Parlament képe
Készült: 2019.03.26.06:27:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

339. ülésnap (2014.02.03.), 164. felszólalás
Felszólaló Ertsey Katalin (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Külügyi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ERTSEY KATALIN, a külügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. A külügyi bizottságban összesen 4 nemmel szavazó képviselő nevében mondom el a kisebbségi véleményt az ő megbízásukból. Az LMP már a napirendre vételt sem támogatta, mert ma felelős képviselő nem tud tájékozottan dönteni erről a kérdésről, ez világosan kiderült ma az egész nap folyamán.

Péntek délután került fel a bizottság napirendjére, a meghívóban nem is szerepelt, nem is volt semmiféle, sem társadalmi vita, sem más, szakmai vita. A kormány elé január 22-én került, egy héttel az aláírás után. Ezen a pontján a bizottsági ülésnek megkérdeztem a képviselőtársaimat, hogy vajon őket nem zavarja-e, mint minket, néhányunkat, hogy a kampányidőszakban egy nemzetközi szerződést tolnak a külügyi bizottság elé ilyen rövid határidővel. Felvetettem azt, hogy ez nem a demokrácia megcsúfolása-e, és példátlan felelősség így áterőszakolni.

Az érveinket úgy fejtettük ki, hogy néztük az időt, ugye, húsz év van még hátra az üzemidőből, ezért bőven elég tíz év múlva dönteni, ma 40 százalékot tud Németország megújulóból produkálni, ez a következő tíz évben jelentősen nőhet, és ezt ugyanúgy meg lehet tenni Magyarországon is. Erre és nem a paksi beruházásra kellene költeni a pénzt; ugyanúgy, ahogy a régió több országában jelentősen támogatják a megújulókat, és végrehajtották azokat az energiahatékonysági beruházásokat, amelyeknek a pénzét ez a kormány elsinkófálta, magyarul szigetelés és ablakcsere folyt le a régió összes országában.

A biztonság kérdése. Erre a miniszter asszony egyáltalán nem tért ki, a stresszteszteket emlegette. Azt elhallgatta a bizottság előtt, hogy 2003-ban egy olyan súlyos üzemzavar állt elő Pakson, ami után hat évig pereltek a civilek, az előző kormány ideje alatt ugyanis eltitkolták azt, hogy mi történt Pakson, mi volt az a leolvadás közeli, súlyos üzemzavar, ami az utólagos kiperelés után végül a nyilvánosság számára kiderült, hogy Csernobil és Fukusima között az egyetlen jelentős, világszerte ismertté vált súlyos üzemzavar Pakson történt. Ennek a kármentesítése a mai napig nem megoldott. Erre az LMP interpellált egyedül ebben az Országgyűlésben, tehát önök elől és a választók elől eltitkolták azt, hogy milyen biztonsági kockázatokkal jár.

De a pénzügyi szervezetek előtt ez nem titok, ugyanis mindenki számára világos, és képviselőtársaimat is emlékeztettem a bizottságban arra, hogy mi magunk is tárgyaltunk olyan finn céggel, aki elmagyarázta nekünk, hogy nem is pályáznának, még ha meg lenne nyitva a lehetőség, ugyanis nincs olyan tisztességes bank ebben az európai térségben, ami finanszírozna egy ilyen finanszírozhatatlan vállalkozást, ezért kizárólag politikai okai lehetnek. Ezt Németh Lászlóné meg is erősítette, amikor így fogalmazott, kérem, figyeljenek: a megállapodásnak nem pénzügyi alapjai vannak. Elmondom, hogy milyen alapjai vannak, hiszen ezt elmondtuk a bizottsági ülésen is. Ennek a szerződésnek nem pénzügyi alapjai vannak, hiszen a biztonsági kockázatok miatt ez nem megtérülő beruházás. Ennek politikai alapjai vannak, kizárólag olyanfajta politikai célja van ezzel egy Putyin vezette Oroszországnak, hogy Magyarországot újra orosz érdekkörbe vonja, amivel devizahitelessé teszi az unokáinkat is, ezt önök pontosan tudják.

A probléma az, hogy Putyin az, aki hozzáférhet olyan piszkos pénzekhez, amihez más tisztességes bank Európában nem fér hozzá, és ezért kell vele megkötni a szerződést. Az, hogy az üzlet veszteséges, az őt nem érdekli, hiszen politikai céljai vannak. És emlékeztetném önöket, ahogy emlékeztettem a bizottsági ülésen is, hogy nemrég Orbán Viktor, ennek az országnak a miniszterelnöke mondta a következőket: ha Oroszország és Németország közeledik, akkor jobb, ha megnézzük, hogy a gyerekek megvannak-e még az udvaron. Arra utalt, hogy a hitleri Németország és a sztálini Oroszország paktumot kötött. Természetesen emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy Németország azóta egy demokratikus átalakuláson ment keresztül, Oroszországról ez nem mondható el.

Végső soron egyetértettünk ellenzéki képviselőtársaim közül azokkal, akik nemmel szavaztak, a Jobbik természetesen támogatta is oroszbarátságánál fogva ezt a szerződést és ennek a tárgyalását. Egyetértettünk abban, hogy ezt a döntést felelős, a hazáját szerető képviselő nem szavazhatja meg, ha pedig megteszi, akkor nem nézhet többé sem a tükörbe, sem a gyerekei, sem az unokái szemébe.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az LMP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  164  Következő    Ülésnap adatai