EB/25/2009.
(EB-116/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. szeptember 30-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számú törvényjavaslat*
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Horváth Zoltán szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat*
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Az Állami Számvevőszék 10554/1. számú véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról*
Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése*
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai*
Horváth Zoltán szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) válaszai*
Dr. Rendek Vilma főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai*
Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető (Állami Számvevőszék) válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Tájékoztató az etikai eljárások szabályozásának problémáiról*
Dr. Pordán Endre szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Harsányi László (Magyar Orvosi Kamara) hozzászólása*
Dr. Hankó Zoltán (Magyar Gyógyszerészi Kamara) hozzászólása*
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Fetser János (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) megérkezéséig Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) távozása után Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) távozása után dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) dr. Havas Szófiának (MSZP)
Horváth Zoltán szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Pordán Endre szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos
Dr. Rendek Vilma főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Harsányi László (Magyar Orvosi Kamara)
Dr. Hankó Zoltán (Magyar Gyógyszerészi Kamara)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 03 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, a meghívott vendégeket. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Napirend előtt tájékoztatom a bizottságot arról, hogy Mikola István alelnök úr a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetőleg a KDNP-képviselőcsoport részéről a parlament Házszabálya 75. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte, hogy az Egészségügyi bizottság jövő heti ülésének napirendje egészüljön ki az egészségügyi ellátórendszer forráshiányos helyzetének a megtárgyalásával.
Azt javaslom a bizottságnak - alelnök úr kezdeményezése alapján -, hogy arra is tekintettel, hogy előrehaladott tárgyalások vannak az ágazat szereplői és a kormány között, hogy a jövő héten szerdán, a költségvetési vitával párhuzamosan, reggel 9 órai kezdettel a Parlament épületében tartson a bizottság ezzel az egy napirenddel kapcsolatban ülést. Nyilván tervezhető esetleg úgy a hozzászólás, mármint a plenáris ülésen bárkinek a hozzászólása, hogy itt a bizottság össze tudjon jönni, és az alelnök úr kezdeményezésének megfelelően az ülésre meghívom az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter urat is.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a legutóbbi ülésen elhangzott kéréseknek megfelelően az OEP rendelkezésre bocsátotta a támogatott gyógyszerek körében a betegterhek alakulásáról szóló tájékoztatóját. Ezt már elektronikus úton kiküldtük, illetőleg most szétosztattam a Pénzügyminisztérium információit a járuléktartozás csökkentésével kapcsolatos APEH-intézkedésekről.
Tájékoztatom képviselőtársaimat arról is, hogy minden képviselő megkapta az Egészség hídja Összefogás Egyesület meghívóját, vasárnap a szokott módon október első vasárnapján a mellrákszűrés népszerűsítése érdekében sor kerül a szokásos hídsétára, tehát a lánchídi sétára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet, hogy a hölgyek menjenek el az államilag szervezett ingyenes emlőrákszűrésre. Javaslom, hogy a szokásoknak megfelelően minél több képviselő vegyen részt ezen a rendezvényen.
Tájékoztatom a bizottságot arról is, hogy a tegnapi napon többen részt vettünk az Egészségügyi Baráti Társaság elnevezésű civil kezdeményezés egy olyan tájékoztatóján, ahol bemutatták, hogy az egészségipar és az egészségügyi rendszer hogyan járul hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez, és a fő megállapítás az, hogy az egészségipar hozzájárulása a gazdaság teljesítményéhez közvetlenül 7, közvetetten 40 százalékkal magasabb, mint amennyit az államháztartás az egészségügyre költ. Egy érdekes tanulmányt is közreadtak. Ilyen kutatások egyébként Európában sok helyen vannak, örülök annak, hogy hazai mozgalom is elindult ebben az ügyben, mert nyilván ilyen szemléletváltozás az kívánatos.
Tisztelt Bizottság! Ugyancsak napirend előtt a szokásoknak megfelelően megkérdezem az ÁNTSZ képviseletében most Kovács Attila helyettes tiszti főorvos urat - hiszen tiszti főorvos úr külföldön tartózkodik -, hogy az influenza pandémia helyzetével kapcsolatban van-e tájékoztatnivalója. Helyettes tiszti főorvos úré a szó!
DR. KOVÁCS ATTILA helyettes országos tiszti főorvos: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnék tájékoztatást adni az elmúlt időszak eseményeiről. Örömmel jelenthetem azt, hogy elindultak a vakcina-kiszállítások, tehát itt ez volt az elmúlt időszak legfontosabb eseménye. A vakcina-kiszállítások országszerte elindultak, 650 ezer darab pandémiás és 650 ezer darab szezonális influenza-oltóanyag került kiszállításra, meghatározott logisztika szerint, meghatározott ütemterv szerint az ÁNTSZ kistérségi intézeteinek és innen fogják a háziorvosok, illetve az oltóorvosok ezeket az oltóanyagokat megkapni.
Elvileg már a mai naptól van lehetőség arra, hogy ezek az oltások beadhatók legyenek és elindulhassanak, hiszen már számos helyen kint van az oltóanyag, tehát a háziorvosok ezeket el is vihették tegnap, vagy akár a mai nap folyamán, és még továbbiakat vihetnek el.
Az oltásoknak megvan a logisztikai rendszere, valamint megvan egy ütemezettsége. Ez az ütemezettség pedig egy prioritási sorrend, egy prioritási sor megállapítása alapján készült el. Ezekben folyamatosan vannak azért, vagy voltak változások, főként a nemzetközi tapasztalatok, tudások elemzésére kellett hogy támaszkodjunk, hiszen Magyarországon, lévén viszonylag kisebb mértékű jelenleg még az influenza, Európában sincsenek olyan nagyon nagy és komoly tapasztalatok, aminek alapján nagyon pontos tudásunk lehetne, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból, valamint a déli féltekéről származó információkra alapoztunk. Ennek a kapcsán a jelenlegi helyzetben úgy néz ki, hogy Európa egy relatíve védettebb helyzetben van, szerencsésebb helyzetben van, pontosan amiatt, mert ezeket a tapasztalatokat mi már aktiválni tudtuk, tehát fel tudjuk dolgozni. A másik oldalon pedig az eredeti elvárásokkal szemben talán ez a pandémia jelen pillanatban úgy néz ki, hogy valamivel enyhébb lesz, mint amit eredetileg úgymond jósolni lehetett, és ha úgy tetszik, akkor valahol a szezonális influenza és a várt, feltételezett pandémia között fog ez elhelyezkedni.
A WHO-jelentések alapján egy viszonylag enyhébb lefolyású járványról van szó, azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy jelen pillanatban is megjelent egy úgynevezett pandémiás influenza-paradoxon, ami azt jelenti, hogy általában enyhébb a lefolyása, viszont vannak fatális kimenetelű, gyakorlatilag nagyon súlyos esetek, látszólag vagy egyébként egészséges embereken is. Tehát ez azért nagyon komolyan felhívja erre a dologra a fontosságot.
Annyit kell még hozzátenni az epidemiológiai helyzetünkről, hogy jelen pillanatban még eléggé alacsony szinten áll a pandémia vagy az átfertőzöttség Magyarországon, az elmúlt két hétben volt egy nagyobb emelkedés az influenzaszerű megbetegedések terén, ott hetente egy háromszoros, a 37. hétről a 38. hétre egy háromszoros, majd ismét egy háromszoros emelkedés volt, viszont a legutóbbi, a 21-27-e között eltelt időszakban csak egy 7 százalékos emelkedésről tudunk beszámolni. Ezek teljesen friss, ma reggeli információk, ma reggel összegeztük a legújabb adatokat.
Dominál továbbra is a (H1N1)v vírus ezekben a helyi halmozódásokban, viszont el kell mondanom, hogy az elmúlt időszakban - szemben az előtte lévő időszakkal - jelen pillanatban közösségi halmozódást nem tudtunk detektálni, tehát a múlt hét egy relatív nyugalomban telt el, és ez a nagyon meredeken emelkedő trend ebben a pillanatban még megtört. Ez nem jelenti azt természetesen, hogy ez így marad, várhatóan azért arra készülünk továbbra is, hogy ez a trend emelkedni fog, hiszen a vírus azért terjed és cirkulál a lakosságban.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tiszti főorvos úr. Napirend előtt ehhez vagy máshoz? Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ehhez szeretnék. Amikor tájékoztatást kaptunk a tiszti főorvos úrtól és a miniszter úrtól arról, hogy milyen tájékoztatást fog kapni a lakosság, illetve az intézményrendszer, akkor megnyugvással vettük tudomásul azt, hogy az iskolákba és mindenhová mindenféle szóróanyagok ki fognak menni. Nem tudom, hogy máshol ez a tájékoztatás hogyan sikerült, én egy újbudai, egy XI. kerületi példát tudok mondani, ott egy iskolába osztályonként 5 darab szórólap jutott, és ezek után az a nyilatkozat hangzott el a miniszter úrtól, hogy márpedig több szórólapot nem is fognak nyomtatni.
Tehát miközben mi itt meghallgatunk mindenféle szép tájékoztató anyagokat, beszámolókat elfogadunk, azon közben a minisztérium a saját maga ígéreteit nem teljesíti.
Azt szeretném kérni, hogy ezekről részletesebb és írásos anyagokat is kapjunk, ugyanis nyoma kell hogy legyen, hogy mi az, amire kötelezettséget vállal a minisztérium.
A másik inkább egy problémafelvetés, amire majd nem is választ kérek, hanem inkább intézkedést. Amire viszont választ szeretnék kapni, az az, hogy ami most Franciaországban történik, amilyen híreket Franciaországból, a járvány terjedésének francia tapasztalatairól hallok, azok meglehetősen ijesztőek.
Tehát a terjedés sebessége és a megbetegedések súlyossága sokkal rosszabb prognózist mutat, mint amit a tengerentúli tapasztalatok mutatnak. Mi ennek az oka? Erre hogyan készülünk, és a magyar vakcina ez ügyben mit tud? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én a következőkben, ha lehet, tisztelettel kérnék egy összehasonlító elemzést. Az EMEA két influenza-vakcinát is törzskönyvezett és egy összehasonlító elemzést szeretnék kérni a három vakcina közötti viszonyról, ezek előnyeiről, hátrányairól, és hogy a magyarországi behozatal vonatkozásában a másik két vakcinával hogyan áll a helyzet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy csütörtökön-pénteken részt vettünk az Európai Egészségakadémia prágai V. ülésszakán, ahol két volt miniszter, WHO-képviselők, európai parlamenti képviselők és parlamenti képviselők vettek részt nyolc országból. A tanácskozás célja az volt, hogy megnéztük, hogy hogyan áll a régió a pandémiás felkészülési tervekkel, mit tettek, mit kell tenni. Áttekintették az egész európai oltási helyzetet, és megnézték, különös tekintettel a cseh reformokra, hogy hogyan állnak a reformok ebben a régióban.
Azt kell elmondani, hogy 27 ország van jelenleg az Európai Unióban, 27-féle oltási tervvel. Tehát felmerült annak a lehetősége, hogy egységesíteni kellene az oltási terveket. Magyarországot kiemelték, hogy Magyarországon a kötelező oltásokból száz százalékos az átoltottság, tehát nagyon jól állunk. Hasonlóan átnézték ezeknek az országoknak a pandémiás felkészülési tervét, szakértők is azt állapították meg, hogy Magyarország minden tekintetben jól áll, nagyon jó a pandémiás tervünk, nagyon jó az oltóanyaggal való ellátottság, és külön kiemelték, hogy szeretnének és folytattak is tárgyalásokat az Omninvest képviselőivel, hogy más országok is szerezzenek be vakcinát. Ugyanis Málta példáját említeném, ahol 470 ezer lakos van, ők 500 ezer oltóanyagot rendeltek különféle külföldi cégektől, most nem akarok nevet mondani, de csak januárra tudják leszállítani az oltóanyagot. Tehát mi ilyen szempontból nagyon jól állunk.
Ezért az Omninvestet valószínűleg meg fogják keresni, és innen visznek oltóanyagot, amennyiben ez lehetséges.
A másik pedig: itt tiszti főorvos úr elmondta, hogy valószínűleg enyhébb lefolyású ez a járvány. Ebben is megoszlanak a vélemények. Sokan azt mondják, hogy egy picit hasonlít a spanyolnáthához, hiszen az is nyári időszakban terjedt, és nem lehet még leírni ezt a járványt, hogy ez egy viszonylag enyhe lefolyású, tehát még elképzelhető, hogy az őszi időszak folyamán ez "megvadul". Kiemelten jónak tartják azt, hogy itt a bizottság minden egyes alkalommal rendszeresen meghallgatja a tiszti főorvos tájékoztatóját arról, hogy hogyan állunk ebben a helyzetben.
Csak egy rövid megjegyzés, hogy a cseh egészségügyi reform bukásának okát is elemeztük ezen a megbeszélésen, nagyon érdekes, és nagyon sok párhuzamosságot lehet találni a magyar reformok alakulásával, csak politikailag ellenkező előjellel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tavasszal a parlamenti egészségügyi bizottságunk küldöttsége járt Csehországban, és képviselőtársaim emlékeznek, írásos jelentést is készítettünk. Kupper képviselő úr, majd Csáky képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Csak azért jutott eszembe még egyszer szót kérni, mert elnök úr úgy vezette fel, hogy az influenzához és egyéb ügyekhez. Azt szeretném kérni, hogy a híradásokban megjelent az, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő dobra veri az egészségügyi ingatlanokat. Kifejezetten szeretném kérni, hogy a következő bizottsági ülésre hívjuk meg a Vagyonkezelő elnökét, vezérigazgatóját, hogyan állnak ezek az értékesítések, hol tartanak, milyen értékbecslések vannak, mennyiért akarják eladni, van-e egy minimálár, milyen eljárási rendben. Tehát egy komplett tájékoztatást szeretnénk kérni, ugyanis azok a hírek, amelyek napvilágra kerültek, azok az egykori értékbecslés töredékéért kívánják meghirdetni azokat a nagy értékű ingatlanokat, amelyekben egészségügyi intézményeket zárt be ez a kormányzat, gondolok itt a Lipótra, a Svábhegyre, a BM-kórházra, a Szabolcs utcára.
Tehát egy teljes körű, az Egészségügyi bizottság előtt elhangzó tájékoztatást szeretnék ez ügyben kérni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Én az influenzával kapcsolatban azt kérdezném, hogy ez az oltóanyag egy nemzetközi törzskönyvezésben részesült, vagy csak Magyarországon használható?
Itt e-mailen keringenek különböző levelek, hogy az engedélyeztetési eljárás eléggé furcsa körülmények között történt ez ügyben, és ebben az esetben legalább a klinikai fázist egy 60 napos időszaknak kellene követnie, mert a későbbi szövődmények 60 napon belül jelentkeznek. Nem tudom, hogy ennek mi a háttere, vagy sem.
Az influenzán kívül elnök úr már említette, szóba került, hogy tegnap az esti híradások szerint megállapodás történt az egészségügyi intézmények egyes csoportjának vezetői, illetve a tárca között. Lényegében a híradás arról szólt, hogy már csak a kodifikáció van hátra. A híradásokból azt lehet sejteni, hogy ez a megállapodás keményen érinti a jövő évi költségvetést, méghozzá nagyon furcsa módon. Ezért nagyon jó lenne, ha most, a költségvetés tárgyalása során, hiszen itt van a tárca képviselője, nyilvánvalóan a Pénzügyminisztérium is tájékozott, az OEP vagy az Egészségügyi Minisztérium, hogy tulajdonképpen miben állapodtak meg? Ennek milyen vonzata van a jövő évi költségvetést illetően, mert ha nincs vonzata, akkor megint a nagy átverés show-nak vagyunk a részesei, hiszen tulajdonképpen a következő felálló kormányt kényszerpályára állítja ezzel kapcsolatban. Ha pedig reményeink szerint ez pluszforrást jelent - mint ami sejthető a sajtójelentések alapján, lehet, hogy a sajtó értette félre az egészet -, akkor viszont érinti a költségvetést. Tehát ezek a számok, amelyekről most beszélni fogunk, ezek nem valid számok, ezek módosulni fognak. Tehát mindenféleképpen kell egy tájékoztatás.
Főosztályvezető asszonynak köszönjük, gondolom, ez az APEH-elnöki levél, ami kiosztásra került, köszönöm a gyógyszertári támogatással kapcsolatos anyagot. Még egy lemaradása van főosztályvezető asszonynak, a természetbeni és pénzbeli járulékbevételek megoszlásával kapcsolatos adatsorokat is ígérte. Bízunk benne, hogy meg fogjuk kapni mihamarabb. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Természetesen ez a tegnapi megállapodás, hogy talán majd lesz megállapodás, ez sok mindent felvetett, és nem vagyunk nyugodtak, mert úgy néz ki, hogy a következő esztendőt próbálják terhelni, de remélem, ez nem így lesz, úgyhogy várjuk a tájékoztatást.
Egy sokkal békésebb dologról szeretnék szólni. Az este, az éjszaka folyamán körbeküldtem minden bizottsági tagnak, elnök úrnak a 15. őszi szimpózium meghívóját, úgyhogy tisztelettel október 15-16-án Bükfürdőn várunk mindenkit. Ez a 15. oxiológiai szimpózium, a sürgősségi betegellátásban a kommunikáció lesz a fő téma. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Köszönjük Puskás képviselő úr meghívását. A Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóját megkeresem ebben az ügyben, írásos tájékoztatást is kérve, és ennek függvényében akkor napirendre tűzhetjük ezt a kérdést.
Ami a tegnapi tárgyalásokat illeti, ismereteim szerint az érdekképviseletek és a kormány képviselői között emlékeztetőt vettek fel. Lehet azt mondani, hogy megállapodásközeli állapot van, de nincs még megállapodás. Egyébként nyilván főosztályvezető asszony a napirend kapcsán majd említést tesz ennek lehetséges hatásairól, azonban valószínűleg úgy vagyunk ezzel, mint mondjuk például a bérpolitikával kapcsolatos érdekegyeztető tárgyalásokkal. Ha és amennyiben a megállapodások ténylegesen létrejönnek, akkor lesz majd arra lehetőség, hogy ezek hatásait számszerűen is a költségvetésen átvezessük.
Ezzel együtt azt gondolom, hogy nyilván a költségvetési vitában lehet ezeket a kérdéseket érinteni, de azt javaslom, hogy az érdemi tárgyalást a jövő héten szerdán tegyük meg, annál is inkább, mert a bizottsági ülés időpontja ismereteim szerint megelőzi a következő tárgyalási fordulót, tehát nyilván lesz még arra alkalom, hogy a bizottság tagjai akkor a miniszterektől vagy államtitkároktól megfelelő információkat gyűjthessenek ebben az ügyben. De természetesen főosztályvezető asszony nyilván majd kitér a szóbeli kiegészítőben erre a kérdésre is.
Ami a pandémiás helyzetet illeti, helyettes tiszti főorvos úrnak visszaadom a szót, de azt gondolom, hogy elhangzottak olyan kérések, amire talán célszerűbb lenne, ha a jövő héten szerdáig írásban kapnánk meg a tájékoztatást, mert összehasonlító elemzést valószínűleg itt most napirend előtt nehéz lenne röviden, néhány szóban elmondani. De nyilván az ÁNTSZ jegyezte ezeket az igényeket, és akkor azt kérjük kellő tisztelettel, hogy a jövő heti ülésig bocsássák ezt a rendelkezésünkre. Amennyiben helyettes tiszti főorvos úr kíván reagálni egy-két dologra, akkor tessék parancsolni!
DR. KOVÁCS ATTILA helyettes országos tiszti főorvos: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Vettük a feladatot, és ígérjük, hogy akkor a jövő hétre ezeket elkészítjük és akkor írásban a bizottság elé fogjuk tárni.
Csáky képviselő úrnak röviden válaszolnék annyiban, hogy itt a nemzetközi eljárásoknak ez teljesen megfelel. Nem EMEA törzskönyvezés, hiszen nem genetikailag módosított rendszerről van szó, hanem egy hagyományos technológiáról. Itt az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek a törzskönyvezése és a forgalomba hozatali engedélye az, ami elégséges, és egy olyan technológiáról van szó, amely évről évre ismétli magát, csak a benne lévő vírustörzs az, amelyik a változékonyság miatt cserélődik, de a technológia gyakorlatilag mindig ugyanaz.
A klinikai vizsgálatokra rendkívül szigorú szabályok vannak, három immunológiai paramétert kell teljesítenie, régebben kettőt, most már hármat, mind a hármat át kell ugrania, teljesítenie kell ahhoz a vakcinának, hogy forgalomba hozható legyen. Ezek megtörténtek, és ezeknek a törzskönyvezése és forgalomba hozatala ezáltal engedélyezve is lett.
A klinikai vizsgálatok egyébként 50-50 főn, meghatározott korcsoportú és korosztályú főn zajlottak le, ez az előírás, és előtte 21 nappal, utána 21 nappal kell a megfelelő immunválaszokat mérni, tehát a vérvételekre akkor kell hogy sor kerüljön, és ezután kerül sor az elemzésekre.
Jelen pillanatban talán ennyit tudok mondani, és nagyon szépen köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a nemzetközi összehasonlítással, illetőleg a különböző mondjuk oltóanyagok összehasonlításával kapcsolatos információkat megkapjuk a jövő hétre úgy, ahogy Nagy Kálmán, illetve Kupper képviselő úr ezt indítványozta. Köszönjük szépen.
Akkor rátérnénk a napirendi ajánlásra. Az írásban kiküldött napirendre aszerint tennék javaslatot, hogy a 3. ponttal jelzett, a zárszámadáshoz benyújtott módosító indítványok megvitatására ne kerüljön sor, miután ilyen javaslat, ami a bizottság hatáskörébe tartozik, nem érkezett. Tehát ezzel a módosítással kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e a napirendi ajánlást. (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy napirendünk van.
Akkor rá is térnénk az első napirendi pontra, amely a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet képviselőtársaim 10679. számon kaptak meg, az általános vitára való alkalmasság megállapítása a feladatunk. A kormányt Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető asszony, Borissza Gyula főosztályvezető-helyettes úr képviselik. Át is adom a szót.
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2010. évi költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomag annyiban nem újdonság, hogy néhány évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság hozott olyan döntést, hogy a költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat csak azt tartalmazhatja, ami a címe, tehát nem lehet egyéb törvénymódosításokat oda berakni. Ebből adódóan ettől az időponttól kezdve külön jelenik meg a költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomag.
Ebből a jelenleg is elég sok törvénymódosítást tartalmazó dologból én természetesen csak néhány fontos dolgot emelnék ki, és azokat, ami a tisztelt bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik, és néhány, egy-két aktuális dolgot.
Az egyik dolog, amire felhívnám a figyelmet, hogy a tisztelt Országgyűlés tavasszal olyan adómódosítási csomagokat fogadott el, aminek nyomán az úgynevezett cafeteria-juttatásnak a szabályai jelentősen változnak a következő évtől. Természetesen egyes jogviszonyokat, tehát köztisztviselői, ügyészségi jogviszonyt például érintenek ezek a változások, ezzel összefüggésben a törvényjavaslat ezeknek a törvényeknek az ezzel összhangba történő hozatalát tartalmazza.
A másik csomag, ami az államháztartási törvénnyel kapcsolatos változások, ezek is alapvetően részben a takarékos gazdálkodás, a takarékos állam, tehát a költségvetési törvény másik változatával kapcsolatos összefüggő pontosítások átvezetése, hiszen például a társadalombiztosítást illetően az államháztartási törvényben néhány olyan szabályozás benne maradt még - hogy úgy mondjam -, amivel összhangba kellett hozni. Tehát ezek abszolút formalitásos történetek, amelyeket meg kell tenni.
A másik két dolog, amit szeretnék kiemelni ebből a csomagból, az egyik az Országos Gyógyszerészeti Intézet díjmeghatározási kérdése. Ez igazából összefügg a költségvetési mozgástérrel, változásokkal, ami arról szól, hogy ebben a körben a törvény módosítása alapján az OGYI-nak egy jelentősen szélesebb körű lehetősége nyílik a díjazás meghatározásánál. Ezzel igazából az ő gazdálkodását, tevékenységét próbáljuk segíteni a javaslat alapján.
A másik dolog, ami alapvetően összefügg a tisztelt bizottság feladat- és hatáskörével, erről igazából már az adómódosító csomag kapcsán is beszélgettünk, hogy az a változás, amiről majd nyilván kell szólnom a 2010. évi költségvetés kapcsán, ami konkrétan a foglalkoztatói járulékterhek csökkentéséről szól, az az Egészségbiztosítási Alapot elég jelentősen érinti a 2010. évben. Ez konkrétan a 3 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulékcsökkenés, most már a következő évben korlát nélkül, mert most július 1-jétől még csak a minimálbér kétszereséig. A másik változás pedig ugyancsak a munkáltatói közterhek csökkentése keretében a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, ami havi 1950 forint/fő fizetési kötelezettséget jelent, és eddig ez is az Egészségbiztosítási Alap bevétele volt.
Tehát ezzel összefüggésben, úgy, ahogy korábban, amikor ezek a törvényjavaslatok a tisztelt bizottság előtt voltak, szó volt arról, hogy ezeket a bevételkieséseket igazából valamilyen módon az Egészségbiztosítási Alap számára pótolni kell. Igazából ennek egy megfelelő módja a törvényjavaslatban megjelenő mostani megoldás, miszerint a nemzeti kockázatközösség keretében, tehát azon személyek után, akik nem rendelkeznek biztosítási jövedelemmel, tehát a nyugdíjasok vagy a gyermekek esetében a nemzeti kockázatközösség keretében fizetett eddig is a költségvetés egy átalányszerű összeget az Egészségbiztosítási Alap számára. Ez ebben az évben például 311 milliárd forint. A következő évben az itt, a költségvetést megalapozó törvénymódosítási javaslatban szereplő változás nyomán ez 611 milliárd forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben, a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a költségvetés az úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járuléknál a javaslat alapján havi 9300 forintot fizet a jelenlegi 4500 forinthoz képest.
A másik dolog, hogy ugyanilyen jogcímen más fizetési kötelezettségek is vannak, tehát itt egyrészt vannak a nyugdíjas vállalkozók, tehát akik nyugdíj mellett folytatnak vállalkozási tevékenységet, illetve az eltartott hozzátartozók esetében van ilyen fizetési kötelezettség, ugyanaz a neve, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék. Ott a jelenlegi összeghez képest, tehát ez ma 4500 forint/hó fizetési kötelezettséget jelent, a javaslat alapján ez jövőre 4950 forintra emelkedik.
Tehát igazából itt a javaslat arról szól, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségnél kettéválik a történet: egy összeg van, amit az állam fizet a nemzeti kockázatközösségben szereplők után, a másik pedig ez a másik két kör, amit jeleztem önöknek. Igazából ez egy pozitív diszkrimináció abban a körben, ahol igazából a nemzeti kockázatközösségbe tartozók vannak. Ennek igazából az a szakmai alapja, hogy az ebbe a körbe tartozóknál jellemző, hogy nagy az egészségügyi kiadás igazából, tehát szakmailag is abszolút indokolt, hogy ebben a körben nagyobb legyen az az összeg, amit havonta fizet a költségvetés az Egészségbiztosítási Alap számára.
Én a költségvetést megalapozó törvénymódosítási csomagból ezeket szerettem volna kiemelni. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy van-e kérdés vagy észrevétel ehhez a törvényjavaslathoz. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. A főosztályvezető asszony már a harmadik magyarázatot adta, hogy miért válik ketté a nemzeti kockázatközösségben fizetett egyéni járulék összege. A híradások azt mondták, hogy a Szocialista Párt kongresszusa tiltotta meg a pénzügyminiszternek ezt a hasonló jellegű emelést az egyéb biztosítási jogviszonnyal rendelkezőknél.
A Számvevőszék jelentésében az szerepel, hogy a Pénzügyminisztérium észrevétele szerint a magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértékének kétszeresére történő emelése az ellátás körének és az ellátás színvonalának változatlanul hagyása mellett alkotmányos aggályokat vet fel, ezért a Pénzügyminisztérium szerint nem támogatható.
Kérdezem a Pénzügyminisztériumot, hogy ez milyen alkotmányos aggályokat vetne fel, milyen ellátásbeli különbség van a szolgáltatási járulékot fizetők esetében, illetve az egyéb esetben, mert akkor értelmezhető lenne ez az egész, különben diszkriminatív.
A másik nem tartozik ide közvetlenül, de áttételesen szerintem azért valahol az egészséghez, a hívek egészségének a karbantartásához tartozik a törvényjavaslat 21. §-a, amely úgy szól, hogy az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi fedezetéről szóló törvény 7. §-ának (3) bekezdése változik, méghozzá a hitoktatással kapcsolatban. Eddig a jelenleg hatályos azt mondja, hogy a hitoktatás támogatására az átlagos pedagógus óradíjjal azonos nagyságú összeg illeti meg az egyházakat, itt most ez úgy változik, hogy az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez. Ezt az indoklásban a törvényalkotó azzal indokolja, hogy ez az óradíj a gyakorlati tervezésben semmilyen szerepet nem kapott, ezért fenntartása sem indokolt.
Ez a "semmilyen szerepet nem kapott" mit jelent? Járt eddig a hitoktatásért javadalmazás, a rendes oktatásba integrálódó tevékenység vagy sem, illetve ez az új kodifikáció gyakorlatilag mit jelent? Most elveszik a hitoktatásra szánt összeget vagy nem? Értelmezzék már nekem ezt, legyenek szívesek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel ehhez a javaslathoz? (Nincs jelzés.) Tisztelt Bizottság! Annyit szeretnék mondani, hogy én nem emlékszem arra, hogy valamilyen politikai megrendelés kapcsán került volna vagy nem került volna sor az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének a változtatására, de az tény és való, hogy akkor, amikor a foglalkoztatás terheit csökkentjük, járulékokat kell csökkenteni, és amellett válság is van, akkor nyilván az egészségbiztosítás bevételi oldalán helyes - és ez nemcsak magyar tendencia -, hogy az átengedett adóbevételek nagyobb arányban jelenjenek meg. Ennek az igénynek tesz eleget a javaslat 19. §-a, amely 9300 forintban határozza meg az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét.
Tehát azt gondolom, hogy ezzel talán egy kisebb mértékű hiánnyal lehet majd kalkulálni, nem jó, hogy hiánnyal kell, de reméljük, hogy egyszer majd újra arról beszélhetünk, hogy egy egyensúlyi állapotot lehet majd megteremteni.
Amit én még szeretnék felvetni, bizonyos értelemben csak kérdésként, hogy a javaslat 2. §-ával összefüggésben, pontosabban annak is a (39), (40) bekezdésében lezárul egy kicsit az eddigi társadalombiztosítási alágazatként definiált területnek az átstrukturálása, pontosabban önálló alágazatként való megszüntetése. Nehéz azt most bemérni, hogy a társadalombiztosítás két nagy ágazata tekintetében ez valójában mit jelent. Azt gondolom, hogy ez nem sérti a biztosítási elvet, de talán érdemes, ha erről egy-két szót beszélünk.
A törvényjavaslat módosítja a 35. §-ban a gyógyszergyártóknak az OGYI eljárásaiért fizetendő díjak körét és mértékét, ami persze egyrészt indokolt, hogy az OGYI többletbevételhez jusson, de talán érdemes megkérdezni - lehet, hogy nem is a Pénzügyminisztériumtól, hanem a szaktárcától, az Egészségügyi Minisztériumtól -, hogy milyen mértékűre lehet prognosztizálni ezt a többletbevételt. 2005 óta változatlanok ezek a díjak, tehát azt gondolom, hogy nem azért, mert én kifogásolni szeretném ezt, csak hogy a bizottság tájékozódjon.
Végül, de nem utolsósorban a javaslat 45. §-a foglalkozik az egészségügyi törvény olyan módosításával, hogy differenciáltabb létszámot állapít meg a különböző nagyságrendű egészségügyi intézmények felügyelőbizottsági tagságára. Talán ennek kapcsán érdemes megfontolni azt a kérdést, hogy valójában, ha költségvetésből gazdálkodó vagy új elnevezéssel közintézményként működő szervezetek vannak, indokolt-e, hogy felügyelőbizottságok külön működjenek, ennek az anyagi összefüggéseire is tekintettel.
Talán érdemes ezen is gondolkodni, hogy milyen súlya van ezeknek a felügyelőbizottságoknak, ha már ebbe az előterjesztő a megalapozó törvényben belement, nem nagy súlyú kérdések ezek, de szerepelnek az előterjesztésben.
Van-e még észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor visszaadom a szót a főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt szeretném igazából némileg megerősíteni az első kérdés kapcsán, a Csáky képviselő úr által elmondottakhoz, hogy itt semmiféle alkotmányossági probléma természetszerűleg nincsen, hiszen természetesen az is világos, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, mielőtt egy törvényjavaslat a tisztelt Országgyűlés elé kerül, az alkotmányos kontrollt természetesen az igazságügyi tárcának el kell végeznie. Tehát ez neki az egyik fontos funkciója, hogy az IRM megnézze, hogy milyen törvényjavaslat kerül elő. Éppenséggel akkor lenne probléma, ha a 9300 forintot általánosan alkalmaznám, hiszen az a két kör, akiket említettem: a nyugdíjas vállalkozó, illetve az eltartott hozzátartozó esetében a mostani 4500 forinthoz képest rájuk vetnénk ki a 9300 forintot, az elég komoly aggályokat vetne fel, hiszen több mint kétszeresére emelnénk az ő mostani terhüket. Tehát ez lenne inkább alkotmányosan aggályos, hiszen mindenféle közteheremelésnél az Alkotmánybíróság korábbi döntései nyomán egyrészt ennek megfelelő mértékkel kell történnie, tehát nem lehet korlátlanul ilyet tenni, másrészt pedig megfelelő felkészülési időt kell biztosítani, ha ilyen történik. Tehát ilyet már csak ezért sem lehet tenni.
Azt pedig, amit elmondtam, hogy abban a körben, akik a nemzeti kockázatközösségbe tartoznak, azoknál valóban indokolt, hogy egy magasabb összeg legyen, az pedig az állam saját döntése igazából, hogy ő ezt így oldja meg, és az is kétségtelen, amit elnök úr elmondott, hogy ehhez a forrásokat a költségvetés más adóbevételei biztosítják természetesen, hogy ez megtörténjen.
Az egyházi kérdéssel kapcsolatban azt szeretném előrebocsátani, hogy én ennek nem vagyok fő szakértője, ebből adódóan mást nem nagyon tudok mondani, mint amit ennek az indoklása tartalmaz, hogy ez egy gyakorlatban nem működő szabálynak a hatályon kívül helyezése, annak az elhagyása. Én ebben ennél többet sajnos, nem tudok mondani. Egyet tudok ígérni, hogy a kollégákkal még, ha igényli, akkor természetesen konzultálok, és akkor tudok ennél többet is mondani, mást most erre nem tudnék mondani.
Az OGYI-díj kapcsán megkérném a szaktárca segítségét, hiszen az ő javaslata alapján került igazából ide ez a törvényjavaslat. Elnézését kérem elnök úrnak, de nem találom abban a paragrafusban, amit jelzett, hogy hol van ez a felügyelőbizottsági történet, úgyhogy egy kis segítséget kérnék, ha lehet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindjárt ki fogom keresni. Addig is Horváth Zoltán szakállamtitkár úré a szó.
Horváth Zoltán szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) kiegészítése
HORVÁTH ZOLTÁN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazságszolgáltatási díjbevétele gyakorlatilag korábban az illetéktörvény hatálya alá esett, és valószínűleg ezt akkor, két-három éve rosszul határozták meg. Tehát gyakorlatilag az igazságszolgáltatási díj megállapításánál önköltségszámítást kellene igénybe venni. Gyakorlatilag ezzel a lehetőséggel kimentettük ezt az igazságszolgáltatási díj alól, mivel ez igazából kvázi vállalkozási tevékenységnek minősül. Nagyobbrészt klinikai vizsgálatokat végeznek, úgy gondoltuk, hogy amit az Európai Unióban tízszeres áron végeznek, azt Magyarországon ne költségvetési forrásokból próbáljuk biztosítani, tehát növeljük meg inkább az OGYI bevételeit. Erről volt szó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést, a 46. § (4) bekezdése tartalmazza azt a szövegrészt, hogy "9-12 vagy 15 tagból", csak az tűnt fel, hogy egyáltalán érdemes-e e tekintetben ezzel foglalkozni.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Akkor erre két mondatot mondanék. Igazából azt gondolom, hogy ismert a tisztelt bizottság előtt, hogy az állam részéről egy olyan erőteljes intézkedéssorozat indult el ebben az évben, ami arról szól, hogy a különböző állami cégek felügyelőbizottsági tagsága csökkentésre kerüljön, és ennek vonatkozásában már jelentős lépések történtek. Igazából ennek a folyamatnak a végigvitelét szolgálja most ez a módosítás. Tehát ez ehhez a dologhoz tartozik. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 10 nem. Köszönöm szépen.
Kíván-e a bizottság ehhez előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván. Köszönöm szépen.
Ennek a napirendnek a tárgyalására a parlamentben jövő pénteken kerül sor majd a költségvetési törvényeket követően.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat
Soron következik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény megvitatása. A javaslat 10554. számon érkezett meg.
Tisztelt Bizottság! Az előadó ugyancsak a Pénzügyminisztérium, és annak részéről is Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető asszony lesz. Az Egészségügyi Minisztériumot Horváth Zoltán szakállamtitkár úr, Horváth László főosztályvezető úr képviseli. Itt van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről dr. Rendek Vilma főigazgató asszony, Kiss Zsolt főosztályvezető úr, több munkatársával együtt. Őket is köszöntöm. Illetőleg az Állami Számvevőszék képviseletében Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető asszony, aki nyilván szintén elmondja az ÁSZ véleményét. Megadom a szót főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2010. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalása kapcsán a tisztelt bizottság is egy nehéz munkaszakaszhoz ért, hiszen önmagában a fejezeti részletes áttekintés és a költségvetés mindig egy komoly feladatot jelent az önök számára is, persze természetesen a mi számunkra is az előkészítés során.
Egy-két általános jellemzőt szeretnék elmondani a 2010-es költségvetésről. Mindnyájan ismerjük azt a helyzetet, hogy nemcsak Magyarország, hanem a világ egészére kiterjedően egy gazdasági válságjelenség közepén vagyunk, reményeink szerint kifelé megyünk belőle, de kétségtelen, hogy ez igazából meghatározza a 2010-es költségvetés lehetőségeit is.
Természetesen a 2010-es költségvetés már az idei folyamatok figyelembevételével, de a várható folyamatokat is figyelembe véve, a makrogazdasági adatokra figyelemmel határozza meg a kereteket. Tehát az egyik kérdés az, hogy ebben a gazdasági válságjelenségben sajnos, nem arról tudunk beszélni még mindig a 2010. évet illetően is, hogy GDP-növekedés következne be. Az kétségtelen, hogy a számítások, a makrogazdasági adatok alapján a 2009. évhez képest, ahol 6,7 százalékos GDP-csökkenéssel számolunk, ahhoz képest a következő évben 0,9 százalékos GDP-növekedéssel számolunk, de 2011-től már a benyújtott javaslat alapján - és reményeink szerint természetesen - jelentős GDP-növekedéssel lehet számolni.
Tehát egyrészt ezt, hogy gazdaságnak milyen lehetőségei vannak, természetesen a költségvetés előkészítése során figyelembe kell venni.
A másik körülmény pedig ugyancsak a gazdasági válságjelenséggel összefüggő történet, hiszen a tavaly ősszel kezdődött válság nyomán Magyarország számára jelentős nemzetközi segítséget kellett igénybe venni, hogy a finanszírozhatóság fennmaradjon, biztosítható legyen az állami működés, az ellátások finanszírozása. Ennek kapcsán természetesen a nemzetközi szervezetek előírásokat határoznak meg, hogy Magyarország számára milyen feltételekkel nyújtják ezeket a hiteleket. Ezen előírások egyik fontos kritériuma, hogy az államháztartás hiánya a következő évben is csökkenjen.
Tehát az idei hiányszint reményeink szerint 3,9 százalékos lesz, a következő évben a költségvetés azzal számol, hogy 3,8 százalék lesz a hiány.
Tehát ezek a történetek: tehát egyik oldalról, hogy a GDP növekedésével még nem tudunk számolni 2010-ben, a másik oldalról pedig az, hogy a hiányt is csökkenteni kell a következő évben, ez meghatározza azt, hogy a költségvetés milyen mozgástérben van, tehát egyáltalán hogyan lehet a költségvetést előkészíteni. És arról az oldaláról még nem is beszéltem, hogy ugyancsak igazából a gazdasági válságjelenséggel összefüggő bizonyos fokú kezelést jelent, hogy már itt a munka során emlegetett tavaszi adómódosító csomag kapcsán pontosan a munkahelyek megőrzése, és reményeink szerint majd növelése szempontjából a tisztelt Országgyűlés elég jelentős foglalkoztatói tehercsökkenést fogadott el. Tehát a járulékbevételek, a foglalkoztatói terhek csökkennek, és ez természetesen az államháztartási bevételek csökkenésének az irányába hat, tehát ezt is figyelembe kell venni.
A másik oldal pedig az, hogy a törvényjavaslat természetesen - mert ez elkerülhetetlen - a kiadási oldalon is elég jelentős szigorításokat tartalmaz. Például az önkormányzatokat illetően is elég jelentős szigorítások, lépések történnek, tehát ezek az alapvető kérdések.
A másik dolog, amire rögtön így, az elején szeretnék kitérni, hiszen ez az Állami Számvevőszék jelentésében is megfogalmazódik, hogy természetesen előttünk is világos, hogy az adott körülmények között vannak bizonytalansági tényezők, hogy ezek a most tervezett kiadási, bevételi számok hogyan és milyen módon tudnak teljesülni. Ennek megfelelően a gondos és előrelátó költségvetés keretében természetesen ez a költségvetés a tartalékok vonatkozásában is eléggé igyekszik óvatosan és megfelelő körültekintéssel eljárni. Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy ez a költségvetési törvényjavaslat összességében 311,4 milliárd forintot tartalmaz tartalékok címén, ami pontosan azért kerül így tervezésre, hogy az óvatosság jegyében, ha bármi folyamat másképp alakul, mint ahogy most jelenleg tudjuk és látjuk, akkor ezeknek a kezelésére természetesen legyen mód.
Ezek közül néhányat ki szeretnék emelni itt a 311,4 milliárd forintból. Egyrészt felhívnám a figyelmet, hogy az általános tartalék előirányzata 57,2 milliárd forint, a céltartalék 125,2 milliárd forint, a stabilitási tartalék 79 milliárd forint, és a kamatkockázati tartalék pedig 50 milliárd forint. Tehát ezek a tartalékképzések mindenképpen azt a célt szolgálják, hogy ezek az itt kiadás-bevételként megjelenő számok kellő biztonsággal kezelhetők, tarthatók legyenek. Tehát ezt is szeretném kiemelni.
Akkor rá szeretnék térni az önök feladat- és hatáskörébe tartozó két területre. Az egyik az egészségügyi tárca költségvetése, a másik pedig az Egészségbiztosítási Alap költségvetési javaslata. Természetesen az egészségügyi tárca költségvetésében azok a folyamatok, amelyeket én általában elmondtam önöknek, az természetesen meg kell hogy jelenjen az előirányzatokban. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy az EüM-fejezet kiadási előirányzata a javaslat alapján a következő évben 115,2 milliárd forint, ebből a bevételi előirányzat 72,9 milliárd forint, a támogatási előirányzat pedig 42,3 milliárd forint.
Kétségtelen, hogy ahhoz képest, hogy a 2009. évi támogatási előirányzata a tárcának a különböző zárolások és intézkedések nyomán 43,5 milliárd forint, ahhoz képest a 42,3 milliárd kétségtelenül csökkenést jelent. Azt meg kell mondanom, hogy ez nem egyedül az egészségügyi tárcát érinti, hanem igazából a fejezetek egészét, tehát általában annak érdekében, amiket én itt elmondtam önöknek előzetesen, ennek érdekében az összes ilyen fejezeti intézkedések megjelennek.
Mindezek mellett a költségvetési törvényjavaslat a fejezet vonatkozásában arra törekszik és arra a helyezi a súlyt, hogy a korábbi években indított programok kezelése, folytatása a 2010. évben is meg tudjon történni. Ebből én két dolgot szeretnék kiemelni: egyrészt az aneszteziológiai géppark megújításával kapcsolatos feladatokat, amely 1364 millió forintot tartalmaz a 2010. évi költségvetési javaslatban, a másik pedig a légimentéssel összefüggő bérleti díj, amire 828,2 millió forint szerepel.
A másik, ami igazából összefügg a napirend előtti felszólalással, tehát a pandémia kérdésével, ennek kapcsán pedig szeretném elmondani, hogy a tárca költségvetésében ilyen célra, tehát oltóanyag-beszerzésre összességében 7,8 milliárd forint szerepel. Ebből önmagában a H1N1 vírusra 3746 millió forint szerepel. Tehát azt gondolom, hogy ez mindenképpen figyelmet igényel az egészségügyi tárca költségvetésében.
Az Egészségbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésében természetesen azoknak a folyamatoknak, amelyekről itt már a korábbiakban beszéltem, tehát egyrészt, hogy a bevételek vonatkozásában itt van a 3 százalékos foglalkoztatói egészségbiztosítási járulékcsökkentés, a másik oldalról pedig a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnése, ami ugyan még egy hónapra jelent bevételt az Egészségbiztosítási Alap számára, hiszen januárban a decemberi befizetések alapján még jelentkezik egy bevétel ennek kapcsán, de kétségtelen, hogy ez az Alap bevételeit jelentősen érinti.
Tehát ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy az Egészségbiztosítási Alap bevételi előirányzata 1354,1 milliárd forint, a kiadási előirányzata pedig 1407,5 milliárd forint. Ebből adódik az, hogy 53,4 milliárdos hiánnyal van tervezve az Egészségbiztosítási Alap.
Természetesen a bevételeknél komoly szerepet játszik az, amiről már a korábbiakban is beszéltem, tehát a nemzeti kockázatközösség keretében a költségvetés által biztosított forrás, ami összességében 611,8 milliárd forintot jelent az Egészségbiztosítási Alap számára a következő évben.
Igazából ami fontos még, egy-két dolgot szeretnék kiemelni az előirányzatoknál. A gyógyító-megelőző ellátásnál ez nyilván majd a tárgyalások során - amelyek folyamatban vannak a Kórházszövetséggel - még adott esetben változhat. Tehát most a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő javaslat alapján ez 719,6 milliárd forint, amihez még egy 5 milliárd forintos, a bérpolitikai tárgyalásokra figyelemmel szereplő tartalék szerepel, tehát ott van egy 5 milliárd forintos előirányzat, ami természetesen, ahogy a bértárgyalások alakulnak, változhat. Jelenleg ezzel számolunk.
Ki szeretném még emelni a gyógyszertámogatási előirányzatot, ami a javaslat alapján 345,4 milliárd forint, és a gyógyászati segédeszköz támogatási előirányzat pedig 45,4 milliárd forint. Tehát azt mondom, hogy ezek a legfontosabb dolgok.
Még egy dologra feltétlenül szeretnék kitérni, hiszen ez az Állami Számvevőszék jelentésében is szerepel egy észrevételként, ezért ezt fontosnak tartom már most hangsúlyozni, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak 2010. évi előirányzata mindösszesen 237,7 milliárd forint. Ebben igazából a táppénz-előirányzat van, ami 96,5 milliárd forint, a gyermekgondozási díj 90 milliárd forint, és a terhességi gyermekágyi segély pedig 40,5 milliárd forint.
Azt tudni kell, hogy ezek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, mint jeleztem. A mostani új járulékmértékek alapján ehhez tartozik egyszer az egyének részéről egy 2 százalékos egészségbiztosítási járulék, másrészt pedig a foglalkoztatottak részére egy 0,5 százalékos. Ez azt jelenti, hogy ez a két bevétel, ami ezeket az ellátásokat finanszírozza, az a járulékbevétel összességében körülbelül 210 milliárd forintot jelent, tehát nagyságrendileg ez a járulékbevétel biztosítja ezeknek a forrását.
Egy kicsit kitérve az igényelt kórházszövetségekkel való tárgyalás kérdésére, akkor szeretnék néhány dolgot elmondani. Először is szeretném azt elmondani, hogy különösen a 2010. évet illetően nehezen fogok tudni konkrétumot mondani, mármint a számszakiságot illetően, hiszen egyrészt a tárgyalások még nem fejeződtek be, az irányvonalat tudom elmondani igazából. Ketté kell választani igazából a tárgyalások kérdését. Az egyik kérdés a 2009. évi folyamatok kezelése, amiben kétségtelen, hogy a tavaszi intézkedés, ami a gyógyító-megelőző ellátásnál 13,1 milliárd forintos zárolást jelentett az Egészségbiztosítási Alap számára, részben bizonyos finanszírozásváltás történt egy áprilisi jogszabályváltozás nyomán, tehát a TVK-k helyébe ez a lebegtetéses konstrukció lépett be, igazából július hónaptól kezdődően. Egyrészt ez is bizonyos problémákat jelentett igazából a kórházak számára, tehát ez a két folyamat együtt okoz problémákat az egészségügy számára ebben az évben.
Ami a megállapodás lényegét illeti, hogy a tegnapi megállapodás nyomán várhatóan nagyon rövid időn belül 4,5 milliárd forint mindenképpen biztosításra kerül az ágazat számára, tehát a kórházfinanszírozásra. A további lépések pedig meg kell mondani őszintén, hogy az év hátralévő részének a folyamatai alapján kerülnek majd meghatározásra. Ebből adódóan további pénzösszeget nem szeretnék mondani jelenleg, hiszen még nagyon sok mindennek a függvénye.
A másik dolog, ami egyértelműen körvonalazódott a tegnapi egyeztetés nyomán, hogy nyilván önök, mint egészségüggyel elméletileg és gyakorlatilag is foglalkozók, nagyon jól tudják, hogy nagyon régóta az egészségügyi finanszírozásban az a konstrukció van, egy általában jellemzően három hónapos csúsztatott finanszírozási konstrukció van. Most abban van megállapodás, hogy a következő évben változtatunk ezen a metóduson, és remény szerint nem a három hónapos, hanem a két hónapos csúsztatási rendszerre lépnénk át. Ez kétségtelen, hogy nem kevés pénzt igényel, ennek a konkrétumait, és hogy a szabályozásban ez hogyan és mint fog kialakulni és ez egészen konkrétan hogyan néz ki 2010-ben, azt én még nehezen tudnám megmondani. Ami a dolog lényege, hogy ebben van elhatározás, hogy a következő évben váltunk az egészségügyi finanszírozási rendszerben.
Köszönöm szépen, ezt szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót az Állami Számvevőszék képviselőjének, arra emlékeztetem a bizottság tagjait, hogy abban maradtunk, hogy jövő szerdán feltehetően a miniszterektől és velük konzultálva tudunk majd tájékozódni, valószínűleg már konkrétabb eredményekről. Ugyan tegnap valóban tárgyaltak, de csak emlékeztető született ismereteim szerint, tehát megállapodásról nem lehet beszélni, ezért azután nehéz még bemérni, hogy ez pontosan a 2010. évi költségvetésre hogyan hat. Nyilván lehet erről véleményünk, de azt javaslom, hogy a miniszter urak számára tartalékoljuk az ezzel kapcsolatos észrevételeinket.
Megadom a szót az Állami Számvevőszék részéről Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető asszonynak.
Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
LŐDINÉ CSER ZSUZSANNA osztályvezető (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék véleménye - hasonlóan a korábbi évekhez - a törvény felhatalmazásával összhangban alapvetően arra irányult, hogy a kimunkált előirányzatok mennyire megalapozottak, teljesítésüket a tapasztalati adatok, az előző évek tényleges, illetve a tervévet megelőző évi várható teljesítése alátámasztják-e, valamint a javasolt jogszabályi módosítások elősegítik-e azt.
Véleményünk a korábbi évektől eltérően kisebb terjedelemben készült, és csak annyiban foglalkozott a makroadatok értékelésével, amennyiben az elkerülhetetlen volt a bevételi és a kiadási főösszegek megalapozottságának véleményezésénél. A véleményezést nehezítette, hogy a tervezőmunka helyszíni ellenőrzésének lezárását követően ismertük meg az Országgyűlésnek benyújtott 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslat a költségvetés készítésével párhuzamosan készült, valamint az egyeztetések során hatástanulmányok és modellszámítások nélkül a folyamatosan változó munkaanyagokból kellett igen rövid időkeretben a véleményt elkészíteni.
Talán ennek is köszönhető vagy ebből adódik Csáky András képviselő úr kérdése, mely az ÁSZ-vélemény 178. oldalán található részbekezdésre vonatkozóan hangzott el. Itt az alkotmányos aggály kérdésére gondolok. A tervezés időszakában még az alapkezelő az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek tervezésekor a 4500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék helyett a tervezett, a törvényt alátámasztó törvényjavaslatban szereplő 9300 forinttal számolt. Mi ezt kifogásoltuk, és igazán a PM észrevétele is erre vonatkozott. Gondolom, itt az együttmunkálkodás következményeképpen és az alkotmányos aggályosság miatt módosult ez a szám, hogy 4500 helyett "csak" 4950-re emelkedett a nyugdíjas vállalkozók, illetve az eltartott hozzátartozók esetében fizetendő járulékösszeg, és 9300 pedig a nemzeti kockázatközösség keretében fizetendő járulék összege. Ezért módosult. Tehát ez az észrevétel azért maradt benne, merthogy menet közben ez felmerült, és úgy gondoltuk, hogy csorbítaná a vélemény hatását vagy jelentőségét, ha ez kimaradt volna belőle. Tehát ez csak egy ilyen figyelemfelhívásként maradt benne.
Tovább folytatva azért elmondanám, hogy a tervezési folyamat alapján azonban összességében az a tendencia látszik, hogy a feladatok és a rendelkezésre álló források között feszültségek vannak. Év közben a feladatok ellátása, a gazdálkodás során a fejezetek irányító szerveinek további takarékossági intézkedéseit kell hogy maga után vonják, illetve fennáll annak kockázata, hogy az egyes területeken feladatcsökkenések, feladatelmaradások következhetnek be.
A bizottság feladatköréhez tartozóan az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldaláról beszélnék még egy pár mondatot. Csökkenés várható, mint ahogy ez a véleményből ki is olvasható. Ezen belül ez a csökkenés az Egészségbiztosítási Alapnál mintegy 3,9 százalékos mértéket tesz ki. Ez a főosztályvezető asszony által elmondott járulékváltozások következtében adódik.
Az E. Alapnál a kiadásokat a számítások szerint hosszú távon kismértékben visszafogja a pénzbeli juttatások csökkentése, itt a táppénz mértékének 10 százalékpontos csökkenése és a gyed szabályainak a szigorítása.
Összességében az egészségbiztosítási szolgáltatások romlását jelenti ez az E. Alap vonatkozásában. Annyit kívánok még megjegyezni, hogy a tervszámok nem az alapkezelő, hanem a PM keretszámait tükrözik. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a szaktárca vagy az OEP képviselőit, hogy a tárgyalás jelenlegi szakaszában kívánnak-e információt a bizottság rendelkezésére bocsátani. (Nincs jelzés.) Nem kívánnak.
Akkor megnyitom a vitát. Mikola István alelnök úr jelentkezett.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Általános vita folyik, néhány általános megjegyzést szeretnék tenni a rohanó tempóban készülő 2010. éves költségvetéshez.
Az első megjegyzésem az lenne, hogy a miniszterelnök ígéretével szemben egyáltalán nem kezelik az egészségügyet prioritásként a 2010. éves költségvetést tekintve. Nyilvánvaló, hogy az egészségügynek nagyon sok fejezete alultervezett, a gyógyító-megelőző kasszára gondolok, az ÁNTSZ-re, a Vérellátóra, a mentőkre és sorolhatnám tovább. Nyilvánvaló, hogy komoly forráshiánnyal kell a 2010-es évben számolni, reálértékben csökkennek az egészségügy forráslehetőségei.
Amit nagyon nagy problémának tartok, az, hogy miközben az ágazaton nő a terhelés, mert azért ezt hangsúlyozzuk, hogy ahogy a munkanélküliség, a foglalkoztatási problémák fokozódnak, illetve eluralkodnak, ahogy a szociális válság, az elszegényedés, a nehéz helyzetben lévő egyre nagyobb tömegek megjelennek a rendelőinkben, hiszen a szociális bajok medikalizálódnak, egyre nagyobb a terhelés az ágazaton, és ehhez képest egyre kevesebb forrásból kell megoldani a problémákat.
Nagyon nagy gondnak látom továbbra is a kiszámíthatatlanságot. Ezt most úgy mondom, hogy nem is tudjuk, hogy milyen finanszírozás lesz az év hátralévő részében vagy éppen 2010-ben. Most azt halljuk, hogy megszűnik ez a 70-30 százalékos, a világon sehol nem lévő lebegő súlyszámos vegyes finanszírozási rendszer, és életbe lép újra a TVK. Ez megint meg fogja rázni az ágazatot, de semmit nem tudunk arról, hogy 2010-ben mi fog történni. Ez pedig azért nagyon súlyos és végiggondolandó, mármint a kiszámíthatatlanság, mert az intézményeink túlnyomó többsége költségvetési típusú gazdálkodást folytat, ennek a gazdálkodásnak pedig a biztonságát a kiszámíthatóság adja. Tehát ha még egy ilyen év, mint a 2009-es év terhel bennünket jövőre, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az intézetek.
Nagy gondnak látom az önkormányzatoktól való forráselvonás ügyét. Bár nyilvánvaló, hogy ennek az egészségügyi kihatásai pontosan nem számíthatók, de már az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy az önkormányzatok túlnyomó többsége nem tudja biztosítani a működtetéshez szükséges tőkehányadot, vagyis a fejlesztési, felújítási forrásokat. Egyre több olyan jelzést kapunk, miszerint az önkormányzatok, amelyek az intézmények zömének a fenntartói felelősségét viszik, nem fogják tudni a fejlesztési, felújítási forrásokat biztosítani. Ez pedig egyszerűen azt jelenti, hogy a fenntarthatóság, a működés fenntarthatósága ellehetetlenül.
Mivel általános vitát folytatunk, én itt a részletekbe nem szeretnék belemenni, nyilván itt a képviselők egy-egy területet majd meg fognak világítani. Mi most úgy látjuk, hogy ez a 2010. éves költségvetési tervezet egyáltalán nem biztosítja az ágazat működőképességét, ezért ezt mi nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyul képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azzal kezdeném, hogy örülök, hogy Csáky képviselőtársunknak vannak informátorai a szocialisták kongresszusáról, de nem emlékszem, hogy költségvetési témával bármikor is foglalkozott volna a kongresszus. (Dr. Mikola István: Onnan kiszivárog minden! - Derültség.) Tehát az információ téves, az informátorok is nagyon titkosak lehettek.
De komolyra fordítva a szót. A költségvetésnek azért három sarkalatos része van: az egyik az egészségügy, amely jövőre több finanszírozási lehetőség előtt áll, tehát több finanszírozást kap, mint a 2009-es évben, a másik ilyen terület a közbiztonság, a harmadik pedig a foglalkoztatás-politika, amelyre szintén több finanszírozási forrás jut.
Az egészségügybe - ez konkrétan az ÁSZ-jelentésben is szerepel - a 714-gyel szemben 719 milliárd jut, de ha hozzávesszük a zárolt összeget, ami 13 milliárd, akkor ez összességében azért mégiscsak 18 milliárd pluszt jelent a 2009-es évhez képest. (Dr. Mikola István: Nominálisan!) Nem biztos, hogy ez nominális, lehet, hogy azért reálértékben is pluszt fog jelenteni.
Ami még azért mindenképpen érdekesség, hogy tegnap volt egy érdekes akadémiai előadássorozat, ahol is neves közgazdászok és kórházigazgatók, vezetők tartottak előadást az egészségiparról, a gazdaság és a politika összefüggéséről. Egybehangzó vélemény volt az, hogy a jelenlegi struktúra mellett a finanszírozás elégtelen volt és lesz is, ha ebben nem történik változás, bármit teszünk, bármennyi pénzt teszünk bele a rendszerbe, ez igazán megbízható módon hosszú távon nem fog működni. Ez nemcsak hazai megfigyelés, hanem a nemzetközi megfigyelések is ezt jelzik.
Örülök annak, hogy egyfajta megállapodás született a kórházvezetők és a kormány között, az egészségügyi tárca és a pénzügyi tárca között, azonban vártam azt, hogy egyfajta olyan - lehet, hogy van és lesz - struktúraváltoztatásra vonatkozó javaslatot is fogunk hallani, ami valahol ezt a stabilitást, biztonságot hosszú távon biztosítani tudja. Reméljük, hogy lesz, e pillanatban még erről azért nem hallottunk.
Az ÁSZ-jelentésben nagyon érdekes az a megállapítás, ami szintén kitér erre, hogy ezen struktúra mellett a rendszer hosszú távon nem működtethető, tehát mindenképpen változtatni kell ezen. Azt hiszem, hogy ehhez a szükséges lépéseket vagy most vagy később, de meg kell tenni, ez elkerülhetetlen lesz.
Még egy érdekes megállapítás volt az ÁSZ-jelentésben, ami más ÁSZ-jelentésekből is visszaköszön, mégpedig az, hogy az APEH és az OEP között nincsen megfelelő informatikai rendszer kiépítve, de ugyanígy a Nyugdíjfolyósító Intézet, a Nyugdíjbiztosító Intézet között sincsen ugyanilyen rendszer kiépítve, bizonytalan a rendszerek naprakész ellenőrzése, kontrollja. Ez az informatikai rendszer természetesen az egész gyógyító, fekvő ellátásra is ki kellene hogy terjedjen, ott is reális képet kapjon a finanszírozó az itt lévő folyamatokról.
Lát-e arra a pénzügyi tárca lehetőséget, hogy ilyen informatikai rendszer kiépítésére sor kerülhet záros határidőn belül? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Nyul képviselő úrnak meg fogom keresni az interneten ezt a cikket, ahol ezt olvastam, engem meglepett, hogy habár az élet egyéb területein is néha azt tapasztaljuk, hogy most már a kádári időszakhoz térünk vissza, és ez tulajdonképpen jellemző erre a költségvetésre is, de azt hiszem, az ÁSZ képviselőjének az utolsó mondata mindent frappánsan megvilágít. Ha emlékeim nem csalnak, azt mondta, hogy a tervszámok nem az alapkezelő, hanem a Pénzügyminisztérium sarokszámait tükrözik vissza. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy itt nem egy szakmai jellegű tervezés történt, hanem kizárólag egy kőkemény fiskális jellegű tervezés.
Ami a tegnapi kongresszust illeti, azért arra is felhívnám a figyelmet, hogy volt egy szlájd, ami az azonos nagyságú egészségügyi intézmények: egy dél-afrikai, egy angol, egy amerikai és jelesül a Kaposi Mór Kórház költségvetését hasonlította össze. A dél-afrikai és a kaposvári között volt a legkisebb az eltérés, az négyszeres volt, egyébként 8-10-szeres volt az eltérés a költségvetéseket illetően.
Lehet itt arról beszélni, hogy nem hatékony, meg gazdaságtalan ez az egészségügyi struktúra, a mindenkori kormányzat vagy figyelembe veszi, hogy a magyar... (Általános zaj.) Örülök, ha ilyen izgalmat váltok ki, de...
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt kérem, hogy figyeljük a képviselő úr hozzászólását, mert én magam sem hallom már az asztal túlsó oldalán, ha az alapzaj egy bizonyos mértéket elér. Képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Tehát a mindenkori kormányzat, és ez azért érdekes, mert jövőre azért reményeim szerint komoly változások következnek be ezen a téren is, vagy tudomásul veszi a magyar nemzet egészségi állapotát és a gazdaságban betöltött szerepét és ennek megfelelően az értékén finanszírozza, vagy megteremti annak a lehetőségét, hogy megfelelő módon finanszírozzák, vagy folytatódik ez a lejtmenet, ami az utóbbi öt évben kőkeményen érezhető az egészségügyet illetően is.
Ami a Pénzügyminisztériumnak ezt a 311,4 milliárd forintos zárolását illeti, ez semmi mást nem jelent, minthogy a parlament hatásköre alól ezt az összeget kivonja a kormány, ami azért kérdéseket vet fel és alkotmányos aggályokat is felvet, hogy szabadon gazdálkodhat-e ezzel.
Az, hogy a jövő évi költségvetés az ideihez képest pluszt tartalmaz vagy sem, azt nagyon nagy merészség kijelenteni a rendelkezésre álló adatokhoz képest, ugyanis a kormány jogszabályt sértett akkor, amikor az idei évi várható teljesítéseket nem bocsátotta a parlament rendelkezésére, úgy, ahogy az a jogalkotási törvényben benne van.
De azért lenne egy-két konkrét kérdésem a költségvetéssel kapcsolatosan. Például a határon túli magyarok gyógykezelése tavaly még szerepelt az Egészségügyi Minisztérium költségvetésében, idén nem szerepel. A védőnői hálózat fejlesztése tavaly még szerepelt a költségvetésben. Úgy gondolom, hogy a népegészségügyi programról, meg hogy a legfőbb érték a gyermek, vagy hogyan szólt a legutóbbi ilyen jellegű ámítása a kormánynak a közvélemény felé, akkor talán a védőnői hálózatot fejleszteni kellene, mert az az egyik bázisa ennek.
A tavalyi évben az úgynevezett kisforgalmú gyógyszertárak életben tartására, amiben a kormány akkori adatai szerint mintegy 540-550 gyógyszertár volt érintett, ezért erre 450 millió forint volt félrerakva, az idei évben nem szerepel. Most ezek megerősödtek, vagy eleve úgy gondolja a kormány, hogy jó, hogy ha bezárják a kaput és az adott kistérségekben az ellátást nem fogják biztosítani?
Lehetne még sorolni, úgy gondolom, hogy a tételeken átmenni, hogy ismételten reálérték-csökkenés, kemény reálérték-csökkenés várható az ágazatot illetően. Azt csak zárójelbe teszem, hogy a kormányzat szerint a H1N1 hány évig fog garázdálkodni Magyarországon, mert a tervezési útmutatóban három évre előremenően a vakcinabeszerzésre ott állnak az összegek. Nem tudom, hogy ez a szezonális, vagy várhatóan több évtizedig fog minket sújtani, vagy akkor a védőoltások effektivitását kellene egy kicsit feltuningolni, hogy ne kelljen erre adni.
A védőoltások kapcsán kérdezem, hogy a két év alatti pneumococcus vakcinációra az idei évben rendelkezésre bocsátott - és nagyon helyesen rendelkezésre bocsátott, és ez egy pozitív lépés volt - összegnek a jövő évben hol van ennek a költségvetési fedezete, mert erről egy szót nem látunk a költségvetésben. Úgy gondolom, hogy ennek hosszabb távon komoly vonzata lenne, tehát ha erre is választ kapnék, azt megköszönném.
Összességében: egyre rosszabb költségvetéseket tárgyal a parlament az elmúlt évek során, hihetetlen módon ki van véreztetve az ágazat. Közben az egészségügyi intézmények eladósodása jelentős mértékben megemelkedett, erről szólnak a híradások is, tehát nyilvánvalóan a döntéshozóknak tudniuk kell, hogy a működés naponta kérdéses a beszállítók igazolható vagy nem igazolható magatartása miatt, amikor azt mondja, hogy már csak cash-re hajlandó gyógyszert, illetve különböző egészségügyi szükségleteket biztosítani, ez a költségvetés tovább rontja ezt a helyzetet.
Tehát kérem a szocialista képviselőket, hogy valamilyen módon legalább a szinten tartást biztosító, de inkább egy pici lélegzethez jutást biztosító módosításokat adjanak be vagy támogassanak, mert ennek így elfogadhatatlan az egészségügyi része, de a többi sem olyan rózsás, ahogy végiglapoztam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Havas Szófia képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Van néhány gondolat, amiben azt hiszem, hosszú évek óta egyetértünk, akik ennél az asztalnál ülünk, bármilyen színekben is, mégpedig abban van a fő egyetértés, hogy az igazi határvonal nem annyira az egészségpolitikusok között, hanem inkább a pénzügyi és az egészségügyi szakpolitikusok között van.
Nyilván ez egy szemlélet kérdése. Abban én magam is egyetértek alelnök úrral, hogy a nagy elosztó rendszerek, amelynek egyébként az egészségügyet is részének tartják, ennél nagyságrendekkel több és más elbírálást igényel, mint számos egyéb terület, tekintettel arra, hogy én magam is úgy gondolom, hogy nemcsak az egészségügyi ellátás, hanem az ehhez tartozó egyéb szolgáltatások, iparágak, mezőgazdaság, illetve egyáltalán a nemzetgazdaság egy nagy része szoros összefüggésben van az egészségiparral, illetve magával az egészségüggyel is.
Eddig tart az egyetértésünk. De abban már messze nem értek egyet, hogy ellentétben azzal, amit miniszterelnök úr mondott, hogy az egészségügyi ágazat nemhogy nem prioritásban, hanem komoly válsághelyzetet előidéző pénzügyi helyzetben van és lesz a jövő évi költségvetés során is. Ön is említette, hogy az önkormányzatoknak jelentős mértékben csökken a forrása, bár azt is tegyük hozzá, hogy a feladataik is csökkennek ezzel kapcsolatban. Az egészségügyi ágazat, illetve az egészségügyi fedezet a költségvetésnek az a része, amely bizony, az idei év nominálértékét meg tudta őrizni, sőt pluszforrásokat is tudott szerezni.
Azt is figyelembe kell venni mindenképpen, hogy az egész világon gazdasági válság van. Ahogy főosztályvezető asszony említette, hogy a járulékok összege csökken, egyrészt a munkanélküliek számának növekedésével, másrészt pontosan az általunk is szorgalmazott járulékcsökkentésről szóló törvények következményeként, ez pedig, ahogy én itt gyorsan kiszámoltam, ez közel 60 milliárdos csökkenést jelent az E. Alapban bevételi oldalon.
Nyilván ezt a költségvetésnek kell pótolnia, és valamennyien, akik itt ülünk, tudjuk, hogy ezt csak úgy lehet, ha valamilyen más ágazatnak a rovására történik meg.
Az is elhangzott - és az ÁSZ-jelentés is tartalmazza -, hogy ez az egészségügyi ellátórendszer így, ebben formában már tovább nem tartható fenn. Én csak klasszikusokat szeretnék idézni, az előző bizottsági ülésen képviselőtársam említette Csiba Gábor véleményét arról, hogy ennyi kórházat nem lehet fenntartani, és majd a politika döntse el. De van másik kórházigazgató, például a kaposvári kórház igazgatója, aki mindig elmondja a tutit, tehát én csak tőle tudok tanulni, hogy hány kórház kell ebben a kórházban, nagyságrendekkel kevesebb, mint amennyi most jelenleg finanszírozódik; persze ez mindig a másik kórházára vonatkozik, sose a sajátunkra. De az is biztos, hogy így, ebben a struktúrában nem lehet fenntartani. Az igényeknek valóban megfelelőbb, a szakmai színvonalnak megfelelőbb intézményhálózat kialakítására mindenféleképpen szükség van. Ez elodázhatatlan.
Nyilván nem egy nap és nem két nap története, de az, ha a GDP növekedésére még körülbelül két évig nem lehet számítani, akkor nyilván ebből nem lehet több pénzt költeni az egészségügyre sem, mint ahogy az összes többire sem.
Végül csak azt jegyezném meg az önkormányzatokkal kapcsolatban, hát azért ez sem egy egységes dolog, hogy Záhonytól Hegyeshalomig valamennyi önkormányzat egyformán bevételeinek jó nagy részét bizony, az intézmények fenntartására és egyebekre fordítaná. Szó nincs erről. Van, amelyik önkormányzat valóban feladatának tekinti, hogy az intézményeit fejlessze, és van olyan, amelyik az elmúlt évek során egy fillért nem költött se renoválásra, se mondjuk az eszközpark fejlesztésére. Tehát ezt így generálisan nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatok feladataikat ebben a műfajban nem tudták végrehajtani.
Ami pedig - és ezt befejezésül jegyezném meg - a finanszírozás kiszámíthatóságát jelenti, azt szeretném jelezni, hogy '93 óta ezt a panaszt halljuk minden áldott évben, hogy a finanszírozás kiszámíthatatlan, hogy az intézményvezetők nem tudják, hogy mihez alkalmazkodjanak és hogyan alkalmazkodjanak. Bármilyen finanszírozási technikáról volt szó, soha nem hallottunk olyat, hogy ez egy biztos pont, és ehhez lehet igazodni. Természetesen amennyi pénz rendelkezésre állt vagy nem állt rendelkezésre, azt az ágazat azért mindig el tudta költeni, illetve még akár ennél többet is. Nem tudom elképzelni, hogy lesz olyan finanszírozási rendszer, amivel maradéktalanul meg lesz elégedve mindenki, és úgy fogja gondolni, hogy ez egy maximálisan kiszámítható rendszer. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Emberek nélkül nincs értékteremtés. Azt hiszem, hogy amúgy akkor már fölösleges az invesztíció.
Ha jól megnézzük, akkor 6-8 éve folyamatosan csökken az egészségügyre jutó pénzösszeg. Most, ha a gyógyító-megelőző kasszát megtekintjük, akkor a jövő évi tervezettel sikerül elérni a 2007-es teljesített szintet. Most akkor hol van az a dolog, hogy megőriztük a tavalyi évet? Nominálisan sem őriztük meg.
Néhány dologról részleteiben hadd szóljak. Az ÁNTSZ évek óta vesztese a költségvetésnek. A mostani tervezetben is hiányzik egymilliárdnyi. Fontos feladatokat nem lát el. Létrehoztunk, illetve létrehoztak különböző szervezeteket, amely az ÁNTSZ egy-egy feladatát ellátja, például konkrétan az Egészségbiztosítási Felügyeletre gondolok. Ugyanakkor párhuzamosan nem biztos, hogy az ő feladatát maradéktalanul az ÁNTSZ feladatvégzése nélkül el tudja látni. Gondolkodni lehet például az Egészségbiztosítási Felügyelet létéről egyáltalán.
A vérellátásról nem szólok külön, természetesen ennek is nominálisan is csökkent a jövő évre tervezett összege. A vérellátáshoz kapcsolódóan a Vöröskeresztről hadd mondjam, hogy a főigazgatójával történt minapi beszélgetés szerint, ha legalább 300 millió forint nem lesz a költségvetési támogatás, akkor öt éven belül felszámolódik a szervezet. Azt hiszem, hogy a vérellátás és a Vöröskereszt szervező tevékenysége messzemenően összefügg.
A következő az Országos Mentőszolgálat, illetve a mentési kassza. Körülbelül félmilliárd hiányzik az összegből, a mentési kassza és az Országos Mentőszolgálatnál megjelenő pénz között is van 400 millió forint különbség. Hogy lehet ez, hogy ha a mentés, mint állami tevékenység az Országos Mentőszolgálat használhatja fel? Természetesen erre az a válasz, hogy a légimentésbe, illetve a koraszülöttmentésbe is külön kell pénz. De ez mind az Országos Mentőszolgálatnak a pénzén keresztül megy. Tehát kérdezem, hol van a különbség?
Hogy maradjak még itt egy picit, a felhalmozási költség az idei esztendőben ennél a szervezetnél nulla. Nem tudok mit mondani erre. A betegszállítás összege is csökken. Mindannyian tudjuk, hogy válság idején az egészségügyi terhek, a szociális terhek nőnek. Például a betegszállítási igények is nőnek. Nagyon egyszerű a dolog. Vállalkozóval láttatják el a tavalyi év eleje óta ezt a feladatot, amennyiben kevesebb a pénz, azt mondja a vállalkozó, hogy nem csinálom. Nyilván megmarad az állami vállalatra, a Mentőszolgálatra a feladat. Most a jogszabályváltozással a feladatok egy része valóban át is tolódik erre az oldalra.
Külön nem szólok arról, hogy a művesekezelés, a laboratóriumi ellátás nominálisan is kevesebb pénzből kell hogy gazdálkodjon a jövő esztendőben. Köszönöm szépen. Remélem, túléljük a következő évet, és mindenkinek csak jó egészséget tudok kívánni, mert ha beteg lesz, nagy baj lesz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fetser képviselő úr, aztán Nagy Kálmán.
FETSER JÁNOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Általánosan egy pár gondolatot. Gyakorlatilag én kicsiben 12 évig csináltam költségvetést, úgy, hogy 10 milliárdot meghaladó összegről kellett rendelkeznie a helyi képviselő-testületnek. Helyi szinten mindig nemzethalál volt, mint ahogy most is az van, minden költségvetés készítésénél. Irgalmatlan az ellentmondás, nyilvánvaló, hogy itt elhangzottak a bizottsági tagok részéről tények, és a Pénzügyminisztérium képviselője nagyon jól összefoglalta, hogy egy romló gazdasági helyzetben és válságban gyakorlatilag nemigen lehet többet elosztani. Ugyanakkor minden ágazat - hiszen elhangzott itt az önkormányzattól kezdve nagyon sok minden - több pénzt szeretne magának abból a tortából, amelyik nem növekszik évről évre, hanem szűkül, felszeletelni.
Azt gondolom, hogy mértéktartó a kormányzat előterjesztése, hiszen választási év előtt egy olyan hiánycélt fogalmaz meg, amely egyrészt vállalt kötelezettségünk, másrészt pedig az ország érdeke is, én úgy gondolom. Talán az utóbbi 20 évben nem mindig ez volt a választási időszak előtt a jellemző a mindenkori kormányzatra. Természetesen, ha valakik majd év közben úgy látják, hogy lehet módosítani, ez az eszköz rendelkezésre áll.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy elszomorító és felháborító, ami zajlik a magyar társadalomban, és vidéki képviselőként én szeretném elmondani, hogy egyre rosszabb a helyzet. Gyakorlatilag 20 év alatt egyre több azoknak az embereknek a száma és a százaléka, akik kilátástalan helyzetbe kerülnek, mert nincs munkahely, mert romlik az egészségügy, az oktatás és mindenféle ellátás, a közlekedés és minden. Éppen ezért azt gondolom, hogy a politikai erőknek valamikor félre kell tenni a saját érdeküket, és olyan konszenzust kell "elfogadniuk", amelyek tartalmazzák azt, hogy hogyan lehet javítani ezeken a romló körülményeken.
A napokban zajlott a közgazdasági vándorgyűlés, ahol ellentmondásos vélemények feszültek egymásnak. Élvezettel figyeltem mondjuk Varga Mihálynak, Járai Zsigmondnak a véleményét is, ahol megfogalmazták, hogy az állam újraelosztó szerepét újra kellene gondolni, mert olymértékben nehezedik rá a magyar gazdaságra, hogy a magyar gazdaság értékteremtő képességét, versenyképességét csökkenti, hogy ha 50 százalékról 40 százalék közelire nem csökken az újraelosztó szerep. Most ez azt jelenti, hogy 800 milliárd kivonása történik meg, ugyanakkor mondjuk Járai Zsigmond ezt kevesellte, és 200 milliárdban látná azt az összeget, amit a nagy ellátórendszerekből ki kellene vonni. Akkor lenne haddelhadd, ha ez mondjuk itt most 2010-ben megtörténne.
De nyilvánvaló, hogy ezt csak teljes politikai konszenzussal lehet megcsinálni, az nem megy, hogy a mindenkori ellenzék nekifeszül a kormánynak, hogy nem így csinálnám. Annak ellenére rengeteg olyan dolgot látni, amely tartalmazza a pazarlást is.
A Számvevőszék véleményében benne van, hogy a források és a feladatok között feszültségek vannak. Valóban így van, én azt gondolom, hogy javítani kellene az ellenőrzést is, hiszen pillanatnyilag az önkormányzatok - mint kórházfenntartók, mint az egészségügy helyi szerepéért valamilyen formában felelősek - felett gyakorlatilag nincsen ellenőrzés, nincs törvényességi ellenőrzés. Nemcsak itt a BKV-nál, vidéken is irgalmatlan pazarlás látszik. Elmondok egy példát név nélkül. Legutóbb láttam egy olyan testületi előterjesztést az egyik kórház részéről, hogy még egy ki nem írt pályázatra tanulmánykészítésre - természetesen a közbeszerzési értékhatár alatt 500 ezer forinttal - automatikusan odaadták a pénzt egy cégnek. Elkülönítettek volna 100 millió forintot az előkészítésre és hangsúlyozom, hogy a pályázat még ki sincs írva.
Az önkormányzatoknál pedig - nem vitatkozva Mikola alelnök úrral - jelen van az irgalmatlan szegénység, a hiány és jelen van az irgalmatlan pazarlás. Mivel én a költségvetés vitájában kétszer elmondtam egy rövid kétpercesben, most is elmondom, hogy én nem mentem volna el amellett, hogy mondjuk megyei önkormányzatok tízmilliárdos kötvényt bocsátottak ki, a megyei önkormányzat azért érdekes, mert nincs helyiadó-bevétele, nem tudom, hogy miből fizeti ki. Az, hogy mire költi, az egy más dolog, de hogy a Pénzügyminisztérium, illetve a PSZÁF nem vizsgálja, hogy közvetítői jutalék volt-e vagy nem, és hová ment, az külön érdekes.
Én külön megnézném egyes kórházaknak a törvényességét, hogy a közbeszerzést hogyan tartják be, hiszen információim szerint vannak olyan kórházak, amelyek a lejárt nagy értékű közbeszerzéseket, pályázatokat ismételten nem hirdették meg, nyilvánvaló, hogy milyen érdekből.
Befejezve a gondolatot: azt gondolom, hogy ha a vállalkozásoknak csökkennek a terhei és a magyar kis- és középvállalkozók versenyképesebbek lesznek a nemzetközi piacon, akkor talán több jut egészségügyre, több jut oktatásra és sok mindenre. Én méltatlannak látom azt a helyzetet, ami kialakult az egészségügyön belül. Gondolva elsősorban az orvosok megbecsülésére, bérére, létszámára, és gondolva a betegekre is, hiszen az is méltatlan, amivel folyamatosan találkozunk a sajtóban, hogy egyes kórházak nem fogadják be a beteget. Azt gondolom, hogy ilyennek nem szabadna lenni. Több pénzt viszont az egészségügybe és máshová is csak egy alapvető reformmal és változtatással lehet betenni, és ennek sajnos, pillanatnyilag a politikai eliten belül nincs meg a csírája sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Az elmúlt fél év jelentősen megzavart minden állampolgárt, de még minket is, akik politikával foglalkozunk, mert mint a bipoláris betegségnél, a kormányzati kommunikációban az jelent meg, hogy hol válság van, hol kilábalás van a válságból, attól függően, hogy mi lenne a kedvező számukra.
Az ÁSZ-jelentésből egy mondatot idéznék: "A 2010. évi költségvetés, a 2009 második félév is zavarokkal terhes." Ez mindennél többet elmond. Jellemző rá - ez már nem az ÁSZ-idézet - a kiúttalanság, a koncepciótlanság és az egyik napról a másikra élés.
Egy vonulat észlelhető 2006-tól, mely 2010-ben is folytatódni fog az ágazatban, növekedni fog az elbocsátottak száma, ezen költségvetés mellett gyógyszerhiány és ellátási zavarok fognak fellépni.
2010-ben a pénzügyi stabilitást ezzel a költségvetéssel csak úgy lehet megőrizni, hogy vagy egyre rosszabb ellátást biztosító TVK-t alkalmaznak, vagy nem számolják el a teljesítményeket a valós értékükön. Ez 2009 második félévében már megtörtént.
Havas képviselő asszony közben elment, hogy hány kórház kell, gondolom, azt nem egyes nyilatkozatok fogják meghatározni, már csak azért sem, mert a klinikák például az OEP-pel külön finanszírozást óhajtanak kötni, amely finanszírozás lényegesen kedvezőbb, mint az összes többi ellátó intézményé, ami önmagában meggondolás tárgyává teszi azt a fajta költségvetést, ami most előttünk áll.
Ami a legszörnyűbb, az, hogy a valós értéken történő elszámolása a teljesítményeknek nem történhet meg, különösen a legsúlyosabb betegcsoportokban. Elindult egy törekvés, hogy valós értékeken történjen az elszámolás. Az orvostudomány fejlődik, és a valós értékeken lévő elszámolás nem történik meg, és ilyen költségvetés mellett, amikor nominálisan, de reálértékben is csökkenés tapasztalható, valóban nem is fog megtörténni.
A prevencióra, a népegészségügyi programra, a "Közös kincsünk a gyermek" című népegészségügyi programra, amelyre olyan büszkék voltunk, eltűntek a támogatások, és ami még megszűnt, az a rákbetegek szervezeteinek a támogatása. Gyakorlatilag ilyenfajta rákprevalencia mellett ezt egy elég nagy merészség megtenni, hogy kivonni a támogatást.
Végezetül azt mondanám el, hogy a német liberális közgazdászok szerint az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak száma az elkövetkezendő években nőni fog; nem csökkenni, nőni fog. A technológiai fejlődés más ágazatokból elirányít embereket az egészségügy ágazatába. Tehát az egészségügyi ágazat az, amelyik felszívhatja a nem foglalkoztatottak nagy tömegét. Nem látom, hangsúlyozom: nem látom, hogy ebben a költségvetésben lenne valamilyen koherens koncepció a magyar egészségüggyel kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kíván még szólni, képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Tisztelt Bizottság! Szóba került már több összefüggésben ez a tegnapi konzultáció, ami a Tudományos Akadémián zajlott, napirend előtt is szóltam erről. Végül is itt az egészségipar és az egészségügyi rendszer szerepe (Dr. Mikola István: Nagyon izgalmas lehetett!) és hozzájárulása a nemzetgazdaság teljesítményéhez címmel készült egy tanulmány. Az örvendetes, hogy most már Magyarországon is szakértők igyekeznek megfogalmazni azt, hogy az egészségügyi rendszer és a háttéripar hozzáadottérték-termelésre képes, és nem csupán egy államháztartási hiányt generáló ágazat. Gondolom, hogy helyes, hogy ez megjelenik, a nemzetközi irodalomban régóta lehet ezt tapasztalni.
Hozzáteszem csendesen, hogy persze, nálunk gazdagabb országokban sem érvényesül ez, főleg krízisidőszakban, mert az egészségügyi ágazat tekintetében a válsághatásokat lehet ugyan tompítani, de teljesen biztos, hogy nem tudja az ágazat kivonni magát a válság hatása alól.
Három dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik az, hogy én úgy látom a költségvetés tervezetéből, ami nyilvánvalóan még változhat a módosító indítványok és az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások alapján, és ahogy látjuk, változni is fog, de a mostani tervezet is összességében azt a bizonyos, itt többek által említett szinten tartást és kisfokú növekedést tudja biztosítani. Egyrészt semmiféle zárolásról szó nincs benne 2010-ben, másrészt, ha azt vesszük, ami most a számokban szerepel, hogy a gyógyító-megelőző ellátás tekintetében az idei várható teljesülés 714 milliárd forint, ehhez képest 719 milliárd a javaslat, és ebben még nem szerepel a bérpolitika, ami 5 milliárd forintnál több is lehet - és feltehetőleg lesz is - az érdekegyeztető tanácsban folytatandó konzultációk alapján, és akkor még azt is számolni kell, hogy a közterhek csökkenése kapcsán az ágazatnak körülbelül 18 milliárddal kevesebbet kell megfizetnie. Tehát nyilván ezt is figyelembe kell venni, miközben itt azt gondolom, hogy mindkét oldalon ülők szeretnénk, ha több pénz lenne. Azt is megjegyezném persze, hogy mindazoknak igaza van, akik azt mondják, hogy de a több pénzt hatékonyabban kell elkölteni, és a második megjegyzésem az, hogy egyetértek mindazokkal, akik azt mondják, még ilyen helyzetben is, hogy erőteljesebb alkalmazkodásnak és strukturális változásnak nincs alternatívája, más kérdés, hogy milyen politikai realitása van, főleg az elmúlt évek alapján, hogy ezt meg tudjuk teremteni.
A harmadik megjegyzésem az, hogy értem képviselőtársaimat, akik hiányolják a különböző tételeket, a különböző részeket a fejezeti költségvetésből elsősorban, csakhogy akkor, amikor prioritásokat kell képezni, akkor nem lehet minden prioritás. És nyilván látszik az, hogy a járványügyi biztonság megteremtése, illetőleg a mentés, sürgősségi ellátás kérdése, ideértve az altató-, lélegeztető gépek, monitorok bérletével összefüggő kiadások megtartása, és így tovább, képezi most a prioritást, még néhány más elemmel együtt. És ebben bármennyire is jó lenne még többet adni civil szervezeteknek vagy akár a határon túli magyarok támogatását fenntartani, feltehetőleg itt és most, bizonyos területeken részben vagy egészben ezt bevételből kell a tárcának biztosítani, vagy pedig más megoldásokat kell e tekintetben keresni ezeknek a feladatoknak a megoldására vagy finanszírozására. Mert ha minden prioritás, akkor nincsen prioritás.
Tehát azt gondolom, hogy ebben az adott szituációban, ha most a szoros értelemben vett ágazati kérdéseket nézzük, akkor csak azt tudom mondani a kormánypárt részéről, hogy ennek a költségvetésnek az általános vitára való bocsátását támogatnunk kell.
Visszaadom a szót az előterjesztőknek, először főosztályvezető asszonynak, és aztán, ha a fejezeti gazda, az OEP, illetőleg szakállamtitkár úr kíván szólni, akkor szóljanak, és természetesen az ÁSZ képviselőjének is, ha kíván majd szólni.
Főosztályvezető asszony!
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azokra próbálok válaszolni, amire a kormány képviselőjeként kell reagálnom, mint PM felelős, a többinél majd megkérném a szaktárcát, illetve az OEP képviselőit.
Az egyik első kérdés volt igazából az APEH-OEP, illetve az APEH-ONYF informatikának a kérdése. Itt évek óta tartó folyamatokról van szó igazából, tehát minden évben az informatikát illetően jelentős források kerültek mind a két ágazathoz. Azt meg kell mondani, hogy a következő évben a pluszforrásokat illetően mindösszesen az OEP esetében tudunk annyit mondani, hogy 1,3 milliárd forint szerepel a költségvetésben informatikafejlesztésre. Az ONYF esetében ez nulla forint. De most itt az OEP kérdéseiről beszélünk. Tehát ez is jelzi, hogy azért az adott körülmények között még mindenképpen ez az ágazat - a másik ágazathoz, tehát a nyugdíjhoz képest - mindenképpen priorizálva van.
A másik dolog, hogy egyrészt az önök előtt lévő APEH tájékoztató levél is azt jelzi, hogy ezekben a kérdésekben - ami az egyeztetési folyamatok, adatszolgáltatás, adategyeztetés - egy folyamatos fejlődés van, ami azt gondolom, hogy nagyon örvendetes, és nyilván a továbbiak során, ahogy a kollégák még tovább haladnak ezekben a munkákban, nyilván ez továbbra is fog haladni.
Szintén egy, nem a bizottság ügykörébe tartozó, de egy nagyon régi történet és a nyugdíjágazatot érinti, az úgynevezett NYENYI-lapos adatszolgáltatás, ami a foglalkoztatók számára egy komoly adatszolgáltatási kötelezettség, annak remény szerint a 2010. évre vonatkozóan már az APEH felé történő feladatátvételének az előkészítése is folyik a két szervezet, tehát az APEH és az ONYF között ennek az előkészítése kapcsán.
Amit szeretnék hangsúlyozni a másikra, a Csáky képviselő úr által elmondottakra: egyrészt szeretném tisztázni, hogy amiket én mondtam, a 311,4 milliárd forintot, az nem egy zárolás, hanem a tartalék. Az arról szól, hogy adott esetben felhasználásra kerül, tehát ez nem egy zárolást jelent, hanem ellenkezőleg: egy biztonságot. Tehát ezt a részét hadd mondjam el.
A másik része, hogy a benyújtott költségvetési törvényjavaslat a kormány javaslata. Tehát természetesen ahhoz, hogy ez előkészüljön, a kormány döntött előirányzatokról, természetesen a szakmai prioritásokat felhasználva. Tehát az, hogy az alapkezelő mit gondolt, nyilván azt gondolta, amikor előkészítette már a konkrét törvényjavaslatot, ami a kormányzati döntés volt. Tehát nyilvánvalóan ennek így sok értelme nincsen, hogy ki, mit készített elő, hiszen kormányzati döntés van arra vonatkozóan, hogy a számok hogyan néznek ki.
Köszönöm szépen, úgy érzem, hogy ezek voltak, amelyek rám tartoztak, és akkor megkérném a kollégákat, hogy ha segítenének nekem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a minisztérium részéről szakállamtitkár urat, hogy kíván-e szólni. Tessék parancsolni! Horváth Zoltán szakállamtitkár úré a szó!
Horváth Zoltán szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) válaszai
HORVÁTH ZOLTÁN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Sorban mennék. A határon túli magyarok, a kisforgalmú patikák támogatása és a pneumococcus.
Az első két tétel sajnos, a fejezeti kezelésű költségvetésből törlésre került. Nem tudtunk mit csinálni, bármennyire is védtük, végül is nem tudtuk megoldani. A határon túli magyarok gyógyítására fordítható összeg igénybevétele az elmúlt években ilyen 27-30 millió forint között volt, tehát nem volt egy nagy tétel, viszont a fejezeti kezelésű előirányzatoknál van egy 104 milliós tartalékunk, tehát ha mégis ilyenre sor kerülne - pont tegnap volt egy ilyen eset, hogy Romániába kell visszaszállítani egy segédlelkészt -, akkor valószínűleg ilyenre igénybe tudjuk majd venni szerintem.
A pneumococcus oltásokkal kapcsolatban: itt valószínűleg egy 100 millió forintos tétel kellene. Nincsen jelen pillanatban benne a költségvetésben, viszont a 2009. évi szerződés - ha jól emlékszem - úgy szól az ÁNTSZ-nél, hogy amennyiben a 2010. évben is megrendelésre kerülnek, akkor plusz 80 ezer adag ingyenesen kerül leszállításra, tehát gyakorlatilag szinte az újraoltás folytatását tudnánk biztosítani. Ezt szerintem meg fogjuk keresni a tárca költségvetésében, hogy folytatni tudjuk.
Az ÁNTSZ működésével kapcsolatban teljesen jogosnak érzem képviselő úr felvetését. Az igazság az, hogy a 2010. évi költségvetésben csupán a járulék és az EHO-csökkenés fedezete került elvonásra, tehát többet nem kapott, ez is igaz. A feladat-felülvizsgálat során mi ezt megtettük a tárcánál, iszonyú mennyiségű többletfeladatot kapott valóban az ÁNTSZ, és nem fogja tudni teljesíteni. Itt mi jeleztük elnök úrnak, hogy durván 500-600 millió forintos többletforrásra biztos, hogy szüksége lesz az ÁNTSZ-nek. Tehát a költségvetés tárgyalásakor ez a segítség úgy gondolom, hogy szükséges.
A Vérellátó, az OVSZ. Tudom, hogy Mikola alelnök úrnak is rendkívül fontos ez a kérdés, és nekem is nagyon fontos ez a kérdés, hiszen annak idején együtt tárgyaltuk ezeket a kérdéseket. Az a baj, hogy 1,7 milliárd forint van kint jelen pillanatban a kórházaknál. Még gondolkodunk rajta, hogy a behajtást hogyan tudnánk felgyorsítani, de tudjuk, hogy a kórházak is nehéz helyzetben vannak, tehát nem olyan egyszerű a kérdés, és nem biztos, hogy most jelen pillanatban egy véráremelés, bármilyen kismértékű is, megoldaná ezt a problémát.
Valóban 200 millióval csökkent az OVSZ költségvetése, itt szintén szeretném kérni alelnök úr segítségét. Ezt jelentem is írásban, ő kérte különben, hogy valamilyen megoldást találjunk a Vérellátó működésének stabilizálására. (Dr. Mikola István: A módosító javaslatunkat el kell fogadni!)
OMSZ. Bevallom, hogy az elmúlt 18 hónapban a legtöbb időmet az OMSZ - hadd fogalmazzak így - tutujgatásával töltöttem, erre nincs jobb szó. Itt nincs nagy különbség igazából a 2009. évi előirányzathoz képest, és a kassza gyakorlatilag az OEP-nél van, bár úgy gondolnám, hogy az OMSZ tényleg állami és mentésirányítási feladat, és valamilyen szinten ezt vissza kellene vinni az állami költségvetés alá, de nem tudom, hogy ez most aktuális-e éppen. Azt viszont elmondanám, hogy mindenképpen 15,5 milliárdos forrás áll rendelkezésre az OMSZ-nál az európai uniós fejlesztésekből, amit elmondtam a kettővel ezelőtti parlamenti egészségügyi bizottsági meghallgatáson, csak talán rá kellene bírnunk az OMSZ vezetését arra, hogy ennek a forrásnak a felhasználásával éljen. Úgy látszik, az én hatalmam nem elégséges ahhoz, hogy ez a két pályázat kiírásra kerüljön, bár úgy tűnik, hogy a mentésirányítási rendszer 30 napon belül - ha Isten is velünk van - kiíródik, és az IH is segít nekünk ebben.
Rákbetegek, mentőautók. A mentőautókra szintén az ÚMFT-s pályázatban van bent, a TIOP 2.2.1.-ben, de két éve nem került új mentőautó beszerzésre, durván három éve.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben az Irányító Hatóság most dobta vissza a projektcsatornából gyakorlatilag a pályázatunkat, pont amiatt, hogy az OMSZ szeretett volna nagyobb forrásallokációt költeni az új mentőautók beszerzésére. De nekünk van egy olyan kötelezettségünk az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, hogy az operatív programokkal és az akciótervekkel azonos szinten és összhangban kell meghoznunk a döntéseinket és a pályázatokat kiírnunk. Ezt a szabályt nem szeghetjük meg, mert az uniós ellenőrzésnél bármilyen ilyen jellegű gond visszafizetési kötelezettséggel járhat. Tehát most az OMSZ-nak újra át kell dolgozni, és úgy gondolom, hogy 125-150 mentőautó között kerül megállapításra.
Van még egy problémánk ezzel az új mentőautó-beszerzéssel, hogy eddig a mentőautó-beszerzések mindig úgy történtek, hogy bocsánat, de ilyen sufnituninggal oldották meg ezeket az új mentőautókat. Tehát magyarán: az életmentő berendezéseket utólag szerelték be. Most viszont szeretnénk, ha már európai uniós megoldást választanánk, hogy kész mentőautókat vásárolnánk, és mondjuk az oxigénpalack a mentőápoló vagy a mentőtiszt feje mellett nem suhanna el egy karambolnál.
Tehát itt azért vannak ilyen gondjaink is.
A pályázatot illetően van egy harmadik gond is, hogy az ütemezést illetően a tárca szerette volna, ha négy forrásból áll össze a 11,5 milliárdos TIOP 2.2.1.-es mentés-légimentés pályázat. Itt nem mindegy, hogy a mentőautó-beszerzések, a rekonstrukció, tehát a felújítások, az új mentőállomások építése és az oktatóbázis kiépítése milyen ütemezéssel történhet meg. Most az IH-t meg tudtuk győzni róla, hogy a rekonstrukciók és az új mentőautó-beszerzések elindulhatnak, mivel az új mentőállomások építésénél nem tudta az OMSZ összerakni az építési engedélyeket, ez pedig az Új Magyarország Fejlesztési Tervben alapfeltétel, hogy kiírjuk a pályázatokat.
Tehát nem rajtunk múlik, én bármilyen furcsa, most széttárom a kezemet. Röviden talán a tárcának ennyi lenne a hozzászólása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár? Rendek Vilma főigazgató asszony!
Dr. Rendek Vilma főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai
DR. RENDEK VILMA főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Anélkül, hogy soronként mennék végig a felvetéseken, néhány előirányzati sor szóba került. Itt általánosságban hadd mondjam azt, hogy a tervezésnél figyelembe kellett vennünk az adó- és járulékszabályok módosulását, illetőleg azoknak az "egyenlegét". Tehát annak a következménye látszik azokon az előirányzati sorokon, ahol többletforrással nem számolhattunk, hogy ezt a kvázi egyenleget tükrözi, és mivel a bér és dologi arány változik a különböző előirányzatoknál, ezért látszik a különböző mértékű csökkenés a sorokon. Tehát ahol többletforrást nem tudunk bevinni, ott ez az "egyenleg" a szabálymódosítások átvezetéséből.
Az informatikához pedig annyit, főosztályvezető asszony itt említette az 1,3 milliárdot, de akkor azt is hozzá kell tennünk, hogy ez az alapszintű működés fenntartására elegendő, illetőleg azt a fejlesztést tartalmazza, ami a programokban a jogszabály-módosulások átvezetésének a kényszerét jelenti az infrastruktúra szinten tartására, értve ez alatt az amortizációt és az eszközpótlást, már ezt nem fedezi, fejlesztéssel pedig nem számolhatunk akkor a jövő esztendőben.
Az APEH-hel való kapcsolat pedig két részből áll: az egyik a tartalmi kapcsolat, amikor is az adatszolgáltatások tartalmát igyekszünk minél részletesebbé, plasztikusabbá, könnyebben kezelhetővé tenni, a másik része pedig a technika, amiről viszont az előbb egy mondatot mondtam. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Állami Számvevőszék? Osztályvezető asszony!
Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető (Állami Számvevőszék) válaszai
LŐDINÉ CSER ZSUZSANNA osztályvezető (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a szót. Igazán kérdés az ÁSZ-hoz nem hangzott el, viszont szeretnék reagálni két megjegyzésre.
Az egyik: Nyul képviselő úr a változatlan struktúrákat feltételezve említette az E. Alap kiadásainak csökkenésénél, illetve Fetser képviselő úr hivatkozása, hogy a feladatok, a rendelkezésre álló források között feszültségek vannak. Ezek mind arra utalnak, ahogyan Fetser képviselő úr is említette, hogy társadalmi megegyezésen alapuló döntések, konszenzus hiányában az előrejutásunk igen nagy nehézségekbe ütközik. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzottak a válaszok, észrevételek, tehát állást tudunk foglalni. Kérdezem a bizottságot, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 13 igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 10 nem.
Megállapítom, hogy a többség általános vitára a javaslatot alkalmasnak tartotta.
A szokásos tárgyalási rendben írásban kell a többségi és kisebbségi véleményt megfogalmazni, és a bizottság titkárságához eljuttatni, mert az általános vitában kedden a költségvetési bizottság fogja ezeket a szakbizottság részéről is tolmácsolni.
Köszönöm a Pénzügyminisztérium és a többi szakértő, államtitkár úr részvételét.
Tisztelt Bizottság! Tartanánk öt perc szünetet, remélhetőleg nem többet, merthogy van még egy napirendi pont, Kupper képviselő úr javaslatának megfelelően. De kérdezem a bizottságot, hogy akarunk-e szünetet tartani? (Közbeszólások: Nem!) Nem akarunk. Merthogy itt van az előadó is, akkor ne tartsunk szünetet, mert várhatóan ez nem egy hosszú napirendi pont.
Tájékoztató az etikai eljárások szabályozásának problémáiról
Tehát soron következik a Tájékoztató az etikai eljárások szabályozásának problémáiról.
Tisztelt Bizottság! Még a tavaszi ülésszak végén tett kezdeményezést Kupper András képviselő úr az etikai szabályozással összefüggésben, és akkor már a nyári szünetben Székely Tamás miniszter úr egy négyoldalas tájékoztatót küldött, hogy a szabályozás tapasztalatai hogyan alakultak, illetőleg milyen változások várhatók a közigazgatási hatósági eljárás, röviden a Ket.-ről szóló törvény életbeléptetésével. Azonban képviselő úr azt indítványozta a közelmúltban, hogy mégis tárgyaljunk erről, ezért tűztük ezt napirendre.
Köszöntöm Pordán Endre szakállamtitkár urat, Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes urat. Meg is adom a szót államtitkár úrnak!
Dr. Pordán Endre szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PORDÁN ENDRE szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tárca részéről az ez év júniusban a tisztelt bizottság részére eljuttatott információs anyagot irányadónak tekintjük és az abban foglaltakat fenn is tartjuk.
Még azt a részét is, amire Kupper képviselő úr utal, tehát amely arra utal, hogy a ma hatályban lévő, a jogállamiság feltételeinek megfelelő konstrukcionális megoldás nem az egyetlen jó megoldás. Ez egy létező jogállami megoldás, amelynek az a lényege, hogy ha a közigazgatási eljárási törvény alapján bíróság előtt megtámadható határozatot produkál valamennyi etikai fórum az eljárásának a végeredményeként, tehát a jogállamiság szempontjából a lehetséges legnagyobb érték, a bírói jogvédelem az etikai ügyeknél biztosított, ehhez képest valóban egy sajátos megoldás a jogi normában, tehát a jogszabályban foglalt etikai szabályok közzététele. De ezt a kötelező kamarai tagsággal kapcsolatos változások tették indokolttá, egy kiegészítést tennék a júniusban elküldött levélhez képest. Akkor még csak előre jeleztük, hogy a közigazgatási hatósági eljárási törvény módosulni fog. Időközben a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosítása megtörtént. Tehát azok az OET, tehát az Országos Etikai Tanács részéről jelzett problémák, amelyek a Ket. alkalmazhatóságát tették teljes körben lehetővé, ezek az eljárási nehézségek elhárultak. Tehát október 1-jétől az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályait a közigazgatási eljárásról szóló törvénynek, a hatósági közvetítőre vonatkozó szabályait és a költségviselésre vonatkozó szabályait veszi ki a Ket. hatálya alól az etikai eljárásokban maga a Ket. módosítása.
Tehát összegezve: azt tudom mondani, hogy miután a minisztérium képviselője az Országos Etikai Tanácsban részt vesz, annak tehát szereplője, folyamatos információcsere, információszerzés és -továbbítás valósul meg a kialakult tapasztalatok terén, és ha szükséges, tehát ha azonosítunk ilyen problémát, akkor esetleg szóba jöhet - ilyenről most jelen pillanatban nem tudunk -, bármelyik szabálynak, tehát magának a rendtartásnak a módosítása is, vagy akár az egészségügyi törvénynek a módosítása is.
A sajátos rendszernek a létrejövetele a kötelező kamarai tagság megszűnéséből adódik. Azt gondolom, hogy ez mindenki számára világos volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván szólni. Kupper képviselő úr jelentkezett.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Ügyrendben szeretnék szót kérni a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara jelen lévő képviselőinek, hogy elmondhassák a szabályozással kapcsolatos problémáikat. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy hozzájárulnak-e a két kamara képviselőjének egy rövid, mondjuk 3-3 perces megszólalásához. (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen.
Akkor azt kérem, hogy ha a képviselők jelen vannak, akkor az időkorlát betartásával mondjanak véleményt. Tessék parancsolni, a Magyar Orvosi Kamara részéről Harsányi László professzor úr!
Dr. Harsányi László (Magyar Orvosi Kamara) hozzászólása
DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ (Magyar Orvosi Kamara): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden, valóban a három percet talán ki sem merítve. Nyilván önök is tudják, hogy a Magyar Orvosi Kamara számára a kamarai törvény - nevezzük röviden így - életbelépésével vagy hatálybalépésével érvénybe került etikai eljárásrend nem volt elfogadható. Ennek az elvi okait is jeleztük rögtön. Nevezetesen az a véleményünk, hogy bármiféle hivatásetikai eljárást mindig a hivatásrend kezében vagy legalábbis a kontrollja alatt kell lefolytatni.
Ez az álláspontunk nem változott. Jeleztük azt is, hogy számtalan technikai nehézség is adódik, az idevonatkozó törvények részben inkoherensek, részben nem szabályoznak mindent. Ezt is többször jeleztük, és jeleznem kell itt rögtön államtitkár úr hozzászólására, hogy nem vagyunk benne biztosak, hogy valóban a törvénymódosítás megoldotta ezt a problémát, mert körülbelül egy hónappal ezelőtt a bíróság, a közigazgatási kollégium elnökéhez fordultunk, hogy adjon ki egy állásfoglalást, nevezzük talán jogegységi iránymutatásnak, ebben a kérdésben. Felsoroltuk a problémáinkat, és a kollégiumvezető úr jelezte, hogy egy ilyen állásfoglalás kiadására készül. Tehát nagy valószínűséggel ő is lát problémát, tovább fennálló problémát a törvénymódosítás után is.
Ezért nekünk az a véleményünk, hogy a kérdéskörnek törvényi újraszabályozása indokolt. Az ezzel kapcsolatos álláspontunkat 5 vagy 6 pontban tavaly november 20-án Székely Tamás miniszter úrnak leadtuk, aki akkor azt ígérte szóban, hogy Pordán államtitkár úrnak kiszignálja, és erről majd tárgyalásokat, egyeztetéseket fogunk kezdeni. Erről nincs tudomásom, hogy ez megindult volna.
Ebben az állásfoglalásban lényegében három pontban foglaltuk össze a kamara álláspontját. Az egyik az, hogy a hivatásrend - hogy is mondjam - irányítását szükségesnek és indokoltnak tartanánk ezekben az eljárásokban. A másik már egy technikai kérdés, hogy az a véleményünk, hogy bármilyen etikai eljárásra jogosított, bármilyen törvény által jogosított szervezet tagjainak választott tagoknak kell lenni, a kartársak bizalmából választottaknak, és többségében megfelelve a kamarai tagsági aránynak, körülbelül meg kell feleljen annak a 75 százalék - 25 százalék kamarai tag, illetőleg nem kamarai tag aránynak a bizottságokon belül is. Ezen túl pedig a bizottsági tagoknak gyakorlottaknak kell lenni az etikai eljárásokban.
Sajnos, az ÁNTSZ keretében működő etikai testületekbe nagyon sokszor tiszteletreméltó szaktudású kollégák, de ebben a kérdésben nem nagyon járatos kollégák kerültek beküldésre.
Egyébként az ÁNTSZ túlterhelése itt elhangzott. Mi nagyon szívesen levesszük az ÁNTSZ válláról ezt a terhet, hogy ezeket az eljárásokat lefolytassák. Bármikor a kamara átveszi, még úgy is, hogy a költségvetésből az ÁNTSZ által működtetett bizottságok számára közel 50 millió forint közpénzt diszponáltak, a kamarai testületek pedig nulla forintot kapnak közpénzből ezekre az eljárásokra, noha a tagsági aránynak megfelelően körülbelül a panaszok háromnegyede kamarai tagokra vonatkozik.
És egy utolsó megjegyzés, hogy beigazolta sajnos, a gyakorlat azt, hogy ez a rendszer nem működőképes, mert szeretném jelezni a jelen lévőknek, hogy tavaly a másodfokra került ügyekből - márpedig a dolog természetéből fakadóan körülbelül 90 százalék másodfokra kerül, mert az egyik fél mindig elégedetlen lesz a elsőfokú döntéssel - gyakorlatilag egy intéződött el az ÁNTSZ által diszponált országos etikai tanácsnál, és az ügyek közül körülbelül 100 került oda. Gyakorlatilag száz százalékban elintézetlenül maradtak, tehát a mai rendszerben, 2008-ban hatályos etikai elmarasztalás vagy etikai ügyekben döntés nem született. Röviden ennyi. Köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen, professzor úr. A Magyar Gyógyszerészi Kamara részéről dr. Hankó Zoltán úr!
Dr. Hankó Zoltán (Magyar Gyógyszerészi Kamara) hozzászólása
DR. HANKÓ ZOLTÁN (Magyar Gyógyszerészi Kamara): Elnök úr. Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Én négy pontban foglalnám össze nagyon röviden a Gyógyszerészi Kamara álláspontját etikai ügyekben.
Az első, hogy ez év február 16-án volt a bizottságnak egy gyógyszerügyekkel foglalkozó ülése, ahol részben az írásos anyagban, részben a szóbeli kiegészítésben jeleztük és konkrét példákat is próbáltunk bemutatni annak bizonyítására, hogy súlyos szakmai és etikai problémákkal küszködik a jelen helyzetben az ágazat. Ez az egyik.
A másik: az elmúlt hónapban felmérést végeztünk a kamara megyei etikai bizottságainál a tekintetben, hogy próbáljuk felmérni a jelenlegi helyzetet, és ne csak egy vezetői életérzésre hagyatkozzunk az álláspontunk kialakításakor.
Teljesen egyértelmű, hogy nem jutnak el az etikai ügyek az etikai bizottságokhoz, jogkör, lehetőség hiányában ezeket ki sem tudják vizsgálni. Több megyéből olyan jelzés érkezik, hogy nem működnek a megyei etikai tanácsok, és mindenkinek egységes álláspontja az, hogy rossz a duális szabályozás.
Tovább folytatva azoknak a jelenségeknek az ismertetését, amelyekről már február 16-án szóltunk, azt kell mondanom - és ez nem az én személyes véleményem, hanem az egyik szakmai vezetőé a gyógyszerágazatból -, hogy kriminalizálódik a szakma. Többet vagyunk lassan most már a különféle lapok bűnügyi krónikáiban, mint a szakmai és egészségügyi hírekben. Óriási tartozások halmozódnak fel az ágazatban, ennek a kezelésére a legregényesebb technikákat vállalják vagy alakítják ki az eladósodottak.
Gyógyszerész nélküli nyitva tartásra rengeteg bejelentés van, konkrét kivizsgálásukra nincsen lehetőségünk. A szabálytalan expediálás gyakorlata tovább folytatódik. Ma már úgy kell fogalmaznom, hogy vásári promóciós technikákkal találkozunk, és a vényköteles gyógyszereknél is, vegyen egyet, kettőt kap, nem szeretném folytatni ezeket a technikákat. 80 éves öregasszonyok sorsoláson vehetnek részt, különféle tollaslabdákat és egyebeket lehet rajta nyerni.
A bezárt gyógyszertárakból elszállítják a gyógyszert, és nem tudjuk, hogy hová. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak etikai, hanem innentől kezdve gyógyszerbiztonsági kérdés, tudniillik ezeknek az újrafelhasználása, tekintettel arra, hogy a zárt biztonsági lánc innentől kezdve nem biztosítható, megkérdőjelezhető.
Gyógyszertárak részt vesznek párhuzamos importon, ez az elmúlt hetek jelensége, és ezt a gyógyszertár tulajdonosának az utasítására, gyógyszerész kollégáink közreműködésével is végzik.
Mindösszesen azt szeretném mondani - és ez az utolsó, a zárógondolat -, hogy az etikai szabályozás teljes körű újragondolását indokoltnak tartjuk. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Akkor visszatérünk a képviselői észrevételekhez. Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Nekem egy újabb ügyrendi javaslatom van, tekintettel arra, hogy ezt a vitát most itt nem fogjuk tudni lefolytatni, a bizottságnak el kellene fogadni egy olyan határozatot, amelyben felkérjük a minisztériumot, hogy folytasson konzultációt a szakmai kamarákkal, és érkezzen elénk egy javaslat. Egy olyan javaslat, amely nyilván a szakmai testületekkel le van egyeztetve, hogy hogyan lehet az etikai ügyeket normális jogszabályok között, a szakma számára elfogadható módon szabályozni.
ELNÖK: De azért hallgassuk meg a többi képviselő észrevételét is, ha kívánnak szólni. Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én egyetértek Kupper András javaslatával, de azt mondom, hogy a következő időszak első feladata kell hogy legyen, hogy az orvosi és gyógyszerészi kamarák kötelező tagságát vissza kell állítani. Volt itt egy gyakorlat, ami lehet, hogy nem volt hibátlan, ami fejleszthető, de szerintem ilyen egyszerű a kérdés: a következő kormánynak a kötelező kamarai tagságot, a hivatásrendhez való tartozást kötelező érvénnyel helyre kell állítania.
ELNÖK: Van-e további észrevétel, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Én a magam részéről akkor viszont azt javaslom, hogy Kupper képviselő úr javaslatáról foglaljunk állást, amely úgy hangzott, hogy a bizottság felkéri az egészségügyi tárcát, miniszter urat, hogy konzultáljon a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara - hozzáteszem, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara - képviselőivel is, és ennek kapcsán tegyen megfelelő javaslatokat a bizottság számára az etikai eljárások szabályozásának módosításáról. Tehát én itt most nem vetném fel, mert Kupper képviselő úr sem vetette fel a kötelező tagság kérdését, de úgy látom, alelnök úr ezt egy másik időszakra vonatkoztatva mondta. Tehát Kupper képviselő úr javaslatáról szavazunk.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Milyen időszakra gondolsz, ha nem vagyok indiszkrét? (Derültség. - Dr. Heintz Tamás: Ne várd a májust! Közelít a tél.) Ja, értem. Nem volt világos előttem, csak azért vetettem fel.
ELNÖK: De azt még nem tudjuk, mi lesz. Majd aki akkor ott lesz, eldönti, hogy mit tesz. De Kupper képviselő úr tett egy javaslatot. Én a magam részéről javaslom, hogy ezt támogassuk. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangúlag támogattuk ezt a konzultációra való felkérést, azzal, hogy akkor ez jöjjön vissza a bizottság számára.
Államtitkár úr kíván valamit hozzátenni? (Dr. Pordán Endre: Nem. Egyetértek.) Köszönöm szépen. Államtitkár úr is egyetért. Annál jobb. Akkor ezt a napirendi pontot is lezárom.
Az egyebekben van-e bejelentés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincsen. Akkor emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a költségvetési vita időszakában, várhatóan a Parlament főemelet 58. számú termében fogunk szerda reggel 9 órai kezdettel konzultálni - hogy aztán utána mindenki tudjon a plenáris vitához csatlakozni - a két miniszterrel a szakellátás finanszírozási helyzetéről. Köszönöm szépen.
.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 25 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva