Bizottsági elnöki köszöntő

Tisztelt Látogató!

Köszöntöm a több mint húsz éve, 1992-ben Közép-Európában elsőként megalakult Európai ügyek bizottsága honlapján. A kezdeményezésemmel létre jött európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottság szerepe és feladatköre folyamatosan változott az integrációs folyamat előre haladásával. Tevékenysége két fő korszakra tagolható: Magyarország 2004. május 1-jei EU-csatlakozásáig, valamint az uniós tagságtól napjainkig.

Az 1994-től állandó bizottsági státusszal működő testület tevékenysége az úgynevezett jogközelítéssel és a tagságra történő felkészülés ellenőrzésével teljesedett ki. Szintén abban az évben a bizottság és az Európai Parlament delegációja részvételével alakult meg a társulási parlamenti bizottság (vegyesbizottság). Az uniós tagságot megelőző legizgalmasabb időszak a csatlakozási tárgyalások parlamenti ellenőrzése volt 1998-2002 között. Ezt követően a testület legfontosabb feladata az Országgyűlés uniós szerepét meghatározó jogszabályok kialakításának előmozdítása volt, különös tekintettel az Országgyűlés és a kormány európai ügyekben történő együttműködését meghatározó törvényre. E törvény felhatalmazása alapján az Európai ügyek bizottsága ügydöntő hatáskörrel bír, hiszen az egyeztetési eljárás keretében az Országgyűlés nevében fogadhat el állásfoglalást a kormány által az uniós intézményekben képviselt tárgyalási álláspontról. A 10 éves uniós tagság során a bizottság több mint száz, Magyarország szempontjából jelentős, az európai polgárok életét közvetlenül érintő uniós jogszabálytervezet esetén fogadott el állásfoglalást.

A 2010-2014-es parlamenti ciklus során számos új feladat jellemezte a bizottság tevékenységét. Történelmi jelentőséggel bírt az első magyar EU-elnökség parlamenti dimenziója. 2011 első félévében az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a tagállami parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságok találkozója, a COSAC (elnökségi és plenáris) ülések keretében aktívan járult hozzá a magyar EU-elnökség parlamenti dimenziójának eredményeihez.

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépésével a nemzeti parlamentek európai uniós ügyekben betöltött szerepe jelentős mértékben növekedett. A Lisszaboni Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatát első helyen a nemzeti parlamentekre bízza, mintegy bekapcsolva a nemzeti parlamenteket az uniós döntéshozatalba. Az Országgyűlésben is létrejöttek azok az eljárások és gyakorlatok, amelyek biztosítják, hogy az Országgyűlés éljen a szerződés adta jogosítványokkal. Gyakorlattá vált az ún. politikai párbeszéd keretében történő egyeztetés az Európai Bizottsággal, továbbá az Európai ügyek bizottsága kezdeményezésére a Tisztelt Ház indokolt véleményt is elfogadott.

Meggyőződésem, hogy az európai politikában elengedhetetlen a legitimitás erősítése, ebben pedig központi feladat hárul a nemzeti parlamentekre. Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága elkötelezett az uniós politikaalakítási folyamat jobbítása és a nemzeti érdekek határozott képviselete mellett.

Honlapunkon részletes tájékoztatót nyújtunk az Európai ügyek bizottsága történetéről, feladatköréről és tevékenységéről. Kellemes böngészést kívánunk!

Dr. Hörcsik Richárd, az Európai ügyek bizottsága elnöke