KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

T/4070/14.
számú háttéranyag

a szomszédos államokban élõ
magyarokról szóló törvény végrehajtásának költségvetési vonzatairól

A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény végrehajtásának költségvetési vonzatai

I. A költségvetést érintõ kiadások és bevételek csoportjai

A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény végrehajtásának költségvetési kiadási vonzatai két nagy területen jelentkeznek. Az egyik az ajánlások, illetve a kedvezményekre jogosító igazolványok kiadásához kapcsolódó szervezeti és technikai háttér, továbbá az eljárási költségek, valamint az ezek összehangolt mûködéséhez szükséges magyar közigazgatási létszám; a másik a törvénytervezetben nevesített kedvezmények biztosításának anyagi fedezete.

1. Az eljárási költségek részben a szomszédos országokban felállítandó, az ajánlást kiadó szervezetek alapításának és mûködésének költségeit jelentik, részben a "magyar igazolványok" kiállításának, továbbá az ehhez kapcsolódó magyarországi hatósági eljárásnak a költségeit tartalmazzák.

A fenti költségcsoportok közül az ajánlások és az igazolványok kiadásának "procedurális" költségei csak közvetett kapcsolatban vannak az igénylõk számával, mivel az eljáró szervezetek létrehozása, illetve Magyarországon a megerõsítése, jelentõs mértékû, a becsült ügyfélkört kezelni tudó, egyszeri infrastrukturális beruházást igényel.

2. A törvénytervezetben meghatározott kedvezmények és támogatások a finanszírozás módja szerint két csoportra oszthatók: az egyik körbe a Magyarországon alanyi jogon biztosított kedvezmények tartoznak, a másikba a szülõföldön, az ottani, erre a célra létrehozott közhasznú szervezeteken keresztül pályázati úton igénybe vehetõ támogatások sorolhatók.

a) A Magyarországon, alanyi jogon biztosított kedvezmények költségei közvetlenül a jogosultak számától függenek, az igénylõk becsült létszáma és az egy fõre jutó normatív támogatási összeg szorzatából számíthatóak. Ebben a körben a legkisebbek az adminisztratív költségek, mivel a kedvezmények a hazai költségvetési alrendszerekbe épülnek be, részben közvetlenül az egyes fejezetek költségvetésébe, részben pedig a magyarországi közhasznú szervezetek költségvetési támogatásaként.

b) A szülõföldön igénybe vehetõ támogatások finanszírozása a támogatást megvalósító, közvetítõ közhasznú szervezetek létrehozásának, tõkeellátásának és mûködésének biztosítását jelenti. A szervezetek létrehozásának költségei - a hazai közalapítványok analógiája alapján - az erre a célra elkülönített teljes költségvetési támogatás hozzávetõleg hét százalékában állapítható meg. A tõkeellátás nagysága kezdetben közvetlenül a magyar gazdaság teherbíró-képességéhez kötõdik, hosszabb távon - a törvény mûködésének kiteljesedésével - összekapcsolható a törvény alanyainak Magyarországon viselt közterheivel (lásd a Magyarországon munkát vállalók személyi jövedelemadója). A pályázati rendszerben felhasználható támogatási körnek a költségtartalma évente, esetileg határozható meg az adott közhasznú szervezetek költségvetési támogatásán keresztül.

3. A törvény hatályba lépését követõen a központi költségvetés bevételi oldalán megjelenõ tételeket a jogosult munkavállalók, illetve munkáltatóik által fizetendõ személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási járulékok, valamint a Munkaerõpiaci Alapba fizetendõ munkaadói és munkavállalói járulékok jelentik. A fizetési kötelezettségre épülõ bevétel az adók és járulékok mértékének és a közteherviselõ munkavállalók számának segítségével becsülhetõ.

Bevétel származhat abból is, ha a határon túli ajánló szervezetek az igazolványért folyamodóktól eljárási díjat kérnek. Ez a bevétel azonban az ajánló szervezeteknél jelentkezik, és csökkenti azok mûködési költségeinek magyarországi költségvetési támogatásból igényelt kiadásait.

II. A kedvezményeket igénylõ jogalanyok becsült száma

A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos kiadások és bevételek 2002-re, illetve az azt követõ évekre vonatkozó becslése szempontjából alapvetõ jelentõségû a lehetséges jogalanyok és az adott évben tényleges jogalannyá válók száma közötti nagyságrendi különbség, illetve az igénylések és a kedvezmények igénybevételének idõbeli megoszlása.

A szomszédos országok hivatalos népszámlálási adatai, valamint a magyarországi becslések szerint a törvény elméletileg lehetséges jogalanyainak száma 3-3,5 millió fõre tehetõ. Elõzetes becslések szerint a lehetséges jogalanyok - országonként eltérõen - 70-80 % közötti arányban kívánnak jogalannyá (az igazolvány birtokosává) válni. Ez mintegy 2,2-2,6 milliós lélekszámot jelent.

Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a kedvezmények jellege egyben meghatározza a tényleges igénylõk számát is. A törvény tervezetében nevesített kedvezmények alapján valószínûsíthetõ, hogy azokat elsõsorban az aktív, mozgékony és/vagy családfenntartó korosztályok tagjai veszik igénybe. Ennek megfelelõen a valóságos igénybevétel csak az ilyen irányú szándékot kinyilvánító 2,2-2,6 milliós népesség 30-35 százalékában valószínûsíthetõ. Ez a mintegy 750 000 fõ az, aki az oktatási, munkavállalási, utazási, kulturális kedvezmények tényleges igénybevevõjeként számításba vehetõ, szemben az igazolványt érzelmi okokból kiváltó, de a kedvezményeket igénybe venni nem kívánó, nem tudó ennél nagyobb népességgel.

Az elõzetes számítások elvégzése során további korrekciós tényezõ az is, hogy a kedvezmények jogosultjai a kedvezményeknek csak bizonyos körét vehetik majd igénybe. Így az oktatási kedvezményeket csak a tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban állók, a munkavállalási kedvezményeket csak az életkor és egészségi állapot alapján munkaképes, családi hátterük és élethelyzetük alapján erre vállalkozni tudó személyek, a kulturális, mûvelõdési kedvezményeket elsõdlegesen az értelmiségi rétegek, a vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat pedig a vállalkozási szektorban tevékenykedõ személyek tudják majd igénybe venni.

A kiadások és a bevételek tervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a kedvezmények igénybe vétele nem a törvény hatályba lépésének idõpontjában, azaz 2002. január 1-jén, hanem egy hosszabb folyamat végeztével érheti el a fent említett létszámot. Az igénybevétel feltételéül szolgáló "Magyar igazolvány" megszerzésének folyamata (ajánlás megszerzése, továbbítása a magyar hatóságnak, hatósági eljárás, a kiállított igazolvány visszajuttatása) ugyanis idõigényes folyamat.

A költségek és bevételek tervezése a fenti megfontolások figyelembe vételével - viszonylag alacsony kezdõ költségekkel induló, dinamikus, 2-3 év alatt felfutó kiadásokkal - végezhetõ. A törvény végrehajtásának elsõ évében, 2002-ben 150-200 ezer, az ezt követõ 2 évben évente 250-300 ezer igazolvány kiállításával számolhatunk.

III. A központi költségvetés kiadásai

1. Az ajánlások és az igazolványok kiadásának, a végrehajtás funkcionális irányításának költségei

1.1.1. Az ajánlások kiadásával kapcsolatos költségek

Ezek a költségek közvetlenül az ajánlást tevõ határon túli szervezeteknél merülnek fel, fedezetük a Külügyminisztérium fejezetében elkülönített költségvetési támogatás. A költségek számításánál csökkentõ tényezõként veendõ figyelembe az ajánló szervezet által az ajánlás kiadásának fejében, az igénylõktõl kért eljárási díj.

Napi ötven fõ ügyfélforgalommal számolva egy iroda évente hozzávetõleg tízezer igénylést tud befogadni. A szomszédos országokban élõ magyarok számából és földrajzi megoszlásából kiindulva 25 ajánlás-kiadó iroda a törvény hatályba lépését követõ 1-3 évben képes évente 250 ezres igényfelvevõ kapacitást biztosítani. E szerint Romániában 10, Szlovákiában 5, Kis-Jugoszláviában 4, Ukrajnában 3, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában 1-1 iroda létrehozását és mûködését kell biztosítani a törvény hatályba lépésének évében.

Az irodák költségeinek becslése az Illyés Közalapítvány határon túli elõminõsítõ irodáinak mûködtetési költségvetésén alapul. E szerint egy iroda fenntartása 2,3 millió Ft személyi jellegû kiadást igényel, ha egy irodavezetõ havi 90.000 Ft, két dolgozó havi 50.000 Ft juttatást kap. A mûködési költségeket (utazás, napidíj, írószer, posta, telefon, fax) irodánként évi 18,4 millió Ft összegre lehet becsülni. A felszereléshez szükséges egyszeri évi 1,5 millió Ft felhalmozási jellegû kiadás számítógépek, lapolvasók, nyomtatók, telefonok és faxkészülékek megvásárlására.

Fentiek alapján egy iroda létesítése ás mûködtetése éves szinten 22,2 millió Ft kiadást igényel. Mindösszesen tehát a 25 iroda éves létesítési és mûködési költsége 555 millió forint kiadást igényel. E kalkuláció a minimálisan szükséges kiadásokkal számol - nem szerepelnek benne például a helyiség bérleti díjak -, ám ha az ajánló szervezet ügyfeleitõl például a minimális 100 forintos költségtérítést igényli, már akkor is a fenti összköltség közel 10 %-át kitevõ bevételekhez juthat.

Költségvetési fejezet: Külügyminisztérium

Felelõs: Határon Túli Magyarok Hivatala

1.1.2. A törvénytervezetben foglaltak végrehajtásának funkcionális irányítása

A törvénytervezetben foglaltak végrehajtása, illetõleg a végrehajtás koordinálása az alábbi új feladatokat rója a Határon Túli Magyarok Hivatalára:

a) a határon túli ajánló szervezetek kialakításában, dologi és személyi feltételeinek biztosításában, az ajánlás iránti kérelmet elbíráló apparátus felkészítésében ( az egységes döntési gyakorlat kialakításában) való közremûködés,

b) közremûködés a határon túli közhasznú szervezetek (alapítványok) létrehozásában, mûködésük személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában,

c) a magyarországi és a határon túli közhasznú szervezetek (alapítványok) együttmûködése jogi kereteinek kialakítása,

d) a magyarországi közhasznú szervezet(ek) átalakításának (alapításának) szakmai és jogi koordinációja, bírósági nyilvántartásba vétele,

e) a törvény által biztosított, pályázat útján elnyerhetõ támogatások (már mûködõ alapítványok: 2,5 milliárd forint, új feladatokra kb. 4,5 milliárd forint; összértékben tehát évente kb. 7 milliárd forint) odaítélése szervezeti és tárgyi feltételeinek megteremtése. A támogatási rendszer stratégiai irányítása, a szerzõdésszerû felhasználás ellenõrzése szervezeti, személyi és dologi feltételeinek megteremtése az alábbi szakterületeken:

• egészségügy,

• oktatás,

• kultúra,

• szociális támogatás,

• gazdaságfejlesztés.

Fenti feladatok ellátásához 30-35 fõ új munkaerõ beállítása szükséges, amelynek éves szintû költségkihatása (személyi bérköltség, a munkaadót terhelõ járulékos bérköltség, dologi kiadások) mintegy 200 millió forint.

1.2.1. A jogosultságot igazoló okmány és az okmány kiállításának költségei

Költségvetési fejezet és végrehajtásért felelõs: Belügyminisztérium

Az okmány kiadásához és kiállításához kapcsolódó hatósági eljárást a Kormány által e célra kijelölt központi közigazgatási szerv végzi. Tevékenysége a költségfedezet megemelésével biztosítható.

A Belügyminisztérium a törvénytervezet végrehajtására kiadandó kormány-, illetõleg miniszteri rendelet elõkészítésével párhuzamosan végzi el a részletes költségbecslést. Ennek összetevõi az alábbiak:

• informatikai fejlesztések az igazolvány kiadása iránti kérelem nyilvántartása, a jogszabályban elõírt ellenõrzések lefolytatása, az azonosító adatok meghatározása, az igazolvány adatainak rögzítése és az adatszolgáltatás biztosítása érdekében,

• a mûködtetési-okmányellátási feltételek biztosítása,

• az igazolvány elõállításához szükséges gyártósor mûködtetésének költségei,

• létszámfejlesztési igények,

• a másodfokú közigazgatási eljárás költségei.

A jelzett feladatok elvégzésének költségfedezete - egyes tételek esetében az igénylõk tényleges létszáma függvényében - 2001-ben és 2002-ben nagyságrendileg 1-1 milliárd forint körüli összegben prognosztizálható.

2. A Magyarországon, alanyi jogon igénybe vehetõ kedvezmények kiadási vonzatai

2.1. Oktatási kedvezmények

Költségvetési fejezet és végrehajtásért felelõs: Oktatási Minisztérium

A Magyarországon igénybe vehetõ oktatási, illetve oktatáshoz kapcsolódó kedvezmények az Oktatási Minisztérium megfelelõ elõirányzatainak növelésével biztosíthatók. A Minisztérium a törvénytervezet vonatkozó elõírásainak végrehajtását biztosító rendelet elõkészítésével párhuzamosan folyamatosan végzi a szükséges költségbecslést. Az alábbi számítások még a törvényjavaslatnak a Kormány által történõ elfogadása elõtt készültek, ezért az abban foglalt feladatokhoz kapcsolódó költségkihatások részletes vizsgálata még nem készülhetett el.

Elõzetes számítások az oktatási kedvezmények költségvonzatairól:

a) a határon túli magyar diákok magyarországi részképzése éves szinten 370 millió forint,

b) a határon túli magyar diákok diákigazolványainak elkészítési költsége éves szinten 80 millió forint (a törvényjavaslat véglegesítése során a külön diákigazolvány létrehozásáról szóló elképzelés törlésre került),

c) a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésének (legfeljebb 23 ezer igénylõvel számolva) 22 millió forint,

d) a határon túli magyar pedagógusok pedagógus-igazolvánnyal való ellátásának költsége (legfeljebb 23 ezer igénylõvel számolva) 70 millió forint,

e) a határon túli magyar hallgatók államilag finanszírozott nappali keretszámának 200 fõvel történõ növelése az adott országban mûködõ, magyarországi felsõoktatási intézmény kihelyezett tagozatán, a 2002/2003-as tanévben - az ösztöndíj, hallgatói normatíva és a képzési elõirányzat figyelembevételével - mintegy 100 millió forint költségráfordítást igényel.

Fentiek alapján az Oktatási Minisztérium költségvetésében a Magyarországon igénybe vehetõ kedvezmények biztosításához 2002. évben elõzetes becslések szerint, nagyságrendileg 600 millió forint szükséges.

2.2. A magyarországi foglalkoztatás engedélyezése

Költségvetési fejezet és végrehajtásért felelõs: Gazdasági Minisztérium

A törvénytervezet 16. §-ában nevesített munkavállalási engedély kiadásával kapcsolatos adminisztrációs költségek a 2002-ben igazolványt szerzõ jogosultak 30 %-nak (50-60 ezer fõ) legális munkavállalásával számolva - éves szinten háromhavi - magyarországi munkavállalással kapcsolatos regisztráció, az érintett munkaerõ-piaci szervezetek éves becsült költsége a Gazdasági Minisztérium költségvetésében 100 millió forintra tehetõ.

2.3. Utazási kedvezmények

Költségvetési fejezet: Pénzügyminisztérium

Végrehajtásért felelõs: Közlekedési és Vízügyi Minisztérium

A törvénytervezetben a 6 éven aluli gyermekeknek, a 65 éven felüli jogalanyoknak, a diák-, illetve pedagógus igazolvánnyal rendelkezõknek, továbbá a többi jogalany által évi négy alkalommal igénybe vehetõ 90%-os, valamint a csoportos utazás esetén járó magyarországi utazási kedvezmények igénybe vételéhez szükséges pénzügyi fedezet a Minisztérium költségvetésében elkülöníthetõ. A Minisztérium által készített becsléseket a 2002-ben várható 200-300 ezer jogalanyra vetítve utazási kedvezmények biztosításának költsége éves szinten 500 millió forint.

Megjegyezni szükséges, hogy a nyugdíjas korosztály számára kétoldalú nemzetközi szerzõdések alapján már jelenleg is rendelkezésre állnak utazási kedvezmények, így a költségek tervezésekor csak a nyugdíjas korosztályon kívüli korosztályok által igényelt pótlólagos költségek figyelembevétele történt meg.

2.4. Kulturális kedvezmények

Költségvetési fejezet és végrehajtásért felelõs: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Az állami (és önkormányzati) fenntartású kulturális intézmények (színházak, múzeumok, könyvtárak, levéltárak) látogatására vonatkozó kedvezmények igénybe vétele a várhatóan jogot szerzõk körébõl a 2002. évben valószínûsíthetõen elhanyagolható lesz, így az egyébként is feladatfinanszírozás keretében mûködtetett szervezetek számára a szolgáltatás biztosítása költségvetési többlettámogatást nem igényel.

A mûvészeti díjakra, ösztöndíjakra vonatkozó jogosultság költségeit a fejezeti költségvetés korábban is tartalmazta.

2.5. Társadalombiztosítási alapon nyújtott egészségügyi ellátás

A Kormány 2061/2001. (IV. 2.) Korm. határozatában úgy döntött, hogy 2001. szeptember 1-éig elõterjesztést kell készíteni egy olyan speciális magánbiztosítási rendszer létrehozására, amely a jövõben mentesítené az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt a Magyarországon munkát vállaló határon túli magyarok egészségügyi ellátásnak költségeitõl.

A kormányhatározatban foglaltaknak megfelelõen az új biztosítási rendszer tervezése, ezen belül költségvonzatának felmérése megkezdõdött. Erre figyelemmel a pénzügyi forrásigényrõl becslés még nem áll rendelkezésre.

3. közhasznú szervezeteken keresztül igénybevehetõ támogatások kiadási vonzatai

Ebben a körben a magyar központi költségvetésbõl biztosított források magyarországi és az adott országban mûködõ közhasznú szervezetek közremûködésével, a támogatottak által benyújtott pályázatok alapján, és a támogatásról kötött polgári jogi szerzõdésben kikötött feltételekkel jutnak el a felhasználókhoz.

A közhasznú szervezetek közremûködésével, kizárólag pályázati rendszerben elosztandó támogatások jellemzõje költségvetési szempontból az, hogy a közhasznú szervezeteknek nyújtott anyagi források évenként határozandóak meg a nemzetgazdaság teherbíró-képességének, illetõleg a Kormány preferenciáinak figyelembe vételével. Mivel e támogatások nem alanyi jogon járnak, pénzügyi fedezetük biztosítása nem jelent eleve eldöntött költségvetési fizetési kötelezettséget.

3.1. Igazolvánnyal rendelkezõ magánszemélyek által pályázható támogatások

3.1.1. Egészségügyi ellátás

A törvénytervezet lehetõvé teszi azoknak a határon túli magyaroknak, akik nem állnak Magyarországon munkavégzésre irányuló jogviszonyban - és így nem fizetnek egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot -, hogy saját költségtérítés mellett egészségügyi szolgáltatást vegyenek igénybe, amennyiben erre irányuló megállapodást tudnak kötni valamely hazai egészségügyi intézménnyel.

Az egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítését pályázati úton kérelmezhetik az e célból létrehozott közhasznú szervezettõl (alapítványtól).

Elõzetes becslés szerint az e tárgyban jelentkezõ jogos támogatási igények éves szinten 320 millió forint alapítványi támogatást igényelnek.

3.1.2. Szociális családtámogatás

A saját háztartásban nevelt legalább két, kiskorú gyermek taníttatásáról az állandó lakhelye szerinti szomszédos állam oktatási intézményében - tehát a szülõföldön - magyar tannyelven gondoskodó jogalanyok közé tartozó családok számára, a törvénytervezet 15.§ alapján nyújtandó iskoláztatási támogatás (a magyarországi tanulókra vonatkozó összegekbõl kiindulva) 2002-ben mintegy 1 milliárd forintot igényel.

3.1.3. Tankönyv-, és tanszervásárlási támogatás

Az állandó lakóhely szerinti szomszédos országban magyar tannyelvû alap-, közép és felsõfokú iskolában/osztályban tanuló magyar igazolvánnyal rendelkezõ diákok részére tankönyv-, tanszervásárlás céljaira biztosítandó támogatás éves becsült költsége, az elsõ évben az összes diák 50%-ával és a magyarországi normatívákkal számolva 350 millió forint.

3.2. Gazdálkodó szervezetek (intézmények) által pályázható támogatások

3.2.1. A szomszédos országokban bejegyzett gazdálkodó szervezetek támogatása

A törvénytervezet 19.§ (2) bekezdésében szereplõ tevékenységekkel foglalkozó nyereségérdekelt gazdálkodó szervezetek számára pályázati úton 2002-ben biztosítható támogatás - a kézzelfogható kezdeti eredmények elérése érdekében - mintegy 450 millió Ft-ot igényel. Ez az összeg a Gazdasági Minisztérium fejezetébe tartozó Széchenyi Tervben a magyarországi gazdálkodó szervezetek számára hasonló célokra biztosított pályázati összegek mintegy 2%-nak felel meg.

Megjegyzendõ, hogy a jelzett támogatás összegének meghatározása szabad mérlegelésen alapuló kérdés, és az elérendõ célnak, valamint a nemzetgazdaság teherbíró-képességének függvénye.

3.2.2. A szomszédos országokban bejegyzett nem nyereségérdekelt szervezetek támogatása

A törvénytervezet 5. §.-ban nevesített, a szomszédos államokban jogszerûen mûködõ, mûvelõdési, kulturális és tudományos tevékenységgel foglalkozó, nem nyereségérdekelt szervezetek számára pályázati úton biztosítandó támogatásokra a 3.2.1.pontban megjelölttel azonos, évi 450 millió Ft különítendõ el.

Az összeg meghatározásánál a 3.2.1. pontban leírtak érvényesülnek.

3.2.3. A szomszédos országokban mûködõ magyar nyelvû felsõoktatási intézmények támogatása

A törvénytervezet 14§.(2) alapján a szomszédos államokban magyar nyelvû, az adott államban akkreditációt vállaló felsõoktatási intézmények (tagozat, szak, stb.) létesítéséhez, fejlesztéséhez, illetve mûködéséhez nyújtandó támogatás szükséges éves összege hozzávetõleg 2 milliárd forint.

IV. A legális munkavállalásból származó várható költségvetési bevételek

A törvénytervezet 16.§ (2) bekezdésében biztosított, naptári évenként háromhavi munkavállalási lehetõség következtében a Magyarországon legálisan dolgozó jogalanyok az általuk, illetve munkáltatóik által kifizetett adók és járulékok alapján közteherviselõkké válnak. (Ez alapján szereznek jogot a hatályos jogszabályoknak megfelelõ nyugdíj, illetve Magyarországon tartózkodásuk idején egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére.)

A 2001. évben bevezetett 40 000 Ft-os havi minimálbéren történõ, három hónapos foglalkoztatással számolva a munkavállaló és a munkáltató adó-, és járulékfizetési kötelezettségei a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 2002-ben az alábbiak:

Egy fõre esõ adó- és járulékfizetési kötelezettségek háromhavi, minimálbéren történõ foglalkoztatás esetén (forintban)

 

Munkavállaló

Munkáltató

Személyi jövedelemadó

24 000

-

Nyugdíjjárulék

9 600

26 400

Egészségbiztosítási járulék

3 600

13 200

Munkavállalói/-adói járulék

1 800

3 600

Egészségügyi hozzájárulás

-

11 700

Szakképzési hozzájárulás

-

1 800

Összesen

39 000

56 700

A III.2.2. alatt becsült 50-60 ezer fõs legális munkavállalói létszámból kiindulva a munkavállalók részén 2-2,3 milliárd Ft fizetési kötelezettség, a munkáltatók oldalán 2,8-3,4 milliárd Ft fizetési kötelezettség keletkezik.

A fentieket összesítve a határon túli magyarok legális munkavállalásából mintegy 5 milliárd forint bevétel jelenhet meg.

V.

Összesítõ a törvény végrehajtásához kapcsolódó kiadásokról 2001-2002-ben

a) Közvetlenül a Minisztériumoknál

(millió forint)

Külügyminisztérium (HTMH)

755

Belügyminisztérium

2 000

Oktatási Minisztérium

600

Gazdasági Minisztérium

100

Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (PM)

500

Összesen

3 955

b) Közvetlenül a közhasznú szervezet/ek/nél

 

Egészségügyi támogatás

320

Szociális családtámogatás

1 000

Tankönyv-/tanszervásárlási támogatás

350

Gazdálkodó szervezetek támogatása

450

Nem nyereségérdekelt szervezetek támogatása

450

Magyar nyelvû felsõoktatási intézmények támogatása

2 000

Összesen

4 570

Mindösszesen

8 525

A törvény végrehajtásával kapcsolatos összes új költség 2001-2002-ben várhatóan közel 9 milliárd forint.

A IV. fejezetben részletezettek szerint a legális munkavállalásból várhatóan jelentkezõ 5 milliárd forint bevétellel szemben nagyságrendileg mintegy 9 milliárd forint kiadás jelentkezése várható.

Mindezek alapján a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvénytervezet 2001-ben történõ elfogadása esetén a központi költségvetést nagyságrendileg 4 milliárd forint pluszkiadás terheli majd.

Budapest, 2001. április 18.