K/3525/1.

DR. DORNBACH ALAJOS ÚRNAK
országgyûlési képviselõ

BUDAPEST

Tisztelt Országgyûlési Képviselõ Úr!

K/3525. szám alatt "Schlecht Csaba eladó, és Josip Tot és Kaya Ibrahim vevõk között cégek üzletrészei tulajdonjogának átruházására vonatkozó adásvételi szerzõdések ügyében" feltett kérdéseire az alábbi válaszokat adom.

Messzemenõkig egyetértek Képviselõ Úrral, hogy a bizonyított, közterhek megfizetését kikerülõ "fantomizálásokkal" szemben a büntetõjog eszközeivel szigorúan kell fellépni. Tájékoztatom Képviselõ Urat, hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége ilyen esetekben következetesen emel vádat.

Áttekintettem az elmúlt öt év ez irányú ügyészségi gyakorlatát, s megállapítottam, hogy az alábbi jellemzõ elkövetési magatartások miatt került sor vádemelésre:

A megállapított adó behajtásának megakadályozásával elkövetett adócsalás (Btk. 310. § (5) bekezdés) miatt egy esetben került sor vádemelésre (Miskolci Városi Ügyészség B.162/2000. számú vádirata).

A konkrét ügyekkel kapcsolatban a következõket hozom szíves tudomására.

  1. A Budapesti Rendõr-fõkapítányság 119-170/1998. bü. számon indított nyomozást közokirat-hamisítás bûntettének alapos gyanúja miatt, mert arra merült fel adat, hogy ismeretlen személy Josip Tot útlevelének felhasználásával több gazdasági társaságot vásárolt.

A nyomozó hatóság e körben a nyomozást megszüntette, mert az ismeretlen elkövetõ kiléte nem volt megállapítható. A határozat indokolása azonban nem tartalmazta azokat az adatokat, amelyeket a nyomozás feltárt, ezért a Fõvárosi Fõügyészség azt hivatalból kiegészítette.

A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Josip Tot útlevelének felhasználásával valóban három jogügylet született, azonban nem egy napon. A jogügyletek megkötésére 1996. december 30-án, 1997. szeptember 17-én, valamint 1998. február 18-án került sor és az írásszakértõi vélemény szerint az aláírók különbözõ személyek voltak.

A nyomozó hatóság tisztázta, hogy 1996. december 30-án két, 1998. február 18-án pedig egy gazdasági társaságot értékesítettek, egy, magát Josip Tot útlevélével igazoló személynek. E társaságoknak az értékesítéskor sem hitelállománya, sem köztartozása nem volt, ezek a jogügyletek Schlecht Csaba személyével összefüggésbe nem hozhatók.

Schlecht Csaba 1997. szeptember 17-én kizárólag az A- Reklám Kft-t, valamint a Farkas és Társa Kft-t értékesítette a magát Josip Tot útlevelével igazoló személynek. Mindkét gazdasági társaságban 1995. augusztus 14-én lett tag és ügyvezetõ. Az A-Reklám Kft-nek 1.830.443 Ft, a Farkas és Társa Kft-nek 5.930.000 Ft társasági adó tartozása volt, az A-Reklám Kft-nek ezen túlmenõen 110 millió Ft hitelállománya volt a Postabank Rt. irányában. Gazdasági tevékenységet 1996. végéig csak az A-Reklám Kft végzett, ettõl az idõponttól azonban már egyik cég sem mûködött.

Schlecht Csaba tanúvallomása szerint ez indokolta, hogy "Josip Tot"-nak a gazdasági társaságokat 500.000 Ft-ért értékesítette.

Az okiratokat Schlecht Csaba jogi képviselõje készítette el azokat aláírták, majd sor került "Josip Tot" közjegyzõ elõtti aláírási címpéldányainak hitelesítésére is.

A nyomozás során vizsgálták a köztartozások miatti esetleges büntetõjogi felelõsséget. Miután az adóbevallásokon alapuló adóhátralékról volt szó (megállapított adó), azt kellett tisztázni, hogy történt-e olyan elkövetési magatartás, amely az adó behajtásának jelentõs késleltetését vagy megakadályozását eredményezte [Btk. 310. § (5) bekezdés]. E törvényi tényállás megállapíthatóságának elengedhetetlen feltétele, hogy a megállapított adó megfizetése érdekében az adóhatóság a behajtást megkísérelje, azaz tegyen eleget az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 87. §-ának (1) bekezdésében írt kötelezettségének. Megállapítható volt, hogy az adóhatóság a behajtás érdekében nem tett semmit, kizárólag adóigazgatási eszközöket alkalmazott (késedelmi kamat, bírság), ebbõl következõen a Btk. 310. §-ának (5) bekezdése szerinti adócsalás nem valósult meg.

A Postabank Rt.-vel szemben fennálló tartozás, illetve a hitel kihelyezésével kapcsolatos büntetõjogi felelõsség vizsgálata az ORFK 17/1999. bü. számú - folyamatban levõ - nyomozásának a tárgya.

A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján nem merült fel olyan adat, amely azt támasztaná alá miszerint Schlecht Csaba tudta, hogy a vele szerzõdést kötõ személy nem azonos Josip Tot-tal, ezért Schlecht Csaba közokirat-hamisítást sem valósított meg.

2.) A közokirat-hamisítás büntette miatt a Budapesti Rendõr-fõkapitányság 119-159/1998. bü. számon indított nyomozást.

A nyomozás eddigi adatai alapján az állapítható meg, hogy Schlecht Csaba 1995. július 13-án 11 gazdasági társaságban lett egyedüli tulajdonos és ügyvezetõ. A tulajdon megszerzésének idõpontjában a társaságok az alábbi adó- és járulék hátralékokkal rendelkeztek (bevallott, de be nem fizetett adó):

Foliograph Bt.:

988.000 Ft. adó,

 

Menüett Kft.:

704.000 Ft. adó,

 

Creato Kft.

406.979 Ft. adó,

314.113 Ft. járulék,

Autó Classics Kft.

1.642.000 Ft. adó,

348.408 Ft. járulék,

Padrone Kft.

121.000 Ft. adó,

 

Draft Kft.

421.000 Ft. adó,

 

Quality Invest Rt.

2.455.000 Ft. adó,

875.182 Ft. járulék,

Quality Party Service Kft.

3.639.403 Ft. adó,

 

Centum Kft.

4.907.400 Ft. SZJA

1.636.000 Ft. járulék,

4.512.000 Ft ÁFA

 

Quality Profit Kft.

426.432 Ft. járulék.

 

A Promt Profit Kft-nél az adóhatóság nyilvántartásában hátralék nem szerepelt.

Mindezek alapján rögzíthetõ, hogy a büntetõeljárás megindításakor feltételezett és Képviselõ Úr kérdésében is megjelölt több százmillió forint adó- és társadalombiztosítási járulék tartozás meglétét a nyomozás nem igazolta.

Schlecht Csaba a társaságok iratait 1995. július 16-án vette át és a társaságok székhelye helyett felesége nyaralójába szállította.

1995. július 25-én a 11 társaságot Schlecht Csaba értékesítette Kaya Ibarahimnak. Bár Kaya Ibrahim tagadja közremûködését az írásszakértõi vélemény és az okiratok ennek ellenkezõjét bizonyítják. Valamennyi társaságot a cégbíróság törölte. Megállapítható az is, hogy az adóhátralékok vonatkozásában az adóhatóság a behajtás érdekében nem tett semmit, azt elévülés címén törölték.

A meghosszabbított határidejû nyomozás során a büntetõjogi felelõsség teljeskörû vizsgálatára a Legfõbb Ügyészség részletes szempontokat adott.

Mindezekre tekintettel a Képviselõ Úr által feltett kérdésekre az alábbi válaszokat adom:

  1. Az ún. Josip Tot ügyben (119-170/1998.bü.) a Fõvárosi Fõügyészség a nyomozást megszüntetõ határozat törvényességét és megalapozottságát felülvizsgálta, a határozat indokolásának részletes kiegészítését elvégezte és azt érdemben helytállónak találta.
  2. A nyomozó hatóság a cégbíróság és az adóhatóság felé az adás-vételi szerzõdésekkel érintett cégek iratainak beszerzése érdekében megkereséssel élt, s a hatóságok a rendelkezésükre álló iratokat megküldték.
  3. Az adás-vétellel érintett cégek gazdálkodásának szakértõvel történõ vizsgálatára a társasági iratok hiányában nem volt mód, ugyanakkor kizárólag a cégbírósági és adóhatósági iratok alapján a valós gazdasági helyzet nem deríthetõ fel.
  4. Az ún. Kaya Ibrahim ügyben (119-159/1998.bü.) a nyomozás folyamatban van.

Kérem Képviselõ Urat, válaszomat szíveskedjék elfogadni.

Budapest, 2000. december

Tisztelettel:
Dr. Polt Péter