Összeállítás
a független képviselők jogairól (és kötelezettségeiről)

a törvények és a Házszabály alapján

A Házszabály 2007. december 4-én elfogadott módosításának (103/2007. (XII. 6.) OGY határozat) egyik fő célja az volt, hogy az egyes képviselői jogosultságokat illetően megszüntesse a különbségeket a frakcióhoz tartozó, illetőleg a független képviselők között. ("Többlet joga" ezen túl csak maguknak a képviselőcsoportoknak, illetőleg vezetőiknek van.) Összeállításunkat a Házszabály-módosítást alapul véve dolgoztuk át.

Tárgyalási rend:

Indítványozás (kérelem)

Ha legalább tíz képviselő azt támogatja, a független képviselők is javasolhatják (kérhetik)

• a napirend módosítását (HSZ. 47.§) (3) bekezdés)
• az Országgyűlés döntését az indítvány(a) tárgysorozatba vételéről (HSZ. 98.§ (6) bekezdés)
• a Házszabályért felelős bizottság állásfoglalását a Házszabály értelmezésével kapcsolatban (HSZ. 143.§ (3) bekezdés)
• az Országgyűlés döntését a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalásának megerősítéséről vagy elutasításáról (HSZ. 143.§ (4) bekezdés)

A vitában 5-5 percben felszólalhat, illetve hozzászólhat (HSZ. 134.§ (5) illetve (7) bekezdés)

Szavazni kell arról, a független képviselő által benyújtott módosító javaslatról is, amely nem kapta meg a bizottság jelenlevő tagjai egyharmadának támogatását, de ezt a független képviselő kérte (egy döntési javaslat határozathozatala során legfeljebb három alkalommal) (HSZ. 106.§ (1) bekezdés e pont)

Személyi javaslatra az érintett független képviselő is tehet módosító javaslatot (HSZ. 31.§ (5) bekezdés)

A független képviselők nem kezdeményezhetnek (kérhetnek):

• név szerinti szavazást (HSZ. 61.§ (1) bekezdés),
• tárgyalási szünet elrendelését (HSZ. 56.§),
• külön szavazást a támogatott módosító javaslatokról (HSZ. 106.§ (3) bekezdés).

Felszólalás, hozzászólás

Az általános vita során a független képviselők a képviselőcsoportokat követőn szólalhatnak fel (Hsz. 101. § (3) bekezdés). Ha minden kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportból legalább egy képviselő szót kapott, akkor az elsőként jelentkező független képviselőnek kell szót adni. (HSZ. 50.§ (3) bekezdés)

Azokban az esetekben, amikor a frakciók részéről csak egy felszólalás lehetséges, az elsőként jelentkező független képviselő is szót kap, így:

• az Országgyűlés ülésszakonkénti és heti munkarendjéről szóló vitájában 5 percben (HSZ. 26.§ (4) bekezdés)
• az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdésekben való döntés vitájában 5 percben (HSZ. 26.§ (4) bekezdés)
• a képviselői távolmaradás igazolásának rendjét megállapító határozat vitájában 5 percben (HSZ. 26.§ (4) bekezdés)
• a vita lezárása esetén 5 percben (HSZ. 59. § (3) bekezdés),
• a tárgysorozatba-vétel tárgyában 2 percben (HSZ. 98. § (5) bekezdés),
• a kivételes eljárással történő eljárás során (HSZ. 128. § (2) bekezdés),
• ügyrendi javaslat esetén 2 percben (HSZ. 52. § (1) bekezdés)
• az időkeretben történő tárgyalásról való határozathozatal előtt 3 percben (HSZ. 53.§ (1) bekezdés)
• a Házszabálytól való eltérésről szóló határozathozatal előtt 5 percben (HSZ. 140.§ (1) bekezdés).

A vita lezárását akkor lehet indítványozni, ha a képviselőcsoportok mellett az elsőként jelentkező független képviselőnek is lehetősége volt álláspontja kifejtésére (HSZ. 59.§ (2) bekezdés)

Nem szólalhatnak fel a független képviselők (csak a frakcióvezetők):

• napirend előtt (HSZ. 51.§ (1) bekezdés), napirend után azonban bármely képviselő felszólalhat (HSZ. 51.§ (4) bekezdés)

Nem szólhatnak hozzá a független képviselők (csak a frakcióvezetők):

• a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a kormány tagjának napirenden kívüli felszólalásához (HSZ. 51.§ (2) bekezdés)

Interpellációk, kérdések, azonnali kérdések

• A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A Házbizottság állásfoglalása szerint 6-10 független képviselő esetén ülésszakonként 2 interpelláció és 2 kérdés elmondására van lehetőség. A sorrendet úgy kell megállapítani, hogy - a benyújtás időpontját is figyelembe véve - mindig más független képviselő kerüljön sorra. (Házbizottsági állásfoglalás a HSZ. 115.§ (3) bekezdése alapján)
• Azonnali kérdés feltételére független képviselőnek nincs módja. (HSZ. 119.§ (2) bekezdés)

Ülésrend

A parlamenti ülésrend kialakításával kapcsolatos egyeztetésben a független képviselők megbízottja vesz részt. (HSZ. 145.§ (2) bekezdés g) pont)

Házbizottság

A független képviselők megbízottja az 1994-ben elfogadott Házszabály szerint nem tagja a Házbizottságnak.

Bizottsági munka

• Az állandó bizottságok számáról, elnevezéséről és feladatköréről, a képviselőcsoportokhoz tartozó és független képviselők tagjainak számáról a frakcióvezetők által kötött megállapodás során a független képviselők véleményét is mérlegelik (HSZ. 31.§).
• Minden képviselő, így a független képviselő számára is lehetővé kell tenni a bizottsági részvételt, legalább egy állandó bizottságban. (HSZ. 33.§ (2) bekezdés).
• A képviselőcsoport-vezetők mellett a független képviselők véleményét is mérlegeli az Országgyűlés elnöke, amikor javaslatot tesz az Országgyűlésnek a bizottságok elnökeinek, alelnökeinek és tagjainak megválasztására. (HSZ. 31.§ (2) bekezdés).
• A képviselőcsoport-vezetők ajánlása mellett a független képviselők véleményét is mérlegeli az Országgyűlés elnöke, amikor javaslatot tesz az Országgyűlésnek a bizottságok elnökeinek, alelnökeinek és tagjainak személyére vonatkozó változásra (HSZ. 31.§ (3) bekezdés).

A független képviselőknek lehetőleg együttesen kell a véleményüket az Országgyűlés elnökének előterjeszteni. (HSZ. 31.§ (4) bekezdés).

• Nem jelölhetnek (ajánlhatnak) tagokat a Nemzetbiztonsági bizottságba. Erre a képviselőcsoportok vezetői jogosultak. (A nemzetbiztonsági szolgálatról szóló 1995. évi CXXV. tv. 19. § (2), (4) és (7) bekezdése).
• A képviselőcsoport vezetője független képviselőt is jelölhet (annak előzetes egyetértésével) a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetőleg tagsági helyre (HSZ. 31.§ (6) bekezdés).
• Megszűnik a független képviselő bizottsági elnöki, alelnöki és tagsági megbízatása, ha valamelyik képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy a Házbizottság visszahívja. (HSZ. 32.§ (1) bekezdés g. pont)
• A független képviselőt bizottsági elnöki, alelnöki és tagsági megbízatásából a Házbizottság (konszenzus hiányában az Országgyűlés elnöke) hívja vissza (HSZ. 23.§ p. pont, illetve 26.§ (3) bekezdés) (4) bekezdés)
• A Házszabály szerint a képviselőcsoportok tagjai (csoportonként) egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottság üléseire (HSZ. 73.§). A kialakult gyakorlat szerint a bizottságok ezt a független képviselők számára is lehetővé teszik.

Hiányzás

A független képviselőnek távollétét a tárgyhót követő 15-ig közvetlenül az Országgyűlés elnökénél kell igazolnia. (Házbizottsági rendelkezés)

Ha a képviselői távolmaradás igazolásának rendjét az Országgyűlés (és nem a Házbizottság) állapítja meg, a vitában az elsőként jelentkező független képviselő is 5 percben szót kap. (HSZ. 26.§ (4) bekezdés)

Anyagi ellátás

• A tiszteletdíj törvény (1990. évi LVI. tv.) külön kiemeli, hogy a független képviselő munkájának segítéséhez az alapdíj 75%-ának igénybevételére jogosult (5.§ (2) bekezdés), hivatali feladatai ellátására pedig az alapdíj 25%-ának megfelelő ellátási keretre jogosult (6.§ (1) bekezdés).
• A független képviselők megbízottját e tisztségért 2000-től nem illet meg pótdíj.

Egyéb

Számos olyan jogosultság létezik, amit a képviselő csak képviselőcsoporton keresztül (vagy annak vezetőjeként) tud gyakorolni, így ezekre a független képviselőknek nincs módja, mint például:

• nem adnak véleményt a köztársasági elnöknek az Országgyűlés feloszlatása előtt (Alk. 28.§ (5) bekezdés),
• nem képviseltethetik magukat a Honvédelmi Tanácsban, annak csak a frakcióvezetők a tagjai (Alk. 19/B§ (2) bekezdés),
• nem állíthatnak jelölteket különböző médiatestületekbe (ORTT, médiaközalapítványok kuratóriumai, MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testület), (Rt.tv. 33.§ (4), (5) bekezdés)
• nem delegálhatnak tagot az alkotmánybírákat jelölő bizottságba (AB tv. 6.§ ),