Az Országgyűlésnek
az Alkotmánybíróság határozataiból adódó jogalkotási feladatai

Tárgy

Határidő

AB határozat/törvény száma

A mulasztásos alkotmánysértés (Alkotmány 68. §) a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletéről szóló szabályozás hiánya miatt.

1992. december 1.

35/1992.(VI.10.) AB.h

Megjegyzés: az AB határozat előírását az ún. kisebbségi törvény részben teljesítette, a kisebbségek parlamenti képviselete azonban továbbra is megoldatlan. A Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó szabályozás vizsgálata folyamatban van. (2007. június 6-án a MeH külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kezdeményezésére megalakult - a Szakállamtitkárság mellett szakmai elemző, javaslattevő testületként működő - közjogi munkacsoport. A munkacsoport 2007. második félévére vonatkozó legfontosabb feladata a parlamenti képviselethez, a kisebbségek kedvezményes mandátumához kapcsolódó alkotmánybírósági határozatok, dokumentumok áttekintése, elemzése, valamint állásfoglalás abban a kérdésben, hogy szükséges-e - a tárgyhoz kapcsolódóan - az Alkotmány módosítása. A munkacsoport várhatóan 2007. decemberében dönt a szakállamtitkár felé megfogalmazott javaslatáról.) Az Emberi jogi bizottság tájékoztatása szerint a munkacsoport nem készítette el a javaslatot és nem tett előterjesztést a szakminiszter felé, 2008. január 10-i és 29-i ülésén tárgyalt a parlamenti képviseletről, de döntés eddig nem született.

Az 1947. évi XVIII. törvénnyel becikkelyezett Párizsi Békeszerződés 29. cikke 3. pontjának végrehajtására szükséges intézkedést meg kell tenni

1997. június 30.

37/1996. (IX.4.) AB.h

Megjegyzés: a Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a szükséges szabályozás előkészítése hosszabb ideje folyik, azonban megnyugtató rendezésre csak politikai konszenzus esetén nyílhat lehetőség.

Az Országgyűlés rendes ülésszakai ülésezési rendjének a Házszabályban történő szabályozása.

1999. december 15.

4/1999. (III.31.) AB h.

Megjegyzés: az alkotmánybírósági határozatokból adódó feladatokat a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat részben rendezte; a fennmaradó kérdésekben az Alkotmányügyi és ügyrendi bizottság elnöke által vezetett négypárti munkacsoport feladata az előkészítés.

Az Országgyűlés rendelkezzen a Csehszlovákiából áttelepített személyek tulajdonjogának elvonása miatt történő kárpótlásról.

2004. június 30.

45/2003. (IX.26.) AB. h.

Megjegyzés: a Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a szükséges szabályozás előkészítése hosszabb ideje folyik, azonban megnyugtató rendezésre csak politikai konszenzus esetén nyílhat lehetőség.

Az Országgyűlés szabályozza törvényben bizottságai vizsgálati tevékenységének rendjét, valamint a közügyek megvitatásának szabadsága, illetve a személyiséget védő jogok jogorvoslati lehetőségét.

2004. március 31.

50/2003. (XI.05.) AB. h

Megjegyzés: az alkotmánybírósági határozatokból adódó feladatokat a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat részben rendezte; a fennmaradó kérdésekben az Alkotmányügyi és ügyrendi bizottság elnöke által vezetett négypárti munkacsoport feladata az előkészítés.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kábítószer-élvezőket segítő gyógyító programok végrehajtásában közreműködők büntetőjogi felelőssége.

2005. május 31.

54/2004. (XII.13.) AB h.

Megjegyzés: a 2005. évi XXX. törvény – 1965. évi 4. tvr-el hatályba léptetett Egységes Kábítószer Egyezményt, a 1979. évi 25. tvr-el hatályba léptetett pszichotróp anyagokról szóló egyezményt érintően – részben eleget tett a határozat egyes előírásainak. A 2005. évi CLXX. törvény új 65/A. §-sal kiegészítette az 1993. évi III. törvényt a gyógyító, segítő, megelőző programok végrehajtásában közreműködők büntetőjogi felelősségét illetően, és azzal, hogy a törvénybe bekerült az alacsony küszöbű ellátás fogalma, a kérdés a MEH és az IRM álláspontja szerint rendeződött, az AB álláspontja szerint azonban nem rendezett a kábítószer élvezőket segítő, megelőző gyógyító programokban közreműködő büntetőjogi felelőssége, továbbá a Btk. 282-283/A. § elkövetési magatartásait és az engedéllyel folytatható tevékenységeket megállapító jogszabályok összehangolása.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosul
tak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól.

2007. június 30.

22/2005. (VI. 17.) AB.h

Megjegyzés: a törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a benyújtás időpontja négypárti politikai egyeztetés függvénye. Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban a választójogi törvény e vonatkozású módosítása nem szerepel.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényben az Országgyűlés nem határozta meg a népszavazások speciális jogorvoslati határidőit.

2005. december 31.

23/2005. (VI. 17.) AB.h

Megjegyzés: a törvényjavaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a benyújtás időpontja négypárti politikai egyeztetés függvénye. Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban a választójogi törvény e vonatkozású módosítása nem szerepel.

A Házszabályról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 23. § b) pontjának, 47. § (4) és (6) bekezdésének, valamint 75. § (3) bekezdésének módosításával összefüggésben meg kell határozni a képviselői álláspont lényegének kifejtéséhez szükséges felszólalási idő biztosításának garanciális szabályait.

2006. december 15.

12/2006. (IV. 24.) AB h.

Megjegyzés: a 103/2007. (XII. 6.) OGY határozat a 47. § (4) és (6) bekezdése vonatkozásában eleget tett az AB határozatban foglaltaknak; a 75. § (3) bekezdése tekintetében az Alkotmányügyi és ügyrendi bizottság elnöke által vezetett négypárti munkacsoport feladata az előkészítés.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel kapcsolatban a természetvédelmi területek védetté nyilvánítása esetén a tulajdonosoknak biztosítani kell az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével összhangban álló jogorvoslati lehetőséget.

2007. március 31.

33/2006. (VII. 13.) AB h

Megjegyzés: a MeH-től kapott tájékoztatás szerint az AB határozat ügyében a környezetvédelmi és vízügyi miniszter levélben kereste meg az Alkotmánybíróság elnökét, jogértelmezést kérve. A tárca álláspontja szerint ugyanis az Alkotmány 57. §-ának (5)
bekezdése a természetvédelmi területek védett területté nyilvánítása tekintetében nem keletkeztet olyan jogalkotási kötelezettséget, amellyel ezen eljárásokban a jogorvoslatot biztosítani kellene, hiszen a védetté nyilvánítást követően az érintettek az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-ának b) pontja szerint utólagos normakontrollt kérhetnek.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 77. §-ában nem biztosított a szabálysértési őrizet jogorvoslati garanciája.

2007. december 31.

3/2007. (II. 13.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban szerepel a szabálysértési törvény módosítása.

Az egészségügyi adatkezelés során hiányoznak az eljárási szabályok, amelyek biztosítják, hogy az érintett az adat továbbítást megelőzően nyilatkozhasson adatai kezelésének megtiltásáról.

2007. december 31.

36/2007. (VI. 6.) AB h

Megjegyzés: az AB határozatnak a 2008. évi I. törvény 146-155. §-ai részben eleget tettek. Az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban nem szerepel a vonatkozó törvényjavaslat.

Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény nem szabályozta a versengő népszavazási kezdeményezések körét.

2008. március 31.

100/2007. (XII. 6.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban szerepel az 1998. évi III. törvény módosítása azzal a feltétellel, hogy ha az elfogadásához szükséges minősített többség biztosított.

Az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem alkotott törvényt a hagyatéki eljárás rendjéről.

2008. december 31.

13/2008. (II. 21.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban szerepel az új hagyatéki eljárási törvény.

Az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el azzal, hogy nem szabályozta a magántulajdonú ingatlanok (helységek) életvédelmi létesítményként (óvóhelyként) való kijelölésének szabályait, kritériumait.

2008. december 31.

17/2008. (III. 12.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban nem szerepel a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat.

Az Országgyűlés nem szabályozta a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei helyesbítésének módját.

2008. december 31.

33/2008. (III. 20.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés elfogadta az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról rendelkező 2008. évi XXV. törvényt, azonban a kétharmados döntést igénylő azon részeket nem szavazták meg, amelyek a helyesbítések módját szabályozták volna.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az ORTT milyen szempontok alapján határozza meg a műsorszolgáltatási díj mértékét.

2008. december 31.

37/2008. (IV. 08.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban nem szerepel a média törvény. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság készített új média törvényjavaslatot.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 96/A. § (1) bekezdésével kapcsolatban a törvény nem biztosítja a magyarországi szavazás napján külföldön tartózkodók részére a választójog gyakorlását.

2008. december 31.

54/2008. (IV. 24.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban szerepel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása azzal a feltétellel, hogy az elfogadásához szükséges többség biztosított.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. § (1) bekezdésének első mondata alkotmányellenes, mert a módosítást kétharmados többséggel elfogadott törvénnyel kellett volna szabályozni.
A közigazgatási hivatalokról szóló 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet megsemmisítésével egyidejűleg alkotmányellenes helyzet fennmaradt, mert az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben továbbra sem szabályozta a közigazgatási hivatalok jogállását.

2008. december 31.

131/2008. (XI. 03.) AB h
(90/2007. (XI.14.) AB h)

Megjegyzés: az AB a 90/2007. (XI.14.) AB határozattal megsemmisítette az Ötv.-nek a közigazgatási hivatalok jogállására vonatkozó rendelkezését, amit ezután a Kormány a közigazgatási hivatalokról szóló 177/2008. (VII.1.) Korm. rendeletben szabályozott. Az AB a 131/2008. (XI.3.) AB határozatban ezt is hatálytalanította és továbbra is feladatként szabta az Ötv. módosítását. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvényben a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveiként szabályozta a korábbi közigazgatási hivatalok irányítási rendszerét, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló CV. törvényre is figyelemmel.
Az Ötv. elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A Kormány T/10222. számon törvényjavaslatot nyújtott be az önkormányzati törvény módosítására.

Mulasztásos alkotmánysértés, hogy nem szabályozott a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott előzetes letartóztatás, elzárás során alkalmazható motozás.

2009. június 30.

132/2008. (XI. 06.) AB h

Megjegyzés: az Országgyűlés 2009. őszi ülésszakára a Kormány által készített törvényalkotási programban nem szerepel a vonatkozó törvényjavaslat.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személyek katonai vétségét elbíráló fegyelmi eljárásban az Országgyűlés nem teremtett lehetőséget a tanú személyi adatainak zárt kezelésére.

2009. december 31.

45/2009. (IV. 10.) AB h

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 57. § (1) és (3) bekezdésein alapuló ORTT eljárás közigazgatási hatósági eljárásnak minősítését az Országgyűlés elmulasztotta, és ezért nincs jogorvoslati lehetőség.

2009. december 31.

57/2009. (V. 20.) AB h

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (3) és (5) bekezdése alkotmányellenes, továbbá az Országgyűlés a 21/A. §-ban nem szabályozta megfelelően a felelősség alóli mentesülés eseteit, illetve a közigazgatási és a szabálysértési eljárás egymáshoz való viszonyát.

2009. december 31.

60/2009. (V. 28.) AB h

Az AB megállapítása szerint az Országgyűlés nem szabályozta, hogy a jogerős ítélet meghozatala után terhelt hogyan férhet hozzá a büntetőeljárás irataihoz.

2009. október 31.

61/2009. (VI. 11.) AB h