SZ-5/2010.
(SZ-5/2010-2014.)
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága
Szőlészeti és borászati albizottságának
2010. december 8-án, szerdán, 14 óra 8 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
A bor minősítésének jelenlegi szabályozása, a kétszintű (területi elvű) bírálati rendszer megoldása*
Dr. Bognár Lajos (Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója*
Hozzászólások, kérdések, válaszok*
A Bormarketing Bizottság újjáalakulásával kapcsolatos észrevételek*
Dr. Simon Péter (Agrármarketing Centrum) tájékoztatója*
Hozzászólások, kérdések, válaszok*
Egyebek*
Az albizottság részéről
Megjelent
Elnököl:Tiffán Zsolt (Fidesz), az albizottság elnöke
Pócs János (Fidesz)
Ficsor Ádám (MSZP)
Helyettesítési megbízást adott
Horváth István (Fidesz) Tiffán Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Zsiga Marcell (Fidesz) Pócs Jánosnak (Fidesz)
A Mezőgazdasági bizottság részéről
Obreczán Ferenc (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár(Vidékfejlesztési Minisztérium)
Mészáros Kálmán borászati igazgató (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)
Árvay János (Pannon Bormíves Céh)
Geönczeöl Attila (Bormarketing Bizottság)
Horváth Csaba (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
Dr. Molnár Péter (Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület)
Müller István (Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége)
Dr. Simon Péter (Agrármarketing Centrum)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 8 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
TIFFÁN ZSOLT (Fidesz), az albizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntök mindenkit, a minisztérium képviselőit, meghívott vendégeinket, a sajtó képviselőit és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a Szőlészeti és borászati albizottság munkáját.
A kiküldött értesítésben látható, hogy három napirendi pontunk van: az első a bor minősítésének jelenlegi szabályozása, a kétszintű bírálati rendszer megoldása, illetve az ezzel kapcsolatos vélemények egyeztetése; a második a Bormarketing Bizottság újjáalakulásával kapcsolatos észrevételek, tapasztalatok és javaslatok; a harmadik pedig az egyebek napirendi pont. Most szeretném közölni, hogy sajtóelfoglaltság, illetve az albizottság többi tagjának más ügyből kifolyó elfoglaltsága miatt a mai ülést körülbelül egyórásra tervezzük, kérem ennek tudomásulvételét, és kérem a hozzászólások hosszát ennek alapján meghatározni.
Szeretettel köszöntöm körünkben, dr. Bognár Lajost, az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkárt, valamint kollégáit, Gál Péter és Sztanev Bertalan urakat, illetve Mészáros Kálmánt, a Borminősítő Intézet vezetőjét.
A bor minősítésének jelenlegi szabályozása, a kétszintű (területi elvű) bírálati rendszer megoldása
Megnyitom az első napirendi pont tárgyalását, és a bor minősítésének jelenlegi szabályozása, a kétszintű - területi elvű - bírálati rendszer megoldása ügyében megadom a szót dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.
Dr. Bognár Lajos (Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. BOGNÁR LAJOS (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Albizottság! Köszönöm szépen a szót. Megpróbálok a bejelentésnek megfelelően rövid lenni, röviden áttekinteni a jelenlegi helyzetet és a véleményünket a kétszintű minősítés bevezetésének a lehetőségeiről.
Jelenleg egy földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi rendelet szabályozza a minősítés rendjét, illetőleg egy európai uniós joganyag, amely befolyásolja a minősítéshez, a forgalomba hozatali engedély kiadásához szükséges vizsgálatoknak a körét, illetve az ehhez szükséges ellenőrzések végrehajtását. Jelenleg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága központi szinten végez valamennyi, a borminősítéssel kapcsolatos vizsgálatot, analitikai vizsgálatot, érzékszervi vizsgálatot, alapul véve azokat a dokumentációkat, amelyeket a minta behozója lead, a borszármazási bizonyítványt, az engedélykérő lapot.
Azt gondoljuk, hogy a Borminősítési Igazgatóság szakmai tudása nagy, hiszen az Országos Borminősítési Intézet, majd most a Borminősítési Igazgatóság hosszú évek, évtizedek óta végzi ezt a tevékenységet, hihetetlen nagy értékű szaktudás halmozódott fel, és az integrált ellenőrzési rendszerhez elengedhetetlenül fontos, hogy ne csak a területi borászati felügyelők által végzett ellenőrzésekkel, hanem az ehhez társuló laboratóriumi, analitikai vizsgálatokkal együtt tudjuk megfelelően a borászati hamisítást, a borhamisítást kiszűrni, illetve a forgalomba hozatali engedélyeket megalapozott módon, szakmailag megalapozott módon tudjuk kiállítani. Azt gondoljuk, hogy az igazgatóság munkájában egy integrált ellenőrzési rendszer valósul meg a nemzetközi gyakorlatoknak is megfelelően az ellenőrzés szempontjából. A Borászati Igazgatóság borászati felügyelői területi szinten működnek már, így a borminták beszállítását az ország területéről a borászati felügyelők, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a megyékben 105 területi hivatallal rendelkező helyiségeiben leadhatók a minták, így a területi probléma nem jelentkezik a borminta-beszállítással kapcsolatban.
Véleményünk szerint a hamisítás az elmúlt időszakban is mutatkozott a vizsgálatok alapján, a hamisítások kiszűrésében elengedhetetlenül fontos az, hogy az adott helyszíni ellenőrzések során hosszabb távú adatokat tudjunk elemezni, és a vizsgálatokat, a bor vizsgálatait központilag, hatósági, akkreditált laboratóriumban, ellenőrzött keretek között tudjuk végezni. Természetesen az Európai Unió más tagállamaiban is van rá példa, hogy több akkreditált laboratórium végez ellenőrzést, vizsgálatokat, és ezen vizsgálatokat felhasználva kerül - ott, ahol van - a dokumentáció kiadásra, ezekben az országokban azonban az akkreditált laboratóriumok ellenőrzését is a hatóság tudja végezni. Jelenleg erre a Borászati Igazgatóság ilyen módon nincs felkészülve, az akkreditált laboratóriumok tevékenységének az ellenőrzését nehezen tudjuk ellátni. Mindamellett a Borászati Igazgatóság laboratóriumi kapacitása és műszerezettsége, főleg ha a társhatóságok műszereit is igénybe vesszük, megfelelő szakmai hátteret nyújt a vizsgálatok elvégzéséhez és végrehajtásához és nem utolsósorban a vizsgálatok alapján meghozott határozatok, akár a forgalomba hozatali engedély, akár az ellenőrzés során hozott határozatok megalapozottságát erősen befolyásolja és segíti.
Azt gondoljuk, hogy a minősítést sem jogilag, sem szakmailag nem célszerű szétválasztani az ellenőrzés egészétől, a hatósági laboratóriumon kívüli más laboratóriumok bevonása szakmai okokból nem indokolt a forgalomba hozatali engedélyezésben. Mindehhez hozzájárul az, hogy a helyi borbíráló bizottságok hamarosan létrejönnek az érzékszervi vizsgálatokra, amelyek további segítséget nyújthatnak a Borászati Igazgatóság munkájához.
Köszönöm szépen a figyelmet, röviden ennyit mondanék. Természetesen a kérdések megválaszolásában az igazgató úrral együtt állunk rendelkezésre.
Hozzászólások, kérdések, válaszok
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság jelen lévő tagjait, kívánnak-e kérdést feltenni, hozzászólni. (Nincs jelzés.) Én szeretném megkérdezni, illetve megemlíteni, hogy vannak információink arról, hogy bizonyos esetekben külföldi segítséget kell kérni bizonyos tételek bevizsgálásához, mert nincs meg a megfelelő eszközháttér. Információim szerint van olyan eszköz a VPOP tulajdonában, amely alkalmas lenne mindenféle vizsgálat elvégzésére, de ez használaton kívül van. Van-e ilyen az MgSZH-nak, vagy esetleg ennek a gépnek a használata javítaná vagy segítené-e az MgSZH munkáját? Igazgató úrtól kérdezem ezt.
MÉSZÁROS KÁLMÁN (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Köszönöm szépen a lehetőséget. Valóban a hidrogén izotópot vizsgáljuk, a szénizotópot tudjuk vizsgálni, és az oxigén izotópot nem tudtuk vizsgálni, és tudomásunk szerint valóban a VPOP-nak van egy ilyen készüléke, amely használaton kívül van, amit szívesen használnánk, ha tudnánk. Akkor nem kellene külföldre kivinni a mintákat, és ez gyakorlatilag itt lenne Magyarországon, akkor a magyar borokra kísérletsorokat tudnánk felállítani, és be tudnánk vizsgálni a magyar boroknál is a víz arányát. Tehát feltétlenül elengedhetetlen lenne ennek a vizsgálatnak a folytatása.
ELNÖK: Én a helyettes államtitkár úr beleegyezésével javasolni fogom, hogy akár az illetékes minisztérium képviselőivel kezdődjenek meg a tárgyalások, mert úgy gondolom, hogy sokkal hatékonyabb lehet az MgSZH munkája, ha ez a gép tényleg használva van, mert megerősítették a VPOP részéről is, hogy gyakorlatilag nem használják a gépet. Köszönöm szépen.
Észrevétel, javaslat, kérdés a témával kapcsolatban? Horváth Csaba, HNT. Parancsolj!
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Albizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők! A Bognár úr által előadottakkal kapcsolatban én két dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik az, hogy hosszú évek óta vajúdó téma az, hogy milyen mértékben lehetne decentralizálni a minősítés rendszert, hasonlatosan az Európai Unió tagországainak gyakorlatához. Egy nálunk nem sokkal kisebb ország példáját hozom fel, Szlovénia példáját, ahol gyakorlatilag három helyen lehet ezeket a minősítéseket megtenni, vagy az osztrák példát is említhetném, ahol ugyanaz a minősítési rendszer, ami az Európai Unió gyakorlatának teljes mértékig megfelel, az gyakorlatilag értékben a miénknek közel a 60 százalékáért elérhető.
Nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy Magyarországon minősítés keretében ellenőrzési szempontokat fizettetünk ki azokkal, akik egyébként a forgalomba-hozatali járulék 40 százaléka keretében vastagon hozzájárulnak az ellenőrzés hatékonyabbá tételéhez.
Tehát mi azt gondoljuk, hogy ezzel az ötlettel nem lehet ezt a témát levenni a napirendről, nem is beszélve arról, hogy mondom: szét kellene választani a hazai joggyakorlatban a minősítés és az ellenőrzés témakörét. Sőt, megfordítom a dolgot: ha ennyi probléma van a borellenőrzés kapcsán, akkor jobb lenne, ha a borellenőrző hatóság valóban az ellenőrzéssel foglalkozna, és azt a tevékenységet, amit egyébként mondjuk Franciaországban az ellenőrző hatóság vállalkozási szintű laborok igénybevételével valósít meg, itt is adja át azoknak, akik erre alkalmasak, akkreditáltak. Azt nem igazán tudjuk elfogadni, hogy évi 400 millió forint átutalása mellett nem tud az ellenőrző hatóság felkészülni arra, hogy 3-5 akkreditált laboratórium kézbentartását ne valósítsa meg.
Tehát azt gondolom, hogy ez egy komplex téma, ezt a borjogban szét kellene választani, mert jelen pillanatban Magyarországon a minősítés és az ellenőrzés egybe van vonva. Gyakorlatilag ma a minősítő ellenőrzési szempontokat szolgáló vizsgálatokat is kifizet teljesen feleslegesen, extrakttartalom-vizsgálatot, szabad kénessavtartalom vizsgálatot, és még sorolhatnám. Ezt az Európai Unió joga nem írja elő.
Ha az Európai Unió a szolgáltatások és a tevékenységek szabad áramlása, akkor a másik oldalon nem kellene gátat támasztanunk, és nem kellene olyan gátat támasztanunk, ami gyakorlatilag versenyhátrányt okoz, mert a minősítési tételek díja például komoly versenyhátrányt okozó tényező.
Tehát ebből a szempontból javaslom ezt a témát egy kicsit újragondolni, ugyanakkor javaslom azt, hogy ha az integrált informatikai rendszer, amelynek a kifejlesztését az MGSZH tavaly év közepén elvállalta, és a mai napig nincsen kész, ha ez meglenne, ezerszer könnyebb helyzetben tudnánk tevékenykedni.
Még egy dolgot szeretnék mondani. Amióta az MGSZH körébe tartozik a borellenőrzés, úgy vettem észre, hogy igazán semmivel nem léptünk előre. Az elmúlt három esztendőben, most a harmadik befizetési ciklus is lezárult, közel 1,2 milliárd forintot fizetett be a szakma a saját ellenőrzésére. Nem látszanak az eredmények, és ebből előre kellene lépni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb hozzászólás? (Nincs jelzés.) Kérdezem az MGSZH részéről igazgató urat, hogy kíván-e válaszolni a feltett kérdésre, illetve javaslatra.
MÉSZÁROS KÁLMÁN (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal): Egy-két feltett kérdésre természetesen. Csaba ügyesen kiemelte, most azért összekeverte Szlovéniát és Ausztriát, csak amikor kimentünk Ausztriába Csaba biztatására, kiderült, hogy Ausztriában is azért egy minősítési labor van. A minősítési labort, ami Magyarországon minősítésre kerül, tulajdonképpen megnéztük, és Ausztriát kivéve valóban mindenhol ugyanannyi a minősítési díj, mint minálunk itt Magyarországon; az osztrákok is emelni fogják a minősítési díjat, és annyira szeretnék emelni, mint amennyi Magyarországon. Tehát ez a minősítési díj, úgy gondolom, európai szinten valahol fedi a valóságot, úgyhogy ennyibe kerül egy minősítés. Az osztrákoknál is egyetlenegy labor van, amely minősít, ezt azért szeretném hangsúlyozni, Szlovéniában van egyedül, ahol három van, és maga az, hogy mennyi paramétert mérünk meg, én azt hiszem, az idő, az eltelt utóbbi időszak igazol bennünket, hogy egyre több paramétert kell megvizsgálni, hiszen a borok azonosíthatósága miatt nem elég az a mennyiségű paraméter, az az öt - mi többet adunk meg, tízet adunk meg - nem lenne elegendő ahhoz, hogy a borokat azonosítani lehessen.
Visszatérve a szabad kénre, a szabad kén viszont egy érzékeny dolog, mert az Európai Unió azt határozza meg, hogy 200 összkén lehet, szabad kénnel nem foglalkozik, Magyarországon meg kiderült, hogy a szabad ként igenis meg kell mérnünk és meg kell néznünk, mert vizsgáltunk 100 bort, és abból a 100-ból 40-nél igen magas volt a szabad kén, 100-110 volt a szabad kén, 90 volt az alja. Úgyhogy úgy gondolom, hogy indokolt a szabad kén vizsgálata is. Magát a határozatot el kellett már utasítani azért, mert magas volt a szabad kén, és nem az összként kellene vizsgálnunk. És most az utóbbi időben a vizsgálatok, úgy gondolom, igen komoly vizsgálatok voltak, és ezek feltételezik azt, hogy ezeket a paramétereket azért tudjuk, és be tudjuk azonosítani a borokat, mert hiszen... (Megszólal a mobiltelefonja.) - elnézést kérek (Derültség. - Kikapcsolja a mobiltelefont.) - ...a borokat be kell... Gyakorlatilag a boroknál stimmeltek az alkoholok, stimmelt minden, csak a savösszetétel nem stimmelt, amit különben nem kellett volna megmérni, de megmértük, és ezáltal van rá adatunk.
A mérésekkel kapcsolatban ennyit azért elmondanék, mert ez viszont - Csaba is tudja - érdekes, hiszen beszéltünk róla Csabával, hogy nem mindegy, hogy a tejsav, a citromsav, a borkősav hogy alakul.
ELNÖK: Köszönjük. (Jelzésre:) Tessék, HNT!
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Igazgató Úr! Kedves Kálmán! Azt, hogy az intézet ellenőrzési szempontból mit vizsgál, senki nem akarja korlátozni. Itt a hamutartalomból kezdve bármilyen izotópig nyugodtan lehet vizsgálni, de ennek semmi köze a minősítéshez, mert a minősítéshez az Európai Unió előírja a kötelező kritériumokat. Ez az egyik fele. A másik fele pedig az, hogy ma a szakma éves szinten az OBI működéséhez szükséges költségeknek több mint a 80 százalékát még egyszer megadja a forgalomba hozatali járulékból, tehát ezek bőségesen elegendő forrást biztosítanak ahhoz, hogy ezeket a kiegészítő vizsgálatokat el lehessen végezni. Ezt ne a minősíttetővel tessék megfizetni! A beadott minta bármire feljogosítja az ellenőrző hatóságot. Egy.
Kettő: gyakorlatilag az, hogy most helyben lehessen minősítési határozathoz jutni, az egy olyan kérdés, ami döntési kérdés: akarunk szolgáltatni a termelőink számára vagy nem. Biztos, hogy lehetnek más eszközök is, amelyekkel egy monopolizált helyzetet fenn lehet tartani, ez valóban döntés kérdése. Azzal viszont nagyon nem vagyok megvigasztalva, hogy az Európai Unió majd a magyar minősítési árszinthez fogja igazítani a politikáját. Én azt látom, hogy jelen pillanatban ha lehetne, és ha jogszabály nem akadályozná, akkor például Eisenstadtban olcsóbban meg tudnám szerezni azt a tanúsítványt, amelyre szükségem van. Innentől kezdve azt mondom, hogy ez versenyhátrányt okozó tényező.
Három: ha én egy osztrák termelő vagyok, aki ezer hektoliter alatti termék-előállítást folytatok, az első négy minősítési tételem ingyenes, abban az esetben, hogyha én ennek megfelelek. Tehát tessék ezeket a dolgokat is egymás mellé rakni, és akkor nézzük meg, hogy jól állunk-e. Én azt gondolom, hogy ezen a területen lehetne lépni. Hogy az elmúlt időszakban sikerült egy-két eseményt feltárni, az minden évben benne van a dolgokban, de, mondom, megfordítom: jobb lenne, ha a borellenőrző hatóság erre koncentrálná a tevékenységét. Jelen pillanatban a borellenőrző hatóság, ha megnézzük, éves szinten végez 13 ezer minősítést és 3 ezer ellenőrző vizsgálatot. Tessék azonos súlyban csinálni az egészet, és innentől kezdve jók vagyunk. Ha nincs rá kapacitás, a minősítésből át lehet adni azoknak a nemzetközi szinten akkreditált laboratóriumoknak, amelyek be tudnak segíteni. Ennyi a kérésünk.
Köszönöm.
ELNÖK: Ha már a HNT-nél tartunk... (Dr. Bognár Lajos jelzésére:) Elnézést, helyettes államtitkár úr, parancsoljon!
DR. BOGNÁR LAJOS (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak két pontot szeretnék megvilágítani. Az egyik az, hogy mi itt most természetesen az egyszintű vagy kétszintű vizsgálatok szakmaiságáról beszélünk, a pénzügyi feltételekről nem volt szó. Nyilvánvalóan megvizsgálható, hogy milyen díjtételekkel történik a vizsgálat - ez, azt gondolom, különválasztandó a szakmai szempontú vitától.
A másik oldalon azt szeretném jelezni, hogy véleményünk szerint sokkal előnyösebb a forgalomba hozatal előtt, a minősítés során kiszűrni a hamisítást, mint hogy adott estben a forgalomban megtaláljuk az ellenőrzéssel, ami a fogyasztót már károsította, akár élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentve a fogyasztó számára. Ezért azt gondoljuk, hogy nem előnytelen az, hogyha a minősítés során egyetlen hatóság végzi ezt, ha az egyetlen laboratórium és a hatóság együttműködik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha már a HNT szerepel az előbb, akkor szeretném megkérdezni Horváth Csaba urat, hogy van-e valami konkrét javaslata a HNT-nek a laborok, az akkreditált laborok kialakítását illetően.
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Igen. Úgy gondoljuk, hogy azok a korábbi szőlészeti, borászati állomások...
ELNÖK: Kutatóintézetek.
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): ...kutatóintézetek, amelyek jelenleg még működnek, alkalmassá tehetők arra, hogy regionális bázist adjanak - mi nem szélesebb körbe gondoltuk kivinni ezt a dolgot -, és ezek nagyon jól kézben tarthatóak, ezek szakmailag és a felszereltségük tekintetében is kezelhetőek. Ezekre gondoltunk mi.
ELNÖK: Szeretném tájékoztatni a jelenlévőket, hogy 2007 óta az MSZBKI-k ki vannak szervezve a minisztérium fennhatósága alól, és az egri kutatóintézet a gyöngyösi főiskolához, a kecskeméti a Corvinus Egyetemhez, a badacsonyi a keszthelyi egyetemhez, illetve a pécsi kutatóintézet a pécsi egyetemhez van csatolva. Ezek között vannak olyanok, amelyek gyakorlatilag csak árnyéktanszékeken működnek, semmilyen különösebb borászati tanszékkel nem rendelkeznek. És van még egy tarcali állomás, amely jelenleg nem is működik. A jelenlegi formájában szerintem tehát ezek az intézetek így, különböző egyetemek fennhatósága alatt ezt a feladatot nem tudják ellátni. Ezért én úgy gondolom, hogy először meg kellene vizsgálnunk azt, hogy a kutatóintézetek jelenlegi működése, azoknak a finanszírozása megfelelő-e, mert én addig nem látom ennek értelmét, amíg ezt át nem néztük.
Egyébként dr. Kállay Miklós úrnak van is javaslata a kutatóintézetek átszervezésével kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy ennek meg kell előznie azt, hogy egyáltalán az esélyét megadjuk annak, hogy akkreditált laborként működjenek.
(Jelzésre:) Horváth Csaba, parancsoljon!
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Csak egyetlenegy gondolat. Ez évek óta megtörtént, tehát gyakorlatilag úgy a Badacsonyi Kutatóintézet, úgy a Corvinus Egyetemhez tartozó és úgy az egri alkalmas jelen pillanatban, és ezt mindenki tudja. Tehát igazából ezeken túl mi nem gondoltuk bővíteni a rendszert. De mondom: ez kizárólag szándék kérdése.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a szakmai szervezetek részéről van-e hozzáfűznivaló. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen államtitkár úrnak, illetve igazgató úrnak. Természetesen örömmel vesszük, ha itt maradnak a hátralévő időben.
A Bormarketing Bizottság újjáalakulásával kapcsolatos észrevételek
Megnyitom a következő napirendi pontunkat, amely a Bormarketing Bizottság újjáalakulásával kapcsolatos. Szeretettel köszöntöm körünkben dr. Simon Péter urat, az AMC igazgatóját, illetve Geönczeöl Attila urat, az újonnan megválasztott Bormarketing Bizottság elnökét. Elsőként megadom a szót dr. Simon Péter úrnak, hogy tájékoztasson minket az elmúlt hét eseményeiről.
Dr. Simon Péter (Agrármarketing Centrum) tájékoztatója
DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a meghívást. Mint azt bizonyára önök is tudják, a jogszabályi környezet a bormarketingre beszedett pénzek felhasználása tekintetében megváltozott a közelmúltban. Miniszter úr kinevezte a Bormarketing Bizottság új tagjait, illetőleg a jogszabály engem, mint az AMC igazgatóját nevesített, mint a bizottság titkárát. A lehető legkorábbi időpontra, azaz december 1-jére, tehát múlt szerdára összehívtuk a bizottság alakuló ülését. A tagok valamennyien megjelentek, a bizottság elfogadta az új ügyrendjét, amelyhez természetesen szükséges még miniszter úr jóváhagyása. A folyamatban lévő ügyek megtárgyalásra kerültek, a bizottság elnökévé a bizottság megválasztotta Geönczeöl Attilát, és a rendszer beüzemelésre került.
Döntött még arról is a bizottság, hogy még ebben az évben szükséges, legalább a következő évre, azaz a 2011-es évre egy akcióterv elfogadása, gyorsított eljárásban. December 14-én fog erről a bizottság tárgyalni, azaz jövő kedden, és a széles körű társadalmi egyeztetés érdekében nyitottunk egy felületet az Agrármarketing Centrum honlapján, az amc.hu-n, ahol várjuk a javaslatokat hétfő estig. Ezen felület aktív, és mindenkinek várjuk a javaslatait, észrevételeit arra vonatkozóan, hogy merre mozduljunk tovább. Itt számos döntési pont van.
Döntési pontként el kell döntenünk, hogy külföld avagy belföld, milyen arányban kívánjuk felhasználni a forrásokat, kívánunk-e nevesíteni külföldi célpiacot, amit fokozottabban kívánunk megdolgozni a következő időszakban marketing szempontból.
Dönteni kell arról, hogy milyen jellegű pályázati ablakok nyitása szükséges a következőkben. Dönteni kell arról, hogy mely marketing eszközök milyen súllyal essenek latba, és melyeket preferáljunk, illetőleg milyen arányban alkalmazzunk marketing mixeket. Ezek azok a főbb pontok, amelyek mindenképpen döntést és megvitatást igényelnek, és jelentős részben még nyitottak, és mindenképpen kérjük az észrevételeket.
Tehát még az idei évben egy akciótervet le fog tenni a bizottság az asztalra. A múlt szerdán meghozott döntések felterjesztése elindult miniszter úrhoz, bízunk benne, és ígéretünk van arra, hogy soron kívül kapunk erre miniszteri ellenjegyzést, és ebben az esetben folytatódik a projektek megvalósítása.
Az ősz folyamán kiírásra került még egy pályázat, amelynek a beadási határideje november 30-án volt. Ezen pályázati kiírásra 9 pályázat érkezett be, majdnem mindegyik hiánypótlást igényelt. A hiánypótoltatás lefolytatását követően sajnálatos módon a pályázók hiánypótlást nem nyújtottak be, csak néhányan, és így sajnos, csak két projektet tudott a bizottság támogatásra javasolni miniszter úr felé.
Tehát e tekintetben a folyamatosságot is igyekszik biztosítani a bizottság. Röviden ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr, parancsoljon!
Hozzászólások, kérdések, válaszok
GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Köszöntök mindenkit. Mivel még nagyon friss a dolog, tehát múlt hét szerdán egy közel 8 órás ülésen vettünk részt, igazából a bizottság nagy része most kezdett azokkal az ügyekkel megismerkedni, amelyek az elmúlt években folytak, azzal a rendszerrel. Ebben a 13 fős bizottságban csak egy-két olyan ember van, aki részt vett a korábbi munkában, akár a korábbi stratégia kidolgozásában, illetve a korábbi szervezetek valamelyikében tanácsadóként vagy közvetlen munkatársként.
Ezért annyi türelmet kérek, hogy ennek a társaságnak egy kicsit össze kell rázódnia. A jövő héten, a második ülésen már az akciótervet fogjuk átvenni, mint ahogy itt a titkár úr is említette. Készülődnek az anyagok, illetve a vázlatok. Igazából most nem készültem egy hosszabb beszámolóval, ami a bizottsági ülésen történt, azt Simon Péter elmondta. Ha bármilyen kérdés van ezzel kapcsolatban, arra szívesen válaszolok, de mondom, most nagyobb lélegzetű dologra nem készültem.
ELNÖK: Akkor először a bizottság tagjainak adom meg a szót. Ficsor Ádám!
FICSOR ÁDÁM (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Azt szeretném kérdezni, hogy ha jól értem, itt egy akcióterv készítése kezdődött el, ahogy itt jelezték és mondták. Akkor ez azt jelenti, hogy a korábban élő stratégiát elfogadottnak tekintik és azt továbbviszi a bizottság, és az alapján folytatja a munkát és abból vezeti le ezt az akciótervet, vagy stratégia nélkül kezdtünk akciótervbe, vagy lesz majd stratégia, csak az később lesz, vagy ebben mi az elképzelés?
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Péter, Vindependent.
DR. MOLNÁR PÉTER (Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület): Ficsor képviselő úr sajnos, kivette a számból a szót, szó szerint ezt szerettem volna kérdezni.
ELNÖK: Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.) Akkor első körben kérnénk a válaszokat.
GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Nem teljesen egyezik itt az AMC és az én álláspontom, ezt el kell mondani. A korábbi stratégiára szerintem építeni kellene, és azokat a szempontokat használni, illetve az alapján kellene alapvetően most akciótervet készítenünk, és nagyon rövid az idő arra, itt felmerült az, hogy gyorsan összerakni egy stratégiát. Én ezt a bizottsági ülésen felvetettem, hogy erre ne kerüljön sor, tehát inkább az élő stratégia alapján állítsunk össze egy akciótervet. Én alapvetően erre számítok, bár bizonyosan lesznek olyan megszólalások, illetve olyan vélemények, ami majd a stratégiát önmagában is próbálja megváltoztatni. De erre hadd ne válaszoljak most, hiszen nem tudom a bizottsági tagok véleményét erről. A szerdai ülésen erről nem volt még szó.
Annyit szavaztunk meg, hogy akcióterv készüljön és ne a stratégiába kezdjünk bele.
ELNÖK: Molnár Péter!
DR. MOLNÁR PÉTER (Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület): Elnézést kérek, csak azt szeretném megkérdezni, hogy ha elkészül az akcióterv, azt követően lesz lehetőségük a szakmai szervezeteknek a véleményezésre, a véleménynyilvánításra, vagy pedig ez lezárul ezt követően? Tehát a társadalmi egyeztetési szakasz tulajdonképpen hétfő estig tart?
ELNÖK: Elnök úr!
DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Természetesen nekem az az álláspontom, hogy 14-én azért a gyorsan kötő betont nem akarjuk ráönteni. Tehát mi elfogadunk egy dokumentumot terveink szerint, tehát a tekintetben nem örök időkre szól, és amennyiben jól megindokolható igények vannak, illetőleg változik a környezet, ami körülvesz minket, akkor természetesen ez bármikor átdolgozható, és bármikor módosítható.
Most egy dogmatikai vita zajlott le egyébként, hogy most mi a stratégia, mi az akcióterv, mi a különbség, ki, hogyan értelmezi. Úgy érzékeltem, hogy most jelenleg az az álláspont, hogy miután szűk a határidő és elvárja a szakma és minden szereplő, hogy valamifajta koncepciót tegyünk le az asztalra, most ennek ilyen rövid határidővel egy akcióterv keretében tudunk eleget tenni. Ezt követően természetesen meg kell vizsgálni, hogy a már meglévő, stratégiaként ismert dokumentumok milyen mértékben vihetők tovább, illetőleg milyen korrekcióra szorulnak.
Ezekben a hetekben zajlik az idei nagy programjaink elemzése, amelynek során azt vizsgáljuk mind a borszerda, mind a fröccskampány, mind az összes többi programunk tekintetében, hogy a költés mennyire volt hatékony hogy hány embert értőnk el, tudtuk-e befolyásolni a fogyasztók magatartását, milyen eredményeket értünk el, illetőleg brandeket sikerült-e felépíteni például mondjuk a borszerda kapcsán, és ezeket mindenképpen figyelembe fogjuk venni a jövő évben lebonyolítandó kampányaink során is.
Véleménye természetesen mindenkinek lehet, de alapvetően azt kell elérnünk, hogy a számok beszéljenek. Nekünk tehát igazolnunk kell azt a jövőben is, hogy hatékonyan költjük el a forrásokat, illetőleg van értelme a költésnek. És igazolnunk kell mind a befizetőknek, mind a szakma képviselőinek, mind pedig a minisztérium felső vezetése részére, hogy mi hatékonyan költjük el a forrásokat, és nem az ablakon dobáljuk ki.
ELNÖK: Van valami...? (Geönczeöl Attila jelzésére:) Tessék!
GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Annyit szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy véleményem szerint mindenképpen szükség volna egy rövid távú tervezésre. Nem lenne jó szerintem, hogyha most hónapokig azon vitatkoznánk, hogy mi legyen a 2010-es vagy 2011-es akciótervben. Én arra kérek mindenkit a szakmai oldalról, hogy próbáljon minél gyorsabban visszajelzéseket adni a bizottságnak, hogy mik a szakma elvárásai, szándékai, s a többi, hogy egyáltalán tudjunk miről beszélgetni a következő heti ülésen és az azután következőn is. Tehát ez az akcióterv nem egy határozati javaslat vagy ilyesmi lesz, hanem ez egy terv lesz, amelyen a 2010. év elején még nyilván lehet módosítani, változtatni. Mondom, ehhez kérem mindenkinek a segítségét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Azért én javaslom, hogy mivel úgyis egy nyugodt időszak köszönt ránk januárban, amikor nem lesznek parlamenti ülések, szeretném felajánlani az albizottság segítségét abban, hogy az akcióterv létrehozása közben, tehát januárban is legyen akár egyfajta egyeztetés, vagy a Bormarketing Bizottság üljön össze, és az összes szakmai szervezettel, az országos szervezetekkel és az egyéb szervezetekkel egyeztesse az álláspontját. Hogyha amúgy is sokszor kiverte a biztosítékot a marketingpénzek felhasználásával kapcsolatos vita, vélemények, s a többi, akkor, ha már erre megvan a lehetőség, éljünk vele, és én is kérem a szakmai szervezeteket, az országos szakmai szervezeteket, hogy adják meg az elképzeléseiket, és egyeztessünk januárban. Nem tudom, hogy ez a bizottság részéről elfogadható-e, hogy ha időben kijelölünk egy időpontot, amely gyakorlatilag a 2011-es akciótervet tárgyalja meg.
GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Természetesen. Egy akciótervet, ezt az akciótervet véleményem szerint január végéig nyugodtan lehet formálni, ugyanis ez az akcióterv úgyis csak akkor válik valóra, amikor azokat a pályázatokat, azokat a különböző kampányokat eldönti a bizottság, illetve azok részleteiről tárgyalni fog. Erre nem jövő hét kedden kerül sor, hanem január folyamán, január végén, úgy gondolom. A mostani ülésen néhány nagyon gyors döntést hoztunk - ezek már a korábbi időszakokra nyúlnak vissza -, aminek az a lényege, hogy induljon el a folyamat, és ne álljon meg, ne várjunk még félévet akár a marketingre. De, mondom, ezt a tervet én... Az ünnepek alatt olyan nagyon nagy dolog, úgy gondolom, nem fog már történni, és a konkrét kivitelezésre úgyis csak január-februárban tesszük meg az első lépéseket. Köszönöm.
ELNÖK: (Müller István jelzésére:) Tessék!
MÜLLER ISTVÁN (Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége): Müller István vagyok a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége részéről, és Simon úrhoz szeretnék szólni. Ön azt mondta az imént - a jegyzőkönyvből ellenőrizhető -, hogy a számok beszéljenek. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a számokat önök eltitkolják, visszatartják, nem hozzák nyilvánosságra. Az egész befizetési rendszerrel történő elszámolásról, a felhasználásról évenként, programonként pillanatnyilag a legrészletesebb információ a bormarketing.hu honlapon szerepel, amely adatokat az AMC munkatársai adták a Bormarketing Kft. munkatársai számára. Ez augusztusban befejeződött. Augusztus óta nincs nyilvános információ a pénzek felhasználásáról. Én tehát arra kérném először Simon urat, hogy legyen szíves, nézze meg, hogy milyen ütemben és milyen módon lehetne az eddigi pénzköltésről nyilvános információt adni a szakmának.
Ezt elsősorban az újonnan megalakult Bormarketing Bizottság védelmében szeretném mondani, mert itt elhangzottak kritikák, hogy az a pénz nem jó helyre lett felhasználva. Elmondom mindenkinek, tudják nagyon jó, hogy ebből nem készült kutyafitneszszalon, ez mind a borra lett felhasználva. Tehát ilyen szempontból a felhasználás mikéntjével kapcsolatos támadást, addig, ameddig ezeket a számokat nem látjuk, én megalapozatlannak tartom. És mivel itt közpénzről van szó, tessék, az AMC számoljon el az eddigi helyzettel. Amit ön Sopronban, az előadáson egy Excel-táblában felvetített - a szó elszáll, az írás megmarad -, tegye fel az AMC az elszámolást a honlapjára!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót - gondolom, Simon Péter úr válaszolni kíván -, mondjuk azt, hogy megvédve egy kicsit az AMC-t, illetve a Bormarketing Bizottságot szeretném felhívni Müller úr figyelmét arra, és ezt Sopronban, a bormarketing konferencián is megemlítettem, hogy a következő ülésünkön pont a bormarketingpénzek eddigi felhasználásával kapcsolatban lesz egy tájékoztató, és ez ügyben már egyeztettünk Simon Péter úrral. Tehát a probléma felvetése jogos, ezt azonban megelőztük azzal, hogy 15-én ezt fogjuk tárgyalni.
Simon Péter úr, parancsoljon!
DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Köszönöm szépen, elnök úr. Az iménti hozzászólásban, az első részében elhangzott az, hogy eltitkoljuk az adatokat, és hogy ne titkoljuk el az adatokat, majd az imént elhangzott az is, hogy a soproni konferencián mégis csak láthatóak voltak, és bemutatásra kerültek az adatok. Az adatok természetesen nyilvánosak, bárkinek a rendelkezésére bocsátom azokat, itt van a zsebemben lévő pendrive-on is egyébként az a három munkalapból álló Excel-tábla. Nekem semmifajta érdekem nem fűződik az adatok eltitkolásához, már csak azért sem, mert számomra igazából teljességgel irreleváns, mert nekem se hasznom, se előnyöm, se pénzem nem származik abból, hogy az adatok nyilvánosak avagy titkosak-e. Tehát a források megvannak, ami lekötetlen, az a számlán található, ami elköltésre került, az is megfelelően dokumentálva van, bárkinek szívesen a rendelkezésére bocsátom. És mint azt az elnök úr az imént mondta, a jövő héten részletesen is beszámolok - közkívánatra - ezen forrásfelhasználás közelmúltbéli történéseiről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt van az albizottság ez évi ütemterve, úgy néz ki, hogy a 21-ei ülésünket sajnos át kell tennünk már januárra, mert a parlamenti munka nem teszi lehetővé annak megtartását. De szeretném elmondani, hogy 15-én az első napirendi pont pontosan így szól: a 2008-2009. évi bor forgalomba hozatali járulék felhasználásának tételese vizsgálata, tehát ez lesz a témánk a következő ülésen.
(Jelzésre:) Ficsor Ádám képviselőtársam, tessék!
FICSOR ÁDÁM (MSZP): Szerintem most abban a ritka történelmi pillanatban vagyunk, hogy a piacon a kereslet és a kínálat jól találkozik, és a háromszögelést szeretném megtenni, mert a három hozzászólás úgy alkot egy egységet, hogy 15-én lesz egy ülés, amelyen tárgyalunk erről... Az, hogy általában mindig úgy tárgyalunk napirendi pontokat, hogy csak itt ismerjük meg az előterjesztést, hogy csak itt ismerjük meg az előterjesztést, egyébként nem tettem volna szóvá, mert ez nyilván egy gyorsított ütemű munka, és egyébként egy jó irányba haladó munkáról van szó, tehát ez rendben van. De mivel az igazgató úr mondta, hogy itt van nála ez az anyag, a titkárságon pedig nyilván lehetőség van arról a pendrive-ról anyagokat leszedni, ezt most körbe lehetne küldeni, és akkor 15-én úgy tudnánk erről tárgyalni, hogy mindenki jóval felkészültebben tudna jönni.
ELNÖK: Köszönöm szépen az észrevételt, abszolút jogos. Az előterjesztést természetesen időben ki fogjuk küldeni, de az a 15-ei ülésen lesz megtárgyalva, tehát előtte fogjuk kiküldeni időben az előterjesztést.
(Jelzésre:) Árvay János, Pannon Bormíves Céh, tessék!
ÁRVAY JÁNOS (Pannon Bormíves Céh): Én szeretném azt az ötletet megköszönni az elnök úrnak, hogy legyen egyeztetés a szakmai szervezetekkel a stratégiai, illetve a 2011-re tervezett tevékenységről, mert hogy a jövő hét hétfőig adjunk anyagot, az egy eléggé szűk határidő, az össze is kell gyúrni, és nem tudjuk, hogy mi fog ebből megszületni.
Én szeretek pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, és nagyon sajnálom, hogy eddig nem hangzott el az AMC részéről, az igazgató úr részéről, hogy ez az AMC már nem az az AMC, amelyre mi csak követ tudunk fújni, mert mindent tett, csak jóra nem emlékszünk. Tehát szívesen venném, és ezért mondom, hogy reménykedem abban, hogy ez az AMC nem az előző AMC munkáját és a betartó munkáját fogja folytatni, hanem pozitívan, konstruktívan fog majd hozzáállni a szakmához. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Csaba, HNT.
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Én csak az Árvay úr által megkezdett vonalat szeretném továbbvinni. Bennünk vannak rossz beidegződések, amelyek lehet, hogy nem feltétlenül helyesek. Nekünk ezt a korrektúrát el kell végezni. A kialakult helyzethez alkalmazkodva természetesen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa mind az új összetételű Bormarketing Bizottságot, mind pedig az AMC-t az általa birtokolt szakmai anyagokkal örömmel és bármikor ellátja.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a jelen lévő szervezetek, a Bormarketing Bizottság és az AMC véleményét, hogy január második fele, akár január utolsó hete megfelelő időpont-e arra, hogy egy, a szakmai szervezetekkel történt egyeztetést lefolytassunk? (Müller István: Minél hamarabb!) Jó. Akkor időben fogjuk értesíteni természetesen az összes résztvevőt. Egyéb, a napirendhez fűződő észrevétel, javaslat? Molnár Péter!
DR. MOLNÁR PÉTER (Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület): Még egy tényezőre szeretném tisztelettel felhívni a Bormarketing Bizottság figyelmét. Nagyon hangsúlyosnak érzem az egész bormarketing pénzfelhasználás struktúráját. Azt mondom, hogy egy olyan pontnál vagyunk most, hogy van egy másfél hónapunk arra, hogy ezt átgondoljuk. Bennem alapvető kételyek vannak a tekintetben, hogy az eddig működő, működött struktúra megfelelő-e. Tehát ez a felosztás, az ellenőrzés és a bormarketingre fordítandó összeg részaránya, a belföldi, külföldi felhasználás, illetve az országos és regionális felhasználásnak a részaránya. Szerintem mielőtt komoly döntések születnek, azt gondolom, hogy ezt mindenképpen háromszor át kellene gondolni, mert ezen múlik az egész. Aztán már utána fel lehet öltöztetni a karácsonyfát, de ha rossz irányba indul el, az nem jó. Tehát azt mondom, hogy január végénél hamarabb kellene leülni mindenképpen, hogy az alapvető irány, a stratégia jó-e, és január végével pedig pontot tenni már az "i"-re. Én mindenképpen ezt javaslom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Simon Péter igazgató úrtól szeretném megkérdezni, hogy voltak információk arról, hogy probléma van a jövő évi kiállításokkal kapcsolatban, a nemzetközi kiállításokkal kapcsolatban, hogyan állunk ebben a kérdésben? Tehát akár a Pro Wein, akár a többi kiállítás, azt hiszem, hogy itt a határidők lejártak, stb. Kérdezem, hogy mi a helyzet ezekkel kapcsolatban?
DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): A hírnek valószínűleg az lehet az alapja, hogy miközben a jogszabályi környezet módosítása a közigazgatás útvesztőiben tántorgott, tévelygett, aközben számos időpont a körmünkre égett, hogy ezzel a képzavarral éljek, és egy-két külföldi kiállítást én a saját szakállamra lefoglaltam. Most múlt szerdán ez a kérdéskör is rendeződött, és úgy döntött a bizottság, hogy a legfontosabb három nemzetközi kiállításon való részvételt, a londonit, a düsseldorfit és a bordeaux-it támogatja a bizottság. Ezek mindenképpen lefoglalásra kerültek. Még egy olyan döntést is hozott, hogy ez az alap, tehát az a költségkeret, amit most megszavaztunk és javaslunk miniszter úrnak jóváhagyásra, ez az alap kiállítást, részvételt mutatja, és igényként felmerült, hogy az önmagában, hogy kimenjünk egy külföldi kiállításra, az még kevés, valamifajta rendezvényt, eseményt is kell majd hozzá társítani. Erről pedig az az ügyrendi jellegű döntés született, hogy ezt még január, február hónap folyamán meg fogjuk ejteni, amikor napirendre tűzzük egyrészt azt, hogy van-e igény más nemzetközi rendezvényen való részvételre, itt több rendezvény felmerült. Tehát e tekintetben nem zárt a lista. És még arról is tárgyalni fogunk érdemben, hogy milyen egyéb rendezvényekkel, eseményekkel kívánjuk a magyar jelenlétet úgymond feldobni.
Tehát most, hogy röviden válaszoljak a kérdésre, ezek a problémák most rövid távon megoldódtak múlt szerdán.
ELNÖK: Verona kimarad? A Vinitaly? Mert nem lett említve.
DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Nem lett említve, ez egy kérdéses pont. Azt várjuk, illetve arra vagyunk kíváncsiak, hogy úgymond igény mennyire van rá. Természetesen mi nem zárkózunk el semmilyen külföldi kiállításon való részvételtől.
ELNÖK: Attól függetlenül, hogy nagyon sok határidő lejárt már, ettől függetlenül láthatjuk azt januári megbeszélésünkön, hogy milyen kiállítások lesznek? Egyébként ez is legyen egy része a megbeszélésünknek, hogy a szakma mit tart kívánatosnak, egyáltalán mely kiállítások azok, ahol van valamiféle hatékonyság vagy eredményeket lehetett felmutatni, mert kiállítás van bőven.
Úgyhogy javaslom, hogy ezeknek a kiállításoknak az időpontját, a listáját azért hadd ismerje meg a szakma, bár tudom, hogy mindenkinek vannak információi, sőt van, aki ott rendszeresen részt vesz, de azért ezen a szervezett megbeszélésen erről essék szó, ha egy mód van rá.
DR. SIMON PÉTER (Agrármarketing Centrum): Még annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy álláspontom szerint nemcsak a jövő évi külföldi programokról kellene beszélni, hanem több évre előre. Sok tekintetben problémát jelent, hogy számos kritika fogalmazódik meg, hogy a magyar stand rossz helyen van, nem jó a kialakítása. Ennek sok esetben az az oka, hogy az utolsó pillanatban tudunk csak foglalni. Szerintem ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, és azt el kell döntenünk, el kell döntenie a szakmának, el kell döntenie a Bormarketing Bizottságnak, hogy mi az az alap-rendezvénysor, ahol állandóan, évről-évre biztosítjuk a magyar jelenlétet. Akkor ezeket az eseményeket hosszú évekre előre le kell foglalni, hogy ne kerüljünk olyan kellemetlen helyzetbe, hogy csak rossz helyen kapunk standot, hogy nem kapjuk meg a megfelelő területet, a megfelelő négyzetmétert.
Tehát itt most mi egy gyors döntést hoztunk a folyó ügyek azonnali kezelésére, de ezt a kérdéskört több évre előre rögzíteni kell.
ELNÖK: Elnök úrtól szeretném megkérdezni, hogy felmerült már vagy egyáltalán külön volt-e tárgyalva akár az export, akár a belföldi marketing? Például kérdezem, most vált ismertté, hogy a románok 2 millió dolláros kampánypénzt fordítanak egy ilyen letámadós akcióra az Egyesült Államokban, tehát mindenki erősen célozza az exportpiacot. Nem tudom, hogy van-e valamiféle elképzelés ez ügyben?
GEÖNCZEÖL ATTILA (Bormarketing Bizottság): Elmondanám, hogy hogyan zajlott ez az ülés, és akkor rögtön érthető, hogy miért nem tudok erre válaszolni.
Gyakorlatilag kaptunk, nem számoltam, 17 vagy 18 napirendi pontot, közben 10 olyat, amit azonnal kért az AMC, hogy döntsünk el. Közte ott volt ez a négy kiállítás, nagyon sürgetőként, hogy ezt most mindenképpen el kell dönteni, mert különben lemaradunk ezekről a kiállításokról.
Nyilván volt körülötte vita, hogy mit, miért, például a bordeaux-i kiállítás első körben nem kapta meg a többséget, aztán a bizottság átbeszélte még egyszer a témát, és végül megszavazta az ezen a kiállításon való részvételt. De hiába tartott 8 óráig az ülés, olyan mélyreható dolgokról nem folyhatott vita, illetve hosszú távú tervek még nem fogalmazódhattak meg, mint amit elnök úr kérdezett.
Tehát erre a válaszom az, hogy türelmet kérek, úgy, ahogy az első hozzászólásomban mondtam.
ELNÖK: Köszönöm. Egyéb észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen igazgató úrnak és elnök úrnak a részvételt.
Megnyitom az egyebek napirendi pontot. Ebben észrevétel, javaslat? Horváth Csaba úr!
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Egyetlenegy kérdésem van. Jól értelmeztem akkor, hogy az elkövetkezendő ülésen a teljes forgalomba-hozatali járulék felhasználásának értékelésére sor kerül?
ELNÖK: Igen. A következő ülésünkön - hadd tájékoztassak mindenkit - az első napirendi pont ez, a második pedig vita az ágazat adminisztratív terheinek csökkentéséről és a jövedéki törvény módosításáról. Kérem az országos szervezeteket, a szakmai szervezeteket, hogy minden olyan javaslatot, amelyet fontosnak tartanak megemlíteni, akár a kormány elé tenni, hiszen a kormány képviselőit várjuk erre a megbeszélésre, több minisztériumtól, fontosnak tartom, hogy konkrétumokkal érkezzünk ide, hogy megkezdődjék az egyik legfontosabb munka, hiszen mindenki az ágazaton belül ezt tartja a legsürgetőbbnek és a legégetőbbnek, hogy az adminisztratív terheket csökkentsük. Itt vegyük figyelembe azt az Európai Unióban abszolút szabályszerű dolgot, hogy az ezer hektoliter alattiaknál az egyszerűsítés még inkább indokolt.
Egyéb észrevétel, javaslat, kérdés? (Dr. Simon Péter: Hány órakor lesz az ülés?) Délelőtt 10 órakor. Tehát 15-én, jövő héten 10 órakor.
Amennyiben nincs további észrevétel, akkor köszönöm szépen a részvételt, az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra)
|
|
|
Tiffán Zsolt |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Molnár Emese