AZ ORSZÁGGYŰLÉS
HÁZBIZOTTSÁGÁNAK
általános érvényű állásfoglalásai
(rendelkezései)

A Házbizottság 2010. december 16-ai ülésén módosítva!

T A R T A L O M J E G Y Z É K

I. AZ ÜLÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A BEADVÁNYOK ÁTVÉTELÉRŐL

BEJELENTÉS A PLENÁRIS ÜLÉSRŐL VALÓ TÁVOLLÉTRŐL

A KÉPVISELŐI ELEKTRONIKUS FUTÁRPOSTÁRÓL

II. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJÉVEL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOK

1./ TANÁCSKOZÁSI REND

A MINISZTERELNÖK (A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK) NAPIRENDEN KÍVÜLI FELSZÓLALÁSÁVAL KAPCSOLATOS IDŐKERETEKRŐL

A PLENÁRIS ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK TERVEZÉSÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOKRÓL

A HOZZÁSZÓLÁSI LEHETŐSÉGRŐL A VEZÉRSZÓNOKI RENDBEN FOLYTATOTT VITÁBAN

A FELSZÓLALÁSOK ELHANGZÁSÁNAK HELYÉRŐL

A FELSZÓLALÓK SORRENDJÉRŐL

KÜLFÖLDI ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐKNEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉN TÖRTÉNŐ FELSZÓLALÁSAIVAL KAPCSOLATBAN

AZ INTERPELLÁCIÓK, KÉRDÉSEK ÉS AZONNALI KÉRDÉSEK IDŐPONTJÁRÓL ÉS ELHANGZÁSUK SORRENDJÉRŐL

AZ AZONNALI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK ÓRÁJÁVAL KAPCSOLATBAN

AZ INTERPELLÁCIÓK ÉS KÉRDÉSEK SORRENDJÉRŐL ÉS A SORREND-CSERÉRŐL

AZ ELUTASÍTOTT INTERPELLÁCIÓ(K)RA ADOTT BIZOTTSÁGI JELENTÉS(EK) PLENÁRIS TÁRGYALÁSÁRÓL

A NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁRGYALÁSÁRÓL

2./ HATÁROZATHOZATAL – SZAVAZÁS

A SZAVAZÁSRA BOCSÁTANDÓ MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK ISMERTETÉSÉNEK TERJEDELMÉRŐL

A MINŐSÍTETT TÖBBSÉGŰ DÖNTÉSHOZATALRÓL

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLTAL MEGFONTOLÁSRA VISSZAKÜLDÖTT, KI NEM HIRDETETT
TÖRVÉNY ELFOGADÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRÓL

A TITKOS SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJÉRŐL

III. A BIZOTTSÁGI MUNKÁT ÉRINTŐ ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A MINISZTERJELÖLTEK BIZOTTSÁG ELŐTTI MEGHALLGATÁSÁRÓL

A MINISZTERJELÖLTEK KINEVEZÉS ELŐTTI BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁSÁNAK RENDJÉRŐL

IV. EGYÉB ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A RÁDIÓTELEFON ÉS SZEMÉLYI HÍVÓ HASZNÁLATA

A KÉPVISELŐK SZAVAZÁSRÓL VALÓ TÁVOLLÉTÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES KÉRDÉSEKRŐL

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK VÁLASZTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGEMLÉKEZÉSEIRŐL

A LOBBITEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 2006. ÉVI XLIX. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL

F Ü G G E L É K

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK 2/2004. SZÁMÚ RENDELKEZÉSE AZ ELEKTRONIKUS FUTÁRPOSTÁRÓL

J E L M A G Y A R Á Z A T

Az új és a módosított szövegrészeket vastag betűvel szedtük.

I. AZ ÜLÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A BEADVÁNYOK ÁTVÉTELÉRŐL

Az Országgyűlés elnökének felhatalmazása alapján a Főtitkár, illetve a Tájékoztatási Főosztály is köteles a beadványokat, önálló és nem önálló indítványokat átvenni.

A Házbizottság megbízza az Országgyűlés főtitkárát, hogy

- az átvétel során a visszautasításra jogalapot nem adó esetleges formai vagy egyéb
hiányosságokra, pontatlanságokra a beadványt benyújtó figyelmét hívja fel, és

- a képviselő igénye szerint működjön közre a jelzett problémák kiküszöbölésében.

A Házbizottság

BEJELENTÉS A PLENÁRIS ÜLÉSRŐL VALÓ TÁVOLLÉTRŐL

A plenáris ülésről való távollétet a képviselőcsoporthoz tartozó képviselők a képviselőcsoport vezetőjének jelezzék, aki az így összeállított névsort az Országgyűlés elnökének címezve legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával eljuttatja a Főtitkárság Szervezési Főosztályának.

A független képviselők az ülésről való távollétükről szóló értesítést közvetlenül (szintén az Országgyűlés elnökének címezve) juttatják el a Főtitkárság Szervezési Főosztályának.

A Házbizottság

A KÉPVISELŐI ELEKTRONIKUS FUTÁRPOSTÁRÓL

A Házbizottság támogatja a képviselők gyors tájékoztatását biztosító informatikai eszközöknek és módszereknek a jelenleg hatályos házszabályi rendelkezések keretei közötti alkalmazását, így az elektronikus futárposta bevezetését. Az elektronikus futárposta közel egyéves próbaüzemének tapasztalataira is figyelemmel lehetőséget lát arra, hogy a felkészüléshez nélkülözhetetlen anyagokat az eddigi futárpostai szolgálat helyett az Országgyűlés elnöke elektronikus úton juttassa el a képviselők részére.

Így a 2004. évi őszi ülésszaktól kezdődően az Országgyűléshez, továbbá az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratok képviselőkhöz történő eljuttatásának elsődleges eszköze a papírkímélő elektronikus futárposta.

A Házbizottság az elektronikus futárposta bevezetése mellett szükségesnek tartja, hogy az aláírással ellátott indítványok benyújtása - az önálló indítvány szövegének digitális formában történő átadása mellett – továbbra is papír formátumban történjen. Szükségesnek tartja továbbá, hogy az önálló indítványok a frakciókkal egyeztetett példányszámban papír formátumban is - a frakcióirodákon keresztül – a képviselők rendelkezésére álljanak.

A Házbizottság szükségesnek tartja, hogy minden állandó bizottság részére biztosítsanak egy példányt az önálló indítványokból. A kijelölt bizottságoknak a módosító és kapcsolódó javaslatokból egy sorozatot szintén biztosítani kell. A bizottsági tárgyalás gyakorlatához igazodóan az elektronikus kézbesítés mellett a kijelölt bizottságok tagjai és az előterjesztő részére – igény szerint – az ajánlás-tervezetet papír formátumban is biztosítani kell.

A Házbizottság támogatja, hogy a Házbizottság üléseinek meghívóit és tárgyalási anyagait elektronikus úton kapják meg a Házbizottság tagjai és az ülésre meghívottak.

A Házbizottság egyetért azzal, hogy az elektronikus futárpostával összefüggő hivatali feladatokat, a postázás rendjét, szabályait az Országgyűlés elnöke határozza meg, és a megtett intézkedésekről, valamint az elektronikus futárposta működésének tapasztalatairól tájékoztassa a Házbizottságot.

A képviselőcsoportok szükségesnek tartják, hogy az ellátási keretükben az őket terhelő többletköltségek ellentételezésre kerüljenek. Ezt az elektronikus futárposta bevezetésével járó megtakarítások egyébként lehetővé teszik.

A Házbizottság szükségesnek tartja, hogy az elektronikus aláírás gyakorlati megvalósítását követően visszatérjen az elektronikus futárposta továbbfejlesztésének kérdésére.

A Házbizottság

II. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJÉVEL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOK

1./ TANÁCSKOZÁSI REND

A MINISZTERELNÖK (A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK) NAPIRENDEN KÍVÜLI FELSZÓLALÁSÁVAL KAPCSOLATOS IDŐKERETEKRŐL

A Házszabály 51. § (2) bekezdése alapján a Házbizottság az alábbiakban szabályozza a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásával kapcsolatos időkereteket.

Ha a miniszterelnök felszólalásának időtartama nem haladja meg a 20 percet a frakciók 5-5 perces, ha a 20 percet meghaladja 8-8 perces időkeretben szólalhatnak fel. A Házbizottság esetenként ettől eltérő időkeretet is megállapíthat.

A köztársasági elnök napirenden kívüli felszólalása esetén – ha a Házbizottság másként nem dönt – a miniszterelnök felszólalására vonatkozó szabályok az irányadók.

A képviselőcsoportok vezetői a szólásra jelentkezés sorrendjében szólalnak fel.

A miniszterelnököt viszontválasz illeti meg.

A Házbizottság

A PLENÁRIS ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK TERVEZÉSÉRE
IRÁNYADÓ SZABÁLYOKRÓL

A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az Országgyűlés plenáris ülése napirendjének tervezésekor arra kell törekedni, hogy a nagyobb érdeklődésre számot tartó, jelentősebb szabályozási tartalmú törvényjavaslatok általános vitájára, illetve annak megkezdésére - lehetőség szerint - ne az ülés első napjának délutánján kerüljön sor.

A Házbizottság

A HOZZÁSZÓLÁSI LEHETŐSÉGRŐL A VEZÉRSZÓNOKI RENDBEN
FOLYTATOTT VITÁBAN

A Házbizottság felkéri a kormány tagjait, hogy a Házszabály 45. § (2) bekezdésében biztosított jogukkal - a Házszabály 50. § (7) bekezdésében foglalt szabályra figyelemmel - a vezérszónoki rendben folytatott vita esetén ne éljenek.

A Házbizottság

elfogadta: 1991. november 7-én,

módosította: 1997. november 6-án,1998. november 26-án és 2008. február 14-én.

megerősítette: 1995. február 23-án, 2002. szeptember 26-án, 2006. július 13-án és
2010. október 14-én.

A FELSZÓLALÁSOK ELHANGZÁSÁNAK HELYÉRŐL

A Házbizottság egyetért azzal, hogy a plenáris ülésen elhangzó felszólalások az alábbi rendben történjenek:

Az ún. szónoki emelvényről szólal fel

• az előterjesztő (kormány előterjesztés esetén az előterjesztő expozéja miniszteri üléshelyéről is elhangozhat),
• a képviselőcsoportok vezérszónokai, valamint
• a vitában írásban előzetesen felszólalásra jelentkező képviselők.

A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök előre jelzi, hogy hozzászólásra következnek és kéri, hogy készüljenek fel.

A képviselői helyről történik

• a bizottság előadójának felszólalása és a kisebbségi vélemény ismertetése,
• a napirenden kívüli (előtti, utáni) felszólalások elmondása,
• az ügyrendi felszólalás,
• az ún. kétperces felszólalás,
• az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések elmondása, valamint
• a vita közben gombnyomással jelentkező képviselők felszólalása.

A Házbizottság

A FELSZÓLALÓK SORRENDJÉRŐL

A képviselőcsoportok vezetői, illetve megbízottjai minden ülésnapot megelőzően egy órával névjegyzékben adják meg a napirendi ajánláshoz kapcsolódó felszólalók neveit, a felszólalók sorrendjében.

A következő heti ülést megelőzően ugyanazon indítványhoz leadott új névjegyzék a korábbit érvényteleníti.

A felszólalási sorrend a frakción belül a frakcióvezető írásos jóváhagyásával az ülés közben is módosítható.

Az ülést vezető elnök a szót a Házszabály 50. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően adja meg. Ez a sorrend akkor is fenntartandó, ha akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalról csak egyetlen párt képviselői jelentkeztek felszólalásra.

Egy adott napirendi pont vitájának következő ülésen történő folytatásakor annak az írásban előre bejelentett felszólaló pártja képviselőjének kell elsőként megadni a szót, akinek a felszólalása előtt a napirendi pont tárgyalását elnapolta az elnök. A további felszólalások sorrendje viszont már a megkezdett logikai rendet folytatva, de a frakcióvezetők esetleges új bejelentéseinek megfelelően alakul.

Az a képviselő, aki a frakcióvezető által megadott felszólalókon túl az 50. § (1) bekezdése szerint az Országgyűlés soros jegyzőjénél írásban jelentkezik, a frakció által bejelentett felszólalásokat követően kap szót.

Abban az esetben ha egy előterjesztés általános vitájában valamelyik képviselő (nem kétperces hozzászólásként) másodszor is fel kíván szólalni és az elnök a Házszabály 50. § (2) bekezdése alapján erre engedélyt ad, a képviselői felszólalásra az írásban előzetesen jelzett többi felszólalás elhangzását követően kerülhet sor. E tekintetben a vezérszónoklat is képviselői felszólalásnak minősül.

Ha az előterjesztés vitája időkeretben zajlik, akkor a megismételt hozzászólás az írásban előzetesen bejelentett sorrendben következik.

A Házbizottság

KÜLFÖLDI ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐKNEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉN TÖRTÉNŐ FELSZÓLALÁSAIVAL KAPCSOLATBAN

A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén – főszabályként – nem biztosít felszólalási lehetőséget a hivatalos látogatásra Magyarországra érkező külföldi állam- és kormányfőknek.

A Házbizottság

AZ INTERPELLÁCIÓK, KÉRDÉSEK ÉS AZONNALI KÉRDÉSEK
IDŐPONTJÁRÓL ÉS ELHANGZÁSUK SORRENDJÉRŐL

A Házbizottság egyetért azzal, hogy

• az Országgyűlés az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések elmondásának napjául a hétfői ülésnapot jelölje ki oly módon, hogy arra 14⁰⁰ és 16³⁰ óra között kerüljön sor.

Ettől eltérő időpontban az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések elmondására a Házbizottság ajánlására, a plenáris ülés döntése alapján kerülhet sor.

• az interpellációk tárgyalására 14⁰⁰ és 15⁰⁰ óra között kerüljön sor, majd ezt kövesse 15⁰⁰ órától az azonnali kérdések és válaszok órájára legalább 60 percben.
• az azonnali kérdések és válaszok óráját követően kerül sor a kérdések elhangzására úgy, hogy az interpelláció és a kérdés tárgyalására legalább 90 perc álljon rendelkezésre.
• a Házbizottság 5-nél kevesebb független képviselő esetén ülésszakonként egy interpelláció és egy kérdés, 6-10 független képviselő esetén ülésszakonként két interpelláció és két kérdés, 10-nél több független képviselő esetén havonta egy interpelláció és egy kérdés elmondását biztosítja. A sorrendet – a benyújtás időpontját is figyelembe véve – úgy kell megállapítani, hogy mindig más független képviselő kerüljön sorra.

A Házbizottság

AZ AZONNALI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK ÓRÁJÁVAL KAPCSOLATBAN

Az azonos frakcióhoz tartozó képviselők azonnali kérdésének elmondási sorrendjét a frakcióvezető írásban benyújtott kérésében határozza meg. Amennyiben az előzetesen jelzett azonnali kérdés nem hangzik el a sorrend a következőképpen alakul:

1./ Ha a kérdést feltevő képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér (HSZ. 119. § /5/ bek.), akkor a levezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg.

Az elmaradt azonnali kérdés a későbbi ülésen a HSZ. 119. § /3/ bekezdésében meghatározott sorrendben hangzik el.

2./ Ha a képviselőcsoport vezetője által előzetesen leadott sorrendben kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, illetve a kérdés elmondásától visszalépett, a következő kérdés feltevésére az ugyanazon képviselőcsoportból soron következő képviselő jogosult. A jelen nem lévő képviselő kérdését a következő hét azonnali kérdések jegyzékére kell felvenni a frakcióvezető besorolása alapján.

A Házbizottság

AZ INTERPELLÁCIÓK ÉS KÉRDÉSEK SORRENDJÉRŐL ÉS A SORREND-CSERÉRŐL

Az interpellációk és kérdések frakción belüli sorrend-cseréjének bejelentésére pénteken 13 óráig van mód.

Ezt követően a sorrend-csere csak úgy valósulhat meg, ha azt a frakció (ill. képviselő) egyezteti az érintett válaszadóval. A csere és az egyeztetés tényét a frakció az interpelláció tárgyalásának megkezdése előtt 1 órával jelentse be a Szervezési Főosztályon (földszint 41-43. szoba).

A Házbizottság

az elutasított interpelláció(k)ra adott bizottsági
jelentés(ek) plenáris tárgyalásáról

A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az interpellációs bizottsági jelentés tárgyalása során a kijelölt bizottság előadója (ha van, a kisebbségi vélemény ismertetője is), az interpelláló képviselő, az interpellált miniszter, valamint a képviselőcsoportok nevében felszólaló képviselők, az elsőként szólásra jelentkező független képviselő, 4-4 percben szólalhat fel.

A Házbizottság

A NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁRGYALÁSÁRÓL

A Házbizottság által H/2833/1. számon benyújtott,
Házszabálytól való eltérésre vonatkozó javaslat,
amelyet az Országgyűlés 2000. június 19-i ülésén elfogadott:

A Házbizottság a Házszabály 23. §-ának n) pontjában foglalt jogköre alapján az alábbiakat javasolja az Országgyűlésnek:

Az Országgyűlés a népi kezdeményezések tárgyalása során - a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, figyelemmel az Ügyrendi bizottság 42/1998-2002. ÜB. állásfoglalására - az alábbiak szerint térjen el a Házszabálytól:

A szabályszerű népi kezdeményezés az Országos Választási Bizottság elnökének - az Nsztv. 4. § (3) bekezdése szerint - tájékoztatásával az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Ezt követően az Országgyűlés elnöke a népi kezdeményezés érdemében vélemény kialakítására kijelöli a hatáskörrel rendelkező bizottságot, amely érdemi véleményéről ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek. Az Nsztv. 7. § (1) bekezdésében előírt tárgyalási kötelezettségének az Országgyűlés a törvényjavaslat általános vitájának lefolytatására vonatkozó szabályok szerinti vita formájában tesz eleget az alábbi eltérésekkel:

A vitának előterjesztője nincs, így előterjesztői expozéra és viszontválaszra nem kerül sor. A vita során elsőként a kijelölt bizottság előadója, illetve - ha van kisebbségi vélemény, a kisebbségi állásfoglalás előadója - ismerteti véleményét. A népi kezdeményezéshez módosító javaslatot benyújtani nem lehet. A Házszabály 102-104. §-ai nem alkalmazhatók.

Az Országgyűlés a vitát követően dönt arról, hogy a népi kezdeményezéssel egyetért vagy sem.

A Házbizottság

2./ HATÁROZATHOZATAL – SZAVAZÁS

A SZAVAZÁSRA BOCSÁTANDÓ MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK ISMERTETÉSÉNEK TERJEDELMÉRŐL

A Házbizottság indokoltnak tartja a módosító javaslat lényegének ismertetését a szavazás előtt abban az esetben, ha

- a frakció az előterjesztő által támogatott módosító javaslat külön szavazását /HSZ. 106. § (3) bekezdés/, vagy a szükséges bizottsági támogatást nem kapott módosító javaslat /106. § (1) bekezdés c) pont/ szavazását kérte;

- a frakció a módosító javaslatra névszerinti szavazást kért.

- Egyéb esetekben a lényeg ismertetésére csak akkor, és olyan mértékben kerüljön sor, ahogyan azt az ülést vezető elnök szükségesnek ítéli.

A Házbizottság

A MINŐSÍTETT TÖBBSÉGŰ DÖNTÉSHOZATALRÓL

A Házbizottság egyetért azzal, hogy az indítvány minősített többségű elfogadásának szükségességét az előterjesztő az indítvány benyújtásakor jelezze. Elmulasztása, vagy vita esetén a Házbizottság a következő eljárást tartja célszerűnek:

1. Az előterjesztő, az Országgyűlés elnöke, bármelyik bizottság, illetőleg képviselő kezdeményezésére az Alkotmány- és igazságügyi bizottság vizsgálja meg, hogy az adott törvényjavaslat vagy annak valamely rendelkezése elfogadásához minősített többség szükséges-e.

2. Állásfoglalásáról a bizottság ajánlásban tájékoztassa az Országgyűlést. A plenáris ülésen legyen mód az esetleges kisebbségi álláspont(ok) kifejtésére is. Az Országgyűlés ezt követően – e kérdésben – vita nélkül dönt.

A Házbizottság

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLTAL MEGFONTOLÁSRA VISSZAKÜLDÖTT, KI NEM HIRDETETT TÖRVÉNY ELFOGADÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRÓL

A Házbizottság az Alkotmány- és igazságügyi bizottság véleményét figyelembe véve az alábbi állásfoglalást alakította ki.

A Házszabály 110. § (2) bekezdésében előforduló „megfelelően" szófordulat az egyébként szokásos „értelemszerűen" szóhasználat tartalmának felel meg, az alábbiak szerint:

- A ki nem hirdetett törvényhez módosító javaslatot mindazok előterjeszthetnek, akik egyébként zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtására jogosultak, figyelemmel arra, hogy a HSZ. 110. § (2) bekezdése visszautal a 107. § (2) bekezdésére, amely csak a 107. § (1) bekezdésével együtt értelmezhető. Az itt felhívott joghelyekben nincs kizáró szabály.

- Ki nem hirdetett törvényhez csak olyan módosító javaslatot lehet benyújtani, amelynek tartalma a köztársasági elnök által kifogásolt – vagy azokkal szorosan összefüggő – részekre vonatkozik. A Házbizottság ennek megállapításakor figyelemmel volt arra, hogy a Házszabály 110. § (2) bekezdése a 107. § (4) bekezdésének megfelelő alkalmazását rendeli.

- Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság megállapítása szerint, ha nincs módosító javaslat, akkor nem kell záró vitát tartani, tekintettel arra, hogy ezt a HSZ. 110. § (2) bekezdésében felhívott 107. § (4) bekezdés nem teszi lehetővé.

A Házbizottság álláspontja szerint azonban módosító javaslat hiányában is szükség lehet, hogy a köztársasági elnök észrevételeivel kapcsolatos véleményét a kijelölt, illetve az Alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója a plenáris ülés nyilvánossága előtt ismertesse.

- A kijelölt bizottság feladatát a törvényhozás e szakaszában is az általános szabályok határozzák meg. Így pl.: módosító javaslatot nyújthat be, ajánlást, állásfoglalást készíthet. és természetesen megvitathatja a köztársasági elnök átiratát. Az elnök a kijelölt bizottság által benyújtott módosító javaslatot is kiadja az Alkotmány- és igazságügyi bizottságnak, figyelemmel a HSZ. 110. § (2) bekezdésében, illetve 107. § (2) bekezdésében foglaltakra.

A Házbizottság indokoltnak tartja, hogy a Házszabály módosítása során az állásfoglalás elemei épüljenek be a Házszabályba.

A Házbizottság

A Házbizottság által H/1634. számon benyújtott,
Házszabálytól való eltérésre vonatkozó javaslat,
amelyet az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésén elfogadott:

A Házbizottság a Házszabály 23. §-ának n) pontjában foglalt jogköre alapján az alábbiakat javasolja az Országgyűlésnek:

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény tárgyalásakor az Országgyűlés úgy térjen el a Házszabálytól, hogy

• az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnök átiratának az országgyűlési képviselők számára történő megküldésétől számított, legalább ötnapos határidőt jelöljön meg a módosító javaslatok benyújtására és
• a záróvitát és a zárószavazást legkorábban e határidő leteltét követő napon lehessen megtartani.
• A visszaküldött törvény plenáris tárgyalására - lehetőség szerint az ülést megelőzően legalább három nappal, de legkésőbb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott értesítéssel egyidejűleg - kapjon meghívót a köztársasági elnök.

A Házbizottság

A TITKOS SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJÉRŐL

A Házszabály 21. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése szerint az Országgyűlés jegyzői a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el.

A titkos szavazások sikeres technikai lebonyolítása érdekében a jegyzőket választási munkacsoport segíti, amely a Főtitkárság munkatársaiból áll.

A munkacsoport feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása a szavazólapok, illetve a névjegyzék jegyzői felügyelet melletti elkészítése, az iratkezelés.

A szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betűszektoronként leszámolt és körbélyegzővel felülbélyegzett, zárt borítékokban helyezik el a szavazólapokat (melléklet), illetőleg a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. A zárt borítékokat egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző aláírásával felülírja és azt a szavazás megkezdéséig a Jegyzői Iroda lemezszekrényében helyezik el.

A szavazólapok jelöltenként különböző színűek, A/5 méretűek. A színválasztásnál kerülni kell a pártokra jellemző színek alkalmazását.

Az esetleges elrontott szavazólapok helyett külön borítékban, ugyancsak lezárva megfelelő számú szavazólapot helyeznek el. Amennyiben ennek felbontása szükséges, a szavazási jegyzőkönyvben ezt a jegyzők rögzítik.

A szavazólapok kiadása a Duna parti folyosón történhet és az ezt keresztező folyosók lezárásával kell biztosítani, hogy illetéktelenek a titkos szavazás alatt ne tartózkodhassanak itt. Erről a terembiztosok gondoskodnak.

A szavazólapokat a képviselők nevük kezdőbetűjének megfelelő csoportból vehetik át.

A csoportok:

A szavazás során a folyosó végén elhelyezett szavazófülkét lehet igénybe venni.

Egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző az urnák lezárása előtt megállapítja, hogy abban nincs szavazólap. Ezt a szavazásról készült jegyzőkönyv első oldalán rögzítik.

Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

Valamennyi titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait.

A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többiek kiadják a névjegyzék szerint a szavazólapokat.

Ha a képviselő valamelyik szavazólapot visszautasítja, vagy visszaadja, az adott jelöltre nem adott le szavazatot. Ilyenkor a következő eljárást kell követni:

A jegyzők érvénytelenítik a szavazólapot oly módon, hogy rávezetik a képviselő nevét. Ezt az eseményt rögzíteni kell az eredmény megállapítását tartalmazó jegyzőkönyvben is. A szavazólap visszaadásának, visszautasításának tényét közérdekű adatként kell kezelni.

A szavazás szabályai:

Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. Ezek előállításáról az Országgyűlés jegyzői esetenként gondoskodnak.

Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet.

A jelöltre szavazni a jelölt neve melletti négyzetben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

Semmis a szavazat:

• ha nem a hivatalos szavazólapon adták le,
• ha bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,
• ha a képviselő a szavazólapot nem dobja be az urnába.

A határozatképesség számításánál a semmis szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.

Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a képviselő jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, s ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti.

A titkos szavazás megkezdését és befejezését az üléstermi csengő jelzi.

A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselőknek általában 20 perc áll rendelkezésére szavazatuk leadására.

A titkos szavazás során a képviselők szavazatát senki, semmilyen módon nem ellenőrizheti. A kijelölt szavazási területen a képviselő szavazatát semmilyen technikai eszközön rögzíteni nem lehet, és erre a képviselő sem teremthet lehetőséget.

A szavazás végét jelző második csengetés után a szavazatot nem szabad elfogadni.

A szavazás lezárása után az urnákat a Jegyzői Irodába viszik. Az értékelés időtartama alatt a jegyzőkön kívül a helyiségbe kizárólag a munkacsoport tagjai, illetőleg az Országgyűlés Főtitkára és helyettese léphet be.

A jegyzők az urna felbontása előtt ellenőrzik az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontják az urnát. Ezután az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítják a szavazók számával (névjegyzék szerint). A szavazás érvényességének megállapításához az urnában lévő szavazólapokat számba veszik. Az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyják.

A jegyzők ezt követően külön-külön csoportba helyezik és összeszámlálják az érvényes és érvénytelen szavazatokat. Az érvényes és érvénytelen szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalják és a köteget lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg abba berakni.

A jegyzők a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készítenek és aláírásukkal hitelesítik.

Érvényes a szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazatát és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel.

Az elnök mindezek figyelembevételével megállapítja a titkos szavazás eredményét és azt a plenáris ülés elé terjeszti.

A szavazólapokat és a névjegyzék eredeti példányát a Főtitkár páncélszekrényében helyezik el és 30 napig megőrzik úgy, hogy az illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. 30 nap után a szavazólapokat a munkacsoport megsemmisíti a névjegyzéket pedig az Irattárba továbbítja.

A névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosak.

Az esetleges megismételt szavazás szabályai az előzőekben ismertetekkel megegyezők.

A Házbizottság

melléklet

SZAVAZÓLAP MINTA

III. A BIZOTTSÁGI MUNKÁT ÉRINTŐ ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A MINISZTERJELÖLTEK BIZOTTSÁG ELŐTTI MEGHALLGATÁSÁRÓL

A miniszterjelöltek meghallgatása a következőket foglalja magába:

• a miniszterjelölt rövid bemutatkozása, ennek keretében életrajzának és eddigi pályafutásának ismertetése, majd a tárcára vonatkozó elképzeléseinek vázolása,
• ezt követően bizottsági kérdések:
• = az életútra,
• = az ágazati (tárca) vezetési elképzelésére, programjára – egyúttal a személyes program ismertetésére – terjedhetnek ki.

Figyelemmel arra, hogy a miniszterjelöltek meghallgatása megelőzi a kormány, illetve a kormányfő bemutatkozó programbeszédét, ezért értelemszerűen e meghallgatás során a kérdés nem irányulhat konkrétan a kormányprogram tartalmára.

A Házbizottság

A MINISZTERJELÖLTEK KINEVEZÉS ELŐTTI BIZOTTSÁGI
MEGHALLGATÁSÁNAK RENDJÉRŐL

- miniszterjelöltek szerint -

- bizottságok szerint -

A Házbizottság

IV. EGYÉB ÁLLÁSFOGLALÁSOK

A RÁDIÓTELEFON ÉS SZEMÉLYI HÍVÓ HASZNÁLATA

A Házbizottság a rádiótelefon és a személyi hívó használata kapcsán felkéri

• a képviselőket, hogy a plenáris és bizottsági üléseken a jelzett készülékeket az ülésteremben kapcsolják ki,
• a Főtitkárt, tegye meg a szükséges intézkedést, hogy – a technikai személyzet kivételével – az ülésen résztvevő más személyek (szakértők, érdeklődők stb.) hasonlóképpen járjanak el.

A Házbizottság

A KÉPVISELŐK SZAVAZÁSRÓL VALÓ TÁVOLLÉTÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ
EGYES KÉRDÉSEKRŐL

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 44. § (2) bekezdésében foglaltak végrehajtásának részletes szabályait a Házbizottság – a Házszabály 44. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a következők szerint állapítja meg:

Általános szabályok

1.) A havi szavazások egyharmadánál több szavazásról igazolatlanul hiányzó képviselő tiszteletdíját az igazolatlan távollét és az egyharmados határ különbsége arányának megfelelő összeggel csökkenteni kell.

2.) A távollét szempontjából a kiküldött napirendi javaslatban előre jelzett szavazásokat (ide értve a napirendi javaslatban szereplő alternatívákat is) kell figyelembe venni.

3.) A gépi, illetve név szerinti szavazások (a továbbiakban együtt: szavazás) egyenértékűek.

4.) Nem tekintendő távollétnek a képviselőcsoport vezetője által – kimentés céljából – előzetesen bejelentett hiányzás.

5.) Mulasztás oka lehet:

1. parlamenti képviselői munkával összefüggő elfoglaltság,
2. Parlamenten kívüli képviselői munkával összefüggő elfoglaltság,
3. más közérdekű tevékenység,
4. állampolgári kötelezettség teljesítése,
5. keresőképtelenséggel járó betegség, egyéb.

Az igazolatlan távollétek megállapításának rendje

6.) A gazdasági főigazgató a tárgyhót követő hónap 5-éig „távolléti listát" készít a képviselőcsoportok vezetői és – a független képviselő(k) vonatkozásában – az Országgyűlés elnöke és a független képviselő(k) részére, melyben megjelöli a 2. pont szerinti szavazások számát, az elmulasztott szavazások számát és időpontját, kiemelve az egyharmados távolléti arányt meghaladó képviselőket.

7.) A képviselőcsoport vezetője az egyharmados távolléti arányt meghaladó képviselő(ke)t felkéri az elmulasztott szavazások időpontjára vonatkozó igazolásai bemutatására. Független képviselő(k) esetében a lista, amennyiben az egyharmados arányt meghaladó hiányzást jelez, automatikus felkérést jelent az igazolásoknak az Országgyűlés elnökéhez való benyújtására.

8.) A képviselőnek a távollétet a tárgyhót követő hó 10-éig kell igazolnia a képviselőcsoport vezetőjénél, vagy – független képviselő esetében a hó 15-éig – az Országgyűlés elnökénél.

9.) A képviselőcsoport vezetője a képviselők által benyújtott igazolás(ok) mérlegelésével – a tárgyhót követő hónap 15-éig, a melléklet alkalmazásával – tesz javaslatot az Országgyűlés elnökének azok elfogadásáról. Az Országgyűlés elnöke azon képviselőt illetően, akiről hatáskörében – igazolások hiányában – megállapítja az egyharmados igazolatlan távolléti arányt, erről értesíti a gazdasági főigazgatót.

10.) A Házszabály 138. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az igazolás(oka)t – a képviselőcsoport vezetők javaslatának figyelembevételével – az Országgyűlés elnöke a tárgyhót követő hónap 20-áig – a gazdasági főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett – bírálja el.

Vegyes rendelkezések

11.) A gazdasági főigazgató – az Országgyűlés elnökétől és a képviselőcsoportok vezetőitől kapott tájékoztatás alapján – intézkedik a tiszteletdíj csökkentett folyósítására, illetőleg a 12. pont alapján történő pótlólagos kifizetésére.

12.) Kivételes esetben – a 8-10. pontokban foglaltak figyelembevételével – a képviselői távollétek igazolására utólagosan a tárgyhót követő második hónapban is lehetőség van.

13.) A képviselői távollét ténye közérdekű adat. A távollét indokai közül az 5. pont e) alpontja szerinti indokok személyes adatok. Erre tekintettel a Házbizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy az 5. pont e) alpontja alapján keletkezett adatokat az Országgyűlés Hivatala Szolgálati Titokkörének Jegyzékébe vegye fel.

14.) E rendelkezéseket az Országgyűlés elnökére és alelnökeire – figyelemmel a Házszabály 64. § (3) bekezdésére – nem kell alkalmazni.

15.) A rendelkezést 1998. február 12-től kell alkalmazni.

Melléklet

Képviselői távollét igazolása
( 199..... év .................... hó; szavazások száma: ......... db )

Budapest, 201..... ..........................

A Házszabály 138. § (3) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, a mulasztás igazolását a frakcióvezető fenti ajánlásával e g y e z ő e n f o g a d o m e l .

Budapest, 199..... ..........................

Tájékoztatásul kapja:

1. ........................ képviselőcsoport vezetője

2. Az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója (amennyiben van igazolatlan távollét)

A Házbizottság

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK VÁLASZTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

A Házbizottság az Alkotmány és a Házszabály rendelkezéseinek figyelembevételével a köztársasági elnök megválasztásának alábbi eljárási rendjében állapodott meg:

A jelölési eljárás

1. Köztársasági elnök jelöléséhez legalább 50 országgyűlési képviselőnek az 1. sz. melléklet tartalmi elemeinek megfelelő írásbeli ajánlása szükséges.

2. Ha ugyanaz az országgyűlési képviselő ugyanabban a jelölési eljárásban több jelöltet ajánlott, mindegyik ajánlása érvénytelen.

3. A köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítása - a Házbizottság ajánlása alapján - az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

4. Az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlások benyújtásának határidejéről az elnökválasztás időpontjának kitűzésekor tájékoztatja az Országgyűlést.

A választási eljárás

5. A köztársasági elnök megválasztása titkos szavazás útján - borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével - történik, és a szükséghez képest három szavazási forduló lehetséges. Egy szavazási fordulóban a szavazatok leadására 40 perc, az értékelésre ugyancsak 40 perc áll rendelkezésre.

6. Több jelölt esetén is egy szavazólap készül.

7. Az első fordulóban a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges az elnök megválasztásához.

8. Eredménytelen szavazás esetén új ajánlást kell benyújtani és újabb (második) szavazási fordulót tartani, ahol ugyancsak a képviselők kétharmadának igenlő szavazatára van szükség az elnökválasztás eredményességéhez. A második fordulót az első fordulót követő napon kell megtartani.

9. A harmadik fordulót újabb jelölés nem előzi meg, de csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Ebben a fordulóban a szavazatok többségének elnyerése szükséges, tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára.

10. Egy jelölt esetén a fenti szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

11. a) Egy jelölt esetén érvényesen szavazni a neve melletti igen , illetőleg nem négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet. (2. sz. melléklet szerinti szavazólap)

       b) Több jelölt esetén a jelöltre érvényesen szavazni a neve melletti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet. (3. sz. melléklet szerinti szavazólap)

12. Az Országgyűlés határozatát - a 4. számú melléklet szerint - szóban kihirdeti, és gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről.

13. Ebben az állásfoglalásban nem szabályozott kérdésekben a titkos szavazás rendjét szabályozó házbizottsági állásfoglalás irányadó.

A Házbizottság

M I N T A

1. számú melléklet

A J Á N L Ó Í V
az ... évi köztársasági elnökválasztáshoz

Az Alkotmány 29/B. §-a (1) bekezdése alapján az ... év ... ... napra kitűzött választásra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .-t ajánljuk köztársasági elnökjelöltnek.

legalább 50 képviselő

M I N T A

2. számú melléklet

S Z A V A Z Ó L A P
az ... évi köztársasági elnökválasztáshoz

Jelölt neve Igen Nem

.......................................    

T Á J É K O Z T A T Á S
Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti igen , illetőleg nem négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet.

M I N T A

3. számú melléklet

S Z A V A Z Ó L A P
az .... évi köztársasági elnökválasztáshoz

Jelölt neve

1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

T Á J É K O Z T A T Á S
Érvényesen szavazni a kiválasztott jelölt neve melletti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet.

M I N T A

4. számú melléklet

Az Országgyűlés
....../..... ( ) OGY
h a t á r o z a t a

köztársasági elnök választásáról

Az Országgyűlés az Alkotmány 29/A. §-ának (1) bekezdése alapján, ... év..... hó ...-ai hatállyal

.............................................. -t

köztársasági elnökké megválasztja.

az Országgyűlés elnöke

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGEMLÉKEZÉSEIRŐL

A Házbizottság úgy foglal állást, hogy az Országgyűlés által vagy részvételével tartandó megemlékezések ünnepi vagy emlékülések, elnöki megemlékezések és ünnepi megemlékezések lehetnek.

Ünnepi vagy emlékülésre a nemzeti ünnepeken vagy az Országgyűlés történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű események kerek évfordulója alkalmából az Országházban, kivételesen azon kívül, az országgyűlési képviselők részvételével kerül sor, amelyet az Országgyűlés elnöke hív össze és vezet. Ünnepi vagy emlékülésre csak a Házbizottság egyetértésével kerülhet sor.

Elnöki megemlékezés az Országgyűlés elnökének, illetve megbízásából az ülést vezető elnöknek, az Országgyűlés plenáris ülésén, az ülésnap megnyitását követően elmondott, a nemzet történelme és jelene szempontjából kiemelkedő jelentőségű eseményének vagy kiemelkedő személyiség születésének, illetve halálának alkalmából, vagy más kegyeleti okból megtartott rövid, méltató felszólalása. Elnöki megemlékezés oka ritkábban nemzetközi esemény is lehet. Az elnöki megemlékezésről Országgyűlés elnöke előzetesen tájékoztatja a Házbizottságot.

Ünnepi megemlékezés a nemzet történelme vagy kivételesen az Országgyűlés története szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény, illetve korszakos jelentőségű személyiség születése, halála, továbbá kivételesen nagy jelentőségű nemzetközi esemény évfordulója alkalmából az Országház épületében vagy azon kívül tartható, melyen az Országgyűlés tisztségviselői képviselik az Országgyűlést, vagy amelyen az országgyűlési képviselők meghívás alapján vagy a képviselőcsoportok delegációjaként vesznek részt. Az ünnepi megemlékezésen való parlamenti részvételről, képviseletről a Házbizottság - annak jellegétől függően - előzetesen állást foglal, vagy tájékoztatást kap.

Egy adott esemény vagy évforduló kapcsán, napirenden kívüli felszólalások keretében csak akkor van lehetőség megemlékezni, ha az Országgyűlés megemlékezésére nem kerül sor.

Az Országgyűlés által tartandó megemlékezés során - függetlenül annak jellegétől - kizárólag az Országgyűlés elnöke, illetve az ülést vezető elnök kérheti fel az Országgyűlést egyperces felállással történő megemlékezésre.

A nemzet történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény megörökítése céljából, illetve korszakalkotó személyiség születése, halála, vagy kivételesen nagy jelentőségű nemzetközi esemény évfordulója alkalmából az Országgyűlés törvényt, országgyűlési határozatot, vagy politikai nyilatkozatot fogadhat el. Ha az erre irányuló javaslatot képviselő vagy bizottság teszi, akkor a tárgyalás ennek megfelelően alakul. Ha a javaslat nem önálló indítvány benyújtására jogosulttól érkezik az Országgyűlés elnökéhez, akkor arról a Házbizottság foglaljon állást.

A Házbizottság

A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről*

* A Házbizottság az állásfoglalást a 2010. december 16-ai ülésén 2011. január 1-jével hatályon kívül helyezte.

F Ü G G E L É K

Az Országgyűlés elnökének
2/2004. számú rendelkezése
az elektronikus futárpostáról

A Házbizottság 2004. június 21-én elfogadott állásfoglalása alapján, a frakciók igényeire, valamint a plenáris és a bizottsági tárgyalásokra is tekintettel 2004. szeptember 1-jétől az eddig futárpostával kézbesített anyagokat elektronikusan kell eljuttatni a képviselőkhöz. Az elektronikus futárposta működtetését, az azzal kapcsolatos hivatali feladatokat az alábbiakban határozom meg.

I. Az elektronikus futárposta bevezetése

Az elektronikus futárpostát - az Országgyűlés Házszabályának keretei között, a képviselők gyors és folyamatos tájékoztatása érdekében – az Országgyűlés elnökéhez benyújtott irományokra és azok tárgyalásához kapcsolódó tájékoztató anyagokra és dokumentumokra vonatkozóan kell bevezetni. Az országgyűlési képviselők munkájához szükséges irományok, illetve azok benyújtását is folyamatosan követő listák, továbbá a tájékoztató anyagok és dokumentumok kézbesítésének, megküldésének, hozzáférhetővé tételének, valamint az azokról történő tájékoztatásnak elsődleges eszköze a papírkímélő elektronikus futárposta.

Az elektronikus futárpostát az Országgyűlés honlapján - www.parlament.hu -, a főmenüből kell működtetni.

II. Az elektronikus futárposta nyilvánossága

Az elektronikus futárposta közérdekű adatokat tartalmaz, így nyilvános. Kivételt azok a bizottsági tárgyalási vagy tájékoztató anyagok képeznek, amelyeket benyújtójuk kizárólag a bizottsági tárgyalás céljából küld meg a bizottság tagjai részére.

III. Az elektronikus futárposta tartalma és szerkezete

Az elektronikus futárpostában közzé kell tenni minden, az Országgyűléshez, továbbá az Országgyűlés elnökének címzett, de az Országgyűlést érintő iratot (benyújtott indítványok, tervezési és tájékoztató anyagok, egyéb dokumentumok), az ülések hiteles jegyzőkönyvét, továbbá azokról legalább - az alábbi szerkezetben összeállított – listákat és jegyzékeket is meg kell jeleníteni.

1. A benyújtott indítványok (napi) listái

1. Az előző napon benyújtott, illetve visszavont önálló indítványok
2. Az előző napon benyújtott, illetve visszavont módosító, kapcsolódó módosító javaslatok, sürgősségi, kivételességi indítványok és egységes javaslatok. Válaszok írásbeli kérdésekre. Kérelem rendkívüli ülésszak (ülés) összehívására.
3. Az előző ülés óta benyújtott bizottsági ajánlástervezetek
4. Az előző napon benyújtott bizottsági ajánlások és kiegészítő bizottsági ajánlások
5. Az előző heti benyújtási határidőt követően benyújtott interpellációk
6. Az előző heti benyújtási határidőt követően benyújtott kérdések
7. Az előző heti benyújtási határidőt követően benyújtott azonnali kérdések
8. A Házszabály alapján a képviselőknek kiküldendő tájékoztatók, bizottsági állásfoglalások, stb.

2. Heti összesítések:

1. Összesítés (főtitkári kísérőlevél) a héten benyújtott és visszavont önálló indítványokról, bizottsági ajánlásokról, egyéb tájékoztató anyagokról
2. Összesítés a héten benyújtott, illetve visszavont módosító, kapcsolódó módosító javaslatokról, sürgősségi, kivételességi indítványokról és egységes javaslatokról. Válaszok írásbeli kérdésekre
3. Napirendi javaslat a következő plenáris ülésre
4. A bizottságok következő heti üléseinek meghívói (a mindig aktuális tartalommal)
5. A következő plenáris ülésen elhangzásra tervezett kérdések és azok sorrendje
6. A következő plenáris ülésen elhangzásra tervezett interpellációk és azok sorrendje
7. A következő plenáris ülések előzetes havi ülésterve

3. Az Országgyűlés előző ülésének hiteles jegyzőkönyvei (az intraneten)

4. Egyéb:

1. Egyéb tájékoztató anyagok, amelyeket a Házszabály alapján közzé kell tenni
2. Egyéb tájékoztatók, dokumentumok, amelyek elektronikus futárpostában való közzétételéhez az Országgyűlés főtitkára előzetesen hozzájárult
3. A kormány törvényalkotási programja (az ülésszakot megelőző változat, annak kiegészítései, továbbá a benyújtásra tervezett nemzetközi szerződések listája)

IV. Határidők

1. Indítványok és tájékoztató anyagok

Az elektronikus futárpostában a benyújtott indítványokról és az azokhoz kapcsolódó tárgyalási anyagokról napi gyakoriságú lista és heti összesítés készül. A heti összesítést a péntek 12:00 óráig elektronikus formában is benyújtott állapot szerint kell összeállítani. Ezen időpont után érkezett dokumentumok jegyzékét és tartalmát a következő heti összesítés tartalmazza.

2. A következő plenáris ülés napirendje

A következő ülés napirendi javaslatát az elektronikus futárpostában, a Házbizottság ülését követően, csütörtök 16:00 óráig, indokolt esetben legkésőbb péntek 13:00 óráig kell közzé tenni.

3. Az Országgyűlés ülésnapjának jegyzőkönyve

Az Országgyűlés nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyveket – szöveg- és formahűen – az elektronikus futárpostában ülésenként, azon belül ülésnaponként, a hitelesítést követő 3 nap letelte után kell közzé tenni.

V. Záró rendelkezések

1. Ez a rendelkezés 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
2. Az elektronikus futárposta tartalmi szolgáltatásainak biztosítása az Országgyűlés főtitkárának a feladata.
3. Az elektronikus futárposta működtetéséről az Országgyűlés gazdasági főigazgatója gondoskodik.

Budapest, 2004. június 21.