Parlament képe
Készült: 2017.10.23.04:36:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

6. ülésnap (2010.05.25.),  250-267. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 32:03


Felszólalások:   240-250   250-267   268      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki fölszólalni a napirend keretében. Felszólalót nem látok.

Megkérdezem Balsai István urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Balsai István: Köszönöm, nem.) A képviselő úr nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra, így a benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Matolcsy György, Fónagy János, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/35. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/35/22. számon megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés.

(0.20)

Felkérem Földesi Gyula jegyző urat, ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

FÖLDESI GYULA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő: az első vitaszakaszban normaszöveget módosító javaslatok szerepeljenek; a második vitaszakaszban pedig a törvényjavaslat 1. és 2. mellékletei vitája történik a 35-39. pontok szerint.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként hat perc.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-34. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Vágó Tibor jelentkezik.) Gombot kérnék szépen! Megadom a szót kétperces időkeretben Vágó Gábor képviselő úrnak, LMP.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen mutatja ennek a törvényjavaslatnak a jellegét az, hogy itt most, éjfél után összesen 37 képviselő előtt vitatjuk meg ezt. A kormánytöbbség már nincsen meg (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szavazzunk! - Derültség.), hiszen többen vagyunk ellenzéki képviselők ebben a pillanatban. Viszont szeretném jelezni, hogy azért mutatja ez a jelenlegi állapot, hogy hogyan fognak majd a jövő gazdasági döntései megszületni; valószínűleg, remélhetőleg ennél jóval nagyobb átláthatóság és transzparencia mellett, viszont a jelenlegi törvényjavaslat ezt a transzparenciát, átláthatóságot nem garantálja.

Nagyon sajnáljuk azt, hogy vannak olyan LMP-s módosító javaslatok, amelyeket Scheiring Gábor képviselőtársam benyújtott, a bizottságok egyszerűen lesöpörték. Ezek a javaslatok nem arról szóltak, hogy mi akadékoskodni szerettünk volna vagy különböző gátakat szabni a kormánynak a vagyongazdálkodással kapcsolatos politikájában, egyszerűen arról szóltak, hogy az állampolgárok jobban lássák azt, hogy mi folyik az állami vagyonnal kapcsolatban.

Sok kérdést föltettem a miniszter uraknak a mai meghallgatáson, ott föl is ajánlottuk az LMP állandó segítségét abban, hogyan lehetne az átláthatóságot növelni; megköszönték ezt. Itt a konkrét törvényjavaslatról és a lesöpört módosítók tartalmáról úgy érzem, hogy a jelenlegi állapotunkban itt már nincs miről beszélni, hiszen láthatólag a kormánytöbbség valójában nem szeretné meghallgatni azokat a javaslatokat, amelyek a nagyobb állami transzparenciára vonatkoznak.

Egyet emelnék még ki csupán, ami arról szól, hogy szerettük volna benyújtani, hogy az ingyenes átruházásra nem kerülhet sor tőkepótlási célzattal, azaz egyik zsebből az állam ne pakolhassa a vagyont a másik zsebbe. Sajnos, erre sem nyílik majd lehetőség, így ugyanígy lehet majd a számokkal trükközni. De most hozhattam volna a bekerült nyolc módosítónkból folyamatosan példákat, de nem látom azt az akaratot a kormánytöbbségen, hogy valóban eltökéltek lennének a vagyonnal való gazdálkodás transzparenssé tételében.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Mivel több felszólalót nem látok, így a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát, az ajánlás 35-39. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. Igen, Vágó Gábor képviselő úrnak, az LMP képviselőjének adok szót kétperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Továbbra is képviselném azt az álláspontot, amit eddig is képviseltünk, a bizottsági meghallgatásokon is folyamatosan erre tettük a hangsúlyt, és a kampányunkban is ezt hangsúlyoztuk, hogy az állami átláthatóság az egyik fő alappillére lehet annak, hogy az állampolgároknak a demokrácia működésébe vetett bizalmát és hitét visszaszerezzük. Úgy tűnik, hogy A nemzeti együttműködés programjában még oly vékony szálon is megjelent ez az átláthatóság, de valójában a Fidesz a saját programjával ellentétben nem ragaszkodik az átláthatósághoz, hiszen továbbra is, hogy Érsek Obádovics Nándor kedvenc szófordulatával éljek: sötét szobák eldugott homályában döntenek fontos gazdasági kérdésekről.

Nem látni azt ebben a vagyongazdálkodásról szóló törvényben, hogy mik lehetnek az intézményes garanciái annak, hogy ne folyhasson ugyanaz, ami folyt az elmúlt nyolc évben. Ugyanezt kérdeztem meg a miniszterelnök úrtól is ma, hogy nagyon szép, hogy önök elszámoltatnak, hogy önök számon kérik az elmúlt nyolc évet, hogy tiszta lappal tudjunk kezdeni, de mi lesz akkor, ha teszem azt, nyolc év múlva jön egy LMP-s kormány, és ugyanilyen csontvázak dőlnek majd ki a szekrényből, mint amik kidőlnek most.

Szeretném arra a garanciát látni - tudom, hogy nincsenek itt az előterjesztők, de akkor a kormányoldalról kérem, reagáljon valaki -, hogy melyek azok az intézményi garanciák, amelyek az átláthatóságot elősegítik, és hogyan fogja a korrupciót és a sötét ködökben folyó gazdálkodást a Fidesz megállítani.

Még egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy most a Magyar Fejlesztési Bank lesz a gazdaságunk egyik motorja a miniszterjelölt úr szerint, viszont a Magyar Fejlesztési Bankra, mint ahogy azt a Balatonring ügyénél is láthattuk, vonatkozik a banktitok. Ezért hát bármikor is visszadobhatják akár az ellenzéki, akár az újságírói kérdéseket azzal, hogy ez banktitok. Kérem önöket, válaszolják meg, hogy miként lehetne elkerülni, hogy a korrupció tovább burjánozzon Magyarországon.

Köszönöm. (Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra jelentkezett Schiffer András képviselő úr. Megadom a szót.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én tulajdonképpen csak ezt folytatnám, és igazából kérdéseim lennének a kormányoldalhoz. Láttuk az elmúlt nyolc évben, hogy üvegzsebtörvény ide vagy oda, hogyan viszonyult a szocialista-szabad demokrata kurzus az információs szabadsághoz, az állam átlátható működéséhez. Folyamatban vannak azok a perek, ahol többek között az önök által itt taglalt Dalerd Zrt.-t és másokat próbáltak különböző civil szervezetek színvallásra késztetni. Folyamatban vannak még mindig perek azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő vagy éppen a Magyar Villamos Művek hogyan próbál különböző közérdekű információkat eltitkolni a magyar polgárok elől.

És itt van ez a bizonyos emlegetett, Vágó képviselőtársam által már emlegetett sávolyi történet, ahol egész egyszerűen az történt, hogy nem elég, hogy az üzleti titok szabályait megpróbálta az Állami Vagyonkezelő az elmúlt években a végletekig tágítani, a banktitok egy újabb lehetőséget ad arra, hogy végképp, hiszen elvileg a Ptk. 81. §-a nem teszi kitágíthatóvá ennyire szélsőségesen az üzleti titok fogalmát, viszont ha a banktitok az, ami érvényes, mondjuk, egy-egy vagyonelemmel való gazdálkodásra, akkor valóban lehetetlenné válik, lehetetlenné válhat az, hogy a köz megismerje, mi történik az adott vagyonelemmel, tehát például itt az MFB kezelésébe került cégeknek a gazdálkodásával. Egyszerűen arról van szó, hogy abban a pillanatban, ha az MFB tulajdonolja, mondjuk, a Magyar Turizmus Zrt.-ben az állami tulajdont, abban a pillanatban az, hogy ő milyen gazdálkodást folytat, az banktitok.

Komolyan gondolják azt, hogy önök az elmúlt nyolc év tapasztalata után banktitok mögé akarják bújtatni a véletlenszerűen felsorolt vagyonelemeket, különböző tartósan állami tulajdonban maradó cégek gazdálkodását? Valóban ezt ígérték önök a választóiknak?

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Normál felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor képviselő úr, LMP. Megadom a szót.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi törvényjavaslatban van egy olyan rendelkezés, amikor is a versenyeztetés mellőzésre kerülhet társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb indokokra hivatkozva. Ez az egyéb indok egy szép tág indok, mi beadtunk egy módosítót, amit lesöpört a tisztelt bizottság az asztalról.

(0.30)

Ezt igazából viccből adtuk be, mert azokat az "egyebeket" szerettük volna kifejteni, és az LMP három alapértékét fektettük le, tehát hogy szerintünk fenntarthatósági, részvételi vagy igazságossági szempontok alapján lehetne mellőztethető a versenyeztetés.

Arra szeretném megkérni tényleg a tisztelt kormányoldal képviselőit, hogy akik nem is értenek hozzá, de legalább olvassák el itt az előterjesztést, ami itt van, és próbáljanak arra reagálni, hogy a kormány hogyan szeretné megoldani azt, hogy ilyen "egyéb" szócskákra hivatkozva megnyíljanak kiskapuk, amiket utána be sem lehet zárni. Hiszen az "egyéb" szó bármit is jelenthet, bármikor lehet mellőztetni a versenyeztetést, ha van egy haver, akkor ő az egyéb, azaz ő a barátom, már régóta ismerem. Nyugodtan meg lehet nézni, a Pécs 2010-es projekt is ilyen hasonló egyéb dolgok miatt került oda, ahova került. Az elmúlt nyolc év ilyen hasonló "egyéb" szócskák miatt csúszott el.

És nekünk, azoknak, akik szeretnének egy tiszta Magyarországon élni, elég volt ezekből az egyebekből. Elég volt abból, hogy különféle gumiszabályokra hivatkozva, kiskapuk, nagykapuk megkerülésével azt csinálhat az állam, amit akar. Az LMP egy olyan átlátható államot szeretne, amit az emberek tudnak ellenőrizni, de az ilyen "egyéb" szócskák miatt teljesen ellenőrizhetetlenné válik a magyar állam működése és a magyar vagyonnal való gazdálkodás.

Kérem önöket, tényleg válaszoljanak már, mert olyan, mintha a falnak beszélnék, és akkor Schiffer úrral itt végig elpolemizálhatunk hosszasan. De komolyan mondom, hogy ez a törvényjavaslat meg fogja határozni a következő négy év gazdaságpolitikáját nagyban. A következő négy év gazdaságpolitikájával, azokkal a célokkal, amiket lefektettek és elmondtak a miniszter urak, és amikkel mi egyetértettünk, azokat én mind fölsoroltam. Ha kíváncsiak arra, hogy mivel ért egyet az LMP a gazdaságpolitikájukból, amit elmondtak a miniszter urak, én szívesen elmondom, de amíg a nemzeti együttműködés arról szól, hogy az ellenzék beszél, a kormány hallgat, addig egyszerűen felesleges nekünk megszólalni.

Kérem önöket, reagáljanak rá, és vegyék komolyan a nemzeti együttműködés programját, és próbáljunk egy tiszta, nyílt párbeszédet kezdeményezni egymással, mert így csak a levegőbe beszélünk mindannyian, mi is, önök is a levegőbe beszélnek, hiszen amit ígértek a választóiknak, hogy egy elszámoltatható államot akarnak, annak nincsenek meg a garanciális törvényi feltételei.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni a vita e szakaszában. Kettő percre jelentkezett Vágó Gábor képviselő úr, az LMP-frakcióból. (Derültség.) Megadom a szót, képviselő úr.

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Kedves kormánypárti képviselők, tényleg addig fogom nyomogatni a kettőperces gombokat, amíg önök nem méltatnak arra, hogy szóba állnak velünk. Mi nem azért jöttünk ide, hogy akadályozzuk az önök munkáját, mi segíteni szeretnénk az önök munkáját, hiszen közös a célunk, az, hogy Magyarország fejlődése, gazdasági fejlődése egy hosszú távon fenntartható pályára álljon. Egy olyan pályára, ami arról szól, hogy nem vesszük semmibe a jövő generációk érdekét, egy olyan pályára, ami nem arról szól, hogy csak keveseknek legyen gyors meggazdagodási lehetősége, hanem mi is valóban komolyan gondoljuk azt, hogy a vidéki, helyi kis- és középvállalkozások a helyi piacra termeljenek.

Komolyan gondoljuk - akkor most fölolvasom, hogy mit gondolunk komolyan azokból, amiket önök szeretnének, és akkor kérek majd egy hosszabb felszólalási lehetőséget, de kérem, válaszoljanak legalább egy szóban, hogy hülye vagy, fiam, vagy bármi. (Derültség.) De most komolyan, ezt így nehéz az együttműködés kormányának, az együttműködés programjának nevezni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha szóhoz jutok, akkor el fogom mondani. Amíg ön ezeknek a szép falaknak beszél vagy a levegőnek, mind a kettőt említette, addig nem tudom elmondani. Ha önök befejezték, akkor el fogom mondani. Ha föltette a kérdést, én fogok válaszolni, csak lehetőséget kérek rá. Addig meg szíves türelmét kérem.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki a vitában felszólalni. Jelentkezőt nem látok. (Jelzésre:) Most már jelentkezőt látok, csak megkésett Schiffer képviselőtársam. Kettő percre megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Rövidebb lesz. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Fónagy Képviselő Úr! Tényleg, én úgy tudom, hogy ön az egyik előterjesztő. Ezt most tényleg komolyan gondoljuk? Mégiscsak az országgyűlési ülés tart, tart egy törvénynek a részletes vitája, kérdés érkezett az előterjesztőhöz. Komolyan gondoljuk azt, hogy ezt így fogjuk folytatni? Nem érdemelnének ezek a kérdések választ esetleg?

Köszönöm. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretném tájékoztatni, hogy a vitában elhangzottakra Fónagy János képviselő úr az előterjesztők nevében válaszol. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csak előbb le kell zárni a vitát.) Megkérdezem ismételten, van-e további hozzászólás. (Nincs jelzés.) Nincs. Tehát a vita e szakaszát és a vita egészét lezárom.

Megkérdezem Fónagy János urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a képviselőtársaim türelmét.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a délelőtti miniszteri meghallgatások során is elhangzott és az expozéban is, hogy legjobb meggyőződésünk szerint az állami tulajdon irányítása jelenleg széttagolt intézményrendszerben működik. A vagyontörvényben keveredik a hatósági, a tulajdonosi, a gazdálkodási és a szakmai alágazati célok megvalósítása. Az irányítás és az ellenőrzés - mint ahogy önök is mind a bizottsági ülések során, mind most elmondották - minősége, feltételrendszere nem egységes és nem következetes.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működése számos ponton indokolatlanul kivételt képez a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai alól. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács polgári jogi szempontból semmilyen jogképességgel nem rendelkezik, jognyilatkozatot nem tehet, az állam törvényes képviseletét nem láthatja el. Hatásköre ugyanis a magyar állam tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlása. Ez a vagyontanács a jelenlegi szabályok szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek ténylegesen nem része, annak ügyvezetését, valamint a tulajdonosi döntésekkel kapcsolatos feladatokat kívülről látja el. Ez az intézményesített átláthatatlanság és ellenőrizhetetlenség rendszere, amelynek a sukorói beruházás vagy a Malév privatizációja az emblematikus példája, de hozzátehetem a Schiffer képviselő úr által említett sávolyi példát is.

Egyes ellenzéki képviselők véleményével ellentétben az új rendszer eredményeképpen legjobb meggyőződésünk szerint nem lesz széttagoltabb az állami vagyongazdálkodás struktúrája, mivel az általunk javasolt és a kormánystruktúra során kialakított új egység önálló ágazatként a Nemzeti Fejlesztési Miniszteriumban testesül meg, amelynek felügyelete alatt működik két nevesített tulajdonos joggyakorló, a Magyar Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank mint speciális joggyakorló.

A vagyontörvény előírása ellenére a struktúra ma kifejezetten széttagolt, mint említettem, mivel az MNV, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a rábízott vagyonnak csak mintegy 12-13 százalékát kezeli közvetlenül, a többi vagyon más vagyonkezelők kezelésében van. Az önálló ágazatként történő vagyongazdálkodást megteremtő új szabályozás ezt az arányt fordítja meg, és ez reményeim szerint általánosságban némiképpen válasz is.

A vagyontörvény módosításával kialakítandó új, önálló ágazati szakpolitika szintjére emelt egységes vagyongazdálkodási rendszerben az eddigieket meghaladóan és az eddigiektől eltérően egyértelmű felelősségi viszonyok kialakítása és a gazdasági társaságról szóló törvények egységes alkalmazása a cél.

(0.40)

A jövőben a magyar állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorló pozícióba a vagyontanács helyett a nemzeti fejlesztési miniszter kerül. A miniszter a Magyar Köztársaság alkotmánya, törvényei és jogszabályai adta keretek között az Országgyűlésnek felelősen végzi a munkáját, interpellálható, azonnali kérdés intézhető hozzá, bizottsági meghallgatásra kötelezhető. A fejlesztési miniszter mint ágazati miniszter felel mind politikailag, mind közigazgatásilag az állami vagyongazdálkodásért, tehát neve, arca van a felelősnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az új vagyongazdálkodási rendszerben a megerősített, átlátható profilú Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. marad a legjelentősebb vagyonkezelő szervezet, ugyanakkor bizonyos vagyonelemek tekintetében más vagyonkezelő szervezetek is szerepet kapnak. Ilyen lesz kiemelten a Magyar Fejlesztési Bank. Kizárólag - s kérem, hogy ezt konkrét kérdésére szíveskedjen konkrét válaszként értékelni - a vagyontörvényben, így a legnagyobb nyilvánosság előtt megjelölt társaságokra lesz érvényes a tulajdonosi irányítás a Magyar Fejlesztési Bank számára megengedő szabályozásban, oly ágazatokban, amelyek reorganizációra, jelentős hatékonyságjavításra, illetve fejlesztésre szorulnak. Azok a kiemelt jelentőségű társaságok kerültek az MFB-hez, amelyek esetében a bank feladatköréhez kapcsolódóan a fejlesztési feladatot banki eszközökkel gyorsan és hatékonyan indokolt segíteni a nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások, reorganizációk során.

A tisztelt Ház előtt lévő javaslat 32, az infrastruktúra-fejlesztés, az erdőgazdálkodás, az agrárium és a turizmus területén működő állami vállalatot utal az MFB vagyonkezelésébe. Jelezni kívánom, hogy az állami vállalatok száma megközelíti a háromszázat. A magyar gazdaság meghatározó cégei, mint a MÁV, a Malév, a Magyar Villamos Művek, Paks, Mavir, Magyar Posta, Szerencsejáték Rt., a GYSEV és a Volán-társaságok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vagyonkezelésében maradnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni szeretném, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vagyonkezelési tevékenységének célja egyértelműen és határozottan a fejlesztés, nem pedig a privatizáció. Ennek megfelelően az új szabály garanciális okokból meghatározza a tulajdonosi joggyakorlás tartalmát, és egyértelművé teszi, hogy az MFB állami tulajdonú társasági részesedést nem privatizálhat, arra egyedül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz jogosult, és kizárólag a vagyontörvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén.

Szeretném kiemelni, hogy a Magyar Fejlesztési Bankra rábízott állami vagyonnal kapcsolatos vagyongazdálkodási tevékenység nem tartozik a banki tevékenység körébe, így erre nem terjed ki a banktitok fogalma, mivel a hitelintézeti törvény értelmében a banktitok alatt az egyes banki ügyfelekről szerzett információkat és adatokat kell érteni. Tehát ismétlem, erre a 32 vállalatra nem terjed ki a banktitok fogalma. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók a Magyar Fejlesztési Bank vagyongazdálkodási tevékenységére, ami a különböző ellenőrzési funkciók - miniszter, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló, Állami Számvevőszék - mellett kellő garancia az átláthatóságra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan aggodalmuknak adtak hangot a bizottsági tárgyalás során és a ma este folyamán is a versenyeztetés alóli kivétel miatt. A vagyongazdálkodás új rendszerében átalakul a versenyeztetés alóli kivételi kör. A privatizáció időszaka legjobb meggyőződésünk és szándékunk szerint lezárult, és a jövőben a vagyongazdálkodás és a vagyonkezelés az állami feladatok ellátása, a társadalmi szükségletek kielégítése és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása érdekében történik, amelynek inkább lesz jellemzője az állami vagyon megtartása, gyarapítása, mint értékesítése. A javaslat keretében bevezetett, a kormány határozatával történő értékesítés e kiemelten indokolt fő célokat kell hogy szolgálja.

Hangsúlyozandó tehát, hogy bár a vagyontörvény eddig is lehetőséget biztosított a versenyeztetés nélküli elidegenítésre, a javaslatban bevezetni kívánt jogintézmény alkalmazásáról minden esetben nyilvános kormányhatározattal kerül sor döntésre. A mindenki számára nyilvános kormányhatározat kellő átláthatóságot, számonkérhetőséget biztosít ennek alkalmazása esetén.

A javaslatban megfogalmazott technika mindezek mellett és mindazonáltal nyilvánvalóan csak kivételes lehetőség, kizárólag kiemelten indokolt esetben történhet, és kizárólag közérdekű célból, ami konkrét indokok megjelölését írja elő. Tehát az ön által is kifogásolt egyéb kitétel ilyetén lehet, hogy a normaszöveg szempontjából szemantikailag kiemelhető, de tartalmilag nem. Ismétlem, kizárólag közérdekű célból, konkrét indokok megjelölésének előírásával történhet, így az egyéb szempont is konkréttá válik. Azért kerül be a közérdekre való hivatkozás az új szabályozásba, mert a válságkezelés, a forrásgazdálkodás és az új struktúrák építése során nem lehet normatív szinten tételesen előre felsorolni, mi minősülhet ilyen közérdeknek. Higgye el, tisztelt képviselőtársam, megkíséreltük a taxatív felsorolást - egyszerűen nem lehet korrekt módon megcsinálni.

Tisztelt Ház! Az eddigi pártdelegálási rendszer nem töltötte be az ellenzéki képviselőtársaim által most olyannyira féltett érdemi kontroll szerepét, mivel a gyakorlatban a kormányoldal mindig olyan létszámot és összetételt állapított meg, hogy a delegáltjai többségben legyenek. Az ilyen típusú ellenőrző szervek mindig csak utólag vizsgálhatták a tranzakciókat, így érdemi befolyással nem rendelkeztek a folyamatokra, és az elmúlt nyolc év gyakorlata is azt mutatta, hogy e delegálási szisztéma ellenére mégis számos olyan döntés született és ügy keletkezett, amely nyomán utóbb jelentős, reményeink szerint büntetőjogilag is értékelhető visszaélésekre derült fény. Kijelenthető tehát, hogy az eddigi rendszer csak látszólagos volt, de nem jelentett érdemi kontrollt. Ezzel összhangban magának a Magyar Nemzeti Vagyontanács tagjainak a függetlensége is erősen vitatható, hiszen a testület tagjai a miniszterelnök javaslatára kerültek kinevezésre, és tagjai voltak a Pénzügyminisztérium kiemelt vezetői, valamint az MNV vezérigazgatója is.

Az új szabályozás szerint az ágazati vagyongazdálkodási koncepció teljes és átfogó miniszteriális irányítást és felelősséget tartalmaz. Ennek része, hogy e tevékenységet a miniszter által kinevezett személyek végezzék, s őket a miniszter által kinevezett személyek ellenőrizzék. Ez általános és jól működő gyakorlat a társasági jogban, ahol alapvetően a tulajdonos felelőssége, hogy kikre bízza a társaság működtetését és ellenőrzését. Semmi nem indokolja, hogy ez az állami szférában másképp működjön. A kinevezéseknél szakmai szempontok fognak érvényesülni, és ez a rendszer fogja biztosítani, hogy a társaságok vezető és ellenőrző testületeibe ne pártkáderek és ne pártdelegáltak kerüljenek, biztosítva, illetve ez utóbbi esetben megakadályozva a társaságok szakmai működését.

Az ellenzéki képviselőtársaim által elsősorban a bizottsági viták során megfogalmazottakkal ellentétben az új kinevezési eljárás eredményeképpen a számonkérhetőség nem csökken, hiszen mind a gazdasági törvények, mind a polgári törvénykönyv, mind a vagyontörvény szerint fokozott személyi és vagyoni felelősség terheli a kinevezett személyeket, akik tevékenységüket a közérdekű adatokról szóló törvény alapján kellő nyilvánossággal kell hogy végezzék.

(0.50)

Emellett megmarad az Országgyűlés részére történő beszámolás rendje, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a független könyvvizsgáló ellenőrzési tevékenysége.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kormány előtt álló feladat egyértelműen a válságkezelés mellett új struktúrák, megoldások, működőképes és eredményes gazdaság- és társadalomirányítási rendszer kialakítása és bevezetése. A gazdasági hatékonyság és a gazdasági növekedés megvalósításának egyik fontos eszköze a hatékony, átlátható, elszámoltatható vagyongazdálkodás, az intézményi működés és szervezeti felépítés megteremtése és biztosítása. Az egységes nemzeti vagyongazdálkodás keretében az állam gondos gazdaként felelősen megóvja, takarékosan működteti és hosszú távon gyarapítja a közös nemzeti vagyont, a nemzet egészének érdekét figyelembe véve.

A benyújtott törvényjavaslat legjobb hitem szerint ezt teszi lehetővé, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a végszavazás során támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm e késői, pontosabban korai órában megtisztelő türelmüket és figyelmüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:   240-250   250-267   268      Ülésnap adatai