A "Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről és a Parlagfű Operatív Tárcaközi Bizottság létrehozásáról" szóló előterjesztés véleményezése

Véleményünk szerint az anyag elkészítése fontos lépés a parlagfű elleni küzdelemben. Örvendetesnek tartjuk, hogy a VM megérti a parlagfű-probléma fontosságát, komolyan próbál foglalkozni annak megoldásával.

Az anyag megállapításaival, céljaival általában egyetértünk. Az alábbiakban ezért csak azon részletekkel kapcsolatosan teszünk észrevételeket, amelyek újragondolását, ill. újrafogalmazását javasoljuk.

Észrevételek a kormányhatározat tervezetére vonatkozóan

A parlagfű elleni védekezésre vonatkozó ismeretek terjesztése a gazdálkodók és a lakosság széles rétegei körében - beleértve a gyermeket és fiatalokat is - kétségtelenül nagyon fontos. Minthogy a parlagfű-allergia a fiatalok körében különösen gyorsan terjed (a felmérés szerint már 20 % fölött van) a felnőtt lakosság, a döntéshozók elsődleges felelőssége az ifjúság megvédése parlagfűpollentől. Nem etikus újabb és újabb évjáratokat kitenni a parlagfűpollen hatásának. Az államnak - főként a jövő nemzedékek egészsége érdekében - a parlagfű visszaszorítását a lehető leggyorsabban meg kell oldania.

A mezőgazdasági parlagfű-mentesítést ösztönző rendszer kidolgozása mellett szükséges a jogszabályok szigorítása is, mivel a most érvényben lévő jogszabályok az utóbbi években semmilyen lényeges, kedvező változást nem eredményeztek a mezőgazdasági pollenkibocsátásban. A büntetéseket olyan szintre kell emelni, hogy a gazdálkodóknak ne érje meg a parlagfű eltűrése. Olyan feltételeket kell szabni a haszonnövények között növő parlagfű esetére, hogy azok ne akadályozzák a közérdekű védekezést. Enélkül pl. a parlagfüves napraforgótáblákon gyakorlatilag nem lehet a közérdekű védekezést elvégezni, pedig az ilyen táblák a legveszélyesebb pollenforrások közé számítanak.

A célkitűzések szövegéből hiányzik, hogy a fő figyelmet és az erőforrások legnagyobb részét a legfőbb pollenforrást jelentő mezőgazdasági területek parlagfű-mentesítésére kell irányítani, mert ezekről származik a pollen legalább 90 %-a. Ha itt nem változik meg alapvetően a helyzet, akkor érzékelhető javulást soha nem lehet elérni.

A megcélzott drasztikus pollenkoncentráció-csökkentést javasoljuk számszerűsíteni. Ehhez a minimális cél az lehet, hogy 2015-ben a pollenkoncentráció már sehol és egyetlen napon se haladja meg a 300 db/m3-es szintet. (Ez még mindig a 30 db/m3-es egészségügyügyi célérték 10-szerese! Az anyagban szereplő 1000 db/m3-es határérték semmilyen előrelépést nem hozna a 2011-es állapothoz képest.)

Minthogy az értékelhető javulás azt jelenti, hogy 2015-ben már 300 db/m3 alatt kellene lennie a koncentrációnak, 2020-ra ennél tovább kell lépni, és ekkorra el érni, hogy a koncentráció ne lépje túl a 30 db/m3-es egészségügyi célértéket. (Enélkül az allergiások hosszú távon reménytelen helyzetben maradnak, a fiatalok százezrei allergiásan és asztmásan nőnek föl, a kormányzati intézkedések, a társadalmi erőfeszítések hiábavalónak minősülnek.)

Észrevételek a"Részletes előterjesztés"-re vonatkozóan

Az anyagban a 2011. évi pollenterhelés megoszlásáról szóló grafikon adatai a parlagfűszezon vége előtti állapotra vonatkoznak ("előzetes adatok"). De egy 2012-ben készülő dokumentum esetében elvárható, hogy 2011-re vonatkozóan már a 2011-es szezon végleges adatai kerüljenek az anyagba.

A "Részletes előterjesztés"-ben szereplő ábrákon a parlagfű-fertőzöttség mértéke Magyarország térképén a következő szinteken van ábrázolva: "előfordul", "gyengén fertőzött", "közepesen fertőzött", "erősen fertőzött", "nagyon erősen fertőzött". Az ábrák értelmezéséhez meg kellene adni, hogy az egyes fertőzöttségi szintekhez (kategóriákhoz) milyen mértékegység/mérőszám-tartomány tartozik. Az ábrák felirata a pollenkoncentrációra, a fertőzöttség mértéke viszont a parlagfű gyakoriságára utal. Ezt az ellentmondást korrigálni kell. Az ábrákon nincs feltüntetve, hogy az adatok milyen időszakra vonatkoznak (a parlagfűszezonra vagy az egész nyárra). Valószínűtlen, hogy az ábrák a parlagfűszezonra vonatkozzanak, mivel a 2011. év legkritikusabb hetéről a PPRR-ben az alábbi térkép jelent meg:

   

A PPRR térképe azt mutatja, hogy a "Részletes előterjesztés"-ben közölt térképekkel ellentétben Magyarországon szinte nincs gyengén vagy közepesen fertőzött terület, az országnak majdnem a teljes területe erősen vagy nagyon erősen fertőzött. Ezen ellentmondás miatt felül kellene vizsgálni a "Részletes előterjesztés"-ben szereplő térképeket.

A korábbi években végzett felmérések szerint Magyarországon a szántóterületek legalább 5 %-a fertőzött parlagfűvel (ez az adat a stratégiában is szerepel). A szántóterületek együttes nagysága mintegy 4.6 millió ha, tehát a parlagfűvel fertőzött szántóterület kb. 230.000 ha. A "Részletes előterjesztés"-ben szereplő felderítési adatból (7.189 ha) számítható arány tehát nagyon csekély, 3 % körül van. Nyilván ez az egyik lényeges oka annak, hogy évek óta nincs javulás a parlagfűhelyzetben. A megoldási lehetőségek kézenfekvőek:

  • A felderítési arányt elfogadható szintre kell emelni. Ehhez határozottan növelni kell az illetékes hatóságok felderítési kapacitását. Meg kell fontolni a civil szervezetek és a lakosság kiterjedtebb bevonását a felderítésbe.
  • Olyan intézkedéseket kell hozni (elsősorban a parlagfűmentes gazdálkodás támogatására, a jogszabályok szigorítására, a büntetési tételek olyan mértékű emelésére gondolunk, ami gazdaságtalanná teszi a parlagfű eltűrését), amelyek hatására a parlagfüves területek annyira visszaszorulnak, hogy a meglévő felderítési kapacitás is elegendő legyen.

Magyarországon a napraforgóban jelentkezik a legnagyobb területen a parlagfűfertőzés. A napraforgó összes vetésterülete mintegy 500.000 ha. A 2011. évi határszemlék alapján elmondható, hogy a napraforgóföldek legalább 10 %-a, azaz mintegy 50.000 ha erősen fertőzött. A "Részletes előterjesztés" szerint 175 ha-on meghozott hatósági intézkedés tehát a fertőzött területek 0,4 %-át sem érintette. Ha ez nem változik gyökeresen, akkor nincs remény a parlagfűprobléma megoldására. A megoldási lehetőségek:

  • A felderítési arányt elfogadható szintre kell emelni a hatóságok felderítési kapacitásának határozott növelésével, ill. a civil szervezeteknek és a lakosságnak a felderítésbe való széleskörű bevonásával.
  • Olyan intézkedéseket kell hozni (elsősorban a parlagfűmentes gazdálkodás támogatására, a jogszabályok szigorítására, a büntetési tételek olyan mértékű emelésére gondolunk, ami gazdaságtalanná teszi a parlagfű eltűrését), amelyek hatására a parlagfüves területek annyira visszaszorulnak, hogy a meglévő felderítési kapacitás is elegendő legyen.
  • A közérdekű védekezés szabályait az egészségvédelem érdekében felül kell vizsgálni: elfogadhatatlan, hogy kultúrnövény jelenlétében csak akkor lehet közérdekű védekezést elrendelni, ha a parlagfűborítás eléri a 30 %-ot, és ha a kultúrnövény tőszáma kevesebb, mint az agronómiailag indokolt tőszám 50 %-a.

Megoldást kell találni arra, hogy parlagfű a kultúrnövények közül is eltűnjön. Kézi parlagfűirtásra kultúrnövény között is mindig van lehetőség (de adott esetben ez nyilván sok emberi, fizikai munkát köthet le). Ha a megelőző gyomirtás a napraforgóban sikertelen volt, a parlagfűszezonban vegyszeres módszerként a deszikkálás alkalmazható, ha más megoldás nincs. Itt is meg kell jegyeznünk, hogy a parlagfű miatti büntetések mértékét úgy kell szabályozni, hogy a gazdálkodóknak semmiképpen ne érje meg a parlagfűt eltűrni. A közérdekű védekezés szabályait pedig a kultúrnövény között növő parlagfű esetében szigorítani kell.

A bírság alóli esetleges felmentésekkel, mentő körülményekkel kapcsolatosan az a véleményünk, hogy senki nem tételezi föl, hogy a gazdálkodók szándékosan termesztenek parlagfűt. Azt is belátjuk, hogy a parlagfű elleni védekezés nagy szakértelmet igénylő, összetett, munkaigényes és költséges feladat, amelynek sikerességét természeti tényezők, elsősorban az időjárás komolyan befolyásolhatja. Azonban az egészségvédelem érdekében olyan hatósági fellépés kívánatos, amelynek révén a pollentermelés akkor is meggátolható, ha a parlagfű elleni védekezés nem a gazdálkodó hibájából lett eredménytelen. Ilyen esetben is elvárható a parlagfű-mentesítés elvégzése - indokolt esetben állami költségen, a gazdálkodó szankcionálása nélkül, kultúrnövény károsodása esetén akár a gazdálkodó anyagi kompenzálásával is.

A "részletes előterjesztés" fölveti, hogy a közérdekű védekezés elrendelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésben a hatóság "elrendeli" helyett a "közérdekű védekezést rendelhet el" megfogalmazás szerepeljen. A javasolt változtatást nem támogatjuk, mivel a jogszabály felpuhítását jelentené. Aki el akarja kerülni a közérdekű védekezést, végezze el időben a parlagfű-mentesítést.

A képzést, ismeretterjesztést elsősorban a földhasználókra kell koncentrálni, mert a gyakorlatban ők tudnak a legtöbbet tenni a parlagfű ellen.

Minthogy a parlagfűpollen legalább 90 % mezőgazdasági területekről származik, a parlagfű-mentesítési programokban ezekre kell irányítani a fő figyelmet. Az állami és önkormányzati területek parlagfű-mentesítése önmagában nem hozhat áttörést. Ezért megoldást kell találni arra, hogy a közfoglalkoztatás a mezőgazdasági területekre is kiterjedjen.

Véleményünk szerint a parlagfű elleni küzdelemre fordítható, nyilván korlátos állami források felhasználásánál azoknak a témáknak kell elsőbbséget adni, amelyek a pollenterhelés csökkenésében a lehető leghamarább közvetlenül mérhető, számszerűsíthető gyakorlati eredményeket szolgáltatnak. Ezért a legsürgetőbb teendőknek tartjuk pl. a földhasználók megtanítását a hatékony parlagfű-mentesítési technológiákra - és ezzel párhuzamosan a felderítés hatékonyságának olyan mértékű növelését, hogy az valóban visszatartó hatású legyen (a néhány százalékos felderítési arány nem ilyen). A felderítési arány elfogadható szintre emelése az illetékes hatóságok kapacitásának növelésével és hatékony felderítési módszerek alkalmazásával lehetséges. (Ehhez objektíven össze kell hasonlítani a földi bejárás és a helikopteres felderítés hatékonyságát.) A felderítéseket mindenképpen úgy kell időzíteni, hogy azok után még elegendő idő maradjon a hatósági eljárásra és a parlagfű-mentesítés elvégzésére, hogy megelőzhető legyen a pollenképződés. (Ha a mezőgazdasági területek esetében megmarad a június 30-i határidő a parlagfű-mentesítésre, akkor a felderítéseket július folyamán gyors ütemben kell lefolytatni és befejezni.)

A megfelelő agrotechnika tudatosításával és alkalmazásával olyan súlyos, akut probléma is megoldható, mint a napraforgó parlagfű-mentesítése. Magyarországon alig van olyan hely, ahová a pollenriasztás miatt el lehet menekülni, ezért minden áron arra kell törekedni, hogy ne jöjjön létre a riasztást kiváltó állapot, a parlagfűpollen miatti vészhelyzet. Csak így maradhat Magyarország élhető ország, csak így előzhető meg, hogy a külföldi turisták augusztusban és szeptemberben elkerüljenek bennünket.

Észrevétel a teljes dokumentumra vonatkozóan

Az akcióterv nem hivatkozik a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a témára vonatkozó stratégiájára, nem említi a Minisztériumnak a témával foglakozó munkacsoportját, és nem esik szó az egységes kormányzati stratégiáról sem - javasoljuk ezek rendezését a végleges változatban.

A parlagfűprobléma megoldására minden olyan lépést, amelyre lehetőség van, a lehető legkorábban kell megtenni. Így például a Parlagfű Operatív Tárcaközi Bizottság létrehozását vagy kormánybiztos kinevezését még ebben az évben, lehetőleg a parlagfűszezont megelőzően kell lebonyolítani.

Régóta napirenden lévő igény, hogy a parlagfű elleni küzdelemnek legyen központi állami irányítása. Erre az Allergia Parlagfű Kerekasztal részvevői általában kormánybizos kijelölését látták a legcélszerűbbnek. Ha mégis az akciótervben szereplő 'Parlagfű Operatív Tárcaközi Bizottság' lesz felállítva, akkor ennek és vezetőjének is mindegyik minisztériumtól függetlennek kell lennie, különben nem tud az egyes tárcák részérdekei fölé emelkedni, és össztársadalmi célokért tevékenykedni.

Amennyiben a Parlagfű Operatív Tárcaközi Bizottság létrejön, akkor a részére kijelölt feladatok közé javasoljuk konkrétan beiktatni a következőket is:

  • a parlagfű elleni stratégia folyamatos megújítása, a végrehajtás számonkérése,
  • a pollenkoncentrációra vonatkozó célértékek kijelölése, teljesítésük megkövetelése,
  • a korszerű parlagfű-mentesítési technikák terjesztése a gazdálkodók részére,
  • a mezőgazdaságban a parlagfű elleni védekezés megkövetelése, kikényszerítése,
  • a hatóságok parlagfű elleni feladatainak meghatározása (beleértve a lakossági parlagfű-bejelentések kezelését, az átfogó, az egész országot lefedő terepi ellenőrzések megszervezését)
  • a hatóságok és a társadalom parlagfű elleni együttműködésének biztosítása
  • az eredményes hatósági munka feltételeinek meghatározása, ehhez a források biztosítása a kormányzaton belül.

Az akcióterv nem tér ki arra, hogy a feladatokat milyen forrásból fogják megoldani. Nem foglalkozik pl. azzal sem, hogy a kormányzat gondolkodik-e az adófizetők 1 %-os felajánlási lehetőségének visszaállításában, ill. hogy milyen pályázati források állnak rendelkezésre a civil szervezetek számára 2012 és 2020 között.

Az elmúlt években a közszférában dolgozók számát, beleértve a földhivatali alkalmazottakat is, jelentősen csökkentették. Emiatt az akciótervnek ki kell térnie arra, hogy az illetékes hatóságok részére megfelelő létszámot, kapacitást és elegendő forrást kell biztosítani a parlagfű elleni célok eléréséhez.

Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy az Európai Uniótól olyan parlagfüves mezőgazdasági területek után is kapjanak a gazdálkodók földalapú támogatást, amelyek miatt sérül az egészséges környezethez való jog. Javasoljuk intézkedéseket kidolgozni ahhoz, hogy az ilyen területek esetében a támogatást megvonható legyen.

Az akcióterv olyan időszakra (2012-2020) vonatkozik, amely gyakorlatilag egybeesik a következő uniós költségvetési ciklussal, ezért javasoljuk megvizsgálni, milyen uniós forrásokat lehetne bevonni a probléma megoldására, milyen uniós programokat lehetne indítani a parlagfű-pollen drasztikus csökkentése érdekében. Így például tanulmányozni kell, hogy más európai országokban mit tesznek a parlagfű terjedése és az azzal járó kellemetlenségek ellen, át kell tekinteni, hogy a többi érintett országban milyen a jogi szabályozás és azokból mit lehet átvenni. Megfontolandó egy nemzetközi munkacsoport létrehozásának kezdeményezése, hiszen Magyarország, sajnos, Európa parlagfű-epicentruma. Javasoljuk megvizsgálni, hogy van-e lehetőség európai uniós támogatást kérni a parlagfű-mentesítéshez azzal az indokkal, hogy a parlagfűfertőzés Magyarországon természeti katasztrófának tekinthető. A parlagfű elleni védekezés olyan többletkiadást jelent, amely a magyar gazdáknak és az egész országnak versenyhátrányt okoz. A Magyarországnak a parlagfű ellen nyújtandó támogatás más EU-tagországoknak is érdekéke, mert ezáltal megfékezhető a fertőzés továbbterjedése is.

Amikor a parlagfűvel és az allergiával kapcsolatos tájékoztatási feladatok, kerülnek szóba, feltétlenül meg kell említeni, hogy nincs olyan gyógyszer és terápia, amely teljes és végleges megoldást adna a parlagfű-allergiára. Az egészségügy szakemberek szerint csak tüneti kezelések lehetségesek, és allergia további, még súlyosabb, sokszor végzetes betegségek kiindulópontja lehet. Tehát a parlagfűprobléma gyógyszerekkel nem orvosolható, az etikus és társadalmilag elfogadható megoldást csak az ország minden négyzetméterére kiterjedő, szervezett, szakszerűen és következetesen végrehajtott parlagfűirtás hozhat.

Szerintünk már most rendelkezésre állnak azok a módszerek és technikák, amelyek következetes alkalmazásával, a gazdálkodók közötti terjesztésével, ill. a jogszabályok szigorításával és betartatásával már a jelen kormányzati ciklus alatt elérhető a parlagfűpollen drasztikus csökkenése. Sem szakmailag, sem gazdaságilag, sem politikailag nem indokolható a határozott javulás érdekében megteendő intézkedések halogatása, az évtized második feléig való késleltetése.

Budapest, 2012. május 17.

Az Allergia-Parlagfű Kerekasztal részvevői