K/2249/1.

Czerván György úr

országgyűlési képviselő

Fidesz - Magyar Polgári Párt Országgyűlési Képviselőcsoportja

Országgyűlés Irodaháza

BUDAPEST

Széchenyi rkp. 19.

1358

Tisztelt Képviselő Úr!

A Házszabály 91. §-a alapján K/2249. számon hozzám benyújtott, "Mire számíthatnak a cukorrépa termelők az EU csatlakozás után?" című írásbeli kérdésére a következő választ adom.

Az Európai Unióban az egyik legjövedelmezőbb növénytermesztési ágazat a cukorrépa-termesztés. A cukor ágazat esetében 1968-ban bevezetett közös piacszervezet kiszámítható szabályozási környezetet teremtett a termelők és a cukorgyártók számára egyaránt. A cukorrépa esetében az EU nem közvetlen támogatással, hanem egy összetett, általában öt éves időszakokra meghirdetett rendtartás működtetésével biztosítja a mezőgazdasági termelők megélhetését és sikeres gazdálkodását.

Az EU a cukortermelő tagállamok számára kvótát határoz meg, amelyet a tagállam feloszt a cukorgyártó vállalatok között. Ezután a tagállamban működő szakmai szövetségek határozzák meg az ún. cukorrépa-szállítási jogokat az egyes termelőkre.

Az EU a kvótán belül előállított cukorra intervenciós árat állapít meg, ennek mértéke 631,9 EUR/tonna (155.000 Ft/t). Ugyanakkor megszabja, hogy a kvótajogosult cukorgyártónak minimálisan mennyit kell fizetnie a kvótán belül előállított cukorhoz feldolgozott cukorrépa után.

Az ún. "A" cukor kvóta megtermeléséhez átvett cukorrépa esetében a legalacsonyabb ár az "A" cukorrépa minimális ár, a "B" kvóta kitöltéséhez feldolgozott cukorrépa esetében pedig "B" cukorrépa minimális árat kell fizetnie a cukorgyárnak. Az "A" minimális ár mértéke 46,72 EUR/tonna (11.400 Ft/t), a "B" minimális ár pedig 32,42 EUR/tonna (7.900 Ft/t).

A minimális cukorrépa árakat, a cukor intervenciós árával együttesen, a Tanács 1260/2001/EK rendelete öt gazdasági évre, 2001. július 1. - 2006. június 30. állapította meg. Csatlakozást követően a hazai cukor ágazatban is át kell venni az EU jelenlegi, 2006. június 30-ig meghirdetett szabályozását.

Figyelembe véve, hogy 2002-ben a 16% cukortartalmú cukorrépáért átlagosan kifizetett átvételi ár hazánkban 8.800 Ft/tonna körül alakult, kijelenthetjük, hogy a cukorrépa termelők egyértelműen nyertesei lesznek a csatlakozásnak. 2004-ben ugyanis mintegy 30%-al növekszik a cukorrépa átvételi ára.

A csatlakozási tárgyalások során Magyarország számára megállapított 401.684 tonna cukor kvóta, amely 400.454 t "A" és 1.230 t "B" kvótából áll, biztonsággal fedezi a hazai szükségleteket.

A magyar kvóta kitöltéséhez 3.000.000 tonna cukorrépára lesz várhatóan szükség. Ennek a répamennyiségnek a megtermelése 65.000 - 70.000 ha vetésterületet igényel. Az így becsült 3.000.000 tonna cukorrépa, "A" minimális árral számolva 140 millió euró, mintegy 34 milliárd forint árbevételt jelent majd a hazai termelők számára. A kvóta kitöltéséhez szükséges cukorrépa vetésterület lényegesen több, mint az elmúlt évek adatai, amikor 55.000 ha volt a vetésterület.

 

Magyar igény (t)

Jóváhagyott EU kvóta
(t)

EU/HUN (%)

Cukor "A"

400.000

400.454

100,11

Cukor "B"

80.000

1.230

1,54

Cukor összes

480.000

401.684

83,68

Izoglükóz "A"

130.000

127.627

98,17

Izoglükóz "B"

10.000

10.000

100,00

Izoglükóz összes

140.000

137.627

98,30

Édesítőszer összes

620.000

539.311

86,98

A hazai termelők felkészülését segíti elő a cukorrépa-termesztés minőségi támogatása, melynek keretében az uniós csatlakozásig az FVM évi 360 millió forintot biztosít a versenyképesség növelésére.

A magyar cukoripar privatizációja az 1990-es évek legelején megkezdődött. A közép-európai térségben jó állapotúnak számító cukorgyárak, valamint a felkészült termelői kör vonzóvá tette a magyarországi befektetést.

A 90-es évek során ugyanakkor csökkent a cukor, különösen pedig a magas cukortartalmú feldolgozott termékek exportlehetősége. Ez hatással volt a hazai cukortermelésre is, a korábbi 500-600.000 tonnás termelés 400.000 tonna körüli szintre esett vissza. Ez a folyamat sürgetővé tette az ágazati szerkezetváltást. 1997-től kezdően a korábban működő 12 cukorgyárból a külföldi szakmai befektetők a legkevésbé hatékony, kedvezőtlen répatermesztési adottságú területen működő gyárakat fokozatosan bezárták, egyúttal azonban több milliárd forint értékű beruházásokat hajtottak végre a többi üzem esetében.

A 2002. évi cukorgyártási kampányban hat cukorgyár vett részt, melyek három érdekcsoporthoz tartoznak:

A Béghin Say gyárai esetében jelenleg tulajdonosváltás van folyamatban, a német Nordzucker vette meg a francia cég magyarországi érdekeltségeit.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint a hazánk számára megállapított cukor kvóta nem teszi szükségessé további gyárak bezárását, azonban azt is látni kell, hogy egyelőre nem minden gyár éri el a versenyképesség és hatékonyság tekintetében az uniós átlagot.

Információink szerint a 2003. évi kampányban mind a hat hazai cukorgyár működni fog. Amennyiben a későbbiek során valamely tulajdonos mégis további gyár bezárása mellett döntene, akkor az FVM kiemelt feladatának tekinti, hogy az érintett cukorrépa-termesztők termelési lehetősége ennek ellenére is megmaradjon. Szükségesnek tartjuk, hogy az uniós előírások szerint 2003-ban kialakítandó Szakmaközi Egyezmény, melyet a termelők és a cukorgyártók szakmai szövetségei kötnek egymással kellő garanciákat nyújtson a termelők megélhetéséhez.

Mindezek alapján úgy vélem, hogy a csatlakozásnak egyértelműen nyertesei lehetnek a hazai répatermelők. Ez különösen akkor lesz igaz, ha a termelők szorosan együttműködnek egymással és olyan szakmai érdekvédelmi szövetséget alakítanak ki, amelyet felkészült szakértők vezetnek és képes az ágazati szereplők egységes és hatékony képviseletére. Ehhez az FVM minden szakmai segítséget biztosítani kíván.

Budapest, 2003. február 25.

Tisztelettel:
Németh Imre