A munkájukkal járó kiadásokra meghatározott összeget jogosultak igénybe venni. (25 képviselő alapdíjának, valamint – képviselőnként – a kormánypártok az évi alapdíj 30%-ának, az ellenzéki pártok az 60%-ának megfelelő összeget).¹ (KT. tv. 5. § (1) bek.)

A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint – az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – a képviselők munkavégzésére alkalmas internetelérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A képviselőcsoport – képviselőnként – és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 25%-ának megfelelő ellátási keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből. (KT. tv. 6. § (1) bek.)

A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két – töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy – felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg.

A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám

a) 20%-a után főtanácsadói,

b) 20%-a után tanácsadói,

c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata,

d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető. (KT. tv. 6. § (2) bek.)

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő feladatok céljából a (2) bekezdésen túl, de az ott meghatározott módon és mértékig minden képviselőcsoport további két köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötvenedik tagja után további egy köztisztviselő alkalmazására jogosult. Az alkalmazás pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti illetményszámítás, illetve a (2) bekezdés szerint megállapított juttatások figyelembevételével. (KT. tv. 6. § (3) bek.)

Önállóan dolgozza fel a hozzá érkezett beadványokat, és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve intézi el azokat. (HSZ 136. § (3) bek.)

Országgyűlési tevékenységével kapcsolatban tájékoztatást tarthat az Országgyűlés épületében a tömegtájékoztatási szervek részére. (HSZ 18. § (2) bek.)

Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek

Két perc időtartamban egy képviselője felszólalhat a kijelölt bizottság által elutasított képviselői törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele tárgyában. (HSZ 98. § (5) bek.)

Csoportonként egy-egy képviselő kifejtheti a képviselőcsoport álláspontját a törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén. (HSZ 128. § (2) bek.)

Az ügyrendi javaslat elhangzása után egy képviselője hozzászólhat. (HSZ 52. § (1) bek.)

Mielőtt az Országgyűlés határoz az időkeretben történő tárgyalásról, egy tagja e tárgyban, három percben hozzászólhat. (HSZ 53. § (1) bek.)

A részletes vita lezárását követően képviselőcsoportonként egy-egy képviselő legfeljebb 5 percben még felszólalhat. (HSZ 59. § (3) bek.)

A kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselők között a tanácskozások időkeretének fele a képviselőcsoportok között egyenlően oszlik meg, másik fele – az ellenzéki képviselők közé számítva a független képviselőket is – a képviselők számával arányosan kerül felosztásra, csoportonként legkevesebb harminc percet biztosítva. (HSZ 53. § (3) bekezdés d) pont)

Kérésére nyílt szavazás esetén név szerinti szavazást kell tartani. Egy képviselőcsoport ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal javasolhat név szerinti szavazást. (HSZ 61. § (1) bek.)

Legalább egy, általa benyújtott interpellációt és kérdést tárgyalni kell az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban a hetente rendelkezésre álló 90 perc keretében. (HSZ 115. § (3) bek.)

Az azonnali kérdések órájában az első körben az ellenzéki képviselőcsoportok, ezt követően valamennyi képviselőcsoport felteheti a kérdéseit a létszámuk sorrendjében. (HSZ 119. § (3) bek.) Minden képviselőcsoport jogosult arra, hogy legalább egy kérdés feltevésére és megválaszolására sor kerüljön. (HSZ 119. § (7) bek.) Ha a kérdést feltevő képviselő a helyettes kijelölése ellenére személyes válaszadást kér (HSZ 119. § (5) bek.), akkor a levezető elnök a szót ugyanazon képviselőcsoport soron következő, kérdést feltenni kívánó képviselőjének adja meg. Az elmaradt azonnali kérdés a későbbi ülésen a képviselőcsoport létszáma sorrendjében hangzik el. (A Házbizottság állásfoglalása.)

A képviselőcsoport egy képviselője felszólalhat az Országgyűlés döntése előtt a Házszabály rendelkezéseitől való eltérésről. (HSZ 140. § (1) bek.)

Kérésére a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság állást foglal a Házszabály értelmezéséről. Az állásfoglalásáról – annak kiküldésétől számított 15 napon belüli kérésére – az Országgyűlés dönt. (HSZ 143. § (3) bek.)

A képviselőcsoport egy tagja, öt percben, második körben pedig három percben felszólalhat a Házszabály értelmezésével kapcsolatos vitában. (HSZ 143. § (5)-(7) bek.)

Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával (jelölésével) kapcsolatos jogok

Elosztja az országgyűlési tisztségeket az egyes képviselőcsoportok között (A képviselőcsoportok politikai megállapodása alapján).

Az alakuló ülésen (más képviselőcsoportokkal közösen) javaslatot tesz az Országgyűlésnek az alelnökök és a jegyzők számára (A képviselőcsoportok politikai megállapodása alapján).

Megállapodás alapján lemondhat a személyijavaslat-tételi jogáról egy másik képviselőcsoport javára (A képviselőcsoportok politikai megállapodása alapján).

A bizottságok működésével összefüggő jogok és kötelességek

A képviselőcsoportok tagjai – képviselőcsoportonként – egy-egy szakértőt vihetnek magukkal a bizottsági ülésekre. (HSZ 73. § (2) bek.)

Egyéb jogok és kötelességek

A köztársasági elnök megbízatásáról való lemondása esetén bármely képviselőcsoport vagy legalább 10 képviselő írásban javasolhatja, hogy az Országgyűlés kérje a köztársasági elnöktől elhatározásának újbóli megfontolását. (HSZ 133. § (2) bekezdés c) pont)

A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány kezelő szervének tagjait az alapító párt országgyűlési képviselőcsoportja nevében a képviselőcsoport vezetője jelöli ki ötéves időtartamra. (2003. évi XLVII. törvény 3. § (7) bek.)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba. (57/2008. (V. 22.) OGY határozat)

Képviselőcsoportonként egy tagot delegál a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumába. (A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumáról szóló 19/2010. (II. 26.) OGY határozat)

Három tagot delegál a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumába. (A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Statútuma 2/1. c) pont)²

A képviselőcsoport vezetőjének feladatai (jogai és kötelességei)

120 százalékos pótdíjban részesül a képviselői tiszteletdíján felül. (KT. tv. 2. § (1) bek.)

A képviselőcsoport működésével kapcsolatos feladatai

Írásban bejelenti (a korelnöknek, illetve az Országgyűlés elnökének) a képviselőcsoport megalakulását, illetőleg a változásokat. (HSZ 9. §)

Haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenti az Országgyűlés elnökének a képviselőcsoport megszűnésének tényét. (HSZ 17. § (2) bek.)

Részt vesz az Országgyűlés üléstermében a képviselőcsoport helyének és a képviselők ülésrendjének a kialakításában. (HSZ 145. § (2) bekezdés g) pont)

Meghatározza, hogy a képviselőcsoport elkülönített költségvetésén belül milyen kötelezettséget vállalhat, és milyen kifizetést teljesíthet. (HSZ 16. § (2) bek.)

Javaslatára az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója alkalmazza a képviselőcsoport tevékenységét segítő szakértőket és ügyviteli dolgozókat. A gazdasági főigazgató – jogszabálysértés esetét kivéve – a képviselőcsoport vezetőjének javaslatait az alkalmazás, illetve annak megszüntetése tárgyában köteles elfogadni. (HSZ 146. §)

Átruházott hatáskörben gyakorolja a szakértők és ügyviteli dolgozók tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat. (HSZ 146. §)

Az Országgyűlés üléseivel kapcsolatos jogok és kötelességek

Közös megállapodás alapján meghatározza a képviselőcsoportok helyét az ülésteremben. (HSZ 145. § (2) bek. g) pont)

A rendes ülésszakon és ülésszakonként legfeljebb 6 alkalommal a kijelölt bizottság által elutasított képviselői törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele iránti kérelmet nyújthat be. (HSZ 98. § (5) bek.)

Kezdeményezheti a vezérszónoki rendben történő felszólalást.

Dönthet a frakcióhoz tartozó képviselők interpellációinak, kérdéseinek sorrendjéről, és ezt meghatározott ideig bejelenti. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Jelzi, bejelenti az Országgyűlés elnökének a plenáris ülésről távol lévő képviselőket. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Az egyharmados távolléti arányt elérő képviselőket igazolás bemutatására kéri fel. Ezeket mérlegelve javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének azok elfogadására. (A Házbizottság rendelkezése)

Az Országgyűlés elnöke a hozzá benyújtott indítványok két-két teljes sorozatát megküldi a részére. (HSZ 19. § (4) bek.)

Az ülést megelőzően egy órával jelzik a felszólalókat, illetve sorrendjüket. (Az Országgyűlés elnökének intézkedése)

A képviselőcsoport nevében legfeljebb 5 percben felszólalhat a napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt. (HSZ 51. § (1) bek.)

Kérésére az elnök a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során egy-egy alkalommal legfeljebb 2 óra időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el. (HSZ 56. §)

A rendes ülésszakon, ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal kérheti az Országgyűlés döntését a képviselő által benyújtott és a bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele tárgyában. (HSZ 98. § (5) bek.)

Írásbeli kérésére a részletes vita lezárása után minden módosító javaslatról szavazni kell. (HSZ 106. § (1) bekezdés d) pont)
E jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. (HSZ 106. § (2) bek.)

Írásban kérheti, hogy az előterjesztő által támogatott legfeljebb három módosító javaslatról az Országgyűlés külön határozzon. (HSZ 106. § (3) bek.)

Az előterjesztői tájékoztatást követően kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. (HSZ 106. § (4)-(5) bek.)

Rendelkezésére kell bocsátani a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően legkésőbb a zárószavazást megelőző második munkanapon a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot. (HSZ 106. § (9) bek.)

Az azonnali kérdések órájának napján legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel. (HSZ 119. § (2) bek.)
Az azonos frakcióhoz tartozó képviselők azonnali kérdésének elmondási sorrendjét a frakcióvezető írásban benyújtott kérésében határozza meg. Ha a képviselőcsoport vezetőjének előzetesen leadott sorrend szerinti kérdést feltenni kívánó képviselő nincs jelen az ülésteremben, illetve a kérdés elmondásától visszalépett, a következő kérdés feltevésére az ugyanazon képviselőcsoportból soron következő képviselő jogosult. A jelen nem lévő képviselő kérdését a következő hét azonnali kérdések jegyzékére kell felvenni a frakcióvezető besorolása alapján. (A Házbizottság állásfoglalása.)

Indítványt tesz az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek személyére. (HSZ 10. § (1) bek.)

A Házbizottság működésével kapcsolatos jogok és kötelességek

Kérésére a Házbizottságot össze kell hívni. (HSZ 26. § (2) bek.)

Tagja a Házbizottságnak és szavazati joggal rendelkezik. (HSZ 24. § (1) és (2) bek.)

Megvitatásra egyéb kérdéseket terjeszthet elő. (HSZ 23. § n) pont)

A bizottságok megalakításával kapcsolatos jogok

A képviselőcsoportok vezetői állapodnak meg az állandó bizottságok számában, elnevezésében, feladatkörében, valamint a bizottságok képviselőcsoportokhoz tartozó és független képviselő tagjainak számában. (HSZ 31. § (1) bek.)³

Indítványozzák az Országgyűlés elnökének, hogy tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására. (HSZ 31. § (2) bek.)

Ajánlják az Országgyűlés elnökének, hogy tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra. (HSZ 31. § (3) bek.)

Egyéb jogok és kötelességek

Véleményt ad a köztársasági elnök számára az Országgyűlés feloszlatása előtt. (Alk. 28. § (5) bek.)

Tagja a Honvédelmi Tanácsnak.⁴ (Alk. 19/B. § (2) bek.)

A miniszterelnök az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően együttesen tájékoztatja az érvényre juttatni kívánt álláspontról, valamint a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre való felkészülésről az Országgyűlés elnökét, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnökét és alelnökeit, az alkotmányossággal foglalkozó bizottság elnökét, a külügyekkel foglalkozó bizottság elnökét, valamint az Országgyűlés elnöke által meghívott országgyűlési tisztségviselőket, állandó bizottsági elnököket, állandó bizottságok integrációs albizottságainak elnökeit. (EU tv. 7. § (1)-(2) bek.)

A képviselőcsoport helyettes vezetőjének feladatai, jogai

Akadályoztatása esetén a helyettes mindazon jogokat gyakorolja, amelyeket a Házszabály a képviselőcsoport vezetőjének biztosít. (HSZ 14. § (4) bek.)

100 százalékos pótdíjban részesül a képviselői alapdíján felül, ha a képviselőcsoport létszáma

az 50 főt nem haladja meg, egy helyettes,
az 51 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg, két helyettes,
a 101 főt eléri, de a 150 főt nem haladja meg, a pótdíjra három helyettes,
a 151 főt meghaladja, a pótdíjra négy helyettes jogosult. (KT. tv. 2. § (3) bek.)

Jegyzetek:

1 Felhasználását – törvényességi szempontok szerint – az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (ÁSZ tv. 16. § (2) bek.)

2 Ugyan a Statútum hivatkozott rendelkezése az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok jogává teszi a delegálást, mivel azonban a legtöbb országgyűlési képviselettel rendelkező pártnak van képviselőcsoportja, ezért a delegálás jogát ebben a fejezetben szerepeltetjük.

3 Ha a képviselőcsoport-vezetők nem tudnak megállapodni - indítványaikat összegezve - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

4 A Honvédelmi Tanácsban a képviselőcsoport vezetőjét – akadályoztatása esetén – a képviselőcsoport által választott és az Országgyűlés elnökének bejelentett képviselő helyettesítheti. (Hvt. 63. § (1) bek. c) pont)