Az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése

Az új országgyűlési ciklus az ünnepélyes keretek között megtartott alakuló üléssel veszi kezdetét.

Az alakuló ülés feladata, hogy az Országgyűlés megteremtse működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit: elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, és megválassza az Országgyűlés tisztségviselőit, az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Az alakuló ülést az Országgyűlés elnökének megválasztásáig a legidősebb képviselő, a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő, a korjegyzők látják el.

Az Országgyűlés már az alakuló ülésen megalakíthatja állandó bizottságait, de erre az alakuló ülést követően egy későbbi ülésen is sor kerülhet. Az Országgyűlés 1990-ben, 1994-ben és 2002-ben az alakuló ülésen hozta létre a bizottságokat, míg 1998-ban és 2006-ban csak az alakuló ülést követő héten szavazott a bizottsági rendszer kialakításáról. Az állandó bizottságokat célszerű mielőbb megalakítani, mivel a miniszterjelölteket kinevezésük előtt a bizottságok meghallgatják, továbbá a törvényjavaslatok tárgyalásának is feltétel a bizottsági előkészítés. A bizottságok megalakításáról az Országgyűlés határozattal dönt.

Az Országgyűlés alakuló ülésén a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, mivel az előző kormány, így a miniszterelnök megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg.

Az Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő egy hónapon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.

Az alakuló ülés előkészítése – az 1990 és 2006 között kialakult gyakorlat alapján – az új Országgyűlésbe bekerült pártok képviselőcsoportjainak megállapodásán alapul.