Parlament képe
Készült: 2017.03.30.02:39:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

263. ülésnap (2013.03.19.), 474. felszólalás
Felszólaló Dr. Martonyi János
Beosztás külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Felszólalás ideje 9:18


Felszólalások:  Előző  474  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! E törvényjavaslat célja a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kötelező hatályának elismerése és annak kihirdetése.

Valamivel több mint egy évvel ezelőtt a kormány nevében azt kértem önöktől, hogy adják meg támogatásukat a szerződés aláírásához. Ezt a támogatást az Országgyűlés a 4/2012. számú, február 22-én hozott határozatával megadta. Ezt követően Magyarország 24 további tagállammal együtt a szerződést 2012. március 2-án aláírta.

A szerződés célja a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése, a költségvetési fegyelem szigorítása, a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése és az euróövezet kormányzásának a javítása. Mindezt pedig a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás, a versenyképesség és a szociális kohézió erősítésének, illetőleg növelésének megvalósítása érdekében.

Magyarország a kezdetektől fogva támogatta az euróövezet stabilitására irányuló törekvéseket. A szerződés ehhez járul hozzá, és szeretném még egyszer nyomatékosan aláhúzni, hogy ez eminens magyar érdek is. Az európai közös pénz állapota, ereje döntően határozza meg az európai gazdaság helyzetét, Magyarország pedig - mint tudjuk - része az európai gazdaságnak, ezer szállal kötődik oda, közismert, sokszor elmondjuk, hogy a magyar kivitel több mint 76 százaléka az Európai Unióba irányul.

A szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon - és ezt elmondtuk már annak idején is - a magyar érdekeket és általában talán a közép-európai érdekeket, a nem eurózónatagok érdekeit a legfontosabb kérdésekben sikerült érvényesíteni. Csak röviden utalnék arra, hogy a szerződés rendelkezései az euróövezeten kívüli szerződő felek tekintetében csak az euróövezetbe való belépésük időpontjával lépnek majd hatályba, legalábbis fő szabályként. Fontos volt számunkra az is, hogy a szerződés ne hozzon létre semmilyen kötelezettséget, új kötelezettséget az adóharmonizáció tekintetében. Az is fontos volt számunkra, hogy az euróövezeten kívüli szerződő felek megkapják a lehetőséget arra, hogy a tárgyalásokban részt vegyenek, legalábbis azokon a tárgyalásokon, amelyek számukra különösen fontosak.

A szerződés 2013. január 1-jén hatályba lépett, azt követően, hogy azt 12 euróövezeti tagállam megerősítette. A mai napig egyébként ezt a szerződést 18 tagállam erősítette meg, ezek között öt eurózónán kívüli ország - talán érdemes ezeket felsorolni: Dánia, Litvánia, Lettország, Románia és Lengyelország -, négy euróövezeti ország ratifikációja még várat magára, de ez is meg fog történni, ez egyébként a három Benelux-ország és Málta.

(21.00)

A szerződés rendelkezései az euróövezeten kívüli országokra tehát nem irányadóak, kivéve, ha ők önként nyilatkoznak arról, hogy a szerződés rendelkezéseit, egyes rendelkezéseit - itt a 3. és a 4. címről van szó - magukra nézve kötelezőnek tekintik.

Szeretném itt most még egyszer nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a magyar kormány nem kíván ilyen nyilatkozatot tenni, ami azt jelenti, hogy a szerződésnek az a rendelkezése vonatkozik rá, amely szerint a szerződés szabályai akkor lesznek rá nézve irányadók, alkalmazandók, amikor az eurózóna tagjává válik. Ugyanakkor azok az országok, amelyek megerősítik, ratifikálják a szerződést, de egyébként rájuk nézve a szerződésben foglalt kötelezettségek, miután nem euróövezeti tagok, nem irányadóak, fontos jogosultságokat élveznek. És ez szól mindenekelőtt a ratifikáció, a kihirdetés mellett. Tudniillik azok a tagállamok, amelyek már ratifikálták a szerződést, részt vesznek az eurózónacsúcsokon sorra kerülő vitákban, abban a körben, amelyben a szerződő felek versenyképességét, az euróövezet általános felépítésének módosítását és az alapvető szabályainak jövőbeli alakulását tárgyalják meg.

Tisztelt Országgyűlés! Továbbra is az a meggyőződésem, hogy ez a szerződés egyszerre szolgálja az eurózóna stabilitását, ha úgy tetszik, Európa érdekeit és Magyarország érdekeit. Ezért támogattuk a szerződést, mert meggyőződésünk, hogy a szerződés összhangban van a magyar célkitűzésekkel és érdekekkel.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban az európai integráció kérdéseit illetően ismételten felerősödtek a kormányt támadó kritikus hangok. A szerződés kihirdetése fontos üzenet mindazok számára, akik a magyar kormányt az európai értékek nem kellő figyelembevételével vádolják. A magyar kormány szándéka, hogy aktívan részt vegyen az Unió jövőjének alakításában. Európa-politikánk fontos célja, hogy Magyarország továbbra is az európai integráció centrumához tartozzon. A válság okozta átrendeződésben hazánknak úgy kell fellépnie, hogy minél jobb helyzetből indulhasson a válság elmúltával. A centrumhoz való tartozás azt is jelenti, hogy hazánk a közép-európai régió részeként új lendületet képes adni az integrációs folyamatnak, miközben határozottan kiáll saját érdekeiért. Ehhez pedig elkötelezettség is szükséges, amely abból a meggyőződésünkből fakad, hogy Magyarország jövője az Európai Unióban van.

Tisztelt Országgyűlés! A szerződés kihirdetése jó példája annak, hogy az európai elkötelezettség és a nemzeti érdekérvényesítés egymást erősítik, amelynek révén Magyarország kitart gazdaságpolitikai célkitűzései mellett, ugyanakkor azáltal, hogy részt tud venni az eurózóna csúcstalálkozóin a jövőben, mozgásterét is bővíti. A kormány nevében ezért kérem a tisztelt Házat, adjon felhatalmazást a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kötelező hatályának elismerésére és kihirdetésére.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  474  Következő    Ülésnap adatai