A magyar elnökség politikai napirendjét az emberi tényező köré kívánja építeni, négy fő témakörre összpontosítva: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika.
2011. január 1-jétől, soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. Hogy számos teendője között is tartani tudja a helyes irányt, kijelölte azokat a témákat, amelyeknek kiemelt fontosságot tulajdonít. A magyar elnökség négy prioritás mentén kíván dolgozni 2011 első félévében. Emellett a gazdasági ügyektől kezdve a közösségi politikákon át a bővítés kérdéséig minden esetben szem előtt kívánja tartani az emberi tényezőt, mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapját.
Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért
Az Unió egészét a gazdasági átrendeződés határozza meg. A magyar elnökség folytatja a konszolidációt. Meggyőződése, hogy a siker kulcsa az EU jövő-orientált növekedési stratégiájában és a gazdaságpolitikai koordináció megerősítésében rejlik.
Az Európa 2020 stratégia az európai polgárok életkörülményeit kívánja javítani, illetve megőrizni, ezért középpontjában a munkahelyteremtésnek és a fenntartható versenyképességnek kell állnia. A magyar elnökség ezért javítani kíván a munkahelyteremtés motorjainak számító kis- és középvállalkozások helyzetén, és fel kívánja hívni a tagállamok figyelmét arra, milyen hatással lehet a demográfia és családpolitika a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre. A szegénység csökkentésére irányuló kezdeményezés során az elnökség kiemelt figyelmet kíván fordítani a gyermekszegénység elleni küzdelemre, és érdemi, európai szintű lépések meghozatalára törekszik a romaintegráció kérdésében.
Erősebb Európa
Az EU belső politikái a következő generációk jövőjét meghatározó három alapelem, az élelmiszer, az energia és a víz köré épülnek. A magyar elnökség ezért kiemelt figyelmet szentel annak, hogy ezeket a szakpolitikákat, és ezáltal Európát is megerősítse. A Közös Agrárpolitika felülvizsgálata, a közös energiapolitika megteremtése, és egy új terület, az európai vízpolitika kialakítása ezt a célt szolgálja. A vízkészletek megőrzéséről szóló vitával párhuzamosan, a magyar elnökség alatt fogadják el a Duna-régió fejlesztésére irányuló európai stratégiát is.
Magyarország valós, érdemi vitát kíván folytatni a fenti területekről. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió következő többéves pénzügyi kerete ezekre a közös, a tagállamok közti kohéziót és szolidaritást erősítő politikákra épülhessen fel.
Polgárbarát unió
Az Uniónak a polgárokat mindennapjaikban közvetlenül érintő kérdésekkel is foglalkozni kell. Így Magyarország céljai között szerepel a Stockholmi Program végrehajtásának továbbvitele, a polgárok szabad mozgásának biztosítása érdekében a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő kibővítésének előmozdítása, valamint az alapvető jogok védelme. Mindezek mellett a magyar elnökség célkitűzése, hogy ráirányítsa a tagállamok figyelmét a kulturális sokszínűségre mint védendő európai értékre. A kulturális sokszínűség az elnökség alatti kulturális események meghatározó témája lesz.
Bővítés és szomszédságpolitika
Magyarország megkülönböztetett figyelmet kíván szentelni a bővítési folyamat továbbvitelére és a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívájának előmozdítására. A magyar elnökség mindent meg fog tenni azért, hogy a Horvátországgal folyamatban levő csatlakozási tárgyalások 2011 első felében lezáruljanak. Kiemelt cél továbbá a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése, amelynek keretében 2011 májusában Magyarországon rendezik meg a második Keleti Partnerség csúcstalálkozót.
Forrás: www.eu2011.hu
