K/1464/1.

Ügyiratszám: IM/EUR/2002/ÁLLÁSFOGL/949/4.

Dr. Bagó Zoltán úr részére

országgyűlési képviselő

Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja

Parlament

Budapest

Tisztelt Képviselő Úr!

A "Lesz-e a paprika jogilag is hungarikum?" című írásbeli kérdésére (K/1464.) a következő választ adom.

1. A Képviselő Úr írásbeli kérdésében utal arra, hogy az Európai Unió törekvése az élelmiszerek területén is a sokszínűség fenntartására irányul, így a nemzeti sajátosságok, különlegességek védelmére a jogi szabályozás eszközeit is igénybe vette. Az irányadó közösségi jogszabályok a következők:

- a Tanács 2081/92/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról;

- a Bizottság 2515/94/EK rendeletével módosított 2082/92/EGK tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek különleges tulajdonságait igazoló bizonyítványokról; és

- a Tanács 89/104/EGK irányelve a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről.

E közösségi jogszabályokkal a következő magyar jogszabályok teremtik meg a teljes összhangot, illetve azok szabályozási megoldásait követik:

- a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.);

- a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 87/1998. (V. 6.) Korm. rendelet; és

- a kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonságú élelmiszerek megfelelőségének tanúsításáról szóló 1/1998. (I. 12.) FM rendelet.

2. A földrajzi árujelző kifejezés a Vt. 103. §-ának (1) bekezdése értelmében két kategóriát takar: a földrajzi jelzést és az eredetmegjelölést.

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a termékleírásnak, amelynek elfogadásáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) dönt a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján.

A Vt. 118. §-ának (3) bekezdése értelmében a Vt. alapján oltalomban részesülnek azok az eredetmegjelölések is, amelyeket a Vt. hatálybalépése - azaz 1997. július 1-je - előtt bejegyeztek az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba. E Megállapodást az 1986. évi 24. törvényerejű rendelet hirdette ki. A fenti rendelkezés alapján 28 földrajzi árujelző részesült oltalomban, amelyek között szerepel a kalocsai paprika, amely a földrajzi árujelzőkről vezetett nemzeti lajstromban a 2. lajstromszámon van bejegyezve. A kalocsai paprika termékleírását a Magyar Eredetvédelmi Tanács is elfogadta. A fenti körbe tartozik - többek között - a herendi porcelán és a halasi csipke is.

3. Az 1/1998. (I. 12.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) állapítja meg a kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonságú élelmiszerek megfelelőségének tanúsítását. Az R. értelmében kiváló minőség alatt azt értjük, ha az élelmiszer egy vagy több minőségi jellemzője a vonatkozó jogszabályokban, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban és irányelveiben előírtnál lényegesen jobb. "Hagyományos különleges tulajdonság" pedig az élelmiszer előállításához felhasznált hagyományos nyersanyagokból, a hagyományos előállítási módból és összetételből eredő olyan tulajdonság, amely az élelmiszert világosan megkülönbözteti más, hasonló élelmiszerektől.

A hagyományos különleges tulajdonságú élelmiszer tanúsítására használható az élelmiszer termékleírás szerinti megnevezése, "A földművelésügyi miniszter rendelete szerint tanúsított hagyományos különleges minőségű élelmiszer" felirat, valamint az R. melléklete szerinti tanúsító védjegy. E védjegy oltalma iránti eljárás folyamatban van a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt.

A hagyományos különleges tulajdonság tanúsítást kapott élelmiszer előállítója kérheti a tanúsítás bejegyzését azokban az országokban is, amelyekkel a Magyar Köztársaságnak az R.-nek megfelelő hagyományos különleges tulajdonság tanúsítási rendszer kölcsönös elismeréséről megállapodása van.

4. Hungarikum alatt egyaránt értjük a védett eredetmegjelölésű termékeket, valamint a hagyományos különleges tulajdonsággal rendelkező termékeket is. E két termékkör között a földrajzi területhez való kötöttség szempontjából van eltérés. A lajstromozott földrajzi árujelzők esetében a termék minőségét az adott földrajzi környezet határozza meg, azokat kizárólag csak a termékleírásban elfogadott földrajzi területen lehet előállítani.

Az R. által szabályozott hagyományos különleges tulajdonságú termékeket az elfogadott és tanúsított termékleírásnak megfelelően bárki előállíthatja.

5. Hazánkban jelenleg kilenc termék tartozik az R. alapján megszerzett védelem alá, termékleírásaik szerepelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben. Ezek közé tartozik a "Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény" (Magyar Élelmiszerkönyv 5/1999/MET), továbbá a szatmári szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a makói vöröshagyma, a szegedi téliszalámi, a budapesti téliszalámi és a békési szilvapálinka.

E termékekhez olyan követelményrendszer és eljárás tartozik, amelyeket teljesítve a magyar különlegességeknek, hungarikumoknak jó esélyük van értékük megőrzésére most és a csatlakozást követően is.

Az FVM és az Agrármarketing Centrum által összeállított "Hagyományok Ízek Régiók" című gyűjtemény is tartalmazza a kalocsai paprikát. Az FVM a jogosultja a "Hagyományok Ízek Régiók" 172 636 lajstromszámú, színes ábrás védjegynek. A "Hagyományok Ízek Régiók" gyűjteménybe tartozó termékek előállítói az FVM által meghatározott feltételek szerint használhatják a védjegyet termékeiken.

6. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kiváló minőségű hagyományos magyar termékek védelmét megfelelő jogszabályi háttér biztosítja. Az említett jogszabályok alapján hungarikum alatt, ahogyan azt a Képviselő Úr kérdésében érti, a Vt. alapján oltalomban részesített - eredetvédett - termékeket, és azokat a termékeket kell érteni, amelyeknek kiváló minőségét és hagyományos különleges tulajdonságát tanúsítás útján - az R. alapján - elismerték. Az érintett termékkör a hivatkozott jogszabályok alapján megfelelően azonosítható.

A hungarikum szó kifejezett jogszabályba emelése, ahogyan azt az előzőekben értjük, zavart kelthetne, ugyanis a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény e kifejezést egy más értelmű fogalomnak tartja fenn, amely szerint hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.

7. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható tehát, hogy a hatályos szabályozás alapján a kalocsai paprika kiemelten, jogilag is magyar élelmiszerkülönlegességnek, hungarikumnak minősül.

Budapest, 2002. december 2.

Tisztelettel:
dr. Bárándy Péter