GIB-4/2011.
(GIB-43/2010-2014.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2011. március 7-én, hétfőn, 9 óra 46 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása*
Tagjelölés a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába (A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVII. törvény 49. §-a alapján)*
Bártfai-Mager Andrea bemutatkozása*
Dr. Gerhardt Ferenc bemutatkozása*
Kérdések, hozzászólások*
Válaszadás*
További hozzászólások, reflexiók*
Határozathozatal*
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/2491. számú törvényjavaslat (Általános vita)*
Varga Ferenc szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások*
Határozathozatal*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló T/2315. számú törvényjavaslat (Scheiring Gábor, Szabó Timea, Jávor Benedek és Kukorelly Endre (LMP) képviselők önálló indítványa)*
Schváb Zoltán szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal*
Egyebek*
Döntés albizottsági tagcseréről*
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Volner János (Jobbik), a bizottság alelnöke
B. Nagy László (Fidesz)
Dióssi Csaba (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Mengyi Roland (Fidesz)
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)
Riz Gábor (Fidesz)
Riz Levente (Fidesz)
Román István (Fidesz)
Sági István (Fidesz)
Vantara Gyula (Fidesz)
Dr. Aradszki András (KDNP)
Dr. Seszták Miklós (KDNP)
Dr. Baja Ferenc (MSZP)
Burány Sándor (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Hegedűs Tamás (Jobbik)
Schön Péter (Jobbik)
Rozgonyi Ernő (Jobbik)
Scheiring Gábor (LMP)
Helyettesítési megbízást adott
Koszorús László (Fidesz) Dióssi Csabának (Fidesz)
Volner János (Jobbik) távozása után Hegedűs Tamásnak (Jobbik)
Herman István (Fidesz) Román Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kupcsok Lajos (Fidesz) dr. Mengyi Rolandnak (Fidesz)
László Tamás (Fidesz) Sági Istvánnak (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz) megérkezéséig Riz Leventének (Fidesz)
Wintermantel Zsolt (Fidesz) Vantara Gyulának (Fidesz)
Baja Ferenc (MSZP) megérkezéséig dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Burány Sándor (MSZP) távozása után Kovács Tibornak (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Bártfai-Mager Andrea monetáristanács-tagjelölt
Dr. Gerhardt Ferenc monetáristanács-tagjelölt
Varga Ferenc osztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Schváb Zoltán helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 46 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
ROGÁN ANTAL (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel üdvözlöm a bizottság tagjait, ha még nem is 100 százalékos létszámban, de a helyettesítésekkel együtt határozatképesek vagyunk, ennek megfelelően hozzá tudunk látni a munkához.
A mai bizottsági ülés napirendi javaslatát kiküldtem a bizottság tagjainak. Az első napirendi pontunk tagjelölés a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába, a második napirendi pont a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája, valamint a közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amit Scheiring Gábor és képviselőtársai nyújtottak be, itt az önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről történő döntés szerepel a napirenden, valamint az egyebek, ami érintheti egyébként az albizottságok összetételét is ebben a formában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzá is kezdenénk a munkához. Kérdezem tehát, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e bárkinek kérdése, észrevétele. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki támogatja a bizottság napirendjét ebben a formában. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, egyhangú, köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzákezdünk az első napirendi ponthoz, ez tagjelölés a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába. Ez a törvény biztosítja ezt a lehetőséget, választani a parlament választ, a jelöltállítás viszont a gazdasági bizottság feladata a parlamentben. Folytattam egy egyeztetést az alelnök urakkal, és elküldtem a saját javaslataimat a bizottság részére, ezt a két javaslatot. Egyelőre a négy monetáris tanácsi tag helyett kettőre szeretnék javaslatot tenni. Hogy miért pont kettőre? Azt gondolom, azért, mert két fő megválasztása már biztosítja a monetáris tanács működőképességét a jelen formában.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke is megkeresett minket egy levélben, felhívva a figyelmet arra, hogy kéri a parlamentet, hogy minél hamarabb válassza meg a monetáris tanács új tagjait, vagy legalább biztosítsa a tanács határozatképességét és működőképességét. Azt gondolom, két tag megválasztásával egyelőre ennek a parlament eleget fog tenni. Nyilvánvaló, hogy a másik két tag jelölésére vonatkozóan a bizottság kezében továbbra is ott van a lehetőség, és erre érdemes lesz visszatérni akár majd a hónap hátralévő részében vagy a későbbiekben.
A monetáris tanács két tagjának javasoltam Bártfai-Mager Andreát és Gerhardt Ferenc urat, azt gondolom, mindkettőjük esetében nyugodtan elmondható, hogy nagy tapasztalattal rendelkeznek a jegybanki működés, a jegybankkal összefüggő feladatok területén, hiszen mindketten voltak munkatársai is egyébként a Magyar Nemzeti Banknak. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy személyükben alkalmasak arra, hogy a monetáris tanács tagjai legyenek a következő esztendőkben.
A bizottság meghallgatás keretében fog dönteni egyébként a jelölésekről. A meghallgatás menetrendjénél előre szeretném felhívni a tisztelt bizottsági tagok figyelmét, hogy elviekben - bár szeretném hangsúlyozni, ez sajnos mindig csak elviekben maradt -, hogy minden személyi döntésnél, minden alkalommal, kezdve a kormánytagok meghallgatásától jó néhány másik kérdésig, elviekben a parlament bizottságai a személyi alkalmasságot mérlegelik, nem programot, nem célkitűzéseket, nem elvárásokat, hanem személyi alkalmasságot. Ennek megfelelően történik a döntés is.
Tekintettel arra, hogy ezt a bizottság elnökének feladata elmondani, ezt most megtettem, és szeretném arra kérni a bizottság tagjait, hogy ha lehet, akkor a kérdéseiket is ebben a tárgykörben próbálják tartani. Természetesen megértem, hogyha ez nem így alakul, de legalább az egyensúlyt ebben a tekintetben tartsuk meg. Szeretném felhívni egyben a jelöltek figyelmét is arra, hogy az ő kötelességük legfeljebb a kérdésekre való válaszolás tekintetében nyilvánvalóan erre terjed ki, az összes többi meg - amennyiben más kérdésekre is válaszolni kívánnak - természetesen az önök dolga.
Tisztelt Bizottság! Akkor, ha megengedik, azt gondolom, az illendőség kedvéért elsőként a jelölteknek szeretném megadni a szót, akár rövid bemutatkozásra, vagy bármire, amit itt még a meghallgatás előtt fontosnak tartanak elmondani. Azt követően pedig természetesen a bizottság tagjaié a lehetőség vélemény elmondására, vagy éppenséggel kérdések feltételére. Ezt követően fogunk természetesen dönteni arról, hogy a jelöléseket megejtjük-e, amiről a bizottság szavaz, nyílt szavazás formájában.
Tehát, ha megengedik, elsőként a hölgyeké az elsőbbség, úgyhogy Bártfai-Mager Andreának adom meg a szót, parancsoljon.
Bártfai-Mager Andrea bemutatkozása
BÁRTFAI-MAGER ANDREA monetáristanács-tagjelölt: Köszönöm. Csatlakozva elnök úr szavaihoz, csak néhány szóban szeretnék magamról szólni a személyi alkalmasság körében azoknak, akiknek volt alkalmuk elolvasni az önéletrajzomat, és azoknak is, akiknek nem, röviden a szakmai önéletrajzomat foglalnám össze.
1998-ban a Postabankban kezdtem a banki pályafutásomat kockázatkezelőként, és ezt követően a vezérigazgató szakmai titkáraként a Postabank privatizációjának előkészítésében vettem részt. Ebben a körben felelősségem volt a tanácsadókkal, illetve a leendő vásárlókkal való kapcsolattartás a vásárlók, illetve az érdeklődők teljes körű informálása érdekében.
Ezt követően 2001-ben kerültem a Postabankból a Magyar Nemzeti Bankba, akkor az úgynevezett bankfőosztály élére. A bankfőosztály abban az időszakban állt igazi változások előtt, hiszen a jegybankok akkori bankokkal kapcsolatos filozófiája megváltozott, és akkoriban kellett kialakítani a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett makroprudenciális felügyeleti jogkörét, meg kellett határozni annak tartalmát, felül kellett vizsgálni eszközrendszerét és tartalmát, valamint kiemelten kellett foglalkozni az úgynevezett végső hitelnyújtói funkcióval is. A feladatot megítélésem szerint sikeresen teljesítettem, és amikor Magyarország az Európai Unió tagja lett, és ezzel a csatlakozással az európai központi bankok rendszerének a tagja lett, akkor a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási területe összemérhető tudással és tapasztalattal rendelkezett az európai jegybankok körében. Ezt számos meghívásunk, illetve számos bizottsági tagságunk is igazolja, ami egyrészt adódott abból, hogy egyes bizottságoknak kötelezően a tagjai voltunk, és voltak olyanok, ahova meghívás alapján lehetett bekerülni.
Ebből az időszakból szeretném kiemelni azt a munkát, amit egy munkacsoport tagjaként végeztem az Európai Központi Bankban, ez pedig az úgynevezett válságkezelési munkacsoport volt. Már 2001-2007 között, tehát a válságot jóval megelőző időszakban is kérdés volt, hogy milyen rendszerszintű kockázatok érhetik a pénzügyi rendszert, az ellen milyen módon lehet védekezni, milyen módon kell felkészülni, milyen módon kell az európai eszköztárat bővíteni, és természetesen ezeken a vitákon fény derült arra is, hogy ezeket az esetleges együttműködéseket milyen jogszabályok vagy milyen érdekek gátolhatják.
A bankfőosztály mellett egy idő után az úgynevezett szabályozási szakterületek vezetését is átvettem, gyakorlatilag ezáltal alakult ki a Magyar Nemzeti Bankban a pénzügyi stabilitási szakterület, amit egy ideig főosztályvezetőként, azt követően pedig szakterület-vezetőként, igazgatóhelyettesi munkakörben töltöttem be.
Másik kiemelt feladatom volt a bankrendszer, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer és a verseny kapcsolatának a vizsgálata. Ez a munka vezetett a későbbi váltáshoz, a későbbi munkahelyi váltásomhoz is. 2007-ben a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának a tagja lettem, egy többkörös pályáztatás után nyertem el az állást, és a tanács tagjaként elsősorban a pénzügyi tárgyú versenypolitikai ügyekkel foglalkoztam. Ezt követően pedig tavaly júliustól a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója vagyok.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gerhardt Ferenc úrnak szeretném átadni a szót. Parancsoljon!
Dr. Gerhardt Ferenc bemutatkozása
DR. GERHARDT FERENC monetáristanács-tagjelölt: Üdvözlöm a tisztelt bizottságot. Én lényegesen hosszabb pályafutásról tudnék beszámolni önöknek. Annyit meg kell jegyeznem, hogy volt időszak az életemben, amikor kifejezetten makroökonómiával foglalkoztam az akkori Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, de ebből a szemszögből nézve a legfontosabb dátum 1983, amikor csatlakoztam a Közép-európai Nemzetközi Bankhoz, ismertebb nevén CIB-hez, ahol 15 évig módomban állt létrehozni egy olyan bankot, amely az akkori viszonyok közt már az időszak végére korszerű és nemzetközi mércével mérve is jónak mondható kereskedelmi bank lett. Itt a feladatköröm teljes mértékben kiterjedt a bank egészére, az üzlettel éppúgy foglalkoztam, mint az üzemeltetéssel, a banküzemmel. Ez a 15 esztendő voltaképpen az én szakmai munkásságomnak a számomra igen fontos és nagyon értékes része.
Ezután egy rövid ideig az ING Bankban dolgoztam vezérigazgató-helyettesként, a lakossági üzletággal foglalkoztam. Ennek a munkának az vetett véget voltaképpen, hogy a holland tulajdonos úgy döntött, hogy mégsem lesz Magyarországon neki lakossági üzletága, tekintettel annak költségeire és időigényére. Innen a Magyar Fejlesztési Bankba mentem vezérigazgató-helyettesként, és részt vettem a Magyar Fejlesztési Bank munkájában egy esztendőn keresztül vezetőként, majd a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Konzumbank vezérigazgatói tisztségét vállaltam el. Az időben a Konzumbank eléggé rossz állapotban volt, tőkehiányos volt, és tele volt olyan eszközökkel, amelyeknek a minősége enyhén szólva kívánnivalót hagyott maga után. Ezt mintegy két esztendő alatt sikerült olyan állapotra hozni, hogy a bank már bizonyos jövőt mutatott. Ezt érezte a tulajdonos is, és tőkeemeléssel erősítette meg a céget, azonban a 2002-es kormányváltás után otthagytam a bankot és csatlakoztam a Magyar Külkereskedelmi Bankhoz elnök-vezérigazgatói, tanácsadói minőségben. Voltaképpen ugyanezt a munkát folytattam tovább olyan értelemben, hogy a bank egészének a működésében részt vettem, azokban a döntéshozó testületekben, amelyek egy bank életét irányítják, és azokban a projektekben, amelyek a jövőt építik.
A sors iróniája, hogy egy év múlva személyemben a Magyar Külkereskedelmi Bank delegált annak a grémiumnak az élére, amelyek megvették a Konzumbankot az akkori tulajdonosától. Ezzel a művelettel fejeződött be voltaképpen az a sorozat, ami a magyar bankok sorából már kizárta az állami tulajdont. Hogy ez jó-e vagy sem, ezt, kérem, mindenki meggyőződése szerint döntse el.
A Konzumbank megvétele és a Külkereskedelmi Bankba való beolvasztása egy félesztendős folyamat eredménye volt, ami elég gyorsnak minősíthető a nemzetközi standardok szerint, és ezt befejezvén volt szerencsém elfogadni Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnökének felkérését, hogy vezessem a Magyar Nemzeti Bank banküzemeltetési részlegét, ügyvezető igazgatói rangban. Ez a munka 2007-ig tartott, és itt szeretnék kitérni arra, hogy a rólam megjelent sajtóközleményekkel ellentétben nem voltam a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Csak a jelölésig jutottunk el, a miniszterelnök úr 2007-ben nem támogatta Járai Zsigmond elnök úr javaslatát. Ennek következtében 2007 júniusában elhagytam a Magyar Nemzeti Bankot. Innentől mintegy két esztendőn keresztül voltaképpen tanácsadói minőségben - amely akár felügyelőbizottsági elnöki tisztségben, akár pedig kifejezetten tanácsadói munkában valósult meg -, részben magáncégeknél, részben pedig az Allianz Biztosítónál dolgoztam egészen tavaly júniusig, amikor is kineveztek a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesének, és az igazgatóság tagjának. Feladatom szintén az egész bank működésére terjed ki, az elmúlt egy esztendő alatt a Magyar Fejlesztési Bank az általa kitűzött célokat megalapozta, és most kezdődik az a szakasz, amikor az elképzeléseket részleteiben is valóra válthatja.
Összegzésként azt mondhatom, hogy egy hosszú pályafutásnak - számomra - a csúcsát jelenti az, hogy engem a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjaként jelöltek, és ez minden közgazdász, illetve pénzügyekkel foglalkozó embernek csak a vágyai beteljesítését jelentheti.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most értelemszerűen a bizottság tagjaié a szó, kérdések, észrevételek vagy hozzászólások erejéig. Józsa István alelnök úr már szót kért, úgyhogy megadom neki a szót, és azt követően - ha jól látom - Scheiring Gábor képviselő úrnak.
Parancsoljon!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm a jelölteket és a bizottság tagjait. Elég nehéz véleményt formálni, illetve kérdést fogok tudni feltenni, mert azért vannak kérdéseim, de egy nagyon nehéz folyamatba került be két jelölt, akikről még azt is mondhatnám, hogy korrekt bemutatkozást tartottak, és nem az ő vétkük, hogy azt az európai szintű követelményt, hogy a monetáris tanács tagjai függetlenek legyenek, önök a személyükben kevéssé tudják garantálni. Gerhardt úr korrektül elmondta, hogy Járai Zsigmond úr, a Fidesz korábbi pénzügyminisztere kérte föl a feladatok ellátására, és gondolom, ezt hosszú pályafutása tapasztalatai alapján derekasan és helyesen elvégezte. Bártfai Andrea asszony a születési dátumán kívül, ami, gondolom, nem üzleti titok, a többiről azt kaptuk, hogy üzleti titok, nagyon imponáló szakmai pályát mutatott be, és külön felkeltette a figyelmemet, hogy többszöri pályáztatás során került a Versenytanács tagjai közé.
Tehát még egyszer mondanám, a személyüktől lényegében független az a szerencsétlen folyamat, aminek keretében a Fidesz el kívánja uralni az egyébként független monetáris tanács működését, és ha nem is egy lépésben, de egy jelentős lépésben a mai napon e felé lépést tesz. A mai bizottsági meghallgatás célja a személyi alkalmasság megítélése, ilyen személyes tapasztalatok alapján válhatnak a jelöltek képessé arra, hogy a független monetáris tanács tagjaiként a feladataikat ellássák. Ehhez a bemutatkozáson túlmenően azért mégis a szakmai véleményükre vonatkozó kérdéseket is szeretnék feltenni, természetesen a személyi alkalmassággal összefüggésben ezt úgy fogalmazom, hogy a személyes tapasztalataik alapján mi a véleményük arról, hogy milyen szerepét látják a monetáris tanácsnak egy pénzügyi válság idején, és milyen szerepe van a monetáris tanácsnak - és különösen milyen szerepe lehet a monetáris tanács függetlenségének - általában az ország sikeres működése tekintetében.
Egy részletkérdésről, de elég lényeges részletkérdésről, a kamatpolitikáról mit gondolnak? Milyen összefüggése van a kamatpolitikának általában az árfolyamfelárat, illetve a kockázati felárat illetően? Szintén nagyon lényeges kérdés, amikor úgy érezzük, hogy növekedési pálya előtt áll a magyar gazdaság - legalábbis nagyon szükség lenne rá -, a tartalékképzés. Elegendő-e a jelenlegi tartalék, lehetne-e ebből likvid eszközöket felszabadítani, vagy esetleg éppen növelni kellene a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát? Tehát a tartalékképzés szerepét hogyan ítélik meg? Mind a kettőjükhöz tettem föl ezeket a kérdéseket.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Alelnök úr bátortalanul próbált rákérdezni egy hölgy életkorára, erre természetesen nem kötelező válaszolni a bizottsági ülésen.
Scheiring Gábor képviselő úr, parancsoljon!
SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Én is tisztelettel köszöntöm a jelölteket. Először én is magára az eljárásra vonatkozóan tennék egy megjegyzést, aztán - engedelmével, elnök úr - egy kérdést is feltennék. Azt már kifejtettem több alkalommal, hogy nem tartjuk szerencsés helyzetnek azt, amikor a kormánytöbbség gyakorlatilag önmaga jelöli a monetáris tanács többségét. Ugyanakkor ezt a fejleményt, hogy most két tagot jelöl a bizottság, ebből a szempontból pozitívnak tartjuk, ugyanis lehetőség marad arra, hogy hosszú távon sokszínű monetáris tanács alakuljon ki. Erre vonatkozóan egyébként fogunk is beterjeszteni a mai nap folyamán egy olyan módosító javaslatot, amely rotációs rendszerben jelölné ki a monetáris tanács tagjait. A kérdésem az lenne, hogy van-e már előzetes elképzelés arra nézve, hogy a másik két tag mikor, illetve milyen eljárásban kerül majd jelölésre.
Ezt követően lenne egy kérdésem, elsősorban Bártfai-Mager Andreához, de Gerhardt Ferenchez is. Mindketten a jegybanknál dolgoztak 2005-2007 között, Bártfai-Mager Andrea a pénzügyi stabilitásért felelős főosztály vezetője volt. A kérdésem az lenne, hogy hogyan látja - látják - a jegybank szerepét abban a folyamatban, ami Magyarország pénzügyi rendszerének egyik legnagyobb rendszerszintű kockázatához vezetett, mégpedig a devizahitelezés, az elsősorban lakossági fogyasztási célú devizahitelezés elszabadulását jelentette.
Mint a pénzügyi stabilitásért felelős főosztály vezetőjét kérdezem, illetve mint a jegybank alkalmazottai, hogyan látták egyrészt a főosztály, illetve a jegybank szerepét ennek az igen komoly rendszerszintű kockázatnak a kialakulásában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre.) Úgy látom, hogy van, Rozgonyi Ernő képviselő úr. Parancsoljon!
ROZGONYI ERNŐ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én mindkét jelölthöz szeretnék néhány kérdést feltenni. Ezek látszólag rendkívül egyszerű kérdések, de engem érdekelne azért az, hogy milyen választ kapok erre.
Az első kérdésem valahogy úgy szól, hogy önök hogy látják, hogy mi egy jegybank alapvető feladata saját fizetőeszköz, saját valuta esetén. A másik kérdésem az, hogy mi a véleményük arról, hogy monetáris politikai eszközökkel hogyan és mikor lehet féken tartani az inflációt. A harmadik kérdésem pedig az lenne, hogy ha egy országban deklaráltan pénzszűke van, akkor szabad-e a Nemzeti Banknak restrikciós pénzpolitikát folytatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kovács Tibor képviselő úr, parancsoljon!
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelöltek! Én is szeretném azt hangsúlyozni, hogy ez az eljárás, amit a Fidesz folytat, a monetáris tanács tagjainak jelölése szempontjából méltatlan és a tagokra nézve megalázó. Nem ránk nézve, mert ezt mi már megszoktuk, a tagokra nézve megalázó egyébként ez a módszer.
Csak szeretném emlékeztetni a bizottságot arra, hogy elnök úr mit mondott itt egy héttel ezelőtt. Elnök úr azt mondta, hogy egyeztetni kíván az alelnökökkel, illetve az LMP képviselőjével. Ez az egyeztetés olyan értelemben valóban kedden megtörtént, hogy bejelentette elnök úr, hogy szeretne négy jelöltet állítani, és erről pénteken szeretne konkrétan egyeztetést tartani. Ez az egyeztetés elmaradt. Majd vasárnap estére vagy vasárnap délutánra ígért egy telefonos egyeztetést. Ekkor már a bejelentés is elmaradt az egyeztetésről. Majd vasárnap este 7 órakor kaptak a bizottság tagjai egy önéletrajzot a jelöltekről. Ezt tekinti a Fidesz egy korrekt eljárásnak a monetáris tanácsi tagok jelölése szempontjából. Ez az egyik, amit szerettem volna elmondani.
A másik. A törvényre hivatkozva. Ott egyértelműen megfogalmazódik, hogy a monetáris tanács tagjainak azok jelölhetők, akik egyébként jelentős tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. Az önéletrajzokból nem derül ki, hogy ezen a területen milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a jelöltek. Egyébként az kiderült, hogy Járai Zsigmond időszakában töltöttek be bizonyos pozíciókat. Nyilvánvalóan ebből egy dologra lehet következtetni, hogy most is valamiféle hasonló gazdaságpolitikát vagy monetáris politikát kívánnak képviselni, mint annak idején. Csak az a baj ezzel, hogy amikor Járai úr jegybankelnök volt, akkor olyan árfolyam-politikát folytatott, ami egyértelműen szembement az akkori kormány gazdaságpolitikájával, most meg annak az ellenkezőjét próbálja elvárni a Nemzeti Banktól, mint amit ő annak idején követett a monetáris politika tekintetében. Kérdezem, hogy önök hogyan viszonyulnak ehhez vagy mennyire tekintik saját magukat, és ne vegyék ezt valamiféle direkt kérdésnek, de mennyire tekintik önök saját magukat független szakértőnek, és mennyire tudják majd függetleníteni magukat attól az elvárástól, amit a másik politikai oldal esetleg megfogalmaz önökkel szemben.
Gerhardt Ferenc úrtól kérdezném személyesen, hogy remélem, hogy nem szégyelli, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, mert az önéletrajzában szisztematikusan kerüli ezt a megnevezést. Úgy írja le, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjénél végzett. Gondolom, hogy nem szégyelli, hogy a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett diplomát.
ELNÖK: Volner János alelnök úr, parancsoljon!
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a jelöltektől szeretném tisztelettel megkérdezni, hogy mi a véleményük arról a gyakorlatról, ami a tavalyi év folyamán háromszor 25 bázispontos alapkamat-emeléshez vezetett. Mi a megítélésük erről, hogyan látják önök szakmailag ezt a kérdést?
Nagyon röviden csak arra szeretnék reagálni, amit itt szocialista képviselőtársaim is megfogalmaztak. Mi úgy látjuk, hogy mind a két jelölt szakmailag kellően felkészült, kifejezetten alkalmasnak látjuk őket az eddigiek alapján erre a feladatra, úgyhogy én ezt a gáncsoskodást, amit szocialista képviselőtársaim megfogalmaztak velük szemben, méltatlannak érzem, és úgy gondolom, hogy nagyon sajnálatos, hogy erre ilyen módon sor kerül. Kár ezt a kérdést így átpolitizálni.
Ha önöket megválasztja a bizottság, akkor én önöknek tisztelettel sok sikert kívánok a későbbiek folyamán a munkájukhoz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további kérdés vagy észrevétel, mielőtt átadom a jelölteknek a szót, engedjék meg, hogy azért én is szóljak néhány szót. Két dologra mindenképpen szeretnék reagálni.
Egyik oldalról azt szeretném leszögezni, hogy azok a szocialista állítások, miszerint a jelen lévő két jelölt Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr munkatársa lett volna, szerintem így messze nem fedi a valóságot. Csak a sajtó kedvéért is szeretném tisztázni, hogy amikor ők együtt dolgoztak Járai Zsigmonddal, akkor Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, ugyanolyan teljes jogú elnöke, mint előtte Surányi György és mint egyébként utána Simor András. Én elhiszem, hogy van, aki a szocialista képviselőknek tetszik jegybankelnökként és van, aki nem tetszik, ez azonban nem befolyásolja azt, hogy abban az időszakban ő a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, és azt gondolom, hogy ráadásul jól is látta el ezt a feladatát.
Másik oldalról szeretném azt a tényt is leszögezni, hogy a monetáris tanács tagjainak megválasztásával kapcsolatos eljárásokat elsőként egy Gyurcsány Ferenc nevű miniszterelnök kezdeményezésére két szocialista és egy szabaddemokrata képviselő indítványával mint törvényi indítvánnyal változtatta meg a parlament, azért, mert akkoriban Gyurcsány Ferenc és a Magyar Szocialista Párt frakciója úgy ítélte meg, hogy a monetáris tanácsot ki kell bővíteni azért, hogy a monetáris tanácsban többségre tehessenek szert. Ez történt. Ha ez akkor nem következett be, akkor egyébként az lenne, amit Scheiring Gábor képviselő úr említett, akkor rotációban járnának le minden alkalommal egyébként a monetáristanács-tagok mandátumai. Tehát gyakorlatilag soha senki semmilyen formában nem tudna egyfajta többségre szert tenni. Azt, hogy most egyszerre jár le négy monetáristanács-tag mandátuma, tisztelt szocialista képviselőtársaim, törvénymódosítással, Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére egyéni képviselői indítvánnyal - csak ezt mostanában szeretik felemlegetni - önök tették. Tehát ezzel azért nézzenek szembe minden alkalommal, amikor mondjuk a mostani kritikai érveiket egyébként elmondják.
Én azt gondolom, hogy a bizottság elnökeként nekem az volt a kötelességem és a feladatom, hogy két olyan embert terjesszek a bizottság elé jelöltként ebben az esetben, hiszen minimum két tagjelölt szükséges ahhoz, hogy a monetáris tanács működőképes legyen, és mondjuk március végén a soron következő aktuális ülésekor egyébként határozatképesen tudjon dolgozni és döntést tudjon hozni, két olyan embert terjesszek ide minimum, aki rendelkezik a megfelelő szakmai tapasztalattal.
Természetesen nekik kell ezt a kérdést megválaszolni, de nagyon furcsállom Kovács Tibor úrnak azt a felvetését, hogy az életrajzukból kiderül, hogy mindenféle tapasztalattal rendelkeznek, de ezen a téren nem rendelkeznek tapasztalattal. Kovács Tibor úr minden bizonnyal nem ismeri a monetáris tanács munkáját, legalábbis ebből a kérdésfeltevésből ez derül ki. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a monetáris tanács működését tekintve a Magyar Nemzeti Bank előterjesztései alapján dolgozik, amely előterjesztések közül az egyik legfontosabb állandó előterjesztés például pont a pénzügyi stabilitásra vonatkozik, amit éveken keresztül a Mager Andrea vezette terület készített elő a monetáris tanács tagjai számára. Tehát mondhatni elég nagy tapasztalattal rendelkezik például ezen a területen.
Én azt gondolom, hogy egyébként pedig a monetáris tanács tagjai felé csak azt az elvárást fogalmazza meg a törvény, hogy pénzügyi területen rendelkezzenek kellő tapasztalattal. Azt gondolom, hogy ez mind a kettejük esetében nyugodtan és bőven egyébként elmondható. Tehát egyetértek azokkal a véleményekkel, mert ilyen is megfogalmazódott, hogy mind a kettőjüket egészen nyugodtan lehet jelölni a monetáris tanács tagjai közé, és kérem a bizottságot, hogy egyébként ezt, ha lehet, akkor a szavazatával is támogassa. Nyilvánvaló, a döntést majd délután a parlament ülésének kell meghoznia.
Most természetesen van lehetőség a kérdésekre, észrevételekre reagálni az önök részéről. Azt még egyszer szeretném elmondani, hogy mivel alapvetően itt a személyi alkalmasság mérlegelésére irányul a bizottsági meghallgatás, ezért kérem, hogy természetesen az erre vonatkozó kérdésekre reagáljanak, az összes többit pedig önökre bízom ebben a formában.
Nem tudom, hogy kinek adjam meg a szót elsőként. Legyen most fordítva, mint az előbb? (Jelzésre.) Úgy látom, hogy akkor mégis Mager Andreáé a szó. Parancsoljon!
BÁRTFAI-MAGER ANDREA monetáristanács-tagjelölt: Kezdem a legegyszerűbb kérdéssel, amely a koromra vonatkozott. Még én is a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdtem az egyetemet, és azt megelőzően egy évig pedig Moszkvában tanultam a nemzetközi kapcsolatok intézetében, és ennek az egésznek a kezdete 1985-re tehető. Így kisebb gondolkodással szerintem összerakható az életkorom, és akkor a kecske is, a káposzta is megmarad. (Dr. Józsa István: Közszereplővé vált.) Ebből már össze lehet rakni. (Dr. Józsa István: Közszereplő.)
ELNÖK: Kérem alelnök urat, hogy ne szóljon közbe. Ha szót kíván kérni, akkor majd megadom.
BÁRTFAI-MAGER ANDREA monetáristanács-tagjelölt: A második kérdés, amit másodikként szeretnék megválaszolni, és nem azért, mert ez a másodikként legkönnyebb, hanem az egyik számomra legfontosabb mérce, ezt pedig a függetlenség mércéje, amit - úgy gondolom - az eddigi szakmai munkámmal alátámasztottam.
Egyrészt elemzőként 2001-2007 között, illetve az elemzők vezetőjeként, a pénzügyi stabilitási terület vezetőjeként írásos bizonyítéka, és önök által is ismert bizonyítéka van annak, hogy milyen módon és milyen szakmai függetlenséggel végezte a pénzügyi stabilitási szakterületet a munkáját. Ebben a hét évben meghatározó élmény volt számomra, hogy kifejezetten szakmai munkát kértek tőlünk és kaptak is az akkori monetáris tanácsi tagok. Ez a fajta függetlenség megjelenik a pénzügyi stabilitási jelentés előszavában is, amelyik leírja, hogy a pénzügyi stabilitási jelentés az elemzők és az elemzésben részt vevő munkatársak véleményét tartalmazza, amely akár eltérhet a monetáris tanács véleményétől is. Tehát gyakorlatilag egy olyan rendszerben működtem, egy olyan rendszer működtetésében vettem részt, amely a függetlenségre alapította a szakmai munkáját. Ezt követően pedig a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsában szintén olyan feltételeknek kellett megfelelnem, ahol a szakmai függetlenség és a jogszabályoknak való alávetettség volt az iránymutató, nem pedig egy vélt, valamiféle utasításos rendszerben való működés. Mindkét munkahelyemen vállalni kellett a szakmai véleményemet, ezek a vélemények vagy pénzügyi stabilitási jelentés formájában, vagy pedig gazdasági versenyhivatali írásos döntésben jelentek meg, és ezeket a véleményeket nyilvánosan is meg kellett védenem. Arról pedig nyilvánvalóan nem kell szólnom, hogy egy kft. egyszemélyi ügyvezetőjeként teljes körű felelősséget vállalok az adott cég munkájáért. Tehát kifejezetten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a függetlenség számomra érték, és a függetlenség végigkísérhető az eddigi szakmai életutam során.
A következő, hogy a munkám tapasztalatit kevésnek vagy soknak ítélik meg, ezt nyilvánvalóan az önök belátására bízom. De azt gondolom, hogy mind a pénzügyi szektorra vonatkozó ismeretanyagom, mind a pénzügyi stabilitási elemzési keretrendszer kialakításában végzett munkám, a pénzügyi rendszer versenyszempontú értékelésében végzett munkám azért, ha nem is számottevő, de mindenesetre méltó, és olyan szakmai tudást halmoztam föl, amelyet monetáris tanácsi tagként is tudok alkalmazni. Példának okáért, csak azért is, mert 2008-ban egy olyan válság, egy olyan bizalmi válság alakult ki a pénzügyi piacokon, amelynek hatása a mai napig tetten érhető bármelyik jegybank monetáris politikájában, kamatpolitikájában, illetve abban, hogy a pénzügyi stabilitási szempontok meghatározók egy-egy monetáris tanács, illetve jegybank munkájában.
A devizahitelezés kialakulására vonatkozóan tettek föl nekem személy szerint kérdést. Itt is szeretném felhívni a figyelmet a pénzügyi stabilitási jelentésben leírtakra, mint az egyetlen olyan eszközre, ami akkor és a mai napig is a jegybank rendelkezésére áll a makroprudenciális feladatai ellátásában. Ezek a jelentések végig kiemelt kockázatként kezelték a devizahitelezés kialakulását, a devizahitelezés kialakulásának okait, következményeit minden egyes jelentés részletezte, és nyilvánvalóan feltártuk azokat az eszközöket is, amelyekkel ezeket meg lehet fékezni. Azonban ezek az eszközök nem a jegybank eszköztárába tartoztak, és nyilvánvalóan ahhoz, hogy itt eredményesek legyünk, az akkori pénzügyi felügyelettel, illetve a Pénzügyminisztériummal is számos alkalommal kezdeményeztünk olyan egyeztetéseket és megbeszéléseket, amelyek sikeressége akár vezethetett volna ahhoz is, hogy ez a rendszerszintű kockázat alacsonyabb szintű legyen. Tehát ha erre és természetesen a további részletkérdésekre is kíváncsiak, akkor tudok válaszolni.
A kamatpolitika tekintetében pedig iránymutatónak a jegybanktörvényben megfogalmazottakat tekintem. Tehát a jegybank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, és hogyha ezt az elsődleges célját nem keresztezi és gátolja, akkor a kormány gazdaságpolitikájának támogatása.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gerhardt Ferenc úré a szó. Parancsoljon!
DR. GERHARDT FERENC monetáristanács-tagjelölt: Először Kovács Tibor képviselő úrnak válaszolnék, ami az egyetemi éveimhez való jelenlegi viszonyulásomat illeti. Való igaz, koromnál fogva magam is Dimitrov téri fiú vagyok, és a Marx Károly elnevezést nem én szégyellem, hanem az egyetem szégyelli, hiszen megváltoztatta a nevét, és ezt úgy gondoltam áthidalni, hogy a jelenlegi nevét írom le, és mellé teszem, hogy a jogelődje. Ennyit tudok erről a kérdésről mondani.
Ami a függetlenséget illeti, Mager Andrea a szívemből beszélt. Mindazonáltal szeretném leszögezni, hogy az életem úgy hozta, hogy a jelenlegi és az összes volt jegybankelnökkel nekem huszonéves szakmai kapcsolatom van, és az, hogy most jelenleg itt ülök önök előtt és az önök kérdéseire válaszolok, és az engem jelölő szervezet, illetve politikai erő az, ami, önmagában nem kérdőjelezheti meg azt, hogy független vagyok-e vagy sem. Az én függetlenségemet az elkövetkezendő 6 év munkájával tudom bebizonyítani - vagy az önök igazát alátámasztani -, semmiféle fogadkozást vagy magyarázatot nem tartanék szükségesnek, mert hamisan és nem hitelt érdemlően hangozna.
A szakmai kérdéssorozatból számos dolgot Mager Andrea megválaszolt, én több dologra térnék ki. Egyik a devizahitelezés. A devizahitelezéssel kapcsolatban tagja voltam az MNB akkor még működő igazgatótanácsának, mely ezt a kérdést számtalanszor és meglehetősen heves polémiák között tárgyalta, hogy vajon mit tehet a Nemzeti Bank az ellen, hogy a devizahitelezés ne fusson túlzásokba, mint ahogy végül is bekövetkezett, hogyan hívja föl az igénybevevők figyelmét azokra a kockázatokra, amelyek ebben rejlenek. Végül is mindig arra a végső következtetésre kellett jutnunk, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincsenek eszközei arra, hogy ezt megakadályozzák, korlátozzák vagy valamilyen mederbe tereljék. Nincs módja arra, hogy valamiféle pótlólagos biztonságot nyújtson a hitelt fölvevőknek a tekintetben, hogy a későbbiek során elképzeléseik valóra válnak, nevezetesen, hogy az alacsony kamat és az árfolyam alakulása mindvégig olyan marad, mint abban a kegyelmi pillanatban, amikor felvették ezt a hitelt.
Teljesen mellékesen teszem hozzá, hogy mindazokat, akik tőlem megkérdezték annak idején, hogy mit cselekedjenek, lebeszéltem arról, hogy olyan devizában vegyenek föl hitelt, amelyben nincs bevételük. Ez bekövetkezett sajnos. Ez egy másik kérdés, hogy ezzel a kérdéssel a jelenlegi pénzügyi és politikai kormányzatnak kell megbirkóznia. Faktum.
Az emelés megítélése, tehát az elmúlt három 25 bázispontos emelés megítélése. Én nem olvastam azokat az anyagokat, csak a sajtóból értesültem azokról az érvekről, amelyekkel a monetáris tanács megindokolta ezt az emelést. Az utolsó emelés különösen érdekes, mert ott ilyen hosszabbításban dőlt el az emelés kérdése, és azt is tudom, hogy a pénzügyi kormányzat nem tartotta volna szükségesnek ezeket az emeléseket. Ígérem önnek, hogy ha elolvasom ezeket az anyagokat, válaszolni fogok a kérdésére, hogy mit ítélek meg, hogy jó volt vagy nem. Az inflációs nyomás az országon, illetve a régión vitathatatlan.
Fölmerült a pénzszűke és ez egyben a tartalék kérdése is. A Magyar Nemzeti Banknak nem állnak rendelkezésére - ismételten kell hogy mondjam - olyan eszközök, amelyek a pénzszűkét tevőlegesen tudják befolyásolni, hiszen a pénz nem az ő tulajdonában van, hanem a vállalatok, illetve a lakosság tulajdonában van. A Magyar Nemzeti Bank ezeket a pénzeket "kezeli", tartalékolja és kezeli. Arra meg, hogy a tartalék nagysága mekkora és hogy mire lenne elegendő, ha ez meg ez a gazdasági esemény akár az országban, akár a régióban - bocsánat, most a régió helyett inkább az Európai Uniót említeném - vagy a világban bekövetkeznének, nagyon nehéz válaszolni. Nekem az az érzésem, ismétlem, az anyagok részletes ismerete nélkül, hogy a jelenlegi tartalék szintje megfelelő, ennek növelése az előbb említett pénzszűkét befolyásolná, jelen lenne a forgalomban, úgyhogy az, hogy a Nemzeti Banknak a későbbiekben milyen politikát kell követni, majd akkor dől el, amikor ez a kérdés felszínre kerül és az erről szóló elemzések és különböző tényanyagok a kezembe kerülnek.
Általánosságban szólva elmondhatni, hogy a jegybanktörvény világosan megmondja, hogy mi a feladata a Magyar Nemzeti Banknak, ezen belül a monetáris tanácsnak. A legfontosabb feladata, hogy a magyar forintot megóvja az értékének a romlásától. Ez az elsődleges feladata. Ennek a feladatnak a szem előtt tartásával mindenkor segítenie kell a kormány gazdasági politikáját, melyről természetesen feltételezzük, hogy az ország javát akarja szolgálni.
Remélem, hogy Andrea és én minden kérdést érintettünk válaszunkban, de természetesen, ha továbbiak vannak, készséggel állunk rendelkezésükre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elviekben még azért egy rövid értékelő körre van lehetőség, mert látom, hogy Józsa István alelnök úr is szót kért tőlem. Kérem, ha lehet, akkor most már további kérdésekkel a jelöltekhez ne forduljanak, hogy utána a döntésre sort tudjunk keríteni, de ezt természetesen megakadályozni nem tudom.
Józsa István alelnök úr, parancsoljon!
További hozzászólások, reflexiók
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Nagyon örülök, hogy elnök úr semmit nem akar megakadályozni, hozzáteszem, a Házszabály szerint nehéz is lenne. Tapasztalhatta az eddigi vitáink során, hogy moderált viselkedést tanúsítok, tehát mindig betartom a Házszabály szerinti lehetőségeket és nem élek vissza a jelenlévők idejével.
Azzal együtt, hogy úgy gondolom, hogy a jelöltek életének ez azért egy nagy pillanata, tehát akármennyire is vasárnap délután 18.17 órakor kaptam meg az e-mailemre az önéletrajzukat, ebből adódóan nem volt lehetőségem utánamenni azoknak az elemzéseknek, amelyeket Mager Andrea asszony említett, a pénzügyi stabilitási jelentéseknek, pedig kíváncsi vagyok rá és meg is fogom tenni, ugyanis az életrajzának van egy szakasza, pont, amikor ezekkel a területekkel foglalkozott 2001-től 2007-ig, amelyek a monetáris politika szempontjából nagyon kritikus évek voltak, 2002-2003, amikor is az országnak rendkívül szüksége volt egy növekvő gazdaságra.
Ugyanakkor ma se tudom, milyen célokból vezérelve, a Nemzeti Bank akkori elnöke, aki természetesen csak korábban volt a Fidesz pénzügyminisztere, nem kevertem össze, természetesen pontosan tudom, hogy a jelöltek nemzeti banki elnök korában voltak munkatársai Járai Zsigmond úrnak, tehát Járai Zsigmond úr ugyanígy ült a gazdasági bizottság előtt meghallgatáson 2002 októberében, akkor már mint jegybankelnök, és az árfolyam-politikáról kérdeztük, ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a gazdaság növekedése ellen hat, ha a forint olyan mértékig elmozdul a reális árfolyamról, hogy az importtermékek olcsóbbak annál, mint amiért a magyar termékeket el lehet adni. Tehát Járai Zsigmond pénzpolitikája magyar cégeket tett tönkre. Ezt különösen jobbikos képviselőtársam figyelmébe szeretném ajánlani. (Burány Sándor távozik az ülésről.)
Tehát ma, amikor a gazdasági élénkítés középpontjában a hazai kis- és középvállalkozások állnak, akkor súlyos revízióval kell értékelni azt az árfolyam-politikát, amit 2002-ben és 2003-ban a Nemzeti Bank megvalósított. Tehát e tekintetben, hogyha megtisztelne abban az időszakban készített tanulmányaival, az kifejezetten örömömre szolgálna.
A másik csak egy ilyen, hogy mondjam, észrevétel elnök úr érvelésével kapcsolatban. Ez egy normál logikai, mondhatnám matematikai logikai bukfenc, amit elkövet. Kritizálja a Gyurcsány-kormány idején történt monetáristanács-bővítési gyakorlatot, közben ugyanazt csinálja. Tehát azzal ne tessék igazolni egy gyakorlatot, amit önök követnek, amit korábban helytelennek tartottak, mert akkor érvet adnak a formállogika szabályai szerint, hogy az helytelen. Úgyhogy legyen szíves erre tekintettel lenni, hogy ha valamit akkor nem tartott jónak és most fölemlegeti, akkor ne tessék ugyanazt csinálni.
Tehát a személyes szimpátián túlmenően én úgy látom, hogy Járai Zsigmond úr építi csapatát, készül 2013-ra, készül visszatérni a Magyar Nemzeti Bank élére, és ehhez általa megismert és olyan szakembereket menedzsel most a Fidesz támogatásával a jegybanktanácsba, akik a saját gondolataihoz közel állnak. Abban semmi problémám nincs, hogy a jegybanktanács a kormány gazdaságpolitikáját támogatja, valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a gazdaságpolitika sikeres legyen. Az itt elhangzó kritikák pont arra vonatkoznak, hogy nagyon harmatos lépések történnek, hogy tényleg sikeres legyen a gazdaságpolitika, nem úgy Járai Zsigmond úr, aki egy nagyon sikeres üzletember, rendkívül jól alapította meg, jól indította a CIG Pannónia Biztosító Részvénytársaságot, amelynek tőzsdei bevezetése nagyon sikeres volt. Nem tudom, mikor válik ez a magánbefektetői feladatköre összeférhetetlenné - legalábbis morálisan - a Nemzeti Bank felügyelőbizottsági és a költségvetésitanács-vezetői funkcióival. Véleményünk szerint már kimeríti ezt a kritériumot, úgyhogy valamelyikről le kellene mondani. A csapatát építi.
Azt hiszem, hogy az országnak kell sok sikert kívánnunk, a jelöltek személyes előmenetelére pedig a függetlenséget és azt, amit eddig is megvalósítottak - hogy mondjam -, hogy derék banktisztviselőként szolgálták a hivatásukat. Én ezt kívánom a továbbiakban is.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Jelzésre.) Baja Ferenc képviselő úr, parancsoljon!
DR. BAJA FERENC (MSZP): Köszönöm, elnök úr. A meghallgatás vége felé közeledve szeretném a személyes véleményemben rögzíteni, hogy mi az álláspontom, amelyben vannak pozitív elemek. Az egyik pozitív elem az, hogy létrejött a bizottsági meghallgatás a nyilvánosság előtt, ezt pozitívnak tekintem. Hiszen mindenki értesülhet arról, hogy milyen körülmények között jelöl a bizottság. Lehetett volna olyan forgatókönyv is, amelyben ez a vita nem jön létre. Nem támogatok persze ilyen forgatókönyvet, de ettől még ez lehetett volna. Ez tehát pozitívum.
Pozitívnak tartom azt is egyébként, hogy a jelöltek semmiképpen nem nevezhetők pártkatonáknak. Ez pozitívum. A jelenlegi körülmények között azt is megtehette volna a Fidesz, hogy még kevésbé kompetens, kifejezetten politikai elkötelezettségű jelölteket állít erre a helyre, ezt is pozitívnak tekintem.
Azt is pozitívnak tekintem egyébként, hogy született kísérlet arra, hogy annak ellenére, hogy a bizottságnak nincs jelölési szabályzata, végül is valamifajta konzultációs csíra megjelent a jelölés folyamatában. Sajnálom, hogy ez nem tudott kiteljesedni, de ettől még a szándékot minden körülmények között értékelem.
Ugyanakkor az is világos, és az is támogatható, hogy a kormány egyelőre meghátrált attól, hogy frontálisan foglalja el a jegybankot. Ezt azért tartom pozitívumnak, mert komoly probléma lehetne a forint árfolyamában. Nyilvánvalóan az európai jegybank elnökének figyelmeztető levele hozzájárult ahhoz, hogy - és itt sajnos már át kell térjek a fenntartásaimra - egyelőre tartózkodott a kormányzat vagy a koalíciós többség attól, hogy rohammal foglalja el a jegybankot.
Mondanám a fenntartásaimat a pozitívumok után. A fenntartásom az, hogy ahogyan elnök úr jelezte a NOL interjújában, egyelőre jelölnek két főt. Ezzel egyelőre nincs többsége a monetáris tanácsban Járai Zsigmond szakmapolitikájának vagy pénzügypolitikájának, tehát - ahogy jeleztem is, még egyelőre - nem foglalták el teljes egészében a jegybankot mint független intézményt. Azonban nincs arról szó, hogy kettővel alacsonyabb lenne a jegybanktanács tagjainak száma, elnök úr is jelezte, hogy a későbbiek folyamán erre majd ismét sor kerül. Ebben az értelemben a kormányzat fönntartja a jegybank fölött a függetlenséggel szembeni támadást, hiszen az nem vitatható, hogy a jegybankban jelen pillanatban Járai Zsigmond és Simor András nem ugyanazt a pénzügypolitikát és szakmapolitikát képviselik. Ha nem ugyanazt képviseli, akkor nyilvánvalóan azt a politikai vitát, amelyet nem tudott megoldani a közpolitika - és helyesnek tartom, hogy nem oldotta meg -, ezt az intézményen belülre fogja telepíteni a következő időszakban, nyilvánvalóvá téve egyébként az európai szakemberek és a pénzügypolitikusok számára, hogy a következő időszakban a jegybanktanács monetáris politikája vitákkal terhes, és ilyen körülmények között kevésbé fogja tudni adott esetben megvédeni akár a forintot is. Ilyen értelemben tehát fenntartásaim vannak arra vonatkozóan, hogy ez a konstrukció valóban a magyar társadalom érdekeit vagy a szakmai viták eredményeit szolgálná.
Konklúziónak sajnos azt kell megfogalmaznom, hogy ez a folyamat mégiscsak továbbra is a független intézmények elleni támadásként értelmezhető, egyfajta szalámitechnika. Nyilvánvalóan a konfrontációt nem vállalja, hanem egyfajta szalámizással foglalja el a kormányzat a jegybank független intézményét. Ezt sajnálatosnak tartom, jobb lenne ezt a függetlenséget tiszteletben tartani, és más módon kezelni. Ez egyfajta, úgynevezett lopakodó - nem alkotmányozás, de lopakodó - monetáris politikába való beavatkozásként értelmezhető számomra, még akkor is, ha még egyszer mondom, az pozitívum, ha legalább a formára, legalább a látszatra igyekszik a kormánykoalíció figyelni. Azonban sem a piacok, sem a pénzügypolitikusok, sem a nemzetközi bankárok nem a formára, hanem a lényegre fognak figyelni, ez a jelölés ebben az értelemben csökkenti a jegybank függetlenségét, és a személytől függetlenül ezért nem fogjuk tudni támogatni, és magam sem fogom támogatni.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, csak azzal szeretném zárni, az alelnök úrnak szeretnék csak annyit mondani, hogy ha már azon vitázunk, hogy ki mit tartott jónak, akkor annak idején önök bevezettek egy gyakorlatot, és most kritizálják. Hát nem kellett volna elkezdeni! Egész egyszerűen csak ennyit tudok mondani erre válaszként.
Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, nagyjából minden olyan információ elhangzott, amire szükség van a döntéshez. Nem tudom, esetleg kívánnak-e a jelöltek reagálni az itt elhangzott két hozzászólásra. (Jelzésre.) Parancsoljon!
DR. GERHARDT FERENC monetáristanács-tagjelölt: Voltaképpen köszönöm Baja Ferenc képviselő úr bizalmát a jövőt tekintve, ami a "még kevésbé kompetens" jelzőben mutatkozott meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát még egyszer szeretném felhívni a bizottság tagjainak a figyelmét... (Jelzésre.) Elnézést, Andrea, parancsoljon!
BÁRTFAI-MAGER ANDREA monetáristanács-tagjelölt: Bocsánat, csak egy mondat. Szakmai viták eddig is voltak a monetáris tanácsban, és remélem, hogy ez után is lesznek. Gyakorlatilag egy független intézmény így működik.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen, szerintem is ez egy fontos mondat. Ne felejtsük el, a legutóbbi döntéseit is a monetáris tanács minden alkalommal viták mentén hozta meg. Tehát nem hiszem, hogy az az egyetlen üdvözítő dolog, hogyha valahol csak egyetlen vélemény alakul ki, a monetáris tanács soha nem így működött, még ha így is gondolják egyes képviselőtársaim, akkor sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most tehát a döntés következik. A bizottságnak jelölési joga van, választani a parlament fog. Azt szeretném most előre elmondani, hogy amennyiben a bizottság most a két jelöltet jelölni fogja, előzetesen egyeztettem velük az összeférhetetlenség kapcsán fennálló kritériumokról, hiszen a monetáris tanács tagjaira vonatkozóan széles körű összeférhetetlenségi szabály áll fenn, amit nyilvánvalóan meg kell szüntetni. Az előzetes egyeztetés alapján, ha most a jelölést megejti a bizottság, akkor arra fogok javaslatot tenni az Országgyűlés elnökének, hogy az Országgyűlés a délutáni plenáris ülésen március 21-ei hatállyal válassza meg a jelölteket, tekintettel arra, hogy nagyjából ez a reális időpont, amíg az összeférhetetlenség, ami fennáll, megszüntethető.
Tisztelt Bizottság! Tehát akkor egyenként fogom föltenni szavazásra a kérdést.
Elsőként tehát azt a kérdést fogom feltenni, hogy ki az, aki a jelenlévők közül Bártfai-Mager Andreát alkalmasnak tartja, és a bizottság nevében jelöli a monetáris tanács tagjának a parlament számára. Aki ezzel egyetért, kérem, igennel voksoljon. (Szavazás.) A bizottság 22 igen szavazattal támogatta. Ki szavaz nemmel? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tehát a bizottság 22 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett Bártfai-Mager Andreát jelölte a parlament számára a monetáris tanács tagjává.
Most pedig Gerhardt Ferenc úrról fogunk szavazni. Kérdezem, ki az, aki a bizottság tagjai közül Gerhardt Ferenc urat a monetáris tanács tagjának jelöli a parlament számára. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A bizottság ismét 22 igen szavazattal támogatta. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tehát 22 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a bizottság Gerhardt Ferenc urat a parlament számára a monetáris tanács tagjának jelölte.
Köszönöm szépen. Gratulálok mindkettőjüknek, és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mivel úgy tudom, hogy nem kerül sor ma a kormány részéről napirend előtti hozzászólásra, ezért feltehetőleg 16 óra 45 perc magasságában történik meg a parlament ülésén a választás, és azt követően értelemszerűen az eskütétel. (Scheiring Gábor elhagyja az üléstermet.)
Köszönöm szépen a jelölteknek, hogy jelen voltak. A munkatársaim visszakísérik önöket a bizottsági titkárságra, ha gondolják, a bizottság ülését pedig más témákkal folytatjuk. Még egyszer gratulálok mindkettőjüknek. (Bártfai-Mager Andrea és dr. Gerhardt Ferenc elhagyják az üléstermet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a következő napirendi pontunkkal, amely szintén fontos, bár lehet, hogy kisebb sajtóérdeklődést vált ki. Ez a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága, első helyen kijelölt bizottságként. Úgy tudtam, hogy a kormányt Szatmáry Kristóf államtitkár úr képviseli, aki - ha jól látom - nincs jelen. Kérdésem, ki van jelen. (Jelzésre.) Varga Ferenc osztályvezető úr? Parancsoljon, foglaljon helyet! Tehát ön van jelen a kormány képviseletében, a kint maradt névtábláktól tekintsünk el, amelyek még ott maradtak.
A törvényjavaslatot a bizottság tagjai kézhez kapták. Tisztelettel szeretném megkérdezni az osztályvezető urat, hogy van-e esetleg olyan, amivel szóban ki kívánná egészíteni az előterjesztést. Amennyiben van, akkor öné a szó. Parancsoljon!
Varga Ferenc szóbeli kiegészítése
VARGA FERENC (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Lényegében annyi kiegészítésem lenne, hogy a jelenlegi törvénymódosítás tényleg csak egy technikai jellegű törvénymódosítás, aminek a lényege az, hogy a kormány 2010 októberében döntött arról, hogy a Széchenyi-kártya programot kiterjeszti az agráriumban működő vállalkozásokra is. Ennek a forrása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési célelőirányzatában található meg. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban szereplő vállalkozások hozzájuthassanak ehhez a forráshoz, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetébe átadásra kerül forrás. A forrásátadás csak úgy lehetséges, ha a kedvezményezetti kör megegyezik. A gazdaságfejlesztési célelőirányzatba bekerült a kfc, a kis- és középvállalkozások fejlesztési célelőirányzat, amelynek az alanyi köre szűkebb, mint a mezőgazdasági őstermelőkkel kibővített új agrár Széchenyi-kártyában résztvevők köre. Ez a technikai módosítás lényegében ezt jelenti, hogy átmenetileg - addig, amíg 2012 januárjában a Vidékfejlesztési Minisztérium előirányzatában fog majd szerepelni az agrár Széchenyi-kártya forrása -, az átmeneti időszakra vonatkozóan a kkv-törvény módosításra kerül két pontjában, egyrészt az alanyi körben, illetve a támogatásokat igénybe vehetők körében.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre:) Úgy látom, Józsa alelnök úrnak van. Parancsoljon!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Igen, köszönöm, elnök úr. Nagyon szeretném előrebocsátani, hogy támogatjuk ezt a módosítást, de sokkal többre lenne szükség. Tehát amikor a kormányprogram és a Fidesz azóta is nehezen körvonalazódó gazdaságpolitikájában központi helyet kapnak a hazai kis- és középvállalkozások, akkor sokkal határozottabb tényleges lépésekre lenne szükség a szólamokon túl.
Én nem akarom lebecsülni a szólamokat, mert visszatekintésként hadd mondjam el, hogy 2003-ban én kezdtem a szólamokat, én terjesztettem be a kkv-k helyzetének javításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelynek eredménye lett ez a 2004-es törvény, és nagyon büszke vagyok rá, hogy eggyel több szavazatot kapott, mint az uniós csatlakozásunk, mert annál már odafigyelt Simicskó képviselő úr, úgyhogy 367 szavazatot kapott. Tehát fontosak ezek az országgyűlési határozatok, fontosak ezek a szándéknyilatkozatok, de közel egy évvel a választás után én úgy gondolom, és ezt nem az előterjesztőnek mondom, hanem inkább a jelen lévő kormányoldali képviselőknek, hogy szedjék csokorba és konkrét intézkedésekbe a kkv-k helyzetének javítását segítő intézkedéseiket, mert erre nemcsak igény, de szükség is lenne.
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e más kérdés vagy észrevétel a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor szerintem döntsünk az általános vitára való alkalmasságról. Én azt szeretném elmondani előre a bizottság tagjainak, hogy némileg kifogásoltam ezt a bizottsági elnöki keretében, azt gondolom, hogy ezt nem biztos, hogy nekünk kellene első helyen kijelölt bizottságként tárgyalni, hanem más szakbizottságnak, de végül is elfogadtam azt az érvet, hogy itt fejezeti kezelés szempontjából ez egyelőre így van, amíg 2012-ig be nem következik az osztályvezető úr által is említett változás. Köszönöm szépen.
Amennyiben nincs további észrevétel, kérdezem, hogy ki az, aki támogatja és általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm szépen osztályvezető úrnak a jelenlétet.
Áttérünk a következő napirendi pontra, ez elviekben Scheiring Gábor, Szabó Timea, Jávor Benedek és Kukorelly Endre képviselők önálló indítványa a közúti közlekedésről szóló törvénynél. Tisztelettel üdvözlöm Schváb Zoltán helyettes államtitkár urat. Viszont itt most van egy problémám. Ki képviseli az előterjesztőt? (Dr. Józsa István: Tárgyalhatja a bizottság anélkül is, hogy képviselné.) Ez így van, csak... Illetve dönthet úgy a bizottság, hogy tárgyalja előterjesztő hiányában, ez a helyes kifejezés. Az első kérdésem az lenne, hogy van-e a bizottság tagjai részéről bárki, aki kifogásolja, hogy előterjesztő hiányában tárgyaljuk meg a törvényjavaslatot. (Nincs jelzés.) Amennyiben ilyen nincs, akkor viszont én elsőként rögtön a kormány képviselőjének kell hogy átadjam a szót, hogy a törvényjavaslatról mondjon nekünk néhány szót, illetve a kormány ezzel kapcsolatos véleményéről, tekintve, hogy előterjesztő hiányában ezt nem tudom megtenni. Parancsoljon!
Schváb Zoltán szóbeli kiegészítése
SCHVÁB ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A kormány ezt a kérdést nem tárgyalta, ezért csak tárcaálláspontról fogok tudni beszélni.
A tárcánk az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételének támogatását közlekedésszabályozási megfontolások miatt nem támogatja. Az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága korábban már megkereste a Belügyminisztériumot, hogy a közúti közlekedési ellenőrzések hatékonyságát csökkentő technikai eszközök használatát csökkentse, de egyszerű és egyértelmű jogszabályi keretek között.
Nagyon röviden, a kérdést szakmai alapon ketté kell szedni. Az egyik a rádiófrekvenciás sugárzást kibocsátó, a köznyelvben úgynevezett lézerblokkoló eszközök használatával kapcsolatos, amelynek a használata jelenleg sem engedélyezett. Tehát egy már létező jogszabályi tilalmat megismételni a közúti közlekedésről szóló törvényben nincs értelme. Itt a tényleges használat ellenőrzését lehetővé tevő technikai eszközöket kell majd biztosítani. Ilyen lézerblokkoló eszköz járműbe szerelése a típusjóváhagyás elvesztését okozza, ezért csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyével lenne ez lehetséges. Eddig egyetlen ilyen engedélyt sem adott ki a hatóság; ezután sem szeretne ilyen engedélyt kiadni, már csak az európai uniós jóváhagyási követelmény miatt sem.
A másik kérdés viszont a radar vagy lézeres sebességmérő készüléket érzékelő eszköz, amelynek a használatával kapcsolatban nem igazolt az, hogy a közúti közlekedés biztonságára negatív hatással lenne. Ezért feltételezhetjük azt, hogy a rendőrség a közúti közlekedés szempontjából kritikus szakaszokon és pontokon végez ellenőrzést, és az ellenőrzésnek a célja nem a bírságbevétel növelése, hanem a közúti közlekedés biztonságának a fokozása.
Közlekedésszabályozási megfontolások miatt az eszköz birtoklásának a tilalma jelenleg nincs jogszabályban elrendelve, és a KRESZ szabályai között ilyen eszközbirtoklási tilalom nem is rendelhető el, épp ezért a javaslat szerinti szabályozás önmagával sem koherens, a közúti közlekedésről szóló törvény szabályozási elvei közé egyáltalán nem illeszthető be, és így nem lehet alkalmas a szabályozási megoldás a célzott joghatás kiváltására, illetve kodifikációs szempontból is hibás, hiszen 21/c. pontot a közúti közlekedési törvény már tartalmaz.
Azt gondolom, hogy röviden ennyi, ha van kérdés, akkor...
ELNÖK: Köszönöm szépen, szerintem eléggé átfogó volt ez az indokolás ebből a szempontból. Van-e kérdés vagy észrevétel a bizottság tagjai részéről? (Jelzésre:) Józsa alelnök úr, parancsoljon!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Az a kérdésem, hogy ha nem történt ilyen engedélykiadás a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről, akkor miért tekinthető szabályszerűnek, ha valaki beépíti a kocsijába. Akkor az is szabálysértés. Tehát el lehet fogadni ezt az előterjesztést, ami ezt rögzítené.
SCHVÁB ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Nem, egyáltalán nem tekinthető szabályszerűnek. Egy próbaper folyik is az ügyben. A lézerblokkoló használatára ma is törvényi tilalmak vannak, ilyen a számítógépes eszközök zavarása, de ilyenek a hírközlési hatóság egyes rendelkezései is. Nekem a felkészítő anyagban ezek részletesen ki vannak fejtve, hogy milyen pontokba ütközik ezeknek a használata. Itt a probléma azzal van, hogy a rendőri ellenőrzés során ezeket nem lehet feltárni, és a technikai eszközpark hiányzik ezeknek a mérésére, hiszen ezek rejtetten beszerelt eszközök.
ELNÖK: Van-e más észrevétel? (Jelzésre:) Úgy látom, hogy Vantara Gyula képviselő úrnak van. Parancsoljon!
VANTARA GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Talán elviekben két gondolatot. A rendőrség bírságolása és a hatóságok bírságolása egy dolog, de van a szakmai berkekben egy olyan mondás, hogy a ma járműveivel a tegnap útjain a tegnapelőtt emberei között közlekedünk. Ez egy nagyon fontos megállapítása a szakmának, hiszen rávilágít arra, hogy a büntetések és a hatósági úton történő kezdeményezések, amik gátolják tulajdonképpen a szabad közlekedést, ha nagyon belegondolunk, gondoljunk csak itt a radarmérésre, hiszen ennek az elve, hogy a fix radar jelezhető. De egyéb módszereket is ismer a rendőrség, mint a kukában történő elhelyezés és sok minden más, tehát inkább, és úgy tudom, hogy a minisztérium ebbe az irányba lép, az oktatás felé kellene eltolni.
Tehát a magyar közlekedés, a közlekedési vezetők, útépítők stb., az első jogosítványos generáció után úgy gondolták, hogy kinevelődik az a generáció, amely már a szabályokat fogja betartani, és nem arra kell törekednünk, hogy büntessünk, hanem arra, hogy segítsük a közlekedőket. Ez az oktatás elmaradt, óvodától kezdve fel kell építeni egy olyan oktatási rendszert, amely nem a szankciókat veszi elsődlegesnek, hanem a törvény betartását jelentő intézkedéseket tekinti annak, ami a megoldás felé visz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Józsa alelnök úr, van még hozzászólás?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Csak annyi, hogy messzemenően egyetértek a képviselő úrral, hogy a jogkövető magatartást segítse a szabályozás meg a képzés is. Úgy gondolom, ez a szabályozás eleve a jogkövető magatartás irányába vinné a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy ne is szereljék be azt a berendezést, amivel aztán jogellenes tevékenységet lehet folytatni. Úgyhogy szerintem jó ez az előterjesztés.
Köszönöm.
ELNÖK: Amennyiben nincs más kérdés vagy észrevétel, kérdezem, hogy a kormány képviselője akar-e reagálni esetleg az elhangzottakra.
SCHVÁB ZOLTÁN helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A képzéssel, neveléssel kapcsolatban annyit, hogy igen, valóban óvodás kortól felépítünk egy képzési-nevelési programot. Az óvodában és az általános iskola négy alsó osztályában a multimédiás eszközök használata nélkül, hagyományosan, rajzversenyekkel, korszerű pedagógiai oktatási módszerek szerint végezzük, az ötödik osztálytól viszont - a parlament decemberben elfogadta a '88. évi I. törvény módosítását - az úgynevezett e-learning programok kerülnek bevezetésre, ami tényleg rendkívül hatásos módon, multimédiás eszközök segítségével nagyon jelentős lépést jelent a közlekedés biztonságának a javítása érdekében.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés vagy észrevétel, akkor a döntés következik. Tehát a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről döntünk. A kormány nem támogatta a tárgysorozatba-vételt, az előterjesztő nincs jelen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Aki egyetért az indítvány tárgysorozatba-vételével, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság 8 igen szavazattal a tárgysorozatba-vételt nem támogatta. Ezzel ezt a napirendi pontunkat le is zárjuk.
Áttérünk a következőre, kérem a képviselőtársaimat, hogy még ne menjenek el, mert az egyebek tekintetében van egy röpke szavazás, tekintettel arra, hogy Papcsák Ferenc elnök úr kezdeményezte nálam, hogy az elmúlt 8 év kormányzati intézkedéseit tanulmányozó albizottságnál legyen egy személyi változás, B. Nagy László helyére Riz Levente képviselőtársunkat válassza meg a bizottság. Azt gondolom, ez a bizottságban fönnálló érdemi viszonyokon nem változtat, és tekintettel arra, hogy ha jól tudom, a bizottság most, az ülés után rögtön el is kezdené a munkáját, indokolt meghozni ezt a döntést.
Döntés albizottsági tagcseréről
Úgyhogy kérem a bizottságtól, hogy aki támogatja a tagcserét, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, a bizottság egyhangúlag támogatta. Személyi kérdéseknél nem szoktunk hosszú vitát nyitni, ezért nem óhajtottam most külön megnyitni.
Van-e az egyebekben más kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre.) Seszták képviselő úr, parancsoljon!
DR. SESZTÁK MIKLÓS (KDNP): Nekem csak egy, arra kérünk benneteket, hogy ha hívunk ilyenekre, azért próbáljatok már eljönni, hogy határozatképesek legyünk, mert mi is már próbálkoztunk még decemberben, és... (Dr. Mengyi Roland közbeszólása.) Igen, de ez inkább egy felvetés, mert mi is szeretnénk hívni előadót a Közbeszerzési Döntőbizottságtól, stb.
ELNÖK: Egyetértek ezzel, mondjuk önmagában nem befolyásolja a bizottság munkaképességét, erre szeretném felhívni a figyelmet, de azért az nem szerencsés, ha maximum egy emberből áll össze az albizottság.
Köszönöm szépen. Amennyiben nincs tovább kérdés vagy észrevétel, a bizottság ülését berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 04 perc)
|
|
|
Rogán Antal |
Jegyzőkönyvvezetők: Földi Erika és Szoltsányi V. Katalin