Az Országgyűlési képviselők jogai és kötelességei

 

Lezárva: 2011. szeptember 29.

 

Tartalom

   

A képviselők jogai

 

A köztársasági elnöki tisztséggel kapcsolatos jogok

 

Az országgyűlési biztosok megbízatásának megszüntetésével kapcsolatos jogok

 

A képviselői tevékenység gyakorlásával kapcsolatos jogok

 

A képviselők tájékoztatását (tájékozottságát) elősegítő jogok

A mentelmi jog

Összeférhetetlenség

A munkaviszonnyal és a javadalmazással kapcsolatos jogok

A képviselők kötelességei

 

Lábjegyzetek

A képviselők jogai

Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. (Alk. 20. § (2) bek.)

Az országgyűlési képviselőt

  • mentelmi jog (Alk. 20. § (3) bek.),
  • fokozott büntetőjogi védelem (a Btk. alkalmazásában hivatalos személy (Btk. 137. § 1/a pont), s így a Btk. XV. fejezet V. címében 1 a "Hivatalos személy elleni erőszak" (Btk. 229. §) törvényi tényállásában meghatározott védelemben részesül),
  • függetlenségét biztosító javadalmazás (Alk. 20. § (4) bek.)

illeti meg.

A köztársasági elnöki tisztséggel kapcsolatos jogok

A köztársasági elnök megválasztásakor egy jelöltet ajánlhat. A jelölés érvényességéhez legalább ötven képviselő írásbeli ajánlása szükséges. (Alk. 29/B. § (1) bek.)

A köztársasági elnökkel szembeni összeférhetetlenség kimondására vonatkozó indítványt tehet az Országgyűlésnek. (Alk. 31. § (2) bek.)

Az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde felelősségre vonást indítványozhat. (Alk. 31/A. § (2) bek.)

Az országgyűlési biztosok megbízatásának megszüntetésével kapcsolatos jogok

Indítványozhatja az országgyűlési biztosok megbízatása megszűnésének kimondását (ha az összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg), valamint felmentését. (OGY-i biztos tv. 15. § (4)-(5) bek.)

A képviselői tevékenység gyakorlásával kapcsolatos jogok

Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, képviselői tevékenységükre nézve nem utasíthatók. (HSZ 13. § (1) bek.)

Bármely képviselő megválasztható az Országgyűlés tisztségeire, illetve bizottságaiba, amennyiben törvény kivételt nem tesz. 2 (HSZ 13. § (2) bek.)

A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelyiknek a tagja. (HSZ 13. § (3) bek.)

A képviselő köteles képviselői tevékenységét az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani. (HSZ 13. § (4) bek.)

a) Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok

  • A képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy ülésre össze kell hívni. (Alk. 22. § (3) bek., HSZ 39. § (1) bek.)

b) A tanácskozással (anyanyelvhasználattal) kapcsolatos jogok

- A képviselő az Országgyűlés ülésén, az Országgyűlés bizottságainak ülésén, továbbá a bizottsági elnöki értekezleten a magyar jelnyelvet, illetőleg az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az Országgyűlés biztosítja. (Já. tv. 8. § (5) bekezdés)

  • A kisebbséghez tartozó képviselő az anyanyelvét is használhatja. (Kisebbségi tv. 52. §) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat (HSZ 40. § (2) bek.) A nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérésére - folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni. (HSZ 40. § (3) bek.)
  • Az Országgyűlés hivatalos iratait a nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérelmére - a képviselő anyanyelvére az Országgyűlés Hivatala lefordíttatja. (HSZ 40. § (4) bek.)
  • A jelen lévő képviselők négyötödének szavazatával az Országgyűlés kivételesen - a Házbizottság javaslatára - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér. (HSZ 140. § (1) bek.)
  • A törvényjavaslat és a határozati javaslat előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány kivételes eljárásban történő tárgyalását. (HSZ 93. §)
  • Az önálló indítvány előterjesztője javasolhatja az Országgyűlésnek az indítvány sürgős tárgyalását, sürgősségi javaslathoz legalább ötven képviselő támogató aláírása szükséges. (HSZ 92. § (1) és (3) bek.)
  • Sürgősségi javaslatot a benyújtást követő héten - képviselő által benyújtott indítvány esetén (HSZ 98. § (4)-(5) bek.) a tárgysorozatba-vételt követően - az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban szóban is megindokolhatja. (HSZ 46. § (2) bek.)
  • Kérheti az Országgyűlés zárt ülésének tartását (Alk. 23. §); a képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. (HSZ 42. § (1) bek.)
  • Az Országgyűlés ülésének megkezdéséig legalább tíz képviselő - indokolással ellátott - javaslatot nyújthat be a napirendi javaslat módosítására. (HSZ 47. § (3) bek.)
  • A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél. (HSZ 50. § (1) bek.)
  • A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt, ha az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz. (HSZ 50. § (2) és (7) bek.)
  • A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi, ha az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz. (HSZ 50. § (4) és (7) bek.)
  • Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - a HSZ 51. § (1) bekezdésben meghatározott módon -, bármely képviselő legfeljebb öt percben felszólalásra jelentkezhet, ha az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére az Országgyűlés vita nélkül határoz. (HSZ 51. § (4) és (6) bek.)
  • A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő bármikor, egy percre szót kérhet, és ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz. (HSZ 52. § (1) bek.)
  • Az általános vita időkeretét legalább tíz képviselő írásbeli kérelmére - a HSZ 53. § (4) bek. a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben - nem lehet a (Házszabályban) felsorolt időkeretnél kevesebben meghatározni. (HSZ 53. § (4) bek.)
  • Legalább tíz képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását, az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz, részletes vita esetén a vita lezárása csak a tárgyalás alatt álló részre vonatkozhat. (HSZ 59. § (2) bek.)
  • A képviselő a jegyzőkönyv hitelesítését és közszemlére tételét követő három napon belül írásban kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt. (HSZ 66. § (3) bek.)
  • A szó szerinti jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek. A képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését. (HSZ 66. § (4) bek.)

c) A törvényalkotással kapcsolatos jogok

  • Törvényt kezdeményezhet (Alk. 25. § (1) bek.);

törvényjavaslatot nyújthat be (HSZ 85. § (2) bek. d) pont);

határozati javaslatot terjeszthet elő (HSZ 87. § (2) bek.);

politikainyilatkozat-tervezetet terjeszthet elő (HSZ 88. § (2) bek.).

  • A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja. (HSZ 98. § (3) bek.)
  • Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. (HSZ 103. § (1) bek.)
  • Az előterjesztő a javaslatot - a meghatározott szabályok szerint - átdolgozásra visszakérheti. (HSZ 103. § (2) bek.)
  • A törvényjavaslathoz, a határozati javaslathoz és a politikainyilatkozat-tervezethez az országgyűlési képviselő - a Házszabályban meghatározott kivételekkel - módosító javaslatot nyújthat be, a törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, kapcsolódó módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. (HSZ 94. § (1) bek. és 102. § (1) bek.)

A módosító (kapcsolódó módosító) javaslatot az előterjesztője a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. (HSZ 103. § (3) bek.)

  • A zárószavazás megkezdése előtt - írásban - módosító javaslatot lehet benyújtani a részletes vitában megszavazott bármely rendelkezéshez kapcsolódóan azon okból, hogy a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. (HSZ 107. § (1) bek.)

d) A népszavazás kezdeményezése

  • Mérlegelés alapján országos népszavazást az országgyűlési képviselők egyharmada kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el. (Alk. 28/C. § (4) bek.)

e) Az ellenőrzéssel kapcsolatos jogosítványok

  • A képviselők egyötöde bizalmatlansági indítványt nyújthat be (írásban) a miniszterelnökkel szemben. (Alk. 39/A. § (1) bek.)
  • A képviselők legalább egyötöde indítványára vizsgálóbizottságot kell létrehozni. (HSZ 36. § (2) bek.)
  • Interpellációt intézhet a kormányhoz, a kormány bármely tagjához. (Alk. 27. §)

Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő, a válaszra négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre, e határidők túllépésekor az elnök megvonja a szót. (HSZ 116. § (3) bek.)

  • Az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga a válasz után, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. (HSZ 117. § (3) bek.)
  • A képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel, a kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre, a képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. (HSZ 119. § (2) és (6) bek.)
  • Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz  - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be. (HSZ 91. § (1) bek.)

f) A bizottságokkal kapcsolatos jogok

  • A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt. (HSZ 37. § (1) bek.)
  • Az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot (kapcsolódó módosító javaslatot) benyújtó képviselő a bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, más képviselő számára a bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat. (HSZ 68. § (2) bek.)
  • A bizottság zárt ülésén nem bizottsági tag országgyűlési képviselő is jelen lehet a bizottság szótöbbséggel hozott döntése alapján.3 (HSZ 69. § (3) bek.)
  • A bizottság kivételes eljárásban elrendelt zárt üléséről az országgyűlési képviselőket kizárni nem lehet. (HSZ 69. § (4) bek.)
  • Legalább tíz képviselő írásban indítványozhatja, hogy az Országgyűlés szabjon határidőt a bizottsági ajánlás elkészítésére. (HSZ 95. § (4) bek.)

g) A képviselőcsoport-alakítással kapcsolatos jogok

  • Az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők országgyűlési tevékenységük összehangolására  képviselőcsoportot hozhatnak létre. Ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. (HSZ 14. § (1)-(2) bek., 15. § (1) bek.)
  • A képviselői tevékenységgel összefüggő célra - a pártok képviselőcsoportjain kívül - egyéb csoportokat is létrehozhatnak (pl. szakmai, területi), e csoportok azonban a Házszabály alkalmazásában nem minősülnek képviselőcsoportnak. (HSZ 18. § (1) bek.)

A képviselők tájékoztatását (tájékozottságát) elősegítő jogok

  • Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásukban támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. (Já. tv. 8. § (1) bek.)
  • Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat felhasználásához a felhatalmazást megadta. (Já. tv. 8. § (2) bek.)
  • Az Országgyűlés Honvédelemmel foglalkozó bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemről és a Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására. Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal működése körében keletkezett minősített adat vonatkozásában a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 17. §-ának keretei között érvényesül. (Já. tv. 8. § (3) bek.)
  • Az Országgyűlés Nemzetbiztonsággal foglalkozó bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében szükséges minősített adat felhasználására. (Já. tv. 8. § (4) bek.)
  • Az Országgyűlés elnökéhez benyújtott indítványok napi jegyzékét haladéktalanul megküldi a képviselők számára, az indítványokról bármely képviselő másolatot kérhet. (HSZ 19. § (4) bek.)
  • Az elnök a képviselők számára hozzáférhetővé teszi az Országgyűléshez címzett, valamint az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratokat. (HSZ 19. § (5) bek.)
  • Képviselői igazolványa belépésre jogosítja valamennyi államigazgatási szervhez, közintézethez, közintézményhez, valamint - a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon - a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek működésére szolgáló területre. (Já. tv. 8. § (4) bek.)
  • A képviselők számára lehetőséget kell biztosítani az adott ügyben érintett, az Országgyűlés főtitkára által vezetett jegyzékben szereplő bejegyzett, országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek véleményének a megismerésére. (HSZ 81. § (2) bek.)
  • Térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat. (KT. tv. 6. § (6) bek.)
  • Részére az Országgyűlés hivatali szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadványait és hivatalos dokumentumait. (KT. tv. 6. § (7) bek.)

A mentelmi jog

Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog illeti meg. (Alk. 20. § (3) bek.)

Mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát köteles mindenki tiszteletben tartani. (Já. tv. 6. § (1) bek.)

A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek. (HSZ 51. § (3) bek.)

A mentelmi bizottság elnöke a mentelmi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Mentelmi bizottság ülésén egyébként - kivéve a mentelmi jog megsértése tárgyában tartott ülést - nem lehet jelen. (HSZ 130. § (3) bek.)

Mentelmi ügyében a határozathozatalt megelőzően ismertetheti álláspontját az Országgyűlés előtt. (Já. tv. 5. § (6) bek.; HSZ 131. § (2) bek.)

A rendőr az országgyűlési képviselőt csak tettenérés esetén veheti őrizetbe, és ellene csak mentelmi jogának felfüggesztése esetén indíthat büntetőeljárást, vagy - kivéve, ha a mentelmi jog jogosultja mentelmi jogáról lemond -szabálysértési eljárást, illetve alkalmazhat vele szemben büntető eljárásjogi kényszerintézkedést. Szabálysértés elkövetése esetén a rendőr a képviselőt személyazonosságának megállapítása céljából igazoltathatja; mentessége megállapítása után a képviselőt feljelentheti, de - kivéve ha mentelmi jogáról lemond -nem figyelmeztetheti, vele szemben helyszíni bírságot nem szabhat ki. (A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet 53. § (1)-(2) bek.)

Összeférhetetlenség

Képviselői összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet. (Já. tv. 20. § (4) bek.)

A vizsgálóbizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére, de a vizsgálóbizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (HSZ 131/B. § (6) bek.)

A mentelmi bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a mentelmi bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen. (HSZ 131/C. § (6) bek.)

Összeférhetetlenségi ügyében a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat. (HSZ 131/D. § (3) bek.)

Indítványozhatja az országgyűlési biztos összeférhetetlenségének kimondását. (OGY-i biztos tv. 15. § (4) bek.)

Indítványozhatja írásban a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását. (A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 24. §)

Indítványozhatja a köztársasági elnök összeférhetetlenségének kimondását. (Alk. 31. § (2) bek.)

A munkaviszonnyal és a javadalmazással kapcsolatos jogok

A képviselő tiszteletdíjra és költségtérítésre 4 csak akkor jogosult - visszamenőleg is - illetőleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett. (HSZ 8. § (4) bek.)

Képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére - kérésére -munkáltatója köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. (Já. tv. 2. § (2) bek.)

Képviselői megbízatásának időtartama alatt - az összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg keresőfoglalkozást folytathat. (Já. tv. 2. § (1) bek.)

A képviselői megbízatásának időtartama - ideértve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény 9. §-ában meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. (Já. tv. 3. § (2) bek.)

Az Országgyűlés elnöki, alelnöki, jegyzői, az állandó bizottság elnöki, alelnöki, a képviselőcsoport-vezetői, valamint a tiszteletdíjjal járó képviselőcsoportvezető-helyettesi tisztségek betöltése vezetői gyakorlatnak számít. (Já. tv. 3. § (3) bek.)

A képviselő megválasztásának időpontjától, listáról való időközi választás esetén az arra jogosult pártszerv által történt megnevezése időpontjától megbízatásának megszűnéséig javadalmazásra jogosult. A javadalom tiszteletdíjból (alapdíj és pótdíj), választókerületi pótlékból és lakhatási támogatásból áll. A javadalom havonta esedékes. Az alapdíj a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosa. (KT. tv. 1. § (1)-(2) bek.)

A képviselő legfeljebb két országgyűlési bizottság tagjaként részesülhet pótdíjban. A Házbizottság elnöke és tagjai e bizottságban kifejtett munkájukért pótdíjban nem részesülnek. (KT. tv. 1. § (3) bek.)

A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni járulékfizetésre a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései az irányadók. (KT. tv. 1. § (4) bek.)

A képviselő képviselői tevékenységével összefüggő javadalma utáni személyijövedelemadó-fizetésre a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései az irányadók. (KT. tv. 1. § (5) bek.)

Ha a képviselő miniszterelnöki, miniszteri vagy államtitkári tisztséget tölt be, az alapdíj 100%-ára jogosult. Ha a kormánybiztos vagy miniszterelnöki megbízott képviselő, aki - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költségátalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékű választókerületi pótlékra jogosult. (KT. tv. 8. §)

A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt. (HSZ 44. § (2) bek.)

A képviselő választókerületi pótléka havonta a tiszteletdíjának - ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő választókerületének székhelye

a) Budapest - a 60%-a,

b) Budapesttől 50 km-en belül van - a 75%-a,

c) Budapesttől 50 és 100 km között van - a 90%-a,

d) Budapesttől 100 és 150 kilométer között van - a 105%-a,

e) Budapesttől 150 és 200 kilométer között van - a 120%-a,

f) Budapesttől 200 és 250 kilométer között van - a 135%-a,

g) Budapesttől 250 és 300 kilométer között van - a 145%-a,

h) Budapesttől 300 kilométeren túl van - a 160%-a.

A pótlék megállapításánál - vetítési alapként - legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe. (KT. tv. 3. § (1)-(2) bek.)

Az a képviselő, aki megyei, fővárosi közgyűlés tisztségviselőjeként, illetve tagjaként, továbbá települési önkormányzat képviselő-testülete tisztségviselőjeként, illetve tagjaként - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költségátalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékű választókerületi pótlékra jogosult. (KT. tv. 3. § (4) bek.)

A képviselő hivatalos külföldi kiküldetésének költségei nem terhelik a javadalmat. A képviselő külföldi kiküldetésére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (KT. tv. 3. § (5) bek.)

A nyilatkozata szerint Budapesten lakóhellyel nem rendelkező képviselő a havi alapdíj 50%-ával megegyező összegű lakhatási támogatásra jogosult. Az a képviselő, akinek lakóhelye nyilatkozata szerint nem egyéni választókerületében vagy abban a megyében van, ahol területi listán megválasztották, ugyancsak jogosult az (1) bekezdés szerinti mértékű lakhatási támogatásra. (KT. tv. 4. § (1)-(2) bek.)

Független képviselőként munkájának segítéséhez az alapdíja 100%-ának igénybevételére jogosult. (KT. tv. 5. § (2) bek.)

A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben - térítésmentesen - munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint - az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig - a képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A képviselőcsoport - képviselőnként - és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 25%-ának megfelelő ellátási keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből. (KT. tv. 6. § (1) bek.)

A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete - irodahelyiség rendelkezésre bocsátása nélkül - képviselőnként egy személy alkalmazásának pénzügyi feltételeit (személyi juttatásokat és annak járulékait) biztosítja. A képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama alatt munkajogi jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja. A képviselő vállalkozóval is megállapodhat képviselői munkája segítéséről. A képviselő az alapdíjának 60%-a erejéig számolhat el alkalmazottra, illetőleg vállalkozóra vonatkozó kiadást, amely nem tartalmazza a kifizetett összeg társadalombiztosítási járulékát vagy általános forgalmi adóját. A feladat ellátására, illetőleg vállalkozásra vonatkozó szerződést - az Országgyűlés hivatali szervezete előzetes ellenjegyzésével - a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés hivatali szervezete teljesíti. (KT. tv. 6. § (4) bek.)

Képviselői munkájához kapcsolódó és az Országgyűlés hivatali szervezetén keresztül igénybe vett postai és távközlési szolgáltatás ingyenes. (KT. tv. 6. § (5) bek.)

A képviselő térítésmentesen jogosult igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete által működtetett elemző, információs és dokumentációs szolgáltatásokat. (KT. tv. 6. § (6) bek.)

A képviselő részére az Országgyűlés hivatali szervezete térítésmentesen biztosítja az Országgyűlés kiadmányait és hivatalos dokumentumait. (KT. tv. 6. § (7) bek.)

A képviselő kérésére - megbízatásának időtartamára - az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetése terhére (belépési díj) egy közületi telefonvonal építhető ki a képviselő lakásán vagy a képviselői munkájával összefüggő tartózkodási helyén. A havi előfizetési és szolgáltatási díjat a képviselő fizeti. (KT. tv. 6. § (8) bek.)

Az Országgyűlés hivatali szervezete gondoskodik számára egészségügyi szolgálatról. (KT. tv. 7. § (1) bek.)

Ha megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatásának megszűnését megelőző hathavi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult, kérelmére az ellátást egy összegben kell fizetni, erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít. (KT. tv. 9. §)

Öregségi nyugdíjra jogosult, ha megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, és a volt képviselő az ezt követő ötödik naptári év végéig az öregségi nyugdíjra vonatkozó korhatárt betölti (KT. tv. 10. § (1) bek.).

Ha újra jelölteti magát, az öregségi nyugdíj legkorábban a mandátumok igazolását követő naptól akkor illeti meg, ha nem választják meg újra. (KT. tv. 10. § (2) bek.)

Diplomata-útlevélre jogosult. (A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bek. b) pont)

A képviselők kötelességei5

A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja. (HSZ 13. § (3) bek.)

A képviselő köteles képviselői tevékenységét az Alkotmánynak és a jogszabályoknak megfelelően végezni, valamint a Házszabály előírásait betartani. (HSZ 13. § (4) bek.)

A titokvédelemre vonatkozó általános szabályok szerint köteles megőrizni az Országgyűlés működése során tudomására, illetve birtokába jutott államtitkot vagy szolgálati titkot. (HSZ 139. § (1) bek.)

A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat csak a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak szerinti felhasználói engedély alapján használhatja fel. (Já. tv. 8. § (5) bek.)

A képviselő megbízólevelét az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknél nyújtja be. (HSZ 2. § (1) bek.)

Az időközi választáson megválasztott, valamint a pártlistáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét az Országgyűlés elnökénél nyújtja be. (HSZ 2. § (2) bek.)

A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatalát követően - az alakuló ülésen - esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. (HSZ 8. § (1) bek.)

Az alakuló ülésről távollevők, továbbá a HSZ 7. § (2) bekezdése szerint igazolt képviselők az Országgyűlés előtt teszik le az esküt, és írják alá az esküokmányt. (HSZ 8. § (3) bek.)

A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - kivéve az alakuló üléssel kapcsolatos feladatokat - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában, (HSZ 8. § (4) bek.)

A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. (HSZ 44. § (1) bek.)

Az Országgyűlés külföldi delegációjában (személyre szóló meghívó, bizottsági és parlamenti delegáció) részt vevő országgyűlési képviselő a külügyekkel foglalkozó bizottságnak és a delegáció megbízatása szerint hatáskörrel rendelkező bizottságoknak beszámolót készít. (HSZ 83. §)

Köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. (Já. tv. 6. § (2) bek.)

Köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a mandátuma érvényességének megállapításától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetőleg annak a képviselő tudomására jutásától számított harminc napon belül megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. 6 (Já. tv. 20. § (1) bek.)

Az Országgyűlés elnökének köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát;

b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaságban fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelőbizottsági tagságát;

c) alapítványát, alapítvány kezelő testületében fennálló tagságát, társadalmi szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét;

e) az a)-d) pontokban meghatározottakon túlmenően, valamennyi - a képviselői megbízatáson kívüli - rendszeres, valamint az egyhavi képviselői javadalmazást meghaladó mértékű eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát;

f) az a)-e) pontokban meghatározott jövedelmét. (Já. tv. 18. §)

Köteles a mandátuma érvényességének megállapításától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31. napjáig, illetőleg megbízatása megszűnésétől számított harminc napon belül az Országgyűlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni. Saját nyilatkozatához köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekének vagyonnyilatkozatát csatolni. (Já. tv. 19. § (1) bek.)

A képviselő tevékenységével összeférhetetlen tisztségek,
foglalkozások és tevékenységek

I. Közjogi és hivatali összeférhetetlenség

  1. Köztársasági elnök (Alk 20. § (5) bek.)
  2. Az Alkotmánybíróság tagja (Alk. 20. § (5) bek.)
  3. a) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (Alk. 20. § (5) bek.)
  4. b) Országgyűlési biztos (OGY-i biztos tv. 1993. évi LIX. törvény 5. § (1) bek.)

  5. Az Állami Számvevőszék

    a) elnöke

    b) elnökhelyettese

    c) számvevője (Alk. 20. § (5) bek.)

  6. Bíró (Alk. 20. § (5) bek.)
  7. A helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében eljárásra jogosult bírósági titkár. (Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. tv. 41/B. § (2) bek.)
  8. Ügyész (Alk. 20. § (5) bek.)
  9. Közigazgatási szerv alkalmazottja (a kormány tagjai és az államtitkárok kivételével) (Alk. 20. § (5) bek.)
  10. Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja (Alk. 20. § (5) bek.)
  11. Rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja (Alk. 20. § (5) bek.)
  12. A Független Rendészeti Panasztestület tagja (Rend. tv. 6/A § (4) bekezdése)
  13. a) Az Országgyűlés hivatali szervezetének alkalmazottja (Já. tv. 9. § a) pont)

    b) A köztársasági elnök hivatali szervezetének alkalmazottja (Já. tv. 9. § a) pont)

    c) Az Alkotmánybíróság hivatali szervezetének alkalmazottja (Já. tv. 9. § a) pont)

    d) Az Állami Számvevőszék hivatali szervezetének alkalmazottja (Já. tv. 9. § a) pont)

    e) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatali szervezetének alkalmazottja7 (Já. tv. 9. § a) pont)

  14. A Magyar Nemzeti Bank

    a) elnöke

    b) alelnöke

    c) ügyvezető igazgatója8

    d) igazgatóságának tagja (Já. tv. 9. § b) pont)

  15. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság igazgatóságának tagja és az igazgatóság tagjának közeli hozzátartozója. (A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. tv. 14. § (3) bek.)
  16. a) A Közbeszerzések Tanácsa tagja (Közbesz. tv. 376. § (1) bek. a) pont, illetve Já. tv. 9. § d) pont)

    b) Közbeszerzési biztos (Közbesz. tv. 399. § (4) bek. a) pont)

  17. Az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói, illetve munkaadói oldalának képviselője (Já. tv. 9. § f) pont)
  18. Az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője és az országgyűlési bizottság tagja, nem lehet miniszterelnök, miniszter, államtitkár vagy kormánymegbízott. (Já. tv. 12. § (2) bek.)
  19. A képviselő az Országgyűlés, a kormány vagy a helyi önkormányzati képviselő-testülete által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban. (Já. tv. 10. §)
  20. Európai parlamenti képviselő (Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bek. c) pont)
  21. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja (Já. tv. 9. § c) pont, illetőleg Vagyon tv. 20/F. § (1) bek. a) pont)
  22. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja (Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/C. § (3) bek.)
  23. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA)
  • elnöke és elnökhelyettese (A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. 4. § (3) bekezdés a) pont.)
  • Birtokpolitikai Tanácsának tagja (A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. 10. § (2) bekezdés a) pont.)
  • ellenőrző bizottságának tagja (A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. 14. § (3) bekezdés a) pont.)

II. Média-összeférhetetlenség

  1. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság:

    a) elnöke, elnökhelyettese, Médiatanácsának elnöke, tagja és a Médiatanács Panaszbizottságának tagja (Média tv. 118. § (1) bekezdés a) pont, Já. tv. 11. § d) pont)

    b) Hivatala főigazgatója, főigazgató-helyettese (Média tv. 118. § (1) bekezdés a) pont)

    c) Közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója (Média tv. 104. § (1) bek.)

  2. Közszolgálati Közalapítvány9 Kuratóriumának elnöke és tagja (Média tv. 88. §, Já. tv. 11. § e) pont.)
  3. A Magyar Rádió nonprofit Zrt., a Magyar Televízió nonprofit Zrt., a Duna Televízió nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda nonprofit Zrt vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese és vezető állású munkavállalója, továbbá vezérigazgatóvá nem nevezhető ki, aki a választást megelőző két évben országgyűlési képviselő volt. (Média tv. 104. § (1) bek., valamint Já. tv. 11. § b)-c) pont)
  4. Országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetője vagy annak helyettese (Já. tv. 11. § a) pont)
  5. Az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetője (Já. tv. 11. § f) pont)

    III. Gazdasági összeférhetetlenség

  6. Állami vállalatnak, trösztnek, tröszti vállalatnak, közüzemi vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezető testületének és felügyelőbizottságnak tagja (Já. tv. 13. § a) pont)
  7. A helyi önkormányzatok által alapított önkormányzati vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának vagy vezető testületének tagja (Já. tv. 13. § b) pont)
  8. A szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelőbizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) (Já. tv. 13. § c) pont)
  9. Önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelőbizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) (Já. tv. 13. § d) pont)
  10. A szavazati jogok tíz százalékát meghaladó állami tulajdoni részesedéssel vagy önkormányzat teljes vagy többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaságnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgató-tanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja (Já. tv. 13. § e) pont)
  11. Privatizált gazdálkodó szervezetnél - a privatizációt követő két éven belül - vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, igazgató, igazgatóhelyettes, igazgatótanácsi vagy vezető testületi és felügyelőbizottsági tag (Já. tv. 13. § f) pont)
  12. Hitelintézet, biztosító társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, lakás-takarékpénztár, nyugdíjbiztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelőbizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) (Já. tv. 13. § g) pont)
  13. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel - a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló - szerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) (Já. tv. 14. § a) pont)
  14. A képviselői mandátum fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig koncessziós társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója) (Já. tv. 14. § b) pont)

    IV. Képviselőséggel összeférhetetlen tevékenységek

  15. Országgyűlési képviselő nem járhat el az állam, annak szerve, intézménye, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként. (Já. tv. 15. § (1) bek.)
  16. Szakmai vagy üzleti ügyben az országgyűlési képviselői minőségre hivatkozni nem lehet. (Já. tv. 15. § (2) bek.)
  17. Az országgyűlési képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel. (Já. tv. 15. § (3) bek.)

Az országgyűlési képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben egy-egy alkalommal nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői alapdíj kéthavi összegét meghaladja. Az ez összegnél alacsonyabb értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő - vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatának részeként - kimutatást köteles vezetni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a törvényhozói munkát támogató alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. Ezekről köteles kimutatást vezetni. Az ingyenes használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy közeli hozzátartozója tulajdonába vagy további használatába. (Já. tv. 16. § (1) és (2) bek.)

Lábjegyzetek:

 

1. Az e tárgyra vonatkozó másik szabályozást, a Btk. 232. §-át - amely a "hatóság vagy hivatalos személy megsértése" törvényi tényállást tartalmazta - az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozattal megsemmisítette.

2. Ha a képviselő egyúttal miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár, akkor nem lehet az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője és országgyűlési bizottság tagja.

3. Azaz bármely, nem bizottsági tag képviselő is részt vehet a bizottságok nyilvános ülésein, de - az előterjesztő vagy a módosító javaslatot benyújtó képviselőtől eltérően, akiket a tanácskozási jog is megillet - felszólalni csak akkor tud, ha ehhez a bizottság hozzájárul.

4. A költségtérítést az 1990. évi LVI. törvény 2010. január 1-től hatályba lépett módosítása megszűntette.

5. A képviselői jogok egy részét a Házszabály egyben kötelességként fogalmazza meg, így összeállításunkban ezek mind a jogoknál, mind a kötelességeknél szerepelnek.

6. A képviselők jogállásáról szóló törvény az összeférhetetlenség körében több olyan tevékenységet sorol fel, amelyeket a képviselőséggel összeférhetetlennek tart. E tevékenységeket "A képviselői jogállással összeférhetetlen tisztségek, foglalkozások és tevékenységek" című alábbi összeállításunk tartalmazza. Az itt felsorolt tevékenységektől való tartózkodás képviselői kötelezettségként is felfogható.

7. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, az adatvédelmi biztosnak, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának egységes hivatali szervezete van, az Országgyűlési Biztos Hivatala.

8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény igazgatói tisztségről nem rendelkezik. A törvény 47. §-a ugyanakkor létrehozta az igazgatóságot, amely az MNB elnökéből, alelnökeiből áll.

9. A Közszolgálati Közalapítvány a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból jött létre.