Az Országgyűlés munkájának nyilvánossága

Az Országgyűlés munkája során képviseli az állampolgárok érdekeit, megjeleníti a társadalomban meglévő különböző politikai véleményeket és mindenkire kötelező törvényeket fogad el. Működésének ezért egyik legfontosabb követelménye a nyilvánosság, ami biztosítja, hogy az állampolgárok értesüljenek a közérdekű ügyekről, és feltétele annak, hogy részt vehessenek a közügyek megvitatásában és eldöntésében. A nyilvánosság segíti elő a kormány parlamenti ellenőrzését is.

Az Országgyűlés története része a nemzet történetének. Az Országház, bár csak százéves múltra tekint vissza, az ország szimbólumává vált. Egy közvélemény-kutatás szerint honfitársaink háromnegyede sorolja az Országházat az ország jelképei közé, több mint fele az első helyen. A magas arány nem esetleges, hanem mélyen gyökerező, és széles körben elfogadott véleményre utal. A Parlament a legismertebb politikai intézmény. Egy 2004-es felmérés szerint az állampolgárok 94%-a hallott már tevékenységéről. Az Országgyűlésbe, mint intézménybe vetett bizalom azonban a különböző közvéleménykutatások tükrében csak közepesnek mondható. Legmagasabb a rendszerváltás időszakában volt, s a ciklusonkénti és időszakonkénti ingadozásoktól eltekintve, tendenciáját illetően inkább csökkenő.

A választópolgárok 41%-a járt már az épületben, ahova képviselőit küldi és további 48%-uk tervezi, hogy (ismét) meglátogatja. Az Országház kiemelkedő idegenforgalmi „látványosság”, évente többszázezer látogatót fogad. A millennium évében 832 414, 2001-ben 900 932, 2005-ben 503 860 látogatója volt a Háznak. Körülbelül 60%-uk magyar, míg 40%-uk külföldi vendég. A magyar látogatók közül az általános és középiskolás csoportok érdeklődése a legjellemzőbb.

Az Országgyűlés épületében tekinthető meg a magyar államiságot szimbolizáló Szent Korona és a koronázási jelvények. A jeles épület gyakran szolgál jelentős nemzetközi és országos hírű tanácskozások, konferenciák, kulturális események, rendezvények színhelyéül.

Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, csak kivételes esetben, az Alkotmányban meghatározott feltételekkel tarthat zárt ülést. (Erre 16 év alatt mindössze 3 alkalommal került sor.) Az ülésekről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet az Országgyűlés a honlapján is közzétesz. Az ülésekről a közszolgálati televízió (az m2-es csatornán) hétfőn háromórás, kedden (és szerdán) ötórás élő közvetítést ad. Az Országgyűlés honlapján az egész ülésnapról élő televíziós közvetítés látható.

A nyilvánosság alapvető biztosítéka a sajtó részvétele az Országgyűlés és a bizottságok ülésein. A Magyar Gallup Intézet 2004-ben végzett felmérése szerint a lakosság 61%-a elégedett az Országgyűlésről a médiában megjelent információk mennyiségével. A megkérdezettek 46%-a vélekedett úgy, hogy a televíziók, rádiók és újságok összességében éppen megfelelő képet festenek az Országgyűlés tevékenységéről.

Nem csak az ülésekre, hanem az Országgyűlés tárgyalási anyagára, dokumentumaira is kiterjed a nyilvánosság elve. Ma ehhez legkönnyebben az interneten lehet hozzáférni. Az Országgyűlés honlapja teljes képet nyújt a T. Ház munkájáról, egyúttal megismertet a parlament „kulisszatitkaival” is. Az érdeklődők megtudhatják, miről tárgyal az Országgyűlés, hogyan születnek meg a törvények, milyen kérdéseket, interpellációkat tesznek fel a képviselők vagy azt, hogyan szavazott az Országgyűlés egy-egy előterjesztésről. Tájékozódhatnak a parlament múltjáról, a jelen aktualitásairól és a várható eseményekről egyaránt. Ma már nemcsak plenáris, hanem a bizottsági ülések jegyzőkönyvei is elolvashatók az interneten.

Az Országgyűlés döntései is nyilvánosak: a törvényeket és a határozatokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben hirdetik ki.

A nyilvánosság biztosításában az 1994-ben elfogadott Házszabály jelentő szerepet szánt az Országgyűlési Könyvtárnak. Amíg az elektronikus futárposta révén, az interneten nem volt mindenki számára hozzáférhető valamennyi előterjesztés, a plenáris és bizottsági ülések jegyzőkönyvei és a szavazási listák, a Könyvtár biztosította megismerésüket. A Könyvtár gyűjteménye, adatbázisai, parlamenti dokumentumai és honlapja kedvező feltételeket teremtenek az Országgyűlés munkája iránt érdeklődő diákok, tudományos kutatók, könyvtárlátogatók számára.

Az Országgyűlés Képviselői Tájékoztató Központja állampolgári telefonvonalat (441-6481) és e-mail szolgáltatást (ktk@parlament.hu) működtet, amely lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés szervezetéről, működéséről az érdeklődő minden kérdésére választ kapjon.

Az ülések nyilvánosságának elvéből következik, hogy az állampolgárok (a választók) – igaz korlátozott számban -, de karzati vendégként részt vehetnek a plenáris ülésen is. A tetszésnyilvánítástól azonban tartózkodniuk kell. A belépést a képviselők, illetőleg a frakciók biztosítják számukra.

Az Országház meghatározott rend szerint látogatható. A honlapon megtalálhatók az ezzel kapcsolatos információk. A képviselők is gyakran vezetnek látogatócsoportokat, különösen ülésnapokon, s a program rendszerint a plenáris ülés megtekintésével zárul. Ha valaki nem tud eljönni, virtuális túra segítségével a weboldalon így is megtekintheti, az Országház egyedülállóan szép épületét.

Az Országgyűlés bizottságai széles körű kapcsolatokat alakítanak ki a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel. A civil kapcsolatok sajátos formája a bizottsági nyílt nap. Célja, hogy fórumot teremtsen a különböző civil szervezetek számára álláspontjuk kifejtésére, a képviselőkkel való konzultációra a bizottság által tárgyalt kérdésekben.

Az Országgyűlésben 1998 és 2006 között az e célra létrehozott bizottság, a Társadalmi szervezetek bizottsága foglalkozott a civilkapcsolatokkal, ma e feladatot az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság látja el. Az Országgyűlés Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának is fontos szerepe van a civil szervezetekkel való kapcsolattartásban az állampolgári bejelentések, panaszok intézésében, a parlamentről alkotott vélemények megismerésében. Elsősorban a civil szervezetekhez szól az Országgyűlés Hivatalának negyedévenként megjelenő, az (interneten is elérhető) kiadványa, a Parlamenti Hírlevél.

Az Országgyűlés rendszeresen parlamenti sátrat állít fel a Sziget Fesztiválon, ahol a fiatalok tájékozódhatnak az Országgyűlés munkájáról, fórum keretében vitatkozhatnak az Országgyűlés elnökével, beszélgethetnek a képviselőkkel, az EP képviselőkkel és politológusokkal a parlamentről és más időszerű kérdésekről (2006-ban például a lobbizásról, a női képviselőkről és a parlamenti demokráciáról.)

Országgyűlési sátor a Sziget Fesztiválon, képviselőnők tartanak fórumot a fiataloknak

Az Országgyűlés sokrétű tevékenységéről, a parlamenti munka nemzetközi gyakorlatáról, az Országgyűlés múltjáról számos rendszeresen megjelenő kiadvány ad áttekintést és nyújt szélesebb körű ismereteket. A kiadványok jegyzéke az Országgyűlés honlapján is megtalálható, az Országgyűlési Könyvtárban pedig valamennyi elolvasható.