Az Országgyűlés feladatai

Az Országgyűlés feladatai a jogszabályok tükrében

A parlamenti funkciók azok a fő állami tevékenységek, amelyek ellátása az Országgyűlés alapvető rendeltetése. Az Alkotmányban és a különböző törvényekben meghatározott feladatok e funkciók alkotóelemei, a hatáskörök pedig e feladatok megvalósításának jogi eszközei.

Az Alkotmány szerint az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyűlés jellegének és alapvető rendeltetésének tömör meghatározását követően az Alkotmány a 19. § (3) bekezdésében „a"-tól „m"-ig, 13 pontban sorolja fel az Országgyűlés legfontosabb feladatait. Ezek a következők:

az Alkotmány elfogadása,
a törvények megalkotása,
az állami költségvetés elfogadása, valamint a költségvetés végrehajtásának jóváhagyása,
a kormány programjának elfogadása és a miniszterelnök megválasztása,
a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Alkotmánybíróság tagjainak, az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökeinek, az ombudsmanok és a legfőbb ügyész megválasztása,
a külkapcsolatok szempontjából kiemelt fontosságú nemzetközi szerződések megkötése,
a hadiállapotról és békekötésről való döntés, valamint a rendkívüli állapot a megelőző védelmi helyzet és a szükségállapot kihirdetése,
az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos hatáskörök (területszervezés, alkotmányellenesen működő helyi képviselő-testületek feloszlatása),
a Magyar Honvédség alkalmazásáról, illetve állomásozásáról, a békefenntartásban való részvételről, külföldi fegyveres erők magyarországi alkalmazásáról, illetve állomásozásáról való döntés,
a közkegyelem gyakorlása.

A felsorolás azonban koránt sem teljes körű. Az Alkotmány további fejezetei részletesebben is meghatározzák az egyes törvényhozási tárgyköröket, más törvények pedig további feladatokat és hatásköröket állapítanak meg.

Az Országgyűlés legfontosabb funkciója a törvényalkotás és a kormány ellenőrzése. Emellett a parlament határozza meg a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Fontos feladatai vannak az Országgyűlésnek a külpolitika, a nemzetbiztonság, a honvédelem, továbbá a rendkívüli jogrend bevezetése terén. A további sokrétű tevékenységeket többféle szempont szerint lehet csoportosítani.

Az Országgyűlés törvényekben meghatározott feladatai 1990-től számottevően és folyamatosan bővültek. Az Országgyűlés Hivatalának Főtitkársága nyomon követve e törvényalkotási folyamatot, regisztrálja az Országgyűlés (ezen belül a tisztségviselők, a bizottságok, és a frakciók) feladatait és hatáskörét, továbbá a képviselők jogainak és kötelességeinek szabályozását és annak változásait. Rendszerezés nélkül a különböző jogszabályokban található feladatok áttekinthetetlenek lennének, hiszen ma már parlamenti feladatokból, hatáskörökből több mint ötszázat tartunk számon. A felsoroltak rendszerezése és teljes körű bemutatása megtalálható „Az Országgyűlés feladatai és működése a jogszabályok tükrében 2010." című, az Országgyűlés Hivatala által megjelenített kiadványban. Honlapunkon e kiadvány frissített változatát tesszük közzé.

Az itt közölt összeállításunk az "Országgyűlés feladatairól és hatásköréről" alapvetően az Alkotmány szerkezetét, szabályozási körét vette alapul. Ezt a szerkesztési elvet azonban nem lehetett következetesen érvényesíteni, hiszen az Országgyűlésnek olyan jelentős feladatkörei is vannak, amelyeket az Alkotmány nem vagy éppen csak érintőlegesen szabályoz. E körbe tartoznak például az államháztartással, a költségvetéssel, a társadalombiztosítással, a környezetvédelemmel, az egészségüggyel, az oktatással, a kultúrával és más „ágazatokkal", valamint a gazdasággal összefüggő feladatok.

A képviselők és a parlamenti munka iránt érdeklődők tájékozódását megkönnyítheti, ha e feldolgozás révén megismerkedhetnek az Országgyűlés, a tisztségviselők, a frakciók, a bizottságok és a képviselők feladataival és jogaival. A tisztségviselők, a Házbizottság, a frakciók, a bizottságok és a képviselők feladatairól, illetőleg az Országgyűlés működésével kapcsolatos feladatokról készített összeállítások honlapunkon, e főcímeknél találhatók meg.

Az Országgyűlés feladatai és hatásköre a jogszabályok tükrében¹

Tartalom:

Bevezetés

Az Országgyűlés feladatai és hatásköre

Az alkotmányozással kapcsolatos feladatok

Megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát. (Alk. 19. § (3) bek. a) pont)
Módosítja az Alkotmányt. Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (Alk. 24. § (3) bek.)

A törvényalkotási (jogalkotási) feladatok

Törvényeket alkot. (Alk. 19. § (3) bek. b) pont)
Az Alkotmányban és az Országgyűlés ügyrendjében szabályozza a törvénykezdeményezés jogát, a kezdeményezés módját és a törvényalkotás rendjét. (JA. tv. 37. § (1) bek.)²

Törvényben állapítja meg:

a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket,
a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat,
az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait. (JA. tv. 2. §)

A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben szabályozza különösen:

az Alkotmányban felsorolt állami szervek működését,
a társadalmi szervezetek és az érdek-képviseleti szervek jogállását,
az országgyűlési képviselők és az önkormányzati képviselők választását, valamint jogállását,
a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét,
a népszavazást,
a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást,
a büntető-, a polgári és az államigazgatási eljárást. (JA. tv. 3. §)

A gazdasági rendre vonatkozóan törvényben szabályozza különösen:

a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait,
az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, továbbá a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét,
a központi költségvetést,
az állami pénzügyeket, az adókat és az adó jellegű kötelességeket,
a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit (JA. tv. 4. §),

Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben szabályozza különösen:

az állampolgárságot,
a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit,
az egyesülési és a gyülekezési jogot,
a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket,
a házasságot és a családot,
az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket,
a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését,
a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket,
az oktatást és a közművelődést,
az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást,
a honvédelmi kötelezettséget,
a személyi nyilvántartást. (JA. tv. 5. §)

Megbízza a kormányt vagy az illetékes országgyűlési bizottságot a törvényjavaslat előkészítésével, ha bizottság vagy képviselő törvényt kezdeményez, és ezt az indítványt az Országgyűlés elfogadta. (JA. tv. 38. § (1) bek.)³

Az Országgyűlés felkérheti az Országgyűlés elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. (HSZ 108. § (2) bek.)

Honlapján közzéteszi a törvényjavaslatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó irományokat, továbbá azokat a plenáris és a bizottsági jegyzőkönyveket, amelyek a törvényjavaslat vitáját tartalmazzák. Az így közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatók el. (Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 11. §)

Törvényalkotási program

Beszámoltatja a kormányt a jogalkotási programról és annak végrehajtásáról.⁴ (JA. tv. 21. § (2) bek.)

Tájékoztatást kap a kormánytól - megalakulását követően lehetőleg harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén - a következő ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjáról.⁵ (HSZ 38. § (3) bek.)

Az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe tartozó feladatok

Országgyűlési határozat

Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalásának rendjét. (Alk. 24. § (4) bek.)

Megállapítja a határozatának előkészítésére vonatkozó szabályokat.(JA. tv. 47. § (1) bek.)

Dönt a zárt ülésen hozott határozata esetenkénti közzétételéről.(HSZ 112. § (3) bek.)

Jogi iránymutatás

Irányelveket bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető. (JA. tv. 53. §)

A jogszabályokat (törvényeket) elvi állásfoglalásban értelmezheti. Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. (JA. tv. 54. §)

Az alapvető jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos feladatok

Törvényben állapítja meg az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat, az alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (Alk. 8. § (2) bek.)

Törvényt alkot:

a) az utazási és letelepedési szabadságról⁶ (Alk. 58. § (3) bek.),

b) a személyes adatok védelméről⁷ (Alk. 59. § (2) bek.),

c) a lelkiismereti és vallásszabadságról⁸ (Alk. 60. § (4) bek.),

d) a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Alk. 61. § (3) bek.),

e) a sajtószabadságról (Alk. 61. § (3) bek.),

f) a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetve a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról⁹ (Alk. 61. § (4) bek.),

g) a gyülekezési jogról¹⁰ (Alk. 62. § (2) bek.),

h) az egyesülési jogról, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről¹¹ (Alk. 63. § (3) bek.),

i) a menedékjogról¹² (Alk. 65. § (2) bek.),

j) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól¹³ (Alk. 68. § (5) bek.),

k) az állampolgárságról¹⁴ (Alk. 69. § (4) bek.),

l) a sztrájkjogról¹⁵ (Alk. 70/C. § (3) bek.),

m) a honvédelmi kötelezettségről¹⁶ (Alk. 70/H. § (3) bek.).

A választásokkal kapcsolatos feladatok

Külön törvényekben rendelkezik az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról.¹⁷ (Alk. 71. § (3) bek.)

Külön törvényben rendelkezik a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról.¹⁸ (Alk. 71. § (4) bek.)

A pártok javaslatára is figyelemmel előterjesztett miniszteri indítvány alapján megválasztja az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagjait, illetve a választott tag elhalálozása vagy megbízatása megszűnése esetén helyébe új tagot választ. (Ve. tv. 23. § (4) bek. és a 27. § (1) bek.)

Megállapítja a választásokon jelöltet állító szervezetek költségvetési támogatására fordítható pénzeszköz összegét. (Ve. tv. 91. § (1) bek.)

A költségvetési törvényben megállapítja a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit. (Ve. tv. 5. §)

Beszámoltatja az Országos Választási Bizottságot az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők, az önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választásáról. (Ve. tv. 90/A. § (4) bek. m) pont, 99/K. § (5) bek. o) pont, 105/A. § (4) bek f) pont, 115/I. § (8) bek. b) pont)

Beszámoltatja a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős minisztert az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők, az önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választásáról. (Ve. tv. 153. § (3) bek.)

Az országos népszavazással és a népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladatok

Törvényben szabályozza a népszavazást.¹⁹ (JA. tv. 3. § e) pont)

A népszavazási kezdeményezést az Országgyűlés köteles napirendre tűzni és megtárgyalni. (Népsz. tv. 7. § (1) bek.)

A népszavazás elrendeléséről szóló határozatnak tartalmazni kell, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. (Népsz. tv. 14. § (2) bek.)

Beszámoltatja az Országos Választási Bizottságot az országos népszavazásról. (Ve. tv. 124/A. § (3) bek. l) pont)

Beszámoltatja a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős minisztert az országos népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról. (Ve. tv. 153. § (3) bek.)

A köztársasági elnökkel kapcsolatos feladatok

Titkos szavazással megválasztja a köztársasági elnököt. (Alk. 19. § (3) bek. k) pont, 29/B. § (2) bek. )

Az Országgyűlés előtt a köztársasági elnök - hivatalba lépését megelőzően - esküt tesz. (Alk. 29/D. §) Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz, és erről közjogi tisztségviselői okmányt ír alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Határoz a köztársasági elnök esetében az összeférhetetlenség kimondásáról. (Alk. 31. § (2) bek.)

Az Országgyűlés elfogadó nyilatkozattal fogadja el a köztársasági elnök lemondását. 15 napon belül kérheti a köztársasági elnöktől, hogy elhatározását fontolja meg. Ha a köztársasági elnök lemondását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. (Alk. 31. § (3) bek.)

Dönt a köztársasági elnök elleni felelősségre vonási eljárás megindításáról, titkos szavazással, kétharmados szótöbbséggel. (Alk. 31/A. § (3) bek.)

Tagjai sorából vádbiztost választ az Alkotmánybíróságnak a köztársasági elnök ügyét tárgyaló eljárásában a vád képviseletére. (Alk. 32. § (1) bek.)

Törvényben állapítja meg a köztársasági elnök tiszteletdíját,²⁰ kedvezményeit és az őt megillető költségtérítés összegét. (Alk. 30. § (2) bek.)

Külön törvényt alkot a köztársasági elnök büntetőjogi védelméről. (Alk. 31/A. § (1) bek.)

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatos feladatok

Törvényben szabályozza (határozza meg) az Alkotmánybíróság szervezetét és működését.²¹ (Alk. 32/A. § (6) bek.)

Az Alkotmánybíróság javaslatára törvényben határozza meg az Alkotmánybíróság ügyrendjét.²² (AB tv. 29. §)

Megválasztja az Alkotmánybíróság tizenegy tagját. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. (Alk. 32/A. § (4) bek.) Megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről közjogi tisztségviselői okmányt írnak alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek., AB tv. 11. §)

A hatáskörrel rendelkező bizottság véleményét figyelembe véve megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait. (AB tv. 8. § (1) bek.)

Indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál

az Országgyűlés ügyrendje (Házszabálya) Alkotmánnyal való összhangjának előzetes vizsgálatát, az aggályosnak tartott rendelkezés megjelölésével (AB tv. 34. § (1) bek.),
a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát (AB tv. 21. § (3) bek.),
az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését (AB tv. 21. § (6) bek.).

Jóváhagyja - az állami költségvetés részeként - az Alkotmánybíróság költségvetését. (AB tv. 2. §)

Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos feladatok

Törvényben szabályozza (határozza meg) az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének alapelveit.²³ (Alk. 32/C. § (4) bek.)

A képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók. (ÁSZ tv. 7. § (1) bek.)

Tizenkét évre megválasztja az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit. (ÁSZ tv. 8. §)

Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei a hivatalba lépés alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesznek. (ÁSZ tv. 11. § (1) bek.) Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről közjogi tisztségviselői okmányt írnak alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Dönt az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökeinek mentelmi joga tárgyában. (ÁSZ tv. 9. §)

Kizárással megszünteti a megbízatást, ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált. (ÁSZ tv. 12. § (4) bek.)

Határozattal megállapítja az összeférhetetlenséget, ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, az ÁSZ tv. 10. §-ában foglaltak szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését követő 10 napon belül nem szünteti meg. (ÁSZ tv. 12. § (5)-(6) bek.)

Jóváhagyja az Állami Számvevőszék szervezeti felépítését, létszámát és éves költségvetését. (ÁSZ tv. 14. § (1) bek.)

Az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetésszerű felhasználását. (Áht. 104. § (3) bek.)

Az Állami Számvevőszék elnöke jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést az év során végzett ellenőrzésekről. (ÁSZ tv. 18. § (1) bek.)

A központi költségvetési törvényjavaslatról véleményt, a zárszámadásának ellenőrzéséről jelentést terjeszt az Országgyűlés elé. (ÁSZ tv. 17. § (1) bek., illetve 18. § (2) bek.; továbbá az Áht. 29. § (1)-(2) bek.) Az Országgyűlés a költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék véleményével, illetve jelentésével együtt tárgyalja meg.

Utasítást adhat az Állami Számvevőszéknek ellenőrzés lefolytatására. (ÁSZ tv. 17. § (4) bek.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosával és a külön biztosokkal kapcsolatos feladatok

A köztársasági elnök javaslatára, a képviselők kétharmadának szavazatával megválasztja az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait. Egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. (Alk. 32/B. § (4) bek.) Megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről közjogi tisztségviselői okmányt írnak alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében adatvédelmi biztost választ. (Adatvéd. tv. 23. § (1) bek.)

Az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében külön biztosként megválasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. (OGY-i biztos tv. 27/A. § (1) bek.)

Törvényben határozza meg az országgyűlési biztosokra vonatkozó részletesebb szabályokat.²⁴ (Alk. 32/B. § (7) bek.)

Határozatban kimondja - bármely képviselő indítványára - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megbízatásának megszűnését (felmentés, tisztségtől való megfosztás). (OGY-i biztos tv. 15. § (5) és (6) bek.)

Határozatban mondja ki az összeférhetetlenség fennállását az állampolgári jogok országgyűlési biztosa esetében. (OGY-i biztos tv. 15. § (4) bek.)

A képviselők kétharmadának szavazatával dönt az országgyűlési biztosok mentelmi jogának felfüggesztéséről. (OGY-i biztos tv. 11. § (3) bek.)

Évente beszámoltatja az országgyűlési biztosokat tevékenységük tapasztalatairól. (Alk. 32/B. § (6) bek., OGY-i biztos tv. 27. §)

Az országgyűlési biztos indítványára dönt kirívóan súlyosnak ítélt, illetve állampolgárok nagyobb csoportját érintő visszásságok megtárgyalásának napirendre tűzéséről az éves beszámolót megelőzően. (OGY-i biztos tv. 26. § (1) bek.)

A kormánnyal és a miniszterelnökkel kapcsolatos feladatok²⁵

A köztársasági elnök javaslatára megválasztja a miniszterelnököt. (Alk. 19. § (3) bek. k) pont, 33. § (3) bek.; HSZ 132. § (2) bek.)

A kormány tagjai a kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. (Alk. 33. § (5) bek., illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 16. § (2) bek. és 35. § (2) bek.) Megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről közjogi tisztségviselői okmányt írnak alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Dönt a kormány programjáról. (Alk. 19. § (3) bek. e) pont)

A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. (Alk. 33. § (3) bek.)

Dönt - a képviselők legalább egyötöde által a miniszterelnökkel szemben benyújtott - bizalmatlansági indítványról. Ha a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (Alk. 39/A. § (1) bek.)

A beterjesztéstől számított 3-8 napon belül megvitatja, és szavaz a miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványról. (Alk. 39/A. § (2) bek.; HSZ 134. § (1) bek. a) pont)

Bizalmi szavazást folytat le a kormány - a miniszterelnök útján előterjesztett - kezdeményezésére. (Alk. 39/A. § (3)-(4) bek.; HSZ 134. § (2) bek.)

Rendszeresen beszámoltatja működéséről a kormányt. (Alk. 39. § (1) bek.)

Beszámoltatja a kormányt a jogalkotási programról és annak végrehajtásáról.²⁶ (JA. tv. 21. § (2) bek.)

Külön törvényt alkot a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról. (Alk. 34. §)

Törvényben szabályozza a kormány tagjai jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját.²⁷ (Alk. 39. § (2) bek.)

A nemzetközi szerződések megkötésével (illetve a megállapodások végrehajtásával) kapcsolatos feladatok

Megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket. (Alk. 19. § (3) bek. f) pont)

Előzetes hozzájárulást ad a köztársasági elnök által kötendő nemzetközi szerződésekhez, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik. (Alk. 30/A. § (1) bek. b) pont)

Felhatalmazást ad nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, ha a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú, valamint ha az Országgyűlés hatáskörébe tartozó egyéb kérdést érint. (Nsz. 7. § (1) bek. a) és (3) bek. e) pont)

Törvénnyel kihirdeti azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adott. (Nsz. 9. §)

Kérheti a nemzetközi szerződés megerősítése előtt az aggályosnak tartott rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát. (AB tv. 36. § (1) bek.)

Az európai uniós ügyekkel kapcsolatos feladatok²⁸

Megilleti a kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenységéről szóló tájékoztatáshoz való joga, az alábbiak szerint:

A kormány képviselője a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre való felkészülésről legalább félévente tájékoztatja az EU tv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott testületet. (EU tv. 7. § (2) bek.)
A kormány a stratégiai jelentőségű integrációs politikai eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést. (EU tv. 7. § (3). bek.)
A miniszterelnök az Európai Tanács üléséről szóban tájékoztatja az Országgyűlés plenáris ülését. (EU tv. 7. § (4). bek.)
A kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés plenáris ülését a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. (EU tv. 7. § (5) bek.)

Dönt tizenöt napon belül - a jelentés szabályainak megfelelően - az Európai uniós bizottságnak az Európai Bizottság jogszabálytervezetére vonatkozóan benyújtott, a szubszidiaritás elvének megsértését vélelmező indítványáról. (HSZ 134/C. §)

A honvédelemmel, a fegyveres erőkkel, továbbá a hadi-, a rendkívüli és a szükségállapottal, a veszélyhelyzettel, valamint a polgári védelemmel összefüggő feladatok

Törvényben határozza meg a Magyar Honvédség feladatait és a rá vonatkozó részletes szabályokat.²⁹ (Alk. 40/A. § (4) bek.)

Az Alkotmányban meghatározott keretek között - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - irányítja a Magyar Honvédséget (Alk. 40/B. § (3) bek., Hvt. 95. § (1) bek.)

Dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről. (Alk. 19. § (3) bek. g) pont)

Megállapítja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit, a Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányait, a Honvédség részletes bontású létszámát, fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit, és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat. (Hvt. 47. § (1) bek.)

Az általános hadkötelezettség alapján csak a megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején dönt a hadkötelezettség bevezetéséről. (Hvt. 6. § (1) bek., 47. § (2) bek.)

Rendkívüli állapot idején központilag irányítja a honvédelmet. (Hvt. 46. § (2) bek.)

Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. (Alk. 19. § (3) bek. h) pont)

Szükségállapotot hirdet ki az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet). (Alk. 19. § (3) bek. i) pont)

Törvényben határozza meg a rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokat.³⁰ (Alk. 19/D. §)

Az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról. (Alk. 19. § (3) bek. j) pont)

Szükségállapot idején az Országgyűlés folyamatosan ülésezik, és felfüggesztheti a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását. (Alk. 19/C. § (3) bek.)

Kezdeményezheti a Honvédelmi Tanács döntését. (Hvt. 67. § (1) bek.)

Meghosszabbíthatja a Honvédelmi Tanács rendeletének hatályát. (Alk. 19/B. § (5) bek.)

A külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet és felhatalmazza a kormányt a szükséges intézkedések megtételére. (Alk. 19. § (3) bek. n) pont)

Meghosszabbíthatja az államfő által rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések hatályát. (Alk. 19/C. § (4) bek.)

Haladéktalanul tájékoztatást kap a kormánytól a megtett intézkedésekről, a további intézkedések megtétele érdekében. (Alk. 19/E. § (2) bek.)

Megbízatásának meghosszabbításáról határoz hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén. (Alk. 28/A. § (3) bek.)

Törvényben korlátokat állapíthat meg a Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére.³¹ (Alk. 40/B. § (5) bek.)

Felhatalmazása alapján veszélyhelyzetben a kormány egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. (Alk. 35. § (3) bek.)

Törvényt alkot a veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról. (Alk. 35. § (3) bek.)

Dönt a Honvédségnél végrehajtandó létszámcsökkentésről. (A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 59. § (1) bek.)

A Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelvek körében megállapítja a polgári védelem alapelveit, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának fő irányait és feltételeit. (Polg.véd. tv. 5. §)

Tájékoztatást kap a kormánytól, ha a kormány a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján elrendeli a polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazását. (Polg.véd. tv. 6. § a) pont)

A költségvetési törvényben biztosítja:

a polgári védelmi feladatok végrehajtásához szükséges költségvetési fedezetet. A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester polgári védelmi feladatának ellátásához szükséges anyagi feltételeket a helyi önkormányzatok helyi normatív forrásszabályozási rendszerében biztosítja (Polg.véd. tv. 38. § (1)-(3) bek. 39. §),
a hivatásos és önkéntes tűzoltóság működéséhez és fenntartásához juttatott állami hozzájárulást (Tűz tv. 41. §),
a Rendvédelmi Főiskola hallgatójára meghatározott normatívát (A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. § (1) bek.).

Az Országgyűlés gondoskodik a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló dokumentumból adódó feladatok teljesítéséhez szükséges feltételek biztosításáról (94/1998. (XII. 29.) OGY határozat 17. pont).

A kormány rendeleti úton bevezeti a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokat és gondoskodik az államháztartás körében szükséges intézkedések megtételéről az Országgyűlés tájékoztatásával együtt. Az intézkedések meghosszabbítására az Országgyűlés adhat felhatalmazást. (A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 7. § (1) bek. b) pont)

A kormány elrendelheti a polgári védelmi szervezetek és más fegyveres erők alkalmazását közvetlen katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetén az Országgyűlés tájékoztatása mellett. (1999. évi LXXIV. törvény 8. § a)-b) pontok)

Legközelebbi ülésén beszámoltatja a kormányt a veszélyhelyzetben a kormány által hozott - az államháztartási törvénytől eltérő - átmeneti intézkedésekről. (Áht. 46. §)

A nemzetbiztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel, a közrend és közbiztonság védelmével, a rendőrséggel és a menekültüggyel kapcsolatos feladatok

Törvényt alkot a rendőrségről.³² (Alk. 40/A. § (4) bek.)

Törvényben rendelkezik a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletesebb szabályokról, valamint a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról.³³ (Alk. 40/A. § (4) bek.)

Nemzetbiztonsági bizottsága közreműködésével ellátja a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését. (Nb. tv. 14. § (1) bek.)

Elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit. Felkéri a kormányt, hogy a biztonság- és védelempolitikai feladatok végrehajtásáról legalább évente számoljon be az Országgyűlésnek. (A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat)

A kormány előterjesztése alapján határozatot hoz az ideiglenes védelemre jogosultként történő elismerésről. (A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 19. § b) pont, 24. § és 76. §)

Megválasztja - egyidejűleg listás módon - a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával a Független Rendészeti Panasztestület öt tagját. (Rend. tv. 6/A. § (2) bek.) Megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről közjogi tisztségviselői okmányt írnak alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával kapcsolatos feladatok

Az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül gondoskodik a Levéltár mint önálló, teljes gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv működéséről. (Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: 2003. évi III. törvény) 8. § (2) bek.)

A helyi önkormányzatokkal és a területszervezéssel kapcsolatos feladatok

Törvényben szabályozza:

a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait³⁴ (Önk. tv. 93. § (1) bek. a) pont),
a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásának rendjét, jogait és kötelezettségeit³⁵ (Önk. tv. 93. § (1) bek. b) pont).

A költségvetési törvényben meghatározza:

a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adóból, illetékekből származó részesedését; a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit és feltételrendszerét; a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat; a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető - az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét (Áht. 31. § (1) bek.),
a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, ösztönző elemeit is tartalmazó támogatásokat (Áht. 31. § (2) bek.),
a támogatási feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható előirányzat összegét (Cct. 8. § (1) bek.),
a kiegészítő állami támogatás feltételeit és mértékét az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzat részére (Önk. tv. 87. § (1) bek.).

Törvényben kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg a helyi önkormányzat számára, egyidejűleg biztosítja a feladat ellátásához szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről, módjáról. (Önk. tv. 1. § (5) bek.)

Normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. (Önk. tv. 84. § (1) bek.)

Meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat (a céltámogatások mértékét, feltételeit törvény tartalmazza). (Önk. tv. 85. § (1) bek.)

Címzett támogatást nyújthat az egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására kijelölt helyi önkormányzatoknak. (Önk. tv. 86. § (1) bek.)

A kormány javaslatára, egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások címzett támogatásáról.

A tárgyévet megelőző évben úgy is dönthet, hogy a tárgyévben nem indítható címzett támogatással beruházás. (Cct. 3. § (4) bek.)

Különös méltánylást érdemlő egyedi esetekben a központi támogatással létrejövő beruházás megvalósításával kapcsolatos egyes feltételek teljesítése alól átmeneti vagy végleges felmentést adhat, és a felmentés megadását feltételekhez is kötheti. (Cct. 3. § (9) bek.)

Új önkormányzati feladat megállapítása esetén egyidejűleg biztosítja az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. (Önk. tv. 87. § (2) bek.)

Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági eshetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról. (Önk. tv. 64. § (2) bek.)

Megyei jogú várossá nyilváníthatja az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost, a képviselő-testület kérelmére. (Önk. tv. 61. § (1) bek.)

Dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról.³⁶ (Önk. tv. 93. § (4) bek.)

Dönt az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről
- az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével - évente egy alkalommal. A helyi kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez az országgyűlési képviselők általános választásának éve kivételével minden év április 30-ig lehet felterjeszteni. A kormány - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter augusztus 30-ig tett előterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, illetőleg saját kezdeményezését szeptember 30-ig nyújtja be az Országgyűlésnek, amely arról december 31-ig dönt. A döntés az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzat általános választás napján lép hatályba; erről az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz. (A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 2. §, 3. § (1)-(3) bek.)

Dönt a főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatásáról. (Önk. tv. 66. §, 66/B. §)

Feloszlatja a kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése alkotmányellenes. (Alk. 19. § (3) bek. l) pont)

A feloszlatásról a soron következő ülésen kell határozni. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett önkormányzat polgármesterét, aki jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a képviselő-testület álláspontját a határozathozatal előtt ismertetni. (Önk. tv. 93. § (2)-(3) bek.)

Ha feloszlatja a képviselő-testületet, egyidejűleg kitűzi az időközi választást 3 hónapon belüli időpontra. (Önk. tv. 93. § (2) bek.)

Beszámoltatja a kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, a nemzetközi és határ menti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről. (Ter.fejl. tv. 6. § b-h) pontok)

Négyévente beszámoltatja a kormányt az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól. (Ter.fejl. tv. 7. § j) pont)

Kétévente beszámoltatja a kormányt a tanyák és tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében végzett cselekvési terv megvalósításáról. (A tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről szóló 49/2009. (V. 27.) OGY határozat)

Az igazságszolgáltatással (a bíróságokkal és az ügyészséggel) kapcsolatos feladatok

Törvényben állapítja meg a bíróságok szervezetére és igazgatására, továbbá a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályokat.³⁷ (Alk. 50. § (5) bek.)

Dönt a bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, megállapítja illetékességi területét. (Bír. tv. 17. § (1) bek.)

Megválasztja a Legfelsőbb Bíróság elnökét. (Alk. 19. § (3) bek. k) pont, 48. § (1) bek.) Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz, és erről közjogi tisztségviselői okmányt ír alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Évente tájékoztatást kap az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökétől³⁸ a bíróságok általános helyzetéről és az OIT igazgatási tevékenységéről. (Bír. tv. 47. §)

Közkegyelmet gyakorol. (Alk. 19. § (3) bek. m) pont)

Törvényben állapítja meg az ügyészségre vonatkozó szabályokat.³⁹ (Alk. 53. § (4) bek.)

Megválasztja a legfőbb ügyészt. (Alk. 19. § (3) bek. k) pont, 52. § (1) bek.) Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz, és erről közjogi tisztségviselői okmányt ír alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Beszámoltatja működéséről a legfőbb ügyészt. (Alk. 52. § (2) bek.)

A legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára megállapítja az összeférhetetlenséget. (Üsz. tv. 39. § (2) bek. a) pont)

Dönt a legfőbb ügyész mentelmi joga felfüggesztése tárgyában. (Ütv. 23. § (2) bek.)

Határozatával kimondja a legfőbb ügyész hivatalvesztését, ha a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetőleg jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált. (Üsz. tv. 20. § (8) bek.)

A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a képviselők kétharmadának szavazatával dönt. (Bír. tv. 5. § (2) bek.)

A legfőbb ügyész esetében a köztársasági elnök javaslatára megállapítja az összeférhetetlenséget. (Üsz. tv. 39. § (2) bek. a) pont)

A költségvetési törvényben meghatározza:

a legalacsonyabb bírói alapilletményt (Bj. tv. 103. § (2) bek.),
a legalacsonyabb ügyészi alapilletményt (Üsz. tv. 46/D. § (2) bek.).

Az államháztartással, a központi költségvetéssel, a zárszámadással és a pénzügyekkel összefüggő feladatok (Magyar Nemzeti Bank, Költségvetési Tanács, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Közbeszerzések Tanácsa)

Államháztartás, állami pénzügyek

Megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását. (Alk. 19. § (3) bek. d) pont)

Törvényben ír elő - általában - fizetési kötelezettséget, szabályozza a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget. (Áht. 10. § (3) bek.)

Tájékoztatást kap az illetékes bizottságtól (zárt ülésen megtárgyalt) a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos) a központi költségvetésben összevontan az azonosíthatóságot kizáró módon szereplő adatokkal összefüggő - kormány által beterjesztett - beszámoló elfogadásáról. (Áht. 17. § (3) és (4) bek.)

Felhatalmazást ad az 50 milliárd forint nettó jelenértéket elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt - ha törvény másként nem rendelkezik -, valamint az ugyanezen összköltségű beruházásokhoz. Az Országgyűlésnek be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését. (Áht. 22. § (1)-(2) bek.)

Törvényt alkothat az átmeneti gazdálkodásról, ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre az szól, az Országgyűlés nem alkotta meg. (Áht. 34. § (1) bek.)

Felhatalmazást ad az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényben a kormánynak, hogy a központi költségvetés, az alapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait teljesítse, és meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet, továbbá a felhatalmazás időtartamát. (Áht. 34. § (1)-(2) bek.)

Törvényt alkot az újabb átmeneti gazdálkodásról, ha az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hatályának lejártáig az Országgyűlés a költségvetési törvényt nem alkotta meg. (Áht. 34. § (3) bek.)

Jelentésben tájékoztatást kap a kormánytól 30 napon belül, ha az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének kedvezőtlen alakulása miatt a központi költségvetésben, az alapoknál a társadalombiztosítási alrendszerekben előirányzatokat zárolt, csökkentett, illetve törölt, és ezen intézkedések együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok 10%-át, és a költségvetési kiadási főösszeg 0,1%-át. (Áht. 38/A. § (1) és (2) bek.)

Meghatározza az alapot létrehozó törvényben az alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthető kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert. (Áht. 54. § (1) bek.)

Költségvetési szervet alapíthat, átszervezhet vagy módosíthatja tevékenységi körét, továbbá a költségvetési szervet megszüntetheti. (Áht. 88-90. §)

Kincstári biztost jelöl a kormány kezdeményezésére - a kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó, kincstári körbeli szervek, testületek költségvetési szervei esetén. (Áht. 100/D. § (4) bek.)

Ellenőrzi - az Állami Számvevőszék útján - az államháztartás körébe tartozó vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodást. (Áht. 104. § (3) bek.)

Törvényben határozza meg az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon ingyenes átruházásának, követelései lemondásának módját, eseteit. (Áht. 108. § (2) bek.)

Költségvetés, zárszámadás

Törvényt alkot az állami költségvetésről (központi költségvetés, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapok költségvetése) és annak végrehajtásáról (zárszámadásról). A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg dönt az alrendszerek költségvetési többletének rendeltetéséről, valamint jóváhagyja azok költségvetési hiánya finanszírozásának módját. (Áht. 28. §, 2/A. §)

A költségvetési törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével, a zárszámadási törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg. (Áht. 29. §)

Előterjesztést kap a költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg - annak részeként - a szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások hároméves programjának éves lebontásáról. A költségvetési törvényjavaslatban előzetes felhatalmazást ad az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó összköltségű beruházásokhoz. (Áht. 23. § (2) bek.)

Előterjesztést kap a kormánytól a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-ig a következő egy vagy több évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatról, amelyhez a kormány tájékoztatási céllal mellékeli az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket (a fejezeti részletező táblázatoknak és ezek szöveges indokolásainak október 15-ig kell beérkezniük). (Áht. 52. § (1) bek.)

Megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és összességükben. A tárgyalás során november 30-ig meghozandó határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. Ezután a költségvetési törvény vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott fejezeti, alaponkénti és társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási főösszegeket nem változtathatják meg. (Áht. 52. § (2) bek.)

Az Országgyűlés részére az állami költségvetés tárgyalásakor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

1. az államháztartás bevételeit és kiadásait (a továbbiakban: költségvetési mérleg)

a) alrendszerenként és összevontan,

b) közgazdasági és funkcionális tagolásban;

2. az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-ei 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató), illetve az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval (maastrichti elsődleges egyenlegmutató);

3. a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként. (Áht. 116. §)

Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

1. az államháztartás költségvetési mérlegeit alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban;

3. a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként;

4. az államháztartás könyvviteli mérlegeit alrendszerenként elkülönítetten;

5. az állami költségvetés finanszírozását bemutató pénzforgalmi kimutatást;

6. az államháztartás adósságát instrumentumok, valamint bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban összevontan és alrendszerenként;

7. a központi költségvetés adósságát instrumentumok, bel- és külföldi hitelezők, forint és deviza, valamint éven belüli és éven túli lejárat szerinti bontásban;

8. a 110. §-ban meghatározott adósságkategóriákat összefüggéseikkel együtt;

9. a központi költségvetés által nyújtott hitelek állományát instrumentumok, bel- és külföldi hitelfelvevők, lejárat szerinti bontásban. (Áht. 116. §)

Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. pontjának a)-b) pontjaiban, valamint 116. § (2) bekezdése 1. és 4. pontjaiban foglalt mérlegeket kell - a szöveges indokolással együtt - az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni. (Áht.117. § )

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. a)-b) pontjai, (2) bekezdése 1. és 4. pontja szerinti mérlegeket a szöveges indoklással együtt be kell mutatni. (Áht. 116-117. § és 118/A. §)

A költségvetési törvényben meghatározza:

a bevételeket és kiadásokat fejezetenként és címenként (Áht. 19. §, 20. §, 21. §, 22. §),
költségvetési fejezetenként és címenként azon kiadásokat és bevételeket, amelyek előirányzatának megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik (Áht. 20. § (6) bek.),
a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan „Beruházás" alcímen a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket (Áht. 23. § (1) bek.),
az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetve több évre szóló szakmai programok és projektek kapcsolódó társfinanszírozás összegét az adott időszak fejezeti költségvetésének kiadási főösszegén belül (Áht. 23/A. §),
a címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és egyéb speciális célú előirányzatokat; a működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként a személyi juttatásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és kamatfizetések előirányzatait; a felhalmozási költségvetésen belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatait; a bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként (Áht. 24. § (1)-(2) bek.),
a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványát, amely összeggel a pénzügyminiszter a tárgyévi költségvetési év előirányzatait megnövelheti (Áht. 24/B. § (1) bek.),
az általános tartalékot (nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a) az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására (Áht. 25. § (1) bek., 26. § (1) bek.),
a céltartalék előirányzatát évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül az adott alrendszerekben, annak célja és rendeltetésének megjelölésével (Áht. 38. § (2) bek.),

Meghatározza továbbá:

a kormány által vállalható egyedi állami kezesség, állami garancia mértékének felső határát;
az egyedi viszontgarancia állományának felső határát;
a jogszabályi állami kezességvállalásból, állami garanciavállalásból és jogszabályi viszontgarancia-vállalásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát vagy a garantőr szervezet kifizetéseihez viszonyított arányát;
a garantőr szervezet által vállalható, viszontgaranciával biztosított kezesség, garancia állományának felső határát;
az árfolyam-fedezeti megállapodásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát (Áht. 33/A. § (1)-(2) bek.);
a kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes várható fizetési kötelezettségei fedezetére az előirányzatot (Áht. 33/C. § (3) bek.);
az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény esetleges felhatalmazásának időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (Áht. 34. § (2) bek.);
azt az értékhatárt, amely felett az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon értékesítését, használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet (Áht. 108. § (1) bek.);
azt az értékhatárt, amely alatt az államháztartás alrendszereiben behajtást nem kell előírni (Áht. 108. § (4) bek.);
árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelés és szolgáltatási koncesszió esetén a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat (Közbesz. tv. 244. §);
az engedélyesek Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetésének mértékét (Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. §).

Rendelkezik a költségvetés megállapításakor, illetve a zárszámadáskor a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve zárszámadáskor jóváhagyja a költségvetési hiány finanszírozási módját. (Áht. 8/A. § (1) bek.)

Jóváhagyja az általános tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékét meghaladó kötelezettségvállalást. (Áht. 26. § (2) bek.)

A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díj megállapításáról, illetőleg elengedéséről az Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. (Áht. 33. § (7) bek.),

Az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díj felhasználásáról. (Konc. tv. 13. § (3) bek.)

Felhatalmazást ad a kormánynak az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt. A kormány bemutatja az Országgyűlésnek a szerződés főbb tartalmi elemeit, az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését. (Áht. 22. §)

Felhatalmazza a kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. (Áht. 32. §)

Felhatalmazza a kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát vállaljon. (Áht. 33. § (1) bek. b) pont)

Pótköltségvetést fogad el a kormány előterjesztésére, ha a költségvetési törvény tervezésénél figyelembe vett bruttó hazai össztermék 0,2%-ánál nagyobb mértékben csökken a várható elsődleges többlet a jóváhagyotthoz képest, és ez az egyenlegromlás nem magángazdasági vagy demográfiai okok miatt következik be. (Áht. 41. § (1) bek.)

A költségvetési évet követő nyolc hónapon belül zárszámadási törvényjavaslatot kap a kormánytól. (Áht. 53. §)

A zárszámadást - költségvetési évenként - az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően készíti el. (Áht. 18. §)

Beszámoltatja a kormányt a zárszámadási törvényjavaslatban az Áht. 33/D. §-ának megfelelő állami kötelezettségvállalásokról, az azok alapján teljesített kifizetésekről és az azokból származó megtérülésekről. (Áht. 33/A. § (10) bek.)

Tájékoztatást kap a zárszámadásról szóló törvényjavaslat tárgyalása során - a gazdasággal összefüggő alap esetében - az érintett gazdasági kamaráknak az alap indokoltságára és további működésére vonatkozó véleményéről. (Áht. 56. §)

Jóváhagyja - a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként - az alap - bevételeit és kiadásait az alap működéséről szóló törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott - költségvetését és zárszámadását. (Áht. 57. § (1) bek.)

Tájékoztatást kap a kormánytól az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett (tényleges) összegéről és rendeltetéséről, valamint a kötelezettségvállalások és az előírt tartozások tervezett (tényleges) alakulásáról a költségvetési törvényjavaslat indokolásában. (Áht. 57. § (2) bek.)

Tájékoztatást kap a kormánytól - zárszámadás keretében - az alap beszámolójáról és mérlegéről készült könyvvizsgálatok eredményéről. (Áht. 57. § (4) bek.)

Tájékoztatást kap évente a zárszámadás keretében a külföldi követelésekkel való gazdálkodásokról, ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és kétessé vált állományt. (Áht. 108/A. § (7) bek.)

Beszámoltatja a kormányt a hatályos költségvetési, illetve átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában folytatott gazdálkodásáról, majd a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat az új költségvetési törvénybe beilleszti. (Áht. 45. §)

A Magyar Nemzeti Bankkal, a Magyar Fejlesztési Bankkal és az Eximbankkal kapcsolatos feladatok

A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.⁴⁰ (Alk. 32/D. § (1) bek.)
Évente beszámoltatja a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az MNB tevékenységéről és a monetáris politikájáról. (Alk. 32/D. § (3) bek., illetve MNB tv. 2. §, 35. §)
Eseti tájékoztatást kérhet a bank tevékenységéről és monetáris politikájáról. (MNB tv. 35. §)
Az MNB bemutatja a részvényes által megállapított alapító okiratát. (MNB tv. 46. § (3) bek)
Az MNB rendelkezésre bocsátja a pénzintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg azok részletes adatait. (MNB tv. 28. § (2) bek.)
A nemzetközi segélyprogrammal összefüggésben az MNB elmaradt kamatbevétele megtérítésének összegét 2019-ig az éves költségvetési törvényben előirányozza. (66/2000. (IX. 13.) OGY határozat)
Megválasztja és visszahívja a felügyelőbizottság elnökét és három tagját. (MNB tv. 52/A. § (4) bekezdés a)-b) pont) és 52/C. §)

Megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről közjogi tisztségviselői okmányt írnak alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Meghatározza a költségvetés keretében

a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.) által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvehető hitelek, kölcsönök, valamit a kibocsátott kötvény együttes állományának felső határát (Az MFB Rt.-ről szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (3) bek. a) pont);
a kormány megbízásából az MFB Rt. által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia-ügyletek állományának felső határát (2001. évi XX. törvény 5. § (3) bek. b) pont);
az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódó árfolyam-garancia együttes állományának felső határát (2001. évi XX. törvény 5. § (3) bek. c) pont).

Meghatározza a költségvetés keretében

a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől felvehető betétek és hitelek, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát (A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 7. § (1) bek. a) pont);
az Eximbank által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható exporthitel-garanciák állományának felső határát, valamint az egyéb export célú garanciaügyletek állományának felső határát, (7. § (1) bek. b) pont);
a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (Mehib Rt.) által az Állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek, illetőleg viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát (7. § (1) bek. c) pont);
a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát (7. § (1) bek. d) pont);
az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát (7. § (1) bek. e) pont);
a készfizető kezességből eredő (6. §-ban meghatározott) fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét elkülönített előirányzatként (7. § (2) bek.).

A Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos feladatok

Kilenc évre megválasztja a Költségvetési Tanács tagjait, akik megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt tesznek. (A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény 9. § (1) bek.)

Bármely képviselő indítványára dönt a tanács tagjának felmentéséről és kizárásáról. (a 2008. évi LXXV. törvény 11. § (5) bek.)
Bármely képviselő indítványára határozattal állapítja meg a Tanács tagjának összeférhetetlenségét, illetve vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének megsértését. (12. § (4) bek., illetve 13. § (5) bek.)
Évente beszámoltatja a Tanácsot tevékenységéről és a feladatkörét érintő tapasztalatokról. (7. § (4) bek.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével kapcsolatos feladatok

Megtárgyalja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tevékenységéről szóló beszámolót. (A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 2. § (2) bek.)

A Közbeszerzések Tanácsával kapcsolatos feladatok

A tanács költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni, előirányzatának terhére az Országgyűlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás. (Közbesz. tv. 374. §)
A plenáris ülésen, illetve illetékes bizottságai előtt a Közbeszerzések Tanácsa elnöke ismerteti a tanács éves beszámolóját. (Közbesz. tv. 378. §)

A társadalombiztosítással és szociálpolitikával kapcsolatos feladatok

A Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben rendelkezik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról. (A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 2. § (1) bek. c) pont)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényben alaponként meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik. (1992. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bek. g) pont)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódnak, a címek címrendet képeznek; a címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre. (Áht. 86/B. § (4) bek.)

Tájékoztatást kap a költségvetésről szóló törvény benyújtásakor a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan 5 évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozó 50 évre szóló előrejelzésről. (Áht. 86. § (8) bek.)

A költségvetési törvényben meghatározza:

az alapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve - amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja - összevont jogcímenként (Áht. 31/A. §),
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a központi költségvetésből juttatott hozzájárulások, térítések összegét (1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bek. f) pont, 5. § (3) bek. f) pont),
a foglalkoztatottak nyugdíjjárulék-fizetési felső határának egy naptári napra jutó összegét (Tbj. 24. § (2) bek.),
a szociális foglalkoztatás keretében foglalkoztathatók létszámát és a szociális foglalkoztatási támogatás mértékét (Szoc. tv. 99/C. § (5) bek.),
a közgyógyellátási igazolvány után fizetendő térítés fedezetét (Szoc. tv. 123. § (1) bek.),
a normatív állami hozzájárulások; kötött felhasználású foglalkoztatási támogatás; a lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatáshoz kötött felhasználású támogatások; a szociális továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos kiadásokhoz kötött felhasználású támogatások összegét. (Szoc. tv. 125. §)

Törvényben szabályozza a pénzeszközök év végi záróállományának felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében. (Törvény is szabályozhatja e témaköröket helyi önkormányzatok esetében.) (Áht. 7. § (2) bek.)

Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, akkor a különbséget az állam a központi költségvetésben tervezett előirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. (Áht. 86. § (10) bek.)

Tájékoztatást kap zárszámadás keretében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának könyvvizsgálati eredményéről. (Áht. 86/A. (3) bek.)

Be kell mutatni a zárszámadási törvényjavaslatban az alapnak, ezen belül működési költségvetésének az előirányzat-maradvány és a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását. (Áht. 86/A. § (5) bek.)

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási főösszegek legfeljebb 1%-ának megfelelő tartalékot képezhet. (Áht. 86/B. § (3) bek.)

Dönt a (nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási) alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról. (1992. évi LXXXIV. törvény 7. § (4) bek.)

Meghatározza a költségvetési törvényben a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetében a nem állami fenntartó által megvalósítandó szociális beruházások címzett támogatásának fedezetét. (Cct. 21/F. § (8)-(9) bek.)

Meghatározza a költségvetési törvényben az életjáradék évenkénti emelésének mértékét (A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7. § (1) bek., a párizsi békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról rendelkező 1997. évi X. törvény 2. § (4) bek.).

A gazdasággal kapcsolatos feladatok (Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács)

Meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét.⁴¹ (Alk. 19. § (3) bek. c) pont)

A kormány évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámol a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásról. (Vagyon tv. 11. § (1) bek.)

Az éves költségvetési törvény elfogadása során határoz az állam által kötött koncessziós szerződésből származó koncessziós díj felhasználásáról. (Konc. tv. 13. § (3) bek.)

Jóváhagyja az ágazati törvény(ek)ben meghatározott, az állam által kötendő egyes koncessziós szerződéseket. (Konc. tv. 18. §)

Évente beszámoltatja a Gazdasági Versenyhivatal elnökét. (A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36. § (2) bek. c) pont)

Felkérheti a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, hogy a gazdasági versenyt érintő kérdésekben szakvéleményt adjon. (1996. évi LVII. törvény 36. § (2) bek. b) pont)

Kizárólag jóváhagyásával csökkenthetők a Gazdasági Versenyhivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei. (1996. évi LVII. törvény 33. § (1) bek.)

Kezdeményezheti, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács az általa javasolt kérdés megtárgyalását tűzze napirendre. A tanácsot évente egyszer beszámoltatja tevékenységéről. (az 57/2008. (V. 22.) OGY határozat 2. és 5.6. pont)

Az Országgyűlés költségvetésében biztosítja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet. (Az 57/2008. (V. 22.) OGY határozat 5.7. pont)

Előzetes elvi hozzájárulást ad új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez. (Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bek.)

Az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munka során a kormány kellő időben az Országgyűlés elé terjeszti a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait. (A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat 12/f) pont)

Meghatározza a költségvetési törvényben a Kis- és Középvállalkozási (KKV) Célelőirányzat központi költségvetési forrását. (A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 6. §)

Kétévente jelentést kap a kormánytól, amelyben bemutatja a KKV-k helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint az állami támogatások felhasználásának eredményét. (2004. évi XXXIV. törvény 12. §)

Évente beszámoltatja a kormányt az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről. (A 36/2009. (V. 12. ) OGY határozat)

Kétévente tájékoztatást kap a kormánytól a hungarikumok fenntarhatóságáról és hasznosíthatóságáról. (A hungarikumok védelméről szóló 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat)

Az agrárgazdasággal és a vidékpolitikával kapcsolatos feladatok

A központi költségvetés évenkénti elfogadása során biztosítja, hogy a 2005. évi költségvetési törvény szerinti támogatási összeghez képest az agrárgazdaság nemzeti hatáskörben nyújtandó támogatás - beleértve az Európai Unió által biztosított közvetlen termelői támogatás nemzeti kiegészítését is - reálértéke a támogatások kiegyenlítődésének időpontjáig megőrzésre kerül. (Agrár tv. 1. § (1) bek.)

A kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti a középtávú agrár- és vidékfejlesztési stratégiát, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, az ennek érdekében végzett intézkedésekről, az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról, a 3. § teljesítéséről, továbbá az Európai Unióval történt elszámolásról. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év október 15-ig terjeszti az Országgyűlés elé. A 9. § (1) bekezdése szerinti Agrárgazdasági Tanács jelentéssel kapcsolatos állásfoglalását a tanács elnöke a jelentés beterjesztésével egyidejűleg hozza nyilvánosságra. (Agrár tv. 2. §)

A kormány az agrárpolitikáért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, a Nemzeti Földalap helyzetéről és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységéről. A beszámolóhoz csatolni kell a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottság észrevételeit. (NFa. tv. 1. § (3) bek.).

A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok

Érvényesíti törvényalkotó munkájában a környezetvédelmi érdekeket. (Körny.véd. tv. 39. § a) pont)

Elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, értékeli annak végrehajtását. (Körny.véd. tv. 39. § b) pont)

Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként. (A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 33. §)

Dönt a kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról. (Körny.véd. tv. 39. § c) pont)

Az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében külön biztosként megválasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. (OGY-i biztos tv. 27/A. § (1) bek.)

Meghatározza a kormány és a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. (Körny.véd. tv. 39. § e) pont)

Meghatározza az állami tulajdonban lévő védett természeti területek, erdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházásának eseteit és módjait. (Vagyon tv. 37. § (1) bek.)

Jóváhagyja a környezetvédelmi feladatok megoldását szolgáló forrásokat és ellenőrzi felhasználásukat. (Körny.véd. tv. 39. § f) pont)

Évente beszámoltatja a környezet védelméért felelős minisztert a törvény 4. § (1) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésében foglalt kisajátítások alakulásáról. (A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 8. §)

Évente beszámoltatja a kormányt az Éghajlatváltozási Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról. (Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. § (5) bek.)

Évente beszámoltatja a kormányt a kiotói egységek átruházásából származó bevételek felhasználásáról. (Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény10. § (3) és (5) bekezdés)

Támogatja - a központi költségvetésben, az elkülönített állami és fejezeti kezelésű pénzalapokkal összhangban - a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben meghatározott kiemelt természetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását, a természetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen a természetvédelmi információs rendszer kiépítése és működtetése, a közigazgatási ellenőrzés, az oktatás, ismeretterjesztés és tudatformálás, a kutatás, a társadalmi természetvédelmi tevékenység területén. A természet védelme céljainak eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet különösen a környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzaton kell biztosítani. (A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 69. § (1) és (2) bek.)

A költségvetési törvényben támogatja a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot. (A 2003. évi LVIII. törvény 7. § (1) bek.)

A költségvetési törvényben biztosítja a vízi utakkal, az országos közforgalmú kikötőkkel, a határkikötőkkel kapcsolatos állami feladatok forrását. (A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 72. § (1) bek., 80. § (4) bek.)

A kormány évente beszámol a Szamos és Tisza folyót ért cianid- és nehézfém-szennyezés okozta ökológiai szükséghelyzet orvoslása tárgyában tett intézkedéseiről. (59/2000. (VI. 16.) OGY határozat 9. pont)

A kormány hatévente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszti a Nemzeti Környezetvédelmi Programra vonatkozó javaslatot, kétévente összefoglaló jelentést nyújt be a környezet állapotáról és a Program végrehajtásának helyzetéről, továbbá irányítja és összehangolja a Programban meghatározott feladatok végrehajtását. (Körny.véd. tv. 41. § (3) bek.)

Az Országgyűlés elfogadta a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot, amelynek fedezetét az éves költségvetési törvényekben biztosítja. A kormány a zárszámadási törvényjavaslat indokolásában kitér a Program pénzügyi teljesítésére. (96/2009. (XII. 9.) OGY határozat)

A területfejlesztéssel, a területrendezéssel és az építésüggyel kapcsolatos feladatok

Határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat. (Ter.fejl. tv. 6. § a) pont)

Beszámoltatja a kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról. (Ter.fejl. tv. 6. § b) pont)

Meghatározza a kiemelt térségek körét, és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait. (Ter.fejl. tv. 6. § c) pont)

Elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint a régiók területi lehatárolására és székhelyére vonatkozó szabályozást. (Ter.fejl. tv. 6. § d) pont)

Meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét. (Ter.fejl. tv. 6. § e) pont)

Az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről. (Ter.fejl. tv. 6. § f) pont)

Évente beszámoltatja a kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról. (Ter.fejl. tv. 6. § g) pont)

Beszámoltatja a kormányt a nemzetközi és határ menti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről. (Ter.fejl. tv. 6. § h) pont)

Meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait. (Ter.fejl. tv. 6. § i) pont)

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének munkarészei közül elfogadja a térségi szerkezeti tervet, a térségi szabályzás övezeti tervlapjait; megállapítja a Balatoni Területrendezési Szabályzatot. (A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 3. § (1) bek.)

A foglalkoztatás elősegítésével, a munkanélküliek ellátásával és a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok

Szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerő-piaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. (Fogl. tv. 8. § (1) bek.)

Jóváhagyja összevont jogcímként az éves költségvetési törvényben a Munkaerő-piaci Alap összetett bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek közötti megosztását. (Fogl. tv. 39/A. § (10) bek.)

Haladéktalanul tájékoztatást kap a kormánytól - az Országos Munkaerő-piaci Tanács mellett - a Munkaerő-piaci Alapot érintő 38/A. § (1) bekezdés szerinti intézkedésekről, függetlenül azok mértékétől. (Áht. 38/A. § (3) bek.)

Az egészségüggyel és a kábítószer elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok

Elfogadja a Nemzeti Egészségfejlesztési Programot, értékeli az abban foglaltak végrehajtását és lakosság egészségi állapotának általános helyzetét. Tevékenysége során figyelembe veszi és érvényesíti a lakosság egészségének megőrzéséhez fűződő érdekeket és az ehhez rendelt egészségpolitikai célokat. (Eü. tv. 145. §)

Évente tájékoztatást kap a kormánytól az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja előrehaladásáról, valamint ciklusonként - első alkalommal az Országgyűlés 2005. évi tavaszi ülésszakán - a lakosság aktuális egészségi állapotáról. (Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat 2. pont c) alpont)

A költségvetési törvényben meghatározza:

az egészségügy területén működő szakmai kamarák (Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) törvényben meghatározott vagy megállapodással átvett közfeladatainak ellátásához szükséges pénzeszközöket. (Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 29. § (1) bek.)
az állami kártalanítás, az állami, valamint a közérdekű védekezés céljára, továbbá a járványügyi intézkedés során keletkezett állati vagy növényi eredetű melléktermékek szállításának és ártalmatlanításának, valamint a rendkívüli élelmiszerlánc-esemény elhárítása során a hatóságnál felmerülő költségek fedezetére, továbbá az egyéb jogszabályban állami feladatként meghatározott vizsgálatok fedezetére szolgáló célelőirányzatot, valamint
az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét. (Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 24. § (1)-(2) bek.)

Háromévente tájékoztatást kap a kormánytól a Nemzeti Drogstratégia megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságának vizsgálatáról. (A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat 4. pont)

A fogyatékos emberekkel kapcsolatos feladatok

Elfogadja a kormány által előkészített Országos Fogyatékosügyi Programot, ennek végrehajtásáról szóló, a kormány által készített kétéves jelentést legalább négyévente felülvizsgálja. (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. §)

A gyermekvédelemmel és az ifjúsággal kapcsolatos feladatok

Megvitatja a kormány által első alkalommal a 2014. évi tavaszi ülésszakon, ezt követően pedig négyévente előterjesztett tájékoztatóját a Nemzeti Ifjúsági Stratégia megvalósulásáról. (A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló 88/2009. (X. 29.) OGY határozat 2/d. pont)

A költségvetési törvényben meghatározza a gyermekvédelmi rendszer működéséhez szükséges pénzügyi fedezet központi költségvetési hozzájárulását, a hivatásos nevelőszülői díjazás legalacsonyabb összegét, az egyszeri gyermekvédelmi támogatás összegét, a gyermektartásdíj megelőlegezésének, valamint az otthonteremtési támogatásnak a teljes fedezetét. (Gyvt. 20. § (2) bek., 20/A. §, 66/F. §, 143. §, 144. §)

Törvényben meghatározza a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás összegét. (A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 6. §, 20. §, 23. § és 29. §)

Kétévente tájékoztatást kap a kormánytól a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásáról, a Nemzeti Tehetség Alap előirányzat felhasználásáról és a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum működéséről. (78/2008. (VI. 13.) OGY határozat, 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat)

A közoktatással és a felsőoktatással kapcsolatos feladatok

A felsőoktatásról szóló törvény elfogadásával meghatározza a felsőoktatás rendszere működésének elveit, továbbá a felsőoktatás fejlesztési tervének elfogadásával meghatározza a felsőoktatás fejlesztésének irányait, valamint az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározza a felsőoktatás fejlesztéséhez és működéséhez rendelkezésre bocsátott állami hozzájárulást. (Felsőokt. tv. 99. § (1) bek.)

A felsőoktatási törvény 1. számú mellékletébe történő felvétellel megadja, törléssel pedig visszavonja a felsőoktatási intézmény állami elismerését. (Felsőokt. tv. 12. § (1) bek., illetve 99. § (2) bek.)

A költségvetési törvényben a felsőoktatás állami támogatását az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a katonai felsőoktatás vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a rendvédelmi felsőoktatás vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell meghatározni. (Felsőokt. tv. 53. §, 140. §)

Meghatározza a közoktatás rendszerének működéséhez szükséges állami költségvetési hozzájárulásokat; a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapját a költségvetési törvényben. (Közokt. tv. 118. §, 119. §)

A tudománnyal kapcsolatos feladatok

Törvényt alkot a Magyar Tudományos Akadémiáról. (1994. évi XL. törvény)

Felkérheti szakmai véleménynyilvánításra a Magyar Tudományos Akadémiát a kompetenciájába tartozó - főleg a tudomány, a társadalom, a környezet és a gazdaság - kérdéseiben. (1994. évi XL. törvény 3. § (1) bek. e) pont)

Megállapítja az Akadémia fejezet költségvetését (a központi költségvetésben) és elfogadja az Akadémia költségvetési beszámolóját. (1994. évi XL. törvény 2. § (2) bek., 20. § (1) bek.)

Jogosult az Akadémia költségvetésében a kiadási és bevételi előirányzatok főösszegének évközi csökkentésére az Áht. 46. §-ában meghatározott intézkedések kivételével. (1994. évi XL. törvény 20. § (2) bek.)

Kétévenként beszámoltatja az MTA elnökét az Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről. (1994. évi XL. törvény 3. § (2) bek.)

A közművelődéssel és a kultúrával kapcsolatos feladatok

Gondoskodik a kulturális javak védelméből, valamint a muzeális intézmények fenntartásából és működéséből adódó feladatok ellátásának támogatásáról a központi költségvetés keretében, részben a kultúráért felelős miniszter által vezetette minisztérium költségvetési fejezetében, részben - a helyi önkormányzatok esetében - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében, részben az állami tulajdonú muzeális intézményeket fenntartó minisztérium költségvetési fejezetében. (A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 52. §)

Előirányozza az éves központi költségvetésben a nyilvános könyvtári ellátásból adódó feladatok finanszírozását. (1997. évi CXL. törvény 70-71. §)

Gondoskodik a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejeztében az országos dokumentumellátási rendszer létrehozásának és fenntartásának pénzügyi feltételeiről. (1997. évi CXL. törvény 72. §)

A költségvetési törvény szerinti normatív állami hozzájárulásban részesíti a települési és megyei (fővárosi) önkormányzatokat közművelődési feladataik ellátásához. (1997. évi CXL. törvény 90. §)

A központi költségvetés hozzájárul a közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához. A költségvetési törvény meghatározza a törvényben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátáshoz, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozáshoz, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátásához szükséges támogatást. (A mindenkori költségvetési törvény szerint.)

Az egyházak a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek. (1997. évi CXL. törvény 92. §)

Határozattal történeti emlékhellyé nyilváníthatja a nemzet történelme és fejlődése szempontjából kiemelkedő történeti, illetőleg kegyeleti jelentőséggel bíró helyszíneket. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5/B. §)

A központi költségvetésben meghatározza a mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatások forrását. (Mozgókép tv. 1. § (3) bek.)

Törvényben határozza meg a magyar mozgóképkultúra és mozgóképipar hazai és nemzetközi szerepének betöltéséhez szükséges mértékű költségvetési és költségvetésen kívüli forrás biztosításának módját. (Mozgókép tv. 5. § (1) bek.)

A rádiózással, a televíziózással és a nemzeti hírügynökséggel kapcsolatos feladatok

Törvényt alkot a közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, vezetői kinevezéséről, kereskedelmi rádió, televízió engedélyezéséről. (Alk. 61. § (4) bek.)

Jóváhagyja önálló törvényben az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület), illetve az önálló törvény mellékleteként a Műsor-szolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) éves költségvetését. A törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig - a Testület augusztus 31-ig megküldött javaslata, ennek hiányában a bizottság által felkért szakértők szakértői véleménye alapján - nyújtja be. (Rt. tv. 32. § (1) bek., 77. § (6) bek.)

Dönt a Testület, illetve az Alap költségvetésének végrehajtásáról szóló - a 32. § (1) bekezdésében leírt eljárás szerint előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával a 32. § (1) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 77. § (6) bekezdés szerinti mellékletet is. E törvény esetében a benyújtási határidők minden év május 31., illetve augusztus 31. (Rt. tv. 32. § (3) bek.)

Meghatározza a televíziókészülék éves üzemben tartási díjának összegét a költségvetési törvényben. (Rt. tv. 79. § (2) bek.)

Kiegészítheti a kuratóriumok költségvetését, valamennyi jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4%-áig terjedő a Testület, 3%-áig terjedően a Műsor-szolgáltatási Alap terhére. A kuratóriumok erre vonatkozó együttes javaslatukat az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottságához terjeszthetik elő. (Rt. tv. 84. § (3) bek.)

Megválasztja a Testületet (annak elnökét és tagjait). (Rt. tv. 33. § (1), (7)-(8) bek.) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelölik, a Testület tagjait az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik. (Rt. tv. 33. § (3)-(4) bek.)

Új testületi tagot választ

ha a Testület megválasztását követően új képviselőcsoport alakul, e képviselőcsoport jelölése alapján, a Testület megbízatásának hátralévő idejére (Rt. tv. 33. § (8) bek.),
ha az országos rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása eredménytelen. A megbízatás megszűnését követő harminc napon belül az Országgyűlés új testületi tagokat választ a 33. §-ban leírt jelölési és választási rend szerint, azzal az eltéréssel, hogy ennek során az előző Testület tagjai nem jelölhetők. (Rt. tv. 45. § (1) bek.)

Dönt a Testület tagjának az összeférhetetlensége, felmentése vagy kizárása kérdésében ha a Testület erről nem tud a 37. § (8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően határozni. (Rt. tv. 37. § (8) bek.)

Létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt,⁴² a Magyar Televízió Közalapítványt.⁴³ (Rt. tv. 53. § (1) bek.)

Átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (alapítójának kezdeményezésére).⁴⁴ (Rt. tv. 53. § (1) bek.)

Elfogadja a közalapítványok alapító okiratát, valamint a Hungária Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását. (Rt. tv. 53. § (3) bek.)

Megállapítja a közalapítvány induló vagyonát. (Rt. tv. 54. § (1) bek.)

Megválasztja a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány (a továbbiakban együtt: közalapítványok) kuratóriumainak elnökségét alkotó tagokat, a tagok közül a kuratóriumok elnökeit és elnökhelyetteseit. A kuratórium elnökére a kormánypárti, elnökhelyettesére az ellenzéki képviselőcsoportok tesznek javaslatot. (Rt. tv. 55. § (2)-(5) és (10)-(11) bek.)

Új kuratóriumi elnökséget választ, ha az elnökség nem tud a 66. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a műsorszolgáltató elnökének személyére javaslatot tenni, vagy új pályázat kiírásáról nem tud dönteni, és emiatt a megbízatása megszűnik. (Az új elnökséget a korábbi elnökség megbízatása megszűnésétől számított egy hónapon belül kell megválasztani. Ennek során az előző elnökség tagjai nem jelölhetők.) (Rt. tv. 61. § (6) bek.)

Megválasztja a közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenőrző szervét (elnök és két tag). (Rt. tv. 62. § (3) bek.) Az ellenőrző testület elnökére és egy tagjára az Országgyűlés ellenzéki képviselőcsoportjai, egy tagjára a kormánypárti képviselőcsoportok tesznek javaslatot.

Visszavonhatja a kuratórium megbízatását annak lejárta előtt, az illetékes országgyűlési bizottság javaslatára. Dönt a kuratórium egyes tagjainak vagy elnökének (elnökhelyettesének) összeférhetetlenségi okból, illetve az Rtv.-nek a 37. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak miatti felmentéséről. (Rt. tv. 58. § (3) bek.)

Megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot.⁴⁵ (Nhír. tv. 3. § (1) bek.).

Elfogadja - határozattal - a részvénytársaság alapító okiratát a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával. (Nhír. tv. 3. § (4) bekezdése és 31. §) ⁴⁶

Gyakorolja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársasággal kapcsolatban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az alapítói, illetve a részvényesi jogokat. (Nhír. tv. 4. §).

Megválasztja a felügyelőbizottság elnökét és egy tagját, az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testület megválasztásától számított 30 napon belül. (Nhír. tv. 13. § (1) bek. a) pontja és a 35. § (2) bek.)

Megválasztja az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testület elnökét, elnökhelyettesét és tagjait, részvénytársasággá való átalakulását követő 30 napon belül. (Nhír. tv. 17. § (2) és a 35. § (1) bek.)

Gyakorolja az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete tagjának összeférhetetlensége kérdésében, illetve ilyen okból megbízatása megszűnéséről, továbbá tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól való felfüggesztéséről a köztársasági elnököt megillető döntési jogköröket. (Nhír. tv. 7. §, 19. § (2) és 20. § (4) bek.)

30 napon belül új Tulajdonosi Tanácsadó Testületet választ, ha az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testület nem tud javaslatot tenni a részvénytársaság elnöki tisztségére - a pályázatok elbírálására megállapított határidőt követő 15 napon belül -, és új pályázat kiírásáról sem tud dönteni, az Országgyűlés. Ennek során az előző TTT tagjai nem jelölhetők. (Nhír. tv. 20. § (4) bek.)

A részvénytársaságot közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti. (Nhír. tv. 30. § (1) bek.)

Eseti bizottságot hoz létre a digitális rádió és televízió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságára kiírt pályázat felügyeletére.⁴⁷ (A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 40. § (1) bek.)

A sporttal kapcsolatos feladatok

Megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit érintő törvényeket, határozatokat és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását. (Sport tv. 50. §)

Sportügyekkel foglalkozó bizottsága által megválasztja a sportközalapítványok kuratóriumának tevékenységét ellenőrző felügyelőbizottság tagjait. (Sport tv. 48. § (5) bek.)

Évente költségvetési törvényben foglaltak szerinti összegű támogatást nyújtja a sporttevékenység folytatásához; meghatározza továbbá a költségvetési törvényben a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, valamint a sportközalapítványok működési kiadásaira nyújtott támogatás összegét; az olimpiai járadék fedezetét és végrehajtásának költségeit. (Sport tv. 39. §, 43. §, 44. §, 48. §, 56. §)

A költségvetési törvény szerinti normatív hozzájárulásban részesíti a helyi önkormányzatokat a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához. (Sport tv. 55. § (5) bek.)

Kétévente tájékoztatást kap a kormánytól a Sportstratégia megvalósulásáról. (A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat)

A pártokkal, a szakszervezetekkel és a társadalmi szervezetekkel kapcsolatos feladatok

Megállapítja az állami költségvetési törvényben a pártok támogatására, valamint a párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány támogatására fordítandó összeget. (Párt tv. 5. § (4) bek., valamint 9/A. §)

Alapítványt hoz létre a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával a feloszlatott párt vagyonából. (Párt tv. 8. § (1) bek.)

Az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló bizottságot küld ki az alapítvány részletes céljainak és felhasználása módjainak kidolgozására. (Párt tv. 8. § (1) bek.)

A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatok

(Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma)

Törvényben szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait.⁴⁸ (Alk. 68. § (5) bek.)

Törvényben szabályozza a kisebbségi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait, és a kisebbségi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit. (Kisebbségi tv. 60/K. § (1) bek. a) és b) pont)

Törvényt alkot az országgyűlési biztosokról. (Alk. 32/B. § (7) bek.)

Megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát a köztársasági elnök javaslatára, a képviselők kétharmadának szavazatával. (Alk. 32/B. § (4) bek., Kisebbségi tv. 20. § (2) bek.)

Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesz, és erről közjogi tisztségviselői okmányt ír alá. (Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. tv. 1. § (1) és (2) bek.)

Népi kezdeményezés alapján dönt a „kisebbséggé" nyilvánításról. (Kisebbségi tv. 61. § (2) bek.)

Támogatást állapít meg a mindenkori költségvetési törvényben a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány részére. (Kisebbségi tv. 55/A. § (2) bek.)

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumának tagjai közül az Országgyűlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselő személyt jelöl ki. (Kisebbségi tv. 55/A. § (3) bek. b) pont)

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány felügyelőbizottságának tagjai közül két tagot az Országgyűlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága jelöli ki, amelyből egy kormánypárti, egy ellenzéki frakciót képviselő személy. (Kisebbségi tv. 55/A. § (5) bek. a) pont)

Az általa kijelölt bizottság javaslata alapján dönt a nemzeti és etnikai kisebbségek költségvetési támogatására szolgáló keretek felosztásáról. (Az adott év költségvetéséről szóló törvényben meghatározott felhatalmazás szerint.)

Létrehozza a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek önazonosságának, közösségi, kulturális értékeinek, hagyományainak megőrzése, fejlesztése céljából, valamint a kisebbségeknek a törvényalkotás és végrehajtás ellenőrzésének folyamatába való hatékonyabb és közvetlenebb bekapcsolódása érdekében a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumát. (A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló 19/2010. (II. 26.) OGY határozat)

Az Országgyűlés költségvetésében biztosítja a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fóruma feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet. (A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló 19/2010. (II. 26.) OGY határozat 8. pont)

A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok

A kormány évente legalább egy alkalommal beszámol a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehatásáról, beleértve a Magyar Állandó Értekezletek ajánlásainak végrehajtását is.⁴⁹ (26/1999. (III. 26.) OGY határozat 1/c. pont)

Létrehozza a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából a Szülőföld Alapot, amelynek támogatási összegét a költségvetési törvényben meghatározza. (A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény)

A kormány évente beszámol a Szülőföld Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvény alkalmazásának tapasztalatairól. (2005. évi II. törvény 10. § (5) bek.)

Az Országgyűlés költségvetésében biztosítja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet. (17/2008. (III. 5.) OGY határozat)

Az egyházakkal kapcsolatos (illetve az egyházakat érintő) feladatok

Állami támogatást adhat az egyházi jogi személynek egyéb tevékenysége segítésére, amelyet az éves állami költségvetés elfogadása során egyházanként és konkrét célonként állapít meg. (A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 19. § (2) bek.)

A költségvetési törvényben:

kiegészíti az egyházaknak nyújtott személyi jövedelemadóval összefüggő támogatás összegét,
megállapítja az egyházi intézmény fenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek finanszírozási összegét, továbbá a kiegészítő támogatás összegét,
megállapítja az egyház tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészeti alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltárak, könyvtárak, múzeumok működéséhez nyújtott állami támogatás összegét; fedezetet nyújt az egyházi hitoktatásra,
hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez,
meghatározza az egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére adható költségevetési támogatás összegét. (Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (2)-(3) bek., 5-8. §)

A köztisztviselőkkel és a közalkalmazottakkal kapcsolatos feladatok

Évente az állami költségvetésről szóló törvényben - a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével - megállapítja az illetményalapot úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. (Ktv. 43. § (1) bek.)

Évente az állami költségvetésről szóló törvényben megállapítja a közalkalmazottak illetménypótlékának számítási alapját. (A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §)

Egyéb feladatok

Törvényt alkot a Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról.⁵⁰ (Alk. 76. § (3) bek.)

A Magyar Köztársaság címerét külön engedély nélkül helyezheti el és használhatja épületeiben és helyiségeiben. (A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény 1. § (1) bek.)

A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - a koronázási palást kivételével - az Országgyűlés épületében őrzik. (Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény 2. § (2) bek.)

Létrehozza a Szent Korona Testületet. (2000. évi I. törvény 4. § (1) bek.)

Kitüntetéseket alapít a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére. (A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 1. §)

Személyi döntések (eskütétel)

Lásd: „Az Országgyűlés által választott tisztségviselők választásának szabályai" és „Az Országgyűlés által választott tisztségviselők"-ről készített táblázatokat (267-287. oldal)

A saját szervezetével kapcsolatos feladatok

Az Országgyűlés tisztségviselői

Tagjai sorából - titkos szavazással - elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. (Alk. 21. § (1) bek., HSZ 10. § (1) bek.)

A bizottságok

Állandó bizottságokat hoz létre. (HSZ 28. §)

Bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyek intézésére eseti bizottságot alakíthat (a két bizottság együttes elnevezése: ideiglenes bizottság). (HSZ 34. § (1) bek.)

Részletesebben lásd: „A bizottságok működésével (és szervezetével) kapcsolatos feladatok és jogok" című résznél (249-256. oldal)

Az interpellációkkal és kérdésekkel kapcsolatos feladatok

Vita nélküli szavazással engedélyezheti - az interpellált megindokolt kérésére -, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon. (HSZ 117. § (1) bek.)

Dönt arról, hogy az interpellációra adott választ - ha a képviselő elutasítja - elfogadja-e. (HSZ 117. § (3) bek.)

Az el nem fogadott interpelláció tárgyalását - a bizottsági jelentés alapján - legkésőbb a bizottsági jelentés beérkezését következő ülésen napirendre tűzi. (HSZ 117. § (4) bek.)

A képviselőkkel kapcsolatos feladatok

Törvényben szabályozza a képviselők jogállását, továbbá a képviselőt megillető javadalmazást.⁵¹ (Alk. 20. § (4) és (6) bek.)

Határozatban dönt a vagyonnyilatkozat elmulasztásával kapcsolatban. (Já. tv. 19. § (2) bek. HSZ 131/F. §)

A mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos feladatok

Dönt a miniszterelnök összeférhetetlensége ügyében az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után. (A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 19. §)

A mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság határozati javaslatáról - sürgősséggel tárgyalva - vita nélkül határoz a képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában (büntetőeljárás, szabálysértési eljárás indítása vagy annak folytatása; büntető eljárásjogi kényszerintézkedés alkalmazása). (Já. tv. 5. § (1), (5)-(6) bek., HSZ 130. § (5) bek. b) pont, 131. § (1)-(2) bek.)

Az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága ajánlásának kikérését követően határoz a képviselői összeférhetetlenség ügyében. (Já. tv. 20. § (2)-(3) bek., HSZ 131/D. § )

Felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be az Országgyűlés elnökének. (HSZ 131/E. § (2) bek.)

Jegyzetek:

1 A rendszerezés logikájából következően egy adott feladatot, illetve hatáskört esetenként két fejezetbe is besoroltunk.

2 A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII. 17.) számú határozatával 2010. december 31-ei hatállyal megsemmisítette.

3 A jogalkotási törvény egyik már korábban is idejétmúlt (a rendszerváltás előtti viszonyokból levezethető) rendelkezése. 1990-től a bizottságok, illetve a képviselők rendszerint maguk nyújtanak be törvényjavaslatokat és nem a kormánytól kérik azt. Kivételesen előfordul, hogy az Országgyűlés határozatában kéri fel a kormányt javaslat kidolgozására (benyújtására).

4 A jogalkotási törvény másik idejétmúlt rendelkezése, miután a kormány 1990 óta nem készít 5 évre szóló jogalkotási programot. Helyébe a következő bekezdésben található házszabályi kötelezettség lépett.

5 1990 és 1994 között ennek elfogadásáról az Országgyűlés szavazással döntött, az 1994-ben elfogadott Házszabály szerint a kormánynak csak tájékoztatási kötelezettsége van.

6 A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény.

7 A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény.

8 A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény.

9 A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény.

10 A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény.

11 Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény.

12 A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény.

13 A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény.

14 A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény.

15 A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény.

16 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény.

17 Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény.

18 A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény.

19 Az országos népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény.

20 A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény.

21 Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény.

22 Az Országgyűlés eddig ilyen törvényt nem fogadott el. (A 2002-2006-os ciklusban a kormány által benyújtott, az Alkotmánybíróságot is érintő, alkotmánymódosításra irányuló törvényjavaslat az Országgyűlés e kötelezettségét megszüntette volna.)

23 Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény.

24 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény.

25 A további, főleg az államháztartással, valamint a költségvetéssel, illetőleg a gazdasággal kapcsolatos részletesebb feladatokat e fejezetek tartalmazzák.

26 E rendelkezés 1990 óta a gyakorlatban nem érvényesül. A kormány megbízatása az Országgyűléshez igazodva nem öt, hanem négy évre szól. A kormány - a Házszabály 38. § (3) bekezdése szerint - egy ülésszakra (fél évre) vonatkozó törvényalkotási programról tájékoztatja az Országgyűlést.

27 A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény.

28 Az EU tv. és a végrehajtásáról rendelkező házszabály-módosítás (HSZ 5. fejezet) az Országgyűlés európai uniós feladatait (hatáskörét) az Országgyűlés (a plenáris ülés) és az Európai ügyek bizottsága között osztja meg. Az úgynevezett egyeztetési eljárásban a döntési jogkör a bizottságot illeti meg. A kormány tájékoztatási kötelezettségének címzettje viszont legtöbbször a plenáris ülés. Ugyanakkor az Országgyűlés tájékoztatáshoz való jogának egy sajátos formája az ún. konzultációs ülés, amely során az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére a miniszterelnök az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően együttesen tájékoztatja az érvényre juttatni kívánt álláspontról az Országgyűlés elnökét, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság tagjait, az alkotmányossággal foglalkozó bizottság elnökét, a külügyekkel foglalkozó bizottság elnökét, valamint az Országgyűlés elnöke által meghívott országgyűlési tisztségviselőket, állandó bizottsági elnököket és az állandó bizottságok integrációs albizottságainak elnökeit. (EU tv. 7. § (1) bek.)

29 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény.

30 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény.

31 A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény.

32 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény.

33 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény.

34 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény.

35 A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény.

36 A Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat.

37 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény.

38 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

39 Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény.

40 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény.

41 E hatáskört - amely inkább a tervgazdálkodásra, mint a piacgazdaságra épülő politikai rendszerek sajátja - az Országgyűlés nem gyakorolja. 1990 óta nem határoz meg átfogó, országos társadalmi-gazdasági tervet. Ezzel szemben meghatározott területekre nézve hosszú távú programokat (pl. Nemzeti Egészségfejlesztési vagy Környezetvédelmi Programot), fejlesztési koncepciókat (pl. területfejlesztési koncepciót) és törvényi formában rendezési terveket fogad el, pl. a Budapesti Agglomeráció vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet rendezési terve.

42 A 17/1996. (III. 1.) OGY határozat a Magyar Rádió Közalapítvány létrehozásáról.

43 A 18/1996. (III. 8.) OGY határozat a Magyar Televízió Közalapítvány létrehozásáról.

44 A 19/1996. (III. 8.) OGY határozat a Hungária Televízió Közalapítvány átalakításáról.

45 A 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról.

46 A 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat melléklete.

47 Az Országgyűlés az 57/2007. (VI. 26.) OGY határozatával alakította meg.

48 A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény.

49 A Szülőföld Alapról szóló törvény elfogadása óta a Magyar Állandó Értekezlet összehívására nem került sor. A Szülőföld Alap politikai intézménye az évente ülésező Regionális Egyeztető Fórum.

50 A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény.

51 Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, továbbá az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény.

Az Országgyűlés feladatai

Az Országgyűlés feladatai és hatásköre a jogszabályok tükrében1

Az Országgyűlés feladatai és hatásköre a jogszabályok tükrében¹