Parlament képe
Készült: 2018.12.19.17:25:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

252. ülésnap (2013.02.12.), 2. felszólalás
Felszólaló Szávay István (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:20


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban nyilatkozatháború, diplomáciai vita robbant ki hazánk és Románia között a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatban. Az előzményekről annyit mondjunk el, hogy a hírhedt magyarellenes kovásznai prefektus még tavaly októberben jelentette fel Ráduly Istvánt, Uzon polgármesterét a székely zászló kitűzése miatt. Ezt később több feljelentés is követte, és a városvezetőt el is ítélte a Kovászna megyei törvényszék. Néhány héttel ezelőtt Tamás Sándor, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke arra kérte a Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körül elhelyezkedő települések vezetőit, hogy szolidaritásuk jeléül, szolidaritást vállalva a megtámadott városvezetőkkel, szintén tűzzék ki a székely lobogót.

Egy héttel ezelőtt Magyarországon is elkezdődött ez a fajta szolidaritás, Szabolcs Attila XXII. kerületi polgármester és Németh Zoltán, a körzet országgyűlési képviselője tűzte ki a budafoki városházára a székely zászlót. Eközben ugye, fellángoltak az indulatok. Nyilatkozatháború kezdődött, és román elöljárók, a Székelyföld román elöljárói körlevélben tiltották meg a székely zászló használatát. Sőt, Csíkmadaras polgármesterét, Bíró Lászlót már a piros-fehér-zöld, címer nélküli, tehát a nem hivatalos zászló kitűzése miatt is 4 ezer lejre, azaz közel 300 ezer forintra büntették.

Ma egy hete Németh Zsolt államtitkár úr ezeket a lépéseket - nagyon helyesen, ritkán mondunk ilyet - az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, és annak beszüntetését kérte a kormánytól. Államtitkár úr egyben arra is buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy vállaljanak szolidaritást, és minél több helyen tűzzék ki a székely nemzeti lobogót. Ennek a kérésnek elsőként egyébként Gyöngyöspata jobbikos vezetésű városvezetése tett eleget. Ezt követően a dolog már odáig jutott, hogy a bukaresti magyar nagykövet kiutasításával fenyegetőzött a román fél.

A zászlóügy kapcsán felmerült, napirendre került egy másik, rendkívül fontos kérdés, ez pedig a székely autonómia ügye. Egyes erdélyi és magyarországi politikusok úgy gondolják, hogy ezt a két kérdést nem jó, nem helyes összekapcsolni, mondván, hogy ezt a románok soha nem fogják támogatni. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a két kérdést igenis össze kell kötni, hiszen itt a székely zászló üldözésekor nem másról van szó, mint a közösségi összetartozás szimbólumának üldözéséről. A Jobbik számára, minden más magyar párttal ellentétben egyébként, ez soha nem volt kérdés, és soha nem volt ezzel kapcsolatban nem egyértelmű az álláspontunk. Megalakulásunktól kezdve elkötelezett támogatói vagyunk, ugye, a székely autonómiának és általában a külhoni magyar közösségek önrendelkezési törekvéseinek.

Örülünk, hogy úgy tűnik, lassan most már a kormány és a kormánypártok is kezdik egyértelművé tenni az álláspontjukat ebben a kérdésben. Mi az elmúlt két évben több alkalommal hiányoltuk a világos és határozott kiállást ezekben a kérdésekben. Németh Zsolt államtitkár úr, ugye, úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége az önrendelkezési törekvések, az autonómiatörekvések támogatása. Örülünk, hogy ezt mondta államtitkár úr, de azért fel kell rá hívni a figyelmet, hogy azért ez nem teljesen igaz. Ez akkor lett volna alkotmányos kötelezettségünk, ha önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, elfogadták volna azt a jobbikos módosító javaslatot, amely tételesen szerepeltette volna az új alaptörvényben, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit.

Tehát államtitkár úr most világosan és, úgy gondolom, a megfelelő módon reagált, erősen fogalmazva, világosan hozta nyilvánosságra a magyar kormány álláspontját. De azért lássuk azt is, hogy ez nem volt mindig így. Lássuk azt is, hogy a román fél azzal, hogy egy számára nem tetsző ügyben ilyen határozott eszközökhöz nyúlt, az bizony köszönhető nemcsak az elmúlt 2,5 év, hanem az elmúlt 22 év teljesen téves külpolitikai vonalvezetésének, amely folyamatosan arról beszélt, és folyamatosan attól félt, hogy jaj, jaj, jaj, nem szabad itt nekünk határozottan megfogalmazni az álláspontunkat, mert akkor azzal majd a külhoni magyar közösségeknek ártunk.

Tehát az autonómia ügye is szóba került ezzel kapcsolatban. Ugye, március 10-én a Székely Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen szervez autonómiatüntetést, és ezzel egy időben, március 15-én fél 4-től a székelyföldiek társulata a román nagykövetség előtt szintén tüntetést szervez. Én buzdítom a kormánypártokat és a Fidesz képviselőit, hogy ha ennyire egyértelmű az önök részéről a kiállás, akkor jöjjenek el, legyenek önök is ott, hívják fel a híveiket is, hogy jöjjenek el erre a tüntetésre. Ne várjuk ezt az MSZP-től meg az LMP-től, tudjuk, hogy az ő képviselőik hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Az LMP, ugye, román zászlót szeretett volna szolidaritásból kitűzni a XI. kerületi önkormányzatnál, az MSZP-s nyilatkozatokat meg hallhattuk az utóbbi időben Szanyi Tibortól vagy akár Gyurcsány Ferenctől is.

Hol vannak ma azok a balliberális véleményformálók és véleménydiktátorok, akik "cigány vagyok" meg "zsidó vagyok" táblával a nyakukban rohangáltak szolidaritásuk jeleként? A mai napon, úgy gondolom, minden magyar embernek egy kicsit székelynek kell lennie. (Az elnök csenget.) Emeljük fel a székely lobogót szolidaritásunk jeleként (Suhajda Krisztiánnal felemeli.), és azt kérem a Ház vezetésétől, hogy ezt a székely lobogót az Országház épületére is tűzzük ki mindaddig, ameddig ez a szimbolikus agresszió a Székelyföldön véget nem ér.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik, szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai