FMB-8/2010.
(FMB-8/2010-2014.)
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2010. június 21-én, hétfőn, 9 óra 35 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet 128. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki bevezető*
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/336. szám) (Dr. Czomba Sándor és Font Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2010. június 8-ai ülésnapján elfogadott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény (A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény a T/45/28. számon került iktatásra) (Módosító javaslat megvitatása)*
Dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár reagálása*
Vita*
Fehér József hozzászólása*
Szavazás a két módosító javaslatról*
Egyebek*
1.Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/336. szám)
(Dr. Czomba Sándor és Font Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2.A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2010. június 8-ai ülésnapján elfogadott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény a T/45/28. számon került iktatásra)
(Módosító javaslat megvitatása)
3.Egyebek
Elnököl:Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Kara Ákos (Fidesz), a bizottság alelnöke)
Varga József (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Dr. Karakó László (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Kovács Ernő (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Polics József (Fidesz)
Szedlák Attila (Fidesz)
Vécsey László (Fidesz)
Karvalics Ottó (KDNP)
Spaller Endre (KDNP)
Kiss Péter (MSZP)
Dr. Nemény András (MSZP)
Bertha Szilvia (Jobbik)
Egyed Zsolt (Jobbik)
Kaufer Virág (LMP)
Helyettesítési megbízást adott
Varga József (Fidesz) távozása után Kara Ákosnak (Fidesz)
Dr. Karakó László (Fidesz) távozása után dr. Czira Szabolcsnak (Fidesz)
Kaufer Virág (LMP) Gúr Nándornak (MSZP)
Vécsey László (Fidesz) távozása után Szedlák Attilának (Fidesz)
Spaller Endre (KDNP) távozása után Karvalics Ottónak (KDNP)
Kovács Ernő (Fidesz) Polics Józsefnek (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz) megérkezéséig Kara Ákosnak (Fidesz)
Karvalics Ottó (Fidesz) megérkezéséig Varga Józsefnek (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Farkasné dr. Molnár Valéria, a bizottság főtanácsadója
Meghívottak részéről
Dr. Czomba Sándor államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
Fehér József főtitkár (MKKSZ)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Katona Tímea (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Paragi Márton tanácsos (MOSZ)
Dr. Bárdos Judit főtitkár (BRDSZ)
Csuport Antal (STRATOSZ)
Dr. Szabó Imre (LIGA)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 35 perc)
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép napot kívánok, kéz' csókolom. Javaslom, hogy kezdjük el a bizottsági ülésünket. Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm meghívott vendégeinknek is, hogy a bizottság munkájára figyelnek. A határozatképesség megállapítására kerítek sort. Szemmel láthatóan határozatképesek vagyunk. A helyettesítéseket bediktálom. Alelnök úr fog nekem segíteni. Karvalics Ottót tehát Varga József alelnök úr helyettesíti és Spaller Endrét (Farkasné Dr. Molnár Valéria: Megjött a képviselő úr, nem kell már.),igen, ebben a pillanatban. Igen és más helyettesítésre nem kerítünk sort, kivéve, hogy Kaufer Virág hivatalos távolléten van, és kérte, hogy én helyettesítsem, amennyiben a szocialista képviselők jelen vannak. Úgyhogy akkor én vállalom a helyettesítést, mert eddig a pillanatig Kiss Pétert helyettesítettem volna, ha nem jött volna, de itt van a képviselő úr.
A határozatképesség megállapítását követően a napirendi pontok elfogadására teszek javaslatot. Három napirendi pontot küldtünk ki az elektronikus formában megküldött meghívóban. Az egyszerűsített foglalkoztatásról, a köztársasági elnök által visszaküldött kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, és az egyebek tárgyalását jeleztük. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e valakinek más javaslata, észrevétele. (Nincs jelzés.) Kérdezem, hogy kik értenek egyet azzal, hogy ezt a három napirendi pontot tárgyaljuk. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, ez egyhangú volt. Ellene, tartózkodás? (Szavazás.) Nem volt. Köszönöm szépen.
Akkor ezen napirendi pontok tárgyalására kerítünk sort. Alelnök úr azt kérte tőlem, hogy lehetőség szerint rövid bizottsági ülést folytassunk a mai nap folyamán. Amennyire az idő megengedi, mármint a napirendi pontok megengedik ezt, annyira fogjuk rövidíteni. Nyilván, tartalmi, egyéb gondolkodásokat kívánunk csak folytatni.
A szokásjog: azonos időtartam mellett, felváltva... (Farkasné dr. Molnár Valéria: Van még egy helyettesítés.) Szakértő asszony jelzi, hogy van még egy helyettesítés: Polics József helyettesíti Kovács Ernő képviselő urat.
Tehát visszatérve az eredeti mederbe, azonos időtartam mellett nyilván először az ellenzék megszólalásának a biztosításával folytatjuk a bizottsági ülésünket.
Az első napirendi pontunk az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat. Itt a módosító javaslatok megtárgyalására kerítünk sort. Ha jól láttam, igen jól láttam, csak ki kellett hajolnom hozzá, dr. Czomba Sándor államtitkár urat köszöntöm a bizottsági ülés keretei között. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében az én ismereteim szerint dr. Rezsőfi Istvánnak is itt kellene lenni, de nem látom őt. (Dr. Czomba Sándor államtitkár: Én vagyok helyette is.) Értettem, államtitkár úr, de önön kívül még valószínű, dr. Burik Mária és dr. Bérces Kamilla is jelen van a teremben. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Csak Bérces Kamilla.) Az álláspont kifejtését természetesen az államtitkár úr fogja megtenni az egyes ajánlási pontokhoz.
A Vidékfejlesztési Minisztérium részéről, ha minden igaz, dr. Mikó Zoltánt és dr. Kis Zoltánt jelezték, főosztályvezető-helyettes urakat, hogy itt lesznek. Kanyokné dr. Strohmayer Mária osztályvezető asszony, dr. Laczkó Edina szakreferens, a volt Mezőgazdasági Szövetkezetek, Termelők Országos Szövetsége részéről Magyar György, Paragi Márton tanácsos urak és a Liga részéről pedig dr. Szabó Imre szakértő urak jelezték a napirendi pont tárgyalásánál a jelenlétüket. Akik itt vannak, azoknak köszönöm a jelenlétet.
Mindenki előtt ott fekszik a 2010. július 16-i ajánlástervezet. Ajánlási pontonként fogunk haladni természetesen, az egymással összefüggő pontokat egyben szavazzuk, mint ahogy azt a korábbiakban is tettük. Képviselőtársaim! Azt kérem, hogy vegyék elő az ajánlástervezetet.
Ha jól emlékszem, az 1. pontban lévő módosítást Zakó László képviselőtársunk jegyzi. Kérdem az államtitkár urat, hogy ... (Farkasné dr. Valéria: A kormány álláspontját is meg kell kérdeznünk.) Igen, mondta államtitkár úr, hogy előterjesztőként is ő van jelen és a kormány álláspontját is fogja mondani. Kérem államtitkár úr az álláspontját.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Tárcavéleményt fogok mondani, az 1-es pontban szereplőt a tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Előterjesztő? Az előterjesztés a tárca álláspontjával meg fog egyezni?
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Így van. Egyezni fog, ha esetleg nem, azt jelzem.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tehát az előterjesztő és a tárca nem támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem: ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Két kezet látok, meg egy tartózkodást. Én tartózkodásként fogom jelezni mindig Kaufer Virág szavazatát, mert nem tudom az álláspontját. Két igennel, tizenöt nemmel és egy tartózkodással a bizottság nem támogatja.
A 2-es módosítás: Gőgös Zoltán, Simon Gábor, Gúr Nándor, Kiss Péter és Pál Béla. Ha megengedik, nem fogom majd mindig mondani, ha nagyon sok név van. Ez összefügg a 18-as, 27-es és a 78-as pontokkal.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Előterjesztő és tárcaálláspont támogató. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Egy tartózkodással, mert nem ismerem Kaufer Virág álláspontját, a bizottság támogatja.
A 3-as, Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselőtársak módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Öt igen, egy tartózkodás, tizenkettő nem.
A 4-es Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselőtársak módosítója. Tárca?
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen, egy tartózkodás, a többiek nem.
Az 5-ös Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselőtársak módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen, egy tartózkodás, a többiek nem.
6-os Kiss Péter, Gúr Nándor, más képviselőtársak módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen, egy tartózkodás, a többiek nem.
A 7-es dr. Karakó László képviselő indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Majdnem mindenki. Egy tartózkodás és két nem.
A 8-as Zakó László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kettő igen, egy tartózkodás, a többiek nem.
A 9-es Kaufer Virág és Scheiring Gábor módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen, a többiek nem támogatják.
A 10-es dr. Karakó László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Ez egy tartózkodás mellett tizenhét igen.
A 11-es Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselőtársak módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen, egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 12-es Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Nincs jelentkező.) Egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 13-as Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselők indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen, egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 14-es Zakó László képviselő úr.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kettő igen, egy tartózkodás, tizenöten nem támogatják.
A 15-ös dr. Karakó László indítványa, ez összefügg a 20-assal.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Ez egy tartózkodás mellett tizenhét igen.
Zakó László a 16-os módosítóban.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kettő igen, egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 17-es Pál Béla képviselő úr.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Öt igen, egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 18-as már volt, összefüggött a 2-essel.
A 19-es Pál Béla módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kettő igen, egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 21-es Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselők.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen, egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 22-es Kiss Péter, Gúr Nándor és képviselőtársaik indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Három igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) A többiek egy tartózkodás kivételével. (Kontur Pál érkezik az ülésterembe.) A helyettesítés innentől kezdve megszűnt, és Kontur Pál képviselő saját jogon szavaz a későbbiekben. Kara úr helyettesítette eddig Kontur urat.
A 23-as módosító indítvány dr. Karakó László képviselő úr indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizennégy igen, egy tartózkodás és három ellenszavazat.
A 24-es indítvány Kaufer Virág és Szabó Tímea indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a tárca. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Egy támogatás van Kaufer Virág nevében. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhét. Köszönöm szépen.
A 25-ös Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselők módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Öt igent látok, egy tartózkodás és a többiek nem.
A 26-os Zakó László képviselő módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Ez egy tartózkodás mellett egyhangú.
A 27-es összefüggött a 2-essel, a 28-as pedig Koszorús László képviselő módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt igen, ellene senki, három tartózkodás.
A 29-es Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselők indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Hármat látok, egy tartózkodás és a többiek nem.
Koszorús László képviselő úr módosítója a 30-as alatt.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kettő nem, egy tartózkodás mellett a többiek támogatták.
A 31-es Kaufer Virág és képviselőtársa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet, egyet én szavazok Kaufer Virág helyett, a többiek nem támogatják.
32-es Kiss Péter, Gúr Nándor és képviselőtársai.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Három igent látok, egy tartózkodás és a többiek nem.
A 33-as Kiss Péter, Gúr Nándor és a többiek.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Három igent látok, egy tartózkodás és a többiek nem.
A 34-es Koszorús László képviselő úr.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk, bízva abban, hogy a módosító, a ma reggeli bizottsági módosító pontosít.
ELNÖK: Értem államtitkár úr, a tárca nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Egy tartózkodás kivételével a többiek.
35-ös Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselők módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Öt igent látok, egy tartózkodás és a többiek nem támogatják.
A 36-os Kaufer Virág módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igent látok, és a többiek nem.
A 37-es Kaufer Virág képviselő asszony.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Négy igent látok, a többiek, tizennégyen nem.
A 38-as dr. Karakó László indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Ez egy tartózkodás mellett mindenki támogatja.
A 39-es Bertha Szilvia indítványa, de visszavonta, így nem kell szavaznunk róla. Köszönöm szépen.
A 40-es Koszorús László képviselő indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Úgy látom, hogy kettő kivételével igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Jól láttam. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy.
A 41-es, ami összefügg a 61-essel és a 65-össel.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennégy és három tartózkodás.
A 42-es Koszorús László képviselő úr módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt igen, kettő nem és egy tartózkodás.
A 43-as Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk, itt is igaz a bizottsági módosító.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ki támogatja? (Nincs jelzés.) A többiek egy tartózkodással nem támogatják.
A 44-es Koszorús László indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca és államtitkár úr ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt igen, egy tartózkodás és két nem.
A 45-ös Zakó László képviselő úr indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: (Közbeszólás: Vissza lett vonva.) A 45-ös. Mi nem tudunk róla. Szakértő asszony? (Farkasné dr. Molnár Valéria: A visszavonást még nem jelezte nekem a gép.) Nincs ismeretünk róla, tehát szavazásra teszem fel a kérdést. Ki támogatja? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? Tizenkettő. Tartózkodott? (Szavazás.) Hat.
A 46-os dr. Karakó László képviselő úr indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nem és három tartózkodás.
A 47-es dr. Karakó László képviselő úr módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelentkező.) Képviselő az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Ilyet már sokat látok, négy tartózkodás mellett a többiek nem támogatják.
A 48-as dr. Karakó László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kettő. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Tizenkettő és négy tartózkodás.
Koszorús László a 49-es pontban.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kettő nem, egy tartózkodás, tizenöt igen.
50-es Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt, egy tartózkodás és kettő nem támogatás.
51-es Koszorús László képviselő úr.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennégy és négy tartózkodás.
52-es Kiss Péter, Gúr Nándor és társai.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Három igent látok, egy tartózkodás és a többiek nem.
Az 53-as Kiss Péter, Gúr Nándor és több képviselő.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Három igen, tizennégy nem és egy tartózkodás.
Az 54-es (Karvalics Ottó érkezik az ülésterembe.) Koszorús László képviselő indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt igen, kettő nem és egy tartózkodás.
Az 55-ös dr. Karakó László módosítása. Államtitkár úr!
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt. Ellene senki, három tartózkodás.
Az 56-os Koszorús László képviselő indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennégy. Négy tartózkodás.
57-es Pál Béla képviselő úr indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Egyhangú egy tartózkodás mellett.
Az 58-as dr. Karakó László képviselő úr indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kettő igen, tizenöt nem és egy tartózkodás.
Az 59-es Koszorús László képviselő módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt, kettő nem és egy tartózkodás.
A 60-as dr. Karakó László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Öt igen, egy tartózkodás, a többiek nem támogatják.
A 62-es Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt, három tartózkodás.
A 63-as Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt, kettő nem és egy tartózkodás.
64-es Karakó László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenhét igen és egy tartózkodás.
A 66-os Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhét nem és egy tartózkodás.
A 67-es Koszorús László indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt igen, kettő nem és egy tartózkodás.
A 68-as Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenhét igen, egy tartózkodás.
A 69-es Karakó László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhét igen, egy tartózkodás.
A 70-es Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenöt igen, három tartózkodás.
A 71-es Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenhét igen, egy tartózkodás.
A 72-es Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenhét igen, egy tartózkodás.
A 73-as Kiss Péter, Gúr Nándor és más képviselők indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Három igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) A többiek nem támogatták egy tartózkodással.
A 74-es dr. Karakó László módosítója.
Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Tizenhét igen, egy tartózkodás.
A 75-ös Koszorús László módosítója.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő nem, hat tartózkodás.
A 76-os dr. Karakó László indítványa.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kettő igen, tizenkettő nem és négy tartózkodás.
A 77-es dr. Karakó László.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca ezt nem támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Öt igen, egy tartózkodás és tizenkettő nem.
A 78-as összefüggött a 2-essel, így az ajánlási tervezetben szereplő pontok tárgyalására sort kerítettünk. Dr. Czira Szabolcs képviselőtársamat dr. Karakó László képviselő úr helyettesíti. (A Fidesz soraiból többen távoznak az ülésteremből.) Szedlák Attila pedig Vécsey Lászlót helyettesíti innentől kezdve. Az eseti képviseleti megbízásokat, kérem képviselőtársaim, mielőtt elmennek, jegyezzék! Köszönöm szépen.
A következő lépésünk egy bizottsági módosító javaslat, még ugyanehhez napirendi ponthoz, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsoltan. Itt a bizottság ülését megelőzően szakértő asszony kiosztotta a hatoldalas anyagot áttekintésre képviselőtársaimnak. Kérem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy a bizottsági módosító javaslathoz illesztetten az álláspontját fejtse ki.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Először is elnézést szeretnék kérni a bizottság tagjaitól, hogy itt egy jó órával az ülés előtt kaptak meg egy viszonylag nagyobb terjedelmű anyagot. Bízom benne, hogy a lényegét tekintve át tudták futni.
Ahogyan a szavazásokkor jeleztem is, egy-egy pontnál gyakorlatilag pontosításokról, egyértelműsítésről van szó a javaslatban, és ha megengedik, nem mennék most végig pontról pontra. Amennyiben kérdés van, szívesen válaszolok, de a lényegét tekintve itt talán a legfontosabb a 2-es pontban van.
Elhangzott, hogy bizony előfordulhatna olyan, hogy valaki 500 forintot, illetve ezer forintot kifizet közteher címén, és egyébként pedig mondjuk, aznapra akár 150 ezer forintot is elszámolhatna. Tehát olyan jellegű pontosítások vannak, amelyek egyértelművé teszik azt, hogy a törvény milyen hatály alatt lévők számára biztosít - és milyen keretek között - lehetőséget. Úgyhogy tisztelettel kérem a bizottságot, hogy támogassa, és javasolja bizottsági szinten. Nem véletlen került ide a Foglalkoztatási bizottsághoz mint első helyen kijelölt bizottsághoz, mert ezek mind-mind - úgy gondoljuk, hogy - foglalkoztatáspolitikai kérdések.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Minden bizonnyal egy órával azelőtt elhagyta a minisztériumot, nyolc perccel a bizottsági ülés megkezdése előtt sikerült kézbe venni. Semmi probléma, képviselőtársaim kellő rugalmassággal bírnak minden bizonnyal, és át tudták tekinteni a mostani döntés meghozatalára az előterjesztést, a bizottsági módosító javaslatot. Köszönöm szépen államtitkár úr kiegészítését.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e bárkinek kérdése. (Nincs jelentkező.) Észrevétel? Bertha Szilvia, parancsoljon!
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Jelzem, hogy én nem tudtam nyolc perc alatt áttekinteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. De hát a nyolc percen túl még a bizottsági ülés keretei is lehetőséget adtak a szavazás közben arra, hogy ... (Derültség.) Tehát több mód és idő volt.
Értettem, értettük. Mindezek mellett én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben a bizottságnak álláspontot kell rögzítenie.
Államtitkár Úr! Én sok ponton tudnám, de egy ponton szeretném a kérdés-észrevételt röviden megfogalmazni. Az 5-ös pontba beemel egy b) pontot, amely számomra foghatatlan, ami arról szól ugye, hogy két órán belül, - eddig az volt a törvénytervezetben, hogy - az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül lehet korrekciót végezni, és a b) pont jelzi, hogy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődik, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, délelőtt 8 óráig van lehetőség. Melyik délelőtt 8 óráig? Szóval a délelőtt 8 óra számomra a tegnapi is, a holnapi is, nem tudom értelmezni.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Világos. És ha minden jól megy, lesz lehetőség... Való igaz, a célját tekintve egyértelmű a dolog, ugye, hogyha több napra jelentek le, akkor aznapra is legyen lehetőségem 8 óráig. Való igaz, hogy a szöveg pontosítást igényel, mert hogy melyik nap délelőttjéről szól. Úgyhogy köszönjük szépen az észrevételt, nyilván ennek megfelelően célszerű módosítani. Akár most, ha nem most, akkor kapcsolódóval megoldani.
ELNÖK: Jól értem, hogy államtitkár úr javaslata alapján ezt a kiegészítést tegyük meg? Jó. Akkor erről gondoskodjunk. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Melyik, bocsánat?)
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): A módosítás bejelentésének napján.
ELNÖK: Így van, én is így gondoltam, csak nem volt pontos a szöveg, azért gondoltam, hogy talán itt erre kerítsünk sort. Aki ezzel a módosítással egyetért, az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze vissza. (Szavazás.) Köszönöm. Bocsánat, nem láttam a Jobbik szavazatát. Jól láttam, hogy nem láttam? Tartózkodó állásponton voltak ketten, illetve Kaufer Virág képviselő asszony is tartózkodott, tehát három tartózkodás, tizenöt támogatás mellett a bizottsági módosító javaslat módosítása ezen az 5-ös ponton belül akkor megtörtént. (Farkasné dr. Molnár Valéria: A kormány és az előterjesztő véleményét szeretném hozzácsatolni.) Igen, kérdezni szeretném a kormány és az előterjesztő véleményét.
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. Köszönöm szépen. Innentől kezdve egy bizottsági szavazásra kell sort kerítenünk. A bizottság szavazatát kérem a bizottsági módosító javaslat elfogadásához. Aki ezzel egyetért, kérem, az emelje a kezét. (Szavazás.) Tizenkét kezet látok. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Nincs jelentkező.) Itt nem látok kezet. Hat tartózkodás mellett a bizottsági módosító javaslat elfogadása megtörtént.
Az első napirendi pont tárgyalása megtörtént. (Dr. Czomba Sándor államtitkár távozik a teremből.) Államtitkár úr, szép napot kívánok, jó munkát önnek és kollégáinak is! (Több kormánypárti képviselő távozik az ülésteremből.) (Farkasné dr. Molnár Valéria: Spaller urat is helyettesíteni kellene valakinek. Nem lehet a Kara úr.) Kara úr helyettesíti most Karvalics Ottót? (Kara Ákos: Igen.) Jó, de akkor azt kérem, hogy az eseti megbízásokat töltsék ki. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Fel kell írni. Kérem, hogy a jelenléti ívet időpont-megjelöléssel írják alá, legyenek szívesek, mert ennyi változást nem tudunk jelezni a jegyzőkönyvben.) Utána a jegyzőkönyv mellékleteként ennek ott kell lennie, és nem szeretném, ha az elnököt folyamatosan a Házbizottság elé citálnák azért, mert az ülés vezetése közben nem tudja jegyezni és jelezni, hogy ki mikor kit és hogyan helyettesít. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontot lezárjuk.
A második napirendi pontunkra térünk át. A köztársasági elnök úr által visszaküldött, az Országgyűlés 2010. június 8-ai ülésnapján elfogadott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény. A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény. Ez a T/45/28. számon került iktatásra. Itt ennél a napirendi pontnál keresem a kormányzati képviselőt. Én vártam - jelzések alapján - dr. Répássy Róbert államtitkár urat, ő nem tud itt lenni, dr. Rétvári Bence államtitkár urat, ő sem tud itt lenni. Semmi baj, csak jelzem, hogy nekem előzetesen ez a jelzés volt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről viszont Gáva Krisztián államtitkár úr jelen van. Köszönöm szépen. Üdvözlöm. Jeney Orsolya államtitkár-helyettes asszony sem tudott eljönni. A VOSZ részéről Magyar György titkár úr, Paragi Márton tanácsos és a BRDSZ részéről Bárdos Judit jelezte, és látom, hogy bár előre nem jelezte, de Fehér József urat is köszönthetjük a körünkben.
A napirendi pont tárgyalásánál gyakorlatilag az átiratban képviselőtársaim olvashatták, hogy a köztársasági elnök úr jelezte, hogy a törvény 8. § (1) bekezdésével, valamint a 35. § (1) bekezdésével nem ért egyet. Ezért élt az alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörével, és a törvényt az alábbiakban kifejtett indokok alapján, ami megtalálható abban a tizenegy oldalas anyagban, ha jól emlékszem, kihirdetésre megállapított határidőn belül megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Nem kell, hogy nagyon hosszú kiegészítést tegyek ebben a dologban, de azért, hogy teljesen világos és tiszta legyen, szeretném jelezni képviselőtársaim felé, hogy a 8. § (1) bekezdése nem másról szól, mint a kormánytisztviselők jogviszonyát érintő kérdésekről, ami az indoklás nélküli megszüntetés kérdését hordozza magában. A 35. § (1) bekezdése hasonképpen a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra mondja, hogy határozatlan idejű munkaviszonyukat a munkáltató rendes felmondással, indoklás nélkül megszüntetheti. Ezek azok a pontok, amelyek alapvetően kifogásolásra kerültek. A köztársasági elnök úr álláspontja szerint a törvény 8. § (1) bekezdése és a 35. § (1) bekezdése ellentétes az Európai Unió jogából eredő kötelezettségeinkkel, egyebekben pedig célja elérésére nem alkalmas, és veszélyezteti a közigazgatás hosszú távú stabil és magas színvonalú működését.
Az Európai Unió alapjogi chartájának a 30. cikkét ismerik képviselőtársaim. Ez kimondja, hogy az uniós joggal, valamint a nemzetközi jogszabályokkal és a gyakorlattal összhangban minden munkavállalónak joga van a védelemhez az indokolatlan elbocsátással szemben. Ezek a főbb pontjai. Nyilván nem fogom részletezni a többit. Levezethető az alapjogi chartából és az európai szerződésből fakadóan sok minden. Ezek a kérdések gyakorlatilag a fő csomópontjai és a fókusza az átiratnak.
Tehát az indoklási kötelezettség nemcsak a munkavállaló munkajogi védelmét szolgálja, ez egy fontos kitétel, hogy azt szolgálja természetesen, hanem önmagában is fontos alapjogi értékként bír, és végső soron kapcsolódik az emberi méltóság jogához. Írja az átiratban a köztársasági elnök. Az átiratot nem kívánom elolvasni, ismerik képviselőtársaim, elolvashatták.
Azt szeretném jelezni, hogy a bizottság nevében készítettem egy zárószavazás előtti módosító javaslatot. Ezt kiosztottuk képviselőtársaimnak. Ez egy kétoldalas javaslat, ami gyakorlatilag nem másról szól, mint az előbb említettekről, a köztársasági elnök úr átiratában megfogalmazottakról, a valós, okszerű indoklás fontosságáról.
Van egy másik, zárószavazás előtti módosító javaslat előttünk, ez egy 19 oldalas javaslat, amelyet dr. Répássy Róbert államtitkár úr jegyez. Államtitkár úr, de akkor még egyéni országgyűlési képviselőként jegyezte ezt a törvénytervezetet.
Két szavazásra kerítek majd sort, de azt megelőzően mielőtt erre sort kerítenénk, képviselőtársaimat kérdezem, hogy bárkinek van-e kérdése, észrevétele. De előtte Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Nincs itt! Gáva Krisztián van itt.) Ja, bocsánatot kérek, Gáva Krisztián helyettes államtitkár úrnak adom meg a szót. Igen, Rétvári és Répássy államtitkár urak nincsenek itt.
Dr. Gáva Krisztián helyettes államtitkár reagálása
DR. GÁVA KRISZTIÁN helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A tárca véleményét tudom ismertetni a zárószavazás előtti módosító javaslatról. A tárca egyetért a módosító javaslat tartalmával.
ELNÖK: Melyikkel, melyikkel?
DR. GÁVA KRISZTIÁN helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Bocsánat. Elnézést. Akkor melyiket vegyük előre? Végül is csak a Répássy úr által benyújtottat tudjuk, ugyanis a másikat én még nem láttam. Tehát arról egyelőre nem tudok mondani véleményt.
A Répássy úr által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat az elnöki levélben jelzett, azt az aszimmetriát javasolja rendezni, amely abból ered, hogy a közigazgatási és a helyettes államtitkároknak a szabályozása nem a kormánytisztviselői törvényben került elhelyezésre, hanem a legutóbbi törvénymódosítás során, amely egy új, a kormány tagjainak és az államtitkárok jogállásáról szóló új törvény kapcsán nyert egy új szabályozást a köztisztviselőkről szóló törvényben. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztségnek az újramegteremtése és teljes mértékben a szakmai és a közszolgálati követelmények alá helyezése történt meg, a kormánytisztviselői jogviszony és a kormánytisztviselőkről szóló törvény megalkotásával indokolt, hogy az ő jogállásuk is itt nyerjen szabályozást.
Erre utalt az elnök úr is, és a zárószavazás előtti módosító javaslat ezt a helyzetet rendezi, vagyis a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályozás, részletes szabályozás is ebben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényben kerül elhelyezésre.
Természetesen gyakorlati tartalmában az eddigiekkel megegyező gyakorlatilag, úgyhogy ebben változás nem történt, csak egy jogtechnikai átsorolása a rájuk vonatkozó szabályoknak.
Az elnök úr további megjegyzései tekintetében álláspontunk szerint, ahogy az elnök úr is megjegyzi levelében, maga a szabályozás nem ellentétes az alkotmánnyal, ő az Európai Unió jogával való kollízióra hívja fel a figyelmet. Álláspontunk szerint az alapjogi chartának a vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálati szabályozásra, értelmezésünk szerint az eredeti, a védett jogalanyokként szűkebb értelemben vett munkavállalókat fogalmazza meg az alapjogi charta, és nem terjeszti azt ki a közszolgálatban dolgozókra, nem alkalmazza az ennek megfelelő terminológiát. Szerintünk így ez nem ellentétes az Európai Unió jogával. Ezért a módosító javaslat erre tekintettel nem tartalmaz rendelkezést.
ELNÖK: Köszönöm szépen, helyettes államtitkár úr. A bizottság tagjai felé teszem fel a kérdést, mielőtt kérdeznének és észrevételt fogalmaznának meg, hogy - körünkben ülnek a szakszervezetek, érdekképviseletek, szociális partnerek képviselői - a bizottság támogatja-e, fogadja-e, hogy hozzászólhassanak a bizottsági ülés keretei között. Kérem, hogy aki ezt támogatja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. Tartózkodott-e valaki? (Nincs jelentkező.) Tehát egyhangúlag támogattuk, hogyha megszólalni kívánnak, akkor szót kapjanak.
Először a bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki kérdést, észrevételt kíván megfogalmazni. Ha lehet, akkor egy körben. Kiss Péter képviselőtársam!
KISS PÉTER (MSZP): A Gúr elnök úr által benyújtott módosító indítványt támogatom. Azért, mert úgy látom, hogy köztársasági elnök úr leírt szándékai, álláspontja azok nagyon világosak. Nem pontosan értem, hogy a kormányálláspont kialakításakor azt a mondatot, miszerint is az aszimmetriát, mármint a különféle közszolgálati dolgozók közötti aszimmetriát az indoklásnélküliség vonatkozásában, úgy fogalmaz, azonban nem úgy kell orvosolni, hogy a helyettes államtitkárok esetében is megszünteti az Országgyűlés a felmentés indoklási kötelezettségét, ezt hogy lehet olybá érteni, hogy ennek a megszüntetésével rendezi a javaslattevő a köztársasági elnök úr által felvetetteket. Ez szó szerint ellentétes azzal a módosító indítvánnyal, ami itt van az asztalon. Ezért én úgy hiszem, hogy ennél egy jóval - ha már indoklásnélküliség fenntartását kezdeményezik, amivel elvileg sem értek egyet, ez olyatén megváltoztatása a hazai közszolgálatra vonatkozó szabályozásnak, ami racionális okokkal nem indokolható, nos, hogyha már ezt az álláspontot kívánja az előterjesztő fenntartani, akkor ennél egy jóval - szellemesebb megoldást indokolt választani. Ezt a szellemes megoldást - jelzem - elvből elutasítanám, de az elfogadhatatlan, hogy még azt a fáradtságot sem veszik az előterjesztők, hogy legalább alaposan elolvassák köztársasági elnök úr levelét. Még egyszer kiegészítőleg, mert ő még tovább is magyarázza.
Azt mondja az elnök: "a változtatás tehát nem vezethet oda, hogy a felmentést bármilyen, ilyen jogviszonyban is ne kelljen a munkáltatónak valós és okszerű indokkal megindokolni. Ez ellentétes lenne az alapjogi charta 30. cikkével, és nem szolgálná a pártatlan közigazgatást sem." Azaz elég világosan fejezi ki elnök úr azt az álláspontját, hogy egy egyszerű jogi megoldással ez a kérdés nem orvosolható, hiszen ahogy korábban is fogalmaz - magam is osztom ezt -, ez a pártatlan közszolgálatiságot és általában a közszolgálati életutat, azt a fajta, eddig húsz éven keresztül vallott jogos megkülönböztetést sújtaná, amely szerint is a közszolgálatban dolgozóknak, szemben a versenyszféra foglalkoztatási szabályaival, nagyobb védelmet kell biztosítani.
Én úgy hiszem, hogy itt ilyenkor az érdekvédők, amikor e dologgal szemben megszólalnak, nem szerzett jogot védenek önmagában csak, hanem egy Európában szokott modellt. Azt a modellt, amelyik most ebben a pillanatban, a kormányváltás pillanatában nyűgös, ezt én belátom, mert indokláshoz köti, bár Gúr képviselő úr javaslata, amelyik nem törli az áthelyezés, az átszervezés, a közigazgatási szerv tevékenységének megszűnése kérdést, tehát egy sor lehetőséget ad arra, hogy az új kormány a maga képére formálja a közigazgatást és ha kell, akkor még a köztisztviselői kart is, ennek megfelelően személyében is a maga képére formálja, nos kell arra gondolnia az új kormánynak, hogy nemcsak a pillanatban érdekelt, nemcsak abban érdekelt, hogy most a változtatást keresztül tudja vinni. Megjegyzem tehát még egyszer, ezt a változtatást ezen szabályok szerint személyileg is végig lehet vinni, hanem abban is érdekelt, ami nemzeti érdek, hogy stabil, kiszámítható életpályák legyenek a közszolgálatban, és hogy a közigazgatás egy következő, meg egy azt követő - hiszen politikai váltógazdaság van - kormányzat idején is elemi stabilitást mutasson. Nem jó, a mai, maradó közszolgáknak sem jó üzenet az, hogyha ilyen mértékig kiszolgáltatottá teszik őket, így tehát nagyon erősen érvelnék, hogy fontolják meg ennek a kérdésnek az újbóli napirendre tűzését és indoklásnélküliségnek a törvényből való kivételét úgy, ahogy Gúr elnök úr javasolja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselőtársam. Kormányoldalon kíván-e valaki szólni? Nem látok magasba emelkedő kezet. Bertha Szilvia képviselő asszonynak adok szót.
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én először is megkérdezném, hogyha ezt a hatsoros módosítót nem volt ideje vagy lehetősége elolvasni, akkor miért gondolják, hogy mi ezt a több oldalas módosítót úgy, hogy reggel kapjuk kézhez a bizottsági ülés kezdetekor el fogjuk tudni olvasni, tudjuk véleményezni, szakértőkkel egyeztetni, és megalapozott véleményt mondani róla. Ez az arrogancia mintapéldája megint, amit művelnek.
Amennyire sikerült átfutni, a lényeg megint kimaradt, az indoklás nélküli felmentésnek az orvoslása. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a törvény csak arra jött létre, hogy indoklás nélkül fel lehessen menteni a megfelelő helyeken a nem oda kellő embereket. Szerintünk az egyetlen megoldás az, hogyha ezt az egész törvényjavaslatot visszavonják. Köszönöm a szót, ez volt a lényeg.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem a kormányoldalon, valaki kíván-e szólni, mert felváltott szólási lehetőség van. (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyen kezet. Úgyhogy megadom a szót dr. Nemény Andrásnak.
DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbbiekkel mindenben egyetértve, az indokolást néztem meg most gyorsan, és számomra egészen nevetségesnek tűnik, hogy Répássy úr megpróbálja megmagyarázni, hogy hogyan kell értelmezni az Európai Unió jogforrásait, és hogy ex catedra kijelenti, hogy alapvetően monetáris és gazdasági közösség, és nem kell tekintettel lenni másra. Igaz, hogy vannak ilyen elvi elvárások, mint az egyenlő bánásmód vagy a részmunkaidő elterjesztése, de hát ezen kívül minden tagállami hatáskörbe kerül. Én azt gondolom, hogy ez egészen nevetséges.
Ugyanakkor a múltkori bizottsági ülésen, talán az elsőn, amikor tárgyaltuk, általános vitára való alkalmasnak javasoltuk vagy nem, akkor hangzott el itt többségi véleményként, az egyik fideszes képviselő mondta, hogy a másként gondolkodókat el kell távolítani, hogy '98-ban ez egy kicsit nehéz volt. Nem tudom, talán Kovács képviselő úr mondta, hogy polgármesterként ezt élte meg, hogy bizony nehéz volt azokkal a szabályokkal eltávolítani a másképp gondolkodókat. Úgy gondolom, hogy semmi másról nem szól ez a törvény, minthogy meg lehessen ezt tenni.
De higgyék el, hogy ez nem jó, mert minden kontroll meg fog szűnni, és nem lehet érdekük az, hogy hosszú távon ne mondjanak igazat önöknek majd a kormánytisztviselők, mert aztán a későbbiekben nagyon meg fogják ezt bánni, hogyha esetleg később egy váltás van, akkor ugyanebbe a helyzetbe tudnak kerülni. Ezt nem is a mi szempontunkból mondom, hanem egyáltalán nem, tehát ha ebbe jobban belegondolnak és hosszú távon gondolkoznak, akkor óriási hibát követnek el saját magukkal szemben is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat. Van hozzászólás, Kovács Ernő képviselő úr, a kormányoldal részéről. Parancsoljon, képviselő úr!
KOVÁCS ERNŐ (Fidesz): Soha ilyet nem mondtam, a képviselő úr félreért engem. Én azt mondtam, hogy felállt az új kormány, és biztos, hogy lesznek olyanok, akikkel az új kormány számára éppen az átszervezések miatt munkaügyi szempontból lehet, hogy eljárást kell kezdeményezni.
Én a saját példámat mondtam el, egy olyan jegyzővel folytatott harcát a városnak, aki nem tudta letenni a közigazgatási szakvizsgáját. Úgy be van betonozva a jegyző a mai közigazgatásba, hogy egy képviselőtestület tehetetlen ellene. Én erről beszéltem, és nem pedig a másképpen gondolkodókról beszéltem. Én ilyet soha nem ejtettem ki a számon.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Kovács Ernő képviselőtársam. Igen, még látom Bertha Szilvia képviselő asszonyt. Parancsoljon!
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Itt a Kovács Ernő képviselő úr által felhozott problémára nem az lenne a megoldás, hogy egy komplett új törvényt alkotni, amibe belefoglaljuk az indoklás nélküli felmentést, hanem mint ahogy Sólyos László köztársasági elnök úr is javasolta, a felmentés indokoltságának a megítéléséhez kéne alaposabb jogszabályt alkotni a jelenlegi törvény keretei között. Erre ez lenne a megoldás, nem pedig egy ilyen, meglehetősen diktatórikus új törvény. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen, még látok hozzászólói szándékot: Karvalics Ottó képviselő úr!
KARVALICS OTTÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy ez, amiről beszélünk, ez egy meddő vita. Ha jól olvasom, és jól értelmezem, amennyiben például a kormánytisztviselő felmentése ellen negatív diszkrimináció miatt keresettel él, a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy az eljárás megfelel-e az egyenlő bánásmód kereteinek. Úgy gondolom, ez mindent tisztáz, tehát a lehetőséget megadja, hogyha úgy érzi, hogy őt jogtalanul mentették fel, lépjen, és orvoslási lehetőség van ellene, úgyhogy úgy gondolom, hogy ez orvosolja azt is, amit képviselőtársam mondott, és orvosolja a többit is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Karvalics Ottó képviselőtársam hozzászólását. Szeretném jelezni, hogy általában a jogvitának az alapja az, hogy van min vitatkozni. Egy felmentés, egy felmondás, egy jogviszony megszüntetéséhez hozzáillesztetten nyilván az kell, hogy kapaszkodó legyen a munkavállaló számára. A kapaszkodó alapja az, hogyha a felmondásnak van indoklási része. Okszerű vagy valós, okszerű és valós indoklási része. Ez a törvény első körben is, meg most másodjára és a Répássy úr által jegyzett bizottsági módosító javaslat keretei között ezt hagyja el. Mindezek mellett rendszerbeli szemlélet tekintetében is - szerintem - hibát követ el. Ha sorba vesszük, akár a közszolgálati, közalkalmazotti vagy a szolgáltatási jogviszonyokat és ezek mögöttes tartalmát biztosító munka törvénykönyvét, akár a felmondási, akár a felmentési rendelkezéseik átgondolt elemzése ebben nem köszön vissza. Magyarul: azt mondhatom, hogy megtöri az elmúlt húsz esztendő azon életpályamodelljét ez a történet, ami gyakorlatilag nem a köztisztviselőnek, nem a kormánytisztviselőnek ad biztonságot, nem, hanem azoknak, akik felé szolgáltatást végeznek ezek az emberek. Mert, ha ebből a körből okszerű és valós indoklás nélkül el lehet távolítani két hónap leforgása alatt emberek sokaságát, akkor ez egy olyan helyzetet teremt, nemcsak az ő kiszolgáltatottságukat, hanem azok kiszolgáltatottságát is, akik felé, irányába szolgáltatást biztosít. Tehát ez az alapvető problémája, ez a másodlagos alapvető problémája ennek a kérdésnek.
Képviselőtársaim, kérdezem, kíván-e még valaki szólni. Kiss Péter képviselő úr!
KISS PÉTER (MSZP): Kiegészítő félmondatot engedjen meg elnök úr. Azt szeretném éppen magam is rögzíteni, hogy az indoklás megléte éppen az indokoltság alapján való megtámadhatóság feltételét jelenti. Éppen arról szól, amit képviselő úr mond. A jogban az indoklás hiánya az a bíróság előtt való döntés megkérdőjelezésének a lehetőségét veszi el éppen a munkavállalótól, és ez az, ami miatt az európai jogban ragaszkodnak ehhez az intézményhez, hiszen ez adja a kiszámíthatóságot, az elemi garanciát az egyoldalú és önkényes munkáltatói intézkedéssel szemben a közszolga számára. Ezért tehát az indoklás nem önmagában a döntés tartalmának és indokainak a megismerésére, hanem a garanciális elemeknek a biztosítására is irányul, legalábbis a törvényalkotói eddigi szándékok szerint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még más képviselői hozzászólási szándék. (Nincs jelentkező.) Kérdezem, hogy a szociális partnerek részéről van-e. Igen. Fehér Józsefnek adom meg a szót.
FEHÉR JÓZSEF (MKKSZ): Köszönöm szépen a szót. Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon szépen köszönjük, hogy itt lehetünk a bizottság ülését és azt külön, hogy szót is kapunk. 2010 május végén szintén jelen voltunk a bizottság ülésén, és akkor is észrevételeztük azt, hogy ez a törvény úgy került megalkotásra, és úgy kezdődött el a tárgyalás, hogy az érdekképviseletekkel semmiféle kapcsolat, semmiféle egyeztetés nem történt. Akkor sem tudtuk elfogadni, de kényszer, tudomásul kellett venni, hogy az új jobboldali kormány már nem, a hivatalban lévő meg még nem egyeztetett velünk. Azóta eltelt most már hosszabb idő, személy szerint én is és más kollégáim is kezdeményezték az illetékes miniszter úrnál, hogy találkozzunk, hogy egyeztessünk. Sajnálatos módon ez nem történhetett meg, és talán éppen ezért vagyok kénytelen a bizottságot terhelni azokkal a véleményekkel, amelyek részünkről kifejezetten szakmai és érdekképviseleti megközelítés, és semmiféleképpen nem kívánunk itt, a bizonyos szempontból kialakult politikai vitához kapcsolódni.
Mi úgy értelmezzük, hogy köztársasági elnök úr levele kifejezetten azt az igényt, azt a figyelmeztetést fogalmazta meg, amely az indoklásnélküliséggel kapcsolatos. A mi olvasatunk és álláspontunk szerint köztársasági elnök úr nem mondta azt, amit különböző véleményekből visszahallunk, hogy ez a törvény nem lenne alkotmányellenes. Mi azt olvastuk ki ebből az elnöki levélből, hogy elnök úr nem kért előzetes normakontrollt, mert e tekintetben az Alkotmánybíróság gyakorlata ellentmondásos. Idéz egy 1990. évi alkotmánybírósági állásfoglalást és egy 2003. évi alkotmánybírósági állásfoglalást. Ha lehet hinni valamiféle jogfejlődésben, akkor gondolom, hogy az utóbbi, a 833/T2003-as állásfoglalás tartalmazza azt konkrétan, hogy a közszolgálat zárt rendszerével ellentétes lenne, ha a munkáltató minden indoklási kötelezettség nélkül megszüntethetné a közszolgálati jogviszonyt.
Ha már itt szellemes megoldásról is esett szó, akkor azt is mondhatnánk, hangsúlyozom, nem javaslatként, csak mintegy reagálásként, hogyha az volt a jogszabály-előterjesztők legfontosabb problémája, hogy aszimmetria van a tekintetben, hogy a munkavállaló indoklás nélkül felmondhat, a munkáltatónak indokolni kell, akkor talán az is megoldás lehetett volna, hangsúlyozom, nem javaslatként, csak mint a formális logika lehetséges megoldásaként, hogy akkor ne legyen(Sic!) indoklási kötelezettség a munkavállaló részéről, amikor ő lemond a munkaviszonyáról. Természetesen nem hiszem, hogy ez lenne a helyes megoldás.
Ugyanakkor azt is ajánlom az igen tisztelt képviselő hölgy és urak figyelmébe, hogy ezzel a törvénnyel egy nagyon bonyolult rendszer fog létrejönni a közigazgatás 105 ezer munkavállalója számára. Lényegében háromféle jogszabály létezik majd. Létezik a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, létezik a köztisztviselői törvénynek az a szabályrendszere, amely az úgynevezett autóm szervezetekre, a Számvevőszékre, a Köztársasági Elnöki Hivatalra, az alkotmánybírósági hivatalra, a Versenyhivatalra vonatkozik, és ugyanakkor létezik majd egy szabály, amely az önkormányzati köztisztviselőkre. Ki kell jelenteni itt a bizottság előtt, hogy óriási félelem van a tekintetben, hogy ez a törvény nem fog itt megállni ennél a 65 ezer embernél, hanem 2010 őszén, az önkormányzati választások előtt vagy utóbb az önkormányzati köztisztviselők esetében is ugyanígy fennáll ez a - elnézést kérek, nem minősítés, csak egy megjegyzés -, ez a büntetésnek minősíthető helyzet, hogy Magyarországon minden munkavállalónak, beleértve a kölcsönzött munkavállalót is, joga van ahhoz, hogy megtudja, hogy őt miért bocsátották el, kivétel az, aki az állampolgárok szolgálatában, a közszolgálatban dolgozik. Csak az ő számára nincs megadva az a lehetőség, hogy megismerje az elbocsátásának az indokát.
Őszintén szólva picit meglep Répássy úr indoklásának az az értelmezése, hogy az Európai Unió egy monetáris és egy gazdasági közösség. Mi úgy értelmeztük, hogy Európában valóban az Európai Uniónak a jogszabályai megengedik a nemzeti jogalkotásnak azokat a tételeit, amelyekre az előterjesztés hivatkozik, de többször mondtuk, hallottuk és hirdettük, hogy létezik egy európai közigazgatási tér, amely nyilvánvalóan sokféle különbözőséget tartalmaz, de ezt nem. Ezt nem tartalmazza. Mármint azt, hogy a közszolgálatban dolgozó közigazgatási munkavállalók oly módon lennének kiszolgáltatottak, hogy nincs joguk megtudni, hogy az ő elbocsátásuk miért van.
Nem tudjuk elfogadni azt az érvelést, amiről többször hallottunk, hogy a bebetonozottságot meg kell szüntetni. Engedtessék meg itt a bizottsági ülésen, hogy mindenféle politikai töltés nélkül mondjam azt, hogy 2003-ban az akkori szabályok szerint az akkori kormány 6500 köztisztviselőt bocsátott el, 2006-ban, amikor a kormány nem változott, 12 ezer embert bocsátottak el az akkori szabályok szerint. Tehát nem hinném, hogy ma más lenne a helyzet, hogyha a kormány a szervezetátalakítás kapcsán, ahhoz kapcsolódóan személyzeti döntésekben, mozgásokban érdekelt, akkor azt a jelenlegi szabályok szerint nem tudná megoldani. Változatlan véleményünk - valamennyi szakszervezet érintett képviselőinek és testületeinek, mondhatnám azt, hogy a munkavállalóknak -, hogy erre a törvényre nincs szükség. A jelenlegi feltételek mellett is minden szabadság biztosított a kormányzat számára, hogy a szervezeti átalakítást és a személyi döntéseket meghozza, mint ahogy az jórészt meg is történt.
Külön sérelmezzük azt, hogy egy igen komoly visszalépés történik a csoportos létszámleépítéshez kapcsolódó szabályozás tekintetében. Való igaz, hogy ilyen tekintetben talán nincs európai előírás, de ha ezt a kötelezettséget 2001-ben az akkori kormány fontosnak tartotta, hogy beemelje a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénybe, a csoportos létszámcsökkentésnek azokat a szabályait, amelyeket 2003-ban és 2006-ban is lehetett alkalmazni, ugye azt mondom, hogy ugyanaz a politikai erő most egy más korban, azokat a szabályokat, amelyeket 2001-ben beemelt, azokat most törli. Nem nagyon értjük ennek az indokoltságát, persze tudjuk azt, hogy egy csoportos létszámcsökkentéshez kapcsolódó bejelentés, azzal kapcsolatos munkaügyi eljárás nyilván egy másfajta időintervallumot tesz lehetővé, mégis azt gondoljuk, hogy ez egy indokolatlan kiszolgáltatottság.
Tehát összefoglalva azt tudom mondani és azt vagyok kénytelen bejelenteni, hogy a magunk részéről ennek az alkotmányossági problémáit is olyannak tekintjük, amely miatt, ha ez a törvény elfogadást nyer, márpedig nincsenek illúzióink, a zárószavazás előtt néhány perccel nyilvánvalóan sok jelentős változásra nem lehet számítani. Elnézést kérek a kifejezésért, érdekképviseleti lelkiismeretünk és szakmai meggyőződésünk alapján kötelességünk a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához fordulni, és jelezni azt, hogy ez rendkívül komoly végrehajtási problémákat okoz. Hisz', amit Karvalics képviselő úr nagyon helyesen említett, hogy ez azt eredményezheti, hogy bárki, akit felmentettek, és azt mondja, hogy őt azért mentették fel, mert más a meggyőződése, megfordul a bizonyítási teher, és a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy őt nem azért bocsátották el, mert nem tudom, milyen meggyőződése van, hanem másért.
Tehát ez a végrehajtás tekintetében, az alapjogi charta sérelme tekintetében, a magyar alkotmányosság, lehet, hogy igazi szabályait nem, de ahogy ugye szoktuk mondani, szellemiségét biztos, hogy sérti, e tekintetben igen aggályos, és úgy gondoljuk, hogy ez semmiféleképpen nem szolgálja azt a célt, amelyet hivatott lett volna biztosítani, a gyors és olcsó átmenetet, hanem egyéni perek sokaságát indítja, alkotmányossági bizonytalanságot eredményezhet, az európai gyakorlatot vagy az európai szellemiséget sérti. És hát nem utolsó sorban azt gondolom, hogy talán az sem egy mellékes dolog, hogy egy igen komoly bizonytalanságot és - ki kell mondanom - félelmet gerjeszt ma a magyar közszolgálatokban, a magyar közigazgatásban. Mert, ha ez megtehető a kormánytisztviselőkkel, holnap megtehető az önkormányzati tisztviselőkkel és holnapután a közalkalmazottakkal is. Ez már több, mint félezer ember, félezer olyan munkavállaló, akinek az lenne a dolga, hogy szolgálja az országot, szolgálja az állampolgárokat, szolgálja a kormányzat jó politikáját. Mert mi valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy jó kormányzás és egy jó közszolgálat működjön Magyarországon. Ezeket ajánlanánk az igen tisztelt képviselők figyelmébe, kérve azt, hogyha mást nem, akkor valamilyen - ha mással nem - időkéréssel próbáljuk ezt megoldani, mert igen-igen komoly feszültséget fog gerjeszteni. Köszönöm a figyelmet és a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főtitkár úr. Mivel csak szóbotlás volt - de nem félezer ember, hanem félszázezer - igen most, és ha kiterjesztésre kerül, ugye az egy sokkal szélesebb paletta lesz. Nem én akarom önt helyesbíteni, csak azért szóltam, hogy szerintem szóbotlás volt.
Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még bárki szólni. Igen, Kovács Ernő képviselőtársam.
KOVÁCS ERNŐ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Főtitkár úrtól szeretném megkérdezni, hogy nyilván az eltelt nyolc esztendőben az érdekképviselet jól végezte a dolgát, de bármennyire is jól dolgoztak, így is 18500 embert bocsátottak el a közszolgálatból. Azt gondolom, hogy ez egy példátlan dolog, és remélem, hogy nem is lesz rá példa. És mi lett volna, hogyha nem ilyen jól dolgoznak? Tudjuk-e azt, hogy ebből a 18 és félezer emberből az indoklással együtt, amikor elmentek a bíróságra, a munkaügyi bíróságok hány embert helyeztek vissza az állásukba?
ELNÖK: Köszönöm szépen a kérdését. Vagy hogy hány per indult el, nyilván, vagy hogy hány kártérítésre került sor, tehát nemcsak egy pólusú ez a történet. Nem tudom, főtitkár úr, tud-e viszontválaszt foganatosítani.
FEHÉR JÓZSEF (MKKSZ): Igen, hát nyilván név szerint vagy konkrétan szám szerint nem tudom, de képviselő úr, az a válaszom, hogy az esetek igen jelentős részében nem volt jogalapja a munkavállaló részéről a perindításnak, hiszen azok a törvényi szabályok, amelyek alapján elbocsátották a köztisztviselőt, az az esetek döntő többségében, ha jól emlékszem, a Ktv. 17. szakasz (1) bekezdés a), c) pontja, ami azt mondja, "az Országgyűlés, a kormány, a miniszter, a hivatalvezető létszámcsökkentést rendel el". Elrendelte az Országgyűlés, elrendelte a kormány, elrendelte a miniszter, elrendelhette a jegyző is. És ez mindenféle szempontból egy olyan törvényi tétel, amely ellen nem lehet bírósághoz fordulni.
Tehát nyilván, hogyha valaki bekerült abba a körbe, amely a létszámcsökkentési kört jelentette, ebben az esetben ez nem volt perelhető. De a kérdésére szabad legyen azt mondanom, és talán ez is egy figyelmeztető jel, hogy az általam említett közel 18 ezer ember, ha nem is ugyanazok a személyek, de a létszámnak egy igen jelentős része a nyolc év alatt visszajött. Akik ismerik, és gondolom, a jelenlévők sokkal jobban ismerik, mint én, a köztisztviselői létszámhelyzetet, azok azért igazolhatják, hogy 1993 óta a köztisztviselői létszám a 105 és a 110 ezer között mozog, miközben közel 60 ezer embert érintő létszámcsökkentés volt 1996-ban, 1998-ban, 2003-ban, 2006-ban. Ez azt mutatja, hogy ezek a létszámcsökkentések nem igazán szolgálták valamilyen módon a létszám valóságos csökkentését, hanem valamilyen átszervezés volt. Például a 2006-os az akkori régiós átszervezéshez kötődött, nem azok az emberek, hanem más módon, de a létszám jelentős mértékben visszajött. Tehát most azt gondoljuk, hogy az a mozgástér, amelyet - gondolom, itt a bizottsági ülésen nyugodtan mondhatom - a két előterjesztő, Rétvári, akkor még képviselő úr, államtitkár úr, Répássy úr akkor még képviselő, most államtitkár úr mondott, hogy a kormány nagyobb mozgásteret akar, és nyilván nemcsak a minisztériumi átszervezéshez kapcsolódó funkcionális egységek összevonásából eredő létszámcsökkentés a cél, hanem egy nagyobb változás is, mondjuk ki, csere, akkor ez megoldható lett volna, vagy megoldható a jelenlegi szabályok szerint is. Mert nyilván, ha megszűnik az a tevékenység, ha egy minisztériumba nem kell három nemzetközis és három gazdaságis, három humánpolitikus, akkor megszűnt az a tevékenység, és az annak kapcsán történő elbocsátás minden további nélkül szabályos, jogszerű és törvényes. Tehát ezért mondjuk mi, hogy igazából ez a változás nem biztos, hogy azt szolgálja, amit az előterjesztők szándékoztak, nem beszélve arról az igen komoly kockázatról, amelyet köztársasági elnök úr nyomatékosan leírt a levelében, a közigazgatás pártpolitikai, semleges politikai esetleges sérelméről.
ELNÖK: Más egyéb? Karvalics Ottó képviselőtársam.
KARVALICS OTTÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Én úgy gondolom, hogy pont most derül ki az, hogy kiszolgáltatottabb volt a kormánytisztviselő. Ezelőtt ugye indoklás nélkül, azzal, hogy átszervezik, elküldhették azt a létszámot, amit említett. Úgy gondolom, hogy most megadtuk azt a lehetőséget, hogy ez ellen éljen. Igaz, hogy most sincs indoklás, lehet, hogy szervezés címszó alatt küldik el, de van lehetősége, hogy ez ellen éljen, vagy bíróságra menjen, hogyha úgy érzi, hogy ő nem ezt csinálta, vagy nem ezt érdemelte.
Úgy gondolom, hogy amit elmondtak, az pont arra utal, hogy tulajdonképpen az a kiszolgáltatottság, ami akkor volt, hogy átszervezéssel 10-20 nem tudom, hány ezer embert elküldhettek, indoklás nélkül, az most megszűnik. Most elküldhetem indoklás nélkül, de odatettük mögé a jogorvoslatot, hogy ő bármikor élhet ez ellen.
Ön fejtette ki, hogy akkor ez ellen sehová nem lehetett fordulni, átszervezés, megszűnt az állása. Úgy gondolom, hogy ez most még inkább javított a helyzeten.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két egyszerű átvezető gondolatot mondok, mielőtt visszaadom a szót Fehér József főtitkár úrnak. Tudja, képviselőtársam, a különbség az, hogy abban az időszakban az átszervezés keretei között megszűnt jogviszonyok esetében megkapták a köztisztviselők azt a jogos jogosultságukat, amely akár a felmentés, akár a végkielégítés tekintetében megillette őket. És ez mértékadó volt, pontosan abból fakadóan, hogy a munka törvénykönyvétől elválva pozitív diszkrimináció alanyai voltak e tekintetben. Egyszerűen azért, mert az életpályamodell és az elvégzett feladathoz illesztetten ezek a feltételek alakultak ki. No, az önök által erősített törvénytervezet ezt negligálja, gyakorlatilag ezt nullázza le. Tehát a lényeg a történetben az, hogyha önök átszervezés módján csökkentették volna a közigazgatásban lévő létszámot valós, okszerű indokláson alapulva, akkor itt nem gondolom, hogy a szociális partnerek, de nem gondolom, hogy a politikai vetélytársak is komoly és mély vitát folytatnának önökkel, mert azt gondolja mindenki, hogy az aktuális politikának nyilván lehetősége és módja az, hogy ilyen átszervezéseket csináljon. De az, hogy a jogbiztonságot rengesse meg az, hogy a húsz év időszakában a politika színétől függetlenül kialakult kormányok tekintetében az életpályamodellhez illesztett biztonsága a köztisztviselőknek adott volt, és önök ezt nullázzák le, ez az, ami elfogadhatatlan. Mármint az, hogy valós és okszerű indok nélkül mondhassanak fel bárkinek úgy, hogy két hónap leforgása alatt ez gyakorlatilag megtörténjen.
Visszaadom a szót Fehér József főtitkár úrnak.
FEHÉR JÓZSEF (MKKSZ): Köszönöm szépen. Csak néhány másodpercre kérem vissza. Karvalics úrnak hadd válaszoljak, és köszönöm szépen, hogy megtisztelt ezzel a megjegyzésével. Csak azt kell hozzátennem, nyilván ön sokkal jobban tudja, mint én, hogy az átszervezést megelőzően születik egy közjogi döntés, kormánydöntés, miniszteri döntés, önkormányzati döntés, amellyel kapcsolatban volt lehetőségünk véleményt mondani, volt lehetőségünk az átszervezéshez kapcsolódó különböző döntéseket módosítani vagy azt befolyásolni. Volt lehetőségünk megállapodást kötni arra, három ilyen megállapodást voltam szerencsétlen aláírni, azokat a feltételeket, hogy az átszervezéshez kötődő személyi döntések, Prémium évek program készítése, átképzés, diplomás iroda budapesti megnyitása, tehát számos olyan munkajogi intézkedés, amely magát az átszervezést természetesen nem kérdőjelezte meg, de azoknak az embereknek a sorsát, akik adott esetben életpályának tekintették ezt a hivatást, és eltöltöttek itt 15-20 évet, azoknak ne az legyen az érzése, hogy egyszerűen fölöslegessé váltak, és mehetnek most. Az az érzésem, hogy ennek azért megvan a veszélye, hogy nem fogják tudni miért lettek elbocsátva.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyszer kérdezem képviselőtársaimat, van-e bárkinek még észrevétele. (Nincs jelentkező.) Akkor megkérdezem Gáva Krisztián helyettes államtitkár urat, hogy akar-e véleményt alkotni. Igen, parancsoljon!
DR. GÁVA KRISZTIÁN helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Igen, reagálnék arra, hogy itt elnök úr nyilván az elnöki levélnek azokat a pontjait emelte ki, amelyek az ő szempontjából kedvezőbbek és itt az alkotmánybírósági gyakorlatra is azokat a döntéseket tartaná irányadónak, amelyek az ő álláspontjukat erősítik, de maga a levél is tartalmazza, felhívja azokat az alkotmánybírósági döntéseket, amelyek arról szólnak, hogy nem tekinthetőek a felmondáshoz kapcsolódó szabályok hitbizománynak, amelyet mindenféleképpen biztosítani kell a közszolgálatban dolgozók számára. És felhívom a figyelmét arra is, hogy az elnök úr két okot sorolt fel, amiért nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Az egyik volt az uniós joggal kapcsolatos megállapítása. A másik pedig az Alkotmánybíróságnak a szerinte ellentmondásos gyakorlata. Mi most itt beszélgethetünk vagy vitázhatunk erről, de nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság fogja ebben majd kimondani a végső döntést.
ELNÖK: Köszönöm szépen, helyettes államtitkár úr. Köztársasági elnök úr szó szerint a következőket mondta: "a törvény 8. § (1) bekezdésével és a 35. § (1) bekezdésével nem értek egyet. Ezért élek az alkotmány 26. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömmel, és a törvényt az alábbiakban kifejtett indokok alapján a kihirdetésre megállapított határidőn belül megfontolásra visszaküldöm az Országgyűlésnek". Azt hiszem, ez elég egyértelmű. Nem kiemelésről szól, egyszerűen arról szól, hogy a köztársasági elnök az átirat legfontosabb részében hogyan és miképpen foglalt állást. Ő mondja: "álláspontom szerint a törvény 8. § (1) bekezdése és a 35. § (1) bekezdése ellentétes az Európai Unió jogából eredő kötelezettségeinkkel, egyebekkel pedig célja elérésére nem alkalmas, és veszélyezteti a közigazgatás hosszú távú, stabil és magas színvonalú működtetését". Nem olvasok többet belőle. Tudnék. Nem olvasok. Csak szeretném jelezni, hogy a köztársasági elnök az átiratában a Ház felé úgy fogalmazott, és azokat a lényegi csomópontokat emelte ki, amely a valós és az okszerű indoklás hiányára hívják fel a figyelmet.
Szavazás a két módosító javaslatról
Képviselőtársaim! Két zárószavazás előtti módosító javaslat van előttünk. Van egy kétoldalas, amelyet én mint a bizottság elnöke terjesztettem a bizottság elé, és van egy 12 oldalas, amelyet Répássy Róbert képviselőtársam, államtitkár úr terjesztett a bizottság elé. Mind a kettőről szavazunk. Teljesen mindegy a sorrendisége, mert nem az határozza meg az elfogadás mikéntjét.
Az egyszerűbbet talán már könnyebb volt átolvasni is, amely két oldalban foglalja össze mindazt, amit a bizottság elnökeként abszolút módon szakmai megfontolásokon alapulva terjesztettem a bizottság elé. Ismerik képviselőtársaim, ezért az álláspontjukat kérdezem. Ki az, aki ezzel a kétoldalas, zárószavazás előtti módosító javaslattal egyetért? (Szavazás.) Ez azt jelenti, hogy öt igen. Kaufer Virág álláspontját nem ismerve egy tartózkodás. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Tizenkét nem. Köszönöm szépen. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Az előterjesztő és a kormány véleménye?) Igen, bocsánatot kérek, az előterjesztő és a kormány véleményét kérem.
DR. GÁVA KRISZTIÁN helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): A tárca véleményét tudom, a tárca nem ért egyet.
ELNÖK: A tárca nem ért egyet. Köszönöm szépen Gáva Krisztián helyettes államtitkár úr álláspontját.
Van egy 19 oldal, zárószavazás előtti módosító javaslat, melyet, mint jeleztem, dr. Répássy Róbert képviselő úr, államtitkár úr jegyez. Megkérdem itt is Gáva Krisztián helyettes államtitkár urat, hogy mi a kormány álláspontja.
DR. GÁVA KRISZTIÁN helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány vagy a tárca?
DR. GÁVA KRISZTIÁN helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): A tárca.
ELNÖK: A tárca támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja a zárószavazás előtti módosító javaslatot. (Szavazás.) Tizenkettő. Egy tartózkodás, Kaufer Virág. És ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt nem támogatás. Köszönöm szépen.
A második napirendi pontot ezzel lezárom. Köszönöm szépen a tárcának, képviselőknek, a szociális partnereknek a részvételt, jó munkát kívánok önöknek.
Áttérünk a harmadik napirendi pontunk tárgyalására, az egyebekre. Szeretném képviselőtársaimnak nagyon röviden jelezni, hogy az Országgyűlési Könyvtár főigazgatója jelezte felénk, hogy a képviselői információs szolgálat munkatársát, Kardos Krisztinát - itt van közöttünk Krisztina - referensként osztotta be a bizottságunk mellé. Azt szeretném javasolni a bizottság tagjainak, hogyha bármi gondjuk, problémájuk van, akkor nyugodtan forduljanak hozzá.
Az Európai Bizottság megküldte az általános jelentését az EU 2009. évi tevékenységéről. Ez a titkárságon megtekinthető.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő állomány statisztikai adatai 2010-ről szóló anyaga szintén a titkárságon megtekinthető.
A múlt ülésen jeleztem, hogy a parlament által 2010. június 24-én Madridban van egy konferencia, a lisszaboni stratégia utáni növekedés, innováció, foglalkoztatás címszóval, ahová az elnököt invitálták, én és a két alelnök kolléga egyeztettünk, és mivel mi nem tudunk ezen a napon ott lenni, ezért Spaller Endre, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében fog részt venni ezen. Most ő nincs itt, de majd érdeklődéssel tartunk számot az úti jelentésére.
A múltkori bizottsági ülésünk keretei között arra tettem javaslatot egy egyhangú szavazást követően, hogy a bizottság egyhangú véleménye mellett, mivel formailag egyetértettünk a dologban, mármint, hogy tárgysorozatba vegyük és általános vitára alkalmasnak tartsuk az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénytervezetet, de tartalmi kifogásunk és véleményünk volt, ezért Kiss Péter képviselő úr mondjon kisebbségi véleményt. E tekintetben kritikát kaptam azért, mert úgy kellett volna elrendelnem, hogy abban az öt percben, ami egyébként a bizottság rendelkezésére áll, hogyha egyébként egyhangú álláspontot foglal el, meg kellett volna osztani az öt percet és nem kétszer külön megszólalási lehetőséget biztosítani öt-öt percben. Csak szeretném jelezni a bizottság tagjainak, hogy nyilván ez engem arra sarkall a későbbiekben, hogy még ha - hogy mondjam? - látom is a lehetőségét annak, hogy egyöntetű döntés szülessen a bizottságban, ilyen értelemben nem erre fogok törekedni, hogy a Házbizottság ülésén ne kelljen arról számot adni, hogy miért van tartalmi értelemben mégis véleményünk a dologhoz illesztetten, úgyhogy valószínűleg ilyen esetekben tartózkodni vagy ellenálláspontot fogunk kifejteni. Sajnálom, mert a gondolkodásunkat pont az vezérelte, hogyha valami egyszerűsíthető és egyszerűsödhet, akkor ebben legyen támogatható a vélekedés, de hát az élet ilyen, ezért erről számot adtam a későbbiekre vonatkozóan, hogy még ha egyetértünk bizonyos dolgokban, akkor is lesznek tartózkodó vagy ellentmondó álláspontjaink, hogy a kisebbségi véleményünket el tudjuk mondani.
Szeretném még elmondani, hogy pont ennek a törvénynek a tárgyalása, azt hiszem, ma zajlik a parlamentben, és ehhez kapcsolódóan kapcsolódó módosító indítványok beadására még sor kerülhet. Nem tudom, meddig, nyilván ez kiderül a mai nap folyamán, csütörtök 14 óráig viszont álláspontot kell rögzítenünk a kapcsolódók tekintetében.
Azt javaslom a bizottságnak, hogy csütörtökön reggel tartsunk bizottsági ülést, mert addigra biztos, hogy megvannak a kapcsolódó módosítók és 14 óra előtt tudunk álláspontot rögzíteni. Ha egyetértés van a dologban, akkor csütörtök reggel 9 óra 30-ra összehívom az ülést. Ha nincs egyetértés, találjunk más időpontot, nekem teljesen mindegy, csak szeretném jelezni, hogy nem tudjuk jelen pillanatban, hogy a kapcsolódókat meddig lehet beadni, azok feldolgozása hogyan készül el. Gyakorlatilag a csütörtök reggel lehetséges. Két kéz felnyújtásával talán könnyebben biztosítható a támogatottság, a határozatképesség. Alelnök urakkal még majd egyeztetünk, ha szükséges. (Kara Ákos: Megbeszéljük.)
Köszönöm szépen. Nekem nincs más bejelentenivalóm. Kérdezem, hogy bárkinek van-e. (Nincs jelentkező.) A bizottsági ülést bezárom, szép napot, jó munkát kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 07 perc)
|
|
|
Gúr Nándor |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia