Farkas Imre úr,
országgyûlési képviselõ részére
Budapest
Tisztelt Képviselõ Úr!
Képviselõ Úr a földgáz-árszabályozással kapcsolatban február 4-én kérdést intézett hozzám. Képviselõ Úr levelében jelezte, hogy az elmúlt idõszak szokatlanul hideg idõjárása miatt a gázszámlák riasztó mértékben megnõttek. Sokévi tapasztalat, hogy ezekben az idõszakokban a fogyasztói reklamációk száma is megnövekszik.
A magyar államigazgatási munkamegosztásban a földgáz díjszabályozás elõkészítése a Magyar Energia Hivatal (MEH) feladata. A MEH-nek a díjszabályozást úgy kell kialakítania, hogy az az indokolt költségeket tartalmazza, átlátható és világos legyen.
A MEH kétévnyi elõkészítõ munka után 1999. márciusában véglegesítette a földgáz-árszabályozás korszerûsítésére vonatkozó javaslatait. Az új árszabályozást rögzítõ 11/1999. (III. 19.) GM rendelet értelmében minden fogyasztó két tarifát fizet: alapdíjat és gázdíjat. Az alapdíjat a fogyasztó a gázszolgáltató állandó költségei után fizeti, amely akkor is felmerül, ha a fogyasztó nem vételez gázt. Ezek közé a költségek közé tartoznak például a hálózatellenõrzés és karbantartás, a vezetékszivárgás, a 10 évenkénti hitelesítés miatti mérõcsere, stb.
A gázdíjat az árszabályozó hõértéken állapítja meg. A hõértéken való megállapítás azért indokolt, mert a földgáz ezen fizikai tulajdonsága fejezi ki legjobban a gáz használati értékét. A gázok fizikai jellemzõi miatt az elfogyasztott hõértéket az alábbiak határozzák meg:
A földgáz hõértékének mérése meglehetõsen költséges, ennél lényegesebben olcsóbb az elfogyasztott földgáz térfogatának megállapítása. A földgáz fûtõértékét az országos gázszállító rendszer 48 átadó állomásán az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített gáz kromatográfokkal mérik és ezen adatokból számítják ki a fogyasztók részére szolgáltatott földgáz fûtõértékét. A földgáz fûtõértéket a fogyasztói számlán a gázszolgáltató köteles feltüntetni.
A gázfogyasztás fizikai normál állapoton való elszámolását már 1990 óta megengedi jogszabály. Ezt megerõsítette a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 3./1995. (I. 20.) sz. végrehajtási kormányrendelete. E rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzatot, amelynek 13. §. (3) kimondja:
"Az elszámolás alapja a gázmérõn leolvasott érték, amelyet a gázszolgáltató jogosult gáztechnikai normál m3-re vagy referencia körülményeknek értelmezett m3-re átszámítani."
A legrészletesebben a gázfogyasztás elszámolása vonatkozásban a 11/1999. (III. 19.) GM rendelet intézkedik. Ennek 2. § c) pontja szerint:
"gáztechnikai normál állapot: a földgáz olyan állapota, amikor az abszolút nyomása 101,325 kPa, a termodinamikai hõmérséklete: 288,15 K."
3. § (3) és (4) bekezdése egyértelmûen leírja, hogy
"(3) A földgáz vásárlója által fizetendõ gázdíj összegét
az összeszorzásával kell megállapítani.
(4) A gáztechnikai normál állapotra való átszámítás okán a gázmérõn leolvasott és a számlán szereplõ fogyasztás m3-ben kifejezett mennyisége egymástól eltérhet."
A nyomáskorrekciót a gázszolgáltatók számítják ki az Országos Meteorológiai Szolgálattól származó barometrikus nyomásadatok alapján. A nyomáskorrekció alkalmazása a hatályos jogszabályoknak megfelel, azt a Magyar Energia Hivatal rendszeresen ellenõrzi.
A gázszolgáltató háztartási fogyasztók esetében hõmérsékletkorrekciót kizárólag akkor alkalmazhat, ha erre alkalmas ún. hõmérséklet korrektoros mérõt szerel fel.
Úgy vélem, fontos bemutatni a fogyasztóknak, hogy a gázszámla kiállítása a jogszabályokkal összhangban korrekt módon történik, ezért felkértem a Magyar Energia Hivatal vezetését, szólítsák fel a gázszolgáltató társaságokat, hogy a lakossági fogyasztókat tájékoztassák az elfogyasztott földgáz kiszámlázásának szabályairól.
Kérem Képviselõ Urat, hogy válaszomat fogadja el.
Budapest, 2002. február 20.
Üdvözlettel
Matolcsy György