Bevezetés

Lezárva: 2012 január

Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az Alaptörvény keretei között, elsősorban választott képviselői (az Országgyűlés és az önkormányzatok) útján gyakorolja. A demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek. Ugyanezen jogok helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzat közösségét is megilletik. (Alaptörvény XXIII. cikk 7. bekezdés).

Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, csak ügydöntő népszavazásra kerülhet sor. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (8. cikk)

Az Alaptörvény végrehajtása érdekében az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a népszavazásról. A Kormány a múlt évben benyújtotta a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatát T/3479. számon, amelynek általános és részletes vitáját az Országgyűlés lefolytatta. A szavazásra a 2012. évi tavaszi ülésszakon kerül sor.

A korábbi alkotmányos szabályozás az ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazás mellett lehetővé tette az úgynevezett népi kezdeményezést is. Az e címnél látható összeállításunk, a táblázatok és grafikonok áttekintést adnak az Országgyűlés által 1989 és 2010 között tárgyalt népszavazási kezdeményezésekről és népi kezdeményezésekről, valamint az ezzel kapcsolatos döntésekről.