FMB-12/2010.
(FMB-12/2010-2014.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2010. július 12-én, hétfőn, 9 óra 30 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető *
Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat (T/581. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Dr. Szabó Imre hozzászólása *
Borsik János hozzászólása *
Dr. Lengyel Zoltán hozzászólása *
Albizottságok létrehozása, albizottsági elnökök, alelnökök, tagok megválasztása *
Egyebek *
1. Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat (T/581. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/582. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. Albizottságok létrehozása, albizottsági elnökök, alelnökök, tagok megválasztása
4. Egyebek
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Kara Ákos (Fidesz), a bizottság alelnöke
Varga József (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Kovács Ernő (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Polics József (Fidesz)
Szedlák Attila (Fidesz)
Vécsey László (Fidesz)
Karvalics Ottó (KDNP)
Spaller Endre (KDNP)
Dr. Nemény András (MSZP)
Kiss Péter (MSZP)
Bertha Szilvia (Jobbik)
Egyed Zsolt (Jobbik)
Kaufer Virág (LMP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Karakó László (Fidesz) Szedlák Attilának (Fidesz)
Polics József (Fidesz) megérkezéséig Kovács Ernőnek (Fidesz)
Karvalics Ottó (KDNP) távozása után Spaller Endrének (KDNP)
Kiss Péter (MSZP) távozása után Gúr Nándornak (MSZP)
A bizottság titkársága részéről
Farkasné dr. Molnár Valéria, a bizottság főtanácsadója
Dr. Hadi László főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Dr. Szabó Imre szakértő (LIGA Szakszervezetek)
Lengyel Zoltán ügyintéző (Munkástanács)
Borsik János (Autonóm Szakszervezetek)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 36 perc.)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép napot kívánok mindenkinek! Köszöntöm képviselőtársaimat. (Kérdés hangzik el a klímával kapcsolatban.) Meg fog történni a klíma használatában történő egyezség, van, akinek fáj, van, aki meg kívánja, majd valamilyen kompromisszumos, köztes utat fogunk találni e tekintetben. Képviselőtársaim, azt javaslom, hogy a bizottsági ülésünket kezdjük el. A határozatképességünket a jelenléti ív alapján megállapítom, 18 fő van jelen, tehát teljes létszámban két kézzel jelen vagyunk. Szedlák Attila helyettesíti dr. Karakó Lászlót és tíz órakor fog bekövetkezni az a helyzet, amikor Karvalics Ottót Spaller Endre fogja helyettesíteni. Köszönöm szépen.
A meghívóban, amit elektronikus formában képviselőtársaim megkaptak, jeleztük, hogy milyen napirendi pontok tárgyalását kívánjuk megtenni. Itt négy napirendi pont jelzésére került sor. De szeretném jelezni, hogy a közbeszerzésről szóló törvény módosítását szakértő asszony átnézte és az a vélemény, meg javaslat, hogy mivel nem talált a feladatkörünkbe illő módosítót, ezért ezt a második napirendi pontot vegyük le a tárgyalandók sorából. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy ebben egyetértés van-e közöttünk. (Szavazás.) Egyhangúlag a bizottság elfogadta, hogy törli a második napirendi pontot a sorból.
Így három napirendi pont tárgyalására teszek javaslatot, a kiküldött meghívó szerint. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyúra, az albizottságok létrehozásával kapcsolatosra és az egyebekre. Kérdezem, hogy kik azok a képviselőtársaim, akik ezzel így egyetértenek? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk, hogy e három napirendi pont tárgyalására kerítünk sort.
A bizottsági ülésen három egyetemi hallgató kérte - ismereteim szerint - a részvétel lehetőségét. Igen, ott ülnek, a Szent István Egyetem európai és nemzetközi karának hallgatói, ha jól tudom. A dolog lényege, mivel a bizottsági ülések alapjaiban olyaténképpen nyitottak, hogy nyilván szakmai szervezetek és egyebek képviseltethetik magukat, de, és abból nem csináltunk soha rendszert, hogy bárki a bizottsági ülésre csak úgy beül, ezért kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e ellenvetésük a tekintetben, hogy a fiatal egyetemi hallgatók itt üljenek a bizottság ülésén, és belátást szerezhessenek, megismerkedhessenek a bizottság munkájával. Kérdezem, hogy van-e valakinek ellenvetése? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Akkor megállapíthatom azt, hogy a három hallgató jelen lehessen a bizottsági ülésen. Erről külön nem szavaztatnék, az egyöntetű álláspont visszaigazolásra került az önök részéről. Köszönöm szépen.
A tartalmi munkára térjünk át. Először is azt szeretném kérni mindenkitől, magamtól is, hogy a telefont majd a bizottsági ülés végén kapcsoljuk vissza. Jelezni szeretném, hogy törekvésünk szerint körülbelül fél órában a mai bizottsági ülést megpróbáljuk realizálni két alelnök úrral való egyeztetés alapján és más egyéb fontos elfoglaltságok miatt is csak és arra törekednénk, hogy a szakmai érveléseket tegyük meg akkor, amikor meg kell. Nyilván azonos időtartamban, felváltott sorrendben, először az ellenzék, utána a kormánypárti képviselők megszólalása mellett.
Az első napirendi pontra térnénk rá. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat. Itt a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről dr. Hadi László főosztályvezető és Lucz Zoltánné főosztályvezető asszony van jelen az ajánlási pontok tárgyalásánál. Mindenki előtt ott fekszik a T/581/183. számú kiegészítő ajánlás. A vélemény rögzítőjét kérem majd, hogy nevét és beosztását jelezze a jegyzőkönyv számára, és így fogalmazza meg a kormány álláspontját.
Szeretném jelezni még önöknek a tartalmi munka elkezdését megelőzően, hogy a bizottsági ülést megelőzően megkeresett a LIGA Szakszervezet azzal a kéréssel, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál adjunk neki szót. Ha jól tudom, jelen van dr. Szabó Imre, igen, bocsánatot kérek, kezet is fogtunk, dr. Szabó Imre szakértőjük. Továbbá ismereteim szerint a Munkástanácsok ügyvivőjét is köszöntöm, Lengyel Zoltánt, aki szintén szeretné megragadni az alkalmat, hogy szervezetük álláspontjáról tájékoztassa a képviselőket. Ebben viszont nyilván szavazást fogok kérni, hogy a bizottság tagjai e tekintetben hogyan és miképpen gondolkodnak. Első kérdésem tehát, hogy a bizottság tagjai hozzájárulnak-e, hogy az érdekképviseleti partnerek kifejthessék az álláspontjaikat a tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatosan. És bocsánat, még elfelejtettem köszönteni Borsik János urat, aki a sor végén takarásban foglal helyet. De elnézést, mikor bejöttem, akkor is észre kellett volna vennem. Tehát egyetértenek-e a képviselő hölgyek, urak azzal, hogy a szakszervezeti, érdekképviseleti szervezetek álláspontrögzítésére sor kerülhessen? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Megállapítom tehát, hogy lehetőséget kaptak a szólásra. Azt javaslom, hogy mielőtt elkezdjük az ajánlási pontokat szavazni, azelőtt kerüljön erre sor. Akkor viszont megadnám a szót. Nem tudom, hogy Borsik úr, Szabó Imre úr, melyikük kíván először szólni. Dr. Szabó Imre, parancsoljon!
DR. SZABÓ IMRE (LIGA Szakszervezetek): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kicsit, mint a munkavállalói oldal soros elnöke, teszem meg itt a nagyon rövid hozzászólásomat, másrészt meg azt a fajta hiányt szeretnénk pótolni és jelezni is, amit az Országos Érdekegyeztető Tanács működése érzett hiányt a jelenlegi helyzetben. Úgy gondoljuk, hogy kénytelenek vagyunk más fórumokon is szót kérni azoknak a gondolatoknak, amiket a szakszervezetek megfogalmaznak.
Nem gondolom, hogy itt egyeztetett oldalálláspontot fogok most mondani. Elsősorban a LIGA Szakszervezetek véleményét képviselem, de ahogy a kollégáim eddigi megnyilatkozásait látom, és a sajtóban ezt tapasztalom, nagyjából egyetértés van közöttünk ezekben a kérdésekben.
Az első ilyen kérdés is, ugye a mai javaslat egyik jelentős fejezete, a háztartási munka szabályozása. Ezzel kapcsolatban a LIGA Szakszervezetek kifejtette már, hogy nem ért egyet ezzel a koncepcióval. Nem értünk egyet azzal, hogy a magyar szabályozás egy kicsit a világtrend ellenében próbál jogi kodifikációt biztosítani ennek az intézményesült formának. Önmagában azzal egyetértünk, hogy egy életszerű szabályozása történjen meg akár az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő jogviszonyoknak, akár a háztartási munkának is, de azzal nem értünk egyet, hogy ez egy külön kategória lett, és kikerült az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény keretéből, és ezzel egyfajta legalizálása történik meg a feketemunkának. Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországon a foglalkoztatás kérdése valóban kiemelt kérdés, és üdvözöltük a kormány ez irányú törekvéseit, ahol alapvető prioritásként tapasztaltuk a foglalkoztatás, a munkahelyek számának növelését, és azt gondoltuk, az első lehetőség nyilván a feketemunka legalizálása, az intézményesített keretekben történő szabályozása lenne. Azt látjuk, hogy Európában ez a folyamat egyértelmű, tehát akár az ILO, akár a nemzetközi szakszervezeti szövetségek is kívánatosnak azt tartanák, ha a feketemunkában, az informális gazdaságban dolgozókat egy védelem egy jogintézmény keretei között foglalkoztatnák, és ehhez megfelelő juttatások is párosulnának. Mi tanulmányoztuk például ennek keretében a belga szisztémát, ahol a foglalkoztatás a háztartásban egy abszolút támogatott, ösztönzött, legális forma, egy szolgáltatási csekkrendszerben történik a kifizetése, az állam jelentős támogatást biztosít ehhez a rendszerhez, cserébe viszont adózott jövedelmek keletkeznek, adóbevételek keletkeznek, járulékbevételek keletkeznek és biztosítási jogviszonyok jönnek létre.
Más országok is alkalmaznak ilyen gyakorlatot, mint ahogy legutóbb, a híradásokban hallottuk, a francia állam éppen most kényszerült a válság kapcsán ennek a támogatását korlátozni, de mindenképpen azt gondoljuk, hogy egy ilyen típusú rendszer lenne szükséges és nem ez a mai típusú elképzelés, ahol valóban az történne meg, hogy teljes mértékben legalizálódna a feketemunka.
A másik jelentős javaslat a mostani törvénycsomagban, az a 98 százalékos adózással történő jövedelemelvonás a közszférában, illetve azokban a munkaviszonyokban, ahol az állam mint foglalkoztató jelenik meg. Itt is azt gondoljuk, hogy a kormány célkitűzései alapvetően helyesek, hiszen olyan anomáliákat tapasztaltunk mindannyian az elmúlt években, ami ellen - úgy gondoljuk, hogy - jogosan lép fel az új kormány. Tehát azok az irreális és valóban nagyon sok esetben a jó erkölcsöt sértő szerződések és kifizetések nem kívánatosak, és azzal szemben a jogalkotónak mindent meg kell tenni. A módszert, azt gondolom, hogy vitatni lehet, hiszen egyrészt azokat kívánja ezzel az adóval szankcionálni, akik ennek a rendszernek nem voltak haszonélvezői, tulajdonképpen az elmúlt években is egyfajta áldozatai voltak a megszorításoknak, a konvergenciaprogramnak, illetve a válságnak, tehát azokat a közalkalmazottakat célozza meg, akik az elmúlt időszakban is jelentős áldozatokat hoztak. Azt a fajta büntető politikai jogállást véljük ebben a jogszabályban felfedezni, ami azt képviseli, hogy inkább bűnhődjön száz ártatlan, minthogy egy bűnös meneküljön, és azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon rossz felfogás, a célcsoportja ennek a problémakörnek nem a közalkalmazottak és nem az állami vállalatoknál dolgozó munkavállalók. Azt gondoljuk, hogy ezek a mértékek is alapvetően olyan mértékek, ami mellett nagyon sok, nagy tömeg közalkalmazott munkavállaló kerül ilyen szankció alá. A megoldás tekintetében vitatjuk ennek alkotmányos alapjait, tehát azt gondoljuk, hogy nem arányos és nem szükségszerű egy ilyen szabályozás, a másik problémánk vele, hogy büntető jellegű, a harmadik, hogy ez egy konfiskáló típusú adó, amit nagyon sok alkotmány is - többek között hivatkozhatnék a tegnap világbajnoki címet szerzett spanyol tapasztalatokra -, a spanyol alkotmány kimondottan tiltja a konfiskatórius adóknak az alkalmazását, hiszen itt nem történik más, mint a jövedelmek teljes mértékű elvonása, ami a tulajdonjoghoz való elvet is sérti, és egyébként nagyon nagy mértékben diszkriminatív egyrészt a munkavállalók különböző csoportjai között, másrészt a munkavállalók életkora, jövedelme alapján is diszkriminál. Hiszen hosszú munkaidővel rendelkező közalkalmazottakat, munkavállalókat sújt, akiknek a végkielégítése, felmondási ideje adott esetben jogszabályban, más esetben kollektív szerződésben biztosított. Tehát olyan jogi normák alapján, amiket egyáltalán jogerkölcsöt sértőnek nem minősíthetünk, ezek törvényes alapot képeznek a kifizetésre, tehát azt gondoljuk, hogy a bizottságnak is meg kéne fontolnia ennek a mértékű adónak, illetve ennek a rendszernek az életbe léptetését, hiszen ez több ponton alkotmányellenes.
Végezetül azt szeretném még itt utolsó kérdésként megemlíteni, ami az alapítványok tervezett szabályozásával kapcsolatos. Ez minket a magyar nemzeti üdülési vagyon kapcsán érint, hiszen a szakszervezetek ennek az alapítványnak a létrehozói voltak, a saját vagyonukat vitték bele a rendszerváltást követően ebbe az alapítványba, és itt is azt gondoljuk, hogy egy alkotmányellenes szabályozással kívánja a kormány ezt a vagyont elvonni. És amennyiben itt az adó kapcsán a konfiskatórius jelleget használtam, akkor ez tipikusan a konfiskálása egy társadalmi vagyonnal, amit a szakszervezetek birtokoltak, ők biztosították ennek az alapítványnak a működéséhez. Itt az állam olyan privilégiumot szeretne magának a többi tulajdonossal szemben biztosítani, ami szintén nem állja meg az alkotmányossági próbát.
Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy mindezeket fontolja meg, és hát mindenképpen köszönöm a lehetőséget, hogy ezt elmondtam. Azt gondolom, hogy a munkavállalók ezeket a jogszabályokat feltétlen úgy élik meg, mint a saját érdekkörükben történő jelentős mértékű érdeksérelmet. Vannak ennek részeik, amelyek a munkavállalók nagy körét érintik, és van olyan, ami elvontan, a teljes munkavállalói körnek az értékét támadja, ez a Nemzeti Üdülési Alapítványnak a tervezett államosítása. És azt gondoljuk, hogy ezek a módszerek, eszközök attól, hogy nem alkotmányosak, nem is indokoltak, nem is szükségszerűek és nem is megfelelő eszközei azoknak a céloknak, amikkel egyébként nagyon sok esetben a szakszervezetek is egyetértenek. Köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen dr. Szabó Imrének álláspontja rögzítését, és kérdezem Borsik elnök urat. Igen, Borsik János, parancsoljon!
BORSIK JÁNOS (Autonóm Szakszervezetek): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Elnök úrnak köszönjük a meghívást, ez az első hivatalos alkalom, hogy tudunk találkozni. Ezt a törvénycsomagot egyébként az Országos Érdekegyeztető Tanácson belül meg kellene tárgyalni. Továbbra is ez az álláspontunk.
Másrészt az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnökeként azt tudom mondani, hogy mi a mindenkori kormányt tekintjük partnernek, függetlenül pártállástól, hitvallástól és minden egyebektől. Munkajogilag nem is lehet más partnerünk ezen a szinten, és a partnerségben benne van a viszonosság alakja is. Tehát mi is azt gondoljuk, hogy mi is partnerek vagyunk, a munkáltatói érdekképviseletek is, és hogyha a bizottság felhívja azoknak a döntéshozó parlamenti képviselőknek vagy a kormány tagjainak a figyelmét, hogy össze kellene hívni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, mert a konföderáció eddig türelemmel várt, de ezek a szabályok, amelyek közvetlenül érintik a munkavállalók élet- és munkakörülményeit, ezek már túl fontosak ahhoz, hogy különféle hivatkozásokkal ne tárgyaljunk róla.
Mindenesetre köszönöm, hogy meghívást kaptam. Igyekszem nem megismételni mindazt, amit Szabó Imre szakértő úr elmondott. Csak néhány kiegészítést teszek a napirendi ponthoz. Egyrészt azt gondolom, hogy a háztartási munkával kapcsolatban abszolút egységes a konföderáció véleménye, tehát nem tudjuk támogatni ezt a megoldási formát. Kapcsolhatnám ide az egyszerűsített munkavállalás ügyét is, ahol tudom, hogy némelyik szakszervezet úgy fogalmazott, hogy ez cselédtörvény. Az meg napszámostörvény, tehát az a baj, hogy kevés garanciát látunk az ott foglalkoztatott és itt foglalkoztatott munkavállalók tekintetében.
A másik a végkielégítés körüli ügy. Azt gondolom, hogy én már ezt 2002-ben, amikor a MÁV vezetése, 30-50, illetve 70 millióval távozott, felhívtam az akkori miniszter figyelmét, ha jól tudom, akkor itt ül, hogy lépjenek ebben az ügyben, mert nem normális dolog 70 millióval távozni egy cégtől, és azzal az iránnyal is egyetértünk az elmúlt időszak tapasztalatai kapcsán, most nem akarom a tömegközlekedési vagy a közösségi közlekedési cégeket név szerint említeni, hiszen emlékeztető készül, és én ezt nem akarom most, mindenki tudja, hogy miről van szó, de az irány mellett az a része a dolognak, hogy a munkavállalók végkielégítését erősen korlátozzák, ez részint nem szolgálja a vezetői végkielégítések visszafogását, részint pedig az a helyzet munkajogilag, hogy a munkavállaló úgy köt munkaszerződést, hogy ismeri a vonatkozó szabályokat, törvényeket. Muszáj kioktatni őt erre, ismeri a kollektív szerződés tartalmát, és abban a várományban köti meg a szerződést, hogy neki bizonyos idő elteltével ennyi és ennyi végkielégítés jár. Ez a váromány szerződési feltételként is szerepel. Tehát azt gondolom, hogy a váromány elmaradása biztos, hogy jogvitákhoz fog vezetni, munkaügyi bíróságok fognak - gondolom - ezzel majd foglalkozni.
Az utolsó dolog, amit szeretnék megemlíteni, az a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Mi erről több fórumon nyilatkoztunk már. A T/581 141. szakaszának a visszavonását kérjük nagy tisztelettel, mert azt gondoljuk, hogy egy jól működő intézményről van szó. A kezdeti, azt hiszem, 2,3 milliárdos forgalom ma már 50 milliárd fölött van, és több ezer vagy több tízezer szolgáltatónál szerződésben e vonatkozásban. Tehát azt gondoljuk, hogy ezt nem lenne szerencsés egy nonprofit gazdasági társasággá alakítani, hiszen a szakszervezetek vagyonukkal is közreműködtek ennek létrehozásában. Azt csak úgy halkan jegyzem meg, és lehet, hogy itt ez udvariatlanságnak hat, nem annak szánom, hogy a teljes társadalmasítás mellett van az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, tehát nagy tisztelettel kérjük megfontolni, hogy a kormány vonuljon ki a Nemzeti Üdülési Alapítványból, és hagyja ezt azokra, akik közvetlen kapcsolatban vannak az emberekkel, a munkavállalókkal, a szolgáltatókkal. Nem húzom az időt, egyáltalán megköszönöm a lehetőséget. Ez volt az első, hogy meghívtak bennünket, és elmondhattuk a véleményünket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr. Az a világ legtermészetesebb dolga, eddig is így működött, ezután is így fog, hogy amennyiben akár az OÉT, akár a szakszervezetek, akár a munkaadói oldal képviselői jelzik a bizottsági ülésen való részvételi szándékukat, én természetes, hogy mindig meg fogom tenni azt, hogy meghívom őket, és ezzel együtt a bizottság majd dönteni fog mindig arról, hogy érdemben lehetőséget ad-e. Ma is ezt tettük. Kérdezem, hogy ... Igen, parancsoljon!
Dr. Lengyel Zoltán hozzászólása
DR. LENGYEL ZOLTÁN (Munkástanácsok): Köszönöm szépen. Csak kiegészíteném az előttem elhangzottakat. A háztartási munkával a legfőbb probléma ott van, hogy a 4. § (3) bekezdésben írják, hogy az ebben az ellátásban részesülők nem kapnak, illetve nem fognak részesülni társadalombiztosítási ellátásban. Most ez azért gond, mert az általunk is sokat szidott AM-könyveknél is ez biztosítva volt. Tudjuk annak az anomáliáit, mégsem lehet azt megszüntetni az egyszerűsített munkánál, na de ez egy óriási visszalépés. Legalább száz évvel visszalépnek a törvényalkotók, ha ezt a társadalombiztosítás nélküli ellátást bevezetik. Szóval ez abszurdum akkor, amikor eleve embereknek már ma is rendkívül alacsony a nyugdíjuk, vagy nincs is nyugdíjuk, képtelenek utána menni, képtelenek a megszűnő munkáltatókkal vagy kft.-kkel ezt leegyeztetni, beigazoltatni, akkor még ilyet előírni, hogy nem részesülnek társadalombiztosítási ellátásban, hát ez nonszensz. Ez teljesen abszurd, nem is nagyon értjük, hogy ilyen a jogalkotók fejében hogy fordulhat meg!
Hát az a cél, hogy emberek ezek után csak szociális ellátásra vagy járadékra legyenek jogosultak? Hát azért ne menjünk vissza már száz évet, könyörgök! Próbáljunk már meg egy kicsit előre tekinteni!
Végül is, ha jól belegondolunk, Magyarország is tagja az Európai Uniónak. Az Európai Uniónak van egy szociális ellátási minimuma és ahhoz azért jó volna, ha tartanánk magunkat. Nem kellene magunkat vagy az országot ilyen veszélyeknek kitenni, hogy feladjuk a labdát, hogy azután a Szociális Charta, meg egyéb más ellátások tekintetében megtámadhatóvá tegyük magunkat. Tehát én ezt a tisztelt képviselőknek - enyhén szólva is - figyelmébe ajánlom, hogy ezt változtassák meg, tegyék az ellátást továbbra is társadalombiztosítási, nyugellátási jogosultsággá, és annak megfelelően biztosítsák az ebben részvevőknek az ellátást.
A másik, amire tényleg röviden térek csak ki, ez a bizonyos végkielégítéssel kapcsolatos adórendszerbeli változás. Itt a legfőbb problémánk abban jelentkezik, hogy úgy látjuk, hogy akikre ez kiterjedne, tehát a közszféra, a kormánytisztviselők, a köztisztviselői réteggel kapcsolatban nem igazán folytatott le a jogalkotó egy úgynevezett ilyen pénzügyi vagy kereseti hatástanulmányt. Ha lefolytatta volna, és mellékelte volna az anyag mellé, akkor láthatóvá tehették volna, hogy a kétmillió forint rendkívül alacsony határ, rendkívül alacsony határ, és ezzel azt érik el, hogy az átlagos munkavállalókat ugyanúgy sújtani fogják ezzel a 98 százalékos adóval - ami nyilván nem a jogalkotó célja -, tehát messzemenően azt tudom csak ajánlani, hogy ezt is fontolják meg. És fel kell emelni ezt az összeghatárt. Nem mondom, hogy mennyivel, de nyilván, aki ezzel foglalkozik, mert rendelkezésére áll a kormányhivataloknak a KSH és egyéb más állami szervek különféle statisztikája, vegyék figyelembe a jövedelmi határokat, és annak megfelelően emeljék fel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a Munkástanácsok ügyvivőjének, Lengyel Zoltánnak az álláspontját. Az álláspontok rögzítésére sor került. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy bárkinek az elhangzottakhoz illesztetten van-e kiegészítése, véleménye.
Amíg gondolkodnak, addig jelzem, hogy helyettesítésre került sor. Ha jól emlékszem, Polics József képviselőtársam ment el és Kovács Ernő helyettesíti. Köszönöm szépen. Még egyszer kérdezem, bárkinek van-e? Igen, Kiss Péter, parancsoljon, képviselő úr.
KISS PÉTER (MSZP): Tekintettel arra, hogy ezekben a kérdésekben a bizottságban, illetve a parlamenti vitában volt módunk már kifejteni a véleményünket, ezért ezt nem ismételném meg, csak annyit jeleznék, hogy a mi álláspontunk lényege egybeesik ezekkel a megszólalásokkal. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy helyénvalónak látnám, hogyha a rövid, amúgy szükséges türelmi időt követően, amely minden új kormánynak kijár, a bizottság, a bizottság elnöke támogatná azt a kezdeményezést, ami a szakszervezeti oldal egyöntetű - ha jól tudom, a munkaadói oldal is - kezdeményezése, hogy végre már kezdődjék meg a formális érdekegyeztetés időszaka, hiszen így, nem ezen fórumon kellene szembesülnünk ezen - szerintem - súlyos megjegyzésekkel. A parlamentben állandó vita tárgya, hogy amikor politikai, különféle pártokhoz kapcsolódó szereplők megszólalnak, akkor megállja a helyét az a hivatkozás, hogy kinek az érdekében teszik azt, amit tesznek, konkrét megoldásokat. Hát nyilvánvaló módon ez politikai alapállás kérdése is, hogy igaz-e az az állítása az ellenzéknek,a szocialistáknak, hogy az egyharmad, a felső egyharmadot szolgáló intézkedések szerepelnek zömében ezekben a - különösen a 29 pontban - rögzített intézkedésekben vagy ellenkezőleg. Nos, ezt a vitát leginkább a saját véleményük ismeretében, az érintettek véleménye ismeretében volna korrekt és helyénvaló eldönteni, aztán utána még lehet vállalni ennek a konzekvenciáit politikai értelemben is. Hiszen el tudok olyan politikai tényezőt képzelni, aki evvel együtt is tudatosan dönt úgy, hogy az, úgymond felső egyharmad érdekeit képviseli a politizálása során egy adott időszakában a kormányzásának, de akkor legalább a tény az ténnyé válna.
Fordítva is lehet, hogy az érdekegyeztetésből már vélemény derül ki, de egyet biztos nem lehet csinálni: az érintettekre hivatkozva, nélkülük meghozni döntéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, másnak van-e még véleménye? (Nincs jelentkező.) Nincs, akkor a magam részéről két mondatot mondanék, nem többet. Tényleg úgy van, bizottsági ülés keretei között, a parlamentben ezekről a kérdésekről szóltunk, az átfedések az elhangzottakhoz illesztetten az ellenzék soraiból szinte megegyezőek, szinte szó szerinti megegyezést is tudok visszaigazolni sok esetben, ilyeténképpen csak és azt a gondolatot erősíteném, a részletekbe való bocsátkozás nélkül, hogy azt javasoljuk a kormányzat szerepvállalóinak, hogy az elkövetkező időszakban - az előttük álló kormányzási időszakra gondolok - nem úgy, mint az elmúlt egy-két hónapban, hanem úgy, ahogy az egy normális, kiegyensúlyozott, demokratikus keretek között működő országban zajlik az érdekegyeztetés színpadán, az OÉT színpadán és más két, sok minden egyéb más érdekegyeztetési fórumok színpadán mindaz történjen meg, amelynek szükségszerűen meg kell történni ahhoz, hogy elfogadható, jó törvényjavaslatok születhessenek. Köszönöm szépen.
Kaufer Virágot láttam jelentkezni, parancsolj, Virág!
KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy nagyon rövid megjegyzésem lenne még az elhangzottakhoz: a Lehet Más a Politika is egyetért az érdekképviseletek által elhangzottakkal, túlnyomórészt, különösen a háztartási munkát szabályozó kérdéseket érintően. Egyetlen aspektust emelnék még ki, ami itt nem hangzott el: ugye a háztartási munka definíciójánál - azt hiszem, hogy nem árulok zsákbamacskát, hogyha elárulom, hogy - ez elsősorban a női munkavállalók körét érinti. Ugye, a vasalás, a főzés, a takarítás, s a többi, olyan aspektusok, olyan munkák, amelyeket a női munkavállalók vállalnak elsősorban. Itt egyetemistákra gondolok, tehát fiatal nőkre, alulképzett nőkre, illetve 50-60-as években álló nőkre, akiket így a nyugdíj előtt esetleg elbocsátottak. Tehát arra is oda kéne figyelni a kormányra, hogy a nemek közötti esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon hogyan teremti meg akkor, amikor, ahogy ezt a Munkástanácsoktól hallottuk, a tébé alól kiveszi ezt a kört, és hát jelen pillanatban is tudni kell azt, hogy a nők és a férfiak között a kereset és ezáltal a nyugdíj is nagy különbséggel terhelt. Tehát a nők kevesebbet keresnek, és kevesebb a nyugdíjuk ugyanazért az elvégzett munkáért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más megszólalási szándék? Igen, látom, akkor úgy látom, egy mélyebb vita fog kibontakozni.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Én csak azért szóltam, hogy ne térjünk el a napirendtől.
ELNÖK: Alelnök úr! Én úgy látom, mivel minden képviselőtársamnak joga van megszólalni, hogy mélyebb vita fog kialakulni. Most Kontur Pál képviselőtársam kíván szólni. Parancsoljon, képviselő úr!
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy látom, hogy előítélete van velem szemben, de teljesen mindegy. Azt szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy tudják-e, hogy hány ilyen legálisan bejelentett háztartási alkalmazott volt Magyarországon. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tudják-e az előterjesztők? Mi tudjuk nagyjából, ismerjük ezeket a számokat, tehát ilyen értelemben mélyebb vitát nem szeretnék gerjeszteni, de ha kell, akkor 18 másik érvet elkezdek majd felsorolni az üggyel kapcsolatban. Azt mondom, nem kell.
A bizottság keretei között egyszer lefolytattuk ezt az egyeztetést, a parlament falai között szintén, most az érdekképviseleti szervezetek álláspontját ismertük meg, én azt javaslom, ne menjünk beljebb. De képviselőtársaim természetesen dönthetnek másképp. Igen, van még? Parancsoljon, Kovács Ernő képviselő úr!
KOVÁCS ERNŐ (Fidesz): Köszönöm a szót. A szakszervezetek is kifogásolták, és el is hangzott összeg, hogy ki mennyi végkielégítést vett föl, ennek véget kell vetni. Ez a törvényjavaslat véget vet ennek. A kétmillió forintos értékhatár felemelésére érkezett javaslat. Nem tudom, hogy a parlament hogyan fog ebben dönteni. Úgy gondolom, hogyha ismerjük azokat a számokat, amely a magyarországi átlagbéreket mutatja különböző szférákban, akkor azt tudjuk mondani, hogy 6-8 hónapos végkielégítéssel egy átlagember jóval kevesebb végkielégítést vihet haza, mint amennyit a mostani határ megszabott. Nagyon fontos lenne, hogy úgy, mint ahogy képviselőtársam is említette, ma is dolgoznak ilyen területen emberek, nagyon-nagyon sokan, ezt a vitában az elmúlt ülésen megvitattuk, ez egy lehetőség az ő legális foglalkoztatásukra. Remélem, hogy fognak vele élni, és ebben a lehetőségben az is benne van, hogy ha az ezer forintot kifizetik maguk után, és az öngondoskodás keretein belül tisztességes munkával megkeresett pénzből saját magukra is gondolnak, és más területen már, például a mezőgazdaságban fizetnek az emberek maguk után társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot, ebből egyrészt meg lehet élni, másrészt pedig olyan társadalombiztosítást és nyugellátást kaphatnak, ami az ő befizetéseiknek az alapja. Ha keveset fizetnek be, keveset fognak kapni, ha többet, akkor többet. Ez csak a nyugellátásra vonatkozik, természetesen az egészségügyi ellátás ettől független, de nem térítésköteles.
Ha azok a törvények, amelyeket most tényleg gyorsvonati sebességgel kell hogy meghozzunk, azok a társadalom nagy rétegét kedvezőtlenül érintik, és ez feszültséget okoz, akkor ennek a parlamentnek és nyilván az előterjesztőknek is majd egy következő módosítás keretén belül a miniszterelnök úr azt ígérte, hogy ősztől ezeknek a törvényeknek, amelyek a parlament elé kerülnek, lényegesen több idő lesz a tárgyalására. És én azt remélem, hogy önöknek sem itt kell majd elmondani az észrevételeiket, hanem már az előterjesztés előtt az önök észrevétele is beleépülhet, az előterjesztés része lesz majd. Köszönöm szépen. (Kiss Péter távozik az ülésteremből.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Eddig sem lett volna baj. A másik része a dolognak, hogy persze azért az állam által működtetett gazdálkodó szervezetek vezetőinek a bérplafonját érintően, biztos képviselőtársam is ismeri a korábbi időszakban, az előző kormány időszakában a kétmillió forintos értékhatár megjelenítését. Ismeri azt is, hogy ma milyen szándékok vannak e tekintetben. Nem akarok most mélyelemzésekbe belemenni, mert akkor 12-kor is itt fogunk ülni.
Azt gondolom, hogy azzal talán lehet ezt a mostani véleménycserét zárni, egy mondattal, ami arról szól, arról szól, hogy az érdekegyeztetésnek helye van a törvények előkészítésében, és elfogadhatatlan az és hogyan, hogy akiket érint a történet, azok tekintetében a szükségszerű egyeztetések nem következnek be. Igen, két képviselőtársamat láttam: Kontur Pál képviselő urat és Kara Ákos alelnök urat.
KONTUR PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ma Magyarországon egy egyszerű pedagógus, a kisemberek, az állami foglalkoztatásból élő emberek semmilyen jövedelme nem elég erre, hogy ilyen veszélybe kerüljön a végkielégítése. Tehát nem jön össze kétmillió forint fölötti összeg. Azt csak 25-30 év munkaviszony után, ha nem veszi ki az iskolaigazgató az összes szabadságát, akkor jön össze esetleg. Akkor is csak esetleg! Tehát ez csak egy riogatás, a kisemberek riogatása, pedagógusoké, meg máshol dolgozóké, hogy belesnek a kétmillió forintos dologba. Normálisan, a mai keresetek szerint ez az összeg, ez fölötte van, ezt ők nem érik el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Kontur Pál képviselőtársamnak. Szeretném jelezni csak a pontosítás kedvéért, hogy ma Magyarországon az átlagbérek értéke nagyjából a 200 ezer forint nagyságrendjét képviseli, bruttó összegekről beszélünk nyilván. Azt is tudják képviselőtársaim, hogy mondjuk egy hosszú évtizedeken keresztül köztisztviselőként dolgozó ember törvény által biztosított formában végkielégítéssel, mondjuk 35-40 év után 12 hónapot is felölelő, 12 hónapszor, csak ha ezt teszem és semmi mást, a végkielégítés összegét szorzom fel azzal, amit mondtam átlagként, az is meghaladja a kétmillió forintot. De hozzá szeretném tenni, hogy a közigazgatásban általában nem a magyar átlagbérek szintjén, hanem afeletti bérszinten dolgoznak - hitem szerint - nagyon sokan szakmai hozzáértéssel, ilyen értelemben az ő érdekük abszolút módon sérül. Ha kell, akkor mehetünk e tekintetben is részletesen beljebb. Kara Ákos alelnök úr!
KARA ÁKOS (Fidesz): Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Azt javasolnám, hogy a napirendi ponthoz térjünk vissza, és menjünk tovább a módosításokról való szavazásra.
ELNÖK: Én egyetértek alelnök úrral, és ezért is mondtam, hogyha újabb és újabb vélemények vannak, az még mélyebbre fogja vinni a beszélgetés tartalmát. (Kara Ákos: Ez az elnök úrra is vonatkozik.) Hogyne, persze, az elnökre is vonatkozik... (Varga József: Legfőképp az elnökre.) Persze, köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel a kérdést, hogy a bizottság meg kívánja-e vonni az elnöktől a szót. (Szavazás.) Nem látok ilyet. Köszönöm szépen. Akkor haladunk tovább.
Azt szeretném jelezni, kedves képviselőtársaim, hogy arra törekedtem az első pillanattól, hogy az első három vélemény megfogalmazását követően zárjuk és haladjunk tovább. (Varga József: Nem sikerült.) Most is erre törekszem. Nem sikerült, mert képviselőtársaim nyitnak. Mondom, most is erre törekszem. Azt javaslom, haladjunk és az ajánlási pont szerint kezdjük el tárgyalni a módosító javaslatokat. Egyetértés van, képviselőtársaim? (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen. (Varga József közbeszól.) Nem, Jóska, amíg a képviselőtársak, kormányoldal jelentkeznek, addig nem volt. Tehát azt javaslom, hogy a kiegészítő ajánlás, ami ott szerepel előttünk, az 581/183-as számmal, ennek a kiegészítő ajánlásnak a tárgyalására kerítsünk sort.
Van egy javaslatom, hogyha a bizottság ezt elfogadja. Az áttekintést követően olybá tűnik, hogy négy olyan pont van, amely a bizottság feladatkörébe tartozó és érdemi javaslat és a többi mind ilyen jogtechnikai pontosítás. Úgy emlékszem, szakértő asszony, hogy van arra módunk és lehetőségünk, hogy ezekben a jogtechnikai ügyekben együtt, csomagban szavazzunk. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Így van.) Köszönöm szépen. Megerősített szakértő asszony. Először mondanám, hogy az 1-es, az 5-ös, a 11-es és a 26-os pontokat találta szakértő asszony olyannak, amelyek mindenképpen önálló szavazást kívánnak, és a többire meg, mivel ilyen jogtechnikai módosítások, csomagban tennék javaslatot. Ha képviselőtársaim egyetértenek ezzel. Van-e valaki ellene? (Szavazás.) Nincs. Tehát egyöntetűen így foglaltunk állást. Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a legegyszerűbb az, hogyha először a csomagot szavazzuk meg, a jogtechnikai módosításokat. Tehát az 1, 5, 11, 26-os pontok kivételével a többi pont tekintetében jogtechnikai a módosítás. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy a kormány ezeket a pontokat támogatja-e.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Szeretném azt kérni, hogy menjünk külön, mert nem egyforma a támogatottsága.
ELNÖK: Jó. A kormány képviseletében jelen lévő főosztályvezető asszony attól függetlenül, hogy a kormány ezt mind támogatta, egyenként kíván végigmenni. Én tolerálom az ő kérését...
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Bocsánat, én csak azt kértem, hogy amit ön mondott, hogy az 1, 5, ...
ELNÖK: Az természetes, de most nem arról van szó. Főosztályvezető asszony, hogyha figyelt, akkor arról van szó, hogy az azon kívüli összes többi tekintetében kívánunk csomagban szavazni, mert az mind jogtechnikai, mind olyan, amely a kormány által is befogadott, és abban kértem az álláspontját, hogy e vonatkozásban a kormánynak mi az álláspontja. Megismétlem, mert lehet, hogy nem volt érthető az általam feltett kérdés: ezekben egyetért a kormány képviseletében főosztályvezető asszony, hogy csomagban szavazzunk?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor képviselőtársaimhoz fordulok. Ki az, aki az 1, 11, 5. és a 26-os ajánlási pontokon kívüli, összes többi jogtechnikai módosítás tekintetében támogató álláspontot rögzít?
SZEDLÁK ATTILA (Fidesz): Azt szeretném mondani, hogy a 24-es módosító javaslattal az előterjesztő nem ért egyet, mert a többi bizottság nem támogatta.
ELNÖK: Akkor a 24-est vegyük ki a csomagból. Köszönöm szépen a figyelmeztetést. Tehát öt kivett pont van. A kormány képviseletében egy igent kaptam. Kérdezem, hogy kik azok a képviselők, akik az 1, 11, 5, 24, 26-os pontok kivételével a többi pont tekintetében annak az elfogadását támogatják. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Akkor az 1-es ajánlási pont következik, ami a Költségvetési bizottság ajánlása. Kormányt kérdezem.
DR. HADI LÁSZLÓ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizennégy. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet, négy tartózkodás.
Az 5-ös ajánlási pont a Gazdasági bizottság módosítója. Ez az az értékhatár, amiről az előbb egy rövid polémiát is folytattunk, a kétmillió forint felemelése.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Képviselőtársaimat kérdezem, ki támogatja? (Szavazás.) Három. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő. Három tartózkodás. Köszönöm szépen.
A 11-es ajánlási pont, a Költségvetési bizottság ajánlása.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizennégy. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő. Kettő tartózkodás.
A 24-es pont következik. A kormány álláspontját kérdezem.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Öt. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) tizenkettő. Egy tartózkodás.
A 26-os ajánlási pont, a Költségvetési bizottság ajánlása.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizennégy. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő. Kettő tartózkodás. Köszönöm szépen. Ezzel az ajánlási pontok tárgyalásának végére értünk. Köszönöm a közreműködésüket, főosztályvezető asszony, főosztályvezető úr. Jó munkát kívánok. Köszönöm szépen az érdekképviseletek vezetőinek a véleményét. Természetesen maradhatnak a bizottság ülés további napirendi pontjainak tárgyalásánál is, de úgy látom, hogy más elfoglaltságuk is van, úgyhogy még egyszer köszönöm az itt létet, az álláspont rögzítését. Önöknek is jó munkát, szép napot kívánok!
Albizottságok létrehozása, albizottsági elnökök, alelnökök, tagok megválasztása
Áttérünk a második napirendi pont tárgyalására. Itt az albizottságok létrehozására tett javaslatot a múlt héten Varga József alelnök úr. A napirendi pont előadója természetesen alelnök úr. Kérdezem, hogy kívánsz-e kiegészítést tenni, bármit a mai ülésen.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Kiegészítést nem, de várom az ellenzék javaslatát.
ELNÖK: Értettem. Hát az ellenzéki oldalon egyeztetések folytak, még nem zártuk a történetet. 80 százalékos készültségi fok nagyjából az, ahol tartunk, szerintem a mai nap folyamán meg fogunk egyezni e tekintetben és a következő bizottsági ülésünkön pedig név szerint legitimizálni tudjuk a bizottságot az albizottságok életre hívásával kapcsolatban. Két utat járhatunk. Az egyik, hogy a bizottság kormányoldali képviselői ma be akarják égetni azt, hogy milyen albizottsági struktúra alakuljon ki, vagy egy hét türelemmel vannak a tekintetben, hogy a jövő heti bizottsági ülés keretei között gyakorlatilag a nevekkel párosított albizottsági keretek elfogadására sort kerítsünk. Az előterjesztőt kérdezem, mert azt az utat szeretném járni, amit az előterjesztő e tekintetben helyénvalónak tart.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Én akkor megkérdezném, hogy mit egyeztettek egy hétig elnök úrék. Van-e valakinek más javaslata ehhez képest?
ELNÖK: A kérdésre a választ, ha megengedi képviselőtársam, akkor nagyon röviden adom meg. Gyakorlatilag három albizottság tekintetében nincs problémája az ellenzéki oldalnak, tehát a különböző pártok képviselőinek. Egy albizottság tekintetében másképp látjuk, mint ahogy a kormányzati oldal ezt látja. Gyakorlatilag van egy, az elmúlt nyolc évek kormányzati - már nem is tudom - intézkedéseit vizsgáló albizottság, amelyet javasol a kormányoldal. E tekintetben mi ezzel abszolút módon nem értettünk egyet, majd a Jobbik képviselői részéről pedig az hangzott el, hogy ha már és a kormány ilyet kíván életre hívni, akkor ne nyolc, hanem húsz évről szóljon a történet. Tehát azt akarom mondani, a másik három albizottság tekintetében különösebben nincsenek gondok, problémák, e tekintetben az ellenzéki oldalon pedig más álláspontok vannak, mint a kormányzati oldalon. Egyed Zsolt, parancsoljon!
EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én mindenképpen indokoltnak tartanám azt, hogy ez a nyolc év húsz év legyen, mert ha ki akarjuk vizsgálni teljes mértékben az elmúlt idők visszaéléseit, akkor ott nem szabad annak színt adni vagy párthoz tartozást adni. Én nagyon jól tudom, képviselőtársaim, Miskolcon is van olyan fideszes képviselő nevesítés nélkül, aki ellen három büntető eljárás folyik a Debreceni Ügyészségen. Tehát úgy gondolom, hogyha mi tényleg azt szeretnénk, hogy tiszta lappal induljon el a nemzet, a bűnösök meg legyenek büntetve, a büntetésnek ne legyen színe. Akkor járjunk utána ténylegesen!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Előterjesztő, Varga József!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Az a meglátásom, minthogyha az ellenzék nem kívánná a bizottságokat létrehozni. Az első három bizottságban talán már nevek is vannak. Az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló bizottságot már minden parlamenti bizottság létrehozta, ezt a vitát lefolytatta, mi is szeretnénk létrehozni. Jelezném, hogy ebben nem vagyok kompromisszumkészek, magyarul ezt a bizottságot létre szeretnénk hozni, és ilyen néven. Én értem a húsz év vizsgálatát, de valószínű, hogy a miskolci ügyeket nem nekünk kell vizsgálni. Ez a kormányzatról szól, a parlament a kormányzatot felügyeli, és ehhez mi ragaszkodnánk. Ha nem sikerült az első három bizottságban sem nevekkel jönnie az ellenzéknek, akkor én ezt nem tudom másképp értékelni, csak úgy, hogy nem kívánnak részt venni a bizottságban. Jelezném, hogy akkor viszont a Házszabály keretein belül bizottsági ülést fogunk összehívni mi, a nyári szünet előtt, és ha nem kíván az ellenzék ebben részt venni, a bizottságokat fel fogjuk állítani, és akkor legfeljebb csak kormányzati képviselők lesznek benne. Én szeretném, ha ezt el tudnánk kerülni. Ilyen értelemben a javaslatom a következő: ha van az ellenzéknek neve az első három bizottságban, azt most hozzuk létre, és hétfőn, amennyiben nem sikerül az ellenzéknek a negyedik bizottságba neveket mondani, akkor hétfőn arról fogunk dönteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy a bizottság mellett működő albizottságok az egységes keretek között célszerű, ha életre hívódnak. Az elmúlt héten került a bizottság elé egy előterjesztés Varga József alelnök úr részéről, azt gondolom, hogy az, hogy egy hét leforgása alatt minden vonatkozásban a kívánt bizottságok keretei közötti személyi feltöltés nem történik meg, de közel vagyunk ahhoz, hogy megtörténjen, az nem azt jelenti és nem jelentette soha és most sem, hogy nem kíván az ellenzék az albizottságok keretei között munkát folytatni. Még egyszer: azt javaslom, alelnök úr, hogy annak a lehetőségét biztosítsa a kormányoldal, hogy a végső egyeztetéseket le tudjuk folytatni. Ez, egyébként a mai nap - meggyőződésem szerint - meg fog történni. Akár még azt is el tudom képzelni, hogy a mai nap a Parlament falai között egy rövid bizottsági ülést tartsunk, ahol a személyesített hovarendelések javaslatát meg tudjuk tenni egy tíz percben, negyed órában, de ettől még szükség van néhány, egymás közötti egyeztetésre, hogy erre sort tudjunk keríteni. Azt hiszem, ez különösebb gondot nem okozhat. De ha ez okozza a legnagyobb gondot, hogy nem délelőtt fél 11-kor, hanem délután fél 4-kor fogunk személyi álláspontokat rögzíteni, akkor nem tudok más véleményt mondani, akkor Varga alelnök úr döntse el, hogy hogyan haladjunk tovább.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Azt hiszem, hogy ezt én már elmondtam. Tehát én nyitott vagyok arra, hogy az ellenzéknek, miután ez hatalmas feladatot jelent, úgy látom, nemcsak az általam előterjesztett módon, hanem a Házszabály a keretein belül rendelkezik arról, hogy a bizottságok albizottságokat hoznak létre. Nem az én feladatom lett volna, hogy én itt külön előterjesztést tegyek, ez egy normális módon előterjesztett bizottsági részbe belefért volna az elmúlt két hónap. Én azt láttam elnök úr részéről, hogy nem nagyon akart ezzel foglalkozni, ezt én megértem. Én nyitott vagyok arra, hogy ma, de legkésőbb hétfőn a bizottságok álljanak föl. Amennyiben nem sikerül az ellenzéknek megegyezni, akkor fel fogjuk állítani hiányosan, a kormánypárti képviselőkkel. Ilyen értelemben akkor, ha az ellenzéknek az a kérése, hogy ma erről már ne beszéljünk többet, akkor én hajlandó vagyok arra, hogy legkésőbb a jövő hét hétfőig ez a bizottsági struktúra felálljon. Addig kérem szépen önöket, hogy próbáljanak meg személyeket is ebbe delegálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szerintem egyetértés van közöttünk. Szakértő asszony, a jövő hét hétfőn zárószavazások vannak, igaz? (Farkasné dr. Molnár Valéria: Ismereteim szerint.) Igen. Ha minden igaz, akkor a nyári ciklus utolsó napja, elviekben jövő hétfőn már nem biztos, hogy lenne bizottsági ülésünk, ugye? (Farkasné dr. Molnár Valéria: Nem feltétlen.) Nem feltétlen. Jó.
Két dolog, alelnök úr, hogyha elfogadható. Én megpróbálom még a mai nap folyamán összehozni azt az ellenzéki oldalon belüli egyezséget, ami a személyi javaslatokat rögzíti. Ha sikertelen lenne a próbálkozásunk, akkor viszont élnék azzal a lehetőséggel, amit alelnök úr mondott, hogy a jövő hétfőn egy nagyon rövid bizottsági ülés keretei között fogjuk ezt megtenni. De nagyon bízom benne, hogy ezt ma délután fogjuk tudni megtenni. Ezért fogok a délután első óráiban dolgozni a különböző frakciók keretei között. Így elfogadható alelnök úr? (Varga József bólogat.) Köszönöm szépen.
Akkor a második napirendi pontot ezzel zárnám, illetve azzal az egy mondattal, hogyha minden igaz, nyolc bizottságban ilyen albizottságot nem állítottak fel, mint amit Egyed Zsolt képviselőtársam is kifogásolt, ilyen "az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló" albizottságot, ahogy ő kifogásolta, hogy húsz év, a személyes álláspontom az, hogy ez szükségtelen, mert az előző bizottság ott van, na de a lényeg az, hogy nyolc bizottságban ilyen nem létezik. Csak azért mondom alelnök úrnak, hogy az előterjesztésénél ezt is ... (Varga József: Tízben meg van.) Így van, így van. Köszönöm szépen. Ezzel most itt a második napirendi pontunkat lezárom. Hogyha sikerül kora délután a napirend előttiek, interpellációk keretei között mindazt megtenni, amit meg kell, ott az azonnali kérdések, kérdések időszakában, abban a másfél órában valamikor a Parlament falai között találkozunk újra, ha nem, akkor jövő hét hétfőn.
A harmadik napirendi pontra térnék át, egyebek. Kérdezem képviselőtársaimat, bárkinek van-e mondandója. Igen, alelnök úr, parancsoljon!
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Az első napirendben nem szerettem volna a vitában részt venni, de azt szeretném itt az egyebekben jelezni, hogy a kormánypárt minden vitára nyitott, ami szakszerű és a bizottság keretein belül lefolytatható. Arra kérem elnök urat, hogy mi mindenkinek szót fogunk adni, ha az általános vitáról beszélünk, azt hiszem, nincs helye már, mikor módosítókról szavazunk, politikai vitákat folytatni, tehát azt kérem, hogyha egy mód van rá, hogyha meghívnak ide bizonyos szakszervezeteket, azok olyan kereteken belül mondhassák el a véleményüket, ami még a bizottság struktúrájába belefér. Azt gondolom, egy törvénynek az általános vitára való alkalmassága keretén belül érdemes ezeket a vitákat lefolytatni, és akkor nem kerülünk olyan helyzetbe, amibe ma kerültünk, hogy tulajdonképpen már az általános vita lefolytatásra került, és a bizottsági módosítók keretén belül tulajdonképpen a szakszervezetek véleménye egy utánlövési véleményt, és nem gondolom, hogy a Foglalkoztatási bizottságnak kellene a kormányt helyettesíteni ezekben a vitákban.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Nem is ezt teszi. Gyakorlatilag azt gondolom, hogy a hiba forrása talán nem itt van, a Foglalkoztatási bizottság keretei között, hanem ott, hogy a kormány a törvények beterjesztésénél ezeket a szükséges egyeztetéseket nem folytatja le.
A másik része a dolognak, hogy a bizottsági ülések keretei között, hogyha olyan társadalmi partnerek, akár szakszervezeti oldalon, akár munkaadói oldalon, amelyek a foglalkoztatáspolitika világát érintően fontos szerepvállalóként vannak jelen, jelzik a számomra azt, hogy a bizottsági ülés keretei között jelen kívánnak lenni, és ha módjuk van rá, akkor véleményt kívánnak formálni, abban a tekintetben én mindig is nyitott leszek. Legkiváltképp én is azt szeretném, amit alelnök úr, hogy ne a módosító javaslatok kapcsán kerüljön erre sor, de ehhez meg az kell, hogy normális érdekegyeztetést zajlódjon ott, ahol zajlódnia kell.
A lényeg a történetben: azt meg a bizottság eldönti, hogy akik idejönnek, szakszervezeti, munkaadói, bármilyen, a foglalkoztatáspolitika világát érintő szakértőként vagy szakmai partnereként, azoknak szót ad vagy nem ad szót. Jogosítványa, lehetősége az is, hogy nem ad szót, akkor nem fogják az álláspontjukat, véleményüket elmondani. Kara Ákos alelnök úr.
KARA ÁKOS (Fidesz): Elnök úr, annyit szeretnék mondani, hogy egyetértek az utóbb megfogalmazott véleményével, akkor mehet egymás között is az információáramlás, hogy akár a bizottsági ülésen beszélhetünk is arról, hogy ki az, akit meghívtunk, ki az, akit nem hívtunk...
ELNÖK: Persze, akár ez is, így van. Hát ebben egy korlát van, amikor annyira promt jelzéseket kap az elnök, hogy gyakorlatilag a bizottsági ülést megelőzően mondjuk sok módja, lehetősége, mozgástere nincs. Nem azt mondtam, hogy a mai ilyen, hanem azt mondtam, hogy példaként. Azt hiszem, ma két ember jelezte az ittléti szándékát: Lengyel Zoltán és Szabó Imre és a Borsik úr pedig megjelent. De azt gondolom, a tisztesség is azt kívánja akár a kormányoldal bizottsági alelnökeitől, akár az ellenzéki oldal bizottsági elnökétől, hogyha megjelent a bizottság ülésén az Autonóm Szakszervezet elnöke, akkor, ha már másik két embernek szót adunk, akkor, azt hiszem, az ő álláspontját is érdemes meghallgatni. Tehát gyakorlatilag e tekintetben azt mondom, hogy némileg adódhatnak spontán helyzetek is, amelyekhez az elnöknek nincs köze. Parancsoljon!
KARA ÁKOS (Fidesz): Én csak annyit szeretnék mondani, hogy én is ezt fogalmaztam meg az előbb, és nem azt, amit próbált itt kerekíteni a kifejezésből. Nyilván, hogyha itt van, nagyon helyes, ha megfogalmazza a véleményét. Megjegyzem egyébként, hogy talán éppen a LIGA Szakszervezetek képviselője talán éppen azt a véleményt mondta el, ha jól tudom, írásban, nemcsak nekem, amit minden parlamenti képviselőnek elküldött. Ha jól értelmeztem az írásos anyaguk elolvasását. (Kovács Ernő: Mást is mondott, azt is mondta, hogy köszönjük a meghívást.)(Kontur Pál: .... lett meghívva.) Igen, szeretném jelezni, hogy a bejelentkezésüket követően természetszerűleg meghívtuk őket. A bejelentkezésüket követően, tehát nem én, a bizottság elnöke kezdeményezte a mai bizottsági ülés keretei között, hogy teljesen világos és tiszta legyen képviselőtársai előtt, hogy a három úriember legyen jelen, és véleményt formáljon. Hanem és, hanem ők bejelentkeztek, én meg a tisztesség és a tisztelet okán ezt követően meghívtam őket. Köszönöm szépen. Kaufer Virág.
KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm elnök úr a szót. Három apró dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban megjegyezni. Egyrészt a bizottság tagjaként szeretném fenntartani a jogot, hogyha egy törvényt tárgyalunk, annak bármely szakaszában szakértőt, érdekképviseleti szervezetet el tudjak hozni az ülésre, és hogyha az ülés ezzel egyetért, akkor szót kapjon itt. Én ezt szeretném bizottsági tagként fenntartani.
A második dolog a törvényhozási munka tempójával kapcsolatban. Ugye erről régóta beszélünk, azt gondolom, hogyha egy törvénycsomag péntek délután négy órakor jön ki, és a következő bizottsági ülés az általános vita előtt hétfőn reggel 9.30-kor van, akkor elég nehéz mozgósítani és szakszerűen, a törvényhozási munkának megfelelő rutinnal behozni az érdekképviseleti szervezeteket. Többek között ezért is szeretném fenntartani a jogot, hogy a folyamat során ez bármikor megtörténhessen.
A harmadik pont pedig, amit az elnökséghez szeretnék címezni, hogy azt kérném az elnökségtől, hogy próbáljanak meg egyeztetni az ülés előtt, amennyiben lehetséges, a pártpolitizálást félretenni, ugyanis ez a munkát nagyon megkönnyítené. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is így gondolom. Egyébként pedig volt egy korábbi, a bizottsági ülés keretei közötti egyeztetés - szó szerint nem tudom visszaidézni, de -, amiben az a tartalmi egyezség megvolt, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között működő szervezetek egyébként külön meghívás nélkül is a bizottsági ülésen részt vehetnek. Tehát én azt gondolom, hogy ez ilyen értelemben, persze adott helyzetben adhat spontaneitást is.
Köszönöm szépen. Varga alelnök úr, parancsoljon.
VARGA JÓZSEF (Fidesz): Miután én tettem szóvá ezt az egészet, még egyszer, én nem vitát szerettem volna itt gerjeszteni, hanem egy rendet szerettem volna a bizottság körül. A rend lényege az, hogy az általános vita elkezdésekor történik a politikai vita. Például kormány-előterjesztésről beszéltünk ma, és a kormány nem volt jelen, mert arra készült, hogy a kiegészítő módosítókról fogunk szavazni. Államtitkári szinten szeretnénk, ha a vita folyna. Ez teljesen normális, és most is mondom, hogy mi szót fogunk adni mindenkinek, csak azt kellene elérni, hogy ne csúszással legyenek a viták. A bizottságban lehet vitatkozni, nem szeretném önt ebben meggátolni, sőt a saját szakértői is szóljanak hozzá, csak akkor, amikor az a napirend. Ma napirenden a módosítókról kellett volna szavazni, és kreáltunk egy politikai vitát. Én nem értek egyet elnök úrral, hogy ez nagyon spontán volt, mert a hétvégi hírek arról szóltak, hogy Mesterházy elnök úr, akinek itt is gratulálunk, hogy elnök lett, fel fogja venni a szakszervezetekkel a kapcsolatot, és a szakszervezeteket fogják előtérbe helyezni. Ez teljesen rendben van, ez a politika része, csak szeretnénk elkerülni, hogy a bizottság politikai csatározások helyszíne legyen, és ezzel be is fejeztem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Hát közöttünk ritkán van olyan egyetértés, mint jelen pillanatban, én is így gondolom, csak ahhoz az is kell, hogy a kormány meg tartsa magát ahhoz, ami arról szól, hogy a törvényjavaslatok beterjesztésénél vegye számításba és figyelembe azokat a kötelességeit, amelyek egyébként a másik oldalon a képviselők jogaiként adatnak meg, mármint hogy hány nappal előtte kell, hogy a képviselő megkapja mindazt, amit meg kell, hogy kapjon, hogy érdemi munkát tudjon folytatni. Nem akarom tovább ragozni a szót. Ha az működik, akkor ez is működik. Akkor nincsenek ilyen problémák, gondok.
Tehát még egyszer, azt gondolom, közösen, kölcsönösen tudjuk egymás elvárásainak megfelelően alakítani és formálni a dolgokat, de ehhez nyilván az is kell, amiről beszéltem én is, hogy az induló ponton a kormány teljesítse a (Varga József: Hozzászól elnök úr egyébként?) Nem, le akarom zárni. (Varga József: Ja jó, mert úgy tűnik, mintha hozzászólna.) Nem, le akarom zárni, ha sikerül. (Kontur Pál: Megmagyarázza a bizonyítványt...) Kontur Pál képviselőtársam, nincs okom arra, hogy én bármilyen bizonyítványt magyarázzak, egyszerűen azt szeretném mondani, hogy önöknek lenne lehetősége, módja, kötelessége, hogy bizonyítványt magyarázzanak a törvények előterjesztésével kapcsolatosan, de nem akarok ebbe belemenni. Még egyszer: mindenki tegye a maga dolgát, a kormány terjessze be az előterjesztéseit, tegyen eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyeknek eleget kell tenni, akkor valószínűleg nem fognak inspiratív módon fellépni szakszervezeti kezdeményezések és minden más, hogy a bizottsági ülésen részt vegyenek. Legalábbis nem ebben a stációban.
Ha és amennyiben ezzel egyetértünk, akkor ezt a polémiát itt lezárnám, és még egyszer jelzem, a két alelnök úr felé majd közvetlen formában is a Parlament falai között, vissza fogom igazolni, hogy a ma délután folyamán még egy rövid bizottsági ülés keretei között tudunk-e találkozni. Én azt szeretném, ha igen. Ha végképp nem, akkor pedig a jövő hét hétfőn.
Nincs más az egyebek között, akkor lezárom a napirendi pontot. Mindenkinek szép napot kívánok! Hosszabb lett, mint ahogy terveztük a bizottsági ülést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 09 óra 36 perc)
|
Gúr Nándor | |
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia