ISZB-20/2010.
(ISZB-20/2010-2014.)
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának
2010. november 8-án, hétfőn, 9 óra 36 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslat (A Számvevőszéki és költségvetési bizottság T/1376/56. számú módosító javaslatának megvitatása)*
A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1441. szám) (Általános vita)*
Dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár (KIM) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, válaszadás*
Határozathozatal*
Kiskunfélegyháza Önkormányzatának felterjesztése a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével kapcsolatos eljárások díj-, illeték- és költségmentessége tárgyában (Bizottsági álláspont kialakítása)*
Egyebek*
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl:Sneider Tamás (Jobbik), a bizottság elnöke
Ágh Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke
Talabér Márta (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz)
Csizi Péter (Fidesz)
Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Prof. Iván László (Fidesz)
Kapus Krisztián (Fidesz)
Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz)
Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz)
Székyné Dr. Sztrémi Melinda (Fidesz)
Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Dr. Stágel Bence (KDNP)
Dr. Tarnai Richárd (KDNP)
Dr. Varga László (MSZP)
Baráth Zsolt (Jobbik)
Vágó Sebestyén (Jobbik)
Vágó Gábor (LMP)
Helyettesítési megbízást adott
Erdős Norbert (Fidesz) megérkezéséig Kapus Krisztiánnak (Fidesz)
Székyné dr. Sztrémi Melinda (Fidesz) megérkezéséig Talabér Mártának (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) megérkezéséig dr. Tarnai Richárdnak (KDNP)
Dr. Stágel Bence (KDNP) prof. Iván Lászlónak (Fidesz)
Szűcs Erika (MSZP) dr. Varga Lászlónak (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Faragó Lajos szakmai tanácsadó (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
Dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 36 perc)
SNEIDER TAMÁS (Jobbik), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság tagjait, a megjelent vendégeinket. A helyettesítéseket majd a szavazás előtt ismertetem, viszont megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi pontok kiküldésre kerültek, kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki hozzátenni vagy elvenni a napirendi pontok közül. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, és elfogadjuk a napirendi pontokat, azt kérem, kézfelemeléssel jelezzük. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenszavazat van-e? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság elfogadta a napirendi javaslatot.
Soron következik az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslathoz a költségvetési bizottság által benyújtott módosító javaslat tárgyalása. A kormány képviseletében köszöntöm dr. Faragó Lajos szakmai tanácsadó urat a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.
Az ajánlás 53. pontjában szereplő javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönjük, a kormány tehát a módosító javaslatot támogatta.
Kérdezem, hogy a bizottság részéről ki kíván hozzászólni. (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő urat illeti a szó.
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a kormány a saját ígéreteit nem tartja be, hiszen ezzel a javaslattal megcáfolják azt az állításukat, hogy mindenki nyertese lesz a mostani adórendszerreformnak. Tehát nyilvánvalóvá válik, hogy azok, akik eddig legalább nominális szinten ugyanazt a fizetést kapnák meg, ők konkrétan, forintra kevesebbet fognak kapni, tehát itt a legalacsonyabb jövedelmi sávba tartozók, akiknek mondjuk nincsenek gyermekei, ilyen mondjuk a pályakezdők javarésze, tőlük a kormány megvonja az életkezdési lehetőségek bővítését, sőt a pályakezdő fiatalokat, illetve a legszegényebbeket a kormány egyszerűen ugyanabba a helyzetbe hozza, mint amiben vannak.
Tehát úgy tűnik, a kormány az adórendszerről - erről már beszéltünk, hogy ez egy értékválasztás - azt választotta, hogy a gazdag középkorúak, illetve gazdag idős embereket, akik gyermeket nevelnek, őket támogatja, viszont a pályakezdő fiataloktól megvonják az életkezdési lehetőségeket. Ezzel egyértelművé válik, hogy a kormány nem mer kiállni a közvélemény elé, hogy ez az adórendszer, így szeretnénk átalakítani, hanem ilyen salátajavaslatban rejti el a saját adóemelési trükkjeit. Tehát ha a kormányoldal ezek után továbbra is a szocialistákra mutogat, hogy ők trükkök százaival próbálnak kormányozni, ezzel egyértelmű, hogy ugyanazt a szocialista taktikát veszik át, továbbra is trükkök százaival folyik a kormányzás úgy, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a magyar társadalmat kettészakítja, a gazdagok és szegények társadalmára.
Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Varga László képviselő úré a szó.
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Tartva a szokásjogot is, akkor a mikrofonba elmondanám, amit gondolok, nyilván ez másnak is megadatik.
Túllépnék azon, hogy egyet ide, egyet oda rúgok, mert azt gondolom, ezt az általános vitát nagyon keményen lefolytattuk. Emlékszünk egy olyan bizottsági ülésre, amikor, nem is tudom, talán 8 órát voltunk együtt, és az általános vitáját lefolytattuk ennek a jogszabálynak. Akkor elmondtam, hogy miért nem értek vele egyet, hogy ez miért nincs összefüggésben az elmúlt 8, 20, meg 40, meg 50 évvel, hanem, hogy konkrétan, abban a helyzetben, amiben most van az ország, miért nem értek egyet azzal a javaslattal, amit önök tettek az egykulcsos adó kapcsán, az egyéb kérdésekben. Tehát ezt már nem szeretném még egyszer elmondani, nyilván lefolytathatjuk újra, csak azt hiszem, elég egyértelmű mindenkinek az álláspontja ebben.
Inkább arra kérdeznék rá, hogy azt mi indokolta, hogy egyébként ez a kérdés nem volt korábban az asztalon. Hiszen azért látható vagy tudható volt, a hivatalos miniszterelnöki szóvivői magyarázat szerint erre azért van szükség, hogy a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehessenek. Tehát a 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőség kívánják ebből a 0,5 százalékos nyugdíjjárulék-emelésből biztosítani a hölgyek számára. Ez az ígéretük tudható volt áprilisban, tudható volt egy éve, másfél éve, nem tudom, mikor tették - önre nézzek, vagy inkább a fideszes képviselőtársaimra -, akkor miért nem tudták ezt az eredeti előterjesztés benyújtásának időpontjában, miért kellett ezt így, egy költségvetési bizottsági módosító indítványban elrejteni. Ráadásul úgy, hogy tényleg, ahogy nézem, a 46. oldal közepén. Azt hiszem, azért ezt nyíltabban ki lehetett volna mondani, mint így hogy egyébként néhány nappal ezelőtt tudta meg az ország nyilvánossága. Az meg valóban így van, és vitathatatlan, hogy vannak olyan jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok, amelyeket eddig nem sújtott adó, most fog, ugyanúgy érvényesül ez a 0,5 százalék nyilván minden társadalmi csoportnál.
Tehát azt tudom mondani, hogy most már - különösen annak tekintetében, hogy még a béremelési ajánlásuk sem 5 százalék, mint ebben a jogszabályban van, hanem 4,5 százalék, és az inflációs hatások is egyre magasabb prognózist jeleznek - összességében véve azért mégiscsak kellene valamit csinálni, hogy a leghátrányosabb helyzetűek talán jobb helyzetbe kerüljenek a következő évi adó- és járulékjogszabályok kapcsán. Na, ez nem ebbe az irányba vezet. Egy olyan dolog kapcsán - még egyszer -, ami tudható volt. Tehát egy éve is tudható volt, hogy önöknek ez politikai célja, hogy a hölgyeknek ezt a lehetőséget biztosítsák, és nem igazán értem, hogy miért így kell ezt a dolgot megoldani, ha ez önöknek tényleg fontos.
Köszönöm.
ELNÖK: Iván László professzor úré a szó.
PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Mindenkit tisztelettel köszöntök.
Azt hiszem, teljesen jogosak azok a kérdések és azok a megjegyzések, hogy miért nem többet, miért nem olyanoknak is, és miért járjanak rosszul, s a többi. Azt hiszem, a magyar valóságunkban az elmúlt évtizedekben, de nincs olyan társadalom, ahol egyébként az úgynevezett legújabb korban ilyen kérdések ne vetődtek volna föl, és hogy meg lehetett volna ezeket válaszolni előre, azokat a kockázatokat megelőzni. Pontosan tudjuk nagyon jól, az orvoslásban is mennyi mindent próbálunk megtenni a megelőzésért, de a megelőzés csak egy elképzelés, és az elképzelt törvényhozási lehetőségek mentén azt kell megnézni, hogy milyen feltételek vannak.
Nyilvánvaló, én legalábbis így látom a tapasztalataim, ismereteim alapján, hogy a 40 évi szolgálati idővel teljes értékű öregségi nyugdíjra jogosultság kérdése nemcsak méltányosság, hanem nemzetgazdaságilag és sokféle szempontból is nagyon megfontolt és nagyon fontos, érzelmileg, emberileg és gazdaságilag is fontos elképzelés, és amellett ígéret is volt. De hogy közben az előre jelezhető dolgokban mi változások lesznek, hát a célok és akár a kampány idején, akár később is a kiállás mellette, nem mindig találkozik. Hát, ugye, azt előre azért nem tudtuk megmondani - és nem tudta senki megmondani -, hogy lesz a vörösiszap, lesz egy óriási vízügyi probléma, egy hatalmas észak-magyarországi súlyos probléma, és senki nem tudta igazán - és azt hiszem, erre hegyezném ki a mondandómat -, hogy mi van a kasszákban.
Szóval, ha végiggondoljuk és végignézzük az elmúlt éveket, a kasszák lefedettsége vagy nyitottsága, egyebek, és nyilvánvalóan a szocialista kormány is ebből kiindulva függesztette fel például annak a két évjáratnak a korrekcióját, és helyezte 2010-re, ami miatt nagyon sokan vesztettek. És nem utolsó sorban nyilvánvalóan ez volt az alapja annak is, hogy ez több milliárd forintot jelentett, és az is, hogy sajnálatos módon a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban is bekövetkeztek a hirtelen, gyors döntések. Megvoltak a gazdasági alapjai, és megvoltak a saját, szocialista kormány által felállított elképzelésekhez, normákhoz viszonyítottan azok a kényszerintézkedéseik, amelyeket aztán még egyéb dolgok is kiegészítettek, ezt most nem kívánom részletezni.
Tehát az az érzésem és az a véleményem, hogy azt megmondani pillanatnyilag is, hogy a kormány azért csinál valamit - vagy a kormány mentén dolgozók azért csinálnak valamit -, mert én úgy látom, hogy azért csinálják, az nagyon szubjektív. Úgy hívjuk ezt a lélektanban, hogy holothymia, tehát érzelmileg, hangulatilag meghatározott állásfoglalások, gondolkodásbeli változások, és ezt nehéz érvnek elfogadni, mert nyilvánvaló, hogy ahhoz nagyon komoly, a tényezőket áttekintő rendszergondolkodásra és gyakorlatra van szükség. Az pedig azért nyilvánvalóan a prioritásokat kell hogy kövesse, és nem a prioritásokat annak alapján lehet öt hónap után kialakítani, hogy kitaláljuk azt, hogy mennyi volt, mennyi nem volt, ez most derül ki.
Szanyi Tibornak mondtam éppen, talán ott voltatok, amikor a parlament végében volt az ülésünk, és Tibor derűsen bekiabálta, hogy ő hogyan látja, és mi lesz a következménye, akkor azt mondtam neki: Tibor, add meg nekem akkor, légy szíves, a jövő heti lottószámokat, ha ilyen bölcs és ilyen előrelátó vagy, nagyon jó lenne, akkor a közösség érdekében felhasználnánk azt a pénzt. Tudom, ezek gagek, meg sokféle érdekességet rejtenek ezek a gagek, de a lényeg az, hogy most azt kérjük számon, hogy ami nemes, célzatos, erkölcsös és szükséges, miért valósul meg valamilyen megoldással, és ez a megoldás keresi a megoldásában azt a lehetőséget, ami nagyobb sérelmek nélkül, de mégiscsak hoz valami megoldást. Azt hiszem, ezt el lehet mondani, de nem komoly, és azt gondolom, nem is szabad komolynak vennünk. Nyilvánvalóan a képviselőtársaim is - az ellenzékben is - átgondolják azt, hogy 40 évi szolgálati idő után a teljes értékű nyugdíj lehetőségét nem visszavonni kell, hanem meg kell próbálni megoldani. Hát, most ez a megoldás adódik, reméljük, hogy ez meg is valósítható, hiszen szerdán adja rá a kormány a végleges pecsétet a kalkulációkat illetően, és utána nyilván a parlament is meg fogja szavazni, illetve szavazni fog róla.
Úgyhogy azt gondolom és azt is kérem, hogy ne az elképzelésünk szerint és szubjektív előgondolatunk alapján ítéljük meg a dolgokat, hanem próbáljuk összerakni, hogy ha már egyszer ez fölvetődött, és elfoghatóan nemes szándékú és gazdaságilag is fontos dolog, akkor próbáljuk meg, hogy valami megoldást tényleg a gyakorlatban és törvényileg is biztosítsuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Varga László képviselő úré a szó.
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Nagyon röviden, mert tényleg nem kívánok ebből itt, ezen a fórumon nagy politikai vitát folytatni. Nagy tisztelője vagyok professzor úrnak, én csak arra utaltam a mondandómmal, hogy nem láttam ezt a programjukban. Tehát nem úgy volt benne a programjukban, hogy a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, és ennek kapcsán, hogy ezt megtehessük, ezért 0,5 százalékponttal emeljük a nyugdíjjárulékot. Tehát nem volt így egyben, legalábbis ezt nem láttam sehol.
Nyilván, hogy ne folytassuk a korábbi időszakról való vitát, akkor másként kérdezem meg azt, amit szeretnék, és nem is öntől, hanem a kormány képviselőjétől, mert az egyértelműbb. Tehát mi az a dolog, ami változott az előterjesztés benyújtásához képest?
Tehát akkor vagy nem volt politikai céljuk teljesíteni idén ezt a kampányígéretet a következő évi költségvetés és adó- és járulékszabályokkal, és mondjuk azért tették meg, merthogy felhívta az ellenzék erre a figyelmet, és mivel teljesíteni szerették volna ezt, kerestek ennek költségvetési oldalról fedezetet, vagy egyébként eleve így gondolták, hogy majd közben itt a 46. oldal közepén lesz egy ilyen javaslat, és akkor majd az esetleg elkerüli a nagyobb nyilvánosság figyelmét. Mégiscsak feltenném ezt a kérdést, ez talán engedtessék meg nekem.
Megjegyezném, hogy néhány hete, usque egy hónapja történt meg a jogszabály benyújtása, nem hiszem, hogy akkor kevesebb információ birtokában lett volna a kormány a nyugdíjjárulék, az adó vagy egyáltalán a költségvetés helyzetének a kérdésében.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna.
ELNÖK: Köszönöm.
Tarnai Richárd képviselő úré a szó.
DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Azért szeretem a különböző intézkedések hozadékát - akár pozitív, akár negatív - együtt vizsgálni, és hallhattunk számításokat a médiában is, miszerint ennek az ominózus 0,5 százalékos emelésnek egy átlagbérnél 384 forintos teheremelkedés lesz a következménye, miközben ugyanennél az átlagbérnél a jövő évben hatályba lépő adórendelkezések során több tízezer forintos emelkedés történik a gyerekek létszámától függően, de egyébként a gyermekteleneknél is pozitív, ezer forintokban mérhető hozadéka lesz. Ha mellérakjuk azt, hogy a minimálbér emelése közel 5 százalékkal megtörténik, ami szintén 10 ezer forintos emelés, akkor ha ezeket a 10 ezer forintokat a mérleg egyik serpenyőjébe rakjuk, a 384 forintot a másik serpenyőbe, akkor azt gondolom, ennek az eredménye teljesen egyértelmű.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Varga László képviselő úré a szó.
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen.
Igazán nem akarom folytatni ezt a vitát, de hát mégiscsak el kell mondanom. Egy órája volt pontosan a népesedéspolitikai albizottságnak egy ülése - ami egyébként teljesen politikamentes és előremutató volt -, ott hallhattunk egy előadásban, hogy tulajdonképpen már 29-30 év körüli időre tolódik lassan az első gyermek vállalása egy fiatalnál. Egy fiatal, hadd beszéljek megint haza, Kelet-Magyarország irányába, különösen, ha nincs képzettsége, nagyon alacsony bérrel, nagyon nehezen tud elhelyezkedni. Amikor ilyen döntéseket mérlegelünk, nem évtizedekre kell visszamutogatnunk, hanem szerintem a jelenlegi helyzetből kell a legjobb döntéseket meghoznunk. Tehát a mai helyzetben az van, hogy az önök javaslata szerint az egyébként a 20-as éveiben egyre inkább gyereket nem vállaló - ez sajnálatos, egyikünknek sem jó, tehát mindketten szeretnénk ezen változtatni, hogy minél hamarabb és minél több gyereket vállaljanak ebben az országban, de most mégis az van, hogy nincs nekik annyira nagyon gyerekük -, tehát a 20-as éveiben járó, például Kelet-Magyarországon alacsony bérrel foglalkoztatott fiatalok e javaslat által rosszabbul járnak. Mert mondjuk például a minimálbér esetében is megjelenik a 16 százalékos adó, itt van egy 0,5 százalékos növekmény.
És igen, a kormánynak vannak eszközei, pont a minimálbér kapcsán egyébként bérmegállapodást az OÉT-on kierőszakolni, de egyébként meg a 4,5 százalék, ami még ebben a javaslatban 5 százalék volt, aztán már 4,5-ről beszél a kormány, mint bruttó jövő évi bérnövekmény-ajánlatról. Tehát ez ajánlat, nem lehet kötelezni a versenyszférában foglalkoztatót, az eleve - azt kell mondanom - hátrányosabb pozíció lesz ebben a tekintetben. Különösen, hogy egyre magasabb prognózisok vannak az inflációra. Csak azt mondom, hogy az az irány, amelyben mennek, valamelyest csökkenteni fogja - szerintem nem is kicsit - a 20-as éveiben járó, például pályakezdő fiatalok reálpozícióit, de egyébként bárkinek, aki gyermektelen.
Különösen azok tudják majd az adókedvezményeiket kimeríteni - de beszéljünk erről egyébként, hát nyilván része a javaslatnak, bár gondolom, a konkrét módosítóról kellene beszélni -, akik jobban keresnek, akik magas jövedelemmel rendelkeznek. Ezek tényszerű dolgok, és azt gondolom, hogy ez a kérdés, így, ebben a formában szociális feszültséget kelt. Lehet abba az irányba menni, amit önök mondanak, csak az egy konzervatív gazdasági- és társadalompolitika. Én meg nem hiszek ebben. Sok kényszer miatt kellett nehéz döntéseket hoznunk az elmúlt időszakban. És lehet 8 évezni ebben a dologban, csak azt gondolom, hogy sok olyan ember szavazott önökre, akik nem ezt a társadalom- és gazdaságpolitikát vallják, nem ebben hisznek. Akkor rendben van, tehát döntsenek így - én ezzel nem fogok egyetérteni, meg a pártom sem, és valószínűleg az emberek egy része sem, akik önökre szavaztak -, csak akkor ezt ki kell tudni mondani. Ennyi a bajom összesen, és nem akarok ebből nagypolitikai vitát sem. Ezt megvívtuk akkor, hát 8 órán át itt ültünk.
Még egy olya lépés, ami így egy kicsit odahúz, megint csak levesz mindenkitől. Nyilván nem fog sokat számítani ez a kérdés - valóban igaza van - egy közepes jövedelemmel vagy egy gazdagabb, nagyobb jövedelemmel rendelkezőnek, de hát a minimálbér környékén vagy a minimálbér kétszereséig, hogyne számítana. Lehet azt mondani, hogy ez néhány száz forint, de van, akinek ez tényleg számít. Csak ne csináljanak úgy, mintha ez a probléma nem lenne.
Még egyszer: tényleg nem kívánom folytatni az általános vitát, mert azt lefolytattuk, igyekszem önmérsékletet tanúsítani, bármi hangzik el a későbbiekben, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Vágó Gábor képviselő úré a szó.
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Most, hogy Tarnai Richárd elmondta a rendszerszintű összefüggéseit, ahogy ő látja, gyorsan megnyitottam egy bérkalkulátort, és a bérkalkulátorba beütöttem egy 140 ezer forintos bruttó bért, amely valószínűleg egy átlag pályakezdő fizetése. A jelen esetben 2010-ről 11-re, amennyiben nincs gyermeke - de hát hogyan is várjuk el egy 25 évestől, hogy gyermeket vállaljon, amikor a kormány ilyen intézkedéseket hoz, majd a következő körökben ezt még tovább fogom bővíteni -, jelen esetben konkrétan 2 ezer forinttal kevesebbet visz majd haza nettó bérben. Ahelyett, hogy nettó 101 ezer forintot vinne haza, nettó 99 ezer forintot fog hazavinni. Tehát ne mondja senki, hogy mindenki jól jár ezzel az adóemeléssel!
Tehát úgy érzem, ebben az esetben önök igenis ferdítettek az igazság tényein, amikor azt mondták, hogy mindenki jól fog járni ezzel az adórendszer-változtatással. Ezzel a jelenlegi nyugdíjjárulék-növeléssel - azzal párosítva, hogy 40 év után majd a női munkavállalók nyugdíjba tudnak menni - nagyon egyszerűen a két társadalmi csoport között döntöttek, a nyugdíj előtt álló idősebb hölgyeket választották a fiatal pályakezdőkkel szemben. Tehát vannak ilyen értékválasztások, lehet értéket és társadalmi csoportokat választani, csak úgy érzem, hogy a fiatalok és a pályakezdők tényleg az ország jövőjét jelentik, őket kellene inkább helyzetbe hozni, és nem pedig salátatörvényekben elrejteni nyugdíjjárulék-emeléseket.
Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Jelzésre.) Czunyiné Bertalan Judit képviselő asszony!
CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr.
Nem igazán akartam szólni, de most már olyan dolgok hangzottak el, amelyek - azt gondolom - kicsit keverik a szezont a fazonnal. Egyrészt nem arról beszélünk, hogy a pályakezdőket sarcoljuk-e vagy nem, hanem hogy egy olyan adórendszert kíván a kormány kialakítani, amely valóban értékrendet választ, és ez az értékrend a munka és a család köré csoportosul.
Lehet itt visszadobálni, hogy a pályakezdőket ki hogyan támogatja, vagy támogatta, lehet itt a módosító javaslat lényegéről elterelni a vitát. Itt arról szól a történet, hogy akik képesek a jövedelmük arányában a társadalombiztosítási nyugellátásban magasabb járulékot fizetni, azok számára ez a jogszabály azt biztosítja, hogy a nyugdíjalap fedezete meglesz. Az, hogy a pályakezdőket ki hogyan segíti, nem ennek a törvénymódosítási javaslatnak vagy csomagnak a kérdése, mert nem mi üzentük a pályakezdő fiataloknak nem tudom, hány éve, hogy el lehet innen menni. (Dr. Varga László közbeszólása.) Nem, képviselő úr, lehet azt mondani, hogy ne vagdalkozzunk a 8 évvel. Önöknek lehetősége volt 8 évig a szegények politikáját folytatni, meg kell kérdezni az embereket, hogy a szegények pártján álltak-e vagy nem. Én azt gondolom, hogy két eredmény is azt mutatja, hogy az önök 8 éves gazdaságpolitikája nem a szegények és nem a családok pártján állt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Varga László képviselő úré a szó.
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Tényleg, vigyázok és nem folytatom. Nyilván nem értek egyet önnel, de nagyon hosszú lenne elmondanom, hogy miért.
Egyébként az az ominózus mondat - és csak ennyit akarnék mondani, hogy a tényszerűség megmaradjon -, nem a pályakezdő fiataloknak hangzott el, egy konkrét személy konkrét megnyilvánulása kapcsán, neki szólt. Nem szeretném itt a nevét mondani, ő tudja jól, a munkaadói, a munkavállalói oldal és egyébként a miniszterelnök úr ült ott akkor, talán 2006 magasságában. Nem a fiataloknak mondta, ezt ön is tudja. Nyilván jól hangzik, de ennyi, köszönöm szépen.
ELNÖK: Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszonyé a szó.
RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Csak egyetlen mondatot, mert szóba került itt az egy órával ezelőtti népesedéspolitikai albizottsági ülés. Ez a választási ígéret, ami a 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuló nőket érinti, a társadalmi szükségletből épített kampánystratégia, illetve kormányzati szándék volt, és ha önök az emberek között élnek és figyelik őket, akkor pontosan tudják, hogy tömeges méretekben igénylik a nők ezt a fajta segítséget, mert a család egésze igényli. Azt, hogy most milyen összeggel vagy milyen formában sikerül elkezdeni a Fidesz által egyébként hosszú távú tervezést - mert nem ad hoc, és nem rövid távra tervezünk ilyen szempontból sem -, azt pontosan a családpolitika fogja megadni.
Tehát ha alá tudjuk tenni azt a családpolitikát, amely egyszerűen el tud indítani egy olyan népességgyarapodást, egy olyan morális változást, amikor a nyugdíjalap és a nyugdíjkassza bővül, és ez az országban marad, és abból tud gazdálkodni és építkezni az ország, akkor nyilvánvaló, hogy egyes emberekre kevesebb terhet fog majd tenni. De maga a cél, az irány - mint ahogyan Judit is mondta - egy értékválasztás volt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor a kormány képviseletében Faragó úrhoz egy konkrét kérdés érkezett Varga László képviselő úrtól. Kérem, válaszoljon rá.
DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): Azt hiszem, a kormányoldal képviselői már kifejtették a választ politikai szinten, hogy miért így alakultak ezek a dolgok, ezt nem szeretném újra elmondani.
Még a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásáról esett szó, a képviselő úr felvetette, hogy nehéz helyzetbe hozza őket ez a törvényjavaslat. A pályakezdő fiatalok foglakoztatásának megmarad a Start kedvezménye, tehát ugyanazok megmaradnak.
A konkrét kérdésre utalva, hogy ez miért nem az eredeti javaslatban került benyújtásra, és miért egy kiegészítő javaslatban, most konkrétan nem tudom megmondani, hogy mi volt ennek az oka, hogy miért így alakult.
ELNÖK: Pedig ez jó lett volna végül is, én is úgy gondolom, de köszönjük a választ.
Szavazás következik a módosító javaslatról, és előtte a helyettesítéseket szeretném felolvasni. Stágel Bence képviselő urat helyettesíti Iván László képviselő úr, és ha jól látom... (Dr. Varga László: Helyettesítem Szűcs Erikát.) Tehát Varga László Szűcs Erika képviselő asszonyt helyettesíti.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 16 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás, a bizottság támogatta a módosító javaslatot.
Soron következik az ajánlás 56. pontjában szereplő javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm, a kormány tehát támogatja a javaslatot.
Kérdezem, a bizottság részéről kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben senki, szavazás következik. Aki támogatja az 56. módosító javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 19 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodással a bizottság támogatta a javaslatot.
Az ajánlás 57. pontjában szereplő javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő úré a szó.
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Gondoltam, amikor a kormány képviselője a Start kártyával jött elő, hogy megmarad a Start kártya maga, de hogy a Start plusz és a Start extra kedvezmények, tehát hogy konkrétan azoknak, akik nem tudnak három hónapig pályakezdőként elhelyezkedni, eddig járt a Start plusz kártya, és a jelenlegi módosítás ezt 2011. december 31-éig engedélyezi. Tehát úgy tűnik, hogy a kormány annak a pályakezdőnek, aki - teszem azt, ez egy példa - diplomát szerzett, majd hazament vidékre, és ott szeretett volna elhelyezkedni, de nem talált még Start kártyásan sem munkát három hónapig, majd kiváltotta volna a Start plusz kártyát, hogy ott könnyebben tudott volna talán munkához jutni, most 2011. december 31-étől ez a Start plusz kedvezmény megszűnik. (Kapus Krisztián: Majd lesz más.) Lehet, hogy lesz más, csakhogy nagyon úgy érzem, hogy a Fidesz jogalkotása olyannak tűnik, hogy először elveszünk, és majd adunk.
Ugyanezt láttuk a válságadók kapcsán is, hogy nem, nem fogják majd áthárítani, viszont a szabályozás később jön. Ugyanezt láttuk a hajléktalansággal kapcsolatos törvényjavaslatnál, a területrendezési törvénynél, hogy majd megoldjuk, nemsokára készül valami. Tehát nagyon jó lenne valami szinkronitás, hogyha ezt a törvényalkotás során a Fidesz figyelembe venné.
Tehát ennél az 51. pontnál van több probléma is, de úgy érzem, ez az a pont, amikor a pályakezdő fiatalokat még rosszabb helyzetbe hozza a kormány, mint amilyenbe az adótörvények kapcsán hozta.
Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, megkérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e szólni.
DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): 2013. december 31-éig lehet igénybe venni a Start plusz... (Vágó Gábor közbeszólása.) Addig lehet kiváltani, de a járulékkedvezményeket utána 2013. december 31-éig lehet igénybe venni. Ezek a pénzek nagyrészt, 85 százalékban EU-s támogatásból mentek, és erre az időre ez a támogatás megszűnik, ezért alakult így a szabályozás. Ez a TÁMOP keretein belül ment, 5 milliárd forintos éves támogatás volt, és ez meg fog szűnni, ezért alakult így, hogy ez kikerült a szabályozásból.
Ugyanakkor meg szeretném jegyezni, hogy a Start extránál erre az időre, ugye, lecsökkentették a 12 hónapos előzetes regisztrált álláskeresésre vonatkozó időt 3 hónapra, ez viszont kedvezmény.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Még egyszer kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik az 57. pontról. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) 19 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem szavazat. A bizottság támogatta a módosító javaslatot.
Köszönöm szépen a részvételt a kormány képviselőjének, Faragó úrnak.
Következik a 2. napirendi pont, amely a tartással kapcsolatos ügyekre vonatkozó uniós rendelet végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatról szól. Köszöntöm a kormány képviseletében dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár asszonyt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről.
Tisztelt államtitkár asszony, öné a szó.
Dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár (KIM) szóbeli kiegészítése
DR. JENEY ORSOLYA (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Az Európai Közösség egy olyan szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását tűzte ki céljául, amelyben biztosított a személyek mozgása. Ez a szabad mozgás nem csupán a tagállamokon belüli szabad letelepedés és a munkavállalás szabadságát jelenti, hanem azt is, hogy az Unió polgárai minél egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudják peres és peren kívüli igényeiket érvényesíteni egy másik tagállamban. Különösen fontos ez olyan igények esetében, amelyek egy vagy több gyermek mindennapi megélhetését, életkörülményeinek fenntartását, megfelelő színvonalú felnevelését hivatottak biztosítani. Ennek érdekében az Európai Unió már számos intézkedést fogadott el, illetve egyre bővül az igazságügyi együttműködés az Unión belül.
A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok kölcsönös elismeréséről született meg a 4/2009. számú EK-rendelet. Ez az uniós rendelet közvetlenül érvényesül valamennyi tagállamban, azonban az érvényesüléséhez feltétlenül szükséges bizonyos törvények módosítása a hazai jogrendszerben.
Ennek kapcsán tárgyalja most meg a bizottság is ezt a jelen törvényjavaslatot. Ennek egyik leglényegesebb újítása, hogy lehetővé teszi a tartásra kötelezett külföldiek kutatását még azt megelőzően, hogy a kérelmező egy másik tagállamban eljárást indítana. A kérelmezőnek elegendő lesz egy hazai központi hatósághoz fordulnia azért, hogy megtudja, hogy abban az államban, ahol a tartási követelését érvényesíteni szeretné, létezik-e az adósnak bejelentett lakcíme, vagyona, vagyontárgya, fellelhető jövedelme. Ennek a gyakorlati jelentősége abban fog állni, hogy ezáltal megelőzhetők lesznek az eleve kudarcra ítélt végrehajtási eljárások. Ezáltal időt, pénzt takaríthat meg a kérelmező.
Ezen felül a rendelet az állam által előlegezett tartásdíj külföldi behajtásához is központi, hatósági segítség nyújtását írja elő. A kormány szándékai szerint ez a központi hatóság Magyarországon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volna. Jelen törvényjavaslat keretében több törvényt is módosítani kíván a kormány, így a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletet, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, valamint az illetékekről szóló jogszabályt.
Ennek kapcsán szeretném megjegyezni, hogy a tartási ügyekben eddig is érvényesülő költségkedvezmények nyújtásán túl a 21 éven aluli gyermekek tartása iránti kérelmek vonatkozásában a kormány teljes költségmentességet kíván biztosítani.
Végezetül szeretnék magyarázattal szolgálni abban a kérdésben, hogy miért is szükséges, hogy megtárgyalja még ebben az ülésszakban ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés. Ugyan ez a közösségi rendelet csak 2011. júniusában lép hatályba, azonban minden tagállam adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik az uniós bizottság felé, és ezen adatszolgáltatási kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges, hogy ez a törvényjavaslat még ezen őszi ülésszak során elfogadásra kerüljön.
Kérem a tisztelt bizottság támogatását a törvényjavaslat megtárgyalásához. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni a törvényjavaslathoz. (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő úré a szó.
Kérdések, hozzászólások, válaszadás
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Alapvetően támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen egyértelműen arról van szó, hogy az uniós jog legyen az irányadó Magyarországon. Itt csak egy pontra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény módosításánál 2010. december 31-éig kellett volna a miniszternek felülvizsgálnia az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett szakértők feltételeinek fennállását. Most az a helyzet, hogy ezt az előző kormány négy évig elmulasztotta, ezt most a sok feladat mellett számon kérni kicsit nehéz az új kormányon, tehát ebben az esetben türelmet tudunk gyakorolni, de tényleg arról van szó, hogy át kellene vizsgálni, hogy akkor kik az igazságügyi szakértők, és hogyan jutnak ehhez a dologhoz. Ez felülvizsgálatot igényel, és remélem, hogy majd az új kormány ezzel kapcsolatban gyorsítani fog a munkáján.
De egyébként támogatni tudjuk a javaslatot, köszönjük.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
Iván László professzor úré a szó.
PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen.
Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy az igazságügyi pszichiátriai szakértők beletartoznak-e ebbe az úgynevezett uniós gondolkodásba és a mi gondolkodásunkba, hogy igazságügyi szakértő-e. Tudniillik, ez kétféle, kétféle szakképesítéssel, kétféle szakvizsgával. Az utóbbi időben ezt valahogy összekeverték, és most sem látok egészen tisztán. Tehát az igazságügyi pszichiáter szakértés és a pszichiátriai igazságügyi szakértők, akik közvetlenül az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának a felkérésére tevékenykednek a cselekvőképesség megállapítását illetően, és ennek alapján a bizottság, az IB dönt arról, hogy akkor a végleges döntésnél a bírósággal hogyan gondolják a beszámíthatóságot mérsékelni vagy változtatni. Az igazságügyi bizottsághoz akkor kerül felterjesztésre az ilyesmi, hogyha első és másodfokon ellentmondások vannak. Ezt szeretném megkérdezni.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérdezem, van-e még valamilyen vélemény, hozzászólás, kérdés. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, visszaadom a szót a kormányt képviselő Jeney Orsolyának.
DR. JENEY ORSOLYA (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót.
Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata nem tárgya ennek az előterjesztésnek, így most ezekre a kérdésekre nem tudok válaszolni. Azonban, hogyha megküldik nekem a jegyzőkönyvet, és ezeket a kérdéseket eljuttatják hozzám, akkor ígérem, hogy írásban reagálni fog a tárcánk a felvetett kérdésekre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, amennyiben nincs további kérdés, akkor szavazás következik.
Kérdezem, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú, de megkérdezem, volt-e ellenszavazat vagy tartózkodás. (Nincs jelzés.) Nem volt, tehát a bizottság egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot.
Köszönjük szépen Jeney Orsolyának a bizottsági ülésünkön való részvételét.
Kérdezem a bizottságot, kívánunk-e bizottsági előadót állítani eben a témában. (Jelzésre.) Képviselő asszony!
TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Javasolnám Czunyiné dr. Bertalan Juditot a bizottság részéről előadónak.
ELNÖK: Rendben, a jegyzőkönyvben rögzítjük. Gondolom, elfogadja a bizottság. (Jelzésre.) Akkor Czunyiné dr. Bertalan Juditot lesz a bizottság előadója a vitában. Kisebbségi vélemény nem volt.
Soron következik a 3. napirendi pontunk, amely Kiskunfélegyháza gyermektartásdíjjal kapcsolatos felterjesztésének tárgyalása. A kormány képviseletében köszöntöm dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár urat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről. Kérdezem elsőként Kapus Krisztián polgármester urat és képviselő urat, hogy kíván-e hozzászólni a napirendi ponthoz. (Jelzésre.) Kapus Krisztián képviselő úré a szó.
KAPUS KRISZTIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány rövid mondat, hiszen minden le van írva. Még az előző ciklus képviselőtestületének döntése alapján, illetve polgármester úr felterjesztésével érkezett meg ez a levél, még júniusban. Természetesen az előző ciklusban is megszavaztam ezt, és most polgármesterként is úgy gondolom, hogy nem csak Kiskunfélegyházát érinti ez a kérdés, hanem egyébként a magyar valóságot.
A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatos ez a felterjesztés, hiszen a jogosult fél ahhoz, hogy jogosult legyen egyáltalán az előleg lekéréséhez, több mint 13 ezer forint illetéket kell hogy befizessen. Viszont azt gondoljuk, hogy a gyermektartásdíj elsősorban a gyermeket illeti, így érdemes lenne megvizsgálni a díj-, illeték- és költségmentességet. Ez volt a felterjesztés lényege. Arra kérem a kormány képviselőjét - elolvastam ugyan a leveleket -, hogy a jogszabályi háttér kidolgozásában vegyenek részt, hiszen azt gondolom, ez a kérdés sokkal messzebbre nyúlik, mint egyszerűen csak a 13 600 forintról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, a kormány képviseletében dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár úrnak adok szót.
DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálta a kérdést, azt kifejezetten szeretném hangsúlyozni, hogy a problémát mi jogi, eljárási jogi szempontból vetettük górcső alá, tehát szakmai, szociális, gyámügyi szempontból nem vizsgáltuk, hanem kizárólag ezt a jogi aspektust vizsgáltuk meg.
A vizsgálat eredményeképpen a jogszabály-módosítást a felterjesztésben foglaltak szerint nem támogatjuk, méghozzá a következő három indok miatt. A véleményünk, amelyet az elnök úrnak megküldtünk, részletesen tartalmazza azt a jogi indoklást, amely alapján számunkra egyértelmű, hogy a kérdést egyrészt a polgári perrendtartásról szóló törvény, annak végrehajtási rendelete, ezenkívül a fizetési meghagyásokról szóló törvény, illetve annak végrehajtási rendelete rendezi. Tehát azon felek, akik rászorultság alapján arra jogosultak, a bírósági eljárásban - ami kiterjed a végrehajtási eljárásra is - költségfeljegyzésre jogosultak, méghozzá tárgyi költségfeljegyzési jogra, a fizetési meghagyásos eljárásban pedig személyes költségfeljegyzési jogra jogosultak. Ez azt jelenti, hogy ezen költségeket, amelyekről a fejterjesztésben szó van, a végrehajtási eljárás során nem kell megelőlegeznie a jogosultnak. Tehát úgy gondoljuk, ezt a kérdést a jogszabály rendezi, tehát jogértelmezéssel ez a probléma megoldható.
A második fontos kérdéskör, hogy a felterjesztés szerint mindenkire kiterjedne ez az illeték-, illetve költségkedvezmény, álláspontunk szerint a kedvezmény ilyen mértékű kiszélesítése nem indokolt, tehát itt is mindenképpen célszerű érvényesíteni a rászorultsági elvet.
A harmadik indok pedig költségvetés ok volna, például a földhivatalok esetén e szervek saját bevételből gazdálkodnak elsősorban, nincs arra vonatkozóan felmérés, hatástanulmány, hogy ez mekkora bevételkiesést jelentene a földhivataloknál, ami nyilván akár még a működésükre is hatással lehet.
Tehát ez az a három indok, ami miatt a felterjesztést nem támogatjuk, és ez a KIM jogi álláspontja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Navracsics Tibor úr levelét elküldtük, mindenki olvashatta. A házelnök úr azt kérte, hogy foglaljunk állást, illetve a képviselőcsoportok alakítsák ki az álláspontjukat, ezt jó lenne megtenni a jegyzőkönyv számára, hogy hogyan véleményezzük az elénk tárt előterjesztést.
Kérdezem a képviselőcsoportokat, van-e valamilyen állásfoglalás az elküldött levéllel kapcsolatban. (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő úré a szó.
VÁGÓ GÁBOR (LMP): Egyértelműnek tűnik, hogy ez egy bürokráciacsökkentő javaslat, és így a kormánynak, amely a bürokrácia elleni harcot meghirdette, szerintem kötelessége, hogy egy ilyen bürokráciacsökkentő javaslatot támogasson, vagy pedig elkezdődjön egy olyan érdemi előkészítő munka, amely azokat a kérdéseket és kritikákat, amelyeket megfogalmazott, azokat negligálja, tehát valóban, hogyha lehetőség nyílik rá, minél kevesebbet kelljen az ügyfélnek a papírokkal rohangálnia. Igazából az a fontos, hogy az egész javaslat lényegi részére kellene megoldást találni, és valóban, ha jelenleg rosszul van ez megszövegezve, akkor olyan megoldásokat kell találni, ami a lényegi problémára megoldást nyújt.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor végül is a bizottság álláspontja az, hogy tudomásul vesszük az elénk terjesztett állásfoglalást a kormány részéről, illetve annyi, hogy a Vágó Gábor képviselő úr által elmondottakat kérjük figyelembe venni a kormány munkája során.
Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár úr részvételét.
Utolsó napirendi pontként már csak az egyebek van hátra. Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e ebben a napirendi pontban bármit felvetni, jelezni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor köszönöm szépen a részvételt, további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 24 perc)
|
|
|
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin