EU Parlamenti Elnökök Konferenciája

Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája (továbbiakban Elnöki Konferencia) az európai nemzeti parlamentek közötti együttműködés legmagasabb szintű fóruma, fő feladata a parlamenti együttműködés kereteinek és stratégiai céljainak meghatározása.

Az első Elnöki Konferenciát 1963-ban, Rómában tartották, majd a találkozók 1975-től váltak rendszeressé. Az 1999-es lisszaboni csúcstalálkozótól kezdve beszélhetünk először az EU Parlamenti Elnökeinek Konferenciájáról, mint a parlamentközi együttműködés autonóm fórumáról. Ekkortól vált az Elnöki Konferencia az EU parlamenti együttműködés elsődleges ellenőrző és koordináló szervévé.

A Konferencia belső működési szabályait 2000-ben Rómában kezdték el kidolgozni, míg a jelenleg hatályos eljárási szabályzatot 2010 májusában a svéd fővárosban fogadták el, amelyet a konferencia helyszíne után Stockholmi Iránymutatásoknak nevezünk. Ezek alapján az Elnöki Konferencia célja a parlamentek szerepének megőrzése és erősítése. A Konferencia által biztosított fórum teret enged a vélemények, információk és tapasztalatok házelnökök közötti cseréjének, a parlamentek szerepéről és feladatköreit érintő kérdésekről folyó vitáknak, valamint a kutatások támogatásának és a közös fellépésnek.

Az Elnöki Konferencia megrendezésére évente egyszer, az év első felében kerül sor. A Konferencián az immár 28 tagú Európai Unió tagállamainak parlamenti elnökei (41 kamara), valamint az Európai Parlament elnöke vesznek részt, míg a tagjelölt országok parlamenti elnökei a találkozón megfigyelőként lehetnek jelen.

A Konferencia szervezése az ún. Koordinációs Elnökségi teendőket ellátó parlament feladata, amelyet a nemzeti parlamentek egy éven át, adott év július1-től a következő év június 30-ig töltenek be. A 2004. május 1-jei tíz tagállamos EU bővítés után az első ilyen elnökségi pozíciót 2005-ben a magyar Országgyűlés töltötte be, az EU koordinációs titkársági feladatokat a Külügyi Hivatal (jelenlegi nevén: Külügyi Igazgatóság) látta el. A jelenlegi szabályok szerint a Koordinációs Elnökséget mindig az adott év második felében az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét adó tagállam parlamentje látja el, amely így országa soros elnökségi időszakán túlnyúlva a következő év első felében is elnöki funkciót tölt be.

Az Országgyűlés rendszeresen részt vesz az Elnöki Konferencián.

Az EU Parlamenti Elnökeinek Konferenciája a 2018-2022-es parlamenti ciklus alatt

 

Dátum

Helyszín

Szervező ország

Résztvevő az Országgyűlés képviseletében

Elfogadott Elnökségi Következtetések (angol nyelven)

2019. tavasz

Bécs

Ausztria

 

 

2020. tavasz

Helsinki

Finnország

   
2021. tavasz Berlin Németország    
2022. tavasz Ljubljana Szlovénia