Ön nyolc kérdést intézett hozzám:

1. A kimutatásban szereplõ tételek a VPOP statisztikákban fellelhetõk-e, cégek szerint és behozatali mennyiségek tekintetében?
2. Az egyes kft-k szerinti tételek mennyisége a közteher meg nem fizetése oldaláról igazolhatóak-e?
3. Amennyiben igen, a VPOP milyen lépéseket tett a közterhek behajtása érdekében?
4. Konkrétan, a VPOP nyomozó hivatala vizsgálta-e ezen ügyeket, ha igen, milyen megállapításokra jutott?
5. A VPOP-n belül, belsõ dolgozók elleni vizsgálat folyt-e ezen tranzakciók ügyében?
6. Halasztott vámfizetési engedélyt milyen szempontok alapján kaptak a szóban forgó kft-k?
7. Alapos, körültekintõ, szabályos eljárások keretében került sor az engedélyek kiadására?
8. A KKKSZ díjak megfizetésre kerültek-e, ha nem a VPOP miben látja ennek okát?

A hozzám intézett kérdésekre, a tárgyban összetartozó kérdések csoportosításával az alábbi tájékoztatást adom.

Képviselõ Úr által mellékelt kimutatásban szereplõ 13 cégre vonatkozóan 1995. január 1. és 1995. július 1. közötti idõszakra a Kopint-Datorg Rt vámadatbázisából az import forgalmi adatok - a HR 27-es árucsoportjára (gázolaj, benzin) vonatkozóan - kigyûjtésre kerültek.

A jelzett idõszakban a már hivatkozott 13 cég összesen 136.174 tonna gázolaj importját valósította meg. Az importált gázolaj mennyisége 171.594.600 liter volt.

Képviselõ Úr által rendelkezésünkre bocsátott adatok a VPOP statisztikájában is maradéktalanul fellelhetõk.

A Vám- és Pénzügyõrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja az adatállományt az állami közterhek befizetésének szempontja szerint árunyilatkozat azonosító szintig, tételesen megvizsgálta és elemezte. Az elemzés eredményeként elmondható, hogy bizonyos gazdálkodók maradéktalanul eleget tettek az állammal szembeni fizetési kötelezettségeiknek, míg egyes szervezetek "csak" részben fizették meg a közterhet. Fellelhetõk azonban olyan gazdasági társaságok is, amelyek nem tettek eleget a költségvetéssel szembeni kötelezettségeiknek.

Az utóbbi két gazdálkodói körrel szemben a hatályos jogszabályoknak megfelelõ államigazgatási eljárási kényszer-cselekményeket foganatosítottak az illetékes szervek.

A KKKSZ díjak beszedése nem tartozik a Vám- és Pénzügyõrség feladat- és hatáskörébe, így azok megfizetésére vonatkozó adat nem áll rendelkezésemre.

A csatolt listán szereplõ 13 gazdálkodó szervezet közül négy cég rendelkezett halasztott vámfizetési engedéllyel.

1. a Stoller Kft,

2. a B and M Kft,

3. a Kelet Kft és a

4. Shukrán Lilla Kft.

A Stoller Kft 1993-tól - 1994. június 25-ig rendelkezett halasztott vámfizetési engedéllyel. Az engedélyt a VPOP a 42370/2-1994. számú határozatával 1994. június 25-én visszavonta, ebbõl következõen a kérdéses idõszakban nem rendelkezett halasztott vámfizetési engedéllyel.

A B and M Kft 1995. május 19-én kapott halasztott vámfizetési engedélyt. Kérelméhez csatolta az akkor hatályos jogszabály (39/1976. (XI. 10.) PM-KkM. számú együttes rendelet) 98. § (2) bekezdésében foglalt iratokat (KKKSZ igazolás, a vámhatóság számítóközpontjának igazolása, cégiratok). Az engedély kiadása elõtt a VPOP felszólította a gazdálkodót bankgarancia benyújtására, amelyet az ügyfél 20 millió forint értékben teljesített.

A kiadott engedély megfelelt az akkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek.

A forgalom gyors növekedésére tekintettel 1995. június 13-án felszólította a VPOP a céget, hogy emelje meg a bankgarancia összegét 48 millió forintra. Ezen felkérésnek a gazdálkodó nem tett eleget, ezért az engedélyt 1995. július 7-én a VPOP visszavonta.

A 20 millió forintos bankgaranciát a vámhatóság érvényesítette, a bank fizetési kötelezettségét 1995. szeptember 3-án teljesítette.

A Kelet Kft ugyancsak a kérdéses idõszakon kívül rendelkezett halasztott vámfizetési engedéllyel. A H-849/1993. számú halasztott vámfizetési engedély kiadása az akkor hatályos jogszabályban foglaltaknak megfelelt. Az engedély utoljára 1994. március 22-én került meghosszabbításra 1994. december 15-ig. Ezt követõen a gazdálkodó nem kérte az engedély meghosszabbítását.

A Shukrán Lilla Kft részére 1995. május 15-én került kiadásra a halasztott vámfizetési engedély. Az ügyfél kérelméhez csatolta a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM számú együttes rendelet 98. § (2) bekezdésben foglalt iratokat. A számítástechnikai központ nyilvántartása szerint a vámkezelések gyakorisága is megfelelt a vámjogszabályi feltételeknek. Ezzel kapcsolatban gyanú merült fel a nyilvántartott és a jogszabály által elõírt vámkezelések tekintetében, ami azonban az ügyben lefolytatott fegyelmi és büntetõ eljárásokban nem nyert igazolást.

Tekintettel azonban arra, hogy a gazdálkodónak jelentõs vámtartozása keletkezett, az engedély 1995. július 26-án visszavonásra került. Egyidejûleg a VPOP elrendelte a fizetésrõl szóló határozatának azonnali végrehajtását is, aminek eredményeként a 30 millió forintos bankgaranciából 29 567 158 Ft befolyt a vámhatóság számlájára.

Fentieket összefoglalva megállapítható, hogy az adott gazdálkodók a kérelem benyújtásának idõpontjában hatályos vámjogi szabályozás alapján kaptak halasztott vámfizetési engedélyt. A Vám- és Pénzügyõrség figyelemmel kísérte a gazdálkodók által nyújtott garancia fedezet megfelelõségét, valamint a gazdálkodók vámfizetési kötelezettségének teljesítését. Ennek alapján került sor ugyanis az engedélyek visszavonására és a vámtartozás bankgarancia terhére történõ érvényesítésére is.

A felsorolt gazdasági társaságok közül a Vám- és Pénzügyõrség nyomozó hatóságai a következõ cégek tevékenységét vizsgálták:

A Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ Szövetség (továbbiakban KKKSZ) 1995. május 26-án kezdeményezett büntetõeljárást a Budapesti Rendõrfõkapitányságnál csalás bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt.

Feljelentésüket az alapozta meg, hogy a tatai székhelyû Stoller Kft az 1995. márciusában behozott nagymennyiségû kõolajtermék után a KKKSZ részére a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. tv. szerinti kötelezõ tagi hozzájárulást nem fizette meg.

A rendõrség eljárása során a cég részérõl több személyt tanúként hallgatott meg, illetve különbözõ szervektõl (Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium, Cégbíróság, KKKSZ) iratokat szerzett be a társaság tevékenységével kapcsolatban.

Ezt követõen a BRFK 1995. október 4-én hivatkozva a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. tv. 39. §-ban foglaltakra - "a hozzájárulás késedelmes megfizetése vagy elmulasztása esetén az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni" - a nyomozást adócsalás bûncselekmény elkövetése miatt a Vám-és Pénzügyõrség Fõvárosi Nyomozó Hivatalához tette át. Tekintettel azonban arra, hogy a Btk. vonatkozó elõírásai értelmében a KKKSz számára fennálló fizetési kötelezettség nem minõsül adónak, és annak meg nem fizetése adócsalásnak, a Vám- és Pénzügyõrség az ügyet az eljárás továbbfolytatására vissza adta az arra illetékes BRFK-nak!

A Vám- és Pénzügyõrség Bács-Kiskun megyei Nyomozó Hivatala 1995. október 30-án rendelt el nyomozást a Sukhran Lilla Kft ismeretlen ügyintézõje ellen a Btk. 312. § (1) bekezdés a) pontjába ütközõ és a (3) bekezdés szerint minõsülõ csempésztet bûntett és a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütközõ és a (3) bekezdés szerint minõsülõ adócsalás bûntett elkövetésének alapos gyanúja miatt.

A hivatal a nyomozást 1995. november 13-án illetékesség hiánya miatt határozattal áttette a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Nyomozó Hivatalához, mely szerv a büntetõeljárást a Kft ügyvezetõjével szemben folytatta tovább.

A nyomozás adatai alapján megállapítást nyert, hogy a Sukhran Lilla Kft 1995. május-július idõszakban 44.946.432 liter gázolajat, 4.699.209 liter 95-ös benzint és 679.512 liter 92-es benzint importált angol, német, szlovák és USA-beli cégeken keresztül Ukrajnából, Oroszországból, Horvátországból és Szlovákiából.

Az OTP Bank tájékoztatása szerint a kft bankszámlaszámaiként felûntetett számlák már korábbi idõpontokban megszüntetésre kerültek!

Megállapítást nyert, hogy a székhelyként feltüntetett cím valótlan, továbbá az adószámként feltüntetett szám nem budapesti, hanem Bács-Kiskun megyei cégre utal.

A fentiek alapján megállapítható volt a vámszempontból lényeges körülmények tekintetében történt valótlan nyilatkozattétel elkövetésével, továbbá mivel a vámkezeltetett termékek után a kiszabott köztartozások sem kerültek megfizetésre, az adócsalás bûntett elkövetésével is alaposan gyanúsíthatóvá vált a cég ügyvezetõje.

Az ügyvezetõ büntetõeljárásban történõ felelõsségre vonására nem kerülhetett sor, tekintettel arra, hogy ismeretlen helyen tartózkodik, ezért ellene a Fõvárosi Nyomozó Hivatal 1995. november 22-én elfogatóparancsot bocsátott ki. Figyelemmel arra, hogy felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, a nyomozó hatóság 1996. március 28-án a nyomozás felfüggesztésérõl határozott.

Újabb fejlemény az ügyben, hogy a fokozott ügyészi felügyeletet gyakorló Fõvárosi Fõügyészség 2000. december 5-én a szükséges instrukciók megadásával a felfüggesztett nyomozás továbbfolytatásáról rendelkezett.

A szolnoki Vámhivatal feljelentésére a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Nyomozó Hivatala 1995. július 25-én rendelt el nyomozást egy hazánkban élõ kuwaiti és egy magyar állampolgár ellen a Btk. 312. § (1) bekezdés a) pontjába ütközõ és a (3) bekezdés szerint minõsülõ csempészet, valamint a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütközõ és a (3) bekezdés szerint minõsülõ adócsalás bûntett elkövetésének alapos gyanúja miatt.

A tényállás szerint a büntetett elõéletû külföldi állampolgár 1995. februárjában megvásárolta az 1993. októberétõl jövedéki engedéllyel rendelkezõ és rendszeres külkereskedelmi tevékenységet folytató budapesti székhelyû B and M Kft-t, valamint szintén 1995-ben a budaörsi FEWI Kft-t, mely 1994-tõl jövedéki engedéllyel, 1995-tõl pedig halasztott vámfizetési kedvezménnyel rendelkezett.

Az egyik gazdasági társaságban tagként, míg a másikban ügyvezetõ igazgatóként "papíron" egy szökésben lévõ személyt szerepeltetett.

A cégek megvásárlását követõen 1995. tavaszától kezdõdõen a két cég tevékenységi körében nagymennyiségû kõolajterméket hoztak be az országba - biztosítva az importáláshoz szükséges tõkét is - és vámkezeltek több vámhivatalnál halasztott vámfizetési engedély birtokában.

Mind a B and M Kft és mind az FEWI Kft megfelelt és eleget tett az akkor hatályos 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM sz. együttes rendelet által szabályozott halasztott vámfizetés feltételeinek, így az elõbbi cég 1995. június 1-én megkapta, míg az utóbbi kft 1995. június 7-én visszakapta a korábban visszavont halasztott vámfizetési engedélyét.

Fontos megemlíteni, hogy a halasztott vámfizetési kedvezmény birtokában a vámot, illetéket és egyéb köztartozásokat (áfa-t, fogyasztási adót, útalapot, környezetvédelmi termékdíjat) nem azonnal, hanem az esedékességtõl (vámkezeléstõl) számított 15 munkanapon belül kellett teljesíteni.

Az egyik megvásárolt kft tevékenységi körében 1995. közepéig 42 alkalommal az ország különbözõ vámhivatalainál több mint 54 millió liter gázolajat és közel 7 millió liter benzint vámkezeltetett a halasztott vámfizetési engedély felhasználásával, melyeket azonnal továbbértékesített. A befizetések megtörténtét hamisított banki átutalási megbízásokkal igazolta.

A jogsértõ tevékenységet - addig, amíg a Vám- és Pénzügyõrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja fel nem fedte, a hamisított átutalási megbízásokat - a másik megvásárolt cég folytatta. Ennek során szintén nagymennyiségû benzin és gázolaj került a halasztott vámfizetési kedvezmény kihasználásával behozatalra és azonnali továbbértékesítésre a közterhek megfizetése nélkül.

A Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Nyomozó Hivatala 1995. október 11-én a külföldi állampolgár vagyonára kényszerintézkedést foganatosított, melynek során 5.040.602 Ft, 1.480 ATS, 1000 ITL, 511.600 DEM és 4.469.910 USD készpénzt, valamint 171 db 1.000.000 Ft-os címletû Postabankjegy zár alá vételére került sor.

A vám- és pénzügyõrségi nyomozó hatóság az elõzõekben ismertetett jogsértéseket eredményes nyomozás során feltárta, mely alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság 1999. szeptember 17-én jogerõs ítéletében az I. rendû vádlott külföldi állampolgárt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektõl eltiltásra, a II. rendû vádlott magyar állampolgárt pedig 1 év és 6 hónap - 2 évi próbaidõre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

A Vám- és Pénzügyõrség Pest megyei Nyomozó Hivatala a Buda-környéki Vámhivatal feljelentésére 1998. december 14-én nyomozást rendelt el ismeretlen elkövetõ ellen a Btk. 312. § (1) bekezdés a) pontjába ütközõ és a (3) bekezdés a) pontja szerint minõsülõ csempészet bûntett elkövetésének alapos gyanúja miatt.

A feljelentés adatai szerint 1998. április 21-én a Vám- és Pénzügyõrség Ügvitelszervezési és Számítástechnikai Központja arról értesítette a Buda-környéki Vámhivatalt, hogy a budaõrsi Szolinex Kft-nek vámtatozása van, mely 1995. január 3-i és január 16-i gázolajszállítmány belföldi forgalom számára történõ vámkezeléseibõl adódik.

Megállapítást nyert, hogy a Kft részérõl eljáró személy a kiszabott vámterhek átutalásáról hamis átutalási megbízást, illetve hamis számlakivonatot mutatott be a vámkezelést végzõ vámszervnél.

A nyomozás adatai szerint a bûncselekmény elkövetésével a Szolinex Kft ügyvezetõje gyanúsítható, aki ismeretlen helyen tartózkodott és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre. Emiatt a nyomozó hatóság 1999. március 9-én a nyomozást felfüggesztette és 1999. március 23-án elfogató parancsot bocsátott ki.

A nyomozati iratok revíziója során azonban megállapítást nyert, hogy a nyomozás elrendelésekor a bûncselekmény minõsítése tévesen került megállapításra, tekintettel arra, hogy az 1995. januári elkövetéskor a cselekmény a Btk. 312. § (1) bekezdés a) pontjába ütközõ és a (2) bekezdés c) pontja szerinti csempészet bûntett megállapítására volt alkalmas. Ezen bûncselekmény elkövetésekor a büntetési tétel maximuma három év volt, így megállapítást nyert, hogy az ügy vonatkozásában a büntethetõség 1998. januárjában még a feljelentés és a nyomozás elrendelés elõtt elévült.

A Vám- és Pénzügyõrség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyomozó Hivatala 1999. február 26-án rendelt el nyomozást az APEH Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyomozó Hivatalának feljelentésére ismeretlen tettes ellen adócsalás és magánokirat hamisítás bûncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt.

Az adóhatóság a bõcsi Haladás Szövetkezetnél tartott ellenõrzés során feltárta, hogy a Kártya Kft nevében 1996. április 30-án, a Lorion 94 Bt nevében 1994. március 24-én és május 2-án, a Benova Kft nevében pedig 1996. június 5-én kiállított gázolaj értékesítésekrõl szóló számlák fiktívek. Ezek alapján a szövetkezet a számlákon szereplõ Áfa összeget jogosulatlanul helyezte levonásba, mint elõzetesen felszámított adót.

A vám- és pénzügyõri nyomozó hatóság a nyomozás során beszerzett adatok alapján kétséget kizáróan bizonyította, hogy a szóban forgó négy számla nem az azokon feltüntetett kibocsátóktól származik. Erre figyelemmel a számla készítõje, illetve aki ezt a szövetkezetnek a gázolaj szállítmányokkal együtt átadta, elkövette a Btk. 276. §-ba ütközõ magánokirat hamisítás vétségét.

Ugyanakkor bizonyítást nyert az is, hogy a gázolajat szállítók nem tettek eleget a számlákon feltüntetett adó bevallási és befizetési kötelezettségüknek, mely cselekményükkel megvalósították a Btk. 310. § szerinti adócsalás bûncselekményt.

A nyomozást felügyelõ Miskolci Városi Ügyészség 1999. április 7-i írásbeli utasítására a nyomozó hivatal a nyomozást megszüntette a Be. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bûncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható más eredmény -, mely ellen a feljelentõ adóhatóság panasszal élt.

A panaszt elbíráló Miskolci Városi Ügyészség a nyomozás megszüntetés indokát megváltoztatta és az 1994. évi adócsalás és magánokirat hamisítás vonatkozásában a nyomozást a Be. 139. § (1) bekezdés c) pontja alapján elévülés miatt, míg az 1996-os adócsalás és magánokirat hamisítás vonatkozásában a nyomozást a Be. 139. § (1) bekezdés b) pontjának II. fordulata alapján - a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg az elkövetõ kiléte és eredmény az eljárás lefolytatásától sem várható - megszüntette.

A Vám- és Pénzügyõrség Tolna megyei Nyomozó Hivatala 1995. január 31-én a tamási Vámhivatal feljelentésére nyomozást rendelt el a Btk. 311. § (1) bekezdésébe ütközõ és aszerint minõsülõ visszalés jövedékkel vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt egy tamási lakos ellen.

A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított 1994-ben ismeretlen személyektõl HTO utalványokat vásárolt, amelyek felhasználásával - továbbértékesítés céljából - 10.450 liter háztartási tüzelõ olajat szerzett be a Kelet Kft-tõl.

Nevezett cselekményével megsértette az akkor hatályos jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény 67. § f) pontjában foglaltakat.

A Kelet Kft a fenti ügyben vétkesként nem szerepelt, a vám- és pénzügyõrségi nyomozó hatóságoknál sem elõtte, sem utána "olajbûncselekménnyel" összefüggésben nem merült fel.

A Vám- és Pénzügyõrség Fejér megyei Nyomozó Hivatala 1994. július 7-én a Vám- és Pénzügyõrség Fõvárosi Nyomozó Hivatalának feljelentésére nyomozást rendelt el az Sz & Ro Kft ügyvezetõje ellen a Btk. 311. § (1) bekezdésébe ütközõ és a (2) bekezdés szerint minõsülõ visszaélés jövedékkel büntetett elkövetésének alapos gyanúja miatt.

A tényállás szerint az említett gazdasági társaság 1994-ben a Dunaújvárosi Vasmû területén jövedéki engedély nélkül 1,9 millió liter gázolajat tárolt, mely mennyiségbõl 1,8 millió liter gázolajat a közterhek megfizetése nélkül továbbértékesített.

A nyomozó hatóság a bûnügy nyomozását vádemelési javaslattal 1995. január 10-én befejezte. A Dunaújvárosi Városi Bíróság 1997. március 11-én jogerõs végzésével a büntetõeljárást megszüntette, figyelemmel arra, hogy a büntetõjogszabályokat módosító 1996. évi LII. tv. idõközben hatályon kívül helyezte a visszaélés jövedékkel bûncselekmény történi tényállását.

A Vám- és Pénzügyõrség Fejér megyei Nyomozó Hivatala a fentiekben ismertetett törvényi tényállás alapján 1995. január 13-án feljelentést tett nevezett ellen a Vám- és Pénzügyõrség Bács-Kiskun megyei Nyomozó Hivatalához a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütközõ és a (3) bekezdés szerint minõsülõ adócsalás bûntett elkövetésének alapos gyanúja miatt!

A Bács-Kiskun megyei Nyomozó Hivatal az illetékességi szabályokra tekintettel az ügy nyomozását visszatette a feljelentõ vám- és pénzügyõrségi nyomozó hatóságnak, mely szerv a büntetõeljárást 1995. június 1-én vádemelési javaslattal befejezte.

Az adóbevétel csökkenés összege 82,4 millió Ft volt.

A Kecskeméti Városi Ügyészségen az eredményes nyomozás alapján 1996. május 20-án vádirat készült.

Az érintett idõszak vonatkozásában a VPOP-tól kapott adatok alapján áttekintettem a testület fegyelmi nyilvántartását és kigyûjtésre került mindazon pénzügyõrök neve, akikkel szemben 1995. január hónapot követõen - olajszállítmánnyal kapcsolatban - fegyelmi eljárást kezdeményeztek.

A fegyelmi nyilvántartás adatai alapján megállapítható, hogy 1995. január és június hó között beérkezett - az érintett olajimportõrök által importált - olajszállítmányokkal összefüggésben fegyelmi eljárás lefolytatására, illetve fegyelmi felelõsségre vonásra nem került sor.

A Képviselõ Úr által felsorolt gazdasági társaságok közül a Sukhran Lilla Kft 1994. év végi beérkezésû olajszállítmányával összefüggésben két fõ pénzügyõr ellen indult fegyelmi eljárás, elrendelt szolgálat jogszabályt sértõ módon történt teljesítése és az jogszabályban elõírt ellenõrzési feladatok elmulasztása miatt, akik fegyelmi úton elbocsátásra kerültek a testülettõl.

A kõolajipari termékekkel foglalkozó gazdálkodók részére adott halasztott vámfizetési engedélyek kiadásával összefüggésben 1996-ban átfogó vizsgálat indult, melynek részét képezte többek között a fent említett cégek közül a Sukhran Lilla Kft-vel és B and M Kft-vel kapcsolatos engedélyezési eljárások vizsgálata is.

A vizsgálat során fegyelmi és büntetõeljárás indult két fõ pénzügyõr ellen, mely eljárások végül is megszüntetésre kerültek.

Remélem, hogy a Vám- és Pénzügyõrségtõl beszerzett információk alapján adott válaszom segítségül szolgál az Ön által feltett konkrét kérdésekkel kapcsolatos vámhatósági eljárások jogszerûségének megítéléséhez.

Mindazonáltal maradéktalanul pontos információkat egy átfogó utóellenõrzés vagy célelellenõrzés segítségével lehetne összegyûjteni, amikoris az arra illetékes független ellenõrzõ szervezet folytatna vizsgálatot.

Emlékeztetni szeretném azonban Képviselõ urat arra, hogy a vámhatóság halasztott vámfizetéssel kapcsolatos engedélyezési és ellenõrzési tevékenységét például az Állami Számvevõszék vizsgálta az érintett idõszakban és az errõl szóló jelentés objektív értékelést tartalmaz a jogalkalmazási gyakorlatról.

Budapest, 2000. december " "

dr. Áder János Úr
az Országgyûlés Elnöke

Tisztelt Elnök Úr!

Mellékelten megküldöm dr. Lentner Csaba országgyûlési képviselõ úr (MIÉP) "154 vonatszerelvény gázolaj import nyomában. Avagy be lehetett-e hozni 1995. januárja és júniusa között 154 millió 517 ezer 500 liter gázolajat az országba a közterhek megfizetése nélkül?" tárgyban feltett kérdésére írott válaszomat.

Budapest, 2000. december