A Parlament képe

Az Országgyűlés Hivatala

 

Bevezetés

Lezárva: 2011.december

Az Országgyűlés, a tisztségviselők, a bizottságok és meghatározott feladatkörökben a képviselők munkáját az Országgyűlés Hivatala segíti. Emellett az öt párt képviselőcsoportja a képviselőik számához igazodó létszámú frakcióirodát is működtet. A képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény lehetővé teszi továbbá, hogy minden képviselő munkatársat alkalmazzon. Az Országgyűlés tisztségviselői, a bizottságok és a frakciók külső szakértőket is foglalkoztathatnak.

A rendszerváltás előtt az Országgyűlés Irodája jórészt csak a pénzügyi-technikai működtetést ellátó hivatali szervezet volt. Nem volt igény arra, hogy jól képzett szakemberek segítsék az Országgyűlés munkáját, mivel a parlament politikailag súlytalan volt és nagyon ritkán ülésezett. Az elmúlt 21 évben fokozatosan alakult ki az a létszámában bővülő, szakmailag is felkészült apparátus, amely segíti az Országgyűlés működését, és a törvényalkotás támogatásában is képes eleget tenni az új és növekvő feladatoknak. A Hivatal fontosabb teendőit a Házszabály 144–147. §-ai, részletesebben feladatait és szervezeti felépítését pedig a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az Országgyűlés Hivatala, az Országgyűlés munkaszervezete, amely különböző szervezeti egységekre tagozódik. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő szervezeti egységeket nevesíti: Főtitkárság, Gazdasági Főigazgatóság, Elnöki Kabinet, Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, Külügyi Hivatal és az Országgyűlési Könyvtár.

A Hivatal munkáját az Országgyűlés elnöke irányítja az egyes hivatali szervezeti egységek vezetői útján, illetve közvetlenül. Ő nevezi ki és menti fel a hivatal vezetőit, a főtitkárt, a gazdasági főigazgatót, az Elnöki Kabinet, a Társadalmi Kapcsolatok Hivatala és a Külügyi Hivatal vezetőit, valamint az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóját, továbbá helyetteseiket.

A T. Házban a legkülönbözőbb szakemberek dolgoznak együtt. Az Országgyűlés törvényalkotó munkáját, a plenáris és bizottsági ülések zökkenőmentes levezetését jogászok, közgazdászok, igazgatásszervezők készítik elő és szervezik meg. A külügyekkel, társadalmi kapcsolatokkal, továbbá a parlamenti sajtótevékenységgel az adott terület szakértői foglalkoznak: sajtószakemberek, nemzetközi és európai uniós ügyekben járatos külügyes és protokollszakemberek, rendezvényszervezők. A Hivatal munkatársai között találhatók az egyedi értékeket hordozó Országház épületével, annak fenntartásával, felújításával kapcsolatos teendőket szervező-koordináló építészmérnökök, gazdasági szakemberek, informatikusok, de dolgoznak itt egyedi igényeket és a régi mesterek fogásait is jól ismerő asztalosok, kárpitosok, bádogosok, kőművesek. A Hivatal munkatársai a világbajnokságokon rendszeresen első díjakat szerző parlamenti gyorsírókról is. A Hivatalhoz tartoznak továbbá a tekintélyes múlttal rendelkező Országgyűlési Könyvtár munkatársai is. A legtöbben a parlamenti idegenvezetőkkel találkoznak, hiszen az Országház Magyarország legtöbbet látogatott épülete.

Az Országgyűlés Hivatalában dolgozó köztisztviselőkkel szemben fokozottan igaz az a köztisztviselői törvényben is megfogalmazott elvárás, hogy munkájukat hivatalukhoz méltóan, pártatlanul és befolyásmentesen végezzék.