EB/16/2009.
(EB-107/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. május 13-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
A bioterrorizmus és a klímaváltozás egészségügyi kihívásai, az egészségügyi ágazat katasztrófahelyzetekre való felkészülése*
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése*
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár reagálása az elhangzottakra*
Kasza Gyula osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) reagálása az elhangzottakra*
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos reagálása az elhangzottakra*
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Fetser János (MSZP) dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Pesti Imrének (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) megérkezéséig dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vojnik Mária államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos
Kasza Gyula osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 04 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a munkánkat. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Napirend előtt tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy e héttől a bizottsági ülésekre készített előkészítő anyagok közül azokat, amelyek tartalma ezt megengedi, az érdeklődők és a sajtó munkatársai számára elérhetővé tesszük. Az informatikai főosztály közreműködésével az ülést megelőző 24 órával a bizottság honlapján az "előkészítő anyagok" menüben elérhetők lesznek, tehát azt mindenki tudja, hogyan lehet elérni a parlamenti honlapon keresztül a bizottság honlapját, és ezeket az anyagokat néhány hétig kint tartjuk. Ugyancsak a bizottsági honlapra kerül hamarosan a tavaly november 20-án tartott népegészségügyi nyílt nap teljes anyaga, parlamenti kiadvány formájában is még várhatóan ebben a hónapban megjelenik, minden képviselőtársam, a bizottság tagjai ebből kapnak példányt.
Ugyancsak felhívnám képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a MOTESZ és számos más szervezet rendezésében a hétvégén, május 15-16-án a Syma Sport- és Rendezvényközpontban kerül sor a hagyományos REHA Hungary 2009 rehabilitációs, idősgondozási és otthonápolási szakkiállítás és konferencia megrendezésére. Van meghívónk, a bizottság titkárságán ez hozzáférhető, ha képviselőtársaim közül valaki érdeklődik, akkor állunk rendelkezésre részletesebb információkkal.
Tisztelt Bizottság! Szeretném képviselőtársaimat arra is emlékeztetni, hogy Mikola István alelnök úr a legutolsó ülésen napirend előtt felvetette, hogy az új típusú influenza kérdésével, ezen belül az antivirális készletekkel, a vakcinaellátottság ügyeivel foglalkozzunk zárt ülésen. Konzultáltam miniszter úrral, és az a javaslatunk, hogy tekintettel arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet közgyűlésén, a jövő héten várhatóan lesznek újabb információk, sőt talán olyan útmutatás is, amely befolyásolja a készletek összetételét, a felkészülés helyzetét, hogy erre a zárt ülésre ezt követően kerüljön sor.
Ezért azt kezdeményezem, hogy a bizottság tartson zárt ülést ebben a kérdésben május 27-én úgy, hogy erre reggel kerüljön sor, és ha ezt a napirendet megtárgyaltuk, akkor a többi napirend tárgyalására is kerüljön sor. Tehát várjuk meg ezzel az Egészségügyi Világszervezet közgyűlését. Egyébként pedig ismételten felmerült, hogy milyen minősítése van ezeknek az adatoknak. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az 1995. évi LXV. törvény államtitokköri jegyzéke tételesen azt mondja ki a törvény 1. számú mellékletének 129. pontjában, hogy ilyen adatok, tehát a törvény hatálya alá tartozó adatok az állami egészségügyi tartalékkészlet mennyiségére és minőségére, a készletek tárolására és a telepítendő intézetekre vonatkozó adatok. Az államtitokká minősítés érvényességi ideje 50 év.
Tehát ha és amennyiben változást akarunk, akkor a törvényen kell változtatni. A kormánynak vagy a miniszternek nincs lehetősége arra, hogy felmentést adjon, csak miután ez itt vita tárgyát képezte, és a plenáris ülésen is, ezért ezt fontosnak tartottam megemlíteni.
Itt egy percre megállok, és szeretném, ha határoznánk arról, hogy akkor minderre figyelemmel május 27-én ebben a kérdésben megtartsuk-e a zárt ülést. Ki szavaz e tekintetben igennel? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság többsége úgy döntött, hogy megtartjuk.
Van egy további kérdés napirend előtt ezzel összefüggésben, ami határozathozatalt igényel. A tegnapi napon miniszter úr levelet küldött, amely a következőképpen hangzik. Az "A" H1N1 influenzával kapcsolatban kialakult pandémiás helyzetre tekintettel, a kormány a WHO ajánlását figyelembe véve, 2009. május 6-ai ülésén döntött a szükséges megelőző gyógyszerkészítmény beszerzéséről, amely a világjárvány terjedésére és az alapvető biztonságra való figyelemmel nem tűrhet halasztást.
A megfelelő mennyiségű állami tartalékkészlet beszerzésének becsült szerződéses értéke eléri a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározott közösségi értékhatárt. A Kbt. 29. § (1) bekezdése által biztosított törvényes lehetőséggel élve, a 143/2004. (IV.29.) számú kormányrendelet 1. § (2) bekezdése alapján ezúton az Egészségügyi bizottsághoz fordulok, hogy szíveskedjenek felmentést adni az új influenzavírus elleni gyógyszerek közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzéséhez, mivel a védekezéshez szükséges készítmények megvásárlása és állami egészségügyi tartalékba történő azonnali elhelyezése nemzetbiztonsági kérdés."
Az összeg, amelyet kér a kormány, hogy adjunk e tekintetben most felmentést, 233 millió forint. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet feladata a beszerzés lebonyolítása és a tárolás, amennyiben a bizottság felmentést ad a törvény meghatározott szakasza szerint a közbeszerzési eljárás alól.
Megkérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e észrevétel. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Hétfőn egy azonnali kérdésben ezt kifogásoltam, hogy hogyan lehet, hogy közbeszerzés alá esik annak az anyagnak a beszerzése, amely adott esetben rögtön szükséges. Örülök, hogy gyorsan megoldást találtunk rá, bár a válaszból ezt akkor nem hallottam, de mondom: örülök neki. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Ágnes képviselő asszony!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Melyik készítményről lenne szó? Az antivirális szerről, injekcióról vagy miről van szó? Vagy mindenről? Vagy alapanyagról? Tehát egyáltalán a járvány megelőzéséhez szükséges készítmények beszerzése minden tekintetben a közbeszerzési eljárás hatálya alól jöjjön ki?
ELNÖK: Igen, gyógyszerkészítményekről van szó, nem nevezhetem meg a készítmények nevét, a miniszter úr levele sem tartalmazza ezt.
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Gyógyszerkészítményekről van szó, értem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Elnök úr, ha nem kapjuk meg előtte, hogy milyen készítményekről van szó, akkor ez bizonyos fokig egy biankó aláírás. Azt gondolom, hogy mivel nagyon sok pénzről van szó, azért el kellene gondolkodni rajta, hogy ilyet megteszünk-e vagy nem.
ELNÖK: Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Nekem is csak egy kérdésem van, hogy jelenleg az országban van-e tartalék, mert feltételezem, hogy a zárt ülésen nyilván ezzel is tudunk foglalkozni, hogy milyen készítmények vannak, és ha szükséges, természetesen én is egyetértek, hogy felmentést adjunk a Kbt. alól. Tehát most jelenleg vannak-e tartalékok, hogy ha szükséges hirtelen nagyobb mennyiségű gyógyszer, akkor az mennyi ideig tart ki?
ELNÖK: Természetesen a képviselő asszony is tudja, hiszen a plenáris ülésen is volt róla szó, jelenleg is van az állami tartalékkészletben anyag, még a madárinfluenza-járványra való felkészülés kapcsán történt beszerzés, azóta is történt ennek frissítése, további kiegészítésre csoportosított át pénzt a parlament.
Kupper képviselő úr, majd Csáky képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is készséggel támogatnám ezt a javaslatot, hiszen szükség van ezeknek az anyagoknak a beszerzésére, és abban bízom, hogy egyébként a zárt ülésen tájékoztatást kapunk arról, hogy hogyan került felhasználásra, és ha bármi problémánk van, akkor nyilván a számonkérés nem fog elmaradni.
Most pusztán azt a kérést szeretném felvetni, hogy mi alapozza meg azt, tehát mi az a jogszabályi hely, hogy nekünk kell ezt a felhatalmazást megadnunk a miniszter vagy a minisztérium számára? Nem emlékszem rá, hogy hasonló precedens történt volna már. Köszönöm. (Dr. Mikola István megérkezik az ülésterembe.)
ELNÖK: Mielőtt szót adok Csáky képviselő úrnak... (Dr. Csáky András: Visszalépek.).., nem, visszalép. Akkor annyit szeretnék mondani, hogy az idézett, a közbeszerzési törvény 29. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága adhat, tekintve, hogy állami egészségügyi tartalékkészletről van szó, nyilván ebben a kérdésben feltételezem, hogy nem a kulturális bizottság az illetékes.
Kérdezem a bizottságot, hogy az ismertetett levélre... (Dr. Mikola István jelentkezik.)..., Mikola alelnök úr, tessék!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést kérek, hogy elkéstem, a Szentendrei úton nagy baleset volt. Nem tudom, elhangzott-e a kérdés, hogy itt kifejezetten az influenzavírus elleni gyógyszerekről van szó, tehát nem antibiotikumokról, nem másokról, mert ezek is a készlet részei.
ELNÖK: Így van. Itt van, hogy megelőző gyógyszerkészítményről van szó. Nyilván erről van szó, természetesen nem nevezhetek meg készítményt, de nyilván majd a részletekre kitérünk a zárt ülésen. Egyébként elhangzott.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tehát kifejezetten influenzavírus-ellenes készítményekről, magyarul: a háromról van szó.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor megkérdezem e tekintetben, hogy a miniszter úr ismertetett levele alapján megadja-e a bizottság a felmentést a közbeszerzési eljárás alól? Kérdezem, ki szavaz igennel. (Szavazás.) Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.) 4 tartózkodás.
Tehát a bizottság megadta a felmentést.
Tisztelt Bizottság! Még szintén napirend előtt szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy a múltkori ülésen lefolytatott vitának megfelelően elkészült a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvénymódosításnak egy olyan változata, amely már tartalmaz szigorúbb forgalmazási szabályokat, illetőleg - ahogy alelnök úr kérte - a preambulumot is kiegészítették.
A holnapi naptól kezdve ezt a tervezetet a bizottság tagjai körében körözni fogjuk, és szeretném, ha a május 27-ei ülésen újra úgy tudnánk napirendre tűzni, hogy akkor döntésre tudunk jutni, csak szeretném a figyelmet erre felhívni.
Tisztelt Bizottság! A továbbiakban szeretném azt mondani, hogy a jövő héten, attól függően, hogy sor kerül-e a 2010. évi adótörvények beterjesztésére, hogyan, mikor, ezzel kapcsolatos ülésre kerülhet sor. Elképzelhető, hogy erre nem a hét során, hanem május 25-én, hétfőn kerítünk sort.
Május 27-én, ahogy erről határoztunk, akkor az influenzavírus okozta járványra való felkészülés kérdéseit zárt ülésen vitatnánk meg, várhatóan reggel 8.30 órakor, azért, hogy miniszter úr itt tudjon lenni, mivel kormányülés van aznap. Majd ugyanezen a napon 10 órától folytatnánk más napirendi pontokkal. Ezt követően Pünkösd hetében, miután a parlament nem tart ülést, bizottsági ülést sem tartunk az európai parlamenti képviselőválasztás előtti utolsó héten, és június 10-ére, tudom, képviselőtársaim többféle indítványt tettek, de azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy fogadjuk el a Fővárosi Önkormányzat meghívását, és az Uzsoki Kórházban részben tájékozódjunk a rekonstrukciókról és a fővárosi egészségügyi intézmények gazdálkodásáról is. Ez a javaslatom június 10-ére.
További javaslatok is érkeztek, a parlamenti ülés, tehát az ülésszak várhatóan június 29-éig tart, tehát még további ülésekre van lehetőség. Tájékoztatom a bizottságot, hogy további javaslatok is érkeztek, így például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közgyűlés elnöke és a kórház főigazgatója a Borsod megyei kórházból, egy egyetemi oktatókórházból küldött meghívást. Először július 2-ára, de ma reggel érkezett egy kiegészítés, hogy június 26-ára. Nyilván erről a következőkben fogunk még dönteni, de köszönettel vettük ezt. Össze fogjuk állítani még a programot a következőkben, és vannak további javaslatok is. Úgyhogy a parlamenti menetrend, a plenáris ülés, a tárgyalandó törvényjavaslatok tükrében fogunk tudni minderre visszatérni, de köszönjük az eddigi meghívásokat.
Még mindig napirend előtt megkérdezem, hogy van-e más észrevétel, bejelentés. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én azért támogatom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közgyűlés elnökének a meghívását a bizottság részére, mert az orvosnak van egy természetellenes szokása, amit nevelni kell. A nevelés folyamatában realizálódik az, hogy abba az irányba szalad, ahol baj van, és nem az ellenkező irányba. Ez nem egy egyszerű dolog, amíg ezt megtanulja valaki, tehát a baj irányába szaladni.
Sajnos, az az igazság, hogy az észak-magyarországi régióban baj van, éppen ezért kihelyezett bizottsági ülést véleményem szerint ott érdemes tartani, ahol problémák vetődnek fel, és a problémák megoldhatók vagy megoldódnak. Tehát a bizottság kihelyezett ülése kifejezetten arra irányul, hogy ezeket a kérdéseket feltárjuk, előrelépjünk benne, és keressük a megoldást a helyiekkel közösen.
Tehát azt gondolom, hogy a normális orvosi reakció részeként tekinthető ez a meghívás, és a mi válaszunk rá. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen más intézményekben is vannak eredmények, és vannak problémák is. Ezt tudom mondani a fővárosra, ezt tudom mondani az egyetemekre, ezt tudom mondani a nagykanizsai kórházra, ahol szintén jártunk, de köszönöm szépen, képviselő úr!
Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbb támogatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban nyomatékkal és a jegyzőkönyv kedvéért külön szeretném megismételni azt, hogy a zárt ülésen mindenképpen szeretnénk a minisztériumtól egy részletes tájékoztatást kapni arról, hogy mit, hogyan, kitől, mennyiért, milyen árajánlat, stb., tehát hogy hogyan zajlik le majd ez a beszerzés.
Ami miatt azonban most szót kértem, azok nem ezek a jogszabályilag behatárolt és szabályozott beszerzések, hanem azok az intézkedések, amelyeket a kormány vagy a minisztérium maga lép meg a sertésinfluenza vírusával kapcsolatban. A sajtót bejárta az a hír, hogy Ferihegyen hőkamerás ellenőrzéssel engedik be az átutazókat, és ezek szerint lehetőség van feltérképezni, hogy kik azok, akik betegen, lázasan érkeznek meg. A híradások azonban elmulasztottak arról tájékoztatni, hogy ha jól tudom - és akkor erről szeretnék valamilyen tájékoztatást kapni -, csak Ferihegy egyik terminálján működik ilyen beléptető rendszer, sem a másik terminálon, ahol egyébként az olcsó járatokkal tömegével érkeznek az utasok, sem a vidéki reptereken nincsen semmiféle kontroll.
Szeretnék tájékoztatást kapni arról, hogy ezeken a reptereken hogyan ellenőrzik, hogy a turisták hoznak-e be bármiféle fertőzést, vagy megjelennek-e fertőzésgyanús turisták? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy napirend előtt van-e más? (Nincs jelzés.) Nincsen. Kupper képviselő úr feltett egy kérdést, lehet, hogy erre itt most tudunk válaszolni esetleg napirend előtt.
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Tudunk. A tiszti főorvos úr tud válaszolni. Én is tudok, de ő ennek a gazdája.
ELNÖK: Helyes. Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Akkor megkérem Falus Ferenc tiszti főorvost, aki itt van a következő napirendhez, hogy egy rövid választ adjon ezzel kapcsolatban.
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Az intézkedés célja, amikor elrendelésre került az intézkedés, akkor a Mexikóból érkező utasok szűrése volt, és közvetlen járat a Ferihegy 1. terminálra, illetve Sármellékre és Debrecenbe nincs, csak az Európai Unióból érkeztek gépek, illetve érkeznek most is gépek. A Ferihegy 2/A és 2/B terminálon minden beérkező utas elhaladt az infrakamerák előtt, és megfelelő információkat is kaptunk a Mexikóból érkezett utasokról. Csak Mexikóban volt a járvány elején olyan helyzet, amikor a fertőzés behurcolásának a veszélyétől kellett tartani. Sem a WHO, sem az Európai Unió semmiféle utazási korlátozást nem tanácsolt és nem adott ki, és tekintettel arra, hogy például a Magyarországra érkező utasoknak egy jelentős száma autóval jön be az országba, a bécsi repülőtérre érkezik vagy a pozsonyira, ezért teljesen illuzórikus azt hinnünk, hogy a ferihegyi repülőtér vagy akár mind a négy polgári repülőtér teljes körű ellenőrzésével a járvány behurcolását meg tudjuk gátolni.
Amit el tudunk érni, az az, hogy az első néhány, biztosan fertőző beteget hamarabb észleljük ennek a segítségével, ezeket izolálni tudjuk, és ezeknek a környezetét is kezelni tudjuk a járvány elején azért, hogy a járványgócok, clusterek kialakulását gátoljuk. Ezen kívül Ferihegy 1. terminálon a közegészségügyi ellenőrök pultja kint van, szükség esetén ezeket a járatokat vizsgálják, és ha beteg érkezik, ezeket megnézik. Mind a két regionális tiszti főorvost utasítottuk, hogy a debreceni, illetve a sármelléki repülőtér ellenőrzését is fokozzák annál a néhány járatnál, ami oda érkezik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vissza fogunk térni az influenzahelyzetre a következő üléseken. Akkor visszatérünk a napirendi ajánlásra, amit azzal ajánlok képviselőtársaim figyelmébe, hogy az 1. pontként jelölt javaslat napirendről való levételére teszek javaslatot, tekintve, hogy a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslat a gyermekvédelmi törvényhez nem érkezett.
Kérdezem a bizottságot, hogy akkor ezzel a kiegészítéssel elfogadják-e a napirendi ajánlást. Ki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Soron következik a bioterrorizmus és a klímaváltozás egészségügyi kihívásai, az egészségügyi ágazat katasztrófahelyzetekre való felkészülése. Az írásos anyagot elektronikus úton rendelkezésre bocsátottuk, és ahogy említettem már, ennek a háttérdokumentumnak a szövege is olvasható a bizottság honlapján.
Köszöntöm az Egészségügyi Minisztérium képviseletében Vojnik Mária államtitkár asszonyt, aki a napirendi pont előadója, de a javaslat, az előterjesztés a társminisztériumokkal együttműködésben készült el. Tehát itt van a Honvédelmi Minisztérium részéről Petneházi Ferenc alezredes úr, igazgató-helyettes, dr. Meglécz Katalin alezredes asszony, intézetvezető főorvos. A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca képviselői is itt vannak, ha és amennyiben van kérdés vagy kiegészítés, az Önkormányzati Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának képviselője, továbbá itt van szintén - már megszólalt -, köszöntöm még egyszer Falus Ferenc országos tiszti főorvos urat is.
Államtitkár asszonynak megadom a szót.
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Rövid a szóbeli előterjesztésem, hiszen a társtárcákkal együttműködve, elég részletes tájékoztatót készítettünk a tisztelt bizottság tagjai számára. Két olyan kihívásra próbáltunk meg a tájékoztatóban válaszolni, amelyik a XXI. század első évtizedének jelentős kihívása, az egyik a bioterrorizmus, én azonban az egészségkockázatok szempontjából legalább ennyire nagy kihívásnak gondolom, és azt gondolom, hogy nagyon hosszú távú kihívásnak a klímaváltozásból eredő egészségügyi, közegészségügyi, humán-egészségügyi, gazdasági kockázatokat is.
Tisztelt Bizottság! Az írásbeli tájékoztató mellett azért gondoltuk, hogy a társtárcák képviselőit is meghívjuk, ha a bizottság tagjait a részletek érdekelnék, hogy ami az ő kompetenciakörükbe tartozik, erre válaszolni tudjanak, és a tisztelt bizottságot arra kérjük, hogy különösen a másodikhoz, a klímaváltozáshoz kapcsolódóan javaslataikkal, bizottsági ajánlásaikkal segítsék ezt a tevékenységet. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tiszti főorvos úr nem kíván kiegészítést tenni, elég sok érdekes információ, adat elolvasható a tájékoztatóban. Konzultációs a napirend, azt gondolom, fontos, hogy a bizottság tagjai ismerjék azt, hogy ezeken a területeken mi zajlik, mi történik, és én magam is azt gondolom, hogy a klímaváltozás egy olyan kihívás, amivel talán itt az Egészségügyi bizottságban nem elégséges módon foglalkoztunk, jóllehet az Országgyűlésnek is van már ezzel kapcsolatban érvényes döntése, határozata.
Megnyitom akkor a vitát, konzultációs napirend, tehát kérdések, hozzászólások, és a szakértők nyilván államtitkár asszony vezetésével tudnak válaszolni. Ki kíván hozzászólni? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Egy kérdésem lenne a bioterrorizmussal kapcsolatban. A híradásokból tudjuk, hogy megérkezett a vadtörzs is, az új influenzajárvánnyal kapcsolatban nem tudom, tudnak-e válaszolni arra, hogy virológiailag kimutatható-e az, hogy manipulált génállományú vírussal állunk-e szemben vagy sem?
Nem tudom, hogy erre kapok-e most választ. Próbáltam utána olvasgatni, de ilyen jellegű adatokat nem találtam.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy ez az új influenzavírus egy hármas kombinációból tevődik össze, ha lehet hinni a híradásoknak: egy klasszikus humán "A" vírus genomjaiból, a sertésinfluenza genomjaiból és a madárinfluenza genomjaiból. Mi a valószínűsége annak, hogy ilyen spontán mutációk jöjjenek létre? Akkor, amikor a tudományos irodalom és a science fiction is tele van különböző biológiaifegyver-gyártásokkal, akkor ez az emberben óhatatlanul felmerül. Ezért kérdezem, hogy ki lehet-e mutatni? Nem tudom, hogy van-e erre vonatkozóan információ?
230 ilyen fehérpor-küldésről ír az anyag. Nem tudom, tudnak-e róla, hogy a feladókat sikerült-e azonosítani?
A klímaváltozással kapcsolatosan a 3-as számú riadót hányszor kellett elrendelni? Nem emlékszem rá, hogy az elmúlt években erre sor került volna. Illetve minden ilyen extrém intézkedés kapcsán a források rendelkezésre állnak-e? Ugyanis akár az ÁNTSZ, akár a Mentőszolgálat költségvetése reálértéken minimum azt mondhatjuk, hogy évről évre csökken, hogy ilyenkor van-e valamilyen katasztrófa tartalékalap, amiből feltöltjük egyrészt a készleteket, másrészt pedig a szükséges forrásokat rendelkezésre bocsátják-e? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy nagyon jó anyagot kaptunk mind a két vonatkozásban. Egy dologban szeretnék kérdezni. Az ivóvízbázisok védelme a bioterrorizmus vonatkozásában hogyan valósul meg, hiszen köztudott, hogy az ivóvízzel lehet a leggyorsabban a legnagyobb járványt előidézni. Van-e erre megfelelő terv, illetve vannak-e megfelelő óvintézkedések, hogy a vízbázisokhoz ne lehessen hozzáférni? A fehér poros kérdést Csáky képviselőtársam már megkérdezte. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Az anyagban szerepel egy megállapítás, miszerint a katasztrófa-elhárításnak a katasztrófa bekövetkeztekor három pilléren kell nyugodnia: a működő rendszerek igénybevétele, illetve megerősítése, a tartalékok mozgósítása és a megfelelő vezetésszervezés, amihez katasztrófaterveknek kell létezniük az intézményekben. Tudom, hogy ezek a katasztrófatervek megvannak. Az az egyszerű kérdésem, hogy milyen rendszerességgel és ki ellenőrzi ezeknek a meglétét? Ugyanis katasztrófahelyzetben igazából csak azt tudjuk használni, amit jól begyakoroltunk. Tehát a katasztrófatervek megléte nagyon fontos dolog.
Aztán van egy csendes javaslatom, amit néhány éve már javasoltunk, ez az állami egészségügyi tartalékra vonatkozik. Az állami egészségügyi tartalék egy jelentős része különböző telephelyeken raktározódik, és egy részük úgy jár, hogy a szavatossági idő lejárta után, miután be sem kerültek a forgalomba, kikerülnek a felhasználás alól.
Franciaországban láttunk egy olyan megoldást, miszerint a sürgősségi ellátásra vonatkozó depók, ilyen tartalékok, ott megyei leosztásban egy-egy megyei mentőállomás készlete volt, és a pótlás ezeken keresztül történt. Tehát volt egy felelős ember, akinek ez volt a feladata, tehát állandóan egy feltöltött állapotban voltak a készletek, másrészt pedig nem jártak le a gyógyszerek, mert a pótlás ezen keresztül történt.
Kérdezem én, hogy ennek a megvalósítása lehetséges vagy szükséges lenne-e nálunk? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én igazából nem is annyira kérdeznék, mint inkább el szeretném mondani azt, hogy ennél sokkal prózaibb dolog az, hogy Magyarországon nyáron egyre melegebb van, és ha jól emlékszem, a kórházak körülbelül 20 százalékban vannak azokon az osztályokon felszerelve klímaberendezéssel, amelyekben szükséges. A probléma az, hogy tudomásom szerint a kórházigazgatók még ezeknek a klímáknak a használatát is megtiltották, éspedig meghatározták, hogy ha jól emlékszem, 26 Celsius fok feletti napi középhőmérsékletnél lehet használni a klímát.
Önök jól tudják, hogy hőség következtében bekövetkező halálozásról naponta adnak hírt, információkat az egész világon, majdnem minden országban. Magyarország tett-e valamit ebben a kérdésben, vagy egyszerűen elszenvedjük ezt az egész ügyet? Önök talán furcsállják, ha elmondom, de ha valakinek mondjuk citosztatikumot adnak 34, 36 vagy 38 fokos hőségben, hány, izzad, a közérzete eszméletlenül rossz. De ugyanez vonatkozik bármilyen más súlyos betegségre.
Magyarországon ezzel kapcsolatosan tudomásom szerint központilag meghatározott lépések abszolút nem történtek, legalábbis nem tudok róla. Véleményem szerint ez sokkal súlyosabb, mint mondjuk a fenyegető légi katasztrófa, és sokkal inkább életszerűbb, és erre sokkal direktebb választ lehet adni. Sőt, azt kell mondanom, hogy egy bizonyos fajta intézkedéssorozatot lehet előkészíteni, amelyik a kórházaknál szabályozza, hogy milyen osztályokon, milyen formátumban, mert jelenleg a műtőknél is kikapcsolták a légkondicionálást, tehát úgy operálnak a sebészek. Évekkel ezelőtt még szívműtéteket is végeztek 30-40 fok között. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Örülök, hogy elénk került ez a téma, és engem elsősorban ennek a bioterrorizmus kérdéskörnek a határterületei érdekelnének, és ebből négyet szeretnék megfogalmazni, ami szerintem kapcsolódik a mi egészségügyi bizottsági kompetenciánkhoz: az első az élelmiszerbiztonság kérdése.
Mi a véleménye itt az előterjesztőknek azzal kapcsolatban, hogy a termékek szabad áramlása, amelyik az Európai Közösségben prioritás, milyen hatással van az esetleges fenyegetettségre? Arra gondolok, hogy megéltük azt a helyzetet, amikor is a korábbi ellenőrzések az élelmiszer behozatalakor a határok mentén - elsősorban az ÁNTSZ ellenőrzéseire gondolok, a mikrobiológiai vizsgálatokra gondolok, a kötelező vizsgálatokra gondolok - megszűntek, és ezzel Európa, egy kis túlzással, de igaz a megjegyzés, hogy a szemetét ide önti a mi területünkre, vagy éppen a kelet-európai, volt kommunista országok területére.
De nemcsak az Európai Közösségben vannak ilyen furcsa jelenségek, hanem a globálissá vált világkereskedelemben is. Megéltük az aflatoxinos paprika ügyet, megéltük a lisztériás sajt ügyet, megéltük legutóbb a kínai tejtermékekkel kapcsolatos halálos fenyegetést, hiszen az egészségre nézve ezek óriási rizikót jelentettek. Kérdezem azt, hogy nem lenne-e helyes valami visszakozás ettől a termékek szabad áramlásától, és az Európában néhány országban már megfigyelhető jelenség felerősítésére: a nemzeti önellátásra való törekvésre?
Magyarul: arra gondolok, hogy Magyarországnak is arra kellene törekednie, hiszen az élelmiszerbiztonság azt jelenti, hogy a magyar ember megeszi a magyar paraszt által a magyar földön termelt magyar paprikát. Nagyon röviden ezt jelenti. Franciaországban jártam, láttam, hogy hatósági intézkedéssel leszedették az óriásplakátokat, nem engedik a hipermarketeket, szupermarketeket az útszélen hirdetni, mert ez bántja a francia kistermelő érdekét. Ausztriában bevezettek egy olyan rendet, kodifikált rendet, aminek értelmében 80 kilométeres körzetben a parasztgazda eladhatja a hurkáját, meg az általa megtermelt termékeket. Tehát lehet egy olyan jelenséget észlelni, hogy éppen a fenyegetettség miatt az élelmiszerbiztonság érdekében, túl a lakossági tudatosság elmélyítésén, megpróbálnak egy ilyen patriotista, nemzeti önellátásra törekvő magatartást tanúsítani. Ez az első kérdésem, hogy mi a véleménye az előterjesztőknek ezzel kapcsolatban.
A második: a megújuló energiaforrások kérdése. Az anyagban szó van arról, hogy a légkört veszélyeztetik a különböző, a fűtési szezonhoz is kapcsolható, kibocsátott gázok. Most azt tapasztaljuk Magyarországon, hogy mivel a fosszilis energiák és elsősorban a gáz nagyon drága lett, a falvakban mindenki fával fűt. Füstölnek a kémények, és itt az a helyzet, mint Mongóliában - ahol nemrégen jártam -, hogy a jurtaváros fölött áll a füst, itt is, amikor nincs szél, némelyik falu fölött áll a füst. Tehát nem kellene-e ezzel valamit csinálni? Megújuló energiaforrás a fatüzelésű rendszerek bevezetése is, ugyanakkor nem korszerű technológiát alkalmazunk. Vagy éppen olvassuk a különböző szaklapokban, legutóbb a Nature tudományos szaklapban, hogy a szélenergiának a szélerőművekkel történő hasznosítása kapcsán megváltozik a fauna. Hollandiában elszaporodnak a rágcsálók, mert a szélerőművek telepítése kapcsán a madarak elmenekülnek, és ezzel a rágcsálók elszaporodnak, amelyek rengetegféle betegséget hordozhatnak és hordoznak is: egerek, patkányok tömegével jelennek meg ott, ahol szélenergia parkokat telepítenek.
Tehát vannak olyan kihívások - és nem akarom ezt túldimenzionálni -, amelyekre oda kellene figyelni.
A harmadik, amit Schvarcz Tibor már említett, a vízbázis kérdése. Mi a véleményük az előterjesztőknek, tényleg nemzeti érdekkörben kell tartani a nemzeti vízbázisokat? Nekem ez a véleményem, és fognak-e tenni annak érdekében, amikor sokféle veszély fenyegeti a nemzeti vízbázisokat, Magyarországon ez egy óriási nemzeti kincs, európai méretekben is nagyon jól állunk ebben, helyesek-e azok a törekvések, helyeselhetők, támogathatók-e, amelyek a nemzeti vízbázisok tulajdonát legalábbis megosztják multinacionális érdekeltségekkel?
A negyedik dolog, amit pedig felvetnék, bár már szó volt róla az influenza ügyében, hogy a világon ma három pandémia zajlik, három világjárvány zajlik: az AIDS, a malária és a tuberkolózis. A tuberkolózis különösen nagyon veszélyes, hiszen a multirezisztens kórokozók elszaporodása most már elképesztő méreteket öltött. Az influenza fenyegető világjárvány, de ma a világon ez a három világjárvány létezik, amelyet nagyon nehezen kontrollálunk, akár az AIDS-ről, akár a maláriáról, akár a tuberkolózisról beszélünk. A fejlődő világban óriási mértékben nő a tuberkolotikus esetek száma, és ezek között nagyon sok a polirezisztens eset is.
Az influenza nagy kihívást jelent, nemcsak azért, mert instabil a vírus és viszonylag nehéz ellene védekezni, hanem azért, amiről már ugyancsak szó volt itt, hogy pillanatok alatt áthurcolható egyik kontinensről a másikra, és mivel populációs immunitás az új típusú vírusokkal szemben nincs, ezért nagyon komoly veszélyt jelenthet az emberiség számára.
Van-e a világon valamiféle összehangolt védekezési stratégia? Az országoknak vannak pandémiás tervei, de most azért ebben az induló járványban is látszik, hogy különböző zavarok vannak.
Még egy kérdés a végére: olvasunk időnként arról, ugyancsak szaklapokból, hogy jéghegyek alól kitenyésztenek vírusokat. A vírusok nem élőlények, hanem genetikai információt hordozó nukleinsav-szekvenciák. Tehát előszednek olyan vírusokat, többek között az emberi himlővírust, amivel szemben az emberiségnek már nincs védelme, azt is tudjuk, hogy ezeket biztonsági laboratóriumokban őrzik, sok bolond ember kísérletezik vele. Kiterjed-e a bioterrorizmussal kapcsolatos védekezés ezekre az "új" kutatási eredményekre, hiszen egyre többről tudunk, egyre több ilyenről hallunk.
A klasszikus dolgokat ismerjük, az Anthrax-spórát, stb. ezeket a korábbi bioterrorista fenyegetéseket, de ezeket, az emberiség számára már elfelejtett víruságenseket, amelyeket ma előszednek a föld alól, jéghegyek alól, ezeket nem ismerjük pontosan, annyit tudunk, hogy szórakoznak vele, kísérletezgetnek vele, úgynevezett biztonsági laboratóriumban őrzik ezeket. Van-e ismerete azoknak ezeken a területeken, akik felelősek a bioterrorista fenyegetésekkel szemben? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további észrevétel, kérdés? (Nincs jelzés.)
Tisztelt Bizottság! Én is értékesnek tartom a tájékoztatót. Annyit szeretnék képviselőtársaimhoz csatlakozva megkérdezni, hogy vajon, az egészségügyi szakszemélyzet képzési, továbbképzési rendszerébe sikerül-e beépíteni azokat a fontos ismereteket, amelyekre szüksége van orvosnak, szakdolgozónak, az egészségügy más dolgozóinak, hogy ezekre a kihívásokra megfelelően fel tudjon az egészségügyi rendszer készülni? Gondolok most itt a klímaváltozással kapcsolatban új, korábban csak a trópusokon ismert betegségek megjelenésének kockázatára, de számos másra, a bioterrorizmussal kapcsolatos kérdésre is.
Ide kapcsolódik az a kérdés vagy inkább megjegyzés, hogy az nagyon fontos, hogy a katasztrófatervek készen legyenek, ezeket folyamatosan korszerűsítsük, és e tekintetben látom, hogy ez a munka megfelelően zajlik. Mégis nyilván minden terv annyit ér, amennyit ebből a tényleges baj bekövetkeztekor hasznosítani lehet. Tehát nyilván ezeket az ismereteket készséggé kell tudni fejleszteni az érintettekben.
Tudom, hogy különböző szimulációs gyakorlatok időről időre zajlanak, inkább csak azt kérdezném, hogy lehet-e röviden ezzel kapcsolatban valamilyen tapasztalatot mondani. Van-e további észrevétel, kérdés? (Nincs jelzés.)
Akkor lezárom ezt a konzultációt, azt hiszem, sok fontos észrevétel, kérdés merült fel. Nyilván államtitkár asszony majd megosztja a választ tiszti főorvos úrral, illetőleg esetleg a szaktárcák képviselőivel is, kérem, hogy jelezzék, ha valakinek majd a meghívottak közül van olyan információja, amelyet a felmerült kérdések kapcsán meg kíván osztani a bizottsággal.
Először megadom a szót államtitkár asszonynak.
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár reagálása az elhangzottakra
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Köszönjük szépen a kérdéseket és az észrevételeket is. A bizottság kérdező tagjai pontosan tudják, hogy a kérdések egy részére az ágazati minisztérium és a társszervek szakmunkatársai ma nem tudnak válaszolni. Nemcsak azért, mert mondjuk ha tudnának, akkor lehet, hogy meg kellene kérdezni, hogy válaszolhatnak-e, hanem mondjuk a kérdéseknek arra a részére, amelyek a terrorelhárítás, nemzetbiztonság kérdését érintik, természetesen nem is vállalkozunk.
Ha azonban az Egészségügyi bizottságnak a nemzetbiztonságot érintő kérdései a Nemzetbiztonsági bizottsággal együtt kérdésként felmerülnek, akkor a bizottság nyilván meg fogja fontolni, hogy ezeket a megfelelő szerveknek feltegye. Ezért a megértésüket kérem, hogy azokra a kérdésekre, amelyek ilyen természetűek, lehet, hogy nem tudunk kielégítő választ adni.
Azt kérdezem tiszti főorvos úrtól és az FVM képviselőjétől, aki az élelmiszerbiztonság, állategészségügy és az alelnök úr által feltett sok fontos kérdésben a szaktárca kompetens munkatársa, hogy segítsenek a válaszadásban.
Ezért engedelmükkel elsősorban azokkal a kérdésekkel szeretnék foglalkozni, amelyekre Magyarországon is vannak világos felkészülési tervek, szükségletek, és amelyeket jogszabályok írnak elő. A tisztelt bizottságot természetesen nem terhelhettük meg, de összegyűjtöttük mindazokat a jogszabályokat, amelyeket szükség esetén akár ilyen összegyűjtött formában is a rendelkezésükre bocsátjuk. Ez az egészségügyi törvénytől a katasztrófavédelemről szóló törvény részét is tudjuk, a kormányrendeleti részét is, és a miniszteri rendeleti részét is.
Azért fontos, hogy ezt az utóbbit is elmondjam, mert egyúttal ezzel az utolsó kérdéssel válaszolni szeretnék Nagy Kálmán és Puskás képviselőtársaim néhány kérdésére. Még Mikola miniszter úr idején született az egészségügyi nemzetbiztonsági készletekről és az egészségügyi készletgazdálkodás rendjéről szóló egészségügyi miniszteri rendelet, amelyik megszabja, hogy a lakosság az egészségügyi, a nemzetbiztonsági és a nemzeti stratégiai ágazatok fenntarthatósága katasztrófa, illetve járványok idején milyen olyan nemzeti készletek, bevethető készletek tartalékolását, készletezését, a leltárt, a normát, a jelentési kötelezettséget írja le, amelyek most is érvényben vannak. A mi dolgunk természetesen az, hogy évente a készleteket - Puskás képviselő úrnak szeretnék ezzel válaszolni - az EKI-nek leltározni kell, be kell mutatni, hogy a készletei mely része ajánlható fel akár más civil szervezeteknek, még használható, de a megfelelő időben lejárat közeli készítményekkel, melyek azok, amelyek selejtezésre kerülnek, kell-e változtatni a normákon, tehát hogy miből, mit és mennyit kell tartalékolnunk, mik azok az eszközök, gyógyszerek és egyéb, a védekezéshez szükséges felszerelés, amit készleten kell tartani. Előírja a jogszabály, hogy ezeket milyen időközönként kell felfrissíteni, hogy járvány idején mely szakaszban kell eljuttatni azokhoz a szervekhez, amelyek a védekezésben részt vesznek. Vagyis tisztelettel jelentem a bizottságnak, hogy erre készen vagyunk, és természetesen erre a jogszabály előírta kereteken keresztül tudunk eleget tenni, a járvány nem tűr improvizációt, a tervszerű és tervezett védekezésben nem lehetségesek ad hoc megoldások.
Ez tehát az állami egészségügyi tartalékkal való bánásmódra vonatkozott, amelyet a 17/2001-es egészségügyi miniszteri rendelet írt elő.
Arra a kérdésére, hogy ki ellenőrzi a katasztrófaterveket, és hogy azok mikor, milyen időpontban kerülnek felülvizsgálatra, a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlom, hogy van egy nemzeti katasztrófa-, illetve pandémiás tervünk. Annak az első három fázisa a hatból a járványmentes időre írja le a teendőket, vagyis arról szól, hogy amikor csak a szokásos szezonális járványok, influenza és egyéb események vannak, nincs katasztrófa és nincs pandémia, akkor a megfelelő szerveknek mikor, mit és hogyan kell tenniük erre a felkészülésre. Vagyis akkor is kell működtetni a felkészülési terveiket, akkor is az intézményeknek évente kell felülvizsgálniuk, és mindannyiszor, ahányszor a tiszti főorvos erre utasítást ad, és amikor a helyzet élesbe fordul, akkor azt a döntést hozza a járványügyi eljárásért felelős tiszti főorvos, hogy a regionális tisztiorvosok ezeket a járványügyi és katasztrófaterveket soron kívül kötelezően aktualizálják. Vagyis újra és újra meggyőződnek arról, hogy az egészségügyi ellátásban részt vevők - mert erről szólt a konkrét kérdés - megfelelő szinten védekeznek. És bár Nagy Kálmán képviselő úr e pillanatban nincs itt, de a kérdése fontos, ezért engedelmükkel válaszolok, ez pedig a klímaváltozás és a hőségriadó. Sajnos, volt már példa az elmúlt években, és azért gondoltam, hogy fontos, hogy erről külön beszéljünk, mert azt látjuk, hogy a hőségnapok száma szinte évről évre nő. Egyre korábban jelentkezik az első, és egyre többször kell ilyet kihirdetni. Engem a képviselő úr információja meglepett, és köszönöm, hogy felhívta a figyelmet. Ha jól értettem, arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselő úr felelősségi körében, ellátási körében, vagy amire rálát, vannak olyan egészségügyi intézmények, ahol nem tartják ezt a tervet. Vagyis ahol mondjuk, ha jól értettem képviselő urat, de majd elolvasom a jegyzőkönyvet még egyszer, mert ez fontos, hogy vannak olyan intézmények, ahol a kötelezően előírt klímaviszonyokat nem tartják. Én ezt megengedhetetlennek gondolom, tűrhetetlennek, és erre semmilyen hivatkozás nem ad ez alól felmentést.
Ezért mi ezt úgy vesszük, hogy az Egészségügyi bizottság képviselője felhívta a figyelmünket. Kérni fogjuk a képviselő urat, hogy a konkrét intézményeket is mondja meg, és akkor az ellenőrzést el fogjuk itt rendelni.
Ami a további intézkedéssorozatot illeti, azt gondolom, hogy elég nagy terjedelemben, a beszámoló vagy tájékoztató 11. oldalától folyamatosan arról számolunk be, hogy a hőségriadó esetén kinek, mikor, mit és hol kell tennie. Ezért most erre hosszabban nem szeretnék válaszolni.
Amit az elnök úr és más képviselőtársaim is kérdeztek, hogy fel van-e készítve az egészségügyi személyzet arra, hogy a megfelelő cselekvéseket tudja végrehajtani egy adott katasztrófa adott szükségleti pillanatában. Az ÁNTSZ munkatársai folyamatosan készülnek. Tehát az ő képzéseikben ez természetesen szerepel.
Ami a többiek felkészülését illeti, természetesen ez a katasztrófatervekben meghatározott módon zajlik, tehát a továbbképzésekkor, az ismeretterjesztő feladatok kihirdetésekor és csak illusztrációként szeretném mondani, a védekezésben például az oltáshoz és a védekezéshez meghatározott szabályokat, tiszti főorvosi módszertani leveleket készítünk, és készít a tiszti főorvos. Ebbe a lakossági tájékoztatáson túl az influenza elleni védőoltások eljárási rendjét és végrehajtását pandémia idején egészen strikt szabályozás írja elő, vagyis azt gondolom, hogy ez egy meghatározott eljárásban valóban működő felkészülés és ismerettovábbadás.
Anélkül, hogy a legizgalmasabb kérdésekre adott válaszok elől elvenném az időt, végül szeretném most megköszönni a tisztelt bizottságnak, hogy módot adott arra, hogy beszámolhassunk arról, hogy hogyan védekezünk a pandémia és a bioterrorizmus ellen. Már azt gondoltuk, hogy kiirtottuk a járványokat, mondta alelnök úr, nagy világjárványok végét tudtuk bejelenteni, mondjuk a himlőjárványra gondolok. Ám, ezeket a vírustörzseket megőriztük. Őszintén szólva nem tudok a kérdésére válaszolni, ma azt gondolom, hogy itt egyikünk sem tud, hogy elegendő biztonság van-e a világban arra nézve.
Azt gondolom, hogy ma az a válaszunk, hogy elegendő biztonságnak kell lennie, ezeket nemzetközi szerződések és együttműködések garantálják. Ennél bővebb választ én ma nem tudok adni.
Engedelmével, elnök úr, továbbadom a szakszerű válaszadások kibővítésére, ha lehet, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban az FVM képviselőjének.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kasza Gyula osztályvezető úr!
KASZA GYULA osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr kérdésére reagálva: a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal felelős azért, hogy kidolgozza ezt a nemzeti válságkezelési tervet. Ez az a krízisterv, amely meghatározza, hogy egy élelmiszereredetű vagy takarmányeredetű probléma esetén pontosan milyen intézkedéseket kell hozni, és milyen kommunikációt kell folytatni.
Ennek a felülvizsgálata kötelezően minden évben meg kell hogy történjen, ezt a 178/2002-es EK-rendelet írja elő, és ugyancsak minden évben egy szimulációt is el kell végezni, ez a tavalyi év októberében megtörtént, alapvetően sikeresnek minősítettük. Természetesen voltak olyan tapasztalatok, amelyek nyomán módosítottunk a terven, az egyébként is esedékes, szokásos módosításokon, tehát az adatok felülvizsgálatán túlmenően is.
Ez a válságkezelési terv meghatározza a különféle események osztályozását, és részletezi, hogy milyen fokozatnál milyen intézkedéseknek kell életbe lépniük. Létezik egy hatósági koordinációs csoport, ennek a vezetője szintén az Élelmiszerbiztonsági Hivatal, és ennek a tagságában képviselteti magát az összes olyan hatóság és intézmény, kiegészítve a Pénzügyminisztériummal, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel, melynek feladatai keletkeznek az élelmiszerlánc-felügyeletben.
Mikola István alelnök úr kérdésére reagálva: meg tudom erősíteni, hogy az elmúlt évek nagy port kavart élelmiszerbiztonsági eseményei döntően importtermékekhez, illetőleg import-alapanyagokhoz kötődnek, elsősorban a guargumi-krízisre gondolok, de frissebb ügyeket is felsorolhatunk, vagy a Megatrade-botrány, a frissebb ügyek között az ír sertéshús esete vagy a melamin-ügy. Azonban a magyar hatóságok ezekben a felsorolt esetekben helyt tudtak állni, részben köszönhetően annak, hogy 250 éve létezik Magyarországon közegészségügyi szolgálat és 120 éve állategészségügyi szolgálat, élelmiszervizsgáló szolgálat nevesítve.
A felkészülésben és az intézkedésekben az is segítséget nyújt, hogy a WHO-nak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak léteznek gyors riasztási, veszélyjelző rendszerei. Ezeknek az adatait, illetőleg az itt feltárt események adatait elemzi a hatóság, és a kockázatbecslés a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladata, a kockázatkezelés az MGSZH-é. Ezeket tehát a minden évben meghatározott mintavételi tervben implementálják a kollégák. Mindazonáltal úgy gondoljuk mi is, és ennek megfelelően intézkedünk, tervezünk, hogy az élelmiszer, mint árucikk Magyarország szempontjából stratégiai fontosságú, úgy gondolom, hogy ehhez mindenképpen ragaszkodnunk kell. Olyan országok, amelyek sok évig, évtizedig számunkra exportpiacot jelentettek, például Oroszország vagy az ázsiai piacok, amelyek kifejezetten a minőségi termékekre voltak vásárlóink, elkezdtek azon gondolkodni, hogy hogyan biztosítsák a nemzeti önellátást élelmiszerből. Ez sok fontos dologra felhívja a mi figyelmünket is. Ennek a tevékenységnek egy eleme volt az az élelmiszerláncban elfogadott etikai kódex, amelyet önkéntesen írtak alá az élelmiszer-feldolgozók, a mezőgazdasági termelők és a kereskedők képviselői, amely előirányozza azt, hogy a stratégiai fontosságú élelmiszertermékek esetében elvárás az, hogy a boltok polcán, legalábbis a polcfelület 80 százalékát magyar árucikkekkel kell feltölteni.
Ezen túl úgy gondoljuk, hogy ez egy nemzetbiztonsági kérdés is, hiszen nemcsak egy gázcsapot lehet elzárni, hanem ha függőségi viszonyba kerülünk az élelmiszerek tekintetében, akkor hasonló vagy még erősebb válsághelyzetekkel kellene szembesülnünk.
Az agrárpiaci szabályozással, a termékek szabad áramlásával kapcsolatban nem rendelkezem hatáskörrel nyilatkozni, és erre való felhatalmazással sem rendelkezem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tiszti főorvos úr!
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos reagálása az elhangzottakra
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr kérdezte, hogy a vadtörzs manipulált génállományú-e vagy nem. Két szempontból érdemes a dolgot vizsgálni. Az egyik, hogy ez a kérdés minden új járványnál felmerül, hogy itt valamilyen manipuláció történt-e. A másik kérdés az, hogy az a törzs, amit mi kaptunk, az manipulált-e vagy nem.
Az első kérdésre az a válasz, hogy több mint tíz törzset tudtam tegnap délutánig, ami a jelenlegi járványnak a különböző variációi, ha ez egy laboratóriumból került volna ki, akkor valószínűleg kisebb lenne a valószínűsége, hogy egy nagyon azonos génszerkezetű, de ilyen változékony törzs kerüljön ki. Természetesen ez nem egy száz százalékos válasz, de a jelenleg rendelkezésemre álló adatok, részben a világszervezeti adatok alapján, és mindenki a spontán kialakulást erősítik, megbízható forrásból nem merült fel az, hogy ez egy laboratóriumból kikerült törzs lenne. Egy La Guardia nevű városban egy 4 éves gyerekig vezették vissza a történetet, aki egy különben amerikai tulajdonú sertésfarmon játszott, ő is beteg volt, a sertések is betegek voltak. Nagyjából megerősített ez a történet. Ezt követően Kaliforniába került át a betegség, ott azonosították először ezeket a törzseket, de Kaliforniában, Texasban és Mexikóban is egy sor törzset azonosítottak, ezeknek a törzseknek az érzékenysége nagymértékben hasonlít.
A további spontán mutáció valószínűsége igen jelentős. Tehát nincs semmiféle garancia arra, hogy ez a törzs így fogja körbejárni a világot, ebben a formájában, ami most van. Minden megbízható forrás ebben az ügyben csak a maximális óvatosságra és a kivárásra int. Itt jön a leglényegesebb dolog, hogy a surveillance, a megfigyelés fontossága, ami részben a járvány követésében, részben a bioterrorista események megfigyelésében nagyon fontos. Ez az egyetlen, jelenleg rendelkezésre álló olyan eszköz a világban, ahol valamilyen szokatlan eseménynek az észlelésére kerül sor, akkor ezt a világ minél szélesebb köre, minél hamarabb tudja meg, és ez értékelésre kerüljön.
Tehát ha valamilyen bioterrorista akció történik, akkor hátha megelőzi azt valami kisebb üzemi baleset, hátha a japán példára, ahol az a támadás volt a metróban, azt kipróbálták ezt a gázt korábban egy másik esetben. Tehát ennek a megfigyelése és az értékelése segítheti az egyéb szerveket is, hogy a bioterrorista akciókat fékezni lehessen.
A klímával kapcsolatban: egyszer volt harmadfokú riasztás, 2007 júliusában, ez volt az egyetlen alkalom, amikor erre sor került. Itt is a harmadfokú riasztásnál az egészségügyi hatásokon kívül a megjelenő tűzesetek okozták igazából a szokatlan kárt. Ez válasz arra is, hogy a Katasztrófa Alap és a források, amelyek ehhez szükségesek, az egészségügy részéről mind a Mentőszolgálat, mind az ÁNTSZ költségvetésében pillanatnyilag rendelkezésre állnak. A Katasztrófa Alap ilyen esetben az egyéb károk megelőzését is szolgálhatná.
Schvarcz képviselő úr kérdezett az ivóvízbázisok védelmére vonatkozóan: itt is a mi lehetőségünk a szoros és a rendszeres ellenőrzés, tehát mi csak arra vagyunk képesek, hogy - ha úgy tetszik - az ivóvízbázisból kifolyó víznek a megfelelő kontrolljával védjük a lakosságot, a másfajta védelem meghaladja a mi lehetőségeinket.
Nagy Kálmán képviselő úr megjegyzése a klimatizálásra vonatkozóan igen lényeges, kérnénk, hogy ha lehet, ezt pontosan kapjuk meg, hogy ennek az ellenőrzését hol kell elvégezni. A takarékosságnak vannak ésszerű és elfogadható módszerei, és vannak elfogadhatatlan. Azt gondolom, hogy a képviselő úr által említett példa az elfogadhatatlan kategóriába tartozik. Nem hiszem, hogy túl sok fővárosi vagy vidéki kórházban alkalmazták volna ezt a módszert, de elképzelhető, hogy erre volt példa.
Mikola képviselő úr kérdésére: az AIDS-re, maláriára és tuberkolózisra kiterjedt nemzetközi együttműködés folyik ebben a kérdésben, és részben a nemzetközi egészségügyi rendszabályok, részben pedig egyéb tevékenység is folyik. Amiről itt kevesebb szó esett, de nagyon fontos, és együttműködésben és forráshiányban is szenvedünk, ez tulajdonképpen a zoonózisok északra terjedésének a megfelelő időben történő észlelése. Erre nagyon kevéssé van szervezett hálózatunk. Tehát ha a Chikungunya megjelenik Szlovéniában, nekem nincs pontos információm, hogy ez mikor jelenik meg Magyarországon, milyen módon terjed, de például a gyomnövények terjedéséről sokkal több adatunk van, ami ellen való védekezés ugyanilyen fontos lenne.
Az a kérdés, ami itt felmerült, hogy a bioterrorizmussal kapcsolatban például a himlő vagy régi vírusok előkerülésénél mi történik, itt is a WHO-nak erre vonatkozóan útmutatása van. Abban az esetben, amikor például az a törekvés zajlik, hogy valamilyen járványt a világban teljes körűen felszámoljanak, az az elvárás, hogy a járványmentesség, tehát a vírusmentesség fenntartásának költségeit kalkulálják bele ebbe a felszámolási akcióba a következő évtizedekre. Itt két ilyen betegség van, ami minket pillanatnyilag fenyeget: az egyik a himlő, a másik a Heine-Medin kórnak adott esetben az újbóli megjelenése. A himlővel szemben ma már ugyanolyan védtelenek a lakosság, mint 1492-ben az amerikai földrészen az indiánok voltak, ezért például a hadseregnek vannak készletei a himlő védőoltásra, hogy ha ilyen előkerülne, és itt a surveillance-nak van jelentősége, hogy időben észlelni tudjuk azt, hogy ezeknek a betegségeknek az újbóli, rosszindulatú feltűnése esetén hogyan tudunk védekezni. Köszönöm szépen a válaszadási lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azzal zárom le a konzultációt, hogy a katasztrófahelyzetekre, az új kihívásokra - mint amilyen a klímaváltozás, bioterrorizmus - való felkészülés a kormányzat fontos, megkerülhetetlen felelőssége, és az is a mi dolgunk, hogy időnként megnézzük, hogy ezzel a felelősséggel a kormány hogyan él. Én magam is úgy látom, hogy a nemzetközi együttműködésnek is vannak ezen a területen tartalékai, itt akár a környezet-egészségügyre gondolok, akár más területekre, hiszen egyszerűen ismeretekkel sem rendelkezünk bizonyos kérdésekben, ahogy tiszti főorvos úr ezt említette.
Köszönjük szépen a tájékoztatót, és bízunk benne, hogy a rövid konzultációnk segíti a minisztériumot, az ÁNTSZ-t, a kormányt abban, hogy a felkészülési terveket megfelelő színvonalon tartsa, illetőleg mindent megtegyen annak érdekében, hogy a lakosság védelme megfelelő legyen ezekben a kérdésekben.
Tisztelt Bizottság! Egyebek. Megkérdezem, van-e bejelentenivaló, észrevétel, kérdés. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Kézhez kaptuk az Epinfo legújabb számát. Miniszter úrnak Mikola alelnök úr pedig több alkalommal felhívta a figyelmét az új influenzavírussal kapcsolatos problémákra. Ha valaki elolvassa az Epinfót, jelenleg belenéz, akkor azok az információk, amelyeket eddig kapott, amelyeket eddig a közvéleményen túl bizonyos szakmai körök kaptak, azok az Epinfóval homlokegyenest ellentétesek.
Azért ezeket át kellene gondolni, hogy vajon, van egy ország, van egy adott populáció, amikor a miniszter úrnak válaszoltam, akkor azért mondtam el nagyon világosan, hogy egy járványnak mik jelenleg a feltételei. Ha valaki elolvassa az Epinfót, ebből világosan kiderül ez.
Az kérdéses, hogy szükséges-e az Epinfóba azt beleírni, hogy ha átmegyek Mexikóból Kaliforniába, akkor milyen óvintézkedéseket kell tenni, mert viszonylag ritkán megyünk át Mexikóból Kaliforniába. (Dr. Mikola István: Sajnos. - Derültség.) Tehát mondjuk nem jelenti azt, és lehet, hogy a határon van hőkamera, attól függően, hogy milyen a hőmérséklet, mert ha 40 fok van, akkor hiába működik. De azért ezen el kellene gondolkodni, mert ha valaki elolvassa, abból egyértelműen kiderül az, hogy ez egy zoonózis.
Egyvalamit azért mégiscsak végig kell gondolni ezzel kapcsolatosan, hogy egy embernek a halála is sok. De ha én nem azt mondom el az embereknek, a közvéleménynek, az orvosoknak, hanem úgy csinálok, mintha ez egy ilyen "jön a fátum" és ez egy ilyen rejtett valami és ez egy borzasztó dolog, a titkolózás maga. Én nem azt kértem számon, hogy azt mondják, hogy influenzajárvány lesz-e vagy nem lesz, hanem nem világos a kommunikáció az egészségügyi szervek részéről. Nem világos, az emberek nem értik. Azért bocsásson meg a világ, körülbelül 20 millió ember van Mexikóvárosban, és mennyien betegedtek meg? 1400-an.
Azért gondolkodjunk már el ezen az egész dolgon! Én elhiszem, hogy ez a vírus olyan gyorsan mutálódik, és a mutációk valószínűsége pontosan azért, mert a genomja több komponensből áll, talán éppen ezért elképzelhető, hogy nagyobb a variabilitása, ez elfogadható, de én már sok mindent végigéltem, de ilyet még nem láttam, hogy ezért egy olyan jelleget kelljen öltenie az egésznek, amelyet az emberek elég nehezen tudnak megmagyarázni maguknak.
Tehát túl azon, hogy elgondolom, hogy az egész probléma kiindulópontja az volt, hogy most még bejelentjük, hogy egy egészen titkos ülést tartunk, amelyen rendkívül titkosan megtárgyaljuk azt, ami itt történt, és amivel az Epinfo mondjuk homlokegyenest ellentétben áll, ennek nem látom semmi értelmét. Azt gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos felelősségünk kétségtelen, hogy a WHO egy olyan fajta szervezet, amelyiknek az iránymutatásai azt gondolom, hogy egész életemben, az élet minden területén a szakmában borzalmas sok segítséget nyújtanak. De a WHO a gondolkodást nem tiltja. Tehát azt nem mondja, hogy gondolkodni nem szabad, hanem csak azt kell csinálni, amit én mondok. A WHO azt mondja, hogy lehet gondolkodni is.
Nem tudom, hogy ez miránk nem vonatkozik? Remélem, hogy azért ránk is vonatkozik, és amikor többen, és elsősorban Mikola képviselőtársam felhívta a figyelmet erre a dologra, akkor igaz, egy embert is féltek Magyarországon, vagy kettőt vagy ötöt vagy hármat, de ha valahol világosan tájékoztatnak valamiről, akkor már nincsen félelem. Ha a diabéteszeseket pontosan tájékoztatják, 20 százalékkal lehet csökkenteni a gyógyszerigényüket. Ezek egyszerű dolgok.
Tehát ajánlom mindenkinek a figyelmébe az Epinfo ezzel kapcsolatos információit, hogy ha ezek reálisak, valósak. Én nem vagyok virológus, de azért elég sokat csináltam ezt az egész dolgot, ha ezek reálisak, valósak, akkor ezen érdemes elgondolkodni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mielőtt államtitkár asszonynak szót adok, szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az Epidemiológiai Központ hetilapja a 16. számot viseli, és április 27-ei. Azóta két vagy három újabb szám is van, egyébként szívesen vesszük, ha ebben a helyzetben tiszti főorvos úr ezt eljuttatja a bizottság tagjainak megfelelő számban. Azóta nagyon sok minden történt ebben az ügyben, valószínűleg ez a képviselő úr dilemmáira az egyik lehetséges magyarázat. A másik pedig: ismét felhívom mindenki figyelmét arra, hogy az ülés elején megállapodtunk abban, úgy, ahogy alelnök úr azt kérte, hogy miért is kell bizonyos kérdésekben zárt ülést tartani. Azért, mert egy hatályos törvény írja elő, hogy bizonyos kérdések minősített adatok. Ezek tekintetében tehát nincs a bizottságnak arra lehetősége, és a kormánynak sem, hogy e tekintetben törvénysértést kövessenek el.
Államtitkár asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném a képviselő urat tájékoztatni, hogy az ÁNTSZ honlapján az Epidemiológiai Központ friss jelentései is hozzáférhetők. Az pedig egy percig sem kérdés, hogy az Epidemiológiai Központ nem egy önálló entitás, hanem az ÁNTSZ-nek, az állami egészségügyi ellátásnak egy része. Tehát ami ott van, az egybeesik a hivatalos állami állásponttal.
Arra is szeretném felhívni képviselő úr figyelmét - úgy, ahogy azt elnök úr mondta -, hogy ha követi, akkor az Egészségügyi Világszervezet április 27-étől kezdte el a pandémia egyre súlyosabb fokát meghirdetni. Képviselő úr, nem élünk külön világban. Ugyanazokat a járványügyi fokozatokat követjük, amit az Egészségügyi Világszervezet. Ezért amikor azt mondja, hogy készülés van, akkor mi is készülünk, amikor azt mondja, hogy járványveszély van, akkor arra készülünk. És nem véletlen ez a nemzetközi együttműködés, hiszen mi részei vagyunk ennek az Egészségügyi Világszervezetnek és a készülésnek.
Csak utoljára jegyzem meg, hogy az üléseket nem a kormány kezdeményezte, azt pedig, hogy miért a zárt ülés, azt most elnök úr elmondta. Abban azonban én a képviselő úrral a legteljesebb mértékben egyetértek, hogy sem nemzetközi szerződések, sem más jogszabályok a gondolkodást senki számára nem tiltják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Az Epinfót a '90-es évek közepén hoztuk létre, én is közreműködtem ebben, mint az infektológiai szakmai kollégium akkori elnöke és a Szent László Kórház főigazgatója. Azért hoztuk létre, mert van a világon egy olyan folyóirat, amit úgy hívnak, hogy Morbidity and Mortality Weekly Report, ez egy hetente megjelenő, a WHO által gondozott, aktuális járványügyi információkat tartalmazó folyóirat. Nehezen lehetett hozzáférni, drága volt, és akkor úgy gondoltuk Straub Ilona főorvosnővel és másokkal, Dömök Istvánnal, hogy Magyarországon is megcsináljuk ennek a pandantját. Azóta hetente megjelenik az Epinfo, kezdetben magam is térítésmentesen kaptam, aztán fizetni kellett érte, és elmaradt.
Úgyhogy én itt is szeretném kérni elnök úr után is az országos tiszti főorvos urat, hogy legalább ebben az időszakban, amíg ez az influenzajárvány zajlik vagy nem zajlik, bocsássa rendelkezésünkre az Epinfót.
De azt szeretném megjegyezni, nem vitatkozva Nagy Kálmán kollégámmal, hogy az a néhány ezer eset, ami most regisztráltatott, az csak a jéghegy csúcsa. Az legfeljebb 1 százaléka lehet annak a humán influenzafertőzésnek, ami előfordult, hiszen klinikai tünetekkel talán minden századik eset jár, bár ennek a vírusnak még minden tulajdonságát, a természetét nem ismerjük. Az egészen biztos, hogy Magyarországon is meg fog jelenni, valószínűleg majd az őszi időszakban, tehát a felkészülést erre én továbbra is aktuálisnak tartom.
Ami miatt főleg szót kértem: én nem azért kezdeményeztem a zárt ülés összehívását, hogy itt most titkokat osszunk meg egymással, mert sajnos, tudjuk a titkokat, pontosan ismerjük a készletet, ezt el kell mondanom, nem kell nekünk ehhez zárt ülést tartani, nekünk is vannak információs csatornáink, egy vicc ez a titkolózás, hanem azért kezdeményeztük, mert ott kezdeményezni fogjuk ennek az államtitoknak a feloldását. Ugyanis semmi nem indokolja egy induló járványhelyzet esetén, hogy a lakosságot ne tájékoztassuk pontosan arról, hogy milyen készletek állnak rendelkezésre az ő megvédésük érdekében.
Tehát értelmetlennek látjuk az államtitkot, és bár a kompetenciája nincs meg a bizottságnak arra, hogy ezt feloldja, de kezdeményezni kezdeményezheti, és miért ne kezdeményezné? Joguk van az embereknek tudni, hogy a róluk gondoskodó kormány, az állam hogyan fogja őket megvédeni, mivel fogja őket megvédeni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt hiszem, hogy ezzel ezt a vitát lezárom, és a bizottsági ülést is bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 25 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva