A Házszabály 21. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése szerint az Országgyűlés jegyzői a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el.
A titkos szavazások sikeres technikai lebonyolítása érdekében a jegyzőket választási munkacsoport segíti, amely a Főtitkárság munkatársaiból áll.
A munkacsoport feladata a titkos szavazás során a technikai feltételek biztosítása a szavazólapok, illetve a névjegyzék jegyzői felügyelet melletti elkészítése, az iratkezelés.
A szavazás előtt egy nappal, de legkésőbb a szavazás napján betűszektoronként leszámolt és körbélyegzővel felülbélyegzett, zárt borítékokban helyezik el a szavazólapokat (melléklet), illetőleg a képviselői névjegyzékeket és az üres borítékokat. A zárt borítékokat egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző aláírásával felülírja és azt a szavazás megkezdéséig a Jegyzői Iroda lemezszekrényében helyezik el.
A szavazólapok jelöltenként különböző színűek, A/5 méretűek. A színválasztásnál kerülni kell a pártokra jellemző színek alkalmazását.
Az esetleges elrontott szavazólapok helyett külön borítékban, ugyancsak lezárva megfelelő számú szavazólapot helyeznek el. Amennyiben ennek felbontása szükséges, a szavazási jegyzőkönyvben ezt a jegyzők rögzítik.
A szavazólapok kiadása a Duna-parti folyosón történhet és az ezt keresztező folyosók lezárásával kell biztosítani, hogy illetéktelenek a titkos szavazás alatt ne tartózkodhassanak itt. Erről a terembiztosok gondoskodnak.
A szavazólapokat a képviselők nevük kezdőbetűjének megfelelő csoportból vehetik át.
A csoportok:
1.: |
A – D |
2.: |
E – H |
3.: |
I – K |
4.: |
L – P |
5.: |
R – SZ |
6.: |
T – ZS |
A szavazás során a folyosó végén elhelyezett szavazófülkét lehet igénybe venni.
Egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző az urnák lezárása előtt megállapítja, hogy abban nincs szavazólap. Ezt a szavazásról készült jegyzőkönyv első oldalán rögzítik.
Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
Valamennyi titkos szavazás megkezdése előtt a jegyzők ismertetik a szavazás főbb szabályait.
A szavazási eljárás során legalább két jegyző az urna mellett tartózkodik, míg a többiek kiadják a névjegyzék szerint a szavazólapokat.
Ha a képviselő valamelyik szavazólapot visszautasítja vagy visszaadja, az adott jelöltre nem adott le szavazatot. Ilyenkor a következő eljárást kell követni:
A jegyzők érvénytelenítik a szavazólapot oly módon, hogy rávezetik a képviselő nevét. Ezt az eseményt rögzíteni kell az eredmény megállapítását tartalmazó jegyzőkönyvben is. A szavazólap visszaadásának, visszautasításának tényét közérdekű adatként kell kezelni.
A szavazás szabályai:
Szavazni csak a hivatalos szavazólapokkal lehet. Ezek előállításáról az Országgyűlés jegyzői esetenként gondoskodnak.
Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet.
A jelöltre szavazni a jelölt neve melletti négyzetben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.
Semmis a szavazat:
- ha nem a hivatalos szavazólapon adták le,
- ha bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le,
- ha a képviselő a szavazólapot nem dobja be az urnába.
A határozatképesség számításánál a semmis szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.
Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a képviselő jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, s ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti.
A titkos szavazás megkezdését és befejezését az üléstermi csengő jelzi.
A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselőknek általában 20 perc áll rendelkezésére szavazatuk leadására.
A titkos szavazás során a képviselők szavazatát senki, semmilyen módon nem ellenőrizheti. A kijelölt szavazási területen a képviselő szavazatát semmilyen technikai eszközön rögzíteni nem lehet, és erre a képviselő sem teremthet lehetőséget.
A szavazás végét jelző második csengetés után a szavazatot nem szabad elfogadni.
A szavazás lezárása után az urnákat a Jegyzői Irodába viszik. Az értékelés időtartama alatt a jegyzőkön kívül a helyiségbe kizárólag a munkacsoport tagjai, illetőleg az Országgyűlés főtitkára és helyettese léphet be.
A jegyzők az urna felbontása előtt ellenőrzik az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontják az urnát. Ezután az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítják a szavazók számával (névjegyzék szerint). A szavazás érvényességének megállapításához az urnában lévő szavazólapokat számba veszik. Az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyják.
A jegyzők ezt követően külön-külön csoportba helyezik és összeszámlálják az érvényes és érvénytelen szavazatokat. Az érvényes és érvénytelen szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalják és a köteget lepecsételik úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg abba berakni.
A jegyzők a szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet készítenek és aláírásukkal hitelesítik.
Érvényes a szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazatát és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel.
Az elnök mindezek figyelembevételével megállapítja a titkos szavazás eredményét és azt a plenáris ülés elé terjeszti.
A szavazólapokat és a névjegyzék eredeti példányát a főtitkár páncélszekrényében helyezik el és 30 napig megőrzik úgy, hogy az illetéktelen személyek részére ne váljék hozzáférhetővé. 30 nap után a szavazólapokat a munkacsoport megsemmisíti a névjegyzéket pedig az Irattárba továbbítja.
A névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosak.
Az esetleges megismételt szavazás szabályai az előzőekben ismertetekkel megegyezők.
* A Házbizottság 2005. június 9-én, 2005. május 30-án, 2002. szeptember 26-án és 2001. október 11-én módosított 1998. november 26-i állásfoglalása.