Az Országgyűlés feladatai

Lezárva: 2012. január

Bevezetés

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve. Az Országgyűlés tömör államszervezeti meghatározását követően az 1. cikk (2) bekezdésében 10 pontban sorolja fel az Országgyűlés legfontosabb feladatait. Ezek a következők:

• megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
• törvényeket alkot;
• elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
• felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörbe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése;
• megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
• megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
• feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
• határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
• különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
• közkegyelmet gyakorol;
• az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

Amint azt az utolsó (11.) pont is jelzi, a felsorolás azonban koránt sem teljes körű. Az Alaptörvény további cikkei részletesebben is meghatározzák a sarkalatos törvényhozási tárgyköröket, más törvények pedig további feladatokat és hatásköröket állapítanak meg.

Az Országgyűlés legfontosabb funkciója a törvényalkotás és a kormány ellenőrzése. Emellett a parlament határozza meg a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Fontos feladatai vannak az Országgyűlésnek a külpolitika, a nemzetbiztonság, a honvédelem, továbbá a rendkívüli jogrend bevezetése terén. A további sokrétű tevékenységeket többféle szempont szerint lehet csoportosítani.

Az Országgyűlés törvényekben meghatározott feladatai 1990-től számottevően és folyamatosan bővültek. Az Országgyűlés Hivatalának Főtitkársága nyomon követve e törvényalkotási folyamatot, regisztrálja az Országgyűlés (ezen belül a tisztségviselők, a bizottságok, és a frakciók) feladatait és hatáskörét, továbbá a képviselők jogainak és kötelességeinek szabályozását és annak változásait. Rendszerezés nélkül a különböző jogszabályokban található feladatok áttekinthetetlenek lennének, hiszen ma már parlamenti feladatokból, hatáskörökből több mint ötszázat tartunk számon. A felsoroltak rendszerezése és teljes körű bemutatása megtalálható "Az Országgyűlés feladatai és működése a jogszabályok tükrében 2010." című, az Országgyűlés Hivatala által megjelenített kiadványban. Honlapunkon e kiadvány frissített változatát tesszük közzé.

A képviselők és a parlamenti munka iránt érdeklődők tájékozódását megkönnyítheti, ha e feldolgozás révén megismerkedhetnek az Országgyűlés, a tisztségviselők, a frakciók, a bizottságok és a képviselők feladataival és jogaival. Az Országgyűlés a tisztségviselők, a Házbizottság, a frakciók, a bizottságok és a képviselők feladatairól, illetőleg az Országgyűlés működésével kapcsolatos feladatokról készített összeállítások honlapunkon, e főcímeknél találhatók meg.

Az új Alaptörvény, a sarkalatos és más törvények 2012. január 1-ei hatálybalépését követően fokozatosan dolgozzuk át a honlapon található összeállításainkat.