MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4163.
számú
törvényjavaslat

a magyar hõsök emlékének megörökítésérõl
és a Magyar Hõsök Emlékünnepérõl

Elõadó: dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter

Budapest, 2001. április


2001. évi .... törvény
a magyar hõsök emlékének megörökítésérõl
és a Magyar Hõsök Emlékünnepérõl

Szent István király ezer esztendõvel ezelõtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ezer esztendõn át fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.

A Magyar Köztársaság Országgyûlése kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék azok emléke elõtt, akik az államalapítás óta a vérüket ontották, életüket kockáztatták, vagy áldozták Magyarországért. Emlékük megörökítésére, a ma élõ és a jövõ nemzedékeknek példájuk felmutatására a következõ törvényt alkotja:

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyûlése - tisztelettel adózva a hõsök emléke elõtt - az elmúlt ezer esztendõben a magyar haza szabadságáért és függetlenségéért, a magyar nemzet fennmaradásáért küzdött magyar hazafiak emlékét e törvényben megörökíti.

2. §

A Magyar Köztársaság Országgyûlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élõ és a jövõ nemzedékek okulására, a hõsök dicsõségére minden esztendõ május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hõsök Emlékünnepévé nyilvánítja.

3. §

A Magyar Köztársaság Országgyûlése kifejezi azon meggyõzõdését, hogy az állami szervek, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek, a magyar nemzet fiai és leányai minden évben, a Magyar Hõsök Emlékünnepén méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és kegyeletüket az elmúlt ezredév magyar hõseinek.

4. §

(1) A Magyar Köztársaság Országgyûlése elismeréssel adózik az elõdöknek, akik a budapesti Hõsök terén a Millenniumi Emlékmû felállításával méltó emléket állítottak a Haza megmentõinek, megtartóinak és hõseinek.

(2) Felhatalmazást kap a Fõvárosi Közgyûlés, hogy a budapesti Hõsök tere közterület-használati rendjét rendeletben olymódon szabályozza, hogy a tér használati módja összhangban álljon a tér mûemléki védettségével, továbbá kifejezésre juttassa a nemzet kegyeletét hõsei iránt.

5. §

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

Az államalapítás óta eltelt ezer évben a magyar haza szabadsága és függetlensége számos esetben forgott olyan veszélyben, amelyet csak életük feláldozására is elszánt fiai, leányai hazaszeretetbõl fakadó önfeláldozásával volt esély elhárítani. Áldozatuk - akár sikeres volt, akár elbukással végzõdött küzdelmük - nem volt hiábavaló: él nemzet e hazán. A mai Magyarország elképzelhetetlen hõsi tetteik nélkül, mai valóságunk és a múltról vallott felfogásunk szerves részei azok.

A Magyar Köztársaság az elmúlt ezer év méltó örököse akkor lehet, ha nem hagyja feledni azokat, akik a maguk életénél is fontosabbnak tartották a hont. A törvényjavaslat ezért a haza szabadságáért és függetlenségéért, a magyar nemzet fennmaradásáért fegyverrel küzdött katonák és szabadságharcosok, a magyar hazát önfeláldozóan szolgáló, vagy más módon életüket kockáztató, illetõleg vértanúságot vállaló hazafiak emlékét törvényben javasolja megörökíteni (1. §). Mindazokat a nemzet hõseinek kell tekintenünk, akik akár fegyverrel, akár anélkül, odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban, és akár az önkény megtorló intézkedéseit is vállalták.

A törvényjavaslat minden év május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hõsök Emlékünnepévé nyilvánítja, amellyel alkalmat teremt a honért küzdött hõsök rendszeres megünneplésére, emlékük ébren tartására (2. §). Az idõpontot az a jogtörténeti elõzmény indokolja, amely e napot a Hõsök emlékünnepévé avatta (az 1914-1918. évi világháború hõsi halottai emlékének megünneplésérõl szóló 1924. évi XIV. törvénycikk). A törvényjavaslat ezen ünnepnapot kívánja a magyar hazáért az elmúlt ezredévben bármely korban küzdött hõsök emléknapjává tenni. A Magyar Hõsök Emlékünnepének jelentõségére mutat rá, hogy ez az ünnep is hozzájárulhat a magyar ifjúság erkölcsi neveléséhez, helyes történelemszemléletének kialakításához, és a múlt értékeit tisztelõ, a honért odaadó gyermekek neveléséhez.

A törvényjavaslat kifejezi az Országgyûlésnek azt a meggyõzõdését, hogy a társadalom szervezetei, az állami és a helyi önkormányzati szervek, továbbá a magyar nemzet fiai, leányai - éljenek bárhol a világon - a Magyar Hõsök Emlékünnepét minden évben méltón megünneplik (3. §). A törvényjavaslat ezzel kívánja kifejezésre juttatni az Országgyûlésnek azt az erkölcsi elvárását, hogy az Emlékünnep méltón megünnepeltessék.

A törvényjavaslat elismeréssel adózik azoknak is, akik elsõ ízben állítottak emléket a magyar hõsöknek a budapesti Hõsök terén álló Millenniumi Emlékmû megalkotásával (4. §). A Hõsök terén fennálló, kegyeletsértõ cselekményeket is lehetõvé tevõ rendezetlen közterület-használati viszonyok indokolttá teszik, hogy a törvényjavaslat a fõvárosi önkormányzatot hatalmazza fel a tér rendjének méltó szabályozására, összhangban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának b) pontjával.