Gyakran ismételt kérdések

Hogyan győződhet meg arról, hogy egy adott irományt benyújtottak-e?

Az Országgyűlés honlapján az "Irományok" főmenüpont alatt tetszőlegesen kiválasztott vagy beírt adatokkal futtatott, a kívánt szintig szűkíthető lekérdezés találati listája tartalmazza a benyújtott irományokat.

Ki kezdeményezhet törvényt?

Magyarország Alaptörvénye szerint törvényt a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési bizottság, vagy az országgyűlési képviselő kezdeményezhet. A képviselői indítványok csak előzetes bizottsági eljárást (döntés a tárgysorozatba vételről) követően kerülhetnek az Országgyűlés napirendjére.

Mikortól hatályos egy törvény?

A kihirdetett törvények – általában a záró rendelkezések között – rendelkeznek a hatálybalépés időpontjáról. Garanciális szabály, hogy az alkalmazásra való felkészülés érdekében a kihirdetés és a hatálybalépés időpontja eltérjen egymástól és hogy jogszabály a kihirdetése előtti időre kötelezettséget ne állapítson meg (visszaható hatály tilalma).

Mi a különbség egy módosító javaslat és egy törvényt módosító törvényjavaslat között?

A törvénymódosítást kezdeményező törvényjavaslat egy olyan önálló indítvány, amely tartalmában valamely kihirdetett törvény módosítását célozza. A módosító javaslat olyan nem önálló indítvány, amelyet az adott törvényjavaslathoz (tehát még nem elfogadott törvényhez) lehet benyújtani.

Mi a különbség a rendelet és a törvény között?

Törvény az Országgyűlés által megalkotott és hivatalos lapban kihirdetett általános magatartási formát előíró jogszabály, amely a jogforrási hierarchiában az Alaptörvényt követően helyezkedik el, vagyis nem lehet azzal ellentétes. A törvényt az Országgyűlés az Alaptörvény előírásai alapján önállóan alkotja meg. A rendelet a jogforrási hierarchia következő szintjén elhelyezkedő, törvényben nem szabályozott tárgykörben alkotott jogszabály, amelyet önálló jogalkotói hatáskörben vagy felhatalmazás alapján a kormány, más jogszabály felhatalmazása alapján pedig a kormány, a kormánytagja, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzat, valamint Magyar Nemzeti Bank elnöke alkothat.

Mit jelent az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány és mi a különbség a bizalmi szavazáshoz képest?

A konstruktív bizalmatlansági indítvány a képviselők legalább egyötöde által a miniszterelnökkel szemben írásban kezdeményezett javaslat, amelynek országgyűlési elfogadása esetén – amelyhez abszolút többség szükséges -az indítványban új miniszterelnöknek jelölt személyt automatikusan megválasztottnak kell tekinteni. Ezzel a régi kormány megbízatása megszűnik, de a megszűnés pillanatában keletkezik az új kormány megbízatása, nincs szükség ügyvezető kormányra, új kormányalakításra.

A bizalmi szavazás kérése a mindenkori miniszterelnök joga arra, hogy akár általában, akár egy-egy fontos kormány előterjesztés (pl. a költségvetési törvényjavaslat) határozathozatala során az Országgyűlés az abszolút többség szabályai szerint a bizalmáról biztosítsa a kormányt. Ha a miniszterelnök a szavazás során kisebbségben marad (nem kapja meg a bizalmat), köteles lemondani, ám ügyvezető kormányként tovább viszi az ügyeket az új kormány megalakulásáig.

Ki kezdeményezhet politikai vitát?   Melyek a megtartására vonatkozó szabályok?

A kormány vagy a képviselők legalább egyötöde átfogó politikai témakörben, az Országgyűlés rendes ülésszakán nyújthat be politikai vitát kezdeményező javaslatot. Minden képviselő ülésszakonként két politikai vitakezdeményezést támogathat. Az Országgyűlés a vitát csak rendes ülésszakon, a javaslat benyújtásától számított tizennégy napon túl és huszonnyolc napon belül tartja meg. A politikai vita tárgyalása időkeretben történik, amely négy óránál nem lehet kevesebb. A vita minden esetben a kormány nyilatkozatával kezdődik és a viszonválaszával zárul. A politikai vitát nem követi erről szóló határozathozatal.

Mi a különbség az interpelláció és a szóbeli kérdés között?

Mindkettő a képviselők által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenőrzési eszköz. Különbség egyrészt a címzettek körében, másrészt tárgyalási rendjükben van. Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet a kormányhoz, a kormány bármely tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, de az interpelláció címzettje csak a kormány vagy annak valamely tagja lehet. Az Országgyűlés ülésén az interpellációra adott kormányzati választ a képviselő viszonválaszában értékelheti és ha azt nem fogadja el, akkor a válaszról az Országgyűlés határoz. Ha a választ az Országgyűlés is elutasítja, azt az elnök felülvizsgálatra kiadja az illetékes bizottságnak. A bizottság jelentésében megfogalmazza javaslatát és az interpelláció újból a Ház elé kerül. Szóbeli kérdés feltevése esetén képviselői viszonválaszra és országgyűlési döntésre nincs lehetőség.

Mi a következménye annak, ha sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadja el az interpellációra adott választ?

Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak kell kiadni, amely döntéséről bizottsági jelentést készít. A bizottság javaslata alapján az Országgyűlés az alábbi döntéseket hozhatja:

  • utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
  • elfogadja a bizottsági ülésen az interpellált által kiegészített választ,
  • megerősíti korábbi elutasító döntését és felkéri a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására.

Mi Magyarország hivatalos lapja, amelyben a határozatokat közzéteszik és a törvényeket kihirdetik?

A Magyar Közlöny. (www.mhk.hu)

Hol érhetők el a hatályos törvények és határozatok?

A www.njt.hu internetes oldalon.

Az Országgyűlés milyen vezető közjogi tisztségviselőket választ?

A köztársasági elnököt, miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, Országos Bírósági Hivatal elnökét, a Médiatanács elnökét és tagjait, a Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnökét és tagjait, valamint a Független Rendészeti Panasztestület tagjait (Természetesen az Országgyűlés elnökét is az Országgyűlés választja meg).

Nyilvánosak-e az Országgyűlés, illetve a bizottságok ülései?

Az Országgyűlés és bizottságai ülései alapesetben nyilvánosak. A hallgatóság részvételének lehetőségeit azonban törvényi rendelkezések szabályozzák, és az Országgyűlés elnöke is korlátozásokat írhat elő. A nyilvánosság garanciáját biztosítja a jegyzőkönyvek és irományok honlapon történő közzétételi kötelezettsége. Emellett a parlamenti honlapon az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható, illetve elektronikus formában elérhetők az ülések jegyzőkönyvei. A honlapon ugyancsak egyenes adásban nyomon követhető a Törvényalkotási bizottság ülése.

Ugyanakkor törvényben meghatározott esetekben az Országgyűlés vagy a bizottság zárt ülés tartását határozhatja el, akár annak egészére, akár egyes napirendi pontok megtárgyalására is.

Az állampolgárok látogathatják-e a plenáris üléseket?

Igen. Az Országgyűlés plenáris ülései a képviselőkön keresztül igényelhető "karzatjeggyel" látogathatók.

Melyek az Országgyűlés ellenőrző szervei?

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve Ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel vagy kezelnek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Az alapvető jogok biztosa: alapjogi védelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja és kivizsgáltatja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Mivel foglalkozik az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve. Ellenőrzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel, vagy kezelnek.

Mi az Alkotmánybíróság feladata?

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából, kezdeményezésre, megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket, bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját, alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését és az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést illetve megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést.

Mivel foglalkozik az alapvető jogok biztosa?

Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

Nyilvánosak-e az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai?

Igen, az Országgyűlés honlapján a képviselők adatlapján a vagyonnyilatkozatok megtekinthetők.

Mit jelent a "mentelmi jog"?

Az országgyűlési képviselő törvényben szabályozott sérthetetlensége, felelőtlensége. A sérthetetlenség alapján az Országgyűlés hozzájárulása hiányában a képviselő ellen nem kezdeményezhető illetve indítható büntető- vagy szabálysértési eljárás, a felelőtlenség pedig biztosítja, hogy a képviselőt leadott szavazata illetve e minőségében elmondott tény vagy  véleménye miatt – kivéve egyes büntetőjogi tényállásokat vagy a polgári jogi felelősséget érintő állításokat – ne lehessen felelősségre vonni.

Mi a különbség a párt és a képviselőcsoport között?

Az országgyűlési képviselőválasztások során a választásra jogosultak egyéni képviselőkre és pártlistákra szavaznak. A választási törvény szerinti „küszöböt” elérő pártok országgyűlési képviseletre jogosultak. A politikai pártok a választásokon szerzett rájuk leadott szavazatok arányában költségvetési támogatásban részesülnek az éves költségvetési törvényben, létrejöttüket, szervezetüket, működésüket pedig a párttörvény szabályozza.

Az országos pártlistát állító, mandátumot szerző és ugyanazon párthoz tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alakíthatnak. Minden párt csak egy képviselőcsoportot alakíthat, legalább öt képviselő részvételével. Az egyes képviselőcsoportok pénzügyi és egyéb támogatását az Országgyűlés Hivatalának költségvetéséből kell biztosítani, jogaikat – amelyeket vezetői, helyettes vezetői útján gyakorol – az országgyűlési törvény és a határozati házszabályi rendelkezések szabályozzák.

Hány képviselő van és hogyan oszlanak meg a mandátumok képviselőcsoportonként?

Jelenleg 199 képviselői (106 egyéni és 93 területi listáról megszerezhető) és 13 nemzetiségi szószólói hely van az Országgyűlésben. A képviselőcsoport tagjává a párt színeiben induló, mandátumot szerző egyéni képviselő, valamint a párt listájára leadott szavazatok arányában további képviselők válhatnak. A parlamenti választás eredményeként megalakult frakciók mandátum szerinti adatai az Országgyűlés honlapján a "Frakciók" címszó alatt találhatók.

Hogyan tudhatók meg a választókerületi képviselő adatai és elérhetőségei?

A honlapon Képviselők/Választókerületek menüpontban település illetve választókerületek szerint lekérdezhetők a parlamenti képviselők adatai. Ezek között megtalálható a képviselőnek biztosított országgyűlési hivatali e-mailcím (általában: keresztnév.vezetéknév@parlament.hu), illetve sok esetben a személyes honlapjának elérhetősége is, ahol további ezzel kapcsolatos adatok is rendelkezésre állhatnak. Az egyes képviselők levélben az Országgyűlés Hivatala nyilvános címén, (1357 Budapest, Pf: 2.) lehetőség szerint a frakció megjelölésével is megkereshetők.

Kik a Házbizottság tagjai? Mi a fő feladata?

A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy. A fő funkciója a döntés-előkészítés és az egyeztetések. Ezek keretében állást foglal az Országgyűlés munkarendjéről, javaslatot tesz a napirendre és egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket.

Jelenleg hány bizottság működik az Országgyűlésben?

A 2014-2018-as ciklusban 14 állandó (szakpolitikai) bizottság és mellettük a határozati házszabály alapján kötelezően létrejövő Törvényalkotási bizottság illetve a Magyarországi nemzetiségek bizottsága működik. A 2016. évi tavaszi ülésszak megkezdéséig ebben a ciklusban eseti illetve vizsgálóbizottság létrehozására még nem kerül sor.

Mit jelent az "állampolgári vonal?"

A Képviselői Tájékoztató Központban működő olyan szolgáltatás, amely igénybevételével az érdeklődők (állampolgárok, civil szervezetek, kutatók, stb.) információkhoz juthatnak az Országgyűlés működésével, a törvényalkotás folyamatával kapcsolatban. A KTK munkatársai a Parlament honlapján elérhető információkhoz módszertani útmutatást nyújtanak.

Mi a "parlamenti különóra" célja?

A végzős középiskolás diákok megismertetése a parlamenti demokrácia alapjaival: betekintést nyernek az Országgyűlés munkájába.

Ki iratkozhat be az Országgyűlési Könyvtárba?

Minden 18 év feletti magyar és európai uniós állampolgár beiratkozhat.

Hogyan látogatható az Országház épülete?

Az épület szervezett csoportokban, idegenvezetővel, előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Egyéni látogatók esetében előzetes bejelentkezés nem szükséges.