FMB-7/2010.
FMB-7/2010-2014.
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának
2010. június 14-én, hétfőn 09.31 órakor
a Képviselő Irodaház 128. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről*
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/21. szám) (Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása)*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/336. szám) (Dr. Czomba Sándor és Font Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa)*
Dr. Czomba Sándor államtitkár szóbeli indoklása*
A minisztérium szakértőjének véleménye*
Képviselői kérdések, hozzászólások*
Dr. Czomba Sándor államtitkár válaszadása*
Elnököl: Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke
Kara Ákos (Fidesz) alelnök
Varga József (Fidesz) alelnök
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Dr. Karakó László (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Kovács Ernő (Fidesz)
Polics József (Fidesz)
Szedlák Attila (Fidesz)
Vécsey László (Fidesz)
Karvalics Ottó (KDNP)
Spaller Endre (KDNP)
Kiss Péter (MSZP)
Dr. Nemény András (MSZP)
Bertha Szilvia (Jobbik)
Egyed Zsolt (Jobbik)
Kaufer Virág (LMP)
Helyettesítési megbízást adott
Nagy István (Fidesz) Varga Józsefnek (Fidesz)
Dr. Czomba Sándor államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Farkasné dr. Molnár Valéria, a bizottság főtanácsadója
(Az ülés kezdetének időpontja: 09.31 óra)
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről
GÚR NÁNDOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Tisztelt Hölgyek, Urak! Jó reggelt kívánok mindenkinek. Köszönöm megértő figyelmüket. Szakértő asszony a jelenléti ívet futtatja körbe.
A határozatképességünk megállapítására kerítek sort, szemmel láthatóan is érzékelhető, hogy határozatképes a bizottság. Ha jól látom, talán mindenki szinte kivétel nélkül jelen van. Egyedül Nagy Istvánt helyettesíti valaki. Varga József vállalta magára. A többiek meg ellenjegyzik a jelenléti ívet, így a határozatképesség megállapítására sort kerítettünk.
A mai bizottsági ülésünk az egyebekkel együtt három napirendi pont tárgyalására tett javaslatot. Az elektronikus formában megkapott meghívóban ez a három napirendi pont szerepel. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kik azok, akik egyetértenek a meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalásával. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, ez egyhangú.
A tárgyalási időkeret tekintetében Varga alelnök úrral egyeztettünk, Kara Ákos alelnök urat és a bizottságot pedig arra kérem, hogy egy fél órában próbáljuk meg összefogni a mai bizottsági ülésünket. A hozzászólásokat e tekintetben kérem majd megtenni. Két napirendi pontunk, az egyebeken kívül, amit tárgyalunk, az egyik a családok támogatásáról szóló, ez egy rövid napirendi pont, ezért türelmét kérem Czomba Sándor államtitkár úrnak, de ezt nagyon röviden zárni tudjuk. Ezt vennénk előre, mivel itt szavazásról van szó és netán, ha valakinek a bizottsági ülésről el kell távoznia, nem szeretnénk, hogy a szavazáson ne vegyen részt.
Arra törekszünk, mint ahogy szoktuk, hogy azonos időtartam mellett felváltva, először az ellenzéki oldal megszólalása mellett történjen mindaz, aminek történnie kell, a bizottsági ülés szabályos lefolytatása kerete között. Ha képviselőtársaim egyetértenek, az első napirendi pont az ellenzéki oldal megszólalása mellett történjen mindaz, aminek történnie kell, a bizottsági ülés szabályos lefolytatása kerete között. Ha képviselőtársaim egyetértenek, az első napirendi pont tárgyalására térünk át a jelzettek szerint. (Nincs ellenvélemény.) Köszönöm szépen.
Így a családok támogatásáról szóló, 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására térünk rá. Itt Kósa Lajos és Soltész Miklós képviselők önálló indítványáról van szó. Az ajánlástervezetet képviselőtársaim megkapták. T/21/21 szám alatt jelent meg, és két ajánlási pont van.
Gondolom, Kara alelnök úr majd a jelölt képviselők helyett nyilatkozik, hogyha nyilatkozni kell, mint ahogy a korábbi bizottsági ülésen is ezt megtettük. Akkor az ajánlási pont tárgyalása tekintetében haladnék előre.
A kiegészítő ajánlás 2-es pontjáról kell szavaznunk, amely az oktatási bizottság részéről került benyújtásra. Kérdezem az alelnök urat, hogy kíván-e kiegészíteni. Nem kíván.
Az oktatási bizottság részéről ül-e valaki a bizottság asztalánál? Nem. Akkor szavazunk. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért az oktatási bizottság ajánlásával. (Szavazás.) Egyhangú.
A másik ajánlási pont, amiről szólnunk kell, ez a 3-as pont. Az Oktatási minisztérium ajánlásáról szól a történet. Kérdezem a képviselőtársaimat, ki támogatja. (Szavazás.) Tizennégy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. Köszönöm szépen.
Az ajánlási pontok tárgyalását megtettük, így az első napirendi pontot lezárjuk. Köszönöm szépen.
Áttérünk a második napirendi pont tárgyalására, ez az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat. Tisztelettel köszöntöm még egyszer Czomba Sándor államtitkár urat. Köszönöm szépen még egyszer, hogy személyesen részt vesz a bizottsági ülésünkön.
Gondolom, a Szociális és a Munkaügyi Minisztérium részéről is vannak itt kollégák, igen látom is Bérczes Kamillát, üdvözlöm. Államtitkár úr, kérdezem, hogy szóbeli kiegészítése van-e a törvényjavaslathoz. Igen, parancsoljon.
Dr. Czomba Sándor államtitkár szóbeli indoklása
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
Ugye kettős minőségben vagyok most jelen, mert ha megfigyelték, képviselőtársammal, Font Sándorral önálló indítványként adtuk be a törvényjavaslatot és ez annak köszönhető, hogy a törvénytervezet előkészítése jóval korábban megindult, és ezért nem kormány-előterjesztésként kerül ez most a tisztelt parlament elé. De úgy gondolom, hogy a beltartalom a lényeg, hogy hogyan és mit tudunk tenni nagyon gyorsan az elkövetkezendő időszakban a jelenleg kialakult helyzetben. Ugye mindenki számára ismert, hogy április 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatályba lépett. Engedjék meg, hogy az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőségtől egy mondatot idézzek: "április 1-je óta több, mint 300 munkáltatónál találkoztak egyszerűsített foglalkoztatás valamely formájával, és a vizsgált vállalkozások körülbelül kétharmadánál tártak fel a felügyelők különböző szabálysértéseket, legtöbb esetben a bejelentés hiányából, illetve a jelenléti ívek vezetésével kapcsolatos jogsértésekből adódik. Ha egy jogszabály nem jó, azt nem lehet jól végrehajtani. Meggyőződésem, meggyőződésünk, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, ami április 1-jétől hatályba lépett, az nem alkalmas a probléma kezelésére. Az alkalmi kiskönyv sem volt megfelelő, de ennél még az is jobb volt. Röviden, tömören. Ez a jogszabály, ami most önök előtt van és a parlament elé kerül, ezeken a problémákon próbál javítani.
Két alapvető problémát látunk a jelenlegi jogszabállyal: az egyik elsősorban a közterhek, a járulékok mértéke, ez a 40, illetve 30 százalékos mérték, amit ez a szektor igen nehezen tud elviselni, a másik pedig az iszonyatos bürokrácia. Ha valaki egy picit is megnézi, két darab jelenléti ívet minden reggel, 18 adattal, két példányban aláírva, nem ragozom, ez a bizottság szakbizottság, tudják. Akinek meg egy van olyan ismerőse, aki egyszerűsített módon próbál foglalkoztatni, az mindenki panaszkodik, mert azt mondja, hogy ezt egyszerűen nem lehet végrehajtani. Tehát e mentén a két csapásirány mentén próbáltuk a jogszabályt módosítani. Ennek megfelelően két kategóriát különböztettünk meg: a mezőgazdasági, illetve idegenforgalmi idénymunkát és a kvázi alkalmi foglalkoztatást, alkalmi munkavállalást. A kategóriától függően ötszáz, illetve ezer forint közteherjegy - idézőjelben értem, mert már nem úgy hívják -, tehát közteher megfizetésre kötelezett, és nem kérdezzük, hogy négy órában, hat órában, nyolc órában vagy tizenkét órában kíván foglalkoztatni valaki, jelen esetben. Illetve, ami nagyon lényeges és a másik oldalon talán még ennek is fontosabb, hogy egyszerűvé tegyük a bejelentést és a bevallási kötelezettséget. Itt három fő alternatívát hagyunk meg. Az elektronikus formájú, ezen belül is az sms, illetve hagyományos vonalas készülékről is lehet hívást kezdeményezni, illetve az ügyfélkapun keresztül és meghagytuk a papír alapút is, hogyha valakinek sem az sms, sem az ügyfélkapun keresztüli mozgás nem lehetséges vagy nem kívánja igénybe venni, de a papír alapúnál a jelenléti ív nem létezik mint olyan, ami jelen pillanatban él, és helyette az egyszerűsített munkaszerződés az, amivel lehet ezt a problémát kezelni.
Természetesen számos problémát, kérdést vethetnek fel, már a hétvégén is több olyan jelzés érkezett, hogy sokak számára nem egészen egyértelmű itt ez az egytől öt főig, öttől húsz főig és húsz fő felett, hogy ezt statisztikai állományi létszámra vagy hogyan kell vetíteni. Természetesen, módosító javaslatokkal ezeket a problémákat lehet és adott esetben kell is kezelni, de a legfontosabb üzenet az, hogy gyakorlatilag lehetőleg papír alap nélkül, gyorsan, átláthatóan és ellenőrizhetően lehessen nyomon követni a következő időszakban az alkalmi, illetve az idény jellegű foglalkoztatást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, a minisztérium képviseletében Bérces Kamilla kíván-e szólni.
A minisztérium szakértőjének véleménye
DR. BÉRCES KAMILLA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. A minisztérium támogatja a benyújtott javaslatot.
Képviselői kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javaslom, hogy a kérdések, észrevételek egy körben hangozzanak el. (Az alelnökökre pillant.) Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele?
A Jobbik részéről, parancsoljon!
BERTHA SZILVIA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezt mi is nagyon pozitívnak találjuk, hogy a közterheket pontosan meghatározzák a törvényjavaslatban, ez nagyon fontos része, de általános véleményünk szerint ennél a törvényjavaslatnál is jobb volt a kiskönyves megoldás. Számottevően nem csökkenti a bürokráciát, nem 18 adatot kell bepötyögni és leadni, hanem egyet, de előtte el kell menni az APEH hivatalába, és ki kell kérni ezt az egyszerűsített foglalkoztatási kódot. Tehát igazán nem egyszerűsíti le a rendszert. Továbbá aggályosnak tartjuk a mennyiségi korlátot. Itt a féléves statisztikai létszám alapján meg van határozva, egyszerűen nem életszerű. Különösen az építőipar, illetve a mezőgazdaság területén igenis rendszeresen előfordul, hogy nagy mennyiségben van szükség alkalmi munkavállalókra, és egyszerűen ott ez nem életszerű, hogy ilyen arányban kössék a főállásban foglalkoztatottak létszámához alkalmazható embereket.
Szintén a kétórás lemondási idő is aggályos. Ezt is a kiskönyves rendszerrel lehetne orvosolni, mert szintén az építőipar, illetve a mezőgazdaság területén előfordul, hogy mondjuk mire kiér a földekre vagy az építkezésre a bejelentkezés után, addigra jön egy zuhé és az egész aznapi munkát le kell mondani. Ebben az esetben neki a közterheket már meg kell fizetnie, továbbá nagyon fontos, hogy fogy az a heti, illetve havi felhasználható időkeret, ami szintén meg van szabva a törvényben, hogy egy héten öt napot, egy hónapban tizenöt napot, tehát az államon kívül mindenki rosszul jár ebben az esetben.
Ezt, mind a két problémát szerintünk a kiskönyves rendszerrel jobban lehetne kezelni, és egyszerűbb és átláthatóbb is lenne, mint bármelyik ilyen bejelentési kötelezettség. Amit még észrevettünk, az, hogy a 11. § (1) bekezdése, a 13. § (2) bekezdése és a 17. § (2) bekezdése ellentmondásosnak tűnik. Ugyanis az egyik része azt állítja, hogy mivel a közteher tartalmazza az álláskeresési járulékot - most pontosan nem tudom idézni -, ezért jogosult ezek után az alkalmi munkával töltött időre is álláskeresési támogatásra, míg - azt hiszem - pont a 13. § (2) bekezdése meg azt állítja, hogy nem. Tehát itt valami ellentmondás van, ezt mindenképp meg kell nézni. Azt hiszem, hogy nagyjából ennyi észrevételünk lenne. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy ki kíván még szólni. Áttérünk a másik oldalra: Czira Szabolcs képviselőtársam.
DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm szépen. A vidéki emberek, akik ebben a szektorban dolgoznak, és munkát végeznek, nagy örömmel üdvözölték, hogy valami történik, mert az, ami az előző kormány utolsó időszakában történt, az pártállástól függetlenül kiütötte a biztosítékot, hiszen emlékszünk rá, akkor még a másik oldalon ülve, itt volt Karsai József képviselő úr, aki elmondta, hogy ez nem életszerű és ezt nem kellene bevezetni, de a szocialista kormány ezt akkor ráerőszakolta a vidék Magyarországára, aki munkást szeretne foglalkoztatni, és valóban úgy szeretné, hogy legálisan. Tehát ne tételezzük fel azt, hogy akik valakit foglalkoztatnak, mindig a törvényeket szeretnék kijátszani. Nagy tévedésben vagyunk, mert valószínűleg ebbe az irányba terelték el, hogy törvénysértők legyenek, mint ahogy az utóellenőrzés is bizonyítja, hogy nem tudják rendesen kitölteni, vagy nem életszerű az adatok bekérése. Engem is megleptek a hétvégén azok, akik főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatnak embereket, mert egyszerűen figura az, hogy milyen jelenléti ívet kellett vezetni. Anyja neve, mindennap ugyanazokat az adatokat ki kellett tölteni, egy lapos volt, az egyik példányt megkapta, munkakezdéskor aláírta a dolgozó, a végén odaadták az egyik példányt, nem volt lefűzve. Képzelje el ezt valaki, amikor 50-60 dolgozó van, és közben a fizetésüket is fel akarják mindennap, akkor ezeket a papírokat ott írogatni, és ezeket úgy sorban tartani. El is hiszem, a jelenléti ívet mindenféleképpen módosítani kell, és azért örülök neki, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás, azaz az EF-kód bevezetésre kerül, mert ha tudunk egy kódot valakiről, meg a nevét odaírjuk, akkor nem biztos, hogy újra fel kell sorolni az adószámát, a taj-számát, mert beazonosíthatóvá válik mindenki. Tehát az fölösleges, hogy egy lapra újra és újra tessék ráírni a lakóhelyét, a taj-számot, az azonosító jelét, és a többi. Nem hiszem, hogy ez életszerű lett volna.
A bejelentkezéssel kapcsolatban, ha már az egyszerűsítéssel foglalkozunk: a legnagyobb probléma, hogy a külföldről beérkező dolgozók, munkavállalók azonnal szeretnénk munkába állni, és eltolja a munkába állást a rengeteg adminisztráció. Nevezetesen először az APEH-nél kell neki egy adószámot kérni. Ha valaki, legalább én a szűkebb körömben látom a ceglédi APEH nyitva tartását, az egész utcán lefoglalják, amikor megérkeznek az emberek. Idegesek, majdnem hogy ölre menő csaták vannak, azonkívül menjen az OEP-hez, kérjen egy taj-számot, és amikor ez a kettő megvan, akkor az adóhivatal kiadja ezt az EF-kódot. Ezt egyszerűsíteni kellene, egy helyen kellene elérni még úgy is, szerintem, amikor már elektronikus úton történnek bejelentések, hogy az, aki kötelezett, tehát aki munkát ad, annak is van egy EF-kódja, és azon a kódon bejelenthetné a dolgozókat és kérhetne nekik EF-kódot, hogy a későbbiekben ne kelljen sorba állni. Se az APEH-ot ne terheljük, óriási terhelés alatt van enélkül is, és az OEP-et se terheljük, hogy ilyen számokat adogasson ki, és utána pedig újra egy igazolványhoz jut, amelyik az EF-kódot fogja tartalmazni. Ezt elektronikus úton is le lehet bonyolítani, nevezetesen annak a személynek a kódján, aki alkalmazza őket. Én úgy gondolom, hogy ez egy technikai segítség lenne, és felgyorsítaná a dolgokat.
Azon kívül korábban ki kellett állítani 1008 M-es magánszemélyenkénti összesítőket, havi bevallásokat, több oldalas adminisztrációt zúdítottak az emberekre, akik foglalkoztattak. Tehát hála isten, hogy ezt a törvénytervezetet minél hamarabb bevezetik és minél hamarabb be akarják vezetni. Természetesen mindenki örül az ötszáz forintnak a mezőgazdaságban, az építőiparban, úgy gondolom, az ezer forint elfogadható, mert a korábbiakat megnéztük. Itt óránként lehetett lebontani, tehát ha valaki minimálbéren volt is bejelentve, annak a 30 százalékát fizette a mezőgazdaságban, és akkor óránként - itt nekem ki is van számolva - a végén 1030 forintot fizetett, ha nyolc órát dolgozott. De azt hiszem, az ötszáz forinttal több összeg fog befolyni, mint ezzel a rendszerrel, hogy ki meddig dolgozott. Most a kérdés is felmerül, hogy mindennap kell-e annál az embernél bejelentést tenni, aki folyamatosan dolgozik, és nem munkaszerződésben, hanem alkalmi munkavállalóként, és ki kell-e jelenteni, hogyha nem dolgozik. Tehát ugye bejelentjük ezen a lapon, itt oda kellett írni, hogy hány óráig dolgozott. Na most akkor itt forint/fillérre kellett kiszámolni, hogy ennek mennyi a közterhe. Tehát, ha egyszer ötszáz forintban maradunk, és ha két óra eltelt, tényleg megfontolandó, hogy két óra legyen, három óra legyen vagy akár négy óra is lehet ez a türelmi idő, mert az időjárást is figyelembe kellene venni, de összességében ez az alacsonyabb összeg nagyobb bevételt fog véleményem szerint eredményezni, hiszen törvénytisztelők többségében az emberek. Ezt higgye el mindenki, és örül, hogyha becsülettel, tisztességgel tudja alkalmazni azokat az embereket, akik segítenek az ő terményét begyűjteni, illetve összeszedni.
Tehát összességében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt a magam részéről támogatandónak tartom, és azok a kérdések, amelyek még módosítandók, remélem, hogy a későbbiekben még csiszolódnak, és a munkavállalóknak, munkavégzőknek, illetve a kormány részére elfogadható lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselőtársam. Kiss Péter képviselő úr!
KISS PÉTER (MSZP): Tisztelt Bizottság! Most ha jól értem, akkor az általános vitára való alkalmasság a napirend, tehát ma még a részletekben nem kell állást foglalnunk, hanem az egész szándékának a megítélése kell, hogy a bizottság tárgyalásának témája legyen. Illetve azt mondom, hogy az egyszerűsítésre irányuló szándék rendjén való. Ez mindenkinek az érdeke, a szektoroknak is, amikről szó esik, és az érintett munkaadóknak, munkavállalóknak is, ilyetén szándék tehát támogatandó. Én magam ott lehettem a '90-es évek második felében, amikor magát az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét létrehoztuk. Sok dologban hajaz arra a rendszerre. Bizonyos dolgokban valóban továbbfejleszti azt, más dolgokban pedig további bizonytalanságokat, tisztázatlanságokat mutat ebben a fázisában, ebben az állapotában.
Nos, nyilvánvalóan általános vita és a részletes vita szakaszában ezeket vagy módosítani, vagy tisztázni vagy pontosítani lehet. Erre megvan az esély. Mi magunk igyekszünk majd hozzájárulni ahhoz, hogy a bejelentés környéki szabályok ne csak az egyszerűséget, hanem a transzparenciát, az ellenőrizhetőséget is szolgálják. Ebből a szempontból ma néhány pont aggályos.
Például az utólagos papír alapú bejelentés a következő hónap 12-ig. Bizonyára van olyan technológia, ami lehetővé teszi, hogy az adott pillanatban ez ne fekete munkavégzésnek legyen a melegágya, és remélem, az előterjesztőknek ez a fejében van. Ha ez így van, akkor ez megnyugtató, de a papírból, ami előttünk van, ma még nem látszik megnyugtatóan, hogy hogyan lehet, hogy ne csak egyszerű legyen, hanem transzparens és igazságos azokkal szemben, akik egyébként ma a kisebbség és szabályszerűen járnak el.
Hasonlóképpen jelezném szintén a tisztázatlanságok körében a két órán belüli foglalkoztatástól való elállás kérdését és más ügyeket is. Summa summarum itt ez egy olyan törvénymódosítás, amelyikben természetesen az ördög a részletekben van. Hiszen kifejezetten eljárási kérdéseket érint, aligha hiszem, hogy a munka világában volna olyan szereplő, aki ne akarna egyszerűsített foglalkoztatást, transzparenciát, ellenőrizhetőséget, egy olyan fajta átláthatóságot, amely mind a munkaadó, mind a munkavállaló érdekét szolgálja, ezért tehát csak az eljárási technológiai kérdésekben lehet a későbbiekben vita. Nyilván majd elnök úr a Szocialista Párt nevében állást foglal abban, hogy mi hogyan viszonyulunk az általános vitára való alkalmasságot illetően. A személyes álláspontom ugyanakkor az, hogy kétely abban lehet, hogy a végszavazáskor tudjuk-e támogatni a javaslatot a megoldások ismeretében. Ma, hogy ez tárgyalásra kerüljön, abban nincsen ellenvélemény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kaufer Virág, LMP.
KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm szépen. A Lehet Más a Politika az előzőekhez hasonlóan szintén támogatni tudja az előterjesztők szándékát a foglalkoztatás további egyszerűsítésére mind a munkavállalók, mind a munkáltatók oldaláról. Mi ezt a javaslatot a munkavállalók oldaláról néztük meg, hiszen számunkra az a fontos, hogy minél több ember el tudjon helyezkedni, munkához jusson, különösen a hátrányos helyzetű vidékeken, és igazából két pont az, amit mi kiemelnénk fontosnak, illetve két kérdésünk lenne az előterjesztőkhöz ezzel kapcsolatosan.
Az egyik pontosan a bürokrácia csökkentése, ami a szándéka az előterjesztőknek. Mi úgy látjuk, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási kód - azt hiszem, hogy jól idéztem - tulajdonképpen egy újabb bürokratikus követelmény a munkavállalók felé, és szerintünk ez nem feltétlen egyszerűsíti le a munkához jutást, tekintve, hogy a többségüknek már van taj-száma és adószáma, amit lehetne használni és lehet, hogy olyan bonyolult módon kéne más törvényeket vagy jogszabályokat módosítani, hogy ahhoz könnyebben hozzá lehessen férni a rendszerek között. Tehát ez lenne az első dolog a bürokrácia csökkentésével kapcsolatosan.
A másik pedig a járulékokra vonatkozik, amit szintén említett Czomba úr. Mi úgy látjuk, hogy a jelenlegi különbségtétel erős ösztönzést jelenthet a munkáltatók számára, hogy az állományban lévő embereket átjelentsék ideiglenes vagy alkalmi foglalkoztatásba. És az a kérdés az előterjesztőkhöz, hogy ezt hogyan kívánják orvosolni vagy megelőzni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most ért vissza hozzám a jelenléti ív, úgyhogy engedjék meg, hogy ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál név szerint is köszöntsem a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes urat, dr. Kis Zoltán főosztályvezető-helyettes urat, Kanyokné dr. Strohmayer Mária osztályvezetőt, dr. Fehérvári Dávidot, Magyar György titkár urat, Paragi Márton tanácsos urat az MOSZ részéről, az MSZOSZ részéről dr. Tálas Miklós jogi szakértőt, Királykúti Mira jogi szakértőt, a munkaadói oldal részéről Bálint Adrienn szakértő asszonyt, aki az MGYOSZ-t is képviseli és még sokan másokat, akik a minisztérium képviseletében jelen vannak.
Karvalics Ottónak adok szót. Parancsoljon.
KARVALICS OTTÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy nem lehetséges, hanem szükséges ez a lépés. Én elég jól ismerem a vállalkozói szférát, onnan jöttem. Az, ami ma megy a munkafelvétellel, a munkaviszony létesítésével és főleg, ami most lépett életbe, az tarthatatlan. Lassan többe kerül a nyilvántartás, mint a dolgozónak fizetett bér. Ezt valahogy el kéne kerülni, úgy gondolom, hogy egyszerűsíteni kell és ez arra alkalmas. Én úgy gondolom, hogy ez egyértelműen alkalmas a részletes vitára, a vállalkozások ezt nagyon jó néven veszik.
Hogy a kód kikérése jó vagy rossz, én úgy gondolom, hogy egy azonosító kód mindenkinek jó, főleg addig, ameddig nem lesz neki végleges munkája, mert ennek egy átmeneti állapotnak kell lennie, ennek a dolognak, amit most bevezetünk arra, hogy a munkanélküliséget enyhítsük, és megoldjuk azokat a problémákat, amik felmerülnek az idénymunkákkal kapcsolatban.
A viszonyítási számokról lehet vitatkozni, de úgy gondolom, hogyha éves átlagot veszünk egy vállalkozásnál, akkor még ez is aránylag elfogadható és jó. Az, hogy az egyszerűsítést megtesszük, és ezeket az embereket akkor és ott nagyon rövid idő alatt munkába tudjuk állítani, ez a legfontosabb, mert hogyha egy vagy két hét múlva akarjuk mondjuk egy mezőgazdasági munkába állítani, mert olyan hosszú az átfutási idő, akár több nap, akkor mondjuk egy málnaszedésnél már nem aktuális. Ott pont akkor reggel, ott kell elindítani, ezért az a bejelentési mód nagyon megfelelő. És úgy gondolom, még egy van. Talán ez az első olyan döntés, amely talán azt mondja, hogy a magyar vállalkozók nem csalók. Én hangsúlyozom, hogy nem csalók. Bele vannak kényszerítve egy olyan utcába, ahol csalni kénytelenek, mondjuk ki nyugodtan a bizottság előtt. A jogszabályok olyanok, hogyha mindent bevall, és veszi ennek a költségeit, tehát az adminisztratív és egyéb járulék költségeit, akkor nem lehet foglalkoztatni embert, vagy nem szabad neki bért fizetni. Én úgy gondolom, hogy ezt a bizalmat, amit most ebből a jogszabályból én kiolvasok, meg kell adni a vállalkozóknak, és lehetővé kell tenni, hogy ők úgy tudjanak foglalkoztatni, hogy felemelt fejjel tudják azt mondani, hogy nem vagyunk csalók. Meggyőződésem, hogy be fogják jelenteni a dolgozókat, mert mindenki szeret nyugodtan aludni és nem úgy, hogy másnap reggel mit fog az ellenőr kihozni.
A mai jogszabályok olyanok, hogyha ellenőrzést kap egy vállalkozó egy ilyen ügyben, még ha annyi adatot kell leírni, ami eddig volt, akkor is csak az a kérdés, hogy miért büntetik meg. Ha nem ezért, majd azért. Tehát el kell érni odáig, hogy a foglalkoztatás olyan paramétereken alakuljon, amelyikért érdemes foglalkoztatni, nyereségesen lehet foglalkoztatni. Úgy gondolom, idáig el kell érnünk, és nem lehet bekalkulálni azt, hogy a büntetés egy másik adófajta, ami most tulajdonképpen folyik ebben az országban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kezet nem láttam, akkor még néhány gondolatban szeretném folytatni, befejezni a hozzászólók sorát, és a válaszok megadása után a tárgysorozatba-vételről, illetve az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni.
Hitem szerint a magyar vállalkozások messze döntő többsége nem csaló, szó nincs róla, nem is volt az. A korábbi időszakban is ezt nagyon sok minden alátámasztotta. Hatósági vizsgálatok sokaságánál nagyon sok vállalkozás helyt tudott állni, eleget tudott tenni azoknak az elvárásoknak, amelyet a törvényi kötelmek előírtak. Voltak olyanok is persze, akik nem, de azt is hozzá kell tenni, hogy a mindenkori jogszabályoknak meggyőződésem szerint azt a célt kell szolgálni, hogy a tisztes vállalkozásokat védjék. A tisztes vállalkozásokat védjék pontosan azokkal szemben, akik tisztességtelen eszközökkel olyan versenyelőnyre tesznek szert, amely versenyelőnyök eredményeképpen, akik tisztességesek, azokkal szemben szereznek előnyt. Azt hiszem, ez egy nagyon fontos tétel.
Akkor és amikor valakik feketén foglalkoztatnak, akkor nemcsak a saját maguk javát szolgálják - idézőjelbe tetten -, hanem mások kárát is. Igen, mert egyszerűbb és könnyebb úgy bármilyen terméket előállítani, hogyha mondjuk például az élőmunkára rakódó költségeket nem kell megfizetni. Nyilván ennél az asztalnál mindegyikünk kivétel nélkül azt látná szívesen, hogyha a jelen kormány az élőmunka terheinek a csökkentésében valami nagyon nyújtana. Mert én sokszor hallottam az elmúlt években ezt, de most miniszterelnök úrnak a szavaiból még nem tudtam kivenni ezt a szándékot az elmúlt hét történése kapcsán.
De hogy konkrétan a törvénytervezetről beszéljünk. A törvénytervezet a korábbiakhoz képest különbséget tesz. Különbséget tesz, mert nem ad módot és lehetőséget a természetes személy által történő foglalkoztatásra, a közhasznú szervezetek keretei között történő egyszerűsített foglalkoztatásra. Én azt gondolom, hogy ezt lehet, hogy érdemes lenne megfontolni, meggondolni, hiszen olyan felületen nem hagy módon és lehetőséget, ami a természetes személyek számára mozgásteret jelenthet.
Fontosnak tartom az egybefüggő időtartam korlátjának az elhagyásával kapcsolatos kérdéseknek a mérlegelését. Fontosnak tartom azt, hogyha azt mondjuk, hogy tisztes keretek közötti foglalkoztatás erősítésére kerüljön sor, akkor mondjuk a Kjt.-nek vagy a Ktv.-nek az alaptevékenységén kívüli körben miért kell erősíteni ezt a kérdést. Legalábbis kérdőjelként megfogalmazódik. Fontosnak tartom azt, hogyha más keretek között, például a munka törvénykönyvéhez illesztetten a vasárnapi munkavégzés fontosságáról vagy éppen annak felülvizsgálatáról beszélünk, akkor miért kívánjuk e tekintetben itt a teljes szabadságát megadni a dolgoknak. Tehát a jogbiztonság és a jogegyenlőség kérdéskörét fontosnak tartom. Fontosnak tartom azt is, hogy bár képviselői önálló indítvánnyal születik a történet, fontosnak tartom azt is, hogy a szükségszerű érdekegyeztetési folyamat rendszerében átmenjen a történet, mert hát a nemzeti együttműködés valahol arról is szól, hogy beszélünk másokkal is, mások véleményét is megismerjük, bekalkuláljuk, kódoljuk és annak figyelembevétele mellett történik a döntéshozatal.
Fontosnak tartom tehát, hogy olyan típusú lépéseket foganatosítsunk menet közben is, még a törvény elfogadásának az időszakában is, ami a legitimitását emelheti ennek a leendő törvénynek. Tételesen lehetne sok ügyhöz hozzányúlni. Nem akarok, csak jelzés értékkel mondom: különféle számok használatát teszi a törvénytervezet. Például háromszázezer forint adótartozás esetében már felfüggeszti. Miért pont háromszázezer? Ha nem a miért pont háromszázezer, akkor azt mondom, hogy csak és felfüggeszti? Miért csak felfüggeszti, miért nem szankcionálja? Sok minden egyéb mást teszek hozzá.
Az alkalmi munkavállalás. Ebben a törvénytervezetben, ha jól értelmezem, nem minősül jogosultsági időnek, de ha nem minősül jogosultsági időnek, akkor a 10. § (1) bekezdésének a b) pontjában miért van az, hogy az álláskeresési ellátás fogalomrendszere viszont megjelenik? Miért van az, hogy a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetés megjelenik 6,1 néhány tized százalékos mértékben, hogyha nem minősül jogosultsági időnek.
A kérdések sokaságát tehetném fel még, az ötszáz és az ezer forint közötti különbség miért indokolt, miért nem lehet egységesítetten ötszáz vagy ezer forint? Teljesen mindegy, csak kérdezem. Nem akarok mélyebbre menni a dologban. Ezekkel a kérdésekkel csak és azt akartam érzékeltetni, hogy hitem szerint minden olyan dolog, amely az előterjesztők részéről az egyszerűsítés irányába mutat, a jogbiztonság fenntartását, erősítését szolgálja, a fekete foglalkoztatás minimalizálásának a lehetőségét hordozza magával, abszolút módon támogatható. De ehhez néhány ponton, azt hiszem, szükségszerű módosítások kellenek még ahhoz, hogy ne csak és bizottsági szinten, hanem egyébként a parlament szintjén is egy egyöntetű támogatásban tudjon részesülni a törvénytervezet.
Államtitkár úr! Visszaadnám a szót a válaszok megadására. Parancsoljon!
Dr. Czomba Sándor államtitkár válaszadása
DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen, és engedjék meg, hogy túlságosan a részletekbe ne menjek bele. Mindenkit hívok arra, hogy a parlament általános vitájában vegyen részt. Holnap kezdődik az általános vita, bőven lesz lehetőségünk. Mi is látjuk, hogy vannak pontok, amiket tisztázni, javítani kellene, de a csapásirány, és ugye ma az általános vitára való alkalmasságról döntünk, tehát úgy gondoljuk, hogy a csapásirány jó, abba az irányba nagyon gyorsan kell lépni, mert a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, de azért engedjék meg, hogy nagyon röviden reagáljak pár dologra.
AM-kiskönyv jobb volt. Hát az a helyzet, hogy a legvégén 1.200.000 darab kiskönyv volt kint. Ha valami melegágya volt annak, hogy a korábban megbízásos jogviszonnyal, részmunkaidővel foglalkoztatottakat áttolják ebbe a szektorba, ez volt az. Abban a pillanatban, amikor 400 forinttal lejött a közteherjegy értéke, abban a pillanatban statisztikákkal kiválóan lehetett látni, hogy mi történt a munkaerőpiacon. Ez történt.
Az alkalmi kiskönyv - tudják önök is - rengeteg fajta csalásra adott lehetőséget. Ami papír, az ugye javítható, módosítható, alakítható, tehát a papír alapú dolgot kerülni kell. Ráadásul a munkaügyi szervezetnek iszonyatos mennyiségű feladatot adott, főleg a januári időszakban, amikor ugye le kellett adni az AM-kiskönyveket és ugye figyelni, hogy kettős ellátás ne legyen azokon a napokon. Tehát mi úgy gondoltuk, hogy az alkalmi kiskönyvet semmiképpen sem kellene visszahozni, mert nem szolgálja azt, amit mi hosszú távon szeretnénk ezen a piacon elérni.
Létszámhoz igazítva, építőipar, egyéb. Ha megfigyelik majd és picit utána számolnak, hogy mondjuk adott esetben milyen statisztikai állományi létszámnál hány főt tud foglalkoztatni, tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a kettő fő, meg az öt fő, meg az a húsz százalék, nem napokra vonatkozik, hanem statisztikai állományi létszámra fog vonatkozni. Tehát adott esetben, ha én vendéglátós vagyok, és nekem nyári időszakban minden hétvégén van rendezvényem, ősszel meg egy darab sincs, nyugodtan megtehetem azt, hogy az egyszer nyolc emberem lesz a kettő helyett, másszor meg egy sem. Jó, tehát fontos életszerűsége.
A mezőgazdaságra ezek nem vonatkoznak. Szeretném felhívni a figyelmet a mezőgazdaságnál az alkalmi munkavállalás szabályaira. ÁKJ, álláskeresési járadék, ez egy nagyon lényeges kérdés volt, és itt is a munkaügyi szervezetek leterheltségét vettük alapul, tudniillik jelen pillanatban az álláskeresési segélyeseknél nem kell szüneteltetni abban az esetben, hogyha egyszerűsített foglalkoztatáson van az ellátás, míg az álláskeresési járadékosoknál és a keresetpótlónál, tehát akik tanfolyamon vannak, ott meg kell. Tehát ezért töröltük el, viszont azt mondtuk, hogy azokon a napokon, hogy ne legyen kettős előny, azokon a napokon, amikor egyébként álláskeresési járadékon van és egyszerűsített foglalkoztatásban is részt vett, azok a napok nem alkalmasak egy újabb ÁKJ megállapítására. De ez már a részletes vita elemét képezné, nem akarok belemenni, de világos, hogy erre vonatkozott a javaslat.
Munkáltató, EF-kód, újabb bürokrácia. Hát az a helyzet, hogy az AM-kiskönyvet is ki kellett váltani, a munkaügyi szervezetbe kellett bemenni, ott kérni a kiskönyvet. Ráadásul ezt évente, havonta bevinni, évente meg véglegesen leadni, most megsemmisíteni. Egy EF-kódot kérek, egyetlen egyszer az életemben, és onnantól kezdődően gyakorlatilag azzal az egy kóddal mint a 18 adatot, amit most kérnek tőlem - anyja neve, születési idő, s a többi - rögzítettem. Egyébként a jogszabályban benne van az, hogy EF-kód a munkavállaló részéről vagy taj-szám és adószám. Magyarul nyitva hagytuk a lehetőségét annak is adott esetben, hogyha valaki nem szeretne, csak a taj-szám, meg az adószám, az már megint két tízjegyű kód, azzal már megint növeljük a bürokráciát. Tehát szerintem ez életszerű és működőképes lehet adott esetben.
Kiss Péter úr: a szándék jó. Én is így gondolom. Papír alapú bejelentés, ezt a parlamentben a részletes vitánál lehet szóbahozni. Világos, hogy mi a probléma, nyilván nem szeretnénk a papír alapú bejelentés irányába eltolni ennek az egésznek az élét, lényegét, mert nem lehet, hiszen pont arról szólna, hogy lehetőleg egyszerűen tudjuk kezelni.
Bürokrácia. Már jeleztem, a munkavállaló biztonsága. Igen, nagyon-nagyon komoly. Volt időszak, amikor mi is abban gondolkodtunk, hogy ilyen kvázi átalányokat alkossunk. Tehát a mezőgazdaságnál a terület alapúnál simán lehet kezelni, egy hektár, ennyi élő munkaerő igénye van, most van is kormányrendelet, ami ugye erről szól, csakhogy ez megoldja az én befizetésemet, mint mezőgazdaság munkáltató, de mi van a munkavállalóval? Ki van nálam, hányan vannak nálam, nekik hogyan van? Pontosan ezért nem mentünk el ebbe az irányba, hanem azt mondtuk, hogy a munkavállaló érdekeit is komolyan figyelembe kell venni egy ilyen törvény összeállításánál, és ezért alakult ki ez a rendszer.
Elnök úr itt több mindent vetett fel, de ezek már mind olyan kérdések, amiket majd a parlament falai között szerintem érdemben meg tudunk majd tárgyalni.
A természetes személy és a kiemelten közhasznú nincsen benne, erre szeretnék még reagálni. A miniszterelnök úr a természetes személyt foglalkoztató esetében ugye elég fontos bejelentést tett a parlamentben. Ugye ő azt mondta, hogyha én adózott jövedelemből kívánok foglalkoztatni valakit, tehát kertet ásatni és egyéb, háztartási munkát, akkor sem nekem, sem annak, akit foglalkoztatok, ne kelljen sem személyi jövedelemadót fizetnie, sem semmit. Tehát magyarul kvázi adórendszeren kívül próbáljuk kezelni ezt a problémát. Ugye ez a törvény nem adórendszeren kívüli problémákat kezel, hanem itt kifejezetten adórendszeren belül vagyunk. Ezért választottuk le, erre egy külön jogszabály, egy külön törvény fog majd szerintem a nem túl távoli jövőben készülni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Különösebb összefoglalót nem kívánok tenni a dologhoz illesztetten. Két döntésünk van. Az első döntésünk a tárgysorozatba-vételről szól. Kérdezem a képviselőtársaimat, kik azok, akik a tárgysorozatba-vétellel egyetértenek? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez egyhangú.
A másik kérdésem az általános vitára való alkalmasságról szól. Ki az, aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Szintén egyhangú. Hát azokkal a fenntartásokkal nyilván, amelyek a beszélgetések közepette elhangoztak. Többségi-kisebbségi előadó állítására kerítünk sort. (Farkasné dr. Molnár Valéria: Egységes vélemény volt, elég egyértelmű ez.) A többségi véleményt Czira Szabolcs képviselőtársam fogja elmondani. (Dr. Czomba Sándor államtitkár távozik az ülésteremből.) Államtitkár úr, köszönöm szépen. (Dr. Czomba Sándor: Én is köszönöm, jó munkát kívánok!) Szép napot a munkatársainak és önnek is.
A kisebbségi véleményre ki jelentkezik? Ugyan egyhangúan fogadtuk el, de voltak fenntartások. Kiss Péter képviselőtársamat kérem fel. Köszönöm szépen.
Az egyebek következik. Szeretném jelezni, hogy a plenáris ülés ezt a törvényjavaslatot kedden reggel tárgyalja, ha jól emlékszem, első napirendi pontként a napirenden kívüliek után, olyan fél 10, háromnegyed 10 magasságában.
Még ezen kívül, csak hogy utolérhetőek legyenek a különféle információs anyagok, jelzem, hogy szakértő asszonynál az Állami Számvevőszék kutatóintézetének a megküldött tanulmányai megtekinthetők, ami a közszféra és a gazdaság versenyképességi kérdéseit öleli fel. Valamint jelzem, hogy Sárdi Péter, a Külügyi Hivatal vezetője értesített minket arról, hogy a spanyol elnökség 2010. június 24-én Madridban fog konferenciát szervezni, ahová invitálta a bizottságok elnökeit. Bejelentenivalója bárkinek van-e? (Nincs jelentkező.) Nem látok ilyet. A mai bizottsági ülésünket lezárom. El kell, hogy döntsük, hogy a keddi napot követően mikor lesz bizottsági ülésünk. Elviekben csütörtök délután kell tartani ülést, meglátjuk, hogy hogy alakul ez, és akkor fogom jelezni, alelnök urakkal fogok egyeztetni ebben a dologban. Köszönöm szépen, a mai bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 15 perc)
|
|
Gúr Nándor |
|
|
A bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia