Az Országgyűlés

Bevezetés

Az Országház

I. Az Országgyűlési képviselők megválasztása

II. Az Országgyűlés szervezete

Az Országgyűlés megalakulása

Kormányalakítás

Az Országgyűlés tisztségviselői

Az Országgyűlés elnöke
Az Országgyűlés alelnökei

Alelnöki értekezlet

Az Országgyűlés jegyzői
A korelnök és a korjegyzők

A Házbizottság

A Házbizottság feladatai
A Házbizottság működése

A bizottságok

Az állandó bizottságok
Az ideiglenes bizottságok
Eseti bizottságok
Vizsgálóbizottságok
Egyéb bizottságok
A bizottsági elnökök értekezlete
A bizottságok működése

A frakciók (képviselőcsoportok)

A frakciók szerep
A frakciók megalakítása és megszűnésü
Kormánypárti és ellenzéki frakció
Frakciók 1990-től 2010-i
A frakciók és vezetőik feladata, jogosultsága
A frakciók szervezete és működés
A csoportok

A független képviselő

A képviselők

A képviselők jogállás
A képviselők megbízatásának kezdete és megszűnés
A képviselők tájékoztatását elősegítő jogok
Mentelmi jog
Összeférhetetlenség
Vagyonnyilatkozat-tételi és egyéb bejelentési kötelezettség

A képviselők javadalmazása

A képviselők tiszteletdíja és költségtérítése 1990-2009
A képviselők javadalmazása 2010-től
A képviselők egyéb juttatása
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek tiszteletdíja
Néhány adat a képviselőkről

Az Országgyűlés Hivatala

Az Országgyűlési Könyvtár

Sajátos „szervezeti formák

Média-közalapítványok és az MTI Rt.
Testületek (Fórum, Tanács)

III. Az országgyűlés feladatai

A törvényalkotás

Az Országgyűlés alkotmányozó hatalom
a törvényalkotás jelentősége
A kétharmados (minősített többséget igénylő) törvények
A törvényalkotás folyamata
A költségvetési törvény jelentősége és sajátos tárgyalási rendje
A Költségvetési Tanács
A zárszámadási törvényjavaslat tárgyalása
Törvényalkotás kivételes eljárásban
A kormány meghatározó szerepe a törvényalkotásban
A képviselők törvénykezdeményezése
A frakciók szerepe a törvényalkotásban
A törvényalkotó munka összehangolása a frakciókban
A kormánypárti képviselők, frakciók szerepe a törvényalkotásban
Az ellenzéki képviselők, frakciók szerepe a törvényalkotásban
A bizottságok szerepe a törvényalkotásban
Az Alkotmányügyi bizottság szerepe a törvényalkotásban
A köztársasági elnök szerepe a törvényalkotásban
A törvények alkotmánybírósági vizsgálata
Országgyűlési határozat
Jogi iránymutatások

A kormány ellenőrzése

A parlamentnek felelős kormány - a kormány ellenőrzése
A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás
Ellenőrzés a plenáris ülésen
Beszámolók, jelentések
A politikai vita
Interpelláció, kérdés, azonnali kérdés
Napirenden kívüli felszólalás
A miniszterelnök és a miniszterek napirend előtti felszólalása

Ellenőrzés a bizottságokban

Az Országgyűlés ellenőrző szervei

Az Állami Számvevőszék
Az országgyűlési biztosok

Az országgyűlés személyi döntései - a vezető közjogi tisztségviselők megválasztása

A jelölés és a bizottsági meghallgatás
A választás
Az eskütétel
A megbízatási idő
Egyéb hatáskörök

IV. Az országgyűlés működése

Az Országgyűlés Házszabálya

A Házszabály jelentősége

Az 1994-es Házszabály megszületése és módosításai
A Házszabály szerkezete
A Házszabály és az Alkotmánybíróság

Az Országgyűlés működésének rendje

Az Országgyűlés megbízatási ideje
Ciklusváltás
Az Országgyűlés ülésszakai, ülései
Az Országgyűlés ülésezési rendje
Az ünnepi ülés (megemlékezések)

Az Országgyűlés tanácskozási rendje

Az indítványok
A viták
A felszólalási és a tárgyalási időkeretek
Ügyrendi javaslatok (felszólalás)
A határozathozatal
A határozatképesség
A szavazás módjai
A minősített többséget igénylő döntések
A szavazások gyakorisága
Tárgyalás (határozathozatal) Házszabálytól eltéréssel
Az ülés vezetése
Kivonulás az ülésről
A jegyzőkönyv

Az Országgyűlés ülésrendje

A frakciók közötti „többpárti" tárgyalások - politikai megállapodások
Az országgyűlés költségvetése
A hivatali kiadások
A hivatali bevételek
Az elektronikus parlament

V. Az országgyűlés nyilvánossága - civil kapcsolatok

Az országgyűlés nyilvánossága

Az országgyűlés és a civil társadalom
Az Országgyűlés kapcsolatai a civil szervezetekkel
Az Országgyűlés fiataloknak szóló programjai
A lobbizás
A népszavazás, népi kezdeményezés és az Országgyűlés
A petíciók és a panaszok

VI. Az országgyűlés nemzetközi kapcsolatai és európai uniós tevékenysége

Az országgyűlés nemzetközi kapcsolatai, szerepe a külpolitikában

A nemzetközi kapcsolatok alakítása a törvényhozás révén
Alkotmányos keretek
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás az Országgyűlés gyakorlatában
Alapszerződések
Csatlakozás az Európai Unióhoz, a Lisszaboni Szerződés
Politikai nyilatkozatok
A külpolitika parlamenti ellenőrzése
Az Országgyűlés két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatai
Az Országgyűlés kétoldalú kapcsolatai
Az Országgyűlés többoldalú kapcsolatai
Az Országgyűlés részvétele az Interparlamentáris Unió tevékenységében
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése
Az Országgyűlés részvétele más interparlamentáris szervezetekben
Nemzetközi konferenciák, találkozók
A NATO és az Országgyűlés kapcsolatai
A NATO-csatlakozás
A NATO Parlamenti Közgyűlés
A bizottságok szerepe a NATO-integrációban
NATO Tájékoztató Központ

A külföldi államfők és a nemzetközi szervezetek vezetőinek felszólalása az Országgyűlés ülésén
Az Országgyűlés tevékenysége a határon túli magyarsággal kapcsolatban
Az Országgyűlés elnökének nemzetközi szerepe
A bizottságok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban
Az Országgyűlés Hivatalának szerepe a nemzetközi kapcsolatokban

Az országgyűlés európai uniós feladatai

Egyeztetési eljárás (közreműködés az uniós jogalkotásban)
A Lisszaboni Szerződés által biztosított új jogosultság, a szubszidiaritás-elv érvényesülésének vizsgálata
Jogharmonizáció a csatlakozás után
Az Országgyűlés ellenőrző szerepe az európai ügyekben
Az Országgyűlés kapcsolatai az Európai Parlamenttel és az Európai Parlament magyar képviselőivel
Az Országgyűlés kapcsolatai más tagállami parlamentekkel
Felkészülés Magyarország 2011-es EU-elnökségére

Jegyzetek

Függelék:

Bibliográfia az országgyűlésről (parlamentarizmusról) 1990-2010

A rendszerváltást követő korszak országgyűlései

1990. május 2-1994. április 7. .
1994. június 28-1998. március 16.
1998. június 18-2002. február 26.
2002. május 15-2006. március 8.
2006. május 16-tól-2010. február 22.
Ötéves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2-1995. május 2.)
Tízéves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2-2000. május 2.)
Tizenöt éves a szabadon választott Országgyűlés (1990. május 2-2005. május 2.)
A három ciklus (1990-2002)
A négy ciklus (1990-2006)
Az öt ciklus (1990-2010)

Az Országgyűlés (alkotmányjogi és politológiai feldolgozások, ismertetések, bibliográfia)
Az Országgyűlés (parlamenti rendszer) reformja, tevékenységének javítása
Viták, koncepciók a második kamaráról (1988-tól)
Parlamentarizmus Magyarországon

Országház
Százéves az Országház (2002. október-november)

A bibliográfiában szereplő, rövidítve jelölt könyvek adatai
A 2010-ben megjelenő parlamenti kiadványok

Ábrák, táblázatok, adatok

Választások

1. A parlamenti pártok választásokon elért eredményei 1990-2006

Szervezet

2. Az Országgyűlés elnökei és alelnökei 1990-2010
3. Az Országgyűlés jegyzői 1990-2010
4. Az Országgyűlés állandó bizottságainak elnökei 1990-2010
5. Az állandó bizottságok neveiben megjelenő feladatkörök 1990-2010
6. A frakciók vezetői 1990-2010
7. A pártok képviselőcsoportjai és a független képviselők 1990-2010 (létszámuk az alakuló ülésen és a ciklus végén)
8. Átülések, a képviselők fluktuációja 1990-2010
9. A frakciók működési kerete 1991-2009
10. Képviselők csoportjai 1990-2010
11. Új és régi képviselők száma és megoszlása ciklusonként 1990-2010
12. Mentelmi ügyek 1990-2010
13. Az országgyűlési képviselők és a tisztségviselők tiszteletdíja és költségtérítése1990-2010
14. Az Országgyűlés Hivatalának szervezeti felépítése

Törvényalkotás

15. Az Országgyűlés jogalkotása 1990-2010
16. A törvényalkotás folyamata
17. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása
18. Törvényalkotás kivételes eljárásban
19. Törvényjavaslatok kivételes eljárásban történő tárgyalására irányuló indítványok 1990-2010
20. Benyújtott törvényjavaslatok megoszlása benyújtók szerint 1990-2010
21. A köztársasági elnök szerepe a törvényalkotásban 1990-2010
22. Az Alkotmánybíróság által alkotmánysértőnek minősített törvények, illetve törvényi rendelkezések 1990-2010

Parlamenti ellenőrzés

23. Az Országgyűlésnek benyújtott és megtárgyalt jelentések, beszámolók megoszlása benyújtók szerint 1990-2010
24. A beszámolók elfogadásának szavazati arányai 1990-2009
25. A politikai viták megoszlása kezdeményezők szerint 1990-2010
26. A benyújtott és elhangzott interpellációk megoszlásabenyújtók szerint 1990-2010
27. A benyújtott és elhangzott szóbeli kérdések megoszlása benyújtók szerint 1990-2010
28. A benyújtott és megválaszolt írásbeli kérdések megoszlása benyújtók szerint 1994-2010
29. A benyújtott és elhangzott azonnali kérdések megoszlása benyújtók szerint 1994-2010
30. A napirenden kívüli felszólalások megoszlása 1990-2010
31. Eseti bizottságok felállítására irányuló indítványok megoszlása 1990-2010
32. A vizsgálóbizottságok felállítására irányuló indítványok megoszlása 1990-2010

Személyi döntések - a vezető közjogi tisztségviselők megválasztása

33. Sikeres és sikertelen választások 1989-2010

Működés

34. A képviselő-választás kitűzésétől a kormányalakításig terjedő időszak fontosabb dátumai 1990-2010
35. Az Országgyűlés és bizottságai munkarendje a 2009. évi őszi ülésszakon
36. A plenáris ülések tárgyalási ideje és megoszlása típusonként 1990-2010
37. A szavazások száma és megoszlása 1994-2010
38. Az Országgyűlés Hivatala kiadásainak alakulása 1990-2010
39. Az Országgyűlés honlapjának főoldala (www.parlament.hu)

Az országgyűlés nyilvánossága

40. Az Országgyűlés döntései népszavazásokról 1989-2010
41.Az Országgyűlés döntései népi kezdeményezésekről 1990-2010