EB-29/2007.
(EB-49/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. október 17-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászólók*

Megjelent*

Az ülés megnyitása*

A határozatképesség megállapítása*


A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása*

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat (Általános vita)*

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat (Általános vita)*

Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)*

Szikszainé dr. Bérces Anna kiegészítője*

Dr. Csépán Mária Magdolna kiegészítője*

Kérdések, észrevételek*

Válaszok*

Vélemények*

Határozathozatalok*

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/4093. számú törvényjavaslat (Általános vita)*

Szikszainé dr. Bérces Anna kiegészítője*

Határozathozatal*

Egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*

Dr. Vojnik Mária ügyrendi javaslata*

Az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*

Egyebek*

Napirendi javaslat

1.A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat

(Általános vita)

2. a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat

(Általános vita)

 

b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)

3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/4093. számú törvényjavaslat

(Általános vita)

4. Egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat

(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

 

5. Az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslat

(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

 

6. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/3578. számú törvényjavaslat

(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

 

7. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) alelnök
Dr. Mikola István (Fidesz) alelnök
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr.Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Garai István (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)

Varga Zoltán tanácsos (Pénzügyminisztérium)

Dr. Csépán Mária Magdolna igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék)

Pálfalvi András megbízott főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)

Domokos Sándor főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)

Megjelent

Ágoston Gabriella főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)

Az ülés megnyitása

A határozatképesség megállapítása

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Kérem, foglaljunk helyet! Köszöntöm a bizottság tagjait, a meghívott vendégeket. Az Egészségügyi bizottság ülését megkezdjük. A bizottság helyettesítésekkel határozatképes.

A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása

Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy napirend előtt van-e észrevétel. (Nem érkezik jelzés.) Nincs. Akkor a napirendre a kiküldött módosított ajánlást is figyelembe véve úgy teszek javaslatot, hogy az ajánlás szerinti 1. és 2. napirendi pontra, tehát a 2008. évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló javaslatra, illetőleg a 2008. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra az általános vitát egy körben, tehát együtt folytassuk le, azzal, hogy természetesen külön-külön szavazunk. Tehát az 1. és 2. napirend kapcsán az előterjesztőt és az ÁSZ-véleményt meghallgatjuk, és tekintettel a szoros összefüggésekre, a vitát együttesen javaslom lefolytatni. Azt követné a 3. napirendi pont, a 2007. évi költségvetés kiegészítése. A 6. napirendi pontra pedig nem kerül sor, mert a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatot nem találtunk.

Tehát kérdezem a bizottság tagjait, hogy ezen módosításokkal a napirendet elfogadják-e. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi ajánlást.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat (Általános vita)

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat (Általános vita)

Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)

Soron következik a 4009. szám alatt benyújtott, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, illetőleg a 2008. évi költségvetésről szóló, 3860. számon beküldött törvényjavaslat vitája. Ennek természetesen részét képezi az Állami Számvevőszék véleményének a meghallgatása is.

Az elektronikus futárpostában képviselőtársaim a fejezeti kötetekhez, illetőleg az ÁSZ-javaslathoz is hozzáférhettek; írásban a fő kötet már szeptember 30-áig előírás szerint benyújtásra került.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat jövő csütörtökön induló, plenáris ülésen történő tárgyalásához szokás szerint írásban kell többségi és kisebbségi véleményt alkotni, tehát ott nincs kijelölt előadó. Ellenben a megalapozó egyes törvények módosításáról, tehát az 1. pontként jelölt javaslatnál szóban hangzanak el a vélemények. Ennek a tárgyalására viszont a 27-ei, szombati ülésnapon kerül sor.

Köszöntöm az előterjesztőket, a Pénzügyminisztérium részéről Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt, Ágoston Gabriella főosztályvezető-helyettest, illetőleg az Állami Számvevőszék képviseletében Csépán Magdolna főtanácsos asszonyt. Itt vannak a szaktárca és az OEP képviselői is, amennyiben olyan kérdés van, akkor természetesen válaszolnak.

Megadom a szót, hogy akkor az 1., 2. napirenddel kapcsolatos bevezetőt tartsa meg főosztályvezető asszony.

Szikszainé dr. Bérces Anna kiegészítője

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egy rendkívül nehéz periódusa van a parlamentnek, hiszen a 2008-as költségvetés és az azzal kapcsolatos megalapozó törvények, illetve az adótörvények mindig rendkívül komoly és feszített munkát igényelnek, önmagában csak a kötetek áttekintése is nyilván rendkívül komoly feladatot jelent az önök számára.

Azzal kezdeném, hogy a 2007. évben folytatódik az, ami már a 2006. évet is jellemezte, hiszen az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a 2007. évi költségvetés előkészítése során már azt a technikát alkalmaztuk, amit az Alkotmánybíróság a döntésével megerősített, miszerint a költségvetéseknek, illetve a zárszámadási törvényjavaslatoknak mindig csak ezekről a kérdésekről szabad szólniuk. Tehát az ehhez kapcsolódó törvénymódosításnak, az azt megalapozó törvényeknek külön törvényjavaslat keretében kell benyújtásra kerülniük az Országgyűléshez. Ez a 2007. évre kialakult gyakorlat a 2008. évben is folytatódik. Az önök előtt lévő 2008. költségvetési törvényjavaslat egy ilyen tiszta törvényjavaslat, hiszen csak a 2008. évi költségvetés kérdéseivel foglalkozik.

Ebből adódóan ehhez kapcsolódik a 2008. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat. Én ezzel kezdeném, ahogy a napirendnek is van a sorrendje. Ez a törvénymódosítási csomag 25 darab törvény módosításáról szól. Természetesen megpróbálom felhívni a figyelmet arra, ami a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekről szól. Az egyik, amire rögtön felhívnám a figyelmet, hogy az államháztartási törvény módosítása is itt jelenik meg. Pontosan a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a finanszírozási erősítése érdekében olyan Áht.-módosításra teszünk javaslatot, amelyben jelentős hiány esetén a kormánynak külön intézkedési javaslatot kell benyújtani az Országgyűlés elé. Most különösen az Egészségbiztosítási Alapnál ezzel nem igazán kell számolni a 2008. év vonatkozásában, és a remény szerint ez hosszabb időszakban is így fog történni. Mindenesetre azt gondoljuk, pontosan az alapok védelme érdekében ez fontos változtatási javaslat, amely itt megjelenik.

A másik változás, amire ugyancsak szeretném felhívni a figyelmet, hogy most készül a középtávú fejlesztési költségvetési program törvényjavaslatának előkészítése ötpárti egyeztetés keretében. Ezzel összefüggésben változást javaslunk ugyancsak az államháztartási törvényben, hogy most már nem kettő, hanem hároméves prognózisokat kell készíteni a költségvetésekhez. Ez is pontosan ezeknek a megalapozottságát, a biztonságát próbálja növelni.

Vannak természetesen olyan pontosító kérdések, amelyeket más törvényi változások következtében szükséges átvezetni a törvényi szabályozásokon. Ilyen például az új rehabilitációs járadék mint konstrukció, amely megjelenik ettől az évtől. Természetesen ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos változtatást is keresztül kell vezetni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szabályozásában. Ugyancsak más törvényi szabályozással összefüggésben ebben a törvényben rendelkezni kell - az önök előtt lévő törvénymódosítási, adótörvény-módosítási csomagban szerepel ez a javaslat - az egyszámlás befizetést. Ezzel összefüggésben - amennyiben ez az elképzelés megvalósul - szükség van az ehhez kapcsolódó, a tb pénzügyi alapjainak gazdálkodásáról szóló törvény módosítására is. Ez is megjelenik ebben a csomagban.

Ugyancsak az Egészségbiztosítási Alap, hogy mondjam, finanszírozási, stabilitási kérdésével, illetve a különböző, a nemfizetés megfelelő szankcionálásával függ össze az egészségbiztosítási törvény itt megjelenő módosítása, ami arról szól, hogy a mulasztási bírság összegének - természetesen eltérően a természetes személyek, illetve a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában - komolyabb emelésére tesz javaslatot pontosan azért, hogy a befizetési hajlandóság vonatkozásában remény szerint egyfajta ösztönzést próbáljunk megvalósítani.

Felhívnám a figyelmet még három változásra, ami mindenképpen fontos. Az egyik, hogy megjelenik a biztonságos és gazdaságos gyógyszertámogatásról szóló törvény módosítása. Ez igazából egy általános szabályozási elv keresztülvezetése ezen a törvényen. Ez arról szól, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott bírság az új szabályok szerint a központi költségvetés bevételét képezi. Ez ennek a törvénymódosítási csomagnak több szabályozási javaslatában is megjelenik. Ez az egyik, ami az egészségügy területét érinti.

A másik dolog, amire szintén felhívnám a figyelmet, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. Itt egy új felügyeletről van szó, amely ez évben kezdte meg a működését. Bevalljuk őszintén, hogy az indításkor a szabályozásban nem volt teljesen egyértelmű, hogy az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatban milyen bevétellel tud számolni a felügyelet. Ennek a pontosítását javasoljuk a benyújtott törvénymódosítási javaslatban.

A következő fontos kérdés az a változás, hogy az elmúlt évben a kormányzati struktúraátalakítással kapcsolatban volt egy nagy törvényjavaslat, amelynek igazából az volt a lényege, hogy ne jelenjenek meg a konkrét miniszteri elnevezések, hanem különböző hatáskörök jelennek meg. Ez a törvénymódosítási csomag az eredeti elképzelések szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok költségvetéséről szóló törvény, hatályon kívül helyezte volna 2008. január 1-jei hatállyal. Pontosan arra való figyelemmel, hogy a bizottság is sokat foglalkozott és még sokat fog foglalkozni az egészségbiztosítási rendszer átalakításával, és a tervek szerint az ezzel kapcsolatos változások 2009-től indulnak, tehát 2009 januárjától, ezért mindaddig, amíg ez az átalakítási folyamat zajlik, nyilván célszerű, ha a tb pénzügyi alapjairól szóló törvényi szabályozást még egy évig hatályban tartjuk. Ezzel kapcsolatban törvénymódosítási javaslatot nyújtottunk be, ami azt jelenti, hogy ez nem 2008. január 1-jétől kerül hatályon kívül helyezésre, hanem 2009. január 1-jétől. Tehát erre is felhívnám a figyelmet, hogy egy ilyen szabályozásváltozás is szerepel.

A következő fontos dolog, amire felhívnám a bizottság figyelmét, hogy a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerével kapcsolatos törvény módosítását is tartalmazza a javaslat. Ennek az a lényege, hogy eddig két cél volt a céltámogatási rendszerben, részben a szennyvízberuházások, részben pedig az egészségügyi céltámogatások vonatkozásában, most pedig a következő évtől azt javasoljuk, hogy egészségügyi cél jelenjen meg egyedül a céltámogatások rendszerében. Azt gondoljuk, ezzel is az egészségügy prioritását próbáljuk biztosítani a következő évben. A megalapozó törvénymódosítások kapcsán ennyit szerettem volna elmondani.

Ha megengedi a tisztelt bizottság, akkor rátérnék a 2008. évi költségvetésre. Azt gondolnám, hogy itt is egy általánosabb ismertetést tartanék, és ezen túlmenően természetesen a bizottság ügykörébe tartozó, az egészségügyi tárca, illetve az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséről szeretnék néhány szó kiegészítést elmondani önöknek, és természetesen ki fogok térni az Állami Számvevőszék véleményére is.

Az általános kereteket illetően a 2008. évi költségvetés vonatkozásában elmondanám, hogy a várható fogyasztói árindex az idei évben 7,5 százalék lesz, a 2008. évben 4,5 százalékos fogyasztói árindexszel számol a költségvetés.

A bruttó keresettömeg-alakulásban is a 2007. évi várható 7,5 százalékhoz képest a következő évben 5,7 százalékkal számolunk.

Igazából a foglalkoztatottak számának alakulásában némi elmozdulással számolunk a 2007. évhez viszonyítva, különös tekintettel arra, hogy igazából az államigazgatás keretében történt szervezetátalakítások most már végrehajtásra kerülnek, tehát igazából némi emelkedéssel számolunk a foglalkoztatotti létszámnál.

A bruttó átlagkeresetnél is, ahhoz képest, hogy a 2007. évben 8,1 százalékos növekedéssel számolunk, 2008. évben pedig 5,4 százalékkal.

Szeretnék néhány szót szólni az államháztartás középtávú céljairól. Természetesen itt az államháztartás egészében a legfontosabb célkitűzés a következő években is a konvergenciaprogram végrehajtásának a biztosítása, ami természetesen azzal jár, hogy igen erőteljesen törekedni kell a szabályozásokban, a költségvetésben a hiány mértékének a fokozatos visszaszorítására. Azt tudom mondani, hogy az eddigi végrehajtás során a konvergenciaprogram még az eredetileg elképzeltekhez képest is jobban alakul, hiszen várhatóan a 2007. év is, ha belegondolunk, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében is, hiszen ott évek óta nem látott események vannak, hiszen nem azzal kell számolnunk, hogy a hiány több száz milliárd forinttal meghaladja, amit tervezünk, hanem éppenséggel a benyújtott javaslatban is majd, ha majd 2007-et látjuk, változatlan hiánnyal számolunk (Dr. Mikola István: Bravó!) a módosítás során is. Tehát azt gondolom, mindenképpen ebben is megjelenik a stabilitás.

Igazából az egészségügyi tárca költségvetésében is, azt szeretném elmondani, hogy a fejezet támogatási előirányzata 2007. évhez képest 11,3 százalékkal növekszik, ami azt gondolom, hogy az elmondott keretek között mindenképpen egy figyelemre méltó történet. Ebben két fontos előirányzatra hívnám fel a figyelmet. Az egyik az oltóanyag-beszerzéssel kapcsolatos többletkiadásokhoz biztosított plusz 2,5 milliárd forint, a másik pedig ugyancsak egy nagyon régi, neuralgikus pontja a tárcának, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója, amire szintén 2,5 milliárd forint kerül biztosítására a költségvetési javaslat alapján.

Kétségtelen, hogy a tárca egészében természetesen megjelennek az egyéb kiadásoknál azok a szervezeti változások, amelyek az egészségügyi reform lépéseiként megjelennek. Tehát az intézményeknél természetesen az előző évhez képest más a helyzet, hiszen ennek a folyamatnak 2008-ban már az eredményei jelennek meg, tehát ezek másképp alakulnak.

Mindenképpen szeretném néhány dologra felhívni a tárca költségvetésével kapcsolatban a tisztelt bizottság figyelmét. Ilyen például, hogy az elavult aneszteziológiai eszközpark megújítása is folytatódik a következő évben. Ez összesen 1250 millió forintot jelent a tárca számára. Ugyancsak felhívnám a figyelmet, hogy az EU-s források bevonására is jelentős módon kerül sor a következő évben, tehát ez is egy fontos kérdés. A légi mentéssel kapcsolatban 800 millió forint szerepel a bérleti díjakkal összefüggésben, erre is felhívnám a figyelmet. És különösen az egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatoknál csaknem 2 milliárd forint előirányzat szerepel. Tehát ezek is, azt gondolom, mindenképpen fontos kérdések az Egészségügyi Minisztérium jövő évi költségvetésével kapcsolatban.

A társadalombiztosítási költségvetéssel kapcsolatban több fontos momentum lesz a következő évben a javaslat alapján. Az egyik rendkívül fontos kérdés a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos fedezetváltás, aminek igazából a járulékbevételi oldalról történő átcsoportosítása a következő évben történik. Biztosan emlékeznek rá, hogy az elmúlt évben igazából az ezzel kapcsolatos döntésnek egy némileg formális végrehajtása történt meg, mert maga a feladat átkerült eddig teljes egészében, a rokkantsági nyugdíjak finanszírozása a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, de ez bevételátadással történt, a járulékok nem változtak akkor. Most a javaslat szerint, ami igazából összefügg az adómódosítási csomaggal, összességében 4 százalékos járulékátcsoportosítás történik a Nyugdíjbiztosítási Alap felé a rokkantsági ellátásokkal összefüggésben, ami azt jelenti, hogy 3 százalékos munkáltatói járulék és egy százalékos egyéni járulékátcsoportosítás történik a következő évben a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz.

További fontos változás az Egészségbiztosítási Alapnál: bár az adótörvények kapcsán már volt szerencsém a tisztelt bizottságban megjelenni, és felhívtam a figyelmet, hogy majd a költségvetésben meglátjuk, hogy szufficites lesz az Egészségbiztosítási Alap a következő évben, ezt most itt szeretném megismételni, hogy csaknem 2 milliárdos szufficittel számolunk a következő évben az Egészségbiztosítási Alapnál, ami azt gondolom, hogy az 1990-es évek óta igazából egy abszolút nóvum, hiszen sajnos korábban az volt a jellemző, hogy hiánnyal, méghozzá adott esetben több száz milliárd forintos hiánnyal kellett számolni az Egészségbiztosítási Alapnál.

A következő változás, amire szintén szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gyedfinanszírozás vonatkozásában változás történik annyiban, hogy eddig egy ilyen eléggé öszvér típusú megoldása volt a gyedfinanszírozásnak, hiszen ez biztosítási jogviszony fennállásához kötött, tehát az, hogy valaki gyedben részesüljön, ahhoz az szükségeltetik, hogy megfelelő biztosítási jogviszony előzménye legyen, ugyanakkor nagyon érdekes módon eddig a költségvetés finanszírozta teljes egészében, tehát nem járulékbevételekből történt a finanszírozás, hanem költségvetésből. Ez most a benyújtott javaslat alapján 2008. évben úgy változik, hogy 50 százalékot a költségvetés finanszíroz változatlanul, a másik 50 százalékot pedig az Egészségbiztosítási Alap a járulékbevételekből. Tehát erre is felhívnám a figyelmet, hogy ebben is változás van.

A másik változás alapvetően összefügg az egészségügyi reform formálódó lépéseivel, ez a nemzeti kockázatközösség új megközelítésével függ össze. Biztosan tudják, hogy 2006 óta működik az a rendszer, hogy a központi költségvetés jelentős összeget ad át az Egészségbiztosítási Alapnak azok után az állampolgárok után, akik mögött nincs biztosítási járulékfizetés. Ez egy nagyon jelentős létszám, hiszen 6 milliót meghaladó főről van szó. Tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjasok, a szociális otthonban elhelyezettek, a gyermekek, adott esetben a fogva tartottak vonatkozásában. A következő évben 307 milliárd forinttal számolunk. Eddig az a rendszer működött 2006. évtől, hogy a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetkiegészítése az általános szabályok szerinti járulékmértékkel lett meghatározva, és ezek után vagy az ellátások alapja vagy pedig a minimálbér figyelembevételével lett meghatározva az az összeg, amit azok után az állampolgárok után fizetett a költségvetés, akik ebben a nemzeti kockázatközösségben külön járulékfizetés nélkül benn vannak.

A következő évtől kezdve olyan változást javaslunk, amely természetesen részben megjelenik az adócsomagban, részben pedig ez a járulékszabályozásokkal összefüggő kérdés, részben pedig megjelenik a költségvetésben. Ez arról szól, hogy egységes fejkvótaszerű összeg jelenik meg a következő évben. Ez azt jelenti, hogy 4350 forint/fő/hó fizetési kötelezettsége jelenik meg a költségvetésnek a nem járulékot fizetők vonatkozásában. Ezen túlmenően pedig felhívnám a figyelmet arra, hogy nyilván ennek napi összege van, és valami napi 145 forintot jelent. Ezen túlmenően pedig egy olyan biztosítékot is tartalmaznak a szabályozások, miszerint kimondjuk, hogy ez nem örök időkre vasalt összeg, hogy úgy mondjam. Attól, hogy most meghatároztuk a 4350 forintot, nyilván ennek az értékállóságát is kell biztosítani a következő években. Ezért a szabályozási javaslat olyat is tartalmaz, hogy a 2009. évtől kezdődően ez az összeg mindig a következő évi költségvetésben tervezett inflációnak megfelelően emelésre kerül. Úgy gondolom, ez is biztosíték és garancia, hogy annak ellenére, hogy fejkvótaszerű összeg, ennek az értékállóságára mindenképpen törekedni fogunk.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani... Elnézést, elnök úr, még valami van, az ÁSZ-ra nem tértem ki. Azt gondolom, ebben az évben is, mint a korábbi években megszokottan, az ÁSZ-szal gyümölcsöző és nagyon komoly együttműködést sikerült kialakítani, hiszen ahhoz, hogy a tervezés során is a szűkös határidejű tevékenységet el tudjuk látni, természetesen szoros együttműködésre van szükség. Ez az elmúlt években kialakultak szerint zajlott. Azt gondolom, hogy az ÁSZ által elkészített jelentésekben szakszerűen, most újdonságként megjelenik egy hatástanulmány is, amely a korábbi években nem volt jellemző. Azt gondolom, hogy a megállapításokat el tudjuk fogadni. Talán egyetlenegy kivétel van, amelyben nem feltétlenül értünk egyet, ez pedig arról szól, hogy az ÁSZ hiányolja az egészségbiztosítási reformmal kapcsolatos lépések megjelenítését a 2008. évi költségvetésben. Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy ennek természetesen nem a mi gonoszságunk az oka, hanem az az oka, hogy szemlére utaltam, hogy mi nem teljesen egyértelmű, hogy mikortól és hogy történik az egészségügyi reform végrehajtása. Amikor ezek a kérdések a költségvetési tárgyalási menetben egyértelművé válnak, természetesen mód van arra, hogy a parlamenti vita során, ha szükség van ezzel kapcsolatos változtatásokra, természetesen meg kell tenni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony, a tájékoztatást.

Megadom a szót Csépán Magdolnának - elnézést kérek, később kaptam a papírt -, igazgatóhelyettes asszonynak... Vagy nem?

DR. CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Igen.

ELNÖK: Mindenesetre a bizottság régi ismerőse, hiszen számtalan alkalommal hallottunk a tolmácsolásában az Állami Számvevőszék részéről megfontolandó véleményt - most is így lesz. Megadom a szót, tessék parancsolni!

DR. CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ha szabad ilyet mondani, köszönöm szépen, hogy "régi"-t tetszett mondani, és nem öreget... (Derültség.) Merthogy ez is igaz...

ELNÖK: Kérem szépen, ez még a fejemben sem fordult meg. (Derültség.) Köszönöm szépen. Ez a szó csak a kapcsolat tartósságára és szorosságára utalt.

Dr. Csépán Mária Magdolna kiegészítője

DR. CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Én is jó szívvel gondolok mindig önökre. Tényleg semmiképpen nem szeretném sajnáltatni magunkat, amiért ismét ilyen rövid idő állt a rendelkezésünkre a vélemény elkészítéséhez. Ha jól tudom, hétfőn nyújtottuk be a parlamentnek. Az a lényeg, hogy elkészült, és önök előtt van. Az volt a célunk, a legfontosabb célunk, hogy a 2008. évi előirányzatokat, azoknak a megalapozottságát vizsgáljuk, az összhangját a konvergenciaprogramban foglaltakkal és nem utolsósorban az európai uniós források támogatásokkal kapcsolatos összefüggéseit is vizsgáltuk.

A helyszíni ellenőrzés szeptember 18-án fejeződött be. Mivel a kormány szeptember 28-án nyújtotta be a költségvetési törvényjavaslatot, ezzel egyidejűleg áttekintettük a megállapításainkat ismételten, és pontosítottuk azokat. Az 1. napirendi pont keretében szó volt a költségvetést megalapozó szakmai törvényekről. Meglehetősen sajnálatos, hogy ennek a csomagnak a megismerésére nem igazán volt módunk. Az utolsó pillanatokban átfutottuk, hogy úgy mondjam, átolvastuk, de ennek az átvezetésére nem igazán volt lehetőségünk.

A fejezetindokló köteteket is csak a héten kaptuk meg. Azt tartom még lényegesnek, hogy a hétvégén a kormány benyújtotta az idei, a 2007. évi költségvetési törvény módosítását, a törvényjavaslatot, amely az E-Alap költségvetését 22,2 milliárd forinttal emeli meg. Erre abszolút nem tudtunk kitérni a véleményünkben. Úgy gondolom, hogy ennek némi oka lett volna. A 2007. évi várható kiadások esetében némi eltérés mutatkozik arról, amiről a mi véleményünk szól, és ami ebben a törvényjavaslatban szerepel. A 22 millió forint nagy része a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatát érinti.

Összességében azt tudjuk mondani, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesítése mellett végrehajthatónak látszik. A bevételek és a kiadások kockázatát a 170 milliárd forintos tartalék elháríthatja. A makropálya mutatói a konvergenciaporgram adatainak tendenciáit tükrözik, attól a 2007. évi reálfolyamatok alapján némi eltérés mutatkozik. A véleményünk 12. oldalán erről egy szemléletes kis táblázat is szerepel. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megindultak a közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban a tervezett változtatások, átalakítások, amelyeknek elsődleges célja az államháztartási hiány mérséklése. Ezekre a véleményben külön kitérünk. Természetesen mi is azon a véleményen vagyunk, amit a kolléganő elmondott, hogy pénzügyi értelemben ezek a tervezett változtatások 2004-ben már éreztetik a hatásukat. Csak annyit engedek meg magamnak, hogy mindezeknek a társadalmi hatásait vagy akár az egészségügyben az egészségügyi ellátás színvonalára gyakorolt hatásait megítélni ma még kevéssé lehet, de legalább annyira fontos lesz majd, mint a pénzügyi hatások, amelyeknek persze mi is örülünk, de azért az örömbe ennyi kétely vegyül, hogy egyéb hatások is várhatók vagy lehetnek.

Alrendszerenként értékeltük a bevételi és a kiadási előirányzatokat. A részletes megállapítások a véleményünkben eszerint vannak felépítve. Azt gondolom, a társadalombiztosítási alapok tervezéséről is el kell mondani azt, hogy úgy tűnik, a 2008. évre a pénzügyi egyensúly a bevételi-kiadási oldalon biztosított, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap esetében is. A társadalombiztosítási alapok tervezését a hagyományos szemléletben végezték el. Ennek megfelelően vizsgáltuk a megalapozottságot. Azt nem hallgathatjuk el, hogy az Egészségbiztosítási Alap költségvetésére véleményem szerint 2008-ban is erős hatással lehetnek a biztosítási reform aktuális lépései. Minimum a működési költségvetés tekintetében ezeknek a hatásoknak fel kell merülni. Ezzel a költségvetés nem számol, és azt gondolom, hogy ahogyan a kolléganő mondta, menet közben erre valószínűleg vissza kell térni.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hallottuk a bevezetőket. A két napirendi pontról, tehát a megalapozó törvényekről és a tényleges költségvetési törvényjavaslatról együttesen nyitom meg a vitát, azzal, hogy az első körben kérdések feltételére van lehetőség, és a válaszok után van mód arra, hogy mind a két törvényhez, aki kíván, véleményt mondjon. Tehát ez a rendszer csak kérdés.

Havas képviselő asszony!

Kérdések, észrevételek

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Főosztályvezető asszonyt kérdezném. Elhangzott az állami befizetésekkel kapcsolatban egy 307 milliárdos összeg, ha jól értettem, amit befizet az állam a járulékot nem fizetők után, és ez körülbelül olyan 6 milliós populációszám volt. Az E-Alap tervezése során, miután még csak a kérdéseknél tartunk, tehát a biztosítási rendszer átalakításával kapcsolatban, elhangzott a 4350/fő kvóta összege. Én egy viszonylagos gyors számolást végeztem ugyanezzel a számmal, az 261 milliárd. Én akkor tisztelettel kérdezem, hogy a fennmaradó 40 milliárd hogy kerül bele, hacsak nem kívánjuk csökkenteni az E-Alap költségvetését.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Béki Gabriella képviselő asszony!

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az én kérdésem is ehhez a témakörhöz kapcsolódik. Ha kérdésként kell megfogalmazni, amit szóba akarok hozni, akkor az úgy hangzik, hogy nem tartja-e kevésnek a Pénzügyminisztérium azt, amit a járulékot nem fizetők után betesz az állam, ezt a 307 milliárdot.

A másik kérdésem a gyeddel kapcsolatos. Hallottuk, hogy ennek a finanszírozása 50 százalékos lesz, tehát 50 százalékban állami, 50 százalékban járulékból fedezett, az a kérdésem, hogy tervez-e további lépéseket majd idővel a Pénzügyminisztérium. Én régóta kifogásolom, hogy a gyedet költségvetési forintokból finanszíroztuk régebben, jó iránynak tartom, hogy elkezdünk átállni, és azt tartanám szerencsésnek, ha az egészet járulékból lehetne fizetni. Tehát a kérdés az, hogy ez egy folyamatnak egy lépése, és akkor hogyan tervezik tovább, vagy mondjuk eddig tart a tervezés.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés? (Jelzésre:) Csáky képviselő úr; aztán Nyul István.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Kapcsolódom Béki képviselő asszonyhoz, én nagyon rossz iránynak tartom. Az, hogy társadalombiztosítási jogviszony kell hozzá, az a kifizetés természeténél fogva szükséges. Én rossz iránynak tartom, mert ez egy nemzetpolitikai kérdés, hogy a gyermeknevelést milyen szempontból tekintem. De ez egy ideológiai vita közöttünk.

Ami kérdésem lenne, ez az egyszámlás befizetés, ami tulajdonképpen megjelenik az ÁSZ jelentésében is, amivel évről évre visszatérünk és foglalkozunk, hogy egyszerűen átláthatatlan a járulékbevételek különböző aránya. Azt hiszem, hogy a két oldal ebben egyetért, tehát függetlenül attól, hogy éppen milyen pozíciót foglalunk el, mindannyian igényeltük és igényeljük azt, hogy tisztán lássunk, hiszen ez az ellenőrzés alapja. Ezt direkt csinálják? Vagy miért csinálják? Tényleg kérdezem, hogy miért csinálják! Én számítógépesekkel beszéltem, azt mondták, hogy nem egy olyan nagy was ist das ezeknek a nyilvántartását szoftveroldalról megcsinálni, mi az oka annak, hogy nem hajlandó a pénzügyi kormányzat ezt rendbe tenni?

A másik, amit szeretnék kérdezni: ha emlékeim nem csalnak, egy évvel ezelőtt, amikor az idei költségvetést tárgyaltuk, akkor az infláció 4,6 százalékra lett az eredeti költségvetésben belőve. 4,6 vagy 4,8, mennyi volt?

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): 6,2.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nem, biztos, hogy annyi nem volt.

ELNÖK: Elnézést kérek!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak számháború van!

ELNÖK: Muszáj betartani azt a rendet, hogy elhangzik a kérdés, mert utána már én sem tudom követni, hogy ki mit mondott, és az elég nagy baj. A képviselő úrnál van a szó.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ebből lesz a mostani állás szerint 7,5, de azért vannak elemzők, akik azt mondják, különösképpen az élelmiszerárak elszabadulása miatt, hogy ez lehet hogy fölfelé megy. Mennyire megalapozott ez a 4,5 százalékos infláció? Ez már évek óta jó trükk a mindenkori kormány részéről, hogy ezt egy kicsit falsul határozza meg, így a pluszbevételekkel tud rendelkezni.

Nagyon helyes, hogy 2,5 milliárddal nő az oltóanyagkeret nagysága, csak kíváncsiságból kérdezem, hogy ez mennyiségi növekedést jelent jelen esetben, vagy pedig a lényegében teljesen megszűnő, kifutó magyar oltóanyag kiváltására a külföldi beszerzések. Tehát egy árdrágulás áll a hátterében vagy pedig mennyiségi növekedés?

És még egy megjegyzés a nemzeti kockázatközösséghez, ami nagyon jó dolog, csak nem új találmány. Gondolom, ön is tudja jól, hogy 1998-ig a keresztfinanszírozás, amit akkor úgy hívtak, az működött. Szintén egy szociálliberális kormány szüntette meg, aminek nagyon nagy következménye lett, de ez már a vélemény rovatba tartozik, csak megjegyzem, hogy amikor ezt kommunikáljuk, akkor azért ezt jelezzük, hogy hál' istennek visszajött ez. Közben több mint ezermilliárdot vesztett ezen az egészségügy, ami miatt most itt állunk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Következik Nyul István, aztán Vojnik Mária.

DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Az Állami Számvevőszék javaslataival kapcsolatos lenne a kérdésem. Az 1. pont foglalkozik azzal, amit Csáky képviselőtársam említett az előbb. Ugyanezzel a problémával a Nyugdíjfolyósító Intézetnél tett látogatásunk alkalmával szembesültünk, ők is kifogásolták azt, hogy nincs külön számlakezelés a társadalombiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás felé. Tehát úgy néz ki, hogy ezt mindenképpen szükséges megoldani.

A 3. pont pedig, ami azt javasolja, hogy a finanszírozással, a teljesítményvolumennel, valamint a struktúrával kapcsolatos átalakításokat a kormány kísérje figyelemmel: úgy tudom, hogy a kormányprogramban benne van, hogy ez évben, tehát jövő év első félévéig történik egy ilyen vizsgálat, és annak megfelelően várhatóan lesz még módosítás a struktúraátalakítást illetően.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik képviselő asszony!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Magam is ott folytatnám, ahol több képviselőtársam abbahagyta, többek között Csáky András képviselő úr, én is a társadalombiztosítási alapok működésének pénzügyi megalapozására szeretnék rákérdezni. Én egy határozott előrelépésnek gondolom, hogy a járulékfizetési fegyelem megerősítése érdekében és a járulékfizetésre nem kötelezettek után az állami kötelezettségvállalás megerősítése érdekében komoly lépéseket tettünk. Amire kérdeznék, az a munkavállalók és munkáltatóik befizetésére vonatkozó szabályok. Azt mondja az ÁSZ, arra tett javaslatot a kormánynak, hogy a társadalombiztosítási alapok pénzügyi önállóságának és bevételének átláthatósága biztosítása érdekében a befolyó járulékok önálló számlákra kerüljenek elszámolásra, ezzel biztosítva, hogy a zárszámadásban a számlák állományértéke alapján közvetlenül megállapítható legyen az adott címen befolyt járulékok valós összege.

A zárszámadásban már komoly kritika tárgyát képezte, hogy az egységes járulékbefizetés és a nemenkénti megosztás körül nem volt minden teljesen átlátható. Ezt én szeretném egy másik problémával is megtoldani. Az tudniillik, hogy a munkáltató befizeti az APEH-nek ezt a társadalombiztosítási járulékot, és hogy az adott munkavállaló után ez a járulék megfizetett, ezt a taj-számával összekapcsolva közli az Egészségbiztosítási Pénztárral. Minden alkalommal és évenként kell megszerezni az adatvédelmi törvény szerint az ombudsman hozzájárulását ennek az összekapcsolt adatnak a használatához, illetve kezeléséhez. A kérdésem az, hogy tervezi-e a kormány a társadalombiztosítási reform kapcsán, a járulékbevételek ellenőrizhetősége és átláthatósága kapcsán is ennek az egész eljárásnak a felülvizsgálatát, a transzparensebbé tételét, noha a társadalombiztosítás egységességét senki sem akarja megkérdőjelezni, de ma már azt jól látjuk, hogy az alapok működésében más mechanizmusokat követünk. Indokoltnak találnám akár a nyugdíjbiztosítási alapok és az egészségbiztosítási alapok nemenkénti elszámolásának a valóságos szétválasztását, az adatkezelés egységesítését és természetesen annak a törvényi biztosítását, hogy ennek a megfizetésnek a jogszerűségét és az ellenőrizhetőségét az adatvédelmi törvénnyel összhangban vagy annak akár a törvényi módosításával megerősítsük és részben megteremtsük. A kérdésem tehát összefoglalóan arról szól, hogy hogyan haladnak ebben a munkálatok. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy Havas doktornőn kívül ki kíván még kérdést feltenni. Azért kérdezem, mert ő másodszor jelentkezett, és először azok szólnának, akik először jelentkeznek. (Dr. Csáky András jelentkezik.) Csáky képviselő úr is másodszor... (Derültség.) Van-e olyan képviselő, aki először akar kérdezni? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Akkor Havas doktornő következik.

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Én csak kérdezni szeretném, hogy jól látom-e azt a számot, ami itt van előttem. Ez a 2007. évi E-Alap előirányzata, amely 1636 milliárd, tehát az idei, illetve a jövő évre tervezett 1437 milliárd. Ha jól látom, ez 200 milliárdos különbség. Ugye, jól látom? (Általános helyeslés.) Jól látom. Ezt a 200 milliárdot hogyan gondolnánk behozni? Ez a bevételi főösszeg volt. Azt én tudom, hogy a szociális tárcához átkerült, de hogy ez a 200 milliárd lenne, vagy pedig az E-Alap bevételi oldala is csökkenne?

ELNÖK: Van-e még kérdés? (Dr. Puskás Tivadar jelentkezik.) Azt szeretném, ha már tényleg tudnánk haladni. Puskás képviselő úr, parancsoljon!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. A következőt szeretném megkérdezni. A vizitdíj, a kórházi napidíj összegénél volt egy 23 milliárdos tervezet, aztán úgy néz ki, hogy lesz egy 13 milliárdos bevétel. Mire alapozódik a 17,3 százalékos előirányzat a következő esztendőben? Azonkívül, hogy természetesen az intézmény, a vizitdíj intézménye eléggé recseg-ropog - most különösen a népszavazásra gondolok -, azt nem értem, hogy ha többre terveztek, kevesebb volt a bevétel, rosszul terveződött, akkor miért tervezünk most megint jelentősen többet. Tudom, február 15-én kezdődött, de a különbség nem akkora, úgyhogy ebből én óhatatlanul azt látom, hogy csak akkor jöhet be, ha mondjuk vizitdíjemelés lesz. Mi ennek a logikus magyarázata? Ez nekem nem működik.

A mentőszolgálattal kapcsolatos részletes költségvetésbeli kérdés is feltehető. Feltenném a kérdést tisztelettel: a plusz 2 milliárd, amit hamarosan, egyszer megkapunk - és nagyon szépen köszönjük, nagyon kell, mert enélkül nem tudunk működni -, ha jól nézem a költségvetési számokat, a plusz 2 milliárd a jövő esztendőre összességében mínusz 2 milliárdot jelent. 2006-tól 1,7, aztán utána 1,2 milliárddal csökkent a mentőszolgálat költségvetése. Ez a költségvetési előirányzat, valamint az egy hónappal ezelőtt meghatározott nem fedi egymást.

A következő kérdésem. Örvendetesnek látszik, hogy az egészségbiztosítási járulék 7 százalékról 6 százalékra csökken. Ez persze bevételkiesést jelent. A kiesés nem onnan jön be, hogy a munkaadók járuléka mennyi lesz - kérdezem én. A munkavállalóknak csökkent 1 százalékkal. Ez itt hiány. A munkaadó járuléka hogyan alakul a következő esztendőben? Most befejezem, és ha még kapok lehetőséget, akkor még kérdeznék erről.

ELNÖK: Kérdésre több lehetőség már nem lesz. A válaszadás után véleményezésre van lehetőség. Természetesen lesznek módosító indítványok, lesz részletes vita is. Ha a képviselő úr kérdést kíván feltenni, akkor tegye fel.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Gyógyszertámogatással kapcsolatos kérdésem lenne. Lépten-nyomon azt hallottuk, hogy a gyógyszerár csökkent. Az ÁSZ-jelentésben a betegek hozzájárulása növekedett, méghozzá jelentősen növekedett, a támogatott gyógyszereknél mintegy 22-23 milliárd forinttal, a nem támogatott gyógyszereknél pedig 10-15 milliárd forinttal. Kérdezem, hogy a naponta hallható gyógyszerárcsökkenés és a jelentésben lévő, tehát itt szereplő leírt jelentős betegteher-növekedés közül melyik a felemás, melyik az igaz? (Dr. Vojnik Mária: Mind a kettő.) A támogatás világos, de a betegteher nőtt. A gyógyszer ára növekedett. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most csináljunk egy kasszát, hogy ki kíván még kérdezni, és nem véleményt mondani. A költségvetés van napirenden - ezt is szeretném elmondani. (Dr. Heintz Tamás és dr. Csáky András jelentkezik.) Heintz Tamás következik, majd pedig Csáky András.

DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ígérem, nem fogok a nyereségérdekelt biztosítási rendszerről kérdezni, csak szigorúan a költségvetésről és a 2008-as költségvetésről.

A kérdésem a következő lenne: a konvergenciaprogram előírása szerint a GDP 0,9 százalékával kell csökkenteni az egészségügyi kiadásokat. Én azt kérném tisztelettel, hogy ennek fényében szíveskedjenek egy picit arról tájékoztatni azokat a képviselőket, akik nem a költségvetéssel a hónuk alatt jöttek a világra, és világosan lehessen kommunikálni, hogy mik azok a tételek, melyek azok az ágazatok, melyek azok a kiadások, amelyek ennek legjobb viselik a következményét. Nyilván vannak itt főszámok - én is tudnám mondani, de jobb lenne, ha hallhatnánk, mert mi ezt mondjuk tovább a sajtónak szívesen, szeretettel. Ugye, a konvergenciaprogram, 250 milliárd kivonás, erről van szó, ennek a 2008-as év első tételét szeretném azért hallani, mert akkor jobban értjük, hogy miért kell nekünk a magántőkét bevonni.

Köszönöm szépen. (Dr. Vojnik Mária: Meg kell a szívnek szakadni! - Dr. Czinege Imre: Tényleg, ez hihetetlen!)

ELNÖK: Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést kérek, de a keresettel kapcsolatban elhangzott egy 5,2 százalékos növekedés. Bértömeggel számol a költségvetés, tehát országos szinten bértömeggel, vannak-e számítások arra, hogy ebből, mert érezhető a minimumjárulék duplája, vagy nem tudom, hogy hívják hivatalosan, tehát ezeknek az intézkedéseknek egy pozitív hatása a fizetési fegyelmet illetően. Illetőleg ez nyilvánvalóan a bérekben is megjelenik indirekt módon. Nem tudom, érthető-e a kérdés? Mennyi a tényleges növekedés, és mennyi a gazdaság kifehéredéséből megjelenő bér ezeken belül? Mert mondjuk az egészségügyben, de azt hiszem, az oktatásügyben is olyan nagyon nem érezzük már évek óta, hogy bárminemű bérnövekedés lenne, ennek mi áll a hátterében? Azt hiszem, hogy érthető volt a kérdésem.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a kérdések sorát lezártuk. Meghallgatjuk a válaszokat, gondolom, ebbe majd az OEP és az egészségügyi tárca is besegít, kérem, hogy szíveskedjenek megosztani. Azt követően pedig véleményekre lesz lehetőség.

Főosztályvezető asszony!

Válaszok

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban én is azt szerettem volna kérni, ha a tárca, illetve az E-Alap, tehát az OEP segítene néhány kérdésben.

Akkor próbálok sorrendben végighaladni. Havas képviselő asszony a nemzeti kockázatközösséggel kapcsolatban tett fel kérdést. Elmondanám, hogy valóban, lehet így is számolni, viszont tudjuk, hogy mindennek van áthúzódó hatása az eb-rendszerben, tehát arról van szó, hogy a január havi bevétel még a korábbi rendszernek megfelelő összegről szól, tehát a 9 százalékos fizetési kötelezettségnek megfelelően, ami a következő évben 24 milliárd forintot meghaladó bevételt jelent. Tehát ehhez mindenképpen, amikor a 307 milliárd forintot értékeljük, ez is hozzátartozik. De természetesen, ha a képviselő asszony igényli, ezzel kapcsolatban a részletes számításokat is át tudjuk adni. Sőt felhívnám a figyelmet arra, hogy az önök előtt lévő adótörvény-módosítási csomagban van egy olyan szabályozási javaslat, ami arról szól, hogy a járuléktörvénynek a végrehajtási rendeletébe ez évben, tehát ami majd még előttünk áll, amikor az adótörvénycsomag elfogadásra kerül, egy olyan szabályozást kell betennünk, miszerint tájékoztatást kell adni mindenkinek, tehát ki kell alakítani azt a konstrukciót, hogy minden állampolgár, aki érintett a nemzeti kockázatközösségben, tudja, hogy mit fizet utána a költségvetés. Tehát el kell kezdeni ennek a végrehajtását, tehát ki kell alakítani a tájékoztatás konstrukcióját. Ezen túlmenően ennek az egésznek a számítási rendszerét is be kell mutatni a kormányrendeletben. Tehát arra teszünk javaslatot az adócsomagban, hogy a kormány kapjon felhatalmazást arra, hogy kormányrendeletben ezeket a kérdéseket szabályozza. Tehát felhívnám a figyelmet, hogy ennek a szabályozásnak már november tájékán nyilvánosnak kell lennie, hiszen ebben az adócsomagban egy felhatalmazó rendelkezés jelenik meg ezzel kapcsolatban.

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Még mindig hiányzik egy húszas!

ELNÖK: Elnézést kérek! Képviselő asszony, tartsuk be a parlamentáris rendet!

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Csak számolok!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Béki képviselő asszony kérdése a gyeddel kapcsolatban. Egyrészt kifejezte, hogy az iránnyal egyetért. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy igen, amit kérdez, hogy a következő tendencia hogy néz ki, megjelenik a szabályozási javaslatban, arról szól, hogy 2009-től pedig már teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza a gyedkiadásokat. Tehát a következő menete is megvan ennek.

Csáky képviselő úr a gyeddel kapcsolatban: én most ehhez hadd ne fűzzek kommentárokat.

Az egyszámlás befizetéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a kapcsolódó részekben muszáj ezzel valamit kezdeni, hisz az adócsomag pontosan a július 1-jei koalíciós megállapodásnak megfelelően tartalmazza az egyszámlás befizetéssel kapcsolatos javaslatot. Ehhez én még nem tudom megmondani természetesen, hogy az adócsomagnak mi a vége, annyit azért jeleznék, hogy ezzel az elképzeléssel kapcsolatban önökön kívül az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésein is probléma jelentkezett, tehát ott is kicsit fenntartásokkal fogadják az ezzel kapcsolatos elképzelést. Természetesen én nem tudom megmondani, hogy a kormány az eredeti javaslatát ennek megfelelően fenntartja-e vagy sem, amit benyújtott önökhöz. Az OÉT-tárgyalások még nem zárultak le, ezek nyomán elképzelhető, hogy ebben az egészben változás lesz, és végül elhagyásra kerül ez a fajta javaslat. Természetesen mi megpróbálunk már arra az esetre is felkészülni, ha mégis az egyszámlás befizetési konstrukció lenne, hiszen ahhoz természetesen az érintett hatóságokkal - APEH-hal, Kincstárral -, hogy ez megvalósuljon, szoros előkészítést kell megvalósítani, hiszen majd az Áht. végrehajtási rendeletében is, a 217-es kormányrendeletben ezzel kapcsolatos szabályozást ki kell alakítani. Jelzem, elkezdtük ennek az előkészítését, hiszen nekünk igazodni kell a benyújtott törvényjavaslathoz, és annak a végrehajtását el kell kezdenünk előkészíteni, ha 2008. január 1-jétől ez a dolog mégis működik. De jelzem, hogy nem egészen száz százalék, hogy ez így marad, tehát elképzelhető, hogy ebben változás lesz. Az egyszámlás befizetéssel kapcsolatban ennyit szeretnék elmondani.

Csáky képviselő úr a makrogazdasági feltételekkel kapcsolatban is tett fel kérdést. Szeretném elmondani, hogy a fogyasztói árindexnek az eredeti, tehát a benyújtott 2007. évi költségvetésben szereplő mértéke 6,2 százalék volt, ahhoz képest a 7,5 százalék 1,3 százalékos eltérést jelent. Ennyit tudok mondani a 2008-as 4,5-höz. Tehát nem nagy az eltérés az eredeti előirányzathoz képest ebben, és természetesen bízunk abban, hogy a tervezési paraméterek, amelyekkel számoljuk a 2008-as költségvetést, azok meg is tudnak valósulni. Jelzem, az ÁSZ is megerősítette az ezzel kapcsolatos véleményében, hogy ez egy megfelelő metódus. Tehát én ebben nem látok problémát.

A nemzeti kockázatközösségben természetesen tudjuk, hogy a korábbiakban volt a keresztfinanszírozás. Jelzem, hogy akkor nyilván az adott körülményeket is figyelembe véve mások voltak még a viszonyok, de ott egy egészen minimalizált összeg volt ezzel kapcsolatban. Emlékeim szerint 12 milliárd körüli összeg volt, most 307 milliárdról beszélünk - ezzel nem akarom mondani, hogy ez most jobb. A nyugdíjasok miatt volt a 12 milliárdos összeg. Tehát valóban kétségtelen, hogy ennek volt némi előzménye, tehát ezt el kell ismerni természetesen.

A struktúraátalakítással kapcsolatban. Egyrészt próbáltam már jelezni, hogy bizonyos kérdések a 2009-től tervezett változások kapcsán még egyeztetés alatt állnak. Ezzel kapcsolatban nyilván a parlamenti menet során lehet majd tovább haladni, ha kialakulnak az ezzel kapcsolatos elképzelések.

Vojnik képviselő asszony a társadalombiztosítási költségvetés megalapozásával kapcsolatban, illetve a nyilvántartásokkal, jogviszonyügyekkel kapcsolatban tett fel kérdést. Valóban azt gondolom én is, hogy eléggé bajos az a történet, hogy az eredeti engedély szerint 2007. évre kapott az állami adóhatóság taj szám használatára felhatalmazást. Remény szerint ez a 2008. évben is fennáll, de kétségtelen, hogy ez az egész helyzet önmagában azt erősíti, amit a képviselő asszony is elmondott, hogy megfontolandó lenne az adatkezeléssel kapcsolatban az adatvédelmi törvény áttekintése, hogy valóban ezek a korábbi, ilyen nagyon elválasztott kezelések adott esetben, amikor pontosan társadalmi érdekről van szó, hiszen az, hogy az alapokhoz a befizetések valóban úgy tudjanak jönni, ahogy az indokolt lenne és szükséges lenne, lehet hogy ezeken a kérdéseken el kellene gondolkodni, illetve meg kellene próbálni ennek a törvénynek a felülvizsgálatát, korszerűsítését a megváltozott viszonyoknak megfelelően.

Természetesen az is fontos - nem tudom, jó helyen mondom, vagy nem -, az adócsomagban természetesen már arra is tettünk eddig javaslatot, és ha oda kerülünk a módosítókhoz, akkor látható, ez igazából erősödik, hogy mindenképpen a következő év, a 2007-es év a jogviszony-nyilvántartás vonatkozásában kvázi próbaév lesz, amely arról szól, hogy mindenkinek rendeznie kell a jogviszony hátterét. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy ez adott esetben még nem feltétlenül történt meg ez idáig, ezért a tervek szerint mindenképpen támogatnánk egy olyan szabályozást, miszerint arra próbálunk ösztönözni, hogy mindenki lehetőség szerint ez év végéig rendezze a jogviszonyát. Ennek kapcsán adott esetben elképzelhető, hogy némi moratóriumra is sor kerülhet pontosan azért, hogy ezek a helyzetek rendeződjenek. Nyilván a képviselő asszony arra is utalt, hogy remény szerint hamarosan meg fog valósulni az, ami a tb-vel foglalkozók számára nagyon régi kérdés, az egyéni számla, tehát az egyéni nyilvántartás, amely pontosan ezen elképzelések, reformkérdések megvalósítását nagyban tudja segíteni. Nyilván ez is egy folyamat. Elkezdődött ebben az évben az egyéni bevallás, az adóbevallásban nem ömlesztett bevallás van, hanem egyéni bevallást kell biztosítani. Nyilván ennek is van némi időigénye. Reményeink szerint a 2009. évtől ebben is erőteljes lépést tudunk tenni. Ennek is van egy folyamatigénye, hogy ebben tudjunk tovább haladni.

A következő kérdés a vizitdíjjal, a kórházi napidíjjal kapcsolatos volt. Itt valóban ezek az előirányzatok vannak, amelyeket ön is jelzett. Egyrészt az idei várható valóban 13 milliárd körüli bevétellel számolunk, a következő évben pedig 17 milliárddal. Azt gondolom, hogy azokat a mai tényhelyzeteket kell ennél figyelembe venni. Valóban egy új fizetési kötelezettségnél természetesen be kell állnia egy rendszernek, tehát a 2007. évtől, tekintettel, hogy nem is év elejétől volt ez a történet, hanem későbbi időpontban, egyrészt ezt figyelembe kell venni, a 2008. évben pedig várhatóan ez már egész évben fennálló történet. Beáll a rendszer, ezért gondoljuk, hogy figyelemmel az egyébként széles körben létező mentességekre, ez egy reális bevételi előirányzat a következő évben.

A mentőszolgálattal kapcsolatban egyrészt elmondanám, amit tudok, és ebben majd segítséget kérek mástól is. A 2007. évi költségvetési módosítás során találkozunk a 2 milliárddal a mentőszolgálattal kapcsolatban. Annyit szeretnék elmondani, hogy a 2008. évben egy szerkezeti változás van a betegszállítással összefüggésben, tehát nem tényleges csökkenés, hanem egy szerkezeti változás jelenik meg, de azt gondolom, hogy a kollégák majd erről is szólnak.

A másik kérdés az oltóanyaggal kapcsolatos volt, hogy ez egy tényleges növekedés-e. Én azt mondom, hogy igen, hiszen itt arról van szó, hogy ötéves tender van, tehát a korszerű igényeknek megfelelő, ahhoz szükséges források biztosítása történik. Én a magam részéről szakmailag is azt mondom, hogy meg fog történni a következő évben, hogy ennyi összeggel tud emelkedni, hiszen az oltóanyag kérdése jó ideje egy neuralgikus kérdés volt. Ennek az előirányzata vonatkozásában, úgy gondolom, sikerül előrelépni.

A járulék tekintetében felhívnám a figyelmet, hogy semmiféle érdemi változásra nincs mód, hiszen egy járulékátcsoportosításról van szó. Ezt a bevezetőben próbáltam elmondani. Összességében a munkáltatói járulék változatlanul 29 százalék. De ebben van változás, hogy az egészségbiztosítástól átkerül 3 százalék a nyugdíjbiztosításhoz, és az egyéni járuléknál az eddigi 7 százalékos egészségbiztosítási járulék 6 százalékra változik. Ezzel együtt pedig a jelenlegi 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra növekszik. Ugyanott vagyunk, mint eddig. Tehát nem változik az összteher, egy abszolút járulékátcsoportosítás van nullszaldós eredménnyel.

Még egy mondatban felhívnám a figyelmet a következőre. A nyugdíjas munkavállalók vonatkozásában természetesen a nyugdíjjárulékteher-növekedés kétségtelenül a nettó pozíciót érinti. Ennek a kompenzálására is szerepel javaslat az adómódosítási csomagban, ami arról szól, hogy a mostani szabályok szerint mióta a nyugdíjas munkavállalónál belépett április 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, az a szabály működik a nyugdíjtörvényben, hogy ha valaki 365 napon keresztül fizette ezt a járulékot, akkor a következő évben neki a jelenlegi szabályok szerint annak a keresetnek a figyelembevételével, ami után fizette a járulékot, 0,4 százalékkal emelkedik a nyugellátása. Figyelemmel erre a tehernövekedésre, az 1 százalékra, ez a 0,4 százalék a következő évben 0,5 százalékra növekszik. Tehát ebben a vonatkozásban kompenzációt kíván biztosítani a kormány a nyugdíjas munkavállalók számára.

A gyógyszerügyben én is csak érinteném ezt a kérdést, majd a főigazgató úr erről szól. Ez is, az is igaz természetesen. Itt egy kétfajta folyamat van. Az egyik oldalról, nyilván önök is látják, a korábbi évekhez képest mindenképpen pozitív történet van a gyógyszerkasszánál. Önök is tudják, hogy a korábbi években sajnálatos módon a bevételi többletek jó része vagy egyáltalán a költségvetési források jelentős, több tízmilliárdos összegben kerültek mindig átcsoportosításra a gyógyszerkasszába. Most nem erről beszélünk, sem 2007-ben, és reményeim szerint 2008-ban sem.

Kétfajta folyamat van igazából. Egyrészt nyilván önök is tudják, hogy egy új közgyógyellátási rendszer működik, ami pontosan arról szól, hogy nem a korábbi listás történet van, hanem a betegségekhez igazodóan van meghatározva a keretösszeg. A másik oldalról pedig a gyógyszerfelírási rendszerben is olyan változások kerültek bevezetésre, amelyek pontosan arra ösztökélik a gyógyszerfelírót, az orvost, hogy hatékonyan, a lehető legolcsóbb gyógyszert próbálja ajánlani a beteg számára. Pontosan ezzel a beteg terheinek a mérséklésére is sor kerül. Azt gondolom, hogy pontosan az új rendszer is nagyon belejátszik abba, hogy árcsökkenésekről hallunk, hiszen a gyógyszergyártók is erre vannak ösztönözve az új rendszerben, hogy ilyen irányban lépjenek. Remélem, hogy mindenre tudtam válaszolni.

A bérkérdéssel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy természetesen itt átlagokról beszélünk. Kétségtelen, hogy ebben is többféle történet van. Egyrészt az OÉT-tel még folynak a bértárgyalások a konkrét ágazatok vonatkozásában, hogy ez a kérdés hogyan fog kinézni. Ezt én most nem tudom megmondani. (Dr. Csáky András és dr. Havas Szófia jelzésére.) Elnézést, kérdezném, hogy mi volt még a kérdés...

ELNÖK: Nem szeretném, ha félbeszakítanánk a válaszadás folyamatát, mert arról volt szó, hogy az OEP, az ÁSZ és a minisztériumok szakértői együttesen válaszolnak, és utána lehet eldönteni, hogy mire nem kaptunk választ.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Annyit szeretnék elmondani, hogy a járulékbevételek tervezésénél a bruttó kereset alakulását vettük figyelembe, ahogy az előírások is erről szólnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hallgassuk meg az ÁSZ, az OEP, az egészségügyi tárca képviselőjét. Tessék parancsolni, Pálfalvi András! Következik az OEP megbízott főigazgatója.

PÁLFALVI ANDRÁS megbízott főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Tisztelt Bizottság! Kényelmes helyzetben vagyok, mert a főosztályvezető kérte a segítséget - elég kimerítően tájékoztatta a kérdésfeltevőket. Mindazonáltal két terület vonatkozásában, a vizitdíj, illetve a gyógyszertámogatás, a beteg terhei kapcsán szeretném megerősíteni, kiegészíteni az elhangzottakat. Egyrészt jól világított rá Puskás képviselő úr arra, hogy a 2007. évre vonatkozó vizitdíj-előirányzat valóban picit mintha felültervezett lett volna. (Dr. Heintz Tamás: Pár milliárdocska!) Nem a mundér becsületét mentve, de annyit hadd mondjak el, hogy ha egyébként éves lett volna, akkor ez egy jó tervszámnak bizonyult volna. Viszont nemcsak arról van szó, hogy a február 15-i nappal lett bevezetve a vizitdíj, hanem a teljesítményfinanszírozás törvényszerűsége folytán plusz három hónappal még eltolódott. A vizitdíjjal gyakorlatilag négy hónapos csúszással tudtunk elszámolni. Magyarán az a 14 milliárdos összeg, ami a várható teljesítésben szerepel, ez akkor egy hét és fél hónapos hatás. (Dr. Czinege Imre: Így van!) Úgyhogy, ha ezt szintre hozzuk és éves hatásra hozzuk, akkor pont ezt a 17,5 milliárdot fogja kiadni, és ezért is írta az ÁSZ a jelentésben, hogy ezért tartja megalapozottnak a számítást. Tehát vizitdíj-, napidíjemelés nem lesz, ezt ki merem jelenteni, és remélem, hogy jövőre, amikor a 2008. évi költségvetés végrehajtását illetően fogunk majd ugyanígy találkozni, ott majd ennek a tervszámnak a megalapozottságáról fogunk tudni szót ejteni.

Egyébként nem okoz gondot a bevételi előirányzathoz képesti elmaradás, mert ugyanez az összeg kiadási oldalon is csak azon mértékig kerül elszámolásra. Tehát nem okoz deficitnövekedést, pusztán erre akartam rávilágítani.

A másik a betegterhek. Jól tudom, ugye, hogy a tegnapi bizottsági ülésen elmaradt a gyógyszer-gazdaságossági törvény?

ELNÖK: Igen. Azért szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy tegnap idő hiányában nem tudtunk ezzel foglalkozni, két vagy három hét múlva fogjuk tudni ezt a jelentést kitűzni, és akkor persze gyógyszerpiaci szakemberek, szereplők jelenlétében ennek a részletesebb megvitatására lesz mód. De ha kíván, akkor tegyen hozzá.

PÁLFALVI ANDRÁS megbízott főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Ha ez így van és jók az információm, tehát valóban a betegterhek a támogatási kulcsuk csökkenése folytán, pusztán ezen intézkedés nyomán növekedtek, viszont ezen a két vagy három hét múlva megtartandó tájékoztatón elég plasztikus ábrák segítségével meg fogjuk tudni világítani a betegterheknek egyéb intézkedéseknek eredményeképpen előállt csökkenését, amik, ha teljes éves hatásában még nem is zárnak nullszaldóra, de a mostani, tehát már a havi támogatási adatokat ismerve gyakorlatilag már a 2006. évi szint alatt vannak. Nyilván ez éves hatásában nem fogja tudni egészen pontosan, precízen nullára kiegyenlíteni a kezdeti hullámot, viszont a fixesítés és az egyéb intézkedések, amelyek viszont pont a betegterhek csökkenését eredményezték, gyakorlatilag ezt a hatást meg így adták. De erre inkább térjünk vissza két vagy három hét múlva, amikor már ezt valóban jártasabb szakemberek alátámasztásával fogjuk tudni illusztrálni.

Azt gondolom, hogy az OMSZ és az oltóanyagügyben még a tárca képviselője...

ELNÖK: Tessék parancsolni, de mikrofonhoz! Ha jól látom, Domokos úr. Tessék parancsolni!

DOMOKOS SÁNDOR főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): Két kérdés maradt, amit részletesebben szeretnék megvilágítani. Az egyik Csáky András képviselő úrnak az oltóanyagkeretre vonatkozó kérdése volt. Megerősítem, ez mennyiségi növekedés és technikai kifizetés eredménye is. Kétéves tender került kiírásra az oltóanyagra vonatkozóan, és így van, 400 napos fizetési határidőt adtak. Tehát mennyiségi növekedés is, illetve az idei megrendelés túlnyomó részének kifizetése a jövő évre tolódik át.

A másik, Puskás képviselő úr kérdése az OMSZ költségvetésére vonatkozott. A 2 milliárd forintos csökkenésnél alapvetően - költségvetési választ tudok adni, ami szakmailag lehet hogy nem lesz kielégítő, de ez biztosan majd a későbbiek folyamán elő fog kerülni - a betegszállítás átszervezéséről van szó, tehát nagymértékben fog csökkenni a betegszállítási feladat ellátása, és az ebből adódó kiadáscsökkenés jelenik meg tulajdonképpen a költségvetésében mínuszként. Az idei 2 milliárd forintra vonatkozóan a kormány-előterjesztés készül. És csak tájékoztatásul annyit, hogy kincstári biztos van kirendelésre az OMSZ-nál szeptember és november hónap között, aki segíti ezt a tevékenységet.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Állami Számvevőszék, Csépán Magdolna!

DR. CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Csak nagyon röviden szóban is szeretném megerősíteni azt, hogy az Állami Számvevőszék jelen körülmények között nem ért egyet a társadalombiztosítási alapok egyszámlás befizetési rendjének a gondolatával. Tehát ez szerepel az anyagunkban, de ezt szerettem volna megerősíteni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most jön a vélemény kör. Ki lehet térni olyan kérdésekre is, amire esetleg nem kaptak választ, de véleményt lehet természetesen mondani. És akkor még egy körben lesz lehetőség... (Szikszainé dr. Bérces Anna jelzi szólási szándékát.) Igen!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Elnézést, elnök úr, Havas képviselő asszony egy kérdésére nem válaszoltam. Egy mondat.

ELNÖK: Tessék parancsolni!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A képviselő asszony a járulékátcsoportosítással, tehát az E-Alap bevételeivel kapcsolatban tett fel kérdést. Én a bevezetőmben jeleztem, hogy összesen 4 százalékos járulékátcsoportosítás van az E-Alaptól a Nyugdíjbiztosítási Alap felé. Ebből 3 százalék a munkáltatói. Tehát amit képviselő asszony keres, az a 216 milliárd kerül át a másik alaphoz. Tehát semmiféle susmus nincs ebben a történetben, ez erről szól, hogy a rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatban. (Dr. Havas Szófia: Azt tudom!) Tehát ez összegszerűségében is ennyit jelent, tehát ez 3 százaléknak felel meg. Ez csak az, semmi egyéb.

ELNÖK: Heintz Tamás képviselő úr is azt jelzi, ő feltett kérdést, amire, ha kíván, akkor főosztályvezető asszony vagy valaki reagáljon.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Én két területre mindenképpen felhívnám a figyelmet, hogy a tárcák támogatása hogy alakul a 2008. évben. Először is elnézésüket kérem, lehet hogy nem teljes körűen mondom, de mindenkinek mindig a saját háza táján - remény szerint - vannak szélesebb körű ismeretei. Miután itt hál' istennek nem a mi területeinket érintően van, akik hozzánk tartoznak, igazából a csökkenés, tehát nem az egészségügyről vagy a szociális területről beszélünk, itt igazából két tárcát emelnék ki, az egyik a Gazdasági Minisztérium, ott a támogatás jelentősen változott, illetve a környezetvédelmi tárcánál van jelentősebb változás. Elnézést, ha nem tudom teljes körűen, de ezt a két tárcát mindenképpen kiemelném, ahol változás van a 2007-es évhez képest 2008-ban.

Köszönöm szépen.

Vélemények

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a vélemény kör következik. Ki kíván hozzászólni, képviselőtársaim? (Jelzésre:) Béki Gabriella!

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az előbb a válaszadás során azt a summás kérdésemet, hogy nem tartják-e kevésnek a 307 milliárdot, amit a költségvetés fizet be az alapba, azt úgy nagyvonalúan átlépték. Én pedig ezt a kérdést azért tettem fel, mert nagyon kevésnek tartom, többféle összefüggésben is. Azt mondjuk, hogy aki nem járulékfizető, foglalkoztatott, aktív ember, azután az állam fizet, hogy biztosítottnak számítson. Amit az állam fizet, az 4350 forint/fő/hó. És elhangzott, és mindannyian tudjuk, hogy több mint 6 millió ember után kell fizetni, mert ő maga nem foglalkoztatott. Ugye, 3,9 millió, ha jól emlékszem, az az adózó, járulékfizető sokaság. Ha megnézzük, hogy mi az átlagos járulékfizetési volumen, akkor azt tudjuk kiszámolni, hogy ez bizony több mint 13 ezer forint havonta, mert ha 160 ezer forintos átlagkeresettel számolok, és veszem a munkaadói 4 százalékot, a munkavállalói 4 plusz 2 százalékot, akkor az több mint 13 ezer forint. De akkor is majdnem a háromszorosa az állam által fizetettnek, ha csak a 8 százalékot számítom, és a pénzbelit nem. Ha ehhez még azt a szempontot is bekapcsolom, hogy a 6 millió embernek több mint fele idős, aki lényegesen többet vesz igénybe az egészségügyi szolgáltatásokból, akkor különösen alacsony az átlaghoz képesti egyharmados állami megtámogatás. Én pontosan tudom, ha költségvetésből többet tenne be az állam, akkor is az aktívak fizetnék, de mégis valahogy a logika azt kívánná, hogy ezek az arányok egy kicsit közeledjenek. Többek között azért, mert így szerintem fals és hamis azt mondani, hogy az inaktívak után az állam fizet. Ez nem fizetés, hanem egy csekély méretű hozzájárulás. Ez az én fejemben a történet logikája.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr következik, majd pedig Vojnik Mária.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Annyit szeretnék mondani, hogy a Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatása szerint 17 százalékkal nőttek a gyógyszerárak. Hogy ebből persze a betegterhek még inkább, az tény. Ez megállapítható. A betegszállítás, illetve a mentés viszonylatában az a helyzet, hogy tavaly elfogadódott az Országgyűlésben egy törvény, ezzel átcsoportosította a szerkezetét ezeknek a feladatoknak, megkapta a mentőszolgálat. A pénzt nem kapta meg, de a betegszállításból kivettük - ez részletkérdés, majd beszélünk róla. Természetesen ilyenekre nem jutott hely és idő, mint a köztestületek, a Vöröskereszt - ezek mind-mind kevesebbet kaptak, kevesebb pénzt kaptak. Köztestület a MOK és a GYOK, a szakdolgozói kamara többet kapott az idei évhez képest, de az előzőhöz képest messzemenően kevesebbet. Az a helyzet, hogy az infláció értéke sehol nem szerepel ezekben az összegekben, en bloc az egész egészségügy, az egész egészségügyi költségvetési összeg azonkívül, hogy hiányzik belőle az a 30 milliárd forint. Szóval darabonként meglátszik, hogy mindenhol megszorítások vannak. Az utolsó mondatom erre a bizonyos járulékcsökkentésre vonatkozik. Kiderült, hogy nem történt semmi. Ez egy átcsoportosítás, de ez egy nagyon jól kommunikálható történet. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik képviselő asszony következik, majd pedig Mikola alelnök úr.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! A szocialista munkacsoport tagjai nevében szeretném elmondani, hogy véleményünk szerint örvendetes, hogy a társadalombiztosítás, az Egészségbiztosítási Alap jövő évi költségvetése most pénzügyileg megalapozottabbnak tűnik, mint az elmúlt tíz évben, bármelyik évet is számoljuk. Az a tény, hogy a bevételek és kiadások közel egyensúlyban vannak, az egészségügyi szektorról egy hatalmas terhet vesznek le, hogy tudniillik az egészségügyi ágazatban az alap kiadásának a bevétellel meg nem alapozott része egy olyan államháztartási teher, amelyet az egészségügyi ágazatnak szinte magának kellett viselnie. Hogy a járulékfizetési fegyelmet megalapoztuk, az a tény is alátámasztja, hogy csak ebben az évben több, mint 260 ezer ember került be a járulékfizetők körébe, vagy találták meg az ellenőrző szervek, vagy ő maga döntött úgy, hogy részt vesz a nemzeti kockázatközösség megalapozásában. Bár a költségvetési szaldót illetően valóban nem történt semmi, hogy a munkáltatók járulékának átrendezésében a nyugdíjalaphoz került pénzügyi ellátások a harmadik csoportú rokkantak és korhatár alatti nyugdíjasok részére a feladat és a pénz is egy irányba mozdult el, mégis azt gondolom, egy picit ez is hozzájárul ahhoz, hogy átláthatóvá váljék a társadalombiztosítás különféle részleteinek a megalapozottsága vagy az állampolgárok által való áttekinthetősége.

Egészségpolitikusként természetesen egyikünk sem elégedett azzal, hogy mennyi pénzt fordítunk az egészségügyi ellátásokra. Mi mindig azt gondoljuk, hogy a lehetőségek az orvostudomány mai állása szerint megkívánnák, hogy sokkal több pénzt fordítsunk az egészségügyre. Mégis ebben a helyzetben azt gondolom, legalább azt el kell érnünk, hogy a járulékfizetők és a társadalom lássa, hogy az általuk befizetett járulékok jó helyre mennek-e, vagy egyáltalán lássák, hogy mire fordítja a társadalombiztosítás az általunk befizetett forrásokat. Újra megismétlem: amit az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalán mint lehetőséget látunk, és egészségpolitikusokként a patkó bármely oldalán újra és újra minden évben elmondunk, hogy a járulékalap szélesítése az egyik további lehetőség, a járulékfizetési fegyelem további megerősítése, az ellenőrzések hatékonysága a másik lehetőség. Van egy, amellyel kapcsolatban még mindig úgy érezzük, hogy nekünk, egészségpolitikusoknak tovább kell küzdeni, ez pedig az, hogy az egyéb közadók közül a jövedéki termékek bevételéből származó adók egy részének az átcsoportosítása az egészségkockázatok kezelésére egy olyan lehetőség, amelyet nem győzünk újra és újra elmondani - szerintünk ez indokolt és fontos dolog.

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az az elgondolás, hogy a gyógyító-megelőző ellátásokon belül a kasszák közötti átjárás egy kicsit szabadabb. Ez lehetővé tette, hogy az egészségügyi szükségletek szerinti átcsoportosításokat meg lehessen tenni. A gyógyszerkassza drámai növekedési ütemének a lassítása egyfelől egy érdem, másfelől pedig azt gondolom, hogy még mindig nem elég transzparens ez a rendszer. Osztani kell azoknak a véleményét, hogy bár az árverseny egy szükséges és indokolt eszköz az árnövekedés mérséklésére, de a gyors évközi árváltozásokat nagyon nehéz a gyógyítóknak és a betegeknek is közösen követni. Ebből sok félreértés keletkezik, és néha nagyon nehéz a beteg és az orvos közötti együttműködés ebben a kérdésben. Ezen a területen bizonyára még lépni kellene.

Hogy az egészségügyi struktúraváltásnak egy jóval karcsúbb szolgáltatói struktúra lett az eredménye, ebből az is következik - és ez talán kevésbé derült ki a költségvetésből -, hogy a jövő évben e rendszer működtetésére, az egy szolgáltatóra vagy egy ellátási eseményre jutó díjtételeknek pedig természetesen növekedniük kell. Ez nem a költségvetés, de a költségvetés végrehajtásában természetesen meg kell, hogy jelenjen. Bár ez is kevésbé látható a mostani költségvetés interpretációjából, azért a megnyíló európai uniós források felhasználása is a következő évben remélhetőleg már éreztetni fogja a hatását, ahogy az is, hogy a megkezdett átalakításoknak lassan beérnek az első eredményei is.

Természetesen azt gondoljuk, hogy a járulékfizetés, a transzparencia irányában tett lépéseink szükségesek, de biztos vagyok benne, hogy még mindig nem elégségesek, tehát ezen a területen még változásokat is kell kezdeményezni, és azokat támogatni kell. Összességében azonban a szocialista frakció ennek a költségvetésnek az általános vitára való alkalmasságát támogatni fogja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Néhány általános megjegyzést szeretnék tenni, én nem mennék a részletekbe se gyógyszerügyben, azt majd tárgyalni fogjuk, európai források ügyében sem, ezek fejlesztési források, amelyeknek működtetési többletköltség-igénye van, tehát ezekről külön kell majd beszélni. Én azon aggodalmamnak szeretnék hangot adni, hogy elkezdődött ez az úgynevezett egészségügyi reform, azt lehet mondani, hogy nagyon sok minden, főleg a szerkezetátalakítás során, nem fejeződött be, nem történt meg, határidők lógnak, bújtatott profilok az intézményekben, tvk-t adnak-vesznek, tehát enyhén szólva a szerkezetátalakítás nem fejeződött be. Most következik egy biztosítási reform, ahogy hallom, éppen most tárgyalja a kormányzat, amely erre az átalakulóban lévő - hogy finoman mondjam - struktúrára valami egészen más, új működési módot fog ráültetni, ami, nyilvánvaló, nagyon súlyos strukturális változásokat fog az egészségügyben továbbra is előidézni.

Az egész rendszerben már a reform indulásakor hiányzott a primer invesztíció, sőt forráskivonás volt. Tehát azt is mondhatom, hogy világtörténelmi példa, források nélkül, primer invesztíció nélkül kezdődött el egy óriási nagy átalakulás a magyar egészségügyben. Úgy látom a 2008. évi költségvetésben, hogy ez továbbra is így történik. Van valami 400 millió forint vagy talán még annyi sem - nevetséges - beállítva. Tehát továbbra is forráskivonás és az átalakításokhoz szükséges primer invesztíció nélkül folyik ez a dolog. Ugyanakkor várólisták, a szolgáltató intézményeknek egyre növekvő és újra meg újra termelődő kintlévőségei, körbetartozások, amelyek már az egész beszállítói piacot neurotizálják. És nem akarom folytatni, nem az a célom, hogy itt valami negatív hangulatot keltsek az előttem szóló pozitív, elismerő vélemény után, csak azt szeretném felvetni - és mivel nem vagyok pénzügyi szakember, ezt megtehetem -, hogy egyáltalán ez a költségvetési szerkezet, amit mi használunk, alkalmas arra, hogy egy ilyen folyamatot ebben valamilyen módon leképezzünk, vagy valamilyen módon támogassunk? De felvethetem azt a kérdést is, hogy lehetséges az, hogy egy ilyen léptékű átalakítás mindenféle, az átalakítás szempontjából létkérdés számban fogalmazható primer befektetés, invesztíció, forrás nélkül történik. És ne gondoljuk azt, hogy az európai források ebben segíteni fognak, mert az európai források döntően fejlesztési, felújítási források, amelyeknek működtetési többletforrásigénye van, az egészségügy márpedig ilyen.

Tehát én azt mondom, hogy ez a költségvetés, nekem legalábbis, mert átbogarásztuk meg kijegyzetelgettük, egyáltalán nem adekvát ahhoz a hatalmas léptékű szerkezetátalakításhoz és várható biztosítási rendszer-átalakításhoz, amit, reméljük, még el tudunk kerülni, de ahogy a hatalmat nézem, a következő évben el kell szenvednünk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Nyilvánvalóan egy költségvetés megítélésénél megvannak a szereposztások, ez teljesen természetesen, miután ez az oldal a végrehajtásban semmiféle szerepet nem kap, a politikai felfogásnak megfelelően, nem lehet támogatni egy költségvetést. De nem ez az oka, ami miatt nem tudjuk nagyon támogatni ezt, mert azért főosztályvezető asszony, amikor az inflációs eltérésekre rákérdeztem, ugye, a makrogazdasági adatokra, akkor azt mondta, hogy az az 1,3 százalék elenyésző. Így valóban, ha valaki azt hallja, hogy 1,3, az elenyésző, de azért ez egy 20 százalékot meghaladó eltérés, és azért mondjuk ilyen pénztömegeknél, amelyek felfoghatatlanok a hétköznapi ember számára, hogy mondjuk egy 1500 milliárdot meghaladó költségvetéssel működő kassza, ott ezek komoly eltérések.

Az, hogy az egyéni számlák, ez egy nagyon jó dolog, de ne felejtsük el, arra még mindig nem kaptunk választ, hogy akkor, amikor a múlt század utolsó éveiben és a jelen század első éveiben a nyugdíjbiztosítást illetően a társadalombiztosításon belül elkezdődött az egyéni számlák rendszerének a bevezetése a '98-2002-es időszakban - emlékszünk, kétszer kaptunk év végén egy értesítést a Nyugdíjbiztosítási Alaptól, hogy kedves honfitársunk, ön után ilyen és ilyen bértömeg alapján fizettek járulékot -, hogy Csehák Judit 2002-ben miért állította le, mert ha akkor végigmegy ez a folyamat - ennek nyilvánvalóan komoly politikai és gazdasági háttérokai voltak -, akkor egyrészt vélhetően nem veszít ennyit egyik kassza sem az elmúlt évek során, igaz, hogy akkor most nem lehetne ezzel dicsekedni.

Ennek a költségvetésnek, valljuk be, az egészségügy vesztese, nota bene, ha kasszánként hasonlítjuk az idei évhez a jövő évi kasszákat, ha emlékeim nem csalnak, olyan 5,5 és 8,9 közötti százaléknövekedés tapasztalható, csak a kiindulási alap jóval alacsonyabb, ha a korábbi évekhez tekintjük. És azért, hogy szufficitessé válik papíron az Egészségbiztosítási Alap, annak a lakosság issza meg a levét, azért ezt ne felejtsük el elmondani, hogy az a mérhetetlen hozzáférés-szűkítés, ami itt a kórháztörvény kapcsán megvalósul, az a járulékátcsoportosítás, amely, azt is nyugodtan ki merem mondani, egy beismerése annak, hogy a '98-tól induló magán-nyugdíjpénztári rendszer csődjét jelenti, mert akkor azt hallottuk, azzal vezették be, hogy ez hosszú távon rendezni fogja a nyugdíjkérdést, és most tíz év után eljutottunk odáig, hogy recseg-ropog az egész, és azért csak az Egészségbiztosítási Alaptól vesznek el a Nyugdíjbiztosítási Alap részére - és ez egy egészségügyi bizottság.

Teljesen egyetértek, én tavaly ugyanígy elmondtam, ahogy Béki Gabriella, hogy valóban a ténylegesen befizetett járulékok és a nemzeti kockázatközösség, csak tavaly még nem tudtunk "fejkvótáról" beszélni, ez egy pozitív változás, hogy áttérnek fejkvótára, de közelíteni lehetne, és ez egy gazdasági lépéscsomag is lehetne, mert lehetne csökkenteni az élőmunka terhét, és ez talán gazdaságélénkítő hatással lenne.

A jövedéki adó átcsoportosítása, szerintem, már több mint évtizedes probléma. Én azt próbálom javasolni, mert ez a mai politikai életben megszokottá válik, hogy talán egy ilyen barterügyletben a koalíciós pártok próbáljanak megállapodni. Zsarolják össze-vissza egymást, tehát ezt ki lehet erőszakolni. Mindig beszélünk róla, ez soha nem valósul meg, pedig ez képezhetné az alapját annak, hogy végre a népegészségügyi programokkal valamit csinálunk.

Mélyen nem értünk egyet a gyednek az Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásával. Az nyilvánvaló, hogy társadalombiztosítási jogviszonyhoz kell kötni, hiszen munkajövedelmekhez kapcsolódik ennek a finanszírozása, de azt hiszem, hogy ezenkívül más kapcsolata ennek az egésznek nincs az Egészségbiztosítási Alaphoz. Ez nyilvánvalóan egy filozófiai és egy nemzetstratégiai kérdés, amiről beszéltünk korábban, hogy sajnos a családtámogatási rendszert, az egész gyermekvállalás ösztönzését a mostani kormányzat tulajdonképpen a rászorultsági elveknek a fokozatos hangsúlyozásával egy szegénységpolitikává alakítja át, nem nemzetstratégiai alapkérdésnek tekinti. Ez összefügg a mi jövőnkkel - de végül is nem a mi jövőnkkel, mert nekünk már olyan sok nincs hátra... (Közbeszólások: Nana! - Dr. Havas Szófia: A magad nevében beszélj! - Dr. Mikola István: Mondja a patológus! - Derültség.)

ELNÖK: Két óra után egy picit lanyhul mindenkinek a figyelme...

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): A társaság éppen a legveszélyeztetettebb korban van. Akik 60 év fölött vannak, azok már megkapaszkodtak, akik még nem érték el, azok a legveszélyeztetettebb korban vannak. (Dr. Mikola István: Ne ijesztgess!) A mortalitási adatokat nem árt időnként figyelembe venni. Ennek a szufficitnek végül az egészségbiztosítási kasszában nagyon nagy az ára. Habár tudományos alapon nem lehet azt mondani, hogy egyértelműen káros hatásai vannak az eddigi átalakításnak, illetve a következő átalakításoknak, mert ahhoz nyilvánvalóan egy hosszabb táv értékelésére van szükség, de a statisztikai adatok mint tendenciák, nagyon rossz irányt mutatnak. Ezt nekünk nem szabad elfelejteni. Ezért nem fogadható el, és nemcsak azért, mert nyilvánvalóan egy ellenzéki frakciónak nem illik elfogadnia, hanem mert nem megalapozott, és olyan veszélyes tendenciák vannak az egészségügyet illetően, amelyek elfogadhatatlanok a számunkra. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Havas Szófia képviselő asszony!

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Az előttem szólókhoz csatlakoznék. Az egyik, amit Vojnik képviselő asszony is elmondott, nem mai történet. Ennek is sokadszor rugaszkodunk neki. Ez egyrészt a járulékfizetési alap kiszélesítése, illetve a fekete-, a szürkegazdaság kifehérítésével kapcsolatos törvénymódosítások, amelyeknek még mindig nem értünk a végére. Úgy gondolom, hogy ez a bevételi oldal tekintetében megkerülhetetlen probléma. Ehhez csatlakozik az a felvetésünk, amelyet szintén évek óta kezdeményezünk, eddig viszonylag kis hatásfokkal, amely minden évben visszaköszön, ez pedig a járulékot nem fizetők, hogy is mondjam, sötétben maradása adótitokra való hivatkozással. Erre vonatkozóan semmilyen adathoz nem lehet hozzájutni. Ismételten kezdeményezném, hogy akár az ombudsmannal közösen javaslatot téve erre vonatkozóan legyenek törvénymódosítások, amelyek lehetővé tennék, hogy a járulékot nem fizetők szankcionálása, nyilvánosságra kerülése megtörténhessen.

A másik pedig az, amihez Csáky képviselő úr is csatlakozott - én magam is kiemeltem a nemdohányzók képviseletében -, a jövedéki adó becsatornázása az egészségügybe. Ennek is sokadszor rugaszkodunk neki. Én úgy gondolom, hogy kinek-kinek a saját frakciójában kell ezt a csatát megvívnia, az egyébként más irányú költségvetésbe befolyó jövedéki adók egy részének az egészségügybe történő visszaáramlása érdekében olyan törvénymódosításokat kezdeményezni, amelyeknek esélyük van arra, hogy a parlamenten átmenjenek. Mi, mint egészségügyi bizottság, úgy gondolom, kiemelten kezdeményezői kell, hogy legyünk ilyen jellegű törvénymódosításoknak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Hát, vesztes, vagy nem vesztes, képviselőtársaim, ezen a hozzáállás szerint vitatkozhatunk, mármint hogy ki az ebben a költségvetésben. Azt gondolom, hogy ez egyrészt felzárkózási költségvetés, másrészt egy alkalmazkodási költségvetés, és bizony a szükséges, de kényelmetlen változásokhoz való alkalmazkodás költségvetése. Egyébiránt én úgy olvastam az Állami Számvevőszék javaslatait, észrevételeit, hogy összességében a korábbi évekhez képest ezt a tervezési folyamatot megalapozottabbnak látja. Ennek kifejezetten örülök.

Öt rövid megjegyzésem lenne. Én magam is javaslom, hogy nagyon el kell gondolkodni azon, amit több képviselőtársam feszegetett, hogy a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adójának visszaforgatása hogyan valósítható meg. Úgy érzékelem, hogy ez egyre inkább tendencia az Európai Unió számos országában is. Tehát én ezzel egészítem ki mindazt, amit előttem elmondtak.

Másodszor: az Egészségügyi Minisztérium fejezeti előirányzataival kapcsolatban azt gondolom, és nyilván a részletes vitában erre majd visszatérünk, hogy a népegészségügyi előirányzatok, illetőleg az ÁNTSZ előirányzatai tekintetében át kell nézni, hogy a sokféle átrendezés után az egyébként maradék és bizonyos pontokon erősödő feladatokhoz milyen forrásokat tudunk rendelni.

Az Egészségbiztosítási Alapnál - ez a harmadik megjegyzésem - a kétségkívüli javulás ellenére az ÁSZ megállapításait osztva a gyógyászati segédeszköz előirányzatát meglehetősen feszültnek látom.

Negyedszer: Azt gondolom, azon mindenképpen gondolkodni kell majd, hogy a biztosítási reform 2008-ban szükséges lépéseinek a költségvetési alátámasztására milyen lépéseket kell tenni.

Végül, de nem utolsósorban a költségvetést megalapozó törvények módosításáról előterjesztett indítványhoz csak annyit tennék hozzá, hogy nyitott a gyógyszer-gazdaságossági törvény is egy-két ponton. Ezen is majd érdemes gondolkodni, talán megfontolandó, hogy például a túl gyakran változó árak kapcsán nem akarunk-e olyan változást javasolni, amely például az évi négyszeri fixesítésnél egy mérséklést helyez kilátásba, tekintve, hogy úgy látom, a tartalékok kimerülőfélben vannak. Ha úgy tetszik, ezek már előrevetítések a részletes vitához, ezért nem is folytatom.

Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e reflektálni. (Dr. Heintz Tamás: Lezárult a véleménynyilvánítási lehetőség?) Elnézést, úgy láttam, nem volt újabb jelentkező. Heintz Tamás képviselő úr!

DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is engedjék meg, hogy a Fidesz jelenlévő képviselői nevében visszautasítsam azt az eljárást, amelyet a tavalyihoz hasonlóan megint megtettek a költségvetés tárgyalása kapcsán. Rendkívül rövidnek tartjuk az időt, a hétfőn délutántól szerda reggel tíz óráig rendelkezésre álló rendkívül rövid idő. Ugyanakkor teljesen megértjük ezt a rövid időszakot, hiszen nem várható más, mint ami eddig történt. Az előbb az elnök úr említette, hogy ez a költségvetés megalapozott, belátó. Mi meg azt mondjuk, hogy ez a költségvetés bizony megalapozó költségvetés, a nyereségérdekelt biztosítást alapozza meg, a forráskivonás meglétét semmi nem korlátozza. Béki Gabriella képviselőtársam joggal emlegeti a 4350 forintot, hogy meg kellene emelni, és hogy ez így nincs jól. Bizonyára a biztosítók is szívesebben vennék, ha ennek az összegnek a duplája állna rendelkezésre, mint ami jelenleg 300 milliárd forintban maximált.

Azért is érdekes ez, mert a miniszter asszony tegnap említette a meghallgatásakor, hogy Népszava-olvasóként válva Repa professzor nagyszerű mondatait olvasta. Megkérdezte a riporter, hogy mire elég négyezer forint. A professzor úr erre azt mondta, hogy tíz kórházi ebédre. Na, erről szól a történet. Ez nem kockázatvállalás, nem nemzeti kockázatközösség, hanem kockáztatás. Annak a kockáztatása, hogy a rendszer összeborulhat. Hogy a rendszer ne boruljon össze - mindenki érzi, hogy egyre nagyobb a baj -, be fogja engedni a nyereségérdekelt biztosítókat az is, aki korábban - ült a patkó bármely oldalán - ennek ellene volt. Érdekes volt tegnap erre a megjegyzésre a miniszter asszony válasza, aki hirtelen pénzügyminiszterré avanzsált, ugyanis felháborodottan védte a mundér becsületét, mármint Veres pénzügyminiszter úr becsületét - neki nem az lenne a dolga, hogy a költségvetés egészét, hanem igenis ilyen stádiumban minél több pénzt kikaparjon az egészségügynek. Ezt nem tette meg, hanem - természetesen joga van hozzá - rendre utasított olyan szempontból, hogy megint többet akarunk. Persze, hogy többet akarunk, az a dolgunk, itt mindenkinek az a dolga, hogy egészségpolitikusként többet akarjon. Márpedig ez tegnap így hangzott el, hogy ne akarjunk többet, és ne vágyjunk mi 300 milliárd helyett 600 milliárd olyan összegre, amely biztosítva van már ott a költségvetésben, és amelyből bizony azt a hiányt, amely most itt van, azt tisztességgel tudnánk kezelni, és akkor viszont nem lenne akkora szükség és igény arra sem, hogy a magánbiztosítót be kelljen engedni.

Ennyit végül is, és azt hiszem, megértve, főosztályvezető asszonyt, nem vagyunk boldogok, hogy nem a gazdasági vagy a környezetvédelmi bizottságban ülünk és talán nem kapunk akkorát a fejükre, mint ők, viszont azok az emberek, azok a milliók, akiket itt képviselnünk kellene, azok majd kapnak a fejükre.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak annyit, hogy nem a biztosítási reform vitája zajlik itt. Másrészt persze, hogy többet akarunk, képviselő úr, valamennyien, de azért az is közös felelősség, hogy a rendelkezésre álló közforrást milyen hatékonyan tudjuk elkölteni. (Dr. Mikola István: Ne legyél tanító bácsi, ez egy demokratikus bizottság!)

Tisztelt Bizottság! Az előterjesztőket kérdezem, kívánnak-e reflektálni. Szikszainé Bérces Anna!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, nem kívánok.

ELNÖK: ÁSZ?

DR. CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Nem.

Határozathozatalok

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor szavaznunk kell. Először a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról kérdezem a bizottság véleményét. Ki támogatja az általános vitára bocsátását? (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki nem? (Szavazás.) Tíz. Tartózkodott valaki? (Senki sem jelentkezik.) Nem.

Kíván-e a bizottság ehhez a megalapozó részhez előadót állítani? Ez jövő szombaton lesz. (Nem érkezik jelzés.) Nem.

Kérdezem, hogy a 2008. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Tizenhárom. Ki nem? (Szavazás.) Tíz. Ugyanilyen arányban, tehát 13:10 arányban tartja a bizottság általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Itt arra kérem mind a többségi, mind a kisebbségi véleményt illetően önöket, hogy a héten az írásos véleményt készítsék el, és a bizottság titkárságára juttassák el.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/4093. számú törvényjavaslat (Általános vita)

Tisztelt Bizottság! Nem tartunk szünetet, mert három rövid napirend van hátra, és ezért azt gondolom, hogy akinek halaszthatatlan közfeladata van vagy egyéb feladata van, ki tud menni közben, mert ha szünetet tartunk, hiába mondom, hogy öt-tíz perc, az úgyis húsz-harminc lesz. (Dr. Czinege Imre: Helyes!) Ezért soron következik a 2007. évi költségvetésről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A Pénzügyminisztérium az előadó, Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszony.

Szikszainé dr. Bérces Anna kiegészítője

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, a 2007. évi költségvetés módosítása során ismételten a bizottság ügykörébe tartozó kérdést emelném ki. Részben már az előzményekben is volt erről szó, hogy itt módosításra kerül a javaslat alapján az egyik lépésként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a bevételek, illetve a kiadások mértéke. Jelzem, mindez a tervezett hiány változtatása nélkül történik. És mindez azért tehető meg éppenséggel, mert pontosan az előbbi vitában már többször érintett intézkedések hatásaként megjelenik a fehérítés, illetve a járulékfizetői kör szélesítése nyomán a járulékbevételi összegek átcsoportosítása történik az egészségbiztosítás részére. Itt összességében - mint ahogy ez is elhangzott az előző menetben - 22,2 milliárd forintról történt rendelkezés. Ennek a megoszlása részben az előbbiekben már emlegetett, a mentéssel kapcsolatos előirányzat, részben pedig a gyógyító-megelőző ellátásnál történik, illetve a méltányossági gyógyszertámogatást emelném ki, illetve az ugyancsak az előzményekben többször emlegetett gyógyászati segédeszköz-ellátást, ahol 5,5 milliárd forintos emelésre tesz javaslatot az indítvány.

Tehát azt gondolom, hogy az önök előtt lévő törvénymódosítási javaslat pontosan azokat a tendenciákat erősíti meg, amiről már az előző vita során beszéltünk.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.

Határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés és vélemény - azt gondolom, e tekintetben egy körben kezelhetjük. Ki kíván hozzászólni ehhez a javaslathoz? (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Akkor, azt gondolom, hogy az előterjesztő sem kíván válaszolni.

Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy ki tartja ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Tizenhárom. Ki nemmel? (Szavazás.) Nyolc.

Miután itt vita nem alakult ki, azt gondolom, hogy előadót nem kell állítanunk.

Egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Soron következik az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatása. Van egy vastag ajánlás, de úgy láttuk, hogy csak néhány ajánlás érinti a bizottság feladat- és hatáskörét. Azt, hogy melyek, úgy látom, képviselőtársaim megkapták, de mondani fogom.

Meg szeretném kérdezni, hogy a Pénzügyminisztériumot... (Jelzésre:) A főosztályvezető asszony fogja képviselni szintén.

(Dr. Vojnik Mária: Ügyrendi!) Ügyrendi javaslat. Tessék parancsolni!

Dr. Vojnik Mária ügyrendi javaslata

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, mielőtt a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó konkrét módosító indítványokról döntene a bizottság, szeretném, ha a kormány képviselői egy rövid tájékoztatást adnának arra nézve, hogy sok módosító indítvány vagy jó néhány módosító indítvány az egyszerűsített közteherviseléshez kapcsolódó járulékokra vonatkozó szabályozást tartalmaz, és lehet hogy csak az én okulásomra, akkor mindenkitől ünnepélyesen elnézést kérek, de szeretném, ha megmondanák, hogy körülbelül mekkora népesség esik ez alá a szabályozás alá, és hogy igazából az a megoszlás, amelyik egy konkrét módosító indítványban ehhez az ekhóhoz tartozó, igazán nagyon csekélyke megfizetésnek a 86 vagy 87 százalékát a személyi jövedelemadóhoz sorolja, és csak tizenkevés százalékát az egészségbiztosítási járulékhoz, ez milyen mértékű közteherviselést jelent az ilyen módon adózók szempontjából. Lehet hogy ezt a kérdést már korábban is fel kellett volna tennünk, én most azt gondolom azonban, hogy mielőtt az egyes módosító javaslatokról beszélünk, nem lenne olyan nagy baj vagy talán segítené a bizottság tagjainak a tájékozódását, ha erről kaphatnánk egy rövid tájékoztatást.

ELNÖK: Megkérdezem főosztályvezető asszonyt, hogy tud-e erre válaszolni, vagy pedig esetleg abban maradjunk, hogy kérünk egy írásos tájékoztatást. Vagy mind a kettő. (Béki Gabriella: Mind a kettőt.)

Főosztályvezető asszony!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Bevallom őszintén, hogy kicsit meglepődtem ezen a történeten, lévén, hogy az ekhóval mi is foglalkozunk érintőlegesen, tehát nem ez a fő profilja a főosztálynak, amit vezetek. Természetesen némi adattal rendelkezem. Itt attól függ a történet, hogy pontos számadatokat kérnek per főre, mert azt nem fogom tudni produkálni, általánosan, hogy az egész kire vonatkozik nagyságrendileg körülbelül és az új változás körülbelül mit érint, azt el tudom mondani. (Dr. Havas Szófia: Az elég!) Azt is el tudom mondani, hogy mi az indoka a beadott változtatásoknak, amelyek az ekho köztehermegoszlását érintik. Ezeket el tudom mondani. Ha kielégítő, akkor elmondom.

ELNÖK: Hallgatjuk. Tessék parancsolni!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tudjuk, hogy önmagában elég sajátos közteherviselési történetről van szó, igazából egy adott kört érint. Anno, amikor ez elfogadásra került, eleve e törvényjavaslat preambuluma elég meghatározott kör, tehát gyakorlatilag a szellemi tevékenységet végzők körében egy adott körre kívánta ezt a közteherviselési módot alkalmaztatni, illetve ez az egész történet ugyancsak összefügg a fehérítési kérdéssel, hiszen korábban nagyon jellemző volt pontosan ezen a területen a színlelt szerződések kérdése. Igazából ezzel a sajátos és kétségtelenül az átlagoshoz képest mérsékeltebb közteherviseléssel pontosan a fehérítés, a színlelt szerződések visszaszorítása érdekében kívánt lépni a jogalkotó, amikor elfogadásra került. Ez egy adott szűk kör számára jelent kedvezményes fizetési kötelezettséget.

Kétségtelen, hogy a benyújtott javaslat min nyugszik. Önmagában ez az egész az én ismereteim szerint összességében legfeljebb tízezer körüli állampolgárt érint, aki ebbe a körbe tartozik, de lehet, hogy túlbecsülöm ezt a számot, lehet, hogy ennél kevesebb. Ami módosítások most idekerültek, ezek is minimalizált létszámot érintenek - népművészet mestere stb. -, szűk kör, amelyet érint. Ennek a kihatása is minimalizált.

Ami a belső átcsoportosítási változást jelenti, arról szól, hogy ennél a köztehernél is természetesen figyelemmel kell lenni arra az emlegetett 4 százalékos teherátcsoportosításra, ami a járulékátcsoportosításban megjelenik. Ezt az arányoknak megfelelően át kell vezetni az ekhós köztehernél is. Ilyen változás van. Ami módosító indítvány pedig majd önök elé kerül, az egy pontosítási történet, ami arról szól, hogy európai uniós összefüggések miatt egy pontosítást kell bevinnünk, hogy egyértelmű legyen a jogalkalmazás. Összességében az ekho önmagában nem egy jelentős történet, bevételi szempontból, és az is nagyon minimalizált kör, amelyet ez a közteherviselési forma érint.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindjárt ehhez a kérdéshez térünk, mert az első az ajánlás 33. pontja, amelyben Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink, feltételezem, pontosan európai jogharmonizációs célból javasolják kiegészíteni ezt az ekhós előírást. Kérdezem erről a kormány véleményét.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Ki támogatja, ki szavaz igennel erre a javaslatra? (Szavazás.) A többség támogatja.

Az ajánlás 86. pontja Kékesi Tibor, Gegesy Ferenc és Molnár Albert képviselőtársaink javaslata, amely az adóigazgatási szabályokra vonatkozik. Kérdezem a kormány álláspontját.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Béki Gabriella jelentkezik.) Béki képviselő asszony?

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Ez a válasz azért lepett meg, és azért okoz csalódást, mert a szocialista és a szabad demokrata képviselők által aláírt módosító indítványok konszenzussal előkészítettek szoktak lenni. Én a magam részéről ennek az egy számlára történő teljesítésnek a feladását hallatlanul fontosnak tartom. Pár hete az Ifjúsági és szociális bizottsággal kint jártunk a nyugdíjbiztosítónál, ahol meggyőződtünk arról, hogy katasztrofális káosz keletkezik abból, ha ez az egy számla bevezetésre kerül. Ezt az alkalmat is szeretném kihasználni arra, hogy az előterjesztők képviselőin keresztül a kormány álláspontjának a megváltoztatását kérjem.

ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető asszony!

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Sajnos erre nem tudok mást mondani. Jeleztem, hogy az OÉT-ben még folynak ezzel kapcsolatban tárgyalások.

ELNÖK: Jó, tehát ez még változik. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Úgy látom, többségi támogatást kapott az ajánlás 86. pontja.

A 95. pontban Vidorné Szabó Györgyi és Béki Gabriella képviselőtársaink az egyéni vállalkozók esetében is javasolnák a szolgáltatási járulék összegének a pontos meghatározását és azt, hogy ezt ne a költségvetési törvény hatáskörébe utalják. Kérdezem a kormány képviselőjét.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja többségi szavazással. Ez vonatkozott a 152. pontra is.

Az ajánlás 96. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink az egészségbiztosítási járulékfizetés tb-törvényben szereplő előírásainak a kiegészítését javasolják, különös tekintettel a Prémium évek programra. Kérdezem a kormány álláspontját a 96. pontról.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja. Szeretném elmondani, hogy ez pontosan összefügg a jogviszony-nyilvántartási kérdésekkel. A mai szabályok szerint ennek a körnek nincs természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége, ami pontosan a következő évtől hatályos szabályok szerint problémát okozhat. Tehát itt ennek az elrendezéséről van szó.

ELNÖK: Köszönjük szépen a kiegészítést. Ki támogatja a 96. pontot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.

A 97. pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink tulajdonképpen a 95. ponthoz nagyon hasonló indítványt tettek. Kérdezem a kormány álláspontját.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.

Az ajánlás 98. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink javaslata az, hogy a természetbeni egészségbiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér után kelljen megfizetni. Kérdezem a kormány álláspontját.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk. Itt egészen pontosan a mezőgazdasági őstermelőkről van szó, arról, hogy itt is egy minimális járulékfizetés legyen előírva.

ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.

Az ajánlás 99. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink elég sok olyan módosításra tesznek javaslatot, amelyek szintén a járulékfizetéssel kapcsolatban mulasztási bírságra és adatszolgáltatásra vonatkoznak. Kérdezem a kormány álláspontját.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja. Itt is egyrészt elnevezésbeli pontosítások vannak más törvénnyel való összhang biztosítása miatt, illetve pontosan a jogviszony-nyilvántartással kapcsolatban ösztönzést próbálnak adni a mulasztási bírság miatt, tehát aki nem tesz ennek eleget, ezzel próbálunk ösztökélni. A kormány támogatja ezt a javaslatot.

ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.

Az ajánlás 101. és 104. pontjában Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványa az önkéntes pénztárakra vonatkozik. Kérdezem a kormány álláspontját.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.

Az ajánlás 102. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink szintén e törvény olyan módosítását ajánlják, hogy a pénztár alapszabállyal rendelkezhet úgy, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési alapban kelljen jóváírni.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.

Az ajánlás 103. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink apró módosítást tesznek szintén az önkéntes pénztárakra vonatkozóan. Kérdezem a főosztályvezető asszonyt.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.

Az ajánlás 105. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselőtársaink... - ezt is itt kijelölték, ha a főosztályvezető asszony mondaná! MPT 62/A.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ezt támogatjuk. Ez igazából egy elszámolási egység, tehát új konstrukciók bevezetésével összefüggésben. Az a helyzet, hogy az eredeti szándékokhoz képest, ami meg lett hirdetve, hogy milyen változások vannak a pénztárakkal kapcsolatban a díjaknál, ott egy mérsékeltebb növekedés van, pontosan ezzel a változással összefüggésben. Tehát támogatja a kormány.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.

Ennél a törvénynél az utolsó ajánlási pont a 148.; Zsigó Róbert és képviselőtársai a társadalombiztosítási járuléktörvényben egy hatályon kívül helyezést javasolnának.

Kérdezem a kormány álláspontját erről.

SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Itt egészen konkrétan arról van szó, hogy lehet hogy valaki járulékfizetésre kötelezett a vállalkozói tevékenységével összefüggésben, ha közép- vagy felsőfokú tanulmányok mellett folytat ilyen tevékenységet. Pénzbeli ellátásukra a jogosultságuk a korábbi szabályokban fennállt, most, amikor a pénzbeli, természetbeni járulékmegosztás történt, akkor kikerültek ebből, és saját maguk kérték, hogy természetesen szeretnének jogosultságot a pénzbeli ellátásokra. Ha ezt elfogadnánk, akkor ez nem tudna megvalósulni. Tehát a kormány nem támogatja ezt.

ELNÖK: Köszönöm szépen, értjük.

Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nyolc. Nem kapott többséget.

Tisztelt Bizottság! Van-e olyan javaslat, amiről szavazni szeretnének ennél a törvénynél? (Nem érkezik jelzés.) Nem látok jelentkezőt.

Az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Még van egy napirendi pontunk, az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat, amely 3893. számon került benyújtásra. Itt a Pénzügyminisztériumot Varga Zoltán tanácsos úr képviseli.

Két ajánlási pontról szeretném a bizottságot áfaügyben megkérdezni, ez az 52. és az 54. sorszámot jelenti.

Az 52. ajánlási pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai azt javasolják, hogy a kedvezményes adókulcsban maradjanak a steril műtéti izoláló termékek.

Megkérdezem a tanácsos urat a Pénzügyminisztérium képviseletében.

VARGA ZOLTÁN tanácsos (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja ezt a javaslatot.

ELNÖK: Rövid indokolást hallhatnánk?

VARGA ZOLTÁN tanácsos (Pénzügyminisztérium): Természetesen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! E kérdésben egy közösségi jogi korlát van, az a helyzet ugyanis, hogy tekintettel az áfa harmonizált adónem voltára, az áfaszabályozásnak a közösségi szabályozást kell lekövetnie. A vonatkozó közösségi irányelv a 2006/112/EK irányelv, amely meghatározza a kedvezményes adókulcs alá besorolható termékek körét, nem tartalmazza a steril izoláló termékeket, erre a közösségi jogi szabályok szerint nem lehet kedvezményes kulcsot alkalmazni. Ezért szakmailag a kormány részéről nem támogatható.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm. A múltkor, amikor erről szó volt, ha jól emlékszem, az hangzott el, hogy azért van ebben az áfakörben ez a tétel, mert valamilyen vámtarifa-tételszáma vagy nem tudom, mi a szösz, nem megfelelő. Akkor talán lehetne egy olyan módosítás, hogy akkor változtassunk a vámtarifatételén is, hogy kerüljön ki ebből a körből, és akkor ebbe az uniós akadályba nem ütközünk. Van-e erre hajlandóság? Illetve akkor a tárca, ha a bizottság így dönt, készítsen egy ilyen módosítást, mert tényleg kész röhej, hogy ez itt van.

ELNÖK: Más észrevétel? (Nem érkezik jelzés.) Nincs.

Tanácsos úr?

VARGA ZOLTÁN tanácsos (Pénzügyminisztérium): Erre azt tudnám mondani, hogy a vámtarifaszám kapcsán én úgy tudom, hogy nem ez a probléma, hanem ami most a hatályos törvényben is szerepel és a javaslat is tartalmaz vámtarifaszámot, ez alá valóban tartoznak steril műtéti izoláló termékek. De nemcsak e vámtarifaszám alá tartoznak ilyen termékek, éppen ezért van az a mai diszkriminatív szabályozás, hogy egyes műtéti izoláló termékek, amelyek ezen vámtarifaszám alá tartoznak, azok 5 százalékos áfával adóznak, más izoláló termékek viszont 20 százalékos áfával. Itt lehetne az a megoldás, hogy kibővíteni a vámtarifaszámokat, hogy egységes adókulcs vonatkozzon e termékekre. A Pénzügyminisztérium meg is kereste a vám- és pénzügyőrséget, amely azt az álláspontot fejtette ki, hogy nem azonosíthatók be egyértelműen vámtarifaszámok szerint ezen termékek, tehát adott esetben, ha még ki is egészülnének új vámtarifaszámokkal, akkor sem fedné le a teljes steril műtéti izoláló termékek körét. Ez azonban, még egyszer hangsúlyozom, csak arra vonatkozik, hogy most egységes adókulcs vonatkozik-e a termékekre vagy sem. De ettől függetlenül fennáll az a probléma, hogy ezen termékeket nem lehet a közösségi uniós előírások alapján kedvezményes kulcs alá sorolni, a vámtarifaszámtól függetlenül.

ELNÖK: Értjük természetesen ezt az érvelést, de a mi érvelésünk az, hogy ez a változás a magyar egészségügynek, a kórházi világnak milliárdos nagyságrendű kiadást jelentene.

Kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Úgy látom, hogy a bizottság egységesen és egyhangúlag támogatja az indítványt.

Kékkői Zoltán képviselő úr az ajánlás 54. pontjában ugyancsak az áfatörvény mellékletéhez, ehhez a kérdéskörhöz tett egy indítványt, itt számos kedvezményt javasol. (Dr. Vojnik Mária: A húsra vonatkozott!) Igen, most látom, ez nem feltétlenül olyan, amiről nekünk állást kell foglalni. Úgyhogy visszavonom ezt a javaslatomat, mert az elejét néztük. Erről a bizottságnak nem kell állást foglalni. De az előző állásfoglalásunk fontos volt.

Kérdezem, hogy van-e olyan pont, amiről a bizottság állást kíván foglalni. (Nem érkezik jelzés.) Nincs.

Egyebek

Egyebekben van-e valakinek észrevétele? (Jelzésre:) Puskás képviselő úr, tessék!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Azt szeretném megkérdezni, hogy a parlament honlapjára elég régóta nem kerültek fel a bizottsági jegyzőkönyvek, mikor várható.

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Van ennek egy átfutási ideje. Akkor, amikor a jegyzőkönyvek elkészülnek, akkor van itt egy javítási és hitelesítési periódus, amikor a képviselők hozzászólhatnak, ezt sajnos ki kell várni, és ezt követően történik mindez meg. Összességében a bizottsági ülés után általában három-három és fél héttel szokta kikerülni a jegyzőkönyvek. De ha van olyan igénye a képviselő úrnak, egy előzetes példányt általában néhány nappal a bizottsági ülés után, ha sürgős eset van, azt mindig megbeszéljük, lehet kapni. (Dr. Heintz Tamás: Megkaptuk!) De a hitelesített, honlapon szereplő jegyzőkönyv esetében, amihez már bárki hozzáférhet, ott meg kell azért bizonyos adatvédelmi, egyéb szabályoknak felelni, ott van egy, azt mondanám, néhány hetes átfutás. Én úgy láttam, hogy a szeptember végi jegyzőkönyvek már kint vannak, talán az októberi első ülés jegyzőkönyve is. Ilyen a szabályozás, ebben kérem a megértését. (Dr. Mikola István: Szállj le a Gutenberg-galaxisra! - Derültség.)

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Tisztelettel köszönöm, a mechanizmust én is így gondoltam, és így működik, de egy szeptember 12-ei jegyzőkönyvre várnak a kollégáink, ez nem jelent meg.

ELNÖK: Utána fogunk nézni, de szerintem, rajta van.

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm. Akkor lehet hogy tegnap este rákerült, előtte nem volt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Meg fogjuk nézni.

Van-e más bejelentendő egyebekben? (Nem érkezik jelzés.) Nincs.

Köszönöm szépen, képviselőtársaim.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 30 perc)

 

Dr. Kökény Mihály

a bizottság elnöke

 

Jegyzőkönyvvezetők: Podmaniczki Ildikó és Vicai Erika