AIB-2/2010.
(AIB-2/2010-2014.)
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2010. május 18-án, kedden, 11 óra 4 perckor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9. szám); módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat (T/11. szám); módosító javaslatok megvitatása*
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat (T/17.szám); módosító javaslatok megvitatása*
A nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet (P/16. szám); módosító javaslatok megvitatása*
Szavazás a napirendi pont elhalasztásáról*
Egyebek*
1. A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9. szám)
(Navracsics Tibor, és dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
2.A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat (T/11. szám)
(Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz) és dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3.A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat (T/17.szám)
(Navracsics Tibor, dr. Répássy Róbert (Fidesz) és dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselők önálló indítványa
(Módosító javaslatok megvitatása)
4.A nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezet (P/16. szám)
(Dr. Orbán Viktor, Lázár János (Fidesz), dr. Semjén Zsolt és Harrach Péter (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5.Egyebek
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Balsai István (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Cser-Palkovics István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Gyüre Csaba (Jobbik), a bizottság alelnöke
Dr. Bohács Zsolt (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz - Veszprém megye)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Kozma Péter (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Molnár Attila (Fidesz)
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)
Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Dr. Vas Imre (Fidesz)
Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Dr. Lamperth Mónika (MSZP)
Dr. Steiner Pál (MSZP)
Murányi Levente (Jobbik)
Dr. Schiffer András (LMP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kovács Ferenc (Fidesz) Kozma Péternek (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) Dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Salamon László (Fidesz) Dr. Rubovszky Györgynek (Fidesz)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 4 perc)
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Jelenlévők! Határozatképesek vagyunk, a következő helyettesítésekkel: Vitányi István képviselő úr helyettesíti Szakács Imre képviselő urat, Kozma Péter képviselő úr helyettesíti Kovács Ferenc képviselő urat, továbbá Rubovszky képviselő úr helyettesíti Salamon László képviselő urat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor tegnap először találkoztunk, mondtam, hogy ez a legfontosabb bizottság. Ennek megfelelően - miután nélkülünk nem tud működni az Országgyűlés, ezért lehet, hogy ma még egyszer fogunk találkozni, de holnap egészen biztosan találkozunk. Tehát erre a hétre ez várható, négy üléssel tudjuk ezt a hetet megoldani. Ez nem lesz mindig így, azért nem kell azt gondolni, hogy többet ülésezünk, mint a parlament, de most ez a helyzet.
A most kezdődő ülésre kiküldtem egy meghívót, melyben a tervezett napirendi javaslatot olvashatjátok. Van-e észrevétel ezzel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nincs, akkor kérdezem, elfogadható-e ez a napirend a jelenlegi formájában. (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen.
Rátérünk az 1. napirendi pontra, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló, T/9. számot viselő törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatok megvitatására.
Öt módosítás érkezett, a tervezet a képviselő urak rendelkezésére áll. Az 1. pontban Balczó Zoltán és Gyöngyösi Márton képviselők javasolják az alkotmány 20. § új (1) bekezdésének módosítását, amelynek lényege, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogával összefüggésben 26-tal növelhető meg a képviselők száma.
Az előterjesztőt kérdezem, mi a véleménye.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az előterjesztők nem támogatják a módosító indítványt.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. (Jelzésre.) Alelnök úr, parancsolj!
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért került benyújtásra ez a módosító javaslat, mert azt vártuk volna, hogy az alkotmánymódosítással egyidejűleg a választójogi törvény is beterjesztésre kerül, illetve szerettük volna, ha ezen időpontig elkészül a kettős állampolgárságról szóló törvény.
Az eddigi médiareflexiókból, illetve az ott előadottakból tudjuk, hogy kétirányú lehet még a kormánypárt gondolata, hogy hogyan is adja meg a magyar állampolgárságot a határon túl élő magyaroknak, és ennek sarkalatos pontja lesz az, hogy a magyar állampolgárok kapnak-e, kaphatnak-e választójogot, tehát teljes körű lesz-e ez a magyar állampolgárság. Illetve nagyon fontos kérdés, hogy aktív és passzív választójoguk lesz-e, tehát mindkettő meglesz-e, azaz választhatók lesznek-e.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom azért tette ezt az előterjesztést, mert ahogy az előterjesztők tegnap ismertették a javaslatukat a módosításra, az is elhangzott, hogy az alkotmány módosítása csak későbbi időpontban fog hatályba lépni. Tehát külön hatályba léptető rendelkezés lesz, és akkor születik meg ez a jogszabály, amikor a választójogi törvény is megszületik, aminek az időpontját a kormánypárt 2011. december 31-ei legvégső határidőben jelölte meg. Azt gondolom az eddig bejelentettek alapján, hogy a Fidesz-KDNP-frakció ezen időpontig minden valószínűséggel a kettős állampolgárságról szóló törvényt be fogja terjeszteni, és a tisztelt Ház ezt feltehetőleg el fogja fogadni. Amit nyilván megint nem tudunk, és ezért is ismételten hangsúlyozom, hogy idő előttinek tartjuk az alkotmánymódosítást, de mégis, annak ismeretében elképzelhető, hogy választójogot fognak kapni, illetve választhatók lesznek a határon túli magyarok.
Ezért mi olyan keretjogszabályt, olyan alkotmánymódosítást szeretnénk, amely lehetővé teszi azt is, hogy a határainkon túl élő magyarok is képviseletet kapjanak a Magyar Országgyűlésben. Éppen ezért terjesztettük elő azt, hogy 26-tal növelhető. Nem véletlenül, hiszen az eredeti előterjesztés azt mondja, hogy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek legfeljebb 13 országgyűlési képviselői mandátumot kaphatnak, erre tekintettel, hiszen jóval nagyobb a határainkon túl élő magyarság száma, mi dupla létszámban javasolnánk, tehát maximum 26 főben, hogy a határon túl élő magyarok is képviselethez juthassanak a Magyar Országgyűlésben. Ezért terjesztettük elő ezt a törvényjavaslatot.
Nyilván ugyanúgy, mint ahogy az eredeti előterjesztés szerint a 13 fő lehetőség, a maximálisan 200 fő is lehetőség, ezt majd egy későbbi törvény fogja megváltoztatni. Azt gondoljuk, ez a 26 fő is lehetőség, amelynek természetesen a tartalmát, a belső kereteit a későbbiek során, tehát 2011. december 31-éig a tisztelt Országgyűlés el tudná dönteni, és a törvényeket mellé tudná tenni. Ezért azt terjesztettük elő, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok is kerülhessenek be, és így 26 fővel legyen növelhető a parlament létszáma.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még hozzászólás? (Jelzésre.) Az előterjesztő kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem indokoltam, hogy miért nem támogatjuk, de most megindokolom, ha megengedi, elnök úr.
Azért nem támogatjuk, mert az alkotmány egy másik szakasza világosan kimondja, hogy kinek van választójoga. Amíg az a szabály érvényben van - tudniillik, a választójog tekintetében azt mondja az alkotmány, hogy állampolgárság, plusz magyarországi lakóhely kell ahhoz, hogy valakinek választójoga legyen, amíg az alkotmányban ez a szabály van -, addig ez a megfogalmazás belső ellentmondást teremtene az alkotmányban, azon túl, hogy egyébként nem is szerencsés ez a megfogalmazás.
Tehát szövegszerűen sem tartom pontosnak ezt a megfogalmazást, de ennél nagyobb probléma az, hogy a ma hatályos alkotmányunk szerint csak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak van választójoga, és ezen tudtommal nem is kívánunk változtatni. Azért mondom, hogy tudtommal, mert nyilván felmerülhet olyan megoldás, mint például Horvátországban létezik, ahol a külföldön élő horvátok külön mandátumokat szereznek. De ehhez a választójognak azt az alapvető szabályát kellene megváltoztatni, hogy Magyarországon lakóhellyel rendelkezőknek van csak választójoga.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatunkkal párhuzamosan nem kívánjuk megváltoztatni az alkotmánynak ezt a szabályát, tehát önmagában nem jár együtt választójoggal a magyar állampolgárság megadása a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyeknek.
ELNÖK: Köszönöm, szavazunk.
Aki támogatja a módosító indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 2 igen. Ki van ellene? (Szavazás.) 23 ellenszavazat, nem kapott egyharmadot.
A 2. pontban Göndör István és Lamperth Mónika képviselők az 1. §-hoz nyújtottak be módosítót, melynek lényege szerint listás szavazás lenne.
Az előterjesztőt kérdezem.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az előterjesztők nem támogatják a javaslatot.
ELNÖK: Képviselő asszony, parancsoljon!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A választási rendszerben lévő korrekcióknál, mielőtt bármilyen részletekbe menő vitába fognánk, érdemes lenne leszögezni, hogy mi a célja annak, miért nyúlunk hozzá ehhez az egyébként a demokrácia szempontjából nagyon fontos törvényhez.
Az egyik célkitűzés világos: van egy erős társadalmi megrendelés, hogy legyen kisebb a parlament, és ebben a Magyar Szocialista Párt támogatja az előterjesztők szándékát. De fontosnak tartjuk, hogy egyébként még más elveket is rögzítsünk akkor, amikor hozzányúlunk ehhez a törvényhez. A Magyar Szocialista Párt számára fontos elv - és ennek mentén szeretnénk a választási törvény módosítását - az arányosság. Amikor '90-ben az új választási törvényt megalkotta az Országgyűlés, akkor szándékosan hozott létre egy aránytalan rendszert. Mégpedig azért, hogy az ország kormányozható legyen, hiszen nem lehetett tudni, hogy hány párt kerül majd be a parlamentbe. Tehát az elsőt mindig szándékosan erősíti ez a törvény, és ennek mindig a választások győztese volt a haszonélvezője - '94-ben és 2006-ban az MSZP, '98-ban és most a Fidesz-KDNP -, de azt gondoljuk, hogy 20 évvel a rendszerváltás után egy erős demokráciában fontos az, hogy a választók akarata a parlamenti összetételben arányosan nyilvánuljon meg.
Tehát nincs ma már az az ok és indok, ami '90-ben megvolt, hogy eltérítsük a választói akaratot, és erősítsünk, illetve gyengítsünk a mandátumarányokban. Ezért az MSZP fontosnak tartja, hogy a választási rendszer átalakításánál már az alkotmányban is rögzítsük az arányosság követelményét. Elnök úr úgy foglalta össze ezt egy mondatban, hogy listás szavazás. Ez az egyik lehetséges, de szeretném elmondani, hogy vegyes rendszerben is lehet arányos rendszert alkotni. Tehát ezzel nem mondjuk azt, hogy letesszük a voksunkat a listás szavazás mellett, ezzel azt mondjuk, hogy arányos választási rendszert szeretnénk.
Kérem a támogatást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést, akkor így mondom, nem akartam ennyire egyszerűsíteni a kérdést.
Van-e még hozzászóló? (Jelzésre.) Az előterjesztő képviselője kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, nem fogom minden esetben megindokolni, hogy miért nem támogatjuk, de azt hiszem, ez lényeges kérdés. Egyrészt formai okokból, tudniillik, azt gondoljuk, hogy az alkotmányban csak az országgyűlési képviselők létszámát, annak is csak a maximumát kellene rögzíteni, és minden egyéb kérdést a választási törvénynek kellene rögzítenie. Most sincsenek benne egyébként az alkotmányban a választási rendszer elemeinek az alapvető szabályai, hanem az a választási törvényben szerepel.
Másrészt pedig azért felhívom a figyelmet arra, akik régebben ülünk a parlamentben, azért tudjuk, hogy a Szocialista Párt úgy változtatja a választójogi elképzeléseit, ahogyan a társadalmi támogatottsága változik. Tehát a 2006-os induló javaslatuk, amit még Gyurcsány Ferenc terjesztett elő, még egyéni választókerületek és listás mandátumok vegyes választási rendszere volt. Most, hogy már középpárttá vált az MSZP, egyre inkább az arányos rendszert támogatja. (Közbeszólások.) Ezt politikailag megértjük, de mint ahogy a Házszabályt sem fogjuk ahhoz szabni, hogy az MSZP éppen hány mandátumot ért el a parlamentben, úgy megítélésem szerint a választási rendszert sem ahhoz kell szabni, hogy az MSZP éppen milyen eredményre számíthat a választásokon.
ELNÖK: Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előterjesztő! Azt gondolom, az, amit Répássy Róbert előterjesztő úr most mondott, kicsit sincs ellentétben azzal, amit az előbb Lamperth Mónika képviselőtársam mondott. Hiszen pontosan arról van szó, hogy többféle rendszert tartunk elképzelhetőnek.
Elképzelhetőnek tartunk olyan rendszert is, amelyik csak listás szavazásról szól, elképzelhetőnek tartunk olyan rendszert is, ami megtartja a jelenlegi vegyes választási rendszert, tehát hogy egyéni jelöltekre és pártlistákra is lehet szavazni. Arról is lehet gondolkodni, hogy ezek megyei listák legyenek-e vagy csak országos lista legyen. Abszolút nyitottak vagyunk ebben. Egy dolog, amihez viszont szeretnénk ragaszkodni, és ragaszkodni fogunk a tárgyalások során is, hogy a választójog, illetve a választási törvény úgy módosuljon, hogy a parlamenti mandátumok aránya a jelenlegihez képest inkább tükrözze a valós választói akaratot.
Magyarán szólva, mi szeretnénk egy olyan rendszert létrehozni és elfogadni, amelyik ezt az aránytalanságot csökkenti, és nem növeli. Nem feltétlenül gondoljuk azt, hogy ki lehet alakítani olyan rendszert, ami teljes egészében megfelel - ha úgy tetszik - a választói akaratnak, tehát teljes egészében arányos, de azt gondolom, hogy ha már módosítunk a választójogi törvényen, akkor az arányosság irányába kellene elmozdulni, nem pedig a további aránytalanság, illetve ennek fokozása irányába.
Még egy mondatot hadd tegyek hozzá. A Fidesz beterjesztett javaslata gyakorlatilag az 1989-es, tehát a rendszerváltáskor megfogalmazott elvekre épít, tehát ugyanazt a választójogi rendszert tartja meg, gyakorlatilag a képviselők számát módosítja, legalábbis, amennyire nekem sikerült ezt a javaslatot ilyen rövid idő alatt megismerni. Hadd utaljak Pósán László fideszes képviselő tegnapi felszólalására, aki azt mondta, hogy bizony a választójognak a társadalommal együtt fejlődnie kell, a választójogi rendszernek is. Azt gondolom, itt az ideje, hogy fejlődjön, és ne az aránytalanság, hanem az arányosság irányába. Így kell érteni a mi javaslatunkat, a 2006-os és a 2009-es javaslatot is, amely egyáltalán elveit tekintve nincs ellentétben egymással, megoldási módot tekintve természetesen más.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ahogyan utalt erre az előterjesztő, nagy munkának néz elébe az a bizottság, amelyet létre fogunk hozni, ezek mind ott fognak nyilván terítékre kerülni.
Nincs akadálya a szavazásnak. Ki támogatja azt a módosítást, amelyet Göndör István és Lamperth Mónika terjesztettek elő? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 14 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodással nem kapta meg a szükséges szavazatot a plenáris üléshez.
A 3. pontban Harangozó Tamás és Szekeres Imre képviselőtársaink a képviselők jogállásával hozzák összefüggésbe az alkotmány módosításának a megnyitott részét. Ez összefügg egyébként az 5. ponttal, ahol ennek a szabálynak a hatálybalépésével kapcsolatban tesznek módosító indítványt.
Az előterjesztőt kérdezem.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Bár jogos a felvetés, de nem támogatjuk, lévén, hogy szerintünk annak a külön törvénynek kell rendeznie azt a problémát, amely majd hatályba lépteti az alkotmány érintett szakaszát.
ELNÖK: Köszönöm. Harangozó képviselő úr, kívánja indokolni?
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Igen. Megítélésem szerint a külön törvény megszületéséig komoly koherenciazavar lesz, hiszen a képviselői jogállásról szóló, szintén kétharmados törvény preambuluma - ami hivatkozik arra, hogy egyáltalán milyen törvény alapján születhet - rossz pontra fog mutatni, abszolút koherenciazavart fog okozni.
ELNÖK: Az előterjesztő kíván válaszolni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): De, képviselő úr, a helyzet az, hogy az a szakasz, amiről most beszélünk, nem lép hatályba, azt csak egy külön törvény lépteti hatályba. Tehát addig ez a probléma, amire önök rámutattak, nem áll fenn, amíg ez a külön törvény hatályba nem lépteti. Tehát ezt a külön törvénynek kell majd rendeznie. Lehet, hogy addigra egyébként a képviselők jogállásáról szóló törvény is megváltozik, míg az a külön törvény hatályba lép, tehát nem tudjuk, hogy ez a probléma majd akkor, amikor hatályba lép az alkotmány érintett szakasza, fennáll-e.
ELNÖK: Tehát, ha jól értem, ezek szerint nem lesz egyszerre hatályban két ellentmondó törvény.
Van-e akadálya a szavazásnak? (Nincs jelzés.) Úgy látom, nincs. Tehát egyszerre szavazunk a 3. és az 5. pontról. Ki támogatja a 3. és 5. pontban benyújtott módosításokat? (Szavazás.) 4 igen. Ki ellenzi? (Szavazás.) 20 nem szavazat, nem kapott egyharmadot.
Harangozó Tamás és Szekeres Imre képviselő urak a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdésének a módosítását javasolják, amely a kihirdetéssel kapcsolatos pontosítást tartalmaz. Tehát nem a kihirdetés napján, hanem azt követő napon lépjen hatályba.
Az előterjesztőt kérdezem.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az előterjesztők nem támogatják. Önmagában ez a módosító indítvány egyébként, ha jól emlékszem, egy kormányrendeletre hivatkozik, amely a jogszabályszerkesztés elveiről szól. Ezt a kormányrendeletet egyébként hatályon kívül fogjuk helyezni, de a kormányrendelet nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem fogadható el az a gyakorlat, hogy a jogszabály a kihirdetésének napján lép hatályba. Számos törvény így lép hatályba, ennek gyakorlata van a magyar jogalkotásban, hogy a kihirdetés napján léptetnek hatályba egyes jogszabályokat.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e hozzászólás? (Jelzésre.) Képviselő úr!
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nyilván ezt a rendeletet szakemberek hozták, nem véletlenül. Az indokolásban is az van, hogy a kihirdetés napja előre nem látható, viszont a kihirdetés napját követő nap fix.
Ez a jogbiztonság érdekében célszerű, és szeretném felhívni a figyelmet, hogy az előző és a mostani módosító javaslatom is jobbító szándékú, és csak annyi oka van, hogy mégis a Magyar Köztársaság alkotmányáról beszélünk, képviselő úr. Tehát próbáltunk abszolút a koherencia és egyéb, jogbiztonsági szempontból szerintünk fontos szakmai módosító javaslatokkal hozzájárulni ennek a dolognak a sikeréhez.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy képviselő úr kíván szólni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Valóban nem mondtam el, hogy a módosító indítvány másik hivatkozása az, hogy a kihirdetés napja előre nem látható nap, de a javaslat szerint a kihirdetést követő napon lépne hatályba. Nyilván azt gondolják a módosító javaslat előterjesztői, hogy bár a kihirdetés napja nem, de az azt követő nap már látható előre. Szerintem ez nem így van, szerintem a kihirdetés napja és a kihirdetés napját követő nap - mint meghatározás - között jogbiztonsági szempontból nincs semmi különbség, hiszen a kihirdetés napja vagy az azt követő nap ma még bizonytalan, a köztársasági elnök döntésétől függ, hogy ez mikor fog történni.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk.
Ki ért egyet a módosító indítvánnyal? (Szavazás.) 4 igen. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
Köszönöm szépen, ennek a törvényjavaslatnak a benyújtott módosításaival végeztünk.
Következnek a T/11. szám alatt előterjesztett, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok, az ajánlás mindenkinek a rendelkezésére áll.
Az 1. pont alatt Szabó Timea képviselő asszony a javaslat 2. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjának módosításával az idegenrendészettel, menekültüggyel és a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos teendők átcsoportosítását javasolja, tehát beterjesztett javaslathoz képest máshová helyezné.
Az előterjesztőt kérdezem.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem értünk egyet a javaslattal.
ELNÖK: Az előterjesztők nem értenek egyet. (Jelzésre.) Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Azt hiszem, már az előző ülésen is elmondtam, hogy úgy látjuk, a bevándorlás és a menekültügy alapvetően nem rendészeti kérdés. Tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi IRM-en belül a rendészeti részhez tartozott, de ezzel együtt az az állításunk, hogy célszerűbb lenne - hasonlóan más európai országokhoz -, ha Magyarországon a bevándorlást és a menekültügyet nem rendészeti kérdésként kezelnénk, és ebből fakadóan az új kormányzati struktúrában a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozna ez a kérdés.
Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Annyiban jogos a kérdés, hogy az idegenrendészet és menekültügy - azt kell mondanom - részben rendészeti, részben pedig közigazgatási kérdés. A leendő kormány - élve szervezetalakítási szabadságával - úgy ítélte meg, hogy a Belügyminisztériumban van a helye ennek a feladatnak. Lehet, hogy később, bizonyos feladatok tekintetében módosulhat ez a helyzet, de ahhoz egyébként az idegenrendészeti és a menekültügyi törvények felülvizsgálatára van esetleg szükség. (Közbeszólás.)
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor szavazhatunk.
Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 2 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 20 ellenszavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás mellett nem kapott elegendő szavazatot a továbbvitelhez.
A 2. pontban Ertsey Katalin képviselő asszony a javaslat 2. § (1) bekezdés g) pont ga) és gc) alpontjainak a módosítását javasolja, itt is bizonyos területek átcsoportosítását javasolja a területfejlesztést, területrendezést, településfejlesztést, településrendezést a javaslatban foglaltakhoz képest máshova kívánja telepíteni.
Az előterjesztőt kérdezem.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem értünk egyet a javaslattal.
ELNÖK: Nem ért vele egyet. (Jelzésre.) Schiffer képviselő úr indokolja.
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): A korábbi, még a Gyurcsány-kormányt megelőző kormányzati struktúrában, amikor az önkormányzati ügyek közigazgatása a belügyi tárca része volt, akkor emiatt indokolt volt, hogy az építésügy, a területrendezés ahhoz a tárcához tartozzon. Most, amikor megalakul egy közigazgatási és igazságügyi tárca, álláspontunk szerint teljesen indokolatlan a tulajdonképpen rendészeti minisztériumnak megfelelő Belügyminisztériumnál tartani ezeket a hatásköröket. Ráadásul mi tegnap üdvözöltük is, hogy fejlesztésközpontú gazdaságpolitikára készül az új Fidesz-kormány. A területfejlesztés, területrendezés, építésügy tipikusan azok a kormányzati hatáskörök, amelyeknek az új Nemzetgazdasági Minisztériumban lenne a helyük, és nem rendészeti kérdésként, a Belügyminisztériumban kellene kezelni, ami - hangsúlyozom - más típusú Belügyminisztérium lesz, mint a 2006 előtti Belügyminisztérium volt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azzal szeretném indokolni mégis azt, hogy miért a Belügyminisztériumban lesz, hogy az előterjesztők úgy ítélték meg, hogy mivel az önkormányzatokért való felelősség változatlanul - illetve még a 2006 előtti állapothoz képest változatlanul - a Belügyminisztériumban lenne, a leendő belügyminiszter feladatait ezzel a feladattal összefüggőnek ítélték meg, tehát az önkormányzatokért való felelősség tekintetében a területrendezést, településfejlesztést, településfejlesztést.
Tehát itt azt kell azért figyelembe venni, hogy bár a Belügyminisztérium döntő részében rendészeti feladatokat fog ellátni, mégis az önkormányzatokért való felelősség megmaradna a belügyminiszter kezében.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs hozzászólás, szavazni fogunk.
Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 5 igen. Ki ellenzi? (Szavazás.) 16 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás, nem kapott megfelelő szavazatot a továbbjutáshoz.
A 3. pontban ugyancsak Ertsey Katalin képviselő asszony hasonló jellegű javaslatában az építésüggyel kapcsolatos feladatokért felelős miniszter pozícióját szeretné máshol látni.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk, hasonló magyarázatot tudok adni, mint az előzőnél.
ELNÖK: Lamperth Mónika kért szót.
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Az előző magyarázat még csak-csak indokolható különböző érveléssel, de itt az építésügynél, ha azt nézzük, hogy a közigazgatási hivatalok irányítását elviszi a belügytől, tehát szétválasztja az önkormányzatokért való felelősséget és a közigazgatási hivatalok irányítását, és a közigazgatási hivatalok irányítását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz teszi, ahol egyébként az építéshatósági tevékenység sokkal inkább megjelenik, mint az önkormányzatnál. Tehát az építésügy hatósági tevékenység, állami hatósági tevékenység; az önkormányzat meg a mindenkori polgármester persze szeret beleszólni, de ez abszolút inkoherens.
Tehát azt gondolom, hogy ez támogatható javaslat.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Valószínűleg nagyon sok újat én sem fogok mondani, azzal egészíteném ki még az előbbit is, hogy ráadásul nem eleve elrendeltetett - azt hiszem -, hogy ezek a hatósági jogkörök feltétlenül és örök időkre az önkormányzatoknál kell hogy legyenek. Azt gondolom, ha önök gondolkodnak abban, hogy az egész közigazgatási rendszert átszabják, akkor eleve megfontolandó, hogy az építési hatósági feladatok ne - például német mintára - egy központi állami felügyelet alá tartozzanak.
De ettől függetlenül úgy látom, hogy az előző módosítónál és itt is picit mintha szembemennének azzal a kormányzati filozófiával, ahogyan egyébként a kormányzati struktúrát elképzelik. Tehát ha van egy nagyon erős integrált fejlesztéspolitikát megvalósító minisztérium, az az álláspontunk, hogy az építésügynek, a területrendezésnek igenis ott lenne a helye. Ehhez képest sokkal kisebb érv, hogy jelen pillanatban ezek a hatósági feladatok, illetve egyáltalán ezek a tevékenységek az önkormányzatokhoz vannak telepítve.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Rubovszky képviselő úr kért szót.
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Csak azon csodálkozom, hogy ez a kétarcúság olyan jól megfér az ellenzék oldaláról. Tegnap másról sem hallottunk, mint hogy teljesen tiszteletben tartják azt, hogy a kormányzat hogyan alakítja ki a saját belső struktúráját, és most fél órája azon megy a vita, hogy ezt miért ide, ezt mér oda, ezt mér amoda.
Felmerül bennem a kérdés, hogy mit csinálnának önök ezekkel a törvényjavaslattal, ha nem is tartanák tiszteletben a kormány saját struktúrakialakítását. Akkor szórendi változtatások is lennének?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Továbbra is tiszteletben tartjuk, viszont ha egy törvényjavaslatról van szó, akkor azt gondolom, az ellenzéknek nemcsak joga, de kötelessége is adott esetben javaslatokat megfogalmazni. Történetesen egy más típusú törvényjavaslatnál, ha valamit mondjuk egy ellenzéki párt nagyon botrányosnak lát, akkor ennek megvannak a megfelelő nyilvánossági fórumai és eszközei, ettől tartózkodunk. Elmondjuk a javaslatainkat, és bízunk abban, hogy ezeket adott esetben a leendő kormányzati többség meg fogja fontolni, és ez mindannyiunk javára szolgálna.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azért azt szeretném leszögezni, hogy az előterjesztők egyeztettek azokkal a miniszterjelöltekkel, akiket - legalábbis - ismerhettek az előterjesztők. Nyilván ezek a feladtok egy egyeztetési folyamat alapján kerültek a különböző minisztériumok hatáskörébe - legalábbis a tervezet szerint.
Tehát jogosak ezek a felvetések, hiszen magunk is elgondolkodtunk ezen, és a miniszterjelöltek magyarázatot adtak arra, hogy miért gondolják ezeket összefüggő feladatoknak. Azt kérem és azt javasolom, tudtommal az elnök úr úgy tájékoztatott, hogy esetleg a belügyminiszter-jelölt meghallgatása is felmerült a bizottsági ülésen. Amennyiben a belügyminiszter-jelöltet meghallgatják, akkor ő magyarázatot tud adni arra, hogy hogyan látja ezeket összefüggőnek, és miért látja úgy, hogy a Belügyminisztérium portfóliójába tartozik ez a feladat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valóban tervezem, miután a büntetés-végrehajtás - ami szerintem a bizottságunk hatáskörét eddig is érintgette - a belügyminiszterhez kerülne, emiatt is indokoltnak tartanám a miniszterjelölti meghallgatást. Gondolom, a bizottság ezzel egyetért. Számítani kell arra, hogy őt nagyon sok helyen akarják meghallgatni, tehát ehhez majd igazodnunk kell. A jövő héten kerül sor erre sor, a beosztásunkkal ehhez kell igazodni.
Köszönöm szépen. Van-e más hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, szavazhatunk.
Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodással nem fogadta el a bizottság.
Az új képviselők kedvéért mondom, hogy természetesen minden frakciónak van módja arra, hogy - bizonyos korlátok között - az itt egyharmadot nem ért indítványokról szavazást kérjen a plenáris ülésen.
Az 4. pontban Ertsey Katalin képviselőtársunk az előzőekkel összefüggésben a településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatot szeretné máshová telepíteni.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ugyanilyen megfontolásból nem támogatjuk.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Ugyanazt tudnám ismételni, de nem teszem. Annyit még a korábbi felvetésre, hogy pontosan azért, mert tiszteletben tartjuk a leendő kormánytöbbség autonómiáját, ebben a kérdésben természetesen nem fogjuk kérni a plenáris ülésen a szavazást, amennyiben önök nem támogatják egyharmadnyian. Illetve azt szeretném még hozzátenni, hogy azt, hogy tiszteletben tartjuk az önök koncepcióját, jelzi az is, hogy az önök kormányzati filozófiájából kiindulva próbáltunk javaslatokat megfogalmazni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs több hozzászólás, akkor szavazunk.
Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 5 igen. Ki van ellene? (Szavazás.) 18 igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
Az 5. pontban szocialista képviselők egy csoportja javasolja a helyi önkormányzatok törvényességi "felügyeletéért" helyett az "ellenőrzéséért" szóra és fogalomra cserélését, az Önkormányzati Minisztérium egyik feladatcsoportjánál.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, azt hiszem, a módosító indítványt előterjesztő képviselő...
ELNÖK: Igen, a módosító javaslat egyik előterjesztőjének, Lamperth Mónikának adom meg a szót.
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ön úgy fogalmazott az előbb, hogy szócserét kérünk, de ez a szócsere nagyon súlyos tartalmat jelent.
ELNÖK: Én is így gondoltam, bocsánatot kérek.
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tegnap, amikor a plenáris ülésen a vezérszónoklatban szerettem volna kifejteni, hogy milyen súlyosnak tartom ezt a különbséget, és azt az opciót is megpróbáltam bemutatni, hogy talán ez véletlen elírás, akkor a metakommunikációban nekem Lázár frakcióvezető úr és Navracsics leendő miniszter úr jelezte, hogy szó nincs erről. Most igaz, hogy még nincs ilyen hatályos szabály, de majd lesz. Talán erről majd fog nekem valamit mondani Répássy úr.
Természetesen nem vonom kétségbe az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy ha úgy gondolja, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése helyett felügyeleti típusú jogosítványt akar adni állami szervnek, akkor ez lehetséges. De azt gondolom, hogy azt így, a minisztériumokról szóló törvényben elrendezni nemhogy nem elegáns, hanem egyszerűen tökéletesen ellentmond annak, amit önök hirdetnek, hogy nemzeti együttműködésről, konzultációról és egyebekről beszélnek, közben egy ilyen súlyos változást, ami a jogosítványok és annak hatásai, az eszközrendszer tekintetében gyökeresen átalakítja az állam és az önkormányzatok viszonyát. Ezt egy minisztériumi felsorolási törvényben elrendezni anélkül, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel erről egy szót is váltottak volna - este vettem a fáradságot, néhányukat végigtelefonáltam, semmilyen egyeztetés nem volt erről -, ez egyszerűen mindennek ellentmond, amit önök itt értékként megpróbálnak képviselni és bemutatni.
Tehát lehet, hogy ez csak egy szócserés módosító indítvány, de sokkal többet takar. Ebben a törvényben ezt az ügyet, ilyen módon elintézhetetlennek tartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is még egyszer mondom, természetesen nem szócserének tekintem, tartalmi elemről van szó.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Természetesen, mint ahogy Lamperth Mónika is tudja, itt minden jogász tudja ebben a teremben, hogy attól, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény milyen szóhasználatot használ, attól még az önkormányzatok és a kormány viszonya nem változik, lévén hogy ezt az alkotmány és az önkormányzati törvény szabályozza. Tehát amennyiben az alkotmány és az önkormányzati törvény megmondja a törvényességi ellenőrzés mibenlétét, akkor ez a törvény ezen a helyzeten nem változtat. Tehát az a politikai hisztéria, ami a 2002 előtti időszakban látható volt a baloldali önkormányzati szövetség tagjainak a hiszterizálása az akkori kormánnyal szemben, úgy látom, tovább folytatódik. Valótlan állítás az, hogy ettől a törvénytől megváltozna az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének a módja, rendszere. Amennyiben erre változási javaslatot tennénk, akkor azt nyilván az önkormányzati törvény módosításával, illetőleg adott esetben az alkotmány módosításával kellene jelezni. De ilyen irányú törvényjavaslatunk nincs, és tudtommal nem is lesz.
Az ön módosító javaslatának a szóhasználatával egyébként azért nem értek egyet, mert szögezzük le, ilyen miniszteri feladat eddig nem volt. Ez újdonság a törvényben, tehát nem volt hová visszanyúlni, mert a jelenlegi, minisztériumok felsorolásáról szóló törvény az önkormányzatokért való felelősséget egységesen kezeli, és ennek az egyik elemét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium venné át, de az önkormányzatokért való felelősség másik eleme a Belügyminisztériumhoz kerülne. Tehát új fogalmat kellett megalkotni, mégpedig ez a fogalom így hangzott, hogy "a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért...", ha tovább olvassák a szöveget, akkor a felügyeletéért "...való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében kell" az igazságügyi minisztert érteni.
Itt nyilván sem ez a szóhasználat, sem a módosító indítvány nem fedi le pontosan a helyzetet, mert itt valójában az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének a felügyeletéről van szó, hiszen az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a közigazgatási hivatalok látják el, és nem közvetlenül a minisztérium. Tehát ilyen értelemben sem az a szóhasználat nem fedi le pontosan a feladatot, ami eredetileg a törvényjavaslatba került, sem a módosító indítványban foglalt szóhasználat. De a lényeg az, hogy semmi nem változik az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése tekintetében.
Az önkormányzati feladatok megosztása történik ebben a törvényben, részben a belügyminiszter, részben pedig a közigazgatási miniszter között. Egyébként az, hogy a közigazgatási hivatalok felügyelete, egészen pontosan a közigazgatási hivatalok irányítása hogyan fog történni, azt a másik törvény tartalmazza, a központi államigazgatási szervek jogállásáról szóló törvényben az önkormányzati törvény módosítására teszünk indítványt, amely úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási hivatalok irányításáért felelős minisztert a kormány egy rendeletben jelöli ki. Tehát a kormány által kijelölt miniszter fogja felügyelni, illetve bocsánat, mindig rossz szót mondok, irányítani a közigazgatási hivatalok tevékenységét.
Summa summarum, semmit változik a kormány és az önkormányzatok viszonya, tehát a végrehajtó hatalom és az önkormányzatok viszonya nem változik ettől a törvénytől. Lehet, hogy pontatlan a szóhasználat, de az is ugyanolyan pontatlan, ami a módosító indítványban szerepel, ezért nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm. Lamperth Mónika kért szót.
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Nem szeretném a képviselő urat megbántani, de az az okfejtés, amit itt előadott - és nem véletlen a nyelvbotlás -, az következetesen összezavarja az ellenőrzés, a felügyelet és az irányítás szóhasználatot és mögötte lévő tartalmat is. Viszonylag jól viselem, ha ilyen beszólásokat tesznek a képviselő urak, és bármennyire is - Rubovszky képviselő úr és más is - nem szereti ezt a macerát az ellenzékkel, ha úgy gondolom, hogy valamit el kell mondanom, ezután is el fogom mondani, és nyugodtan tegye meg a megjegyzéseit, mint említettem, jól viselem.
Visszatérve erre, egyáltalán nem mindegy, hogy ellenőrzési vagy felügyeleti jogosítványokról van szó, és nem azt mondja a jogalkotó, hogy közvetlenül a közigazgatási hivatalhoz telepíti ezt a jogosítványt - nem emlékszik pontosan erre a képviselő úr -, a törvény azt mondja, még az eredeti, amikor ez a belügyminiszternél volt, amit aztán az önkormányzati miniszterre átvezettek, hogy a belügyminiszter a közigazgatási hivatalok útján végzi ezt a törvényességi ellenőrzést. Tehát a hatáskört a miniszterhez telepíti, hozzáteszem: helyesen.
Ezért azt gondolom, hogy sokkal kisebb bizonytalanságot keletkeztetnénk akkor, ha igaz az a szándék, amit most Répássy úr elmondott - bár tegnap a parlamentben mást mondott Lázár úr és Navracsics úr, persze, majd a végén úgyis kiderül az igazság, de ha igaz az, hogy nem akarnak ezen tartalmában változtatni, és hozzáteszem, nem tartom bűnnek, ha azt mondja a kormány, hogy annyi sok következetlenséget lát az önkormányzati végrehajtásban -, hogy azt mondja, erősebb jogosítványokat akar az államnak. Lehet erről beszélni. Az más kérdés, hogy ki hogyan viszonyul ehhez és ki mit gondol erről, tehát nem tartom önmagában ördögtől valónak, hogy erről beszéljünk, de így elrendezni ebben a törvényben, szerintem nem helyes, és ha az "ellenőrzés" szóhasználat maradna a "felügyelet" szóhasználat helyett, akkor az megnyugtatóbb lenne, jobban tükrözné azt a szándékot és azt a tartalmat, amit ön egyébként kissé ellentmondásosan, de kifejtett.
Köszönöm szépen, nem kívánok többet hozzászólni.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk, de előtte az előterjesztő kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Azt kérem megfontolásra a szocialista frakciótól, hogy nem ebben a formában, de esetleg ennek egy továbbfejlesztett formájában, kapcsolódó módosító indítványként el tudom képzelni, hogy ezt - mondjuk úgy - a félreértések elkerülése végett pontosítsuk, de akkor ehhez van egy kérésem. Szíveskedjenek a házbizottság ülésén hozzájárulni a Házszabálytól való eltéréshez, mert önmagában ezért az egy módosító indítványért nem szeretnénk egy héttel tovább tartani ennek a törvénynek a vitáját.
Tehát amennyiben hozzájárulnak ahhoz, hogy a csütörtöki szavazónapon a módosító indítványokról is lehessen szavazni és utána zárószavazás történhessen, akkor ennek nem látom akadályát. De még egyszer mondom, itt csak egy szövegpontosításról van szó, maga a feladat - tehát az a hatáskör, amely a kormánynak vagy akár a közigazgatási miniszternek címzett hatáskor - az nem itt, ebben a jogszabályban kerül megállapításra, hanem más jogszabályokban, és az nem változik semmit. Tehát a félreértés valójában nem létező, virtuális félreértés. Lehet pontosítani ezt a szöveget, de akkor ezért az egy módosító indítványért nem szeretnénk egy hetet csúsztatni ezt a törvényt.
Tehát így kérem megfontolni, hogyha úgy gondolja, képviselő asszony, hogy megéri az, hogy pontosítsuk ezt a szabályt, akkor kérem, hogy a házbizottsággal együttműködve próbáljunk megoldást találni erre. Önmagában ezért nem ragaszkodnék ahhoz, hogy utasítsuk el az indítványt, de akkor is kérem, hogy fogalmazzuk át, mert szerintem ebben a formájában még nem pontos a módosító indítvány.
ELNÖK: Köszönöm, akkor délután is kell üléseznünk, ha jól hallottam az ajánlatot.
Szavazni fogunk. Ki támogatja az módosító indítványt? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
A 6. pontban Ivády Gábor képviselőtársunk a javaslat 2. § (1) bekezdés i) pontjának ia) és ib) alpontját szeretné módosítani. Amennyiben a helyi önkormányzatokért való felelősséget átcsoportosítaná a Belügyminisztériumtól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kíván-e valaki szólni? (Jelzésre.) Igen, Schiffer képviselő úr.
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Ha megjelenik egy közigazgatási minisztérium a kormányzati struktúrában, akkor az önkormányzatokkal kapcsolatos állami feladat tipikusan közigazgatási jellegű feladat, ezért azt gondolom, jól indokolható, hogy ez a Közigazgatási Minisztériumban kapjon helyet.
Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ahogyan mondtam, ezek jogos felvetések, és ezeket egyeztettük a leendő miniszterjelöltekkel, tehát ők magyarázatot adtak arra, miért gondolják, hogy így kerüljön meghatározásra az ő feladatkörük. De valóban az önkormányzatokért való felelősség akár a Közigazgatási Minisztériumnál, akár a Belügyminisztériumnál is lehetne, a kormány szervezetalakítási szabadságára tudok megint csak hivatkozni, hogy önmagában sem alkotmányossági, sem politikai szempontból nem döntő, hogy ez a kérdés melyik minisztériumnál lesz.
ELNÖK: Köszönöm, szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
Harangozó Tamás és Szekeres Imre képviselő urak - hasonlóan a korábbi javaslathoz - indítványozzák a hatálybaléptetés máskénti meghatározását és a hatálybaléptetés következményeinek máskénti konzekvenciáit.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem értünk egyet a javaslattal.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. (Jelzésre.) Harangozó képviselő úr!
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Egy rövid kérdést szeretnék feltenni az előterjesztőnek. Ha a kihirdetés a Magyar Közlönyben való megjelenéssel hatályosul, ha ez délután 2 órakor jelenik meg a hatálybalépés napján, akkor reggel Pintér úr a Belügyminisztériumba, Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba fog menni dolgozni?
Ez a kérdés csak annyit jelent, hogy a napon belüli problémát ezzel megoldja, és a közlönyben való megjelenést követő nap reggelén teljesen fix időpontban, tiszta körülmények vannak. Még egyszer mondom, jó szándékú módosítóként adtuk be.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az előterjesztő kívánja-e indokolni?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): A törvények kihirdetése eddig is azzal az aktussal fejeződött be, az volt a kihirdetés pillanata, amikor a Magyar Közlönyben megjelent. Emlékszünk arra, hogy számos esetben a Magyar Közlöny parlamentben való szétosztásával hirdette ki a köztársasági elnök a törvényt. Előfordul ilyen, hogy azonnal lép hatályba egy törvény.
Tehát nem értek egyet azzal a megközelítéssel, hogy a törvény mindig csak a kihirdetést követő napon lépett hatályba. Egyrészt, hogy úgy mondjam, alkotmányos szokás volt, hogy mondjuk egy emléktörvény vagy bármilyen más törvény kihirdetése megtörtént. Itt mindig azt kell figyelembe venni, hogy a jogalkalmazók felkészülési ideje elegendő-e, elegendő időt biztosít-e a felkészülésre a jogszabály. Ebben az esetben, mivel itt a minisztériumok felsorolása a kormányalakítással összefüggő cselekmény, ezért nyilván ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy addig, ameddig a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény nem lép hatályba, addig nem tudják az új minisztereket kinevezni, a miniszterelnök nem tudja megtenni a javaslatait, és nem tudja a köztársasági elnök kinevezni a minisztereket. Ezek összefüggő események, tehát így kérem mérlegelni, miért van szükség arra, hogy a törvény a kihirdetés napján lépjen hatályba.
Egyébként nem néztem meg a korábbi hasonló törvényeket, de ez minden kormányváltásnál szerintem így történt, tehát a kihirdetés napján lépett hatályba. Értem, hogy vannak itt jogbiztonsági szempontok, de szerintem ez nem az a jogszabály, ahol a jogbiztonsági szempontot számon kellene kérni a hatálybalépéssel összefüggésben, hiszen akkor minden egyes kormányváltásnál ez a jogbiztonság felmerült volna. Nyilván van egy átmeneti időszak, az alkotmány rendezi ezeket a kérdéseket, és éppen a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjainak a jogállásáról szóló törvény is rendezi azt a kérdést hogy meddig vannak hivatalban az ügyvezető miniszterek, és mikor lép hivatalba az új miniszter. Tehát itt több jogszabályt kell együttesen értelmezni ahhoz, hogy ezt a gyakorlati életre le tudjuk fordítani.
ELNÖK: Köszönöm, szavazunk.
Ki ért egyet a módosítással? (Szavazás.) 4 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
A 8. pontban ugyancsak Harangozó Tamás és Szekeres Imre képviselő urak hasonló témájú módosítást nyújtottak be a hatálybalépéssel kapcsolatban. Azért van egyébként szétszedve ez a 7., 8. és 9. pont, mert a tegnap megszavazott kétharmadosságokat érinti, illetőleg nem érinti, ezért majd külön kell szavazni a minősített többségnek megfelelően, ha bejutna a parlamentig.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Hozzászólás nincs, szavazni fogunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 4 igen. Ki van ellene? (Szavazás.) 18 ellenszavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
Ezzel a T/11. számú, a minisztériumokkal kapcsolatos törvényjavaslathoz benyújtott indítványokkal végeztünk.
Következik a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló T/17. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosítások elbírálása.
Az 1. pontban Szilágyi Péter képviselő úr a javaslat 13. § (2), (4) és (5) bekezdésének az elhagyását javasolja. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk. Ezeket a szabályokat a hatályos törvényből szó szerint átvettük.
ELNÖK: Kívánja-e valaki indokolni? (Nincs jelzés.) Nem, szavazni fogunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 1 igen. Ki van ellene? (Szavazás.) 18 igen szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 5 tartózkodás.
A 2. pontban írt módosítással Szilágyi Péter képviselő úr a kormányzati portállal kapcsolatos további teendőket írna elő.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk, a kormányülésekre vonatkozó rendelkezéseket is szó szerint átvettük a jelenleg hatályos törvényből.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Értem, hogy átvették a jelenleg hatályos törvényből, és az eddigi kormányzati gyakorlatból, csak nem biztos, hogy az helyes. Mi arra tennénk javaslatot, hogy szemben az eddigi gyakorlattal, legyen átláthatóbb a kormány működése, beleértve a kormányüléseket is.
Tehát a javaslataink azt célozzák, hogy legyen sokkal transzparensebb a sajtó, illetve az állampolgárok számára az, hogy a kormány hogyan, miként jut különböző döntésekre.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 2 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 18 ellenszavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 5 tartózkodás.
A 3. pontban Szilágyi Péter képviselő úr szintén a kormány üléseivel kapcsolatos hangfelvétellel összefüggésben javasol kiegészítéseket, illetve módosítást.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk. Ismét azt tudom mondani, hogy ez is szó szerint megegyezik a jelenlegi szabályokkal.
ELNÖK: Nem támogatja. (Jelzésre.) Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Ha jól emlékszem, azért önök némi kritikával éltek korábban a kormányzati gyakorlattal, a kormányzat nyilvánossághoz való viszonyával kapcsolatban.
Ezzel a javaslattal az a célunk, hogy ne beláthatatlan ideig legyen elzárva a nyilvánosság elől például a kormány üléseiről készült hangfelvétel. Próbálunk egy időkeretet adni ennek, részben kutatható, részben, még ha tízéves késéssel is, de a politikai vitákban felhasználható legyen. Gondoljon bele abba, hogy azért a mostani különböző politikai érveléseket is jótékonyan segítheti, ha mondjuk egy 10-15 évvel ezelőtti kormányülés hanganyaga megismerhető. Hacsak nem államtitokról, minősített adatról van szó, aminek megvan a törvényes rendje, nem látok okot arra, ráadásul alkotmányossági szempontból is picit problémásnak érzem, ha nem adunk időkeretet annak, hogy ezeket mikor lehet megismerni. Hangsúlyozom, az eddigi kormányzati gyakorlat az eddigi ellenzék által is azért bírálva volt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, szavazunk.
Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 4 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
A 4. pontban Szilágyi Péter a kormányhatározat és a tiszteletdíjak összegének nyilvánosságra hozatalát javasolja.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk. Próbálom megfejteni, hogy mi volt a módosító indítvány indoka, mert a kormányhatározatok most is nyilvánosak. Vannak titkos kormányhatározatok, de jogszabály írja elő, hogy mikor lehet ilyen határozatot hozni. Tehát a főszabály az, hogy a kormányhatározat nyilvános.
Ezért nem tudom pontosan, hogy Szilágyi Péter miben akart változtatni a jelenlegi szabályokon, mert - ahogyan mondom - nyilvánosak a kormányhatározatok, és nyilván a tiszteletdíjak is nyilvánosak, ismerik a közzétételi kötelezettségeket, az üvegzseb-törvény alapján ezek - a tiszteletdíjak, stb. - nyilvánosak.
ELNÖK: Ha nincs hozzászólás, akkor szavazunk.
Ki támogatja? (Szavazás.) 6 igen. Ki van ellene? (Szavazás.) 18 nem szavazat.
Most következik az 5. pont, melyben Szilágyi Péter képviselő úr a miniszterelnöki biztossal kapcsolatos szabályozást szeretné kiiktatni. Ez a javaslat összefügg a 6. és a 14. pontban írtakkal, úgyhogy együttesen fogjuk ezeket megtárgyalni és szavazni.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk. Annyit magyarázatul, hogy miniszterelnöki megbízott most is létezik, ezt átneveztük miniszterelnöki biztossá, és részletes szabályok tartalmazzák most már a miniszterelnöki biztos jogállását. Valójában a miniszterelnöki megbízottról a mostani hatályos törvény nagyon kevés rendelkezést tartalmaz, tehát ezeket egészítettük ki részletszabályokkal, és a kormánybiztoshoz közelítettük a miniszterelnöki biztos jogállását.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Csak annyit jegyeznék meg, hogy az természetesen üdvözlendő, hogy korrektebbül kívánják szabályozni ezeket a pozíciókat, ugyanakkor annyi kritikával élnénk, hogy miközben a kormány létszáma csökken, igen nagy az esélye annak, hogy el fog burjánzani a miniszteri szint alatti különböző ilyen-olyan biztosok és államtitkárok rendje, emiatt terjesztettük elő ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Lamperth Mónika!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Miközben én is nagy élvezettel hallgatom azt a hivatkozást Répássy képviselő úrtól, hogy átvették az oly sokszor kritizált kormány gyakorlatát, és ez erénnyé vált ezekben a percekben. Azt kell mondanom, hogy azért fogom támogatni ezt a módosító indítványt, mert volt kormánybiztos meg miniszterelnöki megbízott az előző kormányokban, de azt láttam gyakorlati tapasztalatból, hogy ez rendkívüli módon összekeverte, és sokszor zavart keltett az ágazati felelősség és e megbízatás, és a státusz között. Tehát ez tudott zavart kelteni a kormányzati munkában.
Persze a szándéknak, hogy legyen ilyen, nagyrészt politikai oka van, de önkritikusan el kell mondanom, hogy nem volt jó gyakorlat, és természetesen a kormánytöbbségnek szíve joga, hogy olyan döntést hozzon, amilyet gondol, de nekünk kötelességünk, hogy jelezzük, ha valamit nem tartunk jónak.
ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Schiffer András frakcióvezető úrnak annyit szeretnék mondani, hogy azért itt azt tisztázni kell, hogy - ahogyan szól is a szöveg - a miniszterelnök feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevez ki miniszterelnöki biztost. A Miniszterelnöki Hivatalt megszüntetjük, és a miniszterelnökség egy sokkal kisebb létszámú, karcsúbb szervezet, melyben egyetlen államtitkár működik, a miniszterelnök kabinetfőnöke. De azt meg kell engedni a miniszterelnöknek, hogy bizonyos esetben egy nagyobb hatáskörrel rendelkező személyt is kinevezzen. A nagyobb hatáskör alatt azt értem, hogy olyan feladat ellátására, amire a miniszterelnöki megbízás is kiterjed.
Tehát az, hogy itt túlburjánzanának a vezetők, a miniszterelnökségre éppen biztosan nem igaz, tehát erőteljesen csökken a miniszterelnök mellett dolgozó személyek és a miniszterelnök környezetében lévő beosztások száma is.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Egyetlen megjegyzés. Tényleg nem kötekedni szeretnék, csak hogy világos legyen, mire gondoltam. Nem feltétlenül a létszámra, számomra az ideális helyzet az volt, ami az első ciklust, Antall József kormányát jellemezte, amikor viszonylag kevés típusú kormányzati pozíció volt. Tehát ebből a szempontból áttekinthetőbb volt a kormányzati struktúra. Az első ciklusban nem voltak miniszterelnöki megbízottak, biztosok, nagyon világos volt, hogy mit jelent a politikai államtitkár, a címzetes államtitkár, kineveztek tárca nélküli minisztereket.
Tehát még egyszer mondom, nem a létszám a lényeg, hanem az, hogy sokkal áttekinthetőbb volt '90-94 között a kormányzati szerkezet ebből a szempontból.
Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Schiffer Andrásnak ezzel a megjegyzésével egyetértek, de a miniszterelnöki biztos és az államtitkár összehasonlítása azért nem szerencsés, mert az államtitkár főszabályként a miniszter helyettese. A miniszterelnöknél értelmezhetetlen ez a helyettesítés, pontosabban a miniszterek, miniszterelnök-helyettesek helyettesítik a miniszterelnököt, ezért a miniszterelnöki biztos itt egy létező űrt tölt be, amellett, hogy eddig is volt miniszterelnöki megbízott, csak nem volt szabályozva a jogállása. Most szabályozásra kerül a jogállása.
ELNÖK: Szavazunk. Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Tehát most szavaztunk az ezzel összefüggő két másik indítványról is.
A 7. módosító javaslat következik. Szilágyi Péter javaslata szerint maradjon el az államtitkár akadályoztatásával kapcsolatos rendelkezés.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az az irány önmagában politikailag mindenképpen támogatandó, hogy az államtitkár az Országgyűlés bizottságainak ülésein a minisztérium minél magasabb, lehetőleg politikai vezetője képviselje a kormányt és a kormány álláspontját. Azonban praktikus okokból nem oldható meg, hogy minden esetben államtitkár képviselje a minisztériumot, és várhatóan a helyettes államtitkároknak itt lesz szerepe. Bízom benne, hogy nem kényszerülünk arra, hogy még alacsonyabb szintű képviselet legyen.
Mi is kifogásoltuk az elmúlt ciklusban azt, hogy köztisztviselők vitatkoztak politikusokkal, és ez feloldhatatlan ellentmondásos helyzeteket teremtett, tehát ezt el kell kerülni, de ezt inkább munkaszervezési kérdésnek tekintjük, és nem helyettesítési problémának. Mert mégiscsak előfordulhat, hogy bizonyos szakmai részletkérdésekben szükség lehet akár magának az előterjesztést készítő köztisztviselőnek a meghallgatására is.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Egyrészt annyiban egyetértek Répássy képviselő úrral, hogy igen, ez az elmúlt ciklusban is már probléma volt. Ez pontosan a közigazgatási államtitkári poszt eltörléséből fakadt, hogy gyakorlatilag köztisztviselőket ültettek be politikai vitákra, viszont itt ennek a tendenciának a felerősödésétől tartunk. Gyakorlatilag a parlament ellenőrző szerepe egyre jobban csökken a kormányzat felett, tehát nem a kormány tagjai lesznek adott esetben a parlamenti vitába bevonhatók, hanem ez a képviseleti jog, ez a szerep át lesz telepítve egyébként a politikától - jó esetben - független köztisztviselői karra. Ezt jeleztük a tegnapi vitában is, és annyi kritikával bátorkodunk élni azért az új kormányzati struktúra kialakításánál, hogy - értve ez alatt most mindhárom törvényjavaslatukat - nagyon nem szeretnénk azt látni, hogy gyakorlatilag illuzórikussá válhat a parlament ellenőrző szerepe a kormányzati munka felett.
ELNÖK: Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Kérem, hogy a módosító indítványt azért ne fogadja el a bizottság, mert az törvényileg is kizárná ezt a helyettesítési lehetőséget, de magával a céllal egyetértünk, és egyébként a bizottságok is meg tudják tenni, hogy kifejezetten a miniszter vagy államtitkár meghallgatására tesznek indítványt. De itt a törvények, törvényjavaslatok módosító indítványainak a tárgyalása során nem feltétlenül szükséges mindig politikai képviselet, természetesen attól függően, hogy milyen törvényekről van szó. Tehát elképzelhető, hogy magának a bizottságnak kell úgy döntenie, hogy kifejezetten minisztert vagy államtitkárt szeretne a törvényjavaslat vitájában meghallgatni.
ELNÖK: Köszönöm. Bárándy képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetlen okból fogom támogatni ezt a javaslatot, ugyanis éppen Répássy képviselő úr mondta el nagyon sok alkalommal az elmúlt ciklusban, hogy ha változik a politikai berendezkedés, azaz a Fidesz kerül kormányra, akkor olyan nem lesz, hogy köztisztviselők fogják képviselni a kormány álláspontját.
Úgyhogy szeretnék segíteni ezt az ígéretet betartani. Köszönöm.
ELNÖK: Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Ígérem, hogy törekedni fogunk erre, hogy különösen politikai természetű vitában ne vegyenek részt köztisztviselők. De még egyszer mondom, technikai módosításoknál előfordulhat, hogy nem szükséges az államtitkárnak képviselnie a minisztériumot.
ELNÖK: Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még egy mondat: ez még nem látszik az államtitkári struktúrából, de terveink szerint minden minisztériumnak lesz úgynevezett parlamenti államtitkára, akinek éppen az lesz a feladata, hogy a parlamenttel való kapcsolattartást segítse.
ELNÖK: Köszönjük, szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 7 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 19 nem szavazat.
A következő módosító indítvány a 8. pontban az európai intézmények minisztert igénylő fórumain javasolt helyettesítéssel kapcsolatban kíván másik szabályozást.
Kérdezem az előterjesztőt.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, igyekszem most már csak röviden válaszolni, és ha indoklást kérnek, akkor szólok bővebben.
Nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja a módosító indítványt. Van hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs, akkor szavazunk.
Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) 1 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
A következő, 9. módosításban Szilágyi Péter képviselő úr a miniszteri biztossal kapcsolatos rendelkezést szeretné elhagyni. Ez összefügg a 11., 12. és 13. ponttal is, tehát ezeket egységesen fogjuk most megtárgyalni.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Annyiban pontosítanék, hogy nem a miniszteri biztos itt a probléma, hanem az, hogy a közigazgatási miniszternek bizonyos, a kormányzati koordinációs feladataiból eredendően lennének véleményezési jogai. Ezt szeretné a képviselő úr kivenni, mi pedig változatlanul szeretnénk megtartani ezeket a szabályokat.
ELNÖK: Köszönöm a pontosítást. Tehát az egyetértési jog kivételét javasolja a képviselő úr.
Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre.) Schiffer képviselő úr!
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Azt is elmondom, hogy egyszerűen azért tettük meg ezt a javaslatot, mert úgy látjuk, hogy az új közigazgatási tárca közigazgatási államtitkárának ez a roppant széles hatásköre egy lehetőség arra, a köztisztviselői kar - és ez másutt is visszaköszön a szabályozástervezetben - meglehetősen egyközpontú, adott esetben politikai irányítás alá kerüljön.
Úgy véljük, hogy ha ezt a centralizációt oldanánk, akkor az megfelelőbben biztosítaná a köztisztviselői kar pártatlan működését. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Lamperth Mónika!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Ez a módosító indítvány összhangban van azzal, amit a vezérszónoklatban én is elmondtam. Ott ugyan nem tértem ki rá, de itt most a bizottság ülésén talán érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a leendő külügyminiszternek volt egy olyan mondata, hogy nagyobb elkötelezettséget várnak a köztisztviselői apparátustól.
Akkor talán nem mindenki értette pontosan, hogy ez mit jelent, hát itt most látjuk ezt az eszközt. Tehát a közigazgatási miniszter közigazgatási államtitkára olyan rendkívül erős jogosítványokat, személyzeti jogosítványokat kap, ami nemhogy lehetséges, hanem egészen bizonyosan politikai kontrollingként fog működni, és azt hiszem, ezzel ilyen formában nem lehet egyetérteni. Ez a közigazgatási adminisztráció, a személyzet számára rendkívül aggályos. Mint ahogy az is, hogy nem kötelező pályáztatni, és egyéb olyan köztisztviselőket védő szabályokat is kiiktat ez az új jogszabály, ami nem elfogadható. Úgyhogy ezért támogatni fogom ezt a módosító javaslat.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő kért szót, de még mielőtt hosszabban vitatkoznánk, ki kell adnunk az ajánlást a 11 órás plenáris ülést megelőzően, azért szeretném, ha kicsit sarkosabban vennék. Elnézést kérek.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Értettem. Azért a közigazgatási államtitkárhoz került ez a kifogásolási jog, hogy ne a politikai vezető kifogásolhasson. Tehát éppen a közigazgatási államtitkári poszt visszaállításával kerül szétválasztásra a politika és a közigazgatás.
Egyébként megjegyzem, hogy ha ez nem a Közigazgatási Minisztérium közigazgatási államtitkárának a joga lenne, akkor pedig az adott minisztérium közigazgatási államtitkárának a joga lenne, aki ugyanúgy közigazgatási államtitkár, és ugyanúgy az új kormány által személy lesz, mivel ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
ELNÖK: Köszönöm, szavazunk.
Ki támogatja a módosítást? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
A 10. pontban Szilágyi képviselő úr az irányítási jogkör delegálásával kapcsolatban terjesztett elő indítványt.
Előterjesztő, parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, innentől kezdve egyszerűbben nyilatkozom, mert az előterjesztők nem támogatnak módosító indítványokat a hátralévő pontokban. Tehát amennyiben szükséges, akkor az egyes pontoknál, ha valaki kéri, indoklást mondok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyetértünk ezzel a gyorsítással. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Szavazni fogunk.
Ki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Ki van ellene? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
Következik a 15. pont, Harangozó Tamás és Szekeres Imre képviselő urak a hatálybalépésre vonatkozó korábbi vitával kapcsolatos álláspontjukat tartják fenn e javaslat kapcsán is.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja, a vitát szerintem lefolytattuk, szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 4 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
A 16. pont összefügg a 19., 20. és 21. ponttal. Szilágyi Péter képviselő úr a köztisztviselői törvénnyel kapcsolatos rendelkezések közül elhagyást javasol.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 1 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 5 tartózkodás.
A 17. pont a 10. oldaltól hosszan húzódik, Tukacs István és Szekeres Imre képviselő urak rendkívül sok rendelkezés elhagyását javasolják.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja, a bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki van ellene? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
A 14. oldalon a 18. pontban Szilágyi Péter képviselő úr a pályázatokkal kapcsolatos előírások módosítását szeretné elérni.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Schiffer képviselő úr kér szót.
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Egy rövid mondat: azért ez a javaslat arra vonatkozik, hogy ha valóban magas színvonalú és fejlesztésközpontú kormányzati igazgatást szeretnének, akkor azt gondolom, elengedhetetlen egy minőségi színvonalú köztisztviselői kar felállítása. Tehát azok a pályáztatási szabályok, amelyeket támogatnánk, pontosan azt szolgálják, hogy valóban minőségi és fejlesztésközpontú kormányzati igazgatás legyen a következő négy évben.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő nem támogatja, a bizottságot kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
A 22. pont egy jogtechnikai módosítás, amely szerint a javaslattevő a "bekezdés" szót szeretné látni a számozás után.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Hozzászólás nincs, szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
A 23. pont szintén jogtechnikai.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Szögezzük le, hogy ezek nem jogtechnikai, hanem valójában elírási hibák javítása, de nem tudom, ehhez szükség van-e módosító javaslatokra. Ezek elírások. Az, hogy az 1990. évi LXV. törvénynél kimaradt az "évi" szó, de a törvény megjelölése pontos, tehát az önkormányzati törvényre utal ez a szabály.
Nem tudom, mi a gyakorlat, amennyiben ez elírásként javítható, akkor kérem javítani, ha nem javítható, akkor nem javasolom, hogy ezért módosító indítványt támogasson a bizottság, lévén, hogy akkor megint ugyanaz a helyzet, hogy emiatt egy héttel későbbre kerülne a törvény elfogadása.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Lamperth Mónika!
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Nekem van egy javaslatom. Azt gondolom, nem lehet módosító indítvány nélkül semmit beleírni, mert eddig is ez volt a gyakorlat, ez felborítja a jogbiztonságot.
ELNÖK: Bizottsági módosító indítvány?
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Mi bizottsági módosító indítványra is hajlunk, ebben abszolút rugalmasak leszünk, sőt ha csak emiatt kellene egy hetet csúsznia, akkor megszavazzuk a Házszabálytól való eltérést is. De azt a csúfság ne történjen meg, hogy nincs odaírva, hogy "évi". Tehát legyen ennyi szakmai igényesség bennünk.
Persze nem vagyok hivatott Harangozó Tamás helyett nyilatkozni, de ha ő ezt felajánlja, és azt mondja, hogy legyen belőle bizottsági módosító indítvány, akkor minden további nélkül lehet.
ELNÖK: Az előterjesztő válaszol.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, ezt nem ellenzem. Tehát ezek a módosító javaslatok most be vannak nyújtva, felesleges ezért bizottsági módosító indítványt benyújtani. Azt vetem fel, amit az előbb is, hogy ha a mai házbizottsági ülésen kiderül, hogy az ellenzék hozzájárul a Házszabálytól való eltéréshez, akkor nyilván ezekről a módosító indítványokról már a csütörtöki ülésen szavazhatunk, és utána tudunk zárószavazást is tartani.
Ha ez a házbizottságban így alakul, akkor természetesen e módosítók közül majd az előterjesztő megváltoztatja, hogy mely módosító indítványokat támogatja. De türelmet kérek, mert ehhez szükséges tudni azt, hogy a mai házbizottsági ülésen lesz-e egyetértés a Házszabálytól való eltérésben.
ELNÖK: Akkor ezzel kapcsolatban a szavazást elhalasztjuk.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, ezt nem javasolom. Azt javasolom, hogy a bizottság döntsön róla, különben akkor vissza kell térnünk.
ELNÖK: Akkor támogassa a bizottság, nincs más opciónk. Ha támogatja a bizottság, akkor nincs szükség további folyományokra. (Közbeszólások.)
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Akkor kérem, hogy az előzőnél is.
ELNÖK: Visszatérünk az előzőre. Ha a bizottság támogatja, akkor ezt megoldottuk. Tehát akkor az előzőre kiterjedően is kérdezem a bizottság álláspontját.
Ki támogatja? (Szavazás.) Mindenki támogatja, köszönöm szépen.
A 23. pontról is döntenünk kell. Ez ugyanaz, az előzőekben már megvitatott javaslat.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, megint csak azzal a feltétellel, hogy van Házszabálytól eltérés, akkor támogatom az indítványt.
ELNÖK: Amennyiben a bizottság támogatja, szerintem nem kell a házbizottság elé vinni a kérdést.
Ki támogatja? (Szavazás.) Mindenki támogatja.
A 24. pont érdemi módosítás, itt a képviselők különböző intézmények és szervezeti egységek irányításával kapcsolatos javaslatot terjesztenek elő.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
A 25. pont összefügg a 26. ponttal, itt is elhagyást javasol Szilágyi Péter.
Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
A 27. pont következik, Tukacs István és Szekeres Imre képviselő urak elhagyást javasolnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 5 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás.
Véleményem szerint a ma tárgyalandó törvényjavaslatok részletes vitájához szükséges feladatainkat elvégeztük. Köszönjük Répássy képviselőtársunk, mint előterjesztő közreműködését.
Áttérünk a következő napirendi pontra a nemzeti együttműködésről szóló P/16. számú politikai nyilatkozattervezethez benyújtott módosító indítványok megtárgyalására.
Az előterjesztő képviseletében Répássy képviselő úr lesz?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én nem tudok nyilatkozni.
Szavazás a napirendi pont elhalasztásáról
ELNÖK: Akkor ezt elhalasztjuk, mivel nem vagyunk kényszerítő helyzetben. A napirendi pont elhalasztására teszek javaslatot. Ki ért egyet ezzel? (Szavazás.) Mindenki egyetért, köszönöm szépen.
Az egyebek napirendi pontban fontos kérdések vannak még. Tegnap felmerült a kötelezően létrehozandó albizottságok tekintetében a bizottság hatáskörébe tartozó jogszabályok hatályosulását és ellenőrzését végző albizottság kérdése. Kifejezetten ellenzéki feladat, ez eddig is így volt.
Az ellenzéki képviselőcsoportok közül a feladatra a legnagyobb létszámban képviselt Szocialista Párt részéről Bárándy Gergely képviselőtársunkat javasoljuk, de természetesen nincs akadálya, hogy más jelölés történjen. Amennyiben ilyen van, kérem, most tegyük meg. Nem látok ilyet, szavazhatunk.
Az ellenőrző albizottság vezetésével megbízzuk-e Bárándy Gergely képviselőtársunkat? Kérem, szavazzanak! (Szavazás, egyhangú.)
Ez nem jelenti azt, hogy egyedül fogja végezni a munkát. (Derültség.) Természetesen minden frakciónak képviseltetnie kell magát, legalább egy fővel, de inkább azt javasolom a kormánypárti frakcióknak, az tükrözne bizonyos komolyságot, ha a kormánypárti oldalról 4 tagot javasolnának a bizottságba, és további egy-egyet a Jobbik és az LMP részéről, itt Schiffer úr személyesen vállalja, miután egyedül van, de ismereteim szerint egyébként is érdekli ez a tevékenység. Magam korábban vezettem ilyen albizottságot, egyáltalán nem érdektelen a munka, és jó tapasztalatokat lehet szerezni akár az igazságügy, akár az ügyészség, akár a büntetés-végrehajtás kapcsán, tehát elég sok területen lehet tevékenykedni. Tehát az a kérésem, hogy majd a kormányoldalról jelentkezzen a 4 képviselő. (Jelzésre.) Rubovszky képviselő úr, és várom a további jelentkezőket. (Jelzésre.) Vas Imre, és ha jól látom, Kerényi képviselő úr is jelzett. (Közbeszólások.) A szocialista frakcióból még jeleznek, ezek szerint majdnem teljes létszámmal megalakult a bizottság.
Az eddig jelentkezők tekintetében szavazásra bocsátom a kérdést. Elfogadjuk-e az albizottság jelenleg kialakult létszámát a tagok személyét illetően? (Szavazás, egyhangú.) Jó munkát és eredményes működést kívánok.
Akkor fogunk délután találkozni, ha van kapcsolódó módosító indítvány a mostani vitákhoz - majd a jegyzők bemondják - a plenáris ülést követően nyomban.
(Jelzésre.) Répássy képviselő úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): A kapcsolódó módosító indítvánnyal kapcsolatban, természetesen ha mégis van Házszabálytól való eltérés, akár szó szerint is elfogadható a törvényességi ellenőrzésre vonatkozó módosító indítvány, tehát emiatt nem érdemes kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, de előtte mindenképpen tudnunk kell, elnök úr, hogy a házbizottságban lesz-e döntés a Házszabálytól való eltérésről, mert csak a házbizottság terjeszthet elő Házszabálytól eltérést.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A feladatainkat fogja képezni a holnapi ülésen túlmenően az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba történő jelölés. Van javaslatom, tehát a kormányt támogató oldalnak van javaslata, de természetesen ha van más javaslat, akkor titkos szavazás lesz.
A választójoggal kapcsolatban megalakítandó bizottságot ráérünk létrehozni az alkotmánymódosítás után, de mindenki gondolkodjon, tehát a jelenlévő frakciók egy-egy tagjának a részvételét igényli. Megmondom őszintén - távollétében -, Salamon Lászlót szeretném javasolni ennek az albizottságnak az elnökéül. Beszéltem erről Salamon képviselő úrral, ő elvállalja ezt, és amikor jelen lesz, ezt is felvetjük ismét.
Köszönöm szépen a megjelenést. Amennyiben kell, akkor délután találkozunk, ha nem, akkor holnap 14 órakor tartunk ülést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 35 perc)
|
|
|
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin