokzati nyílászárók cseréje.

Az OEP a 2001. decemberi kormányhatározatnak megfelelően átadta a Fiumei úti épület kezelői jogát az ONYF-nek. A változás telekkönyvi bejegyzése folyamatban van. Ezzel a nyugdíjágazat működési vagyonának értéke, az OEP vagyoncsökkenésével egyidejűleg mintegy 100 M Ft-tal emelkedett.

Az FPMNYI dolgozóinak ideiglenes elhelyezésével összefüggő bérleti, költöztetési, informatikai rendszerek áttelepítési, informatikai eszközbeszerzési és egyéb üzemeltetési kiadásokra összesen 623,3 M Ft-ot költöttek. A témával kapcsolatos belső ellenőri jelentés szerint az igen nagyfokú szervezetlenség, a minden áron való végrehajtás kényszere érződik mind az elköltözés módja, előkészítetlensége, a közbeszerzési eljárások kiíratása, a dolgozók munkakörülményeinek meg nem teremtése során. A megállapításokat tapasztalataink is alátámasztják.

1. A rekonstruált épület funkciójának meghatározása

A korábbi ellenőrzések nem találtak megbízható dokumentumot arra, hogy a 2004. év elejére elkészülő épületbe milyen szervezetek fognak visszaköltözni. Ezért az ONYF új főigazgatója 2002. októberben elrendelte a kérdéskör felülvizsgálatát. Egyidejűleg az épület funkcióinak újraterveztetésére adott megbízást a tervezőnek.

A tervező cég által készített vizsgálat megállapította, hogy a lehető legszorosabb beültetést célul tűzve (szervezeti sajátosságok, csoport és osztály tagozódás figyelmen kívül hagyva) összesen 1 428 fő elhelyezése biztosítható az épületben. Az OEP igénye (930 fő 11 500 m²) így nem látszott megvalósíthatónak. Az elkészített elhelyezési terv a FPMNYI teljes létszámaként 814 főt vett figyelembe. Ezért az OEP részére csak 614 fő elhelyezését látták volna biztosíthatónak.

Az épület funkcióinak újratervezését követően alakult ki az az álláspont, hogy - a költségek kímélése érdekében is - a Szerdahelyi úti épület beruházását további döntésig szüneteltetni kell, mivel annak minden funkciója - a vendégszobák kivételével - a Fiumei úton megvalósítható. Részletesen meghatározták, hogy az FPMNYI törzskari és szakmai szervezetei, területi nyugellátási osztályai teljes körűen elhelyezésre kerülnek az épületben, ahol az önálló nemzetközi nyugdíjbiztosítási funkció és az EU csatlakozást követő későbbi szervezeti változások is kezelhetőek, az ONYF Számítóközpontja mellett a teljes informatikai szervezetének az elhelyezése is megvalósítható, továbbá irattári, ágazati szociális, és olyan ágazati oktatási funkciók ellátására is biztosítható terület, amelyeket korábban bérelt helységekben végeztek. Az elhelyezési koncepcióval kapcsolatos egyetértő véleményéről az egészségügyi, szociális és családvédelmi miniszter 2002. december 23-i levelében tájékoztatta az ONYF főigazgatóját.

A döntési folyamattal egyidejűleg folytattak egyeztető tárgyalást a kivitelezővel az új koncepciónak megfelelő várható szerződés-módosítási igényről, a tervek módosításáról, annak ütemezéséről és egyes területeken a kivitelezés részlegesen leállásáról. A kiviteli tervek módosítására tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le. A tervek szállítása és a kivitelezési szerződés módosítása 2003. évre húzódott át.

1. Az ONYF feladatkörében, szervezeti és irányítási rendszerében 2002. évben bekövetkezett változások

A Tny. 66. §-a alapján (ld. 4.4. pont) 2002. július 1-től a méltányosság gyakorlására a nyugdíjigazgatási szervek kaptak felhatalmazást. Miután a jogszabályok azonnali hatállyal léptek életbe, a végrehajtás megszervezéséhez szükséges feltételek nem álltak rendelkezésre. A beérkező kérelmek fogadására az ONYF a feltételek biztosítását megkezdte, ami csak a feladatok átcsoportosítását jelentette. A korábbi évben az ONYF-nél hasonló feladatot ellátók létszámának visszacsoportosítását csak augusztusban kezdték meg. A korábban átadott 19 fő létszámból 8-8 főt augusztus, illetve október hónapokban helyeztek vissza. A létszám átcsoportosítással egyidejűleg az előirányzatokat nem csoportosították vissza. Nem történt ez meg a dologi kiadásokra sem. Az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumnak átadott működési kiadásokat csak 2003. évben utalták vissza átadott pénzeszközként az ágazatnak.

A feladat végrehajtásával összefüggő működési kiadásokat belső, illetve felügyeleti szervi engedélyhez kötött keretátcsoportosításokkal teremtették elő

A Ny. Alapok működése, irányítása feletti kormányzati jogkörökben bekövetkezett változásoknak a működési kiadásokra nem volt hatása. Az FPMNYI szervezetében bekövetkezett változásoknak negatív hatása volt a működési kiadásokra, mert az ONYF korábbi főigazgatója az épület működtetésének kiadásairól az OEP javára szóban lemondott, amit 2001. decemberi kormányhatározat jóváhagyott.

A döntés következtében az ONYF-nél működési kiadás hiány keletkezett, aminek rendezéséről intézkedés a helyszíni vizsgálat lezárásáig nem történt.

II.Egészségbiztosítási Alap

1. Az Egészségbiztosítási alap és az alapkezelő 2002. évi költségvetési beszámolója
2. A kincstári beszámoló és az E. Alap költségvetési beszámolóinak előirányzati és teljesítési adatai közötti egyezőség

Az Államháztartási Hivatal határidőben megküldte a kincstári nyilvántartást egyeztetésre az alapkezelőnek a költségvetési törvény szerinti részletezettségben az ellátási és a működési szektorban.

Az ellátási és a működési szektor 2002. évi módosított bevételi és kiadási előirányzata összességében és kiemelt előirányzatonként megegyezett a kincstári beszámolóval. A teljesített bevételek és kiadások főösszege és ezen belül az egyes előirányzatok kismértékben eltértek a kincstári beszámolótól, az eltérést az alapkezelő tételesen levezette és indokolta, amelynek egy része technikai jellegű, valamint téves kódhasználatból, a kincstári zárást követően (január 31-e) történt könyvelési helyesbítésekből származott.

Az E. Alap teljesített bevételi főösszege (1 024 575,2 M Ft) a költségvetési beszámolóban 92,2 M Ft-tal magasabb a kincstári beszámolónál, amit döntően az ellátási szektorban az OEP-ONYF között a kifizetések visszatérülése év végi elszámolási különbözete (87,7 M Ft), a január 31-i könyvelés helyesbítése (amely a Kincstárban a zárlati időpont miatt nem került módosításra), valamint a téves kódhasználat okozott.

Az E. Alap teljesített kiadási főösszege (1 111 231,5 M Ft konszolidált) a költségvetési beszámolóban 240,0 M Ft-tal magasabb a kincstári adatnál. Az eltérésből 218,1 M Ft-ot tett ki az OEP és az ONYF között az év végi elszámolási különbözet, amelyet a kincstári zárást követően könyveltek, valamint eltérést okozott az előző évi függő rendezése (49,6 M Ft). Továbbá a zárt kasszáknál a gyógyszertámogatás teljesítése 1,1 M Ft-tal alacsonyabb a kincstári adatnál a közforgalmú gyógyszertár tartozása, peres eljárás miatt. A gyógyító megelőző ellátások teljesítése 0,67 M Ft-tal magasabb a kincstári adatnál, amit a 2001. évi előirányzat túllépés 2002. évi rendezése okozott.

A működési szektor (21 075,7 Ft) tényleges pénzforgalmi bevételi főösszege 13,1 M Ft-tal magasabb a kincstári beszámolónál, amelynek oka döntően téves kódhasználat a működési célú bevételek és a működési célra átvett pénzeszközök között, valamint a lakáskölcsön visszatérítése és újbóli kiadásának év végi rendezése. A működési kiadás pénzforgalmi (konszolidálás nélküli 22 155,1 M Ft) főösszege 0,37 M Ft-tal alacsonyabb a kincstári beszámolónál, melynek oka a január 31-i kincstári zárást követő könyvelés, a lakáskölcsön visszatérítése és újbóli kiadása kincstári zárást követő év végi rendezése.

1. A beszámolók elkészítéséhez kiadott intézkedések

Az OEP Számviteli Főosztálya a 2002. évi beszámoló elkészítéséhez az ellátási és a működési szektorban a számviteli előírásoknak megfelelően körlevelekben intézkedett az Igazgatási szervek és a MEP-ek adatszolgáltatásáról, a zárlati feladatokról, a konszolidálásról, a beszámoló elkészítéséről, figyelembe véve a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztatót.

Az OEP a beszámoló alátámasztására körlevélben előírta továbbá a leltározást, a leltárkiértékelés könyvelését, a követelések, a szállítói tartozások, az aktív-passzív pénzügyi elszámolások, a rövidlejáratú kötelezettségek, befektetett eszközök változásának szöveges indokolását. A MEP-ek és az Igazgatási szervek 2002. évi ellátási "D" jelű és a működési "A" jelű beszámolóit a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírása szerint felülvizsgálták, és azt írásba foglalták. A beszámolókat alakilag, tartalmilag vizsgálták, a mérleg összefüggéseket a "K11" programmal egyeztették és a helyesbítéseket elvégezték.

A MEP-ek az OEP által leadott előirányzati keretekre készítettek beszámolót az OEP belső szabályozási rendje alapján.

A beszámoló készítése során elvégezték a számviteli előírásoknak megfelelően a bevételek és kiadások, az előirányzat maradvány, az aktív-passzív elszámolások, a tartalékok konszolidálását, amit a kiegészítő melléklet is tartalmaz.

1. A beszámolók kötelező könyvvizsgálata

Az OEP az E. Alap működési "A" jelű, az ellátási szektor "D" jelű és a konszolidált "G" jelű beszámolóit a jogszabályi előírások szerint határidőre elkészítette, az auditálás határidőre megtörtént. A beszámolók könyvvizsgálói jelentései rögzítették, hogy az abban foglaltak megbízható, valós képet adnak az E. Alap működési és ellátási szektora 2002. 12. 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

A könyvvizsgáló cég 2003-ben először auditálta az E. Alap 2002. évi beszámolóit. A könyvvizsgálói jelentés megállapította, hogy a mérleg eszközei és forrásai mérlegsoronként megegyeznek a főkönyvi kivonattal, a leltárral, az analitikával.

1. Az APEH alapkezelővel szembeni adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségének teljesítése

Az OEP az APEH által utalt járulékbevételeket (648 064,4 M Ft-ot) a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 114. §-a szerint osztotta meg járulékelemekre havonta és év végén az APEH által 2003 május 6-án megküldött halmozott éves bevallás alapján. A járulékbevételek megosztását az indokolja, hogy a járulékfizetésre kötelezettek a munkáltatói és a dolgozótól levont járulékot egy bankszámlára fizetik. Az APEH kimutatásában a feldolgozott bevallások alapján az E. Alapot megillető járulék 654 613,0 M Ft, az utalt 648 064,4 M Ft (99,0%).

Az egészségügyi hozzájárulás a bevallások alapján 218 325,0 M Ft, az utalt 209 874,5 M Ft (96,1%), tehát 2002. évben az Alapot megillető bevétel összege 14,9 Mrd Ft-tal magasabb a tárgyévben az APEH által utalt bevételnél.

Az APEH adatszolgáltatása szerint az E. Alap 2002. évi járulék hátraléka - késedelmi pótlék és bírság nélkül - 53 782,8 M Ft. E kintlévőségből 2002. évben 28 966,8 M Ft keletkezett, 24 816 M Ft pedig az előző időszakban. A kintlévőségből 38 814,5 M Ft (72,2%) a működő gazdálkodó szervezetek, 12 590 M Ft (23,4%) pedig a felszámolás és a felszámolási kezdemény alatt lévő munkáltatók tartozás állománya.

A járulék túlfizetés 2002. évi összege az E. Alapnál 18 627,1 M Ft. Ezen belül 16 138,4 M Ft 2002. évben keletkezett, 2488,7 M Ft pedig az előző időszakban. A járulék túlfizetés döntő része (18 138,5 M Ft,97,4%) a működő munkáltatóknál jelentkezett.

Az E. Alapnak a járulékon túlmenően az egészségügyi hozzájárulásnál és a munkáltatói táppénz hozzájárulásnál is jelentkezik kintlévősége, illetve túlfizetése.

Az E. Alap 2002. évi összes kintlévősége (járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkáltatói táppénz hozzájárulás) 78 562,6 M Ft, amely 11 720,6 M Ft-tal , 17,7%-kal magasabb az előző évinél. Az összes túlfizetése pedig 30 295,1 M Ft volt, amely az előző évinél 18 506,8 M Ft-tal, 37,9%-kal kevesebb.

Az E. Alap összes kintlévősége csak 8350,3 M Ft-tal, 9,6%-kal kevesebb, mint az NY. Alap összes kintlévősége (a járulék és hozzájárulás bevétel összege 19%-kal kevesebb, mint az NY. Alapnál), az összes túlfizetése pedig 2685,2 M Ft-tal meghaladja az NY. Alap összes túlfizetésének összegét. Ennek oka az egészségügyi hozzájárulás viszonylag magas kintlévőségének és túlfizetésének összege.

1. Az E. Alap 2002. évi pénzügyi helyzete

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) az E. Alap kiadási előirányzatának 2002. évi főösszegét 914 995,0 M Ft-ban határozta meg, melyhez 897 788,0 M Ft-os bevételi főösszeg és 17 207,0 M Ft-os tervezett hiány kapcsolódott (Kvtv. 21. sz. melléklete).

Az E. Alap bevételei, és kiadásai is 2002. évben meghaladták a törvény szerint előirányzott összeget. Az elétérés kisebb volt a bevételeknél (22 252,2 M Ft), mint a kiadásoknál (79 855,5 M Ft), 86 656,3 M Ft hiány keletkezett, amely 57 603,3 M Ft-tal nagyobb a tervezettnél, annak háromszorosa.

Az E. Alap 2002. évi pénzügyi helyzete alakulásának áttekintése azt jelzi, hogy alapvetően nem az alapból teljesített kiadások indokolatlan növekedése, vagy a rossz gazdálkodás volt a felelős az E. Alap egyensúlyának hiányáért. Az alap bevételeit, valamint az alapból finanszírozott ellátások mértékét és feltétel rendszerét törvények, rendeletek határozzák meg. Ezek keretei között gazdálkodnak az alapok kezelői, az ellátások folyósítása ezen előírásoknak megfelelően történik.

Az E. Alap egyensúlytalansága évek óta jellemző. Az alap bevételeit alapvetően biztosító munkáltatói járulék mértékének csökkentése miatt hiányzó források normatív módon történő pótlása - a központi költségvetésből - nem biztosított.

Az E. Alap egyensúlyi helyzetét tovább fogja rontani a folytatódó forráskivonás, az egészségügyi hozzájárulás tervezett fokozatos megszüntetése. Ez a járulék mértékének csökkentéséhez hasonlóan fontos gazdaságpolitikai célkitűzés, viszont az emiatt kieső forrás pótlásáról évről-évre normatív módon gondoskodni kell (az így kieső forrásokat nem lehet az ellátások színvonalának, vagy mennyiségének csökkentésével ellensúlyozni, mert azok GDP-hez mért aránya így is alacsony). Ugyancsak nehezíti az E. Alap egyensúlyi helyzetének fenntartását a központi intézkedések alapot terhelő - kiadásokba beépülő - többlet forrásigénye (pl. közalkalmazotti béremelés az egészségügyi intézményeknél), amelyekre a járulék bevétel növekménye nem nyújt fedezetet.

Az Áht. 86. § (9) bekezdésében foglaltak tartós egyensúlytalanság esetén annak megszüntetését biztosító javaslat megtételére kötelezik a Kormányt az Országgyűlés felé.

1. Az előirányzathoz viszonyított eltérések okai

Az eltérést egyrészt tervezési hiányosságok, másrészt a bevételi oldalon megtett intézkedések mellett a kiadási oldalon elmaradt intézkedések okozták.

A Kvtv.-nek az E. Alapra vonatkozó 2001 évi módosítása során elmaradt az áthúzódó hatások figyelembevétele, a 2002. évi előirányzat emelése. Az E. Alap 2001. évben teljesített kiadása és bevétele megközelítette a kétéves költségvetésben 2002-re előirányzott főösszegeket.

Az ellátási kiadások alakulását meghatározó törvényi determináció változatlan maradt, nem került sor a törvényi szinten garantált ellátások, igénybevételi jogosultságok olyan változtatására, melynek kiadáscsökkentő hatása lett volna. (2001. évben a 18-60 év közötti korcsoport számára a fogmegtartó kezelések ingyenessé tételével - a lakosság egészségi állapotát tekintve indokoltan - még bővült is a társadalombiztosítás terhére igénybe vehető ellátások köre, ennek pénzügyi kihatása 2002. évtől jelentkezett)

Az E. Alap költségvetését 2002. évben kétszer változtatták. Első módosításkor a 2002. évi kiadási és bevételi főösszegeket egyaránt 104 535,0 M Ft-tal megemelte, a tervezett hiány összegének változatlanul hagyása mellett. A növekedés az ellátási kiadások, illetve az ellátási kiadások fedezetéül szolgáló bevételek előirányzatát érintette, egyrészt a zárt kasszák ellehetetlenülését akadályozták meg az előirányzatok növelésével, másrészt a kormányváltáshoz kapcsolódó intézkedések (egyszeri nyugdíjemelés, egészségügyi bérfejlesztés) számára teremtettek forrást. Második módosítás az év végén történt, miután a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás kiadásai meghaladták a módosított (zárt) előirányzatot. A 2002. évi LXII. tv az E. Alap 2002. évi kiadási főösszegét további 11 846,0 M Ft-tal 1 031 376,0 M Ft-ra emelte (a bevételi előirányzatoknál újabb módosítás nem történt, ezért a "tervezett" hiány 29 053,0 M Ft-ra nőtt).

A bevételi többlet alapvetően a központi költségvetés hozzájárulásának többletéből adódott.

Az E. Alap 2002. évi kiadási főösszegének a törvény szerinti módosított előirányzathoz viszonyított 79,8 Mrd Ft többlete megjelenésében alapvetően három fő tényező játszott szerepet: az alapból finanszírozott nyugdíjkiadások 29,9 Mrd Ft, a természetbeni ellátások kiadása 24,8 Mrd Ft és a pénzbeli ellátások 20,7 Mrd Ft többlete.

1. Likviditási helyzet

Az E. alap a Kvtv. 30. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően havonta - gördülő tervezéssel - finanszírozási tervet készít, amely - költségvetése éves várható teljesítését figyelembe véve - tartalmazza a bevételeket, a kiadásokat és a hitelállomány összegét. A tényleges likviditási helyzete azonban több esetben nem volt összhangban a finanszírozási tervben foglaltakkal.

Az E. Alap kezelőjének működési költségvetésénél az év során nem volt fedezethiány, ami miatt vissza kellett volna tartani a számlák teljesítését, a "túlteljesülésként" engedélyezett előirányzatok fedezetbiztosítása az előírások szerint történt.

Az E. Alap pénzügyi helyzete évek óta kiegyensúlyozatlan, ezért az alapnak hitelfelvételre 2002. évben sem csak a bevételek és a kiadások időbeli eltérése miatt volt szüksége, hanem a tartós pénzügyi hiány következtében is.

Az E. Alap 2002. évi hitelállományának éven belüli alakulását az igénybe vett hitel folyamatos és egyre növekvő összegű felvétele jellemzi. Hitelmentes nap nem volt az év során. A legmagasabb  hitelösszeg - 154 394 M Ft - december 9-én volt.

1. AZ E. ALAP KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEINEK TELJESÜLÉSE

Az E. Alap bevételi főösszege 2002. évben 1024,6 Mrd Ft, amely a törvény szerinti módosított előirányzat 1002,3 Mrd Ft összegét  22,3 Mrd Ft-tal, 2,2%-kal, a 2001. évi 884,7 Mrd Ft összeget pedig 139,9 Mrd Ft-tal, 15,8%-kal haladta meg.

Az E. Alap 2002. évi bevételeinek alakulását vizsgálva megállapítható, a járulékok és hozzájárulások együttes aránya 86,3%, amely közel azonos a 2001. évi 86,2%-kal. A központi költségvetési hozzájárulás összegének aránya 13,3%, amely 1,6%ponttal nőtt a 2001. évihez viszonyítva. Csökkent viszont az egyéb bevétel aránya 1,5%ponttal (0,3% a 2001. évi 1,8%-kal szemben) és a működési bevétel aránya 0,1%ponttal (2001. évben 0,2% volt), továbbá a vagyonból származó bevétel, amelynek összege az összes bevételen belüli arány szempontjából gyakorlatilag nem jeleníthető meg (2001. évben 0,1% volt).

A növekmény döntően (93%-ban) a központi költségvetési hozzájárulásnál jelenik meg.

1. Munkáltatói és egyéni járulékbevételek teljesülése

A járulék bevételek (munkáltatói és egyéni együtt) 2002. évi 646,6 Mrd Ft összege (a bevételi főösszeg 63,1%-a)  csak 0,4 Mrd Ft-tal, 0,1%-kal haladja meg a módosított előirányzat 646,2 Mrd Ft összegét.

A járulék bevételek módosított előirányzathoz mért növekedése lényeges eltérést mutat a két TB Alapnál (NY. Alapnál 105,1 Mrd Ft, 11%, az E. Alapnál 0,4 Mrd Ft 0,1%). A nagy eltérés fő oka, hogy az NY. Alap 2002. évi járulék bevételi eredeti előirányzata nem került év közben módosításra, az E. Alapnál viszont - a gazdasági folyamatok tervezettől eltérő alakulását is számításba véve - az éves várható adatok alapján az 576,8 Mrd Ft eredeti előirányzat 646,2 Mrd Ft-ra, 69,4 Mrd Ft-tal módosult (ebből 63,4 Mrd Ft-tal emelkedett a munkáltatói és 6 Mrd Ft-tal az egyéni járulék összege).

Ezért realizálódott az E. Alapnál a módosított előirányzathoz közel álló járulék bevétel és keletkezett az NY. Alapnál számottevő többlet az előirányzathoz viszonyítva. Az eltérő tartalom miatt a járulék bevételek előirányzathoz mért alakulását nem reális összehasonlítani. Ez természetesen torzítja a társadalombiztosítási alrendszer egészének (a két alap együttes) járulék bevételi előirányzatát is. Ez volt az oka annak is, hogy a költségvetési bevételek éves szinten hasonló mértékű túlteljesítése mellett az Ny. Alapból pénzt kellett átutalni az APEH-nak (ösztönzési célra), az E. Alapnak ilyen kötelezettsége nem vilt.

Az előzőek miatt a járulék bevételek 2002. évi alakulását, annak okait reálisabban lehet a 2001. évi tényleges bevételhez viszonyítva megítélni. Az előző évi tényleges (545,1 Mrd Ft) bevételhez viszonyítva 2002. évben 101,6 Mrd Ft-tal, 18,6%-kal nőttek a járulék bevételek.

A munkáltatói járulék 518,0 Mrd Ft összege (a bevételi főösszeg 50,6%-a) 2,4 Mrd Ft-tal, 0,5%-kal elmarad a módosított előirányzat 520,4 Mrd Ft összegétől. Az egyéni járulék 128,6 Mrd Ft összege (a bevételi főösszeg 12,6%-a) viszont 2,7 Mrd Ft-tal, 2,2%-kal meghaladja a módosított előirányzat összegét. Az eltérő dinamika oka alapvetően tervezési hiba, ugyanis az előirányzatok évközi módosításakor lényegesen nagyobb mértékben (63,5 Mrd Ft-tal, 13,9%-kal) emelték meg a munkáltatói járulék előirányzatát, mint az egyéni járulékét (6 Mrd Ft, 5%). Így az előbbi járulék elem nem érte el a módosított előirányzat összegét, az utóbbi viszont meghaladta azt.

A 2001. évi tényleges bevételhez viszonyítva a munkáltatói járulék 78,5 Mrd Ft-tal, 17,8%-kal, az egyéni járulék pedig 23,0 Mrd Ft-tal, 21,8%-kal magasabb összegben realizálódott. Az egyéni járulék 4,0%ponttal magasabb növekedési mértékének oka alapvetően az egyéni járulék fizetés felső határának 2001. évi eltörlése a 3% egyéni járuléknál, ami miatt 2002. évben kb. 4 Mrd Ft-tal magasabb egyéni járulék bevétel realizálódott.

1. Az E. Alap egyéb bevételeinek teljesülése

Egyéb járulékok és hozzájárulások címén 2002. évben 23,0 Mrd Ft-ot (a bevételi főösszeg 2,2%-a) realizált az E. Alap, amely 2,6 Mrd Ft-tal, 12,7%-kal magasabb az előirányzottnál, a 2001. évi 18,7 Mrd Ft-ot pedig 4,3 Mrd Ft-tal, 23,2%-kal haladja meg.

E bevételek között jelenik meg a baleseti járulék 1510,7 M Ft összege, a megállapodás alapján fizetett 825,2 M Ft járulék, a munkáltatói táppénz hozzájárulás 18 066 M Ft összege, a közteherjegy után befolyt 82,2 M Ft, a sorkatonai szolgálatot teljesítők utáni 1361,4 M Ft egészségbiztosítási járulék és a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásához való hozzájárulás 1156 M Ft összege. Ez utóbbi bevételi összeg előirányzati szinten teljesült. Az átlagosnál mérsékeltebben növekedett az előirányzathoz viszonyítva a munkáltatói táppénz hozzájárulás összege (8,3%-kal), az átlagot lényegesen meghaladóan nőtt a megállapodás alapján fizetők járuléka, a közteherjegy után befolyt járulék és a sorkatonai szolgálatot teljesítők járuléka (45,2, 71,3, illetve 104,7%).

A késedelmi pótlék és bírság bevétel 2002 évben 4251,5 M Ft (a bevételi főösszeg 0,4%-a), amely 700 M Ft-tal, 19,7%-kal haladja meg az előirányzat 3551 M Ft összegét és 317 M Ft-tal (8,1%-kal) magasabb a 2001. évinél. Az ellenőrzés a NY. Alap vizsgálatánál leírt - a késedelmi pótlék elszámolással kapcsolatos -célellenőrzés szükségességét megerősítette.

1. Egészségügyi hozzájárulás bevétel teljesülése

Az egészségügyi hozzájárulás 2002. évi 209,9 Mrd Ft összege (a bevételi főösszeg 20,5%-a) 1,7 Mrd Ft-tal, 0,8%-kal elmaradt az előirányzott 211,6 Mrd Ft összegtől, a 2001. évi 194,7 Mrd Ft-ot pedig 15,2 Mrd Ft-tal 7,8%-kal haladta meg.

Az egészségügyi hozzájárulás összegén belül eltérő a tételes és a százalékos egészségügyi hozzájárulás összegének alakulása.

A tételes egészségügyi hozzájárulás 185,3 Mrd Ft összege (a bevételi főösszeg 18,1%-a) 12,4 Mrd Ft-tal, 6,3%-kal kevesebb az előirányzott 197,7 Mrd Ft-nál, a 2001. évi 179,3 Mrd Ft-ot pedig 6,0 Mrd Ft-tal, 3,3%-kal haladja meg. A százalékos egészségügyi hozzájárulás 24,6 Mrd Ft összege (a bevételi főösszeg 2,4%-a) viszont 10,6 Mrd Ft-tal, 76,1%-kal magasabb a tervezettnél, a 2001. évi 15,4 Mrd Ft-ot 9,2 Mrd Ft-tal, 59,7%-kal haladja meg. Az egészségügyi hozzájárulás 2002. évi alakulásának tendenciája hasonló a 2001 évihez viszonyítva is.

A százalékos egészségügyi hozzájárulás tervezettnél 10,6 Mrd Ft-tal, 76,1%-kal magasabb összegében megjelenik a 2001. évi terven felüli növekedés (2,5 Mrd Ft) hatása is, viszont 2001-hez mérten 59,7%-os volt a növekedése. Ez a járulék alapba nem tartozó jövedelmek dinamikus növekedésére utal.

1. A központi költségvetésből származó hozzájárulások, megtérítések jogcímenkénti teljesülése

E címen 2002. évben 135,9 Mrd Ft bevétele (a bevételi főösszeg 13,3%-a) realizálódott az alapnak, amely 20,8 Mrd Ft-tal, 18,1%-kal haladja meg a módosított előirányzatot (115,1 Mrd Ft).

A módosított előirányzathoz viszonyítva jelentkező 20,8 Mrd Ft többletbevétel a központi költségvetés pénzeszköz átadása 23,3 Mrd Ft többletének és a gyed folyósítás megtérítésénél jelentkező 2,5 Mrd Ft elmaradás egyenlege. Ez utóbbi oka, hogy a gyed 2002. évi tényleges összege 3,4 Mrd Ft-tal elmaradt a tervezettől. A központi költségvetés pénzeszköz átadásának 23,3 Mrd Ft többlete a gyógyító-megelőző ellátások - központi közalkalmazotti béremeléssel összefüggő - többletkiadásának fedezetét biztosítja (ennyivel túlteljesült ez a kiadási előirányzat).

A központi költségvetési hozzájáruláson belül a terhesség megszakítással kapcsolatos 1 Mrd Ft és az egészségügyi feladat ellátással kapcsolatos 3,2 Mrd Ft költségvetési hozzájárulás az előirányzott összeggel egyezően került átutalásra.

1. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

Az egészségbiztosítással kapcsolatos egyéb bevételek 2002. évi összege 3473,1 M Ft, (a bevételi főösszeg 0,3%-a), amely 1517,4 M Ft-tal 30,4%-kal alacsonyabb a tervezettnél  és 12 207 M Ft-tal, 77,9%-kal a 2001. évinél. A 2001. évihez viszonyított nagymértékű csökkenés technikai jellegű, mivel a múlt évben 12,2 Mrd Ft központi költségvetési pénzeszköz átadás az egyéb bevételek között jelent meg.

Az egyéb bevételek között a legjelentősebb tétel a baleseti és egyéb megtérítések 1355,9 M Ft, a kifizetések visszatérülésének 1448,9 M Ft és a terhesség megszakítás egyéni térítési díjának 633,1 Ft összege.

1. A vagyongazdálkodás bevételei

Az E. Alap vagyongazdálkodással kapcsolatos bevétele 2002. évben mindössze 74,8 M Ft, amely a 73 M Ft előirányzat összegét 2,5%-kal haladja meg. E bevételen belül 45,2 M Ft származik a tartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből, amely 4,8 M Ft-tal, 9,6%-kal kevesebb az előirányzottnál és 29,6 M Ft az egyéb vagyon bevétel, amely 6,6 M Ft-tal, 28,7%-kal haladja meg a tervezettet.

A járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítésének bevételéből 39,4 M Ft ingatlan értékesítésből származik. Ebből 33,8 M Ft a csopaki üdülő rész értéke, amelyet az OEP a működési vagyona részére kivásárolt. A 29,6 M Ft egyéb vagyon bevétel hozam bevétel, amely elsősorban a lakóingatlanok bérleti díjából származik.

1. Az ellátási kiadások alakulása

Az ellátási kiadások előirányzata a két törvényi módosítás következtében összesen 116 381,0 M Ft-tal emelkedett (896 021,0 M Ft-ról 1 012 402,0 M Ft-ra). Ebből 7500,0 M Ft a nyugellátások, és 108 881,0 M Ft a természetbeni ellátások előirányzatát érintette. Ez utóbbi a gyógyító-megelőző ellátás 50 000,0 M Ft-os, a gyógyszertámogatás 56 035,0 M Ft-os és a gyógyászati segédeszköz támogatás 2846,0 M Ft-os emelését foglalja magában.

A teljesítés során az ellátási kiadások körében a megemelt előirányzatokhoz képest további kiadásnövekedés következett be a nyugellátásoknál (29 881,4 M Ft), a természetbeni ellátásoknál (24 874,6 M Ft) és az egyéb kiadásoknál (896,7 M Ft). A pénzbeli ellátásoknál előirányzat módosításra nem került sor, itt a túllépés mértéke 20 654,8 M Ft. Az eltérések okait, összetevőit az adott ellátás tárgyalásánál részletezzük.

1. A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági és hozzátartozói nyugellátások

A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági és hozzátartozói nyugellátások eredeti előirányzata 156 903 M Ft volt. Az egyszeri nyugdíj juttatás miatt szükségessé vált az előirányzat módosítása 164 403 M Ft-ra, amely 194 284,4 M Ft-ra teljesült. A 2002. évi kifizetés az eredeti előirányzatot 37 381,4 M Ft-tal (23,8%-kal), a módosított előirányzatot 29 881,4 M Ft-tal (18,2%-kal) haladta meg.

A 2002. évi kifizetés a 2001. évi kiadást 36 320,6 M Ft-tal (23,0%-kal) haladta meg, ebből a nyugdíjemelések 23 423,1 M Ft, a létszám 2,8%-os növekedése 4423,0 M Ft, az 0,6%-os állománycserélődés 935,3 M Ft és az egyszeri - személyenkénti 19 000 Ft-os - nyugdíj juttatás 7539,2 M Ft többlet kiadást okozott.

A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági és hozzátartozói nyugellátásban részesülök száma az előző évi 374 428 főről, 384 885 főre (2,8%-kal) emelkedett. Az Országos Orvosszakértői Intézetben (OOSZI) rokkantság, munkaképesség változás mértékének elbírálása céljából 2002. évben 118 778 fő új igénylőt véleményeztek, ez 2,8%-kal kevesebb, mint az előző évben. A rokkantságot 47 482 főnél megállapították, akik közül 38 574 fő a III. korhatár alatti rokkantsági csoportba tartozik, azaz rokkant, de nem teljesen munkaképtelen. Ez az előző évinél 8,1%-kal, mintegy 3396 fővel kevesebb. A 92 145 rokkant esedékes vizsgálata során továbbra is rokkantnak 82 454 főt véleményeztek, akik közül 66 240 fő a III. korhatár alatti rokkantsági csoportba tartozik (1699 fővel többen, mint 2001. évben). Az újonnan III. korhatár alatti rokkantsági csoportba került 38 574 fő közül 25 926 főt (67,2%-ot) az OOSZI rehabilitálhatónak véleményezett. Az orvosi rehabilitációban való részvétel azonban nem feltétele a munkaképesség véleményezésének, sem pedig a pénzbeli ellátásoknak.

A rokkantsági monitor rendszer segítségével a rokkantságot megalapozó egészségi állapot korrekté, gyorssá és meggyőzően dokumentálhatóvá válik. Az elbírálást végző orvosi bizottságok a vizsgálatot megelőző időszakban regisztrált egészségügyi ellátás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő felhasználás, illetve keresőképtelen állományban tartás TAJ szám alapján összefuttatható adatokból nyerhetnek értékes információkat. A monitor rendszer ez irányú fejlesztése, ami a szükséges interface-ek kialakítását és használatának engedélyezését jelenti folyamatban van. Jelenleg már a járó-beteg szakellátás és a gyógyszer ellátás adatai felhasználhatók. Hátralévő további feladat a rendszer összekapcsolása az OOSZI adatbázisával.

A két alapnak, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) sz. Kormányrendelet 114.§ (8) bekezdése alapján az OEP és ONYF közötti elszámolásoknál a 2002. költségvetési évben egy új elszámolási rendet kellett kialakítani. Azt - többszöri egyeztetés után - a 2002. augusztus 30.-án aláírt megállapodásban rögzítette az OEP és az ONYF főigazgatója.

A 2002. évben az E. Alap már nem folyósított előleget az ONYF-nek, hanem az ONYF által megelőlegezett ellátások és ezek postaköltségeinek összegét utólag de még a tárgyhóban pénzforgalmi átutalással teljesítette. Az év utolsó pénzforgalmi elszámolását követően december 31.-ig folyósított ellátások összegét a zárlati munkálatokhoz megküldött tételes elszámolás alapján pénzforgalommal (a megállapodástól eltérően az ÁHH kérését elfogadva) decemberben fogják rendezni. Az auditált mérleg alapján az OEP-nek 220,7 M Ft-ot kell átutalnia az ONYF-nek, ebből a nyugellátások összege 203,1 M Ft.

1. Az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátásai

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2002. évi előirányzata 120 814,0 M Ft, amely 141 468,8 M Ft-ra teljesült. A teljesítés 20 654,8 M Ft-tal haladta meg az előirányzottat, amiből 18 361,7 M Ft-ot a saját jogú betegségi táppénzkiadás előirányzott összegnél magasabb kiadása okozott. A terhességi-gyermekágyi segélynél volt a legnagyobb (136,3%) a teljesítés és az eredeti előirányzat eltérésének az aránya. A 2002. évben a pénzbeli ellátások közül a gyermekápolási táppénz, a külföldi gyógykezelés, az egyszeri szociális segély és a gyermekgondozási díj kiadásai teljesültek az előirányzott összegnél alacsonyabbra. Együtt 4104,2 M Ft-tal maradtak el az előirányzottól.

A 2002. év pénzbeli ellátások kiadása 28 660,4 M Ft-tal (25,4%-kal) több mint 2001. évben. A kiadásnövekedés 53,6%-át (15 369,0 M Ft) a saját jogú betegségi táppénz kiadás, 28,5%-át (8160,6 M Ft) a gyermekgondozási díj okozta.

1. Terhességi gyermekágyi segély (TES)

2002. évben TES-re fordított kiadás 15 777,2 M Ft, amely az előirányzatnál 4203,1 M Ft-tal (36,3%) több, a 2002. évi költségvetési előirányzat az előző év teljesítésének csak 92,8%-a volt.

A TES-t két lényeges hatás befolyásolja, a szülések száma és az átlagkeresetek alakulása. Az élve-születések száma 0,3%-kal (247 fővel) csökkent 2001. évhez képest, mégis a segélyt igénybe vevők száma átlagban 5,4%-kal több volt az előző évinél. A segély összege az év folyamán növekedett és az utolsó negyedévben már átlagosan 20,2%-kal magasabb az előző évinél, ebben - nem számszerűsíthetően - az átlagkereset növekedésen túl az egyéni egészségbiztosítási járulékfizetés felső határának az eltörölése is szerepet játszott. (ld. táppénz)

A 2002. évi kiadás 3307,5 M Ft-tal magasabb a 2001 évinél, amelyet az egy napra jutó 13,8%-os kiadásnövekedés (a bruttó átlagkereset növekedésnél kisebb mértékű) 1907,5 M Ft-tal és a segélyezési napok számának 11,2%-os növekedése 1400 M Ft-tal okozott.

1. Táppénz

A 2002. évi táppénz előirányzat-csoport kiadása 80 863,9 M Ft, ami 19 154,2 M Ft-tal (31,0%-kal) több mint az előirányzott. A táppénzre jogosultak létszáma a tervezett 1,5%-os emelkedésénél alacsonyabb mértékben csak 0,2%-kal emelkedett. A 2001. évi teljesítéshez viszonyítva 25,9%-kal (16 658,1 M Ft) növekedett a táppénz kiadás. A táppénzes esetek átlagos időtartama 34,7 nap, amely 10,1%-os emelkedést jelent 2001-hez képest. A 2001-es évhez viszonyított táppénzelőirányzat-csoport kiadásnövekedés 92,3%-át a saját jogú betegségi táppénz kiadás növekedése (15 369 M Ft-os) okozta. A saját jogú betegségi táppénzes napok száma 5,6%-kal növekedett az előző évhez képest. A 2002. évben a táppénzkiadásból 9553,3 M Ft-ot passzív jogon folyósítottak, ez az összes táppénzes nap 13,4%-a.

A passzív táppénzes napok számának 74,7%-át a passzívként kezdő, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül táppénzes állományba "menekülők" alkotják.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) a) pontja alapján 2003. július 1-jétől a biztosítási idő megszűnése után - a korábbi egy év helyett - legfeljebb 180. napig folyósítható táppénz. A passzív táppénzes esetek átlagos 82 napos időtartamát tekintve ezzel jelentős megtakarítás nem várható.

A baleseti táppénzkiadás 5936,2 M Ft, ami az előző évinél 27,8%-kal (1289,5 M Ft), az előirányzatnál 31,8%-kal (1431,3 M Ft) több. Míg 2001. évben a baleseti táppénzes napok száma (10%-kal) csökkent, addig ez 2002. évben már (6,9%-kal) emelkedett.

A gyermekápolási táppénzre fordított kiadás 2002. évben 2014,5 M Ft, ami majdnem megegyezik az előző évi teljesítéssel (2014,9 M Ft). A táppénz előirányzat-csoporton belül ennél az egy előirányzatnál alacsonyabb (638,8 M Ft-tal) a teljesítés, mint az előirányzat. A gyermekápolási táppénzes napok száma 14,8%-kal csökkent, de az egy napra jutó kiadás 17,3%-kal nőtt.

Az utóbbi négy évben a táppénz kiadás alul tervezése rendre jellemző volt, de a 2002. évi kiadásnövekedés olyan mértékű, amely túlmutat a tervezési hiányosságokon, az a szabályozás rendszeréből fakad és elsősorban a 3%-os egészségbiztosítási járulék felső határának 2001. évi eltörlésével függ össze.

1. Betegséggel kapcsolatos segélyek

A betegséggel kapcsolatos segélyekkel összefüggő kiadások összege 843,0 M Ft, amely a törvényben meghatározott 884 M Ft-os előirányzatnál 41,0 M Ft-tal kevesebb. A betegséggel kapcsolatos segélyen belül önálló címet alkot a külföldi gyógykezelés és az egyszeri szociális segély. A besorolás és a megnevezés felülvizsgálata indokolt lehet, miután a külföldi gyógykezelés finanszírozása nem segély, az egyszeri szociális segély megnevezés pedig félrevezető.

A külföldi gyógykezelés 2002. évi teljesítése 456,8 M Ft az előirányzott 497 M Ft-tal szemben. A tárgyévben felmerült, de el nem számolt előlegeket aktív pénzügyi elszámolás alszámlán mutatják ki, ez 2002. évben 29,2 M Ft volt.

2002. évben 179 fő külföldi gyógykezelése valósult meg, ebből 69 fő gyógykezelése 2001. évről húzódott át, illetve ismételt gyógykezelése vált szükségessé.

4 fő tüdő-transzplantációja és 4 fő máj-transzplantációja valósult meg külföldön. Az ESZCSM vállalta az átültetés és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó beavatkozások költségeit, erre a célra rendelkezésére állt 600,0 M Ft a "nagy-értékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-átültetés és PET vizsgálat)" előirányzatán. A Minisztérium felé az előző évekhez hasonlóan megtörtént a kiszámlázás, de a rendezésére még nem került sor.

A külföldi gyógykezeléshez kapcsolódó utazási költség (2002. évben 57,2 M Ft) elszámolása nem a külföldi gyógykezelés előirányzatánál, hanem a természetbeni ellátások úti-költségei között történt meg. Ezt az eljárást az ÁSZ már a 2000. év óta kifogásolja, mert a 200/1996. (XII. 23.) sz. Kormányrendelet a külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos kérdések között szabályozza a biztosított úti-költségének elszámolását.

Az egyszeri szociális segélyekre előirányzott 387 M Ft-tal közel azonos volt a teljesítés (386,2 M Ft). A tárgyévben beérkezett kérelmek száma 39 627 db, ebből 23 893 db-ot teljesítettek. Az egy főre jutó segély átlaga megyénként jelentősen eltér: 10 727 Ft és 19 306 Ft közötti. A kérelmek legfőbb indoka a betegség következtében megemelkedett gyógyszerköltség volt.

1. Kártérítési járadék

Kártérítési járadékra 2002. évben 1192,0 M Ft-ot fizettek ki, amely az előirányzott 1151 M Ft-ot 3,5%-kal haladta meg. Kártérítési járadékban havonta átlagosan főellátásként 355 fő, kiegészítő ellátásként 6210 fő részesült. Az előző évhez képest ez főellátásban részesülők esetén 6,3%-os, a kiegészítő ellátásban részesülőknél 4,0%-os csökkenést jelent. Kártérítési járadékban részesülők száma - e költségvetési előirányzatból - évről- évre csökken, lévén, hogy új járadékigény az ellátás jellegéből és szabályozásából adódóan kevés keletkezhet. Az egy főnek kifizetett átlagos kártérítési járadék összege 10,1%-kal növekedett az előző évhez képest.

1. Baleseti járadék

Baleseti járadék címén 4986 M Ft került kifizetésre, amely 722 M Ft-tal (16,9%) több az előirányzatnál. A 2002. évi baleseti járadék kiadás 737,4 M Ft-tal haladta meg az előző évit. Az évközi baleseti járadék emelések 607,2 M Ft, a létszám emelkedésből és az állomány cserélődésből 130,2 M Ft többlet kiadást jelentettek az előző évhez képest. Főellátásban átlagosan havonta 16 139 fő részesült, ez az előző évinél 372 fővel kevesebb. Kiegészítő ellátásban átlagosan havonta 13 819 fő részesült, ez 1302 fővel több, mint 2001. évben.

1. Gyermekgondozási díj (GYED)

GYED-re 2002. évben 37 806,7 M Ft-ot fizettek ki, ami ugyan 8,3%-kal alacsonyabb az előirányzottnál, de 27,5%-kal több az előző évhez képest. A gyermekgondozási díjban részesülök havi átlagos száma 11,8%-kal emelkedett az előző évhez képest, ami 3488,3 M Ft kiadási többletet jelent. Az egy főre havonta átlagosan elszámolt gyermekgondozási díj 39 761 Ft-ról 45 367 Ft-ra emelkedett, ami 4672,4 M Ft többlet kiadást eredményezett az előző évhez képest. Az előző évhez hasonlóan 2002. évben is folyamatosan emelkedett a GYED-et igénybevevők száma. Az első félévben átlagosan 67 860 fő részére (2001. évi 113,5%-a), a második félévben átlagosan 71 033 (2001. évi 110,2 %-a) fő részére folyósították a gyermekgondozási díjat.

A 2002. január 1-jét követően folyósított GYED felső határa - bruttó - havi 83 000 Ft, amit az igénybevevők 9,4% kaphatott meg. 83 000 Ft alatt, de 51 001 Ft-nál több GYED-et az igénybevevők 36,3%-a kapott (a 2002. év július havi adatok alapján).

1. Méltányossági pénzbeli ellátások

A méltányossági alapon történő kifizetéseket az adott pénzbeli ellátás előirányzatának a terhére kell elszámolni. A Kvtv. az OEP főigazgatóját felhatalmazta, hogy 2002. évre méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénzre 48,0 M Ft, terhességi-gyermekágyi segélyre 6,0 M Ft, gyermekgondozási díjra 10,0 M Ft, egyszeri szociális segélyre 387,0 M Ft kifizetését engedélyezze. Az OEP főigazgatója engedélyezheti ezen keretek között a kifizetéseket annak a biztosítottnak, aki az ellátásra való jogosultságához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

Méltányossági táppénzre 17,2 M Ft-tal kevesebbet használtak fel a törvényben meghatározottnál. A TES és a GYED méltányossági ellátásoknál a Kvtv. 68. § (6) bekezdését megsértve, a törvényben meghatározott keretet meghaladva teljesítettek kifizetéseket (TES+0,9 M Ft, GYED+2,2 M Ft). A keret túllépést az okozta, hogy a tervezettnél magasabb számban kérelmeztek fiatal koruknál fogva rövid biztosítási idővel rendelkező szülők ellátás megállapítást.

1. Természetbeni ellátások kiadásai

A természetbeni ellátások 616 570,0 M Ft-os eredeti előirányzatát a 2002. évi XXIII. tv 713 605,0 M Ft-ra (+970 35,0 M Ft), majd a 2002. évi LXII. törvény 725 451,0 M Ft-ra (+11 846,0 M Ft) emelte. A teljesítés 750 325,6 M Ft lett (103,4%), ami az E. Alap összes kiadásának 69%-a.

1. Gyógyító-megelőző ellátások

A természetbeni ellátások 2/3-át a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítják. 2002. évi eredeti előirányzat 429 681,0 M Ft volt, módosított előirányzat 479 681,0 M Ft, a teljesítés a költségvetési beszámoló szerint 502 851,7 M Ft.

A módosított előirányzatot a teljesítés 23 170,7 M Ft-tal haladta meg. A túllépés az alábbiakból tevődik össze:

• A 2002. évi XXIII. tv. a Kvtv. 70. §.-át egy (5) bekezdéssel egészítette ki, melynek értelmében az E. Alap fejezet ellátási kiadásai, ezen belül a természetbeni ellátások részét képező gyógyító-megelőző ellátások jogcímcsoport Célelőirányzatok jogcím 2002. évi kiadási előirányzata - a Miniszterelnökség fejezetből történő pénzeszköz átadás terhére - túlteljesülhet az OEP-vel finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottak és/vagy közszolgáltatást végzők körében az alkalmazottak esetében béremelés, a vállalkozók esetében támogatás címen. Az egészségügyben dolgozók 50%-os béremelésére 2002. évben összesen 23 297,5 M Ft-ot fizetett ki az OEP.
• A Kvtv. 67. §. d). pontja értelmében a gyógyító-megelőző ellátás zárt előirányzatán belül a felmentés-végkielégités jogcím esetében a teljesítés külön módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az esetleges maradvány ugyanakkor - a 68. § (2) bekezdés értelmében - nem csoportosítható át más jogcímre. A felmentés-végkielégítés jogcímen a tényleges kifizetések nem érték el a tervezett összeget, 119,9 M Ft maradvány keletkezett.
• A gyógyító-megelőző ellátás egyes kasszáinál összesen 6,9 M Ft maradvány keletkezett.

A gyógyító-megelőző ellátások 2002. évi kiadása 22,5%-kal haladja meg a 2001. évi kifizetést.

A gyógyító-megelőző ellátások 2002. évi teljesített kiadása a célelőirányzatok nélkül 10,8%-kal haladja meg az eredeti előirányzatot. Az átcsoportosítások következtében mindössze három előirányzat bővült az átlagot meghaladó mértékben: a fekvőbeteg ellátásban 13,7%-os, a gondozóintézeti gondozásnál a finanszírozási változást is figyelembe véve 14,8%-os, a fogászati ellátásnál 33,9%-os a növekedés. A CT-MRI kassza teljesítése 100,8%-os és az átlagtól jelentősen elmarad a háziorvosi ellátás előirányzatának növekedése is (104,1%). A védőnői ellátás finanszírozási anomáliáinak rendbetétele ismét elmaradt, a kassza "maradványát" elvonták. Védőnő, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem címen az eredeti előirányzat 96,2%-a került kifizetésre. A házi szakápolásra felhasznált összeg is elmarad az eredeti előirányzattól (98,3%).

1. Átcsoportosítások a gyógyító-megelőző ellátás jogcímei között

2002. évet érintően hat olyan átcsoportosításra került sor, mely a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatának főösszegét nem változtatták meg (ezek közül két esetben az adott előirányzat belső bontása változott). A 2002. évi XXIII. tv. 50 000 M Ft-tal emelte a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatát. Ennek felosztása során egyes kasszák előirányzatai szintén módosultak. Az átcsoportosításokat a törvény előírásának megfelelően hajtották végre, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése dokumentált.

Az első átcsoportosítást 2002. január 1-jei hatállyal hajtották végre. A két évre szóló költségvetésnek a 2001. évi LXXV. törvénnyel történt módosítása során ugyanis a tárgyévi intézkedések miatt 2002. évben jelentkező fedezethiány rendezéséről nem intézkedtek.

Az OEP számításai szerint a 2001.évben végrehajtott díjemelések és egyéb intézkedések hatásaként - a 2002. évi szerződéses állomány figyelembevételével - a 2002. évi költségvetés gyógyító-megelőző előirányzatán összesen 43,5 Mrd Ft hiány keletkezett.

Az OEP javasolta, hogy a hiányzó pénzügyi fedezet biztosításáig a folyamatos finanszírozást meghatározott kasszák esetében az aktív fekvőbeteg kassza terhére történő ideiglenes átcsoportosítással biztosítsák. Ehhez az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével 2001. december 20.-án hozzájárult. Az átcsoportosítás 7 kasszát és a célelőirányzatokat érintette, összesen plusz-mínusz 12 925,6 M Ft-os összegben.

A hiányzó források pótlása a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetését módosító 2002. évi XXIII. tv.-ben történt.

A többletforrásból a háziorvosi ellátás (1800,0 M Ft), a fogászati ellátás (4100, M Ft), a gondozóintézeti gondozás (1100,0 M Ft), a járó-beteg szakellátás (6400,0M Ft, ezen belül a laborkassza 1000,0 M Ft), a betegszállítás (300,0 M Ft), a művese kezelés (1100,0 M Ft), a fekvőbeteg szakellátás (31 100,0 M Ft) kasszái és a célelőirányzatok (4100,0 M Ft) részesültek.

További négy átcsoportosítás a labor-, a speciális finanszírozású fekvő-betegellátás-, a működési költség-előleg-, az aktív fekvőbeteg és a járó-beteg kasszák vonatkozásában történt.

1. Egyes kasszákra történt kifizetések

A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozási rendje 2002. évben alapvetően nem változott, kivéve az egészségügyben dolgozók, szeptember 1-i hatállyal végrehajtott 50%-os béremelését. A béremelés fedezetét 2002. évben hó eleji fix összegben folyósították. A fekvő, járó és gondozói béremelés tételes kifizetéseinek az ellátások teljesítményelvű finanszírozási rendszerébe illesztésén kívül 2003 februártól került sor a finanszírozási rendszerbe emelésére. A járó-, fekvő- és gondozói bérfedezet beépítése 2004-től valósul meg.

A gyógyító-megelőző ellátási formák és díjtételek egyéb változásai döntően 2001. évben következtek be, amelyek a 2002. évi előirányzat módosításokat és kiadásokat meghatározták. Ezek a módosulások jelentősen megnövelték az előirányzat módosítások szükségességét, illetve fokozták a finanszírozási feszültségeket (a teljesítmények alakulása és a kapacitás növekedést eredményező befogadások). A finanszírozás változásaira vonatkozó évközi intézkedések, jogszabály módosítások, nem jártak együtt a pénzügyi fedezet biztosításával.

A háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím törvényi előirányzata a 2002. évi XXIII. tv. alapján 45 452,1 M Ft-ra emelkedett, mely gyakorlatilag teljes mértékben felhasználásra került. A jogcím 2002. évi finanszírozása 65%-ban a körzetben a háziorvoshoz bejelentkezett biztosítottak arányában történt, az ennek alapjául szolgáló pont értéke átlagosan 125 Ft volt, mely 8,3%-kal magasabb 2001. évinél.

A területi ellátási kötelezettségű háziorvosok éves díjazása átlagosan 6,1 M Ft, a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok éves díjazása átlagosan 2,1 M Ft volt 2002. évben. A háziorvosi szolgálatra jutó ellátottak száma településkategóriánként változatos képet mutat. A területi ellátási kötelezettségű praxisok közül a fővárosi kerületi szolgálatok átlagos ellátandó lakosságszáma a gyermek-körzetekben 19%, illetve 20%-kal; a felnőtt körzetekben 9%, illetve 18%-kal alacsonyabb a községekben, illetve vidéki városokban egy szolgálatra jutó lakosságszámnál.

Az egy háziorvosi szolgálatra jutó ellátandó lakos átlagos számát az alábbi táblázat tartalmazza:

Településkategória	Felnőtt szolgálat	Gyermek szolgálat	Vegyes szolgálat
Fővárosi kerület	1493	666	-
Megyeszékhely	1731	705	799
Város	1883	826	1852
Község	1824	821	1662
Átlag	1732	760	1667

Az egy háziorvosi szolgálatra jutó lakosság száma közigazgatási egységenként (megyék és főváros) 1677 (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és 1328 (Budapest) között változik.

Védőnői szolgálat, anya gyermek és ifjúságvédelem címén 2002 végén az OEP 4575 körzeti védőnői és 394 iskola védőnői szolgálatot finanszírozott. Egy körzeti védőnői szolgálatra átlagosan 432, egy iskola védőnői szolgálatra átlagosan 1353 fő gondozott jutott. Az egy védőnői szolgálatra jutó lakosok száma ugyanakkor közigazgatási egységenként (megyék és főváros) változatos képet mutat, a két szélső érték 1692 (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és 2492 (Pest megye).

A fogászati ellátás 2002. évi előirányzatát az év elején végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás 4078,5 M Ft-tal emelte, majd az 50 Mrd Ft terhére végrehajtott további átcsoportosítás során a jogcím kerete további 21,5 M Ft-tal 16 194,2 M Ft-ra emelkedett. A teljes kifizetés gyakorlatilag ennek megfelelt (16 198,8M Ft volt). Így a 2002. évi teljesítés az előző évi kiadásnál 34%-kal magasabb volt. Az emelkedés egyik oka, hogy a fogászati alapellátás keretében nyújtott fogmegtartó kezelések 2001. évtől ismét ingyenessé váltak a teljes lakosság számára. Ennek következtében jelentős mértékben végeztek el korábban visszatartott kezeléseket, ami növelte az esetszámot. Ezzel egyidejűleg a kezelések pontértékét felemelték, ami szintén a kiadásokat növelte. Az OEP beszámolója szerint 2002. január és augusztus közötti fogászati ellátások száma az előző év azonos időszakához képest több mint 26%-kal emelkedett, az ugyanezen időszak alatt teljesített fogmegtartó kezelések száma 50%-kal meghaladta az előző év azonos időszakában jelentett kezelésekét. A fogászati ellátás előirányzata 2002. évben a 2001. évihez képest 34%-kal nőtt. A növekedés nagy része volumenhatásnak köszönhető (26%-os kezelésszám-növekedést feltételezve 2002-re az előző évhez képest), kisebb része a pontértékek változásának és a pont-forint érték változásának (együttesen mintegy 6%). (A két hatás együttesen: 1,26*1,063=1,34)

A gondozóintézeti ellátást 2002. január 1-étől március 31-ig a 2001. évi december havi díj 6,6%-kal emelt fix összegével finanszírozták. 2002. április 1-jétől a finanszírozás egy fix- és egy teljesítménydíjon alapuló összegből áll. A havi fix díj a márciusi finanszírozás 80%-a, a fennmaradó 20% a januártól jelentett teljesítmények alapján a járó-beteg szakellátás előirányzata terhére kerül kifizetésre. (Az ennek megfelelő 9 havi összeget előzőleg átcsoportosították a járó-beteg szakellátás előirányzatára.) A 11/A számú melléklet szerint a 9 havi teljesítményfinanszírozás szerint felhasznált összeg 989,8 M Ft (1010 M pont*0,98 Ft/pont). A teljesítményfinanszírozás céljára a járó-beteg kasszába 1519,1 M Ft került átcsoportosításra, ehhez képest a tényleges kiadás alacsonyabb (989,8 M Ft), (a különbség - 529,3 M Ft a járó-beteg szakellátás más előirányzatain került felhasználásra).

A járó-beteg szakellátás teljesítmény alapján finanszírozott szakrendelései és szakambulanciák eredeti előirányzata 66 306,7 M Ft volt, amelyet a 2001. évi előirányzat növelő intézkedések szintrehozására, előrehozott átcsoportosítással - időbeni fedezet biztosítás hiányában (aktív fekvőbeteg szakellátás terhére) - 1519,1 M Ft-tal (a gondozók járó kassza terhére finanszírozása) módosítottak. A járó szakellátás évközi növekményének fedezetére - a Kvtv. módosítása szerint, - az előirányzata 6400 M Ft-tal emelkedett, amelyet az év végén - az előirányzat maradvánnyal rendelkező jogcímek terhére eszközölt átcsoportosítással - további 216,3 M Ft-tal növeltek. 2002. évben végrehajtott módosítások a járó beteg szakellátások éves finanszírozását fedezték, amely 72 923 M Ft volt.

A szakellátás teljesítmény díjazása 2002. évben a 2001. októberi finanszírozástól rögzített 0,98 Ft/pont értéken történt. (A korábbi érték 0,87Ft/pont volt.) A teljesítményegység forint-érték növelését a teljesítmények - előző évhez mért - jelentős emelkedése nem tette lehetővé.

A járó-beteg szakellátás kasszájából finanszírozzák a szűrővizsgálatokat is tekintettel arra, hogy az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program fontos szerepet szán a megelőzésben és a betegségek korai felismerésében a szűrések kiterjesztésének és rendszeressé tételének. A tervezett 3 onkológiai szűrésből - 2001. évben pályázati úton nyertes 38 szolgáltató által végezve -az emlőrák-szűrések valósultak meg.

A 257/2001. (XII.19.) Korm. rendelet alapján 2002. január 1-től a járó beteg szakellátás finanszírozása keretében, de önálló, zárt kasszaként kialakításra került a laboratóriumi kassza, amelynek "eredeti" előirányzatként a járó szakellátáson belül 13 733,7 M Ft-ot határoztak meg.

Az önálló laboratóriumi járó kassza létrehozásának céljai, a megfelelő szakmai feltételek és szabályok hiányában 2002. évben nem valósultak meg, kivéve a járó beteg szakellátás pont-érték megőrzését.

A laboratóriumi zárt kassza elkülönítése a klinikai szakmák védelme és a labortevékenységek átfogó szabályrendszerének kidolgoztatása érdekében valósult meg. Ennek eredményeként az ellátási szükségletet meghaladó laboratóriumi vizsgálatok és igények visszaszorítását, racionalizálását, a diagnosztikai működést és költség hatékony munkavégzést, a járó beteg kasszán belüli megfelelő arányok biztosítását és a laboratóriumi szolgáltatás konszolidálását várták el. A meghatározott célok és ezzel járó előnyök érvényesülése 2002. évben elmaradt, mert a szükséges szabályozások és feltételek részben és nem átfogóan, időben nem egységesen valósultak meg és jelenleg is késik a feltételek teljes körű biztosítása. Az új Szabálykönyv bevezetésével (2003. január 1-től) a vizsgálatok végzésének és kompetencia szintekhez rendelése részben kialakított. A 2002. évben nem valósult meg a kód és pont revízió, amely a zárt kassza figyelembevételét és a valós szükségletek finanszírozását tette volna lehetővé, továbbá a betegségcsoportokhoz rendelt, indokolt diagnosztikai vizsgálatkérések, vizsgálati protokollok kidolgozása és egységes alkalmazása elmaradt. A klinikai szakmák vonatkozásában hiányzik egy, rendeletben meghatározott laboratóriumi minőségirányítási rendszer külső értékelésére vonatkozó szabályozás, amely a finanszírozó minőség-alapú szolgáltatás vásárlói szerepkörét teszi lehetővé és a jelenleg működő nagyszámú diagnosztikai szolgáltató olyan irányú csökkentését eredményezhetné, amely szakszerű, megfelelő színvonal szerinti, differenciált szűkítését valósítaná meg.

A laboratóriumi vizsgálati teljesítmények - a zárt kassza ellenére - az előző év azonos időszakához képest magasabbak voltak, mivel a szolgáltatók egyes magas pontértékű (a ráfordítást jelentősen meghaladó hozammal finanszírozott) vizsgálati típusok nagyszámú jelentésével kiugróan magas kassza felhasználásokat értek el. A megfelelően átfogó szabályozás hiányában ennek kifogásolására, megalapozott szűrésére, finanszírozásának szűkítésére nem volt lehetőség.

A 2002. évben elmaradt szabály módosítások és a feltételek átfogó módosításának hiányosságai következtében az időarányost meghaladó felhasználások miatt a laborkassza éves előirányzatának kétszeri emelése vált szükségessé, a finanszírozás szinten tartása érdekében. A tényleges kassza felhasználás 15 933,7 M Ft volt, amelyet az éves 18 554 millió pont teljesítéséért fizettek ki. Ez átlagosan 0,86 Ft/pont finanszírozásnak felel meg, amely járó szakellátásban rendszeresített finanszírozásához képest (0,98 Ft/pont) 2123 M Ft virtuális megtakarítást eredményezett. Tehát a labor diagnosztikai tevékenység járó szakellátás finanszírozásában gyakorolt "elszívó" hatása 2002. évben megszűnt.

A nagy értékű képalkotó diagnosztikai vizsgálatok előirányzata (a CT-MRI kassza finanszírozására) 2002. évben 8423,2 M Ft volt, amely - az irányított betegellátás kifizetéséből eredő fedezet hiány miatt év végén - 8492,2 M Ft-ra módosult.

A szolgáltatók által használt nagy értékű képalkotó diagnosztikai berendezések korszerűsítésére 2002. évben sem állt rendelkezésre fejlesztési keret. Ezért 2002. évben a szolgáltatói korszerűsítésből adódó többlet kapacitások mellett, 4 db CT és 2 db MRI új készülék befogadása a finanszírozás pont/Ft érték terhére történt, amely a teljesítményérték csökkenését okozta.

A teljesítmények jelentős növekedésezer főként a CT vizsgálatok esetében jellemző, az elszámolható vizsgálatok 2002. évi szűkítése az igények indokolatlan mértékű növekedésének visszaszorítását célozta.

A CT-MRI vizsgálatok szerződéssel lekötött óraszáma 2002. december 31-én 6207 óra/hét volt, ez az előző évhez képest 16,8%-os bővülést jelent.

A területi ellátási egyenlőtlenségeket a finanszírozás terhére befogadott kapacitás bővülések okozta jövedelmezőség csökkenés nem oldja meg. A diagnosztika terén jelenleg hiányzó átfogó szakmapolitikai szabályozás (minőség alapú szolgáltatás finanszírozása, szakmai protokollok) képes csak a kapacitásbővítést és indokolt teljesítményt megfelelő szinten tartani.

A művese kezelések finanszírozására a költségvetési törvény 11 959,8 M Ft-ot irányzott elő. A 2001. évi előirányzat növelés 2002. évi kihatása (1072 M Ft) - év elején az aktív fekvőbeteg szakellátás terhére - átcsoportosításra került, amelynek visszapótlása a 2002. évi XXIII. törvény alapján történt. A kassza módosított előirányzata az éves felhasználást, 13 061,2 M Ft-ot fedezte.

2002. december 31-én az OEP-nek 66 állomáson 937 kezelőhelyre, 5 916 óra/hét működési időre volt érvényes finanszírozási szerződése. A teljesítmény érték finanszírozása - a "lebegtetett pontrendszer" miatt - az esetszámok jelentős ütemű növekedése miatt csökkenő. A kezelőhelyek és gépek számának növekedése a gépek - sokszor - 4 műszakban történő használatát mérsékelték.

A művese kezelést végző vállalkozó szolgáltatói kör változatlan. A finanszírozás 77%-ért 3 szolgáltató teljesít az előző évekkel közel azonos arányban.

A fekvőbeteg szakellátásra az E. Alap költségvetése, eredeti előirányzatként 259 530,7 M Ft-ot biztosított. A 2001. évi előirányzat módosítások 2002. évi szintre hozásának fedezetét az aktív fekvő betegellátás eredeti előirányzata terhére, előrehozott átcsoportosítással biztosították. Ennek visszapótlására és több kassza, köztük a fekvőbeteg szakellátás előirányzat növelésére is a Kvtv. módosítással került sor. A tárgyév második felében a kassza hiányok fedezetére, - az alapdíjak értékének megőrzése érdekében - a 2000. évi CXXXIII. tv. 68. § (2) alapján - a többletek terhére került sor, így módosultak a fekvő kasszák előirányzatai 294 582,5 M Ft-ra, amelyből a felhasználás 294 576,0 M Ft volt, ami a gyógyító megelőző ellátásra fizetett összeg 60%-a.

Az alapdíjak 2002. február hónapra vonatkozó kifizetésektől - aktívnál - a korábbi 95 000 Ft/HBCS-ről 100 000 Ft/HBCS-re (5,3 %), - a krónikusnál - a napidíj 3300 Ft/súlyozott napról 3500 Ft/ súlyozott napra (6,0 %) módosult.

Az aktív fekvőbeteg szakellátásra 254 713,3 M Ft-ot fordítottak, ami az előző évit 18,5%-kal haladja meg és 30 639,6 M Ft-tal magasabb az eredeti előirányzatnál. A kifizetés, a külföldi betegek sürgősségi ellátásával és az ellenőrzések miatti visszavonással korrigált összege 255 241,8 M Ft, amely tartalmazza a progresszivitási, rekonstrukciós díjakat és az irányított betegellátás bevételi többletét is. Az ellenőrzések miatti visszavonás 2001-hez viszonyítva 468%-ra emelkedett.

Az aktív szakellátás teljesítménye (súlyszám) 4,6%-kal nőtt, az esetszám ennél mérsékeltebben, 2,5%-kal, ezzel egyidejűleg csökkent az ápolási idő és növekedett az ellátott betegek száma (javult a "betegforgó"a kórházakban). A morbiditási helyzet változása azonban nem indokolja az évek óta folyamatos esetszám növekedést.

Az aktív betegellátás kifizetett korrigált összegének 97,2%-a a teljesítmény díj, 2,1%-a a progresszivitási díj, 0,7%-a pedig a rekonstrukciós díj és irányított betegellátási bevétel. Az egynapos szakellátás teljesítménye az aktív súlyszámok 0,5%-a (az esetszámok 1,55%-a), a kúraszerű ellátások teljesítménye (HBCS) az összes súlyszám 3,8%-a.

A krónikus fekvő betegellátásra 2002. évben 28 358,84 M Ft került kifizetésre, amely 10%-kal haladja meg az előző évit és 2390,1 M Ft-tal az eredeti előirányzatot.

A kifizetés, a külföldi betegek sürgősségi ellátásával és az ellenőrzések miatti visszavonással, korrigált összege 28 360,1 M Ft, amely tartalmazza a rekonstrukciós díjat és az irányított betegellátás bevételi többletét is. A visszavonások összege minimális, 1,8 M Ft. A mérsékelt szint a teljesítmény elszámolás szerződött mértékű korrigálása miatt jelentősen csökkent eltérési lehetőségekből adódik.

A krónikus szakellátás teljesítményei a visszakorrigálás miatt viszonylag állandók, az átlagos ágykihasználás mértéke 96,7%-ra csökkent az előző évhez képest. Az egy ágyra jutó havi finanszírozási díj 114,4 E Ft-ról 123,26 E Ft-ra növekedett (107%), amelyből a díjemelkedés 5,5 %-ot váltott ki.

A speciális finanszírozású fekvőbeteg szakellátás körébe a tételes elszámolás alá eső, egyszer használatos eszközök és nagy értékű műtéti eljárások, beavatkozások tartoznak. Az eszközök és beavatkozások körét szabályozó 9/1993. (IV. 2.) NM rendeletet módosító, 19/2002. (IV. 25.) EüM. rendelet az eszközök körét megváltoztatta, elnevezéseit pontosította.

Az eszközök egy részét az OEP természetben biztosítja, amelyeket közbeszerzési eljárás útján szerez be. A 2002. évi beszerzések nyílt közbeszerzési eljárás keretében történtek, a törvénynek megfelelően. A közbeszerzési eljárások közül 1 esetben (oxigenátor) megtámadták az értékelést, a Közbeszerzési Tanács azonban a tender minősítést megfelelőnek minősítette, a keresetet elutasította.

A nagy értékű műtétek körében finanszírozott eljárások esetszáma jelentősen emelkedett az előző évhez képest. Ezek közül több, mint 20%-os növekedést mutató vizsgálatok: HLA, virológiai és hepatitises betegek szerológiai vizsgálatai. A vesetranszplantáció 14,3%-kal emelkedett, de a finanszírozási keretet - megfelelő donorok hiányában - az előző évhez hasonlóan, nem merítették ki.

Az E. Alapból a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6/A. §-a alapján a szolgáltatók - a költségvetés működési költségelőleg jogcím előirányzata terhére - finanszírozási előlegben részesülhetnek. A működési költségelőleg jogcím eredeti előirányzata 350,6 M Ft volt, amelyet - az igények függvényében - 2002. VIII. hónaptól 200,0 M Ft-tal kellett emelni.

Az igényelt finanszírozási előlegek részleges folyósításának kiegészítését 6 esetben az időközi visszavonások terhére tudták biztosítani, ezért az éves folyósított összeg 560,75 M Ft volt. A finanszírozási előlegek visszavonása 2002. év végéig - teljes mértékben - megtörtént. Finanszírozási előlegben 9 szolgáltató részesült.

1. A Kvtv. gyógyító-megelőző ellátások egyes előirányzatai felhasználására vonatkozó előírásainak teljesülése

Kvtv. 70. § (2.) bekezdése lehetővé teszi, hogy az E. Alapból finanszírozott szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt januárban fizetik ki - az OEP kérelemre előleget folyósítson. Az OEP 2002. januárjában 6924,7 M Ft előleget folyósított, melynek visszavonása a törvény előírásának megfelelően február 1-től kezdődően 5 hónap alatt megtörtént. A kifizetett előleg 98,1%-a került a költségvetési szférába, 1,9%-át az egészségügyi vállalkozásoknak és más, nem költségvetési intézményként működő szolgáltatóknak fizették ki.

A költségvetési törvény 2002. évre jogcímen 583,7 M Ft-ot irányzott elő, amelyet a törvény 70. § (3) bekezdése szerint a tárgyévben a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézmények - a szabályozásnak megfelelően - végrehajtott végleges létszámcsökkentésükkel kapcsolatos személyi kifizetések részbeni, vagy teljes ellentételezésére igényelhetnek. Az előirányzat - a törvény 68. § d) pontja szerint - módosítás nélkül túlléphető, de a fel nem használt összege - a törvény 68. § (2) bekezdése szerint át nem csoportosítható. A felmentés-végkielégítés jogcím előirányzat maradványát - a jogszabálynak megfelelően - a kasszahiányok átcsoportosításánál nem vették figyelembe. A felhasznált 463,8 M Ft-ból, 38 intézmény részére, 620 fő létszámcsökkentés okán fizettek felmentési bért, végkielégítést.

Az intézményi létszám leépítések során 2002. évben a 620 fő érintettből 16 fő orvos volt. A létszámcsökkentés mértéke az előző évhez képest 198%-os, ebből az orvosi létszám 133%-os volt. A kifizetett felmentés-végkielégítés összegének emelkedése 190,3%-a az előző évinek. Az érintett intézmények 77%-a már az előző évben is igényelt visszatérítést.

A létszám leépítések közül a 7, a legnagyobb csökkentést végrehajtók (amelyek leépítése az összlétszám 66,7%-a) iratait tekintettük át. Ezekből megállapítható, hogy a megvizsgált 7 intézménynél leépített 414 főből 3 intézménynél, 265 fő leépítését a nem szakmai szolgáltatások vállalkozásba adása miatt kezdeményezték. A többi intézménynél a csökkentés oka többlet létszám, illetve a struktúra módosítás. A 7 intézménynél az orvosi létszámcsökkentés 5 fő volt, a leépítés 1,2%-a. A létszámcsökkentést követően - a szabályozás szerint - az intézmény csak feladat bővülés esetén növelheti létszámát. Ennek a feltételnek a betartását, illetve a leépítésben érintett dolgozók esetleges későbbi foglalkoztatását az OEP nem ellenőrizte. A felmentés-végkielégítés jogcímen történő kifizetések kerete az OEP 2003. évi költségvetéséből kikerült.

Az új Kormány hivatalba lépésével megkezdődött az egészségügyben dolgozók számára megígért 50%-os béremelés végrehajtásának előkészítése. 2002. szeptember 1-jei hatállyal módosultak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (Kjt.) a közalkalmazottak illetményét meghatározó rendelkezései. A közalkalmazotti illetménytábla szerinti garantált illetmények jelentősen emelkedtek, ugyanakkor megszűnt a szakmai szorzók rendszere.

A bérfejlesztés forrásáról a Kvtv.-t módosító - 2002. július 16-án elfogadott - 2002. évi XXIII. törvény 2. §-a rendelkezett, amely a Kvtv. 5. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot jelölte meg a közalkalmazottak illetményhelyzetének javításával összefüggő kiadások fedezeteként.

A törvény értelmében a támogatás központi költségvetési intézmények esetében a felügyeleti szervet, a nem állami intézmények esetében a fenntartókat illeti meg. Jogosultak a támogatás igénybevételére az OEP-vel finanszírozási szerződést kötött, költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatók. A törvény a támogatást kiterjesztette az OEP-vel szerződéses kapcsolat alapján egészségügyi humánszolgáltatást nem költségvetési szervként végző szolgáltatókra és az előbb felsorolt szolgáltatókkal egészségügyi szakfeladat ellátására szerződött egészségügyi vállalkozásokra (alvállalkozók) is.

A 2002. évi XXIII. tv. 12. §-a - kiegészítve a Kvtv. 109. §-át - felhatalmazta a Kormányt, hogy az egészségügyi szolgáltatást nem költségvetési szervként ellátó szolgáltatók és az alvállalkozók esetében a 2002. évi béremelés szabályait rendeletben állapítsa meg, a. 2. §-ban pedig a pénzügyminisztert kapott megbízást a támogatás igénylése részletes szabályainak kidolgozására. A Kormány a felhatalmazásnak a 178/2002. (VIII. 15.) Korm. rendelet megalkotásával eleget tett. A pénzügyminiszter pedig külön Útmutatót készítetett a központi költségvetési szervek, és az OEP-vel szerződést kötött szolgáltatók, illetve az alvállalkozóik támogatás igénylésének rendjéről. A felmérést a központi költségvetési intézmények kivételével (beleértve a központi költségvetési szervek alvállalkozóit is) az OEP végezte igazgatási szervei bevonásával.

A támogatás a 2002. szeptember 1-jei korrigált munkajogi állományi létszám alapján volt igényelhető. Az OEP a felmérést két ütemben végezte el: 2002. aug. 10-ig a szolgáltatóknak a július 1-jei állapot szerinti létszámot kellett jelenteniük, majd szeptember 5-ig a kifizetés alapjául szolgáló 2002 szept. 1-jei létszámot. A két időszak között a tényleges létszámmozgás mellett a téves értelmezésből és egyebekből eredő hibák, pontatlanságok is korrigálhatók voltak.

Az OEP felmérési körében összesen 139 459,3 fő korrigált állományi létszámra fizettek támogatást, ennek 76,0%-a közalkalmazott, 19,5%-a nem közalkalmazott volt, 4,6%-a az alvállalkozói körbe tartozott. A központi költségvetési intézmények körében - felügyeleti szerveik által - végzett felmérés szerint a bérfejlesztésre jogosultak száma 43 698 fő, vagyis összesen 183 157 fő egészségügyben dolgozó részesült béremelésben.

Az igényelhető támogatás mértékét a közalkalmazottak esetében a Kjt. új és korábbi illetménytáblájának adott munkavállalóra jutó különbsége (növekménye) jelentette. Ez a munkáltató részére differenciálási lehetőséget biztosított. A közalkalmazotti illetményekhez kapcsolódó egyéb kereset elemek (ezeket az Útmutató tételesen felsorolja) növekményének finanszírozása a közalkalmazotti illetményekhez való arányosítással történt. "A növekmény megállapításának az alapját az érintettek számára 2002. I-IV. hóra kifizetett illetmények, és az egyéb keresetelemek összege képezi."

Az Útmutató a nem közalkalmazottként foglalkoztatottak besorolásához a Kjt-nek a legmagasabb hasznosított iskolai végzettség, szakképzettség megállapítását elősegítő rendelkezései, továbbá az egészségügyi szakmai munkakörök jegyzékét tartalmazó 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján 6 kategóriát alakított ki. Különválasztották az egészségügyi és nem egészségügyi szakmai munkaköröket, és e kategóriákon belül az alapfokú, középfokú és felsőfokú képzettséghez kötött munkaköröket. Az egyes kategóriákban 1 főre fizethető átlagos havi támogatást az annak megfelelő közalkalmazotti illetménykategóriák létszámmal súlyozott átlaga alapján határozták meg (pl. egy alapfokú képzettséghez kötött egészségügyi szakmai munkakörben foglalkoztatottra 9600 Ft/hó, egy felsőfokú képzettséghez kötött nem egészségügyi szakmai munkakörben foglalkoztatottra 63400 Ft/hó többlettámogatást fizettek ki).

A 2002. évi XXIII. tv a Kvtv. 5 §-át egy újabb (5) bekezdéssel egészítette ki. E szerint a közalkalmazottak illetményemelésével kapcsolatos egyéb kiadásokra a X. Miniszterelnökség fejezet költségvetésében elkülönített tartalék (2500,0 M Ft) szolgál, melynek elosztására a Kormány jogosult. A közalkalmazotti illetményemelés tartalékkeretének felhasználásáról szóló 1154/2002. (IX. 10.) Korm. határozat értelmében ebből az egészségügyi és szociális intézmények, és a szociális alapellátást ellátó civil szervezetek munkavállalói támogatására 2113,6 M Ft használható fel (céljelleggel, kizárólag a 2002. szeptemberi hatállyal végrehajtott illetményemelésre és annak vonzataira).

A folyamatos munkarendben foglalkoztatottak felmérését - alvállalkozói kör kivételével - kizárólag saját felmérési körben az egészségügyi ágazat egészére az OEP végezte. A központi intézmények a felügyeletüket ellátó minisztérium révén szolgáltattak adatot. Összesen 29012 fő részére fizettek ki ilyen jogcímen támogatást, melynek egy főre eső összegét a szociális és egészségügyi ágazatra felmért létszám és a rendelkezésre álló keret alapján a tárca 10922 Ft/fő összegben határozta meg (a munkáltatói járulékkal együtt). A tartalékkeretből 2002. évben 3 hóra havi 316,9 M Ft-ot folyósított az OEP.

Az illetményemelés a közalkalmazottakat foglalkoztató intézmények körében magával vonta a jubileumi jutalmak emelkedését is. Az OEP-vel szerződéses kapcsolatban álló, költségvetési szervként működő szolgáltatók a 2002. szept. 1-től esedékes jubileumi jutalmak növekedéséből adódó többletkiadásaik fedezetére a pénzügyminiszter által kiadott adatlapon többlettámogatást igényelhettek. Erre az OEP 2002. decemberében 510,4 M Ft-ot fizetett ki.

Az OEP felmérési körébe tartozók igénybejelentéseinek összege 2002. október-december hóra - a folyamatos munkarendben dolgozók pótlékával és a jubileumi jutalom összegével együtt 23 304,6 M Ft-ot tett ki. Utólagos korrekciók ezt az összeget 17,8 M Ft-tal emelték. A felmérés szerinti összeghez képest csökkenést jelentett, hogy a finanszírozási szerződés változása/megszűnése miatt 0,3 M Ft-ot zárolt az OEP. Az ellenőrzések eredményeként 24,6 M Ft-ot visszafizettettek a szolgáltatókkal. Ezek eredményeként a 2002. évben ténylegesen igénybevett támogatási összeg 23 297,5 M Ft lett.

A 2002. évi XXIII. tv. 10. §-a alapján (mely a Kvtv. 70. §-át egészítette ki) a kifizetett támogatással a gyógyító-megelőző ellátás célelőirányzata túlteljesülhetett (előirányzat módosítás nélkül). A kifizetett összeget a központi költségvetés az E. Alap javára megtérítette.

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésében az E. Alap, ezen belül a gyógyító-megelőző ellátás kiadási előirányzata az egészségügyben dolgozók teljes körére - így a központi költségvetési intézményekre vonatkozóan is - tartalmazza a 2002. évi bérintézkedés 2003. évi fedezetét. A központi költségvetési intézmények bérigénye havi 1459,7 M Ft-tal növeli az OEP felmérési körébe tartozó szolgáltatók támogatásának havi összegét. (A 43/1999. (III. 3.) Korm. rend. 2003. január 1-jétől hatályos 5. sz melléklete szerint a béremelés január havi támogatásának előirányzata 9808,1 M Ft). Ez az összeg a béremelés 13. havi bérre eső fedezetét is tartalmazza. 2003. január hóban a béremelés fedezetét a 2002. évivel azonosan, céltámogatásként fizette ki az OEP.

Sem a jogszabályok, sem az Útmutató nem foglalkozik a 2002. évi bérintézkedések 2003. évi finanszírozásának kérdésével.

Már a bérfejlesztés előkészítésének fázisában egyértelmű volt, hogy a béremelésre biztosított források célba juttatására alapvetően két féle lehetőség van: a béremelés fedezete célmegjelöléssel, az intézményenként felmért létszám és béradatok alapján intézményre meghatározott összegben, vagy a finanszírozási rendszerbe beépítve juttatható el a kedvezményezettekhez. Az OEP Gyógyító Megelőző Ellátási Főosztálya 2002. június elején javaslatot, majd egy összefoglaló tervezetet készített a béremelés pénzügyi fedezetének lehetséges kifizetési módjairól, ezek előnyeiről és esetleges negatív következményeiről.

A tételes felmérésen alapuló módszer előnye, hogy a béremelés fedezetének biztosítása igazolható módon történne, továbbá a céljellegből következően nagy biztonsággal eljutna a munkavállalókhoz. Előny lehet az is, hogy a felmérés az ágazat bér és munkaerő helyzetéről részletes adatokat szolgáltatna. A felmérés ugyanakkor számos hiba lehetőséget hordoz. A felmérés alapján meghatározott összeg kasszákra osztása - vagyis utólagos beépítése a finanszírozásba - bonyolult. Miután az egyes munkavállalók foglalkoztatása adott intézményen belül több ellátási formát (kasszát) érinthet, a béremelés forrásainak felosztása "kalkuláció" (becslés) vagy további adatok bekérése alapján történhet. A bizonytalanságok a kasszák arányait oly mértékben torzíthatják, hogy az a finanszírozást veszélyeztetheti.

A Kormány 2002. évben a felmérés alapján történő tételes finanszírozás mellett döntött. A kifizetések beillesztése a teljesítményelvű finanszírozás rendszerébe a további évekre maradt.

Az irányított betegellátás modell kísérlet 2002. évben a lakosság közel 5%-ára terjedt ki. Az 1999. júliusban kezdődött kísérlet célja az volt, hogy az adott területen élők egészségi állapotát jobbá tegye úgy, hogy a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból magasabb színvonalú ellátást biztosítson.

A 2002. évi működéshez a jogi- pénzügyi kereteket a Kvtv. 73. §-a, valamint a módosított 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 50. §-a nyújtja. 2002. évben a modell létszám keretei a 2001. év-végihez képest nem változtak, 7 területi egységben mintegy 476 ezer főre terjedt ki, 298 háziorvosi praxis keretében. Az egyes szervezőkhöz tartozó létszám minden esetben meghaladja a 40 ezer főt. A Kvtv. 73. §. (2) bekezdése szerint az ellátás-szervezők a célelőirányzatok terhére 2 évig 500 Ft/fő/év prevenciós díjban és a szerződéskötéstől számított 1 évig 500 Ft/fő/év szervezési díjban részesülnek. Erre a költségvetés a gyógyító-megelőző ellátás célelőirányzatai között 500 M Ft-ot biztosított. A célelőirányzat terhére fizették ki az előző évi előirányzat-módosítások miatti elszámolási különbözetnek a gyógyító-megelőző kasszákra eső megtakarítását, ami 67,2 M Ft volt, valamint - a 227,7 M Ft prevenciós, és 101,3 M Ft összegű szervezési díjat - összesen 396,2 M Ft-ot.

A modellkísérlet a lakosság közel 5%-ára terjedt ki és az E. Alapból összesen 31 042 456,2 M Ft-tal részesedik, ebből közvetlenül az egészségügyi szolgáltatás 28 331 529,3 M Ft, és megtakarítás 2 710 926,9 M Ft.

A megtakarítás két évben került kifizetésre. 2002 decemberben 2335,8 M Ft és 2003-ban 375,1 M Ft. A modellkísérletre a szervezőknek 2002. évben összesen 2908,4 M Ft-ot fizettek ki (ez 2001. évben 1277,4 M Ft volt), ami több, mint kétszerese- (228 %) a 2001. évben kifizetett összegnek . Ebből a 2001. évről áthúzódó elszámolási különbözet 243,6 M Ft, szervezőknek kifizetett megtakarítási előleg 2335,8 M Ft, prevenciós díj 227,7 M Ft és 101,3 M Ft szervezői díj.

A 2002. évben az átlagos megtakarítási szint emelkedett, 8,7% volt, 2001. évben 6,5%. A szélső értékek: 3,4% a legalacsonyabb és 17,9% a legmagasabb.

A zárszámadás kiegészítéseként mellékelt tájékoztató a modellkísérletről részletesen bemutatja a szakmai eredményeket szervezőnként, kasszánként, a kiadásokat-bevételeket és egyenlegeket.

A folyószámlák egyenlegének elszámolása nem szabályozott. A gyógyító-megelőző ellátásnál keletkezett megtakarítást a gyógyszer-gyógyászati segédeszköz-gyógyfürdő ellátások együttes folyószámla egyenlegével együtt kezelik. Ha ez utóbbin is megtakarítás keletkezett akkor, azt a gyógyszer-gyógyászati segédeszköz-gyógyfürdőhöz tartozó előirányzatok terhére fizetik ki. Ha az ártámogatott körben mutatkozik túllépés, akkor azzal a gyógyító-megelőző ellátás egyenlegét csökkentik. A kasszák közötti valós pénzmozgás azonban nem követhető.

A tájékoztató szerint a gyógyszerkassza 2002. évi megtakarítása 568,0 M Ft. Ebből 2002. évben kiutalásra került 278,0 M Ft, 2003-ban pedig további 186,3 M Ft, összesen 464,3 M Ft. Az OEP szerint a hiányzó 103,6 M Ft egyéb kasszákon történt túlköltésnek a gyógyszerkasszán való korrekciója.

A tájékoztató értékelése szerint a modellkísérlet jelentős szakmai eredményeket ért el.

Megteremtődött az ellátásszervezői funkció a modellek szervezőivel, akiknél összefut a térség kapacitása és potenciális igénylőinek adatbázisa, aki információval segíti a működést. A modell növeli a háziorvosok kompetenciáját, felelősségét és érdekeltségét a befejezett ellátásban és ezzel egyidőben csökkenti a szükségtelen kórházi ellátást, korlátozza a kórházi elszámolás növelését célzó technikák alkalmazását. Ezáltal csökkenti a drága kórházi ellátást, megtakarítást eredményez melyet vissza tudnak forgatni az egészségügybe és növelik az orvosok érdekeltségét az egészségügyi közkiadások optimalizálásában. Az izolált orvosi munkába bekerült a rendszeres vertikális és horizontális kooperáció, a hagyományos érdekmegosztottságot feloldja, "egynemű" érdekeltséget teremt. A szakmai munka javítása és ellenőrizhetősége céljából kidolgozásra kerülnek a leggyakrabban előforduló betegségek praktikus, költség-hatékony és bizonyítékokon alapuló diagnosztizáló és gyógyító eljárásrendje. Rendszeres a továbbképzés melynek célja a lakossági (és tb) gyógyszerkiadások mérséklése, az azonos hatóanyagú és terápiásan egyenértékű gyógyszerek közül a beteggel egyetértésben pénztárcát is kímélő olcsóbb változat érdekében. A kísérlet révén a hagyományos szolgáltatói struktúrába bekerül a prevenció, szűrés-gondozás.

A tájékoztató nem szól ugyanakkor arról, hogy az irányított betegellátási modellkísérlet célja teljesült-e, az adott területen élők egészségi állapota javult-e más területen élőkhöz képest (az OEP szerint az eltelt idő rövidsége miatt ez nem kimutatható), illetve magasabb színvonalú ellátást voltak-e képesek biztosítani és abban milyen szerepet játszottak a szervezők részére kifizetett összegek és egyéb területekről érkező többletforrások.

Az értékelés alapján 2003-ban a Kvtv. 68. §-a alapján a modell kibővítésre kerül a lakosság 10%-ára.

Az egyedi méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások finanszírozását - az Ebtv. 26. §-a alapján - a 34/2000. (Tb. K. 10.) OEP utasítással módosított 21/2000. (Tb.K. 4.) OEP utasítás szabályozza.

2002. évi költségvetés méltányossági keret előirányzataként 140,4 M Ft-ot irányzott elő. Az év végén, a felhasználás mértékének megfelelően 43,1 M Ft előirányzat csökkentésre, átcsoportosításra került sor, így a jogcím szerinti éves felhasználás 97,3 M Ft volt.

Az egyedi méltányossági kérelmek elbírálása egységes elvek alapján, egyedi engedélyezések szerint, szabályszerűen történnek.

A méltányossági alapon történő kifizetéseken belül az időskori maculadegenerációk Visudyne kontrasztanyaggal való kezelések finanszírozása (89,6 M Ft) az előző évinek 251%-a. Ez azt jelenti, hogy a méltányossági keret kifizetéseinek 92%-át egy, a társadalombiztosítási finanszírozásba be nem vont eljárásra használták fel. A vonatkozó gyógyító eljárás 2002. évben sem került be a nagy értékű, országosan nem elterjedt eljárások jegyzékébe, illetve a finanszírozása nem került át a megfelelő szakmai kontrollt biztosító EüM fejezeti kezelésű előirányzatai közé.

Az egyedi finanszírozás terhére az intézmények a különleges terápiát, beavatkozást igénylő, átlag költséget jelentősen meghaladó kiadásaik megtérítéséért folyamodhatnak kérelemmel.

Az extrafinanszírozás eredeti előirányzata - az előző évvel azonosan - 200 M Ft volt, amelyet a nagyszámú benyújtott és jóváhagyott kérelmek összegére tekintettel további 81,5 M Ft-tal növeltek.

A 2002. évben benyújtott kérelmekből (399 eset) 38 intézmény részére 275,2 M Ft összegű igény kifizetését ítéltek jogosnak. A benyújtott kérelmekben az intézményeknek a beavatkozást igénylő, átlagos költségszintjüket jelentősen meghaladó kiadásaik, igazolható költség tételeik megfelelő dokumentálására a 2002. évben életbe léptetett 15/2002. (Eb. K. 5.) OEP utasítás szerint kell eljárniuk. Az utasítás szabályozza az előre nem tervezhető, rendkívüli, egyedi egészségügyi szolgáltatások egységes eljárási rendjét, de nem rendezi a progresszivitási díj és az extrafinanszírozás viszonyát.

1. Gyógyszer-támogatások

A természetbeni ellátásokból 28%-ot gyógyszer-támogatásra fordította az E. Alap. 2001. évben ez az arány 0,8%-kal magasabb volt. 2002. évben a gyógyszerek támogatása az előző évi támogatást 16,5%-kal haladta meg, azaz 179 464,9 M Ft-ról 209 033,1 M Ft-ra emelkedett. A kétéves költségvetés ezen a területen sikertelennek bizonyult ugyanis a 2002.évi előirányzat -153 000,0 M Ft- 26 464,9 M Ft-tal alacsonyabb volt mint az előző évi tényleges kifizetés ezért már januártól havonta Kormányhatározattal módosítani kellett az időarányos finanszírozási terveket. Az Országgyűlés két lépcsőben az előirányzatot a valóságos folyamatokhoz igazította. 2002 júliusában az előirányzatot 46 035,0 M Ft-tal, majd télen a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló LXII. törvénnyel további 10 000,0 M Ft-tal - 209 035,0 M Ft-ra- emelte.

A 2002-es pénzügyi évben fogyasztói áron teljes járó-beteg gyógyszer ráfordítás 340 513 M Ft volt, a 2001. évi 295 483 M Ft-ot 15,2%-kal haladta meg. A kiadásnövekedéssel lépést tartott mind a társadalombiztosítási támogatás növekedés, mind az állami támogatás növekedés. A lakosság kiadásai inflációt meghaladó mértékben növekedtek. (Az OEP beszámolóban a lakossági kifizetésnél 132 291 M Ft tévesen szerepel, mert ez tartalmazza a megtérítendő 14 319 M Ft-os közgyógy támogatást is.) A beszámolóban szereplő 209 033,1 M Ft-os támogatási összeg eltérő adatát adattartalom különbség okozza, mert az: a gyógyszertámogatáson felül az irányított betegellátási modellkísérlet megtakarításaként kifizetett 409,4 M Ft-ot, valamint a dokumentumok szerint 306,8 M Ft vénykezelési díjat, és 94,9 M Ft a vénykezelés-, valamint a magisztrális termékek ÁFÁ-ját is tartalmazza.

Lakossági gyógyszerforgalom alakulása M Ft-ban
	2001	2002	2002/2201 %
Össz forgalom	295 483	340 513	115,2
Tb. támogatás	179 103	208 222	116,3
Közgyógy tám	12 412	14 319	115,4
Lakossági térítés	103 968	117 972	113,5
*Nem tartalmazza a modellkisérlet és a vénykezelési díj költségeit

2002. évben átlagosan minden állampolgár megközelítőleg évi 34 ezer forintnyi gyógyszert fogyasztott járó-betegként, melyből a társadalombiztosítási támogatás mintegy 21 ezer, a lakossági önrész 11 700 Ft, közgyógy címen az állami támogatás 1400 Ft volt.

A gyógyszer-támogatási kiadást növelő hatások 2002. évben az alábbiak voltak:

• 2001. július 1-én volt átlagosan 6,3%-os áremelés, ennek teljes évi hatása 2002. évben volt érezhető - [109/2001. (VI. 21.) Korm rendelet].
• A gyógyszer-gyártókkal 2001 tavaszán kötött 3 éves megállapodás alapján 2001. novemberétől mintegy 100 termék került újonnan befogadásra -[208/2001. (X. 31.) Korm rendelet].
• Több mint 800 M Ft-tal emelkedett a külön keretes gyógyszerek támogatása.
• Az egyedi engedélyű méltányos gyógyszertámogatás közel 2 Mrd Ft-tal növekedett.
• A magisztrális gyógyszerek készítésének 300%-os díjemelését a 37/2001. (XI. 9.) EüM rendelet tette lehetővé, november 12-én lépett hatályba, ez is 2002. évben éreztette teljes egészében hatását.
• Évek óta megfigyelhető a korszerűbb, drágább terápiák felé történő elmozdulás részben a társadalom elöregedése, részben a diagnosztika folyamatos fejlődése miatt.
• A 2000. évi CXXXIII. tv 109. §. (1) bek. f) pontja alapján ki kellett volna dolgozni és rendeletben közzé tenni a racionális gyógyszerrendelésre ösztönző rendszert. Ez eddig nem történt meg, 2003-ban bizottságot hoztak létre erre a feladatra.

A kiadást ugyanakkor csökkentették, hogy

• Felfüggesztésre került a gyógyszer-gyártókkal kötött 3 éves megállapodás, így nem került sor 2002. július 1-jével újabb termék befogadása és áremelésre. Az ártárgyalásokat a Megállapodásban foglaltaktól eltérően, szűkített gyógyszerkörben folytatta le az OEP és az áremelés 2003 februárjára halasztódott. Új innovatív termék befogadására pedig csak 2003 nyarán kerül sor.
• 2001 közepén csökkentésre került a patikák árrése - 19/2001. (V. 23.) EüM rendelet - ennek teljes évi kedvező hatása 2002. évben volt érezhető.

A járó-beteg gyógyszer-támogatási keret terhére történik 18 ritka, illetve súlyos betegség (vérzékenység, HIV, Sclerosis Multiplex, növekedési problémák, bizonyos rákos betegségek stb.) kezeléséhez szükséges gyógyszercsoport beszerzése.

Továbbra sem szabályozott és nem átlátható, hogy melyik betegcsoport, melyik gyógyszer, milyen eljárással, milyen méretű támogatással kerül be a keretbe, illetve kerül ki onnan. Az esélyegyenlőség elvét sérti, hogy vannak betegcsoportok melynek minden tagja hozzájut a gyógyszerhez és vannak akik sorban állnak, illetve be sem kerülnek a támogattok körébe.

2000-ig az OEP a kijelölt kezelőcentrumok éves összesített igényét a közbeszerzési törvény szerinti eljárásban, 2001. évtől pedig a 110/2000. (VI. 29.) Korm. rendelet, és a 46/2000. (XII. 18.) EüM-PM együttes rendelet alkalmazásával bonyolítja. 2001. évben (pénzforgalmi szemléletben) a 12 755,3 M Ft volt az erre a célra fordított kiadás, 2002. évben 6,52%-kal több, 13 586,9 M Ft. (A zárszámadási magyarázatban a 2001. évi kiadás helytelenül szerepel 12 528,6 M Ft-tal). A 2002. évi szerződések teljes összege 14 420 231 304 Ft volt, ezt az összeget csökkentette egyrészt a 2001 decemberében kifizetésre került 644 486 661 Ft, mely a 2001.évi költségvetési zárszámadásnál került elfogadásra, másrészt 2003.januárjára áthúzódott 276 746 274 Ft. A 2002. évi kifizetéseket növelte a 2001. évi szerződésekből 2002 januárjára áthúzódó 87 857 457 Ft. Az OEP Pénzügyi, Számviteli és Gyógyszerügyi főosztályai havonta, illetve évet követően egyeztetik az adatokat. Előrelépés, hogy ebben az évben először a három főosztályról kapott adatok egyezőek voltak.

A Gaucher kór kezeléséhez használt gyógyszer (Cerezyme) 2001. évben különkeretes volt, akkor 218 M Ft-ot fordított erre az OEP, míg 2002. évben a gyártó a szűk piac miatt úgy döntött nem törzskönyvezteti a terméket, így a betegek méltányossági keret terhére egyedi import útján jutottak a gyógyszerhez. A kiadás 386,334 M Ft volt. A két év összehasonlíthatósága érdekében ezzel az értékkel korrigálva a 2002. évet a különkeretes kiadás 13 973,2 M Ft, ami 9,5%-kal, és 1217,9 M Ft-tal több a 2001.évi kiadásnál.

A 109/2001. (VI. 21.) Korm. rendeletet módosította a 309/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet, mely 2002. I. 29.-2003. I. 31. között hatályos. Tizenkét betegség gyógyszerelésében hozott kisebb-nagyobb változást. Van ahol új készítményt fogadtak be, van ahol csak a kiszerelés korszerűsödött. Pontos összehasonlítást a kezelt betegek számát és a felhasznált készítmények mennyiségét illetően nem lehet tenni, mert az adatok nem konzekvensek. A meglevő forrásokból az látszik, hogy a kiadások növekedése mögött elsősorban az új termékek befogadása, a drágább készítmények felhasználása dominál, másodsorban a betegek számának növekedése. Körülbelül 20 ezer beteg kezelését-gyógyítását szolgálja a külön keret.

A kórházak érdekeltek a külön keretben beszerezhető gyógyszerek számának és összegének növelésében mert azok nem terhelik a kórházi kiadást - "ingyen" kapják az OEP-től - és általában sokkal korszerűbbek, mint egyéb áfiumok. Így jelentős bevételhez jutnak a kórházak. Erre a bevételre azonban nagy szükségük is van, mert a HBCS-k gyógyszertartalma jelentősen alulértékelt.

Jelenleg nincs pontos kimutatás arra vonatkozóan, hogy a külön keret mekkora részét alkalmazzák kórházakban és mennyit járó-beteg ellátásban. A külön-keretes gyógyszerek felhasználásnak előnye, hogy mindegyikre részletes kezelési terv, protokoll került kidolgozásra és az OEP a gyógyszerek célirányos felhasználását a beteg szintjéig tudja követni. 2002. évben még nem volt egységes a Koordináló központok beszámoltatása, így előfordult betegre, TAJ-számra történő részletes elszámolás és 2-3 éves tudományos publikációk jegyzékének beküldése egyaránt.

Az ÁSZ 2001. évi zárszámadás kapcsán is kifogásolta és -miután a jogszabályok nem változtak - 2002. évben is fenntartja azt az álláspontját, hogy a külön-keretes készítmények beszerzésének szabályozását hivatott Kormányrendelet sem a versenyt, sem az átláthatóságot, sem a nyíltságot, sem a közpénzek költség-hatékony felhasználását nem segíti elő.

A 2002. évi gyógyszerbeszerzéshez 18 db Felhívást fogalmazott meg az OEP, 1 felhívás egy betegség kezeléséhez szükséges gyógyszerre vonatkozott, de ez nem 18 féle készítményt jelent, hanem a sokszorosát. Van olyan betegség melyhez csak egyféle szer szükséges, de van olyan is melyhez 15 féle. Minden eljárás tárgyalásos eljárás volt. A felhívások nem jelentek meg nyilvánosan. Öt felhívás került 2 cég részére elfaxolva, 1 hét-3 nappal a kitűzött időpont előtt, a többi esetben kizárólag egyetlen pályázónak küldtek felhívást, aki természetesen előzőleg is szállított és akivel ismét szerződést kötöttek. Sok esetben a biztosító kényszerhelyzetben van az egyedi gyógyszer miatt, de sok esetben esélyt sem ad az árversenynek nyílt pályázattal.

Az árak megállapításakor az OEP mozgástere szűk, ugyanis a gyártók semmiképpen nem engedik az EU-tagállamokban megállapított legalacsonyabb nemzeti ár alá csökkenni. Ennek oka az, hogy az EU-ba történő belépésünk után a gyógyszerek vámmentesen lesznek szállíthatók Magyarországról más tagállamokba, amelyekben az árak magasabbak. Ezért elfogadja a gyártók rabatos ármeghatározását.

10 480,5 M Ft értékű szerződéshez 1852,3 M Ft összegű rabat tartozik, azaz 17,7%-os termékben nyújtott árengedmény. A sclerosis multiplex kezeléséhez használatos Copaxone készítmény 2001. évi mennyisége 2600 doboz volt. A 2002. évi szerződés összesen 4600 dobozról, azaz 77%-os növelést mutat, (miközben a betegséghez használt többi gyógyszer mennyisége is kismértékben emelkedett, tehát nem helyettesítésről van szó). A kezelni tervezett betegek száma 735 főről 50%-kal 1100 főre emelkedett. A 4600 dobozból 2324 dobozt 250 000Ft/doboz áron, míg 2276 dobozt 100%-os árengedménnyel szállít a nyertes cég. A szerződés értéke 581 M Ft, azaz dobozonként 126 304 Ft-ért vásárolt az OEP. Ez pozitív eredménynek tűnik a 2001. évi 135 000 Ft-os árhoz képest. De ezt a mennyiséget a jövőben akkor is meg kell venni, ha jelentős áremelés következik be.

Másik probléma a rabattal, hogy nem minden esetben követhető. A szállítólevélen a szerződés szerinti mennyiséget adja át a szállító és még annyit közöl, hogy " plussz x doboz ", pontos jellemzők nélkül. Amiből nem derül ki, hogy milyen termék, milyen kiszerelésben került átvételre és így nem meghatározható a teljesített rabat értéke.

A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. tv. 26. §-a lehetőséget biztosít az OEP főigazgatójának -az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között-, hogy a támogatással rendelkező gyógyszer árához azt meghaladó támogatást, illetve a támogatással nem rendelkező gyógyszerek árához hozzájáruljon.

EGYEDI MÉLTÁNYOS GYÓGYSZERTÁMOGATÁS M Ft
	2001.	2002.	2002/2001. Vált%
Törzskönyvezett	685,9	1 451,2	211,5
Egyedi import	401,8	1 540,3	383,3
Összesen	1 087,8	2 991,5	275,0

A támogatási előirányzat nagyságát a kétéves költségvetés 74. §-a határozta meg 2001. évre 600,0 M Ft-ban és 2002-re 615,0 M Ft-ban. A 2002. évi LXXII. törvény 122. §-a 1465,0 M Ft-ra emelte a 2002.évi keretet. 2002. évben - ugyanúgy, mint 2001. évben - az OEP megsértette a Kvtv. 68. § (6) bekezdését, mert az előirányzatot 1526,5 M Ft-tal, 104%-kal túllépte és 2991,5 M Ft-ra teljesítette. 2001. évi 1087,8 M Ft-hoz képest ez 1903,7 M Ft-tal, 175%-kal több. Magyarországon törzskönyvezett gyógyszerek támogatása 1451,2 M Ft, míg az egyedi importra fordított támogatás 1540,3 M Ft. Az OEP zárszámadásban szereplő szám csak a törzskönyvezett készítmények árához nyújtott támogatást tartalmazza, az egyedi importot nem. Ugyanakkor az OEP zárszámadási beszámolójának 40. oldalán lévő táblázatban 3332 M Ft szerepel "külön engedélyek" gyógyszer címén.

1. Gyógyászati segédeszköz támogatás

A gyógyászati segédeszközök támogatására a költségvetés 2002. évre 26 654 M Ft-ot irányzott elő, amely 6,6%-kal haladja meg az előző évit. Az eredeti előirányzat az év során 1000 M Ft, majd 1846 M Ft-tal növekedett, így a módosított előirányzat a 2001. évi felhasználás 118%-a. A 2002. évi tényleges felhasználás 28 915 M Ft, 3913 M Ft-tal (15,6 %) több az előző évinél.

A szakterületi ellátás felhalmozódott problémáinak jelentős része 2002. évben is változatlanul fennálltak. A támogatási rendszer átfogó reformja, korszerűsítése eddig elmaradt. A támogatott termékkör korszerűsítése, a korszerű, de alacsonyabb árfekvésű termékek listára kerülése a jelenlegi feltételek mellett nem volt lehetséges. A támogatott termékek árszínvonalának több éves rendezetlensége, az inflációs többletek ellentételezésének hiánya is változatlanul jellemző. Megoldatlan a termékek árrés képzése, a forgalmazás jogi szabályozása, egységes szerződéses rendszere. 2002. évben a szakterület a főosztályi önállósodásával elindította a felhalmozódott problémák fokozatos megoldását. Akció programot dolgoztak ki a megoldandó feladatok ütemezett végrehajtására, amelyet az ESZCSM-nek megküldtek, de erre érdemi véleményt nem kaptak. Jelenleg a termékek kölcsönzési, annak finanszírozási, támogatási elveinek komplex rendszere hiányzik.

Nem került még - működőképesen - integrálásra a szakterület pénzügyi, elszámolási és ellenőrzési rendszere a BÉVER rendszerbe. A BÉVER 5 feladata - amely fejlesztés alatt áll - a gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő adatok integrálása.

A jelenlegi helyzetben a szakterületen egyre sürgetőbben felmerülő, megoldandó feladat a támogatási rendszer felülvizsgálata alapján, annak komplex megújítása, mert ez által biztosítható a minőségi színvonal emelése, ezzel összhangban az ár-érték arányt megvalósító rendszeres ártárgyalási rendszer kialakítása és a teljes működés átláthatóságát, megfelelő nyilvántartását, egységes elvek szerinti ellenőrizhetőségét szolgáló átfogó számítástechnikai háttér működtetése.

A gyógyászati segédeszközök szakterületi árproblémáinak megoldására 2002. év decemberében elkezdődtek a gyártókkal, forgalmazókkal az ártárgyalások, amelyek eredményeként - várhatóan - 2003. decemberéig egységes elvi szempont rendszer szerinti jegyzőkönyvekben rögzített megállapodásokra kerül sor. Az ártárgyalásokra előzetes elemzések készültek.

A szakterületen 2002. évben lezajlott, illetve befejeződött ellenőrzések részben a gyógyszertárak gyógyászati segédeszköz elszámolásának (vény beváltásának) gyakorlatát, részben - 2001.-től kezdődően - 38 szociális otthonban felírt vényeket vizsgálták.

A gyógyászati segédeszközök szakterületén is méltányossági alapon egyedi elbírálást gyakorolhat az OEP főigazgatója. Ez az eszközök jogszabályi támogatást meghaladó mértékét, az eltérő gyakoriságú támogatását, eltérő kivitelű gyógyászati segédeszköz ártámogatását teszi lehetővé. A támogatás előirányzata a 2000. CXXXIII. tv. szerint 252 M Ft, az OEP kötelezettségvállalás pedig 304 M Ft volt. A jóváhagyott keretet meghaladó, elfogadott kérelmek 2003. évben kerülnek beváltásra. A benyújtott kérelmek 90%-ban jóváhagyott 31 345 db termékre és tartozékaira gyakorolt méltányosságot az OEP. Az egyedi kérelmek száma folyamatosan és jelentős mértékben nő. A támogatás legjelentősebb hányadát az ortopédiai eszközök (50,6%) és az inzulinpumpa (22,8%) alkotja.

1. Gyógyfürdő ellátás

A gyógyfürdőellátás tényleges kifizetései 2002. évben jelentősen, (mintegy 30%-kal) meghaladták az előirányzatot. Mivel a kassza felülről nyitott, az előirányzat megemelésére év közben intézkedés nem történt. Az OEP beszámolója szerint a 2002-es túllépés okai egyrészt a kassza jelentős alultervezése (a 2001-es teljesítés 21,6%-kal meghaladta a 2002-es előirányzatot); másrészt, hogy a betegek egy része a jogszabály (17/1997. (VI. 30.) NM rendelet) által meghatározott két kúránál több ellátást vesz igénybe. A rendelet 2. számú melléklete szakorvosi képesítéshez köti a gyógyfürdő igénybevételének rendelését.

A beváltott vények után az OEP által kifizetett támogatás az előző évihez képest 5,6%-kal nőtt. Legnagyobb mértékben az iszappakolás, iszapfürdő és a víz alatti csoportos gyógytorna szolgáltatásokra fordított támogatások mértéke emelkedett (11,8 és 11,4%-kal). Az OEP informatikai lekérdezések alapján megállapította, hogy a jogszabályban meghatározott mennyiséget túllépték (2002. évben mintegy 20 000 eset ). Az eset szankcionálásáról jogszabály nem intézkedik. A OEP kezdeményezésére a jogszabály változtatása -több éve- minisztériumi kidolgozás alatt van.

1. Anyatejellátás

Az ellátás 2002 évi előirányzata 213 M Ft volt, ettől a teljesülés jelentősen (41%-kal) elmaradt. Ennek oka, hogy az ellátás igénybevételét segítő jogszabályi változások (a jogosultsági idő meghosszabbítása a csecsemő 8 hónapos koráig, és a támogatás alapját képező ár 100%-os emelése) csak a harmadik negyedévben történtek meg.

1. Természetbeni ellátások területén végzett ellenőrzések

A természetbeni ellátások területén végzett ellenőrzések helyzetét néhány finanszírozási forma esetében tekintettük át. A háziorvosokat az OEP-pel való szerződéskötést megelőzően a MEP-ek ellenőrzik. A háziorvosi tevékenység rendszeres ellenőrzésének rendje azonban az OEP-nél nincs kialakítva és a MEP-ek nem ellenőrzik rendszeresen a háziorvosi tevékenységet, csak egyedi esetekben (pl. esetenként lakossági bejelentésre). Így az OEP nem rendelkezik információval a háziorvosi rendszer működésének olyan kérdéseiről, melyeknek nincs finanszírozási vonzata, így az orvos-beteg találkozásokról (kivéve a sürgősségi eseti ellátást) és arról, hogy a háziorvos mennyiben képes ellátni a "beteg gazdája" szerepet. Nincs szabályozva -így ellenőrizve sem- a háziorvosok kompetencia listája, a befejezett ellátás feltételrendszere. Az OEP ellenőrzési és munkaterve alapján a háziorvosi-ellátásban 2002. évben a háziorvosi szolgálatok által teljesített eseti ellátások ellenőrzését végezték el.

Az irányított betegellátási modellkísérlet esetében elvégezhető a fekvőbeteg- és a háziorvosi ellátás adatainak összefuttatása és így ugyanazon TAJ-ra egy-időben elszámolt ellátások kiszűrése. Más esetben azonban a két ellátási forma adatai nem futtathatók össze. A gyógyító megelőző ellátások egyéb területein bár egyes informatikai ellenőrzésekre lehetőség van, nincs írásban foglaltan kialakítva a folyamatba épített ellenőrzések, kasszák közti adatbázis összefuttatásokkal kapcsolatos feladatok és felelősségek rendje. Egy jól működő informatikai folyamatba épített ellenőrzés megalapozhatná a MEP-ek és az FPEP helyszíni ellenőrzéseit, hozzájárulhatna az ellenőri kapacitás hatékonyabb felhasználásához.

A védőnői szolgálatok helyszíni ellenőrzésére 2002. során Pest megyében került sor a 200 E Ft feletti finanszírozási díjban részesülőknél. Az ellenőrzési jegyzőkönyvek - az OEP értékelése szerint - akkor sem marasztalják el a szolgáltatót, ha az indokolt lenne és nem tartalmaznak visszavonási javaslatokat.

A 2002. évben a fogászati ellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról szóló új szabálykönyv szerinti teljesítményjelentés ellenőrzésére került sor. A vizsgálati szempontok egy informatikai folyamatábrán voltak feltüntetve, írásbeli szabályozásokban, utasításokban nem szerepeltek. Ugyanakkor a GYMEzer főosztály informatikusa szerint nem állapítható meg ugyanazon TAJ-ra igénybe vett többszöri ugyanolyan szolgáltatás, és az összeférhetetlen beavatkozási kódok vizsgálata. A TAJ adatbázissal való összefuttatás megvalósítható (pl.: TAJ validitás megállapítása céljából). Rendkívül nehezen ellenőrizhető az adott TAJ-ra elszámolt többszörös kezelés valódisága (egy tömést lejelentenek többrétegűnek és egyrétegűnek is). A gyakorlatban nehezen érvényesíthető a finanszírozás visszavonás azokban az esetekben, amikor a rendelési idő és a jelentett teljesítmények hányadosaként kapott egy ellátásra jutó idő irreálisan alacsony (egy tömés 1 perc). Ezek alapján szigorításokat terveznek a Szabálykönyvben, adott teljesítményszint feletti degresszió vagy az adott kezeléshez szükséges minimális ellátási idő előírásával.

A helyszíni ellenőrzések alapjául szolgáló adatvizsgálati szempontok 2002 során a következők voltak: az országos átlaghoz képest kiugróan magas teljesítmény, az országos átlaghoz képest igen alacsony teljesítmény, a hirtelen nagy teljesítményváltozás és ingadozó teljesítmény, a tényleges fogászati beavatkozások alacsony aránya a teljesítményhez képest, a nehezen ellenőrizhető kódok magas aránya a teljesítményhez képest, lakossági bejelentés, dupla finanszírozás gyanúja egyes méltányossági engedélyek esetén.

Az ellenőrzések során tapasztalt leggyakoribb szabálytalanságok: hiányzó vagy hiányos dokumentáció; nem a szabálykönyvben foglaltaknak megfelelő jelentés, dupla jelentések, egy beavatkozás két térítési kategóriában való jelentése; a kórházi kezelés ideje alatt járó-beteg teljesítmény elszámolása; részmunkák jelentése kész munkaként; engedélyezett méltányossági kérelem mellett beavatkozás teljesítményként való jelentése; informatikai hibák; szakmailag indokolatlan beavatkozások. Ezen szabálytalanságok egy része összefüggésbe hozható az informatikai folyamatba épített ellenőrzés hiányosságaival, (pl.: a fekvőbeteg és a fogászati járó-beteg adatok összefuttatásának hiánya) melyek ezért valódi kockázatot hordoznak magukban.

A gyógyszertámogatás szabályszerű felhasználása érdekében minden évben az aktuális kormányzat határozatot hoz a támogatások ellenőrzésének szigorítására és ettől több milliárdos megtakarítást vár. Az Eb.tv. 36-38. szakaszai is előírják az OEP részére a támogatással történő rendelésre és forgalmazásra kötött szerződések teljesítésének ellenőrzését. Ennek megfelelően a Gyógyszerügyi Főosztály Ellenőrzési Osztálya a vényelszámolási rendszer folyamatába épített, illetve célellenőrzéseket végez. Az alaki hibás vények ellenőrzése és a támogatás visszavonása a BÉVER-rendszeren belül megoldott. (134/1999. (VIII. 31.) Korm r.) Több éve eredménytelenül kifogásolja az ÁSZ, hogy az ellenőrzésnek a folyamatokat befolyásoló szerepével elemzéssel, visszajelzéssel, nyilvánosságra hozással nem él az OEP.

A 2002. évben sokat vártak "A kiemelkedő értékű társadalombiztosítási támogatású gyógyszerrendelés orvos-szakmai ellenőrzésétől". Ennek keretében minden megyében valamint a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnál ellenőrizték a legmagasabb társadalombiztosítási összegben rendelő első 10 orvos véletlenszerűen kiválasztott, mintavételes vényfelírását. Összesen 214 orvost ellenőriztek és közülük 22-nél találtak olyan szabálytalanságot, akiktől összesen 1 042 263 Ft társadalombiztosítási támogatás visszavonásáról döntöttek. A 22 orvos közül 1-nek a visszafizetési kötelezettsége 741 868 Ft, a többi 21 orvos visszafizetése 2064-51 189 Ft között mozgott. 12 megye és a Vasutasok jelentették, hogy a területükön nincs jelentős szabálytalanság legfeljebb a szóbeli-írásbeli figyelmeztetés eszközét alkalmazták. (Arról nincs kimutatás, hogy az OEP-nek mennyibe került a több hónapos ellenőrzés.) Ez az ellenőrzés számos tanulsággal szolgált.

1. Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő ellátások kiadásai

A 2002. évben a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások 791,4 M Ft-ra teljesültek az előirányzott 520 M Ft-tal szemben. A kiadások 94,9%-át (750,9 M Ft) a külföldieket ellátó magyar egészségügyi szolgáltatóknak kifizetett összeg teszi ki az egészségügyi tárgyú kétoldalú egyezmények alapján. A 750,9 M Ft-ból 633,5 M Ft-ot (84,4 %) a 3-as térítési kategóriában és 117,4 M Ft-ot (15,6 %) az "E" térítési kategóriában számoltak el. A kiadások 5,1%-át (40,5 M Ft) a Németországban/Ausztriában tartózkodó magyar biztosítottak ellátására vonatkozóan kiállított számlák megtérítésére fordították. 2001. évi kiadáshoz képest a 2002. évi teljesítés 218,9 M Ft-tal (38,2%) magasabb, amit a külföldieket ellátó magyar egészségügyi szolgáltatóknak kifizetett összeg 44,5%-os emelkedése, és a magyar biztosítottak ellátására vonatkozóan kiállított számlák megtérítésének 23,1%-os csökkenése okozott.

A külföldi sürgősségi gyógykezelésekből eredő kiadások 2002. évre tervezett összege 133 M Ft volt, amely 113,1 M Ft-ra teljesült.

• Az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (3) bekezdése alapján a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló, tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított, a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85%-át az illetékes megyei egészségbiztosító pénztár megtéríti. 2002. évben 103,8 M Ft-ot fizettek ki ezen a jogcímen, ami az előirányzat 91,8%-a. A Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár megállapodásban rögzítette az elszámolás gyakorlatát a külföldön köztisztviselőket, közalkalmazottakat leggyakrabban foglalkoztató minisztériumokkal, (Külügy-, Honvédelmi-, Nemzeti Kulturális Örökség- és Gazdasági Minisztérium). A Külügyminisztériumnak, mint a legnagyobb külföldön foglalkoztatónak 96,2 M Ft külföldi sürgősségi gyógykezelést számoltak el.
• Az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (1) és (2) bekezdése alapján 2002. évben 9,2 M Ft-ot fizettek ki. A törvény szerint, ha a biztosított valamely egészségügyi szolgáltatást, azért vesz igénybe külföldi tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, az egészségbiztosítási pénztár a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes hazai költség mértékének megfelelő összegben megtéríti. A külföldön felmerült sürgősségi ellátások jogszabályok alapján kifizethető összege a ténylegesen felmerültnél jóval alacsonyabb, általában annak 10-20 %-a.

1. Az E. Alap egyéb kiadásai

Az Egyéb kiadások eredeti előirányzata 1734,0 M Ft volt, mely a 2001. évi 2155,7 M Ft-os teljesüléséhez képest alultervezett. A kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 981,6 M Ft-ra teljesült, ez a 2001. évi tényhez 21,1%-os emelkedés. A postaköltségek és egyéb kiadások előirányzata 163,0 M Ft volt, 282,3 M Ft-tal kevesebb, mint a 2001. évi tény. A teljesülés természetesen meghaladta az előirányzat 586,1 M Ft-tal, a 2001. évi tényt pedig 303,8 M Ft-tal, 22,5%-kal.

1. Vagyongazdálkodás kiadásai

A Kvtv. a vagyongazdálkodás 2002. évi kiadásaira 567,0 M Ft kiadási előirányzatot tartalmazott, a teljesítés 531,3 M Ft. A fenti összegből 500,4 M Ft a postabanki viszontgarancia szerződés szerinti összege (468,7 M Ft tőke, 31,7 M Ft kamat. )

1. Az E. Alap 2002. évi működési költségvetésének végrehajtása
2. A szervezet, a gazdálkodás szabályozottsága

Az OEP szervezetének és működésének szabályzata 2002-ben négyszer változott, a felügyeleti szerv jóváhagyásával. Az informatikai terület szervezetének változtatása 2002-ben nem minden esetben tekinthető kellően átgondoltnak, ugyanis az informatikai főigazgató helyettesi szervezeti egység mindössze négy hónapig működött.

Az OEP 2002. évi gazdálkodásának szabályozottsága, a számviteli politikája, a számlarendje összhangban volt a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ában foglaltakkal. A számviteli politika részét képező leltározási és leltárkészítési, az önköltség számítási, a pénzkezelési, az értékelési szabályzatokat az előírásoknak megfelelően elkészítették.

1. Működési költségvetési bevételek

Az E. Alap fejezet működési bevételi előirányzata a Kvtv.-ben 18 407,0 M Ft, a módosított konszolidált bevételi előirányzata 23 026,0 M Ft, a pénzforgalmi teljesítés 21 075,7 Ft.

A beszámoló 23. számú űrlapján szereplő 23 190,4 M Ft módosított bevételi és kiadási előirányzatot és a 22 155,1 M Ft költségvetési kiadási összeget 164,4 M Ft-tal csökkentették (konszolidálták) a zárszámadásban, amelynek oka a 2001. évi kötelezettséggel nem terhelt előirányzat maradvány E. Alap részére történt befizetése, a törvény előírásának megfelelően.

Az eredetileg tervezett működési bevételek 98,1%-át az E. Alapból átadott 19 614,5 M Ft támogatás biztosította, amely a törvény előírásának megfelelően 1557,5 M Ft-tal túlteljesült. A bevételi túlteljesítés volt a forrása a köztisztviselői illetményrendszer változásával összefüggő előirányzat módosítás nélkül jóváhagyott többletkiadásnak.

Az E. Alap fejezet saját működési célú bevétele az előző évekhez hasonlóan alultervezett volt. Az eredeti előirányzata 350,0 M Ft, a módosított előirányzata összesen 1437,5 M Ft, a teljesítés 1461,2 M Ft, amely az eredeti előirányzat több mint négyszerese.

A fejezet saját működési bevételéből 1111,2 M Ft a nem tervezett bevétel. Ebből 561,5 M Ft-ot tett ki az OOSZI-nál a fogyatékossági felülvizsgálatra az E. Alaptól átvett pénzeszköz, - amit a 2003. évi költségvetés tervezésénél már figyelembe vettek-, továbbá 140,4 M Ft az informatikai célra pályázat útján elnyert bevétel, 51,1 M Ft a lakáskölcsön visszatérüléséből és 22,8 M Ft a felhalmozásból (értékesítésből) eredő bevétel.

A rendelkezésre álló bevételt (az eredeti előirányzatot) növelte az előző évi kötelezettséggel terhelt maradvány 3524,1 M Ft-tal, a kötelezettséggel nem terhelt maradványból a Damjanich utca felújítására fordítható 7,4 M Ft, valamint 1087,5 M Ft-tal a többletbevétel.

A működési saját bevételek pénzügyi fedezetet biztosítottak az év közben felmerült nem tervezett dologi kiadásokra, az OOSZI-nál a fogyatékossági felülvizsgálattal kapcsolatos működési többlet kiadásokra, valamint bérelt ingatlanok kiváltására.

1. Működési költségvetési kiadások

A működési kiadások eredeti előirányzata fejezeti szinten a zárszámadásban 18 407 M Ft, a módosított konszolidált előirányzat 23 026,0 M Ft, a konszolidált teljesítés 21 990,7 M Ft. Az előirányzat módosítás fejezeti szinten 4619,0 M Ft, amelynek forrása a többletbevétel (1087,5 M Ft) és az előző évi előirányzat maradvány (3531,5 M Ft) volt. Az előirányzatok közötti átcsoportosításokat, a módosításokat szabályszerűen hajtották végre, az engedélyekkel rendelkeztek.

A működési kiadások módosított előirányzatán felül a Kvtv. 67. §-a alapján az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatának módosítás nélkül engedélyezett túlteljesítésére 1557,5 M Ft fedezet állt az alapkezelő rendelkezésére.

A működési kiadások előirányzat módosításának 88,9%-a 20 468,3 M Ft a Központi hivatali szerv és intézményei, 11,1%-a 2557,7 M Ft az Igazgatási szervek kiadása érdekében történt. A működési kiadások teljesítésének 87,5%-a 19 235,3 M Ft a Központi hivatali szerv és intézményeinél és 12,5%-a 2755,4 M Ft az Igazgatási szerveknél realizálódott.

A vizsgált időszakban a működési költségvetési keret felhasználásánál likviditási probléma nem volt, azonban a személyi juttatások és járulékok kifizetése okozott némi nehézséget, az illetménynövekedés elhúzódó engedélyezése miatt, ami a Pénzügyminisztériummal történt többszöri egyeztetés következményeként jelentkezett.

1. Személyi kiadások

A létszám és bérgazdálkodási feladatok 2002. évben a központosított gazdálkodás keretében valósultak meg. A megyei egészségbiztosítási pénztárak a napidíj, a közlekedési költségtérítés, valamint az étkezési hozzájárulás költségvetési soron jóváhagyott keretekkel gazdálkodtak.

A tényleges működési kiadások több mint felét fejezeti szinten 59,2%-át 13 023,4 M Ft-ot személyi juttatások és járulékok tették ki.

A személyi juttatásokra forrás (módosított előirányzat) a Központi hivatali szerv és intézményeinél 7391,0 M Ft, az Igazgatási szerveknél 1210,8 M Ft állt rendelkezésre. A teljesítés fejezeti szinten 9773,5 M Ft, melynek 85,2%-a 8330,3 M Ft Központi hivatali szerv és intézményeinél, 14,8%-a 1443,2 M Ft az Igazgatási szerveknél került kifizetésre. A Pénzügyminisztérium által elrendelt felmérés alapján engedélyezésre került a túllépés.

A személyi juttatások előirányzatát módosította az illetménygazdálkodás előirányzatának átcsoportosítása, a főtisztviselői illetmény különbözet, a 2001. évi előirányzat maradvány, valamint a Munkaügyi központok minimális térítése. A Kvtv. 67. §-ának e) pontja és 68. §-ának (4) bekezdése a köztisztviselők illetményhelyzetének javítását szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér felemeléséből adódó kifizetésekre fejezeti szinten 1885,4 M Ft-ot fordítottak, amit az E. Alaptól a szabályoknak megfelelően utaltak át. Ennek fedezetére a költségvetési törvényben 327,9 M Ft volt tervezve, és 1557,5 M Ft-ot pedig az Alapból vettek igénybe év közben az előirányzat túllépésével a törvényi előírásoknak megfelelően.

A jutalom eredeti előirányzata fejezeti szinten 595,0 M Ft, amit év közben 704,3 M Ft-ra 18,4%-kal módosítottak, a teljesítés 1229,9 M Ft. A jutalom kifizetésére a tervezett összegen felül a bérmegtakarítás nyújtott lehetőséget.

A bérmegtakarításra lehetőséget adott az, hogy 2002. évben fejezeti szinten az átlagos statisztikai állományi létszám 3941 fő, amely az engedélyezett 4250 fő létszámnál -álláshelynél- 309 fővel alacsonyabb éves átlagban, mivel a Kormány zárolta az üres álláshelyeket, amit 2001. decemberben oldott fel, így az üres álláshelyek feltöltése áthúzódott 2002. évre.

1. Dologi kiadások, és a világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások

A dologi kiadások - informatikai fejlesztési dologi kiadással együttes- eredeti előirányzata fejezeti szinten 4905,2 M Ft, a konszolidált módosított előirányzat 6672,6 M Ft, a konszolidált teljesítés 79,6%-os 5308,8 M Ft. A Központi hivatali szerv a dologi kiadások módosított előirányzatának 91,3%-ával (6092,5 M Ft) gazdálkodott, a teljesítés 4766,3 M Ft, azaz 78,2% a módosított előirányzathoz képest. Ebből az informatikai dologi kiadások pénzügyi teljesítése mindössze 39,3%, azaz 365,1 M Ft, az EU dologi kiadása 97,1 M Ft, az FPEP bérleménybe költözésével és elhelyezésével kapcsolatos kiadás 731,8 M Ft volt. Az Igazgatási szervek dologi kiadásának módosított előirányzata 580,1 M Ft, a tényleges kiadása 542,5 M Ft.

A bérleti díjakra országosan 2002-ben 932,4 M Ft-ot (ÁFA nélkül), 2001-ben 577,4 M Ft-ot fordítottak, az intézményi üzemeltetés díja 740,4 M Ft, a felszámított ÁFA 892,6 M Ft volt. A saját kezelésű ingatlanok vásárlása 2002-ben folytatódott, amely mérsékelte ugyan a bérleti díjakat, azonban 2002. februártól az FPEP került bérelt ingatlanba, mely növelte a dologi kiadásokat.

A folyamatos működési kiadások között került elszámolásra a törvényben jóváhagyott külön kereten felül a számítógépekhez szükséges kis értékű eszközök beszerzése (pl. flopy, festék kazetta) és a számítógépek karbantartása.

A dologi kiadások között elszámolt megbízási szerződéssel foglalkoztatott szakértőknek, szaktanácsadóknak, ügyvédeknek 2002-ben 7%-kal kevesebb díjat fizettek, mint az előző évben, a kifizetés 2001-ben 263,4 M Ft, 2002-ben 245,0 M Ft volt.

A MEP-ek 2002-ben már a dologi kiadások csaknem teljes körére rendelkeztek előirányzattal, mellyel saját hatáskörben gazdálkodtak. A MEP-ek részére biztosított dologi keret 2001-ben 1801 M Ft, 2002-ben 2665,9 M Ft, melyből 2447,1 M Ft-ot használtak fel.

Az OEP a világbanki kölcsön tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségének a Magyar Államkincstár közlése (a Kvtv. 62. §-a szerinti számítása) alapján tett eleget. A kamatfizetés 250,0 M Ft előirányzata 265,5 M Ft-ra teljesült a devizaárfolyamok (és kamatláb) változása miatt, az előirányzat túllépésére a költségvetési törvény lehetőséget adott. A Kvtv. 68. § (3) bekezdés b) pontja alapján a kamatfizetés előirányzatát megemelték a kölcsönök előirányzata terhére, mivel a kölcsön törlesztés 550,0 M Ft előirányzata helyett csak 447,0 M Ft volt a kifizetés, az átcsoportosítást a Pénzügyminisztérium jóváhagyta.

1. Felhalmozási kiadások

A Kvtv-ben az intézményi beruházási kiadások (informatikai fejlesztési beruházási kiadásokkal együtt) eredeti előirányzata fejezeti szinten 1239,0 M Ft, a módosított 3562,7 M Ft, a teljesítés 2470,7 M Ft. Ebből a Központi hivatali szerv és intézmény 3413,0 M Ft módosított előirányzati forrással rendelkezett beruházási célokra, a teljesítés 2377,2 M Ft. Az Igazgatási szervek beruházási teljesítése 93,6 M Ft.

Intézményi beruházásra összesen (informatikai beruházás, EU nélkül) 1224,2 M Ft volt a forrás, amely 836,2 M Ft-tal haladta meg a 388,0 M Ft eredeti előirányzatot, a teljesítés 956,4 M Ft 78,1%. Ebből a Központi hivatali szerv teljesítése 868,7 M Ft, az Igazgatási szerveké 87,7 M Ft.

Az OEP stratégiai célkitűzése a bérlemények kivásárlása, amely folytatódott 2002-ben is. Ez a gyakorlat pozitívan minősíthető, mivel hosszútávon a működési kiadások csökkentését eredményezi. Az ingatlanokkal összefüggő beruházási és felújítási feladatokat az év elején vezetői értekezleten jóváhagyott tervek alapján végezték el. Kecskeméten és Cegléden irodaházat vásároltak tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében 453,0 M Ft-ért (amelyből 428,3 M Ft az előző évi maradványból történt).

Csopakon 2002-ben további 15 üdülőlakrészt kivásároltak az egészségügyi miniszter engedélyével az E Alapból 33,8 M Ft-ért, ami növelte az ellátás vagyongazdálkodási bevételét, az ingatlan vételárát értékbecslés alapján állapították meg. A beruházási keretből az FPEP Teve utcai épületébe 161,5 M Ft-ért vásároltak bútorokat, irattári berendezéseket.

A felújításra fejezeti szinten 166,1 M Ft az eredeti előirányzat, a módosított 410,7 M Ft, a teljesítés 372,5 M Ft. A felújítás keretében folytatódott a tervben foglaltaknak megfelelően az elektromos hálózat rekonstrukciója, az épületek hőszigetelése, homlokzat felújítása, biztonságtechnikai rendszerek korszerűsítése. A Csopak üdülő felújításának első ütemére 26,8 M Ft-ot, 1 szolgálati lakás felújítására 1,5 M Ft-ot fordítottak. A MEP-eknek felújításra a Központi hivatali szerv 67,8 M Ft keretet biztosított, amelyből 58,1 M Ft-ot használtak fel. Az Igazgatási szervek felújításra 186,7 M Ft ot fordítottak, amit teljes egészében az OOSZI a Damjanich utcai székház felújítására fordított. A felújítás forrását képezte a 2002. évi XI. törvény 25. §-ában foglaltaknak megfelelően 7,4 M Ft kötelezettség vállalással nem terhelt előirányzat maradvány.

1. A központi kezelésű előirányzatok

A központi kezelésű EU előirányzatot a felügyeleti szerv és a pénzügyminiszter engedélyével átcsoportosították a Központi hivatali szerv és az Igazgatási alcímre. Az EU-s feladatokra történő folyamatos felkészüléshez a 2002. évi költségvetésben 50 fő került jóváhagyásra, amely évvégéig betöltésre került. A feladatokat főosztályonként meghatározták.

1. Informatikai fejlesztési (dologi és beruházási) kiadások

Az informatikai fejlesztésekre (dologi és beruházási kiadásokra) a Kvtv.-ben 1526,0 M Ft-ot előirányoztak elő, az év során összesen az előző évi kötelezettségvállalással terhelt maradvánnyal kiegészülve 3235,6 M Ft módosított előirányzat (forrás) állt rendelkezésre, amelyből 1847,7 M Ft-ot fizettek ki, 42,9%-os a teljesítés elmaradás a módosított előirányzathoz képest. Ennek oka elsősorban az, hogy az informatikai területen történt felső vezető váltás miatt elhúzódtak a döntések. A vizsgálat során megállapítható volt az informatikai feladatok tervszerű végrehajtásának hiánya, amit jelez a fejlesztési projektek felfüggesztése, leállítása, a források más feladatokra átcsoportosítása.

Az OEP 2002-re nem rendelkezett informatikai átfogó stratégiai tervvel, az 1999-2001. évre vonatkozó stratégiát nem aktualizálta 2002. évben. Az informatikai területen nincsenek átfogó (közép és évre lebontott) feladattervek az egyes informatikai projektek összehangolására.

A 2002. évi költségvetésben jóváhagyott informatikai előirányzatot az előző évekhez hasonlóan a tárgyév elején osztották le - a vezetés által aktualizált 25 feladatra (amit a vezetői értekezlet az év elején, majd 2002. 05. 09-én az egészségügyi miniszter jóváhagyott). A 2002. év végére a szakmai célkitűzésekben (koncepcióban) történt változás, ebből következően a vezetői döntésekben változás következett be az év eleji jóváhagyáshoz, a vezetés által elfogadott eredeti tervekhez képest. Az eredetileg tervezett feladatok kis része 2002. évben megvalósult, más része nem teljesült koncepció változás miatt, további körének teljesítése áthúzódott 2003-ra. A nem teljesült feladatok jellemző példája az adattárház projekt.

A vezetői értekezlet az informatikai keret 2002. év eleji, illetve az Egészségügyi Miniszter 2002. 05. 09-i jóváhagyásakor az adattárház projektre 450 M Ft-ot terveztek, de a terv év közben megváltozott, végrehajtása nem valósult meg, a konszolidálásra forrást nem tartalmazott sem a 2002. évi kötelezettséggel terhelt előirányzat maradvány, sem a 2003. évi költségvetés. A projektre 2001. évben is tervezett összeget más célra fordították. A felfüggesztett, előkészítetlen projektre a korábbi években 736 M Ft-ot fordítottak.

Jelentős kiadással járó fejlesztések szinte azonnali megkezdését, előkészítését határozták el (a helyszíni vizsgálat idején), melyek a költségvetésben, a tervekben nem szerepeltek, mivel célok a tervkészítést követően fogalmazódtak meg. Így pl. a 2002. évi szabad (kötelezettséggel nem terhelt) maradvány terhére 2003. májusában (a számviteli zárást követően) határozták el két informatikai rendszer beindításának azonnali megkezdését, de azok bevezetését sem a 2002. évi sem a 2003. évi költségvetésekben nem tervezték meg, illetve nem tervezhették meg, mivel a célok megfogalmazása a tervkészítést követően történt. Az egyik cél (betegségi kiadásokról kiértesítés) jogszabállyal nem megalapozott, nem kellően előkészített, jelen fázisban még részleteiben nem kidolgozott, amely több milliárd forint kihatással jár. A másik cél a közgyógyellátási kiadások virtuális pénztárcával való nyilvántartásának, ellenőrzésének a kialakítása, azonban a forrásra, azaz a pénzügyi fedezet nagyságára, és arra, hogy annak forrása az E. Alap működési maradványa nem volt jogszabályi döntés.

1. Az előirányzat maradvány alakulása, felhasználása

Az OEP a teljes 2616,5 M Ft (ebből az 1916,4 M Ft kötelezettséggel terhelt, és a 700, 1 M Ft szabad) maradvány felhasználásának jóváhagyását kérte az EszCsM-nek megküldött 8-M-315/2003. számú levelében, és az általa készített költségvetési törvényjavaslatban is kezdeményezte.

A zárszámadásban közzétett kötelezettséggel terhelt maradvány nem használható fel teljes egészében, mivel az Ámr 66. § (6) bekezdése ca) pontja szerint csak a június 30-ig bekövetkezett műszaki teljesítés fedezhető a maradványból (kivéve beruházást, felújítást). A fel nem használható (költségvetési szervet meg nem illető) maradványról a Kormány dönt a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a hivatkozott kormányrendelet 66. § (2) bekezdése szerint, amit a zárszámadási törvénytervezet nem jelez.

A kormányrendelet 66. § (6) bekezdésének megfelelően a június 30-i szakmai-műszaki teljesítés kötelezettséggel terhelt működési előirányzat maradvány összege a helyszíni vizsgálat idejéig még nem ismert. Az OEP 2003. 05. 16-i számítása szerint 2003. március 31-ig 932,3 M Ft, 2003. június 30-ig mintegy 1442,7 M Ft tényleges teljesítés várható, továbbá 2003. május 31-ig 1202,7 M Ft volt a teljesítés az 1916,4 M Ft kötelezettséggel terhelt maradványból.

A működési költségvetés teljes 2616,5 M Ft előirányzat maradványának 53,0%-a (1387,9 M Ft) az informatikai előirányzatokon, 26,6%-a 687,2 M Ft a működési dologi előirányzatokon keletkezett. A 2002. évi eredeti előirányzatból 2211,3 M Ft (12,0%) maradvány képződött.

Az előirányzat maradvány alapvető oka, a vezetői döntések elhúzódása, egyes tervezett feladatok, célok elmaradása, a kötelezettségvállalások jelentős része az év utolsó negyedévében, illetve decemberben történt, valamint feltételezhető, de adatok hiányában nem számszerűsíthető, hogy abban némileg közrejátszott az is, hogy a Fiumei úti székház kezelői jogának átadásával összefüggésben az üzemeltetési előirányzatok FPNYI részére történő átadására nem került sor. A maradvány keletkezéséhez hozzájárult továbbá az Ámr. azon előírása is, hogy a tárgyévi előirányzat terhére éven túli kötelezettség is vállalható.

A tárgyévi előirányzat terhére, azaz a maradványból került elszámolásra éven túli kötelezettségvállalás is, azaz a 2003. évi működési feltételekhez szükséges kiadásokat teljesítettek a 2002. évi maradványból, melyre a jogszabály lehetőséget ad, de ez nem szolgálja a takarékos gazdálkodást. Tehát a tárgyévi előirányzat terhére az éven túli kötelezettségvállalást csak a június 30-i teljesítési határidő korlátozza. Ilyen éven túli kötelezettségvállalásoknak (és kiadásnak) minősülnek a maradvány terhére történt karbantartások teljesítésének, a keretszerződések alapján évvégén leadott megrendelések elszámolása.

A szúrópróba szerű vizsgálat során megállapítható a 2002. évi maradvány felhasználásánál, hogy a szakmai műszaki teljesítés 2003-ban történt a következő esetekben: Pl.: egyes fénymásolók javításánál, a 2003. évi parkolási díjak fizetésénél, irodaszerek és nyomtatványok valamint a festékkazetták beszerzésénél, egyes számítástechnikai eszközök (szerver és egyéb eszközpark) mechanikai karbantartásánál stb. (Előfordult, hogy a 2001 évi előirányzat maradvány terhére 2003-ban történt egyes számítástechnikai eszköz karbantartásának teljesítése.). Ezekre az elszámolásokra egyébként a jogszabály lehetőséget ad.

Az előirányzat maradvány keletkezésének konkrét oka, hogy az informatikai szakmai célokban (koncepcióban) év közben változás következett be, és az erre vonatkozó vezetői döntések elhúzódtak, amelyhez a gyakori felsővezetői és az informatikai területen a vezetői változások hozzájárultak. Az eredetileg tervezett informatikai feladatok végrehajtása 2002. évben nem, illetve későn kezdődött el, az utolsó negyedévre (döntően decemberre) elhúzódott a kötelezettségvállalás (megrendelések stb.) mintegy 78%-a.

A folyamatos működési dologi előirányzaton keletkezett maradvány részben összefügg azzal, hogy kormányhatározat alapján a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (FPMNYI) Fiumei úti épülettel kapcsolatos üzemeltetési - közüzemi számlái- és egyes javítási kiadásai 2002. május óta nem terhelik az OEP működési kiadását, továbbá az utolsó negyedévben történt a megrendelések jelentős része. A folyamatos dologi kiadások között számolják el a kis értékű számítástechnikai eszközök beszerzését és egyes karbantartásokat.

A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradvány összege 700,1 M Ft, melyből az informatika kereten 418,4 M Ft a maradvány. Ebből 369,0 M Ft a dologi keret és 49,4 M Ft a beruházási keret szabad pénzeszköze. A szabad pénzeszköz felhasználását az OEP az általa készített törvénytervezetben két célra javasolta, amelyek a költségvetésekben (tervekben) nem szerepelnek. Az egyik cél a betegek kiértesítése a társadalombiztosítás által a betegségekre fizetett összegekről, amelyre nincs felsőszintű döntés és a 2002. évi maradványból 400 M Ft-ot szándékoznak e célra felhasználni (3 év alatt a kiadás 6,0 Mrd Ft lenne a becslések szerint). A másik cél a 2356/2002. (XI. 28.) Korm. határozat alapján 2003. július 1-től a virtuális elektronikus pénztárca kialakítása a közgyógyellátás nyilvántartására és ellenőrzésére, amelyre a maradványból 2003-ban 300,1 M Ft-ot használnának fel. A kormányhatározat nem jelölte meg a forrás nagyságát és azt, hogy a fejlesztési kiadást az OEP maradványából kell fedezni, továbbá a közgyógyellátási kiadások a jogszabály előírása szerint a költségvetést terhelik, ezért indokolatlan és megalapozatlan az ezzel kapcsolatos fejlesztési kiadás alap maradványából fedezése. Nincs kormányzati döntés arra, hogy "általános kiértesítési rendszer" legyen, vagy csak "ellátási tájékoztató" készüljön, melyek forrásigénye eltérő lehet, tehát a kiadási összegek az ismert formában nem megalapozottak.

1. Az FPEP elhelyezése

A Budapest, Fiumei úti ingatlan vagyonkezelői jogát az OEP a 2370/2001. (XII. 18.) Korm. határozat 4. a) pontja alapján 2002. évben az ONYF-nek átadta térítés mentesen, a földhivatali bejegyzéshez hozzájárult. Az OEP és az ONYF között a működési költségvetési előirányzat átadásra nem került sor a 2370/2001. (XII. 18.) Korm. határozat 4.b) pontja alapján, mivel a határozat rögzítette, hogy a Fiumei úti ingatlan átadásához az ONYF költségvetési előirányzat megosztást nem igényelt, azonban ez megállapodásban nem került rögzítésre. A vagyonkezelési jog térítés mentes átadása során, a működési előirányzat változatlanul hagyása 2002. évtől növelte az OEP működési forrását, de az FPEP végleges elhelyezési megoldásához nem járult hozzá. Arra vonatkozóan az OEP nem tudott bemutatni számítást, hogy milyen összeget tett ki az FPNYI üzemeltetési kiadása az elmúlt nyolc év alatt, és mennyi a Fiuemi úti ingatlan forgalmi értéke. Az OEP költségvetése 1994. óta tartalmazta a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság üzemeltetési kiadását.

Az FPEP számára bérelt Teve utcai ingatlanért a bérbeadónak szerződés alapján 2002. évben 623,8 M Ft-ot fizettek, ebből a bérleti díj 526,7 M Ft (9 hónapra), az üzemeltetési díj és karbantartás költségei 82,6 M Ft (10 hó), az informatikai rendszer üzemeltetési díja 14,5 M Ft (10 hó). A költözéssel kapcsolatosan felmerült egyéb kiadások összege 108,0 M Ft, tehát 731,8 M Ft volt a költözéssel kapcsolatosan felmerült összes kiadás.

Budapest, 2003. augusztus