Bevezetés

A képviselők jogállása
A képviselők javadalmazása

 

A képviselők jogállása

Az Alaptörvény B) cikk (3) és (4) bekezdése alapján a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A képviseleti demokrácia, mint elsődleges döntéshozatali mód mellett a közvetlen demokrácia fontos kiegészítő szerepet játszik.

A képviselők jogállásának alapja a szabad és egyenlő képviselői megbízatás, mandátum. Az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. Megválasztásuk után a képviselők jogilag függetlenné válnak választóiktól, nem lehet őket utasítani, beszámoltatni és képviselői tevékenységük vagy leadott szavazatuk miatt visszahívni. A parlamentben állásfoglalásukat szabadon, lelkiismeretük és meggyőződésük szerint alakítják ki, és ennek megfelelően szavaznak.

A képviselőt politikai jellegű kapcsolat fűzi választóihoz, a belé vetett bizalom vagy annak hiánya azonban csak a következő választások során mérettetik meg. Függetlenül attól, hogy egyéni választókerületben, országos vagy nemzetiségi listán választották meg őket, jogállásuk azonos.

A képviselők többsége – szabad elhatározásból – valamelyik párt parlamenti képviselőcsoportjának (frakciójának) a tagja. A frakcióalakítás jogát az Alaptörvény is elismeri (5. cikk (4) bekezdés). A szabad mandátumból következően a frakció nem kötelezheti a képviselőt egy bizonyos álláspont képviseletére, de a politika működési logikája következtében a hatékony, kiszámítható döntéshozatal érdekében a frakciótagok általában azonos irányt követnek (frakciófegyelem). Ha egy képviselő kilép a frakcióból vagy a képviselőcsoport zárja ki soraiból, mandátumáról nem kell lemondania, erre jogilag nem kötelezhető. Munkáját független képviselőként folytatja tovább, és hat hónap elteltével akár csatlakozhat egy másik frakcióhoz.

A képviselői jogok többségével minden képviselő önállóan is élhet (törvényjavaslatot nyújthat be, interpellálhat, felszólalhat a vitában), de vannak olyan jogok, amelyeket több képviselő csak együttesen gyakorolhat. Legalább öt képviselő (országos önálló pártlistáról történő mandátumszerzés esetén három) kell a frakcióalapításhoz. A házszabályi rendelkezések legalább öt független képviselőhöz kötik a napirend módosításának vagy a minimális időkeret megállapításának kezdeményezését. Az indítvány vitájának lezárását írásban legalább öt képviselő javasolhatja. Gyakori „küszöbszám" még a képviselők egyötöde. Legalább ilyen arány szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, valamint vizsgálóbizottság létrehozásának, képviselő által benyújtott kivételességi javaslat támogatásához, rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívásának, illetve politikai vita kezdeményezéséhez.

A képviselők jogait és kötelességeit két csoportba lehet sorolni. Ezekről, valamint jogállásuk és javadalmazásuk egyéb szabályairól az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezik.

Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Ilyen például a plenáris üléseken való részvétel, a felszólalási- vagy beszédjog, amelynek alapja a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetve a tájékoztatáshoz való jog.

A második csoportba azok a jogok és kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. E körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenségi szabályok, és a különböző javadalmazáshoz való jogok.
A képviselő alapvető joga és egyben kötelessége is, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak működését. Igazolatlan távolmaradását az Országgyűlés üléseiről egy meghatározott mértéken (az adott hónapban napirend szerint tartott szavazások több mint egynegyede) felül a tiszteletdíj arányos részének megvonásával büntetik.

A képviselők jogaikat személyesen gyakorolják (pl. szavazás), kivétel ez alól a bizottsági ülés, ahol a távol lévő képviselő helyettesítési megbízást adhat egy másik bizottsági tagnak.

A képviselők megbízatása (mandátuma) megválasztásukkal kezdődik, a képviselői mandátum azonban csak annak igazolásával, és eskütétellel válik teljessé. A képviselő csak ezt követően gyakorolhatja képviselői jogait. További feltétel még, hogy vagyonnyilatkozatot tegyen, és szüntesse meg esetleges összeférhetetlenségét.

 

A képviselők javadalmazása

A képviselők anyagi függetlenségét a tiszteletdíj és egyéb juttatások révén az Országgyűlésről szóló törvény biztosítja.

A képviselő havi tiszteletdíja azonos a helyettes államtitkári illetménnyel, a bizottsági tagságért nem jár pótdíj. A képviselő közlekedéséhez üzemanyagkártyát kap. A Budapesten lakástulajdonnal nem rendelkező képviselőt a törvényben meghatározottak szerint lakás használata illeti meg. Az Országgyűlés Hivatalának (vidéken vagy Budapesten) megfelelően felszerelt irodát kell biztosítania a képviselők számára.