Hírek, meghívók, sajtóközlemények

Az európai uniós témájú pályázatok országgyűlési kiírása több mint 20 éves múltra tekint vissza. Annak érdekében, hogy minél több diák számára legyen hozzáférhető a pályázat, 2014 szeptemberében a pályázói kör kibővítésre került.

A rendszeres aktualizálás jegyében a diákoknak idén is változatos témákban volt lehetőségük pályázni. Feldolgozandó témaként jelent meg például a Magyarország és az unió számára is sajnálatos esemény, az Egyesült Királyság kiválása az integrációs szervezetből.

 

Örömteli fejlemény, hogy a legújabb kiírásban már társkiíróként vesz részt a Miniszterelnökséget vezető miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője. Nagykövet úr felajánlásának köszönhetően a díjazott hallgatók 2017 őszén kétnapos brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt.

 

A tavaly decemberben megjelent pályázati hirdetmény kitekintést biztosított a közép-európai térségre, régiónk szerepére is. A széles spektrumot felölelő dolgozatok között volt olyan, amelyik a visegrádi országok együttműködésével, míg egy másik pályamű Lengyelország uniós tagságával foglalkozott. A pályaművek többsége a válságjelenségekre, mint a Brexit és a migrációs válság, illetve a globális kihívásokra, mint az energiabiztonság, klímaváltozás fókuszált.

Sárdi Péter az Országgyűlés Külügyi igazgatója, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Kövér László házelnök, Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, Bárány Tibor, az Országgyűlés Törvényhozási Igazgatóságának vezetője

Örvendetes tény, hogy a tavalyi évhez képest idén 38%-al több, összesen 66 érvényes pályamű érkezett. Közel egyenlő arányban voltak a fővárosi és a vidéki egyetemek hallgatóinak munkái, hiszen Budapestről 34, míg vidéki egyetemekről, főiskolákról 32 pályaművet nyújtottak be. A szakok szerinti megoszlásban a jogászoké a többség, míg rajtuk kívül az gazdasági, illetve a társadalomtudományokat hallgatók voltak aktívak.

 

Az egyetemek, főiskolák közötti megoszlásban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a Szegedi-, illetve a Debreceni Tudományegyetemről adták be legtöbben pályázatukat.

 

A nyerteseket egy szakemberekből álló bíráló bizottság választotta ki. Köszönet illeti ezért a bíráló bizottság tagjait, akik az Országgyűlés Hivatala részéről dr. Juhász László, az Európai ügyek bizottsága főtanácsadója, dr. Kovács Krisztián, a Külügyi Igazgatósága Európai Uniós Irodájának vezetője, dr. Tamás Csaba Gergely, az Európai ügyek bizottsága szakmai tanácsadója valamint a Miniszterelnökség részéről dr. Schmitt Pál Péter, az Európai Ügyekért Felelős Államtitkársága EU Koordinációs, Intézményi és Jogi Főosztályának vezetője voltak.  

A pályázat díjainak ünnepélyes átadásán Lázár János miniszterelnökséget veztő miniszter beszédében az EU előtt álló kihívások között említette az unió versenyképességének megőrzését a világgazdaságban, a Brexitet, valamint Európa átalakulását.


Kifejtette: az EU egyre csökkenő mértékben képes hozzájárulni a világ GDP-jéhez, kérdés, hogy a Brexit után mi lesz a helyzet. Fontos megvizsgálni, hogy milyen reformokra van szükség, hogy Európa képes legyen az Egyesült Államokkal, a keleti világgal versenyre kelni, versenyképes legyen és hosszú távon fenntartható életminőséget tudjon garantálni - mutatott rá.


A miniszter szerint az is lényeges kérdés, hogy Nagy-Britannia kilépése veszély vagy lehetőség-e az unió számára. A kormány álláspontja világos: győztesnek kell lennie Európának és Nagy-Britanniának is - jelentette ki. Hozzátette: kilépését követően Nagy-Britannia Magyarország legjelentősebb gazdasági partnere lesz az EU-n kívül.

 

Lázár János Európa átalakulását illetően úgy látja, két álláspont áll szemben egymással: még nagyobb integrációra, több központi döntésre van szükség vagy erős nemzetekre, amelyek nélkül lehetetlen erős Európát építeni. "Mi nem az egyformaságban, hanem az egyenjogúságban az egyenrangúságban hiszünk" - fogalmazott, megjegyezve: Magyarországnak az erről folytatott vitában intenzíven részt kell vennie.
 

A tárcavezető kiemelte: a magyar érdeket magyarok közreműködésével tudják érvényesíteni, és ehhez minden fiatalra szükség van, akik készek dolgozni azért, hogy Magyarország erősebb legyen és érdekeit érvényesíteni tudja.
 

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy Magyarország elkötelezett tagja az EU-nak, aktív részese az unióról folytatott vitának és hasznosítja a tagságából származó előnyöket.
 

Emlékeztetett: nemrég Rómában a tagállamok és az uniós intézmények vezetői áttekintették az Európa előtt álló kihívásokat és arra jutottak, hogy büszkék lehetnek az elért eredményekre, és a kihívások megoldását az EU keretein belül képzelik el, mert együtt tudnak a leghatékonyabban fellépni, hogy Európa prosperáljon és biztonságosabb legyen.
 

A képviseletvezető szerint az uniós vívmányok érvényesítéséhez jó szakemberek kellenek, ahogyan a tagállamok érdekeinek képviseletéhez, az új szakpolitikák kidolgozásához és az uniós intézmények jó munkájához is. A pályázat azt bizonyítja, hogy ehhez van utánpótlás Magyarországon, jó színvonalú oktatás folyik a felsőoktatási intézményekben - vélekedett.
 

A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lázár János, valamint Zupkó Gábor adta át.
 

A pályaműveket nyolc témakörben várták, így lehetett például egy uniós politikáról, egy tagállam uniós tagságról szerzett tapasztalatairól, az egységes piacról, az európai-amerikai kapcsolatokról vagy a Brexitről írni. A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte. A nyertesek pénzjutalomban részesültek, továbbá egy kétnapos brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt.

A díjazottak:

Az első különdíjat elnyert dolgozat a témája az Egyesült Királyság unióból történő kiválása. Aktualitása miatt a téma a figyelem középpontjában áll, ugyanakkor szakirodalmi feldolgozottsága még gyermekcipőben jár. Ennek ellenére nagyon jó dolgozat készült, a szerzőnek sikerült megragadni a folyamat komplexitását, elsősorban a jogi és gazdasági hátteret. Kitűnik továbbá, hogy a szerző komolyan foglalkozott a választott témával, s igyekezett a Brexit minden fontos kérdését megvizsgálni. A dolgozat erénye a terminológia pontos használata, valamint a legújabb források magabiztos felhasználása.   

Az első különdíjat Herczeg Gergő Gábor, a Miskolci Egyetem Állam és jogtudományi Karának III. évfolyamos jogász hallgatója nyerte az „BREXIT” jeligével beadott munkájáért. 

 

A második különdíjat kiérdemelt tanulmány az energiaellátás kérdésével foglalkozik.

A szerző biztonsági szempontok mentén vizsgálja a kérdést, és fő témája a Törökországot, valamint Közép- és Délkelet-Európát a jövőben összekötő Tesla-földgázvezeték. A pályamű meggyőző  áttekintést ad arról, hogy miért szükséges az energetikai együttműködés a Balkán-félszigeten. Emellett rávilágít arra is, hogy miért számít továbbra is a földgázvezeték a folyamatos energiaellátás egyik zálogának. A szerző regionális megközelítést alkalmaz, a térségi energiaellátás jövője szempontjából releváns kérdéseket tekinti át. Dicséretes alapossággal elkészített műről van szó.

A második különdíjat idén Török Virág Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi– és Európa Tanulmányok Kara Nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterképzésének II. évfolyamos hallgatója nyerte a „Nikola Tesla” jeligével benyújtott dolgozatáért.

Díjazott dolgozatok

 

A III. helyezésben részesülő dolgozat a magyar méhészeti ágazat lehetőségeiről értekezik. A dolgozat egy kiemelkedő példája az uniós politikák és a magyar érdekek találkozásának, hiszen a méhészet nemzetgazdaságilag is fontos, egyúttal számottevő exportlehetőséggel rendelkező ágazat. A dolgozat pozitívuma, hogy komplex módon, jól érthetően, a releváns hazai és uniós intézményi, jogi és gazdasági szempontok figyelembevételével tárja fel a kérdést. Tartalmi szempontból említést érdemel a több esetben megfogalmazott saját vélemény, valamint az elkészített interjú. Formailag a benyújtott szöveg igényes, jól tagolt.

A III. díjat Hoss Bence, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkara Politológia alapszakos képzésének hallgatója kapja kiválóan elkészített, „magyarméz” jeligéjű dolgozatáért. 

 

 

A II. helyezésben részesülő pályamunka az uniós válságkezelés egyik fontos jogintézményét, a szanálás mechanizmusát mutatja be uniós, majd magyar szemszögből. A szerkezetileg jól felépített és lényegre törő dolgozat bemutatja a bankunió kialakulását és pilléreinek főbb ismérveit, majd a szanálás intézményét elemzi. A beadott pályamű egyik legnagyobb erénye, hogy közérthető módon tárja az olvasó elé ezt az egyébként bonyolult eljárást. Hozzáértően és igényesen megírt, széleskörű forrásokra támaszkodó, mind formai mind pedig tartalmi szempontból dicsérendő műről van szó. 

A II. díjat Fazekas Brigitta Lilla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának V. évfolyamos jogász hallgatója nyerte el a „hinta” jeligével benyújtott dolgozatáért.

 

 

A győztes pályamű a globális klímaváltozás elleni küzdelem, azon belül pedig az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszerét vizsgálja magabiztosan, professzionális módon. A szerzők arra keresik a választ, hogy a kvótarendszer mennyire tudja ösztönözni a kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást, továbbá az mennyire tekinthető hatékonynak. A tanulmány friss forrásokra és releváns statisztikai adatokra támaszkodik, emellett önálló kutatáson alapul. A mű legnagyobb pozitívumaként említhető a saját módszerrel végzett elemzés, modellezés, amely gazdasági indikátorok segítségével tanulmányozza a tagállami kibocsátást. A szakszerűen felépített pályamű átlátható, kitűnően szerkesztett és jól használja a hazai és külföldi szerzők munkáit.

A 2016. évi pályázat I. díját Drabancz Áron, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának Pénzügy mesterszakos I. évfolyamos hallgatója és El-Meouch Nedim Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Közgazdasági elemző mesterszakos I. évfolyamos hallgatója nyerte, „sólyom42” jeligével ellátott közösen beadott, magas színvonalú munkájával. 

Sajtóiroda -MTI

2017.május 19.

 

Kiválasztották Az Országház borait


Első alkalommal választották ki Az Országház borait; a címet nyolc kategóriában ítélték oda, elsősorban a Kárpát-medencében őshonos fajtákból készült tételeknek.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Az Országház borai cím első átadóján a Parlament Vadásztermében 2017. május 5-én. A címet nyolc kategóriában ítélték oda, elsősorban a Kárpát-medencében őshonos fajtákból készült tételeknek. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Megérett az idő arra, hogy a magyar alkotóerő olyan nagyszerű megnyilvánulásai, mint a magyar Országház és a magyar bor évente egymásra találjanak - hangsúlyozta a pénteki budapesti eredményhirdetésen az Országház elnöke. Kövér László emlékeztetett arra, hogy a 20. század elején a történelmi Magyarország területén 300 ezer hektáron termeltek bort, ma pedig 65 ezer hektáron művelnek szőlőt az országban, noha a szőlészeti kultúra az emberi civilizáció egyik fokmérője.

A kommunizmus alatt a magyar bortermelés tragikus évtizedeket élt meg, de a rendszerváltozás egyik kétségen kívüli sikertörténete, hogy a magyar bor ebből az állapotából tudott ismét világszínvonalú minőséget elérni - idézte fel a házelnök.

Bellavics István, az Országgyűlés Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója közölte: Az Országház bora pályázat kiírását egy hagyomány első lépésének, ugyanakkor szimbolikus gesztusnak szánták, azt is fontosnak tartják azonban, hogy a parlamentbe érkező külföldi vendégek, delegációk minőségi magyar borral találkozzanak.

Résztvevők Az Országház borai cím első átadóján a Parlament Vadásztermében, előtérben a nyolc kategóriagyőztes termelőnek odaítélt, a Parlament épületét díszítő szőlészet és borászat szobor kicsinyített mása 2017. május 5-én. A címet nyolc kategóriában ítélték oda, elsősorban a Kárpát-medencében őshonos fajtákból készült tételeknek. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A huszonegy tagú bírálóbizottság munkájáról beszámolva a testület elnöke, Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke elmondta, a bírálat anonim módon zajlott, a szakértők csupán a borok fajtáját tudhatták.

Sánta Zoltán nemzetközi borakadémikus, a pályázat szakértője az MTI-nek elmondta, a pályázat kategóriái elsősorban a Kárpát-medencében régóta honos szőlőfajtákat fedik le; az egyéb fehérbor csoportba hárslevelűből, juhfarkból, kéknyelűből és ezerjóból készült tételeket lehetett nevezni.

A nyolc meghirdetett kategóriában összesen 147 palack érkezett, 13 magyarországi és egy határon túli borvidék összesen 81 pincészetétől. Az olaszrizlingek közül a dél-balatoni Kristinus Borbirtok 2015-ös tétele, a furmintok, furmintalapú házasítások kategóriájában a tokaji Dobogó 2015-ös furmintja, míg az egyéb fehérborok csoportjában a Kolonics Pincészet 2015-ös Somlói Juhfarkja viselheti Az Ország bora címet.

A kékfrankosok és a bikavérek közül is a szekszárdi Fritz Pincészet 2012-es tételeit választotta a zsűri, a legjobb kadarka a szekszárdi Takler Borbirtok 2015-ös tétele. A cabernet franc kategória első helyén a Heumann Pincészet 2012-es Villány Franc-ja végzett, a tokaji aszúk közül pedig a Grand Tokaj 2013-as 6 puttonyos aszúja lett Az Országház bora.


A nyolc kategóriagyőztes borból kétszáz-kétszáz palackot vásárol az Országház, a termelők pedig a parlament épületét díszítő szőlészet és borászat szobor kicsinyített mását kapták.
Forrás: MTI
2017. MÁJUS. 05.
 

 
 

Benyújtotta a Kormány a 2018. évi költségvetési törvényjavaslatot

A munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a 2018-as költségvetés azok számára kínál több előnyt, támogatást, akik munkából tartják el magukat és a családjukat; mindenkinek egy kis lépést biztosít előre.

 

Varga Mihály kiemelte: a költségvetés céljai változatlanok jövőre, a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése.

A büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A költségvetés az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam működése nullszaldós.

Varga Mihály elmondta, hogy a következő években a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítésére kell koncentrálni. Beszámolt arról is, hogy a kormány hamarosan beterjeszti a 2016-os zárszámadást, amely szerint gyorsuló gazdasági növekedés mellett csökkent a GDP 1,8 százalékára az államháztartás hiánya, az államadósság pedig a GDP 74,1 százalékára.

Ismertetése szerint januártól havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, míg az otthonteremtési programra az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán a költségvetés. Nő a kétgyermekesek adókedvezménye, ennek nyomán évi 420 ezer forint marad egy átlagos kétgyermekes családnál - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter. 

A közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését jelzik a folytatódó életpálya- és bérrendezési programok. A társasági adó 9 százalék marad, de a kisvállalati adó (kiva) 13 százalékra csökken - ismertette a miniszter. Varga Mihály kiemelte a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások áfájának szintén 5 százalékra mérséklését.

A miniszter emlékeztetett: a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nő majd (párhuzamosan a munkáltatót terhelő adó 2 százalékpontos csökkenésével). Jövőre megmarad Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcsa - tette hozzá Varga Mihály.

A miniszter rámutatott: a nyugdíjasok az idén először nyugdíjprémiumot is kapnak a magasabb infláció miatti nyugdíjkompenzáció mellett. A nyugdíjak emelése jövőre a tervezett infláció mértékét fogja követni, a szabályozásnak köszönhetően azonban semmiképpen sem járhatnak rosszabbul a nyugdíjasok. 

Hozzátette, szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.

A költségvetés a korábban már megszokott, konzervatív módon készült, így az előre nem várt kockázatok kivédésére több mint 200 milliárd forintos tartalék szolgál majd - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
 

2018. május 2. MTI - Sajtóiroda

„Van beleszólásod!” - Parlamenti Ifjúsági Nap az Országházban

Egy napra a fiataloké az Országház- a Van beleszólásod! Parlamenti Ifjúsági Napon részt vevő 260 diák hazai és európai parlamenti képviselőkkel beszélgethet, interaktív vitajátékban modellezheti a döntéshozatali folyamatokat, bejárhatja az Országházat, és megismerkedhet az EU ifjúsági programjával, az Erasmus+ programmal is, amely lehetőséget teremt a fiataloknak saját ötleteik megvalósítására.

 

A „Van beleszólásod!” Parlamenti Ifjúsági Nap immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre 2017. március 31-én, a Tempus Közalapítvány, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája közös szervezésében.

A Parlamenti Ifjúsági Nap célja, hogy a fiatalok megismerhessék a demokrácia alapintézményét és a törvényhozás helyszínét, az Országházat, megtanuljanak beleszólni a róluk szóló döntésekbe, a jövőben pedig aktívan részt vegyenek az őket érintő közösségi ügyek megoldásában.

 

A képviselői vita a fiatalok saját, előre átgondolt kérdéseire, a vitajáték pedig az őket érintő témákra épül, melyeket a helyszínen megbeszélhetnek. A programok forgószínpadszerűen valósulnak meg a nap során, így az összes fiatal részt vehet minden programelemben.

A csoportok aktív részvételét - a felkészüléssel és a kreatív beszámolóval együtt - szakmai zsűri értékeli. Az általuk legjobbnak talált osztály fődíja egy Euroscola-programon való részvétel Strasbourgban, az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája felajánlásával.

 

Az eseményen többek között Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke köszönti a résztvevőket. A képviselői párbeszédben Bencsik János és Farkas Gergely országgyűlési, valamint Schöpflin György európai parlamenti képviselő vesz részt, a konzultációt a fiatalok országos érdekképviseleti szervezete, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke, Kaszás András moderálja. A vitajáték során az ifjúsági munkában és az Erasmus+ programban sikerrel alkalmazott nemformális módszerekkel, tapasztalati tanulással kerülnek közelebb a fiatalok a kooperatív döntéshozáshoz.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülésének állásfoglalása

Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén kiemelte, ami alternatíva létezik, az elfogadhatatlan: demokratikus legitimáció nélküli, azaz antidemokratikus, számon kérhetetlen és ezért felelősség nélküli hatalmi alakzatokba szerveződő, arctalan és arcátlan globális érdekcsoportok vannak, amelyek különféle formákban és nevek alatt át akarják venni a szuverén, demokratikus és nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok szerepét Európában. 
   

 

Az Országgyűlés elnöke azt is mondta, hogy az egypólusú világ elkerülhetetlen hanyatlásával Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében a Pax Americanát a Pax Europae Mediae-nek vagy Pax Danubinának vagy Pax Carpaticának kell felváltania, amely megerősíti a térség együttműködését, mint az Európai Unió egyik fontos szellemi és anyagi erőforrását, lezárja az itt folytatott 20. századi etnikai versengést, és új, méltányos teret nyit a magyar nemzetpolitikának is.

 

Az állásfoglalást itt olvashatják!

 

2017. március 24.

MTI

Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés

 A titkos szavazásban 170 képviselő vett részt, mindannyian érvényesen voksoltak.
    

Áder János, a Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére 39-en szavaztak.
   

Áder Jánost a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör - kétharmados támogatás híján - eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot.
    

A politikus megválasztása után a páholyban fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét.
    

 

Az 1959-ben született Áder János - volt házelnök, országgyűlési és európai parlamenti képviselő - második ciklusát kezdheti meg a Sándor-palotában. Újraválasztása május 10-től hatályos.
   

Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, majd - a rendszerváltás utáni ötödik államfőként - 2012. május 10-én lépett hivatalba.
    

Áder János nős, felesége Herczegh Anita, négy gyermekük van.
    

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt.
    

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

 

2017. március 13.

MTI

Félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a gyásznapon

Sajtóiroda

Felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a veronai buszbaleset áldozataiért elrendelt nemzeti gyásznapon, hétfő reggel az Országház előtt.

A budapesti Kossuth Lajos téren tartott megemlékezésen ott volt Áder János államfő, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint miniszterek, kormánypárti és ellenzéki politikusok.

A megemlékezés honvéd gyalogos és lovas díszegységek katonai tiszteletadása mellett zajlott. A lobogó felvonása, illetve félárbócra eresztése alatt a Himnuszt, majd a Szózatot játszotta a honvéd katonazenekar. Ezután Bíró László katolikus tábori püspök mondott rövid imát. 

Az Országház előtti megemlékezésen a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói és tanárai, valamint a hozzátartozók közül is sokan ott voltak. A közjogi méltóságok a megemlékezés végén személyesen fejezték ki részvétüket nekik.

A Parlament épületére a nemzeti gyásznap jeleként kitűzték a fekete zászlót.

Péntek éjjel az olaszországi Verona közelében balesetet szenvedett egy magyar fiatalokat szállító busz, tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek. A buszon a Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott.

A nemzeti gyásznapot elrendelő kormányrendelet szerint a nemzeti gyásznapon Magyarország lobogóját az Országház előtt, ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fel kell vonni, majd félárbócra kell ereszteni. A meghatározott középületeken gyászlobogót kell kifüggeszteni, Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni. Az iskolákban pedig tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani.

MTI

Az Országgyűlés elnöke borkiválasztást hirdet az Országház Bora 2017 cím elnyerésére.

Magyarország nemzeti és nemzetközi arculatának fontos pillére az évszázadok óta jó hírű magyar borral való képzettársítás. A bormustra célja, hogy hazánk olyan, kiemelten jó minőséget biztosító italai kerüljenek kiválasztásra, amelyek reprezentációs alkalmakkor méltóképpen képviselik a magyar Országgyűlést.

Az Országház Bora borkiválasztáson a megfelelő minőségi kritériumok keretei között minden olyan borászat indulhat, amely a magyar bortermelés tradícióit tartja szem előtt, illetve a történelmi magyar borvidékeken működik. Ezzel a gesztussal az Országgyűlés az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakat ezen a téren is megerősíti.

A kiválasztáson részt vehetnek a bortermelők mindazon palackozott minőségi borai és palackozott különleges minőségű borai, melyek a magyarországi előírásoknak megfelelnek, és Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerültek.

A meghirdetett fajtabor és házasítás kategóriák a következők:
olaszrizling (száraz), furmint és furmint alapú házasítás (száraz), egyéb fehérbor (száraz) – hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó fajtákból –, kékfrankos (száraz), bikavér (száraz), cabernet franc (száraz), kadarka (száraz), tokaji aszú.

A nyolc meghirdetett kategória győztesei jogosultak viselni az Országház Bora 2017 címet, amely megnevezés az évszám megjelölésével tovább használható.
A győztes borászatnak jogában áll a győztes tételt saját címke alatt forgalmazni Országház Bora 2017 logóval ellátva.
A nevezés a kitöltött nevezési lap elektronikus megküldésével, és a nevezési díj átutalásával érvényes.
A nevezési lapot 2017. február 20-ig kell megküldeni az orszaghazbora(kukac)parlament.hu e-mail - címre, egy kinyomtatott példányt pedig a megküldött mintákhoz is mellékelni szükséges.

A minták beküldésére 2017. február 14–15-16-án 9:00-től 15:00 óráig és 2017. február 23-24-én 9:00-től 15:00 óráig van lehetőség.

A pályázás részletes feltételei, a borkiválasztás szabályzata és a nevezési lap a linkekre kattintva letölthetőek.