ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

A Házszabály 85. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az alábbi törvényjavaslatot nyújtom be:

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következõ 311. §-sal egészül ki:

"311. § (1) Aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket elõállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedéki adóbevételt kisebb mértékben csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a) a bûncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve

b) az (1) bekezdés szerint minõsülõ jövedékkel visszaélést üzletszerûen követik el.

(3) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a) a bûncselekmény folytán az adóbevétel jelentõs mértékben csökken, illetve

b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minõsülõ jövedékkel visszaélést üzletszerûen követik el.

(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a) a bûncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve

b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minõsülõ jövedékkel visszaélést üzletszerûen követik el.

(5) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a) a bûncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentõs mértékben csökken, illetve

b) a (4) bekezdés a) pontja szerint minõsülõ jövedékkel visszaélést üzletszerûen követik el."

A Btk. a következõ alcímmel és 311/A. §-sal egészül ki:

311/A. § (1) Aki más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a) a bûncselekményt jelentõs értékû jövedéki termékre

b) az (1) bekezdés szerint minõsülõ jövedéki orgazdaságot üzletszerûen

követik el.

(3) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a) a bûncselekményt különösen nagy értékû jövedéki termékre,

b) a (2) bekezdés szerint minõsülõ jövedéki orgazdaságot üzletszerûen

követik el.

(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha

a) a bûncselekményt különösen jelentõs értékû jövedéki termékre,

b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minõsülõ jövedéki orgazdaságot üzletszerûen követik el.

(5) Aki a bûncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(6) E § alkalmazásában a jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerûen elõállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni."

A Btk. a következõ alcímmel és 311/B. §-sal egészül ki:

311/B. § (1) Aki jövedéki termék elõállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével elõállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével elõállít, megszerez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.

(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a cselekményt

a) üzletszerûen,

b) jelentõs mennyiségû alapanyagra, zárjegyre vagy

c) jelentõs, illetve azt meghaladó értékû adójegyre

követik el."

A büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A deviza-bûncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra nézve követik el (Btk. 310. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §) jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elõsegítése (311/B. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bûncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását a Vám- és Pénzügyõrség végzi."

(1) A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet (Btké.) a következõ alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

"Jövedéki termék alapanyaga és a zárjegy jelentõs mennyiségének fogalma

26/A. § (1) A Btk. 311/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából az alapanyag jelentõs mennyiségû, ha

a) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin vagy gázolaj adalékként, illetve higítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 20.000 litert,

b) gázolaj, annak adalékaként, vagy hígító anyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 25. 000 litert,

c) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén 45.000 kilogrammot,

d) adómérték nélküli gáz halmazállapotú szénhidrogén esetén 100.000 nm3-t,

e) cukorcefre esetén 10.000 litert,

f) cukor- vagy keményítõtartalmú mezõgazdasági eredetû termékbõl készült cefre esetén 25.000 litert,

g) szõlõ esetén 500.000 kilogrammot,

h) vágott dohány esetén 450 kilogrammot

meghalad.

(2) A Btk. 311/B. § (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából a zárjegy jelentõs mennyiségû, ha az 5.000 darabot meghaladja."

(2) A Btké. 27. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) Nem valósul meg bûncselekmény, ha a jövedéki orgazdaság (311/A. §) esetén a jövedéki termék értéke ötvenezer forintot nem halad meg."

Ez a törvény a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba.

A visszaélés jövedékkel büntetõjogi tényállása nem most kerül be elõször a hatályos Büntetõ Törvénykönyvbe (Btk.). A tényállás egyidõs volt a Btk-val. 1996-ban történt hatályon kívül helyezéséig csak egyszer, az 1993. évi XVII. törvény 75. §-ával történt technikai jellegû módosítás a szövegen, mely a javító-nevelõ munka helyett a közérdekû munka büntetést vezette be.

A visszaélés jövedékkel tényállását az 1996. évi LII. törvény 38. §-a helyezte hatályon kívül. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a hatályon kívül helyezésre az alábbi magyarázatot adta: "A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt a Parlament az elmúlt idõszakban több esetben módosította, jelentõsen szigorította a jövedéki ellenõrzés szabályait, valamint az alkalmazható szankciókat. Ezek a módosítások, valamint az, hogy a jövedékkel visszaélés bûncselekménye minden esetben adóelvonással jár és így a Btk. 310. §-ában meghatározott adó-, társadalombiztosítási csalás is megvalósul, a jövedékkel visszaélés önálló törvényi tényállásban történõ szabályozását indokolatlanná teszik, ezért a tervezet hatályon kívül helyezi a jövedékkel visszaélés bûncselekményét."

A tényállás hatályon kívül helyezése óta eltelt idõben új jövedéki törvény született: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény. A jogalkalmazói tapasztalatok az elmúlt öt évben azt mutatták, hogy nem elegendõk a jövedéki törvény nyújtotta bármilyen súlyos pénzügyi jellegû, közigazgatási szankciók, mivel azok olyan vagyontalan személyek "alkalmazásával" könnyen kijátszhatóak, akikkel szemben - éppen vagyoni helyzetük miatt - az említett szankciók nem hajthatóak végre.

Jelenleg nem büntethetõk a jövedéki törvényben szabályozott, jövedéki terméknek nem minõsülõ, de a jövedéki termékek elõállításához, illetve forgalomba hozatalához szükséges alapanyagokkal, eszközökkel történõ visszaélések, mint például a borhamisításhoz használt cukorcefre elõállítása, tárolása, illegális lepárló berendezések készítése, forgalomba hozatala, zár- és adójegyek jogellenes elõállítása; pedig a jövedéki adó megfizetésének biztosításához fûzõdõ érdekek ezt indokolttá teszik.

A fentiek alapján indokolt a visszaélés jövedékkel büntetõ tényállásának, az új jövedéki törvényhez igazodó, a jogalkalmazói tapasztalatokat figyelembe vevõ új szöveggel történõ visszaillesztése a Btk-ba.

A javaslat a jövedéki szabályok megsértését széles körben szankcionálja. A jövedéki törvény a jövedéki termékek elõállításának, megszerzésének és tartásának, valamint forgalomba hozataluk rendjét szabályozza. Az 1. § visszaélés jövedékkel alcímmel e rend megsértõit rendeli büntetni.

A javaslat 2. §-a szerinti jövedéki orgazdaság az e rend megsértésével a jövedéki adózás alól elvont termék további forgalmazását, felhasználását kívánja megakadályozni, míg a 3. § lényegében a jövedékkel visszaélés elõkészületének saját képi bûncselekményként történõ szankcionálását jelenti.

A javaslat 1. §-a az 1996-ban hatályon kívül helyezett rendelkezés szerkezetét veszi alapul, azonban tekintettel van az 1997. évi CIII. törvény rendelkezéseire, egyben törekszik arra, hogy ahol lehetséges, a hatályos Btk. már használt és elfogadott fordulatait alkalmazza.

A minõsített esetek követik az adó-, társadalombiztosítási csalás minõsített eseteinek rendszerét - azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben külön minõsített esetet képez a különösen jelentõs értékre történõ elkövetés - , az alkalmazható szankciók is megegyeznek. Ez egyértelmûvé teszi, hogy a jövedéki szabályok megszegésével történõ adóbevétel csökkentés nem az "általános" adócsalás, hanem e speciális tényállás szerint minõsül. Az elkülönítést indokolttá teszi a jövedéki adó kiszabásának, bevallásának és ellenõrzésének speciális, a többi adónemtõl eltérõ rendszere.

Az 1996. évi LII. törvénnyel hatályon kívül helyezett szabályozástól eltérõen a javaslat a más által a jövedéki ellenõrzés alól elvont termék megszerzését, tartását, felhasználását, átadását, forgalomba-hozatalát, mivel valójában orgazda-szerû elkövetésrõl van szó, önálló bûncselekményként szabályozza "jövedéki orgazdaság" alcímmel. A tényállás szövegébõl elhagyja a haszonszerzési célzatra utaló részt, mivel az a védett jogi tárgy, a jövedéki adó megfizetéséhez fûzõdõ állami érdek szempontjából közömbös.

A minõsített esetek rendszere annyiban különbözik az 1. §-tól, hogy a jövedéki orgazdaságnál a nagyobb értékre történõ elkövetés nem jelent minõsített esetet, az beolvad az alapesetbe, ennek megfelelõen a minõsített esetek rendszere a jelentõs értéknél kezdõdik. Így a büntetési tételkeretek emelkedése megáll a két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztésnél. Ennek oka, hogy a jövedéki orgazdaságnál a minõsített esetek rendszere nem a jövedéki adóbevételen, hanem a jövedéki termék értékén alapszik, ami értelemszerûen magasabb összegeket jelent.

Így az azonos mennyiségû termékre elkövetett jövedékkel visszaélés, illetve jövedéki orgazdaság fenyegetettségének összehasonlítása esetén, ez utóbbi nagyon gyakran súlyosabban minõsülne a jövedékkel visszaéléshez képest. Ezt kívánja korrigálni a minõsített esetek eltérõ rendszere.

A 3. § szerkezetében az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel a Btk.-ba került kábítószer készítésének elõsegítése tényállásához hasonlít. Ez a rendelkezés a teljesebbé teszi a büntetõjogi védelmet, mivel az 1. §-ban meghatározott alaptényálláshoz képest elõkészületnek minõsülõ elkövetési magatartásokat sui generis, befejezett bûncselekményként szankcionál.

A tényállás javaslat szerinti szövege nem nevesít külön, egyes, a jövedékkel való visszaélésre alkalmas alapanyagokat, eszközöket, hanem általában szankcionálja minden olyan a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezés, készülék, eszköz alapanyag elõállítását, megszerzését, tartását, forgalomba hozatalát mely a jövedéki jogszabályok megszegésével történik.

Az (1) bekezdés második fordulata a zárjegy és adójegy jogellenes elõállítását, megszerzését, tartását szankcionálja. A Btké. 25. §-a szerint az adó- és zárjegy is bélyegnek minõsül, így forgalomba hozatala, illetve a forgalomba hozatal céljából történõ elõállítás bélyeghamisítást valósít meg

Alapanyagon érteni kell minden a jövedéki törvényben, vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban szabályozott, jövedéki termék elõállítására alkalmas anyagot, így például az 1997. évi CIII. tv. 51. § (2) bekezdésben szereplõ cukorcefrét is. A tényállás akként nyert megfogalmazást, hogy a visszaélés jövedékkel bûncselekményének elkövetéséhez használt alapanyagok, eszközök, módszerek változása lehetõleg ne igényelje a büntetõjogi rendelkezés módosítását.

Tekintettel arra, hogy a jövedéki termékekkel kapcsolatos tevékenységeket a vámhatóság engedélyezi és ellenõrzi, a javaslat a Btk.. e bûncselekményeinek nyomozását a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe utalja.

Az adó-, társadalombiztosítási csaláshoz hasonlóan a javaslat, a Btké. módosításával, kiveszi a bûncselekmények közül az 50.000 Ft. vagy az alatti értékre elkövetett jövedéki orgazdaságot, egyben meghatározza a jelentõs mennyiségû alapanyag és zárjegy fogalmát. Az adójegy esetében a Btk. 138/A. §-ban meghatározott jelentõs érték alkalmazható, mivel az adójegy önmagában megtestesíti a fizetendõ jövedéki adót.

A 6. § a törvény hatályba lépésérõl rendelkezik.

Budapest, 2001. április 13.